Full text of "TenyekKonyve1993"

See other formats

1993 

TENYEK KONYVE 

MAGYAR ES NEMZETKOZI ALMANACK '93 

Szerkesztette: BALO GYORGY ES LIPOVECZ IVAN 

GREGER MEDIA KTF. 

Alfoldi Nyomda Rt., Debrecen 1993 

A szerkesztesben kozremukodott: RAFALSZKY KATALIN, SZANTO ANIKO, TOTH AGNES 

Munkatarsak: ARADI GUSZTAVNE VIOS KAROLY 

Irtak es osszeallitottak: BESZTERCZEY GABOR, BOTH ELOD, FEHER KALMANNE, GAGS 

ISTVAN, GYURFINA EVA, HERTER HILDA, JAKUS IBOLYA, JUHASZ GABOR, 

KEMENYNE KONCZ ILDIKO, KLINGER ANDRAS, LASZLO PETER, LENOTTI SANDORNE, 

MESZAROS ILONA, MOLNAR PATRICIA, NAGY GABOR, PRIBELSZKYNE MRAZIK 

ERZSEBET, OLDAL GABOR, PROBALD AKOS, RAFALSZKY KATALIN, ROCHY ZOLTAN, 

SZABO YVETTE, SZANTO ANIKO, SZEMETI KATALIN, DMITRIJ SZEMUSIN, SZILI 

SANDOR, VARGA ALAJOSNE 

@1993. GREGER MEDIA KFT. 

@1993. BALO GYORGY, LIPOVECZ IVAN (szerkesztok) 

Megjelent a Greger Media Kft. gondozasaban 

Felelos kiado: KERESZTY ANDRAS 

A szerkesztok es a kiado koszonetet mond a Westel Radiotelefon Kft.-nek a tamogatasert. 

A szedes es a nyomas az Alfoldi Nyomda Rt.-ben, Debrecenben keszult, 1993-ban. 

A nyomdai megrendeles torzsszama: 848L66-12-2 

Felelos vezeto: Gyorgy Geza vezerigazgato 

A konyvet tervezte: ODENWALD NANDOR 

Formatum: A/5 

Ivterjedelem: 44,25 iv 

A kezirat lezarva: 1993. majus 15. 

ISSN 0238-3748 

1993 1 

Bevezeto 21 

Azev: 1992 22 

A Fold es a Vilagegyetem 121 

Az oceanok 121 

Alegnagyobb tengerek 121 

A tengerfenek legmelyebb pontjai 122 

Alegnagyobb felszigetek 122 

Alegnagyobb szigetek 122 

Foldreszek 122 

Alegnagyobb sivatagok 123 

Aleghosszabb folyok 123 

Alegnagyobb tavak 123 

Aleghosszabb hidak 124 

Alegmagasabb epuletek 124 



A Fold legmagasabb pontjai (foldreszek szerint) 124 

Nehany jelentosebb vulkan 125 

Aleghosszabb alagutak 125 

A legkor tomege es osszetetele 126 

A legkor retegzodese 126 

Eghajlat 127 

Meresek, megfigyelesek 127 

Az idojaras elorejelzese 128 

Kozmologia, kozmogonia 128 

A csillagaszat evezredei 130 

A Nap 131 

Merkiir 132 

Venusz 132 

Fold 132 

Hold 133 

Mars 133 

Jupiter 133 

Szaturnusz 134 

Uranusz 134 

Neptunusz 134 

Pluto 135 

Meteorok, meteoritok 135 

Csillagok 136 

A csillagok tavolsaga 136 

A csillagok allapothatarozoi 137 

A Naprendszer fobb egitestjei meretaranyanak es elhelyezkedesenek modellje 137 

Anagybolygok adatai 138 

Az elso 10 felfedezett kisbolygo (aszteroida) 139 

A legfenyesebbnek latszo csillagok 139 

A legjelentosebb galaxishalmazok 140 

A lokalis halmaz tagjai (kozeli galaxisok) 140 

A Vilagegyetem kemiaielem-gyakorisaga 141 

A Vilagegyetem tortenete aranyosan 24 oraba siiritve 142 

Idoegysegek 143 

Vilagido, zonaido 143 

A zonaidok hasznalata. Hany or a van 12"* vilagidokor a Fold egyes reszein? (nem nyari 

idoszamitaskor) 144 

Tortenelem 145 

1989 145 

1990 147 

1991 150 

1991 151 

1992 154 

Azerbajdzsan 158 



Belorusszia 160 

Griizia 161 

Kazahsztan 163 

Kirgizia 164 

Moldova 165 

Ormenyorszag 167 

Tadzsikisztan 168 

Turkmenia 169 

Ukrajna 169 

Uzbegisztan 173 

Nepesedes, nepmozgalom 174 

A vilag nepessege a fejlett es a fejlodo regiokban (millio fo) 174 

Evi atlagos nepessegfejlodes a fejlett es a fejlodo regiokban (%) 174 

A nepesseg szama nehany orszagban (millio fo)* 175 

Elveszuletesek nehany orszagban (ezer lakosra) 176 

Az ezer lakosra juto halalozasok szama nehany orszagban 177 

Az ezer lakosra juto termeszetes szaporodas, fogyas (-) nehany orszagban 178 

Halalozasi aranyszamok fobb halalokok szerint (100 ezer lakosra) 179 

Az ezer lakosra juto hazassagkotesek es valasok szama nehany orszagban 180 

Terulet, nepesseg, nepsiiruseg, 1992. januar 1 181 

A nepesseg szama varosokban es kozsegekben (%) 182 

A nepesseg szamanak alakulasa, nepsiiruseg (jan. 1.) 182 

A legnepesebb varosok (fo) 183 

Abelfoldi vandorlasok alakulasa 183 

A nepesseg szamanak alakulasa nemek szerint (ev elejen) 185 

A nepesseg korosszetetelenek alakulasa nemek es korcsoport szerint (jan. 1.) 185 

A nepesseg iskolai vegzettsege nemek szerint (jan. 1.) 187 

Az aktiv keresok a legmagasabb iskolai vegzettseg es nemek szerint (%) (jan. 1.) 188 

A nyugellatas fobb adatai 189 

A nyugellatasban reszesulok szama es a nyugdij atlagos osszege 189 

A nyugdij osszegenek atlaga korcsoportonkent 190 

A nyugdijasok %-os megoszlasa a nyugdijak havi osszege szerint 192 

A 15 eves es idosebb nepesseg csaladi allapot es nemek szerint (%) (jan. 1.) 192 

A 100 csaladra juto gyermekek szama csaladosszetetel szerint (jan. 1.) 193 

A haztartasok szama es osszetetel (jan. 1.) 193 

A csaladok csaladosszetetel szerint (abszoliit szamban, 1000) (jan. 1.) 194 

A csaladok csaladosszetetel szerint (szazalekosan) (jan. 1.) 194 

A csaladok az osszes gyermekek szama szerint (%) (jan. 1.) 194 

A csaladok a 15 evesnel fiatalabb gyermekek szama szerint (%) (jan. 1.) 195 

A haztartasok az aktiv keresok szama szerint (jan. 1.) 195 

A hazassagok merlege 195 

A hazassagkotesi aranyszamok alakulasa a hazasulok korcsoportja szerint 196 

A hazassagkotesek, valasok szama, aranya 197 

A valasok szamanak es aranyanak alakulasa 197 



A valasi aranyszamok alakulasa az elvaltak korcsoportja szerint 198 

A valasok alakulasa a hazassag tartama szerint* 198 

A valasok a hazassag termekenysege szerint 199 

Elveszuletesi aranyszam, csecsemohalandosag 200 

Az elveszuletesek szama es aranya 200 

Szuleteskor varhato atlagos elettartam (ev) 201 

Az elveszuletesek alakulasa a szuleteskori siily szerint 201 

Az elveszuletesi aranyszamok alakulasa az anyak korcsoportja szerint 203 

A hazas nok termekenysege (Jan. 1.) 204 

A gyermekgondozasi segelyt igenybe vevok aranya a foglalkoztatottak %-aban 204 

Magzati vesztesegek szamanak es aranyanak alakulasa (ezer) 205 

Magzati vesztesegek alakulasa a nok korcsoportja szerint 205 

Magzati vesztesegek aranyanak alakulasa a nok korcsoportja szerint 206 

A terhessegmegszakitasok alakulasa a nok csaladi allapota szerint 207 

Terhessegmegszakitasok alakulasa a nok eleteben levo gyermekeinek szama szerint 207 

A terhessegmegszakitasok alakulasa az engedelyezes indoka szerint 208 

A csecsemohalalozasok aranyanak alakulasa korcsoport szerint 209 

A csecsemohalalozasok alakulasa szuleteskori siily szerint 210 

Ahalalozasok szamanak alakulasa 211 

Ezer lakosra juto halalozas 211 

A meghalt ferfiak szama korcsoportok szerint 211 

A meghalt ferfiak aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 212 

A meghalt nok szama korcsoportok szerint 213 

A meghalt nok aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 214 

A meghaltak szama korcsoportok szerint 214 

A meghaltak aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 215 

A halalozasok alakulasa csaladi allapot szerint 216 

A halalozasok alakulasa halalokok szerint* 217 

A halandosag alakulasa halalokok szerint (10 ezer lakosra) 220 

Halalos balesetek aranyanak alakulasa nem es korcsoport szerint (100 ezer megfelelo korii es 

nemii lakosra) 222 

Halalos balesetek alakulasa nem es korcsoport szerint 223 

Az ongyilkossagok gyakorisaga korcsoportonkent 225 

Az ongyilkosok szama az ongyilkosok lakohelye szerint 226 

Az ongyilkossag nemenkent es korcsoport szerint, 1991 227 

Az ongyilkossagok gyakorisaga az ongyilkosok lakohelye szerint 227 

Az ongyilkossagok szama es aranya 228 

A halalozas, a termeszetes szaporodas, ill. fogyas (-) alakulasa 228 

Vilaggazdasag 229 

A nemzeti ossztermek (GNP) evi novekedesenek uteme, 1980-1991 (%) 231 

A fogyasztoi arak alakulasa, 1971-91 (evi %-os valtozas) 232 

Egyes orszagok es regiok reszesedese a vilag osszes GDP-jebol (%) 232 

A fogyasztoi arak emelkedesenek evi uteme (%) 232 

A fogyasztoi arindex alakulasa nehany orszagban 232 



A fogyasztoi arindex evi atlagos novekedesi uteme a kiadasok fobb csoportjai szerint (%) 233 

Az inflacio merteke nehany fejlett ipari orszagban (a fogyasztoi arak evi atlagos %-os valtozasa) 
234 

A munkanelkuliseg a fejlett tokes orszagokban, a munkakepes korii lakossag %-aban, 1980-91 

234 

A nok munkanelkulisege a fejlett tokes orszagokban 235 

A 24 even aluli fiatalok munkanelkulisege a fejlett orszagokban 235 

Munkanelkuliseg a kelet-europai orszagokban a munkakepes korii lakossag %-aban, 1989-1992 

235 

A foglalkoztatottak szamanak alakulasa a fejlett tokes orszagokban (%) 236 

A beruhazasok alakulasanak evi uteme a fejlett tokes orszagokban (%) 236 

Egy fore juto koltsegvetesi bevetel (USD) 237 

Fogyasztasi es forgalmi adok a GDP %-aban 238 

Ber- vagy foglalkoztatasi ado a GDP %-aban 238 

Vagyonado a GDP %-aban 239 

Tarsadalombiztositasi jarulek a GDP %-aban 240 

Tarsasagok nyeresegadoja a GDP %-aban 241 

Termeszetes szemelyek jovedelemadoja a GDP %-aban 241 

A koltsegvetesi bevetelek (beleertve a tarsadalombiztositasi beveteleket is) a GDP %-aban 242 

A mezogazdasagi termeles indexe (1979-1981 evek atlaga = 100%) 243 

Az elelmiszer-termeles indexe (1979-1981 evek atlaga = 100%) 244 

Az elelmiszeripar termelesenek indexe (1980 = 100%) 244 

Az elelmiszerek fogyasztoi arindexe (evi %-os valtozas) 245 

Egy lakosra juto napi tapanyagfogyasztas, 1988-1990 245 

Exportarindexek a tokes vilagpiacon (1980 = 100) 246 

A mezogazdasagban dolgozok szama (millio fo) 247 

A mezogazdasagban foglalkoztatottak aranya az osszes foglalkoztatottak %-aban 247 

A vilag orszagai*, ahol a legnagyobb a mezogazdasagi foglalkozasiiak reszaranya (%) 248 

A vilag orszagai*, ahol a legkisebb a mezogazdasagi foglalkozasiiak reszaranya (%) 248 

A vilag legjelentosebb agrarexportorei (Mrd USD) 249 

A vilag legjelentosebb agrarimportorei (Mrd USD) 249 

Az egy lakosra juto legnagyobb agrarkiviteli (+), ill agrarbehozatali (-) tobblettel rendelkezo 

orszagok (USD/fo) 250 

A vilag legnagyobb agrarkiviteli (+), ill. agrarbehozatali (-) tobblettel rendelkezo orszagai (Mrd 

USD) 250 

Az ontozott mezogazdasagi terult nagysaga (ezer hektar) 251 

A megmiivelheto foldterulet aranya 251 

Az egy hektar szantora, kert-, gyumolcs- es szoloteruletre juto miitragya-felhasznalas nagysaga es 

szerkezete (kg hatoanyagban) 251 

A vilag traktorallomanya (ezer darab) 252 

A vilag gabonakombajn-allomanya (ezer darab) 252 

A vilag gabonatermelese (ezer tonna) 253 

A vilag biizaexportja (ezer tonna) 253 

A gabonafelek vilagpiaci ara (USD/tonna) 254 



A vilag biizatermelese (ezer tonna) 254 

A biiza termesatlaga (kg/hektar) 254 

A vilag kukoricatermelese (ezer tonna) 255 

A vilag rizstermelese (ezer tonna) 255 

A rizs termesatlaga (kg/hektar) 256 

A vilag szojatermelese (ezer tonna) 256 

A vilag hiistermelese (ezer tonna) 257 

A vilag szarvasmarha-allomanya (ezer darab) 257 

A vilag sertesallomanya (ezer darab) 258 

A vilag juhallomanya (ezer darab) 258 

A vilag halfogasa (ezer tonna) 258 

A vilag tojastermelese (millio darab) 259 

A vilag vajtermelese (ezer tonna) 260 

A vilag tehentejtermelese (ezer tonna) 260 

A vilag sortermelese (millio hektoliter) 260 

A vilag bortermelese (ezer tonna) 261 

A vilag napraforgo-termelese (ezer tonna) 262 

A vilag cukorrepa-termelese (ezer tonna) 262 

A vilag cukornadtermelese (ezer tonna) 262 

A vilag dohanytermelese (ezer tonna) 263 

A vilag almatermelese (ezer tonna) 263 

A vilag banantermelese (ezer tonna) 264 

A vilag narancstermelese (ezer tonna) 264 

A vilag szolotermelese (ezer tonna) 265 

A vilag gyumolcstermelese (ezer tonna) 265 

A vilag zoldsegtermelese (ezer tonna) 266 

A vilag kavetermelese (ezer tonna) 266 

A vilag teatermelese (ezer tonna) 267 

A vilag kakaotermelese (ezer tonna) 267 

A vilag kaucsuktermelese (ezer tonna) 267 

A vilag szizaltermelese (ezer tonna) 268 

A vilag szentermelese (millio tonna) 268 

A vilag foldgaztermelese (energiaerteken szamitva, petajoule) 269 

A vilag vaserctermelese (millio tonna) 269 

A vilag bauxittermelese (ezer tonna) 270 

A tokes vilag uranerctermelese (tonna) 270 

A vilag gyemanttermelese (millio karat) 271 

A vilag aranytermelese (tonna) 271 

A vilag platina- es palladiumtermelese* (kg) 271 

A vilag ezusttermelese (ezer tonna) 272 

A vilag rezerctermelese (ezer tonna) 273 

A vilag nikkelerctermelese (ezer tonna) 273 

A vilag olomerctermelese (ezer tonna) 273 

A vilag manganerctermelese (ezer tonna) 274 



A vilag onecrtermelese (ezer tonna) 274 

A vilag vanadiumerc-termelese (tonna) 275 

A vilag volframerctermelese (tonna) 275 

A vilag horganyerctermelese (ezer tonna) 275 

A vilag molibdenerc-termelese (ezer tonna) 276 

A vilag koolajtermelese (millio barrel*) 276 

A vilag koolajtermelese regionkent (millio tonna) 277 

A koolaj vilagpiaci ara (USD/barrel) 277 

Az OPEC-olaj atlagara 277 

Az OPEC reszesedese (%) 278 

A koolajpiac jellemzoi (millio barrel/nap) 278 

A koolajszallito csovezetek-halozat hossza nehany orszagban (km) 278 

A vilag alapenergia-termelesenek megoszlasa energiahordozok szerint (%) 279 

A folyekony tuzeloanyagok felhasznalasanak alakulasa (koolaj-egyenertekben, millio tonna)... 279 

Villamosenergia-termeles (milliard kWh) 280 

Energiafelhasznalas (koszenegyenertek, millio tonna) 280 

Az egy fore juto energiafelhasznalas (koszenegyenertek, kg) 281 

Az energiaigeny belfoldi termelesbol fedezett hanyada (%) 281 

Reszesedes a vilagon megtermelt osszes energiabol (%) 282 

Az ipari termeles indexe (elozo ev = 100%) 282 

Az ipari foglalkoztatottak letszama (ezer fo) 283 

Az ipari foglalkoztatottak szamanak indexe (1980 = 100%) 284 

A heti munkaorak* szama a feldolgozoiparban 284 

Berek a feldolgozoiparban 284 

Nyersvastermeles (millio tonna) 285 

Aceltermeles (millio tonna) 285 

Aluminiumtermeles (ezer tonna) 286 

Aluminiumfelhasznalas (ezer tonna) 286 

Az aluminium kulkereskedelmi forgalma (ezer tonna) 287 

Cementtermeles (millio tonna) 287 

A gepgyartas termelesenek indexe (1980 = 100%) 288 

A gepipar osszes termelesenek indexe (1980 = 100%) 288 

A villamosipari gepek es berendezesek termelesenek indexe (1980 = 100%) 289 

A vegyipar osszes termelesenek indexe (1980 = 100%) 289 

Az epitoipari termeles indexe (1980 = 100%) 289 

Uveggyartas (millio m^) 290 

Osszes miitragyatermeles (hatoanyagban, ezer tonna) 290 

A ruhazati ipar termelesenek indexe (1980 = 100%) 291 

A cipoipar termelesenek indexe (1980 = 100%) 291 

A textilipar termelesenek indexe (1980 = 100%) 291 

Ujsagnyomopapir-termeles (ezer tonna) 292 

Papir- es kartontermeles (ezer tonna) 292 

Radiotermeles (ezer darab) 293 



Televiziotermeles (ezer db) 293 

Haztartasimosogep-termeles (ezer darab) 294 

Haztartasihiitoszekreny-termeles (ezer darab) 294 

A gyogyszergyartas indexe (1980 = 100%) 295 

A vilag 100 legnagyobb iparvallalata a forgalom szerint, 1991 (a Fortune magazin alapjan) 295 

Ha a multinacionalis vallalatok orszagok lennenek (az orszagok 1990. evi nemzeti ossztermeke, a 

vallalatok 1990. evi forgalma alapjan) 300 

A legjobban fizetett amerikai vallalatvezetok, 1991 301 

Vilagkereskedelmi adatok (Mrd USD) 305 

A vilagkereskedelem mennyisegi novekedese es a cserearanyok alakulasa (evi %-os valtozas).. 306 

A fejlett tokes orszagok cserearanyanak alakulasa (evi %-os valtozas) 306 

A Vilagbank-arindex alakulasa (dollarbazison, 1985 = 100) 307 

Egyes tomegaruk fobb csoportjainak aralakulasa (USD-ar evi %-os valtozasa) 307 

A vilagkereskedelmi szempontbol fontos nyersanyagok reprezentativ arindexei (1980 = 100) ... 308 

A fejlett tokes orszagok osszesitett fizetesi merlegenek szerkezete (Mrd USD) 309 

A hivatalos tartalekok alakulasa (Mrd SDR) 310 

Hivatalos aranytartalekok nehany orszagban az ev vegen (tonna) 310 

Az arany jegyzese Londonban (USD/troy uncia; 1 troy uncia = 31,1 g) 311 

Egyes szinesfemek eves atlagarai a londoni femtozsden (GBP/tonna) 311 

Nemzetkozi finanszirozas (Mrd USD) 311 

Nemzetkozi kotvenykibocsatasok (Mrd USD) 312 

Eurokotveny-kibocsatasok devizanemek szerint (M USD) 312 

Hosszii lejaratii kormanykotvenyek hozama (evi atlagos %) 313 

Adatok nehany orszag belfoldi ertekpapirpiacarol 313 

A londoni bankkozi kamatlabak (LIBOR) alakulasa (evi atlaos %) 314 

Jegybanki kamatlabak nehany orszagban (az idoszak vegen, eves kamatszazalek) 315 

Belfoldi hitelkamatlabak nehany orszagban (evi atlagos %) 316 

A fejlodo orszagok adossagai (Mrd USD) 316 

A fejlodo orszagok adossagszolgalata es annak aranya az aru- es szolgaltatasexporthoz (%) .... 317 

A fejlodo orszagok kulso tartozasai es aranyuk az aru- es szolgaltatasexporthoz (%) 317 

Kelet-europai banktartozasok* (M USD) 318 

Az Institutional Investor orszagkockazati rangsora (1992. szept.) 318 

A vilag legjobb bankjai a hitelkepesseg szerint, 1992 (a Global Finance alapjan) 322 

A mas orszagokban legtobbet forgo reszvenyek, 1991 (a Euromoney alapjan, az anyaorszagon 

kivuli forgalom szerint) 326 

A vilag milliardosai, 1992 (a Fortune magazin alapjan) 330 

A vilag gepkocsiallomanya (millio darab) 348 

Az egy szemelygepkocsira juto lakosok szama foldreszenkent 349 

Az 1000 lakosra juto gepkocsik szama 349 

A 10 vezeto szemelygepkocsi-gyarto orszag reszesedese a vilagtermelesbol 350 

A vilag legnagyobb szemelygepkocsi gyarto vallalatai, 1990 351 

Uj szemelygepkocsik uzembe helyezese (ezer darab) 351 

A vilag vezeto szemelygepkocsi-exportorei (ezer darab) 352 

A 10 vezeto tehergepjarmii-gyarto orszag reszesedese a vilagtermelesbol 354 



A vilag elso 20 tehergepjarmii-gyarto vallalata (ezer darab) 354 

Az autopalya-halozat hossza (km) 355 

A kozuti baleset kovetkezteben meghaltak szama 100 millio gepjarmii-kilometerre 356 

A kozuti baleset kovetkezteben meghaltak szama 1000 kozuti gepjarmiire 357 

A kozuti baleset kovetkezteben meghaltak szama 100000 lakosra 358 

A vilag legnagyobb kereskedelmi flottai* (MBRT**) 358 

A vilag vezeto hajogyarto orszagai* (MBRT) 359 

A belvizi hajoutak hossza nehany orszagban (km) 360 

A vilag legnagyobb kontenerkikotoi* (1000 TEU**) 360 

Az ICAO-tagallamokban uzemelo sugarhajtasii kozforgalmi repulogepek megoszlasa (darab) 361 

Az utas- es teherforgalom 361 

A vilag legnagyobb utasforgalmii legi litvonalai 362 

A vilag legi kozlekedesi vallalatainak forgalmi adatai (menetrend szerinti jaratok) 363 

A vilag legnagyobb nemzetkozi forgalmii repuloterei, utasforgalom szerint (ezer fo/ev) 364 

A vilag legnagyobb forgalmii repuloterei utasforgalom szerint (ezer fo/ev) 364 

A nemzetkozi legi utas- es teherforgalom teruleti megoszlasa (millio km) 365 

A legi kozlekedes halalos aldozatokat is kovetelo baleseteinek adatai 366 

A vilag idegenforgalmanak alakulasa (beutazo kulfoldiek, ezer fo) 367 

Belfoldi vendegejszakak szama a kereskedelmi szallashelyeken (ezer) 368 

Kulfoldi vendegejszakak szama szallodakban es egyeb kereskedelmi szallashelyeken (ezer) 368 

A kulfoldi vendegforgalom osszetetele nehany fogado orszagban, 1990 (kereskedelmi 
szallashelyeken eltoltott ejszakak szama, ezer) 369 

Szallodak es egyeb kereskedelmi szallashelyek kapacitasa (ezer ferohely) 369 

Atvaltozasok az idegenforgalomban (nemzeti valutaban ertekelve) 370 

Idegenforgalmi bevetelek (M USD) 371 

Idegenforgalmi bevetelek es e bevetelek aranya a hazai ossztermekbol (GDP) nehany orszagban 

372 

Idegenforgalmi bevetelek es kiadasok egyenlege (M USD) 372 

Idegenforgalmi kiadasok az aru- es szolgaltatasimport %-aban 373 

Idegenforgalmi bevetelek az aru- es szolgaltatasexport %-aban 373 

Idegenforgalmi kiadasok es e kiadasok aranya nehany kuldo orszag fogyasztasaban 373 

A vilag orszagai 374 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 379 

Eszak-Mariana-szigetek 379 

Amerikai Szamoa 379 

Amerikai Csendes-oceani-szigetek 379 

Puerto Rico 380 

Amerikai Virgin-szigetek 380 

Palaui Koztarsasag 380 

Guam 380 

Guantanamoi-obol 381 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 386 

Antarktiszi terulet 386 

Kokusz (Keeling)-szigetek 386 



Karacsony-sziget 386 

Norfolk-sziget 386 

Heard- es McDonald-szigetek 386 

Ashmore- es Cartier-szigetek 386 

Korall-tengeri-szigetek 387 

Azerbajdzsanhoz tartozo autonom koztarsasagok es teruletek 388 

Nagorno-Karabah Autonom Terulet 388 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 410 

Feroer 410 

Gronland 410 

Del-Afrika bantusztanjai 412 

Bophuthatswana 412 

Transkei 412 

Ciskei 412 

Venda 413 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 423 

Franciaorszag tengeren tiili megyei 423 

Francia Guyana 423 

Guadeloupe 423 

Martinique 424 

Reunion 424 

Tarsult teruletek 424 

Mayotte 424 

St. Pierre es Miquelon 424 

Tengeren tiili teruletek 425 

Francia deli teruletek 425 

Uj-Kaledonia 425 

Francia Polinezia 425 

Wallis es Futuna 425 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 436 

Holland Antillak 436 

Aruba 436 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 490 

Man sziget 490 

Csatorna-szigetrek 490 

Brit Antarktiszti terulet 490 

Brit Indiai-oceani terulet 490 

Kajman-szigetek 490 

Falkland-szigetek 490 

Anguilla 491 

Bermuda 491 

Gibraltar 491 

Hongkong 491 

Montserrat 492 



Pitcairn-szigetek 492 

Szentllona 492 

Deli-Georgia es Deli-Sandwich-szigetek 492 

Turks- es Caicos-szigetek 493 

Brit Virgin-szigetek 493 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 501 

Spitzbergak 501 

JanMayen 501 

Bouvet-sziget 501 

I. Peter-sziget 501 

Dronning Maud Fold 502 

Oroszorszaghoz tartozo koztarsasagok es autonom koztarsasagok 507 

Baskirosztan Autonom Koztarsasag 507 

Burjat Autonom Koztarsasag 507 

Csecsen-Ingus Autonom Koztarsasag 507 

Csuvas Autonom Koztarsasag 507 

Dagesztani Autonom Koztarsasag 507 

Eszak-Oszet Autonom Koztarsasag 507 

Kabardin-Balkari Autonom Koztarsasag 507 

Kalmuk Koztarsasag 507 

Kareli Autonom Koztarsasag: 507 

Komi Koztarsasag 507 

Mari Koztarsasag 507 

Mordvin Autonom Koztarsasag 508 

Szaha (korabban: Jakut) Autonom Koztarsasag 508 

Tatarsztan Kozarsasag 508 

Tuva Autonom Koztarsasag 508 

Udmurt Autonom Koztarsasag 508 

Autonom teruletek 508 

Adigea Koztarsasag 508 

Birobidzsani Zsido Autonom Terulet 508 

Hakassz Autonom Terulet 508 

Gorni-Altaj 508 

Karacsajevo-Cserkeszki Autonom Terulet 508 

Autonom Korzetek 508 

Fuggo terulet 515 

Makao 515 

Tadzsikisztanhoz tartozon autonom terulet 536 

Gorno-Badakszan Autonom terulet 536 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 546 

Cook-szigetek 546 

Nine 546 

Tokelau-szigetek 546 

Ross Fiiggo Terulet 546 



Uzbegisztanhoz tartozo autonom koztarsasag 549 

Karakalpak Autonom Koztarsasag 549 

Nemzetkozi kutatas, oktatas, kultiira 555 

A kutatas- fejlesztesre forditott kiadasok megoszlasa nehany orszagban, tevekenysegtipusonkent 

(%) 555 

Kutatas-fejlesztessel foglalkozo tudosok, mernokok es technikusok szama nehany orszagban 

(teljes munkaidejii dolgozora atszamitva) 556 

Kutatas-fejlesztessel foglalkozok nehany orszagban, mukodesi terulet szerint 558 

Az oktatasugyre forditott allami kiadasok nehany orszagban, a GNP es az osszes allami kiadas 

%-aban, 1989 560 

A felsofokii oktatas hallgatoinak szama nehany orszagban, 100 ezer lakosra szamitva, 1989 561 

Beiratkozott tanulok a nepesseg megfelelo korcsoportjanak %-aban, nehany orszagban 562 

A kiadott konyvek es fuzetek szama temakorok szerint, nehany orszagban 564 

Sport 565 

Roviditesek 565 

Az orszagnevek roviditesei 565 

Eremtablazat 571 

ASZTALITENISZ 571 

ATLETIKA 572 

BASEBALL 580 

BIRKOZAS 580 

CSELGANCS 583 

EVEZES 586 

GYEPLABDA 589 

IJASZAT 589 

KAJAK-KENU 590 

Szlalom 593 

KEREKPAR 594 

KEZILABDA 596 

KOSARLABDA 596 

LABDARUGAS 597 

LOVAGLAS 597 

OKOL VIVAS 598 

OTTUSA 600 

ROPLABDA 600 

SPORTLOVESZET 600 

SULYEMELES 603 

TENISZ 605 

TOLLASLABDA 606 

TORNA 606 

Ritmikus sportgimnasztika 609 

USZAS, MUUGRAS, MUUSZAS 609 

VITORLAZAS 617 

VIVAS 619 



VIZILABDA 620 

Eremtablazat 620 

Az ermek szama szerint 621 

Osszesitett tablazat 622 

Osszesitett eremtablazat 1896-1992 (nyari es teli olimpiak) 623 

Hat es tobbszoros olimpiai bajnokok 623 

Hat- es tobbszoros olimpiai bajnokcsapatok 624 

AMERIKAI FUTBALL 626 

ASZTALITENISZ 626 

AUTOSPORT 627 

BASEBALL 627 

BIRKOZAS 627 

BOB 627 

CSELGANCS 627 

FALLABDA (Squash) 627 

GYORSKORCSOLYA 627 

HARMASPROBA (TRIATLON) 628 

IJASZAT 628 

JEGKORONG 628 

KAJAK-KENU 628 

KEREKPAR 628 

KOSARLABDA 628 

LOVASSPORT 628 

MOTORSPORT 628 

MUKORCSOLYA 629 

OKOL VIVAS 629 

OTTUSA 629 

SAKK 629 

SIELES 629 

SILOVESZET* 629 

SPORTLOVESZET 629 

SULYEMELES 630 

SZANKO 630 

TEKE 630 

TENISZ 630 

TOLLASLABDA 631 

TORNA 631 

VITORLAZAS 632 

VIVAS 632 

LABDARUGAS 632 

Magyar gazdasag 637 

A brutto hazai termek (GDP) 637 

A brutto hazai termek (GDP) gazdalkodasi formak szerint (folyo alaparon, %-ban) 638 

A brutto hazai termek (GDP) termelesenek osszetetele (%-ban, osszehasonlito aron) 638 



A brutto hazai termek (GDP) felhasznalasa, %-os megoszlas (osszehasonlito aron) 639 

A nemzetgazdasag osszevont munkaeromerlege, jan. 1. (ezer fo) 639 

A nepesseg aktivitasa, jan. 1. (ezer fo) 641 

Az aktiv keresok szamanak megoszlasa (%-ban, az ev elejen) 641 

Az aktiv keresok szama es korcsoportos megoszlasa (ezer fo, ill. %) 642 

A foglalkoztatottak osszetetelenek alakulasa nemzetgazdasagi agak es nemek szerint, 1992. 

januar 1 642 

Nominal- es realber, realjovedelem 644 

Az egy fore juto szemelyes jovedelembol szarmazo fogyasztas osszetetele (folyo aron, %-ban) . 646 

Fogyasztoi arindexek 646 

Nyilvantartott munkanelkuliek teruletenkent (1992. dec.) 647 

Munkanelkulisegi rata* teruletenkent 648 

Munkanelkuliek megoszlasa allomanycsoportok es terulet szerint % (1992. dec.) 648 

Nyilvantartott allashelyek es allast keresok szama 649 

A munkaero-kereslet es -kinalat megoszlasa allomanycsoportok szerint (1992. dec.) 650 

Allast keresok es betoltetlen allashelyeknehany jellemzo szakmaban (1992. dec.) 651 

Allast keresok allomanycsoportonkenti osszetetele 652 

Allast keresok iskolai vegzettseg szerinti osszetetele 652 

Nyilvantartott munka nelkuli palyakezdok szama es aranya (1992. dec.) 653 

A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb adatok allomanycsoportok szerint (1992. aug. 

20.-szept. 20.) 654 

A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb adatok allomanycsoportok szerint (1992. nov. 
20.-dec. 20.) 654 

A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb adatok iskolai vegzettseg szerint (1992. jan. 1.- 
szept. 20.) 654 

A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb adatok iskolai vegzettseg szerint (1992. nov. 20.- 

dec. 20.) 655 

A munkanelkuli-ellatasban reszesulok szama a havi brutto segely nagysagcsoportja szerint (1992. 
dec. 20.) 655 

A munkanelkuli-ellatasban reszesulok zaro letszama a segelyezes idotartama szerint (1992. dec. 
20.) 656 

Szocialis tamogatasban reszesulo munkanelkuliek szama 656 

A gazdasagi szervezetek szama 657 

A jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek szama, 1988-92, az ev vegen 657 

A jogi szemelyiseg nelkuli gazdasagi szervezetek szama gazdalkodasi forma szerint (az idoszak 

vegen) 658 

Jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek szama gazdasagi agak es gazdalkodasi forma szerint* 

(1992. dec. 31.) 658 

A jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek letszamkategoriak szerint* (az idoszak vegen) 660 

Az egyeni vallalkozasok szama tipusok szerint, 1992 vegen 662 

A nem jogi szemelyisegii es egyeni vallalkozasok szama alaptevekenyseg szerint, 1991 662 

Kulfoldi erdekeltsegii gazdasagi szervezetek Magyarorszagon 663 

Ujonnan alakult kulfoldi erdekeltsegii gazdasagi tarsasagok, 1992 665 

A kulfoldi erdekeltsegii gazdasagi szervezetek szama, torzstokeje (az ev vegen) 665 

A kulfoldi erdekeltsegii gazdalkodo szervezetek nagysag szerinti megoszlasa 667 



A kulfoldi erdekeltsegii vallalkozasok alapitoi vagyonanak megoszlasa tulajdonosi szerkezet 

szerint, 1991 (M Ft) 668 

A kulfoldi erdekeltsegii vallalkozasok alapitoi vagyona es kulfoldi befektetese a tulajdonosi 

szerkezet szerint, 1991 (ezer Ft) 669 

A kulfoldi erdekeltsegii vallalkozasok jovedelmezosegi mutatoi tulajdonosi szerkezet szerint, 1991 

(%) 670 

A 200 legnagyobb vallalkozas rangsora a netto arbevetel alapjan, 1991 (Figyelo) 671 

Privatizacios folyamat, 1990. marc. 32.-1992. dec. 31 680 

Az Allami Vagyonugynokseg bevetelei es kiadasai, 1992 681 

1992-ben privatizalt allami vallalatok 682 

Az EBRD altal 1992 vegeig jovahagyott magyarorszagi beruhazasok (millio ECU) 693 

20 millio amerikai dollar feletti kulfoldi tokebefektetesek Magyarorszagon, 1992. dec. 31 694 

Merlegbeszamolot keszito vallalkozasok szama 696 

Gazdalkodo szervezetek fobb mutatoi (Mrd Ft) 696 

Gazdalkodo szervezetek eredmenye, 1991 (M Ft)* 697 

Gazdalkodo szervezetek vagyona, tartozasa, beruhazasai, 1991 (Mrd Ft)* 698 

Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1992. evi bevetelei (M Ft) 699 

Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok koltsege, 1992 (M Ft) 700 

Gazdalkodo szervezetek tulajdonosai, 1992 (%) 701 

Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1992-r61 at- es tovabbvitt vesztesege (millio Ft) 702 

Tarsasagi adobevallast keszito gazdalkodo szervezetek, 1992* 703 

Kettos konyvvitelt vezeto nyereseges vallalkozasok atlagos tarsasagiado-terhelese, 1992 (%).... 704 
Kettos konyvvitelt vezeto vallalatok osztalekkepzese, 1992 (fizetett osztalek a jegyzett toke %- 

aban) 705 

1992-ben atalakult gazdalkodok 707 

1992-ben atalakult vallalkozasok (1991. evi aranyositott adatok, ezer Ft) 707 

Csodeljarasok, 1992 727 

Az 1992-ben csodeljaras ala kerult szervezetek* 1991. evi adat 1 728 

Az 1992-ben csodeljaras ala kerult szervezetek* 1991. evi adatai II 728 

Az 1992-ben csodeljaras ala kerult szervezetek* 1991. evi adatai III 729 

Az 1992-ben csodot jelentett jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek szama letszam-kategoriak 

szerint 729 

Az 1992 vegen felszamolas alatt alio jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek szama letszam- 
kategoriak szerint 730 

Az allami koltsegvetes fo adatai (millio Ft) 730 

Tarsadalombiztositas (millio Ft) 731 

Onkormanyzatok koltsegvetese (millio Ft) 733 

Az onkormanyzatok altal fenntartott intezmenyek egyes naturalis adatai 735 

Magyarorszag fizetesi merlege konvertibilis devizaban* (M USD) 736 

Magyarorszag nemzetkozi tartalekai es egyeb kulfoldi kovetelesei* (az idoszak vegen, M USD) 737 

Magyarorszag osszes kulfoldi adossaga* (az idoszak vegen, M USD) 738 

A Magyar Nemzeti Bank merlege (millio Ft) 738 

A bankrendszer osszevont merlege (Mrd Ft)* 740 

A penzintezet szama 742 



Atlagos kamatlabak* (osszes penzintezet, %) 742 

Lakossagi kamatlabak* (%) 743 

A lakossag megtakaritasa (Mrd Ft)* 744 

Haztartasok penzugyi pozicioja (Mrd Ft)* 744 

A lakossag hitelallomanya (Mrd Ft) 744 

A lakossag penzbevetelei 745 

Jogi szemelyisegii gazdalkodo szervezetek es kisvallalkozok hitelallomanya (Mrd Ft) 745 

Jogi szemelyisegii gazdalkodo szervezetek es kisvallalkozok betetallomanya (Mrd Ft) 746 

Lakasepites, lakasmegsziines, epitett udulok 747 

A leggyakoribb haztartastipusok havi letminimumertekei*, 1992. dec. (Ft) 748 

A Magyar Nemzeti Bank devizaarfolyamai, 1992. dec. 31. (1 egysegre, Ft-ban) 749 

Magyar Nemzeti Bank valutaarfolyamok,* 1992. dec. 31. (1 egysegre, Ft-ban) 749 

A Magyar Nemzeti Bank deviza-kozeparfolyamainak eves atlaga (100 egysegre, Ft) 750 

A Budapesti Ertektozsde forgalma 750 

A Budapesti Ertektozsde Indexe, 1992 751 

A Budapesti Ertektozsde forgalma, 1992 (millio Ft) 752 

Az 1992-ben tozsdere bevezetett ertekpapirok 754 

Tozsdei kotesek szama a Budapesti Ertektozsden, 1992 755 

Az Allami Ertekpapir Felugyelet altal engedelyezett nyilvanos reszvenykibocsatasok es befektetesi 

jegyek, 1992 757 

A maganszemelyek 1990/91. evi szemelyijovedelemado-bevallasanak adatai 759 

A jovedelemtulajdonosok es a jovedelemforrasok valtozasai az szja-bevallasok alapjan (%) .... 761 

A fizetett szja megoszlasa az 1990. evi adosavonkent (%) 762 

A helyi adot elrendelo onkormanyzatok szama 762 

A helyi adot elrendelo onkormanyzatok szama adotipus szerint 763 

„Regisztralt" adocsalasok (esetek szama) 764 

A termeles novekedese az iparvallalatoknal es az ipari szovetkezeteknel (eves atlagban, %-ban, 
osszehasonlito aron) 765 

Az ipari termeles arindexei 765 

Az ipari szervezetek megoszlasa a termelesi ertek szerint, 1991 766 

Az ipari szervezetek megoszlasa a letszam szerint, 1991 767 

Az ipari beruhazasok megoszlasa, folyo aron (%) 767 

Az alap-energiahordozok termelesenek szerkezete Magyarorszagon (%-ban, fiitoertek alapjan) 

768 

Az energiahordozok forrasanak szerkezete, termeles+import egyutt (%-ban, fiitoertek alapjan) 

768 

Egysegnyi brutto hazai termekre (GDP) juto energiafelhasznalas 769 

Egysegnyi ipari termelesre juto energiafelhasznalas (fiitoertek alapjan) 769 

A mezogazdasag aranya a nemzetgazdasagban (folyo arak alapjan, %) 769 

A mezogazdasagban foglalkoztatottak szamanak alakulasa 770 

A mezogazdasagi es erdogazdalkodasi szervezetek szama 770 

A mezogazdasagi termekek termelesenek megoszlasa (folyo aron, %) 771 

Mezogazdasagi termekek termelese 1988. evi aron, M Ft 771 

A foldterulet megoszlasa miivelesi agak szerint (ezer hektar) 771 



Az ontozott teruletek nagysaga, miivelesi agak kozotti megoszlasa ontozesi technologiak szerint a 

mezogazdasagi nagyuzemekben, 1991 772 

A fontosabb novenyek osszes termesmennyisege, 1991 (ezer tonna) 772 

A vallalatok* es szovetkezetek gepallomanya 773 

A novenytermeles fontosabb mutatoi 774 

Fontosabb szantofoldi novenyek termesmennyisege (ezer tonna) 774 

Szolo es gyumolcstermeles 775 

Az allattenyesztes fontosabb mutatoi (kg) 776 

Az allatallomany alakulasa (ezer db) 776 

Szarvasmarha-allomany (ezer db) 777 

Sertesallomany (ezer db) 777 

Juh- es baromfiallomany (ezer db) 778 

Vagoallat es allati termekek termelese (ezer tonna) 778 

A mezogazdasagi termekek allami felvasarlasanak arindexei 779 

Mezogazdasagitermek-ertekesites* (ezer tonna) 779 

Termeloi-felvasarlasi atlagarak* 780 

Akistermeloi gazdasagok adatai 780 

A kistermelo gazdasagok a foldterulet nagysaga szerint 780 

A kistermelo gazdasagok megoszlasa a tenylegesen hasznalt foldterulet nagysaga szerint, 

megyenkent, 1991 (hektar) 780 

A kistermelo gazdasagok adatai a gazdalkodok foglalkozasa szerint, 1991 781 

A kistermelo gazdasagok gepallomanya, 1991 (1000 darab) 782 

A magyar agrarexport (ezer tonna) 782 

A magyar agrarimport (ezer tonna) 783 

Kulkereskedelmi forgalom (M Ft, folyo aron) 783 

A kulkereskedelmi forgalom egyenlege* (Mrd Ft) 784 

Kulkereskedelmi arindexek es cserearany-mutato orszagcsoportok szerint (elozo ev = 100,0)... 784 

A kulkereskedelmi forgalom erteke (folyo aron) 785 

A kulkereskedelmi forgalom erteke orszagcsoportok szerint (folyo aron, millio Ft) 785 

A kulkereskedelmi forgalom erteke orszagcsoportok szerint (folyo aron, millio USD) 786 

Magyarorszag legfontosabb kulkereskedelmi partnerei (%-os reszesedes a forgalombol) 787 

A kulkereskedelmi forgalom volumenindexei (elozo ev = 100,0) 788 

A behozatal es a kivitel aruszerkezete (M Ft, hatarparitason) 788 

A behozatal aruszerkezete, 1992 (folyo arak alapjan, %) 789 

A kivitel aruszerkezete, 1992 (folyo arak alapjan, %) 789 

A kulkereskedelmi forgalom aruszerkezete fobb orszagonkent, 1991 (%) 790 

A behozatal volumenindexei, 1992 (elozo ev = 100,0) 791 

A kivitel volumenindexei, 1992 (elozo ev = 100,0) 791 

A kulkereskedelmi forgalom volumenindexei fobb arucsoportok szerint (elozo ev = 100,0) 792 

A kiskereskedelem uzlethalozata 792 

A magankereskedelem uzlethalozata 793 

A kiskereskedelmi uzlethalozat teruleti adatai, 1992 794 

Kiskereskedelmi eladasi forgalom uzlettipusonkent 794 

Kiskereskedelmi eladasi forgalom terulet szerint, 1992 (fogyasztoi aron) 795 



Fogyasztoi arak (Ft) 796 

Idegenforgalmi devizabevetelek es -kiadasok 799 

Idegenforgalmi devizabevetelek es -kiadasok forintban 800 

Magyarorszag nemzetkozi idegenforgalmanak nehany mutatoja (ezer fo) 800 

Magyarorszag nemzetkozi idegenforgalmanak osszetetele (%) 802 

Magyarorszagra erkezo kulfoldiek orszagonkent 804 

Kereskedelmi szallashelyek kulfoldi vendegforgalma orszagonkent (1000 ejszaka) 806 

Kereskedelmi szallashelyek vendegforgalma udulokorzetenkent 808 

Kereskedelmi szallashelyek szallasdijbevetelei 809 

Szallodai szobaarak, atlag (ketagyas, furdoszobas szoba) (Ft/nap) 810 

Szallasdijak a kempingekben, atlag (Ft/nap) 811 

Szallasdijak a fizetovendeglatasban, atlag (Ft/nap) 812 

Szallodarangsor, 1992 813 

Nemzetkozi idegenforgalom a kozlekedes modja szerint 815 

Magyarorszagra erkezo kulfoldi szemelygepjarmiivek (db) 817 

Hatarainkon be- es kilepo szemelygepjarmiivek 818 

Kulfoldre utazo magyarok szama hatarszakaszok szerint (ezer fo) 819 

Hatarallomasok szemelyforgalma, 1992 819 

Aruszallitas szallitasi modok szerint 821 

Aruszallitas szervezetek szerint 823 

Szemelykozlekedes utazasi modok szerint 823 

Szemelykozlekedes szervezetek szerint 826 

A kozuti kozlekedes gepjarmii-allomanya 826 

A lakossag szemelygepkocsi-ellatottsaga (db/ezer fo) 828 

A varosi lakossag szemelygepkocsi-ellatottsaga a varosnagysagok szerint (db/ezer fo) 828 

A varosok rangsora* szemelygepkocsi-ellatottsag szerint (db/ezer fo) 828 

A kozsegek rangsora* szemelygepkocsi-ellatottsag szerint (db/ezer fo) 829 

Szemelygepkocsi-allomany gyartmany es eletkor szerint 830 

Maganforgalomban behozott szemelygepkocsik szama (db) 831 

Legi utas- es teherforgalom* 832 

Legi kozlekedesi litvonalak es repulogep-allomany 832 

A legjelentosebb legitarsasagok forgalma a Ferihegyi repuloteren, 1991 832 

A jelentosebb legitarsasagok forgalma a Ferihegyi repuloteren, 1992 833 

Kozuti balesetek szama havonta, kimenetel szerint 834 

Kozuti balesetek szama, kimenetel szerint, teruleti beosztasban 835 

Kozuti balesetek szama kimenetel es litvonalak szerint, 1991 836 

Kozuti balesetek szama a het napja es a balesetek kimenetele szerint, 1991 836 

Kozuti balesetek szama es megoszlasa napszakok es kimenetel szerint, 1991 837 

Kozuti balesetek szama termeszet es kimenetel szerint, 1992 837 

A kozuti szemelyseruleses kozlekedesi balesetek es a meghalt, megserult szemelyek szama 838 

Magyar allam, tarsadalom, politika 839 

Koztarsasagi elnoki hivatal 839 

Az Orszaggyiiles tisztsegviseloi 843 

Az orszaggyiilesi kepviselok listaja 843 



Valtozasok az orszaggyiiles osszeteteleben 851 

Az orszaggyiilesi kepviselok frakciok kozotti mozgasa 852 

A partok kepviselocsoportjainak, valamint a fuggetlen kepviselok reszesedese a parlamenti 

mandatumokbol 852 

A fuggetlenekhez tartozo kepviselok kozul partok tagjai (parttagsag kelte) 853 

A fontosabb 1992-es orszaggyiilesi hatarozatok 858 

Fontosabb alkotmanybirosagi hatarozatok 861 

A Magyar Koztarsasag diplomaciai kepviseletei a nemzetkozi szervezeteknel 868 

Parlamenti partok 869 

Nem parlamenti partok 873 

A jelentosebb partok* penzugyi merlege (ezer Ft) 877 

Biincselekmenyek 885 

Kozvadas biincselekmenyek 885 

A kozvadas biincselekmenyek fobb adatai 886 

Az ismertte valt biincselekmenyek megoszlasa, 1992 886 

Az ismertte valt biinelkovetok, 1992 887 

A rendori nyomozasok szamanak es a felderitesi mutatok alakulasa, 1988-1992 887 

Az ismertte valt biinelkovetok szamanak alakulasa korcsoport, valamint eloelet szerint, 1988- 
1992 887 

Az ismertte valt vagyon elleni biincselekmenyek szama, megoszlasa (%), 1988-1992 887 

Az ismertte valt biincselekmenyekkel okozott, illetve a biztositott kar alakulasa, 1988-1992 888 

Az ismertte valt biincselekmenyek szama, teruleti megoszlasa (%), 1988-1992 888 

A jogerosen eliteltek fobb biincselekmenytipusok szerint, 1991 889 

A jogerosen eliteltek (buntetesek szerint) 889 

Bortonadatok, 1992 890 

A buntetes-vegrehajtasi intezetekben levok szama 890 

Az egyes biincselekmenytipusok aranya a jogerosen eliteltek %-aban 890 

A buntetett eloeletiiek, ill. a fiatalkoriiak aranya a jogerosen eliteltek kozott (%) 891 

Egyes biincselekmenyek szama es aranya (a jogerosen eliteltek szama alapjan) 892 

A jogerosen eliteltek kozul azok aranya, akiknek cselekmenye alkoholfogyasztassal volt 
osszefuggesben (%)* 892 

A jogerosen elitelt felnottek kozul azok szama es aranya, akiknek cselekmenye 

alkoholfogyasztassal volt osszefuggesben 893 

Az ittasan okozott szemelyseruleses koziiti balesetek az osszes baleset %-aban 894 

Az ittasan okozott szemelyseruleses koziiti kozlekedesi balesetek kimenetele (a baleset utan 30 

nappal) 895 

Tudomanyos fokozattal rendelkezok szama 896 

Tudomanyos kutatas, fejlesztes* 896 

Ovodak 896 

Altalanos iskolak 896 

Kozepiskolak 897 

Lemorzsolodasi adatok 897 

Kozepiskolai oktatas 897 

A felveteli vizsgara jelentkezettek hozott es szerzett pontszamai intezmenytipusonkent 898 



A felsooktatasi intezmenyek I. evfolyamos hallgatoinak aranya* kozigazgatasi egysegenkent, 1991 

(az erettsegizok %-aban) 898 

Felsofokii oktatas Magyarorszagon 899 

Felsooktatasi intezmenyek, 1992 899 

Egyhazi iranyitasii felsooktatasi intezmenyek 902 

Alapitvanyi intezmenyek 903 

Felvetelizok egyetemenkent, 1991 * 903 

A felsooktatasi intezmenyek nappali tagozatos hallgatoinak szama evfolyamonkent, az 1991/92-es 

tanevben 905 

Kepesites nelkuli pedagogusok, foglalkozasi csoportjuk szazalekaban* 909 

Konyvkiadas 910 

A kiadott konyvek szama jelleg szerint 910 

Tudomanyos, ismeretterjeszto es szakirodalmi miivek temakorok szerint (konyv, fuzet) 911 

Szepirodalmi konyvek miifaj szerint 911 

Tankonyvek oktatasi szintek szerint (konyv, fuzet) 912 

A tudomanyos, ismeretterjeszto es szakirodalmi miivek szamanak es peldanyszamanak alakulasa 

(konyv, fuzet) 912 

A forditasban megjelent miivek szamanak es peldanyszamanak alakulasa (konyv, fuzet) 912 

A legnagyobb peldanyszamban kiadott szepirodalmi konyvek, 1992 913 

Szepirodalmi konyvek a szerzok allampolgarsaga szerint, 1992 914 

Kozmiivelodesi konyvtarakes olvasoik 914 

Akonyvtarak szama 915 

Hanglemezkiadas 915 

A legnagyobb peldanyszamban eladott magyar hanglemezek (hangkazettak + CD lemezek), 1991* 
916 

A hangszeres zenet tanulok szama intezmenyek szerint (tanevenkent) 917 

Mozi 917 

Szinhaz 918 

Mozik, szinhazak osszefoglalo adatai 918 

Miizeumok, kiallitasok latogatoi (ezer fo) 919 

Kozmiivelodesi intezmenyek 919 

A haztartasok egy fore juto miivelodesi, szorakozasi kiadasai egyes jovedelemkategoriak* szerint, 

1991 920 

Az egy fore juto rendezvenylatogatasok szama 921 

Sajtotermekek 921 

Ujsagpeldanyszamok*, 1992. III. n. ev (1000 peldany) 922 

Nagyobb peldanyszamii heti- es havilapok (atlagos megjelenesi peldanyszam, 1000 db) 923 

A Magyar Televizio osszes miisoridejenek megoszlasa a bemutatott miisorok eredete szerint 

(perc) 924 

A Magyar Televizio heti atlagos miisorideje es ennek megoszlasa a ket miisor kozott 924 

A legnagyobb osszegben hirdeto cegek, 1992 925 

A legtobb tv-hirdetest rendelo cegek, 1992 925 

A legtobb sajtohirdetest rendelo cegek, 1992 926 

A legtobb plakathirdetest rendelo cegek, 1992 926 



Alegtobbet hirdeto kiadovallalatok 927 

A hazai mediak reklambeveteleinek alakulasa (Mrd Ft) 927 

Radioallomasok, kozephullamu sav 927 

Radioallomasok, URH-sav 928 

Teveallomasok 929 

Radio-adoberendezesek 929 

Televizio-musorszoro adoberendezesek 930 

Radio-televizio: az orszag teruletenek hany szazalekan veheto? 930 

Tavbeszelo bevezetesere varakozok szama 931 

Tavbeszelohelyek szama, siiriisege 931 



Bevezeto 

Elnezest, kedves Olvaso, hogy az 1993-as Tenyek Konyve nemi kesessel kerult kezebe. De itt van, 

tehat megvagyunk. Koszonjuk, hogy velunk maradt, s koszontjuk, ha lij olvasonk: ez a hatodik 

Tenyek Konyve. 

Eljutottunk hat a fel tucatig. 1987 ota, amikor elkezdtunk dolgozni az elso koteten, eletunk, 

vilagunk hat everol rogzitettunk pillanatkepeket. Amikor belevagtunk, sokfele tenyhez nehezen 

vagy egyaltalan nem tudtunk hozzajutni, naponta meseltuk egymasnak, kinek milyen 

kudarcelmenyei voltak a tenykeresesben, ki mihez nem tudott hozzaferni. 

Magyarorszag akkor egypartrendszerii nepkoztarsasag volt, a Varsoi Szerzodes es a KGST tagja, 

amely tekintelyes kereskedelmi forgalmat bonyoh'tott a Szovjetunioval es a Nemet Demokratikus 

Koztarsasaggal... E mondatban egyetlen teny nines, ami 1992-r61 is elmondhato. 

Szo sines rola, hogy ezt akar csak sejtettuk is volna akkor, 1987-ben. 

De szerencsenk volt: a Tenyek Konyve vegigkiserhette a 20. szazad masodik felenek legfontosabb 

eveit. 

Mert az 1945 ota cammogo tortenelem hirtelen folgyorsult es nehany ev alatt tobb valtozast hozott, 

mint elotte evtizedek alatt. 

Ebbol a szempontbol lij kotetunkbol kulon is figyelmebe ajanljuk azt a kronologiat, amely 

Oroszorszag es a volt Szovjetunio tagkoztarsasagainak 1989-t61 1992 vegeig tarto esemenyeit 

koveti. De nemcsak a politika valtozott nagyot azota, hogy nekifogtunk a Tenyek Konyvenek. 

Emlekszik meg, mit kinaltak a konyvesboltok, a hirlaparusok, hany csatorna miisorat lehetett latni 

a teven, hanyszor utazhattunk? Kinek volt CD-jatsz6ja, videoja, parabolaantennaja? 

Mit ereztunk, kit nem fogott el nemi szorongas, amikor egy-egy nagyvallalat legkondicionalt, 

titokzatos szamitogeptermet lattuk a moziban vagy a teven? Mit, mennyit tudtunk, tudhattunk 

magunkrol es a vilagrol akkor? 

Ha nem emlekszik, nezzen bele a Tenyek Konyve korabbi koteteibe. 

Mert a Tenyek Konyve ebben nem valtozott: tenyekbol, szamokbol, adatokbol alio pillanatkepet, 

tukrot es leltart, evkonyvet es almanachot akartunk es akarunk csinalni, hogy evente pontosan 

lathassuk, mi tortent, hoi tartunk - es mi tortent a vilagban, hoi tart a vilag. 

K6zeledunk-e egymashoz, mi es a vilag tobbi resze? Miben igen, miben nem? 

Ugy gondoltuk es ma is ligy gondoljuk: erre a konyvre mindenkinek szuksege van, elobb vagy 

utobb, evente nehanyszor, tobbszor, sokszor - mindenki hasznat veheti. 

Az adatok megkeresesevel, megbizhatosagaval kapcsolatos egyik-masik gondunk nem valt 

tortenelemme. De ez nem magyar sajatossag. Az Egyesult Allamokban, ahol mindenki mindenrol 

mindig adattengerrel ervel, a mai napig folyik a vita, hany millio amerikait nem szamoltak meg az 

1990-es nepszamlalas soran. Otmilliot mar a nepszamlalast vegzett szervezet vezetoi is elismernek. 

Magyar sajatossag viszont peldaul az, hogy tovabbra is nehez a hazai ossztermek (GDP), s ennek 



kapcsan az egy fore juto nemzeti jovedelem pontes megallapitasa. Ugyanigy, s reszben ugyanezert 
nehez az atalakulo magyar gazdasagra vonatkozo nehany adat prezentalasa: valosziniisitheto, hogy 
a magangazdasag teljesitmenyenek nehezen pontosithato reszet nemi kesessel koveti a statisztika. 
De: szerettunk volna 1987-ben arra gondolni, hogy hat ev miilva a magyar magangazdasag 
fejlodesenek tenyleges sebessege fenyegeti majd a gazdasagstatisztikai adatkozles hitelesseget... 
Hatevesek lettunk hat. 
Es meresz pillanatainkban az ezredfordulora, a 21. szazad elso Tenyek Konyvere gondolunk. 

Azev: 1992 



Nemzetkozi esemenynaptar 



1992. januar 1. - Hivatalba lep az ENSZ lij fotitkara, az egyiptomi Butrosz Ghali. - Fel evre 
Portugaha veszi at az Europai Kozossegek miniszteri tanacsanak elnoki tisztet. - Rene Felber 
kulugyminiszter az lij svajci allamfo. - II. Janos Pal papa lijevi uzeneteben lij 
bekekezdemenyezeseket surget a jugoszlaviai polgarhaborii azonnali beszuntetesere. - Az ukran 
vedelmi miniszterium kozli, hogy az orszag teruleten allomasozo valamennyi hadero es fegyvernem 
kozvetlenul az ukran elnok es a vedelmi miniszterium ala tartozik. - Tobb mint 30 ev utan 
megnyitjak a nemzetkozi kereskedelmi hajoforgalom elott a tavol-keleti Vlagyivosztok kikotojet. - 
Megnyitjak az egykori keletnemet allambiztonsagi miniszterium (Stasi) irattarait. 
Januar 2. - Griiziaban Tengiz Szigua volt kormanyfo vezetesevel az ellenzek atveszi a hatalmat, es 
megadasra szolitja fol a magat masfel hete a parlamentben elbarikadozo Zviad Gamszahurdia 
elnokot. - Oroszorszagban felszabaditjak az arakat: 74 ev utan ismet a piac szabalyozza majd a tej, 
a kenyer, az uzemanyag, a gyogyszer, a tavkozles es a kozlekedes arait. 
Januar 3. - A jugoszlaviai szerb partok es a kommunista utodpartok alairjak a harmadik 
Jugoszlavia letrehozasarol szolo konvenciot, amely szerint az lij allam az elozo jogutoda lenne es 
szovetsegi alapon miikodne. - A szemben alio horvatok es szerbek megallapodasa alapjan eletbe lep 
a sorrendben 15. tiizszunet. - Oroszorszag hivatalosan keri a kulfoldi allamokat, hogy a volt szovjet 
nagykovetsegeket es konzulatusokat ezentiil tekintsek orosz diplomaciai kepviseleteknek. - 
Parizsban a volt szovjet adossagokrol tanacskoznak a nyugati hitelezok es a Fuggetlen Allamok 
Kozossegenek kepviseloi. 

Januar 4. - Az Egyesult Allamok feloldja a Kambodzsaval szemben 10 eve elrendelt kereskedelmi 
embargot, mert az azsiai orszagban kezzelfoghato jelei vannak a demokratizalodasnak. - Az orosz 
kormany ligy dont, hogy 1 even belul fel kell szamolni az orszagban a kolhozokat es a szovhozokat. 
Januar 5. - A Balti Tanacsban Esztorszag, Lettorszag es Litvania allam- es kormanyfoi kozos 
kozlemenyt fogadnak el, amely surgeti a 3 balti allam teruleten allomasozo szovjet hadsereg 
kivonasanak azonnali megkezdeset. 

Januar 6. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa egyhangii hatarozatban eliteli Izraelt, amiert elrendelte 12 
palesztin polgari lakos kitelepiteset a megszallt teruletekrol. - Ormenyorszagba menekul Zviad 
Gamszahurdia megbuktatott griiz elnok. 

Januar 7. - A jugoszlav szovetsegi hadsereg egyik MIG vadaszgepe Varazsd kozeleben lelovi az 
olasz legiero egy helikopteret, amely az Europai Kozossegek 5 megfigyelojet szallitja. - Oroszorszag 
felvetelet keri a Nemzetkozi Valutaalapba es a Vilagbankba. - A NATO-tagallamok es a kelet- 
europai orszagok kepviseloi tanacskozast kezdenek a hadiipari kutatas eredmenyeinek polgari celii 
felhasznalasarol. - Romaniaban nepszamlalas kezdodik, hogy 15 ev utan lijbol folmerjek a 
nepesseget es a lakasallomanyt. 

Januar 8. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa jovahagyja, hogy azonnali hatallyal 50 katonai 
megfigyelot kuldjenek Jugoszlaviaba a tiizszunet betartasanak ellenorzesere es a bekefenntartok 



kikuldesenek elokeszitesere. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet tagorszagainak 
magas rangii kulugyi tisztviseloi ligy dontenek, hogy valamennyi volt szovjet koztarsasag 
csatlakozhat a Helsinki folyamathoz. - Nemetorszag folajanlja Litvanianak, hogy kesz segiteni 
tisztek kepzeseben es katonai szervezesi kerdesekben. - Az arfelszabaditas nyoman fellepett 
elegedetlenseg csillapitasara videki korutat kezd Borisz Jelcin orosz elnok. - Az ENSZ es Irak 
kepviseloi megbeszeleseket kezdenek az Irak-ellenes gazdasagi embargo reszleges mersekleserol es a 
koolaj-exportalas engedelyezeserol. 

Januar 9. - A boszniai szerb kepviselok parlamentje kikialtja sajat koztarsasagat azzal, hogy az 
eddigi szerb autonom terulet a jugoszlav szovetseg resze marad. A boszniai elnokseg 
torvenytelennek nevezi a lepest. - Bulgaria es Olaszorszag baratsagi es egyuttmiikodesi 
megallapodast ir ala. - A Francia Szocialista Part orszagos intezobizottsag elfogadja Pierre Mauroy 
fotitkar lemondasat, es Laurent Fabiust valasztja meg a tisztsegre. - A Myanmari Unio katonai 
kormanya felosztja az orszag ellenzeki partjait. 

Januar 10. - A brusszeh nemzetkozi Jugoszlavia-konferencian allast foglalnak amellett, hogy az 
europai Kozossegek tagallamai onalloan dontenek januar 15-e utan az egyes jugoszlav 
tagkoztarsasagok elismereserol. - A vajdasagi magyar kisebbseg sanyarii helyzetere figyelmezteto 
memorandumot ad at Parizsban az Europai Kozossegek kepviseloinek Agoston Andras, a Vajdasagi 
Magyarok Demokratikus Kozossegenek (VMDK) elnoke. - Borisz Jelcin orosz elnok kozli Richard 
Cheney amerikai es Tom King brit vedelmi miniszterrel, hogy a jovoben nem kaphatnak litlevelet, 
kiutazovizumot az orosz atomtudosok es atomfegyver-szakemberek. - Megkezdodik az egykori 
szovjet hadsereg harcaszati atomfegyvereinek elszallitasa Ukrajnabol. - A litvan kormany 
rendeletben megtiltja, hogy hozzajarulasa nelkul a koztarsasag teruletere lepjenek az egykori 
szovjet hadsereg egysegei. - Ukrajnaban kuponrendszert vezetnek be a belso piac vedelmere. 
Januar 11. - Oroszorszag es Ukrajna kepviseloi megallapodnak abban, hogy az Ukrajna teruleten 
talalhato strategiai fegyverek a Fuggetlen Allamok Kozossegenek egyseges iranyitasa alatt 
maradnak, a fekete-tengeri flotta egy resze azonban az ukran fegyveres erok kotelekebe megy at. - 
A belorusz parlament a koztarsasag teruleten allomasozo valamennyi fegyveres alakulatot a 
belorusz minisztertanacs hataskorebe rendeli. - Az eszt kormany elelmiszer-adagolast rendel el. - A 
makedoniai albanok nepszavazason foglalnak allast a terulet autonomiajarol. - Ot nappal az elso 
demokratikus parlamenti valasztasok masodik forduloja elott lemond Sadli Benzsedid algeriai 
elnok. 

Januar 12. - Bulgariaban megtartjak az orszag tortenetenek elso kozvetlen elnokvalasztasat, 
amelyen 22 jelolt indul. Az elso es az 1 hettel kesobbi masodik fordulo alapjan Zselju Zselev eddigi 
allamfo gyoz a szavazatok 52,85%-aval. - Algeriaban megalakul a Legfelsobb Allamtanacs, amely 
elso intezkedeskent felfuggeszti a nemzetgyiiles valasztasok folytatasat. 

Januar 13. - Richard Cheney amerikai vedelmi miniszter Nemetorszagban kezd targyalasokat a 
volt Szovjetunio fegyverarzenaljanak nemzetkozi ellenorzes ala helyezeserol. - A negyedik 
forduloval folytatodik Becsben a helsinki folyamatban reszt vevo allamok tanacskozassorozata a 
bizalom- es biztonsagerosito intezkedesekrol. - A Nemzetkozi Valutaalap lijabb 147 millio dollaros 
kolcsont nyiijt Cseh-Szlovakianak. - Pavol Demes, a Szlovak Koztarsasag nemzetkozi 
kapcsolatainak minisztere hivatalos latogatast tesz Varsoban es a visegradi haromszog 
egyuttmiikodesben valo reszvetelrol targyal. - A GATT 108 tagorszaganak kepviseloi lijabb 
tanacskozast kezdenek az agrarkerdesekben zatonyra futott targyalassorozat befejezeserol. - A 
mongol parlament elfogadja az orszag lij alkotmanyat, amelynek ertelmeben a Mongol 
Nepkoztarsasagot egyszeriien MongoHanak hivjak. - A bukaresti jarasi birosag megtiltja a Roman 
Szocialista Munkapart reszvetelet a febr.-i helyhatosagi valasztasokon. - Csaknem hiiszevi szunet 
utan Luxemburgba latogat Francois Mitterrand francia koztarsasagi elnok. 

Januar 14. - Megerkezik Jugoszlaviaba az 50 ENSZ-megfigyelo, hogy elokeszitse tovabbi keksisakos 
egysegek telepiteset. - Konsztantin Micotakisz gorog kormanyfo a szerb-gorog kapcsolatokrol, a 
makedon kerdesrol es a jugoszlav koztarsasagok elismereserol targyal Slobodan Milosevic szerb 
elnokkel. - Egon Klepsch nemet keresztenydemokrata politikust valasztja elnokeve az Europa 



Parlament. - Navaz Sarif pakisztani miniszterelnok Parizsban kezd targyalasokat a francia- 
pakisztani gazdasagi es nuklearis egyuttmiikodesrol. 

Januar 15. - Az Europai Kozossegek hatarozata alapjan a vilag orszagai sorra ismerik el Szlovenia 
es Horvatorszag fuggetlenseget: tobb mint 40 orszag tesz ilyen nyilatkozatot a kovetkezo ket hetben. 
- Mas allamoktol elteroen Bulgaria Bosznia-Hercegovina es Makedonia onallo allamisagat is 
elismeri. - Reginald Bartholomew amerikai kulugyminiszter-helyettes a leszerelesrol kezd 
targyalasokat Moszkvaban, majd 2 nap miilva Kijeben. 

Januar 16. - Megkezdodik az Esztorszagban allomasozo csaknem 40 ezer szovjet katona kivonasa. 
Kozben az eszt parlament rendkivuli gazdasagi allapotot hirdet az elelmiszerkeszletek rohamos 
csokkenese miatt. - A Fuggetlen Allamok Kozossegenek csucstalalkozojan a katonai es a gazdasagi 
intezkedesek osszehangolasarol kezdenek targyalasokat. - Varsoban es Bonnban kicserelik a nemet- 
lengyel alap- es hatarszerzodes okmanyait, ezzel lezarul a ratifikacios eljaras. - A horvat es az olasz 
kulugyminiszter megallapodast ir ala a Horvatorszagban elo olasz kisebbseg jogainak vedelmerol. - 
Bejelenti lemondasat a mongol kormany, mert biralatok ertek gazdasagpolitikajat. - 
Bekemegallapodast irnak ala a salvadori polgarhaboriiban szemben alio felek. - Az angolai elnok 
leallitja az orszag jovojevel foglalkozo tobbparti targyalassorozatot. 

Januar 17. - Az orosz parlament ratifikalja az orosz-litvan kapcsolatokat szabalyozo megallapodast. 
A litvan elnok, Landsbergis, kozben Borisz Jelcin orosz allamfovel megallapodik, hogy Oroszorszag 
atadja Litvanianak az 1991-es szovjet katonai beavatkozassal kapcsolatos KGB-aktakat. - Jelcin 
orosz elnok visszavonja a koztarsasag belugyi es biztonsagi miniszteriumanak letrehozasarol kiadott 
rendeletet. - Japan 17 ev utan foliijitja a penzugyi tamogatast Kambodzsanak. 
Januar 18. - A szlovakiai Komaromban megtartja elso orszagos kozgyiileset a Magyar Neppart, 
amely a Cseh-Szlovakiaban elo magyarsag 1945 utani elso politikai partja. - A volt Szovjetunio 
atomarzenaljanak sorsarol kezd targyalasokat Kazahsztanban, majd Ukrajnaban es 
Oroszorszagban Douglas Hurd brit kulugyminiszter. 

Januar 19. - Belorusszia es Kina teljes korii diplomaciai kapcsolatokat letesit. - A Griiziahoz 
tartozo Del-Oszetiaban a nepszavazason az autonom koztarsasag lakoi fuggetlenne valasuk mellett 
szavaznak. - Oroszorszagban 1 oraval eloreallitjak az oramutatokat gazdasagi okokra hivatkozva. - 
Kilep az izraeli kormanykoaliciobol 2 szelsojobboldali part, es ezzel 59-re apad a kormanypartok 
mandatumainak szama a 120 tagii parlamentben. 

Januar 20. - Oroszorszag es Finnorszag kolcsonos jegyzekben ervenyteleniti az 1948-ban megkotott, 
vedelmi cikkelyt is tartalmazo baratsagi, egyuttmiikodesi es kolcsonos segelynyiijtasi egyezmenyt. 
Az ennek helyebe lepo lij, 10 evre szolo megallapodas ertelmeben Oroszorszag es Finnorszag 
vallalja, hogy nem hasznal katonai erot egymas ellen, es tiszteletben tartja a kozos hatar 
serthetetlenseget. - A kongoi fegyveres erok foparancsnoksaga megprobalja megdonteni Andre 
Milongo ideiglenes kormanyat. - Francia-nemet kulugyminiszteri megbeszelest tartanak a delszlav 
valsagrol es a maastrichti szerzodes jovahagyasarol. 

Januar 21. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa egyhangiilag eliteh Libiat, amiert nem mukodik kozre 
azoknak a merenyleteknek a felderiteseben, amelyek 1988-ban a PanAm londoni jarata, 1989-ben 
pedig egy francia utasszallito katasztrofajat okoztak. A libiai kulugyminiszterium 1 nappal kesobb 
bejelenti, hogy kesz egyuttmiikodni az ENSZ-szel a vizsgalat lefolytatasaban. - A Crna Gora-i 
parlament lehetove teszi, hogy a koztarsasag lakoi nepszavazason dontsenek arrol: onallo 
koztarsasagot akarnak, vagy maradnak a szovetsegi allamban. - Iran es Ukrajna diplomaciai 
kapcsolatokat letesit. - Genfben megkezdodik a Leszerelesi Ertekezlet marc, vegeig tarto tavaszi 
ulesszaka. - Az OPEC ligy dont, hogy 100 ezer hordoval csokkenti a napi koolaj-kitermelest, az 
olajpiac egyensiilyanak ellenorzeseert. 

Januar 22. - Washingtonban nemzetkozi ertekezlet kezdodik a Fuggetlen Allamok Kozossegenek 
megsegiteserol. - A nuklearis fegyverek ellenorzeserol kezd targyalasokat Moszkvaban, majd 
Kijevben, Alma-Ataban es Minszkben Roland Dumas francia kulugyi allamminiszter. - Vaclav 
Havel cseh-szlovak elnok visszavonja javaslatat, amely 200 tagii egykamaras torvenyhozassa 
alakitotta volna at a jelenleg ketkamaras szovetsegi gyiilest. - A lett parlament hatarozatban 



mondja ki, hogy nem fogadja el annak az 1944. evi szerzodesnek az ervenyesseget, amely alapjan 
Oroszorszaghoz csatoltak Abrene varost es meg 6 falut. - Izrael es Kina diplomaciai kapcsolatokat 
letesit. - Ot amerikai iirhajossal, valamint 1 kanadai es 1 nemet orvos-kutatoval a fedelzeten 
felbocsatjak a Discovery nevii amerikai iirrepulogepet. 

Januar 23. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa fegyverszallitasi embergot rendel el a polgarhaborii 
siijtotta Szomaliaval szemben, surgetve a bekekotest. - A moszkvai torvenyhozas ligy dont, hogy 
kezdodjon meg annak az 1954-es orosz-ukran parlamenti hatarozatnak a felulvizsgalata, mely 
szerint a Krim Ukrajnahoz kerult. - Slobodan Milosevic szerb elnok arra keri Torokorszagot es a 
terseg allamait, hogy ne ismerjek el az elszakadni kivano koztarsasagokat, amig targyalasok folynak 
Jugoszlavia jovojerol. - Az algeriai hatosagok betiltjak a gyulekezest a mecsetekben. - A salvadori 
parlament ligy dont, hogy kapjanak altalanos amnesztiat azok, akik a 12 eves polgarhaborii idejen 
politikai jellegii biincselekmenyeket kovettek el. - A Karpataljai Teruleti Tanacs beadvanya alapjan 
az ukran kormany hatarozatban mondja ki, hogy 3 lij nemzetkozi hataratkelohelyet letesitenek az 
ukran-magyar hataron. - Ormenyorszag es Ausztria diplomaciai kapcsolatokat letesit. 
Januar 24. - Mijadzava Kiicsi japan miniszterelnok parlamenti beszedeben bocsanatot kert a II. 
vilaghaborii idejen elkovetett japan biintettekert. - George Bush amerikai elnok tajekoztatja Borisz 
Jelcin orosz allamfot a FAK-nak nyiijtando amerikai segelyekrol. - A Fuggetlen Allamok 
Kozossegenek parlamenti vezetoi dokumentumot fogadnak el a tagorszagok torvenyalkotasanak 
osszehangolasarol. - Azerbajdzsan es Torokorszag baratsagi es egyuttmiikodesi egyezmenyt ir ala. - 
Az olasz szenatus elfogadja az allami vallalatok magankezbe adasarol szolo privatizacios torvenyt. 
Januar 25. - Moldova es Romania kapcsolatainak szorosabbra fiizeserol targyal Iliescu roman es 
Snegur moldovai elnok. - Politikai partta alakul a Fuggetlen Magyar Kezdemenyezes nevii 
szlovakiai mozgalom. A Nagy Laszlo vezetesevel lij nevet is vesznek fol: Magyar Polgari Part. - A 
bajkonuri iirkozpontbol Fold koruH palyara allitanak egy Progressz tipusii, szemelyzet nelkuli 
teherszallito iirhajot, amely a Mir iirallomasra szallit utanpotlast. 

Januar 26. - Li Peng kinai miniszterelnok 5 orszagos - Olaszorszagot, Svajcot, az Egyesult 
Allamokat, Portugaliat es Spanyolorszagot - erinto koriitra indul. - Guatemalaban a kormany es az 
ellene harcolo gerillak kepviseloi targyalasokat kezdenek az emberi jogokrol. - A jugoszlav 
szovetsegi kormany 5%-kal leertekeli a dinart. 

Januar 27. - Az Europai Kozossegek eltorli az utolso gazdasagi szankciot is a Del-afrikai 
Koztarsasag ellen. - Illiescu roman es Zselev bolgar elnok Szofiaban alairja a ket orszag 20 evre 
szolo lij baratsagi, egyuttmiikodesi es joszomszedsagi szerzodeset. - Portugalia es Ukrajna 
diplomaciai kapcsolatokat letesit. - Az Europai Kozossegek 9 orszagaban sztrajkba lepnek a 
vamorok es a tranzitszallitok az egyseges europai piac munkahelycsokkento hatasa ellen tiltakozva. 
-A Delkelet-azsiai Orszagok Szovetsegenek (ASEAN) csiicstalalkozojan megallapodnak, hogy 15 
even belul szabadkereskedelmi ovezetet hoznak letre. 

Januar 28. - George Bush amerikai elnok nagyszabasii leszerelesi kezdemenyezeseket jelent be: 
folajanlja, hogy az Egyesult Allamok befejezi a B-2 hadaszati bombazo, a robotrepulogepek, az lij 
kontinentalis raketak gyartasat, ha a Fuggetlen Allamok Kozossege ugyanezt teszi. Az Egyesult 
Allamok ezenkivul hajlando leszerelni, ill. atalakitani foldi inditasii tobb robbanofejes raketait, ha 
hasonlo lepessel valaszol a FAK. - Moszkvaban megkezdodik az arab-izraeh beketargyalasok 
harmadik forduloja. 

Januar 29. - Borisz Jelcin orosz elnok kozos atfogo vedelmi rendszer letrehozasat javasolja az 
Egyesult Allamoknak a csillaghaboriis program neven ismert hadaszati vedelmi kezdemenyezes 
(SDI) helyett. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa lijabb 6 honappal meghosszabbitja a Libanonban 
allomasozo ENSZ bekefenntarto erok mandatumat. - Eles kinai tiltakozas kozepette konzuli 
kapcsolatokat letesit Lettorszag es Tajvan. - India es Izrael folveszi a diplomaciai kapcsolatokat. - 
Az ukran parlament torvenyt fogad el a privatizaciorol. 

Januar 30. - Borisz Jelcin orosz elnok haromnapos amerikai litra indul. - A Koreai NDK alairja a 
Nemzetkozi Atomenergia Ugynokseg biztonsagi szerzodeset, amely lehetove teszi az eszak-koreai 
nuklearis letesitmenyek ellenorzeset. - Pekingben megkezdodik a japan-eszak-koreai targyalasok 



hatodik forduloja a kapcsolatok normalizalasarol. - Olszewski lengyel miniszterelnok elso kulfoldi 

litjakent Olaszorszagban es a Vatikanban kezd targyalasokat. 

Januar 31. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet pragai tanacskozasan 

nyilatkozatban foglalnak allast a fegyverek nemzetkozi kereskedelme, tovabbadasa ellen. A 

tanacskozason 10 volt szovjet tagkoztarsasag felvetelevel 48-ra emelkedik a Helsinki folyamatban 

teljes jogii tagkent reszt vevo orszagok szama. - Moszkvaban orosz-amerikai targyalasok 

kezdodnek a szovjet vegyi fegyverek felszamolasaban valo amerikai reszvetelrol. - A szlovak 

parlament a bosi vizeromii befejezese mellett foglal allast. - Az ukran parlament hatarozatot hoz a 

fuggetlen ukran hadsereg felallitasarol. - Az orosz-litvan allamkozi kapcsolatokrol es katonai 

kerdesekrol kezdodnek targyalasok Vilniuszban. - Bulgariaban az inflacio miatt befagyasztjak egy 

sor alapveto fogyasztasi cikk arat. 

Februar 1. - Jelcin orosz elnok Kanadaba latogat. 

Februar 2. - Francesco Cossiga olasz koztarsasagi elnok azonnali hatallyal feloszlatja a 

torvenyhozast, es apr. 5-6-an kituzi az lij valasztasok idopontjat. - A jugoszlav allamelnokseg 

egyhangiilag teljes tamogatasarol biztositja az ENSZ-erok missziojaval kapcsolatos Vance-tervet, 

tehat a krajinai koztarsasag is beleegyezett abba, hogy teruleten fogadja a keksisakosokat. - 

Arabkozi konferencia kezdodik Tripoliban az atomenergia bekes felhasznalasarol, a Nemzetkozi 

Atomenergia Ugynokseg vezetojenek, Hans Blixnek a reszvetelevel. 

Februar 3. - Carlos Menem argentin elnok rendorsegi titkos iratokat ad at a Buenos Aires-i 

leveltarnak, hogy kiderulhessen: a II. vilaghaborii utan hany naci biinos telepedett le Argentinaban. 

- Szlovenia kulonleges meghivott statust kap az Europa Tanacsban. - Parafaljak Litvania es az 
Europai Kozossegek kereskedelmi es gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodasat. - Az Egyesult 
Allamok nagykovetseget nyit Belorussziaban, Ormenyorszagban, Kazahsztanban es 
Kirgizsztanban. - A fekete-tengeri regionalis gazdasagi egyuttmiikodesrol parafalnak egyezmenyt 
Torokorszag, Bulgaria, Romania, Oroszorszag, Azerbajdzsan, Ukrajna, Moldova, Griizia es 
Ormenyorszag kepviseloi. 

Februar 4. - Az alban parlament elfogadja az lij valasztasi torvenyt, amelynek ertelmeben lehetove 
valik, hogy etnikai alapon szervezodott politikai partok is induljanak a valasztasokon. - Parafaljak 
az orosz-torok alapszerzodest. - Romania es Spanyolorszag baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest 
kot. 

Februar 5. - Szerbia es Crna Gora vezetoi megallapodnak, hogy Jugoszlavia folytonossaganak 
biztositasara kozos allamot hoznak letre, kozosen intezik a vedelmi, a kul- es a gazdasagpolitikat. - 
Cseh-Szlovakia es Szlovenia diplomaciai kapcsolatokat letesit. - Az Egyesult Allamok lehetove teszi 
a vammentes exportot a balti koztarsasagoknak. - Az amerikai kepviselohaz hivatalos vizsgalatot 
kezdemenyez az 1980-as elnokvalasztasi hadjarat es az irani tiiszugy osszefuggeseinek tisztazasara. 

- A Koreai NDK jovahagyja azt a kozos nyilatkozatot, amelyet a Koreai Koztarsasaggal egyutt irt 
ala Jan. 20-an a felsziget atomfegyver-mentesiteserol. 

Februar 6. - Ukrajna es a koztarsasaghoz tartozo Krim felsziget parlamenti kuldottsegei 
megallapodnak a hatalomgyakorlas megosztasaban, azaz abban, hogy a felsziget lakoi a jovoben 
reszt vehetnek a terulet jovojevel kapcsolatos dontesekben. - Lengyel-lett katonai targyalasok 
kezdodnek Varsoban. - Torokorszag elismeri Horvatorszagot, Szloveniat, Makedoniat es Boszniat. 

- Ausztria diplomaciai kapcsolatokat letesit Belorussziaval. 

Februar 7. - A hollandiai Maastrichtban az Europai Kozossegek 12 kulugyminisztere es 
penzugyminisztere alairja a megallapodast az Europai Unio letrehozasarol. - Ausztria teljesiti a 
NATO kereset, hogy terulete felett a jovoben szabadon atrepulhessenek az AWACS (legi elorejelzo 
rendszer) felderitogepei. - A ket Korea targyalokuldottsegenek megbeszelesen Eszak-Korea nem 
jarul hozza az orszag atomletesitmenyeinek ellenorzesehez. - Mongoliaban megnyflik az elso tozsde. 
Februar 8. - A Vatikan es Ukrajna diplomaciai kapcsolatokat letesit. - Ormenyorszag Iran 
kozvetiteset keri a veres ormeny-azeri viszaly bekes rendezesehez. 

Februar 9. - Romaniaban a helyhatosagi valasztasok elso fordulojan a Nemzeti Megmentes Front 
gyoz (40,24%). A masodik a Demokratikus Konvencio (20,77%), harmadik a Demokrata Agrarpart 



(11,64%), negyedik a Romaniai Magyar Demokrata Szovetseg (6,69%). - A krajinai szerbek 

parlamentje rendkivuli ulesen elfogadja Cyrus Vance ENSZ-megbizott beketervet. - Rendkivuli 

allapotot vezetnek be 1 evre Algeriaban. 

Februar 10. - Az amerikai es a nemet kulugyminiszter nemzetkozi penzugyi alap letrehozasat 

kezdemenyezi, hogy otthon tartsak a Fuggetlen Allamok Kozossegenek atomtudosait. - Baker 

amerikai kulugyminiszter korutat kezd a Fuggetlen Allamok Kozossegeben. - Nemet gazdasagi 

segitseget ker Vytautas Landsbergis litvan allamfo. - Atadja megbizolevelet Vilniuszban a Vatikan 

baltikumi nunciusa, Mullor Garcia. 

Februar 11. - Oroszorszag hallgatolagosan elismeri Japan jogat a Kuril-szigetekre - jelenti be 

orosz-japan teruleti vitaval kapcsolatos targyalasai utan Moszkvaban. - A Makedon Koztarsasag 

visszahivja kepviseloit a belgradi szovetsegi szervekbol. - Esztorszagban annak ellenere 

megszuntetik a gazdasagi szuksegallapotot, hogy az erre vonatkozo javaslat nem kapja meg a 

szukseges parlamenti tobbseget. - A szouli kormany most eloszor engedelyezi, hogy egy del-koreai 

ceg, a Daewoo vegyes vallalatot hozzon letre Eszak-Koreaban. 

Februar 12. - Bush amerikai elnok hivatalosan bejelenti, hogy indul a novemberi elnokvalasztason. 

- Az OPEC tagallamainak olajipari miniszterei megegyeznek, hogy egyuttes napi koolaj- 

kitermelesuk marc.-tol nem haladhatja meg a 22,98 millio hordot. 

Februar 13. - Fuggetlen europai hadero felallitasat kezdemenyezi kozosen Nemetorszag es 

Franciaorszag. - Az Orosz parlament ratifikalja azt a megallapodast, amelyet Kina es a Szovjetunio 

1991. maj.-ban irt ala a 2 orszag hatarvonalarol. - Belorusszia es Romania diplomaciai kapcsolatot 

letesit. - A finn-eszt egyuttmiikodesrol kezdodnek miniszterelnoki szintu targyalasok TaUinnban. 

Februar 14. -Az Europai Kozossegek es az Europai Szabadkereskedelmi Tarsulas (EFT A) 

kepviseloi megallapodnak az Europai Szabadkereskedelmi Ovezet letrehozasaban. - A horvat 

parlament hozzajarul, hogy a koztarsasag teruletere ENSZ bekefenntarto eroket telepitsenek. - 

Csiicstalalkozot tartanak a Fuggetlen Allamok Kozossegenek tagorszagai. - Oroszorszag es Ukrajna 

diplomaciai kapcsolatokat letesit. 

Februar 15. - A moldovai nepfront kongresszusan tobben is elkerulhetetlennek nevezik az egykori 

szovjet koztarsasag csatlakozasat Romaniahoz. 

Februar 16. - A Krajinai Szerb Koztarsasag parlamentje rendkivuli ulesen felmenti az egesz 

krajinai kormanyt es Milan Babic allamfot, aki az ENSZ-bekeerok horvatorszagi telepitesenek fo 

ellenzoje volt. 

Februar 17. - Iran, Azerbajdzsan, Kazahsztan, Oroszorszag es Turkmenisztan letrehozza a Kaszpi- 

tengeri Egyuttmiikodesi Ovezetet. - Ket honappal meghosszabbitjak a rendkivuli allapotot Eszak- 

Oszetiaban. - Oroszorszag elismeri Horvatorszag fuggetlenseget. - Az Egyesult Allamok 

diplomaciai kapcsolatot letesit Moldovaval. - Bulgaria es Franciaorszag lij baratsagi es 

egyuttmiikodesi szerzodest kot. 

Februar 18. - Richard Cheney amerikai vedelmi miniszter azt igeri, hogy az evezred vegeig 

kivonjak Panamabol az amerikai csapatokat. - Az Egyesult Allamokban az elso elovalasztason a 

republikanusok kozott Bush, a demokrata elnokjeloltek kozul pedig Paul Tsongas gyoz. - 

Parafaljak az orosz-cseh-szlovak alapszerzodest. - Horvatorszag es Ukrajna diplomaciai 

kapcsolatokat letesit. 

Februar 19. - Nemetorszag elengedi a lengyel adossagok felet. - Ervenybe lep a ket Korea 

megnemtamadasi egyezmenye es a megallapodas a Koreai-felsziget atomfegyver-mentesiteserol. - A 

jugoszlav allamelnokseg visszahivja az orszag moszkvai nagykovetet, mert Oroszorszag 2 nappal 

korabban ehsmerte Horvatorszag fuggetlenseget. - Jichak Rabin egykori vedelmi miniszter 

szemelyeben lij vezetot valaszt az izraeli ellenzeki Munkapart. - Az Egyesult Allamok diplomaciai 

kapcsolatokat letesit Azerbajdzsannal, Tadzsikisztannal, Turkmenisztannal es Uzbegisztannal. - A 

Tanzaniai Forradalmi Part vezetoi hivatalosan beleegyeznek, hogy 30 ev utan az egyparti szocialista 

uralmat tobbpartrendszerrel valtsak fol. 

Februar 20. - Juchak Samir izraeli miniszterelnok megorzi vezeto helyet partszavazason a 

kormanyzo Likud Part elen. - Az ormeny es az azerbajdzsan kulugyminiszter moszkvai 



megbeszelesen tiizszunetre szolit fel. - Horvatorszag hivatalosan is keri felvetelet az ENSZ-be. - 

Iliescu roman es Milosevic szerb elnok Bukarestben ligy nyilatkozik, hogy a jovoben osszehangoljak 

kisebbsegi politikajukat. 

Februar 21. - Az Egyesult Allamok feloldja az 1991. jiin.-ban bevezetett szankciokat Kina ellen, 

mert igeretet kap Pekingtol, hogy a jovoben betartja a raketatechnologia elterjeszteset korlatozo 

egyezmenyt. - A NATO es 11 volt szovjet koztarsasag kepviseloi megegyeznek, hogy jiil.-ban eletbe 

leptetik a 2 evre alairt megallapodast a hagyomanyos fegyverek leszereleserol. - A Bosznia- 

Hercegovina jovojerol tartott targyalasokon a Szerb Demokrata Part es a Horvat Demokratikus 

Kozosseg azt javasolja, hogy a koztarsasag alakuljon at konfoderaciova, amelyben mindharom 

kozosseg teljes szuverenitast elvezne. - Ukrajna vizumkotelezettseget vezet be a kulfoldi 

allampolgarokkal szemben. 

Februar 22. - Szaiid-Arabia diplomaciai kapcsolatra lep a volt Szovjetunio 2 muzulman allamaval, 

Tadzsikisztannal es Turkmenisztannal. - Manfred Worner NATO-fotitkar Ukrajnaban, majd 

Oroszorszagban kezd targyalasokat. 

Februar 23. - A romaniai helyhatosagi valasztasok masodik fordulojan a Nemzeti Megmentesi 

Front gyoz (38%). A masodik a Demokratikus Konvencio (29,6%), utanuk kovetkeznek a fuggetlen 

jeloltek, majd a Roman Nemzeti Egysegpart, a Demokratikus Agrarpart, a Romaniai Magyar 

Demokrata Szovetseg es a Demokratikus Baloldal Szovetsege. - Maltan Adami miniszterelnok 

Nemzeti Partja nyeri a parlamenti valasztast. - Az ellenzekhez kozel alio politikusokat is bevalaszt 

kormanyaba Szid-Ahmed Ghozali algeriai miniszterelnok. - Afganisztan felveszi a diplomaciai 

kapcsolatokat Turkmenisztannal. 

Februar 24. - Belorusszia bejelenti teruleti koveteleset a Vilniuszig terjedo litvan hatarteruletre. - 

Kina bezarja rigai nagykovetseget, mert Tajvan fokonzulatust nyitott a lett fovarosban. - Del- 

Afrikaban marc. 17-ere tiizi ki Frederik Willem de Klerk allamfo a nepszavazast az orszag 

demokratikus reformjainak sorsarol. - Az Egyesult Allamok feloldja a korszerii technologiak kinai 

szallitasara elrendelt embargot. - Nadzsibullah afgan elnok rendeletben vonja vissza a korabban 

kilatasba helyezett megtorlast a kormany ellen harcolo felkelokkel szemben. - Washingtonban 

megkezdodik a kozel-keleti beketargyalasok negyedik forduloja. 

Februar 25. - Bjambaszuren mongol miniszterelnok Nemetorszagban fejlesztesi segelyt ker. - A 

feszult szerb-bolgar kapcsolatok rendezeserol kezd targyalasokat Belgradban Ganev bolgar 

kulugyminiszter. 

Februar 26. - Az osztrak parlament egyhangiilag elfogadja a fasiszta tevekenyseget tilto torveny lij 

modositott valtozatat. - Belorusszia, Moldova, Uzbegisztan, Ukrajna es Tadzsikisztan is csatlakozik 

azl975-ben alairt helsinki zarookmanyhoz: 44-re emelkedik az Europai Biztonsagi es 

Egyuttmiikodesi Ertekezlet tagjainak szama. - A Mongol Nepi Forradalmi Part XXI. kongresszusan 

nemzeti-demokratikus parlamenti partta nyilvanitjak a szervezetet. - Oroszorszag es Del-Afrika 

diplomaciai kapcsolatokat letesit. 

Februar 27. - A finn kormany ligy dont, hogy keri az orszag felvetelet az Europai Kozossegekbe. - 

A Fuggetlen Allamok Kozossegenek kepviseloi 1 honappal elhalasztjak a dontest a szuperparlament 

letrehozasarol. - Nemetorszag es Cseh-Szlovakia joszomszedi es barati egyuttmiikodesrol ir ala 

alapszerzodest. - Az Egyutteles Politikai Mozgalom es a Szlovakiai Magyar Keresztenydemokrata 

Mozgalom vezetoi a koalicio politikai alapelveirol szolo szerzodest kotnek. - Katonai lazadas 

Nigerben: a kormany igeretet tesz a katonak beremelesi koveteleseinek teljesitesera. - Brit es 

argentin diplomatak targyalasokat kezdenek a Falkland-szigetek kornyeken talalhato koolaj 

kiaknazasarol. 

Februar 28. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa engedelyt ad a vilagszervezet kambodzsai 

bekemissziojanak megkezdesere. - 738 ev utan megtartjak a legmagasabb szintii francia-mongol 

megbeszelest: Parizsban Mitterrand koztarsasagi elnok es Bjambaszruen mongol miniszterelnok 

folytat eszmecseret. - A 7 legfejlettebb ipari orszag szakertoi nem hivatalos, zart ajtok mogotti 

tanacskozast kezdenek a volt szovjet adossagokrol. - Ukrajna es Oroszorszag megallapodik az 

onallo nemzeti valutak bevezeteseben. 



Februar 29. - Bosznia-Hercegovinaban a nepszavazason a koztarsasag fuggetlensege es 
szuverenitasa mellett dontenek. Ugyanezen a napon a boszniai szerb kisebbseg onallo alkotmany 
elfogadasaval sajat allamot alapit. 

Marcius 1. - A Szerbiaban elo albanok a nepszavazason az albanok lakta telepulesek autonomiaja 
es a Koszovoval valo egyesitese mellett foglalnak allast. - A Crna Gora-i nepszavazason az emberek 
tobbsege a jelenlegi szovetsegi allamforma mellett voksol. - A Krajinai Szerb Koztarsasag 
kormanya betiltja a koztarsasagban a felkatonai szervezeteket. - Eletbe lep az Europai Kozossegek 
es Magyarorszag, Cseh-Szlovakia, Lengyelorszag kozott 1991. dec. 16-an megkotott tarsulasi 
szerzodes nehany, kereskedelemrol szolo fejezete. 

Marcius 2. - Borisz jelcin orosz elnok a volgai nemetek szamara nemzetisegi korzetek letrehozasarol 
rendelkezik, es a II. vilaghaborii idejen Sztalin altal eliizott nepcsoportok rehabilitalasarol hataroz. 
- Az ENSZ kozgyiiles 436 ulesszakan felveszik a Vilagszervezetbe San Marinot es 8 volt szovjet 
tagkoztarsasagot. - A jugoszlaviai helyzetrol tanacskozik Cossiga olasz es Mitterrand francia 
koztarsasagi elnok. 

Marcius 3. - Megkezdik a volt szovjet csapatok kivonasat Litvaniabol. - Cseh-Szlovakia 
szabadkereskedelmi megallapodast kot a 7 nyugati orszagot tomorito Europai Szabadkereskedelmi 
Tarsulassal (EFTA). - Az Eszaki Tanacs alapitasanak 40. evforduloja alkalmabol rendezett 
tanacskozason ligy dontenek, hogy a terseg egyuttmiikodesi folyamataba bevonjak a balti allamokat 
is. - Eszak-Koreaban kezd targyalasokat a Fuggetlen Allamok Kozossegenek vezerkari fonoke, 
Viktor Szamszonov. - Egy arizonai obszervatorium a Naprendszer lij - 1992-AD jelzest kapott - 
kisbolygojanak felfedezeset jelenti be. 

Marcius 4. - A katonai egyuttmiikodes bovitese mellett foglalnak allast a Helsinki folyamatban reszt 
vevo orszagok becsi bizalomerosito tanacskozasan. - A cseh-szlovak parlament folkeri a kormanyt, 
hogy tegye lehetove az allampolgarok szamara a betekintest a volt kommunista allambiztonsagi 
szolgalat dokumentumaiba. - A bolgar parlament torvenyben mondja ki, hogy 5 evig nem 
tolthetnek be vezeto tisztseget a kereskedelmi bankoknal azok, akik a kommunista rendszer 
tisztsegviseloi voltak. - Az ukran parlament elfogadja a koztarsasag elso privatizacios torvenyet. - 
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnok maganlatogatast kezd Nemetorszagban. - Algeriaban birosagi 
liton betiltjak az Iszlam Udvfrontot (FIS). 

Marcius 5. - A Balti-tenger tersegenek 10 orszaga megalakitja a Balti-tengeri Allamok Tanacsat a 
regionahs egyuttmiikodes fokozasara. - Az orosz parlament a nemzetbiztonsagi torvenyt elfogadva 
az allamfo iranyitasa ala rendeli a biztonsaggal foglalkozo allami szerveket. - A modern kori 
nepvandorlasrol kezdodik nemzetkozi ertekezlet 25 orszag kepviseloinek reszvetelevel Becsben. 
Marcius 6. - Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsaganak most veget ert 48. ulesszakan szigoriian elitelik 
Irakot, Kubat es a Myanmari Uniot az emberi jogok megsertese miatt, es enyhebb szavii 
hatarozatban elmarasztaljak Romaniat, Albaniat es Salvadort is. - A cseh-szlovak parlament 
felszolitja a kormanyt, hogy haladektalanul kezdjen targyalasokat a magyar kormannyal a bosi 
vizeromii ugyet vizsgalo szakertoi bizottsag felallitasarol. - Lemond Ajaz Mutalibov azerbajdzsan 
elnok, a parlament pedig feloszlatja a kormanyt. - Ormenyorszag es Sziria diplomaciai 
kapcsolatokat letesit. 

Marcius 7. - Belgiumban Jean-Luc Dehaene keresztenyszocialista parti politikust nevezi ki lij 
miniszterelnokke I. Baudouin kiraly. - A boszniai nemzeti kozossegek kepviseloi Brusszelben 
kezdenek targyalasokat a delszlav valsagrol. 

Marcius 8. - Oroszorszag es Norvegia jegyzokonyvet ir ala a joszomszedi kapcsolatok es az 
egyuttmiikodes fejleszteserol. - Megerkezik Belgradba Szatis Nambiar tabornok, a Jugoszlaviaba 
kikuldott ENSZ-bekeerok indiai foparancsnoka. - A kolumbiai helyhatosagi valasztasokon a 
kormanyon levo Liberalis Part szerzi meg a legtobb szavazatot. 

Marcius 9. - Kina hivatalosan is csatlakozik az atomfegyverek elterjedeset gatlo atomsorompo- 
szerzodeshez. - Belgradban szazezres tuntetesen kovetelik Milosevic szerb elnok lemondasat. - 
Eszak-Irorszagban 8 honapos szunet utan ismet targyaloasztalhoz ulnek vezeto protestans es 
katolikus politikusok. - Meghal Menahem Begin volt izraeli kormanyfo, aki 1978. szept. 17-en 



megkototte a Camp David-i kulonbeket. - A Nemzetkozi Valutaalap hozzajarul, hogy Albania 

kedvezmenyes kamattal hosszii tavra szolo hiteleket kapjon. 

Marcius 10. -Az amerikai elovalasztasi kuzdelem „szuperkeddjen" 11 allamban a republikanusok 

George Busht, a demokratak Bill Clintont valasztjak elnokjeloltjuknek. - A griiz katonai tanacs 

Eduard Sevardnadze egykori szovjet kulugyminisztert nevezi ki a orszag allamfojenek. - 

Venezuelaban Carlos Andres Peres elnok nemzeti egysegkormanyt alakit ellenzeki politikusok 

reszvetelevel. - Az Eszak-atlanti Egyuttmiikodesi Tanacs masodik kulugyminiszteri ertekezleten - 

Griizia kivetelevel - folveszik a volt Szovjetunio osszes tagkoztarsasagat. 

Marcius 11. - James Baker amerikai es Andrej Kozirev orosz kulugyminiszter a hadaszati 

fegyverzetek csokkenteserol targyal Brusszelben, de allaspontjaik nem kozelednek. - Megerkezik 

Kambodzsaba a 22 ezer fos ENSZ-ero 250 fos eloorse es ezzel megkezdodik a vilagszervezet eddigi 

legnagyobb bekefenntarto misszioja. - A Vatikan diplomaciai kapcsolatra lep Moldovaval, 

Ukrajnaval, Uzbegisztannal, Kirgizsztannal es Tadzsikisztannal. 

Marcius 12. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa felszolitja Irakot, hogy teljesitse a hatarozatokat a 

hadiuzemek es a tomegpusztito fegyverek folszamolasarol. - Az Europa Parlament hatarozatban 

foglal allast Bosznia fuggetlensegenek elismerese mellett. - A del-afrikai osszetiizesek befejezesere 

szolitanak fol a fekete-afrikai orszagok allamfoinek csucstalalkozojan. - Belorusszia parlamentje 

elrendeli a Kaukazusban es Moldovaban katonai szolgalatot teljesito allampolgarainak hazahivasat. 

Marcius 13. - A Nemzetkozi Migracios Szervezet (OIM) es Oroszorszag kepviseloi megallapodast 

irnak ala az allampolgarok rendezett attelepiteserol, a hazaterok befogadasanak megszervezeserol 

es az orszagon beluli attelepulok megsegiteserol. - Ideiglenes tiizszunet lep eletbe Karabahban, 

mikozben irani kozvetitessel targyalasokat kezdenek Azerbajdzsan es Ormenyorszag kepviseloi. - A 

romai katolikus egyhazzal folytatott parbeszed korlatok koze szoritasat hatarozzak el az ortodox 

egyhaz 12 legfobb meltosaganak isztambuli tanacskozasan, tiltakozasul a Vatikan kelet-europai 

tevekenysege ellen. 

Marcius 15. - Kambodzsaba erkezik az ENSZ bekefenntarto eroinek japan szarmazasii vezetoje, 

Akasi Jaszusi. - Spanyolorszagban ismet a Jobboldali Osszetartas es Unio nevii part gyoz a 

kataloniai tartomanyi valasztasokon. 

Marcius 16. - A Balti Tanacs ulesen a lett, a litvan es az eszt allamfo egybehangzolag biralja 

Oroszorszagot, amiert volt szovjet katonak tovabbra sem tartjak tiszteletben a balti allamok 

fuggetlenseget. - A Bosznia-ertekezlet 5. ulesszakan a szerbek, a muzulmanok es a horvatok vezetoi 

megegyeznek abban, hogy a koztarsasagot a jovoben etnikai-regionalis alapon szervezik lijja, es 3 

autonom teruletre osztjak. - Kinaban kezd latogatast Kozirev orosz kulugyminiszter, akinek 

targyalasai soran kicserelik a 2 orszag azonnal eletbe lepo hatarszerzodesenek ratifikacios 

okmanyait. 

Marcius 17. - A Del-afrikai Koztarsasagban a nepszavazason a feher lakossag 68,7%-a tamogatja 

Frederik Willem de Klerk elnok reformjait, az apartheid megsziineset. - A (megsziint) Szovjetunio 

nepi kuldottei VI. kongresszusan ligy foglalnak allast, hogy Mihail Gorbacsov tovabbra is a 

Szovjetunio elnoke, csak a Legfelsobb Tanacs mentheti fol a tisztebol. - Szabadkereskedelmi 

szerzodest es beruhazasvedelmi megallapodast kot Litvania es Svedorszag. - Filip Dimitrov 

szemelyeben az elso bolgar miniszterelnok kezd hivatalos latogatast Izraelben. 

Marcius 18. - Tobb mint 20 halalos aldozatot kovetelo pokolgepes merenyletet kovetnek el Izrael 

Buenos Aires-i nagykovetsege ellen. - Cseh-Szlovakia - a kozep-europai orszagok kozul elsokent - 

csatlakozik hivatalosan az Emberi Jogok Europai Konvenciojahoz. - A finn parlament dontese 

nyoman az orszag hivatalosan keri felvetelet az Europai Kozossegekbe. 

Marcius 19. - Megkezdodik a volt szovjet csapatok kivonasa Lettorszagbol. - Belorusszia 

parlamentje onallo koztarsasagi hadsereg felallitasarol hataroz. - Mauno Koivisto szemelyeben tobb 

mint 50 ev ota eloszor tesz hivatalos latogatast finn allamfo Esztorszagban. 

Marcius 20. - A fuggetlen Allamok Kozossegenek csucstalalkozojan az allam- es kormanyfok 

megallapodnak kozos bekefenntarto ero letrehozasarol, tovabba az egyesitett fegyveres erok 

parancsnoksagarol, a kozos hadsereg miikodesenek jogi alapjairol, a bevonultatas rendjerol, az 



allamkozosseg allamhatarainak es tengeri gazdasagi ovezeteinek vedelmerol. - A bolgar parlament 

elfogadja a reprivatizacios foldtorvenyt. - Izraelben katonai rendeletet hoznak arrol, hogy 

bizonytalan idore lezarjak az Izrael es az 1967-ben altala elfoglalt gazai ovezet hatarat. 

Marcius 21. - A Hexagonale csoport kulugyminiszterei azt javasoljak, hogy a jiil.-i csiicstalalkozon 

a szervezet vegye fel a Kozep-europai Kezdemenyezes hivatalos elnevezest, tagjai soraba pedig 

valassza be Horvatorszagot es Szloveniat is. - Mircea Snegur moldovai es Ion Iliescu roman elnok 

Bukarestben tanacskozik a 2 orszag egyuttmiikodesenek boviteserol. - Az Oroszorszaghoz tartozo 

Tatarfoldon a nepszavazason reszt vevok 61,4%-a a szuverenitasra voksol. - Mozambikban 

bejegyzik az elso legalis ellenzeki partot Nemzeti Unio elnevezessel. 

Marcius 22. - A franciaorszagi helyhatosagi valasztasokon a kormanyzo Szocialista Part minden 

eddiginel gyengebb eredmenyt er el. - Albaniaban 1 even belul masodszor tartanak elorehozott 

parlamenti valasztasokat, amelyeken az ellenzeki demokrata Part elsopro gyozelmet arat. - A 

thaifoldi parlamenti valasztasokon az alsohazi helyek tobbseget a katonai kormanyzathoz kozel alio 

partok szerzik meg. 

Marcius 23. - Az Europai Kozossegek bejelenti, hogy tagorszagai keszek elismerni Griiziat 

fuggetlen allamkent. Egy nappal kesobb hasonloan dont az Egyesult Allamok. 

Marcius 24. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet negyedik utotalalkozojanak elso 

szakaszaban alairjak a „Nyitott egbolt" szerzodest, amelyben 25 orszag vallal kotelezettseget a 

legter katonai ellenorzesenek kolcsonos biztositasara. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa az angolai 

bekefenntarto erok tevekenysegenek meghosszabbitasarol dont. - A Koreai Koztarsasag parlamenti 

valasztasain a kormanyzo Demokratikus Liberalis Part elveszti tobbseget a kepviselohazban. - 

Uzemzavar a Szentpetervarhoz kozeli Szosznovij Bor-i atomromii egyik blokkjaban, amelyet a 

Nemzetkozi Atomenergia Ugynokseg „komoly balesetnek" minosit. 

Marcius 25. - Kuba diplomaciai kapcsolatot letesit Ukrajnaval, Tadzsikisztannal, Moldovaval, 

Kirgizsztannal es Turkmenisztannal. - Alairjak a megallapodast arrol, hogy Nemetorszag felere 

csokkenti a lengyel adossagokat. 

Marcius 26. - Leonyid Kravcsuk ukran elnok kijelenti, hogy orszaga el nem kotelezett es 

atomfegyvermentes allam kivan lenni. - Az ormeny elnok, Levon Ter-Petroszjan rendeletben erositi 

meg, hogy rendkivuli allapot lepett eletbe az orszagban a gazdasagi helyzet, a siilyos energiavalsag 

es a hatar menti teruleteken folyo ellensegeskedes miatt. 

Marcius 27. - Bosznia-Hercegovinaban sajat alkotmanyt hirdetnek ki a koztarsasagi szerbek nepi 

gyiilesen. - Kelet-Szlavoniaban fogolycseret hajt vegre a horvat hadsereg es a jugoszlav hadero. - 

Az amerikai kormany engedelyezi, hogy a Pentagon, ill. a magangazdasag vasaroljon a volt 

Szovjetunio legkorszeriibb, katonai celokra is felhasznalhato termekeibol. - A Fuggetlen Allamok 

Kozossegenek parlamenti vezetoi „szuperparlament" letrehozasarol dontenek - Kohl nemet 

kancellar eloszor fogadja a nem hivatalos munkalatogatason Munchenben tartozkodo Kurt 

Waldheim osztrak szovetsegi elnokot. - A romaniai Nemzeti Megmentesi Front 3 orszagos 

konvenciojan megerositik partelnoki tisztsegeben Petre Romant. 

Marcius 28. - Alexander Dubceket, a cseh-szlovak szovetsegi parlament elnoket valasztjak meg a 

Szlovakiai Szocialdemokrata Part vezetojeve. 

Marcius 29. - A francia rendorseg elfogja a baszk terrorista szervezet, az ETA katonai reszlegenek 

iranyitojat es tobb mas vezetojet. 

Marcius 30. - Megkezdodik a kambodzsai polgarhaborii elol Thaifoldre menekultek hazatelepitese 

az ENSZ kozremiikodesevel. - Testuletileg lemond a brazil kormany egy korrupcios visszaeles 

nyilvanossagra kerulese miatt. - Ro Te Vu del-koreai allamfo atalakitja kormanyat. - Brusszelben 

lijabb tanacskozast tartanak a boszniai nemzetisegek a koztarsasag jovendo allamformajarol. - 

Horvatorszag es Makedonia diplomaciai kapcsolatot letesit. 

Marcius 31. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa elrendeh, hogy apr. 15-t61 legikozlekedesi es 

fegyverszallitasi embargoval, valamint diplomaciai korlatozasokkal kell siijtani Libiat, ha nem adja 

ki a repulogep-robbantassal vadolt titkos ugynokoket. - Rendkivuli allapotot hirdetnek ki a Csecsen 

Koztarsasagban, miutan a fegyveres lazadok elfoglaljak a Groznij-i radio es televizio kozpontjat. - 



Moszkvaban alairjak az lij orosz foderacios szerzodest. - Lemond Gerhard Stoltenberg nemet 

vedelmi miniszter egy torok harckocsi-szallitasi ugy kirobbanasa miatt. - Szabadkereskedelmi 

szerzodest es kolcsonos beruhazasvedelmi megallapodast ir ala Esztorszag es Svedorszag. 

Aprilis 1. - A nyugati hitelezo orszagok 3 honappal meghosszabbitjak a volt Szovjetunio altal felvett 

kolcsonok torlesztesi hataridejet. - Bush amerikai elnok a 7 legfejlettebb ipari allam neveben 24 

milliard dollaros segelycsomagot helyez kilatasba a Fuggetlen Allamok Kozossegenek. - Vaclav 

Havel cseh-szlovak elnok egynapos moszkvai litja alatt alairjak a 2 orszag lij alapszerzodeset es a 

szovjet csapatkivonassal kapcsolatos vitat lezaro megallapodast. - Jordaniaban megsziinik a 25 eve 

tarto szuksegallapot. - Volker Ruhe, a Keresztenydemokrata Unio eddigi fotitkara az lij nemet 

vedelmi miniszter. 

Aprilis 2. - Benyiijtja lemondasat Edith Cresson francia miniszterelnok, akinek utoda Pierre 

Beregovoy gazdasagi es penzugyi allamminiszter tesz. - Folmentik Jegor Gajdar orosz 

penzugyminisztert, aki azonban megtartja miniszterelnok-helyettesi beosztasat. 

Aprilis 3. - Az Egyesult Allamok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt Romanianak, 

valamint - a volt Szovjetunio utodallamai kozul elsokent - Ormenyorszagnak. - Mircea Snegur 

moldovai elnok az ENSZ kozremiikodeset keri az oroszok es a romanok kozotti konfliktus 

rendezesehez. - A kinai parlament ulesszakan sok modositassal es kiegeszitessel fogadjak el a Li 

Peng miniszterelnok beterjesztette kormanyprogramot, ami a konzervativ szarny vereseget jelenti. 

Aprilis 4. - A karpataljai Beregszaszon talalkozik Jeszenszky Geza magyar es Anatolij Zlenko 

ukran kulugyminiszter. 

Aprilis 5. - Ketnapos parlamenti valasztasok kezdodnek Olaszorszagban: a kormanyzo negyparti 

koalicio sok szavazatot veszit, de megtartja tobbseget a torvenyhozasban. - Alberto Fujimori perui 

elnok feloszlatja a parlamentet es felfuggeszti az orszag alkotmanyat, masnap lemond a kormany, a 

parlament viszont levaltja Fujimorit. - Nemetorszagban a helyi parlamenti valasztasokon Baden- 

Wurttembergben es Schleswig-Holsteinben gyongulnek az addig kormanyzo partok, eloretornek 

viszont szelsojobboldali partok. - Folmentik az azerbajdzsan miniszterelnokot, Haszan Aziz 

Haszanovot. 

Aprilis 6. - Leonyid Kravcsuk ukran elnok a hadaszati atomero kivetelevel ukran fennhatosag ala 

vonja az Ukrajna teruleten talalhato valamennyi haderot, beleertve a fekete-tengeri flottat is. 

Masnap a flottarol hasonlo rendelkezest ad ki Borisz Jelcin orosz elnok, de mindket allamfo 2 nap 

miilva folfuggeszti rendelkezeset. - Az oroszorszagi parlament megkezdi ulesszakat, amelyen vegul 

is elutasitjak, hogy Borisz Jelcin tovabbi 3 honapig egy szemelyben legyen allam- es kormanyfo is. - 

Chisinauban a moldovai, az ukran, az orosz es a roman kulugyminiszter megallapodik a Dnyeszter 

menti tiizszunetben. 

Aprilis 7. - Jure Pelivan horvat nemzetisegii boszniai kormanyfo lemondasa utan a koztarsasag 

szerb kisebbsege onallo allamot hoz letre „Bosznia-hercegovinai Szerb Koztarsasag" neven, majd 

rendkivuli allapotot rendelnek el. - Az Europai Kozossegek elismeri Bosznia-Hercegovina 

fuggetlenseget. - Homokviharba kerul es kisebb balesetet szenved Jasszer Arafatnak, a PFSZ 

elnokenek repulogepe. - Thaifoldon a fegyveres erok foparancsnoka, Szucsinda Kraprajun 

tabornok az orszag lij miniszterelnoke. - Belorusszia a FAK allamai kozul elsokent alairja az 

Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet Parizsi Chartajat. 

ApriHs 8. - Franciaorszag bejelenti, hogy az ev vegeig felfuggeszti a Csendes-ocean tersegeben 

tervezett nuklearis kiserleteit. 

Aprilis 9. - A brit parlamenti valasztasokon a kormanyzo Konzervativ Part immar negyedszer a 

vartnal joval biztosabban gyoz: 336 mandatumot szerez a 651-b61. A Munkaspart 271 

mandatumhoz jut. - Sir Richard Vincent tabornok, brit vezerkari fonok kerul a NATO 

legmagasabb katonai posztjara, a Katonai Bizottsag elere. - Lemond Jan Parys lengyel vedelmi 

miniszter, aki osszeutkozesbe kerult Lech Walesa allamfovel. - Venezuelaban ismet garantaljak az 

alkotmanyos jogok gyakorlasat, amit a febr. 4-i puccskiserlet utan fuggesztettek fel. 

ApriHs 10. - Az irani parlamenti valasztasok elso fordulojan a Rafszandzsani elnok iranyvonalat 

tamogato mersekelt kepviselok gyoznek. - Brusszelben a NATO es a kelet-europai orszagok 



hadseregeinek vezerkari fonokei tanacskoznak az egyuttmiikodesrol. 
Aprilis 11. - Az Europai Birosag is jovahagyja az Europai Kozossegek es az EFTA kozotti 
megallapodas szoveget, ezzel elharul az utolso akadaly is a 19 orszagot tomorito Europai Gazdasagi 
Terseg letrehozasa elol. - A 4. atomfegyverrel rendelkezo volt szovjet tagkoztarsasag, Oroszorszag, 
Ukrajna, Belorusszia es Kazahsztan kulugyminiszterei a hadaszati tamadofegyverek korlatozasarol 
kotott szerzodes vegrehajtasarol kezdenek tanacskozast. - Gorogorszag elismeri Bosznia, 
Horvatorszag es Szlovenia fuggetlenseget. - A griiziai allamtanacs elrendeli 20 ezer fos nemzeti 
hadsereg felallitasat. - Japanban kezd latogatast Mihail Gorbacsov volt szovjet elnok. 
Aprilis 12. - Ujabb tiizszunetben allapodnak meg a Bosznia-Hercegovinaban szemben alio erok. - A 
szlovak kormanykoalicio partjai szovetseguk fenntartasa mellett foglalnak allast, de ligy 
hataroznak, hogy a parlament utolso ulesen felvetik a kerdest, szavazzanak-e a szlovak szuverenitas 
kinyilvanitasarol. - Roman-moldovai csiicstalalkozot tartanak Suceavaban. - Maliban megtartjak 
az elso demokratikus elnokvalasztas elso fordulojat, majd 2 het miilva a masodik fordulot: Alpha 
Oumar Konare gyoz. 

Aprilis 13. - Lemond Neil Kinnock, a parlamenti valasztasokon vereseget szenvedett brit 
Munkaspart vezere. - Hannes Androsch volt osztrak penzugyminiszter csoportja hitelt biztosit a 
szlovak kormanynak a bosi vizieromii befejezesehez, mire Antall Jozsef magyar kormanyfo meg 
aznap levelben jelzi, hogy ez a lepes megronthatja Ausztria es Magyarorszag kapcsolatait. - Jan 
Olszewski lengyel miniszterelnok nem hivatalos latogatason probalja Washington es az IMF 
tamogatasat megszerezni gazdasagi reformprogramjahoz. - Az Europai Kozossegek tagallamai 
kozul elsokent Nemetorszag felveszi a diplomaciai kapcsolatokat Griiziaval. - A Rajna-videken 1756 
ota a legerosebb, 5,5-5,6-es erossegii foldrenges: csak anyagi karok keletkeznek. 
Aprilis 14. - Meggyilkoljak a karabahi parlament ormeny elnoket, Artur Mkrtcsjant. - Elkeszul a 
vegleges megallapodas a volt szovjet csapatok Lengyelorszagbol valo kivonasarol. - Sikertelenul 
zarulnak a csapatkivonasi targyalasok Esztorszag es a Fuggetlen Allamok Kozossegenek kepviseloi 
kozott. - Vaclav Havel cseh-szlovak allamfo a szovetsegi parlamentben bejelenti, hogy lijra jelolteti 
magat az elnoki tisztsegre, mire a kepviselok meg aznap modositjak a koztarsasagi elnok 
megvalasztasanak modjat. - A hagai nemzetkozi birosag elutasitja Libia keresetet, amelyet Nagy- 
Britannia es az Egyesult Allamok ellen nyiijtott be. 

ApriHs 15. - Ervenybe lepnek az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak szankcioi Libia ellen: libiai 
repulogepek nem szallhatnak le kulfoldon, es kulfoldi gepek Libiaban, tilos a fegyverszallitas 
Tripolinak, es az ENSZ tagallamai csokkentik diplomaciai kepviseleteik letszamat. - A Kaszpi- 
tengeri flotta felosztasarol kotott megallapodas ertelmeben Oroszorszag es Azerbajdzsan 
fennhatosaga ala kerul a flotta 25-25%-a, a maradekon a tobbi Kaszpi-tenger melletti 
tagkoztarsasag osztozik. 

ApriHs 16. - Oroszorszag es Ukrajna alairja az ukran teruleten talalhato atomfegyverek 
kivonasanak es megsemmisitesenek menetrendjerol szolo megallapodast. - Lemond Nadzsibullah 
afganisztani elnok, majd ENSZ-kozvetitessel targyalasok kezdodnek a hatalom atadasarol. - A Cseh 
Koztarsasag parlamentje ligy dont, hogy az ott elo nemetek es magyarok is visszakaphatjak a IL 
vilaghaborii utan elkobzott vagy allamositott birtokaikat. - Egyiptom es Izrael is elismeri 
Horvatorszagot, Szlovaniat s Bosznia-Hercegovinat. - Belorusszia es Kuba diplomaciai 
kapcsolatokat letesit. 

ApriHs 17. - A moldovai, az orosz, az ukran es a roman kulugyminiszter megallapodik, hogy a 4 
orszagbol megfigyelocsoportokat kuldenek a haborii siijtotta Dnyeszter bal partjara. - 
Ormenyorszag is csatlakozik a Parizsi Chartahoz. - Visszavonja lemondasat Filaret metropolita, az 
ukran ortodox egyhaz feje, akit a honap elejen kenyszeritett tavozasra az egyhaz moszkvai zsinata. 
Aprilis 18. -Az oroszorszagi Mengyelejevoban megtartjak az 1991-ben feloszlatott lenini 
Komszomolt lijjaszervezo kongresszust. 

ApriHs 19. - Az alban parlament radikalis reformprogramot szavaz meg, amely a piacgazdasag 
kiepiteset, a jogallamisag megvalositasat es az eletkorulmenyek javitasat tiizi ki celul. - 
Egyiptomban lij nasszerista part alapitasat engedelyezi a birosag, de elutasitjak a Szocialista Part 



bejegyzesi kerelmet. 

Aprilis 20. - A foleg oroszok lakta Dnyeszter Menti Koztarsasag elnoke, Igor Szmirnov onallo 
nemzeti hadsereg letrehozasarol ad ki rendeletet. - Sevillaban megnyilik az Amerika felfedezese 
500. evfordulojanak eveben rendezett altalanos vilagkiallitas. - New Yorkban megkezdodik az 
ENSZ Leszerelesi Bizottsaganak ulesszaka. 

Aprilis 21. - Bukarestben alairjak a nemet-roman alapszerzodest: ez az elso olyan dokumentum, 
amely lehetove teszi, hogy egy orszag hivatalosan is torodjek egy Romaniaban elo kisebbseggel. - A 
bosnyak es a horvat kulugyminiszter Szaiid-Arabiaban kezd targyalasokat a jugoszlaviai 
konfliktusrol es a boszniai mohamedan kisebbseg vedelmerol. - Az apartheid felszamolasaert kuzdo 
Afrikai Nemzeti Kongresszus kepviselethez jut a pretoriai parlamentben, mert 5 feher torvenyhozo 
csatlakozik az ANC-hez. - Marsalla nevezik ki a 80 eves Kim Ir Szen eszak-koreai vezeto fiat es 
kijelolt utodjat, Kim Dzsong lit. - A Fekete-tenger vedelmerol ir ala megallapodast Bulgaria, 
Torokorszag, Gorogorszag, Griizia, Oroszorszag, Ukrajna es Romania. 
Aprilis 22. - A cseh-szlovak szovetsegi parlament ratifikalja az Europai Kozossegekkel alairt 
tarsulasi szerzodest. - Washingtonban eredmenytelen targyalasokat folytat George Bush amerikai 
elnok az Europai Kozossegek vezetoivel a GATT-fordulo vitas kerdeseirol. - A japan kormany 
bejelenti, hogy a jovoben nem jarul hozza tovabbi osszegekkel a FAK tagallamainak folyositando 
segelyekhez. - Janez Drnovsek Hberalis demokrata parti politikust valasztjak Szlovenia lij 
miniszterelnokenek. - Mexiko masodik legnagyobb varosaban, Guadalajaraban 200 halalos 
aldozatot kovetelo gazrobbanas tortenik. - Genscher nemet kulugyminiszter azt javasolja, hogy 
Albaniat is vegyek fel az Eszak-atlanti Egyuttmiikodesi Tanacsba. 

Aprihs 23. - Ujabb tiizszunetet kotnek a Boszniaban szemben alio felek. - Kozos nemet-francia 
haditengereszeti egyseg letrehozasaban allapodik meg a ket orszag hadseregenek vezerkara. - A 
bolgar parlament elfogadja azt a privatizacios torvenyt,, amely lehetove teszi az orszag kulfoldi 
hitelezoinek a tulajdonszerzest. - Parafaljak a lengyel-belorusz szerzodest a joszomszedsagrol es a 
barati egyuttmiikodesrol. - Oroszorszag es Nemetorszag megallapodik a volgai nemetek autonom 
teruletenek fokozatos helyreallitasaban. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa elvben hozzajarul, hogy 50 
katonai megfigyelot kuldjenek Szomaliaba a polgarhaboriis felek kozott megkotott tiizszunet 
ellenorzesere. - lemond a Myanmari Unio allam- es kormanyfoje, a fegyveres erok foparancsnoka, 
Saw Maung tabornok. Utoda az orszagot iranyito katonai junta elnoke, Than Shwe tabornok lesz. 
Aprihs 24. - Benyiijtja lemondasaet a Giuho Andreotti vezette olasz kormany, majd egy nappal 
kesobb meglepetesszeriien lemond Francesco Cossiga olasz koztarsasagi elnok. Ezzel a II. 
vilaghaborii ota eloszor marad egyidejiileg kormany- es allamfo nelkul Olaszorszag. - Chris 
Pattent, a brit Konzervativ Part elnoket nevezik ki Hongkong lij fokormanyzojanak. - A boszniai 
konfliktus rendezeserol targyal Parizsban Haris Silajdzic bosnyak kulugyminiszter. - Japan 
megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt Cseh-Szlovakianak. 

Aprihs 25. - Az Oroszorszag megsegiteserol rendezett tanacskozason a 7 legfejlettebb ipari allam 
jovahagyja a 24 milliard dollaros segely tervezetet: az osszegbol 6 milliard dollar a rubel 
stabilizalasat, 18 milhard az importot es az adossagtorlesztest szolgalna. - Negyvenot eve eloszor 
latogat haza legalisan a szamiizetesben elo Mihaly egykori roman kiraly, aki masnap szazezres 
tomeg elott bejelenti, hogy politikai valtozasok eseten kesz vegleg hazatelepulni. - Moszkvaban 
megtartjak a betiltott SZKP nyoman szervezodo Kommunista Szovetseg alakulo kongresszusat. - A 
Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossegenek kozgyiilesen a kuldottek jovahagyjak a 
kulonleges es onkormanyzati autonomia koncepciojanak tervezetet. 

Aprilis 26. - Az osztrak elnokvalasztasok elso fordulojaban a 4 jelolt kozul egyik sem szerez 
abszoliit tobbseget: a masodik forduloban Rudolf Streicher (SPO) es Thomas Klestil (OVP) jut. - 
Rovid idon belul masodszor latogat Kinaba Norodom Szihanuk kambodzsai allamfo. - Mose Arens 
izraeli vedelmi miniszter Finnorszagban, Litvaniaban es Lettorszagban kezd targyalasokat. 
Aprilis 27. - A jugoszlav parlament unnepi ulesen kihirdetik a harmadik Jugoszlavia alkotmanyat, 
es ezzel letrejon a Szerbiabol es Montenegrobol alio lij allamalakulat. Az alaptorveny nagy 
hataskort biztosit az allamfonek, onallosagot a hadseregnek, es nem tesz emlitest az orszagban elo 



nemzetisegekrol. - Kina elismeri Horvatorszag es Szlovenia fuggetlenseget. - Bonnban varatlanul 
bejelenti lemondasat Hans-Dietrich Genscher, a vilag legregebben hivatalban levo 
kulugyminisztere. Az FDP eloszor Irmgard Schwaetzert jeloli, majd Klaus Kinkel eddigi 
igazsagugy-minisztert javasoljak a tisztsegre. - A beremelest kovetelo nemet kozalkalmazottak 18 
ev utan lijbol altalanos sztrajkba lepnek. - Washingtonban megtartjak a Nemzetkozi Valutaalap 
(IMF) es a Vilagbank kozgyiileset. - Biztonsagpolitikai kerdesekrol targyal lengyel katonai 
vezetokkel John Galwin tabornok, a NATO europai haderoinek foparancsnoka. - A kozel-keleti 
beketargyalasok 5. fordulojanak elso napjan Izrael javasolja, hogy tartsanak helyhatosagi 
valasztasokat a megszallt teruleteken elo palesztinok szamara, de ezt az arabok elutasitjak. 
Aprilis 28. - George Bush amerikai elnok megnyeri a Pennsylvania allambeli elovalasztast, es ezzel 
matematikailag is biztossa valik, hogy 6 lesz a Republikanus Part jeloltje a nov.-i elnokvalasztason. 
- Az afgan kormany hivatalosan is atadja a hatalmat a felkeloknek. - Borisz Jelcin elnok 
Oroszorszag tavol-keleti reszebe latogat, es megnezi a pleszecki lij iirkozpontot is, amely esetleg 
atveszi a Kazahsztanban levo bajkonuri iirkozpont szerepet. - Oroszorszag elismeri Bosznia- 
Hercegovina fuggetlenseget. - A roman legfelsobb torvenyszek 9-r61 12 evre siilyosbitja Julian Vlad, 
a roman titkosszolgalat, a Securitate utolso vezetojenek iteletet. - Az Arab Liga kulugyminiszteri 
ertekezleten - vita utan - ligy dontenek, hogy eleget tesznek a Biztonsagi Tanacs Libiat siijto 
szankcioinak. 

Aprilis 29. - Los Angelesben az amerikai tortenelem legsiilyosabb nagyvarosi zavargasai 
kezdodnek, miutan a helyi birosag felment 4 feher rendort, akik egy eve siilyosan bantalmaztak egy 
fekete ferfit. Meg aznap este rendkivuli allapotot hirdetnek ki, bevetik a Nemzeti Garda es a 
hadsereg alakulatait. A maj. elejeig tarto rendbontasoknak vegul otvennel is tobb halottja van. - 
Lengyelorszag legfobb ugyesze vademelest javasol Wojciech Jaruzelski volt allamfo es Czeslaw 
Kiszczak volt belugyminiszter ellen, mert annak idejen utasitast adtak a Lengyel Egyesult 
Munkaspart KB- es PB-uleseirol keszult jegyzokonyvek megsemmisitesere. - A kijevi parlament 
elfogadja a Krim felsziget onallosagarol rendelkezo torvenyt, amely ellen Oroszorszag es a terulet 
lakossaganak nagyobb resze is tiltakozik, mert ok fuggetlenseget szerettek volna. - Odesszaban 
megtartjak a fekete-tengeri hadiflotta felosztasarol folyo targyalasok lijabb fordulojat Ukrajna es 
Oroszorszag kepviseloi. - Vietnamban a gazdasagi reform kereteben megszuntetik az allami 
arellenorzest egyes aruk es szolgaltatasok koreben. - Sierra Leonen a hadsereg zendulo alakulatai 
megdontik Joseph Momoh elnok uralmat. 

Aprihs 30. - Tadzsikisztanban Rahman Nabijev koztarsasagi elnok javaslatara elnoki kormanyzast 
vezetnek be, miutan az ellenzek es a konzervativ kormany hiveinek tuntetese napok ota megbenitja 
az eletet a koztarsasagban. - Romaniaban a kormanyzo Nemzeti Megmentesi Frontbol kivalnak a 
Ion Iliescu allamfohoz hii erok es megalakitjak a Nemzeti Megmentesi Demokrata Frontot. - 
Bosznia-Hercegovinat 52. tagkent felveszik az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet 
(EBEE) tagjai koze. 

Majus 1. - Felfuggesztik a Lisszabonban kezdett boszniai beketargyalasokat, mert a tersegben lijra 
fellangolnak a nemzetisegi osszecsapasok. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet 
magas rangii kulugyi tisztviseloi elitelik a szerbek altal tamogatott felkatonai csoportok boszniai 
akcioit. - Meggyilkoljak a Dnyeszter Menti Koztarsasag kormanyanak egyik tagjat, Nyikolaj 
Osztapenkot. - George Bush amerikai elnok a 6000 nemzeti gardista utan 4500 katonat is bevet a 
Los Angeles-i zavargasok megfekezesere. - Sierra Leonen szuksegallapotot rendelnek el a katonai 
zendules vezetoi. 

Majus 2. - Az Europai Kozossegek kulugyminiszterei Gorogorszag nyomasara ligy dontenek, hogy 
a szervezet csak akkor ismeri el Makedonia fuggetlenseget, ha az megvaltoztatja jelenlegi nevet. Az 
EK a szerb-montenegroi allamszovetseget akkor ismeri el, ha kivonja csapatait Bosznia- 
Hercegovinabol. - A jugoszlav szovetsegi erok orizetbe veszik Alija Izetbegovic bosnyak elnokot, es 
a Lukovica laktanyaba viszik, majd masnap szabadon engedik. 

Majus 3. - Az Europai Kozossegek megfigyeloi felfuggesztik boszniai tevekenyseguket, tiltakozasul 
amiatt, hogy egy belga nemzetisegii tarsukat lelottek. - Szarajevoban tiizszuneti megallapodast 



kotnek a szovetsegi hadsereg es a boszniai teruletvedelmi erok kepviseloi. - A gazdasagi menekultek 
ugyerol gorog-alban miniszterelnoki megbeszeleseket tartanak. - Tiranaban exhumaljak, majd egy 
kulteruleti koztemetoben helyezik el Enver Hodzsa es 10 masik alban kommunista vezeto foldi 
maradvanyait. 

Majus 4. - A jugoszlav elnokseg ligy dont, hogy a szovetsegi hadsereg minden Boszniaban levo 
katonaja terjen vissza a Szerbiabol es Montenegrobol alio lij Jugoszlavia teruletere. A testulet eliteli, 
hogy a szovetsegi hadsereg rovid idore orizetbe vette Alija Izetbegovic boszniai elnokot. - A boszniai 
elnokseg - Izetbegovic elnok elrablasa miatt - kimondja, hogy a koztarsasagot agresszio erte 
Szerbia es es Montenegro reszerol. - Kulonleges meghivotti statust kap az Europa Tanacsban 
Horvatorszag. - Izrael es Nigeria megallapodik a diplomaciai kapcsolatok felveteleben. 
Majus 5. - Eszak-Karolina es Indiana allamban, valamint Washingtonban az elovalasztason George 
Bush elnok szerzi meg a republikanus, Bill Clinton pedig a demokrata szavazatok tobbseget. Az 
AFL-CIO szakszervezeti szovetseg hivatalosan is bejelenti, hogy a nov.-i valasztason Clintont 
tamogatja. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa egyelore nem foglal allast arrol, hogy az lij jugoszlav 
allamszovetseg automatikusan megorokolheti-e a korabbi Jugoszlavia helyet az ENSZ-ben. - A 
boszniai elnokseg es a jugoszlav hadsereg kepviseloi lijabb tiizszuneti megallapodast irnak ala. - A 
krimi parlament a felsziget fuggetlensegere szavaz, de az ukran kormany tiltakozasanak hatasara 
ligy hagyjak jova az alkotmanyt, hogy aszerint a felsziget tovabbra is Ukrajna resze. - Dusanbe 
kozeleben a kormanypart es az ellenzeki erok osszecsapasaban 4 ember meghal, amiert Rahman 
Nabijev tadzsik elnok rendkivuli allapotot hirdet a koztarsasagban. 

Majus 6. - Befejezodik a volt szovjet harcaszati atomeszkozok Ukrajnabol torteno kivonasa es 
Oroszorszagba szallitasa. - George Bush amerikai elnok bejelenti Kravcsuk ukran allamfonek, hogy 
megszunteti a kereskedelmi korlatozasokat Ukrajnaval, tovabba Azerbajdzsannal, Griiziaval, 
Kazahsztannal, Moldovaval es Uzbegisztannal szemben. - A Visegradi Harmak pragai 
csiicstalalkozojukon keszseguket fejezik ki a Makedon Koztarsasag elismeresere. - Kabulban 
tiizszunetet kotnek a harcolo afgan felek. - Biztonsagpolitikai, gazdasagi es baratsagi 
egyuttmiikodesi megallapodast ir ala Bulgaria es Torokorszag. - Libanonban a siilyos gazdasagi 
valsagot kisero tiltakozo tuntetesek hatasara lemond Omar Karami miniszterelnok es kormanya: 
utoda a szunnita vallasii Rasid Szohl lesz. - A ket Korea 7. kormanyfoi ertekezleten megegyeznek 3 
bizottsag felallitasaban, de nem sikerul elorelepni az atomletesitmenyek ellenorzesenek kerdeseben. 
Majus 7. - Bulgariat felveszik az Europa Tanacsba. - Befejezodik a nyugatnemet kozalkalmazottak 
18 ev ota legnagyobb sztrajkja: 5,4%-os beremelest kapnak. - Ujabb konzervativ eloretorest hoz a 
Skociaban, Walesben es egyes angliai teruleteken megtartott helyhatosagi valasztas. - II. Janos Pal 
papa magankihallgatason fogadja Sali Berisha alban elnokot. 

Majus 8. - Lemond Blagoje Adzic vezerezredes, a jugoszlav fegyveres erok vezerkari fonoke, 
ugyvezeto nemzetvedelmi miniszter, valamint Milutin Kukanjac vezerezredes, a boszniai katonai 
korzet parancsnoka. A jugoszlav allamelnokseg Zivota Panic vezerezredest nevezi ki vezerkari 
fonokke. - Tiizszunetben, csapatszetvalasztasban es megfigyelocsoportok letrehozasaban 
allapodnak meg a moldovai kormany es a Dnyeszter Menti Koztarsasag kepviseloi. - Az irani 
parlamenti valasztasok 2. fordulojaban Rafszandzsani elnok hivei elsopro gyozelmet aratnak. - A 
floridai Cape Canaveralrol hattagii szemelyzettel elso litjara indul az Endeavour nevii lij amerikai 
iirrepulogep, amelynek szemelyzete tobbszori sikertelen kiserlet utan lijbol palyara allitja a 
meghibasodott Infelsat-6 tavkozlesi miiholdat. 

Majus 9. - Ormeny eloretoressel folytatodnak a harcok a Karabah hegyvideken. - Turkmenisztan, 
Kirgizsztan, Uzbegisztan, valamint Iran, Torokorszag es Pakisztan vezetoi elvben megallapodnak, 
hogy megadjak egymasnak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt. 

Majus 10. - Tadzsikisztanban a fegyveres ellenzek megrohamozza Rahman Nabijev allamfo 
feltetelezett tartozkodasi helyet, az allambiztonsagi szolgalat dusanbei kozpontjat. Az elnok masnap 
targyalasokat kezd az ellenzekkel az lij kormany megalakitasarol, amelyben az ellenzek is helyet 
kapna. 
Majus 11. - Az Europai Kozossegek kulugyminiszterei ligy dontenek, hogy minden tagallam 



konzultaciora visszahivja nagykoveteit Belgradbol. - A szlovak kormany rendkivuli ulesen jogilag 
ervenytelennek minositi a bos-nagymarosi vizeromiirol kotott 1977-es magyar-csehszlovak 
kormanykozi szerzodes magyar reszrol kilatasba helyezett felmondasat. - A Griiziahoz tartozo Del- 
Oszetiaban kiujulnak az osszecsapasok. A thaifoldi ellenzek bejelenti, hogy beszunteti az 1 hete 
tarto kormanyellenes megmozdulasokat, miutan sikerult megallapodnia a kormanypartokkal az 
alkotmany reformjarol. - Alairjak az Albania, Esztorszag, Lettorszag es Litvania, ill. az Europai 
Kozossegek kozotti elso gazdasagi es kereskedelmi egyuttmiikodesi megallapodasokat, valamint a 
politikai parbeszedrol szolo nyilatkozatokat. 

Majus 12. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet jiin. 30-aig kizarja az lij 
Jugoszlaviat a delszlav valsaggal osszefuggo dontesekbol. - Az Europai Kozossegek az egyre 
fokozodo eroszak miatt ideiglenesen visszavonja megfigyeloit Szarajevobol. - A boszniai szerbek 
parlamentje sajat hadsereg felallitasarol hataroz. - Az Egyesult Allamok visszahivja belgradi 
nagykovetet. - Del-Afrikaban az lij alkotmanyrol folyo targyalasokon megallapodnak, hogy 
valamennyi nepcsoport kepviseletevel atmeneti kormanyt hoznak letre. - Az ENSZ Biztonsagi 
Tanacsa egyhangiilag jovahagyja tenyfeltaro kuldottseg surgos meneszteset Karabahba. - A dan 
parlament jiin. 2-ara nepszavazast tiiz ki a maastrichti szerzodes jovahagyasarol. - Kina 5,5 millio 
dollar ertekben aruhitelt ajanl fol Kirgizsztannak. 

Majus 13. - Az olasz parlamentben megkezdodik es csaknem 2 hetig tart az a valasztasi huzavona, 
amelynek vegen a 73 eves Oscar Luigi Scalfaro keresztenydemokrata politikust, a kepviselohaz 
addigi elnoket valasztjak meg az Olasz Koztarsasag lij allamfojeve. - A Nemzetkozi Atomenergia 
Ugynokseg kuldottsege. Hans Blix vezerigazgato vezetesevel tobb eszak-koreai atomletesitmenyt 
keres fel. - Az Egyesult Allamok 110 millio dollaros hitelgaranciat hagy jova Ukrajna szamara 
amerikai biiza, takarmanygabona es rizs vasarlasara. 

Majus 14. - Az Europa Parlament nyilatkozatban szolitja fel az Europai Kozossegek 12 tagallamat, 
hogy tegyenek meg mindent a boszniai agresszio megfekezesere. - Az azerbajdzsan parlament 
tiilnyomo tobbsege megszavazza, hogy ismet Ajaz Mutalibov lassa el az elnoki teendoket. Emiatt 
tobbezres tiltakozo tuntetesek kezdodnek, Mutahbov pedig 2 honapig tarto rendkivuli allapotot 
hirdet ki. - Kereskedelmi, gazdasagi es beruhazasvedelmi megallapodast kot Finnorszag es 
Ukrajna. 

Majus 15. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa hatarozatban szolitja fel a boszniai harcolo feleket, hogy 
tartsak tiszteletben az apr.-ban alairt tiizszuneti megallapodasokat. Meg aznap azonnah tiizszunet 
jon letre ENSZ-kozvetitessel Szarajevoban, de ez nehany oran belul osszeomhk. - A nemet 
igazsagugyi hatosagok vadat emelnek Erich Honecker es mas volt keletnemet vezetok ellen, amiert 
kiadtak, ill. jovahagytak a menekulok lelovesere a tiizparancsot a Berlini Falnal. - Japan 300 millio 
dollar hitelt ajanl fel Kozep- es Kelet-Europa orszagainak, tovabbi 100 millio dollart pedig a Japan 
Nemzetkozi Fejlesztesi Szervezet folyosit. Az osszegbol 100-100 millioval reszesedik Magyarorszag 
es Cseh-Szlovakia. - A Fuggetlen Allamok Kozossegenek 11 tagja kozul 6 - Oroszorszag, 
Kazahsztan, Ormenyorszag, Uzbegisztan, Turkmenisztan es Tadzsikisztan - parafalja a kollektiv 
biztonsagi szerzodest. 

Majus 16. - A jugoszlav hadsereg megkezdi egysegeinek kivonasat Kelet-Horvatorszagbol 
Szerbiaba. 

Majus 17. - Elhagyjak Szarajevot az ENSZ bekefenntarto eroi, es csupan egy 100 fos megfigyeloi 
alakulat marad a boszniai fovarosban. - Svajcban a nepszavazason reszt vevok 56%-a tamogatja a 
csatlakozast a Nemzetkozi Valutaalaphoz es a Vilagbankhoz. - Az ecuadori altalanos valasztasok 
elso fordulojaban az elnokjeloltek kozott Sixto Duran Ballen, a Koztarsasagi Egyseg Partjanak 
jeloltje gyoz. - Thaifold fovarosaban, Bangkokban ismet szazezres tomeg koveteli Szucsinda 
Kraprajun kormanyfo lemondasat es a 60 eve tarto katonai kormanyzas megszunteteset, mire a 
miniszterelnok rendkivuli allapotot vezet be. 

Majus 18. - A nemetorszagi Stuttgartban befejezodik all honapja tarto naci per, amelynek soran a 
80 eves Josef Schwammberger egykori SS-foszakaszvezetot eletfogytig tarto szabadsagvesztesre 
itelik. - Cseh-Szlovakiaban megkezdodik a kuponos privatizacio elso forduloja, amelyben 1491 



reszvenytarsasagga alakitott allami vallalat reszvenyeit szerezhetik meg jelkepes aron az 1000 
koronas kuponfuzetet megvasarolo cseh-szlovak allampolgarok. - Az azeri belso valsagot 
kihasznalva ormeny fegyveresek nyomulnak be egyre melyebben az Azerbajdzsanhoz tartozo 
Nahicsevan teruletere. - Rovid idon belul mar a 3. roman-moldovai allamfoi talalkozot tartjak, 
eziittal Chisinauban. - Gorog-izraeli gazdasagi es kulturalis egyuttmiikodesi megallapodast irnak 
ala Jeruzsalemben. - Ukrajna es Lengyelorszag baratsagi, joszomszedsagi es egyuttmiikodesi 
szerzodest kot. 

Majus 19. - Romania es az Europai Kozossegek kepviseloi targyalasokat kezdenek a tarsulasrol. - A 
lett penzugyminiszter Washingtonban alairja a Nemzetkozi Valutaalaphoz valo csatlakozas 
okmanyat. - Parlamenti valasztasokat tartanak a kurdok lakta iraki teruleteken. Huszein iraki 
elnok torvenytelennek minositi a valasztasokat, amelyeket Torokorszag es Iran ugyancsak biral. 
Majus 20. - A bolgar parlament tobb honapos huzavona utan megszavazza Filip Dimitrov 
kormanyfo kabinetatalakitasi terveit. - A Krim felsziget parlamentje Ukrajna felszolitasanak eleget 
teve visszavonja a terulet fuggetlensegerol hozott hatarozatat. - Griiz fegyveresek megtamadnak 
egy del-oszetiai menekultekbol alio konvojt es lemeszarolnak 51 vedtelen embert. - A japan 
parlament eltorli az allando tartozkodasi engedellyel rendelkezo kulfoldiek ujjlenyomat-adasi 
kotelezettseget. 

Majus 21. - Lisszabonban folytatodnak a boszniai beketargyalasok, mikozben altalanos mozgositast 
rendel el Radovan Karadzic, a Boszniai Szerb Koztarsasag elnoke. - A nemet-francia vedelmi 
tanacs ulesen elfogadjak az europai rendeltetesii 35 ezer fobol alio nemet-francia seregtest 1995 
vegeig torteno felallitasarol szolo hatarozatot. - Varsoban alairjak az orosz-lengyel baratsagi es 
egyuttmiikodesi egyezmenyt, valamint a volt szovjet alakulatok Lengyelorszagbol torteno kivonasat 
szabalyozo szerzodest. - Az afgan gerillacsoportok megallapodnak a polgarhaborii befejezeseben, 
bekefenntarto ero felallitasaban es abban, hogy az ideiglenes kormanynak egyetlen korabbi magas 
rangii kommunista vezetoje sem lehet tagja. A villongasok ennek ellenere folytatodnak. - A 
moszkvai parlament ervenyteleniti a Krim atadasarol szolo 1954-es szovjet legfelsobb tanacsi 
dontest, es ligy foglal allast, hogy a felsziget sorsarol az ottani lakossag bevonasaval orosz-ukran 
targyalasokon kell hatarozni. - Az Europai Kozossegek mezogazdasagi miniszterei a tiiltermeles 
visszaszoritasa erdekeben 29%-kal csokkentik a gabonafelek felvasarlasi arat, es eloirjak, hogy a 
termofoldek 15%-at parlagon kell hagyni. - A Koolaj-exportalo Orszagok Szervezetenek (OPEC) 
miniszteri konferenciaja ligy hataroz, hogy Kuvait 100 ezer barrellel novelheti napi koolaj- 
kitermeleset. 

Majus 22. - Az ENSZ felveszi tagjai soraba Horvatorszagot, Szloveniat es Bosznia-Hercegovinat. - 
A volt Szovjetunio valamennyi utodallamanak kozponti bankjai megallapodnak abban, hogy 
koordinaljak hitel- es monetaris politikajukat. - Ghanaban tobb mint 60 halalos aldozatot kovetelo 
osszecsapasok robbannak ki az orszag eszaki reszen ket rivalis torzs kozott. 
Majus 23. - Lisszabonban jegyzokonyvet ir ala az Egyesult Allamok es a 4, atomfegyverrel 
rendelkezo volt szovjet koztarsasag (Oroszorszag, Ukrajna, Belorusszia, Kazahsztan), amelyben 
megerositik a fegyverzetcsokkentesrol kotott START-egyezmenyt. - 60 orszag es 12 tekintelyes 
nemzetkozi szervezet kepviseloi megallapodnak, hogy Moszkvaban Tudomanyos es Technologiai 
Kozpontot hoznak letre, amely munkat adna a volt szovjet atomtudosoknak. - Az Europai 
Kozossegek kulugyminiszterei megegyeznek abban, hogy eroteljes gazdasagi szankciokat leptetnek 
eletbe a balkani verontas felelose, Szerbia ellen. - Litvaniaban a valasztopolgarok tobbsege a 
kulonleges jogkorokkel rendelkezo elnoki tisztseg bevezetese ellen foglal allast a nepszavazason. - A 
lengyel parlament felmenti tisztsegebol Jan Parys nemzetvedelmi minisztert, aki biralo megjegyzest 
tett Lech Walesa elnokre. 

Majus 24. - Az osztrak elnokvalasztasok 2. fordulojaban Thomas Klestil nepparti jelolt gyoz a 
leadott szavazatok 56,8%-aval, a szocialdemokratak tamogatasat elvezo Rudolf Streicherrel (43,11) 
szemben. - Berhnben 2 kerulet kepviseleti szervet valasztjak lijja: az SPD 31,8, a CDU 27,5%-ot er 
el. - Koszovoban altalanos valasztasokat tartanak: elnoknek az egyeduH jeloltet, Ibrahim Rugovat, 
a Koszovoi Demokratikus Szovetseg vezetojet valasztjak a szavazatok 95%-aval. - A jugoszlav 



szovetsegi hadsereg megkezdi a kivonulast a szarajevoi laktanyakbol. - Marosvasarhelyen a 
megismetelt polgarmester-valasztason Nagy Gyozo, a RMDSZ jeloltje vegez az elso helyen a 
szavazatok 56,8%-aval. - Haim Herzog izraeli allamfo negynapos latogatast kezd 
Lengyelorszagban, es koriitja soran felkeresi az egykori auschwitzi halaltabort is. 
Majus 25. - Jelcin orosz es Nazarbajev kazah allamfo 25 evre szolo megallapodast ir ala arrol, hogy 
az egykori Szovjetunio teruletileg legnagyobb 2 koztarsasaga egyseges katonai es hadaszati terseget 
alkot, es kozosen hasznalja egymas tamaszpontjait es mas katonai letesitmenyeit. - Alairjak a cseh- 
szlovak-ukran joszomszedi, baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest. - Montevideoben megkezdodik 
az elso Kelet-Del Konferencia, amelyen Cseh-Szlovakia, Lengyelorszag, Magyarorszag es Romania, 
valamint a latin-amerikai orszagok kepviseloi vesznek reszt. - II. Janos Pal papa fogadja George 
Leonard Careyt, Canterbury erseket, az anglikan egyhaz vezeto papi meltosagat. 
Majus 26. - Svajc formalisan is benyiijtja csatlakozasi kerelmet a Kozos Piachoz. - Esztorszag 
alairja a csatlakozasi szerzodest a Nemzetkozi Valutaalappal. - Panama felfuggeszti diplomaciai 
kapcsolatait Peruval. - Belorusszia es Izrael diplomaciai kapcsolatokat letesit. 
Majus 27. - Az Andrej Kozirev orosz kulugyminiszter kozvetitesevel letrejott boszniai tiizszunetet 
siilyos terrorakcio hiiisitja meg: Szarajevo kozpontjaban aknatuz arasztja el a kenyerert sorban 
allokat. Aznap este Alija Izetbegovic boszniai elnok altalanos felkelesre szolitja fol Bosznia 
polgarait. - A Koszovoi Koztarsasag kormanya bejelenti: torvenyesen megvalasztott intezmenyei 
reven Koszovo fuggetlen es szuveren allamma valt. - Az Europai Kozossegek tagorszagainak 
nagykovetei megallapodnak abban, hogy kereskedelmi embargot rendelnek el Szerbiaval es 
Montenegroval szemben, ami nem vonatkozik az olajszallitasokra. - A Biztonsagi Tanacs ligy 
hataroz, hogy valtozatlanul fenntartja az Irak ellen az Obol-haborii kitoresekor hozott szankcioit. - 
Az azerbajdzsan Allami Vedelmi Tanacs ligy dont, hogy kozos belugyi es katonai jaroroket kuld ki, 
betiltjak a tunteteseket, kulonleges munkarendet vezetnek be a strategiai fontossagii uzemekben, 
katonai cenziira ala vetik a sajtot a vedelmi kerdesekben, es kulon engedelyezeshez kotik lijsagirok 
beutazasat a harcok korzetebe. 

Majus 28. - Tokioban 17 orszag es 5 nemzetkozi penzugyi szervezet kepviseloi osszesen 320 millio 
dollart ajanlanak fol MongoHanak a gazdasag es az infrastruktiira fejlesztesere. 
Majus 29. - Svajc 164. tagkent csatlakozik a Nemzetkozi Valutaalaphoz. - Szentpetervarott 
eltemetik a 74 eves koraban Miamiban elhunyt Vlagyimir Kirillovics Romanov nagyherceget, a cari 
tron orokoset. Meghal Karl Walter Carstens nemet politikus, aki 1979 es 1984 kozott a Nemet 
Szovetsegi Koztarsasag allamfoje volt. - A balti kozgyiiles hatarozatban koveteli a Lettorszagban, 
Litvaniaban es Esztorszagban allomasozo volt szovjet csapatok kivonasanak folgyorsitasat. 
Majus 30. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa (2 tartozkodassal) atfogo embargot fogad el Szerbia es 
Montenegro ellen, beleertve a teljes kereskedelmi, olajszallitasi es legi kozlekedesi tilalmat. Eszerint 
megsziinik a legi forgalom, befagyasztjak a ket allam kulfoldi javait, leallitjak a penzugyleteket, 
megszakitjak a sport-, a kulturahs es a tudomanyos kapcsolatokat. - Romania elismeri Bosznia- 
Hercegovina fuggetlenseget. - Oroszorszag es Uzbegisztan baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest 
kot. 

Majus 31. - Szerbiaban es Montenegroban parlamenti es helyhatosagi valasztasok kezdodnek. 
Junius 1. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet egisze alatt megrendezik a 
karabahi bekekonferencia elokeszito uleset, de a tanacskozast 3 het miilva az egyetertes teljes 
hianya miatt felfuggesztik. - Hartmut Soell nemet szocialdemokrata kepviselot valasztjak a Nyugat- 
europai Unio (WEU) parlamenti kozgyiilesenek elnokeve. - Oroszorszag a Nemzetkozi Valutaalap 
(IMF) tagja. - A nagyprivatizacio nyitanyakent Romaniaban megkezdik az lin. tulajdonosi 
bizonylatok kiosztasat a felnott lakossagnak. - Torokorszag 50 millio dollar ertekben hiteleket es 
humanitarius segelyt iger Albanianak abban a gazdasagi es katonai egyuttmiikodesi egyezmenyben, 
amelyet Tiranaban ir ala a ket orszag vezetoje. 

Junius 2. - Daniaban a nepszavazason a tobbseg elveti a maastrichti szerzodesben foglalt tervet az 
Europai Gazdasag es Politikai Uniorol. - A vilag orszagaiban talalhato fegyverek nyilvantartasarol 
rendeznek nemzetkozi ertekezletet Tokioban 24 orszag szakertoinek reszvetelevel. - Az ukran 



parlament elveti az orosz torvenyhozas hatarozatat, amely torvenytelennek minositi a Krim felsziget 
Ukrajnahoz csatolasat. - Az Europai Kozossegek 12 tagallama hivatalosan is jovahagyja a 
szankciokat Szerbiaval es Montenegroval szemben. - Moldova elismeri Horvatorszagot es 
Szloveniat. - Orosz-moldovai kulugyminiszteri megbeszelesek kezdodnek a Dnyeszter menti 
konfliktus rendezeserol. 

Junius 3. - A boszniai allamelnokseg a koztarsasag haderejenek siilyos helyzete miatt katonai 
beavatkozasra szolitja fel a Nyugat-europai Unio (WEU) 9 tagallamat. - Makedon-alban 
csiicstalalkozot tartanak Tiranaban. - A horvatorszagi szerb kisebbseg altal kikialtott Krajinai 
Szerb Koztarsasag elismeri az ugyancsak szakadar moldovai Dnyeszter Menti Koztarsasagot. - 
Litvania, Lettorszag es Esztorszag hadugyminiszteriumai megallapodnak szervezodo onallo 
hadseregeik egyuttmiikodeserol. - Giorgio Napolitano, a baloldali Demokrata Part egyik vezeto 
politikusa az olasz kepviselohaz lij elnoke. - Az ENSZ egisze alatt megkezdodik a vilag eddigi 
legnagyobb kornyezetvedelmi konferenciaja Rio de Janeiroban, 150 orszag kepviseloinek 
reszvetelevel. 

Junius 4. - Az amerikai kepviselohaz nagy tobbseggel ligy hataroz, hogy egy evre be kell szuntetni a 
kiserleti katonai atomrobbantasokat. - Az Egyesult Allamok kongresszusanak kulugyi bizottsaga 
jovahagyja a Kuba elleni gazdasagi szankciok megszigoritasarol szolo torvenytervezetet. - Az 
Europai Kozossegek kulugyminisztereinek osloi valsagtanacskozasan Diana 11 partnere ligy 
hataroz, hogy nem nyit lij targyalast a dan nepszavazason elvetett maastrichti szerzodes 
modositasara: a ratifikalasi eljarasoknak folytatodniuk kell, es nyitva marad a kapu Dania 
kozossegi reszvetelehez. 

Junius 5. - Az Egyesult Allamok teljes kereskedelmi, kozlekedesi es kulturalis embargot rendel el 
Jugoszlavia ellen. - Parlamenti valasztasokat rendeznek Cseh-Szlovakiaban. Csehorszagban az elso 
helyet a Polgari Demokrata Part-Keresztenydemokrata Part szerzi meg, Szlovakiaban a 
Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom gyoz. - A japan szenatus kulonleges bizottsaga megszavazza 
az orszag katonaibol alio bekeerok felallitasarol szolo torvenyjavaslatot. - A lengyel parlament 
felmenti Jan Olszewski miniszterelnokot es kormanyat. - Az Eszak-atlanti Egyuttmiikodesi Tanacs 
3. kulugyminiszteri ertekezleten mar reszt vesz a szervezetbe folvett Griizia kepviseloje is. - A 
Vilagbank 400 millio dollar kolcsont folyosit Romanianak a piacgazdasagi atmenet konnyitesere. - 
Eszak- es Del-Korea Voroskeresztjenek kepviseloi megallapodnak, hogy aug.-ban megrendezik a 
koreai csaladok lijabb talalkozojat. 

Junius 6. - Borisz Jelcin orosz elnok elfogadja Gavriil Popov moszkvai fopolgarmester lemondasat. 
- Mihail Gorbacsov volt szovjet allamfo egy lij kornyezetvedelmi szervezet, a Nemzetkozi 
Zoldkereszt vezetoje. - Margaret Thatcher miniszterelnoki tevekenysegenek elismeresekeppen 
baronoi rangot es eletre szolo felsohazi tagsagot kap a kormany javaslatara a brit kiralynotol. - 
Nepi Hazafias Part neven partta alakul az orosz Afganisztani Veteranok Szovetsege. 
Junius 7. - A szarajevoi Tito laktanya kiuritesevel befejezodik a jugoszlav csapatok kivonasa 
Bosznia-Hercegovinabol. - Az azerbajdzsani elnokvalasztasokon Abdulfaz Elcsibej, az 
azerbajdzsani Nepfront jeloltje kapja a legtobb szavazatot. - Vaclav Havel cseh-szlovak 
koztarsasagi elnok felkeri Vaclav Klaust, a Cseh Polgari Demokrata Part elnoket, hogy kezdjen 
koalicios targyalasokat az lij cseh-szlovak szovetsegi kormany megalakitasarol. - Az orosz-amerikai 
csiicstalalkozo elokesziteserol kezd targyalasokat Washingtonban Andrej Kozirev orosz 
kulugyminiszter. 

Junius 8. - Benyiijtja lemondasat a moldovai kormany. - Az orosz hadsereg befejezi csapatainak 
kivonasat a magat fuggetlenne nyilvanitott Csecsen Koztarsasagbol. - A vilniuszi parlament 
rendkivuli ulesen alkotmanyos ervenyii jogszabalyt alkot arrol, hogy Litvania nem csatlakozik 
semmifele, a volt Szovjetunio helyen letrejovo szovetseghez. - Cseh-Szlovakia jovojerol kezdenek 
targyalasokat a cseh, ill. a szlovak valasztasokon gyoztes partok vezetoi. 
Junius 10. - Szerbia 3, parlamenten kivuli ellenzeki partja megalapitja a Szerbia Polgari 
Szovetseget. - Roman-moldovai kulugyminiszteri talalkozot tartanak Bukarestben. 
Junius 11. - A jugoszlav parlament alakulo ulesen a koztarsasagi tanacs elnokeve Milos Radulovic 



professzort, a montenegroi koztarsasagi elnokseg tagjat valasztjak meg. Az allampolgari tanacs 
elnoke Jugoslav Kostic, a csonka elnokseg vajdasagi tagja. - A moldovai parlament szeles korii 
autonomiat ad az orszag keleti reszen elo orosz ajkii nepessegnek. - Az orosz kormany elfogadja 
privatizacios programjat, amelynek ertelmeben minden lakos 7-8 ezer rubel ertekii szabadon 
atruhazhato kupont kap kezhez reszesedes vasarlasara allami vallalatokbol. - A gdanski 
hajogyarban megkezdodik a Szolidaritas IV. kongresszusanak elso forduloja, amelyen 
lijjavalasztjak a szervezet vezetojeve Marian Krzaklewskit. 

Junius 12. - Kozirev orosz es Baker amerikai kulugyminiszter Londonban folytatja targyalasait a 
strategiai fegyverzet csokkenteserol. - Az orosz parlament rendkivuli allapotot hirdet a 
koztarsasaghoz tartozo Eszak-Oszetiaban. - Az Ukran Nepi Mozgalom (RUH) ungvari regionalis 
tanacskozasan 2 tarselnokre bizzak a karpataljai helyi szervezet iranyitasat. 

Junius 13. - A Szovjetunio Kommunista Partjanak fennmaradt vezetese kizarja soraibol az egykori 
partfotitkart, Mihail Gorbacsovot. 

Junius 14. - Litvaniaban a nepszavazason az orosz csapatok feltetel nelkuli es haladektalan 
kivonasa, valamint a koztarsasagnak okozott karok megteritese mellett foglalnak allast. - Romaban 
megtartja kongresszusat a Nyugati Politikai Mozgalom nevii lijnaci nemzetkozi szervezet. 
Junius 15. - A jugoszlav szovetsegi parlament titkos szavazassal nagy tobbseggel az orszag elnokeve 
valasztja Slobodan Milosevicet. - Izetbegovic boszniai es Tudjman horvat elnok kozos 
nyilatkozatban jelenti be, hogy Horvatorszag es Bosznia nagykoveti szinten diplomaciai kapcsolatra 
lep. - Az Europai Kozossegek kulugyminiszterei luxembourgi tanacskozasukon sem dontenek 
Makedonia onallo allamisaganak elismereserol. - Iran es Griizia kepviseloi megallapodnak a ket 
orszag nagykovetsegeinek megnyitasarol Tbilisziben, ill. Teheranban. 

Junius 16. - Borisz Jelcin orosz elnok hivatalos amerikai latogatasanak 2. napjan megallapodik 
George Bush-sal, hogy mindket fel mintegy ketharmadaval, 3500-3000-re csokkenti a nagy 
hatotavolsagii nuklearis robbanofejek szamat. Emellett alairnak egy dokumentumot Washingtoni 
Charta cimmel az amerikai-orosz partneri viszonyrol es baratsagrol. - Oroszorszag a Vilagbank 
159. tagja, miutan Jegor Gajdar orosz miniszterelnok Washingtonban alairja a csatlakozasi 
okmanyokat. - Az Europai Kozossegek 5 evre szolo kereskedelmi es egyuttmiikodesi egyezmenyt 
kot Mongoliaval. - A moldovai parlament elfogadja a Dnyeszter Menti Koztarsasaggal tamadt 
viszaly rendezesenek alapelveit. - A Del-afrikai Koztarsasagban kethetes sztrajk- es 
bojkottmozgalmat hirdet az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC), hogy igy kenyszeritse ki a 
hatalom megosztasat a feher es a fekete lakossag kozott. 

Junius 17. - Ukrajna is csatlakozik az europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet Parizsi 
Chartajahoz. - Franjo Tudjman horvat es Alija Izetbegovic boszniai elnok katonai egyuttmiikodesi 
megallapodast ir ala. - Veget er a Libanonban fogva tartott 2 utolso nyugati tiisz - a nemet Heinrich 
Strubig es Thomas Kemptner - kalvariaja szabadon engedik oket. - Nemetorszagban a Bundestag 
tobbsegi szavazattal torvenyt fogad el az egykori politikai uldozottek anyagi karpotlasarol. 
Junius 18. - Oscar Luigi Scalfaro koztarsasagi elnok Giuliano Amato szocialista politikust bizza 
meg a vilaghaborii utani 51. olasz kormany megalakitasaval. - Egy honapos rendkivuli allapotot 
hirdet a karabahi vezetes, es a siilyos helyzet miatt azonnali mozgositast is elrendel. - Az orosz 
parlament elfogadja azt a torvenyt, amely szerint csakis orosz beleegyezessel hasznalhatjak mas 
allamok a rubelt fizetesi eszkozukkent. 

Junius 19. - Nyolc kozep- es kelet-europai orszag kulugy- es vedelmi minisztereinek reszvetelevel 
tanacskozast rendez a Nyugat-europai Unio (WEU). - A lengyel alkotmanybirosag 
alkotmanyellenesnek minositi a szejm maj. 28-i atvilagitasi hatarozatat es felfuggeszti annak 
tovabbi vegrehajtasat. - Az Altalanos Vamtarifa- es Kereskedelmi Egyezmeny (GATT) megfigyeloi 
statust ad Albanianak, valamint Esztorszagnak, Moldovanak es Turkmenisztannak, Jugoszlavia 
tagsagat viszont felfuggeszti. 

Junius 20. - A cseh es a szlovak valasztasokon gyoztes partok vezetoi megallapodnak Cseh- 
Szlovakia szetvalasaban: az alkotmanyos liton zajlo folyamat - amely veget vetne a 74 esztendos 
cseh es szlovak foderacionak - szept. 30-an venne kezdetet a cseh es a szlovak nemzetgyiilesekben. - 



A bosznia-hercegovinai allamelnokseg a koztarsasag egesz teruletere hadiallapotot hirdet ki. - 

Repuloszerencsetlenseg kovetkezteben meghal Babrak Karmal egykori afgan elnok es kommunista 

partfotitkar, valamint a vele utazo Rasid Dosztam tabornok, az afganisztani uzbeg miliciak 

parancsnoka. - Esztorszagban bevezetik a sajat nemzeti valutat, az eszt koronat. - ENSZ- 

tamogatast kernek Tatarfold fuggetlensegenek helyreallitasahoz a Tatar Vilagkongresszus nevu 

tanacskozas resztvevoi Kazanyban. 

Junius 21. - Az orosz kormanyt elesen biralo tomorules jon letre Moszkvaban Polgari Szovetseg 

neven, a reformok mersekelt utemii megvalositasat kovetelve. - A turkmenisztani elnokvalasztason 

Szaparmurad Nyijazov - egyetlen jeloltkent - gyoz. - Olaszorszag es Ausztria kozos nyilatkozatban 

lezartnak nyilvanitja az 1960-ban kezdodott vitat Del-Tirol ugyeben. 

Junius 22. - George Bush amerikai elnok feloldja az erven yben levo diszkriminativ vamtarifakat es 

egyeb kereskedelmi korlatozasokat Romaniaval szemben. - A Biztonsagi Tanacs meghatarozatlan 

idore elhalasztja Griizia ENSZ-tagsagara vonatkozo kerelmenek tanulmanyozasat. Meghal Li 

Hsziennien volt kinai allamfo. 

Junius 23. - Az izraeli parlamenti valasztasokon a Jichak Rabin vezette Munkapart gyoz. - A libiai 

Nepi Gyiiles ligy hataroz, hogy a skociai repulogepes merenylettel gyaniisitott 2 szemely ugyeben 

csak az Arab Liga, vagy az ENSZ egisze alatt felallitott birosag itelkezhet. - Beiktatjak az lij NATO 

foparancsnokot, az 55 eves John Shahkashvilit. - Jelcin orosz es Kravcsuk ukran elnok lijabb 

targyalasokat kezd a fekete-tengeri flotta felosztasarol. - Esztorszag a Vilagbank 160. tagja. 

Junius 24. - Pozsonyban megtartja utolso uleset a Jan Carnogursky keresztenydemokrata politikus 

vezette szlovak kormany, majd lemond. Ezutan megalakul es leteszi a hivatah eskut a Vladimir 

Meciar altal vezetet lij szlovak kormany, amelynek 14 tagjabol 13 a Demokratikus Szlovakiaert 

Mozgalom (HZDS) tagja. - Puccsot kiserelnek meg a jan.-ban eliizott Zviad Gamszahurdia griiz 

elnok hivei. - Eduard Sevardnadze griiz es Borisz Jelcin orosz elnok megallapodik, hogy 

kulonbizottsagot allitanak fol a del-oszetiai viszaly korulmenyeinek tisztazasara. - Kazahsztan es 

Uzbegisztan baratsagi, egyuttmiikodesi es kolcsonos segitsegnyiijtasi szerzodest ir ala. 

Junius 25. - II. Janos Pal papa jovahagyja es terjeszteni engedelyezi a katolikus vallas lij 

katekizmusat, a vallasoktatas egyetemesnek szant kezikonyvet. - A fekete-tengeri terseg allam- es 

kormanyfoi orszagaik szorosabb politikai-gazdasagi egyuttmiikodese mellett foglalnak allast 

isztambuH tanacskozasukon. - A megelozo diplomacia lehetosegeirol targyal Parizsban Butrosz 

Ghali, az ENSZ fotitkara es Roland Dumas francia kulugyi allamminiszter. 

Junius 26. -Az Europai Kozossegek allam- es kormanyfoinek lisszaboni csucstalalkozojan 

Portugalia atadja Nagy-Britannianak a soros elnoki tisztet. - Marian Calfa cseh-szlovak 

miniszterelnok Vaclav Havel koztarsasagi elnoknek benyiijtja a szovetsegi kormany lemondasat, de 

ugyvezeto jelleggel meg hivatalban marad. - A Balti Tanacs folszolitja a 7 vezeto ipari orszag allam- 

es kormanyfoit, hogy legkozelebbi talalkozojukon vitassak meg a Baltikumban allomasozo orosz 

csapatok kivonasanak ugyet. - Az orosz parlament elfogadja a vedelmi torvenyt, amely rogziti a 

feladatokat, a kotelessegeket, valamint a vedelem megszervezesere es iranyitasara hivatott szervek 

koret. 

Junius 27. Varatlanul Bosznia-Hercegovinaba latogat Fran5;ois Mitterrand francia koztarsasagi 

elnok, hogy elosegitse a szarajevoi repuloter megnyitasat. - Hazajaba latogat a Karadjordjevic 

szerb uralkodocsalad feje, a Londonban elo Sandor koronaherceg. 

Junius 28. - Olaszorszagban Oscar Luigi Scalfaro koztarsasagi elnok kinevezi miniszterelnokke 

Giuliano Amato szociaHsta politikust, es ezzel megoldodik a 2. honapja tarto kormanyvalsag. - A 

mongoliai parlamenti valasztasokon a Mongol Nepi Forradalmi Part a szavazatok tobb mint 90%- 

aval gyoz. - Burhanuddin Rabbanit nevezik ki Afganisztan lij elnokeve. 

Junius 29. -Az Afrikai Egysegszervezet 28. csucstalalkozojan Abdou Dioufot, Szenegal allamfojet 

valasztjak meg a szervezet lij elnokeve. 

Junius 30. - A nemet-francia hadtest felallitasarol targyal Klaus Kinkel nemet kulugyminiszter 

James Baker amerikai kulugyminiszterrel es Richard Cheney vedelmi miniszterrel. - Az ukran 

parlament eUsmeri a Krim felsziget autonomiajat. - A moldovai parlament elfogadja a kormany 



lemondasat, es Andrei Sangheli miniszterelnok-helyettest nevezi ki Moldova lij kormanyfojeve. - 
Tadzsikisztan es Iran elnokei nyilatkozatot irnak ala a 2 orszag barati kapcsolatainak alapelveirol. 
Julius 1. - A brit kormany veszi at az Europai Kozossegek elnokseget 1992 masodik felevere. - 
Ausztria vizumkotelezettseget rendel el valamennyi szerb es montenegroi allampolgar szamara. - 
Litvaniaban vizumkotelezettseget vezetnek be a kulfoldieknek. - Griizia es Ukrajna ratifikalja az 
europai hagyomanyos fegyveres erok csokkenteserol 1990. nov. 19-en Parizsban alairt egyezmenyt. 

- Olaszorszag veszi at a Nyugat-europai Unio (WEU) elnoki tisztet. - Borisz Jelcin orosz elnok 
rendeletet ad ki a privatizacio felgyorsitasarol. 

Julius 2. - Az Egyesult Allamok befejezi az Europaban tarolt valamennyi taktikai atomfegyverenek 
kivonasat. - Az amerikai szenatus kulugyi bizottsaga jovahagyja a hadaszati fegyverzet 
csokkenteserol kotott szovjet-amerikai START-szerzodest. - A luxemburgi parlament - elsokent az 
Europai Kozossegek tagallamai kozul - ratifikalja a maastrichti szerzodest. - Szarajevoba, a 
repuloter biztositasara megerkezik ezer ENSZ-katona es az Europai Kozossegek segelyeit szallito 
elso 2 repulogep. - Leteszi a hivatali eskut a Jan Strasky vezette lij cseh-szlovak szovetsegi kormany, 
amelynek programja jiil. 16-an bizalmat kap a parlamenttol. - Az olasz szenatus es a kepviselohaz is 
bizalmat szavaz Giuliano Amato negyparti kormanyanak. - Oroszorszag es Griizia diplomaciai 
kapcsolatokat letesit. - Arutjunjan ormeny kormanyfo kinai latogatasa soran a 2 orszag 
egyezmenyeket kot. - A roman ortodox egyhaz szentjeve avatjak Nagy Istvan moldovai vajdat. 
Julius 3. - Eredmenytelenul zarul a cseh-szlovak elnokvalasztas elso es masodik forduloja. A 
kovetkezo 2 forduloban (jiil. 16.; jiil. 30.) sem szuletik eredmeny. - A delszlav valsag menekultjeinek 
nyiijtando humanitarius segitsegrol kezd tanacskozast a 24 fejlett ipari orszag (OECD) kepviseloje. 

- A Dnyeszter menti valsag rendezeserol folytat megbeszelest Jelcin orosz es Snegur moldovai elnok. 

- Torokorszagban eltorlik az 1980-as katonai puces idejen feloszlatott partok lijjaszervezesere 
vonatkozo tilalmat. 

Julius 4. - A boszniai elnokseg rendeletet hoz az egyseges hadsereg megteremteserol. - A lengyel 
parlament hozzajarul az Europai Kozossegekkel valo tarsulasi szerzodes alairasahoz. - Az orosz 
kormany tamogatasara tobb mint 40 tarsadalmi szervezetet atfogo tomorules alakul Moszkvaban a 
Reformok Tamogatoinak Foruma neven. - Ujjaalakulo kongresszust tart az egykori szovjet 
allampart, az SZKP: Szergej Szkvorcovot valasztjak szervezotitkarra. - A Progressz-M18 
teheriirhajot osszekapcsoljak a Mir iirkomplexummal. 

Julius 5. - Megkezdodik az elso orosz-amerikai hadgyakorlat a Barents-tengeren. - Az ecuadori 
elnokvalasztas masodik fordulojaban Sixto Duran Ballen, a Koztarsasagi Egyseg Partjanak jeloltje 
gyoz. - Pakisztan kiutasitja a jugoszlav nagykovetet a boszniai agresszio miatt. 
Julius 6. - Az ENSZ biztonsagi Tanacsa 758. szamu hatarozataban kiszelesiti a jugoszlaviai ENSZ 
bekefenntarto erok mandatumat es letszamat, tovabba Ukrajnat is bevonjak az ENSZ-erok 
kotelekebe. - Az Egyesult Allamok lijabb gazdasagi szankciokat hoz Jugoszlavia ellen. - Az 
egymassal szemben alio szerb es horvat csapatok megkezdik tuzersegi eroik, raketaik es pancelos 
egysegeik kivonasat a Horvatorszagban levo krajinai-dalmaciai valsagovezetbol. - Becsben a 16 
NATO-tagallam, a 6 volt VSZ-tagorszag es 7 szovjet utodallam kepviseloi parafaljak azt a 
megallapodast, amely szabalyozza az europai hagyomanyos fegyveres erok letszamat. - Az ormeny 
parlament elismeri Karabah fuggetlenseget. - A tadzsik kormany es az ellene harcolo fegyveres 
kommunista csoportok fegyverszuneti megallapodast kotnek azzal, hogy targyalasokat kezdenek a 
vitas kerdesek rendezeserol. 

Julius 7. - Kanada 9 angol tartomanyanak kormanyfoi megallapodnak a szovetsegi hatalmi 
jogkorok lijrafelosztasaban, ami a korabbinal nagyobb autonomiat biztosithat a francia nyelvii 
szeparatista Quebec tartomany szamara. - Azonnali tiizszunetre adnak parancsot a Dnyeszter 
menti valsagban erintett felek katonai vezetoi. - A makedon parlament megvonja a bizalmat a 
Nikola Kljusev vezette kormanytol az lij koalicios kormany Petar Gusev szocialdemokrata elnok 
vezetesevel jiil. 17-en alakul meg. - Litvania 161. tagkent csatlakozik a Vilagbankhoz. - Az orosz 
alkotmanybirosag megkezdi az SZKP es az Oroszorszagi KP betiltasa torvenyessegenek vizsgalatat. 
Julius 8. - A boszniai harcok azonnali beszuntetesere folszolito allasfoglalast fogadnak el a 7 



legfejlettebb ipari orszag vezetoinek 18. csucstalalkozojan. - A Zsido Vilagkongresszus brusszeli 
konferenciajan az antiszemitizmus elleni kuzdelem fokozasarol szolo hatarozatot fogadnak el. - 
Beiktatjak hivatalaba az lij osztrak allamfot, Thomas Klestilt. - Az osztrak parlament elfogadja a 
kulfoldiekre vonatkozo lij tartozkodasi torvenyt. - George Bush amerikai elnok fel evvel 
meghosszabbitja a Libiaval szembeni gazdasagi szankciokat. - Az orosz parlament torvenyerore 
emeh az europai hagyomanyos fegyverzetek es fegyveres erok csokkenteserol kotott 1990-es 
szerzodest. - A NATO brusszeli kozpontjaba latogat Leonyid Kravcsuk ukran elnok. - Az Europai 
Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet tagallamai megallapodnak, hogy Kis-Jugoszlavia 
kepviseloje nem lehet jelen az EBEE-csiicson, ill. okt. kozepeig egyetlen EBEE-ulesen sem. 
Julius 9. - Megkezdodik az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet csiicstalalkozoja, 
amelyen alairjak a politikai nyilatkozatbol es 12 hatarozatbol alio Helsinki-II. zarodokumentumot. 
- Bill CHnton, a Demokrata Part elnokjeloltje bejelenti, hogy Al Gore szenatort valasztja 
elnokjeloltjeul. - Az Europai Kozossegek megallapodast ir ala a megszallt teruleteken elo 
palesztinok vezetojevel 80 miUio dollar ertekii segely folyositasarol. - Leszall az amerikai Columbia 
iirrepulogep, amely eddigi leghosszabb, 5,7 millio kilometeres repuleset teljesitette. - Az NGC 3115 
elnevezesii galaxis kozeppontjaban olyan fekete lyukat fedeznek fel, amely szazszorta nagyobb, mint 
barmely eddig ismert hasonlo kepzodmeny. 

Julius 10. - A volt Varsoi Szerzodes es a NATO tagallamainak kepviseloi Helsinkiben alairjak a 
szerzodest az europai hagyomanyos fegyveres erok letszamanak csokkenteserol. - A lengyel 
parlament elfogadja Waldemar Pawlak miniszterelnok lemondasat, es Hanna Suchocka 
szemelyeben megvalasztja az orszag elso noi miniszterelnoket. - A Nyugat-europai Unio (WEU) 
tagallamai ligy dontenek, hogy haditengereszeti jarorszolgalatot allitanak fel az Adriai-tenger 
nemzetkozi vizein, ellenorizni a Szerbiaval szembeni embargo betartasat. - Moszkvaban orosz- 
nemet megallapodast irnak ala, amely lehetove teszi Oroszorszag nemet szarmazasii lakosainak, 
hogy visszatelepuljenek a Volga folyo videkere, egykori autonom teruletukre. - Nemetorszagban a 
Bundesrat is elfogadja a terhessegmegszakitas lij szabalyait, amelyek ertelmeben csakis a no 
jogosult eldonteni: megtartja-e magzatat, vagy sem. - Az ETA baszk szeparatista szervezet 2 
honapos tiizszunetet javasol a spanyol kormanynak, de az az eroszakrol valo vegleges lemondastol 
teszi fuggove a targyalasokat. - Egy amerikai birosag kabitoszer-csempeszesert 40 evi bortonre iteh 
Manuel Noriegat, Panama volt vezetojet. 

Julius 11. - Volt keletnemetek egy csoportja Berlinben az „Igazsagossag Bizottsagai" 
megalakitasara szolit fel, hogy a volt NDK sajat kezebe vehesse sorsanak alakitasat. - Dudas Karoly 
elnokletevel megalakul a Vajdasagi Magyar Miivelodesi Szovetseg. 
Julius 12. - Willy Claes belga politikust valasztjak meg elnokke az EK szocialista es 
szocial demokrata partjainak unioja elere. - Ion IHescu roman elnok hivatalos belorussziai 
latogatasa soran alairjak a 2 orszag baratsagi es egyuttmiikodesi megallapodasat. 
Julius 13. - George Busch amerikai elnok bejelenti: az Egyesult Allamok a jovoben nem allit elo 
plutoniumot es diisitott uranium ot, hogy gatat vessen a tomegpusztito fegyverek 
tovabbterjedesenek. - Az amerikai Demokrata Part konvenciojan Bill Clintont valasztjak a part 
elnokjeloltjeve. - Magyarorszag es Ausztria az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak surgos osszehivasat 
keri a boszniai valsag megvitatasara. - Horvatorszag bejelenti, hogy nem hajlando tobb menekultet 
befogadni Bosznia-Hercegovinabol. - Az izraeh parlament jovahagyja Jichak Rabin, a Munkapart 
vezetoje alakitotta lij kormanyt. Rabin felajanlja, hogy ellatogat az arab fovarosokba, es megprobal 
attorest elerni a kozel-keleti beketargyalasok ugyeben. 

Julius 14. - Kis-Jugoszlavia parlamentje megvalasztja az allamszovetseg elso miniszterelnoket, 
Milan Panic jugoszlav szarmazasii amerikai uzletembert. - Jelcin orosz elnok elrendeli a gazdasagi 
szankciokat es a hivatalos kapcsolatok felfuggeszeset Kis-Jugoszlaviaval szemben. - A cseh 
parlament bizalmat szavaz Vaclav Klaus negyparti kormanyanak. - Vladimir Meciar szlovak 
kormanyfo ismerteti programjat a parlamentben, amely azt jovahagyja. 
Julius 15. - Kulugyminiszter-helyettesi szintii orosz-japan szakertoi targyalasokat tartanak 
Tokioban a bekeszerzodes elokesziteserol es a teruleti vitarol. - Thomas Klestil osztrak elnok 



megvalasztasa utani elso kulfoldi litjan Vaclav Havel cseh-szlovak allamfovel talalkozik. - A romai 
Gemelli klinikan sikeres miitetet vegeznek II. Janos Pal papan. - A finn kozponti bank penzugyi 
egyuttmiikodesi megallapodast kot az Europai Kozossegek tagallamainak kozponti bankjaival. - 
Kazahsztant felveszik a Nemzetkozi Valutaalapba. - A Koreai NDK-ban a penzreform kereteben lij 
bankjegyeket hoznak forgalomba. 

Julius 16. - Ross Perot texasi milliardos, onjelolt elnokjelolt bejelenti, hogy nem indul a nov-i 
amerikai elnokvalasztason. - Az lij izraeli kormany felfuggeszti elodjenek minden, a telepitesekkel 
kapcsolatos korabbi donteset. - Izrael es Ausztria megallapodik a 2 orszag kozotti 
szabadkereskedelmi ovezetrol, es ismet nagykoveti rangra emelik diplomaciai kapcsolataikat. - A 
Fuggetlen Allamok Kozossegenek, kulugy- es vedelmi miniszterei megegyeznek, hogy az 
allamkozossegi bekefenntarto erok bevezeteserol az allamfok tanacsa konszenzus alapjan donthet az 
egyes tagallamok keresere. - Tajvan parlamentje elfogadja azt a torvenyt, amely lehetove teszi, 
hogy a szigetorszag javitsa kereskedelmi es politikai kapcsolatait Kinaval. 

Julius 17. - Hatalyba lep az europai hagyomanyos fegyverezetek csokkenteset eloiro megallapodas. 
- A szlovak parlament elfogadja a Szlovak Koztarsasag szuverenitasarol szolo nyilatkozatot. - 
Londonban kethetes tiizszunetben allapodnak meg a szerbek, a horvatok es a bosnyakok, de az 
egyezseg papiron marad. 

Julius 18. - A Kozep-europai Kezdemenyezes becsi tanacskozasan Hexagonalera valtoztatjak a 
szervezet nevet, es a tagallamok koze - Horvatorszag es Szlovenia mellett - felveszik Bosznia- 
Hercegovinat is. - John Smith skot ugyved, a brit arnyekkormany penzugyminiszteret valasztjak a 
Munkaspart vezereve, a lemondott Neil Kinnock helyebe. 

Julius 19. - Kozel-keleti korutat kezd James Baker amerikai kulugyminiszter. - Parlamenti 
valasztasok kezdodnek Vietnamban. 

Julius 20. - Az Europai Kozossegek kulugyminiszterei ligy dontenek, hogy nem fogadjak el a szerb- 
montenegroi allamszovetseget a megsziint Jugoszlavia egyeduli orokosenek. - Finnorszag 
vizumkenyszert vezet be a korabbi Jugoszlavia allampolgaraival szemben, a menekultaradat 
megfekezesere. - Buntetoeljarast inditanak Vasil Bilak, a Cseh-szlovak Kommunista Part egykori 
vezeto funkcionariusa ellen, miutan kiderul, hogy 6 volt az egyik alairoja azl968. aug. 21-i 
intervenciot megelozo „behiv6 levelnek". - Romaniaban miniszterelnoki rendelettel levaltjak 2, 
zomeben magyarlakta megye, Hargita es Kovaszna magyar nemzetisegii prefektusat, Pataki Imret 
es Fodor Ferencet. - Oroszorszag es Belorusszia kormanya kozos ulest tart a katonai 
egyuttmiikodesrol. - Lettorszagban megsziinik a rubel mint ervenyes fizetoeszkoz. 
Julius 21. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa folfuggeszti a kambodzsai voros khmereknek szant 
nemzetkozi segelyek folyositasat, amig a szervezet akadalyozza a kambodzsai bekefolyamat 
tovabbvitelet. - Eredmenytelen targyalasokat folytat Washingtonban Haris Silajdzic bosnyak 
kulugyminiszter. - Bosznia-Hercegovina es Horvatorszag baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest 
kot, es hivatalosan is diplomaciai kapcsolatra lep. - Jichak Rabin szemelyeben 6 ev utan lijbol 
izraeli miniszterelnok latogat Egyiptomba. - Borisz Jelcin orosz es Mircea Snegur moldovai elnok 
alairja a Dnyeszter menti valsag rendezesenek alapelveit rogzito megallapodast. A litvan parlament 
megvalasztja az orszag lij miniszterelnoket Aleksandras Abisala volt tarca nelkuli miniszter 
szemelyeben. - A mongol parlament Puncagijn Dzsaszrajt valasztja meg az orszag 
miniszterelnokeve. 

Julius 22. - Vaclav Klaus es Vladimir Meciar szlovak kormanyfo megallapodik, hogy 
torvenyjavaslatban kezdemenyezik a szovetsegi kormany megszunteteset. - A Bundesrat rendkivuli 
ulese jovahagyja, hogy Nemetorszag reszt vegyen a Jugoszlavia elleni embargo ellenorzeseben. - 
Jugoszlav-horvat katonai megbeszeleseket tartanak az Europai Kozossegek es a Nemzetkozi 
Voroskereszt kozvetitesevel Szabadkan. - Megszokik bortonebol a kolumbiai kabitoszerkiraly, 
Pablo Escobar. 

Julius 23. - A 39 orszag reszvetelevel folyo genfi leszerelesi targyalasokon az Egyesult Allamok 
bejelenti, hogy elfogadja a vegyi fegyverek betiltasarol szolo megallapodastervezetet. - Felfuggesztik 
Jugoszlavia tagsagat a Gazdasagi Egyuttmiikodesi es Fejlesztesi Szervezetben (OECD). 



Julius 24. - Az Izraellel hataros arab orszagok kulugyminiszterei Damaszkuszban 
valsagmegbeszelesen vitatjak meg Rabin izraeli kormanyfo targyalasi ajanlatat. - Kazahsztant is 
felveszik a Vilagbankba. - Fold koruli palyara bocsatjak az amerikai Delta-2 tipusu hordozoraketa 
segitsegevel a Geotai elnevezesii japan muholdat. 

Julius 25. - Rendkivuli kongresszust tart Moszkvaban a reformer Demokratikus Oroszorszag nevu 
mozgalom. - Ion Iliescu roman allamfo Kuvaitban targyal. 

Julius 26. - Irak es az ENSZ megallapodik a bagdadi mezogazdasagi miniszterium atvizsgalasarol. 
Az epuletben allitolag fontos katonai dokumentumokat rejtettek el az irakiak. - A japan felsohazi 
valasztasokon a csaknem 40 eve kormanyzo Liberalis Demokrata Part elsopro sikert arat. 
Julius 27. - Tiizszuneti megallapodast kotnek Tadzsikisztanban a politikai partok, a fegyveres 
alakulatok es az egyhazak kepviseloi. - A bajkonuri iirrepuloterrol felbocsatjak a Szojuz-TM-15 
jelzesii orosz iirhajot, amelynek fedelzeten ott van Michel Tognini francia iirhajos is. 
Julius 28. - Horvat-szerb megallapodast irnak ala Genfben a fogolycsererol. - A brit es az ir 
kormany hivatalos targyalasokat kezd Eszak-Irorszag jovojerol. 

Julius 29. - Oroszorszag kiadja Erich Honecker volt keletnemet vezetot Nemetorszagnak. - Klaus 
Kinkel nemet kulugyminiszter hivatalos varsoi latogatasa soran nemet-lengyel hatar menti 
egyuttmiikodesi szerzodest irnak ala. - Vatikanvarosban megtartja elso uleset a Szentszek es a zsido 
allam kapcsolatainak rendezesere hivatott bizottsag. - Az ormeny-azeri feszultseg kielezodese miatt 
2 honapra rendkivuli allapotot vezetnek be 2, Azerbajdzsannal hataros ormeny jarasban. - 
Madagaszkaron sikertelen allamcsinykiserletet hajtanak vegre Didier Ratsiraka allamfo kormanya 
ellen. 

Julius 30. - Az Egyesult Allamok es Oroszorszag megallapodast ir ala arrol, hogy Amerika 25 millio 
dollarral segiti az orosz tulajdonban levo vegyi fegyverek megsemmisiteset. - Az ENSZ Biztonsagi 
Tanacsa lijabb fel evvel meghosszabbitja a Libanonban allomasozo bekefenntarto erok 
mandatumat. - A kuvaiti-francia vedelmi egyezmeny megkoteserol targyal Parizsban a kuvaiti 
kulugyminiszter. - Levon Ter-Petroszjan ormeny allamfo felmenti Gagik Arutjunjan kormanyfot, 
es helyere Hoszrov Arutunjant nevezi ki. - Torokorszag es Griizia baratsagi szerzodest ir ala es 
diplomaciai kapcsolatokat letesit. - A vajdasagi parlament megszavazza Koviljko Lovre kormanyat. 
Julius 31. - A gorog parlament ratifikalja a maastrichti szerzodest. - Az ENSZ 179. tagkent felveszi 
Griiziat. - Az Europai Kozossegek brusszeli bizottsaga hozzajarul, hogy kezdjek meg a 
targyalasokat Svedorszag felvetelerol. - A Duna-Majna-Rajna-csatorna utolso szakaszanak 
elarasztasaval osszekapcsoljak az europai kontinenst kozrefogo Eszaki- es Fekete-tengert. - Kina 
megszakitja diplomaciai kapcsolatait Nigerrel, amiert az afrikai orszag hivatalos kapcsolatokat 
letesit Tajvannal. - Felbocsatjak az Atlantis amerikai iirrepulogepet. 

Augusztus 1. - A lengyel kepviselohaz (szejm) elfogadja a „kis alkotmanyt", amely ideiglenes 
alaptorvenykent lijraszabalyozza az allamfo, a parlament es a kormany jogkoret. 
Augusztus 2. - A horvatorszagi elnokvalasztason Franjo Tudjman eddigi allamfo a szavazatok 
56,73%-at szerzi meg. - Romaniaban, Bulgariaban es Makedoniaban tesz villamlatogatast Milan 
Panic jugoszlav miniszterelnok. - A Dnyeszter Menti Koztarsasagban megkezdodik a szemben alio 
felek szetvalasztasa; az orosz, az ukran es a moldovai katonakbol alio bekefenntartok elfoglaljak 
allasaikat a Dnyeszter menten. 

Augusztus 3. - Az amerikai szenatus megszavazza a nuklearis robbantasok 9 honapos 
moratoriumat, es javasolja, hogy 1996. szept. 30-aval szuntessek meg az ilyen kiserleteket. - 
Franciaorszag hivatalosan letetbe helyezi azokat az okmanyokat, amelyek ertelmeben csatlakozik a 
nuklearis fegyverek atadasanak tilalmat eloiro atomsorompo-szerzodeshez. - Az egykori NDK- 
nephadsereg nehezfegyverzeteinek megsemmisitesevel a turingiai Rockensussraban megkezdodik az 
europai hagyomanyos fegyverzetek csokkenteserol kotott 1990. nov.-i parizsi megallapodas 
teljesitese. - Jelcin orosz es Kravcsuk ukran elnok megallapodasa ertelmeben a fekete-tengeri 
hadiflottat kivonjak az allamkozosseg kotelekebol, atmeneti ideig kozos parancsnoksag alatt 
miikodik, es kozosen hasznaljak a Krim felsziget haditengereszeti tamaszpontjait. - A griiz 
allamtanacs feloldja a jan.-ban elrendelt szuksegallapotot es kozkegyelemben reszesiti az eliizott 



elnok hiveit, egyiittal elrendeli a fegyveres csoportokkal rendelkezo politikai partok betiltasat. - A 
bonni kormany jelzi, hogy Nemetorszag szivesen lenne az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak allando 
tagja. 

Augusztus 4. - Az azerbajdzsan parlament dontese alapjan a volt szovjet tagkoztarsasag csatlakozik 
az atomsorompo-szerzodeshez. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa elnoki nyilatkozatban iteli el a 
polgari szemelyek bebortonzeset, kovetelve, hogy a szerbek nyissak meg a Voroskereszt kepviseloi 
elott a boszniai fogolytaborokat. - Kozel-keleti korutat kezd Haris Silajdzic boszniai 
kulugyminiszter. - Rahmon Habijev tadzsik elnok elrendeli a koztarsasagban illegalisan letrehozott 
fegyveres csoportok feloszlatasat. - Oroszorszag es Bulgaria 10 evre szolo baratsagi es 
egyuttmiikodesi szerzodest kot. - Meghal Frantisek Tomasek biboros, volt pragai ersek es cseh 
primas, aki a 4 evtizedes kommunista uralom alatt a vallasi es emberi jogi kuzdelem egyik fo 
vezetoje volt Csehszlovakiaban. 

Augusztus 5. - A Nemzetkozi Valutaalap jovahagyja az elso 1,04 milliard dollaros hitelt az orosz 
gazdasag korszeriisitesere. - Oroszorszag hivatalosan is elismeri Makedonia fuggetlenseget. - A 
mozambiki beketargyalasok romai fordulojan Joaquin Chissano elnok es az ellene harcolo Renamo 
vezetoje, Alfonso Dhlakama megallapodik, hogy okt. 1-jeig atfogo bekeegyezmenyt kotnek. 
Augusztus 6. - A cseh-szlovak parlament jovahagyja, hogy kapjanak karpotlast azok, akik karokat 
szenvedtek el az invazios csapatokbol 1968. aug. 20. es 1991. jiin. 27. kozott. - Az Egyesult 
Allamokban a szenatus utan a kepviselohaz is jovahagyja azt a torvenytervezetet, amely lehetove 
teszi segelyek juttatasat az egykori Szovjetunio koztarsasagainak. - A volt szovjet csapatok 
kivonasarol kezdodnek targyalasok az orosz es a balti allamok kulugyminiszterei kozott. 
Augusztus 7. - A 24 ev ota tarto targyalasok befejezesekent elkeszul a vegyi fegyverek betiltasarol 
szolo egyezmeny vegleges tervezete a 39 orszag reszvetelevel Genfben folyo leszerelesi ertekezleten. - 
Franjo Greguric horvat es Milan Panic jugoszlav miniszterelnok Budapesten megallapodast ir ala a 
horvatorszagi harcokban fogsagba esett es bebortonzott szemelyek szabadon bocsatasarol. - Az 
ENSZ megfigyeloi megkezdik az iraki tomegpusztito fegyverek ellenorzeset, es munkajukat 10 nap 
miilva befejezik. 

Augusztus 8. - Foldet er az Atlantis amerikai iirrepulogep, amelynek nemzetkozi legenysege egy 
eddig pelda nelkul alio kiserlet kereteben aug. 2-an palyara helyezte az Europai Urkutatasi Hivatal 
muholdjat, az EURECA-1-et. 

Augusztus 10. - Beiktatjak az lij ecuadori allamfot, Sixto Duran Ballent. - Griizia tagja lesz a 
Vilagbanknak. - Visszater a Foldre a Szojuz-TM-24 iirhajo, fedelzeten 2 orosz esl francia 
iirhajossal. 

Augusztus 11. - George Bush amerikai elnok kozli Jichak Rabin izraeli kormanyfovel, hogy az 
Egyesult Allamok megadja az Izrael altal az egykori Szovjetuniobol kivandorlo zsidok telepitesehez 
kert 10 milliard dollaros hitelgaranciat. - Az alban vezetok elutasitjak Milan Panic jugoszlav 
miniszterelnok javaslatat az alban-jugoszlav konfoderaciorol es a gazdasagi szovetsegrol. - Dobrica 
Cosic jugoszlav allamfo felkeri az ENSZ-t, hogy kuldjon bizottsagot a szerbek altal fenntartott 
boszniai fogolytaborokba. - Az Egyesult Allamok, Kanada es Mexiko tobb mint egyeves targyalas 
utan megallapodik a 3 orszag szabadkereskedelmi ovezetenek, a vilag legnagyobb egyseges piacanak 
a megteremteseben. - Az Europai Kozossegek kiterjeszti kulonleges segelyprogramjat Szloveniara. 
- Lettorszag csatlakozik a Vilagbankhoz. - Rahmon Nabijev allamfot a tadzsik parlament 
megfosztja a kozvetlen elnoki kormanyzas bevezetesevel jaro kiterjedt hatalmi jogositvanyoktol. - 
Az Ariane 52. szamu hordozoraketaja litnak indul, hogy a vilagiirbe juttassa a NASA es a Francia 
Urkutatasi Intezet lij mesterseges holdjat, amely az oceanok eddigi legalaposabb vizsgalatara 
szolgal. 

Augusztus 12. - Banja Lukan kikialtjak a „Szerb Koztarsasagot", amely a korabban letrehozott 
Boszniai Szerb Koztarsasag helyebe lep. - Eduard Sevardnadze griiz elnok fegyveres harcra hivja 
fol a lakossagot, miutan a megbuktatott elnok, Zviad Gamszahurdia hivei tiiszul ejtenek tobb 
kormanytisztviselot. - Az Egyesult Allamokban a szenatus utan a kepviselohaz is megszavazza azt a 
torvenytervezetet, amelynek ertelmeben 29 ev utan feloldjak az 1963-as Kenedy-gyilkossag 



dokumentumainak titkossagat, es hozzaferhetove teszik a merenyletet vizsgalo Warren-bizottsag 
jelenteseit. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa meghosszabbitja a Libia ellen apr. 15-en eletbe leptetett 
szankciokat, hogy igy kenyszeritse ki a repulogep-robbantassal vadolt titkos ugynokok kiadatasat. - 
Butrosz Ghali ENSZ-fotitkar hozzajarul 500 ENSZ-katona Szomaliaba kuldesehez. - Moldova a 
Nemzetkozi Valutaalap es a Vilagbank tagja lesz. 

Augusztus 13. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa eliteli a boszniai etnikai tisztogatast, es hatarozatban 
hatalmazza fel a bekefenntarto eroket, hogy minden szukseges lepest megtegyenek, azaz katonai 
erot is bevessenek a boszniai segelyszallitmanyok vedelmeben. - Az ENSZ Emberi Jogi 
Bizottsaganak rendkivuli ulesszakan elitelik a bosznia-hercegovinai biincselekmenyeket, es 
rendkivuli megbizott kikuldeserol dontenek. - A Nyugat-europai Unio (WEU) elutasitja a 
Jugoszlavia elleni szeles korii katonai beavatkozas tervet, es ehelyett a Bosznia-Hercegovinanak 
szant segelyszallitmanyok katonai biztositasara vonatkozo javaslatot tamogatja. - Karabahban a 
helyi ormeny hatosagok szuksegallapotot es mozgositast rendelnek el. 

Augusztus 14. - A Fuggetlen Allamok Kozossegenek 7 tagorszaga megallapodast ir ala arrol, hogy 
bekefenntarto eroket kuldenek az egykori Szovjetunio valsagovezeteibe. - Az Europai Kozossegek 
szervezeseben megkezdodik a Jugoszlavia-bekekonferencia lijabb forduloja. 
Augusztus 15. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet magas rangii tisztviseloi 
pragai tanacskozasukon megallapodnak, hogy hosszii tavra szoloan megfigyelo missziot kuldenek 
Koszovoba, a Vajdasagba es a Szandzsakba az emberi es a kisebbsegi jogok megtartasanak 
ellenorzesere, ill. megfigyeloket inditanak a Szerbiaval es Montenegroval szomszedos orszagokba is. 
- Az abhaz parlament mozgositast rendel el es Oroszorszag segitseget keri, miutan a griiz nemzeti 
hadsereg alakulatai bevonulnak az autonom koztarsasag fovarosaba, Szuhumiba. 
Augusztus 16. - A karabahi parlament elnoksege rendkivuli ulesen elfogadja a terulet kormanyanak 
lemondasat, es letrehozza a koztarsasag allami vedelmi bizottsagat, amelyet a kormany hataskorevel 
ruhaz fel. - Az afgan allamfo, Burhanuddin Rabbani meneszti Usztad Abdul Farid Szabur 
kormanyfot. 

Augusztus 17. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa ligy dont, hogy megfigyeloket kuld a Del-afrikai 
Koztarsasagba az eroszak megfekezesere. - Az eszak-europai allamok kormanyfoi felszolitjak 
Oroszorszagot, hogy vonja ki csapatait a Baltikumbol. - A pakisztani es az indiai kulugyminiszter 
talalkozojan egyezmenyt irnak ala a vegyi fegyverek betiltasarol, es megallapodnak abban, hogy 
targyalasokat kezdenek Kasmir jovojerol. - Az Egyesult Allamokban 1980 ota kormanyzo 
Republikanus Part megkezdi houstoni konvenciojat, amelynek harmadik napjan George Bush 
elnokot jelolik a nov.-i elnokvalasztasra. - Az Egyesult Allamok teljes korii diplomaciai kapcsolatot 
letesit Horvatorszaggal, Szloveniaval es Bosznia-Hercegovinaval. 

Augusztus 18. - A griiz bevonulas miatt kijarasi tilalmat leptetnek eletbe Szuhumiban. A Kaukazusi 
Hegyi Nepek Szovetsege ultimatumban koveteh a griizok kivonulasat Abhaziabol. A griiz csapatok 
megkezdik a kivonulast a fovarosbol, de a koztarsasag teruleten maradnak. - Milan Panic jugoszlav 
miniszterelnok a Biztonsagi Tanacsnak kuldott leveleben kozli, hogy orszaga egyertelmiien eliteli a 
nemzetisegi tisztogatast, es kesz birosag ele allitani az ebben kozremiikodoket. - Mircea Snegur 
moldovai allamfo rendeletben feloldja a koztarsasagban a Dnyeszter menti konfliktus miatti marc, 
ota ervenyben levo rendkivuH allapotot. 

Augusztus 19. - Albaniaban megkezdodik a birosagi eljaras 18 volt magas rangii kommunista 
vezeto, koztuk Nedzsmie Hodzsa, a kommunista part alapitoja ugyeben. - Oroszorszagba, majd 
Belorussziaban levo szulofalujaba latogat Simon Peresz izraeli kulugyminiszter. 
Augusztus 20. - Onkentes katonai alakulatok felallitasarol hataroz az abhaziai griiz bevonulas miatt 
a Kaukazusi Hegyi Nepek Szovetsege. - A Vatikan diplomaciai kapcsolatot letesit Bosznia- 
Hercegovinaval. - Pascal Lissoubat, a Panafrikai Unio a Szocialis Demokraciaert nevii part elnoket 
valasztjak Kongo lij allamfojeve. 

Augusztus 22. - Kanada 10 tartomanya megegyezik a francia ajkii Quebecnek nyiijtott 
biztositekokrol: a kozponti parlament helyeinek negyedet kapja Quebec. - Kethetes 
maganlatogatast kezd Spanyolorszagban Felipe Gonzalez kormanyfo meghivasara Mihail 



Gorbacsov volt szovjet allam- es partvezeto. 

Augusztus 23. - Lemond James Baker amerikai kulugyminiszter, aki George Bush elnokvalasztasi 
kampanyanak vezetoje lesz. Utoda Lawrence Eagleburger, aki a tisztseget ugyvezetokent tolti be az 
lij kormany hivatalba lepeseig. - Az afgan kormany hozzajarul az ENSZ ideiglenes tiizszuneti 
felhivasanak meghirdetesehez es ahhoz, hogy elszallitsak a kulfoldi diplomatakat Kabulbol. - A 
nemetorszagi Rostockban idegengyiilolo fiatalok megtamadjak a helyi menekultugyi kozpontot, es a 
zavargasoknak 3 nap miilva a rendorseg vizagyii es konnygaz bevetesevel vet veget. - Libanonban 
20 ev utan eloszor tartanak altalanos parlamenti valasztasokat, a keresztenyek bojkottja mellett. 
Augusztus 24. - Az ENSZ kozgyiilese elfogadja a Bosznia fuggetlenseget es a szerb csapatok 
kivonasat kovetelo hatarozatot. - Tobb mint 70 evi kulfoldi miikodes utan lemond az emigrans 
ukran kormany, es formalisan atadja a hatalmat a jelenlegi ukran vezetesnek. - A Koreai 
Koztarsasag es Kina diplomaciai kapcsolatokat letesit. - 23 halalos aldozatot kovetel az Andrew 
hurrikan, George Bush elnok katasztrofaovezetnek nyilvanitja Florida 3 vihar siijtotta megyejet. 
Augusztus 25. - Az Arab-izraeH beketargyalasok 6. fordulojan Izrael beterjeszti javaslatat a 
megszallt teruleteken elo palesztinok onkormanyzatarol. - Helmut Kohl nemet kancellar alairja azt 
a dokumentumot, amely arrol rendelkezik, hogy a nemet kormany szekhelye a jovoben Bonn helyett 
Berlin. 

Augusztus 26. - Vaclav Klaus cseh es Vladimir Meciar szlovak miniszterelnok megallapodik, hogy 
1993. Jan. l-jetol megsziinik Cseh-Szlovakia, es helyen megszuletik a fuggetlen Csehorszag es 
Szlovakia. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa a ciprusi gorog es torok kozossegek megegyezesere szolit 
fol. - Az Egyesult Allamok megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt Albanianak, a 
Nemzetkozi Valutaalap pedig jovahagyja az elso hitelt Tirananak. - A svajci parlament alsohaza 
tamogatja az orszag csatlakozasat az Europai Gazdasagi Terseghez. 

Augusztus 27. - Irak deli reszenek legtereben eletbe lep a vesztegzar: az amerikai, a brit es a francia 
legiero lelovi azokat az iraki katonai gepeket, amelyek megsertik a felszallasi tilalmat, vagy 
bombazni probaljak a siita mohamedan lakossagot. - Az azerbajdzsan es az ormeny 
kulugyminiszter megallapodik, hogy szept.-tol tiizszunet lep eletbe. - Lord Owen volt brit 
kulugyminiszter veszi at Lord Carrington helyet az Europai Kozossegek Jugoszlavia- 
konferenciajanak elen. 

Augusztus 28. - A Nyugat-europai Unio (WEU) kulugy- es vedelmi miniszterei rendkivuli ulesukon 
ligy dontenek, hogy 5000, tobbsegeben brit, olasz es francia allampolgarsagii katonat kuldenek a 
volt Jugoszlaviaba. - Ujabb moldovai-roman csiicstalalkozot tartanak. 

Augusztus 29. - A delszlav rendezesrol tanacskozik Tudjman horvat es Izetbegovic bosnyak elnok. - 
Szlovakiaban 2 partbol, 18 500 taggal megalakul az egyseges Marxista-Leninista Kommunista Part. 
Augusztus 30. - Folmentik a tadzsik miniszterelnokot. Akbar Mirzojevet. 
Augusztus 31. - A tadzsik ellenzek elfoglalja az elnoki palotat, es tiiszul ejt 33 vezeto 
kormanytisztviselot. - A szlovak kormany megkezdi a Meciar-kormany alkotmanytervezetenek 
vitajat. - 22 evi bortonbuntetes utan szabadon engedik Sziria egykori elnoket, Nureddin al-Atasszit. 
Szeptember 1. - A pozsonyi parlament elfogadja Szlovakia lij alkotmanyat, a magyar kepviselok 
kivonulnak, tiltakozva a kisebbsegek jogainak korlatozasa ellen. - Siilyos autobalesetet szenved 
Alexander Dubcek, a Szlovakiai Szocialdemokrata Part elnoke, kepviselo, a '68-as Pragai Tavasz 
volt vezetoje. - Targyalasokat folytat Tiranaban Meksi alban elnok es Rugova, a magat 
fuggetlennek nyilvanito Koszovo alban nemzetisegii elnoke. - Magyar-roman toloncegyezmenyt 
irnak ala Bukarestben. 

Szeptember 2. - A tadzsik kormany es a parlament megfosztja hatalmatol Rahmon Nabijev 
allamfot. - Ehsegsztrajkot kezd Tokes Laszlo, a Kiraly-hago melleki reformatus egyhazkerulet 
puspoke, amiert meg mindig nem vontak felelossegre az 1989-es forradalom aldozatainak gyilkosait. 
Szeptember 3. - Bosznia felett lelonek egy segelyszallito olasz repulogepet: az ENSZ leallitja 
segelyakciojat. - Tiizszunetben allapodnak meg az Abhaziaban harcolo felek. - Genfben 39 allam 
reszvetelevel folytatodik a vegyi fegyverek betiltasaval foglalkozo konferencia. - A szlovakiai Bosnel 
elinditjak a vizieromii elso turbinajat. - Ukrajna hivatalosan is csatlakozik a Vilagbankhoz es a 



Nemzetkozi Valutaalaphoz. 

Szeptember 4. - Hetevi bortonbuntetesre itelik Todor Zsivkovot, Bulgaria egykori allami es 

partvezetojet. - Kis-Jugoszlavia parlamentje bizalmat szavaz Milan Panic kormanyfonek. - A 

makedon parlament Branko Crvenkovski szocialdemokrata partelnokot valasztja az orszag 

kormanyfojeve. - A marokkoi nepszavazason a monarchia fennmaradasa, de a kiraly hatalmanak 

korlatozasa mellett foglalnak allast. 

Szeptember 5. - A Liberalis Internacionale 45., mainzi kongresszusan a szervezet teljes jogii tagjava 

valasztjak a Fideszt. 

Szeptember 6. - A Boszniaban szovetseges horvat es muzulman egysegek megszakitjak az 

egyuttmiikodest. - Az el nem kotelezett orszagok dzsakartai tanacskozasan elitelik Szerbiat a 

boszniai etnikai tisztogatasok miatt. - Fidel Castro kubai vezeto bejelenti, hogy nem fejezik be az 

orszag egyetlen, mar 90%-ig kesz atomeromiivet. 

Szeptember 7. - A horvat parlament Jugoszlavia utolso volt elnoket, Stipe Mesicet valasztja az 

orszag allamfojeve. - Megalakul az Eszak-kaukazusi Allamkozosseg, hogy rendezze az orosz 

autonom teruleteken elo nepek vitas kerdeseit. - Eszt-orosz kereskedelmi megallapodast irnak ala. 

Szeptember 8. - A tokioi kormany ligy dont, hogy Japan - a II. vilaghaborii ota most eloszor - 1800 

katonat vezenyel kulfoldre, az ENSZ kambodzsai missziojanak tamogatasara. - Landsbergis litvan 

es Jelcin orosz elnok megallapodik, hogy 1993. aug. 31-ig tavoznak Litvaniabol az orosz csapatok. - 

Kazahsztan es Izrael gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodast kot. 

Szeptember 9. - Borisz Jelcin orosz elnok belpolitikai gondokra hivatkozva lemondja Japanba es 

del-Koreaba tervezett litjat. - Levaltjak a roman kormany egyetlen magyar nemzetisegii tagjat, 

Horvath Andor miivelodesi allamtitkart. - A ENSZ Biztonsagi Tanacsa engedelyezi 4200 ENSZ- 

katona Szomaliaba kuldeset a segelyszallitasok biztositasara. 

Szeptember 10. - Iran es Kina nuklearis egyuttmiikodesi megallapodast kot. - Lemond Vladislav 

Jovanovic, Kis-Jugoszlavia kulugyminisztere; utoda Ilia Djukic addigi pekingi nagykovet. - George 

Bush amerikai elnok valasztasi beszedeben szabadkereskedelmi megallapodas megkoteset helyezi 

kilatasba Magyarorszaggal, Lengyelorszaggal es Cseh-Szlovakiaval. - Varatlanul lemondjak Iliescu 

roman elnok masnapra tervezett francia litjat. 

Szeptember 11. - A hagai nemzetkozi birosag hatarozatot hoz Salvador es Honduras tobb evtizedes 

hatarvitajanak lezarasarol. 

Szeptember 12. - A delszlav valsagrol kezdenek nem hivatalos tanacskozast az Europai Kozossegek 

kulugyminiszterei. - Letartoztatjak a Fenyes Osveny nevii perui szelsojobboldah terrorszervezet 

vezetojet, Abimael Guzmant. 

Szeptember 13. - Az Europai Kozossegek brusszeh penzugyi bizottsaga 3,5%-kal felertekeli a 

markat, a nemet Nemzeti Bank pedig csokkenti a kamatszinteket: siilyos penzugyi valsag 

bontakozik ki Europaban. - A thaifoldi parlamenti valasztasokon a 360 kepviseloi helybol 185 jut a 

hadsereg politikai szerepleset ellenzo partoknak; Csuan Leek Pai, a Demokrata Part vezetoje alakit 

kormanyt. 

Szeptember 14. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak hatarozata ertelmeben kibovitik a Boszniaban 

allomasozo ENSZ-erok letszamat, es felhatalmazzak oket a segelyszallitmanyok vedelmere. - 

Oroszorszag bejelenti, hogy hajlando nemzetkozi ellenorzes ala helyezni biologiai vedelmi 

objektumait es katonai biologiai kutatointezeteit. - Bulgaria es Albania megallapodik katonai 

kapcsolatainak szorosabbra fiizeseben. - Nazarbajev kazah elnok elutasitja a koztarsasagban elo 1 

miUio nemet autonomiajanak engedelyezeset. - Jichak Rabin izraeli miniszterelnok a gazdasagi 

egyuttmiikodesrol kezd targyalasokat Nemetorszagban. 

Szeptember 15. - Az ENSZ kozgyiilesenek 47. ulesszakan Sztojan Ganev bolgar kulugyminisztert 

valasztjak az ulesszak elnokeve. - A Fuggetlen Allamok Kozossegenek parlamenti kozgyiilesen az 

orosz Ruszlan Hazbulatovot valasztjak a parlament elnokeve. - A Szocialista Internacionale XIX. 

berlini kongresszusan Pierre Mauroy volt francia miniszterelnokot valasztjak a szervezet elnokeve. 

- A Nemzetkozi Valutaalap elso balti kolcsonet Lettorszagnak nyiijtja 54,9 millio SDR ertekben. 

Szeptember 16. - A helsinki folyamat tagallamainak pragai tanacskozasan megallapodnak, hogy 



megfigyeloket kuldenek Magyarorszag, Albania, Bulgaria es Szerbia hatarara. - Oroszorszag es 

Kuba megallapodik, hogy 1993 elso feleben fokozatosan kivonjak az utolso Kubaban allomasozo 

orosz egysegeket is. - Az Europa Parlament ratifikalja a Magyarorszaggal es Lengyelorszaggal 

kotott tarsulasi egyezmenyt; a cseh-szlovak megallapodas targyalasat a szetvalasig elhalasztjak. - A 

Dnyeszter Menti Koztarsasagban feloldjak a rendkivuli allapotot. 

Szeptember 17. - Az europai penzugyi valsag lijabb fejlemenyekent kivonjak az olasz lirat es az 

angol fontot az Europai Penzugyi Rendszerbol (EMS), a sved Kozponti Bank pedig 500%-ra emeli 

rovid lejaratii hiteleinek kamatat. - Az olasz parlament ratifikalja a maastrichti szerzodest. - Kina 

bejelenti, hogy a jovoben nem vesz reszt az ENSZ Biztonsagi Tanacsa 5 allando tagallamanak 

fegyverzetkorlatozasi targyalasaink. - A 2 Korea miniszterelnoke jegyzokonyvet ir ala a katonai, a 

gazdasagi es a politikai kapcsolatok fejleszteserol. 

Szeptember 18. - A tadzsik vezetes kezdemenyezesere orosz egysegek vonjak ellenorzesuk ala a 

Tadzsikisztan hadaszatilag fontos pontjait es letesitmenyeit. 

Szeptember 19. - Az azeri es az ormeny vedelmi miniszter tiizszuneti megallapodast ir ala, amely 

szerint 2 honapra felfuggesztik a harcokat a ket orszag hataran a Karabahban. 

Szeptember 20. - Az ENSZ feliijitja segelyszallitasait a bosnyak fovarosba, Szarajevoba. - A 

Biztonsagi Tanacs ligy dont, hogy Kis-Jugoszlavia nem orokolheti automatikusan a korabbi allam 

helyet a vilagszervezetben, hanem kernie kell felvetelet. - A francia nepszavazason 51%-os igennel 

fogadjak el a maastrichti szerzodest. - Az eszt parlamenti es elnokvalasztasokon nem vehetnek reszt 

a koztarsasag lakossagat 40%-ban alkoto oroszok. 

Szeptember 21. - Az Europai Kozossegek kulugyminiszterei New York-i rendkivuli ulesukon nem 

javasoljak a maastrichti szerzodes lijratargyalasat. - Levaltjak a Kubai Kommunista Part legfobb 

ideologiai vezetojet, Carlos Aldanat. - Megkezdodik a salvadori gerillamozgalom, az FLMN 

fegyverletetelenek masodik szakasza. 

Szeptember 22. - Az osztrak parlament jovahagyja az orszag csatlakozasat az Europai Gazdasagi 

Terseghez. - Az amerikai kepviselohaz jovahagyja azt a torvenytervezetet, amely megvonna a 

legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt Kis-Jugoszlaviatol. - Tiizszunet lep eletbe a nahicsevani- 

ormeny hataron. - A lengyel szejm alkotmanyjogi felelosseget vizsgalo bizottsaga kihallgatja 

Wojciech Jaruzelski egykori allamfot, aki minden felelosseget magara vallalt a szuksegallapot 1981- 

es bevezeteseert. - 15 Atlanti-ocean menti orszag megallapodik, hogy 15 evig tilos radioaktiv 

szennyezo anyagok elhelyezese az oceanban. - Kazahsztan es Nemetorszag politikai es gazdasagi 

egyiittmiikodesi megallapodast kot. 

Szeptember 23. - Kolcsonos vedelmi megallapodast ir ala Bosznia es Horvatorszag. - Az Egyesult 

Allamok lijabb atomrobbantast hajt vegre a nevadai sivatagban. - Magyarorszag egyuttmiikodesi 

megallapodast ir ala a Nemzetkozi Munkaugyi Szervezettel (ILO). - Vietnamban Le Due Anh 

tabornokot valasztjak allamfove. - Kazahsztan baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest ir ala 

Franciaorszaggal, es csatlakozik az EBEE Parizsi Chartajahoz. 

Szeptember 24. - Az amerikai kepviselohaz 9 honapra szolo moratoriumot hagy jova a nuklearis 

robbantasokra. - Az Egyesult Allamok tovabb szigoritja a 30 eve elrendelt kereskedelmi embargot 

Kubaval szemben. - Ujabb sikertelen elnokvalasztasi fordulot tart a cseh-szlovak szovetsegi 

parlament. 

Szeptember 25. - Megnyitjak a Duna-Majna-Rajna-csatornat; Antall Jozsef magyar 

miniszterelnok beszedeben biralja a szlovak magatartast Bos ugyeben. - Az orossz parlament eliteh 

Griiziat, amiert eroszakos liton az ember jogok megsertesevel probalja megoldani az abhaz 

valsagot. - Befejezodik az orosz csapatok kivonasa Mongoliabol. - A katonai egyuttmiikodes 

bovitese mellett foglalnak allast a Visegradi Harmak vedelmi miniszterei. - Kizarjak Kis- 

Jugoszlaviat a Nemzetkozi Atomenergia Ugynoksegbol (IAEA). 

Szeptember 26. - Rendkivuli allapotot vezetnek be az Oroszorszaghoz tartozo Kabard- es 

Balkarfold fovarosaban, Nalcsikban. - Feloldjak a 3 eve bevezetett rendkivuli allapotot a Myanmari 

Unioban. - Puccskiserletet hiiisitanak meg a Comore-szigeteken. 

Szeptember 27. - Romaniaban siilyosabb szabalytalansagok nelkul tartjak meg a parlamenti es az 



elnokvalasztasokat, de a szavazatszamlalas meg 1 het miilva sem fejezodik be. - A francia szenatus 

tagjainak lijjavalasztasakor a legjobb eredmenyt a kormanyzo Szocialista Part eri el. - A togoi 

nepszavazason jovahagyjak az orszag lij alkotmanyat. 

Szeptember 28. - Az abhaz valsagrol targyal Sevardnadze griiz es Jelcin orosz elnok. - A 

Litvaniaban elo lengyel kisebbsegek helyzeterol folytat megbeszelest Varsoban Abisala litvan 

kormanyfo. 

Szeptember 29. - Brazfliaban eddig peldatlan modon a parlament eljarast kezdemenyez Fernando 

Collor de Mello elnok ellen. - Mollemann nemet gazdasagi miniszter Moszkvaban a 2 milliard 

markas, a vallalatokkal szemben fennallo orosz adossag kifizetesere szolitja fel targyalo partnereit. 

- A svajci parlament felsohaza jovahagyja az Europai Gazdasagi Tersegrol szolo szerzodest. - A 
szlovak parlament dont: aug. 29-e, a Szlovak Nemzeti Felkeles evforduloja az orszag lij allami 
unnepe. - Angolaban megkezdodik az orszag tortenetenek elso szabad parlamenti es 
elnokvalasztasa. 

Szeptember 30. - Tudjman horvat es Cosic jugoszlav allamfo megallapodik Genfben, hogy kivonjak 
a szovetsegi csapatokat a Dubrovniktol delre fekvo Prevlaka-felszigetrol. - Az amerikai 
kepviselohaz leszavazza, hogy megadjak a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt Romanianak. - 
Japan is csatlakozik az Antarktisz vedelmerol kotott nemzetkozi megallapodashoz. - Major brit 
kormanyfo es Mitterrand francia allamfo elveti a maastrichti szerzodes megvalositasanak lassitasat. 

- Az ellenzek tamadasa miatt lemond tisztsegerol Vitold Fokin ukran kormanyfo. 
Oktober 1. - Az amerikai szenatus jovahagyja a START-II. szerzodest. - Ross Perot texasi 
miUiardos bejelenti, hogy megis indul az elnokvalasztason. - A cseh-szlovak szovetsegi parlament 
elveti a torvenyjavaslatot a foderacio megsziineserol, es megbiz egy bizottsagot a Cseh-Szlovak Unio 
megalakitasanak kidolgozasara. - Az ukran parlament elfogadja Vitold Fokin miniszterelnok es 
kormanyanak lemondasat. - Oroszorszagban megkezdodik a 10 ezer rubel ertekii privatizacios 
kuponok szetosztasa. - Az uruguayi nepszavazason a privatizacios torveny felulvizsgalata mellett 
dontenek. - A Nemzetkozi Tengereszeti Iroda kalozellenes kozpontot nyit Kuala Lumpurban, 
Malaysia fovarosaban a delkelet-azsiai orszagok vizein garazdalkodo rablok megfekezesere. 
Oktober 2. - George Bush amerikai elnok alairja a nuklearis kiserletek moratoriumara vonatkozo 
torvenyt. - A nemetorszagi Bielefeldben megalakul a NATO gyorsan bevetheto hadtestenek (RRC) 
parancsnoksaga. - Braziliaban Itamar Franco eddigi alelnok veszi at az allamfoi teendoket a 
lemondott Fernando Collor de Mello helyen. - Az amerikai szenatus, majd 1 nappal kesobb a 
kepviselohaz is jovahagyja, hogy a volt szovjet tagkoztarsasagok 417 millio dollar segelyt kapjanak. 

- A lengyel es az orosz miniszterelnok megallapodik a szovjet csapatok kivonasanak penzugyi 
kerdeseiben. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacs ligy dont, hogy lefoglalja Irak kulfoldi bankokban levo 
olajjovedelmeit es a kulfoldon tarolt iraki olajat. 

Oktober 3. - A Mozambikban harcolo felek alairjak a 16 eves polgarhaboriit lezaro 
bekemegallapodast. - Gheorghe Funar kolozsvari polgarmestert valasztjak a Roman Nemzeti 
Egysegpart elnokeve. 

Oktober 4. - Kozzeteszik a roman elnokvalasztas elso fordulojanak eredmenyeit: Ion Iliescu 
47,34%-ot, Emil Constantinescu ellenzeki jelolt 31,24%-ot szerez. - Az iraki kurdok parlamentje 
nyilatkozatot fogad el egy demokratikus szovetsegi allam letrehozasarol. - A guyanai demokratikus 
valasztasokon a 26 eve kormanyzo Nepi Nemzeti Kongresszus (PNC) a masodik helyen vegez a 
baloldali ellenzeki Nepi Halado Part (PPP) mogott. 

Oktober 5. - Az Europai Kozossegek miniszteri tanacsa felhatalmazza a brusszeli bizottsagot, hogy 
kezdjen targyalasokat a szovjet utodallamokkal a kereskedelmi es egyuttmiikodesi szerzodesek 
megkoteserol. - Az eszt parlament Lennart Merit, az Isamaa jobboldali partszovetseg elnokjeloltjet 
valasztja az orszag allamfojeve. - Ukrajna es Bulgaria baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest kot. - 
A valasztasi eredmenyek allitolagos meghamisitasa miatt az UNITA kivonja eroit a nemreg 
letrehozott kozos angolai hadseregbol. - A kuvaiti nemzetgyiilesi valasztasokon kisebbsegbe 
kerulnek az uralkodocsaladot tamogato erok. 
Oktober 6. - A romaniai parlamenti valasztasok vegeredmenye: a Nemzeti Megmentes 



Demokratikus Frontja a szenatusban 28,29, a kepviselohazban 27,72%-ot szerez, a 17 ellenzeki 
partot tomorito Demokratikus Konvencio a szenatusban a szavazatok 20,16%-at kapja, a 
kepviselohazban 20,01 %-ot kap. Az RMDSZ 27 kepviselohazi es 12 szenatusi mandatumot szerez. - 
Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa egyhangii hatarozatot hoz arrol, hogy megkezdik a volt 
Jugoszlaviaban elkovetett haboriis biinok kivizsgalasat. Az angolai valasztasokon az MPLA 
(Munkapart) 53,74%-ot, elnokjeloltje, Dos Santos 49,5%-ot szerez. A masodik az UNITA. - Japan 
bejelenti, hogy 137,7 miUiard jen kolcsont ad Kinanak. 

Oktober 7. - Az azerbajdzsan parlament elveti a csatlakozast a Fuggetlen Allamok Kozossegehez. - 
A jugoszlav hadsereg megkezdi a Prevlaka-felszigeten allomasozo haderoinek kivonasat. - Del- 
Koreaban Hjun Szung Dzsong jogaszprofesszort nevezik ki az ideiglenes kormany elere. - Egy 
bangladesi egeszsegugyi kozpont, Helen Mack guatemalai emberi jogi aktivista, John Goffman 
amerikai atomkutato. Alia Jarosinszkaja ukran lijsagirono es egy finn faluszovetseg kapja az 
alternativ Nobel-dijakat. 

Oktober 8. - 78 eves koraban meghal Willy Brandt volt nemet kancellar, a Nemet Szocialdemokrata 
Part tiszteletbeh elnoke. - A nemet parlament eliteh a kulfoldiek elleni eroszakos cselekedeteket, 
valamint az antiszemita es fajgyiilolo tiilkapasokat. - Az orosz parlament felszolitja a kormanyt, 
hogy 1 honapon belul terjesszen elo intezkedesi tervet a valsag lekuzdesere. - A cseh-szlovak 
szovetsegi parlament csokkenti a kozponti allamigazgatasi szervek jogkoret. - Izrael hozzajarul, 
hogy a megszallt teruleteken kivul elo palesztinok is reszt vegyenek a tobboldalii regionahs 
tanacskozasokon a kozel-keleti bekekonferencian. - Derek Walcott trinidadi kolto kapja az 1992. 
evi irodalmi Nobel-dijat. 

Oktober 9. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa megtiltja a katonai repuleseket Bosznia legtereben. - A 
roman kulugyminiszterium korlevelben tiltja meg az Erdely szo hasznalatat a hivatalos 
dokumentumokban. - A Fuggetlen Allamok Kozossegenek csucstalalkozojan kormanykozi bank 
felallitasarol allapodnak meg a penzkibocsatas felugyeletere. 

Oktober 10. - Jelcin orosz es Nazarbajev kazah elnok egyezmenyt ir ala a legnagyobb kereskedelmi 
kedvezmeny kolcsonos alkalmazasarol, es megallapodik a 2 orszag katonapolitikajanak 
osszehangolasarol. - Klaus cseh es Meciar szlovak kormanyfo megegyezik abban, hogy vamuniot 
hoznak letre a jan.-tol szetvalo 2 allam kozott, es 1993. jiin. 30-ig megtartjak a csehszlovak koronat, 
ezutan viszont sajat nemzeti valutat vezetnek be. - A szlovakiai Magyar Polgari Part ismet A. Nagy 
Laszlot valasztja elnokeve. A Szlovak Nemzeti Part Ludovit Cernak gazdasagi minisztert valasztja 
lij elnokeve. 

Oktober 11. - Ion IHescu gyoz a romaniai elnokvalasztas masodik fordulojaban. - Az olasz 
kepviselohaz bizalmat szavaz az Amato-kormanynak, es jovahagyja a koltsegvetesi megszorito 
programot, amely ellen tiltakozasul tizmiUioan szuntetik be fel napra a munkat. 
Oktober 12. - A montenegroi parlament elfogadja az orszag lij alkotmanyat, amely szerint 
Montenegro a Jugoszlav Szovetsegi Koztarsasaghoz tartozo demokratikus allam. - Az UNESCO 
ligy hataroz, hogy Kis-Jugoszlavia nem orokolheti elodje tagsagat a szervezetben. - Megkezdodik a 
Kinai Kommunista Part XIV. kongresszusa, amelyen megszavazzak Teng Hsziao-ping 
piacgazdasagi reformterveit, es feloszlatjak a konzervativ veteranok legfontosabb hatalmi szervet, a 
Kozponti Tanacsado Bizottsagot. - Olaszorszagban megkezdodik az allamellenes osszeeskuvessel 
vadolt, 11 eve leleplezett P-2 szabadkomiives paholy tagjainak pere. - Oroszorszag es Azerbajdzsan 
baratsagi, egyuttmiikodesi es biztonsagi szerzodest kot. - Szaad el-Abdullah esz-Szalem asz-Szabah 
sejket nevezik ki Kuvait lij miniszterelnokeve. - Edwin Krebs es Edmond Fischer amerikai 
biokemikus kapja az idei orvosi Nobel-dijat. - Veget er a sevillai vilagkiallitas. 
Oktober 13. - A boszniai szerb vezetok beleegyeznek abba, hogy repulogepeiket Jugoszlavia 
repulotereire telepitsek at. - Leonyid Kucsma dnyepropetrovszki gyarigazgatot bizzak meg az 
ukran kormany megalakitasaval. - Az amerikai Gary S. Becker, a chicagoi egyetem professzora 
kapja a kozgazdasagi Nobel-dijat. - Afganisztan es Uzbegisztan diplomaciai kapcsolatokat letesit. 
Oktober 14. - Bush amerikai elnok hozzajarul az Egyesult Allamokban tartozkodo 70 ezer kinai 
diak letelepedesehez. - A griiz allamtanacs vedelmi tanacs felallitasarol hataroz az abhaziai 



polgarhaborii miatt. - Tobbhetes hare utan tiizszunetet kotnek Tadzsikisztanban a muzulman 

egysegek es az egykori kommunista vezeteshez hii erok. - Georges Charpak francia professzor 

kapja a fizikai, Rudolph Marcus amerikai professzor pedig a kemiai Nobel-dijat. 

Oktober 15. - Lemond Rasid Szohl libanoni miniszterelnok, akinek utoda Rafik al-Hariri lesz. - A 

lengyel parlament 3 eves vita utan elfogadja a radiorol es televiziorol szolo torvenyt. 

Oktober 16. - Az Europai Kozossegek allam- es kormanyfoi allast foglalnak a maastrichti szerzodes 

megvalositasa mellett. - Egy quatemalai Indian asszony, Rigoberta Menchu kapja a Nobel- 

bekedijat. - Bush amerikai elnok alairja a torvenyt arrol, hogy megvonjak a legnagyobb 

kereskedelmi kedvezmenyt Jugoszlaviatol. - A torok hadsereg atfogo legi es szarazfoldi offenzivat 

indit az Eszak-Irakba menekult torokorszagi kurd szakadarok ellen. 

Oktober 17. -A lengyel parlament alkotmanymodositasi torvenycsomagja ertelmeben lijrarendezik 

a hatalmi jogositvanyokat a szejm, a szenatus, a kormany es az allamfo kozott. - A Vatikan folveszi 

a diplomaciai kapcsolatokat Kazahsztannal es Uzbegisztannal. - Ismet Alexander Dubceket 

valasztjak a Szlovak Szocialdemokrata Part elnokeve. 

Oktober 18. - A finnorszagi helyhatosagi valasztasokon eloretornek a szocialdemokratak. - 

Olaszorszagban Demokratikus Szovetseg neven kozos valasztasi partot hoznak letre szocialistak, 

baloldali demokratak, zoldek es halado katoHkusok. - A bolognai egyetem tavolleteben diszdoktorra 

avatja Mihail Gorbacsovot, akinek kiutazasat a Jelcin-kormanyzat nem engedelyezte. 

Oktober 19. -Az Europai Kozossegek penzugyi es gazdasagi miniszterei felszabaditjak az 

Oroszorszagnak korabban megitelt 349 millio ECU-s kolcsont. - Jelcin orosz elnok alairja az 

atomrobbantasi moratorium 1993 kozepeig torteno meghosszabbitasarol szolo rendeletet. - A 

tallinni parlament tamogatja Mart Laar miniszterelnoki kinevezeset. - Ongyilkos lesz a nemet 

bekemozgalom es a Zoldek partjanak egyik alapitoja, Petra Kelly. - Folytatodik Genfben a 

Jugoszlavia-konferencia, amelyen Cosic jugoszlav es Tudjman horvat elnok megallapodik a 2 

orszag gazdasagi kapcsolatainak normalizalasaban, es a vagyonjogi kerdesek tisztazasat 

kezdemenyezik. 

Oktober 20. - A moszkvai vedelmi miniszterium bejelenti, hogy leallitja az orosz katonak kivonasat 

a Baltikumbol, amig nem tudnak lakast biztositani minden hazatero katonanak. - A NATO 

nuklearis tervezo csoportjanak skociai tanacskozasan ligy foglalnak allast, hogy az ev vegeig pontos 

katonai terveket kell kidolgozni a szervezet bekefenntarto tevekenysegerol az europai 

valsagovezetekben. - Az Europai Kozossegek kornyezetvedelmi miniszterei hozzajarulnak, hogy a 

tagorszagok megtilthassak az orszagukon athalado szemetforgalmat. 

Oktober 21. - Belorusszia parlamentje ratifikalja az europai hagyomanyos fegyverzetet es hadero 

csokkenteserol szolo parizsi megallapodast. - Ormenyorszag es Azerbajdzsan megallapodik, hogy 

demilitarizalt ovezetet hoznak letre a 2 orszagot osszekoto vasiitvonalak menten. - A bolgar 

parlament eliteh Filip Dimitrov kormanyfot a Makedonianak tervezett fegyvereladasok miatt. 

Oktober 22. - Az ENSZ megallapodik Irakkal 200 millio dollar ertekii segely szallitasarol, ill. 300 

ENSZ-megfigyelo kuldeserol. - Az orosz es az ukran miniszterelnok megallapodik, hogy 

kolcsonosen alkalmazzak a legnagyobb kedvezmeny elvet. - Ot amerikai iirhajossal es egy kanadai 

lezerfizikussal a fedelzeten fellovik a Columbia amerikai iirrepulogepet. 

Oktober 23. - Az Egyesult Allamok, Oroszorszag, Ukrajna, Belorusszia es Kazahsztan kepviseloi 

Genfben egyezmenyt irnak ala, amely lehetove teszi a nuklearis fegyverekrol kotott 1991. evi 

amerikai-szovjet megallapodas betartasanak felugyeletet. - Szarajevoban tiizszuneti megallapodast 

kotnek a szemben alio felek. - Ismet Slobodan Milosevicet valasztjak a Szerbiaban kormanyzo 

Szocialista Part elnokeve. - Oroszorszagban feloldjak a kulfoldiek utazasi korlatozasait. - Az olasz 

szenatus is jovahagyja a kiadascsokkento kormanyprogramot. - Moldova es Ukrajna baratsagi es 

egyuttmiikodesi szerzodest kot. - RendkivuH allapotot vezetnek be Tadzsikisztan fovarosaban, 

Dusanbeben, mert a kormanyellenes erok tobb kozepuletet elfoglalnak. - Akihito japan csaszar 

Kinaba latogatva melyseges fajdalmanak ad hangot a kinai nep ellen elkovetett japan haboriis 

biinokert. 

Oktober 24. - Az Azerbajdzsanhoz tartozo Nahicsevan fovarosaban az ellenzeki Nepfront 



fegyveresei elfoglalnak tobb kozepuletet, es Alijev parlamenti elnok tavozasat kovetelik. - A 
szlovakiai Dunacsiiny tersegeben megkezdik a Duna-meder elrekeszteset a bosi beruhazas C 
valtozatanak megvalositasa erdekeben. - A Romaniai Magyar Demokrata Szovetseg kuldotteinek 
orszagos tanacsa kolozsvari ulesen nyilatkozatot fogad el a romaniai magyarsag belso 
onrendelkezeserol. 

Oktober 25. - A litvan parlamenti valasztasokon elsopro gyozelmet arat az Algirdas Brazauskas 
vezette Litvan Demokratikus Munkaspart (44,7%), a Sajudis csupan 19,8%-ot szerez. - 2 napos 
egyuttes ulest kezd a cseh es a szlovak kormany a szetvalas meg vitatott kerdeseirol. - Az ugyvezeto 
tadzsik elnok, Iszkandarov lijbol azt keri a Fuggetlen Allamok Kozossegetol, hogy kuldjon 
bekeeroket Dusanbebe. 

Oktober 29. - Jelcin orosz elnok rendeletben allittatja le a volt szovjet hadero kivonasat a 
Baltikumbol az orosz nemzetiseggel szembeni banasmod miatt. - Az Europai Parlament eliteli a 
bosi eromii esetleges uzembe helyezeset. - A madridi parlament alsohaza es az olasz parlament 
alsohaza is jovahagyja a maastrichti szerzodest. - Panic jugoszlav miniszterelnok es Gligorov 
makedon allamfo megallapodik a 2 koztarsasag egyidejii es kolcsonos elismereserol. - Kenyaban 
feloszlatjak a parlamentet. - A Nemzetkozi Valutaalap (IMF) 70 millio dollaros kedvezmenyes 
hitelt itel oda Etiopianak. 

Oktober 30. - Azerbajdzsan, Kazahsztan, Turkmenisztan, Uzbegisztan, Kirgizsztan es Torokorszag 
megallapodik a ket- es tobboldalii kapcsolatok szorosabbra fiizeseben. - A kanadai kormany 
hozzajarul, hogy az eszkimok gyakoroljak a politikai ellenorzest az orszag egyotodet kitevo 
oshazajuk ugyei felett. - A Del-afrikai Koztarsasag elnoki tanacsa jovahagyja az allamfo javaslatat 
a politikai biinok elkovetoire kiterjedo amnesztiatorvenyrol. 

Oktober 31. - A romai katolikus vilagegyhaz rehabilitalja Galileo Galileit, akit a Szent Invizicio 
1633-ban itelt eletfogytiglani bortonre nezeteiert. - Kozos allam megalakitasarol dontenek a 
boszniai es a horvatorszagi szerbek parlamentjei: a vegso egyesitesrol rovidesen nepszavazas litjan 
dontenek. - Megalakitja kormanyat az lij libanoni miniszterelnok, Rafik al-Hariri. 
November 1. - Manfred Woerner NATO-fotitkar otnapos utat kezd Belorussziaban es 
Kazahsztanban. - 10 napos lit utan foldet er a Columbia amerikai iirrepulogep. 
November 2. - Megkezdodik a cseh-szlovak hadsereg 2:1 aranyii felosztasa a jan.-tol onallosulo 
Csehorszag es Szlovakia kozott. - Kis-Jugoszlavia parlamentjenek egyik hazaban megvonjak a 
bizalmat Milan Panic szovetsegi kormanyfotol, de a Koztarsasagi Tanacsban megerositik 
tisztsegeben a miniszterelnokot. - Borisz Jelcin orosz elnok 1 honapra rendkivuli allapotot rendel el 
a koztarsasaghoz tartozo Eszak-Oszetiaban, es az Ingus Koztarsasagban. - Nagy-Britannia 
megszunteti az orszagban dolgozo orosz diplomatak, lijsagirok es uzletemberek ellen 1952 ota 
ervenyben levo utazasi korlatozasokat. 

November 3. - A demokrata parti Bill Clintont valasztjak az Egyesult Allamok 42. elnokeve, az 
alelnok Al Gore szenator lesz. Az 538 elektori szavazatbol Clinton 370-et, Bush 168-at szerez, de a 
szavazatok szamat tekintve csak 5 millios kulonbseg van kozottuk, a fuggetlen Ross Perot nem jut 
elektori szavazathoz, de 19 millio szavazatot szerez. - Bulgariaban 10 ev szabadsagvesztesre itelik 
Georgi Atanaszov volt miniszterelnokot es Sztojan Ovcsarov volt gazdasagi es tervezesi minisztert 
penzugyi visszaelesek miatt. - Beszunteti tevekenyseget az evek ota mar nem mukodo csehszlovak 
Charta '77 mozgalom. 

November 4. - Oroszorszag Legfelsobb Tanacsa ratifikalja a hadaszati tamadofegyverek 
korlatozasarol es csokkenteserol szolo START-szerzodest, amelyet meg a Szovjetunio kotott az 
Egyesult Allamokkal. - Az orosz parlament allamhatarnak nyilvanitja az orszagot es a 3 balti 
allamot elvalaszto hatarvonalat. - A belga kepviselohaz utan a szenatus is megszavazza a 
maastrichti szerzodest. - Nazarbajev kazah elnok rendkivuli intezkedesek megtetelere szolitja fol a 
kozep-azsiai koztarsasagok vezetoit a tadzsik konfliktus rendezesere. - A cseh-szlovak szovetsegi 
kormany jovahagyja a Magyarorszag kepviseloivel kotott londoni megallapodast Bosrol. - A 
Bulgariaban kormanyzo Demokratikus Erok Szovetsege ismet Filip Dimitrovot bizza meg az lij 
kormany vezetesevel. - A Nemzetkozi Valutaalap 24 tagii vegrehajto bizottsaga Oroszorszag es 



Svajc kepviselojevel kibovul. 

November 5. - Az Europa Tanacs tagjai alairjak a Regionalis vagy Kisebbsegi Nyelvek Europai 

Chartajat, amely nemzetkozi jogi ertelemben elsokent rendelkezik kotelezo erovel a nemzeti 

kisebbsegek jogairol. - A 3 balti allam vezetoi felszolitjak Oroszorszagot, hogy azonnal es feltetel 

nelkul vonja ki csapatait Esztorszagbol, Lettorszagbol es Litvaniabol. - Parafaljak az Europai 

Kozossegek es Szlovenia kereskedelmi es gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodasat. - Nagy- 

Britannia vizumkotelezettseget vezet be a volt Jugoszlavia allampolgaraival szemben. 

November 6. - Bill Clinton megvalasztott amerikai elnok Warren Christopher volt kulugyminiszter- 

helyettest es Vernon Jordan jogaszt bizza meg a kormanyvaltas elokeszitesevel. - Jelcin orosz elnok 

az emberi jogok baltikumi megsertesenek kivizsgalasat keri az ENSZ fotitkaratol. - A griiz 

parlament Eduard Sevardnadzet valasztja allamfove. - Oroszorszag 75 millio dollar ertekben 

fegyveruzletet kot Torokorszaggal. - Az Egyesult Allamok megallapodik a Fulop-szigetekkel, hogy 

az amerikai hadihajok tovabbra is hasznalhatjak a Fulop-szigetek kikotoit uzemanyag-folvetelre. - 

Tatarsztan parlamentje szuveren allamnak nyilvanitja a koztarsasagot az elfogadott lij 

alkotmanyban. 

November 7. - 71 eves koraban meghal Alexander Dubcek. - Vaclav Klaus cseh miniszterelnokot 

lijjavalasztjak a Polgari Demokratikus Part elnokeve. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi 

Ertekezlet magas rangii kulugyi tisztviseloinek pragai tanacskozasan ligy dontenek, hogy Kis- 

Jugoszlavia az ev vegeig nem vehet reszt a helsinki folyamatban. - A nemet Keresztenyszocialis 

Unio (CSU) kongresszusan tamogatjak a maastrichti szerzodest. 

November 8. - Rendkivuli allapotot vezetnek be Kolumbiaban, hogy felszamoljak a baloldah 

gerillakat es a kabitoszerkartelleket. - Berlinben az idegengyiilolet es az eroszak ellen tartott tobb 

tizezres tuntetesen megdobaljak Kohl kancellart es Weizsacker szovetsegi elnokot. - A griiz 

parlament Tengiz Sziguat valasztja meg a koztarsasag miniszterelnokenek. - Azerbajdzsan 

megfigyeloi statust ker az Arab Ligaban. 

November 9. - Hatalyba lep az europai hagyomanyos fegyverzetek csokkenteserol szolo, 1990-ben 

megkotott parizsi szerzodes. - Irakban megkezdodik az 500 tonnara becsult mustargazkeszlet 

megsemmisitese. - A cseh es a szlovak koztarsasagi kormany megegyezik a szovetsegi vagyon 

szetosztasanak elveiben. 

November 10. - Ujabb tiizszunetben allapodnak meg a Bosznia-Hercegovinaban szemben alio felek. 

- Dudajev csecsen elnok rendkivuli allapotot rendel el a Csecsen Koztarsasagban, valaszul arra, 

hogy az orosz hadsereg megszallja a szomszedos ingus teruleteket. - Lengyelorszag 

szabadkereskedelmi ovezet letrehozasarol ir ala megallapodast az EFTA tagallamaival. - Fidel 

Ramos Fulop-szigeteki elnok elrendeli az allamcsinykiserlettel vadolt katonatisztek szabadon 

bocsatasat, a bekekotes erdekeben. 

November 11. - A vajdasagi parlament a Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossegenek 

tiltakozasa ellenere is elfogadja az lij, tobbsegi elven alapulo valasztasi szabalyzatot. - Az anglikan 

egyhaz szinodusa engedelyezi, hogy nok is papok legyenek az anghkan egyhazban. - Az Arab 

Magreb Unio eliteli a vallasi fanatizmus minden formajat, igy az iszlam fundamentalizmust is. 

November 12. - Ausztria bejelenti, hogy reszt vesz az Europai Kozossegeken belul kialakitando 

kollektiv biztonsagi rendszerben. - A holland kepviselohaz elfogadja a maastrichti szerzodest. - A 

sved, a norveg, a finn es a dan kormanyfo felszolitja Oroszorszagot, hogy minel elobb vonja ki 

csapatait a balti allamokbol. - Berlinben megkezdodik Erich Honecker volt keletnemet allami es 

partvezeto, valamint tarsainak pere. - Zselev bolgar koztarsasagi elnok Fihp Dimitrovot, a 

kormanyzo Demokratikus Erok Szovetsegenek elnoket bizza meg kormanyalakitassal, de a 

parlament nem szavaz bizalmat a kabinetnek. 

November 13. - A cseh-szlovak szovetsegi parlament - 2 sikertelen szavazasi fordulo utan - 

elfogadja a szovetsegi vagyon ketteosztasarol szolo torvenytervezetet. - Ukrajna bejelenti, hogy 

jelenlegi formajaban nem irja ala a Fuggetlen Allamok Kozossegenek egyuttmiikodeserol szolo 

alapszerzodes tervezetet. 

November 14. - Onfelszamolasrol dont a szlovak Polgari Demokrata Unio (ODU) nevii jobboldali 



part. - Az iraki kurdok koveteleseirol tanacskoznak Torokorszag, Iran es Sziria kulugyminiszterei. 

November 15. - A litvan parlamenti valasztasok masodik fordulojaban elsopro tobbseget szerez a 

Litvan Demokratikus Munkapart, a volt kommunista part. - A szloven parlament elfogadja a 

privatizacios torvenyt. 

November 16. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa eliteli az etnikai tisztogatasokat, es megszigoritja a 

Szerbia es Montenegro ellen eletben levo kereskedelmi embargot. - Kravcsuk ukran elnok a NATO 

egyesitett eroinek foparancsnoka, Shalikashvili elott megerositi, hogy a koztarsasag egyelore nem 

adja at a teruleten levo atomfegyvereket Oroszorszagnak. - A Nemet Szocialdemokrata Part (SDP) 

tanacskozasan az elfogadott allasfoglalas lehetsegesnek nevezi nemet katonak reszvetelet az ENSZ 

bekefenntarto akciokban. - Loic Bouvardot valasztjak meg az Eszak-atlanti Kozgyiiles lij 

elnokenek. 

November 17. - Parafaljak Romania es az Europai Kozossegek tarsulasi szerzodeset. - A szlovak 

parlament dontese nyoman 4,5 milliard korona ertekben allamkotvenyeket bocsatanak ki a bosi 

vizeromii epitesenek finanszirozasara. - Kinkel nemet kulugyminiszter Izraelben szegyenkezesenek 

ad hangot, amiert orszagaban atrocitasok ernek kulfoldieket es zsidokat. 

November 18. - Oroszorszag magara vallalja a teljes szovjet adossag visszafizeteset, mig a FAK 

tobbi tagallamai Moszkva javara lemondanak a Szovjetunio kulfoldi vagyonara vonatkozo 

igenyukrol. - Az ukran parlament rendkivuli jogokkal hatalmazza fel a kormanyt a gazdasagi 

reformok valora valtasa erdekeben. - Jelcin orosz elnok del-koreai latogatasa soran alapszerzodest 

kot a 2 orszag, lezarva a koreai haborii ota tarto ellensegeskedest. - A sved parlament jovahagyja a 

csatlakozast az Europai Gazdasagi Terseghez. 

November 19. - Fegyverszuneti megallapodast irnak ala Griizia, Abhazia es Oroszorszag kepviseloi. 

- Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa a nyugat-afrikai allamok keresere fegyverszallitasi tilalmat rendel el 

Liberia ellen. - Az iraki kurdok es a torok hatosagok megallapodnak, hogy megakadalyozzak az 

Ankara ellen kuzdo torok kurdok atszivargasat a hataron. - A katonai egyuttmiikodes bovitese 

mellett foglalnak allast a visegradi harmak vezerkari fonokei. 

November 20. - A tadzsik parlament rendkivuli ulesen elfogadjak Nabijev egykori elnok 

lemondasat, es ezzel megnyilik az lit a harcok beszuntetese es a polgarhaborii lezarasa elott. - 

Gorogorszag teljes jogii, Torokorszag, Norvegia es Izland pedig tarsult tagsagot kap a Nyugat- 

europai Unioban (WEU). - Katonai egyuttmiikodesi megallapodast kot Albania es Torokorszag. - 

A Griiziahoz tartozo Del-Oszetia parlamentje allast foglal arrol, hogy Oroszorszaghoz csatlakozik. - 

Az Europai Kozossegek megallapodik az Egyesult Allamokkal a vitatott mezogazdasagi 

tamogatasok ugyeben. - Romaniaban 60 ev utan megnyilik az arutozsde. - A cseh parlament 

jovahagyja a tozsde megnyitasat Pragaban. 

November 21. - Meghal a laoszi allamfo, Kaysone Phomvihane, akinek utoda a kemenyvonalas 

kommunista Nouhack Phoumsavahn. - A 15 fejlodo orszagot tomorito G-15 csoport tanacskozasan 

felveszik Chilet, es sajat penzintezet felallitasat hatarozzak el. 

November 22. - A perui valasztasokon az Alberto Fujimori elnokot tamogato part gyoz. 

November 23. - Az Europai Kozossegek 220 millio ECU ertekii kolcsont szavaz meg Esztorszagnak, 

Lettorszagnak es Litvanianak. - Menekultszallasokat gyiijtanak fol a nemetorszagi Molln 

varosaban. 

November 24. - A Fulop-szigetekrol 94 ev utan tavozik az utolso amerikai katona is. - Az ENSZ- 

kozgyiiles elfogadja azt a kubai hatarozattervezetet, amely felszolitja az Egyesult Allamokat, hogy 

vonja vissza a szigetorszag elleni gazdasagi embargo megszigoritasarol hozott donteset. 

November 25. - Az ENSZ-kozgyiiles egyhangiilag elfogadott hatarozatban koveteh az orosz 

csapatok kivonasat a Baltikumbol. - A cseh-szlovak szovetsegi parlament kimondja a foderacios 

allam megsziineset, es azt, hogy 1993. jan. l-jetol megalakul az onallo Cseh Koztarsasag es a 

Szlovak Koztarsasag. - Norvegia hivatalosan is benyiijtja tagfelveteh kerelmet az Europai 

Kozossegekbe. - A spanyol parlament ratifikalja a maastrichti szerzodest. - A litvan parlament elso 

ulesen Algirdas Brazauskast, a Litvan Demokratikus Munkapart elnoket valasztjak meg az lij 

torvenyhozas elnokeve, egyben ugyvezeto allamfove. - Parafaljak az olasz-orosz baratsagi es 



egyuttmiikodesi szerzodest. - Ecuador kilep a Koolaj-exportalo Orszagok Szervezetebol (OPEC), 
amelynek tagallamai napi 24,6 millio hordo kitermelesi kvotaban egyeznek meg. 
November 26. - A cseh-szlovak alkotmanybirosag alkotmanyellenesnek minositi az „atvilagitasi 
torveny" egyes rendelkezeseit. - A Kis-Jugoszlaviaval szemben fonnallo szankciok feloldasarol 
targyal nemet vezetokkel Panic szovetsegi miniszterelnok. - Romaniaban Emil Constantinescut, a 
bukaresti egyetem rektorat valasztjak a Romaniai Demokratikus Konvencio elnokeve. 
November 27. - Szlovakia es Magyarorszag kepviseloi az Europai Kozossegek kozvetitesevel folyo 
brusszeli targyalasokon megallapodnak, hogy a hagai nemzetkozi birosaghoz fordulnak Bos 
ugyeben. - A brit kormany, az Europai Kozossegek Miniszteri Tanacsanak soros elnoke felszolitja a 
magyar, a bolgar es a roman kormanyt a Kis-Jugoszlavia ellen elrendelt embargo szigoriibb 
betartasara. - Moldova es Romania integraciojanak elso lepesekent a 2 parlament megallapodik 
tevekenysegenek osszehangolasaban. - Sikertelen pucsskiserletet hajtanak vegre Venezuelaban. - 
Az orosz parlament dont az orszag lij cimererol es a koztarsasagi olajvallalatok privatizalasarol, ill. 
reszvenytarsasagga alakitasarol. - A tadzsik parlament ligy dont, hogy az orszagban megszunteti az 
elnoki iranyitast, es Tadzsikisztant parlamenti koztarsasagga nyilvanitja, ugyanakkor fonntartja a 
rendkivuli allapotot. 

November 28. - A szlovakiai Magyar Keresztenydemokrata Mozgalom orszagos kozgyiilesen nem 
tamogatjak a szlovak fuggetlensegi nyilatkozatot, es nem ertenek egyet az alkotmannyal sem, mert 
az figyelmen kivul hagyja a nemzetisegek alapveto erdekeit. 

November 29. - Jelcin orosz elnok kezdemenyezesere Demokratikus Valasztas newel lij politikai 
tomorules alakul a moszkvai vezetes tamogatasara. 

November 30. - Az ENSZ-kozgyiiles elfogadja a vegyi fegyverek fejleszteset, gyartasat, 
felhalmozasat es alkalmazasat tilto konvenciokat. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa felszolitja a 
Kambodzsaval szomszedos orszagokat az olajszallitasi embargo betartasara. - Rovid idore 
tiizszunet lep eletbe a horvat es a szerb fegyveres erok kozott Bosznia-Hercegovinaban. - Az orosz 
alkotmanybirosag jogosnak minositi az SZKP csiicsszerveinek betiltasat, alkotmanyellenesnek 
nevezi viszont Jelcin elnoki dontesenek alapszervezetekre vonatkozo reszet. - A visegradi katonai 
egyuttmiikodesrol targyal a lengyel, a magyar es a cseh-szlovak hadsereg vezerkari fonoke. 
December 1. - Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsaga szerint a szerb vezetoket terheh a fo felelosseg a 
Bosznia-Hercegovinaban tortentekert. - Az Iszlam Orszagok Szervezete (OIC) felszolitja az ENSZ- 
t, hogy alkalmazzon erot Kis-Jugoszlavia ellen, es tegye lehetove, hogy a boszniai muzulmanok 
fegyverrel vedelmezhessek magukat. - Kolozsvarott Funar polgarmester dontese nyoman roman 
nyelvii feliratot helyeznek el a Matyas-szoborra. - Megkezdodik az oroszorszagi nepkepviselok 
kethetes kongresszusa, amelyen Viktor Csernomirgyin szemelyeben lij kormanyfot valasztanak es 
kiiktatjak az orszag alaptorvenyebol a Szovjetuniora vonatkozo utalasokat. 
December 2. - Az osztrak parlament elfogadja a jan.-tol eletbe lepo lij idegenrendeszeti torvenyt, 
amely szigoriibb fellepest tesz lehetove az illegahsan ott-tartozkodo kulfoldiekkel szemben. - Az 
izraeh parlament elso olvasatban jovahagyja azt a torvenymodositast, amelynek ertelmeben 
ervenyet veszti a PFSZ tagjaival valo erintkezest tilto buntetojogi eljaras. - 5 urhajossal a fedelzeten 
fellovik a Discovery amerikai iirrepulogepet, amely palyara allit egy katonai felderito miiholdat. 
December 3. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa jovahagyja a hatarozatot a szomaliai katonai 
beavatkozasrol, jollehet azt Szomalia nem keri. - Ausztria es Szlovenia toloncegyezmenyt kot. - 
Meghal Nureddin Ataszi volt sziriai elnok. 

December 4. - Az ENSZ-kozgyiiles humanitarius kerdesekkel foglalkozo fobizottsaga eliteh Irakot, 
Irant, Kubat es Szudant az emberi jogok megserteseert. - Az alban parlament az Europai 
Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet (EBEE) es az ENSZ BT surgos osszehivasat keri az lijabb 
balkani haborii kirobbanasanak megakadalyozasara. - Az Europai Kozossegek es az Egyesult 
Allamok kepviseloi megallapodnak a mezogazdasagi termekek kereskedelmerol. - Kina es Vietnam 
tobb megallapodast ir ala az egyuttmiikodes boviteserol. - A Vilagkiallitasok Nemzetkozi 
Irodajanak (BIE) Vegrehajto Bizottsaga elfogadja a budapesti Expo megrendezesevel kapcsolatos 
kerdesekre adott magyar valaszokat. 



December 5. - Romaban megnyilik az elso elelmezesi vilagkonferencia, amelyen II. Janos Pal papa 
folszolitja a fejlett orszagokat az ehezok fokozottabb tamogatasara. 

December 6. - India Uttar Pradesh allamaban fanatikus hinduk foldig rombolnak egy muzulman 
mecsetet, es megkezdik sajat templomuk felepiteset: siilyos vallasi zavargasok robbannak ki, 
amelyek atterjednek mas tartomanyokra is. - A nemet kormanyzo partok es az ellenzeki 
szocialdemokratak megallapodnak a menekultbefogadasi gyakorlat megszigoritasaban. - A svajci 
nepszavazas elutasitja az Europai Gazdasagi Terseghez valo csatlakozast. - Ismet Milan Kucant 
valasztjak 4 evre Szlovenia elnokeve. - A Discovery amerikai iirrepulogepen vegzett kiserlettel 
bebizonyosodik, hogy lehetseges lezerrel adatokat tovabbitani az iirbe. 
December 7. - II. Janos Pal papa a Vatikanban bemutatja a romai katolikus egyhaz lij 
hittankonyvet, az Uj katekizmust. - Oroszorszag 34 milliard dollarnyi adossaganak tizeves 
atutemezeset keri a Parizsi Klubtol. 

December 8. - Az Europai Kozossegek Kulugyminiszteri Tanacsa jovahagyja a visegradi 
orszagokkal kotott tarsulasi szerzodes ideiglenes jegyzokonyvenek meghosszabbitasat. - George 
Bush amerikai elnok kulugyminiszterre nevezi ki Lawrence Eagleburgert. - Jelcin orosz elnok 
rendeletileg kulonleges gazdasagi ovezette nyilvanitja a Kuril-szigetcsoportot, amelynek 4 tagjat 
Japan maganak koveteli. - Az amerikai csapatok partra szallnak Szomahaban, hogy a rend 
helyreallitasaval biztositsak a felhalmozodott segelyek elosztasat az ehezok kozott. - Megkezdodnek, 
es 2 nap miilva eredmenytelenul ernek veget a kinai-brit targyalasok Hongkong sorsarol. 
December 9. - MajoR brit kormanyfo bejelenti, hogy Karoly walesi herceg tronorokos es felesege, 
Diana hercegno a kuloneles mellett dontott. 

December 10. -Az Europai Szabadkereskedelmi Tarsulas (EFT A) szabadkereskedelmi 
megallapodast kot Lengyelorszaggal es Romaniaval. - A nemet parlament feloldja az 1989-ben 
bevezetett gazdasagi szankciokat Kinaval szemben. - Az indiai kormany betiltja az orszag 
legnagyobb hindu fundamentalista szervezetet es 2 muzulman csoportot, hogy megakadalyozza a 
vallasi zavargasok tovabbterjedeset. - Stockholmban atadjak az 1992. evi Nobel- dijakat. 
December 11. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa jovahagyja 700 fos bekefenntarto ero telepiteset 
Makedoniaba, hogy megakadalyozza a valsag atterjedeset a Szerbiaval szomszedos koztarsasagra. - 
Lemond a japan kormany. - Targyalasok kezdodnek Oroszorszag felvetelerol az Europa Tanacsba. 
December 12. -Az Europai Kozossegek csucstalalkozojan elfogadjak a kozos koltsegvetes 1999-ig 
tarto novelesenek iranyszamait, es a nemzeti onallosag javara korlatozzak a kozossegi donteshozatal 
koret. - 19 evvel halala utan lijratemetik Pablo Neruda Nobel-dijas chilei koltot. 
December 13. - Az Iszlam Ellenallas Szervezete (Hamasz) elrabol es megol egy izraeh hatarort, 
hogy igy kenyszeritse ki egyik vezetojenek szabadon bocsatasat. Izrael valaszul tobb mint 400 
palesztint kitoloncol Libanonba a megszallt teruletekrol. - Az Amerikai Allamok Szervezete 
(AASZ) felkeri az ENSZ Biztonsagi Tanacsat, hogy szigoritsa meg a kereskedelmi szankciokat Haiti 
ellen. - Az ideiglenes szomaliai allamfo, ah Mahdi Mohamed betiltja a fegyverviselest 
Mogadishuban, es azonnali tiizszunetben allapodik meg rivalisaval, Mohamed Farah Aidid 
tabornokkal. - Ukrajnaban ismet rakapcsoljak a halozatra a csernobili katasztrofareaktor elso 
blokkjat. 

December 14. - Az EBEE 51 tagorszaganak kulugyminiszteri ertekezleten alairjak a nemzetkozi 
bekelteto es dontobiraskodasi rendszer letrehozasarol szolo Stockholmi Konvenciot. - Kozirev orosz 
kulugyminiszter megdobbenest kivalto es kesobb visszavont beszedeben arra figyelmezteti a vilagot, 
mi tortenne, ha a reformerok vereseget szenvednenek Oroszorszagban. - Egeszsegi okokbol 
szabadon engedik az 1991. aug.-i elvetelt moszkvai puces 4 vadlottjat. - Lengyelorszagban 2 oras 
orszagos sztrajkkal tiltakoznak a dolgozok eletkorulmenyeik romlasa ellen. - Bush elnok 
engedelyezi amerikai vallalatoknak, hogy kepviseletet nyissanak Vietnamban. - A roman-moldovai 
katonai egyuttmiikodesrol targyal a 2 vedelmi miniszter. 

December 15. - Kohl nemet kancellar moszkvai targyalasain bejelenti, hogy Oroszorszagnak nem 
kell torlesztenie a volt NDK-val szemben fennallo 17,6 milliard markas adossagat, es Nemetorszag 
tovabbi 500 millio markat ajanl fel katonalakasok epitesere Oroszorszagban. - A bolgar allamfo a 



torok kisebbseg partjat, a Mozgalom a Jogokert es a Szabadsagert nevii szervezetet bizza meg a 
kormanyalakitasi targyalasok megkezdesevel. - A cseh parlament torvenyben mondja ki a Cseh 
Koztarsasag jogi, intezmenyes es nemzetkozi folyamatossagat a foderacio megsziinese utan. - A 
Holland parlament felsohaza is jovahagyja a maastrichti szerzodest, mikozben Hans van den Broek 
kulugyminiszter lemond. - Bush amerikai elnok meghosszabbitja a Libia-ellenes kereskedelmi 
embargo!. 

December 16. - Sali Berisa alban allamfo beterjeszti orszaga csatlakozasi kerelmet az Eszak-atlanti 
Szovetseghez. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa ligy dont, hogy 7500 fos bekefenntarto erot kuldenek 
Mozambikba a fegyverszuneti egyezmeny betartasanak ellenorzesere. - A nemzetkozi Jugoszlavia- 
bekekonferencian 29 orszag magas rangii kepviseloi vitatjak meg a 4 pontos tervet a harcok 
beszunteteserol es a haboriis biinosok felelossegre vonasarol. - Az ENSZ kozgyiilesen hatarozatot 
fogadnak el arrol, hogy ezentiil a Nemzetkozi Kozosseg ellenorzi a lettorszagi es az esztorszagi orosz 
ajkiiak jogainak helyzetet. - Kozvetlenul az indiai kormany iranyitasa ala helyeznek 3 allamot, a 
vallasi zavargasok megakadalyozasara. - Kina katonai invazioval fenyegeti meg Tajvant, ha az 
kikialtana fuggetlenseget. 
December 17. - A cseh-szlovak parlament utolso ulesevel lezarul a csehszlovak allamisag tortenete. 

- A griiz parlament nyilatkozatban koveteli az orosz csapatok azonnali kivonasat Abhaziabol. - Az 
Egyesult Allamok, Kanada es Mexiko alairja a 3 eszak-amerikai orszagot osszefiizo 
szabadkereskedelmi megallapodast (NAFTA). - Az izraeli legfelsobb birosag jovahagyja a tobb 
mint 400 palesztin kitoloncolasat a megszallt teruletekrol. - Az Eszak-atlanti Tanacs 
kulugyminiszterei nyilatkoznak, hogy ENSZ-felkeres eseten orszagaik keszek reszt venni a 
Jugoszlaviara vonatkozo hatarozatok vegrehajtasaban. - Kicserelik a lett-lengyel baratsagi es 
egyuttmiikodesi szerzodes ratifikacios okmanyait, es megallapodnak a vizumkenyszer 
megszunteteserol. 

December 18. - Az ENSZ BT eliteli a szerbeket a boszniai mohamedan nok megeroszakolasaert, a 
kozgyiiles pedig javasolja a Boszniara kimondott fegyverszallitasi tilalom feloldasat. - Bush 
amerikai elnok palesztin kuldottseget fogad, hogy nyomast gyakoroljon Izraelre a kitoloncolt 
palesztinok hazaengedese erdekeben. - Az Eszak-atlanti Egyuttmiikodesi Tanacs kinyilvanitja 
keszseget a jan.-tol kettevalo Cseh-Szlovakia utodallamainak felvetelere. - A nemet Bundesrat is 
elfogadja es jovahagyja a maastrichti szerzodest. 

December 19. - Meggyilkoljak a tadzsik ellenzeki partokat tomorito parlamenti koalicio vezetojet 
Szaheb Nazarovot. - A francia nemzetgyiiles es a szenatus is elfogadja, hogy allitsak parlamenti 
birosag ele Laurent Fabius volt miniszterelnokot, a Szocialista Part jelenlegi fotitkarat, es 2 egykori 
kormanytagot, mert tudtak arrol, hogy veratomlesztesek soran AIDS-virussal fertoztek betegeket. - 
A tajvani parlamenti valasztasokon az eddig kormanyzo Nemzeti Part szerzi a legtobb voksot. 
December 20. - Szerbiaban Slobodan Milosevic nyeri az elnokvalasztast, a parlamenti 
valasztasokon a Szerb Szocialista Part 101 mandatumot, szovetsegese, a Szerb Radikalis Part 73 
mandatumot kap. A Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossegenek 9 kepviseloje van. 
Montenegroban masodik fordulot kell tartani. - Szaiid-Arabia es Katar kulugyminisztere 
megallapodik a hatarvita rendezeserol. - Bukarestben bejelentik, hogy a besszarabiai egyhaz a 
moszkvai ortodox egyhaz fennhatosagabol visszater a roman gorogkeleti egyhaz kebelebe. 
December 21. - A magyar, a lengyel, a cseh es a szlovak kulgazdasagi miniszter alairja a 4 orszag 
szabadkereskedelmi megallapodasat (CEFTA): 1993. marc, l-jetol 3 szakaszban feloldjak a vamok 
es a szallitasok mennyisegi korlatozasat. - Az Europai Kozossegek megfigyeloket kuld Albaniaba a 
jugoszlav hatar ellenorzesere. - Kina es Oroszorszag megallapodik a hatarjelzo oszlopok 
felallitasaban. - Moldova es Belorusszia egyuttmiikodesi szerzodest kot. - Katonai lazadas robban 
ki Zaire-ben a rossz ellatas es a zsoldok visszatartasa miatt. 
December 22. - Az orosz parlament jovahagyja a kulfoldre utazas megkonnyiteserol szolo torvenyt. 

- Del-Korea es Vietnam 17 ev utan lijra felveszi a diplomaciai kapcsolatokat. 
December 23. - Bush amerikai elnok rendeletileg feloldja a Kina ellen 1989-ben bevezetett 
fegyverembargot. - Kina felszolitja Franciaorszagot kantoni konzulatusanak bezarasara, amiert 



Parizs Mirage vadaszbombazokat adott el Tajvannak. - 18 honappal a Varsoi Szerzodes felbomlasa 

utan az orosz legfelsobb tanacs kimondja a szervezet megsziineset. - Mihail Kolesznyikovot nevezik 

ki az orosz fegyveres erok lij vezerkari fonokeve. 

December 24. - Bush amerikai elnok kegyelemben reszesiti Caspar Weinberger volt vedelmi 

minisztert, es az Irannak szant titkos fegyverszallitasok ugyeben szerepet jatszott tovabbi 5 

szemelyt. - Az arab orszagok kulugyminiszteri szintu tanacskozast tartanak a megszallt teruletekrol 

Izrael altal kiutasitott tobb mint 400 palesztin ugyeben. 

December 25. - A boszniai haborii es altalaban az eroszakos cselekmenyek beszuntetesere szolit fel 

karacsonyi uzeneteben II. Janos Pal papa. 

December 26. - A szomaliai torzsi konfliktusok felfuggeszteserol ir ala megallapodast a 2 ellenlabas 

katonai vezeto, Ali Mahdi Mohamed es Mohamed Farad Aidid. - New Yorkban meghal a magyar 

szarmazasu amerikai John Kemeny matematikus professzor, a szamitogepes Basic programnyelv 

egyuk szuloatyja. - Jelcin orosz elnok rendeletere Szovetsegi Informacios Kozpontot allitanak fol a 

radio es a teve belpolitikai miisorainak felugyeletere. 

December 27. - Genfben a bosnyak valsag rendezeserol kezd targyalasokat Izetbegovic boszniai es 

Tudjman horvat elnok. 

December 28. - Megerkeznek Makedoniaba az ENSZ bekefenntarto eroinek elso egysegei. - 7 volt 

szovjet koztarsasag megallapodik, hogy egyuttmiikodnek alkotmanyreformjaik kidolgozasaban. - 

Ovadek elleneben szabadlabra helyezik Georgi Atanaszov volt bolgar kormanyfot es Mihajlov 

egykori kb-titkart, majd 2 nap miilva Lukanov egykori miniszterelnokot is. - A tadzsik kormany 

Jan. 4-ig meghosszabbitja a fegyverek beszolgaltatasara kiszabott hataridot. 

December 29. - Kozirev orosz es Eagleburger amerikai kulugyminiszter megallapodik a START-II. 

szerzodes megkoteserol. - Az utolso orosz katona is tavozik a litvan fovarosbol, Vilniusbol. - Ujabb 

600 orosz katona hagyja el Kubat a csapatkivonasi utemtervnek megfeleloen. - A jugoszlav 

parlament alsohaza megvonja a bizalmat Milan Panic kormanyfotol, aki nem fogadja el ezt a 

dontest. - Csehorszag es Szlovakia megallapodik a diplomaciai kapcsolatok felveteleben, mikozben 

Oroszorszag ehsmeri a jan.-tol onallosulo 2 koztarsasagot. - Hivatalba lep az lij brazil elnok, Itamar 

Franco. - Allamcsinykiserletet hiiisitanak meg Sierra Leonen. 

December 30. - Befejezodik az orosz csapatok kivonasa MongoHabol. - Belorusszia diplomaciai 

kapcsolatokat letesit Litvaniaval. - Peruban osszeul az alkotmanyozo nemzetgyiiles. 

December 31. - Lejar az Egyesult Allamok es a Fulop-szigetek katonai szerzodese. - A cseh-szlovak 

parlament korabbi dontese ertelmeben a legtobb szovetsegi szerv beszunteti tevekenyseget. 



Magyar esemenynaptar 



1992. januar 1. - Tarsadalmi megbekelesre es kozos cselekvesre hiv fel lijevi koszontojeben Goncz 
Arpad allamfo. - Magyarorszag 2 evre az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak tagja. 
Januar 2. - A Magyar Honvedseg MIG-21-es vadaszgepeit lijitjak fel abbol az osszegbol, amelyet 
potlolagosan szavazott meg az Orszaggyiiles a vedelmi koltseg javara. - Dragul tobb szaz 
kozmetikai es haztartasi cikk. - Gallov Rezsot nevezik ki az Orszagos Testnevelesi es Sporthivatal 
elnokeve. - A rendorseg a dec.-i ferihegyi merenylet utan szigoritja a kulfoldiek tartozkodasi 
engedelyenek felteteleit. 

Januar 3. - A budapesti Er- es Szivsebeszeti KHnikan vegrehajtjak az elso szivatultetest 
Magyarorszagon. - Athenban eles hangii tiltakozo levelet adnak at Magyarorszag es Cseh-Szlovakia 
nagykovetenek, amiert a ket orszag kormanya az eddiginek tobbszorosere emelte a teherautok 
tranzitdijat. - Suto Andras nem vallalja lijra a Magyarok Vilagszovetsegenek tiszteletbeli elnoki 
tisztet, mert a romaniai iro szerint a szovetsegen belul nines kello turelem egymas irant. - Ujabb 
aknakat telepitenek a jugoszlav szovetsegi erok a magyar hatar kozelebe. - Komlon 12 banyasz 



konnyebben megserul, amikor feltehetoen sujtolegrobbanas tortenik a Mecseki Szenbanyak egyik 
aknajaban. - Bodracska Janost kinevezik a Budapesti Rendor-fokapitanysag elere. - A rendorseg 
megtalalja azt az inditoszerkezetet, amellyel miikodesbe hoztak a pokolgepet a kivandorlo orosz 
zsidok ellen dec-ben elkovetett merenyletben. 

Januar 4. - Torgyan Jozsef partelnok egy makoi gyiilesen bejelenti: a kisgazdapart 1 het miilva 
dont arrol, hogy kilep-e a kormanykoaliciobol. 

Januar 5. - Antall Jozsef miniszterelnok szerint jogi es politikai ertelemben egyarant csak 1 
Fuggetlen Kisgazdapart letezik, es annak 1 parlamenti frakcioja van. A kormanyfo eltiilzottnak 
tartja azokat a velemenyeket, miszerint a felbomlas veszelye fenyegetne a koaliciot. 
Januar 6. - Dragul a benzin, a dohanyaru, a szeszes ital, valamint az ivoviz es a csatornahasznalat 
dija. - A kozlekedesi tarca elsietettnek tartja az Orszaggyiiles donteset a kulfoldi teherautok 
tranzitdijanak jelentos emeleserol. - Bevezetik a fogyasztasi adot a nem katalizatoros autokra. - 
Budapesten targyal Thorwald Stoltenberg norveg kulugyminiszter. 

Januar 7. - Az Orszaggyiiles dont a szovetkezeti torveny hatalybalepeserol, es elfogadja azt az 
atmeneti torvenyt, amely az lij szovetkezeti modell letrehozasanak legfontosabb feladatait 
szabalyozza. A torveny szeles jogkort biztosit a szovetkezeti tagok erdekeinek erven yesitesere, 
beleertve az esetleges kivalast is. - A kormany az Europai Kozossegek keresere hozzajarul, hogy 2 
nap miilva Pecsett tartsak meg a jugoszlaviai tiizszuneti targyalasokat, am a megbeszelest kesobb 
elhalasztjak. - Azl989-ben elkovetett budapesti rendorgyilkossag ugyeben kiderul, hogy a 
vizsgalotisztek szabalytalanul jartak el a fiatalkorii gyaniisitottak kihallgatasakor. 
Januar 8. - Nyilvanossagra kerul Antall Jozsefnek egy 1988-ban Grosz Karolyhoz irt levele. A 
miniszterelnok az MSZMP KB akkori fotitkaranak a Sportcsarnokban elmondott emlekezetes 
beszedjere valaszolva egyebek kozott ligy velekedik, hogy nem indokolt a feherterror remkepevel 
fenyegetozni. - Az MSZP nemcsak a miniszterelnok, hanem a szocialistak elleni provokacionak is 
tartja a kozzetetel modjat. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter telefonon fejezte ki aggodalmat 
roman kollegajanak amiatt, hogy halalosan megfenyegettek Tokes Laszlot. - Budapesten tesz 
villamlatogatast az eszt kormanyfo, Edgar Savisaar. - Kadhafi libiai vezeto kulonmegbizottja 
Budapesten tajekoztatja Goncz Arpad allamfot a 3 ewel korabban felrobbantott Pan- Am 
repulogeppel kapcsolatos libiai allaspontrol. - Jelentos olajkincsre bukkannak a szolnoki 
olajkutatok. 

Januar 9. - A kormany a leghatarozottabban visszautasitja a jugoszlav szovetsegi kabinetnek 
azokat a vadjait, miszerint Magyarorszagrol fegyvert szallitananak a szomszed orszagba, ill. 
katonakat kepeznenek ki a delszlav konfliktusban erintett barmely fel szamara. - A kormany 
allamigazgatasi felugyelet ala von mintegy 80 allami gazdasagot, hogy felgyorsitsa atalakulasukat. - 
A kormany es a banyaszszakszervezet megallapodik abban, hogy a Magyar Villamosmiivek Troszt 
1992-ben 13-15 millio tonna szenet vesz at a hazai banyavallalatoktol, a jelenlegi arnal 15%-kal 
tobbert. - Zaroljak a Magyar Dolgozok Partja es az MSZMP 1958 es 1989 kozotti iratait. Az 
intezkedes alapja a leveltari torveny, amely kimondja, hogy a szoban forgo dokumentumok az allam 
tulajdonat kepezik. - Tobb robbanas is tortenik a Budapesti Vegyimiivek Illatos liti telepen, 21-en 
megsebesulnek. A baleset oka: megszegtek a technologiai eloirasokat. - Milanoban az olasz 
hatosagok letartoztatnak 3 magyar es 1 osztrak allampolgart, azzal vadolva oket, hogy atomfegyver 
eloallitasahoz hasznalhato voroshiganyt csempesztek. - Parizsban 79 eves koraban meghal Schoffer 
Miklos, a kibernetikus szobraszat megteremtoje. 

Januar 10. - A Nemzetkozi Valutaalap elfogadja a magyar koltsegvetes 115 milliard Ft-os hianyat, 
jollehet, a deficit 35 milliarddal meghaladja az eredetileg tervezettet. - Laszlo Balazs 
kormanyszovivo visszautasitja azokat a jugoszlav vadakat, amelyek szerint az EK-megfigyel6k 
hehkopterenek leloveseert reszben a magyar legi iranyitast terhelne a felelosseg. - Atcsoportositas 
kezdodik a Magyar Honvedseg alakulatainal a vedelmi jelleg erositesere. - A Fovarosi Birosag 
reszben elmarasztalja a Malevet az amerikai Pratt and Whitney ceggel folytatott perben. 
Januar 11. - Pecsett peldatlanul szigorii titoktartas es biztonsagi intezkedesek kozepette bekelteto 
targyalasok kezdodnek a jugoszlav valsagban szemben alio felek kozott. - Ulesezik a Fuggetlen 



Kisgazdapart nagyvalasztmanya. A testulet ligy foglal allast, hogy a part kilep a 
kormanykoaliciobol, ha febr. vegeig nem sikerul lij megallapodast kotnie az MDF-fel es a 
Keresztenydemokrata Nepparttal. - Verekedest kezdemenyez 5 fiatalember a Kobanya-Kispest 
metroallomason 2 fekete borii ferfival, akik kozul az egyik lesziirja az egyik tamadot. 
Januar 12. - A Fuggetlen Kisgazdapart 33 fos frakcioja jogszeriitlennek tartja a kisgazdapart 
nagyvalasztmanyanak elozo napi donteseit az egyes frakciotagok kizarasarol. - Immar otodszor 
tartanak eredmenytelen idokozi parlamenti kepviselo-valasztast a Komarom-Esztergom megyei 
Kisberen. - Kuvaitba utazik Jeszenszky Geza kulugyminiszter. 

Januar 13. - A Munkaugyi Miniszterium szamitasai szerint az ev vegen akar 600 ezer munkanelkuli 
is lehet az orszagban. - Budapesten a rendorseg megkezdi az engedely nelkul arusitok eltavolitasat 
az aluljarokbol. - A Nepjoleti Miniszteriumban kozlik: Magyarorszagon evente mintegy 10 tonna 
kemenydrogot szallitanak at a nemzetkozi biinszovetkezetek. 

Januar 14. - Katona Tamas kulugyi allamtitkar bejelenti: Magyarorszag az Europai Kozossegek 
donteset kovetoen 24 oran belul elismeri Horvatorszag. Szlovenia, Bosznia-Hercegovina es 
Makedonia onallosagat. - A Magyar Voroskereszt 800 ezer Ft ertekii gyogyszersegelyt ad at 
Zagrabban a horvat testverszervezetnek. - Ankaraban targyal Jeszenszky Geza kulugyminiszter. - 
Ismet leall a termeles az ozdi acelmii 2 uzemeben, mert a csaknem 200 millio Ft-os tartozas miatt a 
gazszolgaltato vallalat szunetelteti a ceg ellatasat. - Sopronban osszeferhetetlenseg miatt menesztik 
a polgarmestert. 

Januar 15. - A kormany elismeri Szlovenia es Horvatorszag fuggetlenseget. Antall Jozsef 
miniszterelnok a dontest kovetoen hangsiilyozza: kulonosen fontosnak tartja, hogy Magyarorszag jo 
kapcsolatot alakitson ki valamennyi deU szomszedjaval, igy a Szerb Koztarsasaggal is. A kormanyfo 
elozoleg telefonon targyal Vranitzky osztrak es Kohl nemet kancellarral. - Az Erdekegyezteto 
Tanacs munkaero-piaci bizottsaga dont a Foglalkoztatasi Alap 1992. evi felhasznalasarol. - A 
kisgazdapart elnoke, Torgyan Jozsef hivatalosan is visszavonja Antall Jozsef es 3 minisztere ellen 
benyiijtott keresetet. - Goncz Arpad allamfo a torokbahnti zendulo katonak kozul 3-nak kegyelmet 
ad. - Gorogorszagban felemelik a magyar kamionok tranzitdijat. 

Januar 16. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok kijelenti, hogy Horvatorszag es Szlovenia magyar 
elismerese nem iranyul senki ellen sem. - Budapesten alairjak azt a jegyzokonyvet, amely szerint az 
Europai Kozossegek jugoszlaviai megfigyelo misszioja Magyarorszagra is kiterjeszti tevekenyseget. 
A csoport kozpontja Pecsett lesz. - Kisinyovban Jeszenszky Geza kulugyminiszter alairja a 
Magyarorszag es Moldova kozotti diplomaciai kapcsolatok felvetelerol szolo jegyzokonyvet. - 
Carnogursky szlovak kormanyfo ligy nyilatkozik, hogy Cseh-Szlovakia Magyarorszaggal kozosen 
szeretne befejezni a bosi eromii epiteset, de magyar beleegyezes hijan kenytelenek lesznek 
egyoldaliian uzembe helyezni azt. - A kormany az MSZOSZ sztrajkbizottsagaval folytatott 
megbeszelesen kijelenti, hogy kesz targyalasokat kezdeni egy lij, korszeriibb foglalkoztatasi torveny 
kidolgozasarol. - Magyar-ukran kornyezetvedelmi egyezteto targyalasokat tartanak Nyiregyhazan. 
Januar 17. - Az Europa Parlament dontese szerint marc.-tol megkezdodhet a szabadkereskedelmi 
ovezet letrehozasa a Kozos Piac es Magyarorszag, valamint Cseh-Szlovakia es Lengyelorszag kozott. 
A testuletben ugyanakkor tobben biraljak Magyarorszagot az uthasznalati dijak nagyaranyii 
emelese miatt. - A kormany azt javasolja, hogy hozzanak letre egy allami tulajdonosi 
reszvenytarsasagot, amely a tartosan allami tulajdonban marado vagyon felett gyakorolna a 
tulajdonosi jogokat. - A gazdasagi kabinet nem tartja indokoltnak, hogy a kozeljovoben emeljek a 
villamos energia arat. - A Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja kovetkezetlennek es 
szociahsan erzeketlennek tartja a kormany gazdasagpolitikajat. 

Januar 18. - Budapesten targyal Bosznia-Hercegovina kulugyminisztere, Haris Silajdzic. A 
talalkozon Goncz Arpad allamfo hangsiilyozza, hogy Magyarorszag valamennyi delszlav 
koztarsasaggal jo kapcsolatokra torekszik. - Magyar allampolgarok egy csoportja, koztuk olyan 
ismert szemelyisegek, mint Faludy Gyorgy iro es Radnoti Sandor kritikus, levelben keri Iliescu 
roman elnokot: vesse latba tekintelyet, hogy az emberi es kisebbsegi jogok ervenyesulhessenek 
Romaniaban. - Ozdon tartjak Fur Lajos honvedelmi miniszter vednokletevel az elso Magyar Roma 



Kongresszust, amelyen ligy foglalnak allast, hogy a ciganysagnak is ki kell vennie reszet 
Magyarorszag epitesebol. - Az lijsagirok lij szovetsegenek megalakitasat hatarozza el a 
Sajtoszabadsag Klub, mivel allaspontja szerint a MUOSZ nem kepes megiijulni. - Rendorsegi 
forrasok szerint Magyarorszagon is vannak lijfasiszta csoportok. Lapertesulesek szerint a kis 
letszamii es jol szervezett szelsosegesek kozul tobbet mar le is tartoztattak. 

Januar 19. - Az SZDSZ elnoke, Tolgyessy Peter egy budapesti lakossagi forumon ligy velekedik, 
hogy a vezeto kormanypart, az MDF - tekintelyelvii politikajaval - nem tudta teljesiteni igereteit. - 
A Fuggetlen Kisgazdapart 33 fos frakcioja birosaghoz akar fordulni, mert torvenytelennek tartja a 
part nagyvalasztmanyanak kirekeszto donteseit. - A kormany korlatozza a gepkocsi-behozatalt, 
mert 1992-ben megkezdi miikodeset a Suzuki es az Opel magyarorszagi uzeme. Az elso felevben 60 
ezer auto importjara adnak ki engedelyt. - Meghibasodik a Baratsag koolajvezetek, es mintegy 200 
kobmeter olaj kifolyik Nagyhalasz tersegeben. - Vegrehajtjak a masodik szivatultetest a budapesti 
Er- es Szivsebeszeti Klinikan. - Gyenge foldrengest erzekelnek hajnalban Dunaharaszti tersegeben. 
Januar 20. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok levelben biztositja a szerb allamfot arrol, hogy 
Magyarorszag jo kapcsolatokra torekszik valamennyi delszlav allammal. - Az Orszaggyiiles 
kornyezetvedelmi bizottsaganak tapasztalatai szerint Bosnel nagy erokkel folynak a Duna 
elterelesenek munkalatai. - Washingtonba utazik Jeszenszky Geza kulugyminiszter, hogy reszt 
vegyen azon a nemzetkozi konferencian, amelyen osszehangoljak a volt Szovjetunio utodallamainak 
tamogatasat. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda kifogasolja Kovacs Laszlo szocialista kepviselo 
parlamenti felszolalasat, amelyben helytelenitette, hogy a kormanyfo hosoknek nevezte a doni 
utkozetben meghalt magyar katonakat, akik - Kovacs szerint - valojaban egy rossz dontes aldozatai 
voltak. - Lemond mandatumarol az MDF egyik kepviseloje, Szokolay Zoltan, aki egy korabbi 
parlamenti szavazaskor a szomszedja neveben is voksolt. - Atlagosan 20%-kal dragul a tej. - A 
Legfelsobb Birosag felmenti Haraszti Miklos szabaddemokrata kepviselot, aki ellenl974-ben 
emeltek vadat sokszorositas litjan elkovetett izgatas miatt. - Gyorott nyomozas folyik tobb magyar 
lijfasiszta ellen, akik kapcsolatban alltak azzal az osztrak szervezettel, amelyet az elozo heten 
lepleztek le Ausztriaban. Gyorkos Istvan es 6 tarsa a Magyar Nemzeti Szocialista Akciocsoport 
neveben horogkeresztes fasiszta ropcedulakat terjesztett, es nagy mennyisegii fegyvert rejtegetett. 
Januar 21. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy Jan. l-jetol visszamenoleg atlagosan 300 Ft-tal 
emelkedik a csaladi potlek. - A jugoszlaviai valsagrol es az ENSZ bekemissziojarol targyal New 
Yorkban Jeszenszky Geza kulugyminiszter a vilagszervezet fotitkaraval, Butrosz Ghalival. - Pecsett 
elakadnak az Europai Kozossegek megfigyeloinek reszvetelevel tartott haromoldalii targyalasok, 
mert a jugoszlav hadsereg es a horvat nemzeti garda kepviseloi nem tudnak megallapodni a horvat 
teruleteket ellenorzo szovetseges csapatok kivonasarol. - A magyar-amerikai katonai kapcsolatok 
fejlesztesenek lehetosegeirol targyal Budapesten az Egyesult Allamok legierejenek miniszteri rangii 
fonoke. - A roman kulugyminiszter nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarorszag es Romania 
kozott minel elobb letrejojjon a ket orszag alapszerzodese. - Gombar Csaba, a Magyar radio elnoke 
es Banyai Gabor, a Televizio egyes csatornajanak intendansa is vitatja a magyarorszagi 
egyhazaknak azt a velemenyet, hogy kedvezotlen lenne a vallasi miisorok aranya a mediaban. 
Negyes ikrek szuletnek Szegeden. 

Januar 22. - Washingtonban Magyarorszag, Cseh-Szlovakia es Lengyelorszag kozos nyilatkozatban 
ajanlja fel, hogy nyugati finanszirozassal a Fuggetlen Allamok Kozossegenek rendelkezesere 
bocsatja aruit, szolgaltatasait es tapasztalatait. - A Kulugyminiszterium a tersegben bekovetkezett 
jelentos valtozasok miatt visszavonja a biztonsagpolitikai alapelvekrol szolo eloterjeszteset. - Az 
Orszaggyiiles kulugyi bizottsaga tiltakozik a fenyegetesek ellen, amelyek Tokes Laszlo reformatus 
puspokot ertek Romaniaban. A kepviselok kifogasoljak a romaniai nepszamlalas modszeret is. - Az 
Orszaggyiiles sajtoalbizottsagaban a kozjogi alapitvanyi format tartjak a legmegfelelobbnek a 
Magyar Televizio es a Radio miikodtetesere. - A koztarsasagi elnok a kormanyfo keresere felmenti 
tisztsegebol Botos Katalin tarca nelkuH minisztert, aki az Allami Bankfelugyelet vezetesere kap 
megbizast. - Az Ipari Miniszterium szamitasai szerint az agazat termelese 1992-ben meg 
osszessegeben 10-15%-kal csokken. - A kormany hosszas vita utan vegul is atadja a fovarosi es a 



XV. keruleti Onkormanyzat tulajdonaba az Orjarat utcai volt szovjet katonai korhazat. - Az MSZP 
a koalicio stabilizalasa erdekeben szakitast javasol a miniszterelnoknek a kisgazdapart Torgyan 
Jozsef vezette szarnyaval. - Az MDF elnoksege tiirhetetlennek tartja, hogy a Magyar Radio elnoke 
olyan adokra helyezte at a vallasi miisorokat, amelyeket a Karpat-medence tiilnyomo reszen nem 
lehet fogni. - A Nyilvanossag Klub alkotmanyellenesnek tartja, hogy a miivelodesi miniszter 
hatarozhatja meg, ki kutathatja az egykori allampart iratait. 

Januar 23. - A privatizacioert felelos tarca nelkuli miniszterre nevezik ki Szabo Tamast. - A 
Kulugyminiszterium elfogadhatatlannak tart barmifele altalanositast mas orszagok 
allampolgaraival szemben, es eliteli a kulfoldiek zaklatasat. - A Wallenberg Egyesulet aggasztonak 
tartja az egyre terjedo eroszakhullamot, amely azutan erosodott fel, hogy egy nigeriai fiatalember 
halalosan megsebesitett egy 6t megtamado magyar fiiit. - Magyarorszag keri felvetelet a fejlett 
europai allamok ipari es csiicstechnologiai egyuttmiikodesi programjaba, az lin. EUREKA-ba. 
Januar 24. - Az MNB 3,5%-kal csokkenti az egzisztenciahitel kamatait. A kormany egyidejiileg 
megszunteti a hitelfelvetel felso hatarat, es ezentiil mar nemcsak egyeni vallalkozok, hanem 
tarsasagok is folyamodhatnak ilyen kolcsonert. - Az MSZP elnoke szerint a szakszervezetek nem 
lehetnek kozombosek egy baloldah parttal szemben, ha valoban kepviselni akarjak a dolgozok 
erdekeit. - A Magyar Radio elnoke kesz targyalni a magyarorszagi egyhazakkal a vallasi 
miisoridorol, es javaslatot var a megbeszelesek idopontjara. Ezzel parhuzamosan az egyhazak 
vezetoi kozlemenyben kernek targyalasi idopontot a Televizio elnoketol. - Budapesten Surjan 
Laszlo nepjoleti miniszter fovednokletevel mozgalom alakul Eszek megsegitesere. - Az MSZOSZ 
elnoke, Nagy Sandor nyeri meg a ragalmazasi pert az MDF Zala megyei irodavezetojevel, Hegediis 
Ferenccel szemben. - Ujabb fegyelemsertoket tartoztatnak le a Magyar Honvedseg torokbalinti 
alakulatanal. 

Januar 25. - A Keresztenydemokrata Neppart a harmas koalicio fenntartasa mellett van, de szukseg 
eseten vallalja a kisebbsegi kormanyzast is az MDF-fel. - A Keresztenydemokrata Neppart koveteli 
a Radio es a Televizio vezetoinek azonnah levaltasat. - Tamas Caspar Miklos lesz az SZDSZ 
Orszagos Tanacsanak elnoke. - Az MSZP orszagos valasztmanya ligy foglal allast, hogy a 
szocialistak a demokracia vedelmeben egyutt akarnak mukodni a hasonlo celokat vallo ellenzekkel. 
Januar 26. - Az MSZP nem tartja helyesnek a Radio es a Televizio egyhazi musorainak athelyezese 
miatt keltett hiszteriat. - A Magyarok Vilagszovetsege indokoltnak tartja, hogy a vallasi miisorok 
keruljenek vissza a Kossuth radio kozephullamii savjara. - Mensaros Laszlo szinmiivesz kozli, hogy 
mindaddig nem vallal szereplest sem a Televizioban, sem a Radioban, amig a ket intezmeny vezetese 
nem valtoztatja meg az egyhazi miisorok sugarzasi rendjet. 

Januar 27. - Becsben targyal Jeszenszky Geza. A kulugyminiszter remenyet fejezi ki, hogy 
Ausztriaban hamarosan novekedhet a munkavallalasi engedellyel dolgozo magyarok szama. - 
Antall Jozsef kormanyfo nem vesz reszt az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak csiicsertekezleten, mert 
nehany hetes utokezelese miatt orvosai nem tanacsoljak a tengerentiili utazast. - Budapesten 
tartanak konferenciat Horvatorszag es Szlovenia legterenek ujboli megnyitasarol. - A kulgazdasagi 
miniszterium tudomasa szerint akar a felmilliard dollart is elerheti a magyar aruk reszesedese a 
szovjet utodallamoknak szant segelyszallitmanyokban. - Budapesten magyar-roman szakertoi 
targyalasok kezdodnek a ket orszag alapszerzodeserol. - A Magyar Radio elnoke megerositi, hogy 
marc, vegen az addigi tapasztalatok alapjan kesz modositani az egyhazi adasok rendjet. - A Fidesz 
frakcioja elfogadhatatlannak es veszelyesnek tartja, hogy barmely politikai ero, tarsadalmi 
szervezet vagy egyhaz maga szerkesszen miisorokat a fuggetlen kozszolgalati radioban es 
televizioban. - Az Alkotmanybirosag az alaptorvennyel ellentetesnek talalja az illetektorvenynek azt 
a rendelkezeset, amely egyes vagyonszerzesi ugyekben visszamenoleg allapitott meg illetekfizetesi 
kotelezettseget. - A Pedagogusok Szakszervezete elfogadhatatlannak tartja a kozoktatasi torveny 
koncepciojat, mert az nem hatarozza meg egyertelmiien azokat az alapfeladatokat, amelyek 
ingyenesseget az allam garantalja. 

Januar 28. - Az Alkotmanybirosag a miniszterelnok inditvanyara ertelmezi a koztarsasagi elnok 
kinevezesi jogkoret. Eszerint az allamfo a dontest a kinevezeserol olyan esszerii hataridon belul 



koteles meghozni, amely annak megallapitasahoz szukseges, hogy fennallnak-e a kinevezes 
alkotmanyos feltetelei. A testulet hataroz a torvenyessegi ovas jogintezmenyerol is, amelyet 
alkotmanyellenesnek itel, es 1992. dec. 31-i hatallyal megsemmisit. - Az egyhazak keresere a 
Magyar Radio marc. 29-et61 boviti vallasi miisoridejet. - A gorog kamionosok a magyar es a cseh- 
szlovak tranzitdijak emelese miatt blokad alatt tartjak a gorog-jugoszlav hatart. A magyar 
Kozlekedesi Miniszterium kesz a targyalasokra, de csak akkor hajlando engedmenyekre, ha a gorog 
kormany is konnyiti a magyar fuvarozok piacra jutasat. - Az MNB 600 millio marka ertekben 
lijabb kotvenyt bocsat ki Nemetorszagban. - Magyarorszag deli teruleteirol a roman 
hatarszakaszra csoportositanak at mintegy 300-400 hatarort, hogy megfekezzek az egyre gyakoribb 
illegalis atlepest. - Az orszagban 4 megye kivetelevel mindenutt influenza] arvany van. 
Januar 29. - A magyar-roman kapcsolatok rendezesere tesz konkret javaslatokat levelben a 
bukaresti kulugyi allamtitkar, Teodor Melescanu magyar kollegajanak, Katona Tamasnak. - 
Budapesten targyal a makedon kulugyminiszter, Denko Maleszki. - Japanban sztrajkkal 
fenyegetoznek az esztergomi Suzuki gyar gyakornokai, ha nem fizetik ki tiiloraikat. Nagyobb 
mennyisegii kabitoszert talalnak egy boliviai allampolgarnal Ferihegyen. 
Januar 30. - Pragaban az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet tanacskozasan 
Magyarorszag azt javasolja, hogy a helsinki folyamat kereteben honositsak meg a kisebbsegek 
szovivojenek intezmenyet. - A kormany megbizza a Kulugyminiszteriumot, hogy az erintett tarcak 
bevonasaval kezdjen targyalasokat az atheni kormannyal a gorog fuvarozok koveteleseirol. - A 
kormany 100 millio Ft koltsegvetesi tamogatast fordit arra, hogy a nyugdijas banyaszok megkapjak 
szenjarandosagukat. A szovivoi tajekoztaton bejelentik, hogy a kabinet pontosito javaslatokat nyiijt 
be a Magyar Kozlonyben hibasan megjelent koltsegvetesi torvenyhez. - Az igazsagugy-miniszter 
zart ulesen tajekoztatja az Orszaggyiiles nemzetbiztonsagi bizottsagat arrol, hogy milyen esetekben 
es hanyszor adott ki engedelyt titkosszolgalati eszkozok alkalmazasara. - A budapesti koztarsasagi 
megbizott torvenysertonek tartja a Fovarosi Kozgyiiles tobb jogszabalyat. - A 
Keresztenydemokrata Neppart az egyhazak es a ket media megallapodasa ellenere koveteh a 
Televizio es a Radio elnokenek levaltasat. - A Nyilvanossag Klub arra figyelmeztet, hogy a 
mediatorveny hianya miatt barmikor lijabb tamadas indithato a Televizio, a Radio vagy a sajto 
ellen. - A birosag biinosnek mondja ki azokat a fiatalokat, akik tobb mint 3 evvel korabban 
randaliroztak, majd megoltek egy civilben intezkedo rendort a 47-es villamoson. 
Januar 31. - Antall Jozsef miniszterelnok visszavonja javaslatat a Magyar Radio es a Televizio 
alelnokjeloltjeire. Az erintettek elozoleg visszalepnek a jeloltsegtol. - Goncz arpad allamfo a 
miniszterelnok javaslatara kinevezi a jegybanktanacs tagjait: Erdos Tibort, Kemenes Ernot, Naray 
Laszlot es Subai Jozsefet. 

Februar 1. - Dragul a vasiiti es a tavolsagi buszkozlekedes, valamint a postal szolgaltatas. 
Februar 2. - Antall Jozsef miniszterelnok a Televizio es a Radio vezetesenek megszilarditasat 
surgeti, hogy az intezmenyek a mediatorveny elfogadasaig is jogszeriien miikodjenek. - Az amerikai 
kulugyminiszterium szokasos evi jelenteseben ehsmeroen szol az emberi jogok magyarorszagi 
vedelmerol, bar megjegyzi, hogy a magyarorszagi zsido kozossegeket aggasztjak egyes vezeto 
politikusok antiszemitanak minositheto kijelentesei. 

Februar 3. - Az MDF orszagos valasztmanya lemondasra szolitja fel a Magyar Televizio es a Radio 
elnoket, Hankiss Elemert es Gombar Csabat. - Hatparti megegyezest surget a Televizio es a Radio 
miikodesenek vitatott kerdeseiben az MSZP elnoke, Horn Gyula. - A Magyar Villamosmiivek 
Troszt es a szenbanyaszat vezetoi megallapodnak abban, hogy a villamosenergia-ipar 1992-ben 
mintegy 15 millio tonna barnaszenet es lignitet vesz at a hazai szenbanyaktol. - Boross Peter 
belugyminiszter vizumkorlatozasi intezkedeseket is szuksegesnek tart a menekulthullam 
megallitasara, hogy megovjak az orszagot az idegenek miatt esetleges tarsadalmi feszultsegektol. - 
Lemond kepviseloi mandatumarol Botos Katalin, az Allami Bankfelugyelet nemregiben kinevezett 
elnoke, mert lij beosztasa osszeegyeztethetetlen a parlamenti mandatummal. 
Februar 4. - A kormanyszovivo bejelenti, hogy a bosi eromii befejezesere tett egyoldalii es jogserto 
cseh-szlovak intezkedesek az allamkozi szerzodes felmondasara kesztetik a kabinetet. - Goncz 



Arpad allamfo a Koztarsasagi Erdemrend nagykeresztjet adomanyozza Helmut Kohl nemet 
kancellarnak. - Budapest fopolgarmestere es a kornyezetvedelmi miniszter kozos munkabizottsagot 
hoz letre, hogy megoldjak a legegetobb kornyezeti problemakat. - Magyar fokonzulatus nyilik a 
spanyolorszagi Barcelonaban. 

Februar 9. - Pecsett a Fidesz kongresszusan Fodor Gabor es Orban Viktor kapja a legtobb 
szavazatot a part vezetosegenek valasztasan. A tanacskozason a fiatal demokratak egyhazpolitikai 
allasfoglalast dolgoznak ki, es hatparti targyalasokat javasolnak a kisebbsegi koncepcio 
kialakitasarol. 

Februar 10. - Az Orszaggyiilesben Madl Ferenc tarca nelkuli miniszter bejelenti: a kormany a 
parlament allasfoglalasat keri a bosi eromiirol kotott allamkozi szerzodes felmondasanak 
lehetosegerol, miutan bebizonyosodott, hogy a Szlovakiaban folytatott munkak a Duna eltereleset 
celozzak, es ezzel sertik Magyarorszag teruleti integritasat. - A parlamentben Szabad Gyorgy 
hazelnok 70. szuletesnapjan koszonti Goncz Arpad allamfot. - Hatparti egyeztetest tartanak az 
Igazsagugyi Miniszteriumban egyebek kozott a szemelyi adatok vedelmerol es az allampolgari jogok 
parlamenti biztosarol. - Elkeszul az MDF valasztasikapmany-startegiaja. 

Februar 11. - Az Orszaggyiiles megszunteti a hatosagi arat egyebek kozott a szen, a tiizifa, a 2,8% 
zsirtartalmii tej, a feher kenyer es a tankonyvek eseteben. A parlament felosztja az egyhazak allami 
tamogatasara jovahagyott koltsegvetesi keretet. A 2 milliard Ft-bol tobb mint 600 milliot juttat a 
katolikus egyhaznak, a reformatus 190, az evangelikusok pedig 60 millio Ft-ot kapnak az allamtol. - 
Az Orszaggyiilesben Gado Gyorgy (SZDSZ) a terjedo szelsojobboldali megnyilvanulasokra hivja fel 
a figyelmet, amiert a kormanyt is felelosnek tartja. Fur Lajos honvedelmi miniszter ezt 
visszautasitja. - Antall Jozsef miniszterelnok cafolja az SZDSZ frakciovezetojenek nyilatkozatat, 
miszerint a szabaddemokrata partelnok, Tolgyessy Peter negyszemkozti megbeszelesen hivta volna 
fel a kormanyfo figyelmet az MDF-en beluli jobbratolodasra. - Az MDF frakcioja bejelenti: a 
jovoben csak kiveteles esetekben tamogatja az onallo kepviseloi inditvanyokat. - Az Orszaggyiiles 
illetekes bizottsagai tovabbi elemzest tartanak szuksegesnek ahhoz, hogy kialakitsak vegso 
allaspontjukat a bosi vizeromiirol kotott szerzodes felmondasanak lehetosegerol. Kozben 
kornyezetvedok a szerzodes haladektalan felmondasara kerik a parlamentet. - Vita bontakozik ki a 
Miivelodesi Miniszterium es a szerzok kozott a negyedikes gimnazistak lij tortenelemtankonyverol. 
Februar 12. - Az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaga az egyoldalii cseh-szlovak lepesek miatt 
indokoltnak tartja, hogy Magyarorszag felvesse a bosi eromiirol kotott szerzodes felmondasat. - 
Magyarorszag diplomaciai kapcsolatot letesit Belorussziaval. - Kijevben ukran-magyar belugyi 
megallapodast irnak ala. - A honvedelmi tarca cafolja a Fidesznek azt az allitasat, hogy 
szabalytalan penzugyi manovereket kovettek volna el Fur Lajos minisztersege alatt. - Az SZDSZ 
elnoke, Tolgyessy Peter kijelenti: Tardos Marton frakciovezeto helyeben nem vallalkozott volna 
arra, hogy nyilatkozzon az 6 negyszemkozti megbeszeleserol Antall Jozsef kormanyfovel. - A 
gazdasagi kabinet azt javasolja a kormanynak, hogy bovitse a mezogazdasagi termekek allami 
felvasarlasat, es folyositson kedvezmenyes hiteleket a termeloknek, mert felo, hogy a tavaszi 
mezogazdasagi munkak nem tudnak beindulni. - A MUOSZ tiltakozik az lijsagirok politikai 
megfelemlitesere iranyulo kiserletek miatt. 

Februar 13. - A kormany elhalasztja a vegleges dontest arrol, hogy mi legyen a sorsa a bosi 
vizeromiirol Csehszlovakiaval kotott szerzodesnek. - Egy jugoszlav repulogep 2 alkalommal is 
megserti a magyar legteret, es tobbszor berepul a semleges legtersavba. Emiatt a Magyar 
Honvedseg 3 vadaszgepe 3 oran at orjaratozik Kiskunhalas-Baja-Szeged tersegeben. Az ugy 
tisztazasara a Magyar Honvedseg parancsnoksagara keretik a jugoszlav katonai attaset. - A 6 
parlamenti part megbeszelesen ligy latjak, hogy kozeledik egymashoz az MSZOSZ es a Liga 
allaspontja a szakszervezeti valasztasokrol. - A Demokratikus Charta tobb mint 20 ezer alairoja 
kifogasolja, hogy a gazdasagi eletben fontosabba valt a megbizhatosag es a parterdek, mint a 
hozzaertes. 

Februar 14. - A kormany jogellenesnek minositi es elfogadhatatlannak tartja a cseh-szlovak 
szovetsegi kabinet donteset a bosi eromii uzembe helyezeserol, mert az a Duna elterelesevel jar. - A 



kormany kamatcsokkentesekrol es hitelgaranciarol dont az elelmiszer-termeles erdekeben. - Fur 
Lajos honvedelmi miniszter az MDF miskolci nagygyiilesen hangsiilyozza: a parlamentnek es a 
kormanynak mindent el kell kovetnie annak erdekeben, hogy megsziinjon a magyar kisebbsegek 
veszelyeztetettsege, es biztositva legyenek fennmaradasuk feltetelei. - Budapesten targyal a Szerb 
Megiijulasi Mozgalom vezetoje, Vuk Draskovic, aki hangsiilyozza, hogy partja joszomszedi 
kapcsolatokra torekszik Magyarorszaggal. - A Fovarosi Birosag dontese alapjan ismet Petrasovits 
Anna az MSZDP elnoke. 

Februar 15. - A kormany kezdemenyezesere partkozi egyeztetes kezdodik a Radio es a Televizio 
alelnokeinek szemelyerol. A kabinet jeloltjei kozott szerepel Csiics Laszlo penzugyi szakember es 
Nahlik Gabor cegigazgato. Az MDF frakciovezetoje, Konya Imre egy nyiregyhazi gyiilesen kijelenti: 
partja megerti, hogy a miilt rendszerben serelmet szenvedettek keveslik az eddigi karpotlasi 
intezkedeseket, am hangsiilyozza, hogy a karpotlas merteke csak akkora lehet, amekkorat az orszag 
teherbiro kepessege megenged. - A Vilagbank 200 millio dollar hitelt ad Magyarorszagnak a 
privatizacio tamogatasara. - A Kozep-europai Nemzetkozi Bank, a CIB Suranyi Gyorgyot, az MNB 
volt elnoket valasztja vezerigazgatova. 

Februar 16. - Bares kozeleben megserti a magyar legteret egy jugoszlav sportrepulogep. - Idokozi 
orszaggyiilesi kepviselo-valasztast tartanak Komarom-Esztergom megye harmas szamii 
valasztokorzeteben - a szavazas immar hatodszor sikertelen. - A kisgazdapart elnoke, Torgyan 
Jozsef egy videki gyiilesen ligy veli, hogy csak akkor lesz rendszervaltas, ha a hatalom eddigi 
gyakorloit eltavolitjak poziciojukbol. - A Fuggetlen Kisgazdapart Bekes megyei szervezete 
tortenelmi platformot alakit, es ennek elnokeul Zsiros Gezat valasztja. - Az SZDSZ frakcioja nem 
tart indokoltnak semmifele olyan targyalast, amely a part es az MDF kozotti kozlekedes latszatat 
keltene. 

Februar 17. - Az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaga zart ulesen ligy dont, hogy javasolja a 
parlamentnek a bos-nagymarosi beruhazasrol szolo allamkozi szerzodes megszunteteset. - Antall 
Jozsef miniszterelnok kezdemenyezi a Magyar Radio, ill. a Televizio alelnoki posztjara jelolt Csiics 
Laszlo es Nahlik Gabor kulturalis bizottsagi meghallgatasat. Goncz Arpad allamfo tanulmanyozza a 
javaslatot. - Budapesten targyal a Nyugat-europai Unio fotitkara, William van Eekelen. - A 
Fovarosi Valasztasi Bizottsag megsemmisiti az 1 hettel korabbi gazdagreti helyi kepviselo-valasztas 
eredmenyet, mert a szavazas napjan megsertettek a kampanycsendet: a helyi kabelteve az egyik 
jelolt programjat ismertette. 

Februar 18. - Az Alkotmanybirosag az alaptorveny ertelmezesevel ligy dont, hogy hatarozatai 
tovabbra is mindenkire kotelezoek, es ellenuk nines helye fellebbezesnek. - Az Ipartestuletek 
Orszagos Szovetsege a leghatarozottabban tiltakozik a tarsadalombiztositas tervezett reformja 
ellen, mert az lehetetlen helyzetbe hozza a maganvallalkozokat. - Japanban, a Suzuki cegnel tanulo 
magyarok a jovoben kepzesi potlekot kapnak, es fel evvel leroviditik tanulmanyi idejuket, miutan 
kozuluk tobben panaszt emeltek a munkakorulmenyek miatt. - Meghal Kery Laszlo 
irodalomtortenesz, a Tudomanyos Akademia levelezo tagja. 

Februar 19. - Az Orszaggyiiles modositja a tarsadalombiztositasi torvenyt, es elfogadja a 
Tarsadalombiztositasi Alap 1992. evi koltsegveteset. Eszerint a jovoben evente ketszer, marc-ban es 
szept.-ben emelik a nyugdijakat a netto atlagkereset novekedesenek megfeleloen. A parlament 
egyhangiilag elfogadja azt a torvenyt, amely alapjan semmisse valnak az 1963 es 1989 kozott 
elkovetett egyes allam- es kozrend elleni biincselekmenyekre kirott iteletek. - A Vallalkozok 
Orszagos Szovetsege elesen biralja a tarsadalombiztositas lij szabalyozasat, mert a szervezet szerint 
az lij rendelkezesek siilyosan sertik a vallalkozok erdekeit. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda kozli, 
hogy a napokban levelet valtott Antall Jozsef kormanyfo es George Bush amerikai elnok a 
jugoszlaviai helyzetrol. - A Fovarosi Onkormanyzat tulajdonaba kerul tobb kiemelt budapesti 
terulet, igy peldaul a Feneketlen-to, a Varosliget es a Vermezo. - Megvaltozik a tartosan kulfoldon 
dolgozok es az ideiglenesen kikuldottek napidija, ill. havi ellatmanya. 

Februar 20. - A kormany ligy foglal allast, hogy mihamarabb meg kell valosulnia a lagymanyosi 
Duna-hidnak es a hozza csatlakozo utaknak. - A parlament kulturalis bizottsaga meghallgatja a 



Magyar radio es a Televizio alelnokjeloltjet. A testulet kormanyparti tobbsege tamogatja Csiics 
Laszlo es Nahlik Gabor kinevezeset, am az ellenzek levelben keri a miniszterelnokot a kinevezesek 
elhalasztasara. Antall Jozsef ennek ellenere hivatalosan is eloterjeszti javaslatat. - Az Orszaggyiiles 
alkotmanyugyi es ugyrendi bizottsaga ligy foglal allast, hogy a kisgazdapartnak jogilag egyetlen 
frakcioja van, megpedig a Pasztor Gyula vezette 33 tagii kepviselocsoport. Eszerint a Torgyan 
Jozsef kore csoportosulo frakcio nem allithat kulon vezerszonokot, es Ugrin Emese nem vehet reszt 
a frakciovezetok ulesen. - A kisebbsegi kerekasztal elfogadhatatlannak tartja a kormany 
torvenyjavaslatat a nemzeti es etnikai kisebbsegek jogaira, es a hazai nemzetisegek szerint a 
tervezet nem felel meg a mar korabban egyeztetett valtozatnak. - Manherz Karoly felmenteset keri 
cimzetes allamtitkari tisztsegebol, es a jovoben Antall Jozsef keresere a kormanyfo szemelyes 
tanacsadoja lesz a hazai kisebbsegekkel kapcsolatos kerdesekben. - Felmenteset keri a 
Penzugyminiszterium kozigazgatasi allamtitkara, Kiraly Peter. Helyere Nagy Zoltan kerul. - Kesik 
az elbiralas a foldre bejelentett karpotlasi igenyek ugyeben. 

Februar 21. - A Fuggetlen Kisgazdapart orszagos vezetosege egyhangiilag kimondja a part kilepeset 
a kormanykoaliciobol. Az indoklas szerint nem akarnak reszt venni a kormany nemzetronto 
politikajaban. Az ulesen egyiittal kizarjak a partbol a 33 fos frakcio minden tagjat, valamint Kiss 
Gyula munkaugyi es Gergatz Elemer foldmiivelesugyi minisztert, tovabba Morvay Istvan belugyi 
allamtitkart. - A kisgazdapartban tapasztalhato bizonytalansagok miatt szuneteltetik a part 
reszveteli jogat az Europai Demokrata Unioban, amelynek ugyvezeto testulete Budapesten tartja 
uleset. - A kisgazdapart 33 fos frakciojanak vezetoje, Pasztor Gyula kozli, hogy a kepviselocsoport 
tovabbra is tamogatja a koaliciot. - Antall Jozsef miniszterelnok Torgyan Jozsef keresere sem 
semmisiti meg a kisgazda partelnok politikai miiltjarol meg 1991. maj.-ban keszult, de azota is 
felbontatlanul maradt boritek tartalmat. - A kormany felkeri a miniszterelnokot, hogy ismetelten 
szolitsa fel a cseh-szlovak szovetsegi kormanyfot az egyoldalii bosi munkak azonnali leallitasara es a 
kozos szakertoi vizsgalatok meginditasara. - A Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium 
megallapodast kot a kozoktatasi torveny koncepciojanak kimunkalasara az orszagos hataskorii 
szakmai, szuloi es diakszervezetekkel. A Pedagogusok Demokratikus Szakszervezete viszont azt 
javasolja, hogy csak a 6 parlamenti part megegyezese alapjan keszitsek el a torvenytervezetet. - 
Budapest fojegyzoje kifogasolja, hogy a kormanyzat egyre durvabban beavatkozik a 
kozigazgatasba, es ezzel siilyosan csorbitja az onkormanyzatisag elvet. - Megertest szorgalmaznak a 
keresztenyek es a zsidok kozott ketnapos budapesti tanacskozasukon a hazai katoHkus es zsido 
vallasi vezetok, valamint a Vatikan es a Zsido Vilagszovetseg megbizottai. 
Februar 22. - A Fuggetlen Kisgazdapart 33 fos parlamenti frakciojanak nyilvanos ulesen 
lemondasra szolitjak fel Torgyan Jozsef partelnokot, es elhatarozzak a part tortenelmi 
plattformjanak megalakitasat. - A kozoktatasi torveny tervezeteserol tanacskoznak a 6 parlamenti 
part szakertoi. 

Februar 23. - Antall Jozsef miniszterelnok a kisgazdapart belviszalyai ellenere is szilardnak tartja a 
koaliciot. 

Februar 24. - A kisgazdapart kepviseloje, Ugrin emese levelben arrol ertesiti a hazelnokot, hogy 
megalakult a part 10 fos kepviselocsoportja. - Zwack Peter volt washingtoni nagykovetet valasztjak 
a Vallalkozok Partja lij elnokeve. - Madai Peter lep a lemondott Dornbach Alajos helyebe az 
SZDSZ tiztagii ugyvivoi testuleteben. - Egyuttmiikodesi megallapodast ir ala a New York-i es a 
budapesti arutozsde. - A berlini filmfesztival Ezust Medve dijat kapja Szabo Istvan Edes Emma, 
draga Bobe cimii filmje. 

Februar 25. - Az Europai Kozossegek elhalasztja a Magyarorszaggal, Cseh-Szlovakiaval es 
Lengyelorszaggal kotott tarsulasi szerzodes ideiglenes kereskedelmi reszenek jovahagyasat. Az 
alairas reszben a magyarorszagi tranzitdijak emelese miatt hiiisul meg, miutan a gorog kormany 
elobb az utado csokkenteset akarja elerni. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a jovoben kizarolag 
kozerdekii eel erdekeben lehet kisajatitani magantulajdonu ingatlant, es a kisajatitas csak a 
kozerdeket kepviselo allami szervezet vagy onkormanyzat javara tortenhet. - Antall Jozsef 
kormanyfo koalicios megbeszelest hiv ossze. A talalkozon megallapitjak, hogy a kormanykoalicio 



valtozatlanul miikodik. A megbeszelesen az Ugrin Emese vezette kisgazda kepviselocsoport nem 
jelenik meg, Torgyan Jozsef pedig nem kap meghivast. - Felmenteset keri tisztsegebol Galszecsy 
Andras, a nemzetbiztonsagi ugyekert felelos tarca nelkuli miniszter. Indoklasa szerint 
kozhivatalnoki egyeniseget nem tudja osszeegyeztetni politikai allasanak elvarasaival. - A 
Magyarorszag es Romania kozotti vitas kerdesekrol targyal Bukarestben a magyar Orszaggyiiles 
kuldottsege. - A hataratkeles korszeriisiteserol folytatnak megbeszeleseket Kijevben a magyar es az 
ukran hatarorseg kepviseloi. 

Februar 26. - Madl Ferenc tarca nelkuli miniszter bejelenti: Magyarorszag felmondja a bosi 
vizeromiirol kotott allamkozi szerzodest, ha nem erkezik kedvezo valasz Antall Jozsefnek a cseh- 
szlovak miniszterelnokhoz intezett levelere. - A cseh es a szlovak parlament meghivasara Pragaban 
targyal a bosi beruhazasrol az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaganak kuldottsege. - 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter telefonon kap ertesitest arrol, hogy Gorogorszag mar nem ellenzi 
a kozos piaci tarsulasi szerzodes kereskedelmi fejezetenek eletbe lepteteset. Az Europai Kozossegek 
tagallamainak kepviseloi ezt kovetoen jovahagyjak az ideiglenes kereskedelmi es gazdasagi 
megallapodasokat Magyarorszaggal. - Frankfurtban 600 millio markas kotvenykibocsatasrol ir ala 
megallapodast az MNB alelnoke, Harshegyi Frigyes, aki kozli, hogy Magyarorszagnak 1992-ben a 
tervezettnel is kevesebb hitelre lesz szuksege. - A Penzugyminiszteriumban bejelentik, hogy 1992- 
ben a koltsegvetes teljes egeszeben a penzpiacrol akarja fedezni a varhatoan 70 miUiard Ft-os 
deficitet. - Az Orszaggyiiles sajtoalbizottsagaban a kormanyparti es az ellenzeki kepviselok kozos 
nevezore jutnak arrol, hogy a kozszolgalati radio es televizio lin. kozjogi alapitvany formaban 
miikodjon. - Budapesten konferencia kezdodik a horvatorszagi menekultek hazateresenek 
lehetosegeirol. 

Februar 27. - Az Europai Kozossegek valamennyi tagallama hozzajarul ahhoz, hogy eletbe lepjen 
az ideiglenes kereskedelmi megallapodas Magyarorszaggal. - A Kiallitasok Nemzetkozi Irodajanak 
kozgyiilese veglegesen Budapestnek iteli oda az 1996-os Expo rendezesi jogat. - A kormany 
rendeletet hoz arrol, hogy a jovoben havi 4 ezer Ft-ot kapnak azok az allastalanok, akik valamilyen 
szempontbol nem jogosultak nunkanelkuH-segelyre. A kabinet hataroz arrol is, hogy az intervencios 
alapbol tobb mint 20 millio Ft-ot juttat 2700 ozdi munkas vegkielegitesere. - A kormanypartok 
frakciovezetoi megallapodnak a koalicios egyuttmiikodes kereteiben. Nyilatkozatukban kijelentik, 
hogy tovabbra is tortenelmi szuksegszeriisegnek es nemzeti erdeknek tartjak a kormanykoalicio 
fennmaradasat. - A kisgazdapart elnoke, Torgyan Jozsef ligy nyilatkozik, hogy partja egy-egy 
lenyeges kerdesben akar kozos allaspontot is kialakithat az ellenzekkel. - Pragaban a magyar es a 
cseh-szlovak parlament kornyezetvedelmi bizottsaga egyetert abban, hogy a politikai szempontok 
mellozesevel kell donteni a bosi eromii jovojerol. - Az Allami Szamvevoszek azt javasolja a 
honvedelmi miniszternek, hogy vonja felelossegre mindazokat, akik vetkesek a tarcanal elkovetett 
gazdasagi szabalytalansagokban. - Eletbe lep Magyarorszag es Romania kozott az lin. Nyitott 
egbolt megallapodas. - Szofiaban targyal a Honvedelmi Miniszterium politikai allamtitkara, Raffay 
Erno. - Galszecsy Andras, a Nemzetbiztonsagi Hivatal lekoszont fonoke ezentiil a belugyminiszter 
szemelyes tanacsadojakent a vilagkiallitas biztonsagaval foglalkozik. - Koalicios targyalast javasol a 
Fovarosi Onkormanyzat SZDSZ- es MDF-frakciojanak Ungar Klara, a Fidesz 
kepviselocsoportjanak vezetoje. - Lemond a Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsaganak ugyvezeto 
elnoke es tobb mas vezetoje. 

Februar 28. - Pragaban eredmenytelenul fejezodnek be a magyar-cseh-szlovak parlamentkozi 
targyalasok a bosi vizeromiirol, miutan a cseh-szlovak fel elutasitja, hogy a szakertoi munkat csak 
az epitesi munkalatok felfuggesztese utan kezdjek meg. - Antall Jozsef kormanyfo ismetelten a bosi 
munkalatok felfuggesztesere keri a cseh-szlovak miniszterelnokot. - A kormany hozzajarul ahhoz, 
hogy az ENSZ bekeeroi Magyarorszagon keresztul vonulhassanak Horvatorszagba, ill. a volt 
Jugoszlavia teruletere. - Az ENSZ Menekultugyi Fobiztossaga, valamint Magyarorszag es 
Horvatorszag megallapodast ir ala a Magyarorszagon elo mintegy 15 ezer horvat menekult 
hazatelepiteserol. - Pragaban az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet kulugyminiszteri 
tanacskozasan elhangzik a magyar kormany szuksegesnek tartja, hogy a delszlav tersegben 



nemzetkozileg ellenorizzek a kisebbsegi jogok betartasat. - A kormany elfogadja a Nemzeti Udulesi 
Alapitvany alapito okiratat. - Budapesten targyal a portugal kormanyfo, Aribal Cavaco Silva. - 
Orszagos tiltakozo demonstraciot hirdet marc. 7-ere az Egeszsegugyi Dolgozok Demokratikus 
Szakszervezete, hogy kikenyszeritse a Nepjoleti Miniszteriummal megszakadt beketargyalasok 
folytatasat. - Az Ipartestuletek Orszagos Szovetsege intezkedest var a kormanytol annak erdekeben, 
hogy megsziinjek a hazai kisipar hatranyos megkulonboztetese a kulfoldi tokevel szemben. 
Februar 29. - Az MDF orszagos valasztmanya elutasit mindenfajta kozosseget a szelsojobboldali 
megnyilvanulasokkal. - Az SZDSZ hatarozott fellepest surget az idegengyiilolet es a rasszizmus 
minden formajaval szemben. - Goncz Arpad allamfo a Munkastanacsok Orszagos Szovetsegenek 
valasztmanyi ulesen ligy veli, hogy a szakszervezetek egyuttmiikodese letkerdes a tarsadalmi egyseg 
fenntartasa szempontjabol. - Bolognaban a magyar es az olasz kulugyminiszter egyetert abban, 
hogy az ENSZ-csapatok megerkezese elosegitheti a poHtikai rendezest a delszlav koztarsasagokban. 

- Bukarestben targyal a Honvedelmi Miniszterium kozigazgatasi allamtitkara, Annus Antal. A 
megbeszeleseken mindket fel szuksegesnek tartja a katonai egyuttmiikodes boviteset. - 71 eves 
koraban meghal Karinthy Ferenc, Kossuth-dijas iro. 

Marcius 2. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok Antall Jozsef kormanyfo javaslatara kinevezi Csiics 
Laszlot a Magyar Radio, es Nahhk Gabort a Televizio alelnokeve. Az allamfo remenyet fejezi ki, 
hogy a ket vezeto tevekenysege a kielezett politikai helyzetben is elosegiti a tajekoztatas 
szinvonalanak emelkedeset es a partatlansagot. - Az Allami Vagyonugynokseg tajekoztatasa szerint 
1992. jan.-ban negyedannyi volt a privatizaciobol szarmazo bevetel, mint 1991-ben az ev egeszeben. 

- A Fuggetlen Kisgazdapart 35 fos frakcioja a part egyes kepviseloinek visszahivasat keri tobb 
orszaggyiilesi bizottsagbol. - A fovarosi Kozgyiiles SZDSZ-, Fidesz- es MDF-frakciojanak esetleges 
nagykoaliciojarol targyalnak a szabaddemokrata es a fiatal demokrata csoport kepviseloi. Az MDF- 
esek nem kepviseltetik magukat. - A Magyarorszagi Nemetek Szovetsege attol tart, hogy a 
nemzetisegi tulajdon serelmeit is orvoslo masodik karpotlasi torveny halogatasa igen hatranyos 
helyzetbe hozza a hazai nemeteket. - Magyarorszag korlatozza egyes aceltermekek behozatalat. 
Marcius 3. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy 1992-ben ketszer lesz nyugdijemeles, es ezenkivul 
nyaron kiigazitjak a legkisebb nyugdijakat. A parlament hozzajarul, hogy a Jugoszlaviaba tarto 
ENSZ-erok atvonuljanak Magyarorszagon. - Az Alkotmanybirosag az alaptorvennyel ellentetesnek 
minositi az lin. Zetenyi-Takacs-fele „igazsagteteli" torvenyt. Goncz Arpad allamfo kozli, hogy 
kezdemenyezni fogja a parlamentnel a miilt feltarasanak es egyben lezarasanak olyan alkotmanyos 
megoldasat, amely nem kapcsolodik buntetojogi felelossegre vonashoz. - Az MDF frakciovezetoje, 
Konya Imre kijelenti: a kormanykoalicio tiszteletben tartja az alkotmanybirosag donteset, de 
tovabbra is keresi a jogi megoldast a tortenelmi igazsagtetelre. - A Politikai foglyok Szovetsege 
megdobbenessel ertesul az Alkotmanybirosag donteserol, amely a szervezet szerint torvenyesitette 
az elmiilt evtizedek biineit. - A Televizio elnoke, Hankiss Elemer bejelenti, hogy fegyelmit indit az 
elozo nap beiktatott alelnok, Nahlik Gabor ellen, mert rendelkezesei nem jogszeriiek. A 
kormanyszovivo viszont kozli, hogy a Televizio elnoke nem indithat fegyelmit az alelnok ellen, 
legfeljebb kezdemenyezheti az eljarast a kormanynal, miutan a mediaelnokok allamtitkari, az 
alelnokok pedig helyettes allamtitkari beosztasban vannak. Nahlik Gabor elozoleg utasitasban kozli 
munkatarsaival, hogy az elnok tavolleteben atveszi annak helyettesiteset. - Az MDF frakcioja 
felkeri Palotas Janost, hogy lepjen ki a part kepviselocsoportjabol. - A budapesti keruletek 
polgarmesterei tamogatjak Demszky Gabor fopolgarmester „6sszefogas"-programjat, amely 
koalicios egyuttmiikodest surget a fovaros nem politikai termeszetii problemainak megoldasara. - 
Budapesten alairjak a magyar- uzbeg alapszerzodest es a diplomaciai kapcsolatok felvetelerol szolo 
jegyzokonyvet. 

Marcius 4. - Az MDF ugyvezeto elnoksege jogilag megkerdojelezhetetlennek, de erkolcsileg 
elfogadhatatlannak tartja az Alkotmanybirosag allasfoglalasat a Zetenyi-Takacs-fele torvenyrol. - 
A Fuggetlen Kisgazdapart 35 fos frakcioja is megutkozessel fogadja az Alkotmanybirosag donteset. 

- Goncz Arpad allamfo megbeszelest folytat a Televizio alelnokevel, Nahhk Gaborral. - A 
parlament alkotmanyugyi bizottsaga tajekoztatast ker az Igazsagugyi Miniszteriumtol a megyei 



birosagi elnokok kinevezeserol, miutan a Pest megyei birak kifogasoljak, hogy Balsai Istvan 
miniszter javaslataik figyelmen kivul hagyasaval dontott a kinevezesekrol, - Az Orszaggyiiles 
honvedelmi bizottsagaban Fur Lajos miniszter bejelenti, hogy szigorii belso vizsgalatot indit az 
Allami Szamvevoszek vizsgalata alapjan az esetleges gazdasagi szabalytalansagok feleloseinek 
megnevezesere. - A honvedelmi miniszter elfogadja a tarca szovivojenek, Keleti Gyorgynek a 
lemondasat. - A Fovarosi Kozgyiiles SZDSZ-, Fidesz- es MDF-frakcioja ligy dont, hogy tovabbra is 
kisebbsegi varosiranyitas lesz Budapesten. 

Marcius 5. - Az Orszaggyiiles gazdasagi bizottsaga ligy foglal allast, hogy nem idoszerii a bosi 
vizeromiirol Csehszlovakiaval kotott allamkozi szerzodes felbontasa. - Antall Jozsef miniszterelnok 
megbeszelest folytat a Televizio elnokevel, Hankiss Elemerrel. - Az MSZP szerint megerosodott az 
alkotmanyossag es a demokratikus jogrend, miutan az Alkotmanybirosag elutasitotta a Zetenyi- 
Takacs-fele torvenyt. - Kadar Bela kulgazdasagi miniszter az MDF jeloltje a bekescsabai idokozi 
parlamenti valasztason. - Tikos Laszlot bizzak meg a honvedelmi tarca szovivoi tisztevel. 
Marcius 6. - A kabinet rendeletet alkot azoknak a magyar katonaknak a karpotlasarol, akik a II. 
vilaghaborii idejen nyugati fogsagba estek. - A kormany megitelese szerint Hankiss Elemer 
jogellenes allapotot idezett elo a Televizioban azzal, hogy szigorii megrovas fegyelmi buntetesben 
reszesitette Nahlik Gabor alelnokot. - A Magyar Radio, valamint az egyhazak es a felekezetek 
kepviseloi megallapodnak abban, hogy maj.-tol bovitik a vallasi miisorok adasidejet a Kossuth 
radioban. - Antall Jozsef kormanyfo fogadja a magyar, a lengyel es a cseh-szlovak honvedelmi 
minisztert. A talalkozorol kiadott kozlemeny szerint a Visegradi Harmak katonai egyuttmiikodese 
nem iranyul egetlen orszag ellen sem. - Palotas Janos kilep az MDF frakciojabol, es atul a 
fuggetlenekhez. - Peticiot adnak at 53 ezer alairassal az Orszaggyiiles elnokenek, hogy a parlament 
csak ketharmados tobbseggel fogadja el a kozoktatasi torvenyt. 

Marcius 7. - Budapesten 30 ezer egeszsegugyi dolgozo tuntet magasabb bereket kovetelve. Surjan 
Laszlo nepjoleti miniszter kozli, hogy az 50%-os beremeles 20 milliard Ft tobbletkoltseget jelentene, 
amivel nem terhelhetik a lakossagot. 

Marcius 9. - Goncz Arpad allamfo javasolja az Orszaggyiilesnek, hogy hozzon letre torteneti 
tenyfeltaro bizottsagot az elmiilt evtizedek esemenyeinek feldolgozasara.- A Duna Kor a bosi 
eromiirol Csehszlovakiaval kotott szerzodes azonnali felbontasat es a kornyezetvedelmi miniszter 
levaltasat koveteli, mert a kornyezetvedok szerint a ket orszag kormanya az okologiai erdekeket 
serto kompromisszumra keszul. Keresztes K. Sandor ligy nyilatkozik, hogy a kormanynak surgosen 
dontenie kell a beruhazas jovojerol, mert szlovak oldalon mar igen elorehaladott az epitkezes. - 
Eredmenytelenul ernek veget az egeszsegugyi dolgozok es a Nepjoleti Miniszterium kepviseloinek 
megbeszelesei a berkovetelesekrol. - Az orszagos rendorfokapitany biztositja a Magyarorszagon 
tanulo kulfoldi diakok szervezetet, a Martin Luther King Egyesuletet es Goncz Arpadot: a 
rendorseg mindent megtesz azert, hogy megfekezze a „b6rfejiiek" mozgalmanak terjedeset. Az 
allamfo az egesz magyar nep neveben ker bocsanatot a megtamadott fiataloktol. - Dragul tobb 
elelmiszer, koztuk a tej. - Budapesten irodat nyit az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank. - 
Sorkatonakbol ket rendeszeti szazadot allitanak fel az orszag eszaki hatarszakaszan a hatarsertok 
miatt megnovekedett feladatok ellatasara. 

Marcius 10. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a termelok es a forgalmazok maj.-tol 
kornyezetvedelmi termekdijat fizetnek az uzemanyagok utan. A parlament felkeri a kormanyt, hogy 
alkossa meg a fegyverkereskedelmet szabalyozo torvenyjavaslatot. - A Penzugyminiszterium 
tajekoztatasa szerint febr.-ban megketszerezodott, es igy tobb mint 36 milliard Ft-ra novekedett a 
koltsegvetes hianya. - A Kulugyminiszterium sajnalattal veszi tudomasul, hogy a roman diplomacia 
legutobb olyan alapszerzodes-tervezettel allt elo, amelybol hianyzott a nemzetisegi deklaracio es a 
fokonzulatusok lijramegnyitasa. - A korabbi bejelentesnek megfeleloen koalicios egyezteto 
bizottsagot hoz letre az MDF, a Keresztenydemokrata Neppart es a kisgazdapart 35 fos frakcioja. 
Marcius 11. - Az Orszaggyiiles honvedelmi bizottsaganak kormanyparti tobbsege nem fogadja el lij 
alelnoknek Kiraly Belat, akit az SZDSZ-frakcio delegal a tisztsegre Mecs Imre helyett. Az esetet 
tobben a hatparti megallapodas felriigasakent ertekelik. - Latin-amerikai koriitra indul Jeszenszky 



Geza kulugyminiszter. 

Marcius 12. - A kormanykoalicio frakcioinak egyezteto bizottsagi ulesen elhangzik, hogy a kormany 
kesz beterjeszteni az elevulesi torveny lijabb valtozatat is. - Antall Jozsef kormanyfo felkeri az 
Orszaggyiiles kulturalis bizottsagat, hogy vizsgalja meg a Magyar Televizional kialakult helyzetet, 
es hallgassa meg lijbol Hankiss Elemert. - A Fovarosi Kozgyiiles letrehozza a Budapesti 
Vagyonkezelo Kozpont Reszvenytarsasagot. - A kormany boviti a mozgaskorlatozottak 
kedvezmenyeit. - Fertozes miatt ket asszony meghal a Miskolci megyei Korhaz szuleszeten. 
Marcius 13. - A kormany rendeletet fogad el a szabad haziorvos-valasztasrol. - Szentgotthardon 
Antall Jozsef haziorvos-valasztasrol. - Szentgotthardon Antall Jozsef miniszterelnok jelenleteben 
felavatjak a General Motors osszeszerelo uzemet, es a futoszalagrol legordul az elso Opel Astra. - A 
Keresztenydemokrata Neppart elnoke, Surjan Laszlo egy kisvardai forumon ligy velekedik, hogy a 
jelenlegi ellenzek igyekszik mergezni a politikai legkort, hazugsagokkal probalja felrevezetni a 
lakossagot, es a parlament lejaratasara torekszik. - A Fidesz frakciovezetoje, Orban Viktor az 
ellenzeki partok oroshazi foruman kijelenti: az MDF-kormany az Alkotmanybirosag elleni 
akciokkal, a birak szinte onhatalmii kinevezesevel, a Televizio fuggetlensegenek megtamadasaval 
immar az alkotmanyossagot veszelyezteti. 

Marcius 14. - A Sajtoszabadsag Klub tagjai megalakitjak a Magyar Ujsagirok Kozosseget, 
amelynek elnoke Kosa Csaba, a Magyar Forum foszerkesztoje. 

Marcius 15. - Orszagszerte megemlekezeseket tartanak az 1848-49-es forradalom es szabadsagharc 
kirobbanasanak evfordulojan. Az unnepsegek tobbnyire bekesen zajlanak, csupan a fovarosban, a 
Televizio szekhaza elott tortenik kisebb incidens. A Szabadsag teren az 56-os Forradalmi Nemzeti 
Szovetseg tart megmozdulast, majd peticiot ad at a belugyminiszternek, kovetelve a Televizio es a 
Radio elnokenek azonnali levaltasat. - Budapesten a Parlamentben atadjak azl992. evi Kossuth- es 
Szechenyi-dijakat, valamint a Magyar Koztarsasagi Erdemrend fokozatait. - A Fuggetlen Jogasz 
Forum allasfoglalasban hivja fel a figyelmet arra, hogy kizarolag az osszbiroi ertekezlet jogosult 
megallapitani a megyei birosag elnoksegere palyazok alkalmassagat. - Budapesten nyilatkozatot 
irnak ala a magyar fovaros es New York egyuttmiikodeserol. 

Marcius 16. - Az MNB 1,9%-kal leertekeH a forintot. - Goncz Arpad allamfo maganlatogatasra az 
Egyesult Allamokba utazik. - Bekes hangvetelii megbeszelest tart a MUOSZ es a MUK az ujonnan 
alakult lijsagiro-szervezet javaslatairol. - Elhalasztjak az inotai aluminiumkoho bezarasat, miutan a 
kormany szerzodest kot Ukrajnaval villamos energia szallitasarol. 

Marcius 17. - A Magyar kormany udvozli az Europai Kozossegek es az Egyesult Allamok kozos 
szandeknyilatkozatat a delszlav koztarsasagok elismereserol. - Az Orszaggyiilesben a legfobb 
ugyesz egy interpellaciora valaszolva kozli, hogy nyomozas folyik az egykori MSZMP altal a volt 
Szovjetunioba juttatott dollarmilliok ugyeben. - Az SZDSZ sajnalatat fejezi ki amiatt, hogy marc. 
15-en egyes szelsoseges csoportok atrocitasokat kovettek el a Televizio epulete elotti tuntetesen. - A 
pest Megyei Biroi Tanacs 11 tagja kozul oten lemondanak, mert torvenysertonek tartjak, hogy az 
igazsagugyi-miniszter figyelmen kivul hagyta a megyei osszbiroi ertekezlet velemenyet az lij birosagi 
elnokok kinevezesekor. - Washingtonban targyal Fur Lajos honvedelmi miniszter amerikai 
kollegajaval, Richard Cheney-vel. - Horvat hadihajok ketszer is megsertik a magyar hatart a 
Dravan. - Budapest fopolgarmesteret Demszky Gabort valasztjak az Europa Tanacs 
onkormanyzati testuletenek egyik alelnokeve. 

Marcius 18. - Az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaga indokoltnak tartja, hogy Magyarorszag 
felmondja a bosi eromiirol kotott allamkozi szerzodest, ha Cseh-Szlovakia apr. kozepeig nem 
hajlando felfuggeszteni a munkalatokat. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaga ligy foglal allast, 
hogy jelenleg nem idoszerii a kozep- es kelet-europai orszagok NATO-tagsaga, de Magyarorszagnak 
mindent el kell kovetnie, hogy minel szorosabb kapcsolatot alakitson ki az Eszak-atlanti 
Szovetseggel. - Az MDF ugyvezeto elnoksege eliteli a marc. 15-i unnepsegek kisajatitasat es 
kihasznalasat partpolitikai celokra. A testulet kirivo peldakent emliti Demszky Gabor 
fopolgarmester aktualpolitikai beszedet. - Zagrabban a magyar kulugyi kuldottseg biztositja a 
horvat vezetoket, hogy Budapest tovabbra is tamogatja a horvat torekveseket mind a Biztonsagi 



Tanacsban, mind mas nemzetkozi szervezetekben. 

Marcius 19. - A kormany Barath Etele felmentese utan Barsine Pataky Etelkat, a Fovarosi 
Kozgyiiles MDF-frakciojanak addigi vezetojet nevezi ki a vilagkiallitas fobiztosanak. - Az Europai 
Kozossegek kesz kozvetiteni Magyarorszag es Cseh-Szlovakia kozott a bosi eromii vitajaban. Ezt a 
kozos piaci bizottsag alelnoke, Frans Andriessen kozli a Brusszelben targyalo Madl Ferenc tarca 
nelkuli miniszterrel. - A Liberalis Forum Alapitvany sajtotajekoztatojan elhangzik, hogy az MDF- 
en beluli nemzeti liberalisok nem tartjak magukat a part belso ellenzekenek. - Az SZDSZ es a 
Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja megallapodik, hogy a jovoben kozosen is fellep a 
szakszervezeti eselyegyenlosegert. - Magyarorszag is alairja a hatarvizek es a nemzetkozi tavak 
vedelmerol, valamint az ipari balesetek orszagon tiili hatasairol kotott egyezmenyt. - Csodot jelent a 
Tatabanyai Szenbanyak Vallalat. 

Marcius 20. - Az amerikai elnok Antall Jozsefnek irt leveleben ligy veli, hogy Magyarorszag 
mertektarto a jugoszlaviai konfliktussal kapcsolatban. A miniszterelnok ugyanakkor arra hivja fel 
George Bush, valamint Mitterrand francia elnok figyelmet, hogy a polgarhaborii az ott elo 
magyarsag szamara is fenyegetettseget jelent. - A Magyar Biroi Egyesulet elnoksege szerint az 
igazsagugy-miniszter torvenyserto modon csorbitotta a biroi testuletek beleszolasi jogat, amikor 
tobb megyeben is osszbiroi ertekezlet velemenyet figyelmen kivul hagyva nevezte ki az elnokoket. - 
Los Angelesben megnyitjak az lij magyar fokonzulatust, amelynek vezetoje Marton Andras. - 
Lemond a Malev vezerigazgatoja, Deri Tamas, mert - mint mondja - osszeutkozesbe kerult 
bizonyos erdekcsoportokkal. 

Marcius 21. - Kihelyezett ulest tart a kormany Bekescsaban a megye telepulesfejlesztesi, 
foglalkoztatasi, ivoviz-ellatasi es kornyezetvedelmi gondjairol. A bekesiek altal kert 4 milliard Ft 
helyett a kormany csak felmilliard Ft-os tamogatast iger. - Az SZDSZ Orszagos Tanacsa a modern 
magyar tortenelem legnagyobb csalodasakent ertekeli az MDF keteves kormanyzasat. A part 
egyiittal csatlakozik a Fideszhez, kovetelve Balsai Istvan igazsagugy-miniszter lemondasat, a 
birosagi elnokok jogtalan kinevezese miatt. 

Marcius 22. - Balsai Istvan igazsagugy-miniszter ismetelten visszautasitja azokat a vadakat, 
miszerint torvenysertest kovetett volna el a megyei birosagi elnokok kinevezesekor. - Kadar Bela 
kulgazdasagi miniszter egy budapesti konferencian megerositi, hogy Magyarorszag a jovoben is 
folyamatosan torleszti adossagat. - A Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsaganak tobb tagja, koztuk 
Mecs Imre, Vasarhelyi Miklos, Eorsi Istvan tiltakozik amiatt, hogy egyesek napi politikai celok 
szolgalataba akarjak allitani a szervezetet. - Magyarorszagon halad at az ENSZ jugoszlaviai 
bekefenntartoinak egy csoportja. 

Marcius 23. - Magyarorszag felveszi a diplomaciai kapcsolatokat Ormenyorszaggal. - Budapestre 
latogat a walesi hercegne, Lady Diana. Legfontosabb programja, a Peto Intezet lij szarnyanak 
alapkoletetele elmarad, mert a keruleti onkormanyzat nem hagyta jova az epitesi tervet. - Cimzetes 
allamtitkarra nevezik ki az Expo fobiztosat, Barsine Pataky Etelkat. - A MUOSZ birosaghoz 
fordul, amiert a nemregiben megalakult Magyar Ujsagirok Kozossege a szovetseg Andrassy liti 
epuletet jelolte meg szekhelyenek. 

Marcius 24. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a magyar kormany felbontja a Csehszlovakiaval 
kotott allamkozi szerzodest, ha Praga legkesobb apr. vegeig nem allitja le a megallapodassal 
ellentetes munkalatokat. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet ulesszakan 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter arra figyelmeztet, hogy Europa szamara a nacionalizmus jelenti a 
legnagyobb veszelyt. - Az Europai Protestans Nagygyiiles megnyitojan Antall Jozsef miniszterelnok 
ligy veli, hogy a kozos kereszteny felelosseg segitheti at az orszagot a kritikus eveken. - Az 
Alkotmanybirosag az alaptorvennyel ellentetesnek talalja a foldtorvenynek azt a rendelkezeset, 
amely elovasarlasi jogot biztosit a mezogazdasagi uzemeknek a teruletukon levo fold eladasakor. 
Marcius 25. - Zagrabban az erdekeltek megallapodnak: a Magyarorszagra menekult horvatok attol 
fuggoen ternek majd haza, ahogyan a horvatorszagi allapotok megengedik. - A 
Kulugyminiszterium jegyzekben tiltakozik amiatt, hogy a jugoszlav hadsereg ismet atlott magyar 
teruletre Puspokboly tersegeben. - A jovoben a kulfoldiek is megvasarolhatjak az MNB 



kincstarjegyeit es allamkotvenyeit, jollehet, egyelore csak korlatozott szamban es egy befektetesi 
alapon keresztul. 

Marcius 26. - A kormany azt javasolja, hogy jovoben kozalapitvanykent miikodjek a Radio es 
Televizio. - Az MDF elnoksege egyetert a megyei birosagok elnokeinek kinevezesi modjaval, es 
tamogatja abban az igazsagugy-minisztert. A testulet egyiittal lijabb torveny elfogadasat surgeti a 
volt kommunista rendszerhez kotodo tarsadalmi szervezetek vagyonelszamolasanak ugyeben. - A 
Fidesz tobb miniszternek, igy az igazsagugyi, az oktatasi, a honvedelmi tarca vezetojenek es a 
sportot felugyelo tarca nelkuli miniszternek a tavozasat surgeti. - Kiss Gyula munkaugyi miniszter 
cafolja, hogy szemelyi valtozas varhato a tarca vezeteseben. - A Duna Kor ismet lemondasra szolitja 
fel Keresztes K. Sandor kornyezetvedelmi minisztert a kormany halogato taktikaja miatt Bos- 
Nagymaros ugyeben. - Budapesten megnyflik az ukran nagykovetseg. 

Marcius 27. - Madl Ferenc tarca nelkuli miniszter cafolja, hogy a kormany gyava lenne a bosi 
vizeromii ugyeben, netan osszejatszana bizonyos cseh-szlovak korokkel a beruhazas befejezese 
erdekeben. - Az altalanos hadkotelezettseg eltorleset keri negy tarsadalmi szervezet, koztuk az Alba 
Kor es az Antimilitarista Csoport. 

Marcius 28. - Az MDF ugyvezeto elnoke. Fur Lajos a part Somogy megyei ertekezleten ligy 
velekedik, hogy a Demokrata Forumban nincsenek szelsosegesek, mert akiket annak tartanak, azok 
csupan masoknal radikalisabban fogalmazzak meg a part programjat. - A Fuggetlen Kisgazedapart 
lijonnan alakult tortenelmi tagozata tenyfeltaro bizottsagot hoz letre a partvezetes jogellenes 
intezkedeseinek kivizsgalasara. A part 35 fos frakciojanak kibovitett ulese amellett foglal allast, 
hogy mindenkeppen helyre kell allitani a demokraciat a kisgazdaparton belul. - Az MDF Csongrad 
megyei szervezete a Radio elnokenek alkalmassagi vizsgalatat keri az Orszaggyiiles kulturalis 
bizottsagatol, mert a tomorules szerint a Radioban is hibas a miisorpolitika, es elharapodzott az 
agressziv riporteri stilus. -A Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsaganak kozgyiilese megvalasztja a 
szervezet lij elnokseget. A tiszteletbeli elnok Nagy Erzsebet, az alelnokok pedig Zimanyi Tibor, 
Titman Jozsef es Erdesz Gyula. - Esztergomban az Orszaggyiiles es a kormany kepviseloi, koztuk 
Antall Jozsef miniszterelnok is reszt vesznek azon az emlekunnepsegen, amelyet Mindszenty Jozsef 
hercegprimas szuletesenek 100. evfordulojan rendeznek. 

Marcius 29. -A Keresztenydemokrata Neppart orszagos intezobizottsagi ulesen Surjan Laszlo 
partelnok kijelenti: a keresztenydemokratak mindaddig a koalicioban maradnak, amig a kozos 
munkat erkolcsi megalkuvas nelkul tudjak vallalni. 

Marcius 30. - Az Orszaggyiiles elfogadta az lij Munka Torvenykonyvet. - A Parlament elott 
felgyiijtja magat egy 42 eves taxisofor. - 80 eves koraban meghal Kadar Janosne, az MSZMP 
egykori fotitkaranak ozvegye. - A gorog kamionosok lijbol eltorlaszoljak a hataratkeloket, mert az 
ingyenes tranzitengedelyek mar elfogytak, es ismet 1900 markaba kerul a kulfoldiek uthasznalati 
dija Magyarorszagon. 

Marcius 31. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy a koztisztviselok jogallasarol szolo torveny 
hatalybalepesetol, vagyis jiil.-tol a koztisztviselok nem vallalhatnak parttisztseget, ill. kozszereplest 
semmilyen part neveben. Az ellenzek meghiiisitja azt a koalicios inditvanyt, amely kormanyparti 
tagokkal javasolja novelni az alkotmanyugyi es az emberi jogi bizottsag letszamat. A parlament apr. 
vegeig meghosszabbitja azt a hataridot, amelyen belul a szovetkezeteknek engedelyt kell kerniuk a 
vagyonatado bizottsagoktol, mielott vagyonukat ehdegenitik. - A moldovai valsagrol targyal 
telefonon a magyar es az ukran kulugyminiszter. - A Kulugyminiszterium tiltakozik az lijabb gorog 
kamionblokad miatt. A gorog hataron mar felszaz magyar kamion vesztegel. - Ujabb megyei 
birosagi elnokoket nevez ki az igazsagugy-miniszter, eziittal kettot az osszbiroi ertekezlet 
javaslatanak megfeleloen, egyet viszont a biroi velemenyekkel szemben. - A szakszervezeti 
szovetsegek tanacskozasan az MSZOSZ ertelmetlennek, mig a Liga elengedhetetlennek tartja a 
szakszervezeti valasztasokat. - A MUOSZ valasztmanya elutasitja a MUK vagyonmegosztasi 
koveteleset. 

ApriHs 1. - A szlovakiai Ogyallan eredmenytelenul er veget Jan Carnogursky szlovak kormanyfo es 
Madl Ferenc tarca nelkuli miniszter targyalasa a bosi eromii jovojerol. - A kormany 500 millio Ft- 



OS alapitvanyt hoz letre az ozdi munkanelkuliek gondjainak enyhitesere. 

Aprilis 2. - A Penzugyminiszterium szigoritja a vam- es adobehajtas modjat, mert a kormany 
megitelese szerint fokent a befizetesek elmaradasa okozza a tervezettnel joval nagyobb, 3 honap 
alatt 46-48 milliard Ft-nyi koltsegvetesi hianyt. - Budapesten targyal a gorog miniszterelnok, 
Konsztantin Micotakisz, aki biztositja Antall Jozsefet, hogy Gorogorszag tamogatja teljes jogii 
kozos piaci tagsagat. - Az MSZP megkuldi az lin. gurulo dollarok iratait a Legfobb Ugyeszsegnek. 
A szocialistak allitasa szerint az MSZP a 60-as es 70-es es 80-as evekben osszesen 400 millio Ft-nak 
megfelelo dollart utalt ki Moszkvaba a kommunista testverpartok megsegitesere. - Leall a termeles 
az Ozdi Acelmiivekben. 

Aprilis 3. - Goncz Arpad az Orszaggyiiles elnokenek irt leveleben javasolja, hogy hozzanak letre 
ideiglenes parlamenti bizottsagot az 1944 es 1990 kozotti korszak esemenyeinek feltarasara. - A 
Kulugyminiszterium hivatalos tajekoztatast ker Belgradtol es Zagrabtol amiatt, hogy a horvat es a 
szerb erok osszecsapasakor aknak csapodtak be magyar teruletre. - A kulugyi szovivo hatarozottan 
cafolja azokat a belgradi vadakat, miszerint magyar hatarorok fegyverrel is tamogattak volna a 
horvat erok hadmozdulatait. - Brusszelben Magyarorszag es az Europai Kozossegek kepviseloi 
megallapodast irnak ala arrol, hogy a gorog kamionok milyen feltetelekkel haladhatnak at magyar 
teruleten. - Levaltjak Vam- es Penzugyorseg orszagos parancsnokat, Balogh Gyorgyot, mert az 
utobbi idoben ugrasszeriien nottek a vamtartozasok. Utodjaul az eddigi helyettest, Arnold Mihalyt 
nevezik ki. - A hazai bankok teljesitik a Penzugyminiszterium kereset, es kozgyiilesukig 
visszafizetik a mar megkapott 1991. evi ado-visszaigenyles osszeget, azaz 13 milliard Ft-ot. - 
Budapesten a katonai kapcsolatok fejleszteserol ir ala nyilatkozatot a magyar es a norveg vedelmi 
miniszter. - A koztarsasagi orezred 2 tagja masfel millio Ft-ot lop el a Kadar-villabol. 
Aprilis 5. - A Honvedelmi Miniszterium nyilatkozatban utasit vissza minden olyan provokaciot, 
amely a honvedseget barmilyen manoverrel fegyveres konfliktusba akarja bevonni. Erre a belgradi 
kormany budapesti katonai attasejanak figyelmet hivjak fel. - Hamburgban az Orszaggyiiles 
kulugyi bizottsaganak elnoke, Horn Gyula ligy veH: fontos lenne napirendre tiizni Magyarorszag 
csatlakozasat a NATO-hoz. 

Aprilis 6. - A jugoszlav katonai hirszerzesnek vegzett kemkedessel vadoljak Szanto Rudolf honved 
zaszlost. - Az Alkotmanybirosag megsemmisiti azt a rendeletet, miszerint a hivatasos tisztek es 
tiszthelyettesek csak parancsnokuk hozzajarulasaval kothetnek hazassagot. 

ApriHs 7. - Az Orszaggyiiles elfogadja a masodik karpotlasi torvenyt. Ennek ertelmeben reszleges 
karpotlas jar mindazoknak, akiknek magantulajdonaban az allam kart okozott 1939 es 1948 kozott. 

- Az SZDSZ szerint a kormanynak hamarosan potkoltsegvetest kell beterjesztenie a parlamentben 
a koltsegvetesi hiany merteke miatt. - A kormany miniszteri biztost nevez ki a Dimag Rt. elere, es 
1,5 milliard Ft allami garanciat ad a vallalat hitelfelvetelehez. - kelet-Kozep-Europaban eloszor 
Budapesten nyitja meg irodajat a Nemzetkozi Migracios Szervezet. 

Aprilis 8. - A kormany a privatizacio gyorsitasa erdekeben modositja az egzisztenciahitel felteteleit. 

- Kupa Mihaly a kormany neveben kotelezettseget vallal arra, hogy a raszorultak maj.-tol is 
megkapjak munkanelkuli-jarandosagukat, jollehet, kimerult a Szolidaritasi alap. Az allastalanok 
biztonsagos ellatasahoz a koltsegvetesnek tovabbi 40- 50 milliard Ft-tal kell tamogatnia a 
Szolidaritasi Alapot. A penzugyminiszter lehetsegesnek tartja, hogy az ev vegere akar 700 ezerre is 
novekedhet a munkanelkuliek szama. - Sevillaban Kadar Bela kulgazdasagi miniszter felavatja a 
vilagkiallitas magyar pavilonjat. - A Budapesten akkreditalt katonai attasek a Baranya megyei 
Kasad es Eperjespuszta tersegebe latogatnak, ahova az elozo heten a horvat-szerb osszecsapasok 
miatt aknak csapodtak be. - Az Orszaggyiiles honvedelmi bizottsaga hosszas huzavona utan 8-7 
aranyban alelnokke valasztja Kiraly Bela szabaddemokrata kepviselot. - Budapesten targyal 
Osamu Suzuki, a japan ceg elnoke. 

Aprilis 9. - Magyarorszag elismeri Bosznia-Hercegovina fuggetlenseget. A kormany nyilatkozata 
szerint a delszlav konfliktus lezarasahoz elengedhetetlenul fontos a koztarsasag allami egysegenek 
megorzese, megpedig a jelenlegi hatarok kozott. - A kormany ligy dont, hogy ezentiil havonta 
finanszirozzak a koltsegvetesbol a Szohdaritasi Alap hianyat. - A kabinet a Biztonsagi Tanacs 



hatarozatanak megfeleloen eletbe lepteti a buntetointezkedeseket Libiaval szemben. - A koalicios 
frakciovezetok arra kerik a kormanyt, hogy adjon penzt a karpotlasi hivatalok megerositesere, mert 
csak igy gyorsithatok fel a foldarveresek. Egyiittal javasoljak, hogy az Orszaggyiiles ismet tiizze 
napirendjere a titkos ugynokokrol es a politikai felelosseget vizsgalo bizottsagrol szolo hatarozati 
javaslatokat. 

Aprilis 10. - A kormany elkesziti a mediatorveny tervezetet, amelyben azt javasolja, hogy az 
Orszaggyiiles hozzon letre kozalapitvanyt a Radio es a Televizio miikodtetesere, a media 
fiiggetlensegen pedig tarsadalmi felugyelobizottsag orkodjek. - Tobb ezren kiserik utolso litjara 
Kadar Janosnet, az MSZMP egykori fotitkaranak ozvegyet. 

Aprilis 11. - Gazdasagi konferenciat tart az MDF Balatonfureden. Szabo Ivan ipari es Kadar Bela 
kulgazdasagi miniszter is ligy veli, hogy az ev vegere a gazdasag elmozdul a holtpontrol. 
Aprilis 12. - Budapesten kezd targyalasokat az amerikai penzugyminiszter, Nicholas Brady, aki 
kijelenti: az Egyesult Allamok peldaertekiinek tekinti a magyar gazdasag atalakitasat. - Goncz 
Arpad allamfo fogadja az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank elnoket, Jacques Attalit. - Antall 
Jozsef kormanyfo az MDF hodmezovasarhelyi nagygyiilesen hangsiilyozza az ev vegere meg kell 
allitani a gazdasag visszaeseset, es meg kell indulnia a gazdasag novekedesenek. 
Aprilis 13. - Budapesten tartja kozgyiileset az Europai Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank. A resztvevok 
felhatalmazzak a penzintezet vezetoit, hogy vizsgaljak meg, milyen formaban tamogassak a 
privatizaciot Kelet-Europaban. - A kormany megdobbenessel fogadja a hirt, hogy egy osztrak 
bankkonzorcium hitelt ad a bosi eromii egyoldalii felepitesehez, Szlovakiaban. Antall Jozsef 
miniszterelnok errol levelben ertesiti Vranitzky kancellart. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter 
fogadja az ENSZ menekultugyi fobiztosat, Ogata Szadakot. 

Aprilis 14. - Antall Jozsef miniszterelnok fogadja az Europa Tanacs fotitkarat, Catherine 
Lalumicre-t, aki Budapesten megnyitja a szervezet informacios es dokumentacios kozpontjat. - 
Magyarorszag diplomaciai kapcsolatot letesit Kazahsztannal. - Kupa Mihaly penzugyminiszter 
szerint a tervezett 70 milliard Ft-nal joval nagyobb, mintegy 110 milliard lesz a koltsegvetes hianya 
1992-ben. - Az Alkotmanybirosag helyt ad az MSZP keresetenek, es alkotmanyellenesnek minositi 
az egyes tarsadalmi szervezetek vagyonelszamoltatasarol szolo torvenynek azt a rendelkezeset, 
amely idohatar nelkul tiltotta meg bizonyos vagyontargyak eladasat. 

Aprilis 15. - George Bush amerikai elnok levelben tajekoztatja Antall Jozsef kormanyfot, hogy az 
Egyesult Allamok immar feltetel nelkul megadta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt 
Magyarorszagnak. - Az MNB elnoke azt javasolja, hogy csokkentsek a forintbetetek kamatainak 
adojat, es egyidejiileg szuntessek meg a devizabetetek kamatainak adomentesseget. - Az MSZOSZ 
mindaddig nem hajlando eleget tenni a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelo szervezet 
utasitasainak, amig a vagyonmegosztasrol szolo torvenyt felul nem vizsgaljak. - Zwack Peter elnok 
bejelenti: a Vallalkozok Partja a kovetkezo valasztasokon be akar jutni a parlamentbe, mert 
szerinte jelenleg nines olyan ero a torvenyhozasban, amely kepviselne a vallalkozok erdekeit. - A 
Legfelsobb Birosag megerositi tisztsegeben Petrasovits Annat, az MSZDP elnoket. 
ApriHs 16. - A kormany elfogadja az allami bankok privatizaciojanak fobb elveit, igy peldaul azt, 
hogy az allam 25% ala akarja csokkenteni reszesedeset. A kabinet rendeletet alkot arrol, hogy 1992- 
ben tobb mint 2,5 milliard Ft-ot szan a haziorvosi szolgalat tamogatasara. A kormany nyilatkozatot 
fogad el arrol, hogy Magyarorszag 8 ev alatt azl987-es szintre csokkenti a szen-dioxid-kibocsatast. 
ApriHs 17. - A kormany az Orszaggyiiles felkeresere 1,2 milliard Ft-tal csokkenti az igazgatasi 
kiadasokat. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter levelben kozli Frans Andriessennel, az Europai 
Kozossegek Bizottsaganak alelnokevel, hogy a magyar kormany orommel veszi a Kozos Piac 
egyuttmiikodesi keszseget a bosi vitaban, es elfogadja az Europai Kozossegek felteteleit, koztuk azt 
is, hogy a kozos vizsgalatokbol kiindulva hozza meg kesobbi donteseit es tartozkodik az egyoldalii 
lepesektol. - Kupa Mihaly penzugyminiszter megallapodik a rektori konferencia es a miivelodesi 
tarca kepviseloivel, hogy az evezred vegeig legalabb 35 ezerrel novelik a nappali tagozatos egyetemi 
hallgatok szamat, es a fejlesztes koltsegeinek egyharmadat az allami koltsegvetes fedezi. - Kupa 
Mihaly nem tartja indokoltnak, hogy megadoztassak a devizaszamlak kamatait, de ellenzi azt is. 



hogy csokkentsek a forintbetetek kamatadojat. - Budapesten harmadszor is sikeres szivatultetest 
hajtanak vegre az Er- es Szivsebeszeti Klinikan, ahol eziittal egy 52 eves ferfi kap lij szivet. 
Aprilis 20. - Nemzetkozi bojkottot hirdetnek Ausztria ellen a magyar kornyezetvedok, amiert 
Hannes Androsch volt osztrak alkancellar hitelt ad Szlovakianak a bosi eromii befejezesere. 
Aprilis 21. - A kulugyi szovivo kozlese szerint Magyarorszag is fontolora venne a diplomaciai 
kapcsolatok felfuggeszteset Belgraddal, ha elozoleg mar tobb orszag hasonloan dontene. 
Aprilis 22. - Pavol Demes szlovak kulugyminiszter es Jeszenszky Geza egyetertenek abban, hogy 
Magyarorszagnak es Szlovakianak egyarant erdeke a megbekeles, amely az egesz kozep-europai 
tersegre jotekony hatassal lehet. - A Kisebbsegi Kerekasztal a kormannyal folytatott megbeszelesen 
teljes egeszeben elveti a kisebbsegi torvenytervezetet, amely a nemzetisegek szerint kisebbsegellenes 
es kizarja a pozitiv megkulonboztetest. - Az Alkotmanybirosag az alaptorvennyel ellentetesnek 
minositi a szakszervezeti vagyon vedelmerol szolo torveny bizonyos rendelkezeseit, igy peldaul a 
vagyonkezelo szervezet rendelkezesi jogat. - Az MNB felmilliard schilling ertekben bocsat ki 
kotvenyt az osztrak penzpiacon. 

Aprilis 23. - A kormany az arak emelkedese miatt modositja a lakascelii allami tamogatasokat, 
meghozza ligy, hogy osztonozzek az elotakarekossagot. - A Kiallitasok Nemzetkozi Irodaja egyelore 
nem fogadja el a budapesti Expo finanszirozasi tervet. A programirodanak mar tobb mint 80 millio 
Ft az adossaga. Barsine Pataky Etelka kormanybiztos egyiittal bejelenti, hogy a budapesti 
vilagkiallitas kozponti temaja a kommunikacio lesz a nyomdatechnikatol egeszen a miiholdakig. - 
Magyar szarmazasu kanadai uzletembert neveznek ki az AVU ugyvezetoigazgato-helyettesenek 
Nemethy Laszlo szemelyeben. - Emberi es szakmai okokra hivatkozva lemond a Karpotlasi Hivatal 
elnoke, Tutos Sandor. - A magyarorszagi Roma Parlament szerint soha olyan kitaszitott nem volt a 
hazai ciganysag, mint napjainkban. 

ApriHs 24. - A cseh-szlovak kormanyfo, Marian Calfa a magyar miniszterelnoknek irt valaszaban 
kijelenti: Cseh-Szlovakia valtozatlanul a bos-nagymarosi vizlepcsorol 1977-ben kotott allamkozi 
szerzodes keretei kozott kivan maradni, es nem lat lehetoseget a szlovak oldalon folytatott 
munkalatok felfuggesztesere. - Franz Vranitzky kancellar Antall Jozsefnek irt valaszaban kozli: az 
osztrak kormany nem befolyasolhatja magancegek gazdasagi tevekenyseget, ha az nem 
alkotmanyserto, vagyis nem tilthatja meg Hannes Androschnak a bosi eromii hitelezeset. - Elso 
kongresszusat tartja a Keresztenydemokrata Neppart. A tanacskozason elhangzik: a 
keresztenydemokratak a jovoben fokozottan vigyaznak arra, hogy fuggetlenseguk es onallosaguk 
egyertelmiive valjek, mikozben sajat alapelveikkel osszhangban korrekt koalicios magatartast 
taniisitanak a koranyban. - Petrenko Janos szociaUsta kepviselo atul a fuggetlenekhez. - A KSH 
jelentese szerint febr.-marc.-ban mintegy egyotodevel csokkent az ipar termelese Magyarorszagon. 
Aprilis 25. - Magyarorszag a Biztonsagi Tanacs azonnah osszehivasat keri a delszlav valsag 
ugyeben. Jeszenszky Geza a BT soros elnokenek irt leveleben gyakorlati lepeseket surget, beleertve 
a bekefenntartok kikuldeset is. - Az MDF megyei elnokeinek budapesti gyiilesen Antall Jozsef ligy 
velekedik, hogy a part erejet assa ala az, aki a 3 f 6 szellemi iranyzat kozul csak az egyiket akarja 
eloterbe allitani. A kormanyfo hangsiilyozza: eppen ellenkezoleg, nyitni kell a tarsadalom szeles 
retegei, az ertelmiseg, az alkalmazottak es a vallalkozok fele. - Budapesten tobb ezer kisgazda 
tunteto vesz reszt a harag napjan, amelyet Torgyan Jozsef partelnok hirdetett meg. Kovetelik a 
kormany lemondasat, mert szerintuk a kabinet a romlas szelere juttatta az orszagot. - Az SZDSZ 
Orszagos Tanacsa szuksegesnek tartja a koltsegvetes modositasat es az allami tiilkoltekezes 
megfekezeset. - Az MSZDP kongresszusan, amelyen a kulonbozo iranyzatok egyesiteset tiizik ki 
celul, visszahivjak partelnoki tisztsegebol Petrasovits Annat, aki viszont nem tartja legitimnek a 
tanacskozast. - A magyarorszagi es a szlovakiai Duna menti telepulesek polgarmesterei es a 
kornyezetvedok felszolitjak a cseh-szlovak kormanyt, hogy azonnal allitsa le a Duna elterelesevel 
jar 6 munkalatokat. 

ApriHs 26. - Az MSZDP csepeli kongresszusa Borbely Endret valasztja partelnokke. 
Aprilis 27. - A kormany azt javasolja az Orszaggyiilesnek, hogy allitson fel kulonbizottsagot, amely 
egyuttmiikodik a kabinettel a bos-nagymarosi vizlepcso jovojere vonatkozo dontesek 



elokesziteseben. - A kormany nem fogadja el a Magyar Televizio es a Radio szervezeti es miikodesi 
szabalyzatat, mert a kabinet szerint figyelmen kivul hagytak az alelnok kozjogi allasat, es a 
szabalyzatot nem egyeztettek az erdekkepviseletekkel. Antall Jozsef kezdemenyezi, hogy az 
Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga foglaljon allast Gombar Csaba alkalmassagarol a Radio elnoki 
tisztsegere. Gombar Csaba alaptalannak tartja a kormany indokait. - Az Orszaggyiiles kulturalis 
bizottsaganak elnoke szuksegesnek tartja, hogy a testulet elosegitse azoknak a jogi kereteknek a 
megteremteset, amelyek lehetove teszik a Radio es a Televizio elnokenek levaltasat. - Goncz Arpad 
allamfo a hodmezovasarhelyi loveszdandarnal tajekozodik a honvedseg helyzeterol. - Magyarorszag 
europai csatlakozasi torekveseirol es a magyar biztonsagpolitikai koncepcioirol targyal Budapesten 
a NATO Politikai Bizottsaganak kuldottsege. - Washingtonban Kupa Mihaly penzugyminiszter 
megallapodast ir ala 200 millio dollar vilagbanki hitel felvetelerol a privatizacio elosegitesere. - 
Olajvasarlasrol kot megallapodast a kulgazdasagi miniszterium helyettes allamtitkara a tatar 
miniszterelnok-helyettessel. 

Aprilis 28. - Az Orszaggyiiles tobb mint 2,5 milliard Ft-ot juttat az onhibajukon kivul hatranyos 
helyzetbe kerult onkormanyzatoknak. - Magyarorszag javasolja, hogy a brusszeli Jugoszlavia- 
konferencia tiizze napirendjere a Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossegenek kisebbsegi 
autonomia-koncepciojat. - Az eddigi szociaHs jogok megvedesere es a szocialis minimumok mielobbi 
bevezetesere szolit fel a Demokratikus Charta. - Pekingben lij vizumegyezmenyt ir ala Jeszenszky 
Geza kulugyminiszter, es ezzel eltorhk a 4 eve letezo vizummentesseget Kinaval. - Magyarorszag 
felveszi a diplomaciai kapcsolatot a Kirgiz Koztarsasaggal. 

ApriHs 29. - Az ujonnan megfogalmazott biztonsagpolitikai koncepcio szerint Magyarorszag egy 
nyugat-europai integracios rendszerben kepzeli el biztonsagat, es ezt fokozatosan, az evtized vegere 
akarja elerni teljes jogii NATO- es kozos piaci tagsaggal. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda 
visszautasitja a Radio es a Televizio elnokenek allitasat, miszerint a kormanyfo vetojogot kovetel az 
alelnokoknek, ill. kollektiv vezetest igenyel. - Az MTA es a Miiveszeti Akademia vezetoi, Kosary 
Domokos es Makovecz Imre egyetert abban, hogy mindket szervezet egyseges magyar kulturahs 
eletre torekszik. - Az MDF-frakcio elnoksege Debreczeni Jozsefet bizza meg a kepviselocsoport 
sajtoirodajanak vezetesevel. 

Aprilis 30. - A kulgazdasagi miniszterium tajekoztatasa szerint az ev elso negyedeben 400 millio 
dollar tobblet keletkezett a kulkereskedelmi forgalomban. - A Fovarosi Kozgyiiles tobb mint 80, 
tiilnyomoan munkasmozgalmi elnevezest viselo utcat keresztel at ill. vissza, koztuk peldaul a Marx 
teret Nyugati terre, vagy a Martirok litjat Mar git koriitra. - A taxisok peticiot kuldenek a 
miniszterelnokhoz, hogy milyen kormanyzati intezkedeseket tartanak szuksegesnek helyzetuk 
tovabbi romlasanak megakadalyozasaert. 

Majus 1. - Varosligetben az MSZOSZ, a Nepligetben pedig a Liga es a Munkastanacsok tartanak 
majalist a munka unnepen. Az MDF orszagos valasztmanya fontosnak tartja az eros es szabad 
szakszervezetek letrejottet, de felhivja a figyelmet azoknak a dolgozoknak az erdekvedelmere is, 
akik nem csatlakoztak egyik szakszervezethez sem. 

Majus 2. - A Foldmiivelesugyi Miniszterium cafolja, hogy tejhiany lenne az orszagban, jollehet 
1992-ben 10%-kal visszaesett a tejtermeles. 

Majus 3. - Budapesten a III. Csaladkongresszus surgeti, hogy a kormany humanpolitikai kabinetje 
az eddigieknel jobban kepviselje a csaladok erdekeit. 

Majus 4. - Az MTA kozgyiilese letrehozza a Szechenyi Irodalmi es Miiveszeti Akademiat. 
Majus 5. - Az Orszaggyiiles elfogadja a kozalkalmazottak jogallasarol szolo torvenyt, amely jiil. 1- 
jen lep hatalyba. A jogszabaly eloirja, hogy a kozalkalmazottak a munkahelyukon kivul is kotelesek 
munkakorukhoz, beosztasukhoz melto magatartast taniisitani. Az erdekkepviseleteket bizonyos 
kerdesekben velemenyezesi, a kozalkalmazotti tanacsot pedig egyetertesi jog illeti meg. - Antall 
Jozsef miniszterelnok sajat kezdemenyezesere talalkozik az Orszaggyiiles fuggetlen kepviseloinek 
egyes tagjaival, akiket a kormanyfo nem tekint a koalicio ellenzekenek, es ezert igyekszik az 
eddigieknel jobban segiteni munkajukat. A megbeszelesrol meghivas hianyaban tavol marad tobbek 
kozott Pozsgay Imre, Ilkei Csaba, Beke Kata, Kiraly Zoltan es Palotas Janos. - Pragaban 



kulugyminiszteri talalkozot tartanak Jeszenszky Geza reszvetelevel a Visegradi Harmak, valamint 
Hollandia, Portugalia, es Nagy-Britannia. A resztvevok szerint egyelore nem lehet megitelni, hogy 
Magyarorszag, Cseh-Szlovakia es Lengyelorszag mikor nyerheti el a teljes jogii tagsagot az Europai 
Kozossegekben. - A Magyar Gazdasagi Kamara ulesen Kupa Mihaly penzugyminiszter 
hangsiilyozza, hogy a kormany nem akarja a vallalkozokra haritani a novekvo koltsegvetesi hiany 
terheit. - A Fidesz szerint meg az Orszaggyiiles nyari szunete elott szukseg lenne a koltsegvetes 
modositasara, miutan a hiany mar elerte az egesz evre tervezett osszeget. - A kulgazdasagi 
miniszterium 80 ezer szemelyauto behozatalat engedelyezi az ev masodik feleben. - Erdelyi Lajos 
alezredest nevezik ki a honvedelmi tarca lij szovivojenek. 

Majus 6. - Antall Jozsef miniszterelnok eredmenyesnek tartja a magyar-cseh-szlovak-lengyel 
csiicstalalkozot, amelyen 7 kozos nyilatkozatot fogadnak el. Igy peldaul felkerik az Europai 
Kozossegek allam- es kormanyfoit, hogy kozelgo lisszaboni tanacskozasukon tisztazzak a szervezet 
kibovitesenek lehetoseget. - Az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaga felszolitja a kormanyt, 
hogy a kovetkezo ulesen hozzon hatarozatot a bos-nagymarosi beruhazas csehszlovak-magyar 
allamkozi szerzodesenek megszunteteserol. A dontessel egyetert a gazdasagi, a kulugyi es a szocialis 
bizottsag is. - Atfogo europai kisebbsegvedelmi kodex kidolgozasat surgeti Jeszenszky Geza 
kulugyminiszter a Brit Kiralyi Kulugyi Intezetben. - Az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi 
Ertekezlet helsinki tanacskozasan Gyarmati Istvan nagykovet a belgradi kormanyt teszi felelosse a 
boszniai verengzesert. - Hosszii ido utan eloszor ul lijra kozos targyaloasztalhoz az MSZOSZ, a 
Liga es a Munkastanacsok Orszagos Szovetsege. Megallapodnak abban, hogy kolcsonosen 
eljuttatjak egymashoz allaspontjukat az egyuttmiikodesrol, a valasztasokrol es a szakszervezeti 
vagyonmegosztasrol. 

Majus 7. - A kormany ligy dont, hogy maj 25-i hatallyal felmondja a bos-nagymarosi vizlepcsorol 
Csehszlovakiaval kotott szerzodest, ha addig sem sikerul megegyezesre jutni a beruhazas jovojerol. 
- A Penzugyminiszterium megallapitasa szerint a koltsegvetes tervezett beveteleinek elmaradasat 
alapvetoen a szemelyijovedelemado-befizetesek elmulasztasa okozta. A vambefizetesek viszont a 
legutobbi intezkedesek alapjan mar valamivel meg is haladtak a tervezettet. A koltsegvetesbol az 
idoaranyos resznel tobbet forditottak a Szolidaritasi Alap es kozponti koltsegvetesi szervezetek 
tamogatasara. - A kormany modositja a gepjarmiivek kotelezo felelossegbiztositasarol szolo 
rendeletet, amely ezentiil kotelezi a biztositokat, hogy tobbletnyereseguket fizessek vissza a 
biztositottaknak. A kabinet hataroz arrol is, hogy torvenyjavaslatban inditvanyozza a 
szakszervezeti valasztasok oszre halasztasat. A kormany rendeletet alkot arrol, hogy az allami 
tulajdonii volt szovjet ingatlanokat a Kincstari Vagyonkezelo Szervezet kezeli, az eladott ingatlanok 
eseteben pedig az lij tulajdonosok feladata a kornyezeti karok elharitasa. - Az Orszaggyiiles 
kulturahs bizottsaganak kormanyparti tobbsege ketelkedik Gombar Csba alkalmassagaban a Radio 
elnoki tisztere, s ezert indokoltnak tartja felmenteset. Gombar Csaba nyilatkozatanak felolvasasa 
utan tavozik a bizottsagi meghallgatasrol, mert a testuletet nem tartja alkalmasnak arra, hogy allast 
foglaljon a kerdesben. - A koalicios frakcio vezetoi ligy foglalnak allast, hogy lehetoseg szerint mar 
szept.-ben foldhoz kell juttatni a karpotlasi jegyek tulajdonosait, es ennek erdekeben javasoljak a 
kormanynak, hogy tegye meg a szukseges intezkedeseket. Konya Imre egyiittal cafolja, hogy az 
MDF kepviselocsoportjanak het vegi ulesen napirenden szerepelne Kupa Mihaly penzugyminiszter 
esetleges menesztese. - Strasbourgban Jeszenszky Geza kulugyminiszter ligy velekedik, hogy az 
Europa Tanacsba csak azok az orszagok lephetnek be, amelyek eleget tesznek a szigorii felveteh 
kovetelmenyeknek, peldaul a kisebbsegi jogok biztositasanak. - A legfobb Ugyeszseg szerint nem 
kovetnek el adocsalast vagy sikkasztast azok a vallalatok, amelyeket az adohatosag feljelentett, mert 
nem fizettek be a munkaberekbol levont szemelyi jovedelemadot. - Az MNB azt javasolja a 
kormanynak, hogy az eves lakossagi valutakeretet a jelenlegi 50 dollarrol emelje 500 dollarra. 
Majus 8. - Antall Jozsef kormanyfo a Magyar Radio elnokenek azonnali felmenteset kezdemenyezi 
Goncz Arpad allamfonel. A miniszterelnok szerint az allam demokratikus miikodeset 
veszelyeztetne, ha Gombar Csaba tovabbra is tisztsegeben maradna, mert a Radio elnoke 
megkerdojelezte a parlamentaris intezmenyrendszert, amikor kivonta magat a bizottsagi 



meghallgatas alol. - A Miniszterelnoki Hivatalban ujrakezdodnek a targyalasok a nemzeti es etnikai 
kisebbsegek jogait szabalyozo torvenyjavaslatrol a kormany es a Kisebbsegi Kerekasztal kozott. - A 
Vallalkozok Orszagos Szovetsege karos dontesnek tartja, hogy a kormany csak a Visegradi Harmak 
masik 2 tagallamaval egyutt keri Magyarorszag teljes jogii tagsagat az Europai Kozossegekben. 
Majus 9. - Fur Lajos honvedelmi miniszter az europai biztonsagrol tanacskozik a csehorszagi 
Merinben francia, lengyel es cseh-szlovak kollegaival. - A liberalis klubok es tarsaskorok elso 
orszagos talalkozojan a szabaddemokrata Haraszti Miklos ligy veli, hogy veszelybe kerult a 
sajtoszabadsag Magyarorszagon. - Varossa avatjak Hevizt. 

Majus 10. - A kormany rendkivuli ulesen ligy foglal allast, hogy a kovetkezo 2 evben a gazdasagi 
novekedes felteteleinek megteremteset tekinti fo feladatanak. A kabinet lepeseket tesz a gazdasag 
versenykepessegehez elengedhetetlen infrastrukturalis fejlesztesek gyorsitasara. - Ervenytelen 
idokozi parlamentikepviselo-valasztast tartanak Bekescsaban. 

Majus 11. - A kormany legkesobb maj. 15-ig targyalast javasol Szlovakianak arrol, hogy a bosi 
oldalon 6 honapra fuggesszek fel a munkalatokat. Budapest egyiittal lij allamkozi szerzodes 
megkoteset kezdemenyezi a terseg okologiai helyzetenek megoldasarol, az arvizvedelemrol es a 
hajozas biztositasarol. Madl Ferenc tarca nelkuH miniszter az Orszaggyiilesben bejelenti azt is, hogy 
a szlovak kormanyfo kozolte: nem latja ertelmet tovabbi targyalasoknak az lin. C valtozat 
felfuggeszteserol. - Az Orszaggyiiles elveti Denes Janos fuggetlen kepviselo javaslatat, hogy tiltsak 
be az MSZMP-t. - Kozosseg elleni izgatassal, nem pedig az alkotmanyos rend eroszakos 
megdontesere tett kiserlettel gyaniisitja a rendorseg a Gyorkos Istvan vezette magyar lijfasisztakat. 
- Meghal Kolozsvari Grandpierre Emil iro. - Fegyveres rablotamadast kovetnek el Budapesten. Az 
akcionak halalos aldozata is van, de a tamadonak nem sikerul penzhez jutnia. 
Majus 12. - Rendkivuli intezkedeseket surgetnek a siilyos aszaly miatt a del-alfoldi telepulesek. - A 
Fovarosi Birosag torvenysertonek iteli az MSZOSZ-nek azt a hatarozatat, amelyben megtagadta a 
vagyonelszamolast. - A Dimag Rt. megbizza a ceg vezerigazgatojat, hogy inditson eljarast a volt 
vezerigazgato, Tolnay Lajos ellen, akit elnoki tisztsegebol is visszahivnak, mert 1991-ben mintegy 11 
miUiard Ft volt a vallalat vesztesege. - A Gazdasagkutato Intezet elorejelzese szerint 1992-ben 
melyul a valsag a mezogazdasagban, es lijabb 8-9%-kal esik vissza az ipari termeles. 
Majus 13. - Az Orszaggyiiles kulugyi es honvedelmi bizottsaganak egyuttes ulesen Raffay Erno 
allamtitkar ismerteti a keszulo honvedelmi alapelveket, amelyek szerint Magyarorszagnak nincsen 
ellensegkepe, es az orszag terulterol senki ellen sem indithato semmifele katonai akcio. - A 
jogellenesen Magyarorszagon tartozkodo kulfoldiek helyzeterol tajekozodik a kerepestarcsai 
ideiglenes szallason Boross Peter belugyminiszter. - Csodbizottsagot hoznak letre az Ipari 
Miniszteriumban, hogy enyhitsenek a tarca altal alapitott, es penzugyi valsagba jutott cegek 
gondjain. - Budapest fopolgarmestere szerint a rendorsegi torvenytervezet tobb pontja is 
hatranyosan erinti az onkormanyzatokat, es a kozbiztonsag tovabbi romlasat idezheti elo peldaul 
azzal, hogy megvonja a keruleti polgarmesterektol a rendorkapitanyok kinevezesi jogat. - 
Birosaghoz fordul a fovarosi koztarsasagi megbizott, mert a budapesti onkormanyzat nem 
foglalkozott idoben az allamtitkar tobb mint 100 torvenyessegi eszrevetelevel. - Nepi 
kezdemenyezest ad be az Orszaggyiilesnek a budapesti Kontyfa utcai altalanos iskola tantestulete, 
hogy a kozoktatasrol szolo torveny elfogadasahoz ketharmados tobbseget irjon elo, am az 53 ezer 
alairas kozul egy sem ervenyes a szemelyi szamok hianya miatt. - 59 eves koraban meghal Nagy 
Attila szinmiivesz, szocialista parti parlamenti kepviselo. - Magyarorszag is csatlakozik az europai 
miiholdas tavkozlesi szervezethez, az Eutelsathoz. - A kemkedessel vadolt Szanto Rudolf zaszlos 12 
ev bortonbuntetest kap elso fokon. 

Majus 14. - A kormany rendeletet hoz arrol, hogy a karpotoltaknak illetekmentesen merjek ki a 
foldjet, ill. jegyezzek be az ingatlanat. - Elkeszul az MSZP gazdasagi es tarsadalmi programja, 
amely konkret javaslatokat fogalmaz meg az atalakulas modjara es a szocialpolitikara. - Becsben 
Vranitzky osztrak kancellar fogadja Palotas Janost, a VOSZ elnoket, akit biztosit arrol, hogy 
tamogatja a magyar vallalkozok beruhazasi torekveseit Ausztriaban. - 69 eves koraban meghal 
Klaniczay Tibor akademikus, Kossuth-dijas irodalomtudos. - A fogyasztok megtevesztese miatt 



betiltjak az OMO mosopor reklamjat, es 2 millio Ft birsagra kotelezik a forgalmazot. 
Majus 15. - A kormany elfogadja a sajtoszabadsagrol szolo torvenyjavaslatot, amely rogziti, hogy 
Magyarorszagon mindenki szabadon kinyilvanithatja es terjesztheti velemenyet, ha azzal nem 
valosit meg biincselekmenyt, es nem serti masok szemelyisegi jogait. A kabinet javasolja a 
parttorveny modositasat, hogy meg eroteljesebben tiltsak a fegyveres erok hivatasos tisztjeinek 
parttevekenyseget, es hogy bovitsek a partok gazdalkodasi lehetosegeit. - Kadar Bela kulgazdasagi 
miniszter finnorszagi, svedorszagi es izlandi targyalasai utan kijelenti: Magyarorszag az Europai 
Szabadkereskedelmi Tarsulas orszagaival is kesz hasonlo egyezmenyt kotni, mint a Kozos Piaccal 
alairt tarsulasi szerzodes. - Szegeden megkezdodik az MSZP III. kongresszusa, amelyen ismet Horn 
Gyulat valasztjak meg a part elnokeve. - Bekescsaban a Fidesz kepviselojeloltje visszalep az SZDSZ 
javara az idokozi parlamenti valasztason. 

Majus 16. - A szabaddemokrata Peto Ivan szerint a koztarsasagi elnok es a kormanyfo kozotti 
lijabb feszultsegeknek csak az vethet veget, ha Goncz Arpad hatarozott nemmel valaszol a 
mediavezetok levaltasa ugyeben. - Magyar rendorok utaznak Kambodzsaba, hogy reszt vegyenek 
az ENSZ megfigyelo munkajaban. 

Majus 17. - A cseh es a szlovak kormany targyalasi keszsegere valaszolva a magyar kabinet is 
kifejezi reszveteli hajlandosagat az Europai Kozossegek bevonasaval tervezett talalkozon a bosi 
vizeromii ugyeben. 

Majus 18. - Budapesten tartja kozgyiileset a Nemzetkozi Sajtointezet. Antall Jozsef miniszterelnok 
felszolalasaban ligy veli: katasztrofahs helyzetet jelent a kelet-kozep-europai orszagok szamara, 
hogy a vilag meg mindig nem tud mit kezdeni a kommunizmus osszeomlasaval. - A Demokratikus 
Charta tiltakozik amiatt, hogy a kormanypartok befolyasolni akarjak a koztarsasagi elnokot a 
mediaelnokok ugyeben. - Magyar-torok miniszterelnoki talalkozo Budapesten. - A magyar 
fovarosban kezd targyalasokat a roman kulugyi allamtitkar. - A Kozponti Miiszaki Fejlesztesi Alap 
siilyos penzugyi gondjairol tajekoztatja a 6 parlamenti part frakciojat Pungor Erno tarca nelkuli 
miniszter. - Az alfoldi megyek a foldmiivelesugyi es penzugyi tarca segitseget kerik az evszazad 
egyik legsiilyosabb aszalyanak a kivedesehez. - Megalakul a Magyar Noi Unio. 
Majus 19. -Az Orszaggyiiles elfogadja az allamhaztartasrol szolo torvenyt, amely pontosan 
megszabja, milyen hataridokkel kell benyiijtani, ill. megalkotni az eves allami koltsegvetest. - Goncz 
Arpad allamfo nem menti fel Gombar Csabat, mert szerinte a lepes sertene a sajtoszabadsag elvet, 
es ezzel siilyosan zavarna az allamszervezet demokratikus miikodeset. A koztarsasagi elnok azt is 
kozli, hogy a mediatorveny hatalybalepesekor kesz a Radio es a Televizio jelenlegi elnokenek 
felmentesere, es a konszenzussal kivalasztott jeloltek kinevezesere. A Miniszterelnoki Sajtoiroda 
kozlemenyben fejezi ki sajnalkozasat az allamfo dontese miatt, mikozben hangsiilyozza, hogy a 
nezetelteres nem jelent szemelyes konfliktust Goncz Arpad es Antall Jozsef kozott. - A kormany 
kozlemenye szerint Cseh-Szlovakiat terheli a felelosseg a bosi vizeromiirol kotott szerzodes 
egyoldalii megszunteteseert. 

Majus 20. - A Nemzetkozi Sajtointezet budapesti kozgyiilesenek zarorendezvenyen Goncz Arpad 
ligy veli, hogy nem szabad tamogatni olyan elkepzeleseket, amelyek barmilyen szempontbol a 
nemzeti radio vagy televizio kisajatitasara torekszenek. - Az MDF elnoksege a parlamenti 
demokracia siilyos megsertesenek tartja a koztarsasagi elnoknek azt a donteset, hogy a kormanyfo 
javaslata ellenere nem mentette fel a Radio elnoket. - Az Orszaggyiiles kulturalis bizottsaganak 
eloke lemondja a sajtoalbizottsag munkaertekezletet, mert szerinte az ellenzeki partok politikai 
zsarolassal igyekeznek kompromisszumokra jutni a mediatorveny tervezetenek vitajaban. - 
Magyarorszag a bos-nagymarosi vizeromiirol kotott szerzodes felbontasa utan is kesz tovabbi 
targyalasokra Cseh-Szlovakiaval az arvizvedelem, a hajozas felteteleinek biztositasa es a terseg 
helyreallitasa erdekeben - mondja Madl Ferenc tarca nelkuli miniszter. - Szloveniaban targyal 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter. - A gazdasagi kabinet az ontozesi beruhazasok soron kivuli 
tamogatasat javasolja a kormanynak. - Az MSZOSZ megkuldi az Allami Szamvevoszeknek 
elszamolasat a volt SZOT-vagyonrol, amelynek konyv szerinti erteke 1,8 milliard Ft. - 
Magyarorszag csatlakozik az ENSZ-nek ahhoz a kornyezetvedelmi egyezmenyehez, amely a Fold 



ozonreteget vedi. 

Majus 21. - A kormany 400 millio Ft-ot ad az aszalykarok enyhitesere, 550 milliot pedig a 
Karpotlasi Hivatal felszereltsegenek javitasara. A kabinet emeli a lakas-elotakarekossagi hitelt. - Az 
Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga 8 oran at hallgatja meg Hankiss Elemer teveelnokot, de 
elhalasztja az allasfoglalast az alkalmassagrol. - Gazdasagpolitikai iranyvaltast surget a 
kormanykoalicio legkisebb partja, a Keresztenydemokrata Neppart. - Budapesten targyal az ukran 
kormanyfo, Vitold Fokin. 

Majus 22. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda kozlemenyben fejti ki: Antall Jozsef egeszsegi allapota 
nem ad okot az utodlassal osszefuggo talalgatasokra. A dokumentumhoz orvosi jelentest is 
csatolnak. - Jeszenszky Geza zagrabi targyalasain szorgalmazza a horvat menekultek mielobbi 
hazatereset. - Magyarorszagot felveszik az EUREKA tagallamai koze. - Ketoras sztrajkot tart 
reggel a Vasutasok Fuggetlen Szakszervezeti Szovetsege. A munkabeszuntetes 3 resztvevoje a 
sinekre allva akadalyozza a Lover expressz elindulasat, ezert a rendorseg letartoztatja oket. - 85 
eves koraban meghal Ranki Gyorgy zeneszerzo. 

Majus 23. - Az SZDSZ gyori regionalis tanacskozasan bejelentik az ellenzeki part olyan programot 
hirdet, amely egyebek kozott a munkanelkuliseggel es a munkahelyteremtessel foglalkozik. - 94 
evesen meghal Sasdi Sandor iro. 

Majus 24. - Az SZDSZ jeloltje, Sarkadine Lukovics Eva nyeri meg az idokozi parlamenti valasztast 
Bekescsaban. Masodikkent az MSZP-s Hideg Gabor, harmadik helyen pedig az MDF jeloltje, 
Kadar Bela vegez. 

Majus 25. - Antall Jozsef az alkotmanybirosaghoz fordul, miutan Goncz Arpad elutasitja 
eloterjeszteset, a Radio elnokenek felmentesere. Elozoleg a 2 politikus nehany perces szivelyes 
beszelgetest folytat a parlamentben, egy kituntetesi unnepsegen. - Az ellenzeki partok frakcioi 
alkotmanyellenesnek tartjak azt a nyilatkozattervezetet, amelyet a koalicios partok frakciovezetoi 
akarnak az Orszaggyiiles ele terjeszteni a koztarsasagi elnok hataskorenek alkotmanyos 
gyakorlasarol. - Torgyan Jozsef, a kisgazdapart elnoke megerositi, hogy bizalmatlansagi inditvanyt 
nyiijt be a miniszterelnok ellen, ha az MDF a parlamentet is felhasznalva akar lepeseket tenni a 
koztarsasagi elnokkel szemben. 

Majus 26. - Az Orszaggyiiles heves vita utan surgosseggel napirendre tiizi a kormanyparti 
frakciovezetok nyilatkozattervezetet a koztarsasagi elnok hataskorenek alkotmanyos gyakorlasarol. 
- Az SZDSZ elnoke, Tolgyessy Peter Bonnban targyal a nemet Szabaddemokrata Part vezetoivel, 
akiknek elmondja: szerinte az Antall-kormany minden hatalmat maganak tulajdonit. - A 
Demokratikus Charta nyilatkozatban tiltakozik az allamfo szemelyet ert meltatlan tamadassorozat 
ellen. 

Majus 27. - A kormany kozlemenyben utasitja vissza, hogy ki akarna kenyszeriteni Goncz Arpad 
lemondasat. - A kormany ligy dont, hogy kozponti tamogatasbol fizetik ki a Dimag Rt.-nek a honap 
kozepe ota felhalmozodott adossagat. - A Fuggetlen Kisgazdapart 35 fos frakcioja a jovoben 
elozetes koalicios egyeztetesre tart igenyt minden kerdesben. 

Majus 28. - Budapesten targyal John Major brit miniszterelnok, aki kozli: London hajlando 
konzultalni Magyarorszag kozos piaci felveteli kerelmenek idoziteserol. - A kormany rendeletet 
alkot arrol, hogy a karpotlasi jegyek tulajdonosai a jogosultsaguk megallapitasat koveto 60 napon 
belul donthetnek arrol, at akarjak-e valtani a papirokat eletjaradekra. - A Foldmiivelesugyi 
Miniszterium konkret intezkedesi tervet terjeszt a kormany ele az aszalykarok enyhitesere. - Az 
Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga masodik meghallgatasi ulesen sem dont Hankiss Elemer 
teveelnok alkalmassagarol. - A Magyar Gepjarmiiimportorok Egyesulete alkotmanyellenesnek es a 
versenysemlegesseg durva megsertesenek tartja, hogy a kormany vammentesseget adott a Ford 
egyik kisteherautojanak, mikozben emelte az osszes tobbi aruszallito jarmii behozatali vamjat. 
Majus 29. - Antall Jozsef miniszterelnok a bonni nagykovetet, Csenger-Zalan Attilat javasolja a 
Nemzetbiztonsagi Hivatalt felugyelo tarca nelkuli miniszterek. - A szakszervezeti szovetsegek 
megallapodnak abban, hogy nov. 3-an egyszerre tartjak meg az erdekvedelmi szervezetek kozotti, 
valamint az uzemi tanacsi valasztasokat. A targyalo felek egyetertenek abban is, hogy felosztjak a 



volt SZOT-vagyont, de az elosztas modjarol mar elternek a velemenyek. - A kormanyzat es a Dimag 
Rt. vezetese egymast hibaztatja a diosgyori dolgozok munkahelyeinek veszelyeztetese miatt. Kozben 
orizetbe veszik a Dimag 2 volt vezetojet, akiket visszaelessel gyaniisitanak. - Budapesten a magyar- 
vietnami kulugyminiszteri talalkozon elhangzik, hogy Magyarorszag lij megallapodasokkal akarja 
lij alapokra helyezni a ketoldalii kapcsolatokat Vietnammal. - Budapest fopolgarmestere 
elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyarok Nemzeti Szovetsege es a Martirok Igazsagtevo 
Bizottsaga az elmiilt napokban engedely nelkul allitott fel egy szekely kaput az Ujkoztemetoben, a 
301-es parcella szomszedsagaban. - Meghal a harmadik magyar lijszives. Az 54 eves ferfi 
virusfertozest kapott, amit legyengult immunrendszere nem tudott legyozni. - Gyorott vadat 
emelnek az ev elejen felderitett neonaci csoport ellen. 

Majus 31. - Magyarorszag teljes mertekben csatlakozik a Szerbia es Montenegro elleni nemzetkozi 
buntetointezkedesekhez. A kormany tarcakozi bizottsagot hoz letre az ezzel kapcsolatos feladatok 
osszehangolasara. A kabinet hangsiilyozza dontese kizarolag az agresszio megfekezeset es a beke 
megteremteset celozza es nem iranyul Szerbia es Montenegro nepei ellen. 
Junius 1. - Rendkivuli ulest tart a kormany, hogy attekintse mikent erinti Magyarorszagot a 
Jugoszlavia elleni ENSZ-embargo. - Megbeszelest tart Goncz Arpad es Antall Jozsef, de a 
talalkozorol nem kozolnek reszleteket. - A delszlav haboriirol is targyal Budapesten az amerikai 
penzugyminiszter elso helyettese. John E. Robson Antall Jozsef miniszterelnokkel. - Jeszenszky 
Geza kulugyminiszter fogadja a brit, a francia es a belga nagykovetet, valamint az amerikai 
idegennyelvii ugyvivot. A talalkozon megvitatjak, hogy milyen gazdasagi es biztonsagpolitikai 
kovetkezmenyekkel jar Magyarorszagra nezve a szerbellenes szankciok betartasa. - Az MDF 
frakciovezetoje inditvanyozza a dontes elhalasztasat arrol a koalicios nyilatkozattervezetrol, amely a 
koztarsasagi elnok alkotmanyos jogkoret vizsgalna. Konya Imre az Alkotmanybirosag hamarosan 
varhato dontesevel indokolja a lepest. - A foldmiivelesugyi tarca cafolja azokat a hireszteleseket, 
hogy csaknem felmillio hektar szantofold maradt volna bevetetlenul. A miniszterium adatai szerint 
az orszagban 330 ezer hektar van parlagon. - Dragul a benzin es a gazolaj. 

Junius 2. - Az Orszaggyiiles Jan. l-jetol visszamenolegesen 3 es 18% kozotti nyugdijemelest szavaz 
meg azoknak, akik 1989. jan. 1-je elott mentek nyugdijba. A parlament dont arrol is, hogy a 
koltsegvetesbol 800 millio Ft-ot atcsoportositanak a munkanelkuli-segelyre mar nem jogosultak 
ellatasara. - A kormany elrendeli a Biztonsagi Tanacs szankcioinak teljes korii vegrehajtasat. A 
kabinet hatarozata alapjan az osztrak es a cseh-szlovak hatarszakaszon nem lephetnek be 
Magyarorszagra Jugoszlaviaba arut szallito kamionok es vagonok. - Fur Lajos honvedelmi 
miniszter kizarja ennek lehetoseget, hogy magyar katonak reszt vegyenek egy esetleges jugoszlaviai 
katonai beavatkozasban az ENSZ vezetesevel. - Roszkenel es Tompanal a kamionosok a jugoszlav 
oldalon blokad ala veszik a magyar-szerb hatart. - Az Alkotmanybirosag felszolitja az 
Orszaggyiilest, hogy dec. 1-jeig ketharmados tobbseggel alkossa meg a nemzeti es etnikai 
kisebbsegek jogait szabalyozo torvenyt. A testulet elmarasztalja a parlamentet a keslekedesert. 
Junius 3. - A Jugoszlavia elleni intezkedesek eletbelepesevel Magyarorszag megerositi a 
hatarorseget es a hatar menti rendorseget az esetleges szerb akciok miatt. - A munkaugyi tarca 
allamtitkara, Schamschula Gyorgy az erdekkepviseletek tiltakozasa ellenere is fontosnak tartja, 
hogy ne csak a szakszervezeti tagok szavazzanak a szakszervezeti vagyonrol, hanem valamennyi 
munkavallalo, munkanelkuli es nyugdijas is. - Az iparpolitika megvaltoztatasat, vagyis a termeles 
boviteset es allami beavatkozast javasol a valsagovezetekben a KDNP. - A Fovarosi Kozgyiiles 
masodfokon is pert veszit a budapesti koztarsasagi megbizottal szemben, aki torvenysertonek talalta 
azokat az 1991. evi hatarozatokat, amelyeknel hianyzott a jelen levo kepviselok tobb mint felenek 
egybehangzo szavazata. - A Martin Luther King Egyesulet kepviseloi elhagyjak az Orszaggyiiles 
kulugyi es emberi jogi bizottsaganak egyuttes uleset, igy tiltakozva a kulfoldi diakok ellen elkovetett 
atrocitasok miatt. 

Junius 4. - A kormany dont arrol, hogy az Europai Beruhazasi Banktol 50 millio ECU-t, az Europai 
Ujjaepitesi Banktol pedig 21 millio ECU-t vesz fel litepitesre. A kabinet intezkedik az aszalykarok 
enyhitese erdekeben. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsagaban egyontetiien ligy itelik meg, hogy 



Magyarorszagnak onmersekletet es higgadtsagot kell taniisitania a delszlav valsagban. - A diosgyori 
kohaszok kovetelik, hogy a kormany feltetel nelkul adjon garanciat a Dimag Rt. hosszii tavii 
miikodtetesere, es legalabb 6500 munkas foglalkoztatasara. 

Junius 5. - Antall Jozsef miniszterelnok nyilvanossagra hozza az Alkotmanybirosaghoz intezett 
kerdeseit a koztarsasagi elnok jogkorerol. A kormanyfo a tobbi kozott arra var valaszt, hogy egy 
szabadsagjog serelme valoban siilyosan zavarhatja-e az allamszervezet demokratikus miikodeset, ill. 
mire terjed ki a koztarsasagi elnok merlegelesi jogkore. - A kormany modositja az elso karpotlasi 
torveny vegrehajtasi rendeletet, hogy a masodik karpotlasi torveny jogosultjainak is maradjon 
termofold. - A kabinet Herczog Laszlo helyettes allamtitkart bizza meg a szakszervezeti targyalasok 
folytatasara, miutan a munkaugyi allamtitkar, Schamschula Gyorgy eles vitaba keveredett az 
erdekvedokkel. - Zagrabban a magyar es a horvat kereskedelmi kapcsolatok boviteserol ir ala 
megallapodast a 2 orszag illetekes minisztere. 

Junius 6. - Az MSZP valasztmanya a cigany szarmazasu Peli Tamas festomiiveszt valasztja 
kepviselonek az elhunyt Nagy Attila helyere. 

Junius 7. - A Fidesz orszagos tanacsa a parlamenti kepviselok szamanak csokkenteset es a Hstas 
mandatumok aranyanak noveleset javasolja. - A Komarom-Esztergom megyei Kisberen immar 
hetedszer eredmenytelen az idokozi parlamentikepviselo-valasztas. 

Junius 8. - Az Alkotmanybirosag alkotmanyellenesnek talalja azt az 1974-es minisztertanacsi 
hatarozatot, amely szerint a Magyar Radio es a Televizio a kormany felugyelete alatt all. A testulet 
a rendelkezes megsemmisiteset nov. 30-aig felfuggeszti, es felkeri az Orszaggyiilest, hogy addig 
alkossa meg a mediatorvenyt. Az Alkotmanybirosag a miniszterelnok keresere valaszul 
megallapitja, hogy az allamfo a kinevezeshez es a felmenteshez nem tamaszthat tovabbi felteteleket 
a torvenyben meghatarozottakon kivul, - A kormany ligy iteli meg, hogy nem kell felulvizsgalnia 
eddigi gyakorlatat es allaspontjat a mediavezetok kinevezeserol es felmenteserol, hiszen eddig is az 
alkotmany rendelkezeseinek megfeleloen jart el. - Horvath Balazs tarca nelkuli miniszter durva 
ragalmazasnak tartja a szabaddemokrata Eorsi Matyas kijelenteset egy tevemiisorban, hogy a 
taxisblokad alatt belugyminiszterkent azt fontolgatta: a tomegbe lovet. 

Junius 9. - Az Orszaggyiiles hatalyon kivul helyezi a bos-nagymarosi vizlepcso megvalositasarol es 
uzemelteteserol Csehszlovakiaval kotott szerzodest. A kepviselok elfogadjak a Postarol szolo 
torvenyt es a munkavallaloi resztulajdonosi programrol szolo jogszabalyt. Ez utobbi alapjan a 
dolgozok tulajdont szerezhetnek vallalatukban, ha ezt legalabb egynegyeduk kezdemenyezi es a 
cegtulajdonos is egyetert vele. - Nyilvanossagra kerul, hogy a nemzetbiztonsagi ugyekert felelos 
tarca nelkuU miniszternek jelolt Csenger-Zalan Attila 4 evvel korabban elutott egy gyalogost, 
amiert 1 ev felfuggesztett bortonbuntetesre iteltek, de minden tovabbi joghatrany alol felmentettek. 
A politikus lemond jelenlegi, bonni nagykoveti tiszterol, de az Orszaggyiiles nemzetbiztonsagi es 
kulugyi bizottsaganak elnoke erkolcsileg igy is helyteleniti, hogy annak idejen nem szamolt be az 
esetrol a bizottsagi meghallgatason. - A Kulugyminiszterium felkeri a jugoszlav kormanyt, hogy 
csokkentse budapesti nagykovetsegenek letszamat. - A gabonatermesztok az aszalykarok 
megteriteset, valamint kedvezmenyes hitelt es a biiza minimalaranak noveleset kovetelik a 
kormanytol. 

Junius 10. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy kommunista rendszerhez kotodott egyes tarsadalmi 
szervezetek az ev vegeig nem idegenithetik el vagyonukat, ill. nem terhelhetik meg azt. A kepviselok 
megvaltoztatjak a devizagazdalkodasrol szolo jogszabalyt, lehetove teve ezzel a bankkozi belfoldi 
devizapiac letrehozasat. - Antall Jozsef a kormany neveben feljelenti Eorsi Matyas 
szabaddemokrata kepviselot, mert hivatalos szemelyt sertett meg, amikor azt allitotta, hogy 
Horvath Balazs mint belugyminiszter a taxisblokad idejen a tomegbe akart lovetni. - Pekingben 
targyal Kadar Bela kulgazdasagi miniszter. 

Junius 11. - A kormany allasfoglalasban fejti ki, hogy Magyarorszag azert csatlakozott a 
szerbellenes ENSZ-szankciokhoz, mert meggyozodese, hogy a nemzetkozi kozosseg igy segitheti elo 
leginkabb a megoldast a delszlav viszalyban. - A kabinet modositja a penzforgalomrol es 
bankhitelrol szolo rendeletet, hogy a korabbinal eredmenyesebben lehessen hozzajarulni a 



tartozasok es vamkovetelesek ellenertekehez. - Az Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga ismetelten azt 
keri, hogy Antall Jozsef kozolje, milyen feltetelekhez koti a Televizio zarolt koltsegvetesi 
tamogatasanak feloldasat. - A Fuggetlen Kisgazdapart fotitkara felfuggeszti Torgyan Jozsefet 
partelnoki tisztsegebol es megfosztja parttagsagatol. Nemeth Bela fegyelmi vetsegekkel gyaniisitja 
az elnokot, akitol a partalkotmanyra hivatkozva atveszi a kisgazdapart iranyitasat. Torgyan Jozsef 
ugyanakkor puccsnak minositi a tortenteket. - A Magyar Katolikus Puspoki Kar koveteli az iskolai 
fakultativ hitoktatas biztositasat. 

Junius 12. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok vilagmeretii osszefogast surget a kornyezeti karok 
megoldasaert a Rio de Janeiro-i lin. Fold-csiicson. Az allamfo bejelenti, hogy Magyarorszag 
csatlakozik a klimaegyezmenyhez es ahhoz a megallapodashoz, amely felszolit a Fold allat- es 
novenyvilaganak megorzesere. - A kormany ligy dont, hogy a jovoben a privatizacios intezkedesek 
elott elemzest kell kesziteni arrol is, hogy a tulajdonvaltas nem teremt-e monopolhelyzetet, ill. 
mikent segiti elo a versenyhelyzetet. A kabinet lij hitelgarancia-rendszert hoz letre a kis- es 
kozepvallalkozasok tamogatasara. A szovivoi tajekoztaton elhangzik, hogy tobb mint 3 ezer csod- es 
csaknem 4 ezer felszamolasi bejelentes erkezett be, es mindez a foglalkoztatottak 20%-at erinti. - A 
kormany kesz javaslatot tenni a Televizio 1 milliard Ft-os zarolt allami tamogatasanak 
folyositasara, ha az intezmeny elnoketol kelloen alatamasztott tajekoztatast kap a gazdalkodasi 
gondok megszuntetesere tett intezkedesekrol es azok eredmenyerol. - A magyar es a roman 
miivelodesi tarca megallapodik abban, hogy a 2 orszag kulonos figyelmet fordit a kisebbsegek 
anyanyelvi kepzesere, biztositva a szabad valasztas felteteleit. - A kisgazdapart fotitkara, Nemeth 
Bela es Cseh Sandor alelnok bejelenti, hogy ugyvivo testulet veszi at a part vezeteset. - Athelyezik a 
rakoskeresztiiri koztemetoben engedely nelkul emelt szekely kaput, mikozben a Magyarok Nemzeti 
Szovetsegenek 2 tagjat eloallitjak, mert akadalyozni probaljak a munkat. 

Junius 13. - A Fuggetlen Kisgazdapart 35 fos frakcioja elismeri Nemeth Bela fotitkar intezkedeseit 
a partelnok tagsaganak felfuggesztesere, es igy nem tekinti Torgyan Jozsefet a part elnokenek. - 
Megalakul az SZDSZ szocialliberalis szarnya, amely elsosorban a berbol es fizetesbol eloket 
kepviseli, es programjanak kozeppontjaban az eselyegyenloseg megteremtese all. 
Junius 14. - Antall Jozsef miniszterelnok a budapesti piarista gimnaziumban mondott unnepi 
beszedeben arra figyelmeztet, hogy a tersegben felulkerekedhetnek az elszigetelodes hivei, es lijra 
teret nyerhet a birodalmi gondolkodas, ha a Nyugat magara hagyja Kelet-Kozep-Europat. 
Junius 15. - Avatounnepseget tartanak a rakoskeresztiiri koztemeto 301-es parcellajanal. Az 56-os 
emlekmii leleplezesenek alkalmabol Goncz Arpad allamfo es Antall Jozsef miniszterelnok is a 
nemzeti egyseg fontossagat hangsiilyozza. - Boross Peter belugyminiszter a parlamentben bejelenti, 
hogy a honvedelmi tarca vezetojevel kozosen feljelentest tesz Torgyan Jozsef ellen, hatosag nagy 
nyilvanossag elott elkovetett megsertesenek gyaniijaval, miutan a kisgazda vezeto azt allitotta, hogy 
a Nemzetbiztonsagi Hivatal emberei is reszt vettek az elozo heti kisgazdapuccsban. Torgyan Jozsef 
ugyanakkor lemondasra szolitja fel Antall Jozsef miniszterelnokot. - A kormanyfo a KDNP 
frakciovezetojet, Fuzessy Tibort javasolja a nemzetbiztonsagot felugyelo tarca nelkuH miniszternek. 
Antall Jozsef egyiittal inditvanyozza, hogy a koztarsasagi elnok a jelenlegi kulugyi allamtitkart, 
Katona Tamast nevezze ki a Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkarava. 
Junius 16. - Az Orszaggyiiles torvenyt alkot arrol, hogy a szakszervezeti valasztasok utan 
ideiglenesen az elnyert szavazatok alapjan osztjak fel a vagyont az erdekvedok kozott. Az MSZP 
alkotmanyellenesnek tartja a torvenymodositast. - A parlament kormanyparti tobbsege negyedik 
probalkozasra megszavazza a tarsadalmi szervezetek koltsegvetesi tamogatasarol szolo hatarozati 
javaslatot. Az ellenzeki partok azt kifogasoljak, hogy szerintuk a kormany felriigta a korabbi 
hatparti megallapodast, es olyan szervezetek tamogatasara csoportositott at penzt, amelyek kozel 
allnak a koaliciohoz. 

Junius 17. - Az Orszaggyiiles kulturalis bizottsaga Hankiss Elemer harmadszori meghallgatasa 
utan azt javasolja a miniszterelnoknek, hogy intezkedjen a Televizio elnokenek utodlasarol, es 
kezdemenyezze az allamfonel Hankiss Elemer felmenteset. Az ellenzek szerint ugyanakkor a 
felhozott indoklas egyetlen pontja sem felel meg a valosagnak. - Konya Imre lemond az 



Orszaggyiiles ugyrendi bizottsaganak elnoki tiszterol. 

Junius 18. - A kormany 350 dollarra emeli az 1992. evi turistaellatmanyt. A kabinet dont arrol is, 
hogy meg a rendkivuli ulesszak idejen felkeri az Orszaggyiilest a koltsegvetesi bevetelek oldalanak 
modositasara es a tervezettnel nagyobb hiany finanszirozasara. A miniszterek 500 millio Ft-ot 
osztanak el a tarcak kozott a bosi allamkozi szerzodes felmondasabol eredo feladatok 
vegrehajtasara. - Fuzessy Tibort kinevezik a nemzetbiztonsagi ugyekert felelos tarca nelkuli 
miniszterre. - A becsi es a budapesti varosvezetok egyuttmiikodeserol es az 1996-os vilagkiallitasi 
rendezvenyekrol kozos nyilatkozatot ir ala a 2 varos fopolgarmestere, Demszky Gabor es Helmut 
Zilk. - A Fuggetlen Kisgazdapart tortenelmi tagozata es a 35 fos kepviselocsoport megallapodik 
abban, hogy lijabb kiserletet tesz a partegyseg megteremtesere. A Torgyan Jozseftol elpartolt 
kisgazda vezetok azt allitjak, hogy a tisztsegebol felfuggesztett partelnok Szatmari Lajos neven 
valoban titkos ugynok volt, es 1957-ben jegyzokent reszt vett a Tucsek-fele verbirosag munkajaban. 
Junius 19. - Elkeszul a kormany lij munkaprogramja. A kidolgozasaval megbizott Szabo Tamas 
tarca nelkuH miniszter elmondja, hogy a kabinet a jovoben kiemelt feladatanak tekinti az 
intezmenyfejlesztest, es ezen belul a hitelrendszer atalakitasat, valamint az infrastruktiira 
fejleszteset a tartos gazdasagi novekedes erdekeben. - A kormany rendeletben szabalyozza a terites 
elleneben igenybe veheto egeszsegugyi szolgaltatasokat. - Antall Jozsef miniszterelnok fogadja 
Hankiss Elemert, a Televizio elnoket, es talalkozojukon tajekoztatjak egymast allaspontjukrol. - A 
Fovarosi Kozgyiiles penzugyi szakemberei szabalytalansagokat talalnak a Nagyvasarcsarnok 
feliijitasi munkaiban. - A Fidesz parlamenti kepviselocsoportja lijabb 1 evre bizalmat szavaz Orban 
Viktor frakciovezetonek. 

Junius 21. - Kisberen az MSZP jeloltjet, Keleti Gyorgyot kepviselonek valasztjak meg az idokozi 
parlamenti valasztason. Masodik helyen az MDF, harmadikon a kisgazdapart es negyediken a 
Fidesz vegzett. - Antall Jozsef az MDF keresztenydemokrata korenek tanacskozasan arra 
figyelmeztet, hogy a kovetkezo valasztasokon a kommunista vezetoreteg mint lijburzsoazia lij 
szerepkorben, esetleg szocialdemokrata szinekben jelenhet meg. - A Fidesz het vegi frakcioulese 
utan bejelentik: a part megkezdi felkeszuleset a kormanyzati munkara, mert ligy latja, hogy az 
MDF nepszeriisege melyponton van, es nem valoszinii lijravalasztasa. 

Junius 22. - Az Orszaggyiiles torvenyt alkot a tartosan allami tulajdonban marado vallalkozoi 
vagyon kezeleserol es hasznositasarol. A kepviselok dontenek annak a tartalekalapnak az 
elosztasarol is, amely az egyhazak koltsegvetesi tamogatasat szolgalja. Eszerint 21 egyhaz osszesen 
68 millio Ft-ot kap, es ebbol az osszegbol a katolikus egyhaz 35 millioval, a reformatus 14 millioval, 
az evangelikus 7 millioval, az izraelita felekezet pedig 2,5 miUio Ft-tal reszesul. - Kinevezik a 
Miniszterelnoki Hivatal lij politikai allamtitkarat, Katona Tamast, valamint az lij kulugyi es 
nepjoleti allamtitkart, Kelemen Andrast es Pusztai Erzsebetet. - Goncz Arpad egy budapesti 
nemzetkozi konferencian ligy velekedik, hogy Kelet-Kozep-Europaban a hatalmat birtoklok egyre 
leplezetlenebb ingerultseggel fogadjak az ellenzeki kisebbseg velemenyet. - Budapesten targyal a 
Nemzetkozi Valutaalap kuldottsege. - Brusszelben megkezdodik a Kozos Piac es Magyarorszag 
vegyes bizottsaganak ulese. - Ausztralia 70 millio ausztral dollar bankhitelt ad Magyarorszagnak a 
ketoldalii gazdasagi es kereskedelmi kapcsolat fejlesztesere. - Debrecenben az onkormanyzat es az 
egyhazak kepviseloi megallapodnak a volt egyhazi ingatlanok visszaadasarol. 
Junius 23. - Az Orszaggyiiles lin. nemzeti gondozasi dijat szavaz meg azoknak, akik 1944 es 1989 
kozotti jogtalansagok kovetkezteben siilyos egeszsegkarosodast szenvedtek. A parlament torvenyt 
alkot a Nemzeti Udulesi Alapitvanyrol. - Antall Jozsef miniszterelnok kezdemenyezi a Televizio es a 
Radio elnokeinek felmenteset, es megigeri, hogy az Orszaggyiiles oszi ulesszakaig megteszi szemelyi 
javaslatait az lij mediaelnokok kinevezesere. - A kormanykoalicio allaspontja szerint meg a 
mediatorveny elfogadasa elott meg kell oldodniuk a szemelyi kerdeseknek, mig az ellenzek ligy latja, 
hogy igazi megoldast csak a mediatorveny hozhat, amely megnyugtatoan rendezne a szemelyi 
ugyeket is. - Torgyan Jozsef beperli Antall Jozsef miniszterelnokot, azt allitva, hogy megsertette 
szemelyisegi jogait. - 2%-kal csokkenti kamatait az MNB. 
Junius 24. - Antall Jozsef az UNESCO es a Wiesenthal Kozpont altal szervezett parizsi 



konferenciahoz intezett uzeneteben arra figyelmeztet, hogy rendkivuli felelosseg terheli azokat, akik 
akar meggondolatlansagbol, akar szandekosan az antiszemitizmushoz nyiilnak. - Nurnbergben 
Antall Jozsef a helyi iparkamara meghivottjakent biralja a Nyugatot, mert szerinte tiil sokaig 
tamogatott feldiktatorikus rendszereket. - Az MNB 1,6%-kal leertekeli a forintot. - A 
berszabalyozas teljes megszunteteset kerik a masodik felevre az Erdekegyezteto Tanacsban reszt 
evo szakszervezetek, am ezt az igenyt a kormanyzat alaptalannak tartja. - Csepe Belat valasztjak a 
KDNP frakciovezetojeve. - A Magyar Televizio elnoke nyilt levelben hivja fel Antall Jozsef 
kormanyfo figyelmet arra, hogy szerinte megalapozatlan es teves parlamenti bizottsagi dontes 
alapjan javasolta felmenteset. - Hadgyakorlatot tartanak Tatarszentgyorgyon. 
Junius 25. -A kormany attekinti a deli hatarokon zajlo esemenyeket, es megallapitja, hogy 
Magyarorszag abban erdekelt: mielobb helyrealljon a beke a delszlav koztarsasagokban, es a 
Szerbia es Montenegro elleni gazdasagi embargo rovid ideig tartson. A kabinet rendeletben 
szabalyozza a politikai uldozottek karpotlasi torvenyenek vegrehajtasat. - Az AVU feleves 
egyenlege szerint 36 miUiard Ft folyt be a privatizaciobol, de ebbol 25 miUiard Ft-ot az 
allamadossag torlesztesere es a tarsadalombiztositasi tartozasokra kellett forditani. - Moszkvaban a 
magyar kulugyi allamtitkar helyettese es az orosz kulugyminiszter helyettese egyetert abban, hogy a 
2 orszag kozosen lephet fel kisebbsegi ugyekben a nemzetkozi szervezetekben. 

Junius 26. -A kormany megvitatja a koltsegvetesi helyzetet. A penzugyi allamtitkar elmondja, hogy 
1993-ban a hiany elorelathatolag 200 miUiard Ft lesz, amit csak ligy tudnak finanszirozni, ha 
megadoztatjak az alapveto elelmiszereket 10, netan 20%-kal. A kabinet dont arrol is, hogy az 
egeszsegugyi dolgozok beremelesere 2,2 milliard Ft-ot ad. Budapesten targyal Hans-Dietrich 
Genscher volt nemet kulugyminiszter. - A kisgazdapart orszagos vezetosege kizarja a partbol Ugrin 
Emeset. Az indoklas szerint a frakciovezeto partellenes tevekenyseget folytatott, es tudott a Torgyan 
Jozsef elleni osszeeskuvesrol. 

Junius 27. - Az MDF orszagos valasztmanya Szekelyhidi Agostont bizza meg az ugyvivoi testulet 
elnoki tisztevel. - Jeszenszky Geza az egyetemes magyarsag szemleletenek kialakitasat szorgalmazza 
az MDF kulugyi munkaertekezleten. - A Fuggetlen Kisgazdapart tortenelmi tagozatanak elso 
orszagos kuldottgyiilese felkeri a part 35 fos frakciojanak vezetoseget, hogy vegyen reszt a 
kozelmiiltban kezdemenyezett koalicios targyalasokon. A tagozat Horvath Laszlot valasztja meg 
elnokke, Belaffy Antalt pedig fotitkarra. - Nagygyiilest tartanak a Torgyan Jozsefhez hii kisgazdak 
is, akik nepszavazassal akarnak donteni arrol, hogy a jelenlegi Orszaggyiilest valtsa fel 
alkotmanyozo nemzetgyiiles. - Stajerorszagban arokba zuhan egy magyar turistabusz, amelynek 
utasai kozul ketten meghalnak. 

Junius 29. - Budapesten ulesezik az Europa Tanacs parlamenti kozgyiilese. A tanacskozason az 
MDF egyik alelnoke, Medgyasszay Laszlo kijelenti: Magyarorszag az eddiginel tobb anyagi, 
politikai es erkolcsi segitseget var az Europa Tanacstol. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda megerositi, 
hogy a koltsegvetesi torvenynek megfeleloen szept.-tol 2 ezer Ft-os beremelest kapnak az oktatasi, 
kozgyiijtemenyi, kozmiivelodesi es miiveszeti teruleten dolgozok. - Kupa Mihaly penzugyminiszter 
kedvezo valtozasokat iger az oszre a hitelkepes vallalkozasoknak. - Budapesten targyal a 
legnagyobb amerikai szakszervezeti szovetseg, az AFL-CIO elnoke. Lane Kirkland. 
Junius 30. - Az Europa Tanacs Budapesten ulesezo parlamenti kozgyiilese hatarozatban iteli el a 
szerb hatosagokat, amiert nem biztositjak az alapveto szabadsagjogokat a koszovoi albanoknak es a 
vajdasagi magyaroknak, valamint a montenegroi muzulmanok szamara. A tanacskozas felszolitja 
Magyarorszagot, Cseh-Szlovakiat es Romaniat, hogy alakitson ki atfogo politikat a be- es 
kivandorlokkal, ill. a menekultekkel kapcsolatban. - A menekultugyi problemarol kezd 
tanacskozast a horvat es a magyar belugyminiszter. - A legfobb ugyesz felszolalassal el a Magyar 
Radio elnokenek intezkedese ellen, amellyel szabadsaga idejere az altalanos helyettesito jogkorrel 
nem az alelnokot, Csiics Laszlot, hanem az ugyvezeto igazgatot, Galik Mihalyt bizta meg. - 
Budapesten targyal a Jordan kulugyminiszter. - A magyarorszagi szivatultetesek soraban elso 
alkalommal kap lij szivet egy 31 eves nobeteg. 
Julius 1. - Goncz Arpad tajekoztatja Antall Jozsefet arrol, hogy nem menti fel a Televizio es a Radio 



elnoket. A koztarsasagi elnok formai es tartalmi okokra hivatkozva hozza meg donteset. A kormany 
allaspontja szerint a mediaelnokok felmentesere tett miniszterelnoki javaslat mindenben megfelel az 
alkotmanynak es a hatalyos torvenyi eloirasoknak. - Antall Jozsef kormanyfo fogadja az Europa 
Tanacs fotitkarat, Catherine Lalumicre-t, akivel kisebbsegi problemakrol targyal. - A gazdasagi 
kabinet azt javasolja a kormanynak, hogy szept. l-jetol emelje meg a csaladi potlekot. 
Julius 2. - Ujabb menekulttaborok nyitasarol dont a Menekiiltiigyi Hivatal, miutan az eddigiek mar 
megteltek. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaga targyalasokat surget Ausztria kormanyaval a 
szerbekkel szemben bevezetett osztrak vizumkenyszerrol, amely hatranyosan erinti 
Magyarorszagot. - Bukarestben alairjak a magyar-roman kitoloncolasi szerzodest, am a jogszabaly 
csak a 2 parlament jovahagyasa utan lep eletbe. - Aradon a magyar es a roman kulugyi allamtitkar 
megallapodik abban, hogy a 2 orszag hataran napokon belul 3 lij atkelohelyet nyitnak Battonyanal, 
Mehkereknel es Dombegyhazanal. Dontenek arrol is, hogy karteritest kernek az Europai 
Kozossegektol a jugoszlavellenes embargo okozta vesztesegekert. - A kormany szerint Goncz Arpad 
a mediaelnokok felmentesenek megtagadasakor ismet tiilment alkotmanyos jogkoren es 
partpolitikai dontest hozott a kerdesben. - A Fovarosi Onkormanyzat kepviseloi nem szavazzak 
meg a budapesti tavhoszolgaltatas dijanak emeleset. - A Gazdasagi Versenyhivatal 
alkotmanyellenesnek iteH a Ford cegnek adott vamkedvezmenyt, mert az szerinte serti a 
versenysemlegesseget. 

Julius 3. - Budapesten tartjak az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet parlamenti 
kozgyiileset. Antall Jozsef miniszterelnok felszolalasaban Europa allamaihoz fordul a menekultugyi 
problema es a kisebbsegi kerdesek megoldasa erdekeben. - A kulfoldon dolgozo magyar diplomatak 
utasitast kapnak arra, hogy tolmacsoljak a kormanyoknak Magyarorszag kereset es minden 
lehetseges eszkozzel probaljak megakadalyozni a Bosznia-Hercegovinaban elok kitelepiteset. - 
Antall Jozsef miniszterelnok fogadja az IMF egyik igazgatojat, Jacques de Groote-t, aki 
hangsiilyozza: megengedhetetlen, hogy Magyarorszagon az 1993. evi koltsegvetesi hiany meghaladja 
a 150 milliard Ft-ot, vagyis a brutto nemzeti termek 5%-at. A kormany ligy dont, hogy 50 milliard 
Ft-tal csokkenti az 1993. evi koltsegvetes kiadasi oldalat. - Antall Jozsef miniszterelnok kozli a 
japan penzugyminiszterrel, Kutomu Hataval, hogy Magyarorszagnak rendkivul fontosak a japan 
tokebefektetesek. - A gazdasagi kabinet kozH, hogy a Ford cegnek adott kedvezmenyt a kormany 
mas formaban ugyan, de mindenkeppen fenn akarja tartani. - A kormany elrendeli a Miiveszeti 
Alap megszunteteset, es egyidejiileg a Magyar Alkotomiiveszeti Alap letrehozasat. 
Julius 5. - A magyar holocaust 600 ezer martirjara emlekeznek Budapesten a hazai es a vilag 
kulonbozo reszerol erkezo tiilelok. - Kadar Janos halalanak harmadik evfordulojan megemlekezest 
tart a Munkaspart a budapesti Kerepesi temetoben mintegy 20 ezer ember reszvetelevel. - 
Kongresszust tartanak a magyarorszagi Jehova Taniii, akik mintegy 10 ezren gyiilnek ossze. 
Julius 6. - Az MDF orszagos valasztmanyanak ugyvivoi nem tekintik Goncz Arpadot partok felett 
alio allamfonek, es felszolitjak alkotmanyos szerepe, valamint jogkore maradektalan betartasara. - 
A Fidesz megdobbentonek tartja az MDF nyilatkozatat, es ligy veli, hogy az MDF ideges, mert 
megakadalyozzak hegemon torekveseben. Az MSZP szerint az MDF allasfoglalasaval vagy jobbrol 
akarnak nyomast gyakorolni a kormanyra, vagy maga a kormany keres hivatkozasi alapot. 
Julius 7. - Budapesten targyal az amerikai vezerkari fonok, Colin Powell, aki tovabbi diplomaciai 
erofesziteseket szorgalmaz a delszlav valsag megoldasara. - A kormanyszovivo ismerteti a Zsido 
Vilagkongresszus brusszeli tanacskozasanak velemenyet, miszerint a magyarorszagi zsidok helyzete 
kedvezo, bar a kormany es a koalicios partok egyes vezeto tisztsegviseloi erosen gyaniisithatok 
antiszemita nezetekkel. - Gergatz Elemer foldmiivelesugyi miniszter moszkvai targyalasai utan 
keves eselyt lat arra, hogy Magyarorszag bekapcsolodjek a Fuggetlen Allamok Kozossegenek szant 
segelyszallitasokba. - A koalicios egyuttmiikodes fejleszteserol targyalnak a kormanypartok 
frakcioi. 

Julius 8. - A kormany ligy foglal allast, hogy Magyarorszag a genfi egyezmenyeknek megfeleloen 
tovabbra is befogadja a menekulteket, de nem ad otthont a kitelepitetteknek. - A 
Kulugyminiszterium szobeH jegyzekben szolitja fel a cseh-szlovak kormanyt, hogy allitsa le a 



Kortvelyesnel lijrakezdett vizszivattyiizast a Dunabol. - Goncz Arpad a Zsido Vilagkongresszus 
brusszeli konferenciajan kijelenti, hogy az lij, demokratikus Magyarorszagon megteremtettek 
azokat a felteteleket, amelyek lehetove teszik az antiszemitizmus es a tobbi eloitelet visszaszoritasat. 
Julius 9. - Antall Jozsef miniszterelnok is reszt vesz a Helsinki csiicstalalkozon. A kormanyfo es 
Jelcin orosz elnok megallapodik abban, hogy a nulla megoldast valasztjak a szovjet 
csapatkivonassal kapcsolatos karigenyek rendezesere. Antall Jozsef targyal a lengyel elnokkel, Lech 
Wal^saval is, es talalkozik Bush amerikai elnokkel, valamint Vranitzky osztrak kancellarral. A 
miniszterelnok a tanacskozason ligy velekedik, hogy a Helsinki folyamat orszagainak a jovoben a 
megelozesre kell osszpontositaniuk a delszlav valsaghoz hasonlo konfliktusokban. - Az Allami 
Bankfelugyelet felfuggeszti 3 penzintezet, az Ybl Bank, az Altalanos Vallalkozasi Bank es a 
gyomaendrodi Vallalkozoi Takarekszovetkezet tevekenyseget, mert azok fizeteskeptelenseget 
jelentettek. - A Penzugyminiszterium jelentese szerint az ev elso feleben 108 milliard Ft-os hiannyal 
zar a koltsegvetes. - Londonban alairjak azt a kolcsonszerzodest, amelynek kereteben az Europai 
Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank 125 miUio markat ad a General Motors magyarorszagi 
leanyvallalatanak. 

Julius 10. - Helsinkiben Antall Jozsef miniszterelnok megerositi, hogy Magyarorszag garanciakat 
igyekszik szerezni a kisebbsegben elo magyarok jogainak szavatolasara. - A kormanyfo talalkozik 
Tudjman horvat elnokkel. - Kupa Mihaly penzugyminiszter valtozatlanul idoszeriinek tartja 
gazdasagi program] at, bar elismeri, hogy a privatizacio elhiizodasa, az allamhaztartasi reform 
keslekedese szuksegesse tette a program modositasat. - A koalicios partok frakciovezetoi 
megallapodnak abban, hogy aug. 25-en folytatjak a koalicios targyalasokat, amelyeken 5-5 fovel 
kepviseltetik magukat. - A Fuggetlen Kisgazdapart Torgyan Jozsef vezette szarnya tiltakozik az 
ellen, hogy a 35 fos parlamenti frakcio vesz reszt a tervezett koalicios targyalasokon. - Az MSZOSZ 
kivonul a szakszervezeti targyalasokrol. 

Julius 11. - A Fuggetlen Kisgazdapart fegyelmi bizottsaga Ugrin Emese vezetesevel megfosztja 
Torgyan Jozsefet valamennyi tisztsegetol, es kizarja a partbol, mert az indoklas szerint Torgyan 
Jozsef folyamatosan figyelmen kivul hagyta a part hatarozatait. - A het vegen lijabb jugoszlaviai 
menekultek erkeznek Magyarorszagra. 

Julius 12. - Valtozik a gazdasagi kabinet osszetetele. Igy peldaul a testuletben ismet helyet kap a 
kozlekedesi tarca, bekerul az MNB es a Bankfelugyelet elnoke, nem kap viszont helyet az AVU. 
Julius 13. - Az Allami Bankfelugyelet 10 napot ad a 3 bajba jutott penzintezetnek, hogy kidolgozza 
elkepzeleseit a helyzet rendezesere. Botos Katalin tarca nelkuli miniszter szerint az Ybl Bank, az 
Altalanos Vallalkozasi Bank es a gyomaendrodi Vallalkozoi Takarekszovetkezet problemai 
alapvetoen arra vezethetok vissza, hogy a penzintezetek tulajdonosai reszben azonosak voltak az 
ugyfelekkel. - Magyarorszag es Ausztria az ENSZ Biztonsagi Tanacsanak surgos ossszehivasat keri 
a boszniai valsag ugyeben. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaganak elnoke vizumkenyszer 
bevezeteset szorgalmazza a volt jugoszlav koztarsasagokkal. 

Julius 14. - A belugyi allamtitkar kozli, hogy Magyarorszag nem fogadja be a Horvatorszagbol 
litnak inditott bosnyak menekulteket, miutan Zagrab nem fogad be tobb muzulmant, hanem 
harmadik orszagba iranyitja oket. - Magyarorszag deli megyeiben szinte teljesen megteltek a 
menekulttaborok. Ezert az ujonnan ertekezetteket Bekescsabara es Bicskere viszik. - A penzugyi es 
a kulgazdasagi miniszter rendeletben szigoritja a vameljarasi szabalyokat. - Az Europai Ujjaepites 
es Fejlesztesi Bank 42 millio marka hitelt ad Magyarorszagnak a budapesti MO-s korgyurii 
epitesehez. 

Julius 15. - Antall Jozsef kormanyfo fogadja a Torgyan Jozseffel szembekerult kisgazdacsoport 
vezetojet, Nemeth Belat. - Az AVU igazgatotanacsa bejelenti, hogy a Marriott nevii nemzetkozi 
szallodalanc veszi meg a budapesti Hotel Duna InterContinentalt. 

Julius 16. - A kormany elutasitja a Fovarosi Onkormanyzat tervet a Del-Buda-Rakospalota 
metrovonalra. - A Fovarosi Kozgyiiles 20%-kal emeli a tavfiitesi dijakat Budapesten. 
Julius 17. - A kormany szakertoi vizsgalatot indit a csodbe ment bankok ugyeben, mert fontosnak 
tartja a kerdes tisztazasat es a felelosseg megallapitasat. - A csodbe jutott bankok karosultjai 



megalakitjak a Betet- es Folyoszamla-tulajdonosok Erdekvedelmi Szervezetet. - Az SZDSZ a 
kormanyt teszi felelosse a bankbotranyert, mert nem forditott kello figyelmet a penzintezetek 
biztonsagos miikodesere. - A delszlav valsagrol is targyal budapesti latogatasan a NATO fotitkara, 
Manfred Worner, akit fogad Antall Jozsef miniszterelnok is. - Antall Jozsef levelben biztositja az 
erdekegyezteto Tanacs gazdasagi-szocialis forumat, hogy a kormany erdekelt a szakszervezetek 
kozotti vita megoldasaban es abban, hogy a vagyon igazsagos elosztasaval megteremtodjenek a 
munkaltatoi erdekkepviseletek miikodesenek feltetelei. 

Julius 20. - Az Alkotmanybirosag a jelenlegi jogi helyzetben nem mondhatja ki, hogy a koztarsasagi 
elnok az alaptorvennyel osszhangban tagadta-e meg a Radio es a Televizio elnokenek felmentesere 
vonatkozo kormanyfoi javaslatot. Ezt a testulet elnoke, Solyom Laszlo valaszolja Antall Jozsef 
miniszterelnoknek. - Budapestre latogat a dalai lama. 

Julius 21. - Az Allami Bankfelugyelet feljelenti a nemregiben csodbe jutott 3 penzintezet vezetoit. - 
A honvedelmi allamtitkar cafolja a szlovak kormanyfonek azt az allitasat, hogy a magyar hadsereg 
csapatosszevonasokat hajtana vegre a kozos hatarszakaszon. - A Munkaugyi Miniszterium 
tajekoztatasa szerint 10% fole emelkedett a munkanelkuliek aranya Magyarorszagon. - Gyilkossag 
gyaniijaval elozetes letartoztatasba helyezik Romhanyi Laszlot, a Magyarok Nemzeti Szovetsegenek 
elnoket. 

Julius 22. - A Bankfelugyeleti Bizottsag jiil. 27-eig ad haladekot az Altalanos Vallalkozasi Banknak, 
az Ybl Banknak es a Vallalkozoi Takarekszovetkezetnek arra, hogy szerzodesben vallaljon 
kotelezettseget adossaganak torlesztesere. - A nagyatadi taborban a Menekultugyi Hivatal vezetoje 
kulfoldi diplomatak elott ismet nemzetkozi tamogatast surget a menekultek ellatasara. - A 
bekescsabai menekulttabor vezetoje cafolja, hogy bantalmaznak es eheztetnek a boszniai 
menekulteket. - A kormany kiboviti azoknak a kisteherautoknak a koret, amelyekre 
vamkedvezmenyt ad. - Magyarorszag a Tatar Koztarsasaggal kotott megallapodas szerint 1998-ig 
evi 2 miUio tonna koolajat kap, mig Magyarorszag tobb mint 100 milliard Ft ertekben szallit 
elelmiszer-ipari termekeket, technologiakat, gepeket, Ikarus autobuszokat. - Magyar-alban 
kormanykozi egyezmenyt irnak ala Budapesten a tudomanyos, kulturalis es oktatasi 
egyuttmiikodesrol. 

Julius 23. - A kormany tovabbra is garantalja a lakossag allamilag szavatolt betetjeinek kifizeteset. 
- Spanyolorszagba utazik Goncz Arpad. A koztarsasagi elnokot a Magyar Olimpiai Bizottsag hivta 
meg, es a spanyol allam vendegekent megnezi a sevillai Expot, valamint reszt vesz a barcelonai 
oHmpiai jatekok megnyitojan. - A Miivelodesi Miniszterium bejelenti, hogy szept.-tol ismet 
bevezetik a filozofiaoktatast a kozepiskolak negyedik osztalyaban. - Atfogo kormanyzati programot 
szorgalmaz a biinozes visszaszoritasa erdekeben az SZDSZ, miutan a keszulo rendorsegi torveny 
alapjan a szabaddemokratak szerint az onkormanyzatok semmilyen eszkozzel nem tudjak 
befolyasolni a rendorseg munkajat. - Sikertelen kiserletet tesz a Fuggetlen Kisgazdapart 
szekhazanak birtokbavetelere a Torgyan Jozseftol elpartolt Nemeth Bela es Cseh Sandor. 
Julius 24. - A kormany 325 millio Ft tamogatast ad a nehez helyzetben levo onkormanyzatoknak az 
altalanos iskolak es az ovodak feliijitasara. - Az MDF a romaniai Hargita es Kovaszna megye 
magyar nemzetisegii prefektusainak levaltasa utan felkeri a magyar kormanyt, hogy a nemzetkozi 
forumokon hivja fel a figyelmet a jogokat semmibe vevo megkulonboztetesre. A 
Kulugyminiszterium Bukarestben targyalo egyik vezetoje felhivja a roman kormany figyelmet, hogy 
lepesei megkerdojelezik szavahihetoseget, hiszen tobbszor is kijelentette: a kapcsolatok javitasara 
torekszik Magyarorszaggal. - A dalai lama a turelem es a bekeszeretet fontossagat hangoztatja a 
budapesti Szent Istvan-bazilikaban tartott okumenikus istentiszteleten. 
Julius 26. - Budapestre erkezik a mexikoi allamfo, Carlos Salinas de Gortari. - Fegyelmileg 
felelossegre vonjak a Honvedelmi Miniszterium 3 vezetojet, mert gazdasagi szabalytalansagokat 
kovettek el es elmulasztottak ellenorzesi feladataikat. 

Julius 27. - A Bankfelugyeleti Bizottsag visszaadja az Altalanos Vallalkozasi Banknak a penzintezeti 
jogositvanyait, mivel a bank vezetese megegyezett a nagyhitelezokkel abban, hogy lemondanak 
kovetelesuk egy reszerol, es lejartukig a bankban tartjak beteteiket. Aug. 15-eig meghosszabbitjak 



az Ybl Bank mukodesi engedelyet is azzal a feltetellel, hogy addig javaslatot dolgoznak ki a bank 
megmentesere. - Magyar-mexikoi egyezmenyt irnak ala Budapesten a miiszaki-tudomanyos 
egyuttmiikodesrol es az idegenforgalomrol. - Bejelentik, hogy Ajkan aug.-ban leallitjak az egyik 
timfoldgyarat. 

Julius 28. - Pozsonyban Katona Tamas allamtitkar magyarorszagi latogatasra hivja meg Vladimir 
Meciar szlovak kormanyfot. Megallapodnak abban is, hogy forrodrotot epitenek ki a magyar es a 
szlovak miniszterelnoki hivatal kozott. 

Julius 29. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter a genfi konferencian javasolja, hogy tegyenek lijabb 
lepeseket az eroszakos kitelepitesekkel szemben Jugoszlaviaban. - A nemet Westdeutsche 
Landesbank bejelenti, hogy hamarosan megveszi a fizeteskeptelenne valt Altalanos Vallalkozasi 
Bank 24%-os allami tulajdonat, es ezzel megszerzi a tobbsegi reszesedest a penzintezetben. - Az 
AVU eladja a MOGURT csaknem 95%-os allami tulajdonjogat a Hunor Kft.-nek - II. Janos Pal 
papa 30 ezer dollar segelyt kuld Magyarorszagnak a menekultek ellatasara. 
Julius 30. - A kormany vizsgalatot indit annak megallapitasara, hogy a Vagyonugynokseg 
szandekosan vagy adminisztrativ okokbol sertette-e meg az ugyrendi szabalyokat, amikor tiil 
gyorsan ertekesitette az allam 300 millio Ft-os reszesedeset az Ybl Bankbol. - A 
Penzugyminiszterium jelentese szerint az ev elso feleben mintegy 18%-kal csokkent az ipari 
termeles. A tarca ugyanakkor nem tartja szuksegesnek az 1992. evi gazdasagi elorejelzes lenyeges 
valtoztatasat, mert a vartnal kedvezobben alakult Magyarorszag kulso fizetesi merlege: az ev elso 
feleben 530 millio dollaros tobblet alakult ki. - Az SZDSZ elfogadhatatlannak tartja a koltsegvetes 
1993-ra tervezett 190 milliard Ft-os hianyat, mert igy nines esely a gazdasag elenkitesere. - 
Modositjak a devizaszabalyokat, hogy aug.-tol csak ligy lehessen vamkoteles arut behozni 
Magyarorszagra, ha a vamot, az afat es az esetleges vamilleteket a hataron kifizetik. Kulfoldre 
ezentiil szemelyenkent 10 ezer Ft-ot lehet kivinni. - Az Allami Szamvevoszek nem talal semmilyen 
siilyos visszaelest a Magyar Radio gazdalkodasaban. - Budapesten targyal Milan Panic jugoszlav 
kormanyfo, aki Magyarorszagnak mint szomszed allamnak az erkolcsi tamogatasat keri a 
delszlavok kozotti bekesseg megteremtesehez. - A Legfelsobb Birosag hatalyon kivul helyezi a 
Szanto Rudolf zaszlos kempereben hozott elsofokii iteletet, mert az elozo eljarasban tobb 
szabalysertest kovettek el. 

Julius 31. - A kormany ligy dont, hogy meg kell nevezni a tartosan allami tulajdonban marado 
vallalatok koret. - Ugyeszsegi vizsgalatot rendel el az Ybl Bank privatizaciojaval kapcsolatban a 
privatizacios miniszter. - A kormany rendeletmodositasa szerint a jovoben csak a miivelodesi 
miniszter engedelyevel lehet kutatni a Magyar Dolgozok Part j a es az MSZMP iratait. - A Fidesz 
elesen biralja azt a kormanyzati elkepzelest, hogy jovore a telepulesek az ott elok 
jovedelemadojanak mar csak 30%-at kapjak vissza. - Budapesten a torok es a magyar rendorfonok 
szoros egyuttmiikodesben allapodik meg a kabitoszer-kereskedelem elleni harcban. - Fegyelmi 
buntetest kap a Hatarorseg szovivoje, mert az orszagos parancsnok tobbszori figyelmeztetese 
ellenere olyan uzleti kapcsolatot tartott fenn, amely nem egyeztetheto ossze beosztasaval. Zubek 
Janos elozoleg bejelentette, hogy nyugdijazasat keri, es a jovoben egy osztrak sorgyar 
magyarorszagi menedzsere lesz. 

Augusztus 1. - Dragul a foldgaz- es villanyaram-szolgaltatas. 

Augusztus 2. - A Nograd megyei Nezsa lakoi megszavazzak, hogy a jovoben Pest megyehez 
tartozzanak. 

Augusztus 3. - A Penzugyminiszterium tajekoztatasa szerint jiil.-ban merseklodott a koltsegvetesi 
hiany novekedesi uteme. - Budapesten a magyar es az ormeny kulugyminiszter megallapodast ir ala 
a 2 tarca egyuttmiikodeserol. - Meghal Borz Miklos, a Fuggetlen Kisgazdapart kepviseloje. 
Augusztus 4. - Az Erdekegyezteto Tanacs munkaadoi oldala megvonja tamogatasat a 
penzugyminisztertol, mert ligy latja, hogy Kupa Mihaly eltert eredeti programjatol, es cselekedetei 
a gazdasag visszafejlodeset eredmenyezik. - A Foldmiivelesugyi Miniszterium jelentese szerint 
kozepes a gabonatermes, de meg igy is bosegesen fedezi a hazai kenyergabona-szuksegletet. - 
Megegyezik a kormany es a Soros-alapitvany a Kozep-europai Egyetem ugyeben. Az alapitvany 



megvesz egy V. keruleti epuletet, es a vetelarba beszamitjak azt az osszeget, amellyel a Miivelodesi 
Miniszterium tartozott Soros Gyorgynek. - A Magyar Radio elnoke, Gombar Csaba fegyelmi 
eljarast indit Gyori Bela, a Vasarnapi Ujsag cimii miisor felelos szerkesztoje ellen, mert kozolte 
Csurka Istvan jegyzetet, amelyben az iro-politikus eliteloen minositette a 168 oraban Soros 
Gyorggyel elhangzott interjiit. - Budapesten magyar-sved tudomanyos konferencia kezdodik Raoul 
Wallenberg szuletesenek 80. evfordulojan. 

Augusztus 5. - Tarcakozi bizottsagot alakitanak a munkanelkuliseg kezelesere. A kormany 
garanciat vallal a munkanelkuli-jaradekok es -segelyek kifizetesere, es szigoritja a kifizetesek 
ellenorzeset. - A nemzetbiztonsagot felugyelo tarca nelkuli miniszter, Fuzessy Tibor megtiltja a 
Nemzetbiztonsagi es az Informacios Hivatal vezetoinek, hogy a jovoben engedelye nelkul barmilyen 
temaban tajekoztatast adjanak a sajtonak. - A nagyatadi menekulttabor tehermentesitesere lijabb 
atmeneti szallast nyitnak Somogy megyeben. - Verhasjarvany miatt megtiltjak a furdozest a 
tiszakecskei szabad strandon. 

Augusztus 6. - A kormany ligy dont, hogy nem szamolja fel a diosgyori kohaszatot, sot befejezi az 
elmiilt evekben felbeszakadt beruhazasokat. A kabinet a jovoben vissza akarja juttatni a Dimag- 
reszvenyeket az allam tulajdonaba. - Az allam 500 ezer tonna gabonat, fele-fele aranyban biizat es 
kukoricat vasarol fel a termeloktol keszpenzert. Biizafelvasarlasra 50 millio dollar hitelt adnak a 
megyei gabonaforgalmi vallalatoknak a hazai nagybankok. - Levaltjak a Frekvenciagazdalkodasi 
Intezet szakmai korokben elismert igazgatojat, Hazai Istvant, es a helyere az intezmenyt felugyelo 
miniszterium foosztalyvezetojet, Parragh Gabort nevezik ki. - Vizsgalatot kezdemenyez a Fovarosi 
Kozgyiiles kereskedelmi bizottsaga, hogy tisztazzak a budapesti Nagyvasarcsarnok feliijitasa korul 
tapasztalt visszassagokat. - Zaire nagykovetsegenek tanacsosara tamadnak ra a borfejiiek 
Budapesten. 

Augusztus 7. - Budapesten a horvat es jugoszlav kormanyfo a Nemzetkozi Voroskereszt 
kozvetitesevel szerzodest kot arrol, hogy 1 het miilva hadifoglyokat cserelnek ki. Franjo Greguricot 
es Milan Panicot kulon-kulon fogadja Antall Jozsef miniszterelnok. - Borisz Jelcin orosz elnok 
levelben erositi meg, hogy kesz a kovetelesek kolcsonos lemondasara Magyarorszaggal. - Antall 
Jozsef ismetelten szorgalmazza a bosi problema targyalasos rendezeset. A miniszterelnok a cseh- 
szlovak kormanyfonek, Jan Straskynak irt leveleben kozH, hogy a kormany fontolgatja: partatlan 
forumokat, igy a hagai nemzetkozi birosagot is megkeresi a kerdesben. - A Baltikumba latogat 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter, aki Lettorszagban baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest kot, 
valamint megallapodast ir ala a vizummentessegrol. - Antall Jozsef miniszterelnok Goncz Arpad 
allamfo allasfoglalasat keri, hogy ne valjek torvenyen kivuh allapotta a Radio es a Televizio 
helyzete, miutan a kormanyfo szerint a 2 intezmeny folott jelenleg semmilyen ellenorzes nem 
ervenyesul. - A kormany nyilatkozatban mond koszonetet a mezogazdasagi dolgozoknak az aratas 
eredmenyes befejezeseert. - A Fovarosi Onkormanyzat valsagtervet keszit a korhazak 
miikodtetesere, mert a szamukra elkulonitett penz varhatoan szept.-re elfogy. - Budapest vezetese 
es az 1956-os Magyarok Vilagszovetsege megallapodik abban, hogy a fovaros kozteruleteirol okt. 
23-aig a nagytetenyi szoborparkba viszik azokat az emlekmiiveket, amelyeknek eltavolitasarol meg 
1991-ben hatarozott a kozgyiiles. 

Augusztus 8. - Vilniusban Jeszenszky Geza kulugyminiszter alairja a magyar-litvan alapszerzodest 
es a vizummentes utazasrol szolo megallapodast. - Budapesten borfejiiek ismet megvernek egy 
diplomatat, eziittal a jemeni nagykovetseg kulturalis tanacsosat. 

Augusztus 10. - megerkezik a cseh-szlovak miniszterelnok valaszlevele Antall Jozsefhez, Jan 
Strasky hangsiilyozza, hogy Magyarorszagnak nincsenek jogi indokai az egyoldalii 
szerzodesbontasra, de Cseh-Szlovakia ennek ellenere tovabbra is erdekelt a parbeszed folytatasaban 
a bosi eromiirol. - A kormany tobb mint 1 milliard Ft-ot ad a Dimag Rt. miikodokepessegenek 
biztositasara, igy a cegnel a honap vegen beindulhat a munka. - A Bankfelugyeleti Bizottsag ligy 
dont, hogy masnaptol megkezdik a csodbe ment Ybl Bank felszamolasat. 

Augusztus 11. - A Penzugyminiszterium tajekoztatasa szerint a koltsegvetes hianya meghaladja a 
120 milliard Ft-ot. A bevetelek csaknem 12%-kal maradnak el a tervektol. Kupa Mihaly kozli azt is. 



hogy a koltsegvetesnek nines penze a kozalkalmazotti torveny szerint jaro juttatasokra, ezert a 
szukseges penzt maguknak az intezmenyeknek kell eloteremteniuk. - Budapesten targyal a kuvaiti 
olajugyi miniszter. - A Legfelsobb Birosag hatalyon kivul helyezi a Fovarosi Birosagnak azt a 
vegzeset, amely jogszeriinek minositette, hogy Nemeth Bela es tarsai elmozditottak a kisgazdapart 
elerol Torgyan Jozsefet. - Vezetovaltas tortenik a Mai Nap cimii lijsag elen. A tulajdonosok, az 
MHB es az angol New International felmentik az alapito-foszerkeszto Horvath Istvan, es helyebe 
Gazso L. Ferencet nevezik ki. A szerkesztoseg kollektivaja tiltakozik a dontes miatt. - 
Verhasjarvany van tobb alfoldi megyeben. 

Augusztus 12. - Pragaban Antall Jozsef miniszterelnok reszt vesz Frantisek biboros temetesen. A 
miniszterelnok targyal a cseh es a szlovak vezetokkel, akikkel kozli: Magyarorszag lij szerzodes 
megkotesere torekszik a bosi vizeromiirol. Antall Jozsef talalkozik Kohl nemet kancellarral is. - A 
rendorseg szigoritja a gepkocsi-ellenorzeseket, hogy megakadalyozza az autolopasokat es 
megfekezze az autos maffiat. - Ujabb bosnyak menekultek erkeznek Magyarorszagra. 
Augusztus 13. - A kormany a volt Szovjetunioba iranyulo gyogyszerexport fenntartasa erdekeben 
10 millio dollaros garanciat vallal a szerzodesekre. - A Honvedelmi Miniszterium cafolja a 
jugoszlav hirugynoksegnek azt az allitasat, miszerint magyar raketafelszereleseket vittek volna 
Szlavoniaba, es magyar raketaalakulatok fegyverzetet adnak el Horvatorszagnak. - Goncz Arpad 
allamfo levelben kozH Antall Jozseffel, hogy kesz attekinteni a mediakerdest Katona Tamas 
allamtitkarral. - A gazdasagi kabinet a koltsegvetes kiadasainak mintegy 17 milliard Ft-os 
csokkenteset javasolja. - A Kulugyminiszterium nyilatkozatban udvozli a Magyarok 
Vilagszovetsegenek Kongresszusat, es hangsiilyozza: mindenki a nemzet tagjanak tekintheti magat, 
aki magyarnak vallja magat. - Esztergomban megkezdodik a VII. anyanyelvi konferencia. - 
Hamisitott valtokat talalnak a Merkantil Banknal. 

Augusztus 14. - A kormanyszovivoi tajekoztaton bejelentik, hogy a nyaron tovabb csokkent az 
inflacio novekedesi uteme. A kabinet lijabb intezkedescsomagot vitat meg a koltsegvetesi egyensiily 
javitasara, es megtargyalja a tomegsport tamogatasara kidolgozott koncepciot. - A kormany es a 
munkavallalok megallapodnak abban, hogy a szakszervezeti valasztasokon azok szavazhatnak, akik 
szerepelnek a valasztoi jegyzekben. - Megindul a vegrehajtas az Ybl Banknal. - Kapcsolatepito 
megbeszelest folytat az MSZP es az MSZDP. A talalkozorol kiadott kozos kozlemenyben kijelentik, 
hogy a munkasmozgalom es az egesz magyar demokracia szamara siilyos veszteseget jelentett, hogy 
1948-ban a kommunista part eroszakkal felszamolta a szocialdemokrata partot. - Megkezdodik a 
magyar muszakiak harmadik vilagtalalkozoja a Budapesti Miiszaki Egyetemen. - Budapesten 
mintegy 100-150 tunteto vonul a Magyar Radio epuletehez, es az 56-os antifasiszta-antibolsevista 
Szovetseg neveben tiltakozik amiatt, hogy - allitasa szerint - a Radio majdnem teljes miisoridejeben 
a kormany lejaratasara es a nep felretajekoztatasara torekszik. - A Belugyminiszterium 
jogszeriinek iteli a jaszberenyi onkormanyzat allasfoglalasat, miszerint a Munkaspart nem 
unnepelheti aug. 20-at a varos Beke es baratsag Hgeteben. 

Augusztus 15. - Sarospatakon megkezdodik a hatarokon innen es tiil elo magyarok hagyomanyorzo 
talalkozoja. 

Augusztus 16. - Antall Jozsef miniszterelnok a III. Magyar Orvostudomanyi Talalkozo megnyitojan 
kijelenti: a biralatok ellenere 15 millio magyar miniszterelnokenek tart j a magat. - Budapesten 
megnyflik a magyar filozofusok elso vilagtalalkozoja. - Europa-napot tartanak Fertorakoson az 
1989-es paneuropai piknik emlekere. - Az AVU szorgalmazza, hogy az allami gazdasagok dolgozoi 
meg a gazdasagok ertekesitese elott, legkesobb szept. kozepeig kapjak meg a karpotlasi torveny 
szerint nekik jaro 20 aranykorona ertekii foldet. 

Augusztus 17. - Budapesten targyal Vaclav Klaus cseh kormanyfo. A talalkozon Antall Jozsef 
kifejti: Magyarorszag olyan politikai szervezetnek tekinti a visegradi egyuttmiikodest, amely 
alkalmas arra, hogy osszehangolja a 3 orszag politikajat a nemzetkozi szervezetekben. - 
Keszthelyen Goncz Arpad megnyitobeszedevel megkezdodik a magyar irok elso vilagtalalkozoja. 
Vilagkonferenciat tartanak a magyar torteneszek, a vallalkozok es a magyar energetikusok is. - A 
roman kulugyminiszter, Adrian Nastase arra figyelmezteti Jeszenszky Gezat, hogy negativ hatasuk 



lesz a 2 orszag kapcsolataira azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a Magyarok 
Vilagtalalkozojanak a szervezoi az utobbi idoben tesznek. 

Augusztus 18. - Istentiszteletekkel kezdodik meg a Magyarok III. Vilagtalalkozoja. - A Hataron 
Tiili Magyarsag Foruman Jeszenszky Geza kulugyminiszter ismerteti a kormany nyilatkozatat, 
miszerint a kabinet a terseg stabilitasanak es biztonsaganak elofeltetelekent tartja szamon, hogy a 
nemzeti, etnikai, vallasi es politikai kisebbsegek ne valhassanak az allam hatalmi politikajanak 
aldozatava. - Sopronban munkamegbeszelest tart a magyar es az osztrak allamfo. Goncz Arpad es 
Thomas Klestil egyarant kizarja orszaga katonai beavatkozasat a delszlav tersegben. - Budapesten 
targyalnak a Nemzetkozi Valutaalap szakemberei. - Antall Jozsef fogadja Horthy Istvannak, az 
egykori kormanyzohelyettesnek az ozvegyet es fiat, es kozli, hogy a volt kormanyzo, Horthy Miklos 
hamvait nem allami, hanem a csalad altal rendezett okumenikus szertartason helyezik el 
Kenderesen. - Konya Imre javasolja a koalicios frakcioknak, hogy vonjak vissza a koztarsasagi 
elnok alkotmanyellenes magatartasara vonatkozo orszaggyiilesi hatarozati javaslatukat, hogy 
elosegitsek a targyalasok sikeret a kormany es az allamfo kozott. - Az MSZOSZ kifogasolja, hogy 
Schamschula Gyorgy munkaugyi allamtitkar minosithetetlen hangot hasznal az Erdekegyezteto 
Tanacs ulesen. 

Augusztus 19. - Budapesten zart ajtok mogott megkezdodik a Magyarok Vilagszovetsegenek 
kuldottkozgyiilese. Antall Jozsef miniszterelnok felszolalasaban megerositi, hogy Magyarorszag a 
helsinki zarookmany es a Parizsi Charta elfogadasaval lemondott a hatarok eroszakos 
megvaltoztatasanak politikajarol, de azt mindenkinek meg kell ertenie, hogy a magyar nepnek 
nehezen emesztheto fajdalom a trianoni szerzodes. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter levelben 
biztositja roman kollegajat, hogy nines miert aggodnia a Magyarok Vilagtalalkozojaval 
kapcsolatban, hiszen a rendezvenyen mindossze attekintik a magyar nemzet elott alio feladatokat. - 
Goncz Arpad allamfo es Katona Tamas allamtitkar egyetert abban, hogy a Radio es a Televizio 
ugyeben az Orszaggyiilesnek kell dontenie, paktumnak nines helye. - 68 eves koraban meghal Inke 
Laszlo Jaszai-dijas kivalo szinmiivesz. - Letartoztatjak azt a 2 fiatalkorii borfejiit, akik korabban 
egy zaire-i, majd egy jemeni diplomatat vertek meg. 

Augusztus 20. - Orszagszerte unnepsegeket tartanak a magyar allam alapitasanak unnepen. Antall 
Jozsef miniszterelnok hangsiilyozza: Magyarorszag nem enged abbol, hogy a hataron tiil elo 
magyarok ne kapjak meg nemzetisegi jogaikat. - A Magyar Forumban megjelenik Csurka Istvan 
tanulmanya, amelyben felszolitja Antall Jozsefet, hogy jelolje ki utodjat, es betegsege miatt meg a 
valasztasok elott tavozzon az MDF elerol. A vezeto kormanypart alelnoke irasaban felveti az lij 
magyar eletter megteremtesenek gondolatat, tel-avivi ugynokkent emliti Goncz Arpadot, es a regi 
nomenklatura atmentesevel vadolja a Nemzetkozi Valutaalapot. Csurka Istvan eropolitika 
alkalmazasat koveteh a kormanytol, es rendori fellepest surget a Televizio es a Radio vezetoivel 
szemben. - Tobbezres tomeg jelenleteben tartjak meg a hagyomanyos Szent Jobb-kormenetet a 
budapesti Szent Istvan-bazilika elott. Az egyhazi rendezvenyen reszt vesz Goncz Arpad allamfo es a 
kormany tobb tagja. 

Augusztus 21. - Ismet Csoori Sandort valasztjak meg a Magyarok Vilagszovetsegenek elnokeve. A 3 
alelnok egy-egy regiot fog kepviselni: Fonay Jeno Magyarorszagot, a szlovakiai Dobos Laszlo a 
Karpat-medencet, mig Jakabfy Erno a nyugati magyarsagot. A kongresszus zaronyilatkozataban a 
kelet-europai nepek bekejere es lij szellemii egyuttmiikodesere szolitanak fel a kuldottek. - 
Tornyiszentmiklosnal az allamfok jelenleteben lij hataratkelot nyitnak meg a kulugyminiszterek 
Magyarorszag es Szlovenia kozott. - Tetofokara hag a nyari kanikula. Ezen a napon Budapest a 
Fold otodik legmelegebb varosa. 

Augusztus 22. - Csurka Istvan a tv-hiradonak adott nyilatkozataban cafolja, hogy szemelyes 
ambicioi miatt foglalkozott tanulmanyaban a kormany es az MDF vezetesenek kerdesevel, es 
tagadja azt is, hogy szembefordult volna a parttal. - A Politikai Foglyok Orszagos Szovetsegenek 
mintegy felezer szimpatizansa tuntet Budapesten, kovetelve a Radio es a Televizio elnokenek 
levaltasat. 
Augusztus 23. - Antall Jozsef A Hetnek adott nyilatkozataban ligy veli, hogy a kormany eredeti 



programjahoz igazodva dolgozik, es csak rendkivuli helyzetekben rogtonoz. A miniszterelnok 
Csurka Istvan tanulmanyara reagalva elmondja: egeszsegi allapota megfelelo, ezert nem foglalkozik 
a lemondas gondolataval. 

Augusztus 24. - A Fuggetlen Kisgazdapart bejelenti, hogy elhalasztjak a masnapra kitiizott 
koalicios targyalasokat, mert a part ketteszakadt parlamenti frakcioja elvben ugyan megallapodott 
az ujraegyesulesben, de abban nem jutottak kozos nevezore, hogy milyen allaspontot kepviselnek a 
kormanypartok talalkozojan, a part Nemeth Bela-fele vezetese egyiittal kinyilvanitja a kisgazdak 
visszatereset a kormanykoalicioba. - Orszagszerte tobb telepulesen ezen a napon tartjak az elso 
foldarvereseket. - Ujabb skinhead-tamadas Budapesten. A metroban borfejiiek eloszor egy cigany, 
majd egy arab fiatalemberbe kotnek bele es verik meg oket. 

Augusztus 25. - A Jegybanktanacs szuksegesnek tartja, hogy a koltsegvetes 1993. evi hianya kisebb 
legyen az 1992. evinel, mert ellenkezo esetben a deficit hatraltatja a gazdasag korszeriisiteset. - 
Antall Jozsef miniszterelnok a katolikus neveles- es oktatasugyrol targyal az egyhaz kepviseloivel. - 
A Magyar Radio elnoke levelben fordul az Orszaggyiiles elnokehez, nehezmenyezve, hogy a minapi 
tuntetes kereteben 4 parlamenti kepviselo bement az intezmenybe, es kovetelesukre kenytelenek 
voltak beolvasni a tuntetok nyilatkozatat, hogy elkeruljek az esetleges incidenseket. - Alairas- 
gyiijtesi akcioval kovetelik a kerepestarcsaiak, hogy a Belugyminiszterium szamolja fel a helyi 
menekulttabort, mert a lakossag nem erzi magat biztonsagban. - A bukaresti hatosagok a volt 
roman belugyminiszter, Alexandra Dragichi kiadatasat kerik Magyarorszagtol, mert tudomasuk 
szerint a kommunista rendorseg rettegett iranyitoja Budapesten van. 

Augusztus 26. - Londonban a Jugoszlavia-konferencian elmondott beszedeben Jeszenszky Geza 
kulugyminiszter azonnali tiizszunetet surget a delszlav valsagban. Javasolja, hogy a beke 
megteremtesevel egy idoben a jugoszlav utodallamok es szomszedaik irjanak ala fegyverkorlatozasi 
megallapodast. - A foldmiivelesugyi miniszter kijelenti: akar serteshiis-behozatallal is kesz letorni a 
magas felvasarlasi arakat. - Befejezodik a Magyar Honvedseg 2 eve megkezdett atszervezese. - 
Kozos orszagos partvezetoseget alakitanak ki a Torgyan Jozseffel szemben alio kisgazdak. - 
Megkezdodik a probagyartas az esztergomi Suzuki-gyarban. - Vizsgalatot inditanak a BRFK 
nehany vezetoje es beosztottja ellen, miutan a kozelmiiltban feljelentes erkezett ellenuk olyanoktol, 
akik ellen eppen buntetoeljaras folyik. - Kerepestarcsan megerositik a helyi rendorseget es siiritik 
az orjaratokat a menekulttabor miatt. - Sikkasztassal gyaniisitjak a Dimag Rt. vezerigazgatojat, 
Klicsu Andrast. - Ismeretlenek meggyalazzak a budapesti Ujkoztemetoben nemreg felallitott 56-os 
emlekmiivet. 

Augusztus 27. - A kormany megitelese szerint az erintett partok vezetosegere tartozik a Csurka- 
dolgozat hatasainak vizsgalata. A kabinet ligy iteli meg, hogy egyeni es szemelyes megnyilatkozasrol 
van szo, amellyel a kormanynak nem indokolt foglalkoznia. - Az MDF vezeto politikusai cafoljak, 
hogy az elnoksegen belul hatalmi hare volna. A testulet Csurka Istvan nagy vihart kavart 
tanulmanyat olyan politikai vitaanyagnak tekinti, amelyben a szerzo maganvelemenyet fogalmazza 
meg. Az elnokseg ugyanakkor szerencsetlennek tartja a tanulmany megjelentetesenek idoziteset, es 
ligy iteli meg, hogy indokolatlan a miniszterelnok utodlasaval foglalkozni. Csurka megismetli, hogy 
az irasban felvetett gondolatokat tovabbra is ervenyesnek tartja, es bar hibat kovetett el, amikor 
kitert a miniszterelnok betegsegere is, megis elerte celjat, hiszen az MDF es a kozvelemeny arrol 
beszel, amirol 6 akarja. - A Pedagogusok Demokratikus Szakszervezete kifogasolja, hogy a 
kormany az erdekkepviseletek es a szakma megkerulesevel dontott a regionalis oktatasugyi 
kozpontok felallitasarol. - Roszke tersegeben egy jugoszlav repulogep megserti a magyar legteret. - 
A Magyar Voroskereszt 5 miUio Ft ertekii segelyszallitmanyt indit litnak Boszniaba. 
Augusztus 28. - A kormany rendeletben jeloli ki azokat a vallalatokat, amelyek nov.-tol az Allami 
Vagyonkezelo Rt. fennhatosaga ala kerulnek. Ezzel mintegy 1000 milliard Ft ertekii vagyon kerul 
tartos allami kezelesbe. - Antall Jozsef kezdemenyezi, hogy a cseh es a szlovak kormannyal kozosen 
kerjek a hagai nemzetkozi birosag donteset a bosi vizeromii vitas kerdeseirol. - A Duna Bizottsag 
magyarorszagi kepviseloje tiltakozik a testuletnel amiatt, hogy Cseh-Szlovakia okt. 15-en megkezdi 
a Dunameder atvagasanak munkalatait. - Az SZDSZ elnoke, Tolgyessy Peter ligy veli, hogy osszel 



tudatosodni fog az Antall-kormany csodje, ami mar lathato az MDF-en beluli vitakon, a koalicios 
partok kozotti tavolsag novekedesen, valamint azon, hogy a kabinet nem teljesitette indulo 
programjat. - Az MSZP az MDF-en beluli lehetseges jobbratolodas jelenek tartja, hogy sem a 
legnagyobb kormanypart elnoksege, sem a kormany nem hatarolta el magat a Csurka- 
tanulmanyban megfogalmazott gondolatoktol. - Az 1956-os Magyarok Vilagszovetsege minden 
korabbit meghalado tomegdemonstracioval fenyegetozik, ha a koztarsasagi elnok szept. 1-jeig nem 
irja ala a mediaelnokok felmenteset. 

Augusztus 29. - Az MDF cegledi valasztmanyi ulese a part egysege mellett foglal allast. - Az 
Erdekegyezteto Tanacsban a dolgozo erdekkepviseletek nem fogadjak el a kormany 
torvenyjavaslatat a szakszervezeti valasztasokra. 

Augusztus 30. - Az Orszaggyiiles kulturahs bizottsaganak MDF-es elnoke, Kulin Ferenc az 
eddigieknel hatarozottabb tisztazast es elhatarolodast var az MDF testiileteitol Csurka Istvan 
tanulmanyaval kapcsolatban. 

Augusztus 31. - Antall Jozsef sem kormanya, sem a maga neveben nem azonosul Csurka Istvan 
tanulmanyanak azokkal a kiveteleivel, amelyek politikailag karosan es tevesen valaszolnak meg 
jelentos kerdeseket. A miniszterelnok a parlamentben napirend elotti felszolalasaban megerositi, 
hogy Csurka tanulmanyat maganvelemenynek tartja, amelyben azonban megfogalmazodnak a 
kozvelemenyben elo indulatok, valos aggalyok es problemak is. A parlament ellenzeki frakcioi 
megelegedessel fogadjak a kormanyfo elhatarolodasat, ugyanakkor biraljak a Csurka-dolgozat fobb 
gondolatait: az eletter kifejezes hasznalatat, a koztarsasagi elnokot serto vadakat. - Csurka Istvan 
kozli, hogy lemond az Orszaggyiiles kulturalis bizottsagi tagsagarol, mert emberileg nem tud 
egyuttmiikodni olyanokkal, akik 6t lenacizzak. 

Szeptember 1. - Az MDF parlamenti frakcioja minden vonatkozasban egyetertoen tudomasul veszi 
Antall Jozsef miniszterelnok allaspontjat a Csurka-tanulmanyrol. - Budapesten targyal az amerikai 
kongresszus magyar szarmazasu tagja, Tom Lantos. A demokrata parti politikus figyelmeztet, hogy 
ha a Csurka-fele nezetek kerulnenek eloterbe, akkor dramai fordulat kovetkezhet be a magyar- 
amerikai kapcsolatokban. - Az Orszaggyiiles 14 kepviseloje nyilatkozatban iteh el Csurka Istvan 
tanulmanyat az Interparlamentaris Tanacs Antiszemitizmus Ellen Magyar Csoportjanak neveben. 
- Magyarorszag 1992-ben mar masodszor nem jut hozza a csaknem 100 millio dollaros 
hitelreszlethez, amelyet a Nemzetkozi Valutaalap itelt oda meg 1991-ben, mert a kormany nem 
teljesitette a megallapodast, vagyis nem csokkent a koltsegvetes hianya. - Az Orszaggyiiles 
gyermekenkent havi 300 Ft-tal emeli a csaladi potlekot. - A Kulugyminiszterium eliteli, hogy 
Belgrad a szerb menekultek megsegitesenek urugyen megkiserli a magyarok karara modositani a 
Vajdasag etnikai osszetetelet. - Bukarestben a magyar es a roman belugyminiszter megkoti az lin. 
toloncegyezmenyt, es megallapodik az egyuttmiikodesrol a nemzetkozi terrorizmus es a szervezett 
biinozes ellen. - A Legfobb Ugyeszseg keresere erkezett moszkvai dokumentumok alapjan immar 
bizonyos, hogy a volt allampart, az MSZMP evente 500-650 ezer dollart juttatott el a baloldali 
szervezetek megsegiteset szolgalo nemzetkozi alapba. - A Foldmiivelesugyi Miniszterium 25-30 
milliard Ft-ra becsuli az aszalykarokat. - Lemond parlamenti mandatumarol Kovacs Jeno 
szociahsta parti kepviselo. - Az ORFK biinugyi foigazgatoja kozli: a jovoben hatarozottabban 
lepnek fel a borfejiiekkel szemben, ha nem vezetnek eredmenyre a rendbontok vezetoivel kezdett 
targyalasok. - HivataH visszaeles gyaniija miatt felfuggesztik allasabol a BRFK biinuldozesi 
foosztalyanak vezetojet, Illes Gyulat. 

Szeptember 2. - Pozsonyban targyal Jeszenszky Geza kulugyminiszter. - Az Allami Szamvevoszek 
vizsgalata szerint a penzugyminiszter mintegy 10-szer annyi allampapir kibocsatasat 
kezdemenyezte, mint amennyit az 1991-es koltsegvetesi torveny eloirt. - A kisgazdapart 10 fos 
frakciojabol a fuggetlenek koze ul at Bereczki Vilmos kepviselo. 

Szeptember 3. - Antall Jozsef miniszterelnok a szlovak kormanyfo kijelentesere cafolja, hogy valaha 
is felajanlotta volna a bosi vizlepcso uzembe helyezesenek lehetoseget a nagymarosi epitkezesek 
leallitasaert. - A Duna Kor felszolitja a kormanyt, hogy kotelessegenek megfeleloen tegyen meg 
mindent a bosi eromii uzembe helyezese ellen es az okozott kornyezeti karok helyreallitasaert. - A 



kormany elfogadja a szakszervezeti valasztasokat es a vagyonmegosztast szabalyozo 
torvenyjavaslatot, jollehet a dolgozoi erdekkepviseletek elleneztek azt. - Felszamolasat keri a 8. 
szenbanyavallalat, az Oroszlanyi Szenbanyak is. 

Szeptember 4. - A Fideszt - a kelet-kozep-europai tersegbol elsokent - felveszik a Liberalis 
Internacionale teljes jogii tagjai koze. Orban Viktort pedig egyik alelnokeve valasztja a szervezet. - 
A budapesti borfejiiek kepviseloi megigerik a fovarosi rendorfokapitanynak, hogy befolyasukhoz 
kepest igyekeznek megfekezni a tovabbi atrocitasokat. 

Szeptember 5. - Kiraly Zoltan fuggetlen kepviselo vezetesevel megalakul a Szocialdemokrata 
Neppart, amely elsosorban a munkavallalok, a berbol es fizetesbol elok erdekeit akarja kepviselni. - 
Etikai vizsgalatot indit az MDF kecskemeti valasztmanya Debreczeni Jozsef ellen, mert a testulet 
nem ert egyet a kormanypart liberalisaihoz tartozo kepviselonek a Csurka-tanulmanyt elemzo 
irasaval. - A kisgazda Olah Sandor egyertelmiien antiszemitanak tartja Csurka Istvan dolgozatat. 
A Fovarosi Birosag elutasitja, hogy a Fuggetlen Kisgazdapartot a Nemeth Bela volt fotitkar vezette 
csoport kepviselje. - Az alkotmanyossag es a demokracia hiveinek osszefogasat surgeti az SZDSZ 
liberalis koalicioja. 

Szeptember 6. - A kormany es 12 magyarorszagi egyhaz egyhetes targyalasai utan bejelentik: a volt 
egyhazi ingatlanok a tervezett utemben kerulhetnek vissza egykori tulajdonosaikhoz. 
Szeptember 7. - Kupa Mihaly penzugyminiszter a parlamentben eloterjeszti az 1993. evi 
koltsegvetesi torveny iranyelveit, amelyekben a kormany 180-185 milliard Ft hianyt tart 
finanszirozhatonak. - Magyar-belga egyuttmiikodesi nyilatkozatot ir ala a 2 orszag 
kulugyminisztere. A dokumentum tartalmazza, hogy Brusszel tamogatja Magyarorszag 
kapcsolatait az europai Kozossegekkel es a NATO-val. - Batornak es hitvallasszerii kiallasnak 
minositi Csurka Istvan nagy vihart kavart tanulmanyat az 56-os Szovetseg. - A Foldmiivelesugyi 
Miniszterium legfrissebb jelentese szerint a mezogazdasagi termeles jelentos visszaesese varhato, 
miutan a gazdalkodok elhanyagoljak a foldek megmiiveleset. - Torvenysertessel vadolja a 
miivelodesi tarcat a Magyar Alapitvanyi, Egyesuleti es Maganoktatasi Intezmenyek Egyesulete, 
mert szerintuk a koltsegvetesi torveny valamennyi pedagogus szamara biztositja a beremelest, 
nemcsak az allami es egyhazi iskolak tanarainak. 

Szeptember 8. - Az Orszaggyiiles elfogadja a tarsadalombiztositasi torveny modositasat, igy a 
jovoben a tarsadalombiztositasi igazgatosagok is lefoglalhatnak ingosagokat es ingatlanokat a 
tartozasok behajtasara. - Budapesten a magyar-jugoszlav kulugyminiszteri megbeszelesen 
Jeszenszky Geza ligy velekedik, hogy a belgradi kormanynak parbeszedet kellene kezdenie a 
Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossegevel. - Ketegyhazan „haboru" robban ki 2 helybeli 
csalad kozott: a verekedes utan egy ciganycsalad hazat felgyiijtjak. - Jancso Miklos kapja a legjobb 
rendezonek jaro elismerest a montreali filmfesztivalon a Kek Duna keringo cimii alkotasaert. 
Szeptember 9. - Budapesten targyal a szlovak kormanyfo. Vladimir Meciar es Antall Jozsef 
megallapodik abban, hogy parlamenti vegyes bizottsagot allitanak fel a kisebbsegek helyzetenek 
tanulmanyozasara, a ketoldalii kapcsolatrendszer elemzesere es a bosi vizeromii koruH vita 
tisztazasara. Megegyeznek abban is, hogy az eromii kornyezeti hatasainak vizsgalataba az Europai 
Kozossegeket is bevonjak. - Siilyos kritika eri a kornyezetvedelmi tarca munkajat az illetekes 
parlamenti bizottsag ulesen, es ennek megfeleloen a testulet a miniszter beszamolojat sem fogadja el. 
- A Fidesz hatparti egyeztetest javasol a mediatorveny ugyeben, az SZDSZ pedig Katona Tamas 
allamtitkar meghivasat inditvanyozza azokra a parlamenti bizottsagi ulesekre, amelyeken politikai 
egyetertes szukseges, am a kormanyparti tagok felesleges idohiizasnak tartjak az ellenzeki 
inditvanyokat. - A Demokratikus Charta felszolitja a kormanyt, hogy hatarozottan itelje el a 
fajgyiilolo es uszito nezeteket, es lepjen fel az ilyen torekvesek ellen. - Kupa Mihaly 
penzugyminiszter es Demszky Gabor fopolgarmester megallapodik abban, hogy zart 
versenytargyalast irnak ki a Del-Buda-Rakospalota metrovonal megepitesere. - A rendorseg szerint 
nem a ciganysag ellen iranyult a ketegyhaziak elozo napi megmozdulasa, hanem a faluban elo egyik, 
tortenetesen ciganycsalad biincselekmenyei ellen fogtak ossze a tobbiek, igaz, torvenytelen modon. - 
Ujabb, 40 tonnas segelyszallitmanyt indit litnak Boszniaba a Magyar Okumenikus Szeretetszolgalat. 



Szeptember 10. - A kormany jovahagyja, hogy hozzanak letre alapitvanyt a magyar muholdas 
teveadas tamogatasara. - A 6 legnagyobb szakszervezeti szovetseg megallapodik a 
vagyonmegosztasban es a szakszervezeti valasztasok modjaban. A Szolidaritas nem irja ala az 
egyezmenyt. - A Budapest! Ugyeszsegi Nyomozohivatal volt allamparti vezetoket es egy 
banktisztviselot hallgat ki az lin. gurulo dollarok ugyeben. - Ketegyhazan a helyi lakosok keresere a 
rendorseg megigeri, hogy szabadlabon vedekezhet az a 6 ember, aki 2 nappal korabban 
megtamadta es felgyiijtotta egy ciganycsalad hazat. 

Szeptember 11. - A kormany ragaszkodik ahhoz, hogy a Del-Budat Rakospalotaval osszekoto 
metrovonal elso szakaszat meg a vilagkiallitas elott atadjak, bar a Fovarosi Kozgyiiles elozo napi 
hatarozata ezt nem irja elo. - A kabinet noveli a mezogazdasagban dolgozok hiteltamogatasat, es 
csaknem 40 millio Ft-tal tamogatja a ciganysag beilleszkedeset. - Az MNB lijabb 1%-kal, az OTP 
pedig 3%-kal csokkenti kamatait. - A KSH jelentese szerint 1992-ben az elozo evinel egyharmaddal 
kevesebb gabonat takaritottak be a gazdalkodok. 

Szeptember 12. - Goncz Arpad allamfo kijelenti, hogy kozelgo izraeli latogatasan kenytelen lesz 
elismerni: Magyarorszagon van antiszemitizmus, jollehet ez nem intezmenyes, es igy nines 
veszelyben a hazai zsidosag lete. - A szabaddemokratak parlamenti frakcioja a kormany 2 eves 
tevekenysegerol szolva baratsagtalan lepesnek minositette, hogy eppen a mediatorveny vitaja 
kozepette jelentettek be a harmadik, muholdas televizios csatorna meginditasat. - Lemond a 
Budapest! Ertekpapirtozsde ugyvezeto igazgatoja, Hardy Ilona, akit a heten neveztek ki az Allami 
Vagyonugynokseg igazgatotanacsaba. Utoda, egyelore csak megbizott igazgatokent, Lofti Farbod 
lett, aki mindossze nehany honapja dolgozik a Budapesti Ertektozsden. - A Pest megyei Turan 
Varjii Istvan mezoor lelovi a cigany szarmazasu Farkas Jenot es Nagy Kalmannet, akiket tarsukkal 
egyutt kortelopason er tetten a csosz. Az eset csak masnap kerul nyilvanossagra, miutan a kozseg 
cigany lakossaga tuntetni kezd a polgarmesteri hivatal elott. A mezoort a rendorseg orizetbe veszi. 
Szeptember 13. -A Szocialista Part a jobbratolodas veszelye miatt feladja a partokra vonatkozo 
egyenlo tavolsagtartas elvet es a jovoben az SZDSZ-szel es a Fidesszel torekszik szorosabb 
kapcsolatra. - A Torgyan Jozsef hiveikent fellepo kisgazdak szereznek tobbseget a part Bacs- 
Kiskun megyei szervezetenek vezeteseben. - Hajnalban meggyilkolnak egy rendort Vac kornyeken. 
Mate Andras zaszlos 2 autotolvajt uldoz, amikor az egyikuk kessel lesziirja. A rendorseg rovid idon 
belul elfogja a fiatalkorii tettest. 

Szeptember 14. - Az Orszaggyiilesben Boross Peter belugyminiszter reszletesen beszamol a 
Ketegyhazan es Turan tortentekrol, es egyiittal cafolja, hogy barmelyik esetben is etnikai 
villongasokrol lenne szo. - Megegyezik a 6 szakszervezeti szovetseg a vagyonelosztas reszleteiben. 
Eszerint a 2,7 milliard Ft-os vagyonbol az MSZOSZ 1,2 milliard, a Liga es a Munkastanacsok 840 
millio, a Szakszervezetek Egyuttmiikodesi Foruma, az Ertelmisegi Szakszervezeti Tomorules es az 
Autonomok 560 miUio, a Szolidaritas es a szovetsegeken kivuli szakszervezetek pedig mintegy 40 
millio Ft ertekii ingatlanhoz jutnak. Utobbiak azonban ervenytelennek tartjak az egeszet. - 
Budapesten a hiivosvolgyi munkasmozgalmi emlekmii lebontasaval megkezdodik a korabbi 
rendszerhez kotodo szobrok eltavolitasa. 

Szeptember 15. - Szloveniaban kezd targyalasokat a magyar allamfo. Goncz Arpadot a szloveniai 
magyarsag kozpontjaban, Lendvan Milan Kucan koztarsasagi elnok udvozli. - Jeszenszky Geza 
kulugyminiszter levelben kozli cseh-szlovak kollegajaval, hogy a magyar kormany kesz akar 
Budapesten, akar Pragaban azonnal targyalni a bosi eromiivel kapcsolatos szakmai bizottsagok 
felallitasarol. - Kupa Mihaly - sajat kezdemenyezesere - szakmai megbeszeleseket kezd a partok 
kepviseloivel a jovo evi koltsegvetes iranyelveirol, a kovetkezo 2 ev gazdasagpolitikajarol es a 
ketkulcsos afa bevezeteserol. - A Raoul Wallenberg Egyesult felszolitja a kormanyt, hogy hatarozott 
fellepessel vessen gatat az etnikai viszalykeltessel manipulalo politikai kalandorok tevekenysegenek. 
A kisebbsegeket 6v6 szervezet a ketegyhazi gyiijtogatas es a turai kettos gyilkossag utan attol tart, 
hogy az orszag mas pontjain is jelentkeznek a cigany kisebbsegekkel szembeni provokaciok. - 
Gerbovits Jeno is atul a Torgyan Jozsef kore csoportosult kisgazda frakciobol a 36 fos 
kepviselocsoportba. A kisgazda partelnok hivei igy hatan maradnak. - A Legfelsobb Birosag 



jogeros iteletben torvenyesnek ismeri el a Magyarorszagi Szocialdemokrata Part tavaszi 
kongresszusat, es ezzel Borbely Endre elnokke valasztasat. - A Foldmiivelesugyi Miniszterium 6 
ezer tonna amerikai serteshiis behozatalara ad ki engedelyt a hazai feldolgozoiizemek 
alapanyaghianya miatt. 

Szeptember 16. - Rendkivuli ulesnapot tart az Orszaggyiiles, hogy megvitassa a beszamolot a 
kormany keteves tevekenysegerol. Antall Jozsef miniszterelnok expozejaban ligy iteli meg, hogy a 
rendszervaltozast kovetoen viszonylag hamar sikerult megteremteni a jogallamisag kereteit, 
helyesen mertek fel a vilagpolitikai helyzetet es a magyar gazdasagpolitika is figyelemre melto 
rugalmassagrol tett taniibizonysagot. - Az Europa Parlament egyhangiilag megszavazza a Kozos 
Piac tarsulasi egyezmenyet Magyarorszaggal. - Pozsonyban a Slovan Bratislava-Ferencvaros 
labdarugo-merkozesen rohamrendorok tamadjak meg a magyar szurkolokat. - Megfigyeloi statust 
kap a Szocialista Internacionaleban a Magyar Szocialista Part es a Magyarorszagi 
Szocialdemokrata Part. A szervezet berlini kongresszusan arrol is dontenek, hogy a jovoben 
vendegkent jelen lehetnek a tanacskozasokon az SZDSZ szociaUiberalis szarnyanak kepviseloi. - 
Parizsban a Vilagkiallitasok Nemzetkozi Irodajaban kozlik, hogy teljes mertekben elegedettek a 
budapesti Expo elokeszuleteivel. - Budapesten a magyar kormanyfo fogadja az lij-zelandi 
miniszterelnokhelyettest. - Romania budapesti nagykovetsege 5 szavazokozpontot letesit a 
Magyarorszagon tartozkodo roman allampolgarok szamara a szept. 27-ei valasztasokra. 
Szeptember 17. - A magyar kormany eliteli a szlovak hatosagok brutalis fellepeset az elozo napi 
pozsonyi futballmerkozes magyar szurkoloival szemben. A kabinet ulesen megallapitottak, hogy a 
teve- es videofelvetelek tanusaga szerint indokolatlan volt a szlovak kommandosok bevetese. - 
Szemelyi valtozasokat surget a kormanyban a bosi problema megoldasanak halogatasa miatt az 
Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaga. - Az Orszaggyiiles mentelmi bizottsaga nem talal 
kivetnivalot annak a 4 kepviselonek a fellepeseben, aki nehany hettel ezelott egy tuntetes kereteben 
bement a Magyar Radio epuletebe es kovetelte a demonstracion reszt vevok nyilatkozatanak szo 
szerinti beolvasasat. - A szolidaritasi jarulek lijabb noveleset es a munkanelkuliek ellatasanak 
csokkenteset javasolja jan.-tol a Munkaugyi Miniszterium. 

Szeptember 18. - A kormany nov. 30-ai hataridovel elrendeli, hogy vagyonnyilatkozatot tegyenek 
mindazok, akiknek 1988 ota adokoteles jovedelmuk volt. - A magyar kormany arra torekszik, hogy 
a szomszedos orszagok is allamalkoto tenyezonek ismerjek el a nemzeti es etnikai kisebbsegeket. Ezt 
Antall Jozsef miniszterelnok a Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossege vezetoinek mondja 
Budapesten. - Budapesten tartja konferenciajat a Nemzetkozi PEN Klub, amelynek elnoke, Konrad 
Gyorgy ligy latja, hogy Magyarorszag nem valhat europai allamma, ha elszigetelodik a tersegtol. - 
Az Allami Vagyonugynokseg felfuggeszti az Inter-Europa Bank Rt. reszvenyeinek karpotlasi jegyre 
valtasat, mert a tapasztalatok azt mutattak, hogy nem ervenyesulnek kellokeppen a kisbefektetok es 
a karpotlasijegy-tulajdonosok befektetesi erdekei. 

Szeptember 19. - Budapesten tobb ezer ember vesz reszt azon a tuntetesen, amelyet a Radio es a 
Televizio elnokenek lemondasaert szervez a Szabad Magyar Tajekoztatasert Bizottsag. A 
megmozdulason felszolal Csurka Istvan, az MDF alelnoke is. - A szlovak miniszterelnok kijelenti, 
hogy a rendorseg az ottani torvenyekkel osszhangban, az eloirasoknak megfeleloen lepett fel a 
szerdai Slovan Bratislava-Ferencvaros merkozesen. - Partta alakul a Nemzeti Demokrata 
Szovetseg. A Pozsgay Imre es Biro Zoltan altal letrehozott szervezet centrumpolitikat kivan 
folytatni es elutasitja a szelsosegeket. 

Szeptember 20. - Izraelbe utazik Goncz Arpad allamfo. Kisereteben van tobb allamtitkar, a 
magyarorszagi zsido kozosseg 3 kepviseloje, valamint 15 uzletember. Az izraeli torvenyhozasban a 
koztarsasagi elnok kijelenti: Magyarorszagon minden felelos politikai ero egyetert abban, hogy 
tobbe nem nyerhetnek teret orszagunkban diktatorikus eszmek es rendszerek. - Antall Jozsef 
miniszterelnok kijelenti: kormanya tovabbra is a centrumban all, politikajaban nem kovetkezett be 
jobbratolodas es szembehelyezkedik mind a jobboldali, mind a baloldali szelsosegekkel. Antall 
Jozsef cafolja, hogy Magyarorszagon teret nyert az antiszemitizmus. - Kupa Mihaly 
penzugyminiszter es Bod Peter Akos, az MNB elnoke is reszt vesz a Nemzetkozi Valutaalap es a 



Vilagbank washingtoni tanacskozasan. - Az MDF parlamenti frakcioja a politikai stabilizacio, a 
koalicio es a part egysegenek megorzeset jeloli meg a legfontosabb celkent. A kepviselocsoport 
balatonkenesei ulesen ezzel a megallapitassal zarjak le a part belso helyzeterol kezdett vitat. - A 
szelsojobboldal es a kisebbsegellenes eszmek eloretoresere figyelmeztet a Demokratikus Charta. A 
dokumentum alairoi szerint az MDF alelnokenek Magyar Ut neven meghirdetett programja 
nacionalista, es ellentetes az europai felzarkozasi torekvesekkel. - Magyarorszagra erkezik Gordon 
R. Sullivan tabornok, az amerikai Szarazfoldi Hadero vezerkari fonoke. - Az UEFA fegyelmi 
bizottsaga elutasitotta a Ferencvarosi Torna Club ovasat a szept. 16-ai pozsonyi BEK-selejtezo 
merkozesen tortentek miatt. 

Szeptember 21. - A Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium csak azutan tervezi a tandijak 
bevezeteset a felsooktatasban, ha sikerul megallapodnia a bankokkal a tandijhitelekben. - Vasarlasi 
utalvanyokat ajanl fel a Co-Nexus Reszvenytarsasag a karpotlasi jegyekert cserebe, hogy a 
tulajdonosok fogyasztasi cikkeket vasarolhassanak az ertekpapirral. 

Szeptember 22. - Az Orszaggyiiles hatarozatban szolitja fel a kormanyt, hogy terjessze be a 
szukseges torvenyjavaslatokat a tarsadalombiztositas koltsegvetesenek rendbehozatalara. A 
Parlament elfogadja a Tarsadalombiztositas! Alap tavalyi koltsegvetesenek vegrehajtasarol szolo 
torvenyt. - Csurka Istvan cafolja, hogy az altala eletre hivott Magyar Ut alapitvany barkit is 
kirekesztene felhivasaval, miszerint az alapitok lij, nemzeti kereszteny kozeposztaly megteremtesere 
es hatalomra juttatasara torekednek. - Az MSZOSZ alapvetoen egyetert a ketkulcsos afa 
bevezetesevel, de a raszoruloknal nagyobb ellentetelezest es az alapelelmiszereknel a nullakulcs 
fenntartasat javasolja. - A Duna elterelesenek megakadalyozasara szolitja fel az Orszaggyiilest es a 
kormanyt a Szigetkozi Szovetseg. - Az ozdi Acelmii volt nemet tarstulajdonosa lehetoseget kapott 
arra, hogy 3 milliard Ft ertekben vasaroljon az Allami Vagyonugynokseg barmely, privatizaciora 
meghirdetett vagyonabol. - Megallapodas szuletik arrol, hogy jan.-tol ismet a reformatus egyhaze 
lesz a debreceni Kolcsey Ferenc Tanitokepzo Foiskola. - Megolnek egy etiop diaklanyt 
Debrecenben. 

Szeptember 23. - Washingtonban a Nemzetkozi Valutaalap szakertoi elfogadjak, hogy a magyar 
koltsegvetes 1993-ra tervezett hianya legfeljebb a nemzeti ossztermek 6%-a legyen. A penzintezet 
ugyanakkor biztositekot szeretne kapni, hogy Magyarorszag vegrehajtja az allamhaztartas 
reformjat. - Magyar-lengyel kormanyfoi talalkozot tartanak Budapesten. Antall Jozsef es Hanna 
Suchocka egyarant kivanatosnak tartja a gazdasagi egyuttmiikodes es a kereskedelem boviteset. - 
Washingtonban Jeszenszky Geza kulugyminiszter talalkozik jugoszlav kollegajaval, akit arra ker, 
hogy allitsak le a szerb menekultek betelepiteset a Vajdasagba. 

Szeptember 24. - Budapesten tobb tizezres tomeg tart bekes felvonulast, tiltakozva a szaporodo 
szelsoseges politikai megnyilvanulasok miatt. A megmozdulast a Demokratikus Charta szervezi. 
Hasonlo demonstraciot tartanak Miskolcon is. - Vitanapot tartanak az amerikai kongresszusban a 
magyar szarmazasu demokrata parti kepviselo, Tom Lantos kezdemenyezesere a Magyarorszagon 
tapasztalhato szelsosegekrol. A politikus elesen biralja az MDF alelnokenek, Csurka Istvannak a 
nezeteit. - Nemzeti Liberalis Korok letrehozasara szolit fel a Magyar Demokrata Forum 5 
parlamenti kepviseloje. Balazsi Tibor, Debreczeni Jozsef, Elek Istvan, Furmann Imre es Kulin 
Ferenc ligy veli, hogy a jovoben szervezettebben kell ellensiilyozni a Csurka-fele nepi-nemzeti 
iranyvonalat. - A cseh-szlovak kulugyminiszter, Jozet Moravcik azt javasolja magyar kollegajanak, 
hogy a 2 orszag egyutt kerje az Europai Kozossegek segitseget a bosi vita megoldasahoz, elveti 
azonban a hagai nemzetkozi birosag kozremiikodeset. - A kormany lijabb intezkedeseket hoz az 
aszalykarok enyhitesere. - Az Amerikai Magyar Koalicio nevii szervezet elfogadhatatlannak es 
kartekonynak tartja a nemzeti, az etnikai es a vallasi kisebbsegekkel szembeni, valamint a 
magyarsag nemzeti tudata elleni intolerans es lazito megnyilvanulasokat. 
Szeptember 25. - Antall Jozsef miniszterelnok is reszt vesz a Duna-Majna-Rajna-csatorna 
nurnbergi megnyitounnepsegen. A kormanyfo felszolalasaban biralja, hogy Szlovakiaban 
megvaltoztatjak a Duna hajozhato medret es az 1947-es bekeszerzodesekben hatarfolyokent 
megjelolt folyot egyoldaliian Szlovakia teruletere vezetik. Meciar szlovak kormanyfo kesobb 



rendkivuli jelentosegii incidensnek minositi Antall Jozsef beszedet. - A kormany jovahagyta, hogy 
versenypalyazatot irjanak ki a vallalkozoknak az 1996-os vilagkiallitas beruhazasaira. A kabinet 
dontott arrol is, hogy a hatparti egyeztetes alapjan lij tervezetet nyiijt be a tavkozlesi torvenyre. - A 
magyar penzugyminisztert valasztjak meg 1 evre a Valutaalap es a Vilagbank kozgyiilesenek 
elnokeve. - A szakszervezeti valasztasi torvenyrol kezdtek targyalasokat a kormany es az 
erdekvedelmi szervezetek kepviseloi. - Polgari lakossag elleni eroszak miatt feljelentest tettek az 
1956. okt. 26-ai mosonmagyarovari sortiiz tuleloi Dudas Istvan es tiszttarsai, valamint a laktanya 
hatarorkatonai ellen. - Parlamenti kepviselethez jut a Nyugdijasok Partja, miutan Barcza Imre 
fuggetlen kepviselo csatlakozott a szervezethez. - A magyar honvedelmi miniszter keptelennek 
nevezte es hatarozottan cafolta azokat a vadakat, hogy a Magyar Honvedseg alakulatokat helyezett 
keszultsegbe az orszag eszaki hatarszakaszan. - Surjan Laszlo nepjoleti miniszter a 
keresztenydemokratak noi tagozatanak ulesen ligy velekedik, hogy a terhessegmegszakitas 
megtiltasa nem lehet a nepesedespoHtika eszkoze, ehelyett mas osztonzoket kellene talalni. - A 
magyar Orszaggyiiles elnokenek szloveniai targyalasain megallapitjak, hogy a 2 orszagnak 
azonosak az elkepzelesei a kisebbsegpolitikarol. 

Szeptember 26. - Rendkivuli ulest tart a kormany. A testulet inditvanya szerint az 1993. evi 
koltsegvetes hianya nem lehet tobb 185 milliard Ft-nal, a tarsadalombiztositas deficitje pedig nem 
haladhatja meg a 40 milliard Ft-ot. Dont a kormany arrol is, hogy a jovo osztol csokkenjen a 
pedagogusok atlagoraszama, es bovitik az illetmenypotlekok koret is. A kormanyulesen azt a 
javaslatot is elfogadjak, hogy a benzin araba epitett utalap jan.-tol 1 Ft-tal tobb legyen. - New 
Yorkban Jeszenszky Geza kulugyminiszter az ottani magyarsag kepviseloi elott kijelenti: a magyar 
politikat nem iranyitjak sem Moszkvabol, sem New Yorkbol, sem pedig Tel-Avivbol. A miniszter 
ezzel a kijelentesevel Csurka Istvan tanulmanyara celoz. - Szabo Janost valasztjak meg a Fuggetlen 
Kisgazdapart 37 fos frakciojanak vezetojeve, miutan elodje, Pasztor Gyula lemondott. - Hatparti 
megallapodast surget az MSZp elnoke, Horn Gyula a gazdasagi novekedesrol, a szocialis 
juttatasoktol es az iparpolitikarol. - Ozdon tartjak a H. Magyar Ufo-kongresszust. - Agardon 16 
ember meghal, amikor egy nemet kisbusz osszeutkozik egy mozdonnyal a vasiiti atjaroban. 
Szeptember 28. - Kupa Mihaly penzugyminiszter nem ert egyet a kormanynak azzal az 
elkepzelesevel, hogy az 1 millio Ft folotti jovedelmeket 50%-kal adoztassak meg. Szerinte igy a 
magas jovedelmiiek kozul sokan nem vallanak be a valodi eves keresetuket. - Szabo Ivan ipari 
miniszter ligy latja, hogy az orszag gazdasaga a nyaron tiiljutott a melyponton, es a termeles az 
elmiilt 4 evi visszaeses utan novekedesnek indult. - A Televizio elnoke felmenti Palfy G. Istvan, a 
Tv-Hirado es A Het cimii miisor foszerkesztojet. Hankiss Elemer donteset reszint azzal indokolja, 
hogy Palfy miisorai az utobbi idoben mar tiirhetetlenul elfogultakka valtak, reszint pedig azzal, 
hogy az lijsagiro 2 hettel korabban nyflt levelben ellensegnek nevezte 6t. - A mediaugyekert felelos 
allamtitkar, Katona Tamas a leheto legboriilatobban iteli meg a mediatorveny eselyeit a Tv-Hirado 
es A Het foszerkesztojenek levaltasa utan. - Az Orszaggyiilesben napirend elott eles vita alakul ki 
Izso Mihaly kisgazda kepviselo mandatumanak igazolasarol, miutan a Torgyan Jozsef altal jelolt 
politikust a part masik szarnya nem akarja elfogadni. - A Magyar KatoHkus Puspoki Kar azt keri 
az Orszaggyiilestol, hogy az abortusz-ugyben az elethez valo alapveto emberi jogok alapjan alkosson 
torvenyt. A testulet szerint a jogszabalynak korlatozas nelkul ki kell terjednie a magzati elet teljes 
vedelmere. - Szabolcs-Szatmar-Bereg megyeben mar 20% fole emelkedik a munkanelkuHsegi rata. 
- Meghal Arkus Jozsef lijsagiro, humorista. 62 eves volt. - Pest megyei rendor-fokapitanysag 
akcioosztalya orizetbe veszi a Budapesti Maccabi Sport Club elnoket, Tasnadi Petert, akit 
zsarolassal es mas biincselekmenyek elkovetesevel gyaniisitanak. 

Szeptember 29. - Az Orszaggyiiles megerositi az emberi jogok es alapveto szabadsagok vedelmerol 
1950-ben kotott nemzetkozi egyezmenyt. - Budapesten Antall Jozsef kormanyfo fogadja a szlovakiai 
magyar partok kepviseloit. A megbeszelesen kozos erdeknek tekintik, hogy jo kapcsolatok 
alakuljanak ki a 2 nep kozott Szlovakia fuggetlenne valasa utan. - Katona Tamas allamtitkar 
kijelenti: a kormany mindent megtesz azert, hogy lij megallapodast kosson a Televizio es a Radio 
miikodeserol, es a mediak jovoje ne az utcan doljon el. -A mediaugy legfrissebb fejlemenyeit vitatja 



meg keso esti ulesen az MDF frakcioja. - Lemond a Tortenelmi Igazsagtetel Bizottsaganak 
elnoksegi tagsagarol Kopacsi Sandor. Az 1956-os forradalom egyik budapesti vezetoje egyetert a 
kozelmultban szinten lemondott Nagy Erzsebet ertekelesevel, amely szerint a szelsoseges csoportok 
eloretorese megosztotta a szervezetet. -Az MNB csokkenti beteti es hitelkamatait. - Lefokozzak es 
azonnali hatallyal elbocsatjak a szolgalatbol a fiatalkoriiak tokoli bortonenek igazgatojat, akit 
sikkasztassal es szabalysertessel vadolni. 

Szeptember 30. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaganak zart ulesen Madl Ferenc tarca nelkuli 
miniszter kijelenti: a kormany elszanta magat arra, hogy haladektalanul a hagai nemzetkozi 
birosaghoz forduljon a bosi eromii ugyeben. - Kupa Mihaly penzugyminiszter az Orszaggyiiles ele 
terjeszti az 1993. evi koltsegvetes tervezetet, amely 180-185 milliard Ft hiannyal szamol. - Az MDF 
a parlamenti munkara hivatkozva a szokasos dec.-i idopontrol jan. vegere halasztja soron 
kovetkezo, 6. orszagos gyiileset. - A kormany allaspontja szerint a Televizional es a Radional 
vegrehajtott szemelyi valtozasok visszavonhatatlan lepesek, amelyek veszelyeztetik a mediakerdes 
rendezeset. - A hirkozlesi allamtitkar bejelenti, hogy a kormany varhatoan mar a honap kozepen 
beinditja a miiholdas, magyar nyelvii kiserleti miisorokat a Karpat-medenceben elo magyarsag 
szamara. - 67 eves koraban meghal Belafi Antal, a Fuggetlen Kisgazdapart Veszprem megyei 
orszaggyiilesi kepviseloje. - Meciar szlovak kormanyfo a magyar miniszterelnok levelere adott 
valaszaban ligy veli: Magyarorszag a kornyezetere akarja haritani sajat problemait, ami nem 
tisztesseges Szlovakiaval szemben, de nem szolgalja hosszii tavon a magyar erdekeket sem. 
Oktober 1. - Antall Jozsef aranytevesztesnek tartja, hogy Soros Gyorgy a kormanyfohoz fordult 
levelben Csurka Istvan nagy vihart kavart tanulmanya miatt. A miniszterelnok hangsiilyozza, hogy 
az orszaggyiilesi kepviselok a sajat nevukben tett kijelenteseikert maguk felelosek. - Jeszenszky 
Geza kulugyminiszter az ENSZ kozgyiilesen mondott felszolalasaban hatekony kisebbsegvedelmi 
normak kidolgozasat surgeti. - Madridban Antall Jozsef, az MDF es Surjan Laszlo, a 
Keresztenydemokrata Neppart elnoke is reszt vesz a Nemzetkozi Demokrata Unio ertekezleten. - A 
kormany abban latja a mediaugy megoldasat, ha elobb a Televizio es a Radio elnokenek 
szemelyeben allapodnak meg, es csak azutan alkotja meg az Orszaggyiiles a mediatorvenyt. Goncz 
Arpad koztarsasagi elnok kijelenti: hajlando alairni a mediaelnokok szemelyere vonatkozo 
javaslatokat, ha azokat az Orszaggyiiles kulturalis bizottsaganak ketharmada tamogatja. - A 
kormany megalakitja a Hungaria Televiziot a kelet-kozep-europai magyarsag szamara. - 
Bukarestben felavatjak a Magyar Kulturalis Kozpontot. - A Szabad Demokratak Szovetsege csak 
akkor tamogatja a ketkulcsos afa bevezeteset, ha ez a koltsegvetesi kiadasok radikalis 
csokkentesevel parosul. - Az OTP ismet csokkenti beteti es hitelkamatait. - A Gyori Katonai 
Ugyeszseg megtagadja a nyomozast az 1956-os mosonmagyarovari sortiiz elrendeloje ellen, mert az 
akkor hatalyos torvenyek szerint az eset nem sorolhato a jogot serto biincselekmenyek koze. - A 
budapesti rendorfokapitany, Bodracska Janos bejelenti, hogy a sikkasztassal gyaniisitott 
sportmenedzser, Zemplenyi Gyorgy New Yorkban van. 

Oktober 2. - A kormany elfogadja a betetvedelmi rendszer fejlesztesenek elveit es a Betetbiztositasi 
Alaprol szolo torvenyjavaslatot. - A cseh-szlovak miniszterelnok Antall Jozsef kormanyfonek 
kuldott uzeneteben megerositi, hogy Praga nem hajlando Budapesttel egyutt a hagai nemzetkozi 
birosag allasfoglalasat kerni a bosi vizeromii ugyeben, viszont orommel veszi Magyarorszag 
hajlandosagat az Europai Kozossegek szakertoinek bevonasara egy kozos vizsgalatba. - A 3 
ellenzeki part megallapodik abban, hogy keszek egy idoben targyalni a mediatorvenyrol es az lij 
radio-, ill. teveelnok szemelyerol, ha kormanygaranciat kapnak, hogy lesz mediatorveny. - A 
Kereszteny-Zsido Tanacs aggodalmat fejezi ki az utobbi idoben elhangzott szelsoseges nacionalista 
es antiszemita megnyilvanulasok miatt. - A budapesti rendorfokapitany teljes hirzarlatot rendel el a 
Zemplenyi-uggyel kapcsolatban. 

Oktorber 3. - Az ENSZ Biztonsagi Tanacsaban Erdos Andre nagykovet kijelenti: Magyarorszag 
tamogatja nemzetkozi bizottsag felallitasat a delszlav haboriiban elkovetett emberi jogsertesek 
kivizsgalasara. - Az MDF orszagos valasztmanya a demokracia elleni lepesnek tartja Palfy G. 
Istvan eltavolitasat a Tv-Hirado es A Het cimii tevemiisor elerol. - Robbanas a mecseki 



uranbanyaban, barman megbalnak. 

Oktober 4. - Balsai Istvan igazsagugy-miniszter egy becsi fogadason ligy nyilatkozik, bogy 
Magyarorszag csak fenntartasokkal tamogatna Szlovakia europa tanacsbeH tagsagat, ba 
onallosulasa utan nem orokolne automatikusan a tagsagot. - 77 eves koraban megbal Gyarfas 
Miklos iro. 

Oktober 5. - Jeszenszky Geza is reszt vesz az Europai Kozossegek es a visegradi barmak 
luxemburgi kulugyminiszteri ertekezleten, amelyen nyilatkozatot fogadnak el a kapcsolatok 
erositeserol Magyarorszag, Cseb-Szlovakia es Lengyelorszag, valamint a Kozos Piac tagallamai 
kozott. - Becsben Fur Lajos bonvedelmi miniszter osztrak kollegajaval folytatott megbeszelesen ligy 
velekedik, bogy nemzetkozi megfigyeloket kellene kuldeni azokra a delszlav teruletekre, amelyekre 
eddig meg nem terjedtek ki a barcok. - A legterek kozos figyelorendszerenek kialakitasarol 
kezdenek targyalasokat nyugati es kelet-europai orszagok kepviseloi Budapesten. - Hankiss Elemer 
bajlando fontolora venni az egyuttmiikodest Cbrudinak Alajossal, ba az utobbi nyilvanosan 
visszavonja valamennyi vadjat a teveelnokkel szemben. -Az Orszagos Rendor-fokapitanysag 
Biinugyi Foigazgatosaga sajat bataskorebe vonja a Zemplenyi-ugyet. 

Oktober 6. - Az Orszaggyiiles elfogadja az 1991. evi koltsegvetes vegrebajtasarol szolo torvenyt, 
miszerint a tervezett 78 miUiard belyett 114 miUiard Ft volt a deficit. A kepviselok dontenek arrol, 
bogy 1,2 miUiard Ft-tal csokkentik a kozponti igazgatasi kiadasokat. - Orszagszerte 
megemlekezeseket tartanak az aradi vertaniik napjan. - Budapesten Antall Jozsef kormanyfo arrol 
tajekoztatja a szlovakiai magyar koalicio 3 partjanak kepviseloit, bogy Magyarorszag nem kivanja 
elszigetelni Szlovakiat a nemzetkozi szervezetekben. - Budapesten targyal a kanadai fokormanyzo, 
Ramon Jobn Hnatysbyn. 

Oktober 7. - Magyar-osztrak kormanyfoi targyalasok Kismartonban (Eisenstadt). Antall Jozsef es 
Franz Vranitzky megegyezese alapjan az ev vegeig el kell keszulnie annak a gazdasagi 
megallapodasnak, amely rendezi a 2 orszag vitait. - Pozsonyban nem kozelednek az allaspontok a 
bosi vizlepcso ugyeben a szlovak es a magyar parlament kulugyi bizottsaganak tagjai kozott. 
Megallapodnak ugyanakkor, bogy kozos bizottsagot allitanak fol a nemzetisegi kerdesek 
tisztazasara. - A parlamenti partok es a szakszervezetek kepviseloi megallapodnak abban, bogy a 
nov.-re tervezett szakszervezeti valasztasokat marc.-ra kell balasztani. - ENSZ-vamszakemberek 
erkeznek Szegedre, bogy - egyelore 3 bonapon at - ellenorizzek a Jugoszlavia elleni embargo 
betartasat Magyarorszag deli batarszakaszan. - Az amerikai batosagok nem talaljak az allitolag 
oda szokott magyar exiiszomenedzsert, Zemplenyi Gyorgyot, akit korulbelul felmilliard Ft 
elsikkasztasaval vadolnak. 

Oktober 8. - A kormany ligy latja, bogy a nyugati orszagok szemeben mindinkabb valsagovezetnek 
tiinik a Kelet-kozep-europai terseg, de Magyarorszag, valamint a visegradi barmak megitelese 
tovabbra is kedvezo. - Goncz Arpad allamfo szerint fontos, bogy a mediak ugyeben nem bivatalos 
targyalasok kezdodjenek a parlamenti partok frakcioi kozott. - A kecskemeti Liberalis Kor alakulo 
ulesen Debreczeni Jozsef ligy velekedik, bogy az MDF-en belul az utobbi idoben teret nyert 
szelsoseges radikalizmus veszelyezteti a legnagyobb kormanypart centrumpolitikajat. -Az MTA 
elnoksege a magyar kulturalis es tudomanyos elet tamogatasaert Pro Scientia Hungarica eremmel 
tunteti ki Soros Gyorgyot es Ryoicbi Sasakawat. - Egyutteles neven megalakul a magyarorszagi 
ciganyszervezetek szovetsege. - Ismet torokbabnti katonakat vesz orizetbe a Budapesti Katonai 
Ugyeszseg. 

Oktober 9. - Magyarorszag az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezlet valsagkezelo 
forumaboz, az Europa Tanacsboz es az Europai Kozossegekbez fordul, ba nem sikerul 
megallapodnia Szlovakiaval a baromoldalii szakertoi bizottsag munkajarol a bosi vizeromii 
ugyeben. - Goncz Arpad fogadja a koalicios partok frakcioinak vezetoit, akik kijelentik, bogy mind 
a mediatorveny ugyeben, mind a szemelyi kerdesekben megallapodasra torekednek az ellenzekkel. 
A kormanyparti politikusok ugyanakkor bangsiilyozzak, bogy balasztbatatlannak tartjak a 
Televizio es a Radio szemelyi kerdeseinek megoldasat. - A Fidesz frakciovezetoje, Orban Viktor 
kozli, bogy partja offenzivat indit az 1994-es valasztasok megnyeresere. - Magyarorszag es Ausztria 



lij megallapodast kot a kitoloncolasrol. Eszerint a jovoben Magyarorszag nem 72 oran, hanem 90 
napon belul koteles visszafogadni azokat az illegalis hataratlepoket, akik rajta keresztul erkeztek 
Ausztriaba. - A Hungaria Televizio Alapitvany kuratoriuma Csoori Sandort, a Magyarok 
Vilagszovetsegenek elnoket valasztja meg a testulet elnokenek. - Budapesten kabitoszer-ellenes 
akciot indit a Fopolgarmesteri Hivatal. 

Oktober 11. - Eltorik a Baratsag Koolajvezetek a Szabolcs-Szatmar-Bereg megyei Nagyhalasz 
kornyeken. 

Oktober 12. - A Vilag Menekultproblemait Tanulmanyozo Tarsasag budapesti kongresszusan 
Boross Peter belugyminiszter ligy veli: Kelet-Europaban fennall a veszely, hogy a posztkommunista 
iranyzatok erosodese es a nacionalista torekvesek miatt lijabb ezrek menekulnek el otthonukbol. - 
Az MDF-es Kulin Ferenc cafolja, hogy paktumot kotott volna az ellenzek es a koalicio a 
mediavezetok szemelyerol. 

Oktober 13. - A koztarsasagi elnok es a kormanyfo lijabb konzultaciot tart mediaugyben. Goncz 
Arpad es Antall Jozsef megallapodik abban, hogy ha 2 heten belul nem jon letre megegyezes a 
mediatorveny vitas kerdeseirol es a mediaelnokok szemelyerol, akkor a koztarsasagi elnok azt 
nevezi ki, aki ketharmados tamogatottsagot er el az Orszaggyiiles kulturahs bizottsagaban. - 
Kezzelfoghato eredmeny nelkul er veget a Magyar-cseh-szlovak kulugyi konzultacio Bosrol. A 
magyar delegacio tajekoztatasa szerint a cseh-szlovak fel nem hajlando egyertelmii biztositekot adni 
arra, hogy a bizottsag tevekenysegenek befejezeseig nem terehk el a Dunat. A lengyel 
kulugyminiszter, Krysztof Skubiszewski budapesti targyalasain ligy veH: Magyarorszag es 
Lengyelorszag politikai egyuttmiikodese Europa egyik stabilizalo tenyezoje, am a ketoldalii 
gazdasagi kapcsolatok elmaradnak a kivanatostol. - Az Orszaggyiiles megkezdi a vitat az 
abortusztorvenyrol, amelyet a kormany 2 valtozatban terjeszt be: az enyhebb szabalyozas az anya 
valsaghelyzetere tekintettel bizonyos feltetelekkel lehetove teszi a miivi terhessegmegszakitast, mig a 
szigoriibb valtozat, amelyet csak a keresztenydemokratak tamogatnak, szemelyisegi jogokkal 
rendelkezo, jogkepes lenynek tekinti a magzatot. - A parlament elso alkalommal oszlat fel egy helyi 
onkormanyzatot. A tiszaderzsi testulet a szemelyi konfliktusok miatt mar honapok ota keptelen volt 
ellatni feladatait. - A Magyar Gazdasagi Kamara szerint - a kormanyzati varakozasokkal szemben 
- jovore megall az export gyors novekedese. - Irodalmi Eletmii-dijakat ad at Soros Gyorgy 13 
magyar ironak, ill. koltonek. - Budapest rendorfokapitanyat megfenyitik, a biinugyi 
foosztalyvezetot pedig lefokozzak es elbocsatjak. A Magyar Tavirati Iroda ertesulese szerint 
Bodracska Janos azert kap fegyelmit, mert elhamarkodottan azt nyilatkozta, hogy a csalassal vadolt 
volt liszomenedzsert, Zemplenyi Gyorgyot mar megfigyeles alatt tartjak az amerikai hatosagok. A 
biinugyi foosztalyvezeto eseteben kiderult, hogy egy buntetett eloeletii vallalkozoval egyutt alapitott 
kft-t. 

Oktober 14. - A kormany a Duna Bizottsag rendkivuH ulesszakanak surgos osszehivasat 
kezdemenyezi, hogy a Duna menti orszagok kepviseloi megvitassak a bosi vizeromii tervezett 
uzembe helyezesenek kovetkezmenyeit. -Antall Jozsef fogadja az Amerikai Hirszerzo Ugynokseg, a 
CIA igazgatojat, Robert Michael Gatest. - Az Allat-egeszsegugyi Hatosag elrendeli a pestissel 
fertozott sertesek leoleteset bekes megyeben, es zarlat ala helyezi Ujkigyos, Lokoshaza es 
Ketegyhaza kornyeket. - A Fuggetlen Kisgazdapart 16 ugyvivoje egy Torgyan Jozsef nelkuli part 
megteremteserol targyal. - Del-Korea 650 miUio dollaros kolcsont ad Magyarorszagnak. -Vadat 
emelnek Eorsi Matyas ellen hivatalos szemely nagy nyilvanossag elotti megsertese miatt. A 
miniszterelnok jiin.-ban tett feljelentest az orszaggyiilesi kepviselo ellen, mert a teve egyik 
miisoraban azt allitotta: a taxisblokad alatt Horvath Balazs belugyminiszter azt fontolgatta, hogy a 
tomegbe lovet. - Kulonos kegyetlenseggel elkovetett emberoles miatt a Fovarosi Ugyeszseg vadat 
emel Romhanyi Laszlo, a Jurta Szinhaz igazgatoja es tarsal ellen. 

Oktober 15. - Becsben osztrak-magyar elnoki talalkozot tartanak. Thomas Klestil es Goncz Arpad 
egyetert abban, hogy atfogo nemzetkozi egyezmenyben kell szabalyozni az Europaban elo nemzeti 
kisebbsegek jogait. - A kormany emeli azoknak a nyugdijat, akiknek a jaradek meghatarozasaba 
nem szamitottak be a munkaban 1929. elott eltoltott eveit. 1945. utan fizetes nelkuH, vagy 



csokkentett berert munkara koteleztek. - A nyilas remuralom aldozataira emlekeznek Budapesten 
kormanyzati es parlamenti politikusok. - Budapesten targyal a nemet kulugyminiszter, Klaus 
Kinkel. - Hankiss Elemer felmenti Chrudinak Alajost a Panorama foszerkesztoi beosztasabol, de 
televizios munkaviszonyat nem szunteti meg. - Etikai fegyelmi eljarast indit az MDF illetekes 
bizottsaga Debreczeni Jozsef kepviselo ellen a Csurka Istvannak cimzett nyflt levele miatt. - A 
magyar es a szlovak kulgazdasagi miniszter egyezmenyt ir ala arrol, hogy kolcsonosen elosegitik a 2 
orszag vallalkozoinak piacra jutasat. - Az allami gazdasagokban megkezdodik a foldosztas: a 
jogszabaly szerint a dolgozok 20 aranykorona ertekii foldet kaphatnak. - Az MDF 3 kepviseloje, 
Zetenyi Zsolt, Fekete Gyula es Bogdan Emil feljelentest tesz a legfobb ugyesznel azok ellen, akik 
1956. okt.-ben es azutan olyan tetteket kovettek el, amelyek az akkor hatalyos rendelkezesek szerint 
is haboriis biincselekmenynek minosulnek. - A KSH jelentese szerint szept.-ben az arak lenyegesen 
gyorsabban emelkedtek, mint az elozo honapokban. Szept.-ben az inflacio 2,4%, mig jiil.-ban es 
aug.-ban 0,3-0,8% volt. 

Oktober 16. - A kormany ifjiisagi, foldmiivelesi, menekultugyi es idegenforgalmi penzalapot hoz 
letre. A szovivoi tajekoztaton cafoljak, hogy a CIA vezetoje budapesti targyalasain az irant is 
erdeklodott volna, mi lenne a magyar allaspont, ha a Nyugat esetleg katonailag beavatkozna a 
delszlav valsagba. - Az MDF etikai bizottsaga megrovasban reszesiti Debreczeni Jozsefet, mert a 
Csurka-tanulmanyt elemzo cikkeben azt a kovetkeztetest vonta le, miszerint az MDF alelnokenek 
gondolatai megegyeznek a naci ideologia alapjaival. 

Oktober 17. - Gazdasagi iranyvaltast es a magyar gazdasag fokozottabb vedelmet surgeti a 
Keresztenydemokrata Neppart nagyvalasztmanya. A tanacskozason elhangzik: a 
keresztenydemokratak csak akkor tamogatjak a ketkulcsos afa bevezeteset, ha a raszorulok 
eseteben ellentetelezik az lijabb adoterheket. - Antall Jozsef kormanyfo a piarista rend jubileumi 
unnepsegen ligy velekedik: a vilagban meg nem miilt el egy lijabb katonai veszely, mint ahogy 
Magyarorszagon is veszely fenyegetheti az atalakulast. - Budapestre latogat a volt bolgar car, II. 
Simeon. 

Oktober 18. - A kormany jegyzekben kozli Cseh-Szlovakiaval, hogy egyetert az Europai 
Kozossegek javaslataval a haromoldalii szakmai bizottsag azonnali felallitasarol. A kabint egyuttal 
hangsiilyozza, hogy a kozos piaci feltetelekkel ellentetesnek tartja a Duna-meder tervezett elzarasat. 
- A Duna elterelese ellen tuntetnek az Orszaghaz epulete elott az Egyesult Allamokban elo 
kornyezetvedo, Liptak Bela szervezeseben. - Az SZDSZ hosszu tavii kulpolitikai elkepzelesei szerint 
a szomszedokhoz fiizodo viszony lenyeges, de nem egyedulallo eleme az ott elo magyarsag helyzete. 
Oktober 19. - A mediaugy megoldasara osszehivott hatparti kulonbizottsag megkezdi a targyalasok 
menetenek tisztazasat. Ha a megbeszelesek a kitiizott hataridoig, vagyis okt. 27-eig nem vezetnek 
eredmenyre, akkor a kormany - Antall Jozsef miniszterelnok es Goncz Arpad allamfo 
megallapodasanak megfeleloen - beterjeszti szemelyi javaslatait, es felkeri a parlamentet, hogy 
haladektalanul szavazzon a mediatorvenyhez benyiijtott modosito inditvanyokrol. - Az 
Orszaggyiilesben a privatizacioert felelos tarca nelkuli miniszter, Szabo Tamas visszautasitja a 
Fidesz vadjat, hogy torvenyt sertett volna, amikor a kozelmiiltban adatokat kert a bankoktol. - A 
Munkaugyi Miniszterium adatai szerint aug.-ban es szept.-ben csokken a munkanelkuliseg 
novekedesi uteme. - Az 1993. evi koltsegvetes elokesziteserol kezdenek targyalasokat a 
penzugyminiszter jelenleteben a koalicios partok frakcioi. - Magyar reszrol is megerositik, hogy 
Szlovakiaban valosziniileg elhalasztjak a Duna e napra tervezett eltereleset. - A nemet 
kulugyminiszter telefonon tajekoztatja magyar kollegajat arrol, hogy az Europai Kozossegek a bosi 
vita haromoldalii, targyalasos rendezeset szorgalmazza. - A budapesti kulkepviseletek diplomatai 
hatarszemlejukon eredmenyesnek tartjak a magyar varosok es az Europai Kozossegek 
megfigyeloinek egyuttmiikodeset a Szerbia ellen elrendelt embargo ellenorzeseben. - Budapesten 
borfejiiek ismet megtamadnak egy szines borii diakot. A fiatalkorii tetteseket elfogjak. - Demszky 
Gabor fopolgarmestert hastifusszal korhazban apoljak. 

Oktober 20. - Antall Jozsef kormanyfo levelben hivja fel az europai es amerikai vezeto politikusok 
figyelmet arra, hogy a Dunanak mint hatarfolyonak az elterelese jogellenes cselekmeny, es serti az 



ENSZ alapokmanyat, valamint a Helsinki zarodokumentumot. - A Honvedelmi Miniszteriumban 
cseh-szlovak megkeresesre hivatalosan cafoljak, hogy Rajkanal csapatosszevonasok lennenek. - 
Moszkvaba utazik Goncz Arpad allamfo. - Magyarorszag es az Europai Kozossegek kepviseloi 
meghosszabbitjak az ev vegeig ervenyes ideiglenes tarsulasi szerzodest hatalyat. - Az 
Alkotmanybirosag elnoke javasolja a kormanynak: legkevesebb fel evvel halassza el a 
vagyonnyilatkozat beadasi hataridejet, hogy a testulet megvizsgalhassa, nem serti-e a 
nyilatkozatteteli kotelezettseg az emberi jogokat. - Sztrajkra vagy tuntetesre, de mindenkeppen 
figyelmezteto megmozdulasra keszul az MSZOSZ, mert szerintuk a kormany egyes intezkedesei 
tovabb rontjak a dolgozok eletkorulmenyeit. - Az Erdekegyezteto Tanacs munkavallaloi oldala 
ellenzi a nok nyugdijkorhataranak tervezett emeleset. - A magyar aruk es ezaltal a vallalatok 
hatarozottabb vedelmet surgeti a Gyariparosok Orszagos Szovetsege. - Fur Lajos honvedelmi 
miniszter Svajcban targyal. - Magyarorszag - Ausztria es Romania utan - Szloveniaval is 
kitoloncolasi egyezmenyt kot. 

Oktober 21. - A hatarokon tiil elo kisebbsegek helyzeterol is targyal Moszkvaban Goncz Arpad 
allamfo es Borisz Jelcin orosz elnok. - A kormany elfogadja a devizatorveny iranyelveit. - A 
parlament honvedelmi bizottsaga kevesli a koltsegvetesi javaslatban a honvedelemre szant nem 
egesz 70 milliard Ft-ot. - Az Orszagos Tarsadalombiztositasi Foigazgatosag vezetoje kozU, hogy az 
intezmeny tartalekai teljesen kimerultek, es jovore sines remeny a hiany potlasara. - Az MDF 
parlamenti frakciojabol tobb mint 40-en - koztuk Szabad Gyorgy hazelnok, Katona Tamas 
miniszterelnoksegi allamtitkar es Kulin Ferenc, a kulturalis bizottsag elnoke - irjak ala azt a 
nyilatkozatot, amelyben a kormanyzo part liberahsai elitelik Debreczeni Jozsef partbunteteset. - A 
Magyarorszag es Ukrajna kozotti kishatarforgalom egyszeriisiteseben es gyorsitasaban allapodik 
meg a 2 orszag kormanya. - Washingtonban a magyar Allami Szamvevoszeknek itelik a kozponti 
ellenorzo szervezeteket tomorito nemzetkozi szovetseg dijat. 

Oktober 22. - Brusszelben eredmenytelenul vegzodnek a kozos piaci kozvetitessel zajlo magyar- 
cseh-szlovak targyalasok, mert a cseh-szlovak delegacio nem fogadja el az Europai Kozossegek 
felteteleit, koztuk azt, hogy a szakertoi vizsgalatok idejere allitsak le a bosi munkalatokat. Martonyi 
Janos kulugyi allamtitkar kozH, hogy a szlovakiai Dunaszakaszon mar folynak a folyo elterelesi 
munkalatai. - A kormany elfogadja a tartosan allami tulajdonban marado vallalatokat miikodteto 
Allami Vagyonkezelo Rt. alapito okiratat. A reszvenytarsasag iranyitasaval Teleki Palt bizzak meg. 
- Moszkvaban Goncz Arpad allamfo is reszt vesz azon a fogadason, amelyet az 1956-os magyar 
forradalom es szabadsagharc evfordulojan tartanak a magyar nagykovetsegen. - A legfobb ugyesz 
nyomozast rendel el az 1956-ban elkovetett haboriis biinok ugyeben. - A mediaugyekert felelos 
allamtitkar, Katona Tamas kozlese szerint a 6 parlamenti part megegyezett a Radio es Televizio 
elnokenek kinevezesi es felmentesi rendjerol. - A Kozos Piac egyelore bizonytalan ideig megtiltja az 
elo sertes es serteshiis import] at Magyarorszagrol. A Foldmiivelesugyi Miniszterium tajekoztatasa 
szerint Bekes megyeben az osszes pestissel fertozott sertest, vagyis mintegy 6800 allatot leoltek. - A 
Pesti Kozponti Keruleti Birosag felmenti a Vasutasok Fuggetlen Szakszervezeti Szovetsegenek 
nehany aktivistajat, akik maj.-ban a Keleti palyaudvaron megakadalyoztak a Lover expressz 
menetrend szerinti indulasat. 

Oktober 23. - Budapesten tuntetok egy csoportja, fokent nyilas jelkepet viselo, Arpad-savos 
zaszlokat lengeto borfejiiek megakadalyozzak, hogy Goncz Arpad allamfo elmondja unnepi 
beszedet. A Parlament elott a tomeg a kabinetet es Csurka Istvant elteti. A koztarsasagi elnok 
felindultan hagyja el a Kossuth teret. Goncz Arpadhoz kozel alio korok a Belugyminiszteriumot 
teszik felelosse a tuntetesert, miutan a tarca szervezte a Parlament elotti unnepseget. Boross Peter 
belugyminiszter ezt visszautasitja. - A kormany jegyzekben szolitja fel a cseh-szlovak kabinetet, 
hogy okt. 27-eig adjon magyarazatot a Duna elterelesere. A kabinet megitelese szerint Kelet-Kozep- 
Europaban lijabb konfliktusveszely alakult ki, miutan a cseh-szlovak fel nem hajlando a bosi 
munkalatok felfuggesztesere. Magyarorszag kepviseloje benyiijtja a hivatalos keresetet a hagai 
nemzetkozi birosagnak a Duna elterelese miatt. - Balsai Istvan igazsagugy-miniszter kijelenti, hogy 
1956 oszetol haborii zajlott Magyarorszagon. Ennek megfeleloen a kormany a kovetkezo napokban 



3 igazsagteteli torvenyt is a parlament ele terjeszt. 

Oktober 24. - Antall Jozsef uzenetben keri Cseh-Szlovakia vezetoit: azonnal probaljak 
megakadalyozni a Duna-eltereleset. - Erdos Andre nagykovet New Yorkban atadja azt a levelet, 
amelyben a magyar kormany arra keri Butrosz Ghali ENSZ-fotitkart, hogy tajekoztassa a 
vilagszervezet tagallamait a Duna egyoldalii cseh-szlovak eltereleserol. - A kormany sajnalja, hogy 
a Kossuth Lajos teren a hallgatosag egy reszenek tuntetese, ill. magatartasa miatt Goncz Arpad 
allamfo nem mondta el unnepi beszedet, ugyanakkor a leghatarozottabban visszautasitja azokat a 
gyaniisitgatasokat, amelyek a kormanyzat felelossegere utalnak a rendzavarassal kapcsolatban. - A 
Budapesti Rendor-fokapitanysag szerint rendori szempontbol nem tortent emlitesre melto esemeny 
a Kossuth teren okt. 23-an. 

Oktober 25. - Megkezdodik a viz bearamlasa a bosi eromiihoz vezeto felvizcsatornaba a szlovakiai 
Dunacsiiny es Giitor kozotti szakaszon. 

Oktober 26. - Az Orszaggyiilesben Antall Jozsef miniszterelnok napirend elotti felszolalasaban ligy 
veli, hogy az allamfo elleni incidenst egyesek az orszag izgatasara es hangulatkeltesre hasznaltak fel. 
Kozli, hogy a kormany megvizsgalja a tortenteket, de visszautasitja, hogy kulonbizottsagot 
allitsanak fel az ugy kivizsgalasara. Az SZDSZ elnoke, Tolgyessy Peter ugyanakkor tovabbra is ligy 
latja, hogy a kormany es azon belul a Belugyminiszterium is felelos a hangnem elfajulasaert. - A 
kisgazdaparti Olah Sandor lemondasra szolitja fel Boross Peter belugyminisztert, mert felelosnek 
tartja a Goncz Arpad allamfo elleni tuntetesert. A miniszterelnok valaszaban kijelenti, hogy a 
belugyminiszter elvezi bizalmat. Az MDF frakciovezetoje bejelenti, hogy partja torvenyjavaslatot 
terjeszt elo a fasiszta es bolsevista jelvenyek nyilvanos hasznalatanak betiltasarol. - Az MDF egyik 
kepviselonoje, Kiraly B. Izabella az Orszaghaz epulete elott targyal borfejii fiatalokkal. - A Duna 
elterelese miatt jelentosen csokken a vizszint Dunakilitinel. A hirtelen apadas miatt tobb helyen 
beszakad a folyo partresze, es megcsiiszik a rezsii, a szigetkozi Duna-agakbol pedig kifele szalad a 
VIZ. - A Parlamentben folytatja munkajat a Televizio es a Radio jovojevel foglalkozo hatparti 
kulonbizottsag. - Megnyitjak a Vilagbank budapesti irodajat. - Baromfipestis van Borsodban, ezert 
feldolgozasi es retekesitesi zarlatot rendelnek el a megyeben. 

Oktober 27. - Az Orszaggyiiles az igazsagszolgaltatas fuggetlensegenek biztositasara elfogadja a 
birak, az ugyeszek, a birosagi es az ugyeszsegi dolgozok elomenetelerol es javadalmazasarol szolo 
torveny modositasat, es megszavazza azl992 evi vagyonpolitikai iranyelveket. - Antall Jozsef 
vezetesevel kormanykuldottseg utazik Londonba, hogy reszt vegyen a visegradi egyuttmiikodes 
orszagainak masnapi csiicstalalkozojan. - A kormanykoalicio es az ellenzek egymasra haritja a 
felelosseget azert, hogy mindeddig nem sikerult megallapodniuk a mediaugyben. Az ellenzeki 
partok ligy latjak, hogy a kormanykoalicio csupan vezetocseret akar elerni a Televizio, valamint a 
Radio elen, es nem torekszik igazi megallapodasra. Katona Tamas allamtitkar ezt hatarozottan 
cafolja, hozzateve, hogy a targyalasok eppen azert kezdodhettek el, mert a miniszterelnok es az 
allamfo megallapodott abban, hogy ketharmados egyetertes eseten mar a mediatorveny elfogadasa 
elott megtortenhet a szemelycsere a mediak elen. - Onallo rendori alegyseget hoznak letre 
Budapesten a szines boriiek vedelmere. 

Oktober 28. - Magyarorszag es Cseh-Szlovakia megallapodik abban, hogy a bosi vitat a hagai 
nemzetkozi birosagon rendezik vagy kotelezo nemzetkozi biraskodas ele viszik. A londoni 
jegyzokonyv szerint Cseh-Szlovakia vallalja, hogy nem miikodteti az eromiivet, es felfuggeszti a 
munkalatokat az Europai Kozossegek altal megszabott idoben. - Londonban az Europai 
Kozossegek es a visegradi csoport kormanyfoi Antall Jozsef javaslatar a megallapodnak, hogy a 
kozos piaci bizottsag mar a dec.-i edinburghi csiicsertekezletig elkezdi kidolgozni a visegradi 
orszagok csatlakozasanak feltetelrendszeret. - Az Orszaggyiilesben Boross Peter belugyminiszter 
ismet elharitja a tarca felelosseget a Goncz Arpadot ert incidenssel kapcsolatban. Mint mondja, 
csak 6-8 fiatal viselt fasiszta jelkepeket, es a skinheadek szama sem haladta meg a 70-et. - 
Megegyezes nelkul ernek veget a hatparti mediatargyalasok. Katona Tamas allamtitkar kozH, hogy 
a sikertelen megbeszeleseket kovetoen a kormany megteszi szemelyi javaslatait, es felkeri az 
Orszaggyiilest, hogy keszitse elo szavazasra a mediatorvenyt. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok 



lijabb megbeszeleseket szeretne tartani Antall Jozsef miniszterelnokkel a mediaugyrol. - Az SZDSZ 
3 platformja ligy iteli meg, hogy a kormanyon beluli es kivuli szelsojobboldal hallgatolagos 
szovetsege miatt veszely fenyegeti a magyar demokraciat. - A Magyar Katolikus Puspoki Kar 
aggodalommal tapasztalja, hogy megszaporodtak az olyan szelsoseges megnyilatkozasok, 
amelyekben a faji megkulonboztetes es az antiszemitizmus jelei fedezhetok fel. - A gyori lijfasisztak 
vezetoje, Gyorkos Istvan 1 ev bortont kap kozosseg elleni izgatas es lofegyverrel valo visszaeles 
miatt, de az itelet vegrehajtasat 5 evre felfuggesztik. - Nemetorszag behozatali tilalmat rendel el a 
magyar serteshiisra. 

Oktober 29. - A kormany jovahagyja a bosi eromiirol folytatott londoni targyalasi eredmenyt, es 
mersekelten osztozik a kuldottseget vezeto Martonyi Janos kulugyi allamtitkar ovatos 
deriilatasaban. - Helyszini vizsgalatot kezdenek Bosnel az Europai Kozossegek, a cseh-szlovak 
szovetsegi es a magyar kormany kepviseloi. - A kisgazdapart ujjaalakulasanak evfordulojat egyutt 
unnepli Torgyan Jozsef partelnok, Olah Sandor, a 36-ok kepviseloje es Boross Imre, a Nemzeti 
Kisgazdapart fotitkara. - A jugoszlav allamfo eddig ismeretlen 56-os dokumentumokat kuld Goncz 
Arpad koztarsasagi elnoknek, aki a masolatokat atadja az 1956-os Dokumentacios Intezetnek. 
Oktober 30. - A kormany elfogadja a haboriis es nepellenes biinokrol szolo torvenyjavaslatot, amely 
az 56-6s forradalom idejen hatalyos jogszabalyokat foglalja egybe. Az igazsagugyi tarca kozlese 
szerint valamennyi torveny ma is hatalyban van, de azert a parlament ele terjesztik, mert a 
birosagok es az ugyeszsegek mar varjak az eligazodasukat segito torvenyt. - Goncz Arpad allamfo a 
mediatargyalasok folytatasara keri a 6 parlamenti partot, am Antall Jozsef miniszterelnok 
lezartnak tekinti a megbeszeleseket a kormany megbizottja es a frakciok kozott. A koztarsasagi 
elnok eloszor a partok kepviseloivel, majd a kormanyfovel tanacskozik a Televizio es a Radio 
jovojerol. - Magyarorszag engedelyezi azoknak az amerikai felderitogepeknek az atrepuleset, 
amelyek a NATO kotelekeben a bosznia-hercegovinai legteret ellenorzik. - A Fidesz alapvetoen 
elhibazottnak tartja a kormany jovo evi koltsegvetesi tervezetet, ugyanis a fiatal demokratak szerint 
jovore meg nem lehet gazdasagi novekedesre szamitani. - A Fuggetlen Szakszervezetek 
Demokratikus Ligaja elengedhetetlennek tartja, hogy az alapveto elelmiszerekre es a haztartasi 
energiara 1993-ban se kelljen altalanos forgalmi adot fizetni. - A vasasszakszervezet tiltakozik a 
kormany jovo evi koltsegvetesi, adozasi es tarsadalombiztositasi elkepzelesei ellen. - Budapesten 
leteszik a magantokebol, kulfoldi segitseggel felepulo Corvin Egyetem alapkovet. - Budapestre 
erkezik a szerb tronorokos, Karagyorgyevics Sandor es felesege. 

Oktober 31. - Antall Jozsef miniszterelnok egy japan lapnak adott nyilatkozataban ligy veli, hogy a 
Nyugat keslekedese is hozzajarult a delszlav haborii kirobbanasahoz. - Az MSZP orszagos 
valasztmanya szerint fasiszta provokacio tortent okt. 23-an a Kossuth teren, es a kormanykorok 
kepmutato reagalasa lijabb bizonyiteka annak, hogy politikai celjaik eleresehez szelsojobboldah 
erokre is tamaszkodnak. - A bosi eromii es a Duna elterelese ellen tiltakozo magyar kornyezetvedok 
nem tudnak bejutni dunacsiinyi epitkezes teruletere. 

November 1. - A hatarorseg vezetoi cafoljak, hogy az okt. 23-i Parlament elotti rendezvenyen a 
kirendelt hataror katonak reszt vettek volna a koztarsasagi elnok beszedet megakadalyozo 
tuntetesben. Boross Peter belugyminiszter kozli: a hataroroket azzal biztak meg, hogy zaszlokat 
osztogassanak es roplapokon terjesszek Marai Sandor verset. 

November 2. - A kormany elkerulhetetlennek tartja a ketkulcsos afa bevezeteset. - Goncz Arpad 
allamfo egyutterzeserol biztositja uzeneteben a Letminimum Alatt Elok Tarsasaganak (LAET) 
kepviseloit, akik ehsegsztrajkba kezdtek a ketkulcsos afa tervezett bevezetese miatt. - Magyar- 
orosz kereskedelmi es gazdasagi egyuttmiikodesi bizottsag felallitasaban allapodik meg Moszkvaban 
Kadar Bela kulgazdasagi miniszter. 

November 3. - Az Orszaggyiiles marc, masodik felere tiizi ki a tarsadalombiztositasi 
onkormanyzati, az uzemi tanacsi, valamint a kozalkalmazotti tanacsi valasztasok idopontjat. - A 
kormany benyiijtja a parlamentnek javaslatat az 1956-os biincselekmenyek elkovetoinek 
felelossegre vonasara. - Antall Jozsef miniszterelnok a mediatorveny elfogadasaig nem tesz 
javaslatot a Televizio es a Radio lij elnokenek szemelyere. A kormanyfo ennek megeleloen ismet 



javasolja a Magyar Televizio es a Radio elnokenek felmenteset, ill. Sara Sandor kinevezseet a TV 
alelnoki posztjara. - A 6 legnagyobb szakszervezeti szovetseg azt keri a kormanytol, hogy 1993-ban 
a nyugdijak novekedese egyezzen meg a netto berek eves emelkedesevel, a nok nyugdijkorhatarat 
meg ne emeljek, es a ketkulcsos afat a tervezett formaban jovore meg ne vezessek be. - 
Figyelmezteto sztrajkot hirdet a kormany foglalkoztataspolitikaja miatt a borsodi 
vasasszakszervezet. - Debrecenben kozosseg elleni izgatas gyaniijaval nyomozast inditanak azoknak 
az ismeretlen tetteseknek a felkutatasara, akik a varos tobb pontjan fasiszta jelkepeket es 
feliratokat mazoltak epuletekre, szobrokra. - 71 eves koraban meghal Csakanyi Laszlo szinmiivesz. 
November 4. - Antall Jozsef kormanyfo megbeszeleseket folytat a katolikus egyhaz vezetoivel. - 
Tarcakozi bizottsag alakul azoknak a magyar miikincseknek a felkutatasara es visszaigenylesere, 
amelyeket a II. vilaghaboriiban a Szovjetunioba hurcoltak. - A szokasosnal joval nagyobb a vizszint 
ingadozasa az Oreg-Dunan. - Magyarorszagrol 80 tonna segelyszallitmany erkezik Belgradba. 
November 5. - Strasbourgban Jeszenszky Geza kulugyminiszter alairja a regionalis es kisebbsegi 
nyelvek europai chartajat. - Antall Jozsef miniszterelnok annak ellenere javasolja a TV alelnokenek 
Sara Sandort, hogy a neves filmrendezo nem kap ketharmados tamogatast kinevezesehez a 
parlament kulturalis bizottsagaban. A testulet Hankiss Elemer es Gombar Csaba mediaelnokok 
felmenteset sem tamogatja ketharmados tobbseggel. - A kormany fel evvel elhalasztja a 
vagyonnyilatkozat megtetelenek hataridejet, hogy az Alkotmanybirosag allast foglalhasson a 
kerdesben. A kabinet dont arrol is, hogy 1993. marc.-tol lakott teruleten 50 km/h lesz a megengedett 
legnagyobb sebesseg. - Cseh-Szlovakia javasolja Magyarorszagnak, hogy egyeztessek azokat a 
kerdeseket, amelyekre a hagai nemzetkozi birosagtol varnak valaszt a bosi eromiivel kapcsolatos 
jogvitaban. - A Foldmiivelesugyi Miniszteriumban cafoljak, hogy a karpotlasi folyamat miatt 
orszagszerte nagy teruletek lennenek megmiiveletlenul. - Jogerosen 14, ill. 11 ev bortonbuntetesre 
itelik az 1 evvel ezelotti nyiregyhazi taxisgyilkossag 2 tetteset. 

November 6. - A kormany intezkedeseket dolgoz ki a Duna elterelese miatt kialakult kornyezeti 
veszhelyzet elharitasara. - Az Europai Kozossegek Bizottsaga a szakertoi jelentesek alapjan ligy 
dont, hogy a bosi eromii epiteset legkesobb nov. 21-en le kell allitani. - Antall Jozsef miniszterelnok 
szerint ha a Televizio es a Radio jelenlegi vezetoi hivatalukban maradnak, akkor a kormany nem 
tudja vallalni felugyeleti felelosseget, es ennek koltsegvetesi vonzatai is lehetnek. - Jeszenszky Geza 
kulugyminiszter kisebbsegvedelmi egyezmenyt ir ala szloven kollegajaval Ljubljanaban. - Az MNB 
alelnoke, Harshegyi Frigyes kozH, hogy Magyarorszag 1992-ben kevesebb hitelt vett fel, mint 
amennyit torlesztett, igy kb. 1,8 miUiard dollarral csokkent az orszag netto adossagallomanya. - A 
nepjoleti miniszter targyalasi alapnak tekinti a szakszervezetek javaslatat, hogy a nyugdijkorhatar 
emeleset ne kezdjek el jovore. 

November 7. - A SZDSZ Orszagos Tanacsa azt keri a miniszterelnoktol, hogy vonja vissza a Radio 
es Televizio elnokenek felmentesere tett lijabb eloterjesztest, mert a testulet szerint az orszagnak 
nem gyiiloletkelto kampanyokra, hanem a politikai erok jo szandekii egyuttmiikodesere van 
szuksege. 

November 8. - A Miniszterelnoki Sajtoiroda megerositi, hogy az ellenzek magatartasa miatt 
ervenyet vesztette az a megallapodas, amelyet a miniszterelnok es a koztarsasagi elnok kotott a 
Radio es a Televizio vezetoirol es a mediatorvenyrol. 

November 9. - Az Orszaggyiiles lijabb igazsagteteh torvenyjavaslatot tiiz napirendjere, eziittal a 
keresztenydemokratak inditvanyat. - A kormany elfogadja azt a cseh-szlovak javaslatot, hogy a 2 
fel jogi szakertoi a kovetkezo heten Pragaban fogalmazzak meg a kozos beadvanyt a hagai 
nemzetkozi birosagnak a bosi vizlepcso ugyeben. - Goncz Arpad koztarsasagi elnok tovabbi 
targyalasokat tart szuksegesnek ahhoz, hogy megegyezes jojjon letre a mediaugyben. Egyebek 
kozott ezt tartalmazza az a nyilatkozat, amelyet Goncz arpad es Kulin Ferenc, az Orszaggyiiles 
kulturalis bizottsaganak MDF-es elnoke 2 oras targyalas utan kozosen ad ki. - Antall Jozsef 
miniszterelnok biztositja a hazai zsidosag vezetoit, hogy a kormanyzat a torveny szigoraval is fellep 
minden olyan megnyilvanulas ellen, amely barmely kisebbseg ellen iranyul, - Az MNB 1,9%-kal 
leertekeli a forintot. - A kisgazdapart 36-os parlamenti csoportjanak etikai bizottsaga javasolja. 



hogy Olah Sandort zarjak ki a frakciobol. - Az MSZOSZ orszagos nyugdijas-nagygyiilesenek 
resztvevoi elvarjak, hogy a kormany tartsa be a parlament altal elfogadott torvenyt, es a 
nyugdijakat a netto keresetek novekedese szerint emeljek. - A Kulugyminiszterium tiltakozik 
amiatt, hogy a szerb hatosagok dijfizetesre kotelezik a Dunan kozlekedo kulfoldi hajokat a vizi lit 
biztonsagos hasznalataert. 

November 10. - Az Orszaggyiiles tobb mint ketharmados tobbseggel megszavazza az 1992. evi 
potkoltsegvetest, amely a tervezett koltsegvetesi hianynal joval nagyobb, kozel 200 milliard Ft-os 
deficitet hagy jova. A parlament elfogadja az lin. felulvizsgalati eljarasrol szolo torvenyt is, amely 
lehetove teszi, hogy barki alanyi jogon jogorvoslati lehetoseggel eljen a birosag masodfokon hozott, 
vagy a masodfokii birosag jogeros hatarozataval szemben. - Megalakul az a fuggetlen es ellenzeki 
kepviselokbol alio parlamenti bizottsag, amely az okt. 23-i Kossuth teri esemenyeket fogja 
kivizsgalni. - Budapestre erkezik Borisz jelcin orosz elnok. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter az 
American Jewish Committee kuldottsege elott megerositi, hogy a magyar kormany tovabbra is 
biztositja a kisebbsegek jogait es fellep a szelsoseges iranyzatok ellen. - Budapesten kezd 
megbeszeleseket a holland miniszterelnok, Ruud Lubbers. - Bonnban Kohl kancellarral targyal a 
Fidesz frakciovezetoje, Orban Viktor. - Az MSZOSZ figyelmezteto sztrajkot es orszagos 
demonstraciokat szervez, ha nem sikerul megallapodni a kormannyal az alapveto gazdasagi, 
szocialis es szakszervezeti kerdesekrol. - Az MNB 600 millio marka ertekben kotvenyt bocsat ki 
Nemetorszagban. 

November 11. - Budapesten tobb korszakos jelentosegii megallapodast ir ala Borisz Jelcin orosz 
allamfo. Magyarorszag es Oroszorszag kolcsonosen lemond a szovjet csapatkivonassal kapcsolatos 
anyagi koveteleseirol. Magyarorszag humanitarius segelykent 10 millio dollar ertekii gyogyszert 
szallit az orosz hadsereg szamara, es megvizsgalja, hogy mikent tudna tamogatni a 
Magyarorszagrol kivont katonak oroszorszagi lakasepiteset. Megegyezes szuletik arrol is, hogy az 
oroszok - fennallo adossaguk fejeben - 800 miUio dollar ertekben fegyvereket szallitanak. Antall 
Jozsef kormanyfo es az orosz elnok ligy dont, hogy a csaknem 1 miUiard 600 millio dollaros magyar 
kereskedelmi aktivum rendezeserol meg ebben az evben megallapodnak Borisz Jelcin delutan 
beszedet mond a Parlamentben, es megkoveti a magyarokat az 1956-os szovjet beavatkozas miatt. - 
Antall Jozsef miniszterelnok Brusszelbe kuld levelet, amelyben serelmezi, hogy Szlovakia Bos 
ugyeben nem tartja be a Kozos Piaccal kotott, londoni haromoldalu megallapodast sem. - A 
kisgazdapart 36 fos frakciojaval targyal Kupa Mihaly penzugyminiszter. - A rendorseg szovivoje 
kozli, ha bebizonyosodik, hogy cigany szarmazasa miatt vertek agyon a miilt penteken 
Salgotarjanban egy 32 eves ferfit, akkor az orszagos Rendorfokapitanysag azonnal hataskorebe 
vonja a nyomozas folytatasat. 

November 12. - A kormany hajlando engedmenyekre a ketkulcsos afa bevezetesekor. A kabinet 
lehetsegesnek tartja, hogy az alapveto elelmiszerek altalanos forgalmi adoja nullakulcsos maradjon, 
es a lakasepitkezeseknel meg 2 evig visszateritsek az afat. Az ulesen teljes a nezetazonossag a 
kabinet es a fovaros vezetese kozott az lij metroszakasz nyomvonalarol es finanszirozasarol. - A 
titkosszolgalatokat felugyelo tarca nelkuli miniszter szerint a skinhead-mozgalom egyelore nem 
jelent veszelyt az alkotmanyossagra es a demokratikus allamrendre, am a mozgalom 
tovabbfejlodese, kiterjedese mar rejt magaban veszelyes tendenciat. Fuzessy Tibor az Orszaggyiiles 
emberi jogi bizottsaganak ulesen elmondja, hogy tudomasa szerint az okt. 23-i Kossuth teri 
unnepseggel kapcsolatosan 1 szemely ellen indult buntetoeljaras, mert az illeto lakasan 
horogkeresztes ropcedulakra bukkantak. - Az MDF elnoksege szerint erositeni kell a part egyseget, 
hogy a keresztenydemokrata, nemzeti Hberalis es nepi-nemzeti orokseg egyuttesen adja meg az 
MDF arculatat. - A Nemzetkozi Valutaalap (IMF) legkorabban marc-ban dont a Magyarorszagnak 
nyiijtando hitelek folyositasarol. Ehhez a penzintezet elvarasainak megfelelo koltsegvetesi 
torvenynek kell szuletnie, azaz a tervezett hiany nem haladhatja meg a nemzeti ossztermek 6%-at. - 
Az Europai Kozossegek Bizottsaga lijabb 11 millio ECU-vel, vagyis csaknem 1 miUiard Ft-tal 
tamogatja a magyarorszagi kis- es kozepvallalkozasokat. - Kupa Mihaly penzugyminiszter 
lemondasat kovetelik a csoportos ehsegsztrajkolok tamogatoi a ketkulcsos afa tervezett bevezetese 



miatt. - Annus Antal honvedelmi allamtitkar kozli, hogy Magyarorszag az onallo vedelemre 
alkalmas honvedseg megteremtesehez legvedelmi eszkozoket, ill. kulonfele alkatreszeket, 
fodarabokat es javitoanyagokat szeretne vasarolni Oroszorszagtol. - Az Europai Kozossegek 
illetekes bizottsaga azt javasolja, hogy csak a Bekes megyebol szarmazo sertesek importjat 
fuggesszek fel a tagorszagok. 

November 14. - Tanacskozast tart a Liberalis Forum Alapitvany. Antall Jozsef beszedeben ligy veli: 
aki a nemzeti liberalizmus ertekeit nem becsuli, az nem melto tagja az MDF-nek. A kormanyfo 
cafolja azokat a hireszteleseket, hogy a kormanykoalicio az 1994-es valasztasok elhalasztasara 
torekedne. - A legnagyobb kormanypart 3 liberalis kepviseloje kilep az MDF miskolci 
szervezetebol. Furmann Imre, az MDF alelnoke, valamint Balazsi Tibor es Mile Lajos kepviselo 
azert dont igy, mert a miskolci gyiilesen azt allitottak roluk, hogy fizetett berencek, akik szet 
akarjak verni a partot. - Az SZDSZ lij elnoke beszelgetest kezdemenyez minden parlamenti parttal 
es tobb palamenten kivuli demokratikus politikai erovel. Peto Ivan helyteleniti, hogy az MDF es az 
SZDSZ kozott nines semmifele hivatalos partkapcsolata. 

November 15. - Az Allami Szamvevoszek alapvetoen rendben talalja a Miniszterelnokseg 
gazdalkodasat. A penzugyi ellenorzes ugyanakkor megallapitja, hogy a hivatal szervezetet hataskori 
ellentmondasok jellemzik. - A Zsido Hitkozsegek Szovetsegenek elnoke felhivja a kormanyfo 
figyelmet arra, hogy a magyarorszagi zsidosag mindaddig nem lehet nyugodt, amig barmilyen 
lehetoseget lat arra, hogy Csurka Istvan erdemben befolyasolja a kormany politikajat, ill., hogy 
egyesek szavazatszedesre hasznaljak fel az antiszemitizmust. 

November 16. - Az Orszaggyiiles kulturahs bizottsaganak elnoke megbeszeleseket javasol a 
kormanyparti es ellenzeki mediaszakertoknek, valamint az ellenzek frakciovezetoknek arrol, hogy 
kit javasolnak a Televizio es a Radio lij vezetoinek. - Az SZDSZ ujonnan megvalasztott elnoke, Peto 
Ivan talalkozot kezdemenyez Antall Jozsef kormanyfovel. - A Magyar Iroszovetseg valasztmanya 
Tornai Jozsefet valasztja elnokeve. - Lemond Pongracz Gergely, az 56-osok Szovetsegenek elnoke. - 
A rendorseg vademelest javasol a szept.-i ketegyhazi viszaly valamennyi resztvevoje ellen. 
November 17. - Az Orszaggyiiles oriasi tobbseggel elfogadja a Magyarorszag kozos piaci tarsulasi 
szerzodeset. - Csurka Istvan egy lapnak adott nyilatkozataban ligy veh, hogy mig Antall Jozsefnek a 
vilag elott kell magyarazkodnia az 6 tanulmanya miatt, addig neki itthon a kormany politikaja 
miatt kell valaszolnia a valasztok szemrehanyasaira. - A kormany es a banyaszszakszervezet 
megallapodik abban, hogy a Magyar Villamos Miivek Troszt a koraban kialkudott mennyisegben 
veszi at a fiitoanyagot a szenbanyaktol. - A magyar-cseh-szlovak hatarkozi bizottsag budapesti 
ulesen Cseh-Szlovakia megigeri, hogy tobb vizet enged Dunacsiinynal a szigetkozi Duna-mederbe. - 
Az OTP fel akarja bontani a szerzodest azokkal, akik bepereltek a bankot az egyoldaliian megemelt 
lakashitel-kamatok miatt. 

November 18. - Budapesten Tom Lantos magyar szarmazasu amerikai kepviselo bejelenti: az 
Egyesult Allamok lij elnoke az eddigieknel joval aktivabb kulpolitikat iger a kelet-kozep-europai 
tersegben. - Az Europai Kozossegek Bizottsaga tajekoztatja a magyar kormanyt, hogy a Kozos Piac 
felkerte a Cseh-szlovakiat: a londoni megallapodasnak megfeleloen juttassa vissza az eredeti Duna- 
mederbe az elterelt vizet. - Dunacsiinynal elsullyed 2 uszaly es megserul a gat is. A magyar 
hatosagok csak 2 nap miilva ertesulnek az esetrol. - A Keresztenydemokrata Neppart gazdasagilag 
szuksegesnek tartja a ketkulcsos afa bevezeteset, de csak megfelelo tamogatasi rendszerrel egyutt 
fogadja el. - Antall Jozsef kormanyfo javasolja, hogy 1 evvel hosszabbitsak meg a Magyar Tavirati 
Iroda vezerigazgatojanak, Oltvanyi Ottonak a megbizatasat. - Berkovetelesuk alatamasztasara 
figyelmezteto sztrajkot hirdetnek a vasutas-szakszervezetek. - A Magyar Szakszervezetek Orszagos 
Szovetsege kesz megallapodni a 9200-9300 Ft-os minimalberben, ha a kormany a ketkulcsos afa 
bevezetesenel es a szemelyi jovedelemado modositasanal hajlando figyelembe venni az erdekvedok 
igenyeit. - Az Ipartestuletek Orszagos Szovetsege csak akkor ert egyet a ketkulcsos afa 
bevezetesevel, ha az lij adoteteleket fokozatosan vetik ki az egyes termekekre. - A Jogvedo Liga es a 
Berlakasukat Megvasarlok Orszagos Szovetsege tiltakozik az ellen, hogy az OTP egyoldaliian fol 
akarja bontani azokat a hitelszerzodeseket, amelyeket birosagon tamadtak meg az ugyfelek. - A 



Honvedelmi Miniszterium cafolja, hogy fegyvereket vagy haditechnikai alkatreszeket akarna 
beszerezni Nemetorszagbol. Kozben az Orszaggyiiles honvedelmi bizottsaga zart ulesen ligy dont: 
csak azutan szavaz a vasarlasok koltsegvetesi tamogatasarol, ha kiderul, hogy az orosz elnokkel 
kotott megallapodas alapjan milyen felszereleseket lehet beszerezni. - A Magyar Voroskereszt 
csaknem 2 miUio Ft ertekii gyogyszerszallitmanyt indit litnak Horvatorszagba. 
November 19. - A kormanyszovivo cafolja, hogy Antall Jozsef miniszterelnok a kabinet atalakitasat 
fontolgatna. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaganak alelnoke, Csoti Gyorgy az Eszak-atlanti 
Kozgyiiles ulesen bejelenti: Magyarorszag kesz aktivan egyuttmiikodni abban, hogy gyors reagalasii 
bekefenntarto egysegeket allitsanak fel Europaban. - Pragaban a magyar es a cseh-szlovak 
szakertok megkezdik annak a beadvanynak a megfogalmazasat, amelyben kozosen kernek 
allasfoglalasra a hagai nemzetkozi birosagot. - A Koztarsasag Part elso kozgyiilese Palotas Janos 
fuggetlen orszaggyiilesi kepviselot valasztja elnokke. 

November 20. - A kormany hozzajarul, hogy 2 nemzetkozi misszio teljesitsen szolgalatot az orszag 
deh hatarain: az egyik csoport arra ugyel, hogy a polgarhaborii ne csaphasson at magyar teruletre, 
a masik misszio az ENSZ-embargo betartasanak ellenorzeset segiti. - A kabinet elfogadja az 
allampolgarsagrol szolo torveny tervezetet. A kormany meg 1992-ben megallapodast kivan alairni 
az Europai Szabadkereskedelmi Tarsulassal. - Budapesten a nemet vedelmi allamtitkar bejelenti: 
Nemetorszag kesz a volt NDK hadseregenek keszletebol olyan alkatreszeket atadni, amelyek a 
Magyar Honvedseg miikodokepessegenek megorzeset szolgaljak. - Az Erdekegyezteto Tanacsban a 
kormany kesz elfogadni, hogy a lakas- es kozmiiepites, valamint a gyogyszerek utan 1993-ban se 
kelljen altalanos forgalmi adot fizetni, de a szakszervezetek kevesHk ezt az engedmenyt. - 
Jeszenszky Geza kulugyminiszter rovid megbeszelest folytat a jugoszlav szovetsegi 
kulugyminiszterrel, aki atutazoban van Budapesten. - Csurka Istvan elismeri, hogy az MDF 
elnoksegenek ulesen felkertek, mondjon le alelnoki es frakciovezetosegi tisztsegerol, bar az errol 
szolo sajtojelenteseket pontatlannak minositi. - Az Orszaggyiiles kulugyi bizottsaganak elnoke 
tiltakozik amiatt, hogy a testulet egyik alelnoke, Csoti Gyorgy az Eszak-atlanti Kozgyiiles ulesen 
parlamenti egyeztetes nelkul felajanlotta Magyarorszag kozremiikodeset a kozep-europai 
gyorshadtest allomasoztatasaban. - Laszlo Balazs kormanyszovivo dec.-tol New York-i fokonzul 
lesz. - A Fovarosi Munkaugyi Birosag jogtalannak iteli Chrudinak Alajos meneszteset a Televizio 
kulpolitikai foszerkesztosegenek elerol. - A visegradi orszagok vezerkari fonokei megallapodnak, 
hogy kozos csoportot allitanak fel az europai hagyomanyos fegyveres erok leszerelesenek 
ellenorzesere. - Zagrabban Tudjman horvat elnok kozli a magyar Orszaggyiiles hatparti 
kuldottsegevel, hogy orszaga szamit a magyar segitsegre az lijjaepitesben. 

November 21. -A Kozep-europai Kezdemenyezes grazi tanacskozasan bejelentik, hogy 1993-ban 
Magyarorszag lesz a szervezet soros elnoke. - Az erdekegyezteto Tanacs ulesen megallapodnak 
abban, hogy jovore 6 es 25%-os legyen a ketkulcsos afa. A megegyezes szerint a gyogyszereket 
tovabbra sem terheli majd az altalanos forgalmi ado. Arrol is dontenek, hogy az eddigi masfel 
helyett 1993-t61 csak 1 evig veheto igenybe a munkanelkuli-jaradek. - A Nemeth Bela vezette 
kisgazdak orszagos gyiilesukon levaltjak Torgyan Jozsefet partelnoki tisztsegebol es kizarjak a 
kisgazdapartbol. - A magyarorszagi szlovakok kongresszusukon olyan hatarozatot fogadnak el, 
amely kimondja: egyenjogii allampolgarkent akarnak elni es dolgozni Magyarorszagon. 
November 22. - A kormany es a szakszervezetek megallapodnak abban, hogy 1993. febr. l-jetol a 
jelenlegi 8000 helyet 9000 Ft lesz a minimalber. Az Erdekegyezteto Tanacs ulesen a kormany 
kepviseloi hozzajarulnak ahhoz is, hogy nulla legyen a haztartasi energia forgalmiado-kulcsa. A 
megallapodas szerint jan.-tol tovabbra is adomentes marad a csaladi potlek es gyermekenkent havi 
300 Ft adokedvezmenyt vezetnenek be. Egyidejiileg a csaladi potlek gyermekenkenti osszeget 150 
Ft-tal emelnek. Uj elemkent bevezetnek a havi 200 Ft-os, az adobol szinten levonhato alkalmazotti 
kedvezmenyt is. A kormany es a szakszervezetek megallapodnak abban is, hogy a nyugdijakat 
legalabb 14%-kal emelik. - A csoportos ehsegsztrajkolok tovabb folytatjak akciojukat, mert nem 
elegiti ki oket a kormany es a szakszervezetek kozotti megallapodas. - A Fidesz parlamenti 
frakcioja kezdemenyezi, hogy a part marc.-i kongresszusan toroljek el a 35 eves korhatart, es 



vezessek be a partelnoki tisztseget. - A keresztenydemokratak nagyvalasztmanyi ulesen elhangzik: a 
part a nemzeti megbekelesert ragaszkodik a multban tortentek tisztazasahoz es a vetkesek 
megnevezesehez. - Eredmenytelen idokozi parlamenti valasztast tartanak Bacs-Kiskun megye 
kunszentmiklosi valasztokeruleteben. - Budapesten ejszaka ralonek egy lijsagirora, aki tobb 
cikkeben is foglalkozott az alvilaggal. 

November 23. - A kormany rendkivuli ulesen jovahagyja az Erdekegyezteto Tanacs hetvegi ulesen 
szuletett megallapodast a jovo evi foglalkoztatas-, ado- es berpolitikarol. Kupa Mihaly 
penzugyminiszter az Orszaggyiilesben ligy ertekeli, hogy a koltsegvetes szempontjabol a legvegso 
hatarig mentek el, hiszen az egyezmeny kovetkezteben 34 milliard Ft beveteltol esik el az 
allamhaztartas. Ezert a kabinet javasolja, hogy 14-15 milliard Ft-tal csokkentsek a kozponti 
szervezetek jovo evi kiadasait es mersekeljek nehany alap tamogatasat, valamint 20 milliard Ft-ot 
csoportositsanak at a privatizacios bevetelekbol. A kormany inditvanyozza a tarsadalombiztositas 
miikodesi koltsegeinek csokkenteset is. - A parlamentben a kornyezetvedelmi allamtitkar bejelenti, 
hogy a Mosoni-Duna-agban nehany orara teljesen leallt a vizutanpotlas. - Masodfokii arvizvedelmi 
keszultseget rendelnek el a szigetkozi Dunan, miutan kozepes erejii arhullam kozeledik a 
folyoszakasz fele. - Orszagos figyelmezteto sztrajkot tartanak a vasutasok reggel 5 es 7 ora kozott, 
mert elfogadhatatlannak tartjak, hogy a MAV 1993-ban nem tervez berfejlesztest, viszont 30 ezer 
dolgozot el akar bocsatani. - Antall Jozsef miniszterelnok csak azutan hajlando targyalni az 
ellenzekkel a mediatorveny vitas kerdeseirol, ha a koztarsasagi elnok elfogadja javaslatat a 
Televizio es a Radio elnokenek felmentesere, es a TV lij alelnokenek kinevezesere. - A Fuggetlen 
Kisgazdapart 36 fos frakcioja figyelmeztetesben reszesiti Olah Sandort, amiert a kepviselocsoport 
tudta nelkul targyalasokat kezdett mas kisgazda-tomorulesekkel, ill. lemondasra szolitotta fel a 
belugyminisztert. - A Szocialista Part elnoke ragalmazonak minositi az igazsagugy-miniszter elozo 
napi kijelenteset, miszerint Horn Gyula is szoba johet gyaniisitottkent az lin. gurulo dollarok 
ugyeben. - A Magyar Gazdasagi Kamara azt javasolja, hogy a kormany a honvedelmi es a 
biztonsagpolitikai celok helyett inkabb az infrastruktiira fejlesztesere adjon penzt a jovo evi 
koltsegvetesben. 

November 24. - Antall Jozsef fogadja az Europai Kozossegek tagallamainak budapesti 
nagykoveteit. A talalkozon a miniszterelnok remenyet fejezi ki, hogy a szervezet minel elobb 
meghatarozza a teljes jogii tagsag minosegi felteteleit es megkezdodnek a csatlakozasi targyalasok. - 
Csurka Istvan cafolja, hogy lemondana az MDF alelnoki posztjarol. Az iro-politikus visszautasitja 
azt is, hogy partta akarna alakitani az altala letrehozott Magyar Ut Alapitvanyt. - A Legfelsobb 
Birosag ervenyteleniti azokat a szerzodeseket, amelyekben az MSZOSZ volt SZOT-szekhazakat 
adott el a Frohburg reszvenytarsasagnak. - Az Allami Vagyonugynokseg mintegy 40 allami vallalat 
privatizaciojanal talal siilyos szabalytalansagot. - Az europai hagyomanyos fegyverek es 
fegyverzetek csokkenteserol 2 eve alairt szerzodes alapjan a Godolloi Gepgyarban megkezdik a 
magyar honvedseg 510 harckocsijanak megsemmisiteset. - A magyar es a portugal hadsereg 
egyuttmiikodeserol ir ala szandeknyilatkozatot a 2 orszag honvedelmi minisztere Budapesten. - A 
szegedi szekhelyii Nemzeti Kisgazdapart csak akkor csatlakozik a Fuggetlen Kisgazdaparthoz, ha a 
parton beluli frakciok elozoleg tisztazzak es megszuntetik a nezeteltereseket. - Ilkei Csaba fuggetlen 
kepviselo a 34. napon orvosi tanacsra befejezi ehsegsztrajkjat. - A megaradt Duna leszakit es 
Rajkaig sodor egy acelmonstrumot a bosi epitkezes helyszinerol. 

November 25. - Az MDF elnoksege felkeri Antall Jozsef partelnokot, hogy hivjon ossze bizottsagot a 
Csurka Istvan alelnokkel kapcsolatban felmerult vitas kerdesek rendezesere. - A Nepszabadsag 
ertesulese szerint Szabad Gyorgy azt fontolgatja, hogy felfuggeszti tagsagat az MDF elnoksegeben, 
ha Csurka Istvan nem mond le alelnoki tisztsegerol. - A Pedagogusok Szakszervezete csaknem 100 
ezer alairassal peticiot ad at Szabad Gyorgy hazelnoknek a nyugdijkorhatar felemelese ellen, tobb 
mint 80 ezer alairassal pedig a kozoktatas vedelmeben. - A Kulugyminiszterium szobeli jegyzekben 
tiltakozik a roman benzinilletek bevezetese ellen. 

November 26. - Az Orszaggyiiles elfogadja a tarsasagi es a fogyasztasi adorol szolo torvenyeket. - 
Az elnoki szovivo bejelenti, hogy a 2 napja tarto folyamatos targyalasokon kozeledett Goncz Arpad 



koztarsasagi elnok es Antall Jozsef kormanyfo allaspontja a mediaugyben. - Goncz Arpad fogadja 
Tom Lantos amerikai kongresszusi kepviselot, akinek segitseget keri a jugoszlaviai konfliktus 
megoldasahoz, valamint a kisebbsegek vedelmeben is. - Az SZDSZ elnoke, Peto Ivan bejelenti, hogy 
hamarosan talalkozik Antall Jozsef kormanyfovel. - A Fovarosi Kozgyiiles ligy dont, hogy a Del- 
Buda-Rakospalota metro nyomvonalat a gazdagreti Madarhegy es Ujpalota kozott epitik ki. A 
kozgyiiles modositja a fovaros idei koltsegveteset, miutan a hiany mar tobb mint 1 milliard Ft. - 
Kupa Mihaly penzugyminiszter is alairja azt a levelet, amelyben az Erdekegyezteto Tanacs targyalo 
felei az ehsegsztrajk befejezesere kerik a letminimum alatt elok akciojanak resztvevoit. - 
Budapesten a Gyorskocsi utcai fogdaban ongyilkos lesz az a 15 eves fiii, aki Salgotarjanban nov. 6- 
an tarsaval agyonvert egy cigany ferfit. - Gyorott hajnalban meggyilkolnak egy taxist. - Roszkenel 
a kamionosok ismet eltorlaszoljak a hatart. 

November 27. - Goncz Arpad allamfo levelben kozli Antall Jozsef miniszterelnokkel: keszen all 
arra, hogy akar azonnal kivalassza a kormanyfovel egyutt a mindkettojuknek megfelelo es 
alkalmasnak tartott jelolteket a Radio es a Televizio elnoki es alelnoki posztjaira. - A 
Miniszterelnoki Sajtoiroda cafolja az elnoki szovivo nyilatkozatat. miszerint kozeledett volna Antall 
Jozsef es Goncz Arpad allaspontja a mediaugyben. - A kormany elfogadja a nagymarosi terseg 
helyreallitasanak tervet. - Brusszelben vegleges megegyezes nelkul ernek veget az Europai 
Kozossegek elnokletevel folytatott lijabb magyar-cseh-szlovak targyalasok a bosi eromii ugyeben. 
November 28. - A kormany lij megegyezescsomagot dolgoz ki a veszteseges MAV megsegitesere es a 
vasutas-szakszervezetek koveteleseinek lehetoseg szerinti teljesitesere. - A bosi eromiivel 
kapcsolatos problemakrol targyalnak Pozsonyban a Magyar Demokrata Forum es a szlovak 
kormanypart, a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom kepviseloi. - A Torgyan Jozsef vezette 
Fuggetlen Kisgazdapart orszagos nagygyiilese elhatarolodik minden szelsoseges iranyzattol, es 
centrumpolitikat kivan folytatni. - Lemond tisztsegerol Palotas Janos, a Vallalkozok Orszagos 
Szovetsegenek elnoke. A szervezet kozgyiilesen Kovacs Istvant valasztjak elnokke, Palotas Janost es 
2 masik szemelyt pedig tarselnokke. 

November 29. - A Kulugyminiszterium szerint a legutobbi brusszeli targyalasok lijabb lepest 
jelentettek a bosi vita civilizalt rendezesehez, noha Cseh-Szlovakia megegyezesi keszsegenek hianya 
miatt nem szuletett megnyugtato megoldas. - Tatabanyan kulonleges rendori intezkedes mellett 
tartjak meg Goncz Arpad reszvetelevel a Turul emlekmii lijraavatasi unnepseget, amelyre a 
varakozasokkal ellentetben csak nehany szaz borfejii erkezik a varosba. - Zart ajtok mogott 
tanacskozik az MDF-szervezetek vezetoinek gyiilese. Antall Jozsef partelnok hangsiilyozza, hogy a 
Demokrata Forumnak meg kell oriznie centrumpart jelleget, es erositenie kell kapcsolatait a 
koalicios partnerekkel. - A Fuggetlen Kisgazdapart orszagos valasztmanya megerositi Torgyan 
Jozsefet elnoki tisztsegeben. 

November 30. - Az Orszaggyiiles elfogadja a ketkulcsos afarol szolo torvenyt, es igy 1993. jan.-tol a 
termekek es szolgaltatasok nagy tobbsege utan 6, ill. 25% altalanos forgalmi adot kell fizetni. Az 
elelmiszerek adokulcsa 6%, mig a gyogyszer es a lakossagi villamos energia afaja nullakulcsos. A 
kepviselok elfogadjak a szemelyi jovedelemadorol szolo torveny is. - Az Orszaggyiilesben Bereczki 
Vilmos a Torgyan Jozsef kore csoportosulo kisgazda-frakciobol atul a fuggetlenekhez, az eddig 
szabaddemokrata Kadar Peter pedig ezentiil a Keresztenydemokrata Neppart kepviseloje lesz. - Az 
ellenzek alkotmanyellenesnek tartja azt a kormanyparti javaslatot, hogy szuntessek meg a Televizio 
es a Radio koltsegvetesenek onallosagat. - A kormany fegyelmi eljarast indit a Magyar Televizio 
elnoke ellen. A kabinet szerint Hankiss Elemer megszegte kotelezettseget az intezmeny 
gazdalkodasaban. A kormany Balsai Istvan igazsagugy-minisztert jeloli ki a fegyelmi eljaras 
vizsgalobiztosanak, - A foldmiivelesugyi tarca cafolja, hogy tejhiany volna az orszagban. Rasko 
Gyorgy allamtitkar ligy fogalmaz, hogy a tejmizeriat a vallalatok okoztak a fovarosi piacert 
folytatott viszalyukkal. 

December 1. - Az Orszaggyiiles megszavazza az Erdekegyezteto Tanacsban kotott 
megallapodasokat. Eszerint 1993-ban a munkaadok es a munkavallalok egyuttesen mar a ber 9%-at 
fizetik be a Szolidaritasi Alapba. Az onkormanyzatok 1993-ban a befizetett szemelyi jovedelemado 



30%-at kapjak meg. - Az Orszaggyiiles a Miniszterelnoki Hivatalnak rendeli ala a Magyar Radio es 
a Televizio koltsegveteset. Az ellenzeki partok az Alkotmanybirosag allasfoglalasat kerik a 2 
intezmeny gazdasagi onallosaganak megszunteteserol. - Az Alkotmanybirosag feliijitja az eljarast 
arrol, hogy mikortol helyezze hatalyon kivul a Radio es a Televizio kormanyfelugyeleterol szolo 
1974-es hatarozatot, miutan az Orszaggyiiles a megadott hataridoig, nov. 30-aig nem alkotta meg a 
mediatorvenyt. - Befejezi csoportos ehsegsztrajkjat a Letminimum Alatt Elok Tarsasaga, am 
egyiittal bejelenti: alairasgyiijtesbe kezd, hogy nepszavazast irjanak ki az Orszaggyiiles 
feloszlatasarol. - Budapesten a szloven kormanyfo, Janes Drnovsek alairja a 2 orszag 
alapszerzodeset. - Orszagszerte diakok ezrei tiltakoznak a tandij tervezett bevezetese es a 
felsooktatas tamogatasanak csokkentese ellen. - Rendkivuli kozgyiilest tart a Magyar Tudomanyos 
Akademia. Kosary Domokos elnok hangsiilyozza, hogy veszelybe kerulhetnek a tudomanyos 
kutatasok, ha tovabbi penzeket vonnak el az Akademiatol. - Az MDF felhaboritonak tartja, hogy a 
kolozsvari hatosagok roman feliratot es zaszlot helyeztek el a varos foteren alio Matyas-szobron, 
ami serti a magyar kisebbseg onerzetet. - Az agrarkormanyzat az ev vegeig megtiltja a tej es a 
tejpor kivitelet, ill. behozatalat. - A birosag felmenti Eorsi Matyas szabaddemokrata kepviselot, akit 
hivatalos szemely nagy nyilvanossag elotti megsertesevel vadoltak, mert azt allitotta, hogy a 
belugyminiszter az 1990. evi taxisblokad idejen a tomegbe lovest fontolgatta. 

December 2. - Az Alkotmanybirosag fotitkara nem latja jogi akadalyat annak, hogy a Letminimum 
Alatt Elok Tarsasaga nepszavazast kezdemenyezzen a parlament feloszlatasarol. - A Honvedelmi 
Miniszterium cafolja azt a francia lapertesulest, hogy magyar vadaszgepek vannak 
riadokeszultsegben a delszlav legteret ellenorzo nyugati repulok vedelmere. - A 
banyaszszakszervezet kesz a sztrajkra is, ha a honap kozepeig nem tud megallapodni a kormannyal 
abban, hogy 1993-ban mennyiert veszik at a szenet a hazai banyaktol. - A gazdasagi kormanyzattal 
tart megbeszelest a Nemzetkozi Vallalatok Magyarorszagi Tarsasaga, amely kovetkezetes 
adopolitikat es megfelelo bankrendszert var el a kormanytol. 

December 3. - A kormany 5 miUiard Ft-ot ad 3 ev alatt Borsod-Abaiij-Zemplen es Heves megye 
fejlesztesere. - A Fovarosi Onkormanyzat kezdemenyezi a vilagkiallitasi torveny modositasat, hogy 
az Expo ideje alatt is biztosithato legyen a varos miikodokepessege. A kozgyiiles elfogadja, hogy 
Budapesten 1993-ban a vizdijakat mintegy 50, a csatornadijakat pedig majdnem 100%-kal emeljek. 
- Keresztes K. Sandor kornyezetvedelmi miniszter egy romai tanacskozason kijelenti, hogy 
Magyarorszag a hagai birosag donteseig beleegyezne a bosi eromii uzemeltetesebe, ha a szlovakok 
visszaadnak a Duna vizenek 95%-at. 

December 4. - A magyar, a cseh-szlovak, a lengyel es a szloven kulugyminiszter surgos talalkozot 
ker Bush amerikai elnoktol a boszniai valsag ugyeben. - Goncz Arpad allamfo es Antall Jozsef 
miniszterelnok is megdobbenessel fogadja a magyarcsanadi roman ortodox templom 
meggyalazasanak hiret. - A Kulugyminiszterium a legeroteljesebben tiltakozik, hogy a roman 
hatosagok miatt megbenult a teherforgalom a 2 orszag kozos hatarszakaszan. - Budapesten targyal 
a moldovai kulugyminiszter, Nicolae Tiu. - A kormany es az Orszagos Felsooktatasi Erdekvedelmi 
Szovetseg megallapodik abban, hogy a kabinet csak akkor vezeti be a tandijat az egyetemeken es a 
foiskolakon, ha megfelelo hitellehetosegeket es adokedvezmenyt tud adni, valamint ha elkeszul a 
felsooktatasi torveny. - Szabo Ivan ipari miniszter nem lat lehetoseget arra, hogy a kormany 
kulonalkut kosson a banyaszokkal, mert ezaltal dragulna a szen es a villamos energia. - A 
Vilagkiallitasok Nemzetkozi Irodaja teljesen elegedett az 1996-os budapesti Expo elokeszuleteivel. - 
Az MDF kulonbizottsaga javaslatokat dolgoz ki az elnokseg reszere a parton beluli ellentetek 
elsimitasara. - A Fidesz alkotmanyellenesnek tartja azt a kezdemenyezest, hogy irjanak ki 
nepszavazast a parlament feloszlatasarol. - Kazincbarcikan 54 kg szintetikus kabitoszert foglalnak 
le a Borsodchem Rt.-nel. A ceg azt allitja, hogy egy magyar-holland kft. megbizasabol, hatosagi 
engedellyel gyartottak az anyagot. 

December 5. - Antall Jozsef levelet ir a megvalasztott amerikai elnoknek. Bill Clintonnak, am a 
level tartalmat csak kesobb hozzak nyilvanossagra. - Az MSZP orszagos ertekezlete nyilatkozatban 
utasitja el az elozo rendszer torvenytelensegeit, es bar a szocialistak nem tartjak magukat felelosnek 



a miilt biineiert, megkovetik azokat, akiket az elmiilt evtizedekben artatlanul meghurcoltak. - A 
Pofosz III. kongresszusan Fonay Jeno bejelenti: ha az Orszaggyiiles torvenyesen nem intezi el az 
igazsagtetelt, akkor a szovetseg maga kutatja fel a biinosoket es folyamatosan kozzeteszi nevuket. 
December 6. - Ismet eredmenytelen idokozi parlamenti valasztast tartanak Bacs-Kiskun megye 4. 
szamii valasztokorzeteben. 

December 7. - A kormany javasolja az Orszaggyiilesnek, hogy Magyarorszag is vegyen reszt a 
Szomalianak szant segelyszallitasokban. - Az Egyesult Allamok eloszor kot megallapodast 
Magyarorszaggal katonai eszkozok szallitasara: Magyarorszag olyan legi iranyitasi rendszert vesz, 
amely illeszkedik a nyugati orszagokehoz. - Hankiss Elemer a vizsgalobiztosi meghallgatason 
vitatja, hogy a Magyar Televizio vezetese az elmiilt evekben az intezmeny szamara hatranyos 
szerzodeseket kotott volna. - A kormany csokkenti a Dunaferr Dunai Vasmii adossagterheit. - 
Japanban targyal Jeszenszky Geza kulugyminiszter. - A Fovarosi Kozgyiiles azt javasolja, hogy 
kizarolag Budapest infrastrukturalis fejlesztesere forditsak azt a 17 milliard Ft-ot, amelyet a 
parlament az Expo koltsegvetesi tamogatasara szavazott meg. 

December 8. - Az Orszaggyiiles egyhangiilag elfogadott hatarozataban nagyra ertekeli Jelcin orosz 
elnok budapesti allasfoglalasat a szovjet csapatok 1956-os magyarorszagi beavatkozasarol. A 
parlament boviti az onkormanyzatok jogat a helyi adok kivetesere, es a kepviselok valtoztatnak az 
adozas rendjen is. Az Orszaggyiiles ligy modositja a kozlekedesi torvenyt, hogy a jovoben a 
telepulesek onkormanyzata rendelettel korlatozhatja a taxiengedelyek szamat. - Az 
Alkotmanybirosag mindaddig nem velemenyezi a Magyar Radio es a Televizio koltsegvetesi 
besorolasat, amig a kerdest szabalyozo torvenyt nem onti vegleges formaba az Orszaggyiiles. A 
testult egyiittal felhivja a figyelmet arra, hogy a 2 intezmenyre vonatkozo reszkerdesek barmely 
szabalyozasa alkotmanyellenes marad, amig a parlament nem teljesiti kotelesseget es nem alkotja 
meg a mediatorvenyt. - A kormany es a vasutas-szakszervezetek megallapodasa szerint 1993. apr.- 
tol 6,9%-os beremelest kapnak az alaptevekenysegben dolgozo vasutasok. - A fegyelmi bizottsag 
megallapitasa szerint a parlamenti tolmacs mikrofonjanak eloregedett drotja okozta a miiszaki 
hibat Jelcin orosz elnok beszede alatt az Orszaghazban. - A MUOSZ attol tart, hogy a Televizio es a 
Radio dolgozoi anyagilag hatranyos helyzetbe kerulnek, miutan a parlament megszuntette a 2 
intezmeny koltsegvetesi onallosagat. 

December 9. - Goncz arpad allamfo tovabbra sem menti fel a Radio es a Televizio elnoket, es nem 
nevezi ki Sara Sandort a TV alelnokeve. A koztarsasagi elnok ugyanakkor javasolja a kozszolgalati 
tajekoztatasi eszkozok vezetoinek kinevezeserol szolo torveny modositasat. Antall Jozsef 
miniszterelnok valtozatlanul jogszeriitlennek tartja Goncz Arpad donteset. - Balsai Istvan 
igazsagugy-miniszter javaslatara a kormany felfuggeszti a Televizio elnoki tisztsegebol Hankiss 
Elemert. - Az Orszaggyiiles kulugyi es honvedelmi bizottsaga elvileg tamogatja, hogy magyar 
katonak is reszt vegyenek a szomaliai segelyakcioban. - Zagrabban a magyar es a horvat 
belugyminiszter alairja a 2 orszag toloncegyezmenyet. - Tisztelgo latogatast tesz Akihito japan 
csaszarnal a Tokioban targyalo Jeszenszky Geza kulugyminiszter. 

December 10. - Vezeto amerikai szerepvallalast szorgalmaz Kelet-Kozep-Europaban Antall Jozsef 
miniszterelnok Bill Clintonnak irt leveleben, hogy a terseg allamai elkerulhessek az lijabb 
valsaghelyzeteket. - A kormany feljelenti a Magyar Televizio gazdasagi foigazgatojat, Nagy Laszlot 
es a TV 1 intendansat, Banyai Gabort, mert az indoklas szerint alapos a gyanii, hogy kulonlegesen 
nagy kart okoztak a TV-nek. A kormanyszovivo kozH, hogy Hankiss Elemer ellen siilyos gazdasagi 
szabalytalansagok miatt inditottak eljarast. A fegyelmi bizottsag tagjai: Kupa Mihaly 
penzugyminiszter. Kiss Gyula munkaugyi miniszter es Fuzessy Tibor tarca nelkuli miniszter. - Az 
ellenzeki partok megdobbenessel fogadjak a hirt. Az SZDSZ elnoke lemondja a kovetkezo hetre 
tervezett talalkozot Antall Jozsef miniszterelnokkel, mert Peto Ivan szerint a Televizio elnokenek 
felfuggesztesevel szertefoszlottak a talalkozohoz fiizott remenyek. - A kormany Kisvallalkozoi 
Garancia Alapot hoz letre, hogy osztonozze a reszvetelt a privatizaciohoz. - A foldtorveny 
modositasat javasolja a Keresztenydemokrata Neppart, hogy a termofold ne kerulhessen gazdasagi 
tarsasagok vagy kulfoldiek tulajdonaba. - Az emberek kozotti feszultsegek enyhitesere szolit fel 



karacsonyi uzeneteben a Magyar Katolikus Puspoki Kar. - A Szerbiabol erkezo kamionosok 
eltorlaszoljak a roszkei hataratkelot, mert a vamosok az embargo megsertese miatt nem engedik be 
oket az orszagba. - Negyes iker lombikbebik szuletnek Budapesten. - A gyori rendorseg elfogja a 
taxisgyilkost. 

December 11. - A kormany munkaprogramot fogad el a privatizacio gyorsitasara. A kabinet 
megszunteti a kozponti berszabalyozast. A miniszterek megallapodnak abban is, hogy a kotelezo 
gepjarmii-biztositasi dijakat jan.-tol atlagosan 14%-kal emelik. - Az MDF elnoksege megszunteti a 
part alelnoki tisztseget. A Demokrata Forum mind a 6 alelnoke, koztuk Csurka Istvan is tagja 
marad az elnoksegnek. Az eddigi ugyvezeto elnokseg feladatait a 21 tagii teljes elnokseg veszi at. - A 
rendorseg nyomozast rendel el a Televizio 2 vezetoje, Banyai Gabor es Nagy Laszlo ellen, akiknel 
hazkutatast is tartanak. - A kormany es a szakszervezetek megegyeznek a volt SZOT-vagyon 
felosztasaban. - Az MNB lijabb 240 millio dollar ertekben bocsat ki kotvenyeket Japanban. - 
Washingtonban az SZDSZ kepviseloi azt javasoljak, hogy a Nyugat csak azoknak a kelet-kozep- 
europai orszagoknak adjon biztonsagi tamogatast, amelyek lemondanak a teruleti igenyekrol, a 
hatarok megvaltoztatasarol, es biztositjak a kisebbsegek jogait. - A Fovarosi Onkormanyzat uj 
lakber-tamogatasi rendszert dolgoz ki. 

December 12. - Antall Jozsef miniszterelnok cafolja, hogy a kormany Csurka Istvan javaslatait 
hajtotta vegre, amikor fellepett a Televizio vezetoivel szemben. - Hodmezovasarhelyen zartkorii 
ulesen tanacskozik az MDF orszagos valasztmanya. - A Fidesz kerdesesnek tartja, hogy 
megallithato-e a hazai politikai elet kriminalizalodasa, miutan a kormany erot alkalmazott a 
Televizio vezetoivel szemben. - Az MSZP orszagos valasztmanya magaenak vallja a modern 
nemzeti eszmet, amelynek celja a demokracia, a modernizacio, a tarsadalmi jolet megteremtese es a 
nemzeti kultiira felviragoztatasa. - Ismet Schmitt Palt valasztja elnokeve a Magyar Ohmpiai 
Bizottsag. 

December 13. - A Demokratikus Charta szerint politikai inditekbol, jogilag is ketseges modon 
fuggesztettek fel tisztsegebol a Televizio elnoket. 

December 14. - A koalicios partok frakcioinak egyuttes ulesen Antall Jozsef miniszterelnok 
ismerteti levelvaltasat Goncz Arpad allamfovel. Kiderul, hogy mindketten keszek a targyalasokra a 
mediaugyben. - Az Orszaggyiilesben Balsai Istvan igazsagugy-miniszter megengedhetetlennek 
mondja, hogy az ellenzek bizottsagi kivonulasokkal politikai nyomast gyakoroljon mediaugyben, es 
befolyasolja a fuggetlen magyar birosag munkajat. Hack Peter (SZDSZ) viszont arra hivja fel a 
figyelmet, hogy a kormany mar tobb alkalommal elmulasztotta a felelossegre vonast, amikor 
kormanyhivatalokban kovettek el gazdasagi szabalytalansagokat. - A Miniszterelnoki Hivatal 
cafolja a szabaddemokrataknak azt az allitasat, hogy az Allami Szamvevoszek gazdalkodasi 
szabalytalansagokat mutatott volna ki a kormanyhivatalnal. - Budapesten targyalnak az IMF 
kepviseloi az 1993. evi koltsegvetesi torvenyrol. - Kormanybizottsag felallitasat koveteh a szigetkozi 
karok felmeresere es a tennivalok megallapitasara a terseg onkormanyzatainak szovetsege. 
December 15. - Az Orszaggyiiles jovahagyja, hogy 1993. jan.-tol kozvetlenul a kormany felugyelete 
ala tartozzek a Radio es a Televizio koltsegvetese. - Balsai Istvan igazsagugy-miniszter 15 nappal 
meghosszabbitja a Hankiss Elemer ellen inditott fegyelmi vizsgalatot, mert olyan lij korulmenyek 
merultek fel, amelyeket feltetlenul ellenorizni akar a miniszter. - Stockholmban a roman 
kulugyminiszter megigeri magyar kollegajanak, hogy kozbenjar a 2 orszag hataran kialakult 
aldatlan allapotok megszunteteseert. - Szegeden megkezdi munkajat az Europai Kozossegek 
megfigyeloinek 8 tagii csoportja. - Az Alitalia olasz legitarsasag vasarolja meg a MALEV 
alaptokejenek 30%-at. - A Nogradi Szenbanyaktol elbocsatjak a dolgozok ketharmadat, mintegy 
600 embert. - A Hit Gyulekezete szerint Magyarorszagon a kormanypartok szektaellenes 
hangulatot keltenek, es ez sokat arthat az orszag kulpolitikai megitelesenek. - A rendorseg 1 millio 
Ft jutalmat iger annak, aki segit megtalalni a Paszto kozeleben tortent orszagiiti gyilkossag tetteset. 
December 16. - A parlament honvedelmi bizottsaga zart ulesen targyalja meg, hogy milyen 
lehetosegek vannak az orosz fegyverszallitasra abbol a 800 millio dollaros keretbol, amelyet 
Oroszorszag tartozasai fejeben ajanlott fel. - Az Orszaggyiiles kornyezetvedelmi bizottsaganak tobb 



tagja megengedhetetlennek tartja, hogy Magyarorszag alkudozzon arrol, Szlovakia mennyi vizet 
juttat vissza az eredeti Duna-mederbe. - Az MDF kulonbizottsagot hoz letre a part 
gazdasagpolitikajanak elemzesere es lij strategia kidolgozasara. A testuletet Konya Imre szervezi es 
Antall Jozsef, valamint Fur Lajos iranyitja. - Budapesten megkotik a magyar-horvat 
alapszerzodest. - A genfi Jugoszlavia-ertekezleten Jeszenszky Geza kulugyminiszter ligy veli, hogy a 
nemzetkozi kozossegnek az eddigieknel sokkal hatarozottabb lepeseket kell tennie a delszlav valsag 
megoldasaert. - Az Ipari es Kereskedelmi Miniszterium nem fogadja el a banyaszszakszervezet 
sztrajkbizottsaganak koveteleset, azaz a szen termeloi aranak 18%-os emeleset. - A Miivelodesi es 
Kozoktatasi Miniszterium kifogasolja, hogy a Fovarosi Kozgyiiles kulturahs bizottsaga sem a tarcat, 
sem pedig az erintett szakszervezeteket nem tajekoztatta a budapesti szinigazgatoi palyazatokrol. 
December 17. - Az Orszaggyiiles jovahagyja, hogy a kormany eloterjesztesenek megfeleloen 1993- 
ban valamivel tobb mint 185 milliard Ft legyen a koltsegvetes hianya. A kepviselok tiilnyomo 
tobbsege az abortusztorveny enyhebb valtozata mellett szavaz. A parlament kormanyparti tobbsege 
elveti Goncz Arpad allamfo torvenymodosito javaslatat a mediaelnokok kinevezesenek rendjere. - 
A kormany ligy dont, hogy jan.-tol nyugdij-kiegeszitest kapnak az 50-es evek munkaszolgalatosai. A 
kabinet 35 millio Ft egyszeri tamogatast szavaz meg a sikeres sportegyesuleteknek. 
December 18. - Magyarorszag az Eszak-atlanti Egyuttmiikodesi Tanacs brusszeli tanacskozasan 
felajanlja, hogy az atlanti egyuttmiikodes kereteben kesz kikepzokozpontokat letesiteni a 
bekefenntarto erok szamara. - A Magyar Televizio zarolt koltsegvetesenek reszleges feloldasat 
javasolja a kormany az Orszaggyiilesnek. - A Fovarosi Kozgyiiles elhalasztja a dontest az 
Operettszinhaz igazgatojanak kinevezeserol, es csak heves szocsata utan tud donteni arrol, hogy az 
Arizona Szinhaz vezetoje a jovoben Torocsik Mari lesz. - A biindsdk torvenyes felelossegre vonasat 
kovetelik az 1956-os mosonmagyarovari es salgotarjani sortiiz sebesultjei es az aldozatok 
hozzatartozoi. - Magyarorszag es Torokorszag biztonsagi egyuttmiikodesi szerzodest kot a 
terrorizmus es a biinozes megfekezesere. 

December 19. - A kormany remeh, hogy a kisebbsegi jogokrol elfogadott ENSZ-nyilatkozat 
kiindulopontja lehet egy nemzetkozi jogalkotoi folyamatnak, amelynek eredmenyekent kotelezo 
ervenyii dokumentum jon letre. - Ismet Tamas Caspar Miklost valasztjak az SZDSZ Orszagos 
Tanacsanak elnokeve. - Az Agrarszovetseg II. kongresszusan ligy hataroz, hogy a kovetkezo 
valasztasokon kormanyzati szerepre torekszik. 

December 20. - A Fidesz frakcioja es orszagos valasztmanya egyhangiilag Orban Viktort jeloli a 
part elnoki posztjara. - 85 eves koraban meghal Marosan Gyorgy. 

December 21. - Krakkoban magyar reszrol Kadar Bela kulgazdasagi miniszter alairja a kozep- 
europai szabadkereskedelmi egyezmenyt. - A Nemzetkozi Sajtointezet es a Nemzetkozi Ujsagiro 
Szovetseg szerint a Magyar Televizionak es a Radionak vegkepp megsziint a fuggetlensege azzal, 
hogy penzugyeiket a Miniszterelnoki Hivatal ellenorzese ala vontak. A magyar kormany ezt 
hatarozottan visszautasitja. - Az ugyeszseg nem lat alapot a nyomozas meginditasara a TV 1 
intendansa, Banyai Gabor ellen. - A kisgazdapart egysegenek helyreallitasat surgeti Antall Jozsef 
miniszterelnok a part 36-os frakciojanak ulesen. A kisgazdak tortenelmi tagozata bejelenti, hogy 
kesz a targyalasokra a 36-os frakcioval, a szegedi szekhelyii Nemzeti Kisgazdaparttal es a Partay 
Tivadar altal letrehozott Tortenelmi Kisgazdaparttal. - Az Erdekegyezteto Tanacsban 
megallapodnak, hogy a banyaszok 1993-ban mintegy 7%-os beremelest kapnak. - Embertelennek es 
eletellenesnek tartja az abortusztorvenyt a Magyar KatoHkus Puspoki Kar. - Vandalok letorik a 
Dohany utcai zsinagoga falarol a getto felszabaditasanak emlektablajat. - A rendorseg 2 millio Ft-ot 
ajanl fel a nyomravezetonek a szekesfehervari vadaszgyilkossag ugyeben. 

December 22. - Jeszenszky Geza kulugyminiszter a Kozep-europai Kezdemenyezes kuldottsegevel a 
delszlav valsagrol targyal Washingtonban Bush amerikai elnokkel. - Az Orszaggyiiles megszavazza 
a vilagkiallitasi alaprol szolo torvenyt. A kepviselok kulon penzugyi alapot hoznak letre egyebek 
kozott a befektetesek osztonzesere, az idegenforgalom es a kereskedelem fejlesztesere, valamint a 
kornyezetvedelemre. A parlament elfogadja az onkormanyzatok koltsegvetesi tamogatasat 
szabalyozo torvenyt, valamint modositja a partok miikodeserol szolo jogszabalyt. A kepviselok nem 



fuggesztik fel Sziiros Matyas alelnoki mentelmi jogat, igy a birosag egyelore nem vonhatja kerdore a 
szocialista parti politikust az lin. gurulo dollarok ugyeben. - Budapesten az orosz miniszterelnok- 
helyettes, Valerij Maharadze jegyzokonyvet ir ala arrol, hogy Oroszorszag 1993-ban torleszti a 
szovjet tartozasok felet, a fennmarado reszt pedig a ra kovetkezo 3 evben fizeti vissza. - Ujabb 
maganbanya nyilik Oroszlany hataraban. 

December 23. - A pragai magyar nagykovetseg diplomatai szobeli jegyzeket adnak at a cseh-szlovak 
szovetsegi kulugyminiszteriumban arrol, hogy Magyarorszag elismeri az 1993. jan.-tol onallova valo 
Csehorszagot es Szlovakiat. - Antall Jozsef miniszterelnok levelben biztositja a Vajdasagi 
Magyarok Demokratikus Kozossegenek elnoket, Agoston Andrast, hogy a magyar kormany 
kezdettol fogva a szomszed orszagokban tevekenykedo kisebbsegi szervezeteket tekinti a hataron tiil 
elo magyarok torvenyes kepviselojenek es targyalopartnernek. - Bizottsagot alakit az MDF 
elnoksege a jan.-i orszagos gyiiles vitaanyaganak elokeszitesere. - Visszahelyezik tisztsegebe a 
Televizio kulpolitikai szerkesztosegenek vezetojet, Chrudinak Alajost, miutan a Fovarosi 
Munkaugyi Birosag jogsertonek itelte felmenteset. - Csodot jelent a Dimag Rt. 
December 27. - Az SZDSZ szakertoje, Haraszti Miklos szerint a mediatorveny - parlamenti 
vitajanak lezarasa ellenere - nehezen elfogadhato, mert az alkotmanyugyi bizottsag elutasitotta a 
kulturaUs bizottsag tobb lenyeges modosito javaslatat. - Magyarorszagon mar a 640 ezret is 
meghaladja az allastalanok szama. Ezzel a munkanelkulieknek az aranya eleri a 12%-ot. 
December 28. - Az Orszaggyiiles alkotmanyugyi bizottsaga az ellenzek kivonulasa miatt egyelore 
nem tud donteni arrol, hogy a mediatorveny mely reszeinek az elfogadasahoz szukseges 
ketharmados tobbseg. A jogszabaly parlamenti vitajanak finiseben az kavar lijabb hullamokat, 
hogy az alkotmanyugyi bizottsag sorra elveti a kulturalis bizottsagban mar korabban egyeztetett 
modosito inditvanyokat. - A Televizio elnoke, Hankiss Elemer csak jogi kepviselojet kuldi el a 2. 
meghallgatasra. Balsai Istvan igazsagugy-miniszter bejelenti, hogy lijabb meghallgatast nem tervez, 
a teveelnok titkarsaga pedig sajnalkozasat fejezi ki, hogy a vizsgalobiztos levele nem tartalmazott 
erdemi reszleteket es bizonyitekokat az allitolagos kotelezettsegszegesrol, jollehet ezt eloirja a 
kozalkalmazottak jogallasarol szolo torveny. - Ujabb kamatcsokkentesekrol dont az MNB. 
December 29. - Az Orszaggyiiles ligy dont, hogy 1993-ban atlagosan 14%-kal emelik a nyugdijakat. 
A kepviselok jovahagyjak azt is, hogy a tarsadalombiztositasi koltsegvetes hianya legfeljebb 40 
miUiard Ft lehet. - A parlament alkotmanyugyi bizottsaga ligy foglal allast, hogy a mediatorveny 
elfogadasahoz elegendo az egyszerii tobbseg, es csak azok a szabalyok igenyelnek ketharmados 
tamogatast, amelyek a felugyeletrol, a kozszolgalati radio es televizio vezetoinek kinevezeserol, 
valamint a Radio es Televizio Hivatal engedelyezesi jogkorerol szolnak. - Az Orszaggyiiles kulugyi 
bizottsaganak kormanyparti tagja lemondasra szolitjak fel a testult elnoket, Horn Gyulat, mert 
szerintuk az MSZP elnokekent nem tud partok felett alio, ossznemzet kulpolitikat kepviselni. A 
szocialistak ezt visszautasitjak. - Hatparti targyalasok kezdodnek a kisebbsegi torveny tervezeterol. 
- A Martin Luther King Egyesulet szerint a Magyarorszagon tanulo szines borii diakok nem erzik 
magukat biztonsagban, ezert folyamatosan hagyjak el az orszagot. 

December 30. - Az Orszaggyiiles elfogadja a szocialis igazgatasrol es a szocialis ellatasokrol szolo 
torvenyt. A kepviselok dontenek az utalaprol is. - Kupa Mihaly penzugyminiszter elhibazottnak 
tartja azt a kormanydontest, miszerint lijfajta hiteljegyeket es hitelleveleket vezetnek be a 
privatizacio gyorsitasara, mert szerinte az intezkedes siilyos etikai kerdeseket vet fel, kedvezotlenul 
befolyasolja a gazdasag atalakitasat es csorbithatja az orszag nemzetkozi tekintelyet. - A KSH 
jelentes szerint az elmiilt honapokban javult a magyar ipar teljesitmenye, de az ev egeszeben meg 
igy is tobb mint 10%-kal esett vissza a termeles. 

December 31. - Az Orszaggyiiles a hajnali orakban vegul is nemet mond a mediatorveny egeszere. A 
tobb mint 10 oras szavazasi procediiraban az ellenzek tartozkodik a jogszabaly ketharmados 
tobbseget igenylo pontjainak tamogatasatol. Ezert a vegszavazasban egyetlen igent sem kap a 
mediatorveny, mert a koalicios kepviselok szerint az ellenzek magatartasa miatt olyan 
torvenyszoveg szuletett, amely a gyakorlatban megvalosithatatlan lenne. A kudarcert egymast 
hibaztatja a koalicio es az ellenzek. - Az Orszaggyiiles a Magyar Televizio rendelkezesere bocsatja 



az intezmeny meg 1991-ben zarolt 1 milliard Ft koltsegvetesi tamogatasanak nagy reszet. A 
kepviselok torvenyt alkotnak a foldmiivelesugyi hivatalok feladatairol. - A Penzugyminiszterium 
ligy rendelkezik, hogy 1993-ban a 6 evesnel idosebb szemelyautok es a 8 evesnel regebbi 
haszongepjarmiivek, valamint az uzemkeptelen kocsik csak elozetes engedellyel hozhatok be az 
orszagba. 

A Fold es a Vilagegyetem 



A Fold 



Tomege: 5978 trillio tonna 

Suriisege: 5,518 g/cm-' 

Egyenlitoi kerulete: 40 075,704 km 

Egyenlitoi atmeroje*: 12 756,320 km 

Sarki atmer6je*42 713,550 km 

Legmelyebb (tengeri) pontja: Mariana-arok (Csendes-ocean): 11 034 m 

Legmagasabb pontja: Csomolungma (Mt. Everest, Himalaja): 8848 m 

Felulete: 510,22 millio km^ 

Szarazfoldek terulete (29,2%): 149,16 millio km^ 

Vizek felulete (70,8%): 361,06 millio km^ 

*Mesterseges holdak merese szerint, 1964. 

Az oceanok 



Nev 


Alapterulet 
(1000 km2) 


Atlagos melyseg 
(m) 


Csendes-ocean 


165016 


4028 


Atlanti-ocean 


96911 


3743 


Indiai-ocean 


73442 


3963 


Osszesen 


335369 


3930 



A legnagyobb tengerek 



Nev Melyik oceanhoz tartozik? Terulet (1000 km^) 


Jeges-tenger 


Atlanti-ocean 


10512 


Korall-tenger 


Csendes-ocean 


4791 


Arab-tenger 


Indiai-ocean 


3683 


Foldkozi-tenger 


Atlanti-ocean 


2969 


Weddel-tenger 


Atlanti-ocean 


2890 


Karib-tenger Atlanti-ocean 2754 



A tengerfenek legmelyebb pontjai 



Nev 


Ocean 


Melyseg 
(m) 


Mariana-arok 


Csendes-ocean 


11034 


Tonga-arok 


Csendes-ocean 


10882 


Filippino-arok 


Csendes-ocean 


10830 



A legnagyobb felszigetek 



Nev 


Foldresz 


Terulet 
(km2) 


Arab-fsz. 


Azsia 


2691000 


Hindusztani-fsz. 


Azsia 


2088000 


Indokinai-fsz. 


Azsia 


1740000 


Szomali-fsz. 


Afrika 


1400000 


Labrador 


E-Amerika 


1300000 


Skandinav-fsz. 


Europa 


720000 



A legnagyobb szigetek 



Nev 


Orszag vagy foldresz 


Terulet 
(m2) 


Gronland 


Gronland 


2160000 


Uj -Guinea 


Indonezia-Papua Uj-Guinea 


771900 


Borneo (Kalimantan) 


Indonezia-Malaysia-Brunei 


734000 


Madagaszkar 


Madagaszkar 


587041 


Baffin-sziget 


Kanada 


476050 


Szumatra (Sumatera) 


Indonezia 


423647 



Foldreszek 



Nev [Terulet (1000 km^) 


Europa 


10508 


Azsia 


44411 


Afrika 


30319 


Eszak-Amerika 


21515 


Kozep- es Del-Amerika 


20566 


Ausztralia es Oceania 8510 



Antarktisz 




13328 


A legnagyobb sivatagok 




Nev 


Foldresz 


Terulet 
(km2) 




Szahara 


Afrika 


9065000 




Gobi 


Azsia 


1295000 




Libiai-siv. 


Afrika 


1165500 




Rub'al Hali 


Azsia 


647500 




Kalahari 


Afrika 


582750 




Nagy-homoksiv. 


Ausztralia 


388500 





A leghosszabb folyok 



Nev 


Foldresz 


Hossziisag 
(km) 


Nilus 


Afrika 


6656 


Amazonas 


Del-Amerika 


6400 


Jangce (Csang-csian) 


Azsia 


6342 


Ob-Irtisz 


Azsia 


5379 


Sarga-folyo (Huangho) 


Azsia 


4644 


Kongo 


Afrika 


4640 


Amur 


Azsia 


4390 


Lena 


Azsia 


4374 


Missouri 


Eszak-Amerika 


4320 


Mackenzie 


Eszak-Amerika 


4216 



A legnagyobb tavak 



Nev 


Orszag 


Terulet 
(km2) 


Kaszpi-tenger 


Azerbajdzsan-Kazahsztan- 

Oroszorszag-Turkmenia- 

Iran 


371000 


Fels6-t6 


USA-Kanada 


82411 


Viktoria-to 


Tanzania-Uganda-Kenya 


69482 


Aral-to 


Kazahsztan-Uzbegisztan 


66458 



Huron-to Kanada-USA 59594 




|Michigan-t6 1 USA] 58014 




A leghosszabb hi dak 




Nev 


Orszag 


Hossz 
(m) 


Nev 


Orszag 


Hossz 
(m) 


Pontchartrain 
Causeway-II. 


USA 


38422 


Pontchartrain (koziiti) 


USA 


16100 


Pontchartrain 
Causeway-I. 


USA 


38352 


Pontchartrain (vasiiti) 


USA 


16000 


Chesapeake (hidalagiit) 


USA 


28408 


Presidente Costa e Silva 


Brazflia 


13980 


A legmagasabb epuletek 




Nev 


Varos (orszag) 


Magassag 
(m) 


Emelet 




Sears Tower 


Chicago (USA) 


443 


110 




World Trade Center 


New York (USA) 


421 


110 




Empire State Building 


New York (USA) 


381 


102+tevetorony 




Standard Oil Building 


Chicago (USA) 


346 


80 




John Hancock Center 


Chicago (USA) 


337 


100 




Chrysler Building 


New York (USA) 


319 


77 




A Fold legmagasabb pontjal (foldreszek szerint) 






Foldresz, csiics 


Helyseg, terulet 


Orszag 


Magassag 
(m) 




Azsia 

Csomolungma 
(Mt. Everest) 


Himalaja 


Kina-Nepal 


8848 




Del-Amerika 
Jankho Uma 


Andok 


Bolivia 


7010 




Eszak- es Kozep- 

Amerika 

Mt. McKinley 


Alaszkai-hg. 


USA (Alaszka) 


6194 




Afrika Kibo 


Kilimandzsaro 


Tanzania 


5895 




Antarktisz 
Vinson Massif 


Ellsworth-hg. 




5140 





Ausztralia es 
Oceania 
Puncak Jaya 


Maoke-hg. (Uj- 
Guinea) 


Indonezia 


5030 


Europa 
Mt. Blanc 


Alpok (Mont 
Blanc) 


Franciaorszag- 
Olaszorszag 


4807 



Nehanyjelentosebb vulkan 



Nev 


Helyseg v. terulet 


Orszag 


Magassag 
(m) 


Az utolso 

kitores 

idopontja 


San Pedro 


Andok 


Chile 


6154 


1911 


San Pablo 


Andok 


Chile 


6118 


1911 


Citlaltepetl (Orizaba) 


Keleti-Sierra Madre 


Mexiko 


5700 


1867 


Popocatepetl 


Keleti Sierra Madre 


Mexiko 


5452 


1923 


Klucsevszkaja szopka 


Kamcsatka-fsz. 


Oroszorszag 


4750 


1974 


Meru 


Meru 


Tanzania 


4566 


1910 



A leghosszabb alagutak 



Vasiiti alagiit 


Orszag 


Hossziisag 
(m) 


Megnyitas 
eve 


Seikan 


Japan 


53841 


1985 


Dai-Shimizu 


Japan 


22300 


1979 


Simplon-II. 


Olaszorszag-Svajc 


19819 


1922 


Simplon-I. 


Olaszorszag-Svajc 


19799 


1906 


Shin-Kanmon 


Japan 


18600 


1975 


Appennino 


Olaszorszag 


18507 


1934 



Meteorologia 



Arisztotelesz ertelmezese szerint - 6 volt a szo megalkotoja - a meteorologia targykorebe tartoznak 
mindazok a jelensegek, amelyek az eg es a Fold kozott zajlanak le, tehat a mai ertelemben vett 
legkori folyamatokon kivul a meteorok es az ustokosok vizsgalata is. Minthogy a Foldet korulvevo 
levegoburok kulso hatara nem hatarozhato meg egyertelmiien, s bizonyos csillagaszati esemenyek 
(pi. meteorok elegese) a legkorben zajlanak le, nagyon nehez megvonni a hatarvonalat a csillagaszat 
es a meteorologia kozott. Hasonlo hatarkapcsolatok allnak fenn a geofizikaval, a hidrologiaval, a 
geografiaval es a tovabbi jo nehany termeszettudomanyi aggal. 



A legkor tomege es osszetetele 

A Fold legkorenek tomege kb. 5,6.10^^ tonna (6t es fel ezer billio tonna). Ez a hatalmas tomeg megis 
eltorpul a vilag vizkeszlete (l,46.10i^ tonna) es meg inkabb a Fold (5,98.10^1 tonna) tomege mellett. 
Igy a legkor tomege az elobbinek 250-ed, az utobbinak csupan egymilliomod resze. 
A legkor tomegeloszlasa igen erdekes kepet mutat, ami a levego osszenyomhatosaganak 
kovetkezmenye. A legkor ossztomegenek csaknem fele az also 5 km-es retegben talalhato. 30 km-es 
magassag folott mar csak ossztomege 1%-a helyezkedik el. Ha a levego suriisege a magassaggal nem 
valtozna, a legkor vastagsaga mindossze 8 km lenne (tehat a Himalaja legmagasabb csiicsai mar 
„kil6gnanak" a Fold levegoburkabol). 

A legkor kulso hatarat nem lehet pontosan meghatarozni, mert fokozatosan megy at a bolygokozi 
ter rendkivul ritka anyagaban. A legkort a gravitacios ero koti a Foldhoz. Ennek hatasara a levego 
nem szokik el, es szinte teljes tomege a Folddel egyutt forog. Ez meg 36-40 ezer km magassagban is 
kimutathato. 

A levegot alkoto lin. alapgazok osszetetele kb. 100 km magassagig terben is, idoben is meglehetos 
allandosagot mutat (78,1% nitrogen, 20,9% oxigen es elenyeszo mennyisegii kulonfele nemesgazok). 
Van azonban nehany olyan anyag, melyek koncentracioja helyrol helyre es idorol idore jelentosen 
valtozik. Ilyen a vizgoz, amely zommel az also 5 km-es retegben talalhato, a haromatomos 
oxigenmolekula (mas neven ozon; legnagyobb koncentracioja 25-40 km magassagban van) es a 
szen-dioxid. A szendioxid mennyisege az elmiilt szaz ev alatt 20%-kal novekedett, elsosorban emberi 
beavatkozas kovetkezteben (oserdok felegetese, ipari es kommunalis legszennyezes). 
Az elmiilt evekben az ozon is az erdeklodes kozeppontjaba kerult. Ez a gaz nagymertekben elnyeli a 
Nap ultraibolya sugarait, ezaltal megvedi a foldi eletet e sugarak karos hatasaitol. A 70-es evekben 
kimutattak, hogy a kulonbozo kozmetikumok, festekek szorasara hasznalt hajtogazok a legkorbe 
kijutva az ozon kemiai lebomlasat idezhetik elo. Eppen ezert sok orszagban megtiltottak az ilyen 
hajtogazok hasznalatat. Kesobb az is kiderult, hogy a szuperszonikus repulogepek egestermekeben 
talalhato kulonbozo nitrogen-oxidok szerepe sem elhanyagolhato, bar hatasuk nem egyertelmii az 
ozonlebontasban. Ujabb feltetelezesek szerint az also sztratoszferaban meg novelhetik is az ozon 
mennyiseget. Ezert a korabbi boriilato elorejelzesekkel szemben ma ligy latjuk, hogy a jovo szazad 
kozepeig csak mintegy 5-10%-os ozoncsokkenes varhato. Viszont egyelore nines magyarazat arra, 
mi okozhatta az utobbi evekben a Deli-sark folotti jelentos ozonritkulast. 

Mindenesetre az ozonnal es a szen-dioxiddal kapcsolatos tapasztalati tenyek azt mutatjak, hogy az 
emberiseg akaratlanul is karos legkori folyamatok eloidezoje lehet. Ezert a kornyezetunk 
vedelmeert inditott nemzetkozi programok egyre fontosabbak. 

A levegobe kerulo szilard es cseppfolyos reszecskek (aeroszol) mennyisege a levego ossztomegehez 
kepest elenyeszo, szerepuk azonban jelentos: elsosorban a felho- es csapadekkepzodesnel (itt 
kezdodik vizgoz kicsapodasa), de hatasuk (napsugarzas-ateresztes) a legkor energia-haztartasaban 
is megnyilvanul. Az aeroszolok nagy resze termeszetes eredetii (sokristalyok a tengerek felett, 
kozetmalladek a szarazfoldek kozott), de az emberi tevekenyseg kovetkezteben egyre nagyobb 
mennyisegii szilard szennyezoanyag kerul a legkorbe. 

A legkor retegzodese 

Bar a legkor - anyagi osszetetelet illetoen - valamivel tobb, mint 100 km magassagig egynemii, nem 
ez a helyzet peldaul a homerseklet fuggoleges menti elosztasanal. Eppen ennek a meteorologiai 
elemnek a magassag szerinti valtozasa alapjan oszthato a legkor retegekre (szferakra). 
A legalul fekvo troposzferdban - vastagsaga nagyjabol 10-12 km - felfele haladva km-enkent 6 °C- 
kal csokken a homerseklet. Mig a talajfelszinen a homerseklet atlagosan 15 °C, addig e reteg felso 
hataran megkozeliti a -60 °C-ot. Ebben a retegben zajlanak le az idojarasunkat kozvetlenul alakito 
folyamatok: felho- es csapadekkepzodes, ciklonok, frontok keletkezese es vonulasa stb. Folotte, a 
sztratoszferaban felfele haladva eloszor alig, majd 30 km-tol 50 km-ig felfele jelentosen emelkedik a 
homerseklet, megkozeliti a °C-ot. Aztan lijra csokken; az 50 es 80 km kozott elhelyezkedo 



mezoszfera tetejen -80, -90 °C van, ez legkorunk leghidegebb resze. Folotte a homerseklet lijabb es 
igen eroteljes emelkedese figyelheto meg. Errol kapta nevet is: termoszfera. Ebben a retegben a 
gazok joreszt ionizalt allapotban vannak, ezert szokas ionoszferdnak is nevezni. 

Eghajlat 

A Napbol jovo sugarzasnak csak kb. 40%-a jut le a foldfelszinre, a tobbi visszaverodik, elnyelodik, 
szorodik. A leerkezo energia azonban evrol evre ugyanannyi, de ugyanannyi a Fold es a legkor 
hovesztesege is, tehat a ketto kozott egyensiily van. Teruletileg termeszetesen nagyok a kulonbsegek: 
az Egyenlito kornyeke egeszen a 30° eszaki es deli szelessegi korig sugarzasi energiatobblettel 
rendelkezik, mig a Fold tobbi reszen ez az egyenleg negativ. A levego foldi meretii mozgasa, az 
altalanos legkorzes vagy cirkuldcio gondoskodik arrol, hogy a hotobblet az energiahianyos 
teruletekre keruljon, igy a Fold minden pontjan sok ev atlagaban gyakorlatilag termikus egyensiily 
all fenn. Ezert beszelhetunk egy-egy hely eghajlatdrol, ami eppen ezt az egyensiilyi helyzetet irja le. 
Az utobbi evekben egyre tobben aggodalommal kerdezik, vajon eleg stabil-e ez az egyensiilyi 
helyzet. Az aggodalom forrasa a legkor novekvo szendioxid-tartalma (COj). Ez a gaz a Napbol jovo 
rovidhullamii sugarakat atereszti, ugyanakkor a foldfelszin joval hosszabb hullamii hokisugarzasat 
elnyeli es reszben visszaveri. Ezaltal elkepzelheto - s erre szamitasok is vannak -, hogy a jovo 
szazad kozepere a legkor COj-keszletenek novekedese miatt a Fold legkorenek kozephomerseklete a 
felszin kozeleben 2-4 °C-kal emelkedik. Persze lehetnek a legkorrel szoros kolcsonhatasban alio 
hidroszferanak (oceanok, sarki jegtakarok, hofelszin) olyan, eddig meg kelloen nem ismert 
szabalyozo rendszerei, amelyek ezt a tendenciat esetleg fekezni tudjak. 

Meresek, megfigyelesek 

A Fold eghajlatanak jelenlegi szintii ismeretehez hosszii evtizedek meresei kellettek a vilag sok ezer 
pontjan. Ugyanigy a pillanatnyi idojaras megallapitasahoz vagy elorejelzeshez - kulonosen, ha 
hosszabb tavrol van szo - egyidejiileg mert adatok millioi kerulnek felhasznalasra. A globalis 
meretii meteorologiai megfigyelo rendszert a nemzeti meteorologiai intezetek tartjak fenn, de 
munkajukat az ENSZ egyik szakositott szervezete, a Meteorologiai Vilagszervezet (WMO) 
koordinalja. 

Az adatgyiijtes legalapvetobb osszetevoje az idojaras-megfigyelo allomasok halozata. Kozel tizezer 
ilyen allomason ejjel-nappal 1-3 oras gyakorisaggal merik a legfontosabb meteorologiai elemek 
(homerseklet, legnyomas, legnedvesseg, csapadek, szel stb.) ertekeit. Felszinkozeli mereseket 
folytatnak az oceanokat jaro hajok ezrein is. Az utobbi evtizedben jelentosen megnott a tengereken 
telepitett lehorgonyzott vagy a tengeraramokkal sodrodo automata allomasok szama; ezek adatait 
mesterseges holdak gyiijtik ossze es tovabbitjak a foldi kozpontokba. A legkor magasabb retegeinek 
rendszeres vizsgalatat leggombokkel felbocsatott miiszerek (radioszondak), idojarasi radarok, 
repulogepek es meteorologiai mesterseges holdak vegzik. 

Az 1960-as evek ota a mesterseges holdak felvetelei fontos szerepet jatszanak az idojaras 
megfigyeleseben. A kepek ketfelek. A lathato sugarzast megorokito kepeken olyan a Fold es 
felhotakaroja, amilyennek egy iirhajo ablakabol latszana. Az infravoros felvetelek ezzel szemben a 
hosugarzast rogzitik, ami a lathato legkozelebbi pont homersekletere jellemzo. 

Ketfele meteorologiai miihold kering a Fold korul. A geostacionarius miiholdak mindig az Egyenlito 
ugyanazon pontja felett, 36 000 km magasan tartozkodnak. Osszesen 5 ilyen kering a Fold korul, 
ezek az 50-60. szelessegi korig az egesz Fold idojarasarol fel orankent kepet kuldenek. A polaris, 
vagyis a sarkok kozeleben elhalado palyan keringo miiholdak a Fold felszinehez kozelebb haladnak, 
igy reszletesebb kepet keszitenek az idojarasi jelensegekrol. 

A folyamatosan termelodo adattomeg nemzetkozileg egysegesitett szabalyok szerint az egesz vilagot 
behalozo meteorologiai tavkozlesi rendszer segitsegevel jut a nagy elorejelzo kozpontokba. Az 
adatgyiijtes sebessegere jellemzo, hogy a - mondjuk - Szegeden vegzett meresek tiz percen belul 
Budapestre kerulnek, hiisz perc miilva mar a nemzetkozi csatornakba jutnak (sok mas 



magyarorszagi allomas adataival egyutt), egy oran belul Europa minden fovarosaba megerkeznek, s 
ezzel szinte egy idoben az eszaki felteke ket meteorologiai vilagkozpontjaba, Moszkvaba es 
Washingtonba is. Ezt a szunet nelkuli adataramlast ma mar majd mindenutt szamitogepek 
iranyitjak. Az adattovabbitasban - kulonosen a kontinensek kozott - egyre nagyobb szerepet 
kapnak a mesterseges holdak. 

Az idojaras elorejelzese 

Az adatok begyiijtese utan kovetkezik a meteorologusok egyik legizgalmasabb feladata, az 
elorejelzes. Jollehet, Europa-szerte nagyjabol szaz eve keszulnek idojaras-elorejelzesek, es ezalatt 
hatalmas mennyisegii tudasanyag halmozodott fel, ma mar megsem erre az elsosorban szubjektiv 
elemeket tartalmazo modszerre alapozzak az elorejelzeseket. A szamitogepek megjelenese lehetove 
tette, hogy a folyadekok es gazok aramlasat leiro bonyolult egyenletrendszereket kiterjesszek a 
legkori mozgasokra, es aztan bizonyos egyszeriisito feltetelek mellett megoldjak oket. Mas szoval: 
egy kezdeti allapot ismereteben - ezt biztositjak az egyidejiileg vegzett meresek - kiszamithato a 
legkor kesobbi allapota. Termeszetesen ez a kesobbi allapot meg nem a kesz prognozis, hanem az 
egyes meteorologiai elemeknek 24, 36, 48 stb. ora miilva varhato teruleti eloszlasa. Ekkor lep be az 
eddig gyiijtott gazdag ismeretanyag: az elorejelzett ertekekbol kozertheto szoveges prognozist kell 
kesziteni. A munka elso felet, minthogy oriasi kapacitasii szamitogepekre van szukseg, elsosorban a 
nagy elorejelzo kozpontok vegzik. Szamitasaik eredmenye (naponta sokszaz terkep) eljut a nemzeti 
elorejelzo kozpontokba, ahol a helyi sajatossagok figyelembevetelevel keszitik el a kulonbozo 
idotavra szolo elorejelzeseket. 

Bar a legnagyobb erdeklodes mindig az elorejelzesek fele iranyul, a meteorologusok tevekenysege 
ennel sokkal szerteagazobb. Barmilyen meteorologiai informacio - legyen az adat, elorejelzes vagy 
szakvelemeny - csak akkor valhat gazdasagi haszon forrasava, ha annak alapjan a gazdasag 
valamely teruleten valamilyen dontest hoznak, tehat „alkalmazzak". Ehhez azonban a dontesnel 
vagy annak elokeszitesenel a meteorologiai ismereteket az adott gazdasagi terulet (pi. 
mezogazdasag, epiteszet, kozlekedes, energiagazdalkodas) ismereteivel egyesito, specialis 
szaktudasra van szukseg. Igy alakulnak ki a kulonbozo alkalmazott meteorologiai szakteruletek, 
amelyek hidat kepeznek a meteorologia es a felhasznaloi teruletek kozott. Nelkuluk az egesz 
meteorologiai tevekenyseg alapveto celja, a gazdasagi hasznot eredmenyezo szolgaltatas, nem is 
valosithato meg. Ilyenek pi.: az agrometeorologia (legfobb tennivaloi koze tartozik a 
novenytermesztes, ontozes, novenyvedelem meteorologiai kiszolgalasa, az optimalis termohely- 
kivalasztas elosegitese, a termeshozamot befolyasolo idojarasi tenyezok meghatarozasa), a 
kozlekedesi meteorologia (a legi, koziiti, tengeri kozlekedes biztonsagat, gazdasagossagat van hivatva 
megalapozni-segiteni), a hidrometeorologia (szolgaltatasainak fo felhasznaloi terulete az 
arvizvedelem, ontozes, vizgazdalkodas), az orvosmeteorologia (az idojarasnak az emberi szervezetre 
gyakorolt hatasaval, e hatasok varhato alakulasaval foglalkozik). 



Univerzum, csillagaszat, idoszamitas 



Kozmologia, kozmogonia 

A kozmologia a csillagaszatnak az az aga, amely a Vilagegyetem egeszenek kialakulasaval 

foglalkozik; a kozmogonia ezen belul az egyes egitestek, a csillagok kialakulasara probal fenyt 

deriteni. 

A csillagaszok tobbsegenek velemenye szerint a Vilagegyetem kialakulasat az lin. standard modell, 

vagyis az „osrobbands-elmelet" irja le. Eszerint a Vilagegyetem mintegy 15-18 milliard evvel ezelott 

rendkiviil forro es siirii tiizgomb formajaban jott letre. A tiizgomb azota fokozatosan tagul es ennek 



megfeleloen hiil, mikozben kialakultak a ma ismert egitestek. 

Az osrobbanast koveto elso masodperc elejen a homerseklet olyan magas volt, hogy a tdgulo 
tiizgombben csak a legnagyobb energiajii elemi reszecskek letezhettek. Az elso szazadmasodperc 
vegen a homerseklet mintegy 100 milliard kelvin volt. A tiizgomb elektronokbol, pozitronokbol, 
neutrinokbol es fotonokbol allt, ezek azonban a rendkivul magas homerseklet kovetkezteben 
egymassal dinamikus egyensiilyban voltak, a reszecske-antireszecske parok szetsugarzodtak, de a 
sugarzas energiaja eleg nagy volt ahhoz, hogy spontan modon lijabb ilyen parok keletkezzenek. Kis 
szamban jelen voltak a nehez elemi reszecskek, a protonok es a neutronok is. A homerseklet tovabb 
csokkent, az elso tizedmasodperc vegen 30 miUiard, a 14. masodpercben pedig 3 milliard kelvin. A 
harmadik perc vegere a homerseklet egymilliard fokra csokkent, ami lehetove tette, hogy a nehez 
reszecskek atommagokka (deuterium, helium es keves litium) alljanak ossze. Igy ekkor a 
Vilagegyetem legnagyobbreszt fotonokbol, neutrinokbol es antineutrinokbol allt, de jelen voltak kis 
mennyisegben atommagok, valamint a szetsugarzas utan megmaradt elektronok is. Nehany ezer ev 
elteltevel a homerseklet csokkenese lehetove tette, hogy ezek az atommagokhoz kapcsolodva 
letrehozzak az atomos anyagot. Ez a gravitacio hatasara csomosodni kezdett, letrejottek a galaxisok 
(a Tejiitrendszerhez hasonlo csillagrendszerek) es a legidosebb csillagok. 
Edwin Hubble amerikai csillagasz az 1920-as evekben vegzett szinkepi vizsgalatai alapjan 
megallapitotta, hogy a tavoli csillagrendszerek, az extragalaxisok szinkepeben „vdrdseltolddds" 
figyelheto meg (a szinkepvonalak a spektrum voros vege fele eltolodva latszanak). Feltetelezve, hogy 
a voroseltolodast a Doppler-jelenseg okozza, megallapitotta, hogy a galaxisok minel messzebb 
vannak tolunk, annal nagyobb sebesseggel tavolodnak. Ezt a folyamatot gondolatban visszafele 
folytatva jutunk a forro tUzgombbel kezdodott tdgulds hipotezisehez. 

A 60-as evek kozepen az amerikai George Gamow arra a kovetkeztetesre jutott munkatarsaival, 
hogy a kezdettol fogva jelen levo, az osrobbanast kovetoen nehany miUiard fokos homersekletii 
sugarzasi ter homersekletenek napjainkra nehany kelvinre kellett csokkennie. Toluk fuggetlenul 
1964-65-ben ket masik amerikai, Robert Wilson es Arno Pendas mikrohullamu jelek terjedesenek 
tanulmanyozasa kozben minden iranybol egyenletesen erkezo mikrohullamu hattersugarzast 
fedezett fel, amelynek intenzitaseloszlasa eppen egy 2,7 K-es test homersekleti sugdrzdsdnak felel meg 
- igazolva Gamow korabbi, az osrobbanason alapulo feltetelezeset. Az elmiilt evekben a COBE 
mesterseges hold rendkivul nagy pontossaggal igazolta a mikrohullamu hattersugarzas jelenletet. A 
meresi eredmenyek teljes osszhangban vannak az osrobbanas-elmelettel. 

A Vilagegyetem nagyleptekii szerkezetere vonatkozoan csak keves informacio all rendelkezesiinkre. 
Az mindenesetre bizonyos, hogy a Vilagegyetem legalapvetobb epitoelemei a galaxisok, amelyek 
galaxishalmazokba tomorulnek. Valoszinii, hogy a galaxishalmazok szuperhalmazokat kepeznek. 
Ezen tiilmenoen egyes lijabb vizsgalatok alapjan ligy tunik, hogy a galaxisok buborekhabszeriien 
helyezkednek el a terben, a kozmikus buborekok falaiban, mig a buborekok belseje szinte ures. 
A mi Tejutrendszerunk ma ismereteink szerint atlagos spiralis galaxisnak tekintheto, kialakulasat 
mintegy 10 milliard evvel ezelottre tesszuk. A kezdetben gombszimmetrikus gazfelhobol eloszor a 
gombalakot ma is kirajzolo, lin. galaktikus halot alkoto gombhalmazok alakultak ki, ezek 
Tejutrendszerunk legosibb objektumai, csillagaik mintegy 10 milliard evesek. A gombhalmazok 
kialakulasa utan a megmaradt gaztomeg osszehiizodasa folytatodott, kozben ellapult. Ebbol a 
csillagok jo resze nem maganyosan, hanem csillagcsoportokat alkotva alakult ki. Tejutrendszerunk 
csillagainak szamat legalabb szdzmillidrdra becsuljuk. 

A csillagok egy resze korul bolygok alakulnak ki, amint az a Naprendszer eseteben is tortent. A 
Naprendszer keletkezeserol kialakult elmeletek kozul negy tipust szokas megkulonboztetni. 
A „befogdsos" elmeletek szerint a Nap a Naprendszer tobbi reszetol fuggetlenul alakult ki, majd egy 
kozmikus gaz- es porfelhon athaladva befogta a bolygok anyagat (1). Mas elmeletek szerint a Nap 
kettoscsillag lehetett, amelynek egyik tagja kesobb szetesett, ez vezetett a bolygok kialakulasahoz (2). 
A katasztrofa tipusu elmeletek szerint a Nap kozeleben elhalado csillag szakitotta ki a Nap anyagabol 
a bolygokat (3). 
Legelfogadhatobbnak mai tudasunk szerint azok az elmeletek latszanak, melyek szerint a 



Naprendszer egyseges folyamat soran alakult ki (4). Ide sorolhatok Kant es Laplace elmeletei. Ma 
mar bizonyosnak latszik, hogy a Naprendszer egy kozmikus gdz- es porfelho osszetomorulese litjan 
keletkezett. Az osszehuzodas soran kisebb anyagcsomok leszakadtak, igy alakultak ki a bolygok es a 
Naprendszer egyeb apro egitestei. 

Kant es Laplace eredeti elmeletei a Naprendszer sok tulajdonsagat nem tudtak megmagyarazni. A 
20. sz.-ban Fred Hoyle korszeriisitette az lin. kodelmeleteket. Hannes Alfven otlete alapjan a 
magneses eroknek jelentos szerepet tulajdonitva matematikailag is elfogadhatoan tudta modellezni 
a Naprendszer keletkezeset. 

A Naprendszer korat a Fold legosibb kozeteiben, a meteoritokban es a holdkozetekben talalt 
radioaktiv izotopok aranyanak vizsgalata alapjan hatarozhatjuk meg. Ezek mintegy 4,6 milliard 
eves korra engednek kovetkeztetni. 

Tisztazatlan kerdes, hogy mi inditotta el a Naprendszer szuleteset megelozoen a gdzfelho 
osszehuzoddsdt. A legiijabb elkepzelesek szerint ebben fontos szerepet jatszhatott az 6s-Naprendszer 
helyetol nem tiil nagy tavolsagban egy vagy tobb szupernova felrobbanasa. Ezek egyreszt nehez 
kemiai elemekkel szennyeztek a gazfelhot, masreszt a robbanast koveto lokeshullamfront 
megindithatta a gdzfelho dsszetomoruleset, ami azutan mar a gravitacio hatasara folytatodott. 

A csillagaszat evezredei 

Miiszerek 

A csillagaszati megfigyeleseket a 16. sz. vegeig kizarolag szabad szemmel vegeztek. A technikaban a 

forradalmi valtozas a 17. sz. elejen tortent, amikor Galileid eloszor hasznalt tavcsovet megfigyelesei 

soran. Majdnem ezzel egy idoben Kepler megalkotta az elso lin. csillagaszati (Kepler-fele) tavcsovet. 

A 17. sz. vegen Newton elkesziti az elso tukros tavcsoveket. A 19. sz. a lencses tavcsovek viragkora, a 

vilag legnagyobb ma is miikodo refraktorainak tobbsege a miilt szazad vegen keszult. A 20. sz. ezzel 

szemben a nagymeretii tukros tavcsovek fejlodeset hozta. 

A 30-as evekben indult meg, majd a II. vilaghaborii utan kapott lij lenduletet a radiocsillagaszat 

fejlodese. 

A csillagaszati tavcsovek alapvetoen ket tipusat kulonboztetjuk meg, a tukros es lencses tdvcsoveket. 

A lencses tavcsovek objektivje egy vagy tobb tagbol alio gyiijtolencse. Az ezzel letrehozott valodi 

kepet a szemlencsevel (okular) mint nagyitoval nezzuk. A csillagaszatban rendszerint a forditott 

kepet ado lin. Kepler-fele tavcsovet hasznaljak. A lencses tavcsovek (refraktorok) objektivjenek 

fokusztavolsaga altalaban az atmero 10-20-szorosa. 

A tukros tavcsovek (reflektor) fotukre altalaban forgasi paraboloid alaku. Az osszegyiilt fenyt 

kozvetlenul lefenykepezhetjuk vagy okularral vizsgalhatjuk. A Schmidt-tavcsovek jellegzetessege a 

nagy, tobbfokos atmerojii latomezo. Ezt ligy erik el, hogy a fotukrot gombfelulet alakiira keszitik, a 

tokeletes lekepezest pedig az optikai litba helyezett korrekcios uveglem ezzel biztositjak. 

A legkorszeriibb tavcsovek fotukrenek alakjat szamitogepes vezerlessel folyamatosan valtoztatjak a 

megfigyeles kozben. A legnagyobb tavcsovek fotukre tobb darabbol all, az egyes szegmensek 

munkajat ugyancsak szamitogep hangolja ossze. 

A lathato fenyen kivul a vilagiirbol erkezo radiohullamok is elerik a Fold felszinet. Vizsgalatuk 

radiotavcsovek segitsegevel lehetseges. A radiotavcsovek legalabb nehanyszor 10 m atmerojii 

antennai gyiijtik ossze a radiosugarzast, amit a fokuszpontbol a detektorokba vezetnek. 

Mivel a tavcsovek felbontokepessege a vizsgalt elektromagneses sugarzas frekvenciajaval aranyos, a 

radiotavcsovek felbontokepessege sokkal rosszabb optikai tarsaikenal. Ezert altalaban tobb, 

egymastol nagy tavolsagra elhelyezett radiotavcsovet „szinkronban" miikodtetnek, igy a 

felbontokepesseg olyan jo lesz, mintha tavcsovunk atmeroje a ket tavcso tavolsagaval egyezne meg. 

Ebben a rendszerben a radiotavcso-rendszerek felbontokepessege mar felulmiilja a legnagyobb 

optikai tavcsoveket. 

Az egyeb elektromagneses hullamokat (gamma-, rontgen-, ibolyantiili, infravoros) a foldi legkor 



legnagyobbreszt elnyeli, igy ezeket a sugarzasokat az utobbi evtizedekben mesterseges egitestekre 
helyezett tavcsovekkel figyelik meg. 

A Naprendszer megismerese 

Ket zsenialis gorog csillagasz nevehez fiizodnek az elso jelentos lepesek a Kr. e. 3. sz.-ban. 

Arisztarkhosz megmerte a Nap es a Hold tavolsagat, valamint nagysagukat. Eratoszthenesz 

meghatarozta a Fold keruletet. Munkassaguk lehetove tette a Naprendszeren beluli meretviszonyok 

kozotti tajekozodast. 

A tavcso felfedezese utan Galilei felfedezi a Jupiter holdjait, tavcsovevel a Hold felszinet vizsgalja, 

latja a Szaturnusz gyiirujet. A 16-17. sz. folyaman az ismert bolygok korul tobb lij holdat fedeznek 

fel. A 19. sz. elejetol kezdve sorra fedezik fel a kisbolygokat, a katalogizaltak szama ma mar 

meghaladja a 4000-et. 

(A 60-as evek elejetol napjainkig a Pliito kivetelevel valamennyi nagybolygot „felkerestek" az 

urszondak.) 



A Naprendszer 



A Naprendszer kozponti csillaga a Nap. Korulotte keringenek a nagybolygok: a Merkiir, a Venusz, 
a Fold, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uranusz, a Neptunusz es a Pliito, holdjaikkal es 
gyiiruikkel. A Naprendszer tagjai meg a kisbolygok, a bolygokozi por es gaz, a meteorok es az 
ustokosok. 

A Nap 

A Nap hatalmas gazgomb, amelynek belsejeben, sajat siilya alatt, olyan hatalmas homerseklet es 

nyomas jon letre, ami alkalmas felteteleket teremt a hidrogen ^-helium atommagfiiziohoz. A Nap 

lathato felszinet a fotoszfera alkotja, e folott helyezkedik el a legkor (a kromoszfera, ill. a 

napkorona). A Napon foltok, kitoresek (protuberanciak, ill. flerek) is megfigyelhetok. Napunk 

minden tekintetben atlagos csillag. 

Kora: legalabb 4,5 milliard ev 

Tavolsaga a Foldtol: 150 000 000 km ± 1,5% 

Atmeroje: 1 390 000 km = 109 foldatmero 

Terfogata: 1,41 x 10^3 cm^ = 1 300 000 foldterfogat 

Tomege: 1,99 x lO^o kg = 333 000 foldtomeg 

Felszini nehezsegi gyorsulas (foldi = 1): 27,9 

Tengelyforgas periodusa 



az Egyenliton 


26,8 nap 


30°-os szelessegen 


28,1 nap 


60°-os szelessegen 


30,8 nap 


75°-os szelessegen 


31,8 nap 


Homerseklet 




centrum: 


15 000 000 K 


felszin: 5 785 K 




Szinkeptipus: G2 V (sarga 


torpecsillag) 


Sugarzasi jellemzok 




abszoliit fenyessege: +4,83 


magnitude 


latszo fenyessege: -26,71 magnitude 



osszes sugarzas: 3,86x1023 j^^y 
egysegnyi felulet: 6,35x10"* kW/m^ 
a Foldre erkezik (napallando): 1,368 W/m^ 
Kemiai osszetetel'* 



hidrogen 


73,46% 


helium 


24,85% 


oxigen 


0,77% 


szen 


0,29% 


vas 


0,16% 


neon 


0,12% 


nitrogen 


0,09% 


szilicium 


0,07% 


magnezium 


0,05% 


ken 


0,04% 


egyeb 


0,10% 



Merkur 

A Merkur a Naphoz legkozelebbi bolygo, egyben a legkisebb es legforrobb felszinii. Feluletre a 

Holdera emlekeztet. Jellegzetessegei a tobbgyiirus kraterek es a helyenkent „meggyurt" terep. 

Legkore igen ritka, nyomokban elofordulo heliumbol allhat. 

Palyaadatok 

palyasugar: 0,39 csillagaszati egyseg"** 

lapultsag: 0,206 

Fizikai adatok 

lapultsag: - 

gravitacio (Fold = 1): 0,37 

fenyvisszavero kepesseg: 12% 

Felszin: bazaltos por es kozet 

Legkor: nyomokban helium (?) 

Venusz 

A Fold testverbolygoja; merete es tomege csaknem ugyanolyan, mint a Folde. Forro, surii szen- 

dioxid-legkor es felhotakaro burkolja. Feluleten kosivatag talalhato; a bolygon csak nyomokban van 

vizpara. Felszinen osi kratereket es vulkanokat, repedeseket, hegysegeket talaltak. 

Palyaadatok 

palyasugar: 0,72 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,007 

Fizikai adatok 

lapultsag: - 

gravitacio (Fold = 1): 0,902 

fenyvisszavero kepesseg: 76% 

Felszin: bazalt, granit 

Legkor: szen-dioxid (97%), nyomokban vizgoz, nitrogen, ken-dioxid 

Fold 

Bolygonk nagy holdjaval, valtozatos felszini kepzodmenyeivel, legkorevel egyedulallo a 
Naprendszeren. Ezek kolcsonhatasa a kozmikus kornyezettel erdekes es latvanyos jelensegeket: 
hold- es napfogyatkozasokat, meteorfelvillanasokat, sarki fenyt kelt. 
Palyaadatok 



palyasugar: 1,00 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,017 

Fizikai adatok 

lapultsag: 0,0034 

gravitacio (Fold = 1): 1,00 

fenyvisszavero kepesseg: 29% 

Felszin: viz; valtozatos geologiai formacioju, joreszt granitos talaj 

Legkor: nitrogen (76,1%), oxigen (21%), argon (1%), szen-dioxid (0,03%), nyomokban neon, 

helium, metan, kripton, hidrogen, nitrogen-oxid, szen-monoxid, xenon, ozon es vizgoz. 

Hold 

Felszinet kraterek, nagy medencek (tengerek), gyiirus- es lanchegysegek boritjak. Bazaltos talajabol 

iirszondak es asztronautak talajmintakat hoztak vissza a Foldre. A Hold gravitacios vonzereje a 

Foldon arapaly-jelensegeket kelt. 

Palyaadatok 

palyasugar: 384 400 km = 30,134 foldatmero 

lapultsag: 0,055 

palyahajlas: 5,1 fok 

keringesi ido: 27,32 nap 

Fizikai adatok 

atmero: 3476 km 

lapultsag: 0,002 

tomeg: 0,012 foldtomeg 

suriiseg: 3,34 g/cm^ 

gravitacio (Fold = 1): 0,165 

forgasi ido: 27 nap 7 ora 43 perc 12 mp 

tengelyhajlas: 1,53 fok 

fenyvisszavero kepesseg: 7% 

Felszin: bazaltos por es kozet 

Legkor: - 

Mars 

A voroses szinii bolygo felszinen kiterjedt arkok, kiszaradt folyovolgyek, hatalmas, kialudt 

vulkanok es siirun kraterezett teruletek talalhatok. A bolygo talaj anak magas vas-oxid-tartalma 

okozza az egitest voroses szinet. 

Palyaadatok 

palyasugar: 1,52 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,093 

Fizikai adatok 

lapultsag: 0,0059 

gravitacio (Fold = 1): 0,379 

fenyvisszavero kepesseg: 16% 

Felszin: bazaltos por es kozet 

Legkor: szen-dioxid (95,32%), nitrogen (2,7%), argon (1,6%), nyomokban oxigen, szen-monoxid, 

vizgoz, neon, kripton, xenon es ozon. 

Jupiter 

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygoja. Un. oriasbolygo, vagyis gazokbol, fokent hidrogenbol 
es heliumbol all. Ezert lehetseges, hogy nines is szilard felszine, fokozatosan surusodo, cseppfolyossa, 
vegul femesse valo gaz alkotja a bolygotestet. Gyors forgasa miatt nem gomb alaku, hanem lapult. A 



feluleten lathato Nagy Voros Folt egy hatalmas kierjedesii felhoorveny, a savok pedig kulonbozo 

sebessegii szelzonak. Nepes holdrendszer es vekony gyiiruk veszik korul. 

Palyaadatok 

palyasugar: 5,20 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,048 

Fizikai adatok 

lapultsag: 0,0637 

gravitacio (Fold = 1): 2,69 

fenyvisszavero kepesseg: 67% 

Legkor: hidrogen (90%), helium (4,5%), nyomokban deuterium, metan, ammonia, etan, acetilen, 

vizgoz, szen-monoxid 

Szaturnusz 

A Naprendszer masodik legnagyobb bolygoja. Jellegzetes es latvanyos gyiirurendszer, valamint igen 

sok kisebb-nagyobb hold veszi korul. A bolygotest erosen lapult, sargas szinii, feluleten csak 

halvanyan lathatok a felhosavok. 

Palyaadatok 

palyasugar: 9,54 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,056 

Fizikai adatok 

lapultsag: 0,102 

gravitacio (Fold = 1): 1,19 

fenyvisszavero kepesseg: 70% 

Legkor: hidrogen (94%), helium (6%), nyomokban ammonia, metan, etan, acetilen, metil-acetilen, 

propan, deuterium 

Uranusz 

A halvany kekeszold szinii Uranusz forgastengelye csaknem pontosan a palyasikba esik, ezert a 

bolygo sarkvidekein 42 evig tart a nappal es 42 evig az ejszaka. Az Uranusz koriil 5 nagy es legalabb 

10 apro hold kering. Gyiirurendszere vekony es sotet gyiirukbol all. 

Palyaadatok 

palyasugar: 19,18 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,051 

Fizikai adatok 

lapultsag: 0,0242 

gravitacio: (Fold = 1): 0,93 

fenyvisszavero kepesseg: ~ 40% 

Legkor: hidrogen (« 82%), helium (« 12%), nyomokban ammonia, metan, deuterium 

Neptunusz 

Tavcsoben csak zoldes korongja lathato. 4 vekony gyiirujet, valamint 8 holdja kozul 6-ot a 

Voyager-2 iirszonda fedezte fel. 

Palyaadatok 

palyasugar: 30,06 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,009 

Fizikai adatok 

gravitacio (Fold = 1): 1,15 

fenyvisszavero kepesseg: 84% 

Legkor: fokent hidrogen, nyomokban metan, etan 



Pluto 

A legkisebb es legtavolabbi nagybolygo. Kulonlegessege, hogy napkozelben a Neptunusz palyajan 

belul jar. A bolygo kis meretehez kepest nagy a holdja, a Charon. Erdekes, hogy a Pliito 

tengelyforgasi ideje = a Charon tengelyforgasi ideje = a Charon keringesi ideje = 6 nap 9,3 ora. 

Palyaadatok 

palyasugar: 39,7 csillagaszati egyseg 

lapultsag: 0,253 

Fizikai adatok 

fenyvisszavero kepesseg: kb. 14% 

Legkor: napkozelben atmeneti, ritka metanlegkor feltetelezheto, naptavolban valosziniileg kifagy a 

felszinre. 

Meteorok, meteoritok 

A Naprendszer kialakulasa soran a bolygokon es holdjaikon kivul letrejottek aprobb egitestek is, 

amelyek merete egeszen a bolygokozi porszemcsekig tart. Ezek a szemcsek a bolygomozgas 

torvenyeinek megfeleloen Nap koruH palyan keringenek. Esetenkent elofordul, hogy mozgasuk 

soran osszeutkoznek a Folddel. Az utkozes soran tapasztalt jelenseg elsosorban a reszecskek 

tomegetol (meretetol) fugg. 

A kozmikus porszemcsek es kodarabkak 11 000 es 72 000 m/s kozotti sebesseggel utkoznek a Fold 

legkorebe. Az oriasi sebesseg kovetkezteben fellepo kozeg-ellenallasi ero lefekezi a reszecskek 

mozgasat, mikozben mozgdsi energidjuk hove alakul. Ez 90-110 km magassagban felizzithatja a 

vilagiirbol erkezo testet. A 0,1 mm-nel kisebb atmerojii szemcsek csak tavcsovekkel megfigyelheto 

felvillanast okoznak, ezeket teleszkopikus meteoroknak nevezzuk. A mm-es szemcsek felvillanasa 

szabad szemmel is megfigyelheto. A nehdny cm-t meghalado meretii reszecskek felvillanasa a Venusz 

latszo fenyessegenel fenyesebb jelenseget okoz, ilyen ritka alkalmakkor tuzgdmbrol (boHdarol) 

beszelunk. 

A meteorvillanasokat megfigyelve azt tapasztaljuk, hogy egy reszuk veletlenszerii idopontokban es 

helyeken tortenik, ezeket sporadikus (szorvanyos) meteoroknak nevezzuk. Mas reszuk eloszlasa 

viszont szabalyossagot mutat, a meteornyomok az egbolton egy pontbol, az lin. radidnsbol 

(kisugarzasi pont) latszanak kiindulni. Ezek a rajmeteorok; egy ustokos szetesese reven keletkeztek, 

igy az anyagdarabkak az ustokos korabbi palyajat kovetve mozognak a Naprendszerben. 

A legkorbe belepo nagyobb meteorok eseteben elofordulhat, hogy a kozegellenallas fejlesztette ho 

nem kepes a meteor egesz anyagat elgozologtetni, ilyenkor a test egy resze egyben vagy tobb 

darabra szakadva a Fold felszinere hull. A leeso testeket meteoritoknak nevezzuk. 

A meteoritok kozott kemiai osszeteteluk szerint megkulonboztetunk ko- es vasmeteoritokat, tovabba 

dtmeneti formdkat es az lin. uvegmeteoritokat (tektiteket), bar ezek Foldon kivuli eredete meg vita 

targya. A vasmeteoritok suriisege 7800 kg/m^ koruli, atlagos kemiai osszeteteluk szerint 91% vasat, 

8% nikkelt es 0,6% kobaltot tartalmaznak, az egyeb elemek ennel kisebb mennyisegben fordulnak 

bennuk elo. Ezzel szemben a kometeoritok atlagsiirusege 3400 kg/m^, osszeteteluk a foldkeregehez 

hasonlo, atlagosan 42% oxigent, 20,6% sziliciumot, 15,8% magneziumot es 15,6% vasat 

tartalmaznak. 

Gyakorisagukat tekintve a Foldet elero meteoritok 93,5%-a kometeorit, 5%-a vasmeteorit, 1,5%-a 

pedig atmeneti. Minthogy azonban a vasmeteoritok atlagos sebessege kisebb, ezek kevesbe 

semmisulnek meg a legkoron valo athaladas kozben, igy a Fold felszinere hullott anyagot tekintve a 

vasmeteoritok reszaranya 66%, a kometeoritoke 26,5%, mig az atmenetieke 7,5%. A Foldre hullott 

legnagyobb meteoritok mindegyike vasmeteorit. 

A felszinre becsapodo legnagyobb darabok nyomat a meteorkrdterek orzik. A legismertebb 

meteorkraterek egyike Arizonaban talalhato, atmeroje 1260 m, melysege 175 m. Becslesek szerint 

egy 2 miUio tonna koruli tomegii test becsapodasa hozhatta letre mintegy 30-50 ezer evvel ezelott. 

Ma mar a Fold felszinen 100-nal tobb egykori becsapodas nyomat orzo meteorkratert ismerunk. 



A Foldet naponta tobb ezer tonna meteoritikus anyag eri el, ennek donto tobbsege azonban 0,1 mm- 
nel kisebb atmerojii, azaz 0,1002 mg-nal kisebb tomegii mikrometeoritok formajaban erkezik. A 
teleszkopikus meteorok ossztomege napi 20 1, a szabad szemmel lathatoake naponta 5 1, mig a 2 g- 
nal nagyobb tomegii tiizgomboke mindossze napi 1 t. 

Csillagok 

Ma mar megfigyelesekkel alatamasztott teny, hogy a csillagok a csillagkozi gdzfelhok 
dsszetdmorulese utjdn jonnek letre. A gazfelhoben siiriisodes alakul ki. Megfelelo fizikai 
korulmenyek kozott a letrejott siiriisodes egyre tobb anyagot kepes magaba szivni, igy tovabb 
siiriisodik. A folyamat egeszen addig tart, amig a gazfelho belsejeben a siiriisodes kovetkezteben 
egyre emelkedo homerseklet eler egy kritikus erteket (nehany millio kelvin). Ekkor beindulnak a 
csillagok energiatermeleset biztosito atommagfolyamatok: a hidrogenmagok (protonok) heliumatom- 
magokka egyesulnek. A felszabadulo energia sugarzas formajaban kifele terjed. Ennek 
sugarnyomasa mar ellenall a gravitacio osszehiizo hatasanak, igy a kialakult gdztomb stabilizdlodik, 
megszuletett a csillag. 

Az igy letrejott csillag evmillidrdokon ker esztttl y&\ioz&i\&n utemben termeli az energiat. Elettartama 
elsosorban tomegetol fugg, meghozza meglepo modon minel nagyobb tomegii a csillag, annal 
rovidebb ideig kepes ily modon energiat termelni. Ennek oka az, hogy a nagy tomegii csillagok 
belsejeben a homerseklet magasabb erteken stabilizalodik, ennek kovetkezteben viszont 
hatekonyabbak a magreakciok, igy a rendelkezesre alio viszonylag nagyobb tomeget rovidebb ido 
alatt eh fel a csillag. Az „egy naptomegii" (a Napnak megfelelo tomegii) csillagok elettartama 
mintegy 10-12 millidrd ev, ebbol a Nap eseteben kb. 4,6 milliard ev telt el. Ugyanakkor a 3 
naptomegii csillagok csak 600 millio evig elnek, a 0,8 naptomegiiek viszont 24 millidrd evig. 
Amikor a csillag belsejeben mar nem elegendo a hidrogen mennyisege az energiatermeles 
fenntartasahoz, a csillagban rovid idore mas atommagfolyamatok is vegbemennek. Ezek 
energiatermelese azonban sokkal nagyobb a protonok egyesulesenel, igy a nagyobb sugarnyomas 
kovetkezteben a csillag felfiivodik, eredeti meretenek akar nehany szazszorosara is; lin. voros 
oridssd valik. Az lijabb energiaforrasok kimerulese utan a csillag elete - tomegetol fuggoen - 
haromfelekeppen alakulhat. 

A mintegy 1,5 naptomegnel kisebb csillagokban az energiatermeles megsziinese utan a sugarzas nem 
tart tovabb egyensiilyt a gravitacio hatasaval, a csillag dsszehiizddik, egeszen addig, amig a tovabbi 
osszehiizodasnak kvantummechanikai hatasok litjat nem alljak. Feher torpe csillag alakul ki, amely 
azutan fokozatosan elhalvanyodik. A feher torpek anyaga roppant siirii, egy naptomegii csillag 
atmeroje csak kb. akkora, mint a Folde. 

A nagyobb tomegii csillagokban az energiatermeles megsziinte utan bekovetkezo osszeomlas 
robbanasszerii hevesseggel megy vegbe. Az lin. szupernova-robbands soran a csillag anyaganak 
nagyobb resze oriasi sebesseggel a csillag kozeppontjaba zuhan. A felszabadulo gravitacios energia 
egyreszt letrehozza a vasnal nehezebb kemiai elemeket, masreszt ezeket szetszorja a csillagkozi 
terbe. Ezek az elemek bekerulnek az anyag kozmikus korforgdsdba; a kesobb szuleto csillagok mar 
nehez elemekben gazdagabbak lesznek. A Foldon megtalalhato, heliumnal nehezebb elemeket pi. 
teljes egeszeben a Tejiitrendszer tortenetenek elso 5 miUiard eveben felrobbant szupernovak 
allitottak elo. 

A nagy tomegii csillagoknal a szupernova-robbanas eredmenyekeppen lin. neutroncsillag keletkezik, 
ennek anyaga meg a feher torpekenel is mintegy egymillioszor sUriibb, egy naptomegii neutroncsillag 
atmeroje mindossze 10 km koruH. Meg nagyobb tomegii csillagok eseteben a gravitacios osszeomlas 
eredmenyekeppen /eAete lyuk johet letre. 

A csillagok tavolsaga 

Csillagaszati egysegnek nevezzuk a Nap es a Fold kozepes tdvolsdgdt, ennek erteke 149,6 millio km. 
Elsosorban a Naprendszeren beluli tavolsagok kifejezesere hasznaljuk. Fenyevnek azt a tavolsagot 



nevezzuk, amit a 3.10^ m/s sebesseggel halado fenysugar egy ev alatt megtesz. Erteke 9,46.10i^ m. 
Vegul azt a tavolsagot, amelyrol a Nap-Fold tavolsag meroleges ralatas eseten 1 ivmasodpercesnek 
latszik, 1 parszeknek (pc) nevezzuk (1 pc = 3,26 fenyev). 

A kozeli csillagok tavolsaga trigonometrikus liton merheto. A Fold Nap koruli keringese 
kovetkezteben ugyanis a csillagok fel ev alatt kisse elmozdulni latszanak. Minel tavolabb van a 
csillag, annal kisebb ez az elmozdulas. Ez a modszer kb. 300 fenyev tavolsagig hasznalhato. 
Felhasznalhato a csillagok tavolsaganak meghatarozasara fenyesseguk megmerese is. Egyes 
csillagtipusok eseteben ugyanis ismerjuk a csillag valodi, lin. abszolut fenyesseget; ebbol, ill. 
merheto latszo fenyessegebol kovetkeztethetunk tavolsagara. 



A csillagok allapothatarozol 

A csillagok fenyesseget a hagyomanyos, okori, a csillagokat 6 fenyessegosztalyba sorolo skalan 

alapulo logaritmikus skdldn merjuk. A fenyesseg mertekegysege a magnitudd: a szabad szemmel 

lathato legfenyesebb csillagok magnitudosak. A legnagyobb tavcsovekkel keszitett 

fenykepfelveteleken a 23-24 magnitudos csillagok is lathatoak. A csillagok fizikai viszonyaira latszo 

fenyesseguk nem jellemzo, hiszen ez a tavolsaguktol is fugg. A tavolsag ismereteben azonban 

meghatarozhatjuk az lin. abszolut fenyesseget. A Nap abszolut fenyessege +4,83 magnitudo. A 

csillagok abszolut fenyessege -5 es +15 magnitudo kozott van. 

A csillagok homersekletet szinkepuk vizsgalata alapjan kulonbozo modszerekkel hatarozhatjuk meg. 

A Nap felszinenek homerseklete 5785 K, a csillagok legnagyobb resze 20 000 es 2000 K kozotti 

homersekletii. 

A csillagok tomege kettoscsillagok eseten az osszetevok egymas koruli mozgasa, a maganyos 

csillagok eseten a tomeg/abszoliit fenyesseg osszefugges alapjan hatarozhato meg. A csillagok 

tomege altalaban 10 es 0,1 naptomeg kozotti. 

A Nap sugara 7.10^ m, a degeneralt neutroncsillagoke 10 km koruli, mig a legnagyobb voros oriasok 

sugara a Napenak tobb szazszorosa is lehet. 

A csillagok kemiai osszetetelere a szinkepukben lathato sotet lin. abszorpcios vonalak erossegebol 

kovetkeztethetunk. Eszerint a csillagok egy resze femekben igen szegeny, ezek az idos csillagok. Mas 

reszuk femekben gazdagabb, mint pi. a Nap, azonban a hehumnal nehezebb elemek itt is csak 

ezreleknyi mennyisegben talalhatok meg. 

A Naprendszer fobb egltestjel meretaranyanak es elhelyezkedesenek 
modellje 



Egitest 


Merete 


Tavolsaga a 
modell-Naptol 


Nap 


Strandlabda (1 m) 


- 


Merkiir 


Borsszem (3,5 mm) 


41m 


Venusz 


Cseresznyemag (8,6 mm) 


77 m 


Fold 


Cseresznyemag (9 mm) 


106 m 


Hold 


Soretszem (2,5 mm) 


27 cm* 


Mars 


Kis csapagygolyo (4,9 mm) 


162 m 


Nagyobb kisbolygok 


Homokszemcsek (0,7 mm) 


300 m 


Jupiter 


Kislabda (97,5 mm) 


555 m 


Szaturnusz 


Teniszlabda (81,7 mm) 


1010 m 


Uranusz 


Dio (35,7 mm) 


2045 m 



Neptunusz Dio (35,1 mm) 3,2 km 


Pliito Soretszem (2 mm) 4,2 km 


Ustokosok Porszemek (0,09 mm) 5300 km 


|Legk6zelebbi csillag ] Strandlabda (1 m)] 28600 km 



A Foldtol mert tavolsag (leptek: 2 m = 1,4 x 10^ km). 



A nagybolygok adatai 





Tavolsag a naptol 


Keringesi 
ido 


Palya menti 

sebesseg 

(km/s) 


Palyahajtas 
az ekliptikahoz 




(Cs. E.)* 


(105 km) 








Merkiir 


0,39 


57,9 


87,9 nap 


47,8 


7° 




Venusz 


0,72 


108,2 


224,7 nap 


35,0 


3,3° 




Fold 


1,00 


149,6 


365,2 nap 


29,7 


- 




Mars 


1,52 


227,9 


1,8 ev 


24,1 


1,8° 




Jupiter 


5,21 


778,3 


11,8 ev 


13,0 


1,3° 




Szaturnusz 


9,58 


1432,0 


29,4 ev 


9,6 


2,4° 




Uranusz 


19,28 


2884,0 


84,0 ev 


6,8 


0,7° 




Neptunusz 


30,14 


4509,0 


164,7 ev 


5,4 


1,7° 




[Pluto 


39,88] 5966,0 


248,5 ev] 4,7 


17,2° 
















Tomeg 


Egyenlito hajlasa 
a palyasikhoz 


Egyenlitoi sugar 


(Fold = 1) 


(kg) (F 


old = 1) 


(km)** 




Merkiir 


0,05 3,3x1023 


0° 


0,38 2439 


Venusz 


0,814,8x1024 


2° 


0,94 


6052 


Fold 


1,00 5,9x1024 


23,44° 


1,00 


6378 


Mars 


0,106,4x1023 


23,98° 


0,53 


3398 


Jupiter 


317,891,9x1027 


3,08° 


11,27 


71900 


Szaturnusz 


95,14 5,6x1026 


29° 


9,44 


60330 


Uranusz 


14,54 8,7x1025 


97,92° 


4,10 


25400 


Neptunusz 


17,23 1,0x1026 


28,8° 


3,88 


24300 


|Plut6 


*0,001 ]«0,6xl022 




118° 


*0,18 ]«1150 














Suriiseg 
(g/cm3) 


Szokesi 

sebesseg 

(km/s) 


Forgasi periodus 






Merkiir 


5,42 


4,3 


58,65 nap 





Venusz 


5,25 


10,3 


243,01 nap 
(retrograd) 


Fold 


5,52 


11,2 


23,93 ora 


Mars 


3,94 


5,0 


24,62 ora 


Jupiter 


1,31 


59,5 


9,84 ora 


Szaturnusz 


0,69 


35,6 


10,23 ora 


Uranusz 


1,19 


21,2 


15,50 ora 
(retrograd) 


Neptunusz 


1,66 


23,6 


(17,7 ora) 


|Plut6 


(0,9) 


(1,1) 


6,38 nap 



* Cs. E. = Csillagaszati egyseg = Nap-Fold kozepes tavolsaga = 149,6 millio km. 

** A tomeg, ill. az egyenlitoi sugar oszlopaban az egyik adat egy szemleletes aranyos adat, ahol is a 

Foldre vonatkoztatott ertek eppen 1, a masik adat pedig az illeto mertekegysegben van megadva. 

Az elso 10 felfedezett kisbolygo (aszteroida) 



Szam 


Nev 


Felfedezo 


Ev 


Napkozel/ 

naptavol 

(csillagaszati 

egyseg) 


Keringesi 
ido 
(ev) 


Palya- 

hajlas 

(fok) 


Atmero 
(km) 


Feny- 

visszavero 

kepesseg 

(%) 


1 


Ceres 


Piazzi 


1801 


2,55/2,94 


4,06 


10,6 


1003 


5,4 


2 


Pallas 


Olbert 


1802 


2,11/3,42 


4,60 


34,9 


608 


7,4 


3 


Juno 


Harding 


1804 


1,98/3,35 


4,36 


13,0 


250 


15,1 


4 


Vesta 


Olbers 


1807 


2,15/2,57 


3,63 


7,1 


538 


22,9 


5 


Astraea 


Hen eke 


1845 


2,10/3,06 


4,14 


5,3 


117 


14,0 


6 


Hebe 


Hen eke 


1847 


1,93/2,92 


3,78 


14,8 


195 


16,4 


7 


Iris 


Hind 


1847 


1,84/2,94 


3,69 


5,5 


209 


15,4 


^ : 


Flora 


Hind 


1847 


1,86/2,55 


3,27 


5,9 


151 


14,4 


9 


Metis 


Graham 


1848 


2,09/2,68 


3,68 


5,6 


151 


13,9 


10 


Hygeia 


De Gasparis 


1849 


2,84/3,46 


5,59 


3,8 


450 


4,1 



A legfenyesebbnek latszo csillagok 



A csillag jele 


Latszo 

fenyesseg 

(magnitude) 


Tavolsag 
(fenyev) 


A csillag neve 


Csillagkep 


Lathatosaga 


aCMA 


-1,6 


9 


Szirius 


Orion 


tel 


a Car 


-0,9 


190 


Can opus 


Hajogerinc 


D* 


aOri 


+0,1 


650 


Betelgeuse 


Orion 


tel 


a Lyr 


+0,1 


36 


Vega 


Lant 


nyar 



a. Aur +0,2 45 Capella Szekeres tel-CP* 


a Boo 


+0,2 


36 


Arcturus 


Okorhajcsar 


tavasz 


pOri 


+0,3 


1100 


Rigel 


Orion 


tel 


a Cen 


+0,3 


4 


Toliman 


Kentaur 


D* 


aCMI 


+0,5 


12 


Procyon 


Kis Kutya 


tel 


a Eri 


+0,6 


140 


Achernar 


Eridanusz 


D* 


pCen 


+0,9 


200 


Agena 


Kentaur 


D* 


a Aql 


+0,9 


17 


Atair 


Sas 


nyar 


a Tau 


+1,1 


68 


Aldebaran 


Bika 


tel 


PGem 


+1,2 


35 


Pollux 


Ikrek 


tel 


a Vir 


+1,2 


170 


Spica 


Sziiz 


tavasz 


a Sco 


+1,2 


170 


Antares 


Skorpio 


nyar 


a Leo 


+1,3 


84 


Regulus 


Oroszlan 


tavasz 


h-Cyg Vl'3 ] 800] Deneb] Hattyii] nyar 



*D = csak hazankenal delebbi foldrajzi szelessegii helyekrol lathato; CP = cirkumpolaris, minden 
evszakban megfigyelheto csillag. 

A legjelentosebb galaxishalmazok 



Halmaz 


Tavolsag 
(megaparszek)* 


Sugariranyii 

sebesseg 

(km/s) 


Galaxisok 
szama 


Lokalis halmaz 


- 


- 


>24 


Virgo 


24 


1200 


2500 


Perseus 


110 


5500 


500 


Coma 


130 


6700 


1500 


UrsaMajos I 


300 


15400 


300 


Corona Borealis 


400 


21600 


400 


Ursa Major II 


800 


42000 


200 



* 1 parszek = 3,26 fenyev; 1 megaparszek = 3,25 x 10* fenyev. 

A lokalis halmaz tagjal (kozell galaxisok) 



Galaxis 


Tipus* 


Latszo 
fenyesseg 


Tavolsag 

1000 

fenyev 


Atmero 

1000 

fenyev 


Abszoliit 
fenyesseg 


Sugariranyii 

sebesseg 

(km/s) 


Tomeg 
(x Naptomeg) 


Tejiitrendszer 


Sb 


- 


- 


100 


(-21) 


- 


2 X 10" 


Nagy Magellan- 
felho 


IrrI 


0,9 


160 


30 


-17,7 


+276 


2,5 X 1010 


Kis Magellan- 
felho 


IrrI 


2,5 


180 


25 


-16,5 


+168 





Ursa Minor 


E4(d) 




220 


3 


(-9) 






Sculptor 


E3(d) 


8,0 


270 


7 


-11,8 




(2-4 X 106) 


Draco 


E2(d) 




330 


4,5 


(-10) 






Fornax 


E3(d) 


8,4 


800 


15 


-13,6 


+39 


(1,2-2 X 107) 


Leo II 


EO(d) 




750 


5,2 


-10,0 




(1,1 X 106) 


Leo I 


E4(d) 


12,0 


900 


5 


-10,4 






NGC 6822 


IrrI 


8,9 


1500 


9 


-14,8 


-32 




NGC 147 


E6 


9,73 


1900 


10 


-14,5 






NGC 185 


E2 


9,43 


1900 


8 


-14,8 


-305 




NGC 205 


E5 


8,17 


2200 


16 


-16,5 


-239 




NGC 221 (M32) 


E3 


8,16 


2200 


8 


-16,5 


-214 




IC 1613 


IrrI 


9,61 


2200 


16 


-14,7 


-238 




Andromeda-kod 
(NGC 224, M31) 


Sb 


3,47 


2200 


130 


-21,1 


-266 b X 10" 


And I 


EO(d) 


(14) 


(2200) 


1,6 


(-11) 






And II 


EO(d) 


(14) 


(2200) 


2,3 


(-11) 






And III 


E3(d) 


(14) 


(2200) 


2,9 


(-11) 






^GC 598 (M33) 


Sc 


5,79 


2300 


60 


-18,9 


-189J8 X 109 



A Vilagegyetem kemiaielem-gyakorisaga 



Elem 


Atomszam 


Tomegszam 


Gyakorisag 

(%) 


Tomegarany 

(%) 


Hidrogen 


1 


1 


92,06 


73,4 


Helium 


2 


4 


7,83 


25,0 


Szen 


6 


12 






Nitrogen 


7 


14 


0,1 


1,13 


Oxigen 


8 


16 






Neon 


10 


20 






Magnezium 


12 


24 


0,01 


0,28 


Szilicium 


14 


28 






Ken 


16 


32 






Vas 


26 


56 


0,004 


0,16 


Az osszes tobbi 
elem 






- 


0,004 



A Vilagegyetem tortenete aranyosan 24 oraba surftve 



Esemeny Ideje a valosagban Ideje kepzelt skalankon 


Osrobbanas 


kb. 18 milliard eve 0^ 


A Tejiitrendszer keletkezese 


10 milliard eve 10^ 40 "n 


A Naprendszer keletkezese 


4,5 milliard eve 18^ 


Az elet megjelenese a Foldon 


3 milliard eve lO'* 


Dinoszauruszok uralma 


1 00-1 50 millio eve 23^ 48h™ -23^ 52"' 


Viragos novenyek megjelenese 


60 millio eve 23^ 55"" 


Foemlosok fejlodese 


30 millio eve [23h 57,5n> 


Homo erectus 


2 millio eve ^3^ 59"n 50* 


Mai ember 


10 000 eve [23h 59"" 59,95* 


Egyiptomi birodalom kezdete 


Kr. e. 3000 23^ 59"' 59,985* 


Gorog kultiira viragkora 


Kr. e. 5. sz.' 23^59"' 59,988* 


Roma bukasa 


476'[23h 59"' 59,993* 


Kepler, Galilei, Newton 


17. sz.'[23i' 58^59,9985* 


20. sz. kezdete 


1901 23^ 58" 59,9996* 


|Urkutatas koranak kezdete 1 1957]23h 59"" 59,99985* 



Idomeres 



Az idomeres alapjaul az a csillagaszati teny szolgal, hogy a Fold es mas egitestek kulonbozo 
szabdlyosan ismetlodo mozgdsokat \egeznek. Az idoegysegek megallapitasahoz mindenekelott a 
Foldnek sajat tengelye koruli forgasat, a Fold Nap koruli keringeset es a Hold Fold koruli 
keringeset hasznaljuk fel. 

A Fold tengely koruli forgasanak es Nap koruli keringesenek legfontosabb sajatsaga az, hogy a Fold 
forgdstengelye „ferde". Ez azt jelenti, hogy a forgastengely nem meroleges a Nap koruli keringes 
sikjara, az lin. ekliptikara, hanem azzal 66,5 fokos (a bolygok zavaro hatasa kovetkezteben igen kis 
mertekben valtozo) szoget zar be. Ennek kovetkezteben jon letre a Nap latszolagos evi mozgasa es 
az evszakok valtakozasa. 

A Fold forgastengelye ugyanis a terben (a tavoH allocsillagokhoz kepest) allando helyzetii. Minthogy 
azonban egy ev alatt megkeruli a Napot, a Nap sugarai hoi az eszaki, hoi pedig a deli felgomb 
iranyabol erik felszinet. A tavaszi napejegyenloseg idejen a Nap eppen az Egyenlitore sut 
merolegesen, emiatt a besugarzas a ket felgombon egyforma (a Nap az Eszaki- es a Deli-sarkot 
egyarant megvilagitja, de mindkettorol nezve eppen a latohataron latszik). A nydri napfordulo fele 
kozeledve a Fold palya menti keringese soran ligy mozdul el, hogy a Nap egyre jobban megvilagitja 
az eszaki felgombot, es egyre kevesbe a delit. Az eszaki felgombon nagyobb lesz a napsugarak 
beesesi szoge, ugyanakkor a nappalok hossza es a felszinre juto energia mennyisege is no. Nyari 
napfordulokor a Nap sugarai a Rakteritore (az eszaki szelesseg 23,5 fokara) esnek merolegesen. Az 
Eszaki-sarkot a tavaszi napejegyenlosegtol kezdve egyfolytaban megvilagitja a Nap, a Deli-sarkon 
viszont mar negyedeve tart az ejszaka. A nyari napfordulo napjan a Deli-sarkkortol (a deh szelesseg 



66,5 fokatol) delebbre fekvo teruleteken sehol sem emelkedik Napunk a latohatar fole. 
Nyaron a Nap delelesi magassaga egyre csokken. Az a$z/ napejegyenlosegkor ugyanaz a geometriai 
helyzet all elo, mint a tavasz kezdeten. A teli napfordulokor viszont a Nap a Bakteritore (a deli 
szelesseg 23,5 fokara) vilagit merolegesen. A deli felgombrol nezve ekkor eri el legnagyobb, az eszaki 
felgombrol nezve pedig legkisebb delelesi magassagat (Budapest foldrajzi szelessegerol ez mindossze 
19 fok, szemben a nyari napfordulokor merheto 66 fokkal). A Deli-sarkon tart a feleves nappal, az 
eszaki sarkkoron tiil (a 66,5 fokos eszaki foldrajzi szelessegtol eszakabbra fekvo helyeken) viszont 
nem kel fol a Nap. 

Idoegysegek 

Leghosszabb termeszetes idoegysegunk az ev. Alapja a Fold Nap koruli keringese: 1 ev alatt a Fold 
pontosan egyszer keruli meg a Napot. Az okori nepek szamara az ev mint idoegyseg az evszakok 
valtakozasaban, ill. az ejszakai egbolt kepenek valtozasaban nyilvanult meg. Az ev hossza kb. 265 E 
nap (Sl-rendszerben: kb. 31,5 millio masodperc). 

Hagyomanyos eredetii idoegyseg a honap. Eredete a Hold fazisvaltozasainak periodusara vezetheto 
vissza, ezek ugyanis kb. 29,5 naponkent ismetlodnek. 

Legmisztikusabb idoegysegunk a het. Sem az idomeres, sem a naptarkeszites szempontjabol nines 
jelentosege, hasznalatat csupan torteneti es esetleg kenyelmi okok indokoljak. A het fogalmat a 
babiloniak vezettek be. Bevezeteset es meggyokeresedeset egy tevhit tette lehetove, a babiloniak 
ugyanis ligy gondoltak, hogy az egen a csillagokhoz kepest elmozdulni latszo 7 fenyes egitest (a Nap, 
a Hold es az 5 ismert bolygo, a Merkiir, a Venusz, a Mars, a Jupiter es a Szaturnusz) 
mindegyikenek megfelel egy nap a naptarban. E beosztas emleket tobb german es latin nyelv mind a 
mai napig orzi a het napjainak elnevezeseben. 

Legkezenfekvobb termeszetes idoegysegunk a nap. Fizikai alapja a Fold tengely koruli forgasa, ill. 
az egitestek ennek kovetkezteben fellepo latszolagos mozgasa. A gyakorlati eletben a nap hosszat a 
Nap egymast koveto deleleseihez igazitjuk, a Fold Nap koruli keringese kovetkezteben ugyanis a 
csillagok ennel mintegy negy perccel rovidebb ido alatt latszanak koruljarni az egboltot. Mivel 
szigoriian veve a Nap latszolagos mozgasa sem egyenletes (reszben a Fold tengelyenek ferdesege, 
reszben pedig a Fold valtozo palya menti sebessege kovetkezteben), ezert az idomeres celjaira az lin. 
kozepnapot hasznaljuk. Nehezseget okoz, hogy a Fold tengelyforgasa sem egyenletes, a 
dagalysiirlodas fekezo hatasa miatt lassul, ezenkivul szabalyosan ismetlodo es szabalytalan 
ingadozasokat is produkal. Az evszazados valtozas miatt fellepo eltereseket „sz6k6masodpercek" 
betoldasaval korrigaljak. 

Az ora a nap 1/24-ed resze. Csillagaszati alapja sem az oranak, sem az ennel rovidebb 
idoegysegeknek nines, ezek csupan a rovidebb idotartamok meresenek mesterseges, praktikus 
eszkozei. A nap es az ora kozotti valtoszam az okorban hasznalatos 1-es szamrendszer nyomat orzi, 
a babiloniak ugyanis a napot 12 lin. kettosorara osztottak, mig az egyiptomiak a nappalt is es az 
ejszakat is 12-12 orara osztottak. 

Aperc az ora hatvanad resze, a valtoszam itt is babiloni orokseg (a babiloniak 60-as szamrendszert 
is hasznaltak). 

Legkisebb idoegysegunk, a masodperc, a perc 1/60, az ora 1/3600 es a nap 1/86400 resze. Hosszat 
regebben csillagaszati alapon szamitottak, mint az ev meghatarozott tort reszet. De a masodperc 
hossza csillagaszati liton csak korlatozott pontossaggal volt meghatarozhato, ezert 1967 ota 
atomfizikai liton hatarozzak meg. Eszerint a masodperc a 133-as tomegszamii alapallapotu 
ceziumatom ket hiperfinom energiaszintje kozotti atmenetnek megfelelo sugarzas 9 192 631 770 
periodusanak idotartama. 

Vilagido, zonaido 

A Nap a kulonbozo foldrajzi hosszusagu helyeken mas-mas idopontokban delel, ezert szukseges volt 
egy egyseges i Jo bevezetese. Erre a celra - onkenyesen - a Nap greenwichi (Anglia) delelesenek 



idopontjat valasztottak alapul, azaz a Greenwichben ervenyes helyi idot neveztek el vildgidonek 
(GMT = Greenwich Mean Time, greenwichi ido). 

A vilagido hasznalata azonban a polgari eletben nem lenne szerencses, ugyanis igy a Fold egyes 
helyein eppen napkozben lenne pi. ejfel. Ezert vezettek be a zonaidoket. A Foldet 15 fok szelessegii 
zonakra osztottak, amelyek hatarai elvben a hossziisagi korok, a szarazfoldeken azonban az 
orszaghatarokhoz igazitottak a hatarvonalakat. Egy-egy ilyen, nagyjabol 15 fok szelessegii zonan 
belul a helyi idot allandonak tekintjuk, annak ellenere, hogy a zonan belul is (a kulonbozo foldrajzi 
hossziisagu helyeken) mas-mas idopontokban delel a Nap. A szomszedos zondk kozott 1 ora elteres 
van, amit nagy tavolsagokra torteno utazas vagy telefonbeszelgetes eseteben figyelembe kell venni. 
Europa nagyobb reszeben, igy hazankban is a kozepeuropai idot hasznaljuk; ez telen 1 oraval, 
nyaron 2 oraval elobbre tart a vilagidonel. 

Ha utazaskor egy zonahatart nyugatrol kelet fele haladva lepunk at, akkor orankat 1 oraval elore 
kell allitani; ha viszont kelet felol nyugatra lepjuk at a zonahatart, akkor orankat 1 oraval vissza 
kell allitani. 

Egyes orszagokban es/vagy egyes idoszakokban a zonaidotol megallapodas szerint, rendeleti liton is 
el lehet terni. Igy pi. a volt Szovjetunio europai teruletein a zonahataroktol fuggetlenul egysegesen a 
moszkvai zona idejet hasznaljak. Ilyen, rendeletileg modositott zonaidot hasznalnak Europa-szerte 
a nyari idoszamitas idejen is: a nyari felevre orainkat 1 oraval elobbre allitjuk. A rendszer 
bevezetesenek kizarolag gyakorlati, elsosorban energiatakarekossagi okai vannak. 
Nagyjabol a greenwichivel atellenben levo idozona kozepen halad az lin. ddtumvdlaszto vonal, 
termeszetesen oly modon, hogy a lakott teruleteket lehetoleg kikerulje. E vonal ket oldalan a 
zonaido azonos, de 1 teljes napi, 24 oras elteressel: amikor nyugati oldalan pi. szombat del van, a 
keleti oldalon meg csak pentek del. Igy ha gondolatban par perc alatt korulutazzuk a Foldet, 
mondjuk kelet fele indulva, akkor a 24 zonahatar mindegyiken egy-egy oraval elore kell allitani 
orankat, a datumvalaszto atlepesekor viszont 1 teljes nappal vissza, igy megerkezesunkkor orank 
ismet az indulasi zona helyi idejet mutatja. 



A zonaidok hasznalata. Hany ora van 12^^ vilagidokor a Fold egyes 
reszein? (nem nyari Idoszamltaskor) 



Zonaido 
(ora) 


Elteres a 

vilagidotol 

(ora) 


Hasznalatanak helye 


12 





(vilagido, nyugat-europai ido) Irorszag, 
Portugalia, Marokko, Algeria, Kanari-szigetek 


13 


+1 


(kozep-europai ido) Europa legnagyobb resze, 

Tunezia, Zaire 


14 


+2 


(kelet-europai ido) Finnorszag, Bulgaria, 

Romania, Gorogorszag, Izrael, Egyiptom, 

Szudan, Del-afrikai Koztarsasag 


15 


+3 


(moszkvai ido) Szovjetunio europai teruletei, 

Irak, Etiopia, Szomalia, Kenya, Tanzania, 

Uganda, Madagaszkar 


16 


+4 


(Oroszo. III. zona) 


17 


+5 


(Oroszo. IV. zona) Jekatyerinburg, Pakisztan 


18 


+6 


(Oroszo. V. zona) Omszk, Banglades 



19 


+7 


(Oroszo. VI. zona) Krasznojarszk, Thaifold, 

Bali, Java, Szumatra 


20 


+8 


(Oroszo. VII. zona) Irkutszk, Borneo, Celebesz, 
Kina, Nyugat-Ausztralia 


21 


+9 


(Oroszo. VIII. zona) Nyercsinszk, Jakutszk, 

Japan, Korea 


22 


+10 


(Oroszo. IX. zona) Habarovszk, kelet-Ausztralia 


23 


+11 


(Oroszo. X. zona) Magadan, Uj-Hebridak 


24 


+12 


(Oroszo. X. es XII. zona) Korf, Petropavlovszk, 

Uj-Zeland 


1 


-11 


Alaszka nyugati resze, Aleut-szigetek 


2 


-10 


Alaszka, Hawaii-szigetek 


4 


-8 


(PST, Pacific Standard Time) az Egyesult 

Allamok es Kanada csendes-oceani partvideke, 

Mexiko eszaknyugati resze 


5 


-7 


(MST, Mountain Standard Time) az Egyesult 
Allamok es Kanada hegyvideki resze, Mexiko 

delkeleti resze 


6 


-6 


(CST, Central Standard Time) az Egyesult 
Allamok es Kanada kozepso resze. 


7 


-5 


(EST, Eastern Standard Time) az Egyesult 

Allamok es Kanada keleti resze, Panama, Peru, 

Ecuador, Brazilia nyugati resze 


8 


-4 


(1ST, Inercolonial Standard Time) Venezuela, 
Chile, Brazilia kozepso resze, Paraguay, Bolivia, 

Argentina 


9 


-3 


Brazilia keleti resze, Uruguay, Gronland 


11 


-1 


Izland, Madeira szigete 



(Tobb orszagban a zonaidoktol elteroen, attol nem egesz szamu oraval kulonbozo, lin. dekretalis 
idot hasznalnak: p. Iran, Afganisztan, India, Ceylon, Kozep-Ausztralia, Labrador, egyes csendes- 
oceani szigetek.) 



Tortenelem 



A Szovjetunio tortenete 1989-91 



1989 

Julius 2. - 80 eves koraban meghal Andrej Gromiko, aki 1957-85 kozott kulugyminiszter, 1985-88 
kozott a SZU Legfelsobb Tanacsa Elnoksegenek elnoke. A Novogyevicsi temetoben temetik el. 
Julius 7-8. - A Varsoi Szerzodes Politikai Tanacsado Testuletenek bukaresti soros ulesszakan 



elvetik a Brezsnyev-doktrinat. Kimondjak, hogy nines egyetemes ervenyii szocialista modell. 

Julius 11. - Szocialis es gazdasagi kovetelesekkel banyaszsztrajk kezdodik a kuznyecki 

szenmedenceben, amihez a honap soran csatlakoznak a donyecki, a vorkutai, a karagandai 

banyaszok is. A sztrajk nov.-ig elhiizodik. 

Julius 19. - A SZU Legfelsobb Tanacsa ulesen bejelentik a radikalisan peresztrojkaparti lin. 

„regi6k6zi" kepviselocsoport megalakulasat, amely az elso szervezett ellenzeki alakulat a szovjet 

torvenyhozasban. Vezetoi: Borisz Jelcin, Andrej Szaharov, Gavriil Popov, Jurij Afanaszjev, 

Anatolij Szobcsak. 

Julius 23. - Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetkozi osztalyanak vezetoje az elso szovjet 

politikuskent nyilvanosan elismeri az egykori Molotov-Ribbentrop-paktum letezeset. 

Julius 27. - A SZU Legfelsobb Tanacsa dontest hoz arrol, hogy a balti koztarsasagok 1990. jan. 1- 

jetol atterhetnek a koztarsasagi szintii gazdasagi onelszamolasra. 

Julius - Nyilvanossagra hozzak, hogy 734 ezer ember nevet toroltek a pszichiatriai kezeles alatt 

allok listajarol. 

Augusztus 17. - Eloszor jelenik meg hivatalos kozles az afganisztani haborii 10 eve alatt elszenvedett 

szovjet vesztesegekrol: 13833 halott, 330 eltiint. Az elesettek kozul az 1984-es evre jut a legtobb - 

2343 fo. 

Oktober eleje. - Az SZKP KB ulesen tarsadalmi feszultseget szitasaval vadoljak meg a sajtot. 

Oktober 9. - A Legfelsobb Tanacs hosszii vita utan elfogadja A munkaugyi vitak megoldasa nevii 

sztrajktorvenyt. Ez megtiltja a kozlekedesben, a hirkozlesben, az energetikaban, a rendfenntarto 

eroknel, a nyersanyagtermelesben es a kohaszatban dolgozok szamara a munkabeszunteteseket. 

Tilos az allamrend megbuktatasara szervezett sztrajk is. 

Oktober 25. - Az Allami Bank tizedreszere ertekeli le a maganszemelyek altal kulfoldi utazashoz 

igenybe veheto rubel arfolyamat a konvertibilis valutakhoz kepest. Igy egy dollar 6,26 rubelt er. A 

kereskedelmi arfolyam valtozatlan marad. 

Oktober - A sztrajkolo banyaszok elso politikai kovetelese: toroljek az alkotmanybol az SZKP 

vezeto szerepet. 

November 3. - Megtartjak az elso valutaaukciot a SZU-ban. A megkotott uzletek alapjan 1 

devizarubel 15,2 rubelt er. 

November 18. - A Pravda nyilvanossagra hozza a tulajdonreformrol szolo torvenytervezetet, amely 

3 egyenlo joggal rendelkezo tulajdonformat nevez meg: egyeni, szovetkezeti es allami. 

November 22. - A Szmolnijban Leningrad elso titkaranak valasztjak meg Borisz Gidaszpovot, aki 

masnap vezerszonoka egy 20 ezer embert vonzo peresztrojkaellenes tomeggyiilesnek. A korabban 

hadiipari kutatokent dolgozo szakember az ev aug.-a ota allt a teruleti partbizottsag elen. 

December 2-3. - Bush elnok es Gorbacsov fotitkar maltai csiicsertekezlete. Megtargyaljak a nemet 

egyseg, a romaniai helyzet, a SZU-nak nyiijthato amerikai gazdasagi segitseg es a 

fegyverzetcsokkentes kerdeseit. Hitet tesznek Europa megosztottsaganak megszuntetese mellett. 

December 4. - A Varsoi Szerzodes tagallamai vezetoinek csucstalalkozojan Moszkvaban a SZU 

kezdemenyezesere Bulgaria, Lengyelorszag, Magyarorszag, az NDK es a SZU eliteli az 1968-as 

csehszlovakiai katonai beavatkozast. 

December 7. - A SZU torteneteben elsokent a Litvan Legfelsobb Tanacs torh az SZKP vezeto 

szerepet a koztarsasag alkotmanyabol. A dontes nyoman a Litvan KP kivalik a SZKP-bol. 

December 12-22. - A nepi kuldottek IL kongresszusa a tervezettnel tovabb ulesezik. Heves vitaban 

megtargyaljak a legfontosabb alkotmanymodositasi kerdeseket: a tulajdon, a foldtorveny, az SZKP 

vezeto szerepe stb. Elitelik a belugyi csapatok apr. 9-i griiziai fellepeset. 

December 14. -Andrej Szaharov akademikus 68 eves koraban szivrohamban meghal. 

December 18. - Brusszelben tortenelmi jelentosegii egyezmenyt kot az EGK a SZU-val. A 10 evre 

szolo egyezmeny a kolcsonos kereskedelmi elenkiteset iranyozza elo. Az EGK 1995-ig fokozatosan 

eltorh a szovjet ipari export litjaban alio mennyisegi korlatozasokat. 

December 25-26. - Az SZKP KB rendkivuH ulesenek temaja a balti szeparatizmus. 

Torvenytelennek minositik a Litvan KP onallosodasat. 



Az ev folyaman. - 18 ezren lepnek ki az SZKP-bol. - A SZU 6,9 milliard rubelt kolt iirkutatasi 
celokra. Ebbol 1,7 milliard nepgazdasagi, 3,9 milliard katonai kutatasokat szolgal. A Buran 
iirrepulogep eves koltsegvetese 1,3 milliard rubel. 

1990 

Januar 11-13. - Mihail Gorbacsov Litvaniaba latogat. 

Januar 31. - A McDonald's ceg uzletet nyit Moszkvaban. 

Februar 10. - Helmut Kohl nemet kancellar es Hans-Dietrich Genscher kulugyminiszter moszkvai 

targyalasaik soran elnyerik Mihail Gorbacsov es Eduard Sevardnadze kulugyminiszter elvi 

beleegyezeset Nemetorszag ujraegyesitesehez oly modon, hogy az NDK terulete a NATO reszeve 

valhat. 

Februar 27. - Megkezdodik a szovjet hadsereg kivonasa Csehszlovakiabol. 

Februar 28. - A SZU Legfelsobb Tanacsa elfogadja a foldrol szolo torvenyt. Ennek ertelmeben a 

fold eletre szolo es orokolheto birtoka a parasztnak, aki maga donthet arrol, hogy gazdalkodni 

kivan-e, vagy csatlakozik a kolhozhoz, ill. a szovhozhoz. A fold adasvetele azonban tilos. 

Marcius 4. - Valasztasok az Oroszorszagi Legfelsobb Tanacs testuletebe. Moszkvaban es 

Leningradban az egyidejiileg megtartott helyhatosagi valasztasokon a Demokratikus Blokk nevii 

ellenzeki tomorules gyozedelmeskedik. 

Marcius 11. -Az ev elejen lijjavalasztott, elsopro Sajudis-tobbseggel rendelkezo Litvan legfelsobb 

Tanacs elso ulesen kinyilvanitja a koztarsasag fuggetlenseget. 

Marcius 12. - Megkezdodik a szovjet hadsereg kivonasa Magyarorszagrol. 

Marcius 12-15. - A SZU nepi kuldotteinek HI. (rendkivuli) kongresszusa. Hatarozatot hoznak az 

allamfoi intezmeny bevezeteserol, s e posztra Mihail Gorbacsovot valasztjak meg. A Legfelsobb 

Tanacs elnoki szekebe Anatolij Lukjanov kerul. Az allamfo szamara 2 tanacsado testuletet 

alapitanak. Az Elnoki Tanacs nemzetbiztonsagi es politikai kerdesekkel foglalkozik, tagjait az elnok 

nevezi ki. Az lin. Szovetsegi Tanacs a SZU tagkoztarsasaggal elnokeinek foruma es a foderacio 

szintjen jelentkezo problemak megoldasara hivatott. A kongresszus semmisnek nyilvanitja a litvan 

fuggetlensegi nyilatkozatot. 

Marcius 31. - A Liberalis Demokrata Part alapito kongresszusa Moszkvaban. A part elnoke a 

szelsoseges nezeteirol ismert 42 eves jogasz, Vlagyimir Zsirinovszkij. 

ApriHs 3. - A litvaniai esemenyek hatasara a SZU Legfelsobb Tanacsa torvenyt hoz a foderaciobol 

valo kivalas rendjerol. Ez gyakorlatilag lehetetlenne teszi a SZU-bol torteno kilepest. 

ApriHs 13. - Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnok es Mihail Gorbacsov ultimatuma a vilniusi 

parlamenthez, melynek nyoman a SZU reszleges gazdasagi blokad ala veszi Litvaniat. 

ApriHs 21. - A marc.-i helyhatosagi valasztasok eredmenyekeppen eHenzeki tobbseggel ujjaalakult 

moszkvai varosi tanacs Gavriil Popov reformkozgazdaszt valasztja meg elnokenek. 

Majus 1. - Moszkvaban botranyba fuHad az unnepi felvonulas. A part- es kormanyeHenes 

transzparensek lattan a politikai vezetes elhagyja a Lenin mauzoleumon levo disztribunt. 

Majus 2. - Meghal Pimen patriarka, az orosz pravoszlav egyhaz feje. 

Majus 4-6. - Az Oroszorszagi Foderacio Szocial demokrata Partjanak alapito kongresszusa. 

Vezetoje Oleg Rumjancev. 

Majus 12. -Az Oroszorszagi Keresztenydemokrata Part alapito konferenciaja. 

Majus 16. - A GATT megadja a megfigyeloi statust a SZU-nak. 

Majus 16.-junius 22. -A marc.-i kepviselovalasztason mandatumhoz jutott oroszorszagi nepi 

kuldottek L kongresszusa. Ket jelentos frakcio szervezodik, melyek kozul a Demokratikus 

Oroszorszag enyhe szavazati tobbseget elvez az Oroszorszag Kommunistai nevii csoporttal szemben. 

Nagy kuzdelem utan az Orosz Szovjet Foderativ Szocialista Koztarsasag (OSZFSZK) LT lij 

elnokeve Borisz Jelcint (maj. 29.), helyetteseve a 48 eves kozgazdasz-professzort, Ruszlan 

Haszbulatovot (jiin. 5.), kormanyfove a 60 eves mernokot, a SZU volt repulogep-ipari miniszteret, 

Ivan Szilajevet (jiin. 18.) valasztjak meg. Elfogadjak Oroszorszag Fuggetlensegi Nyilatkozatat, 



amely deklaralja az OSZFSZK politikai es gazdasagi onallosagat (jiin. 12.). A peldat az ev vegeig a 

tobbi szovetsegi es szamos autonom koztarsasag is koveti. Torvenyt hoznak a nepfelseg elverol. Ez 

megtiltja vezeto allami es partfunkciok egy kezben valo egyesiteset az OSZFSZK teruleten (jiin. 

20.). 

Majus 24. - A marc.-i helyhatosagi valasztasokon a SZU-ban legnagyobb gyozelmet aratott 

leningradi Demokratikus Blokk kepviseloire tamaszkodo lij varosi tanacs Anatolij Szobcsak 

jogaszprofesszort valasztja meg elnokeve. - Nyikolaj Rizskov miniszterelnok beterjeszti a SZU 

Legfelsobb Tanacsa ele a kormany lij gazdasagi reformprogramjat. A tervezet szerint a gazdasag 

atallitasa 1991-ben kezdodne el, s az atteres felteteleit a gazdasag minden agazataban legkesobb 

1992 vegere megteremtenek. Ekkor veszi kezdetet a privatizacio, amely 10-15 evig is elhiizodhat. 

1991. jan.-tol elindul az arszubvenciok leepitese. A tervezet halogato jellege es a kormany 

hatarozatlansaga miatt a radikalis kepviselok lin. regiokozi csoportja bizalmatlansagi inditvanyt 

nyiijt be a kormannyal szemben. 

Majus 27-28. - A centrista iranyzatii Oroszorszag Demokrata Partja alapito konferenciaja. 

Vezetoje Nyikolaj Travkin munkas. Az SZKP vetelytarsai kozul ez az egyik legnepesebb szervezet. 

Majus 29.-Junius 4. - Mihail Gorbacsov latogatasa Kanadaban es az Egyesult Allamokban. 

Junius 7-8. - A Zagorszkban tartott pravoszlav egyhazi zsinaton megvalasztjak Oroszorszag lij 

patriarkajat, II. Alekszijt, a korabbi leningradi es novgorodi metropolitat. 

Junius 12. - A SZU tagkoztarsasagainak elnokeit tomorito Szovetsegi Tanacs Gorbacsovval az elen 

eliteli az Oroszorszagi Foderacio fuggetlensegi nyilatkozatat. Javaslat szuletik egy lij szovetsegi 

szerzodes kimunkalasara, amely garantalna a tagkoztarsasagok gazdasagi es politikai 

szuverenitasat. 

Junius 20-23. - Az SZKP keretein belul miikodo Oroszorszagi Kommunista Part alapito 

kongresszusa. (Letrejotteig a SZU tagkoztarsasagai kozul csak az OSZFSZK-ban nem volt onallo 

kommunista part.) A konzervativ tobbseg a krasznodari hatarkorzet elso titkarat, az 55 eves 

kozgazdaszt, Ivan Polozkovot valasztja meg vezetonek. 

Junius 26. - A Litvan Legfelsobb Tanacs elnoke, Vytautas Landsbergis Moszkvaban talalkozik 

Mihail Gorbacsovval. 

Junius 29. - A litvan parlament dontese 100 napra moratoriumot hirdet meg a fuggetlensegi 

nyilatkozatbol eredo lepesekre vonatkozolag, ha elkezdodnek a targyalasok a SZU-val. 

Junius 30.-julius 3. - Moszkva fokozatosan megszunteti a gazdasagi szankciokat Litvaniaval 

szemben. 

Julius 2-13. - Az SZKP XXVIII. kongresszusa. A konzervativ erok terhoditasa jegyeben atszervezik 

a Politikai Bizottsagot. Kilep a partbol Borisz jelcin, Gavriil Popov, Anatolij Szobcsak. Jegor 

Ligacsov bejelenti nyugdijba vonulasat. 

Julius 7-8. - Oroszorszag Szabaddemokrata Partjanak alapito konferenciaja Leningradban. 

Julius 11. - Orszagos banyaszsztrajk, amelynek politikai kovetelesei: az eroszakszervezetek, 

kozmiivelodesi es jogi intezmenyek depolitizalasa, az SZKP vagyonanak allamositasa, a Rizskov- 

kormany lemondasa. 

Julius 27. - Gorbacsov-Jelcin-, Rizskov-Szilajev-megallapodas a szovjet es az orosz vezetes 

egyuttmiikodeserol egy kozos valsagkezelo program kidolgozasara. Megkezdodik a Sztanyiszlav 

Satalin es Grigorij Javlinszkij iranyitotta kozgazdaszcsoport munkaja. 

Julius. - Az orosz ajkii lakossag ellen kilengesek kezdodnek a SZU altal 1944-ben bekebelezett 

Tuvaban, melynek nyoman megindul az orosz lakossag kivandorlasa a mongol hatar menten fekvo 

autonom koztarsasagbol. 

Augusztus 1. - A szovjet allampolgarok a penz eredetenek igazolasa nelkul nyithatnak 

devizaszamlat. 

Augusztus 15. - Mihail Gorbacsov elnoki rendelete a szovjet kultiira es tudomany 21 kivalo 

kepviselojenek adja vissza allampolgarsagat. (A szovjet allampolgarsagtol megfoszto hatarozatok 

egy resze 1966 es 1988 kozott szuletett.) Az allampolgarsagukat visszanyerok kozott van Alekszandr 

Szolzsenyicin is. 



Augusztus-szeptember. - A SZU 200-300 ezer tonna benzint kot le a szabadpiacokon. A II. 

vilaghaborii ota ez az elso eset, hogy a SZU benzint importal. 

Szeptember eleje. - Atmeneti kenyerhiany a moszkvai boltokban. 

Szeptember 4-5. - Oroszorszag Parasztpartjanak alapito konferenciaja. 

Szeptember 9. - Meggyilkoljak az egyhaztorteneti munkassagarol, de polgarjogi harcoskent is 

ismert pravoszlav szerzetest, Alekszandr Menyt. 

Szeptember 12. - Az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa nagy tobbseggel megszavazza azt a neoliberalis 

szellemisegii radikalis gazdasagi reformprogramot, amelyet Sztyaniszlav Satalin akademikus es 

Grigorij Javlinszkij vezetesevel dolgozott ki egy kozgazdaszokbol alio munkacsoport. A tervezet 

kimondja a gazdasagi rendszervaltas szuksegesseget, s ennek 500 napos programjat fogalmazza 

meg. A terv 3 fo vonasa: a magantulajdon elismerese, a kozponti iranyitas kikapcsolasa, a 

privatizaciot, az arliberalizalast, a koltsegvetesi kiadasokat csokkento intezkedesek azonnali 

megvalositasa. 

Szeptember kozepe. - A bonni penzugyminiszter bejelenti, hogy Nemetorszag 12 milliard markaval 

jarul hozza az 1994 vegeig Kelet-Nemetorszagbol kivonulo 600 ezer szovjet allampolgar, kozottuk 

360-380 ezer katona fenntartasi, kivonasi, elhelyezesi es atkepzesi koltsegeihez. 

Szeptember 24. - A SZU Legfelsobb Tanacsa megbuktatja az „500 napos programot". Gorbacsovot 

- sajat keresere - kulonleges joggal ruhazza fol: rendeletekkel kormanyozhat a tulajdonviszonyokat 

erinto, penzugyi es gazdasagiranyitasi kerdesekben. Ez ellen az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa 

tiltakozik, es koveteli az egyezseget megszegzo Rizskov-kormany meneszteset. Moszkva tersegeben a 

hadsereg csapatosszevonasokat hajt vegre. 

Szeptember vege. - Gorbacsov, elve rendkivuli felhatalmazasaval, elnoki rendeletet bocsat ki a 

gazdasagi viszonyok 1991 vegeig tarto befagyasztasarol. A vallalatok agazati alarendeltseguktol es 

teruleti hovatartozasuktol fuggetlenul kotelesek megorizni kialakult gazdasagi kapcsolataikat es 

teljesiteni szerzodeses kotelezettsegeiket. 

Oktober 1. - A SZU Legfelsobb Tanacsa torvenyt hoz a vallas- es lelkiismereti szabadsagarol. 

Oktober 9. - A SZU Legfelsobb Tanacsa megszavazza azt a torvenyt, amely engedelyezi a 

tobbpartrendszert, de elutasitja a hadsereg es a rendorseg depolitizalasat. 

Oktober 15. - Mihail Gorbacsovnak itelik a Nobel-bekedijat. 

Oktober 16. - Az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa megvitatja az 1991. evi oroszorszagi koltsegvetes 

tervezetet, amelynek ertelmeben az OSZFSZK teruleten mukodo vallalatok a koztarsasagi 

koltsegvetesbe fizetik be az adojukat, s majd a koztarsasag utalja at ennek egy reszet a szovetsegi 

koltsegvetesnek. 

Oktober 19. -A SZU Legfelsobb Tanacsa jovahagyja Gorbacsov kompromisszumos gazdasagi 

reformprogramjat, amely Rizskov ovatos elkepzeleseit probalja oszeegyeztetni a radikalis Satahn- 

JavHnszkij-tervvel. A kompromisszumos varians elvben vegyesgazdasagot, privatizaciot iranyoz elo, 

fokozatos elterest a kozponti arszabalyozastol, s komoly osztonzoket a kulfoldi toke bevonasara. Az 

elnoki program szerint mindaddig, amig a piaci onszabalyozo mechanizmusok nem 

miikodokepesek, a kozponti szerveknek szigorii penz- es hitelpolitikaval, ill. szukseg eseten 

kozvetlen adminisztrativ beavatkozassal kell megakadalyozniuk a gazdasag szethullasat, az inflacio 

elszabadulasat. 

Oktober 20-21. -A Demokratikus Oroszorszag Mozgalom alapito kongresszusa. A mozgalom az 

ellenzeki szervezetek gyiijtotegelye. 

Oktober 26-29. - Gorbacsov spanyolorszagi es franciaorszagi latogatasa. 

Oktober 30. - A politikai ellentetek napjan az egykori meghurcoltak es hozzatartozoik emlekkovet 

allitanak fel Moszkvaban a KGB szekhaza elotti teren. 

November 16. - Gorbacsov felszolalasa a SZU Legfelsobb Tanacsanak ulesen az orszag helyzeterol. 

November 17. - Viktor Alksnis ezredes, a Szojuz nevii parlamenti csoport neveben felszolitja 

Gorbacsovot, hogy 1 honapon belul allitsa meg a SZU szethullasanak folyamatat. 

November 17-18. - Az Oroszorszag Repubhkanus Partja alapito kongresszusa. 

November 21. - A parizsi csiicstalalkozon Mihail Gorbacsov alairja az lij Europat meghirdeto 



Parizsi Chartat. - A 3 balti koztarsasag elnoke kozos kozlemenyben bejelenti, hogy nem irjak ala az 

lij szovetsegi szerzodest a SZU-val. 

November 27.-december 15. - Az OSZFSZK nepi kuldotteinek II. (rendkivuli) kongresszusa. A dec. 

3.-i ulesen elfogadja a fold magantulajdonat 1917 ota eloszor engedelyezo torvenyt. dec. 15-en elvi 

dontest hoz a koztarsasagi elnoki poszt bevezeteserol, melynek elnyereseert altalanos es kozvetlen 

valasztason kell megkuzdeni. 

December 1. - A konzervativok kovetelesere Gorbacsov felmenti Vagyim Bakatyin 

belugyminisztert. Helyere Borisz Pugo (egykori lett KGB-fonok, majd koztarsasagi elso titkar) 

kerul. Helyettese az Afganisztant megjart Borisz Gromov tabornok. 

December eleje. - Leningradban es Moszkvaban bevezetik a reszleges jegyrendszert. Az 

elelmiszerhiany oka a kozponti elosztasi rendszer osszeomlasa es a politikai celokat szolgalo 

szabotazs. 

December 17-27. - A SZU nepi kuldotteinek IV. kongresszusa. Eduard Sevardnadze 

kulugyminiszter a kozelgo diktatiira veszelyere figyelmeztetve lemond (dec. 20.). A dec. 24-i ulesen 

hatarozatot hoznak arrol, hogy a foderativ allamforma megorzese mellett nepszavazast kell kiirni az 

orszag sorsarol es a foldmagantulajdon kerdeserol. Az ujonnan letrehozott alelnoki posztra csak 

ketszeri szavazas utan, Gorbacsov nyomasara valasztjak meg Gennagyij Janajev kb-titkart (dec. 

27.). 

December 24. - Az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa torvenyt fogad el a tulajdonrol, amelynek 

ertelmeben a foldteruletek, vallalatok, gepek, berendezesek, lakohazak, lakasok, ertekpapirok 

egyarant magantulajdonba kerulhetnek. 

December 28. - A Vzgljad (Nezet) cimii tarsadalompolitikai tv-miisort politikai okok miatt betiltjak. 

December. - Gorbacsov utasitja az illetekes minisztereket a SZU-ban rohamosan terjedo erotikus 

irodalom korlatozasara. 

Az ev folyaman - 1990-ben a nemzeti jovedelem 4, a termelekenyseg 3, az export 12%-kal csokkent 

1989-hez kepest. A fedezetlen penzkiaramlas 22-24 milliard rubel, a befejezetlen beruhazasok 

novekmenye az elozo evihez kepest 25 milliard rubel. - A CIA hivatalosan a mintegy 5 ezer milliard 

dollaros amerikai brutto nemzeti termek (GNP) 51%-ara becsuli a szovjetet, mig mas forrasok ezzel 

szemben csak 25-26%-ara. - A Stockholmi Bekekutato Intezet (SIPRI) adatai szerint a SZU 

katonai kiadasai 1990-ben mintegy 10%-kal csokkentek az elozo evhez kepest. Hosszii ido ota 1990 

az elso olyan ev, amikor a fegyverkereskedelemben az Egyesult Allamok megelozi a SZU-t. Az 1989- 

es 24%-r61 40%-ra nott az amerikai fegyverek vilagpiaci reszesedese, mikozben a szovjetek 

reszaranya 40%-r61 29%-ra csokkent. A fegyverexportbol szarmazo szovjet bevetelek 1990-ben 

elerik a 99,7 milliard rubelt. - 1990-ben az Izraelbe kivandorlok szama eleri a 200 ezret. 

1991 

Januar 11-13. - A szovjet hadsereg puccskiserlete Vilniusban. (13 halott, sok sebesult.) 

Januar 14-15. - A SZU LT elfogadja a kormany osszeteteleben Gorbacsov altal kezdemenyezett 

valtoztatasokat: az lij miniszterelnok a korabbi penzugyminiszter, Valentyin Pavlov, az lij 

kulugyminiszter a volt washingtoni nagykovet, Alekszandr Besszmertnih. 

Januar 20-21. - A Moszkvahoz hii rigai OMON (kulonleges rendeltetesii rendori osztag) 

megtamadja a lett belugyminiszterium epuletet. A tiizharc 5 halalos aldozatot kovetel. 

Januar 23. - A SZU tortenelmenek negyedik penzreformja. Harom nap all az allampolgarok 

rendelkezesere ahhoz, hogy bevaltsak a forgalombol kivonando 50 es 100 rubeles bankjegyeket. A 

kormanyzat ezzel 35%-kal (mintegy 84 milliard rubel ertekben) csokkenti a forgalomban levo penz 

mennyiseget. 

Januar - Az elozo ev azonos idoszakahoz kepest a szovetsegi koltsegvetes bevetelei 72%-kal 

csokkentek, mig a koztarsasagokei megduplazodtak. A koztarsasagok a kozponti hatalom 

korlatozasanak azt a modjat valasztottak, hogy nem fizetnek hozzajarulast a szovetsegi 

koltsegvetesbe. 



Februar 19. - Borisz Jelcin a tv kozponti csatornajanak adott interjiiban szemelyi diktatiira 

kiepitesevel vadolja meg Gorbacsovot es tavozasra szolitja fol. 

Marcius eleje - A megelhetesi koltsegek 52%-kal haladjak meg az 1 evvel korabbi szintet. 1991 elso 

negyedeveben a GNP 8, a nemzeti jovedelem 10, az ipari termeles 5%-kal csokken. - Jelcin 

tamogatasara sztrajkba lepnek a kuznyecki, karagandai, vorkutai, intai, donyecki, norilszki es 

szahalini banyaszok. Kovetelik a Pavlov-kormany es Gorbacsov lemondasat. 

Marcius 17. - Nepszavazas a SZU-ban a foderacio sorsarol. A balti koztarsasagok, valamint 

Moldova, Griizia es Ormenyorszag elutasitjak a nepszavazast. A fennmarado teruleteken 80%-os 

reszveteli arany mellett a megjelentek 76,4%-a a megiijhodo foderaciora voksol. 

Marcius 28. - Az OSZSZK nepi kuldottei, II. kongresszusanak nyito napjan a hadsereg es a belugyi 

alakulatok megszalljak Moszkva kozpontjat, hogy megakadalyozzak a Demokratikus Oroszorszag 

Mozgalom reszerol Jelcin tamogatasara szervezett, de a szovjet kormany altal betiltott szolidaritasi 

akciot. A nepi kuldottek kongresszusa az erodemonstracio elleni tiltakozasul megszakitja uleset. 

Marcius 28.-aprilis 5. - Az OSZFSZK nepi kuldotteinek III. (rendkivuli) kongresszusa, amelyet a 

konzervativ kommunista frakcio Jelcin megbuktatasanak remenyeben kezdemenyezett. A 

demokratak melle alio reformkommunistak segitsegevel a kepviselok tobbsege megerositi Jelcint az 

OSZFSZK LT elnoki tiszteben. 

Aprilis 1. - Az elnoki kabint hatarozata alapjan drasztikus (hivatalos becslesek szerint 65-70%-os) 

aremelest hajtanak vegre a SZU teruleten, amelytol azt varjak, hogy 90 milliard rubellel csokkentse 

a fizetokepes keresletet. Parhuzamosan eletbe leptetik az lij devizatorvenyt. A rubel 

turistaarfolyamat ezentiil a valutaaukciokon kialakult kereslet-kinalatnak megfeleloen alakitjak. 

Aprilis 19. - Az OSZFSZK LT elfogadja a foglalkoztatasarol szolo torvenyt. Ennek ertelmeben 

hivatalosan is letezik a munkanelkuli-status. A munkanelkuliek 1 evig jogosultak a segelyre. 

Aprilis 22. - Valentyin Pavlov szovjet kormanyfo beterjeszti a SZU LT ele valsagkezelo programjat, 

amely a piacgazdasagra valo lassii es fokozatos atmenetet ajanlja es tartalmazza a politikai 

sztrajkok tilalmat, valamint kulonleges elosztasi rendszer bevezeteset a nyersanyag- es elelmiszer- 

ellatasban. 

Majus 5. - Az ossz-szovetsegi es az oroszorszagi kormany neveben megallapodast irnak ala arrol, 

hogy a kuznyecki es a pecsorai szenmedence banyai az OSZFSZK hataskorebe kerulnek. Ez veget 

vet a marc, ota tarto banyaszsztrajknak. 

Majus 13. - A kozponti tv 2. csatornajan eloszor jelentkezik az ujonnan alapitott, Jelcin-parti Orosz 

Allami Televizio. 

Majus 19. - A Telman Gdljan vezette Orosz Neppart alapito kongresszusa. 

Majus 24. - A Moszkva melletti novo-ogarjovoi villaban Gorbacsov elnokletevel megkezdi 

munkajat az lij szovetsegi szerzodes kompromisszumos (a tagkoztarsasagok onallosagat novelo) 

valtozatat elokeszito bizottsag. 



Oroszorszag tortenete 1991-92 



1991 

Junius 12. - Elnokvalasztas az OSZFSZK-ban 74,66%-os reszvetel mellett. A szavazatok 57,30%- 
aval Oroszorszag elso elnoke a 60 eves Borisz Jelcin, alelnoke az Afganisztant megjart Alekszandr 
Ruckoj alezredes, a reformkommunistak vezeralakja. A moszkvai polgarmester-valasztas 66,48%- 
os reszvetel mellett Gavriil Popov gyozelmet hozza (65,32%). A leningradi polgarmester-valasztason 
64,89% reszveteli arany mellett Anatolij Szobcsak 66,13%-ot szerez. Egyidejiileg a leningradi 
szavazok 54,86%-a arra voksol, hogy a varos kapja vissza tortenelmi nevet (Szentpetervar). 
Junius kozepe - Harvardi professzorok kozremiikodesevel elkeszul a szovjet gazdasag talpra 



allitasat celzo Javlinszkij-terv, amelyet Bush es Gorbacsov elnokoknek is atnyiijtanak. 

Junius 17-18. - A SZU Legfelsobb Tanacsanak ulesen Valentyin Pavlov miniszterelnok 

eredmenytelen kiserletet tesz arra, hogy rendkivuli jogkort nyerjen a torvenyhozastol a politikai 

stabilitas helyreallitasara. A hadiipart es az elszakadni vagyo peremregiokban elo oroszokat 

kepviselo Szojuz nevii parlamenti csoport tagjai (Viktor Alksnis, Jevgenyij Kogan, Jurij Blohin 

stb.), valamint Vlagyimir Krjucskov KGB-fonok elesen tamadjak Gorbacsovot. 

Julius 1. - A SZU Legfelsobb Tanacsa elfogadja a privatizacios torvenyt. Az 1992 vegeig tarto elso 

szakaszban az ossz-szovetsegi fennhatosagii vallalatok 40-50%-at, az 1995 vegeig tarto masodik 

szakaszban mar 70%-at akarjak magankezbe adni. 

Julius 5. - Gorbacsov Osloban beszedet mond a Nobel-bekedij atvetelekor. 

Julius kozepe - Az 1930-as evek ota elso alkalommal hozzak nyilvanossagra a SZU Allami Bankja 

aktivainak (638 milliard rubel) es aranytartalekanak (374,5 tonna) nagysagat. Ez utobbi az ev 

vegere 240 tonnara apad. 

Julius 20. - Jelcin rendeletet ad ki, amely az OSZFSZK allami szerveiben, intezmenyeiben es 

vallalataiban betiltja a partszervezetek miikodeset. 

Julius 23. es 30. - A Szovjetszkaja Rosszija cimii napilap kozli a Szlovo k narodu (Szozat a nephez) 

c. felhivast, a SZU egyseget mindenaron megorizni igyekvo konzervativ politikai erok 

manifesztumat. A kialtvany alairoi kozott talalhato Jurij Bondarev, Valentyin Raszputyin irok, 

Borisz Gromov, Valentyin Varennyikov tabornokok, Vaszilij Sztarodubcev es Alekszandr 

Tyizjakov. A felhivashoz utobb csatlakozik a Liberalis Demokrata Part fasisztoid nezeteket vallo 

vezere, Vlagyimir Zsirinovszkij is. 

Augusztus 19-21. - Sikertelen fegyveres puccskiserlet Moszkvaban, Leningradban es a 

Baltikumban, melynek vezetoi Gorbacsov kozvetlen kornyezetebol kerulnek ki. A puccsistak 

Foroszban (Krim) foglyul ejtik a szabadsagat tolto Mihail Gorbacsovot, Moszkvaban viszont 

sikertelenul kiserleteznek az OSZFSZK legfelsobb Tanacsa epuletenek („Feher Haz") ostromaval. A 

rosszul elokeszitett allamcsiny megbukik a Jelcin-Ruckoj-Szilajev-Haszbulatov es Konsztantyin 

Kobec vezerezredes iranyitotta orosz vezetes eltokeltsegen es a vedelmukre az utcakra sereglo, 

barikadokat emelo moszkvaiak ellenallasan. A puces celja a kozponti allamhatalom megszilarditasa, 

a novo-ogarjovoi folyamatot lezaro, aug. 19-ere kitiizott lij szovetsegi szerzodes alairasanak 

megakadalyozasa. 

Augusztus 22. - A fogsagabol kiszabaditott Gorbacsov visszaerkezik Moszkvaba. Letartoztatjak a 

puccsot iranyito lin. rendkivuli allapotot felugyelo allami bizottsag (orosz roviditese GKCSP) tagjait 

es tarsaikat. Vizsgalati fogsagba kerul Gennagyij Janajev, a SZU alelnoke, Oleg Baklanov, a SZU 

honvedelmi tanacsanak elso elnokhelyettese, Vlagyimir Krjucskov, a KGB fonoke, Valentyin Pavlov 

kormanyfo, Dmitrij Jazov honvedelmi miniszter, Valentyin Varennyikov tabornok, a szovjet 

szarazfoldi hadsereg foparancsnoka, Valentyin Bolgyin, az elnoki apparatus vezetoje, Borisz Pugo 

belugyminiszter ongyilkossagot kovet el. 

Augusztus 23. - Gorbacsov kinevezi honvedelmi miniszternek Jevgenyij Saposnyikov repulo 

vezerezredest, a legiero foparancsnokat, belugyminiszternek Viktor Barannyikovot, az OSZFSZK 

belugyminiszteret, a KGB elere Vagyim Bakatyin elnoki tanacsadot. Egyiittal levaltja Alekszandr 

Besszmertnih kulugyminisztert, akinek helyere 28-t61 Borisz Pankin volt pragai nagykovet kerul. 

Lepecsetelik az SZKP KB epuletet. - Jelcin elnoki rendelete felfuggeszti a puccsistakat tamogato 

lapok megjeleneset. A betiltott lijsagok kozott van a Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a 

Glasznoszty, a Rabocsaja Tribuna, a Moszkovszkaja Pravda es a Lenyinszkoje Znamja. A Pravda 

lij foszerkesztovel az elen aug. 30-et61 lijra megjelenik. 

Augusztus 24. - Gorbacsov az OSZFSZK politikusaival osszhangban folytatja a szovjet felso vezetes 

atalakitasat. A testuletileg lemondott szovjet kormany helyere ideiglenes jelleggel a „SZU 

nepgazdasagi operativ iranyitasaert felelos bizottsag" lep. Kinevezett vezetoi: Ivan Szilajev, az 

OSZFSZK kormanyfoje, Arkagyij Volszkij, a SZU tudomanyos-ipari szovetsegenek elnoke, Jurij 

Luzskov, Moszkva alpolgarmestere es Grigorij Javlinszkij kozgazdasz. - Gorbacsov lemond az 

SZKP fotitkari posztjarol, es javasolja a kb-nak a part onfeloszlatasat. - Ongyilkossagot kovet el 



Szergej Ahromejev marsall, egykori vezerkari fonok, Gorbacsov elnoki tanacsado testuletenek 

tagja. 

Augusztus 25. - Jelcin elnoki rendelete az SZKP es az Orosz KP vagyonanak allamositasarol. 

Augusztus 26. - Jelcin elnoki rendelete felfuggeszti az SZKP tevekenyseget az OSZFSZK teruleten. 

Augusztus 26-30. - A SZU Legfelsobb Tanacsa rendkivuli ulese jovahagyja Gorbacsov rendeleteit 

es beleegyezik a Legfelsobb Tanacs elnoke, a puces fo ideologusakent aposztrofalt Anatolij 

Lukjanov letartoztatasaba. A kepviselok visszavonjak a Gorbacsov szamara miilt ev dec.-eben 

megszavazott kulonleges elnoki jogkort. 

Augusztus 29. - Gorbacsov rendeletet ad ki a hadsereg, a KGB es a belugyi csapatok 

depolitizalasarol. 

Szeptember 2-5. - A SZU nepi kuldotteinek V. (rendkivuli) kongresszusa. Nurszultan Nazarbajev 

kazah elnok nyilatkozatot olvas fol, amelyet a szovjet elnok mellett 10 tagkoztarsasag vezetoje irt ala 

(a balti allamok, Griizia es Moldova kivetelevel). Ebben elvetik a korabban, Novo-Ogarjovoban 

tervezett foderaciot, s helyette a konfoderativ allami berendezkedest javasoljak az lij szovetsegi 

szerzodes kidolgozasara kezdodo targyalasok alapjaul. A legfobb hatalmi szerv a megiijitott 

osszetetelii SZU Legfelsobb Tanacsa marad, de a tenyleges iranyitas a tagallamok elnokeibol 

kialakitott Allamtanacshoz, ill. a kvazi-kormanykent miikodo koztarsasagok kozott gazdasagi 

bizottsaghoz kerul. A kongresszus megszunteti a SZU alelnoke posztot, es kimondja onfeloszlatasat. 

Szeptember 6. - Az Allamtanacs elso ulesen dontes szuletik arrol, hogy a SZU hivatalosan elismeri a 

balti koztarsasagok fuggetlenseget. - Az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa elnoksege engedelyezi, hogy 

Leningrad varos lijbol a Szentpetervar nevet viselje. 

Szeptember 17. - A szovjet legfobb ugyesz biincselekmeny hianyaban lezarja az Alekszandr 

Szolzsenyicin ellen meg 1974-ben inditott buntetoeljarast. 

Szeptember - A SZU Allami Bankja ekkorra gyakorlatilag teljesen elvesziti a monetaris folyamatok 

folotti ellenorzest. A berek az 1 evvel korabbi allapotokhoz kepest csaknem megketszerezodnek, a 

megelhetesi koltsegek novekedese 169%, a termeles mindenutt drasztikusan visszaesik. Az inflacio 

uteme heti 2-3%. 

Oktober 5. - A SZU az IMF tarsult tagja. Ez lehetove teszi a Nemzetkozi Valutalap szakertoinek 

kozremiikodeset a reformok kidolgozasaban. 

Oktober 15. - Veres osszecsapas Kazanyban a fuggetlenseget kovetelo tatar nacionalista tiintetok es 

a kivezenyelt rendorseg kozott. 

Oktober 16. - A Dolgozok Szocialista Partja alapito konferenciaja. 

Oktober 18. - A Kremlben 8 tagkoztarsasag vezetoi alairjak a gazdasagi kozosseg megteremteserol 

szolo szerzodest. Ukrajna es Moldova csak nov.-ben csatlakozik az egyezmenyhez. - Jeruzsalemben 

Izrael es a SZU lijra folveszik a diplomaciai kapcsolatot. Izraeli nagykovetnek Alekszandr Bovint, 

az Izvesztyija politikai szemleirojat nevezik ki. 

Oktober 26-27. - Az Alekszandr Ruckoj vezette reformkommunistak a Szabad Oroszorszag 

Neppart elnevezesii tomorulesuk alapito kongresszusat tartjak Moszkvaban. 

Oktober 28.-november 2. - Az OSZFSZK nepi kuldotteinek V. kongresszusa. Jelcin eloterjeszti 

valsagkezelo gazdasagi programjat, amely a piaci viszonyok felulrol inditott es gyorsitott bevezetese 

erdekeben az arak felszabaditasara, privatizaciora es radikalis foldreformra epit. A sokkterapiahoz 

rendkivuli jogokat ker. A kongresszus megerositi Jelcin aug. 22-en kelt rendeletet, amely a feher- 

kek-piros trikolort ismet Oroszorszag hivatalos allami szimbolumai soraba emelte. 

Oktober 30. - Az Allami Bank valutaaukciojan 1 dollar 73,1 rubelert kel el. 

Oktober vege - A Statisztikai Allami Bizottsag adatai szerint az ipari termeles 7, a mezogazdasagi 9, 

a nemzeti jovedelem 16%-kal marad el az 1 ewel korabbi szinttol. Az exportbevetelek 31%-kal, az 

import 42%-kal esett vissza. A kozponti koltsegvetes ev vegere prognosztizalt hianya 205 milliard 

rubel. A 10 honap alatt megvalositott penzkibocsatas a betervezett 7 milliard rubellel szemben 83 

milliard rubelre riig. 

November 4. - Az Allamtanacs megszunteti a SZU Kulugyminiszteriumat. Hatarozata ertelmeben a 

tervezett konfoderacio kulugyeit a Kulkapcsolatok Miniszteriuma nevii intezmeny felugyeli. Elere 



Eduard Sevardnadze kerul (nov. 19.) Borisz Pankint londoni nagykovetnek nevezik ki. 

November 6. - Jelcin rendeleti liton betiltja az SZKP-t es az Oroszorszagi KP-t. 

November 7. - A SZU fennallasa ota eloszor telik el hivatalos unnepsegek nelkul az oktoberi 

forradalom evforduloja. 

November 8. - Az OSZFSZk kormanyfoi tisztseget is magara vallalo Borisz Jelcin kinevezi 2 

miniszterelnok-helyetteset. Jegor Gajdar 35 eves kozgazdasz a kabinet altal megvalositando 

gazdasagi reformokert, a szinten kozgazdasz, 40 eves Alekszandr Sohin a reformok 

tarsadalompolitikai vonatkozasaiert felelos. A Jelcin-csapat 2 masik kulcsembere a 46 eves 

Gennagyij Burbulisz allamtitkar, a kormanyfo elso helyettese, valamint a 40 eves Andrej Kozirev 

kulugyminiszter. 

November 9. - Groznijban (Eszak-Kaukazus) feleskuszik a Koranra Dzsohar Dudajev tartalekos 

repulo vezerornagy, az okt. 27-i nepszavazason megvalasztott csecsen koztarsasagi elnok. A vezetese 

alatt alio szeparatista ero (Csecsen Ossznemzeti Kongresszus) celja az OSZFSZK-bol valo kivalas. 

Ennek megakadalyozasara Jelcin nov. 9-en rendeleti liton rendkivuli allapotot vezet be a Csecsen- 

Ingus ASZSZK teruleten, amit az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa hatarozata nov. 11-en visszavon. 

A visszavonas oka a kaukazusi hegyi nepek altal kilatasba helyezett szent haborii. 

November 16-17. -Az Oroszorszag Kommunistainak Szovetsege alapito konferenciaja. 

November 23-24. - Az Oroszorszagi Kommunista Munkaspart alapito kongresszusa. 

November 25. - A Novo-Ogarjovoban megrendezett elnoki talalkozon a varakozassal ellentetben 

nem kerul sor az lij szovetsegi szerzodes alairasara. 

December eleje - A rubel aukcios, ill. feketepiaci arfolyama a dollarral szemben eleri a 110 rubelt. 

December 7-8. - A SZU 3, szlav tobbsegii tagkoztarsasaganak (Oroszorszag, Ukrajna, Belorusszia) 

allamfoi (Jelcin, Kravcsuk, Suskevics) a Breszt melletti Belavezsszkaja Puscsaban levo 

kormanyuduloben tartott villamkonferenciajukon megallapodnak arrol, hogy a SZU mint 

nemzetkozi jogi alany es geopolitikai realitas megsziint letezni. Helyet a Fuggetlen Allamok 

Kozossege veszi at, amelyben a Gorbacsov iranyitotta kozpontnak nem jut szerep. 

December 9. - Gorbacsov eliteli a Minszkben nyilvanossagra hozott, a SZU feloszlatasat jelento 

nyilatkozatot. 

December 12. - Az ukran es a belorusz parlament utan az OSZFSZK Legfelsobb Tanacsa is 

ratifikalja a minszki nyilatkozatot, es semmisnek nyilvanitja a SZU megalakulasat jelento 1922-es 

szerzodest. 

December 14-15. - A Kommunistak Oroszorszagi Partja alapito konferenciaja. 

December 21. - A SZU 11 volt tagkoztarsasaganak (Griizia es a balti orszagok kivetelevel) allamfoi 

Alma-Ataban (Kazahsztan) alairjak a Fuggetlen Allamok Kozossege Alapito dokumentumat. 

December 25. - Mihail Gorbacsov, a SZU elnoke bejelenti lemondasat. Az OSZFSZK Legfelsobb 

Tanacsa torli a koztarsasag nevebol a szovjet es a szocialista jelzoket. Az allam hivatalos neve 

ezentiil: Oroszorszagi Foderacio. Oroszorszag az ENSZ Biztonsagi Tanacsaban atveszi a SZU 

meguresedett helyet. Este a Kremlben levonjak a szovjet zaszlot es helyere felhiizzak Oroszorszag 

nemzeti trikolorjat. 

December 30. - Minszkben ulesezik a nemzetkozosseg 11 tagallamanak vezetoje. Ket koordinalo 

testuletet allitanak fel Allamfok Tanacsa es Kormanyfok Tanacsa neven. Ukrajna, Azerbajdzsan, 

Moldova bejelenti igenyet sajat hadseregre, Ukrajna sajat penzre is. 

1992 

Januar 2. - A tenyleges kormanyfo, Jegor Gajdar nevevel femjelzett radikalis gazdasagi reform 
kezdete: Jelcin rendelete felszabaditja az arakat. Csak egyes alapveto elelmiszerek, uzemanyagok, 
gyogyszerek, a kozlekedes es a tavkozles maradnak hatosagi arkategoriaban. Egyidejiileg 
megkezdodik a privatizacios program elso szakasza, amely a kiskereskedelmet es a szolgaltatasokat 
erinti. - A siilyos elelmiszerhianyon a nagyvarosokba iranyitott, kulfoldrol erkezo humanitarius 
segellyel probalnak enyhiteni. 



Januar 6-7. - Az ortodox karacsony hosszu evtizedek utan ismet allami unnep es munkaszuneti 

nap. 

Januar 23. - Jelcin rendelete lehetove teszi vallalatok es maganszemelyek szamara, hogy kulon 

engedely nelkul folytassanak felvasarlo es kereskedo tevekenyseget. A szabadkereskedelem 

bevezetese nyoman utcai arusok es butikusok hada lepi el az orosz varosok legforgalmasabb 

pontjait. 

Februar 1-2. - A Tatar Autonom Koztarsasag fovarosaban, Kazanyban megtartja elso uleset a 

nemzeti radikalis mozgalmat kepviselo lin. Ossztatar Kurultaj. Ezen kikialtjak Tatarsztan 

fuggetlenseget es az ENSZ BT-hez fordulnak, hogy a vilagszervezet fogadja oket a tagjai soraba. A 

Tatar Legfelsobb Tanacs febr. 7-en szuletett hatarozata nem ismeri el a parhuzamos hatalmi szerv 

donteset, de elfogadja a koztarsasag lij nevet. A nemzeti radikalisok altal javasolt felhold es hetagii 

csillag helyett a szarnyas parducot teszi a koztarsasag lij cimereve. 

Februar 12. -A gazdasagi reform radikalizmusat hatarozottan ellenzo Alekszandr Ruckoj alelnok 

feladatkoret Jelcin a mezogazdasag iranyitasara sziikiti. 

Februar 13. - Az orosz parlament ratifikalja a SZU es Kina kozott 1991. maj.-ban alairt es a 2 

orszag kozott hiizodo hatarvonalat rogzito szerzodest. 

Februar 19. - Az Orosz Kozponti Bank 10%-kal felertekeli a rubelt az amerikai dollarhoz kepest, 

igy egy dollar 100 rubelt er. 

Februar 23. - A fegyveres erok napjan Jelcin politikaja ellen Moszkva kozpontjaban tunteto, 

kommunista es nacionalista jelszavak alatt felvonulo tomeg osszecsap a karhatalommal. A 

kezitusanak mindket oldalon sebesultjei maradnak. 

Februar 28. - Pretoriaban a Del-afrikai Koztarsasag es Oroszorszag diplomaciai kapcsolatot letesit 

egymassal. 

Marcius eleje - Az Allami Statisztikai Hivatal jelentese szerint 1992 elso 2 honapjaban az ipari 

termeles 13,5, a hiistermeles 24, a gabonatermeles 35, a tejtermeles 45%-kal esett vissza az elozo 

evhez kepest. 

Marcius 7. - Jelcin rendelete szabadarassa nyilvanitja az alapveto elelmiszereket. 

Marcius 12. - A csecsen parlament elfogadja az alkotmanyt, amely onallo es fuggetlen allamnak 

nyilvanitja a kaukazusi koztarsasagot. 

Marcius 15. - Nyikolaj Travkin, az antikommunista Oroszorszag Demokrata Partja vezetoje es a 

reformkommunista Alekszandr Ruckoj, a Szabad Oroszorszag Neppart elnoke egyuttmiikodesi 

egyezmenyt ir ala. Mindketten elitelik az orszag dezintegraciojat elosegito es Nyugat-barat Gajdar- 

kabinet tevekenyseget. 

Marcius 16. - A volt szovjet koztarsasagok kozul utolsokent Oroszorszag is ligy dont, hogy 

letrehozza sajat nemzeti hadsereget. 

Marcius 17. - A Moszkva kornyeki Voronovoban ulesezik a volt szovjet nepi kuldottek VI. 

kongresszusa, amelyen azonban csak 217 kepviselo es 150 meghivott vesz reszt. Az elnoksegbe a 

szervezok reszerol bekerul Szazsi Umalatova, Viktor Alksnis, Albert Makasov, Roj Medvegyev. A 

SZU helyreallitasat es Jelcin eltavolitasat kovetelo egyesult kommunista es nacionalista ellenzek este 

Moszkvaban 100 ezer embert vonzo Ossznepi Gyiilest tart. A demokratikus sajtoja voros-barna 

fenyegetesrol kezd cikkezni. 

Marcius 21. - Az orosz Alkotmanybirosag tiltasa ellenere nepszavazast rendeznek Tatarsztanban 

arrol, hogy a koztarsasag „legyen-e nemzetkozi jogi szemely". A 81,6%-os reszvetel mellett 

megtartott referendumon a voksolok 61,4%-a igennel valaszol. 

Marcius 27-28. - Krasznojarszkban ulesezik a Sziberia teruleten mukodo miikodo kulonbozo szintii 

tanacsi szervek kepviseloinek egyesitett kongresszusa. A fuggetlen es onallo, egy vagy tobb sziberiai 

allamot kivano radikalisok kisebbsegben maradnak, de a testulet igy is arrol dont, hogy az itteni 

regiok gazdasagi es kozigazgatasi onallosagat jelentosen novelni kell a Kozpont rovasara azert, hogy 

a masik megorzott „gyarmati fuggest" meg lehessen szuntetni. 

Marcius 31. - Masfel eves elokeszulet utan az Oroszorszagot alkoto autonom koztarsasagok es 

egyeb teruleti-kozigazgatasi egysegek (Moszkva, valamint Szentpetervar is) kepviseloi a Kremlben 



unnepelyes kulsosegek kozepette alairjak a foderacio megujitasarol szolo szerzodest. Az lij 

szovetsegi szerzodes nagyobb onallosagot biztosit a tagkoztarsasagoknak. Szabadon 

rendelkezhetnek termeszeti kincseikkel, onallo kulkereskedelmet es kulpolitikat folytathatnak. 

Tatarsztan es a Csecsen Koztarsasag nem irja ala a dokumentumot, Baskortosztan (Baskiria) pedig 

kedvezobb feltetelekkel kulon szerzodest kot. 

Aprilis 6-21. - Moszkvaban tanacskozik az oroszorszagi nepi kuldottek VI. kongresszusa. Eros 

kormanyellenes blokk alakul ki a nacionalista es kommunista frakciok egyesulesebol. Legismertebb 

vezetojuk Szergej Baburin. Tamogatja oket a hazelnok, Ruszlan Haszbulatov is. Celjuk a radikalis 

reformok eroltetese helyett a kozponti iranyitas ideiglenes visszaallitasa, a fokozatossag elvenek 

betartasa a rendszervaltas soran. A kongresszusi kuldottek tobbsege a vegrehajtoi hatalom rovasara 

a torvenyhozas jogkoret akarja novelni. Nagy kuzdelem utan ideiglenesen Jelcin kezeben hagyjak a 

kormany feletti ellenorzest. Megvitatjak az lij alkotmany tervezetet, amelynek kapcsan 2 ellentetes 

allaspont alakul ki: prezidencialis vagy parlamentaris demokracia legyen-e Oroszorszagban. A 

dontest kesobbre halasztjak. Elvetik a fold adasvetelet engedelyezo alkotmanymodositasi javaslatot. 

Aprilis 8. - Jelcin rendelete ertelmeben a kormanytisztviseloknek tilos uzleti tevekenyseget folytatni 

vagy penzert tanacsot adni. A szigorii intezkedesek ellenere a korrupcio tovabb viragzik az orszag 

eletenek minden teruleten. 

Aprilis 17. - A kormany 5-sz6r6sere emeli a benzinarakat. 

Aprilis 20.-majus 16. - Egeszsegugyi dolgozok orszagos sztrajkja beremelesi kovetelesekkel, 

amelyhez egyes helyeken a pedagogusok is csatlakoznak. 

Aprilis 30. - Moszkvaban megalakul a Megiijulas Osszoroszorszagi Szovetseg. Vezetoi: Arkagyij 

Volszkij es Alekszandr Vlagyiszlavlev, a Gyariparosok es Vallalkozok Szovetsege elnoke es 

helyettese. A befolyasos szervezet az allami nagyipar iranyitoinak tomorulese. Programjuk a lassii 

es fokozatos reformokra, az atmeneti idoszakban az eros kozponti iranyitas megorzesere epit. 

Majus 7. - A kormany felszabaditja a szeszes italok arat. - Oroszorszag felveteli kerelemmel fordul 

az Europa Tanacshoz, de csak kulonleges meghivotti statust kap. 

Majus 14. - Megalakul a Gazdasagi Szabadsag Partja, amely az uzleti es kereskedelmi elet lijonnan 

vallalkozova valt kepviseloit tomoriti. Elnokei Konsztantyin Borovoj, a moszkvai nyersanyag- es 

arutozsde volt igazgatoja, valamint Szvjatoszlav Fjodorov neves orvosprofesszor. 

Majus 15. - A Fuggetlen Allamok Kozossege allamfoinek tanacskozasa Taskentben egy kollektiv 

biztonsagi rendszer letrehozasarol. A szoros katonai szovetseget Ukrajna, Moldova es Turkmenia 

ellenzi. 

Majus 18. - Jelcin Pavel Gracsov hadseregtabornokot nevezi ki honvedelmi miniszternek. 

Majus 25. - Moszkvaban a FAK teruletileg 2 legnagyobb koztarsasaganak vezetoi, Jelcin orosz es 

Nazarbajev kazah elnok 25 evre szolo allamkozi szerzodest ir ala egy szoros katonai es politikai 

szovetsegrol. Megegyeznek a kozos hatarvonal serthetetlensegeben (Kazahsztan eszaki reszen 

kompakt tombben orosz ajkii lakossag el), es a bajkonuri iirrepuloter kozos hasznalataban. 

Majus 29. - A szentpetervari Peter-Pal-erodben levo Romanov-kriptaban orok nyugalomra helyezik 

az apr. 21-en Miamiban elhunyt 74 eves Vlagyimir Kirillovics nagyherceget, aki 1938 ota az orosz 

tron orokosenek szamitott. 

Majus - Etnikai es politikai indittatasii zavargasok Dagesztanban. 

Junius 1. - Oroszorszag az IMF tagja. Csatlakozasi kvotaja (4 milliard dollar) kevesebb, mint az 

amerikai arany egynegyede. - Az ev eleje ota tarto gyorsulo utemii inflacio kovetkezmenyekent az 

allam tartozasa a lakossagnak (munkaberek, nyugdijak stb.) eleri a 150 milliard rubelt, azaz a 

forgalomban levo keszpenz 42,8%-at. A bankjegynyomda lij, nagy cimletek kibocsatasaval csak a 

nyar kozepetol kepes az inflacio utemenek kovetesere. 

Junius eleje - Jelcin elso visszalepese a radikalis reformpolitikatol: a centrista ellenzek nyomasara 

miniszterelnok-helyettesse nevezi ki Vlagyimir Sumejkot, Georgij Hizsat es Viktor Csernomurgyint, 

akik a hadiipari komplexum es a nagyvallalati vezetok tamogatasat elvezik. Ezzel a kormanyon 

belul Gajdar befolyasa erosen csokken, Sohin es Burbulisz a hatterbe szorul. 

Junius 15-18. - Borisz Jelcin hivatalos latogatasa az Egyesult Allamokban. George Bush elnokkel 



alairjak az orosz-amerikai partneri viszonyrol es baratsagrol szolo Washingtoni Chartat, 

megallapodnak a hadaszati raketakon elhelyezett nuklearis robbanofejek szamanak ketharmaddal 

torteno csokkenteseben, az interkontinentalis ballisztikus raketak leszereleseben. 

Junius 16. - Oroszorszagot felveszik a Vilagbankba. Az alaptokehez torteno 2,99% 

hozzajarulasaval a szervezet 7. legjelentosebb tagja lesz. 

Junius 21. - Alakulo kongresszusat tartja a Polgari Szovetseg nevii blokk Moszkvaban. Tagjai a 

Travkin-fele Oroszorszag Demokrata Partja, a Ruckoj vezette Szabad Oroszorszag Neppart, a 

Volszkij iranyitotta Megiijulas Osszoroszorszagi Szovetseg, a Valtas - Uj Politika nevii parlamenti 

frakcio, az Ipari Szovetseg, a Gyariparosok es Vallalkozok Szovetsege. A blokk a mersekelt 

gazdasagi reformokert, a FAK politikai megerositeseert, az egyseges posztszovjet gazdasagi terseg 

megteremteseert kuzd. Jelcin irant lojalitasukat fejezik ki, de a Gajdar-kabinettel szemben 

ellenzekben levonek tekintik magukat. A kormanyt tamogato Demokratikus Oroszorszag 

Mozgalom, es a nacionalista-kommunista ellenzek kozott a politikai spektrum kozepere kerulnek. 

Junius 23. - A Szocsi kozeleben levo Dagomiszban Jelcin orosz es Kravcsuk ukran elnok szerzodest 

ir ala a 2 orszag viszonyarol es az ev eleje ota hiizodo, a fekete-tengeri volt szovjet flotta sorsat 

eldonto kompromisszumrol. (Korabban mindket fel maganak kovetelte a flottat). 

Junius - Az ev elso feleben regisztralt biintenyek szama 60%-kal meghaladja az elozo evi 

mutatokat. 

Julius 1. - Az orosz kozponti bank egyseges arfolyamrendszert vezet be a rubel konvertibilitasanak 

elokeszitesere. Az egyseges kezdo arfolyam 125,26 rubel/1 dollar. A rubel erteke ettol kezdve 

folyamatosan zuhan. 

Julius 7.-szeptember 30. - Az orosz parlament kommunista kepviseloinek keresete alapjan az orosz 

Alkotmanybirosag az SZKP es az OKP betiltasara vonatkozo elnoki rendeletet vizsgalja. Jogosnak 

ismeri el az allampart csiicsszerveinek betiltasat, de alkotmanyellenesnek iteli a rendelet 

alapszervezetekre vonatkozo reszet. 

Julius 28. - Az orosz parlament ligy dont, hogy megengedhetetlen a Kuril-szigetek deli csoportjanak 

visszaadasa Japannak. Emiatt Jelcin arra kenyszerul, hogy elhalassza a szept. 13-1 6-ra tervezett 

tokioi utazasat. 

Julius 29. - A Chile moszkvai nagykovetsegen toltott 232 nap utan Erich Honeckert kitoloncoljak 

Oroszorszagbol. 

Augusztus 4. - A del-afrikai De Beers ceg kizarolagos jogot szerez a kelet-sziberiai Jakutia (Szaha 

Koztarsasag) ekszergyemantjainak kulfoldi piacokon torteno ertekesitesere. Megallapodnak evi 100 

ezer karatnyi gyemant kozos banyaszataban is. (A jakut-orosz megallapodas szerint a teruleten 

kibanyaszott gyemant 10%-a felett Jakutia szabadon rendelkezik. Jakutia termeli az orosz gyemant 

99,8%-at, ami a vilagtermeles 11,6%-a.) 

Szeptember 10. - Reszlegesen felszabaditjak az energiahordozok arait. 

Szeptember 22. - Jegor Gajdar ugyvezeto orosz kormanyfo az orszag helyzeterol adott parlamenti 

beszamolojaban kozH, hogy 1992 elso 8 honapjaban 16,6%-kal esett vissza a termeles szintje. A 

fogyasztoi arszinvonal az 1 ewel ezelottinek 15,6-szerese, mikozben a fizetesek csupan 10-szeresukre 

nottek. A lakossag fogyasztasanak szerkezete es szinvonala az 1970-es evek szintjenek felel meg. A 

szegenysegi kuszob ala 13 millioan (8%) kerultek. (Mas forrasok a letminimum kornyeken elokhoz 

az orszag lakossaganak kb. 93%-at soroljak, megemlitve azt, hogy ez az arany a reformkurzus 

megkezdese elott 25% volt.) Az allami koltsegvetes hianya 800 milliard rubel. Ezzel a kormany a 

deficit finanszirozhatosaganak hatarahoz erkezett. 

Oktober 1. - Masodik szakaszaba lep az orosz privatizacios program, amely most az ipari 

vallalatokat erinti. Az lin. nepi privatizacio azzal kezdodik, hogy az ev vegeig minden orosz 

allampolgar 10 ezer rubel ertekii utalvanyt kap. Ezekert a tulajdonos reszesedest szerezhet a 

privatizalasra kijelolt vallalatokban. 

Oktober 6. - A moszkvai valutatozsden lijabb rekordmelysegbe zuhan a rubel arfolyama: 1 dollar 

mar 342 rubelt er. 

Oktober 24. - Moszkvaban alakulo gyiileset tartja a mintegy 40 kommunista es nacionalista 



szervezetet, valamint parlamenti frakciot egyesito Nemzeti Megmentesi Front, amely Jelcin 

ultraradikalis ellenzeke. A vezetoseg legismertebb tagjai: Szergej Baburin, Albert Makasov, Ilja 

Konsztantyinov, Mihail Asztafjev, Viktor Anpilov, Gennagyij Zjuganov. 

Oktober 29. - Az orosz nemzeti kisebbseggel szemben Eszt- es Lettorszagbn alkalmazott 

diszkriminacio miatt Jelcin elrendeli a Baltikumban allomasozo volt szovjet hadero kivonasanak 

ideiglenes felfuggeszteset. 

Oktober vege-november eleje - Oszet-ingus osszecsapasok Vlagyikavkaz kornyeken az egykor 

ingusok lakta teruletekert, ahonnan 1944-ben eroszakkal kitelepitettek az oslakokat. Rendkivuli 

allapotot vezetnek be az Oroszorszaghoz tartozo Eszak-Oszetiaban. (Del-Oszetia Griizia resze.) 

November 6. - A tatar parlament Kazan yban elfogadja az lij alkotmanyt. Ebben a nemzetkozi jog 

alanyanak nyilvanitjak a koztarsasagot, de kijelentik, hogy kesobb megfogalmazando feltetelek 

alapjan Tatarsztan unioban marad Oroszorszaggal. 

November 10. - Az orosz valuta arfolyamanak esese atlepi a „pszichikai" kiiszobnek tekintett 400 

rubel/1 dollaros erteket. 

November 10-11. - Borisz jelcin Londonbol hazafele Budapesten targyal. 

November vege - A nepi kuldottek kongresszusara keszulodo Jelcin, hogy megvedje a 

reformkormany kulcsfigurait, meneszti a kommunista-nacionalista ellenzek altal tamadott nehany 

mas, meghatarozo pozicioban levo emberet. Gennagyij Burbulisz allamtitkart, Mihail Poltaranyin 

sajtominisztert es Jegor Jakovlevet, a kozponti (osztankinoi) tv elnoket. 

December 1-14. - Moszkvaban ulesezik az oroszorszagi nepi kuldottek VII. kongresszusa. A 

Ruszlan Haszbulatov hazelnok moge felsorakozott tobbseg megszavazza a szabadpiaci reformok 

bevezetesenek lassitasat. Megbuktatjak Jegor Gajdar muiniszterelnokot. Az lij kormanyfo Viktor 

Csernomurgyin. Kotelezik az allamfot, hogy a honvedelmi, a nemzetbiztonsagi, a belugy- es a 

kulugyminiszter kinevezesekor a torvenyhozassal osszhangban dontson. Nem sikerul azonban tobb 

elesen kritizalt miniszter (koztuk a kulugyeket iranyito Kozirev) lemondasat elerni. Az lij 

alkotmany kerdeseben sem szuletik dontes. Helyette 1993. apr.-ra nepszavazast irnak ki az 

alkotmanytervezet alapelveirol. 

December 8. - Oroszorszag hivatalosan keri a Parizsi Klubtol az 1993-ban kifizetendo kozel 34 

miUiard dollarnyi adossaganak 10 eves atutemezeset. 



A volt szovjet koztarsasagok tortenete 1989-92 



Azerbajdzsan 

1989 

Oktober 25. - Penzugyi segelyhez juttatjak az Ormenyorszagbol az anyaorszagba menekult azeri 

lakossagot. 

November - Az azeri nepfront konferenciaja. Elnokeve Abulfaz Elcsibejt valasztjak. 

1990 

Januar 13. - Ormenyellenes progrom Bakuban. 

Januar 15. - Gorbacsov rendelete rendkivuli allapotot hirdet ki az Azerbajdzsanhoz tartozo, de 

ormeny tobbsegii Hegyi-Karabah Autonom Teruleten. 

Januar 19. -A szovjet hadsereg megszallja Bakut es osszecsap az azeri szelsosegesekkel: 132 halott 

es sebesult. 

Januar 28. - Ajaz Mutalibovot valasztjak meg az Azerbajdzsan KP elso titkarava. 



Julius 7. - Az azerbajdzsan minisztertanacs az ormeny-azerbajdszan hatart allamhatarnak minositi 

es megerositi orizetet. 

Szeptember 25. - Tomeges megmozdulasok (sztrajkok, tuntetesek, gyiilesek) Hegyi-Karabahban 

tiltakozasul a rendkivuli allapot bevezetese ellen. 

Szeptember 30. - Valasztasok a koztarsasagi Legfelsobb Tanacsba. Az azeri nepfront vezette 

Demokratikus Azerbajdzsan nevii ellenzeki blokk csupan a szavazatok 11%-at szerzi meg. 

November 18. - Az Azerbajdzsan KP elso titkara, Ajaz Mutalibov es az Ormeny Legfelsobb Tanacs 

elnoke, Levon Ter-Petroszjan titkos talalkozoja Moszkvaban azzal a cellal, hogy megkisereljek 

rendezni a karabahi helyzet kapcsan kialakult konfliktust. 

1991 

Januar 9-18. - Fegyveres osszecsapasok ormenyek es azeriek kozott Hegyi-Karabahban. A 
konfliktus haboriiva szelesedik. 

Januar 14. -Az Azerbajdzsan Legfelsobb Tanacs hatarozata az ormeny tobbsegii Saumjan- 
keruletet megszunteti, es az azeri tobbsegii Kaszum-lszmailov-keruletbe olvasztja. 
Aprilis-majus - Az ormeny-azerbajdzsan hatar hosszaban felvonulnak a szovjet belugyi hadsereg 
es az azeri fegyveres alakulatok, hogy megakadalyozzak az ormeny partizan csoportok 
atszivargasat azeri teruletre. 

Julius 4. - Gorbacsov elnoki rendelete feloldja a rendkivuli allapotot az Azerbajdzsanhoz tartozo, 
de ormeny tobbsegii Garanboj-keruletben. Ennek nyoman a szovjet hadsereg gyakorlatilag 
megszunteti az azerieknek nyiijtott segitseget az ormeny szeparatistak ellen. 
Julius 23. - A Moszkva kornyeki novo-ogarjovoi villaban Ajaz Mutalibov azeri es Levon Ter- 
Petroszjan ormeny allamfo sikertelen targyalasokat folytat a karabahi kerdes rendezeserol. 
Augusztus 17. - Jelcin orosz es Nazarbajev kazah elnok felajanljak kozvetitesuket az ormeny-azeri 
konfliktus rendezesere. 

Augusztus 19. - Az Iranban tartozkodo Ajaz Mutalibov, Azerbajdzsan elnoke udvozH a moszkvai 
allamcsinyt. 

Augusztus 30. -Azerbajdzsan kikialtja fuggetlenseget. 

Szeptember 2. - Hegyi-Karabah Autonom Terulet Tanacsa es Saumjan-kerulet kuldottei kikialtjak 
a fuggetlen Hegyi-Karabah Koztarsasagot, amelyet a Szovjetunio reszenek tekintenek. 
Szeptember 4. - Az Iran, Torokorszag es Ormenyorszag koze ekelodo, de Azerbajdzsanhoz tartozo 
Nahicsevanyi Autonom Koztarsasag Legfelsobb Tanacsa a Brezsnyev-korban hirhedtte valt Gajdar 
Alijevet, az SZKP PB volt tagjat, egykori azerbajdzsan elso titkart valasztja meg elnokenek. 
Szeptember 8. - Elnokvalasztas Azerbajdzsanban. Az ellenjeloltek nelkul indulo Ajaz Mutalibov a 
szavazatok 98,5%-at kapja. 

Szeptember 20-24. Jelcin orosz es Nazarbajev kazah elnok Bakuba, Jerevanba es Hegyi-Karabahba 
latogat, hogy megkiserelje a kozvetitest a szemben alio felek kozott. 

Oktober 10. - Az azerbajdzsan parlament nemzeti tulajdonba veszi a szovjet hadseregnek a 
koztarsasag teruleten levo nehezfegyverzetet. 

November 20. - Hegyi-Karabah legtereben az ormenyek lelonek egy helikoptert, amelyen orosz, 
kazah megfigyelok, valamint az azerbajdzsan kormany tobb tagja utazott. 
December 26. - Az orszag a drill betiis irasrol visszater a latin betiik hasznalatahoz. 

1992 

Januar 2. - Mutalibov rendelete kozvetlen elnoki iranyitas ala vonja Hegyi-Karabahot es a hozza 

csatlakozo teruleteket. 

Januar 24. - Torok-azerbajdzsan baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest irnak ala Ankaraban, 

amelynek katonai vonatkozasai is vannak. 

Februar 1-2. - Elkeseredett harcok Hegyi-Karabah masodik legnagyobb varosa, Susa birtoklasaert 

az azeri hadsereg es az ormeny felkelok kozott. 



Februar 7. - Az azeri hadsereg vereseget szenved. Az ellenzek ultimatumot intez Mutalibov 

elnokhoz, hogy 2 hetes hatarido alatt szilarditsa meg a hadsereg pozicioit Karabahban. 

Februar 27-28. - Iran sikertelen kozvetitesi kiserlete az ormeny-azeri konfliktus rendezesere. 

Marcius 6. - Az Azerbajdzsan Legfelsobb Tanacs megfosztja Ajaz Mutalibovot az elnoki poszttol. 

Macius - Az EBEE kozvetitesi kiserletenek kezdete a karabahi kerdes megoldasara. 

Aprilis 14. - A Karabahi Tanacs elnoke, Mkrtcsjan rejtelyes halala. 

Majus 15. - Mutahbov eredmenytelen kiserlete az allamfoi hatalom visszaszerzesere. 

Majus 18. - Harcok kezdodnek a Nahicsevanyi autonom Koztarsasag es Ormenyorszag hataran. - 

A karabahi felkelok es az ormeny hadsereg kozos offenzivaja attori az Ormenyorszagot Karabahtol 

elvalaszto azeri blokadot. Ezzel eloszor nyilik szarazfoldi osszekottetes Ormenyorszag es Karabah 

kozott: az lin. lacsini folyoso. - Az Azerbajdzsan Legfelsobb Tanacs kimondja onfeloszlatasat es 

atadja a hatalmat a Nepfrontot kepviselo MiUi Medzslisz nevii gyiilesnek. 

Junius 7. - Elnokvalasztas Azerbajdzsanban. Gyoztese a Nepfront vezetoje, Abulfaz Elcsibej a 

szavazatok 55%-aval. Vetelytarsa, Szulejmanov 29%-ot szerez. 

Junius 30. - Romaban targyalasok kezdodnek Ormenyorszag es Azerbajdzsan kozott EBEE 

kozvetitessel. A Karabahot kepviselok nem vehetnek reszt a konferencian. 

Augusztus 15. - Azerbajdzsan bevezeti a nemzeti valutat, a manatot. 

Szeptember 19. - Szocsiban orosz kozvetitessel az ormeny es az azerbajdzsan honvedelmi miniszter 

tiizszunet megallapodast ir ala, amely azonban csak rovid ideig marad ervenyben. 

Szeptember 30. - Jegor Gajdar orosz kormanyfo Azerbajdzsanba latogat a ketoldalii gazdasagi 

kapcsolatok fellenditese erdekeben. 

Belorusszia 



1989 

Oktober 27. - A Belorusz Legfelsobb Tanacs megvitatja a csernobih atomkatasztrofa 

kovetkezmenyeinek felszamolasaval kapcsolatos helyzetet. 

November 2. - Ismet megkezdi tevekenyseget a minszki katoHkus egyhazmegye. 

1990 

Majus 19. - A Belorusz KP elso titkarat, Nyikolaj Gementyejt megvalasztjak a Belorusz Legfelsobb 

Tanacs elnokenek. 

Julius 1. - A Belorusz Nepfront konferenciajan deklaraciot fogadnak el a koztarsasag 

fuggetlensegerol. 

Oktober 31. - A Belorusz Legfelsobb Tanacs ulese jovahagyja a tervezett gazdasagi reformokat. 

November 24-25. - Belorusszia, Ukrajna, Litvania es Lettorszag parlamenti kepviseloinek minszki 

talalkozojan megvitatjak a fekete-tengeri es a baltikumi regio szoros egyuttmiikodesenek kerdeset. 

1991 

Marcius 17. - A foderacio jovojerol rendezett nepszavazason a belorussziai resztvevok 68,8%-a a 

megiijhodott SZU-ra adja le a voksat. 

Aprilis 20-23. -A Belorusz Legfelsobb Tanacs zart ulesen hatarozat szuletik a nemzeti hadsereg 

felallitasarol. 

Aprihs - Az ossz-szovetsegi aremelesek nyoman gazdasagi sztrajkok hullama sopor vegig 

Belorusszian. 

Augusztus 19. -A Belorusz Legfelsobb Tanacs elnoke, Nyikolaj Gyementyej kijelenti, hogy 

Gorbacsov beteg: idegileg kimerult. Ezzel gyakorlatilag a moszkvai puccsistak oldalara all. 

Augusztus 25. - A Belorusz Legfelsobb Tanacs deklaralja a koztarsasag fuggetlenseget. 

Szeptember 18. -A puccsban valo biinreszesseggel vadolt Nyikolaj Gyementyej helyere Sztanyiszlav 

Suskevicset valasztjak meg a Belorusz Legfelsobb Tanacs elnokeve. Megvaltoztatjak a koztarsasag 



zaszlajat es cimeret. 

November 22. - A belorusz minisztertanacs rendelkezese a moszkvai Vnyesekonombankban 

elhelyezett szamlak befagyasztasarol. 

1992 

Januar 2. - A belorusz kormany hatarozata a rubel mellett forgalomba kerulo penzhelyettesito 

talonok bevezeteserol. 

Januar 27. - Belorusszia azzal a keressel fordul az ENSZ-hez, hogy a vilagszervezet adja meg 

szamara a fejlodo orszag statust. 

Februar 2. - Minszkben megalakul az Uj Belorusz elnevezesii mozgalom, amely tobb ellenzeki 

partot es szervezetet tomorit. 

Julius 22. - Gazdasagi megallapodast irnak ala Belorusszia es Oroszorszag kozott. 

Gruzia 



1989 

Junius - Osszecsapasok az azerbajdzsan es a griiz lakossag kozott Kelet-Griiziaban. 

Julius - Osszecsapasok az abhaz es a griiz lakossag kozott Del-Griiziaban. 

Okt6ber-1990. januar - Osszecsapasok a griiz es az oszet lakossag kozott a Griiziahoz tartozo Del- 

Oszet Autonom Teruleten. 

November 10. - A Del-Oszet Teruleti Tanacs hatarozatot hoz arrol, hogy a terulet jogi statusat az 

autonom koztarsasag szintjere emeli. 

1990 

Julius 5. - Tbilisziben 1. kongresszusat tartja a Griiz Allampolgarok Ligaja. A 2 ezer kuldott Griizia 

azon 70 ezer lakojat kepviseli, akik lemondtak a szovjet allampolgarsagrol. 

Jiilius 26-31. - Sztrajkok Tbiliszi, Szuhumi, Rusztavi uzemeiben, amihez a fo vasiitvonalak 

blokadja tarsul. A kormany enged a koveteleseknek, es nyilvanossagra hozza a tobbpartrendszerii 

valasztasokrol szolo torvenytervezet szoveget. 

Augusztus 15. - A belugyminiszterium bejelenti, hogy 1 ev alatt 11400 darab lofegyvert loptak el a 

fegyveres testuletek raktaraibol a koztarsasag teruleten. 

Augusztus 25. - Az Abhaz ASZSZK Legfelsobb Tanacsa hatarozatban deklaralja szuverinitasat. 

Szeptember 18. - Tuntetok feldiiljak a griiz KGB szekhazat Tbilisziben. 

Szeptember 20. -A Del-Oszet Teruleti Tanacs kinyilvanitja az autonom koztarsasag szuverenitasat. 

Szeptember 30. - Valasztasok a magat a Legfelsobb Tanaccsal parhuzamos hatalmi szervnek tarto 

Griiz Nemzeti Kongresszusba. 

Oktober 28. - Tobbpartrendszerii valasztasok Griiziaban. A szavazatok 54%-at a Zviad 

Gamszahurdia vezette Szabad Griizia nevii tomorules szerzi meg. 

Oktober - Bejegyzik a Mhedrioni nevii felkatonai ontevekeny szervezetet. Vezetoje Dzsaba 

loszeliani. 

December 9. - Del-Oszetiaban valasztasokat tartanak a helyi parlamentbe. 

December 11. -A Griiz Legfelsobb Tanacs hatarozata megszunteti Del-Oszetia autonomiajat. 

1991 

Januar 4-6. - Fegyveres osszecsapasok kezdodnek az oszet es a griiz alakulatok kozott Chinvali 

tartomanyi szekhely kornyeken. A konfliktus fokozatosan polgarhaboriiva szelesedik. 

Januar 7. - Gorbacsov elnoki rendeletben torvenytelennek nyilvanitja mind a griiz, mind az oszet 

parlament 1990. dec.-i hatarozatat. A harcolo feleket fegyverletetelre es csapataik kivonasara 



szolitja fol. A tersegben csak szovjet belugyi csapatok maradhatnak. 

Januar 29. - A Gamszahurdia vezette nemzeti erok iranyitotta Legfelsobb Tanacs hatarozatot hoz 

arrol, hogy az orszagban mindenutt az allamfo altal kijelolt prefektusoknak kell atadni a vegrehajto 

hatalmat. 

Februar 18. - Gamszahurdia kampanyt indit az ellenzeki Mhedrioni szervezet ellen. 

Marcius 14. - A griiz parlament meghosszabbitja a rendkivuli allapot ervenyesseget Del-Oszetia 

kozpontjaban, Chinvaliban. 

Marcius 17. - Griizia nem vesz reszt a SZU jovojerol donto ossz-szovetsegi nepszavazasban, a 

teruletehez tartozo Abhaz ASZSZK viszont igen. 

Marcius 31. - Nepszavazast tartanak a Griizia allami fuggetlenseget proklamalo 1918. maj. 26-i 

nyilatkozat hatalyanak visszaallitasarol. 

Aprilis 14. - A Griiz Legfelsobb Tanacs kikialtja a koztarsasag fuggetlenseget. Letrehozzak az 

allamelnoki tisztseget. A Griiz Legfelsobb Tanacs Zviad Gamszahurdiat valasztja meg allamfonek. 

Majus 4. - A Del-Oszet Legfelsobb Tanacs visszavonja korabbi hatarozatat, amelyben Autonom 

Koztarsasagga nyilvanitotta az Autonom Teruletet. 

Majus 16. -Az ellenzek altal szervezett Gamszahurdia-ellenes tuntetes Tbilisziben. 

Majus 26. - Elnokvalasztas Griiziaban. A szavazatok 68,3%-aval gyoz Zviad Gamszahurdia. 

Augusztus 19. - A moszkvai puces idejen a griiz vezetes nyugalomra szolitja fel a lakossagot, es 

megallapodik a koztarsasagban allomasozo szovjet hadsereg parancsnoksagaval a Nemzeti Garda 

lefegyverzeserol. 

Szeptember 2. - Tbilisziben a Gamszahurdia-ellenes tuntetokbe belelo a rendorseg. Tengiz 

Kitovani, a Nemzeti Garda parancsnoka atall az ellenzek oldalara. 

Szeptember - Tbilisziben letartoztatjak Gamszahurdia politikai ellenfeleit. 

December 22. - Kitor a polgarhaborii. Az ellenzek fegyveresei Tbilisziben megostromoljak 

Gamszahurdia fohadiszallasat. 

1992 

Januar 2. - Gamszahurdia politikai ellenfelei az orszag kormanyzasara felallitjak az lin. Katonai 

Tanacsot. Vezetoi: Tengiz Kitovani, Dzsaba loszeliani es Tengiz Szigua. 

Januar 5. - Gamszahurdia Ormenyorszagba menekul. 

Januar 7. - A Katonai Tanacs utasitasara Tbilisziben fegyveresek szetkergetik a Gamszahurdia 

melletti tuntetest. 

Januar 12. - A Gamszahurdiaval egyutt el nem menekult parlamenti kepviselok torvenyesitik a 

Katonai Tanacs hatalmat, amelyet Ideiglenes Kormany neven atszerveznek. 

Januar 15. - A megbuktatott griiz elnok, Zviad Gamszahurdia Csecsen-foldre menekul. Onnan 

iranyitja hiveinek fegyveres ellenallasat Griiziaban. 

Januar 17. -Az Ideiglenes Kormany hozzakezd az agrarreform megvalositasahoz. 

Januar 19. - Nepszavazas Del-Oszetiaban. A resztvevok 98%-a a Griiziatol valo elszakadasra, az 

Oroszorszaghoz tartozo Eszak-Oszetiahoz valo csatlakozasra voksol. 

Januar vege - Harcok Mingreliaban (Nyugat-Griizia) a zviadistak es a kormanycsapatok kozott. 

Februar 14. - Griizia bejelenti igenyet a fekete-tengeri volt szovjet flotta egy reszere. 

Februar 17. - Megerkeznek Del-Oszetiaba az elso oroszorszagi onkentesek a Griizia elleni harcra. 

Marcius 10. - A Moszkvabol hazaerkezett Eduard Sevardnadzet a parlament megvalasztja az 

Allamtanacs elnokenek, gyakorlatilag allamfonek. 

Marcius 29. - A Gamszahurdianak feleskudott partizan csapatok ideiglenesen elfoglalnak 4 nyugat- 

griiziai varost. 

Aprilis 9. - Gamszahurdia melletti szimpatiatuntetes TbiHsziben. 

Aprilis - Az Abhaz ASZSZK vezetese megkezdi sajat fegyveres eroinek felallitasat. 

Majus 30. - Oroszorszag es Griizia megallapodasa a Potiban horgonyzo flotilla felosztasarol. 

Junius 7. - A Nemzeti Demokrata Part vezere, Georgij Csanturia koveteli, hogy a parlament valtsa 



le tisztsegerol az Allamtanacs 2 befolyasos katonai vezetojet, Tengiz Kitovanit es Dzsaba loszelianit, 

akiket felelosnek tart a belpolitikai helyzet destabilizalodasaert. 

Julius 13. - Orosz kozvetitessel a harcolo felek fegyverszuntet kotnek Del-Oszetiaban. Orosz 

bekefenntarto erok erkeznek a fegyvernyugvas biztositasara. 

Julius 31. - Az Allamtanacs kihirdeti a rendkivuli allapot veget Griiziaban. 

Julius - Abhazia kikialtja fuggetlenseget (540 ezer lakosanak alig 20%-a abhaz nemzetisegii). 

Augusztus 14. - Az Allamtanacs fegyveres alakulatai a zviadistak elleni hare urugyen megtamadjak 

Abhaziat, hogy veget vessenek a Griiziahoz tartozo koztarsasag onallosaganak. 

Augusztus 24. - A Kaukazusi Hegyi Nepek Konfoderacioja (Oroszorszag) bejelenti, hogy a 

griizokkal szemben az abhazokat tamogatja, es onkenteseket kuld megsegitesukre. 

Szeptember 3. - Jelcin es Sevardnadze moszkvai targyalasai az abhaz konfliktus rendezeserol. 

Csatlakozik hozzajuk Vlagyiszlav Ardzinba abhaz vezeto. Fegyverszuneti megallapodast irnak ala, 

amely csak rovid idore vet veget az ellensegeskedesnek. 

Oktober 6-7. - Nagy abhaz gyozelem a griizok felett Gudauta varos mellett. Az abhazok kezere 

kerul Gagra varosa is. 

Oktober 11. - Parlamenti valasztasok Griiziaban. Az allamfo Eduard Sevardnadze lesz. Abhazia es 

Del-Oszetia nem vesz reszt a valasztason. 

December 23. - Az Abhaziaban allomasozo orosz hadsereg tiizparancsot kap griiz tamadas esetere. 

Ezzel az orosz alakulatok az abhazok oldalan gyakorlatilag beavatkoznak a kuzdelembe. 

Kazahsztan 



1989 

November 24. - A Kazah Legfelsobb Tanacs tagjainak megvalasztasa. 

1990 

Majus - Megalakul az Alas part, amely egy turk allam letrehozasat tiizi ki celul. 

Julius - Megalakul az Azat nevii mozgalom, amely a koztarsasag szuverenitasaert kuzd. 

Augusztus 12. - Tobbezres tomeggyiiles Alma-Ataban azt koveteli, hogy a koztarsasag parlamentje 

fogadja el a szuverenitasi deklaraciot. 

Szeptember 22. - Kazah nacionalistak tuntetese a fovarosban Kazahsztan a turkoke! jelmondat 

alatt. Az orosz tobbsegii uszty-kamenogorszki varosi tanacs a nyelvtorveny hatalyanak korlatozasat 

koveteli a kazah kormanytol. 

November 21. - Kazahsztan es Oroszorszag egyuttmiikodesi szerzodest kot. 

1991 

Januar 15-16. - Alma-Ataban a kulgazdasag kerdeseivel foglalkozo konferenciat tartanak. A 

resztvevok liberalizalasra buzditjak a kormanyzatot. 

Marcius 17. - A SZU jovojerol tartott ossz-szovetsegi nepszavazason a Kazahsztanban urnak ele 

jarulok 89,9%-a a megiijhodo foderaciora voksol. 

Majus 28-30. - Nazarbajev kazah elnok es Gorbacsov titkos targyalasai Alma-Ataban a SZU es a 

foderacio tovabbi sorsarol. 

Julius 1. - Az ossz-szovetsegi tulajdonban levo vallalatokat a kazah szervek fennhatosaga ala 

vonjak. 

Julius 10. - Elnoki rendelet a koztarsasagi szintii adohivatal felallitasarol. 

Julius 10-16. -Nurszultan Nazarbajev kazah elnok Kinaba latogat. Gazdasagi egyuttmiikodesrol 

szolo kormanykozi megallapodasokat ir ala vendeglatoival. 

Augusztus 19. - Nazarbajev kazah elnok alkotmanyellenesnek minositi a moszkvai puccsistak 

intezkedeseit. 



Augusztus 28. - Nazarbajev elnoki rendelete a Szemipalatyinszkban levo, atomfegyverek 

kiprobalasat szolgalo kiserleti telep bezarasarol. 

Szeptember 13. - Nazarbajev alairja a koztarsasag tulajdonaban levo allami vagyon 1991-92-re 

tervezett privatizaciojat meghirdeto program ot. 

December 1. - Allamfovalasztas Kazahsztanban. Az ellenjeloltek hianyaban egyedul indulo 

Nurszultan Nazarbajev a szavazatok 98,6%-at kapja. 

December 16. - Kikialtjak a fuggetlen kazah allamot. 

1992 

Januar 11. - Elnoki rendelet a Nemzeti Garda felallitasarol. 

Majus 19. - Kazahsztan lemond arrol, hogy atomhatalom legyen. 

Majus 25. - Moszkvaban baratsagi, egyuttmiikodesi es kolcsonos segelynyiijtasi szerzodest irnak ala 

az orosz es a kazah allam kozott. Megerositik a hatarok serthetetlensegenek es a bajkonuri 

iirkutatasi bazis kozos hasznalatanak elvet. 

Majus - Befejezodnek a targyalasok a kazah kormany es az amerikai Chevron ceg kepviseloi kozott 

a vilag egyik legnagyobb, Tengiz kornyeken elterulo foldgaz- es koolajlelohelyenek a kozos 

hasznositasarol. 

Julius - Alma-Ataban megalakul a Nepi Kongresszus nevii part. 

November 1. - Nazarbajev elnok Iranba latogat. 

Kirgizia 

1990 

Junius 5-8. - Os varos kornyeken osszecsapasok a kirgizek es uzbegek kozott, amelyekben tobb 

mint 100- an halnak meg. 

Oktober 27. - A Kirgiz Legfelsobb Tanacs rendkivuli ulesen a koztarsasag tudomanyos 

akademiajanak elnoket, a 46 eves Aszkar Akajevet valasztjak meg allamfonek. 

December 15. - A koztarsasag nevet Kirgiz SZSZK-rol Kirgizsztanra valtoztatjak. 

1991 

Marcius 17. - Kirgizia reszt vesz az ossz-szovetsegi referendumon. A szavazok 87,6%-a a 

megiijhodo foderaciora adja voksat. 

Aprilis 14. - A parlament elfogadja a foldreformrol szolo torvenyt. 

Aprilis 20. - Kirgizia bejelenti, hogy nem irja ala az lij szovetsegi szerzodest, ha a tagkoztarsasagok 

nem kapnak nagyobb onallosagot. 

Junius 18. - A Kirgiz KP KB plenuman az Akajev elnok elleni hare taktikajat vitatjak meg. 

Julius 21-22. - Jelcin biskeki (Frunze) latogatasa soran egyuttmiikodesi megallapodas szuletik 

Kirgizsztan es az OSZFSZK kozott. 

Augusztus 9. - Akajev elnok kirgiz joghatosag ala vonja a koztarsasag teruleten levo szovjet 

tulajdont. 

Augusztus 19. - A moszkvai puces hirere Akajev elnok utasitasara kirgiz csapatok ellenorzesuk ala 

vonjak a Kirgiz KP KB epuletet, a radiot, a televiziot, a repuloteret, hogy megakadalyozzak az 

esetleges helyi hatalomatveteli kiserletet. 

Oktober 12. - Altalanos valasztasok Kirgiziaban. 

December 11. - A kirgiz parlament ligy dont, hogy a koztarsasag csatlakozik a FAK-hoz. 

1992 

Szeptember 4. - Akajev allamfo elnoki tanacsado testuletet allit fol. 



Oktober 29. - A nemet kormany penzugyi alapot kulonit el Kirgizia tamogatasara. 

Moldova 



1989 

Julius - A Moldaviai legfelsobb Tanacs elnoksege elnokeve Mircea Ion Snegurt valasztjak. 

Szeptember 3. - Az SZKP KB kulonbizottsaga a helyszinen tanulmanyozza a koztarsasag feszult 

belpolitikai helyzetet. 

December - A Moldaviai Legfelsobb Tanacs elutasitja a Dnyeszter bal partjan elo oroszok es a 

gagauz lakossag autonomia iranti kerelmet. 

1990 

Aprilis 27. - Mircea Snegur megorzi az lijjavalasztott Moldaviai Legfelsobb Tanacs elnoki posztjat. 

Junius 5. - A Legfelsobb Tanacs a koztarsasag nevet az oroszos Moldaviarol a roman Moldovara 

valtoztatja. 

Junius 19. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs hatarozata egy sajat koztarsasagi hirugynokseg 

felallitasarol. 

Junius 23. - A Legfelsobb Tanacs nyilatkozatot fogad el Moldova szuverenitasarol. 

Junius 30.-Julius 1. - A nepfront 11. kongresszusa Kisinyovban. A programjukban meghirdetett 

vegcel a SZU-bol valo kilepes. 

Julius 1. - A Dnyeszter jobb partjan levo orosz tobbsegii Benderi varosaban nepszavazast tartanak, 

amelyen a resztvevok 90%-a kifejezi egyeterteset a Dnyeszter bal partjan elterulo varosok 

gazdasagi szovetsegenek letrehozasaval es az ehhez valo csatlakozassal. 

Julius 27. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs elutasitja a gagauzok autonomiakerelmet, es nem ismeri 

el oket nemzeti kisebbsegnek. 

Szeptember 2. - Tiraszpolban a Dnyeszter bal partjan elo (tiilnyomo reszben orosz ajku) lakossag 

tanacsi kepviseloinek kozgyiilesen kikialtjak az lin. Dnyeszter Menti Koztarsasagot, amely 

letrehozoinak elkepzelese szerint a szovjet foderativ allamkozosseg egyenrangii tagja. 

Szeptember 3. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs rendkivuli ulesen allamfove valasztjak Mircea 

Snegurt. 

Szeptember 4. - Hatarozat szuletik nemzeti hadsereg felallitasarol. 

Szeptember 18. - Tomeggyiilesek es oroszellenes kilengesek Kisinyovban. 

Oktober 1. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs hatarozata olyan joggal ruhazza fel az allamfot, 

amelynek ertelmeben rendkivuli allapotot vezethet be a koztarsasag egeszeben vagy egyes reszein. 

November 2. - A moldovai rendorseg rajtautese a Dnyeszter Menti Koztarsasag fegyveres 

alakulatan: 6 halalos aldozat. 

November 21. - A Dnyeszter Menti Koztarsasag Legfelsobb Tanacsa kepviseloinek megvalasztasa. 

December 13. - A Dnyeszter Menti Koztarsasag es a gagauzlakta terulet kikialtja szuverinitasat. 

December 22. - A SZU elnoke, Gorbacsov rendelete torvenytelennek minositi a gagauz es a 

Dnyeszter-balparti orosz politikai vezetes tevekenyseget. 

1991 

Februar 18. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs ligy dont, hogy a tagkoztarsasag nem vesz reszt a 

foderacio jovojerol rendezett ossz-szovetsegi nepszavazason. 

Marcius 17. - Az ossz-szovetsegi nepszavazason Moldovaban csak a gagauzok es az oroszok lakta 

teruletek vesznek reszt. Igy Moldovaban a valasztasra jogosultak csupan 21%-a szavaz a SZU 

fennmaradasara. 

Majus 22. - A parlament megszavazza a miniszterelnok, Mircea Druk ellen benyiijtott 

bizalmatlansagi inditvanyt. Ez a nemzeti radikalisok kudarca. 



Majus 23. - A koztarsasag nevebol torlik a szovjet es a szocialista jelzoket. 

Augusztus 19. - Ion Hodirca, a parlament alelnoke tv-beszedeben torvenytelennek nyilvanitja a 

moszkvai puccsot. A gagauz es az orosz kisebbseg vezetoi viszont tamogatasukrol biztositjak a 

hatalomatvetel szervezoit. 

Augusztus 25. - A Dnyeszter balparti, oroszok lakta teruletein fuggetlen allamot kialtanak ki. 

Augusztus 28. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs deklaralja a koztarsasag fuggetlenseget. 

Augusztus 29. - Kijevben a moldovai rendorseg letartoztatja Igor Szmirnovot, a Dnyeszter Menti 

Koztarsasag vezetojet. 

Szeptember 1. - A vezetoi letartoztatasa ellen tiltakozo Dnyeszter melleki orosz lakossag elzarja a 

Moldovat a SZU-val osszekoto kozlekedesi litvonalakat. 

Szeptember 25. - Dubosszari varosaban (Dnyeszter bal partja) tamadas er egy moldovai 

rendororsot. Fegyveres konfliktus robban ki. 

Oktober 1. - Kiszabadulnak az orosz kisebbseg letartoztatott vezetoi. Veget er a vasiitvonalak 

blokadja. 

November 5. - A moldovai kormany dont a nemzeti valuta bevezeteserol. 

November 7. - Moldova es Ukrajna szerzodest kot a gazdasagi es politikai egyuttmiikodesrol. 

December 1. - A nepfront tomeggyiilest rendez Kisinyovban, amelyen egy lin. Nemzeti Tanacsot 

allitanak fel. Ennek celja Moldova es Romania egyesulesenek az elokeszitese, valamint Eszak- 

Bukovina es Del-Besszarabia Ukrajnatol valo elszakitasa. 

December 13. -A moldovai belugyminiszterium fegyveres alakulatai megkiserlik, hogy bejussanak 

a Dnyeszter-balparti Dubosszari varosaba. Az osszecsapasok merlege: 8 halott es 10 sebesult. 

1992 

Januar 17. - A FAK haderejenek foparancsnoksaga elmozditja posztjarol a Moldovaban 

allomasozo 14. hadsereg parancsnokat, Gennagyij Jakovlev tabornokot, aki tamogatta a Dnyeszter 

menti oroszok szeparatista torekveseit. 

Januar 23. - A romaniai la^iban roman es moldovai parlamenti kepviselok az lijraegyesitesrol 

targyalnak. 

Marcius 3. - Kiujulnak a fegyveres osszecsapasok a Dnyeszter menti oroszok es a moldovai 

rendorseg kozott. A szeparatistak oldalan Oroszorszagbol es Ukrajnabol erkezett onkentesek 

(kozakok) is harcolnak. 

Marcius 6. - Mircea Snegur elnok felajanlja az orosz szeparatistaknak egy szabad gazdasagi ovezet 

letrehozasat a Dnyeszter bal partjan. 

Marcius 17. - A Dnyeszter menten harcolo felek fegyverszunetet kotnek. 

Marcius 28. - Snegur elnoki rendeletben rendkivuli allapotot hirdet ki a koztarsasag egesz 

teruleten. Kiujulnak a fegyveres osszecsapasok. 

Aprilis 2. - A 14. hadsereg onkenyesen beavatkozik a harci cselekmenyekbe: az orosz lakossag 

vedelmeben igyekszik szetvalasztani a szemben alio feleket. 

Aprilis 20. - A Dnyeszter Menti Koztarsasag elnoke, Igor Szmirnov rendeletet ad ki egy 12 ezer fot 

szamlalo hadsereg megszervezeserol. 

Majus 17-20. - A moldovai hadsereg sikertelenul kiserletezik Dubosszari ostromaval. 

Majus 25. - Snegur elnok a kisinyovi parlament ulesen kijelenti, hogy Moldova gyakorlatilag 

hadban all Oroszorszaggal. 

Majus 27. - Jelcin bejelenti, hogy kivonjak a 14. hadsereget Moldovabol. 

Junius 2. - Siilyos harcok a Dnyeszter jobb partjan elterulo Benderi varos es a folyon ativelo hid 

feletti ellenorzesert a vedekezo orosz szeparatistak es a tamado moldovai alakulatok kozott. A 14. 

hadsereg katonai ismet beavatkoznak az oroszok oldalan. 

Junius 11. - A Moldovai Legfelsobb Tanacs elismeri a koztarsasagban elo gagauz es orosz nemzeti 

kisebbseg autonomiahoz valo jogat, es amnesztiat hirdet a szeparatistaknak. 

Junius 28. - Alekszandr Lebegy tabornokot Moszkvaban kinevezik a 14. hadsereg parancsnokava. 



Valojaban atveszi az oroszlakta teruletek vedelmenek iranyitasat. 

Julius 3. - Snegur elnok Moszkvaba latogat. Megallapodik Jelcinnel az ellensegeskedesek 

beszunteteserol. Megigeri a gagauzok es az oroszok szamara az autonomiat. 

Julius 29. - A szemben alio felek koze felvonul a Snegur-Jelcin-megallapodasban bekefenntarto 

erokent elismert 14. hadsereg. 

Augusztus 8. - A gagauz lakossag parlamentje azzal a keressel fordul Moszkvahoz, hogy az ismerje 

el a teruletet Oroszorszag reszekent. 

Augusztus 10. - Egesz napos gyasz Moldovaban a polgarhaborii soran elesettek emlekere. 

Augusztus 22-23. - A moldovai rendorseg letartoztatja az orosz kisebbseg es a gagauzok 

onkormanyzatanak 5 kepviselojet. 

Szeptember 11. - A Dnyeszter Menti Koztarsasag Teruleten hozzakezdenek a kisinyovi 

miniszteriumokkal parhuzamos jogkorii kormanyszervek felallitasahoz. 

November - Konfliktus a 14. hadsereg es a Dnyeszter menti orosz lakossag vezetoi kozott. 

drmenyorszag 

1989 

Oktober 25. - Segelyt kezdenek folyositani az anyaorszagba menekult azerbajdzsani ormenyek 

szamara. 

1990 

Marcius 27. - Azl981-ban kikialtott ormeny allami fuggetlenseg evfordulojanak eloestejen 

fegyveres osszecsapas Jerevanban a szovjet belugyi alakulatok es ormeny csoportok kozott. 24 

halalos aldozat. 

Augusztus 4. - A majusi parlamenti valasztasokon gyozelmet aratott Ormeny Ossznemzeti 

Mozgalom vezetojet, a filologus Levon Ter-Petroszjant valasztjak meg a Legfelsobb Tanacs 

elnokeve. 

Augusztus 28-29. - A Legfelsobb Tanacs hatarozata az Ormeny Ossznemzeti Mozgalommal 

rivalizalo Ormeny Nemzeti Hadsereg nevii szervezet lefegyverzeserol. 

Szeptember - Fegyveres osszecsapasok az ormeny-azerbajdzsani hataron. 

1991 

Marcius 17. - Ormenyorszag nem vesz reszt a szovjet foderacio megiijitasarol rendezett ossz- 

szovetsegi nepszavazason. 

Marcius 18. - Ormeny kormanycsapatok szetverik a Nemzeti Onrendelkezes nevii fegyveres 

ellenzeki tomorules alakulatait. 

Aprilis 19. -A Legfelsobb Tanacs befagyasztja az SZKP ormenyorszagi vagyonat. 

Junius 1. - A parlament ligy hataroz, hogy az allamfo ne vegyen reszt az lij szovjet foderacios 

szerzodest elokeszito bizottsag munkajaban. 

Junius 7. - Ter-Petroszjan elnok Moszkvaba erkezik, hogy elerje az azerbajdzsani ormenyek 

deportalasanak leallitasat. 

Junius 25. - Letrehozzak az allamelnoki posztot. 

Augusztus 20. - Vazgen Manukjan miniszterelnok nyilatkozata a moszkvai puccsrol azt tukrozi, 

hogy az ormeny allami vezetes az esemenyekkel kapcsolatban kivaro allaspontra helyezkedik. 

Oktober 16. - Elnokvalasztas Ormenyorszagban. A gyoztes Levon Ter-Petroszjan. 

December 11. - Az ormeny parlament ligy dont, hogy az orszag csatlakozzon a FAK-hoz. 

1992 



Februar 19. - Az ormeny es az azeri kulugyminiszter talalkozoja. 

Februar 26. - Ormeny fegyveresek verfurdot rendeznek az elfoglalt azeri telepules, Hodzsali polgari 

lakossaga koreben. 

Julius 31. - Megvalasztjak az lij miniszterelnokot, Hoszrov Arutunjan szemelyeben. 

Oktober 20. - Levon Raffi Ovaneszjan kulugyminiszter, az allamfovel a Torokorszaghoz fiizodo 

viszony kapcsan felmerult velemenykulonbseg miatt lemond. 

November 3. - Megerkezik az Egyesult Allamok elso elelmiszersegely-szallitmanya 

Ormenyorszagba. 

Tadzsikisztan 



1990 

Februar 11-12. - Dusanbeben a koztarsasagi partvezetes lemondasat kovetelo, az orosz kisebbseget 

fenyegeto tuntetokkel szemben bevetik a hadsereget. 15 halott, 108 sebesult. Rendkivuli allapotot 

hirdetnek ki. 

Februar 23. - A szovjet hadsereg alakulatai bevonulnak Dusanbeba. 

Oktober 6. - Dusanbe elovarosaban illegalis alapito konferenciajat tartja az Iszlam Ujjaszuletes 

Partjanak tadzsikisztani csoportja. 

1991 

Januar 1. - Dusanbeben megszuntetik az 1 ev ota tarto kijarasi tilalmat, de a rendkivuli allapot 

hatalya erven yben mar ad. 

Marcius 17. - Tadzsikisztan reszt vesz az ossz-szovetsegi nepszavazason, amely a SZU jovojet 

hivatott eldonteni. A voksok 90,8%-at a megiijhodott foderaciora adjak le. 

Augusztus 27. - Rendelet Tadzsikisztan gazdasagi szuverenitasanak kiteljesiteserol. 

Szeptember 12. - Kahor Makhamov allamfo lemond. 

Szeptember 22. - Az allamfoi posztot ideiglenesen betolto Kadriddin Aszlonov rendeletileg betiltja a 

Tadzsik KP-t. 

Szeptember 23. - A Legfelsobb Tanacs levaltja a testulet elnoket, az allamfoi posztot ideiglenesen 

betolto Kadriddin Aszlonovot. Helyere a Tadzsik KP volt elso titkarat, Rahmon Nabijevet valasztja 

meg. - A Legfelsobb Tanacs visszavonja az allami szervek depolitizalasarol szolo torvenyt es 

rendkivuli allapotot hirdet ki. 

Szeptember - Az ellenzek tobbhetes tuntetest rendez a Legfelsobb Tanacs epulete elott. Kovetelik 

parlament feloszlatasat, a koztarsasagi vezetes lemondasat, a kommunista part betiltasat, az Iszlam 

Ujjaszuletes Partja legalizalasat. 

Oktober 2. - A demokratakbol es iszlam hivokbol alio ellenzekkel valo kompromisszumos 

megegyezes erdekeben a parlament felfuggeszti a Tadzsik KP miikodeset. 

November 24. - Elnokvalasztas Tadzsikisztanban. Rahmon Nabijev a szavazatok 57%-aval gyoz. Az 

ellenzek vezere, Dovlat Hudonazarov 30%-ot kap. 

1992 

Aprilis 21. - Az ellenzek eleri a parlament elnoke, Szafar-Ali Kendzsajev meneszteset. 

Aprilis 30. - A Tadzsik Legfelsobb Tanacs hatarozata bevezeti az orszagban a kozvetlen elnoki 

iranyitast. 

Aprilis - Tobbhetes tuntetessorozat Nabijev elnoki rezidenciaja elott, amelyet az ellenzek szervez. 

Junius 10. - Nabijev elnok rendelete a parancsnoksaga ala tartozo nemzeti Garda felallitasarol. 

Augusztus 24. - Dusanbe kozpontjaban terrortamadas aldozataul esik Nurullo Huvajdullajev, 

Tadzsikisztan fougyesze. 

Szeptember 3. - Kitor a polgarhaborii Tadzsikisztanban. A Szangak Szafarov vezette Kuljabteruleti 



fegyveres osztagok harcot kezdenek az lij kormany ellen. Veres csatak Kurgan-Tube varos 

kornyeken. 

Szeptember 7. - Az ellenzek halalosan megfenyegeti Nabijev elnokot, aki erre alairja lemondasat. 

Szeptember 21-22. - Elkeseredett harcok a koztarsasag energiaszuksegletet biztosito Nureki Vizi 

Eromii birtoklasaert. 

December 10. - A kuljabi es hisszari felkelo csapatok megkiserlik Dusanbe elfoglalasat. 

Tiirkmenia 



1991 

Marcius 17. - Turkmenia reszt vesz az ossz-szovetsegi nepszvazason. A szavazok 95,6%-a a 

foderativ szerzodes megiijitasara voksol. 

Aprilis 21. - Turkmenia es Uzbegisztan baratsagi es egyuttmiikodesi szerzodest ir ala. 

Julius 8. - Csardzsu varos birosaga koncepcios perben 3 evi bortonbuntetesre iteli az ellenzeki 

vezetot, Shirali Numuradovot. 

Oktober 26. - Nepszavazas a koztarsasagi fuggetlensegerol. A resztvevok 94%-a a SZU-bol valo 

kilepesre voksol. 

Oktober 27. - Turkmenia fuggetlensegi nyilatkozatot ad ki. 

December 2-6. - Szaparmurad Nyijazov allamfo Torokorszagba latogat. Megallapodast kotnek a 

ketoldalii kapcsolatok kiszelesiteserol. 

1992 

Marcius 8. - Iran 500 millio dollar ertekii kolcsont nyiijt Turkmenianak. 

Ukrajna 

1989 

Majus 5. - Ungvaron megnyilik a Hungarologiai Intezet. 

Szeptember 9-14. - Kijevben alapito kongresszusat tartja az ukran nepfront mozgalom, a Ruh. A 

Pravda nacionalistanak belyegzi a szervezetet. 

Szeptember 20. - Az SZKP KB plenuman folmentik pb-tagsaga alol Vlagyimir Scserbickijt, az 

Ukran KP elso titkarat. Veget er a 18 evig tarto Scserbickij-era Ukrajnaban. 

Oktober 21. - Lvovban (Lemberg) megalakul az ultranacionalista Ukran Nemzeti Part. 

1990 

Februar 16. - A nemzeti es demokrata ellenzeki tobbsegii nyugat-ukran teruleti tanacsok 

egyesulesevel letrejon az lin. Halicsi Kozgyiiles. 

Aprilis 21. - Megalakul az Ukran Keresztenydemokrata Part. 

Aprilis 28. - Lvovban alapito konferenciajat tartja az Ukran Demokratikus Parasztpart. 

Aprilis - Az Ukran Helsinki Szovetseg nevii emberjogi ellenzeki mozgalomra tamaszkodva 

megalakul az Ukran Republikanus Part. Vezetoje Levko Lukjanyenko. 

Majus 25-27. - Megalakul az Ukran Szocialdemokrata Part es az Ukran Egyesult Szocialdemokrata 

Part. 

Junius 4. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs elnokeve Vlagyimir Ivaskot, az Ukran KP elso titkarat 

valasztjak. 

Junius 6. - Kijevben megtartja elso zsinatat a moszkvai patriarchatustol fuggetlenedni vagyo ukran 

autokefal pravoszlav egyhaz. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs 108 kepviseloje letrehozza a 

Demokratikus Erok Blokkja elnevezesii ellenzeki frakciot. 



Junius 13-19. -A dnyepropetrovszki 1. sz. gyiijtofoghaz 2500 fogvatartottja felkelest kiserel meg. 

Ez a Szovjetunion vegigfuto sorozatos bortonlazadasok nyitanya. 

Julius 1. - Ukran Partok Kozotti Kozgyiiles neven letrejon a nemzeti radikalis es nacionalista 

csoportok tomorulese. 

Julius 9. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs elfogadja a koztarsasag szuverenitasarol szolo deklaraciot. 

Ez sajat hadsereg es fuggetlen penz, valamint hitelrendszer letrehozasat is eloiranyozza. 

Julius 24. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs lij elnokeve Leonyid Kravcsukot valasztjak, aki korabban 

az Ukran KP KB ideologiai osztalyat vezette. 

Augusztus 23-30. - Az Ukran Zoldek Partja megalakulasa. 

Szeptember 4. - Mintegy 100 ezer fos nagygyiiles Lvovban, melynek resztvevoi az lij szovetsegi 

szerzodes megkotese ellen tiltakoznak. 

Szeptember 27-28. - Goncz Arpad ukran litja soran kozos kozlemenyt ir ala Leonyid Kravcsuk 

allamfovel Kijevben, majd Ungvaron talalkozik a karpataljai magyarok vezetoivel. 

Oktober 1. - A demokratikus ellenzek altal szervezett altalanos sztrajk kudarcba fullad. 

Oktober 1-15. - Tobb szaz egyetemista ehsegsztrajkja Kijev kozpontjaban politikai kovetelesekkel. 

Oktober 17. - A diakmegmozdulasok nyomasara a Legfelsobb Tanacs hatarozatot hoz arrol, hogy 

az ev vegeig elfoagdja a tobbpartrendszert engedelyezo torvenyt. 

Oktober 25-28. - Az ukran nepfront mozgalom (Ruh) IL kongresszusa modositja a szervezet 

programjat, s ezzel nyiltan kiall Ukrajna fuggetlensege mellett. Vezetoi Mihail Goriny es Ivan 

Dracs. 

November 15. - Az Ukran KP PB eliteli a Ruh tevekenyseget. 

November 19. - Borisz Jelcin Kijevben egyuttmiikodesi szerzodest ir ala az OSZFSZK es az Ukran 

SZSZK mint szuveren allamok kozott. 

November 24. - Megalakul az Ukran Liberalis Demokrata Part. 

November 29. - A Ivovi teruleti tanacs rendkivuli jogkorrel ruhazza fol elnoket, a nemzeti 

demokrata ellenzek egyik vezeret, Vjacseszlav Csornovilt. 

November 30. - Az ukran allami vezetes ketoldalii (kozvetlen) gazdasagi kapcsolatot letesit 

Griiziaval. 

December 1-2. - Ukrajna Demokratikus Ujjaszuletesenek Partja alakulo kongresszusa Kijevben. 

December 4. - Az ukran allami vezetes ketoldalii (kozvetlen) gazdasagi kapcsolatot letesit 

Azerbajdzsannal. 

December 26. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs koztarsasagi alarendeltsegii tulajdonna nyilvanitja a 

legfontosabb ossz-szovetsegi ipari vallalatokat. 

December - Politikai valsag az Ukran LT-ban az lin. Sztyepan Hmara-ugy kapcsan. (Koncepcios 

vadakkal letartoztatjak az ellenzeki kepviselot.) 

1991 

Februar 2-3. - Ukrajna belso es kulso biztonsaga cimmel konferencia Kijevben. Resztvevoi a 

Katonai Akademia, a Fohadiszallas es a koztarsasag vezetese. Kidolgozzak az ukran hadsereg 

lepcsozetes letrehozasanak tervet. 

Marcius 15. - Ukrajna es Cseh-Szlovakia szerzodest irnak ala az orszaghatarok serthetetlensegerol. 

Marcius 17. - Ukrajna reszt vesz a foderacio jovojerol donto ossz-szovetsegi nepszavazason 

(reszveteli arany 83,5%). A voksolok 70,2%-a igent mond arra, hogy a koztarsasag a SZU resze 

maradjon. 

ApriHs 22. - Sztyepan Hmara, demokrata ellenzeki kepviselo koncepcios perenek kezdete. 

ApriHs - A donyecki-medence banyaszai reszt vesznek az ossz-szovetsegi banyaszsztrajkban. 

Majus 12. -Az Ukran Legfelsobb Tanacs dontese ertelmeben szabadlabra helyezik Sztyepan 

Hmarat. A hatarozatot a parlamenti ellenzek tavolmaradasaval kenyszeritette ki. 

Julius 4. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs hatarozata folfuggeszti a koztarsasag teruleten a gazdasagi 

viszonyokat szabalyozo szamos szovjet torveny es elnoki rendelet ervenyesseget. 



Julius 27-28. - Megalakul az Ukran Tisztek Bizottsaga. Celja a nemzeti hadsereg megszervezesenek 

segitese. 

Julius 30. - Nyilvanossagra hozzak az Ukran Legfelsobb Tanacs hatarozatat arrol, hogy 1991. dec. 

1-jen koztarsasagielnok-valasztas tartanak. 

Augusztus 1. - George Bush amerikai elnok ukrajnai latogatasa. 

Augusztus 19. - Leonyid Kravcsuk, az Ukran Legfelsobb Tanacs elnoke kivaro allaspontra 

helyezkedik a moszkvai puces kimenetelet illetoen. 

Augusztus 24. - A Legfelsobb Tanacs deklaralja Ukrajna fuggetlenseget es fennhatosaga ala vonja a 

teruleten allomasozo szovjet katonai alakulatokat. Megvaltoztatjak a koztarsasag himnuszat es 

zaszlajat. 

Szeptember 4. - A Krimi ASZSZK Legfelsobb Tanacsa kinyilvanitja az orosz tobbsegii, de 

kozigazgatasilag Ukrajnahoz tartozo felsziget szuverenitasat. Valaszul tuntetesek hullama sopor 

vegig Ukrajnan a koztarsasag teruleti integritasanak megvedeset koveto jelszavakkal. 

Szeptember 9. - Az ukran minisztertanacs a nemzeti valuta elkeszitesehez szukseges 

bankjegynyomda felallitasarol dont. 

Szeptember 26. - Leonyid Kravcsuk budapesti latogatasa. 

Oktober 29. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs hatarozata a Csernobili Atomeromii fokozatos 

leallitasarol es bezarasarol. 

Oktober - Az Ukran Legfelsobb Tanacs kulonnyilatkozatban mond le a koztarsasag teruleten 

elhelyezett atomfegyverekrol. 

November 13. - A Karpatontiili (Karpatalja) Teruleti Tanacs dontese arrol, hogy celja az autonom 

status kiharcolasa. 

November 28. - A roman parlament teruleti kovetelesekkel lep fel Ukrajnaval szemben. 

December 1. - Nepszavazas es elnokvalasztas Ukrajnaban. A 84,18%-os reszveteli arany mellett a 

szavazok 90,32%-a egyetert az allami fuggetlenseg kikialtasaval. Allamfove a szavazatok 61,59%- 

aval Leonyid Kravcsukot valasztjak. (Masodik Vjacseszlav Csornovil, 23,27%). Karpataljan a 

voksolok 78%-a az autonomia hive. A magyar lakossag kinyilvanitja igenyet egy onigazgato 

nemzetisegi korzetre. 

December 3. - A kijevi magyar fokonzulatust nagykovetseg rangjara emelik. 

December 19. - Az ukran es az orosz kormany elfogadja az atomfegyverzet Ukrajnabol 

Oroszorszagba telepitesenek tervet. 

December 20. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs megszunteti a KGB-t, es letrehozza az onallo 

nemzetbiztonsagi szolgalatot. 

1992 

Januar 3. - A fekete-tengeri volt szovjet flotta felosztasa korul kirobbano ukran-orosz konfliktus 

kezdete. 

Januar 10. - A rubel mellett penzhelyettesito kuponokat hoznak forgalomba Ukrajna teruleten. 

Januar 12. - Az Ukrajna teruleten allomasozo volt szovjet hadsereg allomanyanak eskuje a 

koztarsasag szolgalatara. 

Januar 14. - Ukran delegacio a fekete-tengeri flotta jovojerol targyal Moszkvaban. 

Januar 15. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs torvenyt fogad el a magan-parasztgazdasagokrol. 

Januar 24. - Az Oroszorszagi Legfelsobb Tanacs kepviseloi tamogatasukrol biztositjak krimi 

tarsaik torekveseit. 

Januar 27. - Kravcsuk allamfo levaltja az Ukrajna teruleten levo katonai korzetek parancsnokait. 

Januar 29. - A privatizacios torveny elfogadasa. 

Januar 30. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs torvenye ehsmeri a foldmagantulajdont. 

Februar 1. - Kravcsuk allamfo keszseget nyilvanitja a SZU egykori teruleten elo nemetek 

fogadasara es Ukrajnaba valo letelepitesere. 

Februar 2. - A Krimi Koztarsasagi Mozgalom alairas-gyiijtesi akcioba kezd egy, a felsziget 



fuggetlensegerol donto nepszavazas megrendezese erdekeben. 

Februar 3. - Kravcsuk elnoki rendelete az arak szabalyozasarol. 

Februar 10. - Vitold Fokin miniszterelnok tiltakozik amiatt, hogy Oroszorszag kizarolagosan 

elvezze a kulfoldon levo szovetsegi vagyon feletti tulajdonjogot, valamint a Nyugat altal a SZU 

szamara biztositott kolcsonoket. 

Februar 25. - Kravcsuk allamfo rendelete az elnoki tanacsado testult (Allamtanacs) felallitasarol. 

Februar 28.-marcius 1. - A Ruh III. kongresszusan szakadas kovetkezik be a kulonbozo iranyzatok 

kozott. 

Marcius 4-6. - Vitold Fokin miniszterelnok a nyugat-sziberiai Tjumenybe latogat, hogy rendezze az 

Ukrajnaba iranyulo orosz koolajszallitasokkal kapcsolatos problemakat. 

Marcius 4. - Torveny az lin. kis privatizaciorol. 

Marcius 15. - Torveny az allami vallalatok vagyonanak privatizalasarol. 

Marcius 24. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs zart ulesen jovahagyja Kravcsuk elnok gazdasagi 

reformprogramjat. 

Aprilis 6. - Kravcsuk elnoki rendelete a fekete-tengeri flotta ukran fennhatosaga ala vonasarol. - 

Vjacseszlav Csornovil, a Lvovi Teruleti Tanacs elnoke lemond tisztsegerol, hogy minden erejevel a 

kozponti hatalom megszerzeseert inditott harcra koncentralhasson. 

Aprilis 9. - Kravcsuk es Jelcin telefonon targyalnak. Megallapodnak abban, hogy a fekete-tengeri 

flotta sorsarol kormanykozi targyalasokon kell dontest hozni. 

Aprilis 12-13. - A krimi tatarok parlamentje (medzsUsz) Szimferopolban lojalitasat fejezi ki az 

ukran kormany iranyaban es ligy dont, hogy a tatarok nem vesznek reszt a felsziget fuggetlenseget 

eldonteni hivatott helyi nepszavazason. 

Aprilis 16. - Kravcsuk es Jelcin megallapodast irnak ala az atomfegyverzet Ukrajnabol valo 

kivonasarol. 

ApriUs 29. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs a Krim felsziget autonom koztarsasagi statusat 

szabalyozo torvenyt fogad el. 

Majus 5. - A Krimi ASZSZK Legfelsobb Tanacsa kikialtja a felsziget fuggetlenseget. A deklaracio 

az 1992. aug. 2-ara kitiizott helyi nepszavazas eredmenyetol teszi fuggove a tovabbi lepeseket. 

Majus 11. - Kijevben ukran-magyar targyalas a mezogazdasagi tarcak iranyitoi kozott ukran 

elelmiszer-vasarlasokrol. 

Majus 13. - Az Ukran Legfelsobb Tanacs semmisnek nyilvanitja a krimi ASZSZK Legfelsobb 

Tanacsa hatarozatat a nepszavazasrol es a fuggetlensegrol. 

Majus 19-20. - Lengyelorszagi latogatasa soran Kravcsuk allamfo folveti Ukrajnanak a 

Pentagonale csoporthoz valo csatlakozast. 

Majus 26. - Ukrajna es Oroszorszag elozetes megallapodast kot a fekete-tengeri flotta felosztasarol. 

Junius 3. - Az ukran kormany dontese hagyomanyos fegyverek kozel-keleti eladasarol. 

Junius 23. - Jelcin es Kravcsuk Dagomiszban megallapodnak a fekete-tengeri volt szovjet flotta 

felosztasarol. 

Junius 26. - Szakadas kovetkezik be az ukran pravoszlav egyhazban az ukran autokefaliat akarok 

es ellenzok kozott. 

Junius 30. - Kijevben osszeul az Ukran Partok Kozotti Kozgyiiles elso ulesszaka, amelyen az 

ultranacionalista es nemzeti radikalis erok kepviseltetik magukat. Elhatarozzak az lin. allampolgari 

bizottsagok felallitasat, amelyek az 1918-ban kikialtott fuggetlen Ukran Nepkoztarsasag 

allampolgarainak osszeirasara vallalkoznak. 

Julius 11. - Kravcsuk elnok meneszti Vlagyimir Lanovoj miniszterelnok-helyettest, a piacgazdasag 

kialakitasat celzo radikalis reformok hivet. 

Julius vege - Nemzeti Demokrata Erok Kongresszusa neven L kongresszusukat tartjak a nemzeti 

radikalis szervezetek. 

Augusztus 3. - Kravcsuk es Jelcin jaltai talalkozoja. Alairjak a fekete-tengeri flotta 1995-ig tarto 

kozos birtoklasarol szolo szerzodest. A 2 orszag gazdasagi egyuttmiikodesi megallapodast is kot. 

Szeptember 4. - Romania es Ukrajna kulugyminisztere bukaresti talalkozojukon megegyezest irnak 



ala arrol, hogy a 2 orszag lemond egymassal szemben mindenfele teruleti kovetelesrol. 

Szeptember 10. - A demokratikus ellenzek alairas-gyiijtesi akcioba kezd az ido elotti parlamenti 

valasztasok kiirasa erdekeben. 

Szeptember 14. - Az 1991 vegen megalakult Ukran Szocialista Part (a volt UKP) I. konferenciaja 

Lvovban tart j a uleset. 

Szeptember 20. - Kravcsuk elnok bejelenti a kormanyfo, Vitold Fokin tavozasat. Az lij 

miniszterelnok a hadiipart kepviselo Leonyid Kucsma. 

Oktober 9-10. - Ukran-turkmen megegyezes az Ukrajnaba iranyulo gazszallitasok feliijitasarol. 

Oktober 21. - Belgorodban (Oroszorszag) targyalasok folynak az orosz es az ukran vallalkozok 

szovetsegei kepviseloinek reszvetelevel. 

Oktober 22. - Leonyid Kucsma ukran miniszterelnok Moszkvaba latogat. Targyalasokat folytat a 2 

orszag kozotti kereskedelemben ervenyesitheto legnagyobb kedvezmeny elverol. 

Oktober 27. - Leonyid Kucsma bemutatja kormanyat a parlamenti kepviseloknek. 

November 7. - Lvovban osszetiizes az ukran nacionalistak es az internacionalistak kozott. 

November 12. - Ukrajna megszunteti teruleten a rubelforgalmat. 

November 28. - Leonyid Kucsma miniszterelnok a Legfelsobb Tanacstol teljhatalmat kap a 

gazdasagi reformok megvalositasahoz. A hatalom siilypontja ezzel az elnok kezebol a kormanyhoz 

kerul. 

December 17. - Ukrajna elnokenek a karpataljai megbizottja, Mihajlo Krajilo rendeletet ad ki az 

Ukran SZSZK nyelvtorvenye es Ukrajna nemzeti kisebbsegeirol szolo torvenye vegrehajtasarol. 

Ozbegisztan 

1990 

Junius 3. - Iszlam Karimov, az Uzbeg Legfelsobb Tanacs elnokenek rendelete a Mekkaba szervezett 

zarandokutak tamogatasarol. 

Junius 20. - Az Uzbeg Legfelsobb Tanacs elfogadja a koztarsasag szuverenitasat kinyilvanito 

hatarozatot. A szovegtervezetet az Uzbeg Demokrata Part (Erk) tagjai dolgoztak ki. 

Oktober 2. - Iszlam Karimov elnoki tanacsado testuletet allit fel, melybe meghivja a Birlik nevii 

ellenzeki demokrata mozgalom vezetoit is. 

Oktober 29. - A koztarsasag parlamentje jovahagyja a gazdasagi reformprogramot. 

1991 

Junius 10. - Diakzavargasok Szamarkandban a rendorseg durva fellepese miatt. 

Junius 13. - Az uzbeg parlament elnokeve Karimov allamfo tamogatojat Juldasevet valasztjak meg. 

December 26. - Karimov elnok rendelete kegyelemben reszesiti a gyapotmaffia bebortonzott tagjait. 

December 29. - Elnokvalasztas Uzbegisztanban. Iszlam Karimov a szavazatok 86%-aval gyoz. 

Vetelytarsa, Muhammed Szaleh, az Uzbeg Demokrata Part (Erk) elnoke 12,3%-ot szerez. A 

voksolok 98,2%-a egyiittal megszavazza az allami fuggetlenseg kikialtasat. 

1992 

Januar 16. - Diakmegmozdulasok Taskentben a letszuksegleti cikkek aranak emelkedese miatt. A 

tuntetest a rendorseg szetveri: 20 halott. Megtorlo akcio indul az egyetemistak ellen. 

Januar 29. - A koztarsasag teruleten allomasozo volt szovjet csapatok fennhatosagat Taskent 

atveszi. 

Majus 30. - Megkotik az uzbeg-orosz baratsagi, egyuttmiikodesi es kolcsonos segelynyiijtasi 

egyezmenyt. 

Oktober 29. - A nemet kormany penzugyi alapot kiilonit el Uzbegisztan tamogatasara. 



Nepesedes, nepmozgalom 



Nemzetkozi demografiai adatok 



A vilag nepessege a fejiett es a fejlodo regiokban (millio fo) 



Ev 


Osszesen Fejiett 


Fejlodo 


regiokban 




1750 


730 


158 


572 


1800 


907 


201 


706 


1900 


1608 


505 


1103 


1950 


2516 


832 


1684 


1955 


2751 


887 


1864 


1960 


3019 


945 


2074 


1965 


3336 


1003 


2333 


1970 


3698 


1049 


2649 


1975 


4079 


1095 


2984 


1980 


4448 


1137 


3311 


1985 


4851 


1174 


3677 


1990 


5292 


1207 


4086 


1995 


5770 


1236 


4534 


[2000 ] 626l] 1264] 4997' 



Evi atlagos nepessegfejiodes a fejiett es a fejlodo regiokban (%) 



Ev Osszesen Fejiett Fejlodo 


regiokban 




1750-1800 0,44 


0,48 0,42 


1800-1900 


0,57 


0,93 


0,45 


1900-1950 


0,90 


1,00 


0,85 


1950-1955 


1,79 


1,28 


2,04 


1955-1960 


1,86 


1,25 


2,14 


1960-1965 


1,99 


1,19 


2,35 


1965-1970 


2,06 


0,90 


2,54 


1970-1975 


1,96 


0,86 


2,38 


1975-1980 ] 1,73] 0,74] 2,08 



1980-1985 




1,74 


0,66 


2,09 


1985-1990 




1,74 


0,54 


2,11 


1990-1995 




1,73 


0,48 


2,08 


1995-2000 




1,63 


0,45 


1,95 



A nepesseg 


szama nehany 


orszagban (millio 16)* 










Orszag 1978 1980 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 


Ausztria 


7,56 


7,55 


7,56 


7,56 


7,57 


7,60 


7,62 


7,79 


7,82 


Belgium 


9,83 


9,85 


9,86 


9,86 


9,87 


9,89 


9,94 


9,97 


9,84 


Bulgaria 


8,81 


8,86 


8,96 


8,96 


8,97 


8,98 


8,99 


8,99 


8,98 


Csehszlovakia 


15,14 


15,31 


15,50 


15,53 


15,57 


15,61 


15,64 


15,66 


15,58 


Dania 


5,10 


5,12 


5,11 


5,12 


5,13 


5,13 


5,13 


5,14 


5,15 


Finnorszag 


4,75 


4,78 


4,90 


4,92 


4,93 


4,95 


4,96 


4,99 


5,03 


Franciaorszag 


53,38 


53,88 


55,17 


55,39 


55,63 


55,88 


56,16 


56,73 


57,05 


Gorogorszag 


9,36 


9,64 


9,93 


9,97 


9,98 


10,00 


10,04 


10,12 


10,06 


Hollandia 


13,94 


14,14 


14,48 


14,56 


14,66 


14,76 


14,85 


14,95 


15,06 


Irorszag 


3,31 


3,40 


3,54 


3,54 


3,54 


3,54 


3,51 


3,50 


3,52 


Jugoszlavia 


21,97 


22,30 


23,12 


23,27 


23,42 


23,57 


23,69 


23,82 


23,93 


Lengyelorszag 


35,01 


35,58 


37,20 


37,46 


37,66 


37,86 


37,96 


38,12 


38,24 


Magyarorszag 


106,7 


10,71 


40,58 


10,53 


10,49 


10,44 


10,40 


10,36 


10,34 


Nagy-Britannia 


56,20 


56,33 


56,62 


56,76 


56,93 


57,07 


57,24 


57,41 


57,37 


DNK 


16,76 


16,74 


16,64 


16,62 


16,64 


16,67 


16,63 


16,25 


n. a. 


NSZK 


61,31 


61,56 


60,97 


61,01 


61,09 


61,42 


61,99 


63,23 


64,12 


Norvegia 


4,06 


4,09 


4,15 


4,17 


4,19 


4,21 


4,23 


4,24 


4,26 


Olaszorszag 


56,15 


56,43 


57,14 


57,25 


57,34 


57,44 


57,54 


57,66 


57,05 


Portugalia 


9,56 


9,77 


10,16 


10,21 


10,25 


10,29 


10,47 


10,53 


10,58 


Romania 


21,85 


22,20 


22,72 


22,83 


22,94 


23,05 


23,15 


23,21 


23,19 


Spanyolorszag 


36,67 


37,54 


38,47 


38,60 


38,72 


38,81 


38,89 


38,96 


39,02 


Svajc 


6,33 


6,32 


6,47 


6,50 


6,55 


6,59 


6,65 


6,71 


6,79 


Svedorszag 


8,28 


8,31 


8,35 


8,36 


8,40 


8,44 


8,49 


8,56 


8,64 


Szovjetunio 


261,25 


265,54 


277,54 


280,24 


282,83 


285,42 


287,63 


288,59 


n. a. 


Fulop-szigetek 


45,79 


48,32 


54,67 


56,00 


57,36 


58,72 


60,10 


61,48 


62,87 


India 


646,00 


675,00 


750,86 


766,14 


781,37 


796,60 


811,82 


827,06 


849,64 


Indonezia 


139,80 


147,49 


164,63 


168,35 


172,01 


175,59 


179,14 


179,30 


187,76 


Izrael 


3,69 


3,88 


4,23 


4,30 


4,37 


4,44 


4,52 


4,66 


4,97 


^Japan ] 114,9l] 116,8l] 120,84] 121,49] 122,09] 122,6l] 123,12] 123,54] 123,92 



Kina 970,67 996,13 1059,52 1074,10 1089,60 1105,80 1122,40 1139,10 1155,80 


Mongolia 


1,57 


1,66 1,88 1,93 


1,97 


2,02 


2,07 


2,20 


2,25 


Torokorszag 


42,64 


44,47 50,23 51,68 


53,25 


54,18 


56,74 


58,69 


67,33 


Vietnam 


51,74 


53,70 59,90 61,20 


62,52 


63,32 


64,77 


66,23 


68,18 


Algeria 


17,63 


18,67 21,85 22,52 


23,02 


23,65 


24,29 


25,01 


25,66 


Del-Afrika 


27,30 


28,28 31,57 32,28 


33,01 


33,75 


34,51 


35,28 


36,07 


Egyiptom 


39,77 


42,13 46,47 47,75 


49,06 


50,41 


51,80 


53,22 


54,69 


Marokko 


18,91 


20,05 22,03 22,61 


23,20 


23,81 


24,43 


25,06 


25,70 


Kanada 


23,52 


24,04 25,16 25,35 


25,62 


25,91 


26,24 


26,60 


27,03 


Egy. Allamok 


222,59 


227,76 238,49 240,68 


242,84 


245,06 


247,34 


249,92 


252,69 


Argentina 


27,35 


28,24 30,33 30,74 


31,14 


31,53 


31,93 


32,32 


32,71 


Brazilia 


112,94 


121,29 135,56 138,49 


141,45 


144,43 


147,40 


150,37 


153,32 


Chile 


10,82 


11,14 12,12 12,33 


12,54 


12,75 


12,96 


13,17 


13,39 


Kuba 


9,64 


9,72 10,10 10,20 


10,30 


10,41 


10,52 


10,64 


10,73 


Mexiko 


65,66 


69,66 77,94 79,57 


81,20 


82,84 


84,49 


86,15 


87,84 


Venezuela 


14,07 


15,02 17,32 17,79 


18,27 


18,76 


19,25 


19,73 


20,23 


Ausztralia 


14,36 


14,70 15,79 16,02 


16,26 


16,54 


16,83 


17,09 


17,34 


|Uj-Zeland ] 3,12] 3,1 1] 3,25] 3,25] 3,28] 3,29] 3,3l] 3,35] 3,38 



* Ev kozepi nepesseg 

Elveszuletesek nehany orszagban (ezer lakosra) 



Orszag 1971-75* 1976-80* 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 


Ausztria 


13,4 


11,5 


11,6 11,5 


11,4 


11,6 


11,6 


11,6 


12,( 


Belgium 


13,4 


12,4 


11,5 11,8 


11,9 


12,0 


12,3 


12,6 


12,5 


Bulgaria 


16,2 


15,5 


13,3 13,4 


13,0 


13,1 


12,6 


11,7 


10,' 


Csehszlovakia 


18,4 


18,1 


14,5 14,2 


13,8 


13,8 


13,3 


13,4 


13,: 


Dania 


14,6 


12,0 


10,6 10,8 


11,0 


11,5 


11,5 


12,4 


12,f 


Finnorszag 


13,1 


13,6 


12,8 12,3 


12,0 


12,8 


12,8 


13,2 


13,] 


Franciaorszag 


16,0 


14,1 


13,9 14,1 


13,8 


13,8 


13,6 


13,5 


13,: 


Gorogorszag 


15,8 


15,7 


11,7 11,3 


10,6 


10,8 


10,1 


10,2 


n. a 


Hollandia 


14,9 


12,7 


12,3 12,7 


12,7 


12,6 


12,7 


13,3 


13,: 


irorszag 


22,4 


21,4 


17,6 17,3 


16,6 


15,3 


14,7 


15,1 


14,« 


Jugoszlavia 


18,1 


17,5 


15,9 15,4 


15,3 


15,0 


14,2 


14,1 


n. a 


Lengyelorszag 


17,9 


19,3 


18,2 16,9 


16,1 


15,5 


14,9 


14,3 


14,: 


Magyarorszag 


16,1 


15,8 


12,3 12,2 


12,0 


11,9 


11,9 


12,1 


12,: 


Nagy-Britannia 


14,1 


12,6 


13,3 13,3 


13,6 


13,8 


13,6 


13,9 


13,J 


|DNK ] 11,5] 13,5] 13,7] 13,4] 13,6] 12,9] 12,0] n. a.] n. a 



NSZK 


10,8 


9,7 


9,6 


10,2 


10,5 


11,0 


11,0 


11,4 


11,: 


Norvegia 


15,5 


12,8 


12,3 


12,6 


13,0 


13,7 


14,0 


14,3 


14,: 


Olaszorszag 


15,9 


12,5 


10,1 


9,7 


9,6 


9,9 


9,7 


9,8 


V- 


Portugalia 


20,2 


17,5 


12,8 


12,4 


12,0 


11,9 


12,0 


11,8 


ii,( 


Romania 


19,3 


18,9 


15,8 


n. a. 


16,7 


16,5 


16,0 


13,6 


ii,« 


Spanyolorszag 


19,3 


16,9 


11,7 


11,3 


10,8 


10,7 


10,4 


10,2 


V- 


Svajc 


13,7 


11,5 


11,6 


11,7 


11,8 


12,2 


12,2 


12,5 


12,( 


Svedorszag 


13,5 


11,6 


11,8 


12,2 


12,5 


13,3 


13,6 


14,5 


14,: 


Szovjetunio 


17,9 


18,3 


19,4 


20,0 


19,8 


18,9 


17,6 


16,8 


n. a 


Izrael 


28,2 


25,7 


23,5 


23,1 


22,7 


22,6 


22,3 


22,2 


n. a 


Japan 


18,8 


14,9 


11,9 


11,4 


11,1 


10,7 


10,1 


9,9 


V- 


Egyiptom 


35,5 


38,3** 


37,5 


37,9 


38,8 


37,9 


n. a. 


n. a. 


n. i 


Egyesult 
Allamok 


15,5 


15,3 


15,7 


15,6 


15,7 


16,0 


16,0 


16,7 


16,: 


Kanada 


15,9 


15,5 


14,8 


14,5 


14,4 


14,5 


14,9 


15,3 


15,: 


Kuba 


25,1 


16,3 


18,0 


16,3 


17,4 


18,1 


17,6 


17,6 


16,: 


Mexiko 


42,0 


35,2*** 


34,1 


n. a. 


29,0 


31,5 


n. a. 


31,5 


n. a 


Ausztralia 


19,3 


15,8 


15,7 


15,2 


15,0 


14,9 


14,9 


15,4 


14,5 


Uj-Zeland 


20,6 


16,9 


15,6 


16,3 


16,8 


17,5 


17,5 


18,0 


17,5 


* Evek atlaga. ** 1977-79 evek atlaga. *** 1976-79 evek atlaga 

Az ezer lakosra juto halalozasok szama nehany orszagban 


Orszag 1971-75* 1976-80* 


1985 1986 1987 1988 1989 19S 


Ausztria 


12,7 


12,4 


11, 


9 11,5 


11,2 11,0 10,9 


10 


Belgium 


12,1 


11,6 


11, 


2 11,1 


10,7 10,6 10,9 


10 


Bulgaria 


9,8 


10,6 


12, 


11,6 


12,0 11,9 12,1 


12 


Csehszlovakia 


11,5 


11,6 


11, 


8 11,8 


11,5 11,4 11,6 


11 


Dania 


10,0 


10,5 


11, 


4 11,4 


11,3 11,5 11,6 


11 


Finnorszag 


9,5 


9,3 


9, 


8 9,6 


9,7 9,9 9,9 


10 


Franciaorszag 


10,6 


10,3 


10, 


1 9,9 


9,5 9,4 9,0 


9 


Gorogorszag 


8,6 


8,9 


9, 


4 9,2 


9,5 9,3 9,3 


9 


Hollandia 


8,3 


8,1 


8, 


5' 8,6 


8,3' 8,4' 8,7 


8 


Irorszag 


11,1 


10,0 


9, 


4' 9,5 


8,8 8,9' 8,8 


9 


Jugoszlavia 


8,7 


8,6 


9, 


1 9,1 


9,2 9,0 9,1 


8 


Lengyelorszag 


8,4 


9,2 


10, 


3 10,0 


10,0 9,8 10,1 


10 


Magyarorszag 


11,9 


12,9 


14, 


14,0 


13,6 13,4 13,9 


14 


Nagy-Britannia ] 11,9] 11,9] 11,8] 11,6] 11,2] 11,4] 11,5] 11 



DNK 13,8 13,9 13,5 13,4 12,9 12,8 12,4 n. 


NSZK 


12,0 


11,7 


11,5 


11,5 


11,2 


11,2 


11,2 


11 


Norvegia 


10,0 


10,0 


10,7 


9,8 


10,7 


10,8 


10,7 


10 


Olaszorszag 


9,7 


9,6 


9,5 


9,5 


9,3 


9,3 


9,1 


9 


Portugalia 


10,9 


9,9 


9,6 


9,4 


9,3 


9,5 


9,7 


10 


Romania 


9,4 


9,8 


10,9 


n. a. 


11,1 


11,0 


10,7 


10 


Spanyolorszag 


8,5 


7,8 


8,0 


8,0 


8,0 


8,2 


8,3 


8 


Svajc 


8,9 


9,0 


9,2 


9,2 


9,2 


9,2 


9,2 


9 


Svedorszag 


10,5 


10,9 


11,3 


11,1 


11,1 


11,4 


10,8 


11 


Szovjetunio 


8,7 


9,8 


10,6 


9,8 


9,9 


10,1 


10,0 


10 


Izrael 


7,2 


6,8 


6,6 


6,8 


6,7 


6,6 


6,3 


6 


Japan 


6,5 


6,1 


6,2 


6,2 


6,2 


6,5 


6,4 


6 


Egyiptom 


13,2** 


n. a. 


9,1 


9,6 


9,5 


8,5 


n. a. 


n. 


Egy. Allamok 


9,2 


8,7 


8,7 


8,7 


8,7 


8,9 


8,7 


8 


Kanada 


7,4 


7,2 


7,2 


7,2 


7,2 


7,3 


7,3 


7 


Kuba 


5,6 


5,7 


6,4 


6,2 


6,3 


6,5 


6,4 


6 


Mexiko 


8,0 


6,4 


5,3 


5,0 


5,8 


5,2 


5,2 


5 


Ausztralia 


8,0 


7,6 


7,5 


7,2 


7,2 


7,2 


7,3 


7 


|Uj-Zeland ] 8,4] 8,2] 8,4] 8,3] 8,4] 8,3] 8,2] 7 



* Evek atlaga. ** 1972-74. evek atlaga. 

termeszetes 



Az ezer lakosra 
orszagban 



juto 



szaporodas, fogyas (-) nehany 



Orszag 1971-75* 1976-80* 1985 1986 1987 1988 1989 19S 


Ausztria 


0,7 


-0,9 


-0,3 


0,0 


0,2 


0,6 


0,7 


1 


Belgium 


1,3 


0,8 


0,3 


0,7 


1,2 


1,4 


1,4 


2 


Bulgaria 


6,4 


4,9 


1,3 


1,8 


1,0 


1,2 


0,5 


-0 


Csehszlovakia 


6,9 


6,5 


2,7 


2,4 


2,3 


2,4 


1,7 


1 


Dania 


4,6 


1,5 


-0,8 


-0,6 


-0,3 


0,0 


-0,1 





Finnorszag 


3,6 


4,3 


3,0 


2,7 


2,3 


2,9 


2,9 


3 


Franciaorszag 


5,4 


3,8 


3,8 


4,2 


4,3 


4,4 


4,6 


4 


Gorogorszag 


7,2 


6,8 


2,3 


2,1 


1,1 


1,5 


0,8 





Hollandia 


6,6 


4,6 


3,8 


4,1 


4,4 


4,2 


4,0 


4 


irorszag 


11,3 


11,4 


8,2 


7,8 


7,8 


6,4 


5,9 


6 


Jugoszlavia 


9,4 


8,9 


6,8 


6,3 


6,1 


6,0 


5,1 


5 


Lengyelorszag 


9,5 


10,1 


7,9 


6,9 


6,1 


5,7 


4,8 


4 


|Magyarorszag ] 4,2] 2,9] -1,6] -1,8] -1,6] -1,5] -2,l] -1 



Nagy-Britannia 2,2 0,7 1,5 1,7 2,4 2,4 2,1 2 


DNK 


-2,3 


-0,4 


0,2 


0,0 


0,7 


0,1 


-0,4 


n. 


NSZK 


-1,2 


-2,0 


-1,9 


-1,3 


-0,7 


-0,2 


-0,2 





Norvegia 


5,5 


2,8 


1,6 


2,8 


2,3 


2,9 


3,3 


3 


Olaszorszag 


6,2 


2,9 


0,6 


0,2 


0,3 


0,6 


0,6 





Portugalia 


9,3 


7,6 


3,2 


3,0 


2,7 


2,4 


2,3 


1 


Romania 


9,9 


9,1 


4,9 


n. a. 


5,6 


5,5 


5,3 


3 


Spanyolorszag 


10,8 


9,1 


3,7 


3,3 


2,8 


2,5 


2,1 


1 


Svajc 


4,8 


2,5 


2,4 


2,5 


2,6 


3,0 


3,0 


3 


Svedorszag 


3,0 


0,7 


0,5 


1,1 


1,4 


1,9 


2,8 


3 


Szovjetunio 


9,2 


8,5 


8,8 


10,2 


9,9 


8,8 


7,6 


6 


Izrael 


21,0 


18,9 


16,9 


16,3 


15,0 


16,0 


16,0 


16 


Japan 


12,3 


8,8 


5,7 


5,2 


4,9 


4,2 


3,7 


3 


Egyiptom 


n. a. 


n. a. 


28,4 


28,3 


29,3 


29,4 


n. a. 


n. 


Egy. Allamok 


6,3 


6,6 


7,0 


6,9 


7,0 


7,1 


7,3 


8 


Kanada 


8,5 


8,3 


7,6 


7,3 


7,2 


7,2 


7,6 


8 


Kuba 


19,5 


10,6 


11,6 


10,1 


11,1 


11,5 


11,2 


10 


Mexiko 


34,0 


n. a. 


28,8 


n. a. 


23,2 


26,3 


n. a. 


26 


Ausztralia 


11,3 


8,2 


8,3 


8,0 


7,8 


7,7 


7,6 


8 


|Uj-Zeland ] 12,2] 8,7] 7,2] 8,o] 8,4] 9,2] 9,3] 10 


* Evek atlaga. 

Halalozasi aranyszamok fobb halalokok szerint (100 ezer lakosra) 



Orszag 



Ev 



Gumo-kor 



Rossz- 

indulatii 

daganatok 



A keringesi 

rendszer 

betegsegei 



Tudo- 
gyulladas 



Szulesek, 

terhessegek 

szulesi 

es gyermekagyi 
szovodmenyek 



Motoros jarmii- 

kozlekedesi 

balesetek 



Ausztria 



1990 



1,8 



245,3 



552,3 



20,5 



0,1 



18,2 



Belgium 



1986 



1,3 



275,9 



464,3 



28,9 



0,0 



20,9 



Bulgaria 



1990 



2,3 



166,2 



743,3 



40,9 



0,3 



15,7 



Csehszlovakia 



1990 



1,7 



243,7 



648,3 



31,0 



0,2 



13,6 



Dania 



1990 



1,0 



292,3 



529,1 



28,4 



0,0 



12,0 



Finnorszag 



1989 



1,6 



191,8 



490,1 



43,4 



14,5 



Franciaorszag 



1989 



1,7 



239,6 



318,8 



20,8 



0,2 



18,1 



Gorogorszag 



1989 



1,4 



191,2 



477,8 



8,0 



0,1 



20,6 



Hollandia 
Jugoszlavia 



1989 
1989 



0,3 
~5A 



234,3 
153,5 



348,4 
471,6 



21,2 
15,2 



0^ 
0,2 



9,4 
15,6 



Lengyelorszag 1990 3,5 118,3 534,2 15,1 0,3 21,7 


Magyarorszag 


1991 


6,8 


303,5 


733,0 


7,9 


0,3 


22,4 


Nagy-Britannia 


1990 


0,8 


277,3 


515,3 


56,8 


0,2 


9,8 


DNK 


1989 


1,6 


209,0 


711,2 


21,5 


0,1 


11,5 


NSZK 


1989 


1,3 


274,5 


552,0 


22,4 


0,1 


12,3 


Norvegia 


1989 


0,4 


227,5 


501,2 


72,2 


0,2 


9,1 


Portugalia 


1990 


2,8 


18,04 


461,3 


28,2 


0,2 


28,2 


Romania 


1988 


5,1 


138,1 


642,9 


44,0 


5,1 


n. a. 


Svajc 


1990 


1,3 


243,9 


417,4 


27,9 


0,1 


13,9 


Svedorszag 


1988 


0,7 


231,7 


597,2 


57,8 


0,2 


9,6 


Szovjetunio 


1990 


7,8 


164,8 


547,7 


15,0 


1,3 


22,9 


Izrael 


1988 


0,5 


119,2 


275,9 


15,9 


0,2 


9,9 


Japan 


1990 


3,0 


171,4 


248,1 


55,6 


0,2 


11,7 


Kanada 


1989 


0,5 


193,1 


296,2 


24,6 


0,1 


16,1 


Egy. Allamok 


1988 


0,8 


197,3 


396,2 


30,8 


0,1 


19,5 


Kuba 


1988 


0,5 


127,8 


291,4 


32,0 


0,7 


n. a. 


Ausztralia 


1988 


0,3 


178,8 


333,1 


9,4 


0,0 


18,6 


|Uj-Zeland ] 1987] 0,3] 193,7] 380,7] 39,2] 0,2] 24,6' 



Noi nepessegre szamitva. 



Az ezer lakosra juto hazassagkotesek es valasok szama nehany 
orszagban 



Hazassagkotes Valas 


Orszag 


1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


1980 1985 1987 1988 1989 


Ausztria 


6,2 


5,9 10,1 


4,7 5,6 


5,8 


5,6 


1,8 


2,0 


1,9 


2,0 


2,0 


Belgium 


6,7 


5,8' 5,8 


6,0 6,4 


6,6 


6,2 


1,5 


1,9 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Bulgaria 


7,9 


7,4' 7,2 


7,0' 7,0 


6,7 


n. a. 


1,5 


1,6 


1,3 


1,4 


1,4 


Csehszlovakia 


7,7 


7,7' 7,8 


7,6 7,5 


8,4 


6,7 


2,2 


2,5 


2,5 


2,5 


2,5 


Dania 


5,2 


5,7 6,1 


6,3 6,0 


6,1 


6,0 


2,7 


2,8 


2,8 


2,9 


3,0 


Finnorszag 


6,1 


5,3' 5,4 


5,3 5,1 


4,8 


4,7 


2,0 


1,9 


2,1 


n. a. 


2,9 


Franciaorszag 


6,2 


4,9 4,8 


4,9 5,0 


5,1 


4,9 


n. a. 


2,0 


1,9 


1,9 


n. a. 


Gorogorszag 


6,5 


6,4 6,3 


5,2 6,0 


5,8 


n. a. 


0,7 


0,8 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Hollandia 


6,4 


5,7 6,0 


6,0 6,1 


6,4 


6,3 


1,8 


2,4 


1,9 


1,9 


1,9 


Jugoszlavia 


7,7 


7,0' 7,0 


6,8 6,7 


6,2 


n. a. 


1,0 


1,0 


0,9 


1,0 


0,9 


Lengyelorszag 


8,6 


7,2' 6,7 


6,5 6,8 


6,7 


6,2 


1,1 


1,3 


1,3 


1,3 


1,3 


Magyarorszag 


7,5 


6,9 6,3 


6,3 6,4 


6,4 


5,9 


2,6 


2,8 


2,8 


2,3 


2,4 


|Nagy-Britannia ] 7,4] 6,9] 7,o] 6,9] 6,8] 6,8] n. a.] 3,o] 3,l] 2,9] 2,9] 2,9' 



NDK 8,0 7,9 8,5 8,2 7,9 n. a. n. a. 2,7 3,1 3,0 3,0 3,0 


NSZK 


5,9 


6,0 


6,2 


6,5 


6,4 


6,6 


n. a. 


1,6 


2,1 


2,1 


2,1 


2,0 




Norvegia 


5,4 


4,9 


5,0 


5,2 


4,9 


5,2 


n. a. 


1,6 


2,0 


2,0 


2,1 


2,2 




Olaszorszag 


5,7 


5,2 


5,3 


5,5 


5,4 


5,4 


5,5 


0,2 


0,3 


0,5 


0,4 


n.a. 




Romania 


8,2 


7,1 


7,3 


7,5 


7,7 


8,3 


n. a. 


1,5 


1,4 


1,5 


1,6 


1,6 




Svajc 


5,6 


6,0 


6,6 


6,9 


6,8 


6,9 


6,8 


1,7 


1,8 


1,8 


1,9 


1,9 




Svedorszag 


4,5 


4,6 


4,9 


5,2 


n. a. 


4,7 


4,6 


2,4 


2,4 


2,2 


2,1 


2,2 




Szovjetunio 


10,3 


9,8 


9,8 


9,4 


9,4 


n. a. 


n. a. 


3,5 


3,4 


3,4 


3,3 


3,4 




Izrael 


7,6 


6,9 


6,9 


6,9 


7,0 


7,0 


n. a. 


1,1 


1,2 


1,2 


1,3 


1,3 




Japan 


6,7 


6,1 


5,7 


5,8 


5,8 


5,8 


6,0 


1,2 


1,4 


1,3 


1,3 


1,3 




Egyesult Allamok 


10,5 


10,1 


9,9 


9,7 


9,7 


9,8 


9,4 


5,2 


5,0 


4,8 


4,8 


n. a. 




Kanada 


8,0 


7,3 


7,1 


7,3 


7,3 


n. a. 


n. a. 


2,6 


2,5 


3,1 


n. a. 


n. a. 




Kuba 


7,1 


8,0 


7,7 


7,9 


8,1 


9,6 


15,0 


2,5 


2,9 


3,2 


3,4 


3,6 




Ausztralia 


7,3 


7,3 


7,0 


7,1 


7,0 


6,8 


6,6 


2,7 


2,5 


2,4 


2,5 


2,5 




|Uj-Zeland ] 7,4] 7,6] 7,5] 7,l] 6,9] 7,o] 6,8] 2,l] 2,6] 2,7] 2,6] 2,6' 



Magyar demografiai adatok 

Magyarorszag terulete 93 030 km^. Legnagyobb kiterjedese eszak-deli iranyban 268 km, kelet- 

nyugati iranyban 526 km. 

A nepsiiriiseg 111 fo/km^. A nepesseg az orszag teruleten igen egyenlotlenul oszlik el: tobb mint 2 

millio ember Budapesten el. A 3092 telepulesbol 1686 a Dunantiilon es a Kisalfoldon, 591 az Eszaki- 

kozephegyseg teruleten van; az Alfoldon 814 talalhato. 



Terulet, nepesseg, nepsuruseg, 1992. 


januar 


1. 




Fovaros, 
megye 


Terulet 
(km2) 


Lako- 
nepesseg 
(1000 fo) 


Nep- 
siiriiseg 
(f6/km2) 


Terulet 


Lako- 
nepesseg 


A nepsiiriiseg 

az orszagos 

nepsiiriiseg 

%-aban 


megoszlasa, 


% 




Budapest 


525 


2016 


3840 


0,6 


19,5 


3459,5 


Baranya 


4487 


418 


93 


4,8 


4,0 


83,8 


Bacs-Kiskun 


8362 


542 


65 


9,0 


5,2 


58,6 


Bekes 


5631 


407 


72 


6,1 


3,9 


64,9 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


7247 


753 


104 


7,8 


7,3 


93,7 


Csongrad 


4263 


438 


103 


4,6 


4,2 


92,8 


Fejer 


4373 


423 


97 


4,7 


4,1 


87,4 


Gyor-Moson- 
Sopron 


4062 


427 


105 


4,4 


4,1 


94,6 


Hajdii-Bihar 


6211 


550 


89 


6,7 


5,3 


80,2 



Heves 


3637 


332 


91 


3,9 


3,2 


82,0 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


5607 


423 


75 


6,0 


4,1 


67,6 


Komarom- 
Esztergom 


2251 


314 


139 


2,4 


3,0 


125,2 


Nograd 


2544 


224 


88 


2,7 


2,2 


79,3 


Pest 


6394 


954 


149 


6,9 


9,2 


134,2 


Somogy 


6036 


342 


57 


6,5 


3,3 


51,4 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


5937 


566 


95 


6,4 


5,5 


85,6 


Tolna 


3704 


252 


68 


4,0 


2,4 


61,3 


Vas 


3336 


275 


82 


3,6 


2,7 


73,9 


Veszprem 


4639 


378 


81 


5,0 


3,7 


73,0 


Zala 


3784 


304 


20 


4,1 


2,9 


72,1 


Osszesen 


93030 


10337 


111 


100,0 


100,0 


100,0 



A nepesseg szama varosokban es kozsegekben (%) 



Ev elejen 


Budapest 


A tobbi 
varos 


Kozsegek 


Osszesen 


1900 


12,6 


32,1 


55,3 


100,00 


1910 


14,6 


32,3 


53,1 


100,00 


1920 


15,4 


32,5 


52,1 


100,00 


1930 


16,6 


32,2 


51,2 


100,00 


1941 


18,4 


32,3 


49,3 


100,00 


1949 


17,3 


31,8 


50,9 


100,00 


1960 


17,9 


34,1 


48,0 


100,00 


1970 


19,4 


37,5 


43,1 


100,00 


1980 


19,2 


41,4 


39,4 


100,00 


1990 


19,4 


43,0 


37,6 


100,00 


1991 


19,5 


43,0 


37,5 


100,00 


1992 


19,5 


43,1 


37,4 


100,00 



A nepesseg szamanak alakulasa, nepsiiruseg (Jan. 1.) 



Ev 


A nepesseg 
szama 


Nepsiiriiseg 
(f6/km2) 


Ev 


A nepesseg 
szama 


Nepsiiriiseg 
(f6/km2) 


1949 


9204799 


98,9 


1990 


10374823 


111,5 


1960 


9961044 


107,1 


1991 


10354842 


111,3 



1970 


10322099 


111,0 1992 


10337236 


111,1 


1980 


10709463 


115,l] 







A legnepesebb varosok (16) 










Varosok* 1949 1960 1970 1980 1990 1992 


Budapest 


1590316 


1783167 


2001083 


2059347 


2016774 


2015955 


Bekescsaba 


44979 


53156 


59547 


68612 


67609 


67913 


Debrecen 


115399 


13990 


167921 


198195 


212235 


216137 


Dunaiijvaros 


3949 


26918 


45129 


60736 


59028 


58861 


Eger 


32352 


39258 


48405 


61273 


61892 


63017 


Gyor 


69583 


86101 


102600 


124147 


129338 


130293 


Hodmezovasarhely 


49417 


53636 


53579 


54486 


51180 


51061 


Kaposvar 


37945 


48615 


60950 


72377 


71788 


71212 


Kecskemet 


61675 


71619 


84457 


96828 


102516 


104563 


Miskolc 


109841 


141625 


181398 


208103 


196442 


192355 


Nagykanizsa 


33158 


39655 


43913 


52430 


54052 


53464 


Nyiregyhaza 


56334 


68234 


82046 


108235 


114152 


114955 


Pecs 


89470 


121853 


150779 


169134 


170039 


170542 


Sopron 


36506 


41083 


47952 


54836 


55083 


55607 


Szeged 


110278 


119522 


151714 


170794 


175301 


177679 


Szekesfehervar 


42260 


56522 


79064 


103571 


108958 


109311 


Szolnok 


37520 


46275 


63601 


75362 


78328 


79456 


Szombathely 


47589 


53797 


65297 


82851 


85617 


85737 


Tatabanya 


40221 


50373 


66223 


75971 


74277 


73916 


Veszprem 


20682 


28764 


40415 


57249 


63867 


64727 


^alaegerszeg ] 21668] 29986] 4054l] 56108] 62212] 62637 



* Az 1992. Jan. 1-jei allamigazgatasi beosztas szerint. 

A belfoldi vandorlasok alakulasa 



Ev 


Odavan- 
dorlasok 


Elvan- 
dorlasok 


Kulonbozet 

+. - 


Odavan- 
dorlasok 


Elvan- 
dorlasok 


Kulon- 
bozet 

+. - 


szama 


100 lakosra* 




Allando vandorlasok Budapest 


1960 


47723 


22049 +25674 26,2 


12,1 


14,1 


1970 


25293 


16688] +8605] 13,2' 


8,7 


+4,5 



1980 21566 14006 +7560 10,5 6,9 +3,6 


1988 26321 19338 +6983 12,5 9,2 +3,3 


1989 23625 18322 +5303 11,2 8,7 +2,5 


1990 25422 21798 +3624 12,2 9,9 +2,2 


1991 20978 22048 -1070 10,4 10,9 -0,5 


A tobbi varos 


1960 84189 57578 +26611 38,7 26,5 +12,2 


1970 


80572 


54956 


+25616 


29,5 


20,4 


+9,1 


1980 


84878 


54669 


+30209 


24,4 


15,3 


+9,1 


1988 


82568 


80346 


+2222 


19,8 


19,2 


+0,5 


1989 


80110 


79120 


+990 


17,6 


17,4 


+0,2 


1990 


79285 


86603 


-7318 


18,1 


18,8 


-0,7 


1991 72366 74561 -2195 16,4 16,9 -0,5 


Kozsegek 


1960 206294 258579 -52285 34,3 43,0 -8,7 


1970 


165133 


199354 


-34221 


29,4 


35,4 


-6,0 


1980 


105167 


142936 


-37769 


22,1 


30,2 


-8,1 


1988 


112949 


122154 


-9205 


26,2 


28,3 


-2,1 


1989 


100323 


106616 


-6293 


25,7 


27,3 


-1,6 


1990 


108918 


105224 


+3694 


26,4 


26,8 


-0,3 


1991 95037 91772 +3626 24,3 23,5 +0,8 


Ideiglenes vandorlasok es visszavandorlasok egyutt Budapest 


1960 154773 138880 +15893 85,1 76,3 +8,8 


1970 


121718 


110865 


+10853 


63,2 


58,7 


+4,5 


1980 


76520 


75248 


+1272 


37,5 


37,4 


+0,1 


1988 


75516 


63793 


+11723 


35,8 


30,2 


+5,6 


1989 


63808 


52584 


+11224 


30,1 


24,8 


+5,3 


1990 


55578 


47451 


+8127 


29,6 


24,8 


+4,8 


1991 42492 34355 +8137 21,1 17,0 +0,4 


A tobbi varos 


1960 173563 150906 +22657 79,9 69,4 +10,5 


1970 


159936 


143306 


+16630 


57,9 


53,8 


+4,1 


1980 


142183 


144446 


-2263 


39,7 


40,3 


-0,6 


1988 


149546 


149382 


+164 


35,8 


35,8 


+0,0 


1989 


137305 


133513 


+3792 


30,1 


29,3 


+0,8 


1990 


118867 


116438 


+2429 


29,1 


28,4 


+0,7 


1991 ] 101679] 9791l] +3768] 23,o] 22,2] +0,9 



Kozsegek 


1960 


302112 340662 -38550 50,3 56,7 -6,4 


1970 


243797' 271280' -27483' 44,2' 47,7' -3,5' 


1980 


164313 163322 +991 33,9 33,5 +0,4 


1988 


129032 140919 -11887 29,9 32,7 -2,8 


1989 


96988 112004 -15016 24,9 28,7 -3,8 


1990 


86561 97117 -10556 23,2 26,4 -3,2 


1991 ] 6627] 78179] -11905] 17,o] 20,o] -3,o' 



* 1970., 1980., 1990. eveknel az 1969-70., az 1979- 80., ill. 1989-90. evek atlaga 

A nepesseg szamanak alakulasa nemek szerint (ev elejen) 



Ev Ferfi No Ferfi es no egyutt 


szam 


% szam 


% szam 


% 


1949 


4423420 


48,1 


4872379 


51,9 


9204799 


100,0 


1960 


4804043 


48,0 


5157001 


51,8 


9961044 


100,0 


1970 


5003651 


48,5 


5318448 


51,5 


10322099 


100,0 


1980 


5188709 


48,4 


5520754 


51,6 


10709463 


100,0 


1990 


4984904 


48,0 


5389919 


52,0 


10374823 


100,0 


1991 


4972184 


48,0 


5382658 


52,0 


10354842 


100,0 


1992 ] 4960529] 48,o] 5376707] 52,o] 10337236] 100,o' 



A nepesseg korosszetetelenek alakulasa nemek es korcsoport szerint 
Qan. 1.) 



Korcsoport 
(ev) 


1949 


1960, 


1970 


1980 


1990 


1991 


1992 


Ferfi 





91042 


74504 


77788 


82614 


62108 


63285 


64111 


1-4 


316738 


349499 


284800 


362701 


253700 


250923 


250486 


5-14 


7355011 


866966 


756814 


760077 


774619 


741494 


713005 


0-14 


161281 


1290969 


1119402 


1205392 


1090427 


1055702 


1027602 


15-24 


772555 


708090 


865545 


749910 


740265 


774237 


799768 


25-39 


950096 


1080019 


1047249 


1192040 


1125803 


1103319 


1086389 


15-39 


1723451 


1788109 


1912794 


1941950 


1866068 


1877556 


1886157 


40-49 


631842 


549915 


703754 


644563 


683587 


695797 


706792 


50-59 


434211 


584894 


510817 


639030 


557502 


551992 


548800 


40-59 


1066053 


1134809 


1214571 


1283593 


1241089 1347789 


1255592 


^0-69 ] 297793] 36558l] 477674] 408568] 481039] 480008] 473160' 



70-79 


142484 


179797 


223345 


279260 


223588 


226393 


231010 


80- 


32358 


44778 


55865 


69946 


82693 


84736 


87008 


60- 


472635 


590156 


756884 


757774 


787320 


791137 


791178 


Osszesen 


4423420 


4804043 


5003651 


5188709 


4984904 


4972184 


4960529 




No 





87129 


70976 


72366 


77461 


59248 


60745 


61328 


1-4 


305064 


332869 


268258 


342928 


242176 


239481 


239062 


5-14 


736616 


834639 


716480 


715392 


738698 


707760 


681787 


0-14 


1128809 


1238484 


1057105 


1135781 


1040122 


1007986 


982177 


15-24 


786869 


724364 


830838 


714499 


705244 


737173 


761223 


25-39 


1059446 


1149944 


1077792 


1176067 


1116243 


1093601 


1074273 


15-39 


1846315 


1874308 


1908630 


1890566 


1821487 


1830774 


1835496 


40-49 


676770 


616748 


764298 


692868 


708042 


718469 


730656 


50-59 


529068 


644956 


585500 


729181 


647742 


643010 


639555 


40-59 


1205838 


1261704 


1349798 


1422049 


1355784 


1361479 


1370211 


60-69 


377464 


465745 


573082 


519490 


634553 


631797 


624357 


70-79 


178598 


252444 


331308 


411646 


360778 


367684 


376739 


80- 


44355 


64316 


98525 


141222 


177195 


182938 


187727 


60- 


600417 


782505 


1002915 


1072358 


1172526 


1182419 


1188823 


Osszesen 


4781379 


5157001 


5318448 


5520754 


5389919 


5382658 


5376707 




Ferfi, no egyutt 





178 171 


145 480 


150 154 


160 075 


121 356 


124 030 


125 439 


1-4 


621 802 


682 368 


553 059 


705 629 


495 876 


490 404 


489 548 


5-14 


1490117 


1701605 


1473294 


1475469 


1513317 


1449254 


1394792 


0-14 


2 290 090 


2529453 


2176507 


2341173 


2130549 


2063688 


2009779 


15-24 


1 559 424 


1432454 


1696383 


1464409 


1445509 


1511410 


1560991 


25-39 


2 010 342 


2229963 


2125041 


2368107 


2242046 


2196920 


2160662 


15-39 


3 569 766 


3662417 


3821424 


3832516 


3687555 


3708330 


3721653 


40-49 


1 308 612 


1166663 


1468052 


1337431 


1391628 


1414266 


1437448 


50-59 


963 279 


1229850 


1096317 


1368211 


1205244 


1195002 


1188355 


40-59 


2 271891 


2396513 


2564369 


2705642 


2596873 


2609268 


2625803 


60-69 


675 257 


831326 


1050756 


928058 


1115592 


1111805 


1097517 


70-79 


321 082 


432241 


554653 


690906 


584366 


594077 


607749 


80- 


76 713 


109094 


154390 


211168 


259888 


267674 


274735 


60- 


1 073 052 


1372661 


1759 799 


1830132 


1959846 


1973556 


1980001 


Osszesen ] 9 204 799] 9961044] 10322099] 10709463] 10374823] 10354842] 10337236 



Ferfi, no egyutt (%) 





1,9 1,5 1,5 1,5 1,2 1,2 1,2 


1-4 


6,8 


6,9 


5,4 


6,6 


4,8 


4,7 


4,7 


5-14 


16,2 


17,1 


14,3 


13,8 


14,6 


14,0 


13,5 


0-14 


24,9 


25,4 


21,1 


21,9 


20,5 


19,9 


19,4 


15-24 


16,9 


14,4 


16,4 


13,7 


13,9 


14,6 


15,1 


25-39 


21,8 


22,4 


20,6 


22,1 


21,6 


21,2 


20,9 


15-39 


38,8 


36,8 


37,0 


35,8 


35,5 


35,8 


36,0 


40-49 


14,2 


11,7 


14,2 


12,5 


13,4 


13,7 


13,9 


50-59 


10,5 


12,3 


10,6 


12,8 


11,6 


11,5 


11,5 


40-59 


24,7 


24,0 


24,8 


25,3 


25,0 


25,2 


25,4 


60-69 


7,3 


8,3 


10,2 


8,7 


10,8 


10,7 


10,6 


71-79 


3,5 


4,3 


5,4 


6,5 


5,6 


5,7 


5,9 


^0- 


0,8 


1,1 


1,5 


2,0 


2,5 


2,6 


2,7 


60- 


11,6 


13,8 


17,1 


17,1 


18,9 


19,1 


19,2 


Osszesen ] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



A nepesseg iskolai vegzettsege nemek szerint Q'an. 1.) 


Korcsoport/iskolai 
vegzettseg 


1949 


1960 


1970 


1980 


1990 


Szama (ezer fo) 


A 15 eves es idosebb 
nepessegbol legalabb 8 
osztalyt vegzettek 












Ferfi 


714 


1214 


2140 


2831 


3224 


No 


711 


1226 


2045 


2701 


3215 


Osszesen 


1425 


2439 


4185 


5532 


6439 


A 18 eves es idosebb 
nepessegbol legalabb 
kozepiskolai 
vegzettseguek 












Ferfi 


245 


382 


640 


925 


1039 


No 


111 


234 


537 


942 


1228 


Osszesen 


356 


615 


1177 


1866 


2267 


A 25 eves es idosebb 
nepessegbol felsofokii 
vegzettseguek 












Ferfi 

-' 


76 


127 


192 


278 


371 



No 


15 


36 


81 


170 


317 


Osszesen 


91 


163 


273 


448 


688 




A megfelelo koriiak %-aban 


A 15 eves es idosebb 
nepessegbol legalabb 8 
osztalyt vegzettek 












Ferfi 


21,9 


34,5 


55,1 


71,1 


82,8 


No 


19,2 


31,3 


48,0 


61,6 


73,9 


Osszesen 


20,6 


32,8 


51,4 


66,1 


78,1 


A 18 eves es idosebb 
nepessegbol legalabb 
kozepiskolai 
vegzettseguek 












Ferfi 


8,1 


11,6 


17,8 


24,4 


28,5 


No 


3,3 


6,3 


13,5 


22,4 


29,8 


Osszesen 


5,5 


8,8 


15,5 


23,4 


29,2 


A 25 eves es idosebb 
nepessegbol felsofokii 
vegzettseguek 












Ferfi 


3,1 


4,5 


6,4 


8,6 


11,8 


No 


0,5 


1,1 


2,3 


4,6 


8,7 


Osszesen 


1,7 


2,7 


4,2 


6,5 


10,1 



Az aktfv keresok a legmagasabb iskolai vegzettseg es nemek szerint 
(%) (jan. 1.) 





Altalanos iskola 


Befejezett Osszesen 


6. 

osztalynal 

kevesebb 


6-7. 


8. 


kozepf 

okii 

szakm 

unkas- 

kepzo 

iskola, 

szakis 

kola 


kozep- 
iskola 


felsofokii 
iskola 




Nem 


osztaly 






1970 


Ferfi 


12,6 


27,9 


30,0 


11,2 


12,1 


6,1 100,0 


No 


9,1 


27,8 


38,3 


4,6 


16,3 


3,8 100,0 


Osszesen 11,2 


27,9 


33,4 


8,5 


13,8 


5,2 100,0 


] 1980 



Ferfi 


5,0 


12,8 


32,2 


23,1 


18,2 


8,7 


100,0 


No 


4,5 


14,8 


39,6 


8,8 


25,0 


7,3 


100,0 


Osszesen 


4,8 


13,7 


35,4 


16,9 


21,1 


8,1 


100,0 




1990 


Ferfi 


2,1 


3,5 


30,7 


32,1 


19,6 


11,9 


100,0 


No 


1,6 


3,0 


36,8 


14,7 


31,2 


12,7 


100,0 


Osszesen 


1,9 


3,3 


33,4 


24,4 


24,8 


12,3 


100,0 



A nyugellatas fobb adatal 














1950 


1960 


1970 


1980 


1988 


1989 


1990 


1991 


Nyugellatasban 
reszesulok szama 
az ev vegen (ezer 
fo) 


539 


796 


1453 


2082 


2422 


2477 


2556 


2680 


Nyugellatasban 
reszesulok a 
nepesseg %-aban 


5,8 


8,0 


14,1 


19,4 


22,9 


23,9 


24,7 


25,9 


Nyugdijkoltseg 
(milliard Ft) 


0,9 


4,4 


13,0 


56,0 


130,0 


156,5 


202,1 


262,8 


Nyugdijkoltseg a 
nemzeti jovedelem 
%-aban 


2,0 


3,0 


4,7 


9,6 


11,2 


11,1 


9,7* 


11,4 


A nyugellatas 
atlagos havi 
osszege (Ft) 


147 


486 


765 


2267 


4515 


5318 


6683 


8341 


Az atlagos havi 
nyugdij az 
atlagkereset %- 
aban 


21,7 


31,4 


35,9 


55,3 


64,5 


65,1 


66,1 


64,4 


Az adott evben 
megallapitott sajat 
jogii nyugellatasok 
atlagos havi 
osszege (Ft): 


















munkasoknal, 
alkalmazottaknal 


n. a. 


898 


1136 


3215 


5698 


6234 


7070 


7438 


mgtsz-tagoknal 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


2303 


4349 


4915 


5678 


5994 



* A GDP %-aban. 



A nyugellatasban reszesulok szama es a nyugdij atlagos osszege 



A nyugellatas 
jellege 



Nyugellatasban reszesulok (ezer fo) 



Havi nyugdij (Ft) 



1987 
januarban 


1990 
marciusban 


1991 
marciusban 


1992 
jiiliusban 


1987 
januarban 


1990 
marciusban 


1990 
marciusban 


1992 
jiiliusban 




Oregsegi 
nyugdij 


1331,6 


1461,7 


1516,2 


1546,3 


3980 


6450 


8290 




Ebbol: ferfi 


617,4 


634,5 


650,8 


637,5 


4705 


7387 


9574 




no 


714,2 


827,2 


865,4 


908,8 


3353 


5731 


7325 




Rokkantsagi 
nyugdij 


475,7 


542,8 


575,1 


639,0 


3848 


6222 


7954 




Ebbol: feri 


294,3 


320,9 


336,2 


364,3 


4277 


6772 


8671 




no 


181,4 


221,9 


238,9 


274,7 


3152 


5427 


6946 




Baleseti jaradek 


29,6 


26,5 


25,1 


20,9 


1587 


2642 


2587 




Ebbol: ferfi 


25,3 


22,5 


21,3 


17,6 


1615 


2679 


2627 




no 


4,3 


4,0 


3,8 


3,3 


1423 


2437 


2366 




Ozvegyi ellatas 


309,7 


272,0 


259,9 


244,7 


2771 


5025 


6183 




Ebbol: ferfi 


1,0 


0,2 


0,8 


2,9 


3016 


5067 


4298 




no 


308,7 


271,8 


259,1 


241,8 


2770 


5025 


6189 




Mezogazdasagi 
termelo- es 
szakszovetkezeti 
jaradek 


107,1 


84,7 


78,1 


66,7 


2583 


5257 


6624 




Ebbol: ferfi 


15,4 


10,2 


8,9 


7,0 


2745 


5490 


6918 




no 


91,7 


74,5 


69,2 


59,7 


2556 


5225 


6587 




Arvaellatas 


90,1 


98,7 


99,4 


93,4 


2185 


4069 


5260 




Egyeb ellatas 


6,0 


42,6 


4,7 


3,8 


2475 


7179 


5410 




Osszesen 


2349,8 


2529,0 


2558,5 


2614,8 


3619 


6087 


7771 





A nyugdij osszegenek atlaga korcsoportonkent 





Ev 


-54 


55-59 


60-64 


65-69 


70-74 


75-79 


80- 


evesek nyugdija az adott ev januarjaban (Ft)** 




Oregsegi 
nyugdij 


















Ferfi 


1987 


6101 


7935 


5344 


4854 


4427 


3929 


3610 


1989 


8017 


9503 


6789 


6004 


6007 


5597 


5150 




1990 


9473 


10554 


7891 


7145 


7120 


7059 


6678 




1991 


12798 


12387 


10255 


9280 


9078 


9209 


8615 




1992 


15001 


15338 


11892 


11435 


11517 


11883 


10772 




No 


1987 


4412 


3636 


3438 


3229 


3186 


3115 


3165 


1989 


5715 


4733 


4438 


4196 


4292 


4284 


4274 





1990 


6771 


5813 


5667 


5603 


5726 


5841 


5850 




1991 


8470 


7495 


7247 


7156 


7247 


7434 


7401 




1992 


9922 


8810 


8887 


8969 


9229 


9540 


9329 




Rokkantsagi 
nyugdij 


















Ferfi 


1987 


4185 


4842 


4494 


4064 


3760 


3553 


3 593 


1989 


5322 


6093 


5775 


5295 


5211 


5086 


5078 




1990 


6460 


7155 


6970 


6659 


6631 


6716 


6642 




1991 


8195 


9083 


8960 


8653 


8578 


8757 


8616 




1992 


9187 


10486 


10746 


10724 


10916 


10959 


10441 




No 


1987 


3184 


3312 


3074 


2921 


3011 


3121 


3363 


1989 


4164 


4318 


4107 


3902 


4046 


4161 


4333 




1990 


5261 


5518 


5499 


5467 


5501 


5724 


4935 




1991 


6710 


7037 


7083 


7060 


7176 


7339 


7514 




1992 


7660 


8394 


8770 


9038 


9200 


9493 


9476 




Baleseti 


jaradek 


















Ferfi 


1987 


1597 


1656 


1677 


2019 


2405 


2446 


2251 


1989 


2131 


2217 


2230 


2327 


2283 


2346 


2219 




1990 


2657 


2741 


2803 


2927 


2875 


3729 


4386 




1991 


2603 


2719 


2785 


2816 


3024 


3089 


3016 




1992 


3427 


3633 


3776 


4057 


6529 


4210 


4217 




No 


1987 


1395 


1476 


1587 


1710 


1988 


1774 


1877 


1989 


1884 


1995 


2104 


2128 


2255 


2352 


2229 




1990 


2411 


2485 


2684 


2710 


2770 


3040 


3016 




1991 


2331 


2467 


2739 


2739 


2758 


2989 


3056 




1992 


2975 


3212 


3564 


3865 


3699 


3855 


4180 




Ozvegyi 
nyugdij, 


no* 


1987 


2833 


3010 


2876 


2755 


2761 


2703 


2684 


1989 


3724 


3976 


3842 


3687 


3845 


3795 


3737 




1990 


4754 


5131 


5036 


4922 


5056 


5125 


5096 




1991 


5766 


6333 


6270 


6161 


6199 


6297 


6257 




1992 


6330 


7265 


7229 


7118 


7085 


7221 


7142 




Mgtsz-jaradek 


















Ferfi 


1987 


2460 


2469 


2534 


2619 


2671 


2796 


2798 


1989 


3537 


3544 


3650 


3715 


3911 


4072 


4164 




1990 


4867 


4862 


4844 


5074 


5159 


5520 


5738 




1991 


6111 


6115 


6130 


6419 


6612 


6979 


7222 





1992 


6533 


6620 


6660 


7031 


7306 


7763 


7978 




No 


1987 


2469 


2480 


2518 


2507 


2603 


2590 


2538 


1989 


3543 


3515 


3564 


3460 


3710 


3753 


3693 




1990 


4830 


4734 


4829 


4873 


5228 


5363 


5270 




1991 


6082 


5987 


6096 


6236 


6604 


6797 


6615 




1992 


6596 


6468 


6635 


6863 


7387 


7698 


7396 




Ferfiak 
osszesen 


1987 


3671 


5471 


5058 


4670 


4276 


3837 


3534 


1989 


4761 


6750 


6439 


5839 


5829 


5476 


5078 




1990 


5947 


7839 


7576 


7031 


7013 


6976 


6621 




1991 


7637 


9948 


9812 


9130 


8967 


9101 


8547 




1992 


8805 


11364 


11510 


11263 


11381 


11680 


10630 




Nok osszesen 


1987 


3043 


3496 


3309 


3075 


3005 


2891 


2808 


1989 


4006 


4567 


4313 


4045 


4120 


4054 


3932 




1990 


5111 


5963 


5579 


5463 


5541 


5561 


5438 




1991 


6548 


7317 


7136 


6987 


6994 


7027 


6814 




1992 


7401 


8645 


8743 


8712 


8742 


8733 


8208 





* A ferfi ozvegyi nyugdijjal egyutt. 

** 1990-ben es 1991-ben marciusi adatok, 1992-ben juliusi adatok. 

A nyugdfjasok %-os megoszlasa a nyugdfjak havi osszege szerint 



Osszeg(Ft) 1975. jiil. 1980. Jan. 1985. Jan. 1989. Jan. 1991. marc. 1992. jiil. 


-2999 


96,9 


87,0 


60,4 


4,7 






3000-3999 


2,1 


7,8 


22,8 


38,6 


2,9 


0,4 


4000-4999 


0,6 


2,8 


8,6 


28,6 






5000-5999 


0,2 


1,3 


3,9 


12,4 


15,2 


1,3 


6000-6999 


0,2 


0,6 


1,9 


6,7 


27,8 


12,4 


7000-7999 


0,3 


1,1 


3,4 


26,9 


18,1 




^000-8999 


0,1 


0,6 


2,1 


11,0 


20,9 




9000-9999 






1,3 


5,4 


15,8 




10000 




0,1 


0,7 


2,2 


10,8 


31,1 


Osszesen ] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



A 15 eves es idosebb nepesseg csaladi allapot es nemek szerint (%) 
Qan. 1.) 



Csaladi 
allapot 


Ferfi 


No 



1970 


1980 


1990 


1991 


1992 


1970 


1980 


1990 


1991 


1992 




Notlen, 
Ihajadon 


24,7 


22,0 


25,1 


26,0 


26,8 


17,2 


13,8 


15,9 


16,6 


17,3 


Hazas 


69,9 


70,8 


64,6 


63,6 


62,7 


63,8 


64,3 


58,1 


57,2 


56,3 


Ozvegy 


3,2 


3,5 


3,9 


3,9 


3,9 


15,2 


16,3 


17,8 


17,8 


17,8 


Elvalt 


2,2 


3,7 


6,4 


6,5 


6,7 


3,8 


5,6 


8,2 


8,4 


8,6 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



A 100 csaladra juto gyermekek szama csaladosszetetel szerint (Jan. 1.) 



Csaladosszetetel 


1949 


1960 


1970 


1980 


1990 


Hazaspar gyermekkel 


211 


187 


171 


167 


169 


Egy szulo gyermekkel 


193 


157 


149 


140 


143 


Gyermekes csaladok 
egyutt 


208 


182 


167 


162 


163 


Osszesen 


152 


126 


111 


105 


107 



A haztartasok szama es osszetetel (Jan. 1.) 



Haztartas- 
osszetetel 


Szam (1000) 


% 


1960 


1970 


1980 


1990 


1960 


1970 


1980 


1990 




1 csaladbol alio 
|haztartas 


2424 


2515 


2705 


2693 


78,7 


74,5 


72,7 


69,2 


2 csaladbol alio 
Ihaztartas 


160 


180 


154 


97 


5,2 


5,3 


4,1 


2,5 


3 vagy tobb 
csaladbol alio 
Ihaztartas 


4 


5 


5 


3 


0,1 


0,2 


0,1 


0,1 


Csalad- 
Ihaztartas egyutt 


2588 


2700 


2864 


2793 


84,1 


79,9 


77,0 


71,8 


Egyszemelyes 
Ihaztartas 


447 


590 


731 


946 


14,5 


17,5 


19,6 


24,3 


Egyeb 

osszetetelii 

Ihaztartas 


44 


87 


125 


151 


1,4 


2,6 


3,4 


3,9 


Nem csalad- 
Ihaztartas egyutt 


491 


677 


856 


1097 


15,9 


20,1 


23,0 


28,2 


Haztartas 
osszesen 


3079 


3378 


3719 


3890 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100 haztartasra 
juto szemelyek 
[szama 


310 


295 


279 


260 











Ebbol: csalad- 
[haztartasban 


347 


341 


327 


317 











A csaladok csaladosszetetel szerint (abszolut szamban, 1000) (Jan. 1.) 



Csaladosszetetel 


1949 


1960 


1970 


1980 


1990 


Hazaspar 
gyermek nelkul 


640 


849 


974 


1066 


992 


Hazaspar 
gyermekkel 


1439 


1539 


1623 


1621 


1454 


Egyutt 


2078 


2388 


2598 


2687 


2446 


Apa gyermekkel 


39 


33 


37 


56 


89 


Anya gyermekkel 


268 


336 


256 


285 


361 


Egyutt 


307 


369 


293 


341 


450 


Osszesen 

-' 


2385 


2757 


2891 


3028 


2896 



A csaladok csaladosszetetel szerint (szazalekosan) (jan. 1.) 






% 


1980 


1980 


Csalad- 
osszetetel 


1949 


1960 


1970 


1980 


1990 


1970=100,0 


1970=100,0 


1980=100,0 


Hazaspar 

gyermek 

nelkul 


26,8 


30,8 


33,7 


35,2 


34,3 


109,4 


101,9 


93,1 


Hazaspar 
gyermekkel 


60,3 


55,8 


56,1 


53,5 


50,2 


99,9 


89,6 


89,7 


Egyutt 


87,1 


86,6 


89,8 


88,7 


84,5 


103,4 


94,2 


91,1 


Apa 
gyermekkel 


1,6 


1,2 


1,3 


1,9 


3,1 


150,0 


238,5 


159,0 


Anya 
gyermekkel 


11,2 


12,2 


8,9 


9,4 


12,5 


111,4 


140,9 


126,5 


Egyutt 


12,9 


13,4 


10,2 


11,3 


15,5 


116,3 


153,3 


131,8 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


104,7 


100,2 


95,7 



A csaladok az osszes gyermekek szama szerint (%) (Jan. 1.) 



Gyermekszam 


1949 


1960 


1970 


1980 


1990 





26,8 


30,8 


33,7 


35,2 


34,3 


1 


31,7 


34,7 


35,4 


33,7 


32,9 


2 


21,8 


21,6 


22,3 


24,8 


26,3 


'|3 


10,2 


7,8 


5,6 


4,7 


5,1 



4- 


9,4 


5,1 


3,0 


1,7 


1,4 


Osszesen 


] 100,0' 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



A csaladok a 15 evesnel fiatalabb gyermekek szama szerint (%) (Jan. 
1.) 



Gyermekszam 1960 1970 1980 1990 





48,4 


54,0 


54,4 


55,8 


1 


26,7 


27,2 


23,4 


23,6 


2 


16,4 


14,4 


18,1 


17,0 


3 


5,4 


2,9 


3,2 


2,9 


4- 


3,1 


1,5 


1,0 


0,7 


Osszesen ] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



A haztartasok az 


aktiv keresok szama szerint (Jan. 1.) 






Aktiv 

keresok 

szama 


Szam (1000) 


Az osszes haztartas %- 
aban 


1980 


1990 


1970 


1980 


1990 


1970 


1980 


1990 


1970=1 
00,0 


1970=100,0 


1980=100,0 




1 


1192 


1155 


1202 


35,3 


31,1 


30,9 


96,9 


100,8 


104,0 


2 


1152 


1282 


1123 


34,1 


34,5 


28,9 


111,3 


97,2 


87,6 


3 


296 


294 


254 


8,8 


7,9 


6,5 


99,3 


85,9 


86,5 


4- 


106 


85 


62 


3,1 


2,3 


1,6 


80,4 


57,9 


72,0 


Munka- 
nelkuliek 




- 


46 






1,2 








Csak inaktiv 
Nieresok 


550 


847 


1138 


16,3 


22,8 


29,3 


154,1 


207,0 


134,3 


Csak 
eltartottak 


82 


55 


64 


2,4 


1,5 


1,6 


67,8 


78,6 


115,9 



A hazassagok merlege 



Ev 


Hazassag- 
kotesek 


Megsziint hazassagok 




halal 
altal 


valas altal 


osszesen 






1948 


97710 


41983 


11058 


53041 


44669 


1960 


88566 


47046 


16590 


63636 


24930 



1970 96612 58014 22841 80855 15757 


1980 


80331 70424 


27797 


98221 


-17890 


1986 


72434 67715 


29557 


97272 


-24838 


1987 


66082 65009 


29856 


94865 


-28783 


1988 


65907 63527 


23868 


87395 


-21488 


1989 


66949 64836 


24952 


89788 


-22839 


1990 


66405 64929 


24888 


89817 


-23412 


1991 


61198 64408 24433 88841 -27643 




Ezer lakosra 


1948 


10,7 4,6 1,2 5,8 4,9 


1960 


8,9 4,7 


1,7 


6,4 


2,5 


1970 


9,3 5,6 


2,2 


7,8 


1,5 


1980 


7,5 6,6 


2,6 


9,2 


-1,7 


1986 


6,9 6,4 


2,8 


9,2 


-2,4 


1987 


6,3 6,2 


2,8 


9,0 


-2,7 


1988 


6,3 6,1 


2,3 


8,4 


-2,1 


1989 


6,4 6,2 


2,4 


8,6 


-2,2 


1990 


6,4 6,3 


2,4 


8,7 


-2,3 


1991 ] 5,9] 6,2j 2,4j 8,6j -2,7 



A hazassagkotesi aranyszamok alakulasa a hazasulok korcsoportja 
szerint 



Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1988 


1989 


1990 


1991 


-19 


8,7 


14,4 


12,7 


18,9 


10,5 


10,1 


9,4 


7,9 


20-24 


119,7 


148,3 


173,9 


140,5 


114,4 


118,5 


121,7 


109,7 


25-29 


228,3 


280,2 


243,4 


174,7 


125,6 


121,2 


123,5 


112,3 


30-34 


214,4 


196,4 


143,9 


96,4 


61,5 


60,0 


59,3 


53,3 


35-39 


152,7 


153,6 


106,6 


63,7 


39,5 


37,5 


36,1 


32,0 


40-49 


96,2 


111,3 


78,2 


42,9 


28,9 


26,5 


25,0 


23,3 


50-59 


60,3 


69,0 


52,1 


31,8 


20,2 


17,8 


17,1 


15,0 


60-* 


15,1 


20,3 


15,4 


10,9 


8,0 


7,4 


6,9 


6,4 


Osszesen 


88,8 


89,4 


82,2 


71,9 


48,8 


48,3 


47,4 


42,3 




Ezer megfelelo korii nem hazas nore juto hazassagkotes 


-19 


8,1 95,8 89,4 100,4 56,0 55,1 50,9 44,0 


[20-24 


207,4] 270,l] 281,9] 250,5] 195,9] 192,7] 184,9] 162,6 



25-29 158,5 184,0 184,5 153,2 116,9 116,2 107,8 97,2 


30-34 


88,1 


112,9 


104,4 


81,6 


61,1 


56,0 


52,7 


47,1 


35-39 


55,2 


69,4 


60,8 


46,7 


34,1 


33,4 


31,2 


27,0 


40-49 


26,0 


34,1 


31,5 


24,7 


19,2 


17,9 


16,9 


15,3 


50-59 


8,5 


13,8 


11,0 


8,8 


6,6 


5,9 


5,9 


5,5 


60-* 


1,3 


2,3 


1,8 


1,4 


1,1 


0,9 


0,9 


0,8 


Osszesen ] 66,6] 64,2] 62,3] 53,5] 37,o] 36,8] 35,9] 32,3' 



*Ismeretlen koruakkal egyutt 

A hazassagkotesek, valasok szama, aranya 



Ev 


Hazassag- 
kotesek 


Valasok 


Hazassag- 
kotesek 


Valasok 


ezer lakosra 




1970 


96612 


22841 


9,3 


2,2 


1975 


103775 


25997 


9,8 


2,5 


1980 


80331 


27797 


7,5 


2,6 


1981 


77131 


27426 


7,2 


2,6 


1982 


75550 


28587 


7,1 


2,7 


1983 


75969 


29337 


7,1 


2,8 


1984 


74951 


28711 


7,1 


2,7 


1985 


73238 


29309 


6,9 


2,8 


1986 


72434 


29557 


6,9 


2,8 


1987 


66082 


29856 


6,6 


2,8 


1988 


65907 


23868 


6,3 


2,3 


1989 


66949 


24952 


6,4 


2,4 


1990 


66405 


24888 


6,4 


2,4 


1991 ] 61198 


24433] 5,9] 2,4' 



A valasok szamanak es aranyanak alakulasa 



Ev 


Valasok 


Ezer 

fennallo 

hazassagra 


Ezer 
lakosra 


Ezer 

hazassag- 

kotesre 


1948 


11058 


5,3 


1,2 


113,2 


1960 


16590 


6,5 


1,7 


187,3 


1970 


22841 


8,4 


2,2 


236,4 


1980 


27797 


9,9 


2,6 


346,0 


1986 


29557 


11,1 


2,8 


408,1 



1987 


29856 


11,3 


2,8 


451,8 


1988 


23868 


9,1 


2,3 


362,1 


1989 


24952 


9,6 


2,4 


372,7 


1990 


24888 


9,9 


2,4 


374,8 


1991 


24433 


9,8 


2,4 


399,2 



A valasi aranyszamok alakulasa az elvaltak korcsoportja szerint 



Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1988 


1989 


1990 


1991 


Ezer megfelelo korii hazas ferfire juto valas 


-19 


5,34 


30,20 


7,72 


9,88 


10,67 


8,92 


8,85 


7,31 


20-24 




17,08 


18,63 


20,96 


20,86 


21,54 


21,01 


21,87 


25-29 


9,46 


14,38 


18,10 


20,50 


19,15 


20,92 


22,25 


22,21 


30-34 


11,48 


12,06 


14,04 


17,01 


16,96 


17,44 


18,29 


18,54 


35-39 


8,84 


9,40 


10,44 


13,46 


13,50 


14,91 


16,27 


15,89 


40-49 


5,33 


7,10 


7,50 


8,83 


9,40 


10,08 


10,69 


10,73 


50-59 




4,15 


4,06 


4,36 


3,60 


3,79 


3,97 


3,83 


60-* 


2,04 


1,95 


1,73 


1,70 


1,27 


1,20 


1,11 


1,11 


Osszesen 


5,61 


7,66 


8,23 


9,83 


9,10 


9,59 


9,94 


9,86 


Ezer megfelelo korii hazas nore juto valas 


-19 


4,70 


9,63 


12,63 


18,18 


17,59 


17,19 


13,15 


12,30 


20-24 


8,78 


12,99 


19,32 


21,46 


21,06 


22,74 


23,44 


24,14 


25-29 


10,29 


12,80 


15,86 


18,34 


17,13 


18,50 


19,82 


20,37 


30-34 


9,18 


10,43 


10,80 


14,54 


14,97 


15,81 


16,54 


15,93 


35-39 


6,47 


8,18 


8,48 


11,14 


12,17 


13,14 


13,80 


14,02 


40-49 


3,98 


6,32 


6,14 


7,00 


7,23 


7,62 


8,44 


8,29 


50-59 




3,78 


3,16 


3,29 


2,51 


2,62 


2,51 


2,48 


60-* 


1,81 


1,98 


1,36 


1,34 


0,99 


0,89 0,90 


0,78 


Osszesen ] 5,60] 7,63] 8,22] 9,83] 9,lo] 9,60] 9,90] 9,82' 



* Ismeretlen koruakkal egyutt. 

A valasok alakulasa a hazassag tartama szerint* 



A hazassag 
tartama 

(ev) 


1948 


1960 


1970 


1980 


1988 


1989 


1990 


1991 


-1 


173 


407 


642 


852 


420 


397 


426 


474 


1 

-' 


568 


1083 


1798 


2127 


1501 


1288 


1356 


1439 



2 804 1198 2014 2358 1673 1814 1564 1743 


3 


783 


1284 


1936 


2305 


1646 


1668 


1748 


1620 


4 


698 


1248 


1748 


2184 


1497 


1647 


1629 


1564 


5 


715 


1212 


1561 


1908 


1340 


1430 


1513 


1467 


6 


721 


1084 


1310 


1611 


1149 


1276 


1303 


1291 


7 


628 


1059 


1121 


1449 


1145 


1199 


1131 


1220 


^ 


564 


972 


929 


1252 


1094 


1092 


1029 


1036 


9 


532 


842 


840 


1131 


1102 


1074 


1030 


991 


10-14 


2045 


2749 


3519 


4448 


4845 


4987 


4849 


4393 


15-19 


1258 


1365 


2519 


2541 


3196 


3451 


3688 


3632 


20- 


1569 


2087 


2904 


3631 


3260 


3629 


3622 


3563 


Osszesen 


11058 16590 22841 27797 23868 24952 24888 24433 




(%) 


-1 


1,6 2,5 2,8 3,1 1,8 1,6 1,7 1,9 


1 


5,1 


6,5 


7,9 


7,6 


6,3 


5,2 


5,4 


5,9 


2 


7,3 


7,2 


8,8 


8,5 


7,0 


7,3 


6,3 


7,1 


3 


7,1 


7,7 


8,5 


8,3 


6,9 


6,7 


7,0 


6,6 


4 


6,3 


7,5 


7,7 


7,9 


6,3 


6,6 


6,5 


6,4 


5 


6,4 


7,3 


6,8 


6,9 


5,6 


5,7 


6,1 


6,0 


6 


6,5 


6,5 


5,7 


5,8 


4,8 


51, 


5,2 


5,3 


7 


5,7 


6,4 


4,9 


5,2 


4,8 


4,8 


4,5 


5,0 


8 


5,1 


5,9 


4,1 


4,5 


4,6 


4,4 


4,1 


4,2 


9 


4,8 


5,1 


3,7 


4,1 


4,6 


4,3 


4,1 


4,1 


10-14 


18,5 


16,6 


15,4 


16,0 


20,3 


20,0 


19,5 


18,0 


15-19 


11,4 


8,2 


11,0 


9,1 


13,4 


13,8 


14,8 


14,9 


20- 


14,2 


12,6 


12,7 


13,0 


13,7 


14,5 


14,6 


14,6 


Osszesen 1 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



1948-ig a valasi kereset beadasanak, 1960-t61 az itelet jogerore emelkedesenek kelteig szamitva. 



A valasok a hazassag termekenysege szerint 




Ev 


Valasok A felbontott hazassagbol 


szam 


% 


gyermek szuletett 


gyermek nem 
szuletett 




szam 


% 


szam % 






1948 


11058 


100,0 5381 


48,7 5677 


51,3 


1960 


16590 


100,0 9151 


55,1 7439 


44,9 


1970 


22841 


100,0] 14138 


61,9] 8703 


38,1 



1980 27797 100,0 19080 68,6 8717 31,4 


1987 


29856 


100,0 19580 


65,6 


10276 


34,4 


1988 


23868 


100,0 15860 


66,4 


8008 


33,6 


1989 


24952 


100,0 16661 


66,8 


8291 


33,2 


1990 


24888 


100,0 17541 


70,5 


7347 


29,5 


1991 ] 24433] 100,o] 17244] 70,6] 7189] 29,4 



Elveszuletesi aranyszam, csecsemohalandosag 



Ev 


Ezer 

lakosra 

juto elve- 

szuletes 


Ezer elve- 
szulottre 
juto egy 

even aluli 
meghalt 


1900 


39,7 


225,7 


1910 


35,1 


196,1 


1920 


31,4 


192,5 


1930 


25,4 


152,5 


1941 


18,9 


115,6 


1950 


20,9 


85,7 


1960 


14,7 


47,6 


1970 


14,7 


35,9 


1975 


18,4 


32,8 


1980 


13,9 


23,2 


1985 


12,3 


20,4 


1988 


11,9 


15,8 


1989 


11,9 


15,7 


1990 


12,1 


14,8 


1991 


12,3 


14,2 


1992* 


11,7 


14,7 



* Elozetes adat. 



Az elveszuletesek szama es aranya 



Ev 


Osszesen 


Hazassagbol 


Hazassagon 
kivul 


1948 


191907 


176246 


15661 


1960 


146461 


138445 


8016 


1970 


151819 


143580 


8239 



1980 148673 138068 10605 


1989 


123304 108024 15280 


1990 


125679 109168 16511 


1991 


127207 109210 17997 


1992* 


121000 102185 18815 




Ezer lakosra 


1948 


21,0 19,2 1,7 


1960 


14,7 


13,9 0,8 


1970 


14,7 


13,9 0,8 


1980 


13,9 


12,9 1,0 


1989 


11,9 


10,4 1,5 


1990 


12,1 


10,5 1,6 


1991 


12,3 


10,6 1,7 


1992* ] 11,7] 9,9] 1,8 



* Elozetes adat. 

Szuleteskor varhato atlagos elettartam (ev) 



Ev 

(evek atlaga) 


Ferfi 


No 


Ev 


Ferfi 


No 


1900-1901 


36,56 


38,15 


1984 


65,05 


73,16 


1920-1921 


41,04 


43,13 


1985 


65,09 


73,07 


1930-1931 


48,70 


51,80 


1986 


65,30 


73,21 


1941 


54,95 


58,24 


1987 


65,67 


73,74 


1950 


59,88 


64,21 


1988 


66,16 


74,03 


1960 


65,89 


70,10 


1989 


65,44 


73,79 


1970 


66,31 


72,08 


1990 


65,13 


73,71 


1980 


65,45 


72,70 


1991 


65,02 


73,83 



Az elveszuletesek alakulasa a szuleteskori suly szerint 



Ev 


2500 

grammon 

aluli 


2500 

grammon 

feluli 


Osszesen 


Atlagsiily 
(gramm) 




Fiii 


1950 


5119 


96280 


101399 


3455 


1960 


6353 


69435 


75788 


3246 


1970 


7686 


70680 


78366 


3218 


1980 


7248 


68867 


76115 


3210 



1987 5657 


58922 


64579 


3233 


1988 


5385 


58405 


63790 


3244 


1989 


5276 


58020 


63296 


3246 


1990 


5344 


58872 


64216 


3249 


1991 


5505 


59602 


65107 


3246 




Leany 


1950 


5712 


88456 


94168 


3324 


1960 


7084 


63589 


70673 


3115 


1970 


8561 


64892 


73453 


3086 


1980 


8143 


64415 


72558 


3083 


1987 


6405 


54856 


61261 


3109 


1988 


6241 


54265 


60506 


3119 


1989 


6023 


53985 


60008 


3118 


1990 


6310 


55153 


61463 


3117 


1991 


6295 


55805 


62100 


3120 




Osszes 


1950 


10831 


184736 


195567 


3392 


1960 


13437 


133024 


146461 


3183 


1970 


16247 


135572 


151819 


3154 


1980 


15391 


133282 


148673 


3148 


1987 


12062 


113778 


125840 


3173 


1988 


11626 


112670 


124296 


3183 


1989 


11299 


112005 


123304 


3184 


1990 


11654 


114025 


125679 


3185 


1991 


11800 


115407 


127207 


3184 




Fiu (%) 


1950 


5,0 


95,0 


100,0 


3455 


1960 


8,4 


91,6 


100,0 


3246 


1970 


9,8 


90,2 


100,0 


3218 


1980 


9,5 


90,5 


100,0 


3210 


1987 


8,8 


91,2 


100,0 


3233 


1988 


8,4 


91,5 


100,0 


3244 


1989 


8,3 


91,7 


100,0 


3246 


1990 


8,3 


91,7 


100,0 


3249 


1991 


8,5 


91,5 


100,0 


3246 


] Leany (%) 



1950 6,1 93,9 100,0 3324 


1960 


10,0 90,0 


100,0 3115 


1970 


11,7 88,3 


100,0 3086 


1980 


11,2 88,8 


100,0 3083 


1987 


10,5 89,5 


100,0 3109 


1988 


10,3 89,7 


100,0 3119 


1989 


10,0 90,0 


100,0 3118 


1990 


10,3 89,7 


100,0 3117 


1991 


10,1 89,9 100,0 3120 




Osszes (%) 


1950 


5,5 94,5 100,0 3392 


1960 


9,2 90,8 


100,0 3183 


1970 


10,7 89,3 


100,0 3154 


1980 


10,4 89,6 


100,0 3148 


1987 


9,6 90,4 


100,0 3173 


1988 


9,4 90,6 


100,0 3183 


1989 


9,2 90,8 


100,0 3184 


1990 


9,3 90,7 


100,0 3185 


1991 ] 9,3] 90,7] 100,0] 3184 



Az elveszuletesi aranyszamok alakulasa az anyak korcsoportja szerint 



Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1988 


1989 


1990 


1991 


Ezer megfelelo korii nore juto elveszuletes 


15-19 


46,5 


52,5 


51,0 


70,5 


44,1 


40,8 


39,5 


38,1 


20-24 


163,0 


161,5 


162,2 


162,9 


143,5 


141,8 


147,2 


146,1 


25-29 


137,7 


106,2 


111,0 


102,3 


109,5 


110,7 


115,4 


117,4 


30-34 


88,5 


54,5 


52,8 


42,4 


43,5 


43,9 


46,9 


49,7 


35-39 


54,5 


26,3 


19,0 


14,2 


14,7 


15,3 


16,4 


16,8 


40-44 


19,8 


7,9 


4,4 


3,0 


2,8 


3,0 


3,0 


3,2 


45-49 


1,7 


0,5 


0,3 


0,2 


0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


15-49 ] 75,7] 59,7] 57,2] 59,7] 48,5] 47,9] 49,4] 49,7' 



A hazas nok termekenysege (Jan. 


1-) 






Ev 


Osszesen 





1 


2 


3 


4 es 
tobb 


100 fore 

juto 

elveszuletett 

gyermek 


elve szuletett gyermekkel 




1920 


100,0 


17,9 


16,6 


12,5 


10,9 


42,2 


362 


1930 


100,0 


17,1 


16,9 


16,5 


12,8 


36,7 


327 


1949 


100,0 


18,4 


22,3 


20,7 


13,1 


25,6 


257 


1960 


100,0 


15,1 


25,3 


25,8 


13,8 


19,8 


232 


1970 


100,0 


13,8 


29,2 


31,0 


12,7 


13,2 


201 


1980 


100,0 


11,9 


27,9 


39,1 


12,3 


8,8 


189 


1990 


100,0 


8,8 


26,2 


45,9 


12,9 


6,3 


188 


1991 


100,0 


8,5j 26,0 


46,3 


13,0 


6,1 


192 



A gyermekgondozasi segelyt igenybe vevok aranya a foglalkoztatottak 
%-aban 



Ev 
(december) 


A gyest 

igenybe 

vevok szama 


A foglalkoz- 
tatottak 
%-aban 


Ev 
(december) 


A gyest, ill. 

gyedet 

igenybe vevok 

szama 


A foglalkoz- 
tatottak 
%-aban 


1967 


34220 


n. a. 


1980 


254110 


5,3 


1968 


92050 


n. a. 


1981 


241460 


5,1 


1969 


143820 


n. a. 


1982 


233220 


4,9 


1970 


167450 


3,3 


1983 


223940 


4,8 


1971 


178480 


3,5 


1984 


217626 


4,7 


1972 


185200 


3,6 


1985* 


219750 


4,7 


1973 


195070 


4,1 


1986 


224840 


4,7 


1974 


228530 


4,8 


1987 


230710 


4,8 


1975 


264930 


5,6 


1988 


240080 


5,1 


1976 


287150 


6,0 


1989 


244680 


5,2 


1977 


290030 


6,0 


1990 


251551 


5,5 


1978 


277220 


5,7 


1991 


262151 


6,2 


1979 


263990 


5,5 









* 1985-ben a gyermekgondozasi segely mellett a gyermekgondozasi dij is bevezetesre keriilt. 



Magzati vesztesegek szamanak 


es aranyanak alakulasa (ezer) 






Ev 


Korai es 
kozepidos 


Kesoi 


Terhesseg 

megszaki- 

tasok 


Osszes 

magzati 

vesztesegek 


Ev 


Korai es 
kozepidos 


Kesoi 


Terhesseg 

megszaki- 

tasok 


0SS5 

magz 
veszteseg 


magzati halalozasok 






1950 


34,3 


4,2 


1,7 


40,2 


Ezer 15-49 eves nore jut 


1960 


33,8 


2,0 


162,2 


198,0 


1950 


13,6 


1,6 


0,7 


v. 


1970 


29,8 


1,5 


192,3 


223,6 


1960 


13,6 


0,8 


65,1 


7! 


1980 


20,0 


1,2 


80,9 


102,1 


1970 


11,1 


0,6 


71,5 


8; 


1986 


18,3 


0,8 


83,6 


102,7 


1980 


7,8 


0,4 


31,4 


3! 


1987 


17,7 


0,9 


84,5 


103,1 


1986 


7,2 


0,3 


32,7 


4( 


1988 


18,0 


0,8 


87,1 


105,9 


1987 


6,9 


0,4 


33,1 


4( 


1989 


17,7 


0,7 


90,5 


108,9 


1988 


7,1 


0,3 


34,1 


4 


1990 


17,6 


0,7 


90,4 


108,7 


1989 


6,9 


0,3 


35,2 


4: 


1991 


17,1 


0,6 


89,9 


107,6 


1990 


6,9 


0,3 


35,6 


4: 










1991 


6,7] 0,2 


35,2 


4: 



Magzati vesztesegek aiakuiasa a nok korcsoportja szerint 



Korcsoport 

(ev) 


1971 


1980 


1983 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Korai es kozepidos magzati halalozasok 


-19 


2345 


2060 


1678 


1925 


2051 


1855 


1925 


1909 


20-24 


8128 


5529 


4528 


4722 


4823 


4930 


5139 


5042 


25-29 


7106 


5749 


4942 


4443 


4460 


4410 


4206 


3993 


30-34 


4839 


3382 


3122 


3591 


3519 


3277 


3124 


2885 


35-39 


2938 


1879 


1712 


2104 


2175 


2251 


2246 


2328 


40- 


3094 


1373 


1002 


917 


1019 


1014 


956 


939 


Osszesen 


28450 


19972 


16984 


17702 


18047 


17737 


17596 


17096 




Kesoi magzati halalozasok 


-19 


179 


138 


129 


99 


86 


66 


78 


68 


20-24 


552 


442 


273 


274 


208 


207 


212 


200 


25-29 


368 


322 


255 


217 


215 


157 


169 


138 


30-34 


241 


138 


158 


183 


163 


134 


134 


85 


35-39 


133 


91 


63 


89 


72 


68 


84 


64 


40- 


46 25 24 20 20 21 22 20 


Osszesen ] 1519] 1156] 902] 882] 764] 653] 699] 575' 





Terhessegmegszakitasok 


-19 


16703 


8182 


8381 


9278 


9487 


11384 


12011 


13440 


20-24 


47618 


14846 


13276 


14132 


15259 


16404 


17245 


18590 


25-29 


45572 


19607 


18151 


15848 


16342 


16731 


16367 


16441 


30-34 


37644 


17114 


18017 


20741 


20354 


19808 


18714 


17301 


35-39 


26128 


13458 


13877 


16710 


17683 


17328 


17586 


17243 


40- 


13760 7675 6897 7838 7981 8853 8471 6916 


Osszesen ] 187425] 80882] 78599] 84547] 87106] 90508] 90394] 8993l' 



Magzati vesztesegek aranyanak alakulasa a nok korcsoportja szerint 



Ev 

(evek atlaga) 


15-19 


20-24 


25-29 


30-39 


40-49 


15-49 




Ezer megfelelo korii nore juto korai es kozepidos 
magzati halalozas 


1971 


5 


20 


19 


11 


4 


11 


1980 


7 


14 


13 


7 


2 


8 


1987 


5 


15 


13 


7 




7 


1988 


6 


15 


14 


7 




7 


1989 


5 


15 


14 


7 




7 


1990 


5 


15 


14 


7 




7 


1991 


5 


15 


13 


7 




7 




Ezer megfelelo korii nore juto kesoi magzati halalozas 


1971 







1 


1 





1 


1980 







1 











1987 







1 











1988 







1 











1989 



















1990 







1 











1991 





















Ezer megfelelo korii nore juto terhessegmegszakitas 


1957 


15 


76 


95 


68 


8 


49 


1959-60 


22 


100 


124 


79 


11 


63 


1969-70 


39 


128 


148 


95 


12 


74 


1979-80 


26 


39 


44 


41 


10 


31 


1987 


26 


45 


47 


44 


11 


33 


1988 


26 47 50 45 11 34 


1989 


3l] 49] 53] 44] 10] 35' 



1990 




31 


51 


54 


45 


10 


36 


1991 




33 


54 


55 


46 


10 


35 



A terhessegmegszakitasok alakulasa a nok csaladi allapota szerint 



Ev 


A terhessegmegszakitason atesett no 
csaladi allapota 


Osszesen 


hajadon 


hazas ozvegy elvalt 


1957 


9332 


110348 


1162 


2541 


123383 


1960 


12031 


146260 


1014 


2855 


162160 


1970 


26994 


157659 


1234 


6396 


192283 


1980 


16268 


57827 


904 


5883 


80882 


1987 


17921 


57593 


1040 


7993 


84547 


1988 


19534 


57967 


1042 


8563 


87106 


1989 


22817 


58156 


977 


8558 


90508 


1990 


24321 


56820 


955 


8298 


90394 


1991 


26472' 54222' 938 8299 


89931 




(%) 


1957 


7,6 89,4 0,9 2,1 


100,0 


1960 


7,4 


90,2 


0,6 


1,8 


100,0 


1970 


14,0 


82,0 


0,6 


3,4 


100,0 


1980 


20,1 


71,5 


1,1 


7,3 


100,0 


1987 


21,2 


68,1 


1,2 


9,5 


100,0 


1988 


22,4 


66,6 


1,2 


9,8 


100,0 


1989 


25,2 


64,3 


1,1 


9,5 


100,0 


1990 


26,7 


62,9 


1,1 


9,2 100,0 


1991 


29,4] 60,3] 1,0] 9,2] 100,0' 



Terhessegmegszakitasok alakulasa a nok eleteben levo gyermekelnek 
szama szerint 



Ev 


A terhessegmegszakitason atesett no 
eletben levo gyermekelnek szama 


Osszesen 





1 


2 


3- 




1957 


13354 


32343 


37563 


40123 


123383 


1960 


19429 


46717 


51903 


44111 


162160 


1970 


32855' 63985 63396' 32047 192283 


1980 


15982] 17394] 32708] 14798] 80882 



1987 16103 16966 35814 15664 84547 


1988 


17445 17611 35730 16320 87106 


1989 


20705 17796 35699 16308 90508 


1990 


21099 17859 35071 16365 90394 


1991 


22367 17922 33188 16454 89931 




(%) 


1957 


10,8 26,2 30,5 32,5 100,0 


1960 


12,0 


28,8 


32,0 


27,2 


100,0 


1970 


17,1 


33,3 


33,0 


16,6 


100,0 


1980 


19,8 


21,5 


40,4 


18,3 


100,0 


1987 


19,0 


20,1 


42,4 


18,5 


100,0 


1988 


20,0 


20,2 


41,0 


18,7 


100,0 


1989 


22,9 


19,7 


39,4 


18,0 


100,0 


1990 


23,3 


19,8 


38,8 


18,1 


100,0 


1991 ] 24,9] 19,9] 36,9] 18,3] 100,0 



A terhessegmegszakitasok alakulasa az engedelyezes indoka szerint 



Engedelyezes indoka 


1989 


1990 


1991 


A terhes nonel fennallo 
egeszsegi ok 


9099 


8129 


7246 


A magzat orvosilag 
valosziniisitheto siilyos 
fogyatekossaga, illetve 
eletkeptelensege 


412 


164 


101 


A terhes no nem el 
pazassagban 


27801 


29294 


29975 


A terhesseg 

piincselekmeny 

Niovetkezmenye 


10 


9 


4 


A terhes nonek, illetve 
hazastarsanak nines 
onallo lakasa 


3604 


3760 


4112 


A terhes no 35. eletevet 
|bet61t6tte 


14643 


17385 


18691 


A terhes nonek 2 elo 
gyermeke van 


31480 


28276 


25847 


A terhes no vagy 
hazastarsa 
szabadsagvesztes- 
punteteset tolti 


42 


24 


14 



A terhes no hazastarsa 
sorkatona 


251 


174 


101 


Egyeb szocialis ok 


3166 


3179 


3840 


Osszesen 


90508 


90394 


89931 




(%) 


A terhes nonel fennallo 
egeszsegi ok 


10,1 


9,0 


8,1 


A magzat orvosilag 
valosziniisitheto siilyos 
fogyatekossaga, illetve 
eletkeptelensege 


0,5 


0,2 


0,1 


A terhes no nem el 
pazassagban 


30,7 


32,4 


33,3 


A terhesseg 

piincselekmeny 

Niovetkezmenye 


0,0 


0,0 


0,0 


A terhes nonek, illetve 
hazastarsanak nines 
onallo lakasa 


4,0 


4,2 


4,6 


A terhes no 35. eletevet 
petoltotte 


16,2 


19,2 


20,8 


A terhes nonek 2 elo 
gyermeke van 


34,7 


31,3 


28,7 


A terhes no vagy 
hazastarsa 
szabadsagvesztes- 
punteteset tolti 


0,0 


0,0 


0,0 


A terhes no hazastarsa 
sorkatona 


0,3 


0,2 


0,1 


Egyeb szocialis ok 


3,5 


3,5 


4,3 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 



A csecsemohalalozasok aranyanak alakulasa korcsoport szerint 



Korcsoport 
(nap, honap) 


1948 


1960 


1970 


1980 


1988 


1989 


1990 


1991 




Ezer szuletesre juto szuletes koruli halalozasok szama 


Kesoi magzati 
halal 


24,0 


13,2 


9,9 


7,7 


6,1 


5,3 


5,5 


4,5 


napos 


11,3 


12,5 


13,4 


7,8 


4,9 


4,4 


4,2 


4,4 


1 napos 


4,7 


3,1 


3,7 


2,4 


1,8 


1,9 


1,8 


1,8 


2 napos 


3,8 


2,3 


2,8 


1,6 


1,1 


1,1 


1,1 


1,0 



3napos 2,2 1,3 1,3 1,3 0,8 0,7 0,5 0,6 


4 napos 


1,7 1,0 


1,1 


0,9 


0,5 0,4 


0,4 


0,4 


5 napos 


1,4 0,9 


1,0 


0,7 


0,4 0,4 


0,3 


0,4 


6 napos 


1,3 0,7 


0,9 


0,5 


0,3 0,3 


0,3 


0,3 


0-6 napos 


26,4 21,8 


24,2 


15,2 


9,7 9,2 


8,7 


9,0 


Osszesen 


50,4 35,0 34,1 22,9 15,8 14,5 14,2 13,5 




Ezer elveszulottre juto 1 even aluli meghalt 


napos 


11,6 12,6 13,6 7,8 4,9 4,4 4,3 4,4 


1-2 napos 


8,7 5,5 


6,5 


4,1 


2,8' 3,0 


2,9 


2,9 


3-6 napos 


6,8 4,0 


4,4 


3,5 


2,0 1,9 


1,6 


1,8 


7-13 napos 


6,9 2,2 


2,3 


1,6 


1,2 1,5 


1,2 


1,3 


14-30 napos 


10,0 3,1 


1,9 


1,0 


1,0 1,0 


1,0 


1,2 


1-2 honapos 


19,3 7,3 


2,6 


2,0 


1,5 1,7 


1,5 


1,8 


3-5 honapos 


17,2 7,5 


2,5 


1,8 


1,4 1,1 


1,2 


1,4 


6-11 honapos 


13,6 5,4 


2,1 


1,4 


1,0 1,1 


1,1 


1,0 


Osszesen 


94,1 47,6 


35,9 


23,2 


15,8 15,7 


14,8 


15,6 


Ebbol: 














28 napon aluH 


n. a. 27,0 


28,4 


17,9 


11,8 11,7 


10,8 


11,4 


^8 napon feluli ] n. a.] 20,6] 7,5] 5,3] 4,o] 4,o] 4,o] 4,3' 



A csecsemohalalozasok alakulasa sziileteskori suly szerint 






Ev 


2500 grammon 


2500 grammon 




2500 grammon 


aluli 


feluli Osszesen 


aluli feluli Osszesen 


aluli 


feluH Osszesen 




% 


Ezer azonos siilyii elveszulottre jui 
1 even aluli meghalt 


1954 


4936 8620 


13556 36,4 63,6 


100,0 


315,9 41,5 60 


1960 


3458 


3518 


6976 49,6 


50,4 


100,0 


257,3 


26,4 


47 


1970 


3733 


1716 


5449 68,5 


31,5 


100,0 


229,8 


12,7 


35 


1980 


2350 


1093 


3443 68,3 


31,7 


100,0 


152,7 


8,2 


23 


1987 


1481 


697 


2178 68,0 


32,0 


100,0 


122,8 


6,1 


17 


1988 


1302 


665 


1967 66,2 


33,8 


100,0 


112,0 


5,9 


15 


1989 


1288 


653 


1941 66,4 


33,6 


100,0 


114,0 


5,8 


15 


1990 


1236 


627 


1863 66,3 


33,7 


100,0 


106,1 


5,5 


14 


1991 


135l] 638 


J 1989] 67,9] 32,1 


J ioo,o' 


114,5] 5,5] 15 



A halalozasok szamanak alakulasa 



Ev 


Ferfi 


No 


Osszesen 


1948 


55797 


49983 


105780 


1960 


51667 


49858 


101525 


1970 


62545 


57652 


120197 


1980 


76729 


68626 


145355 


1986 


77059 


70030 


147089 


1987 


74917 


67684 


142601 


1988 


73339 


66703 


140042 


1989 


76521 


68174 


144695 


1990 


76936 


68724 


145660 


1991 


76762 


68051 


144813 


1992 ] 77660] 68840] 146500 



Ezer lakosra juto halalozas 



Ev Ferfi No Osszesen 


1948 


12,7 


10,5 11,6 


1960 


10,7 


9,6 10,2 


1970 


12,5 


10,8 11,6 


1980 


14,8 


12,4 13,6 


1986 


15,0 


12,7 13,8 


1987 


14,6 


12,3 13,4 


1988 


14,4 


12,2 13,2 


1989 


15,0 


12,4 13,7 


1990 


15,5 


12,8 14,1 


1991 


15,5 


12,6 14,0 


1992 1 15,7] 12,8] 14,2 



A meghalt ferfiak szama korcsoportok szerint 








Kor- 

csoport 

(ev) 


1948 


1960 


1970 


1980 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 





10360 


3988 


3147 


1968 


1278 


1103 


1081 


1055 


1129 


1 


752 


298 


160 


99 


68 


60 


57 


46 


68 


2 


327 


115 


76 


61 


44 


34 


37 


32 


28 


^-4 


443 


154 


98 


89 


56 


51 


62 


63 


52 



5-9 


600 


265 


153 


169 


109 


107 


112 


103 


114 


10-14 


456 


241 


188 


153 


139 


157 


150 


141 


113 


15-19 


912 


453 


539 


333 


374 


331 


381 


410 


360 


20-24 


1498 


503 


587 


630 


427 


425 


494 


546 


511 


25-29 


1404 


587 


637 


813 


660 


591 


617 


632 


649 


30-34 


1008 


695 


656 


876 


1285 


1229 


1283 


1215 


1082 


35-39 


1677 


911 


1004 


1396 


1687 


1670 


1971 


2092 


2122 


40-44 


2074 


705 


1522 


1949 


2222 


2281 


2475 


2581 


2931 


45-49 


2624 


1754 


2168 


2995 


3267 


3205 


3640 


3757 


3790 


50-54 


2833 


2773 


1968 


4672 


4575 


4432 


4687 


4673 


4917 


55-59 


3285 


4290 


4551 


6480 


6520 


6331 


6657 


6777 


6459 


60-64 


4142 


5378 


6993 


5361 


8763 


8652 


8929 


8839 


8713 


65-69 


4766 


5836 


9232 


10371 


8315 


9328 


10426 


10262 


10293 


70-74 


5471 


6849 


9815 


12446 


9340 


7662 


6941 


7112 


8000 


75-79 


5128 


7149 


8230 


11996 


11617 


11495 


11637 


11311 


10173 


^0-84 


3797 


5311 


6239 


8451 


8295 


8343 


8605 


8937 


8934 


^5- 


2240 


3412 


4582 


5421 


5876 


5852 


6279 


6352 


6324 


Ossze- 
sen 


55797 


51667 


62545 


76729 


74917 


73339 


76521 


76936 


76762 


Atlagos 
|kor 


46,84 


60,04 


62,95 


64,87 


64,93 


65,12 


64,81 


64,75 


64,57 



A meghalt ferfiak aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 






Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 








Ezer megfelelo korii ferfira ji 


ito halalo2 


'As 









101,97 


55,13 


39,29 


26,43 


19,79 


17,29 


17,08 


16,43 


17,34 


1 


9,11 


4,13 


1,87 


1,13 


1,05 


0,94 


0,91 


0,74 


1,09 


2 


4,28 


1,59 


0,97 


0,69 


0,69 


0,53 


0,58 


0,51 


0,45 


3-4 


2,54 


0,83 


0,66 


0,45 


0,44 


0,40 


0,48 


0,49 


0,41 


5-9 


1,51 


0,58 


0,46 


0,41 


0,28 


0,29 


0,32 


0,31 


0,35 


10-14 


1,20 


0,62 


0,47 


0,43 


0,32 


0,35 


0,33 


0,33 


0,28 


15-19 


2,22 


1,20 


1,06 


1,05 


0,99 


0,87 


0,98 


1,01 


0,84 


20-24 


3,68 


1,60 


1,45 


1,47 


1,28 


1,24 


1,40 


1,55 


1,42 


25-29 


3,72 


1,62 


1,68 


1,73 


1,87 


1,74 


1,85 


2,03 


2,10 


30-34 


4,03 


1,99 


2,04 


2,29 


2,79 


2,74 


3,03 


3,23 


3,06 


^5-39 


4,61 


2,54 


2,72] 3,7l] 4,13 


4,02 


4,58 


4,90 


4,90 



40-44 6,26 3,48 4,23 5,87 6,38 6,41 6,82 7,10 7,77 


45-49 


8,40 


5,50 


6,12 


8,74 10,40 


9,98 


11,05 


11,51 


11,70 


50-54 


11,83 


9,14 


9,53 


13,65 15,71 


15,51 


16,60 


16,74 


17,39 


55-59 


17,27 


16,08 


14,78 


20,10 22,20 


21,77 


23,27 


24,59 


24,14 


60-64 


25,32 


25,30 


25,80 


29,65' 32,77 


32,81 


34,10 


34,15 


34,07 


65-69 


37,52 


40,02 


42,68 


43,48 44,01 


44,27 


46,87 


46,28 


46,61 


70-74 


60,86 


63,35 


66,49 


69,87 68,53 


65,19 


64,10 


63,28 


63,04 


75-79 


97,18 


101,79 


104,51 


109,59 99,35 


96,60 


97,42 


100,45 


99,94 


80-84 


154,69 


162,29 


159,00 


161,76 151,67 


148,62 


147,68 


152,50 


148,10 


N^ 


257,39 


271,33 


269,11 


260,10 233,10 


223,59 


232,88 


252,95 


247,54 


Osszesen ] 12,47] 10,93] 12,33] 14,34] 14,63] 14,35] 15,00] 15,45] 15,46 



A meghalt nok szama 


korcsoportok szerint 






Korcsoport 

(ev) 


1948 


1960 


1970 


1980 


1987 


1989 


1990 


1991 





7694 


2988 


2302 


1475 


900 


860 


808 


860 


1 


654 


273 


132 


72 


46 


46 


47 


38 


2 


301 


100 


61 


45 


30 


28 


24 


27 


3-4 


390 


104 


65 


52 


50 


43 


34 


35 


5-9 


518 


171 


105 


90 


77 


81 


87 


65 


10-14 


430 


114 


104 


93 


82 


88 


84 


73 


15-19 


822 


217 


187 


138 


139 


124 


170 


156 


20-24 


1253 


271 


212 


210 


155 


169 


191 


182 


25-29 


1185 


332 


258 


310 


225 


231 


199 


192 


30-34 


832 


505 


311 


397 


510 


507 


471 


428 


35-39 


1281 


720 


521 


614 


737 


796 


832 


899 


40-44 


1434 


636 


872 


941 


985 


1059 


1119 


1106 


45-49 


1825 


1453 


1403 


1540 


1373 


1520 


1534 


1564 


50-54 


2295 


2013 


1315 


2329 


2081 


2111 


2093 


2101 


55-59 


2722 


2741 


2923 


3566 


3327 


3304 


3112 


3042 


60-64 


3668 


4185 


4466 


3404 


4866 


4747 


4745 


4700 


65-69 


4617 


5610 


6427 


7464 


5942 


7221 


7172 


7087 


70-74 


5513 


7500 


9249 


10623 


8406 


6343 


6403 


7035 


75-79 


5419 


8700 


10289 


12472 


13060 


12932 


12837 


11423 


80-84 


4086 


6720 


9008 


12350 


12272 


12942 


13326 


13388 


^5- 


3044 


4505 


7442 


10441 


12421 


13022 


13436 


13650 



Osszesen 


49983 


49858 


57652 


68626 


67684 


68174 


68724 


68051 


Atlagos 
|kor 


50,71 


64,50 


68,45 


70,86 


72,13 


72,24 


72,41 


72,41 



A meghalt nok aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 




Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1987 


1989 


1990 


1991 




Ezer megfelelo korii nore juto halalozas 





82,44 


44,65 


32,07 


20,58 


14,69 


14,33 


13,15 


13,85 


1 


8,03 


3,69 


1,76 


0,97 


0,74 


0,77 


0,79 


0,63 


2 


4,03 


1,45 


0,78 


0,52 


0,49 


0,46 


0,40 


0,46 


3-4 


2,39 


0,69 


0,54 


0,31 


0,41 


0,35 


0,28 


0,29 


5-9 


1,33 


0,40 


0,31 


0,24 


0,21 


0,24 


0,28 


0,21 


10-14 


1,09 


0,33 


0,28 


0,24 


0,20 


0,21 


0,21 


0,19 


15-19 


2,04 


0,59 


0,41 


0,43 


0,39 


0,34 


0,44 


0,39 


20-24 


2,94 


0,79 


0,53 


0,51 


0,49 


0,51 


0,57 


0,53 


25-29 


2,86 


0,99 


0,67 


0,68 


0,66 


0,73 


0,66 


0,64 


30-34 


2,97 


1,28 


0,95 


1,04 


1,14 


1,24 


1,26 


1,22 


35-39 


3,29 


1,84 


1,45 


1,62 


1,82 


1,87 


1,94 


2,07 


40-44 


4,01 


2,72 


2,27 


2,74 


2,79 


2,89 


3,03 


2,88 


45-49 


5,60 


3,85 


3,59 


4,21 


4,05 


4,37 


4,45 


4,59 


50-54 


7,83 


5,93 


5,82 


6,33 


6,30 


6,50 


6,51 


6,50 


55-59 


11,63 


9,41 


8,43 


9,63 


9,77 


9,91 


9,61 


9,56 


60-64 


18,17 


15,82 


13,95 


15,63 


14,50 


14,42 


14,62 


14,66 


65-69 


29,81 


28,07 


24,90 


23,86 


22,59 


23,16 


23,24 


23,05 


70-74 


50,44 


48,98 


44,78 


41,98 


40,82 


38,43 


37,37 


35,96 


75-79 


85,30 


86,92 


77,91 


72,89 


66,34 


63,75 


66,56 


64,68 


80-84 


136,19 


145,96 


131,31 


123,30 


113,69 


111,46 


113,93 


110,99 


^^ 


226,39 


239,91 


227,18 


219,16 


202,33 


196,62 


212,95 


210,94 


Osszesen 


10,58] 9,73] 10,67] 12,08] 12,33] 12,45] 12,76] 12,65 



A meghaltak szama korcsoportok szerint 



Korcsoport 

(ev) 


1948 


1960 


1970 


1980 


1987 


1989 


1990 


1991 





18054 


6976 


5449 


3443 


2178 


1941 


1863 


1989 


1 


1406 


571 


292 


171 


114 


103 


93 


106 



2 


628 


215 


137 


106 


74 


65 


56 


55 


3-4 


833 


258 


163 


141 


106 


105 


97 


87 


5-9 


1118 


436 


258 


259 


186 


193 


190 


179 


10-14 


886 


355 


292 


246 


221 


238 


225 


186 


15-19 


1734 


670 


726 


471 


513 


505 


580 


516 


20-24 


2751 


774 


799 


840 


582 


663 


737 


693 


25-29 


2589 


919 


895 


1123 


885 


848 


831 


841 


30-34 


1840 


1200 


967 


1273 


1795 


1790 


1686 


1510 


35-39 


2958 


1631 


1525 


2010 


2424 


2767 


2924 


3021 


40-44 


3508 


1341 


2394 


28900 


3207 


3534 


3700 


4037 


45-49 


4449 


3207 


3571 


4535 


4640 


5160 


5291 


5354 


50-54 


5128 


4786 


3283 


7001 


6656 


6798 


6766 


7018 


55-59 


6007 


7031 


7474 


10046 


9847 


9961 


9889 


9501 


60-64 


7810 


9563 


11459 


8765 


13629 


13676 


13584 


13413 


65-69 


9383 


11446 


15659 


17835 


14257 


17647 


17434 


17380 


70-74 


10984 


14349 


19064 


23069 


17746 


13284 


13515 


15035 


75-79 


10547 


15849 


18519 


24468 


24677 


24569 


24148 


21596 


80-84 


7883 


12031 


15247 


20801 


20567 


21547 


22263 


22322 


^^ 


5284 


7917 


12024 


15862 


18297 


19301 


19788 


19974 


Osszesen ] 105780] 101525] 120197] 145355] 14260l] 144695] 14566o] 144813 



A meghaltak aranyanak alakulasa korcsoportok szerint 






Korcsoport 

(ev) 


1948^9 


1959-60 


1969-70 


1979-80 


1987 


1989 


1990 


1991 




Ezer megfelelo korii lakosra juto halalozas 





92,54 


50,06 


35,80 


23,58 


17,31 


15,74 


14,82 


15,64 


1 


8,58 


3,91 


1,82 


1,05 


0,90 


0,84 


0,77 


0,87 


2 


4,16 


1,52 


0,88 


0,61 


0,59 


0,52 


0,46 


0,45 


3-4 


2,46 


0,77 


0,60 


0,38 


0,42 


0,42 


0,39 


0,35 


5-9 


1,42 


0,50 


0,39 


0,33 


0,24 


0,28 


0,29 


0,28 


10-14 


1,14 


0,48 


0,38 


0,34 


0,26 


0,27 


0,27 


0,24 


15-19 


2,13 


0,90 


0,75 


0,75 


0,70 


0,67 


0,73 


0,62 


20-24 


3,30 


1,19 


1,00 


1,00 


0,90 


0,96 


1,07 


0,98 


25-29 


3,27 


1,30 


1,18 


1,21 


1,28 


1,30 


1,35 


1,38 


30-34 


3,47 


1,63 


1,48 


1,67 


1,98 


2,15 


2,25 


2,15 


^5-39 


3,92 


2,17] 2,08] 2,66] 2,98] 3,23 


3,42 


3,49 



40-44 5,09 3,08 3,22 4,25 4,57 4,85 5,05 5,31 


45-49 


6,96 


4,63 


4,79 


6,40 


7,10 


7,62 


7,89 


8,05 


50-54 


9,65 


7,46 


7,56 


9,82 


10,71 


11,19 


11,26 


11,58 


55-59 


14,15 


12,58 


11,38 


14,42 


15,52 


16,07 


16,50 


16,22 


60-64 


21,31 


20,10 


19,39 


21,91 


22,60 


23,14 


23,28 


23,27 


65-69 


33,23 


33,14 


32,88 


32,39 


31,54 


33,03 


32,88 


32,90 


70-74 


55,05 


54,98 


53,80 


53,56 


51,85 


48,60 


47,63 


46,62 


75-79 


90,59 


93,07 


88,04 


87,12 


78,64 


76,23 


49,05 


77,57 


80-84 


144,25 


152,74 


141,47 


136,57 


126,46 


123,56 


126,80 


123,36 


N^ 


238,39 


252,43 


241,88 


231,45 


211,29 


207,11 


224,34 


221,30 


Osszesen ] 11,49] 10,3l] 11,47] 13,17] 13,44] 13,68] 14,05] 14,00 



A halalozasok alakulasa csaladi allapot szerint 



Ev (evek atlaga) 


Notlen, 
hajadon 


Hazas* 


Ozvegy 


Elvalt 


Osszesen 


Ferfi 


1948-49 


18142 


27590 


8947 


492 


55171 


1959-60 


8930 


32270 


10446 


883 


52529 


1969-70 


7911 


40379 


11763 


1632 


61685 


1979-80 


7659 


49009 


14171 


3587 


74426 


1988 


6948 


46095 


14568 


5728 


7339 


1989 


7610 


47364 


14966 


6581 


76521 


1990 


7698 


47572 


14850 


6816 


76936 


1991 


7682 


47424 


14576 


7080 


76762 


No 


1948-49 


14286 


14730 


21119 


443 


50578 


1959-60 


7674 


15046 


26484 


970 


50174 


1969-70 


7085 


17133 


30719 


1806 


56743 


1979-80 


6774 


19792 


37049 


3051 


66666 


1988 


5541 


17455 


39425 


4282 


66703 


1989 


5625 


17502 


40517 


4530 


68174 


1990 


5695 


17378 


41013 


4638 


68724 


1991 


5581 


17050 


40526 


4894 


68051 


Ferfi, no egyutt 


1948-49 32428 42320 30066 935 105749 


1959-60 ] 16604] 47316] 3693o] 1853] 102703 



1969-70 14996 57512 42482 3438 118428 


1979-80 


14433 


68801 


51220 


6638 


141092 


1988 


12489 


63550 


53993 


10010 


140042 


1989 


13235 


64866 


55483 


11111 


144695 


1990 


13393 


64950 


55863 


11454 


145660 


1991 13263 64474 55102 11974 144813 


Ferfi 


1948-49 8,4 13,1 69,4 16,2 12,5 


1959-60 


4,2 


12,8 


86,5 


18,4 


10,9 


1969-70 


3,8 


14,9 


94,8 


18,8 


12,3 


1979-80 


3,7 


17,4 


101,4 


24,0 


14,3 


1988 


3,3 


17,6 


94,2 


25,1 


14,4 


1989 


3,6 


18,2 


96,1 


28,1 


15,0 


1990 


3,7 


19,0 


98,3 


27,0 


15,5 


1991 3,7 19,1 95,8 27,4 15,5 


No 


1948-49 7,2 7,0 33,2 7,7 10,6 


1959-60 


4,0 


6,0 


43,0 


9,5 


9,7 


1969-70 


4,0 


6,3 


47,3 


11,2 


10,7 


1979-80 


3,9 


7,0 


51,7 


12,4 


12,1 


1988 


3,2 


6,7 


50,5 


12,7 


12,2 


1989 


3,2 


6,7 


51,6 


13,2 


12,4 


1990 


3,3 


6,9 


52,9 


12,8 


12,8 


1991 3,2 6,9 51,9 13,2 12,6 


Ferfi, no egyutt 


1948-49 7,8 10,0 39,3 10,7 11,5 


1959-60 


4,1 


9,4 


50,1 


12,4 


10,3 


1969-70 


3,9 


10,6 


54,9 


13,9 


11,5 


1979-80 


3,8 


12,2 


59,8 


16,8 


13,2 


1988 


3,2 


12,1 


57,1 


17,7 


13,2 


1989 


3,4 


12,5 


59,0 


19,2 


13,7 


1990 


3,5 


12,9 


60,3 


18,6 


14,1 


1991 ] 3,5] 13,0] 59,1] 19,0] 14,0' 



* Ismeretlen csaladi allapotuakkal 

A halalozasok alakulasa 



egyutt. 

halalokok szerint* 



|Halalok 



J 1948J 1960j 1970j 1980j 1988J 1989J 1990j 1991 



Tuberkulozis (a kesoi 
patasok is) 


9972 


3097 


1991 


1245 


670 


742 


699 


702 


Egyeb fertozo es 
elosdiek okozta 
petegsegek 


4790 


1412 


783 


278 


229 


259 


264 


238 


Az ajak, szajureg es a 
garat rosszindulatii 
daganata 


278 


272 


373 


699 


1023 


1098 


1120 


1230 


A gyomor es a belek 

rosszindulatii 

daganata 


4878 


5575 


6159 


5866 


5429 


5486 


5501 


5549 


A vegbel 

rosszindulatii 

daganata 


311 


648 


999 


1597 


1662 


1721 


1721 


1658 


A maj, az epeholyag es 
az epevezetekek 
rosszindulatii 
daganata 


1251 


1419 


1837 


2092 


2144 


2056 


2072 


2161 


A hasnyalmirigy 

rosszindulatii 

daganata 


100 


502 


900 


1181 


1440 


1418 


1460 


1443 


A gege, legcso, 
horgok, tudo es a 
mellhartya 
rosszindulatii 
daganata 


865 


2301 


3822 


5731 


7094 


7264 


7632 


7868 


Az emlo rosszindulatii 
daganata 


503 


833 


1314 


1826 


2052 


2133 


2119 


2207 


A noi nemi szervek 

rosszindulatii 

daganata 


1551 


1849 


1903 


2120 


1939 


1952 


1869 


1858 


Egyeb rosszindulatii 
daganatok 


1625 


3496 


4949 


6438 


7076 


7318 


7377 


7433 


Joindulatii, 
bizonytalan 
termeszetii es k. m. 
n.** termeszetii 
daganatok 


694 


495 


376 


387 


379 


388 


350 


329 


Cukorbetegseg 


345 


786 


841 


2031 


1939 


1925 


1964 


1878 


Heveny reumas laz 


21 


39 


5 


4 


1 


1 


2 


- 


Idult reumas 
szivbetegsegek 


362 


533 


1029 


1845 


875 


853 


900 


772 


Magasvernyomas- 
petegseg 


15 


2329 


3964 


4392 


5298 


5543 


5773 


5525 



Ischaemias 
szivbetegseg 


1208 


6919 


23534 


25724 


28006 


28194 


28191 


28869 


A szivbetegseg egyeb 
formai 


16005 


16699 


8459 


7089 


4897 


5250 


5264 


5130 


Agyerbetegsegek 


7380 


14410 


17474 


24851 


21047 


21127 


21347 


21030 


Influenza 


265 


2025 


1139 


181 


84 


185 


72 


52 


Tudogyulladas 


8268 


4938 


1724 


1682 


753 


1008 


886 


822 


Horghurut, 
tudotagulat es asztma 


1297 


3261 


2251 


7043 


4329 


4773 


4800 


4498 


Peptikus fekely 


547 


540 


941 


1093 


857 


969 


1003 


890 


Belzarodas es serv 


867 


837 


732 


569 


441 


447 


462 


429 


Idult majbetegseg es 
majzsugorodas 


366 


885 


1330 


2968 


4651 


5476 


5447 


5892 


Vesegyulladas, 
vesebajos szindroma 
es nephrosis 


1496 


907 


761 


612 


460 


442 


495 


428 


Prosztatatiiltenges 


255 


471 


562 


472 


209 


175 


161 


129 


Veteles 


129 


36 


13 


8 


7 


3 


4 


1 


A terhesseg, szules es 

gyermekagy 

szovodmenyei 


192 


51 


51 


23 


14 


16 


22 


15 


Veleszuletett 
anomaliak 


663 


1031 


1133 


1015 


704 


700 


652 


673 


Perinatalis idoszakkal 
osszefuggo bizonyos 
allapotok 


7407 


2788 


3306 


2096 


1212 


1199 


1100 


1198 


Funetek es rosszul 

meghatarozott 

allapotok 


18586 


4607 


517 


86 


122 


119 


173 


156 


Osszes egyeb 
petegsegek 


8122 


9532 


15527 


19827 


20527 


21399 


21483 


20866 


Motoros 
jarmiibalesetek 


307 


642 


1717 


1755 


1828 


2305 


2623 


2330 


Osszes egyeb 
palesetek 


2427 


2710 


3909 


5403 


5942 


5992 


6137 


6069 


Ongyilkossag es 
onsertes 


2178 


2493 


3595 


4809 


4377 


4396 


4133 


3993 


Emberoles es mas 
szemelyek altal 
szandekosan okozott 
serules, egyeb 
serulesek 


254 


157 


277 


317 


325 


363 


382 


492 



Osszesen 



J 105780J 101525J 120197J 145355J 140042J 144695J 145660j 144813 



*A IX. Betegsegek Nemzetkozi Osztalyozasa roviditett nevjegyzek alapjan. 
** Kulon megnevezes nelkul 



A halandosag alakulasa halalokok szerint (10 ezer 


lakosra) 




Halalok 


1948 


1960 


1970 


1980 


1988 


1989 


1990 


1991 


Tuberkulozis (a kesoi 
|hatasok is) 


10,89 


3,10 


1,93 


1,16 


0,63 


0,70 


0,67 


0,68 


Egyeb fertozo es 
elosdiek okozta 
petegsegek 


5,23 


1,41 


0,76 


0,26 


0,22 


0,24 


0,25 


0,23 


Az ajak, szajureg es a 
garat rosszindulatii 
daganata 


0,30 


0,27 


0,36 


0,65 


0,97 


1,04 


1,08 


1,19 


A gyomor es a belek 

rosszindulatii 

daganata 


5,33 


5,58 


5,96 


5,48 


5,12 


5,19 


5,31 


5,36 


A vegbel 

rosszindulatii 

daganata 


0,34 


0,65 


0,97 


1,49 


1,57 


1,63 


1,66 


1,60 


A maj, az epeholyag es 
az epevezetekek 
rosszindulatii 
daganata 


1,37 


1,42 


1,78 


1,95 


2,02 


1,94 


2,00 


2,09 


A hasnyalmirigy 

rosszindulatii 

daganata 


0,11 


0,50 


0,87 


1,10 


1,36 


1,34 


1,41 


1,39 


A gege, legcso, 
horgok, tudo es a 
mellhartya 
rosszindulatii 
daganata 


0,94 


2,31 


3,70 


5,35 


6,69 


6,87 


7,36 


7,60 


Az emlo rosszindulatii 
daganata 


0,55 


0,83 


1,27 


1,70 


1,94 


2,02 


2,04 


2,13 


A noi nemi szervek 

rosszindulatii 

daganata 


1,69 


1,85 


1,84 


1,98 


1,83 


1,85 


1,80 


1,80 


Egyeb rosszindulatii 
daganatok 


1,77 


3,50 


4,79 


6,01 


6,68 


6,92 


7,12 


7,18 


Joindulatii, 
bizonytalan 
termeszetii es k. m. 
n.** termeszetii 
daganatok 


0,76 


0,50 


0,36 


0,36 


0,36 


0,37 


0,34 


0,32 



Cukorbetegseg 


0,38 


0,79 


0,81 


1,90 


1,83 


1,82 


1,89 


1,82 


Heveny reumas laz 


0,02 


0,04 


0,00 


0,00 


0,00 


0,00 


0,00 


- 


Idult reumas 
szivbetegsegek 


0,39 


0,53 


1,00 


1,72 


0,83 


0,81 


0,87 


0,75 


Magasvernyomas- 
|betegseg 


0,02 


2,33 


3,83 


4,10 


5,00 


5,24 


5,57 


5,34 


Ischaemias 
szivbetegseg 


1,32 


6,93 


22,76 


24,02 


26,43 


26,65 


27,20 


27,90 


A szivbetegseg egyeb 
formai 


17,48 


16,73 


8,18 


6,62 


4,62 


4,96 


5,08 


4,96 


Agyerbetegsegek 


8,06 


14,43 


16,90 


23,20 


19,86 


19,97 


20,60 


20,33 


Influenza 


0,29 


2,03 


1,10 


0,17 


0,08 


0,17 


0,07 


0,05 


Tudogyulladas 


9,03 


4,95 


1,67 


1,57 


0,71 


0,95 


0,85 


0,79 


Horghurut, 
tudotagulat es asztma 


1,42 


3,27 


2,18 


6,58 


4,09 


4,51 


4,63 


4,35 


Peptikus fekely 


0,60 


0,54 


0,91 


1,02 


0,81 


0,92 


0,97 


0,86 


Belzarodas es serv 


0,95 


0,84 


0,71 


0,53 


0,42 


0,42 


0,45 


0,41 


Idult majbetegseg es 
majzsugorodas 


0,40 


0,89 


1,29 


2377 


4,39 


5,18 


5,26 


5,69 


Vesegyulladas, 
vesebajos szindroma 
es nephrosis 


1,63 


0,91 


0,74 


0,57 


0,43 


0,42 


0,48 


0,41 


Prosztatatiiltenges 


0,28 


0,47 


0,54 


0,44 


0,20 


0,17 


0,16 


0,12 


Veteles 


0,14 


0,04 


0,01 


0,01 


0,01 


0,00 


0,00 


0,00 


A terhesseg, szules es 

gyermekagy 

szovodmenyei 


0,21 


0,05 


0,05 


0,02 


0,01 


0,02 


0,02 


0,01 


Veleszuletett 
anomaliak 


0,72 


1,03 


1,10 


0,92 


0,66 


0,66 


0,63 


0,65 


Perinatalis idoszakkal 
osszefuggo bizonyos 
allapotok 


8,09 


2,79 


3,20 


1,96 


1,14 


1,13 


1,06 


1,16 


Funetek es rosszul 

meghatarozott 

allapotok 


20,29 


4,62 


0,50 


0,08 


0,12 


0,12 


0,17 


0,15 


Osszes egyeb 
petegsegek 


8,87 


9,55 


15,02 


18,51 


19,37 


20,23 


20,73 


20,17 


Motoros 
jarmiibalesetek 


0,33 


0,64 


1,66 


1,64 


1,73 


2,18 


2,53 


2,25 


Osszes egyeb 
palesetek 


2,65 


2,71 


3,78 


5,04 


5,59 


5,66 


5,92 


5,87 



Ongyilkossag es 
onsertes 


2,38 


2,50 


3,48 


4,49 


4,13 


4,16 


3,99 


3,86 


Emberoles es mas 
szemelyek altal 
szandekosan okozott 
serules, egyeb 
serulesek 


0,28 


0,16 


0,27 


0,30 


0,31 


0,34 


0,37 


0,48 


Osszesen 


115,51 


101,69 


116,28 


135,70 


132,16 


136,79 


140,53 


139,97 



* Kulon megnevezes nelkul. 



Halalos balesetek aranyanak alakulasa nem es korcsoport szerint (100 
ezer megfelelo koru es nemu lakosra) 



Ev \i 1-6 7-14 15-39 ^0-59 ^0- Osszesen 


Halalos kozlekedesi balesetek 
Ferfi 


1954 0,9 8,2 6,0 24,0 24,7 24,8 19,9 


1960 


- 


2,8 


4,1 


23,3 


26,0 


31,7 


19,6 


1970 


- 


6,4 


9,2 


39,1 


40,8 


56,3 


35,2 


1980 


2,6 


5,8 


7,2 


31,7 


40,1 


61,2 


32,2 


1988 


4,7 


5,6 


5,8 


32,0 


37,1 


57,9 


31,4 


1989 


4,8 


5,0 


7,3 


41,5 


43,9 


65,9 


38,3 


1990 


1,6 


6,1 


6,3 


50,8 


53,2 


68,8 


44,6 


1991 1,5 7,4 6,8 44,5 50,4 58,8 40,4 


No 


1954 0,9 4,3 1,8 3,7 4,9 8,3 4,4 


1960 


1,4 


2,9 


1,7 


2,7 


3,5 


11,0 


4,1 


1970 


1,4 


7,3 


6,4 


4,5 


8,7 


20,6 


9,0 


1980 


1,4 


3,4 


4,1 


6,2 


7,8 


22,4 


9,2 


1988 


1,7 


4,0 


1,9 


8,3 


9,6 


22,0 


10,4 


1989 


6,7 


5,7 


5,7 


9,2 


12,7 


24,7 


12,8 


1990 


6,5 


5,8 


5,3 


10,6 


13,2 


26,7 


13,8 


1991 0,0 3,3 4,2 11,5 11,8 19,9 12,0 


Osszesen 


1954 0,9 6,3 3,9 14,0 14,3 15,4 11,9 


1960 0,7 2,8 2,9 12,8 14,2 19,9 11,6 


1970 0,7 6,9 7,8 21,9 23,9 35,9 21,7 


1980 2,0 4,6 5,7 19,1 23,1 38,4 20,4 


1988 ] 3,2] 4,9] 3,9] 20,4] 22,7] 36,4] 20,6 



1989 5,7 5,3 6,5 25,7 27,6 41,2 25,1 


1990 4,0 6,0 5,8 30,9 32,3 43,6 28,6 


1991 0,8 5,4 5,5 28,2 30,3 35,5 25,6 


Halalos, nem kozlekedesi balesetek 
Ferfi 


1954 44,0 26,7 18,7 32,8 31,0 58,8 33,0 


1960 


51,5 20,5 


15,4 23,5 23,4 69,2 


28,2 


1970 


24,2 22,6 


9,0 20,8 32,3 119,6 


37,5 


1980 


49,9 12,5 


7,6 22,9 52,2 176,3 


50,1 


1988 


20,4 9,0 


5,4 29,6 60,1 197,9 


56,8 


1989 


25,3' 7,0 


6,1 26,1 65,8 187,8 


57,1 


1990 


46,7 8,2 


7,1 26,6 67,4 198,0 


60,4 


1991 29,2 10,3 6,5 25,7 70,5 193,8 60,3' 


No 


1954 31,6 18,5 4,7 5,7 8,5 42,5 13,2 


1960 


45,3 10,7 


3,4 3,2 6,0 75,2 


16,3 


1970 


27,2 14,1 


3,3 2,3 7,3 124,9 


28,3 


1980 


45,5' 5,5 


1,8 3,9 13,2 189,3 


43,0 


1988 


21,5 3,8 


0,9 3,7 14,8 202,0 


49,0 


1989 


26,7 6,0 


1,9 4,4 15,3 200,8 


49,9 


1990 


21,2 5,3 


2,3 4,1 14,3 210,2 


51,8 


1991 14,5 4,7 3,5 4,0 14,7 205,3 51,2 


Osszesen 


1954 38,1 22,7 11,8 19,0 19,2 49,5 22,7 


1960 


48,5 15,7 


9,5 13,1 14,2 72,6 


22,0 


1970 


25,7 18,5 


6,2 11,6 19,2 122,6 


32,7 


1980 


47,8 9,1 


4,8 13,5 31,7 184,0 


46,5 


1988 


20,9 6,4 


3,2 14,9 36,4 200,3 


52,8 


1989 


26,0 6,5 


4,1 15,4 39,5 195,6 


53,4 


1990 


34,2 6,8 


4,8 15,5 39,7 205,3 


55,9 


1991 ] 22,0] 7,6] 5,0] 15,o] 41,4] 200,7] 55,6' 


Halalos balesetek alakulasa nem es korcsoport szerint 


Ev ^ 1-6 7-14 15-39 ^0-59 ^0- Osszesen 




Halalos kozlekedesi balesetek 
Ferfi 

- 





1954 


1 


44 


37 


426 


296 


127 


931 


1960 





15 


28 


416 


296 


190 


945 


1970 





27 


56 


753 


496 


430 


1762 


1980 


2 


31 


43 


615 


514 


465 


1670 


1987 





21 


53 


594 


435 


418 


1521 


1988 


3 


22 


40 


617 


465 


456 


1606 


1989 


3 


19 


49 


801 


554 


525 


1951 


1990 


1 


23 


40 


950 


662 


543 


2219 


1991 


1 


28 


41 


838 


631 


465 


2004 


No 


1954 


1 


22 


11 


66 


66 


56 


222 


1960 


1 


15 


11 


51 


45 


87 


210 


1970 


1 


29 


37 


87 


118 


209 


481 


1980 


1 


17 


23 


117 


110 


242 


510 


1987 


2 


16 


13 


120 


120 


232 


503 


1988 


1 


15 


12 


154 


131 


260 


573 


1989 


4 


21 


36 


171 


174 


294 


700 


1990 


4 


21 


32 


194 


180 


314 


745 


1991 





12 


24 


211 


161 


236 


644 


Osszesen 


1954 


2 


66 


48 


492 


362 


183 


1153 


1960 


1 


30 


39 


467 


341 


277 


1155 


1970 


1 


56 


93 


840 


614 


639 


2243 


1980 


3 


48 


66 


732 


624 


707 


2180 


1987 


2 


37 


66 


714 


555 


650 


2024 


1988 


4 


37 


52 


771 


596 


719 


2179 


1989 


7 


40 


85 


972 


728 


819 


2651 


1990 


5 


44 


72 


1144 


842 


857 


2964 


1991 


1 


40 


65 


1049 


792 


701 


2648 


Halalos, nem kozlekedesi balesetek 
Ferfi 


1954 


51 


143 


116 


563 


372 


301 


1546 


1960 


39 


111 


104 


421 


266 


415 


1356 


1970 


19 


95 


55 


401 


393 


914 


1877 


1980 


38 


67 


45 


443 


669 


1339 


2601 


1987 


25' 36 


38 


520' 808 


1579 3006 


1988 ] 13] 35] 37] 493] 753] 1570] 290l' 



1989 


16 


27 


41 


503 


829 


1497 


2913 


1990 


30 


31 


45 


498 


839 


1563 


3006 


1991 


19 


39 


39 


483 


883 


1533 


2996 


No 


1954 


34 


95 


28 


103 


114 


287 


661 


1960 


32 


55 


22 


59 


76 


597 


841 


1970 


20 


56 


19 


45 


99 


1267 


1506 


1980 


33 


28 


10 


74 


187 


2045 


2377 


1987 


14 


24 


9 


85 


204 


2513 


2849 


1988 


13 


14 


6 


69 


202 


2385 


2689 


1989 


16 


22 


12 


81 


210 


2392 


2733 


1990 


13 


19 


14 


75 


194 


2475 


2790 


1991 


9 


17 


20 


74 


201 


2434 


2755 


Osszesen 


1954 


85 


238 


144 


666 


486 


588 


2207 


1960 


71 


166 


126 


480 


342 


1012 


2197 


1970 


39 


151 


74 


446 


492 


2181 


3383 


1980 


71 


95 


55 


517 


856 


3384 


4978 


1987 


39 


60 


47 


605 


1012 


4092 


5855 


1988 


26 


49 


43 


562 


955 


3955 


5590 


1989 


32 


49 


53 


584 


1039 


3889 


5646 


1990 


43 


50 


59 573 1033 


4038 


5796 


1991 ] 28] 56] 59] 557] 1084] 3967] 575l' 



Az ongyilkossagok gyakorisaga korcsoportonkent 



Korcsoport 100000 megfelelo korii lakosra juto ongyilkossagok szama* 


1960 


1970 1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


10-14 


1,4 


1,8 


3,6 1,3 


1,2 


1,9 


1,6 2,9 


1,1 


15-19 


16,3 


12,4 


11,4 8,1 


10,5 


10,8 


11,3 10,0 


8,6 


20-24 




25,3 


24,0 22,5 


23,2 


21,1 


20,8 19,2 


17,7 


25-29 


28,6 


24,8 


34,5 31,9 


32,7 


33,4 


32,4' 27,8 


30,0 


30-34 




33,6 


41,8 46,7 


47,0 


42,8 


44,9 35,6 


36,7 


35-39 


25,4 


32,4 


54,3 60,2 


52,0 


50,3 


53,0 46,1 


52,4 


40-44 




45,5 


56,6 62,4 


64,6 


56,9 


54,3 52,8 


54,8 


45-49 


33,5 


44,2 


67,3 69,5 


71,4 


63,9 


66,2 66,1 


62,7 


^0-54 ] ] 62,9] 70,7] 71,2] 71,3] 67,6] 66,4] 57,5] 55,0' 



55-59 41,6 51,1 66,6 61,7 64,8 57,2 56,6 52,4 54,3 


60-64 


61,9 76,4 61,0 63,2 58,9 


58,2 


58,7 


49,8 


65-69 


47,3 72,1 66,1 66,5 85,1 66,0 


61,4 


58,3 


60,8 


70-74 


73,5 96,6 81,1 80,5 68,5 


72,4 


69,8 


66,7 


75-79 


65,8 100,4 121,6 112,0 101,4 104,5 


98,7 


93,6 


84,2 


80- 


n. a. 123,2 162,5 156,9 142,2 114,8 


122,6 


133,5 


130,0 


Osszesen** ] 34,6] 43,8] 57,2] 56,5] 57,l] 52,2] 52,3] 49,o] 48,2' 



* Ev eleji nepesseggel szamolva 

** 15 eves es idosebb lakosra szamitva 



Az ongyilkosok szama az ongyilkosok lakohelye szerint 



Lakohely 
(megye) 


1960 


1970 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Budapest 


546 


702 


892 


744 


805 


767 


685 


691 


Baranya 


117 


146 


188 


197 


179 


177 


125 


133 


Bacs-Kiskun 


274 


335 


381 


378 


272 


341 


284 


272 


Bekes 


140 


195 


244 


234 


211 


219 


213 


203 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


138 


150 


314 


332 


309 


341 


281 


267 


Csongrad 


151 


237 


289 


254 


291 


216 


243 


262 


Fejer 


71 


113 


169 


184 


182 


166 


148 


121 


Gyor-Moson- 
Sopron 


62 


93 


88 


102 


120 


95 


108 


93 


Hajdii-Bihar 


164 


223 


357 


319 


319 


320 


269 


277 


Heves 


99 


118 


149 


122 


108 


138 


127 


124 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


135 


191 


228 


241 


226 


208 


209 


205 


Komarom- 
Esztergom 


45 


93 


120 


119 


118 


122 


133 


115 


Nograd 


29 


56 


62 


95 


59 


66 


86 


63 


Pest 


215 


309 


454 


461 


377 


381 


371 


406 


Somogy 


69 


96 


133 


146 


120 


111 


127 


99 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


119 


188 


331 


354 


303 


326 


313 


291 


Tolna 


68 


100 


117 


122 


100 


117 


98 


102 


Vas 


37 


64 


61 


70 


66 


61 


69 


56 


Veszprem 


75 


114 


134 


133 


114 


127 


141 


119 


Zala 


38 


54 


86 


113 


92 


88 


85 


74 


Kulfold es 
ismeretlen 


- 


5 


12 


5 


6 


9 


18 


20 



Osszesen 


2592 


3582 


4809 


4725 


4377 


4396 


4133 


3993 


Ebbol: Megyei 
varosok 


143 


202 


351 


323 


379 


461 


700 


630 


Varosok 


449 


751 


1037 


1181 


1190 


1200 


974 


990 


Kozsegek 


1454 


1922 


2517 


2472 


1997 


1959 


1756 


1662 



Az ongyilkossag nemenkent es korcsoport szerint, 1991 





7-14 


15-39 


40-59 


60- 


Osszesen 


100000 megfelelo korii 
ferfira juto ongyilkossag 


1,2 


46,5 


90,9 


108,6 


58,0 


100000 megfelelo korii 
nore juto ongyilkossag 


0,3 


11,9 


25,1 


46,3 


20,7 



Az ongyilkossagok gyakorisaga az ongyilkosok lakohely e szerint 



Lakohely 
(megye) 


100000 lakosra juto ongyilkossagok szama 


1960 


1970 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 




Budapest 


29,9 


36,7 


44,6 


37,1 


40,4 


38,2 


36,2 


34,0 


34,3 


Baranya 


29,9 


34,5 


43,6 


46,1 


44,5 


41,3 


40,8 


29,9 


31,8 


Bacs-Kiskun 


47,1 


58,0 


67,1 


67,6 


65,3 


49,2 


61,9 


52,2 


50,1 


Bekes 


30,1 


43,3 


54,9 


54,0 


56,6 


50,9 


53,2 


51,9 


49,7 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


16,8 


19,2 


38,3 


40,8 


41,5 


39,8 


44,3 


37,0 


35,4 


Csongrad 


37,9 


54,2 


64,1 


56,8 


62,0 


63,8 


47,3 


55,4 


59,8 


Fejer 


19,6 


29,1 


40,1 


43,4 


45,7 


42,7 


53,5 


35,1 


28,7 


Gyor-Moson- 
Sopron 


15,8 


22,9 


20,4 


23,6 


25,7 


28,1 


22,3 


25,5 


21,9 


Hajdii-Bihar 


30,2 


41,5 


63,8 


57,1 


60,5 


58,1 


58,3 


49,0 


50,4 


Heves 


28,5 


34,2 


42,2 


35,1 


40,5 


32,0 


41,1 


38,0 


37,3 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


29,3 


42,0 


50,3 


54,2 


53,0 


52,9 


49,0 


49,1 


48,4 


Komarom- 
Esztergom 


16,4 


31,0 


37,2 


36,9 


37,2 


36,9 


38,2 


42,3 


36,6 


Nograd 


12,3 


23,1 


25,3 


39,4 


28,5 


25,9 


29,2 


38,0 


28,0 


Pest 


27,3 


35,7 


47,6 


48,2 


47,0 


38,1 


38,4 


39,0 


42,6 


Somogy 


18,7 


26,4 


36,8 


41,1 


36,3 


34,4 


32,0 


6,9 


28,9 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


20,5 


31,2 


53,3 


57,9 


59,7 


53,4 


58,1 


54,9 


51,3 


Tolna 


25,6 


38,4 


43,9 


46,1 


45,6 


38,1 


44,7 


38,7 


40,4 



Vas 


13,1 


22,7 


21,1 


24,6 


27,2 


23,9 


22,1 


25,0 


20,4 


Veszprem 


19,0 


28,0 


34,4 


34,0 


34,3 


29,5 


32,9 


36,9 


31,2 


Zala 


14,0 


20,0 


26,7 


35,4 


25,5 


29,6 


22,8 


27,8 


24,3 


Osszesen 


26,0 


34,6 


44,9 


44,4 


45,1 


41,3 


41,6 


39,9 


38,6 


Ebbol: Megyei 
varosok 


29,3 


34,8 


41,9 


36,9 


41,5 


40,8 


36,1 


35,1 


31,4 


Varosok 


26,9 


35,2 


37,7 


37,2 


35,0 


36,6 


36,4 


40,5 


40,3 


Kozsegek 


24,2 


33,8 


49,2 


53,9 


54,8 


46,3 


50,2 


44,5 


42,5 



Az ongyilkossagok szama es aranya 



Ev 

(evek atlaga) 


Ongyilkossagok 
szama 


Ongyilkossag 
100000 lakosra 


Az osszes 

halalozas %- 

aban 


1948-49 


2196 


23,9 


2,1 


1959-60 


2527 


25,4 


2,5 


1969-70 


3503 


33,9 


3,0 


1979-80 


4789 


44,7 


3,4 


1986 


4817 


45,3 


3,3 


1987 


4782 


45,1 


3,4 


1988 


4377 


41,3 


3,1 


1989 


4396 


41,6 


3,0 


1990 


4133 


39,9 


2,8 


1991 


3993 


38,6 


2,8 



A halalozas, a termeszetes szaporodas, III. fogyas (-) alakulasa 



Ev 


Halalozasok 


Termeszetes 

szaporodas, 

fogyas (-) 


Ev 


Halalozasok 


Termeszetes 

szaporodas, 

fogyas (-) 


1900 


177363 


90656 


1980 


145355 


3318 


1910 


168875 


96582 


1981 


144757 


-1867 


1920 


169717 


79741 


1982 


144318 


-10759 


1930 


134341 


85443 


1983 


148643 


-21385 


1941 


123349 


53698 


1984 


146709 


-21350 


1950 


106902 


88665 


1985 


147614 


-17414 


1960 


101525 


44936 


1986 


147089 


-18885 


1970 


120197 


31622 


1987 


142601 


-16761 



1975 




131102 


63138 


1988 


140042 


-15746 


1976 




132240 


53165 


1989 


144695 


-21391 


1977 




132031 


45543 


1990 


145660 


-19981 


1978 




140121 


28039 


1991 


144813 


-17606 


1979 




136829 


23535 









Vilaggazdasag 



Iranyzatok a vilaggazdasagban 



A fejlett ipari orszagokban 1992-ben is folytatodott az 1991-es Obol-valsag kovetkezmenyeivel 
siilyosbitott ciklikus recesszio, ill. a gazdasagi novekedes lassulasa. A Gazdasagi Egyuttmiikodes es 
Fejlesztesi Szervezet (OECD) 24 tagallama mint csoport alig 1,5%-os gazdasagi novekedest 
produkalt, ami 0,4%-kal elmaradt attol az utemtol, amit a parizsi szekhelyii szervezet meg az ev 
kozepen is valosziniisitett. Az 1992-es gazdasagi ev napfenyes oldalahoz tartozik viszont, hogy az 
inflacio az OECD-orszagokban az 1991-es 4%-r61 3,5%-ra merseklodott. Ennek azonban csak egyik 
oka volt a 80-as evek tulzasai utan kijozanodott monetaris politika, fontos szerepet jatszott a 
recesszio is: a gazdasagi novekedes csokkenese, ill. negativba fordulasa sziikitette a piacot, ami a 
reszesedesuket megtartani igyekvo termeloket arra kenyszeritette, hogy araikat egyaltalan ne 
noveljek, vagy egyenesen csokkentsek. 

Elsodleges problemava valt viszont a munkanelkuliseg, aminek 2, egymast erosito oka van. A 
modern ipari tarsadalmak egyre inkabb szolgaltato tarsadalmakka valtak, am ez, a klasszikus 
kozgazdasagtanban harmadiknak (terciernek) nevezett szektor nem tudja folszivni a 
termeloagazatokban a produktivitas emelkedese kovetkezteben felszabadulo munkaerot. Emellett a 
recesszio altalanos visszaesest hozott magaval, ami a szerkezetvaltas kovetkezteben allast keresok 
szamat a gazdasag melyrepulese nyoman utcara kerulokkel gyarapitotta. Mindez azt eredmenyezte, 
hogy az OECD-orszagokban tavaly 7,9%-ra kiiszott a munkanelkuliseg, ami azt jelenti, hogy tobb 
mint 30 millio aktiv korii ember volt alias nelkul. 

A korabban a vilaggazdasag motorjanak szamito Egyesult Allamok felemas evet zart. A 80-as evek 
hitelbol finanszirozott boomja utan ingatagga valt amerikai gazdasagi novekedest vegleg semmisse 
tette az Obol-valsag, amely recesszioba taszitotta a gazdasagot. Ez a visszaeses nem volt olyan mely, 
mint a 30-as evek valsaga, am azota a leghosszabbnak bizonyult. Az optimista jeleket kereso Bush 
tobbszor is latta mar a recesszio veget, a kilabalas bizonyiteka azonban csak a nov. 3-i 
elnokvalasztas utan kerult napvilagra. 

Az amerikai gazdasag magara talalasat tobb tenyezo is akadalyozta. A 80-as evek oroksegekent 
osszeomlott ingatlanpiac, takarekpenztari csod, rekordmagassagba emelkedett koltsegvetesi deficit 
es kronikus hianyt mutato kereskedelmi merleg nehezitette az amerikai gazdasagpolitikusok dolgat 
es a szisztematikus kamatcsokkentesre sziikitette a jegybank szerepet ellato Fed mozgasteret. A 
noszogatasra vegul eves szinten - elsosorban a masodik felev lendultenek koszonhetoen - az 
amerikai gazdasag 2%-os novekedessel reagalt, am a tartosan 7% folotti munkanelkuliseg jelezte az 
instabilitas veszelyet. 

Az Europai Kozossegek (EK) gazdasagi teljesitmenyere a vilaggazdasagi recesszio mellett a 
tervezett unioval kapcsolatos politikai bizonytalansag is ranyomta a belyeget. Febr. 12-en Jacques 
Delors, az EK brusszeli bizottsaganak ambiciozus vezetoje meg abban a hitben terjesztette elo a 
kovetkezo 5 evre szolo expanziv kozossegi koltsegvetesi tervezetet, hogy az elozo evben a hollandiai 



kisvarosban, Maastrichtban alairt unios szerzodes szinte gond nelkul veszi a ratifikacios 
akadalyokat. Ebben az eddigi evi 66 milliardnal 20 milliard ECU-vel tobbet szeretett volna 
bekasszirozni a tagallamoktol. A terv mogott folosleges koltekezest sejto Tizenkettek - Maastricht 
ide vagy oda - meg a modositott elkepzelesekbol sem kertek. Jiin. 2-a jelezte az EK valsagat, a 
danok ugyanis referendumukon hajszalnyi tobbseggel elutasitottak az unios szerzodes ratifikalasat, 
s innen egyenes lit vezetett a szinte az osszes tagallam gazdasagat megrazo es a maastrichti 
elkepzelesek kivitelezhetoseget megkerdojelezo szept.-i valutavalsagig. 

Az EK bajai mogott nem utolsosorban az rejlett, hogy a nemet gazdasag lokomotivja kifulladt, az 
addig dinamikus nyugatnemet gazdasag nem birta az lijraegyesites koltsegeit, az 5 keletnemet 
tartomany felzarkoztatasanak terhet. Az elszalado koltsegvetesi hianyt latva ugyanis a Bundesbank 
aprolekos, de kitarto munkaval tortenelmi magassagba emelte mind a penzpiaci kamatlabak 
padlojat jelento leszamitolasi, mind pedig a plafont ado lombardkamatlabat. Ezzel ugyan sikerult 
4% koruli szintre szoritani az inflaciot, am a monetaris szigor nemcsak a nemet gazdasagot 
taszitotta recesszioba, hanem a nyugat-europai orszagokon is rengeshullamot kuldott vegig. Az EK 
arfolyam-lebegtetesi mechanizmusan keresztul ugyanis a tobbi tagorszag szorosan kotodik a nemet 
markahoz, s vele a valuta mogott levo monetaris politikahoz, ami megakadalyozta, hogy hatasos 
gazdasagelenkito lepeseket tegyenek. Ezert az EK egesze 1992-ben aUg erzekelheto, 0,5%-os 
gazdasagi novekedest regisztralhatott, aminel jobb teljesitmenyre eziittal Nemetorszag sem volt 
kepes. 

A vilaggazdasag lokomotivjava tavaly a japan gazdasag sem tudott valni. A kelo nap orszagaban 
ugyan nem kovetkezett be gazdasagi visszaeses, de ott a novekedes 2% korulire csokkenese az 
utobbi evtizedek tradicioi szerint feler a recesszioval. Hasonloan az Egyesult Allamokhoz es Nagy- 
Britanniahoz, Japanban is a 80-as evek buborekgazdasaganak kipukkanasa okozta a bajok nagy 
reszet, ami a masik 2 orszagnal hangsiilyosabban mutatkozott meg a reszvenyek tozsdei 
arfolyamanak melyrepuleseben. A hagyomanyosan meglehetosen intervencionalista japan 
gazdasagpolitika sokfele eszkozt bevetett: az ingatlan- es a reszvenypiac osszeomlasa miatt nehez 
helyzetbe kerult bankok allami infiiziot kaptak, a kamatokat tortenelmi melypontra sullyesztettek, 
es 87 milliard dollarnyi - a legtobb fejlett ipari orszag szamara elerhetetlen alomnak tiino - 
koltsegvetesi keresletelenkitesi csomagot allitottak ossze. 

A sokaig tanitomesternek tartott Japant a gazdasagi novekedes utemet tekintve 1992-ben is 
folulmulta a 4 legfontosabb delkelet-azsiai gazdasag - Hongkong, Szingapiir, Tajvan es Del-Korea -, 
am mindegyikojukon jelentkeztek a kifaradas jelei. Szingapiir fizikai korlataival, Tajvan az 
emelkedo munkaerokoltsegekkel kuzdott, mig Del-Koreaban a gazdasagi novekedessel lepest nem 
tarto eletszinvonaluk miatt elegedetlen munkasok a korabbinal gyakrabban nyiiltak a sztrajk 
fegyverehez. Hongkong gazdasagi kilatasait 1992 masodik feletol bearnyekolta, hogy az lij brit 
kormanyzo, Chris Patten elodjenel harciasabb es demokratizalasi terveivel kihivta a brit 
koronagyarmatot 1997-ben visszakapo Peking haragjat. Raadasul Kina azt sem nezi jo szemmel, 
hogy Hongkong hipermodern nemzetkozi repuloteret akar epiteni, ezt ugyanis a szerinte 6t illeto 
valutatartalekok bunos elpazarlasanak tartja. 

Kina viszont az az azsiai orszag, amely az 1992-es ev sikersztorijat produkalta. A gazdasagi 
novekedes felulmiilta a 12%-ot, a reformok pedig a kedvezmenyeket addig egyedul elvezo 
tengerparti teruletekrol „megindultak" a szarazfold belseje fele. Az 1989-es pekingi Tienanmen teri 
verengzes kovetkezteben a nyugati toke ugyan visszavonult Kinabol, am az azsiai toke - azon belul 
is a kiilfoldon elo kinaiak, a hongkongiak es a tajvaniak tokeje - potolta a hianyt, s a belso 
lendulettel parosulva olyannyira folgyorsitotta a kinai gazdasag motorjat, hogy 1992 vegen mar a 
tiilfiitottsegtol kellett tartani. A gazdasagi reformok lij lenduletet - az evszazados hagyomanyoknak 
megfeleloen - egy szemely politikai gesztusa inditotta el: a hivatalos poziciot mar nem viselo, de 
megis Kina elso szamii vezetojenek szamito Teng Hsziao-ping 1992. jan.-ban a sanghaji kulonleges 
gazdasagi ovezetben a gazdasagi valtozas iranyaba tett erofeszitesek fokozasara szolitott fol. 
Kelet-Europaban az lin. visegradi orszagok kozul Magyarorszagon tovabb csokkent a hazai 
ossztermek (GDP), Lengyelorszagban viszont a melypontrol folfele kapaszkodni latszott a gazdasag. 



Cseh-Szlovakiaban a recesszio mersekeltebb volt, am a gazdasagiranyitas ele kulon feladatokat 
allitott a kuponos privatizacio, s kulonosen Csehorszag es Szlovakia 1993. jan. 1-jei kettevalasa. Az 
elemzesek szerint ebbol a viszonylag fejlett ipari bazist oroklo, es a keresztfinanszirozas ballasztjatol 
megszabadulo Csehorszag hiizhat hasznot, mig az elmaradott iparral - benne a keleti blokk 
felbomlasa altal siijtott hadiipar zomevel - es nem elegge hatekony mezogazdasaggal rendelkezo 
Szlovakia inkabb veszitett. 

Az egykori Jugoszlavia teruleten a polgarhaborii kaoszba taszitotta a gazdasagot, szetzilalta a 
kereskedelmi kapcsolatokat, es beinditotta a hiperinflaciot. Ez alol csak az idejekoran es keves 
veraldozattal elszakado, a Nyugattal jo kapcsolatokkal rendelkezo Szlovenia, s kisebb mertekben 
Horvatorszag volt kivetel. Romaniaban es Bulgariaban kormanyvalsagok nehezitettek a gazdasag 
iranyitasat, amiben sem fejlett ipari es mezogazdasagi bazis, sem pedig jelentos mennyisegben 
bearamlo kulfoldi toke nem segitett. 

A szovjet utodallamokat 1992-ben az unioban egybefiizott kereskedelmi-gazdasagi szalak tovabbi 
lazulasa volt a jellemzo. A Fuggetlen Allamok Kozossege marc. 31-en ugyan lij foderacios szerzodest 
kotott, ez azonban keptelen volt megallitani a helyenkent polgarhaboriival siilyosbitott elszakadast. 
A kisebb utodallamok kozul elonyosebb helyzetben azok vannak, amelyek a Nyugat szamara is 
fontos nyersanyagkeszlettel rendelkeznek, s kozuluk is kiemelkedik - nemcsak teruletenek 
nagysagat tekintve - Kazahsztan, Oroszorszagban 1992. jan. 1-jevel folszabaditottak az arakat, ami 
az inflacio gyorsulasahoz, a rubel gyors elertektelenedesehez es a gazdasagi valsag siilyosbodasahoz 
vezetett. A reformok kereteben vegre megindult a privatizacio, am az ev vegere megbukott Jegor 
Gajdar miniszterelnok, ami a gazdasag atalakitasi folyamatanak lassulasat vetitette elore. 



A nemzeti ossztermek (GNP) evi novekedesenek uteme, 1980-1991 



Orszag 


1980 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Fejlett tokes 

orszagok 

egyuttesen 


1,3 


2,6 


4,6 


3,4 


2,7 


3,3 


4,5 


3,3 


2,6 


1,0 


Egyesult 
Allamok 


-0,2 


3,6 


6,4 


2,7 


2,5 


2,9 


3,9 


2,5 


0,9 


-0,7 


Kanada 


1,5 


3,1 


5,5 


4,0 


3,0 


3,3 


4,2 


3,0 


0,9 


-1,5 


Japan 


4,9 


3,0 


5,8 


4,6 


2,5 


3,3 


5,7 


4,7 


5,6 


4,5 


Nemetorszag"'l 


1,5 


1,8 


3,0 


2,5 


2,5 


1,7 


3,6 


3,8 


4,5 


3,1 


NDK 


4,4 


4,6 


5,5 


5,2 


4,3 


3,6 


3,0 


2,0 


- 


- 


Franciaorszag 


1,1 


0,7 


1,5 


1,1 


2,3 


1,9 


3,5 


3,9 


2,8 


1,3 


Olaszorszag 


3,9 


-0,2 


2,8 


2,3 


2,8 


3,0 


3,7 


3,0 


2,0 


1,4 


Nagy-Britannia 


-2,2 


3,7 


2,1 


3,7 


2,5 


4,0 


4,1 


1,9 


0,6 


-2,2 


Szovjetunio 


3,9 


4,2 


2,9 


3,5 


4,1 


2,3 


4,4 


2,4 


-4,0 


n. a. 


Magyarorszdg 


-0,9 


0,3 


2,5 


-1,4 


1,5 


4,1 


-0,1 


0,4 


-3,3 


-10,2 


Kina 


4,5 


9,8 


13,4 


12,3 


11,6 


7,4 


11,0 


4,0 


5,2 


n. a. 


Fejlodo 

orszagok 

legyuttesen 


3,5 


0,8 


4,1 


4,5 


4,6 


3,0 


4,4 


3,1 


1,3 


2,2 



A fogyasztoi arak alakulasa, 1971-91 (evi %-os valtozas) 





1971-80 
atlaga 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Fejlett ipari 
orszagok 


8,7 


7,5 


4,9 


4,7 


4,1 


2,3 


1,6 


3,3 


4,5 


5,0 


4,3 


Fejlodo 
orszagok* 


20,5 


25,2 


32,4 


38,2 


39,7 


31,1 


39,2 


56,8 


75,5 


98,6 


47,0 



* A csoportositas az IMF-tagsag alapjan keszult, a fejlodo orszagok koze sorolva - a 21 legfejlettebb 
tokes orszagokon kivul - a tobbi tagorszagot. 



Egyes orsz 


agok 


es regiok reszesedese a vilag osszes 


GDP-jebol (%) 


Orszag, regio 


1970 


1980 


1986 


1987-89 


Orszag, regio 


1970 


1980 


1986 


1987-89 


Japan 


6 


9 


13 


15 


Fejlodo orszagok 


12 


19 


15 


24 












Ezen belul: 










Egyesult 
Allamok 


32 


23 


28 


27 


Kelet-Europa* 


14 


8 


8 


6 


Fejlett tokes 
orszagok 


68 


68 


72 


76 


Kina 


3 


2 


2 


n. a. 



* A Szovjetunioval 

A fogyasztoi arak emelkedesenek evi uteme (%) 



Orszag 


1980 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Fejlett tokes 

orszagok 

egyuttesen 


14,2 


8,6 


6,1 


6,3 


5,7 


3,7 


4,7 


3,9 


4,3 


5,8 


5,2 


Egyesult Allamok 


13,5 


6,1 


3,2 


4,3 


3,6 


1,9 


3,7 


4,0 


4,8 


5,4 


4,2 


Kanada 


10,2 


10,8 


5,8 


4,4 


4,0 


4,1 


4,4 


4,0 


5,0 


4,8 


5,6 


Japan 


2,6 


2,8 


1,8 


2,2 


2,0 


0,6 


0,1 


0,7 


2,3 


3,1 


3,3 


Nemetorszag"^l 


5,4 


5,3 


3,3 


2,4 


2,2 


-0,2 


0,2 


1,2 


2,8 


2,7 


3,5 


Franciaorszag 


13,6 


11,8 


9,6 


7,4 


5,8 


2,5 


3,3 


2,6 


3,6 


3,4 


3,2 


Olaszorszag 


21,2 


16,5 


14,7 


10,8 


9,2 


5,8 


4,6 


5,0 


6,6 


6,1 


6,4 


Nagy-Britannia 


18,0 


8,6 


4,6 


5,0 


6,1 


3,4 


4,1 


5,0 


7,8 


9,5 


5,9 


Szovjetunio 


1,0 


3,0 


1,0 


-1,0 


1,0 


1,8 


1,6 


0,0 


2,0 


5 


n. a. 


Magyarorszdg 


9,1 


6,9 


7,3 


8,3 


7,0 


5,3 


8,6 


15,5 


17,0 


28,9 


35,0 


Kina 


n. a. 


2,0 


2,0 


2,8 


8,8 


6,0 


7,3 


18,5 


16,3 


1,3 


n. a. 


Cseh-Szlovakia 


2,9 


5,1 


0,9 


0,9 


2,2 


0,5 


0,1 


0,1 


1,4 


10,0 


57,9 


Lengyelorszag 


n. a. 


104,5 


21,4 


14,8 


15,1 


17,7 


25,2 


60,2 


251,1 


585,8 


70,3 



A fogyasztoi arindex aiakuiasa nefiany orszagban 

(1980 = 100; A: minden cikkre; B: elelmiszerekre) 



Orszag 1984 1987 1988 1989 1990 1991 


Ausztralia A 


139,5 


176,2 


189,0 


203,3 


218,0 


225,1 


B 


136,5 


166,8 


180,0 


195,8 


204,2 


211,1 


Ausztria A 


122,9 


130,9 


133,4 


136,8 


141,3 


145,9 


B 


119,7 


126,3 


127,3 


128,9 


132,7 


138,1 


Brazflia A 


2380,4 


53009,2 


363795,0 


1301,0* 


30093,3* 


199340* 


B 


2703,3 


57875,4 


429302,0 


1397,0* 


38110,2* 


188465* 


Cseh-Szlovakia A 


107,9 


111,0 


111,3 


112,7 


124,0 


195,7 


B 


110,8 


114,3 


113,9 


114,1 


126,8 


184,1 


Hollandia A 


120,0 


122,0 


122,8 


124,2 


127,2 


132,1 


B 


116,9 


115,1 


115,4 


116,4 


119,0 


122,7 


Hongkong A 


150,0 


168,0 


180,4 


198,7 


217,8 


243,3 


B 


150,6 


160,3 


175,7 


197,5 


217,2 


241,7 


Izrael A 


5560,4 


39937,5 


46447,3 


55832,6 


65417,6 


77838,2 


B 


5195,8 


38908,7 


46029,0 


55483,8 


60230,7 


68518,3 


Jugoszlavia A 


400,0 


2891,2 


8518,0 


115148,0 


783401,0 


n. a. 


B 


423,0 


2889,0 


8640,0 


112925,0 


748223,0 


n. a. 


Lengyelorszag A 


341,8 


597,7 


928,7 


3260,7 


22326,0 


38082,3 


B 


400,7 


687,0 


985,7 


3945,8 


24984,8 


37727,0 


Magyarorszag A 


130,0 


159,0 


183,8 


215,0 


277,1 


374,1 


B 


127,7 


151,1 


175,0 


206,0 


278,5 


339,5 


Szingapiir A 


116,2 


116,3 


118,1 


120,8 


124,9 


129,3 


B 


117,1 


113,9 


115,4 


117,2 


118,1 


119,8 


Svajc A 


119,2 


126,0 


128,4 


132,5 


139,6 


147,8 


B 


125,1 


132,0 


135,3 


137,6 


145,1 


151,7 


Svedorszag A 


143,2 


167,0 


176,7 


188,1 


207,6 


227,2 


B 


161,0 


191,1 


201,6 


213,2 


229,2 


239,1 


Szaiid-Arabia A 


102,7 


94,4 


95,3 


96,2 


n. a. 


100,1 


B 


106,3 


100,0 


100,0 


102,2 


n. a. 


107,2 


Szovjetunio A 


104,2 


109,0 


109,8 


111,8 


117,6 


n. a. 


|B ] 106,6] 120,0] 121,4] 122,3] 125,2] n. a.' 



*1988 = 100 



A fogyasztoi arindex evi atlagos novekedesi uteme a kiadasok fobb 
csoportjai szerint (%) 



Osszesen 



Elelmiszer 



Lakber 



Energia 



Szol 



Orszag 



J 1986-1990] 1991] 1986-1990] 199l] 1986-1990] 199l] 1986-1990] 199l] 1986- 



Ausztria 


2,1 


3,3 


1,6 


4,1 


3,0 


5,1 


-2,5 


2,1 




Belgium 


2,1 


3,2 


1,7 


1,9 


3,7 


3,0 


-4,9 


2,2 




Dania 


3,9 


2,4 


2,5 


0,9 


5,4 


3,8 


4,2 


1,6 




Egyesult 
Allamok 


4,1 


4,2 


4,6 


3,0 


5,1 


4,5 


1,0 


3,2 




Franciaorszag 


3,2 


3,2 


3,5 


3,1 


5,6 


5,0 


-1,7 


2,1 




Hollandia 


0,7 


3,9 


0,0 


3,0 


2,7 


4,2 


-5,3 


9,1 




Japan 


1,3 


3,3 


1,3 


4,9 


n. a. 


n. a. 


-3,2 


2,3 




Kanada 


4,4 


5,6 


4,1 


4,8 


5,2 


3,5 


1,5 


11,8 




Magyarorszag 


14,8 


35,0 


15,4 


21,9 


20,5 


30,3 


12,1 


81,0 




Nagy-Britannia 


5,9 


5,9 


5,1 


6,3 


12,7 


-1,8 


3,2 


8,0 




Nemetorszag^l 


1,4 


3,5 


1,1 


2,5 


2,5 


4,3 


-3,0 


4,6 




Olaszorszag 


5,7 


6,3 


4,9 


6,4 


6,2 


6,3 


3,4 


11,2 




Svajc 


2,5 


5,8 


2,5 


4,5 


4,4 


9,9 


-4,9 


3,2 





Az inflacio merteke nehany fejiett ipari orszagban (a fogyasztoi arak 
evi atlagos %-os valtozasa) 



Ev 


Egyesult 
Allamok 


Japan 


Nemetorszag"^ 


Franciaorszag 


Nagy-Britannia 


Olaszorszag 


Kanada 


1979 


11,3 


3,6 


4,1 


10,8 


13,4 


14,8 


9,2 


1980 


13,5 


2,6 


5,4 


13,6 


18,0 


21,2 


10,2 


1981 


10,4 


4,9 


6,3 


13,4 


11,9 


19,3 


12,5 


1982 


6,1 


2,8 


5,3 


11,8 


8,6 


16,5 


10,8 


1983 


3,2 


1,8 


3,3 


9,6 


4,6 


14,7 


5,8 


1984 


4,3 


2,2 


2,4 


7,4 


5,0 


10,8 


4,4 


1985 


3,6 


2,0 


2,2 


5,8 


6,1 


9,2 


4,0 


1986 


1,9 


0,6 


-0,2 


2,5 


3,4 


5,8 


4,1 


1987 


3,7 


0,1 


0,2 


3,3 


4,1 


4,6 


4,4 


1988 


4,0 


0,7 


1,2 


2,6 


5,0 


5,0 


4,0 


1989 


4,8 


2,3 


2,8 


3,6 


7,8 


6,6 


5,0 


1990 


5,4 


3,1 


2,7 


3,4 


9,5 


6,1 


4,8 


1991 


4,2 


3,3 


3,5 


3,2 


5,9 


6,4 


5,6 



A munkanelkuliseg a fejiett tokes orszagokban, a munkakepes koru 
lakossag %-aban, 1980-91 



Orszag 



J 1980j 198lJ 1982J 1983J 1984J 1985J 1986J 1987J 1988J 1989J 1990j 



Fejlett tokes 
orszagok egyutt 


7,1 


8,1 


9,7 


10,3 


9,8 


9,8 


7,7 


7,4 


6,7 


6,2 


6,1 


6 


Egyesult Allamok 


7,0 


7,5 


9,5 


9,4 


7,4 


7,1 


6,9 


6,1 


5,5 


5,3 


5,5 


6 


Kanada 


7,4 


7,5 


10,9 


11,8 


11,2 


10,4 


9,6 


8,8 


7,8 


7,5 


8,1 


10 


Japan 


2,1 


2,2 


2,4 


2,7 


2,7 


2,6 


2,8 


2,9 


2,5 


2,3 


2,1 


2 


Nemetorszag™l 


3,3 


4,6 


6,7 


8,2 


8,2 


8,3 


7,9 


7,9 


7,9 


7,9 


7,2 


6 


Franciaorszag 


6,3 


7,3 


8,1 


8,3 


9,7 


10,1 


10,3 


10,9 


10,1 


9,5 


9,0 


9 


Olaszorszag 


7,5 


8,3 


8,9 


9,8 


10,2 


10,5 


11,4 


12,5 


12,0 


12,0 


11,0 


11 


Nagy-Britannia 


5,6 


9,0 


10,4 


11,2 


11,2 


11,5 


11,6 


10,6 


8,3 


6,2 


5,9 


8 



A nok munkanelkulisege a 


fejlett tokes 


orszagokban 






Orszag 




Ezer fo 




Az osszes munkanelkuli 


%-aban 


1980 


1989 


1990 


1991 


1980 


1989 


1990 


1991 




Egyesult Allamok 


3370 


3003 


3075 


3609 


44,1 


46,0 


44,7 


42,8 


Kanada 


389 


470 


496 


599 


45,0 


46,2 


44,7 


42,3 


Japan 


430 


590 


570 


590 


37,7 


41,5 


42,5 


43,1 


Nemetorszag™'l 


463 


968 


915 


792 


52,0 


47,5 


48,6 


46,9 


Franciaorszag 


792 


1313 


1251 


1294 


54,6 


57,5 


57,4 


56,3 


Nagy-Britannia 


484 


508 


432 


555 


29,1 


27,9 


27,8 


24,2 


Olaszorszag 


976 


1647 


1519 


1511 


58,0 


57,4 


58,0 


57,0 



A 24 even aluli fiatalok munkanelkulisege a fejlett orszagokban 



Orszag Ezer fo Az osszes munkanelkuli %-aban 


1980 


1989 1990 1991 1980 1989 1990 1991 


Egyesult Allamok 


3504 2412 2369 2767 45,9 36,9 34,5 32,8 


Kanada 


408 303 329 406 47,1 29,8 29,7 28,7 


Japan 


250 360 360 390 21,9 25,4 26,9 28,7 


Nemetorszag'^'l 


224 325 268 246 27,2 17,3 14,2 15,3 


Nagy-Britannia 


884 521 490 741 46,6 29,4 31,5 31,3 


Olaszorszag ] 1058] 1419] 1268] 1293] 62,3] 49,5] 48,4] 48,7' 



Munkanelkullseg a kelet-europal orszagokban a munkakepes koru 
lakossag %-aban, 1989-1992 



Orszag 


1989 


1990 


1991 


1992 
szeptember 


Orszag 


1989 


1990 


1991 


1992 
szeptember 



december 








december 










Bulgaria 


- 


1,4 


11,7 162 


Magyarorszag 


0,5 


1,6 


8,5 


11,4 


Cseh-Szlovakia 




1,0 


6,6 


5,2 Romania 


n. a. 


n. a. 


2,7 102 




Lengyelorszag 


0,3 


6,1 


11,8 


13,6] 











Becsult adat. 



A foglalkoztatottak szamanak alakulasa a fejiett tokes orszagokban 



Orszag 


1980 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult 
Allamok 


0,5 


-0,9 


1,3 


4,1 


2,0 


2,3 


2,6 


2,3 


2,0 


0,5 


-0,9 


Japan 


1,0 


1,0 


1,7 


0,6 


0,7 


0,8 


1,0 


1,7 


1,9 


2,0 


1,9 


Nemetorszag^l 


2,0 


-0,6 


-1,2 


-0,5 


0,5 


1,9 


1,3 


0,7 


1,3 


2,6 


1,5 


Franciaorszag 


0,0 


0,0 


-0,3 


-1,0 


-0,3 


0,2 


0,2 


0,8 


1,2 


1,0 


0,4 


Olaszorszag 


1,3 


-0,3 


0,3 


0,3 


0,4 


0,5 


-0,1 


1,1 


0,1 


1,9 


0,9 


Nagy-Britannia 


-0,1 


-1,9 


-0,2 


2,1 


1,1 


0,3 


2,3 


3,4 


3,1 


0,3 


-2,8 


Kanada 


3,0 


-3,5 


0,5 


2,4 


2,6 


2,8 


2,9 


3,2 


2,0 


0,7 


-1,8 


Nagy orszagok* 


0,7 


-0,5 


0,7 


1,9 


1,2 


1,5 


1,7 


2,0 


1,8 


1,1 


0,0 


Europai kis 
orszagok** 


-0,1 


-0,3 


0,4 


0,4 


0,9 


1,7 


1,9 


1,5 


1,6 


1,8 


0,0 


Ausztralia 


2,8 


0,0 


-1,8 


3,0 


3,1 


4,1 


2,2 


3,7 


4,4 


1,8 


-2,0 


OECD 


0,6 


-0,5 


0,6 


1,7 


1,2 


1,6 


1,8 


1,9 


1,8 


1,3 


-0,1 


Kozos Piac 


0,3 


-0,8 


-0,4 


0,0 


0,4 


0,9 


1,2 


1,7 


1,7 


1,6 


0,1 



* Egyesult Allamok, Franciaorszag, Japan, Kanada, Nagy-Britannia, Nemetorszag, Olaszorszag 
** Ausztria, Belgium, Dania, Finnorszag, Gorogorszag, Izland, Irorszag, Luxemburg, Hollandia, 
Norvegia, Portugalia, Spanyolorszag, Svedorszag, Svajc, Torokorszag 



A beruhazasok alakulasanak evi uteme a fejiett tokes 


orszagokban (%) 




Orszag 


1980 


1982 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult 
Allamok 


-7,9 


-9,6 


8,2 


16,8 


5,3 


1,0 


1,9 


5,6 


1,6 


-1,6 


-7,6 


Japan 


0,0 


-0,1 


-1,0 


4,7 


5,3 


4,8 


9,6 


11,9 


8,9 


9,5 


3,5 


Nemetorszag'^'l 


2,8 


-5,3 


3,2 


0,3 


0,1 


3,3 


2,2 


4,6 


7,2 


8,8 


6,7 


Franciaorszag 


2,6 


-1,4 


-3,6 


-2,6 


3,2 


4,5 


4,8 


8,6 


7,5 


2,9 


-0,6 


Olaszorszag 


8,7 


-5,2 


-0,9 


4,5 


1,4 


1,6 


5,8 


6,8 


4,5 


3,3 


0,9 


Nagy-Britannia 


-5,4 


5,4 


5,0 


8,5 


4,0 


1,9 


10,0 


14,1 


4,0 


-2,4 


-10,3 


Kanada 


7,5 


-11,0 


-0,3 


2,1 


9,5 


6,0 


10,3 


10,2 


4,5 


-3,3 


-3,5 


Nagy orszagok* 


-2,2 


-4,9 


3,6 


8,9 


4,5 


2,8 


5,0 


7,9 


4,8 


2,5 


-2,5 



Europai kis 
orszagok** 


1,4 


-1,4 


0,4 


1,8 


4,3 


7,5 


5,3 


7,9 


7,6 


2,6 


-1,4 


Ausztralia 


5,0 


-2,3 


-8,5 


8,9 


10,4 


-1,8 


2,6 


8,2 


10,0 


-5,9 


-11,2 


OECD 


-1,6 


-4,4 


3,0 


8,1 


4,6 


3,3 


5,0 


7,9 


5,2 


2,4 


-2,5 


|K6z6s Piac 


1,8 


-1,7 


0,4 


1,8 


2,5 


4,1 


5,1 


8,7 


6,5 


4,2 


0,2 



* Egyesult Allamok, Franciaorszag, Japan, Kanada, Nagy-Britannia, Olaszorszag. 

** Ausztria, Belgium, Dania, Finnorszag, Gorogorszag, Izland, Irorszag, Luxemburg, Hollandia, 

Norvegia, Portugalia, Spanyolorszag, Svedorszag, Svajc, Torokorszag. 



Egy forejuto koltsegvetesi bevetel (USD) 



Orszag 


1965 


1970 


1975 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztralia 


483 


743 


1990 


3090 


3656 


3193 


3400 


3990 


4905 


5299 


5300 


Ausztria 


452 


691 


1920 


4193 


3580 


3712 


5280 


6550 


7015 


6799 


8473 


Belgium 


547 


935 


2636 


5326 


3688 


3851 


5350 


6738 


7047 


6855 


8665 


Dania 


640 


1296 


3076 


5885 


5078 


5565 


8168 


10286 


10951 


10341 


12235 


Egyesult Allamok 


892 


1404 


2029 


3399 


4358 


4740 


4946 


5399 


5707 


6117 


6358 


Finnorszag 


539 


743 


2110 


3564 


3746 


4080 


5520 


6492 


8068 


8719 


10469 


Franciaorszag 


702 


987 


2398 


5145 


4049 


4215 


5809 


7095 


7553 


7509 


9229 


Gorogorszag 


154 


287 


590 


1223 


1190 


1182 


1459 


1725 


1841 


1795 


2371 


Hollandia 


538 


965 


2779 


5484 


3889 


3901 


5503 


7020 


7456 


6909 


8449 


Irorszag 


243 


411 


833 


1925 


1975 


2020 


2786 


3307 


3810 


3630 


4519 


Japan 


175 


397 


964 


2358 


2906 


3111 


4698 


5954 


7264 


7283 


7601 


Kanada 


707 


1264 


2490 


3589 


4618 


4672 


4910 


5772 


6652 


7502 


8042 


Luxemburg 


646 


1001 


2815 


5743 


4466 


4719 


6537 


8248 


8997 


9174 


11516 


Nagy-Britannia 


564 


823 


1477 


3371 


2879 


3052 


3707 


4469 


5423 


5396 


6232 


Norvegia 


633 


1132 


3186 


6649 


6133 


6664 


8327 


9539 


10164 


9792 


11533 


NSZK 


619 


1002 


2431 


5020 


3779 


3867 


5480 


6886 


7319 


7293 


8882 


Olaszorszag 


328 


523 


1004 


2421 


2527 


2565 


3794 


4778 


5360 


5725 


7432 


Portugalia 


81 


170 


420 


776 


648 


679 


1018 


1188 


1479 


1625 


2107 


Spanyolorszag 


107 


187 


579 


1366 


1191 


1239 


1828 


2460 


2910 


3385 


4334 


Svajc 


485 


788 


2511 


4899 


4510 


4544 


6698 


8267 


8953 


8377 


10490 


Svedorszag 


1000 


1665 


3880 


7373 


5760 


6068 


8407 


10735 


11917 


12537 


15154 


Torokorszag 


40 


63 


185 


276 


176 


205 


257 


311 


300 


362 


528 


Uj-Zeland 


528 


623 


1343 


2353 


2225 


2299 


2957 


4042 


4744 


4931 


4814 


OECD-orszagok 
osszesen 


493 


783 


1898 


3740 


3349 


3483 


4643 


5733 


6390 


6429 


7600 


Europai OECD- 
orszagok 


476 


756 


1933 


3946 


3293 


3451 


4764 


5918 


6531 


6482 


7910 


EGK-orszagok 


431 


716 


1753 


3641 


2947 


3071 


4287 


5350 


5845 


5803 


7164 



Fogyasztasi es forgalmi adok a 


GDP %-aban 












Orszag 


1965 


1970 


1975 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztralia 


8,1 


7,7 


8,1 


8,8 


10,1 


9,9 


9,6 


9,4 


8,7 


8,7 


8,5 


Ausztria 


13,0 


13,3 


13,3 


13,0 


14,1 


14,0 


13,8 


13,7 


13,5 


13,4 


13,1 


Belgium 


11,6 


12,5 


11,0 


11,6 


11,7 


11,7 


11,4 


11,7 


11,4 


11,3 


11,4 


Dania 


12,1 


15,7 


13,9 


17,0 


16,7 


16,8 


17,9 


17,4 


17,5 


16,6 


16,2 


Egyesult Allamok 


5,7 


5,6 


5,4 


4,9 


5,2 


5,2 


5,1 


5,0 


5,0 


4,8 


4,9 


Finnorszag 


12,7 


12,7 


11,9 


12,8 


13,3 


13,4 


13,7 


13,8 


14,2 


14,3 


14,2 


Franciaorszag 


13,2 


13,4 


12,3 


12,7 


13,0 


13,2 


12,9 


13,0 


12,9 


12,5 


12,3 


Gorogorszag 


10,7 


12,2 


11,9 


12,1 


15,0 


15,0 


16,8 


17,8 


16,1 


15,0 


16,7 


Hollandia 


9,5 


10,4 


10,6 


11,6 


11,4 


11,5 


11,9 


12,6 


12,5 


12,0 


11,9 


Irorszag 


13,7 


16,4 


14,7 


14,9 


17,6 


16,9 


17,1 


16,5 


17,0 


16,4 


15,8 


Japan 


4,8 


4,4 


3,6 


4,2 


3,9 


3,9 


3,8 


3,8 


3,9 


3,9 


4,1 


Kanada 


10,5 


9,9 


10,4 


10,3 


11,8 


10,5 


10,0 


10,1 


10,3 


10,4 


10,2 


Luxemburg 


7,6 


6,3 


9,0 


9,7 


10,7 


12,0 


11,7 


12,0 


12,2 


11,7 


11,8 


Nagy-Britannia 


10,0 


10,6 


9,0 


10,3 


11,7 


11,8 


11,8 


11,7 


11,6 


11,3 


11,1 


Norvegia 


13,7 


16,8 


16,9 


16,7 


16,5 


17,8 


19,4 


19,2 


17,9 


16,7 


16,4 


NSZK 


10,4 


10,5 


9,7 


10,3 


10,2 


9,8 


9,5 


9,7 


9,5 


9,8 


10,3 


Olaszorszag 


10,1 


10,1 


7,7 


8,0 


9,1 


8,7 


9,4 


9,6 


10,4 


10,2 


11,0 


Portugalia 


8,1 


10,3 


10,1 


12,9 


14,3 


13,5 


16,8 


15,5 


16,7 


15,8 


15,2 


Spanyolorszag 


5,8 


6,0 


4,7 


4,9 


7,5 


8,3 


10,2 


10,0 


10,1 


10,0 


9,7 


Svajc 


6,3 


6,4 


5,9 


6,3 


6,1 


6,1 


6,1 


6,1 


6,1 


5,9 


5,8 


Svedorszag 


11,0 


11,3 


10,6 


11,8 


12,6 


13,3 


13,2 


13,6 


13,4 


13,5 


14,0 


Torokorszag 


8,1 


8,7 


8,6 


5,6 


4,8 


7,1 


7,1 


7,7 


7,2 


7,2 


7,8 


Uj-Zeland 


6,9 


7,5 


7,6 


7,4 


8,9 


7,9 


8,8 


12,4 


11,8 


12,9 


12,9 


OECD-orszagok 
osszesen 


10,0 


10,7 


10,3 


10,7 


11,1 


11,5 


11,9 


12,1 


12,0 


11,8 


11,8 


Europai OECD- 
orszagok 


10,8 


11,6 


11,1 


11,6 


12,0 


12,6 


13,0 


13,1 


13,1 


12,7 


12,7 


EGK-orszagok 


10,3 


11,2 


10,4 


11,3 


12,4 


12,4 


13,1 


13,1 


13,2 


12,7 


12,8 



Ber- vagy foglalkoztatasi ado a GDP %-aban 



Orszag 


1965 


1970 


1975 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztralia 


0,7 


0,7 


1,6 


1,4 


1,5 


1,4 


1,6 


1,7 


1,7 


1,7 


1,9 


Ausztria 


2,6 


2,8 


3,1 


2,9 


2,5_ 


2,5_ 


2,5_ 


2,5_ 


2,4 


2,5_ 


2,5 



Finnorszag 


1,6 


1,5 


0,9 


0,1 


0,1 


0,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Franciaorszag 


1,6 


0,4 


0,7 


0,9 


1,0 


0,9 


0,9 


0,9 


0,8 


0,8 


0,8 


Gorogorszag 


0,2 


0,2 


0,2 


0,5 


0,5 


0,5 


0,6 


0,4 


0,4 


0,6 


0,3 


irorszag 


- 


- 


- 


0,1 


1,0 


0,9 


0,7 


0,5 


0,6 


0,5 


0,5 


Luxemburg 


0,3 


0,3 


0,4 


0,3 


0,2 


0,3 


0,3 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Olaszorszag 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,1 


Svedorszag 


n. a. 


0,4 


1,9 


1,3 


2,4 


2,2 


2,4 


2,5 


1,9 


1,8 


1,8 


OECD-orszagok 
osszesen 


0,3 


0,4 


0,5 


0,5 


0,5 


0,5 


0,4 


0,4 


0,4 


0,4 


0,4 


Europai OECD- 
orszagok 


0,4 


0,4 


0,5 


0,5 


0,5 


0,5 


0,5 


0,4 


0,4 


0,4 


0,4 


EGK-orszagok 


0,2 


0,3 


0,2 


0,4 


0,4 


0,3 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 



Vagyonado a GDP %-aban 



Orszag 1965 1970 1975 1980 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 


Ausztralia 


2,7 


2,7 


2,4 


2,2 


2,4 


2,4 


2,5 


2,8' 3,0 


2,7 


2,7 


Ausztria 


1,4 


1,3 


1,2 


1,2 


1,2 


1,1 


1,0 


1,0 1,1 


1,1 


1,1 


Belgium 


1,2 


1,1 


1,0 


1,0 


0,8 


0,8 


0,9 


1,1 1,1 


1,2 


1,2 


Dania 


2,4 


2,4 


2,4 


2,6 


2,0 


2,1 


2,4 


2,6 2,4 


2,2 


2,0 


Egyesult Allamok 


4,0 


4,0 


3,8 


3,0 


2,9 


2,9 


3,0 


3,1 3,0 


3,1 


3,2 


Finnorszag 


1,2 


0,7 


0,7 


0,7 


1,0 


1,1 


1,2 


1,2 1,4 


1,5 


1,1 


Franciaorszag 


1,5 


1,2 


1,3 


1,5 


1,9 


2,0 


2,1 


2,l' 2,2 


2,3 


2,3 


Gorogorszag 


2,1 


2,3 


2,5 


1,3 


0,9 


0,9 


1,0 


1,0 1,0 


1,1 


1,7 


Hollandia 


1,5 


1,3 


1,0 


1,6 


1,5 


1,6 


1,6 


1,8 1,7 


1,7 


1,7 


Irorszag 


3,9 


3,8 


3,1 


1,8 


1,5 


1,5 


1,5 


1,7 1,6 


1,8 


1,7 


Japan 


1,5 


1,5 


1,9 


2,1 


2,6 


2,7 


3,1 


3,3 3,4 


3,1 


2,8 


Kanada 


3,3 


4,1 


3,0 


2,9 


3,2 


3,1 


3,2 


3,1 3,1 


3,2 


3,3 


Luxemburg 


1,9 


2,0 


2,2 


2,6 


2,5 


2,8 


3,0 


3,4 3,7 


4,0 


4,3 


Nagy-Britannia 


4,4 


4,6 


4,5 


4,2 


4,5 


4,5 


4,9 


4,9 4,8 


4,7 


3,1 


Norvegia 


1,0 


0,9 


1,0 


0,8 


0,8 


0,9 


1,0 


1,2 1,3 


1,3 


1,3 


NSZK 


1,8 


1,6 


1,4 


1,3 


1,2 


1,2 


1,2 


1,2 1,2 


1,2 


1,2 


Olaszorszag 


1,8 


1,6 


0,9 


1,1 


1,0 


0,9 


1,0 


0,9 0,9 


0,9 


0,9 


Portugalia 


0,9 


1,0 


0,6 


0,4 


0,6 


0,6 


0,6 


0,6 0,7 


0,5 


0,8 


Spanyolorszag 


0,9 


1,1 


1,2 


1,1 


1,1 


1,0 


1,1 


1,6 1,7 


1,8 


1,9 


Svajc 


1,8 


2,1 


2,1 


2,2 


2,5 


2,6 


2,8 


2,7 2,7 


2,8 


2,5 


Svedorszag ] 0,6] 0,6] 0,5] 0,5] 0,8] 1,2] 1,5] 3,2] 1,7] 1,9] 2,o' 



Torokorszag 


1,6 


1,9 


1,4 


1,2 


0,8 


0,9 


0,8 


0,8 


0,6 


0,6 


0,6 


Uj-Zeland 


2,8 


2,8 


2,9 


2,6 


2,6 


2,5 


2,5 


2,4 


2,3 


2,5 


2,4 


OECD-orszagok 
osszesen 


2,0 


2,0 


1,9 


1,7 


1,7 


1,8 


1,9 


2,1 


2,0 


2,1 


2,0 


Europai OECD- 
orszagok 


1,7 


1,7 


1,6 


1,5 


1,5 


1,6 


1,7 


1,8 


1,8 


1,8 


1,8 


EGK-orszagok 


2,0 


2,0 


1,8 


1,7 


1,6 


1,7 


1,8 


1,9 


1,9 


1,9 


1,9 



Tarsadalombiztosftasi jaruiek a GDP %-aban 



Orszag 


1965 


1970 


1975 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztria 


8,6 


9,1 


10,7 


12,7 


13,4 


13,7 


13,7 


13,7 


13,8 


13,7 


13,7 


Belgium 


9,8 


10,9 


13,3 


13,5 


15,0 


15,7 


15,9 


16,2 


15,8 


15,4 


15,6 


Dania 


1,6 


1,6 


0,5 


0,8 


1,8 


1,9 


1,5 


1,9 


1,3 


1,4 


1,5 


Egyesult Allamok 


4,2 


5,6 


7,1 


7,7 


8,3 


8,6 


8,6 


8,7 


8,7 


8,6 


8,8 


Finnorszag 


0,9 


1,5 


3,1 


3,1 


3,1 


3,4 


3,5 


3,2 


3,1 


3,0 


2,8 


Franciaorszag 


11,8 


12,7 


15,0 


17,8 


19,2 


19,3 


18,8 


19,1 


19,0 


19,2 


19,3 


Gorogorszag 


6,9 


7,6 


7,5 


9,7 


12,1 


12,5 


12,0 


11,6 


10,8 


10,5 


10,4 


Hollandia 


10,2 


13,2 


16,8 


17,4 


20,0 


19,9 


19,6 


20,7 


20,5 


18,9 


16,9 


irorszag 


1,7 


2,6 


4,3 


4,9 


5,7 


5,6 


5,5 


5,4 


5,7 


5,4 


5,5 


Japan 


4,0 


4,4 


6,1 


7,4 


8,1 


8,4 


8,5 


8,5 


8,5 


8,6 


9,2 


Kanada 


1,4 


3,0 


3,3 


3,3 


4,2 


4,5 


4,7 


4,7 


4,7 


4,7 


5,3 


Luxemburg 


9,9 


8,8 


12,6 


13,5 


11,2 


12,6 


12,4 


14,0 


13,7 


13,4 


13,9 


Nagy-Britannia 


4,7 


5,1 


6,2 


5,8 


6,8 


6,7 


6,9 


6,7 


6,9 


6,6 


6,4 


Norvegia 


4,0 


6,3 


11,1 


9,9 


9,7 


9,8 


11,1 


11,3 


12,2 


12,5 


12,1 


NSZK 


8,5 


10,0 


12,2 


13,1 


13,6 


13,9 


14,0 


14,2 


14,1 


13,9 


13,9 


Olaszorszag 


8,7 


9,9 


12,0 


11,5 


12,0 


11,9 


12,4 


12,4 


12,3 


12,5 


12,9 


Portugalia 


4,0 


5,5 


8,5 


8,5 


8,3 


8,2 


8,9 


8,9 


9,3 


9,2 


9,6 


Spanyolorszag 


4,0 


6,3 


9,2 


11,6 


12,0 


11,9 


11,7 


11,8 


11,6 


12,0 


12,2 


Svajc 


4,7 


5,6 


8,6 


9,5 


10,3 


10,3 


10,2 


10,3 


10,4 


10,4 


10,4 


Svedorszag 


4,3 


6,0 


8,5 


14,1 


13,2 


12,5 


13,3 


13,5 


13,9 


14,6 


15,7 


Torokorszag 


0,9 


1,1 


2,0 


3,0 


3,0 


2,8 


3,1 


3,8 


3,4 


4,5 


5,5 


OECD-orszagok 
osszesen 


4,9 


5,8 


7,5 


8,3 


9,2 


8,9 


9,0 


9,2 


9,2 


9,2 


9,3 


Europai OECD- 
orszagok 


5,7 


6,6 


8,6 


9,5 


10,6 


10,2 


10,3 


10,5 


10,5 


10,4 


10,5 


EGK-orszagok 


6,8 


7,8 


9,9 


10,7 


11,5 


11,7 


11,6 


11,9 


11,8 


11,5 


11,5 



Tarsasagok nyeresegadoja a GDP %-aban 



Orszag 


1965 


1970 


1975 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztralia 


3,8 


4,1 


3,4 


3,5 


2,9 


2,8 


2,8 


3,1 


3,2 


3,8 


4,3 


Ausztria 


1,9 


1,6 


1,7 


1,4 


1,3 


1,5 


1,5 


1,4 


1,4 


1,5 


1,4 


Belgium 


1,9 


2,4 


3,0 


2,5 


2,9 


3,1 


3,1 


3,1 


3,2 


3,0 


2,9 


Dania 


1,4 


1,1 


1,3 


1,5 


2,5 


2,4 


3,1 


2,3 


2,3 


2,1 


1,6 


Egyesult Allamok 


4,1 


3,7 


3,1 


3,0 


2,0 


2,1 


2,0 


2,4 


2,5 


2,5 


2,2 


Finnorszag 


2,5 


1,7 


1,5 


1,5 


1,5 


1,5 


1,4 


1,4 


1,6 


1,6 


2,1 


Franciaorszag 


1,8 


2,2 


1,9 


2,1 


1,9 


2,0 


2,2 


2,3 


2,3 


2,4 


2,3 


Gorogorszag 


0,4 


0,4 


0,9 


1,1 


0,9 


1,0 


1,5 


1,7 


1,4 


1,5 


2,1 


Hollandia 


2,7 


2,5 


3,4 


3,0 


2,6 


3,1 


3,4 


3,7 


3,5 


3,3 


3,4 


Irorszag 


2,4 


2,7 


1,5 


1,5 


1,3 


1,2 


1,4 


1,3 


1,5 


1,2 


1,8 


Japan 


4,1 


5,2 


4,3 


5,5 


5,8 


5,8 


5,9 


6,8 


7,5 


7,5 


6,7 


Kanada 


3,9 


3,5 


4,4 


3,7 


2,9 


2,7 


2,7 


2,8 


2,9 


3,0 


2,5 


Luxemburg 


3,4 


6,0 


6,7 


7,6 


6,7 


9,1 


8,0 


8,4 


8,3 


8,5 


8,2 


Nagy-Britannia 


2,2 


2,3 


2,4 


2,9 


4,5 


4,8 


4,0 


3,9 


4,0 


4,5 


4,0 


Norvegia 


1,3 


1,3 


1,3 


6,2 


7,6 


8,1 


6,7 


3,2 


2,7 


2,4 


4,1 


NSZK 


2,5 


1,9 


1,6 


2,1 


2,0 


2,3 


2,3 


1,9 


2,0 


2,1 


1,8 


Olaszorszag 


1,8 


1,7 


1,7 


2,4 


3,4 


3,2 


3,8 


3,8 


3,5 


3,8 


3,9 


Spanyolorszag 


1,3 


1,4 


1,3 


1,2 


1,5 


1,5 


1,7 


2,2 


2,1 


3,0 


3,0 


Svajc 


1,5 


1,8 


2,3 


1,8 


1,9 


1,9 


2,0 


2,0 


2,2 


2,0 


2,1 


Svedorszag 


2,2 


1,8 


1,9 


1,2 


1,8 


1,7 


2,5 


2,3 


2,9 


2,1 


1,8 


Torokorszag 


0,7 


1,1 


1,1 


0,9 


1,6 


1,9 


2,7 


2,6 


2,4 


2,4 


1,9 


Uj-Zeland 


5,1 


4,9 


3,7 


2,6 


2,9 


2,8 


2,3 


3,4 


2,9 


3,6 


2,5 


OECD-orszagok 
osszesen 


2,3 


2,5 


2,4 


2,6 


2,8 


2,9 


2,9 


2,9 


2,9 


2,9 


2,9 


Europai OECD- 
orszagok 


1,8 


2,0 


2,0 


2,3 


2,7 


2,8 


2,9 


2,7 


2,7 


2,6 


2,7 


EGK-orszagok 


2,0 


2,3 


2,3 


2,5 


2,7 


3,1 


3,1 


3,1 


3,1 


3,1 


3,1 


Termeszetes szemelyek jovedelemadoja a GDP %-aban 


Orszag 1965 1970 1975 1980 1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Ausztralia 


8,0 


9,0 


12,0 


12,5 


13,8 


13,6 


14,4 


14,0 


14,0 


13,5 


13,3 


Ausztria 


6,9 


7,4 


8,4 


9,6 


9,5 


9,9 


10,0 


9,6 


9,5 


8,2 


8,8 


Belgium 6,4 8,8 13,3 15,6 16,0 16,2 15,8 15,5 14,7 13,6 13,8 


[Dania ] 12,4] 19,6] 23,l] 23,5] 23,7] 24,6] 24,4] 25,4] 26,4] 26,l] 25,6' 



Egyesult Allamok 


7,9 


10,3 


9,5 


10,9 


10,0 


10,4 


10,2 


10,9 


10,2 


10,6 


10,7 


Finnorszag 


10,6 


13,2 


17,0 


14,7 


16,5 


17,4 


18,6 


16,3 


17,5 


16,9 


17,8 


Franciaorszag 


3,7 


4,2 


4,5 


5,4 


6,0 


5,7 


5,6 


5,7 


5,3 


5,1 


5,2 


Gorogorszag 


1,5 


2,5 


2,3 


4,4 


5,0 


4,9 


4,9 


4,7 


4,9 


4,4 


5,3 


Hollandia 


9,2 


10,1 


11,8 


12,0 


9,4 


8,7 


9,3 


9,5 


9,9 


9,7 


11,2 


irorszag 


4,3 


5,7 


7,9 


10,9 


12,0 


11,9 


12,7 


13,5 


14,1 


11,8 


11,9 


Japan 


4,0 


4,2 


5,0 


6,2 


6,7 


6,8 


7,1 


7,1 


7,0 


7,6 


8,4 


Kanada 


5,69 


10,1 


10,6 


10,8 


11,1 


11,6 


12,4 


13,4 


12,8 


13,6 


15,2 


Luxemburg 


7,6 


7,4 


11,9 


12,3 


11,9 


13,2 


12,7 


12,4 


11,8 


11,2 


12,1 


Nagy-Britannia 


9,1 


11,6 


13,5 


10,5 


10,0 


10,1 


10,2 


9,9 


9,9 


9,8 


10,4 


Norvegia 


13,2 


13,8 


14,1 


13,2 


10,9 


10,6 


11,5 


12,7 


13,3 


12,6 


12,0 


NSZK 


8,2 


8,8 


10,8 


11,3 


10,5 


10,9 


10,8 


11,0 


10,9 


11,3 


10,3 


Olaszorszag 


2,8 


2,8 


4,0 


7,0 


9,1 


9,2 


10,0 


9,5 


9,9 


10,1 


10,3 


Spanyolorszag 


2,0 


1,9 


2,8 


4,8 


6,7 


5,7 


5,3 


7,0 


7,1 


7,9 


7,5 


Svajc 


6,5 


7,9 


10,7 


11,0 


11,5 


11,2 


11,4 


10,9 


11,1 


10,6 


11,0 


Svedorszag 


17,1 


19,9 


20,1 


20,1 


19,3 


19,4 


20,1 


20,8 


21,5 


21,9 


21,6 


Torokorszag 


3,7 


4,8 


6,8 


9,4 


6,3 


5,4 


6,1 


6,0 


5,4 


6,7 


7,4 


Uj-Zeland 


9,7 


11,7 


17,0 


20,4 


18,5 


20,4 


20,2 


19,1 


19,1 


18,4 


17,8 


OECD-orszagok 
osszesen 


7,2 


8,8 


10,6 


11,5 


11,6 


11,5 


11,7 


11,8 


11,9 


11,4 


11,7 


Europai OECD- 
orszagok 


7,3 


8,7 


10,5 


11,3 


11,4 


11,1 


11,4 


11,5 


11,7 


11,1 


11,4 


EGK-orszagok 


6,1 


7,6 


9,6 


10,7 


10,9 


11,0 


11,1 


11,3 


11,3 


10,5 


10,8 



A koltsegvetesi beveteiek (beleertve a 
beveteleket is) a GDP %-aban 



tarsadalombiztosftasi 



Orszag 1965 1970 1975 1980 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 


Ausztralia 


23,2 


24,2 


27,6 


28,5 30,1 


30,0 


30,8 


31,1 


30,5 


30,4 


30,8 


Ausztria 


34,7 


35,7 


38,6 


41,2 42,4 


43,1 


42,9 


42,3 


42,1 


41,2 


41,6 


Belgium 


31,2 


35,7 


41,8 


44,4 47,4 


47,6 


47,3 


47,7 


46,3 


44,6 


44,9 


Dania 


29,9 


40,4 


41,4 


45,5 47,6 


49,0 


50,8 


51,5 


51,7 


50,4 


48,6 


Egyesult Allamok 


25,9 


29,2 


29,0 


29,5 28,4 


29,2 


28,9 


30,2 


29,4 


29,6 


29,9 


Finnorszag 


29,5 


31,4 


35,1 


33,0 35,6 


37,0 


38,5 


35,9 


37,8 


37,4 


38,0 


Franciaorszag 


34,5 


35,1 


36,9 


41,7 44,6 


44,5 


44,0 


44,5 


43,8 


43,7 


43,7 


Gorogorszag 


22,0 


25,3 


25,5 


29,4 34,9 


35,1 


36,9 


37,3 


34,7 


33,3 


36,5 


Hollandia 


33,2 


37,6 


43,7 


45,8 45,0 


44,9 


45,8 


48,5 


48,4 


45,8 


45,2 


[irorszag J 26,o] 31,2] 31,5] 34,o] 39,2] 38,o] 38,8] 38,9] 40,6] 37,o] 37,2 



Japan 


18,3 


19,7 


20,9 


25,4 


27,1 


27,6 


28,4 


29,7 


30,3 


30,7 


31,3 


Kanada 


25,4 


31,3 


32,4 


31,6 


33,0 


33,1 


33,7 


34,7 


34,5 


35,4 


37,0 


Luxemburg 


30,6 


30,9 


42,8 


46,0 


48,8 


50,1 


48,1 


50,1 


49,7 


48,8 


50,3 


Nagy-Britannia 


30,4 


36,9 


35,5 


35,3 


37,9 


37,9 


37,6 


37,1 


37,3 


37,0 


36,7 


Norvegia 


33,3 


39,3 


44,9 


47,1 


45,8 


47,6 


50,0 


47,9 


47,8 


46,0 


46,3 


NSZK 


31,6 


32,9 


36,0 


38,2 


37,6 


38,1 


37,7 


38,0 


37,7 


38,3 


37,7 


Olaszorszag 


25,5 


26,1 


26,2 


30,2 


34,8 


34,4 


36,1 


36,3 


37,0 


37,9 


39,1 


Portugalia 


18,4 


23,1 


24,7 


28,7 


32,2 


31,6 


33,4 


31,5 


34,6 


35,1 


34,6 


Spanyolorszag 


14,3 


16,7 


19,4 


23,8 


28,9 


28,8 


30,6 


32,5 


32,7 


34,6 


34,4 


Svajc 


20,7 


23,8 


29,6 


30,8 


32,3 


32,0 


32,5 


32,0 


32,6 


31,7 


31,7 


Svedorszag 


35,2 


40,0 


43,6 


49,1 


50,0 


50,4 


53,0 


56,1 


55,5 


56,0 


56,9 


Torokorszag 


15,0 


17,7 


20,7 


21,7 


17,3 


19,7 


22,8 


24,1 


22,8 


25,4 


27,8 


Uj-Zeland 


24,7 


27,4 


31,3 


33,1 


33,0 


34,1 


34,4 


37,9 


37,2 


39,3 


38,2 


OECD-orszagok 
osszesen 


26,7 


30,0 


32,9 


35,2 


36,8 


37,2 


38,0 


38,5 


38,6 


38,4 


38,8 


Europai OECD- 
orszagok 


27,6 


31,0 


34,2 


36,6 


38,6 


38,9 


39,8 


40,1 


40,3 


39,8 


40,2 


EGK-orszagok 


27,3 


31,0 


33,8 


36,9 


39,9 


40,0 


40,6 


41,2 


41,2 


40,6 


40,8 



Mezogazdasag 



A mezogazdasagi termeles indexe (1979-1981 evek 


Orszag 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen 


114 


116 


118 


122 


126 


126 


Fejlett orszagok* 


108 


108 


105 


109 


110 


107 


Fejlodo orszagok** 


121 


125 


132 


135 


140 


143 


Nagy-Britannia 


110 


110 


106 


110 


110 


112 


Egy. Allamok 


107 


99 


94 


102 


105 


104 


Nemetorszag^"l 


108 


111 


117 


116 


119 


n. a. 


Izrael 


128 


119 


115 


113 


130 


109 


Ausztralia 


110 


109 


115 


115 


117 


114 


Japan 


107 


102 


97 


99 


98 


93 


Olaszorszag 


102 


103 


101 


103 


96 


105 


Finnorszag 


113 


99 


102 


114 


120 


106 


Argentina 


J 107 


J 106 


J 114 


J 102 


110 


111 



atlaga = 100%) 



Magyarorszdg 104 108 115 110 105 118 


Szovjetunio 


111 116 


116 


120 119 


105 


Lengyelorszag 


110 110 


114 


116 119 


114 


Brazilia 


154 166 


162 


162 164 


165 


India 


124 122 


137 


146 149 


151 


|Kina ] 132] 142] 145] 146] 158] 165 



* Eszak-Amerika, Europa, Oceania, egyeb fejlett orszagok, Szovjetunio. 
** Afrika, Latin-Amerika, Kozel-Kelet, Tavol-Kelet, egyeb fejlodo orszagok. 

Az elelmiszer-termeles indexe (1979-1981 evekatlaga = 100%) 



Orszag 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen 


114 


116 


119 


123 


126 


125 


Fejlett orszagok 


108 


108 


105 


110 


111 


107 


Fejlodo orszagok 


120 


125 


132 


136 


140 


143 


Nagy-Britannia 


110 


108 


106 


110 


110 


112 


Egy. Allamok 


108 


99 


94 


103 


105 


103 


Nemetorszag^l 


108 


110 


117 


116 


119 


n. a. 


Izrael 


126 


130 


123 


125 


144 


126 


Ausztralia 


106 


104 


109 


107 


112 


107 


Japan 


109 


104 


99 


102 


101 


96 


Olaszorszag 


102 


103 


101 


104 


95 


104 


Finnorszag 


113 


100 


102 


114 


120 


105 


Argentina 


107 


107 


113 


102 


109 


111 


Brazilia 


156 


168 165 165 167 168 


[India ] 124] 123] 139] 147] 150] 152 



Az elelmiszeripar termelesenek indexe (1980 = 100%) 








Orszag, regio 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen (az 
azsiai szocialista 
orszagok nelkul) 


102 


106 


109 


112 


113 


116 


120 


124 


127 


131 


Fejlett tokes 
orszagok osszesen 


101 


103 


105 


107 


109 


111 


114 


116 


118 


120 


Ebbol: Egyesult 
Allamok 


102 


104 


113 


116 


119 


122 


126 


128 


130 


132 


Kanada 


102 


100 


103 


106 


107 


107 


109 


104 


104 


101 


Japan 


101 


103 


102 


102 


103 


104 


106 


108 


109 


112 



Kozos Piac 
osszesen 


101 


103 


105 


106 


108 


111 


114 


117 


119 


121 


Ebbol: 
Nemetorszag"'"! 


101 


100 


102 


105 


107 


107 


109 


118 


130 


139 


Franciaorszag 


101 


103 


105 


107 


108 


111 


113 


114 


118 


122 


Nagy-Britannia 


99 


104 


102 


101 


103 


105 


107 


107 


107 


107 


Olaszorszag 


102 


102 


101 


106 


110 


115 


119 


118 


121 


121 


Kelet-europai 
orszagok osszesen 


101 


108 


111 


110 


110 


113 


117 


120 


117 


118 


Ebbol: Szovjetunio 


102 


111 


115 


114 


116 


121 


125 


130 


129 


n. a. 


Magyarorszdg 


103 


109 


112 


111 


113 


116 


113 


107 


106 


102 


Fejlodo orszagok 
osszesen 


106 


114 


120 


126 


131 


135 


Ul 


155 


169 


186 



Az elelmiszerek fogyasztoi arindexe (evi % 


-OS valtozas) 






Orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult 
Allamok 


7,8 


2,2 


3,7 


2,4 


3,2 


4,1 


4,1 


5,9 


5,7 


3,6 


Kanada 


11,4 


3,7 


5,6 


2,9 


5,0 


4,5 


2,6 


3,6 


3,6 


4,7 


Japan 


5,3 


2,1 


2,8 


1,7 


0,2 


-0,9 


0,8 


2,4 


4,0 


4,8 


Nemetorszag^'^l 


4,8 


2,7 


1,5 


0,8 


0,6 


-0,5 


0,2 


2,3 


2,9 


2,8 


Franciaorszag 


14,0 


9,3 


7,9 


5,0 


3,5 


1,8 


2,3 


4,5 


4,1 


3,0 


Olaszorszag 


16,3 


12,3 


9,1 


8,7 


5,5 


4,8 


3,4 


6,3 


6,2 


6,7 


Nagy-Britannia 


8,4 


3,2 


5,6 


3,1 


3,3 


3,1 


4,2 


5,9 


8,0 


5,1 


Magyarorszdg 


3,4 


5,1 


12,1 


6,3 


2,0 


9,2 


15,8 


17,7 


35,2 


21,9 



Egy lakosrajuto napi tapanyagfogyasztas, 1988-1990 





Napi fogyasztas 


Napi fogyasztas 




Joule 


Feherje 
(g) 


Zsir (g) 




Joule 


Feherje (g) 


Zsir (g) 


Vilag osszesen 


11292 


70,9 


67,7 


Allati termekek 








Fejlett orszagok 


14253 


103,5 


128,4 


Vilag osszesen 


1775 


24,8 


31,9 


Fejlodo orszagok 


10354 


60,6 


48,5 


Fejlett orszagok 


4220 


59,5 


76,1 


Novenyi termekek 








Fejlodo orszagok 


1005 


13,8 


18,0 


Vilag osszesen 


9513 


46,1 


35,8 


Ebbol: hiis* 








Fejlett orszagok 


10036 


44,0 


52,4 


Vilag osszesen 


783 


10,8 


15,6 


Fejlodo orszagok 


9350 


46,8 


30,5 


Fejlett orszagok 


1838 


27,6 


35,5 



Ebbol: gabona* 








Fejlodo 


orszagok 


440 


5,4 


9,1 


Vilag osszesen 


5740 


33,4 


5,7 












Fejlett orszagok 


4204 


29,4 


4,0 












Fejlodo orszagok 


6243 


34,7 


6,2 













* 1986-88. evek adata. 



Exportarindexek a 


tokes 


vilagpiacon 


1 (1980 


= 100) 








1975 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992. Julius 


Elelmiszerrek 


63 


66 


74 


75 


87 


87 


88 


85 


90 


Hiis 


60 


68 


82 


93 


101 


100 


110 


106 


105 


Tej es tejtermek 


65 


73 


83 


100 


106 


101 


110 


105 


118 


Sajt 


70 


65 


85 


107 


113 


103 


115 


112 


130 


Tojas 


64 


65 


72 


88 


78 


84 


97 


96 


106 


Szemes 
termenyek 


71 


70 


63 


60 


83 


89 


84 


86 


95 


Buza 


94 


81 


71 


65 


86 


101 


82 


72 


82 


Kukorica 


48 


57 


54 


54 


80 


78 


92 


113 


127 


Burgonya 


n. a. 


60 


79 


115 


112 


99 


129 


120 


142 


Kave, tea, kakao 


46 


85 


105 


70 


72 


62 


55 


51 


46 


Kave 


42 


81 


114 


64 


67 


56 


46 


42 


30 


Bor 


75 


78 


103 


105 


113 


124 


155 


137 


134 


Cukor 


72 


15 


22 


25 


37 


46 


45 


33 


38 


Alma 


78 


71 


99 


119 


121 


108 


139 


194 


249 


Citrom 


70 


78 


83 


88 


91 


92 


108 


106 


119 


Takarmanyok 


60 


63 


76 


85 


113 


102 


87 


89 


92 


Mezogazdasagi 
termekek 
(elelmiszerek 
nelkul) 


60 


74 


75 


86 


100 


98 


100 


93 


93 


Olajos magvak, 
zsirok, olajok 


77 


84 


65 


69 


91 


83 


78 


77 


78 


Napraforgoolaj 


118 


97 


58 


57 


76 


76 


77 


76 


74 


Szojabab 


74 


76 


69 


71 


100 


89 


81 


79 


78 


Erdeszeti 
termekek 


52 


66 


82 


94 


103 


105 


114 


105 


108 


Textilszalak 


65 


71 


61 


81 


95 


95 


95 


84 


73 


Gyapjii 


62 


60 


59 


82 


123 


106 


95 


77 


67 


Gyapot 


64 


75 


61 


79 


77 


88 


93 


88 


75 



Juta 




93 


140 


78 


97 


100 


101 


113 


95 


84 


Dohany 




73 


129 


113 


110 


115 


122 


125 


131 


130 



A mezogazdasagban dolgozok 


szama { 


^millio 16) 








Orszag 1970 1975 1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Kina 


335,5 


367,5 


406,1 


438,5 


446,5 


451,1 


455,7 


458,4 


460,5 


India 


160,6 


172,2 


185,0 


199,8 


205,6 


208,9 


211,6 


214,7 


217,7 


Indonezia 


30,3 


31,2 


32,2 


33,5 


33,9 


34,4 


34,8 


35,1 


35,3 


Nigeria 


16,8 


19,0 


21,9 


24,3 


25,4 


25,9 


26,1 


26,6 


27,1 


Banglades 


16,7 


17,6 


18,8 


20,7 


21,6 


22,2 


22,7 


23,2 


23,7 


Szovjetunio 


30,2 


29,0 


27,4 


23,0 


21,3 


20,4 


19,6 


18,8 


18,0 


Vietnam 


15,5 


16,1 


16,8 


17,9 


19,0 


18,9 


19,1 


19,3 


19,7 


Thaifold 


14,2 


15,4 


16,7 


18,0 


18,4 


18,7 


18,8 


19,0 


19,1 


Pakisztan 


11,4 


12,5 


13,9 


15,8 


16,0 


16,9 


17,2 


17,6 


17,9 


Brazilia 


14,2 


14,2 


13,8 


13,7 


13,6 


13,5 


13,4 


13,4 


13,3 


Torokorszag 


11,4 


11,4 


11,1 


11,4 


11,4 


11,7 


11,7 


11,7 


11,7 


Magyarorszdg 


1,4 


1,2 


1,0 


0,8 


0,7 


0,7 


0,6 


0,6 


0,6 


fVilag osszesen ] 878,2] 931,5] 993,5] 1053,o] 1071,5] 1082,9] 1092,9] 1101,5] 1109,6 



A mezogazdasagban foglalkoztatottak 
foglalkoztatottak %-aban 



aranya az osszes 



Orszag 1965 1970 1975 1980 1986 1987 1988 1989 1990 1991 


Nagy-Britannia 


3,4 


2,8 


2,7 


2,6 


2,2 


2,2 


2,1 


2,1 


2,0 


1,9 


Egyesult Allamok 


5,4 


4,3 


3,9 


3,5 


2,7 


2,6 


2,5 


2,4 


2,3 


2,2 


Nemetorszag™l 


10,8 


7,5 


6,6 


5,8 


4,3 


4,1 


3,9 


3,8 


3,6 


3,4 


Izrael 


12,0 


9,7 


7,9 


6,2 


5,0 


4,8 


4,6 


4,4 


4,3 


4,1 


Ausztralia 


9,6 


8,1 


7,4 


6,9 


5,7 


5,5 


5,3 


5,2 


5,0 


4,8 


Japan 


26,4 


19,6 


15,4 


11,2 


8,0 


7,6 


7,2 


6,8 


6,4 


6,1 


Olaszorszag 


24,8 


18,8 


15,4 


12,0 


8,8 


8,3 


7,9 


7,5 


7,1 


6,7 


Finnorszag 


23,5 


19,6 


15,8 


12,0 


9,5 


9,1 


8,8 


8,4 


8,1 


7,8 


Argentina 


18,3 


16,0 


14,5 


13,0 


11,4 


11,1 


10,9 


10,6 


10,4 


10,1 


Magyarorszdg 


31,7 


25,1 


21,7 


18,2 


13,9 


13,3 


12,7 


12,1 


11,5 


11,0 


Szovjetunio 


33,8 


25,7 


22,8 


20,0 


15,5 


14,8 


14,2 


13,6 


13,0 


12,4 


Lengyelorszag 


43,6 


38,9 


33,7 


28,5 


23,7 


22,9 


22,2 


21,5 


20,8 


20,1 


[Brazflia ] 48,5] 44,9] 37,9] 31,2] 26,9] 26,2] 25,6] 24,9] 24,3] 23,7 



India 




72,9 


71,7 


70,7 


69,7 


67,8 


67,5 


67,1 


66,8 


66,5 


66,2 


Kina 




80,8 


78,3 


76,3 


74,2 


70,3 


69,5 


68,9 


68,2 


67,5 


66,7 


Vilag osszesen 




57,6 


55,0 


52,8 


50,8 


48,2 


47,8 


47,4 


47,0 


46,6 


46,1 



A vilag orszagai*, ahol a legnagyobb a mezogazdasagi foglalkozasuak 



reszaranya (%) 


















Orszag 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Nepal 


93,6 


93,3 


93,0 


92,4 


92,1 


92,0 


91,8 


91,7 


91,6 


Mozambik 


86,4 


85,5 


84,5 


83,1 


82,5 


82,2 


81,9 


81,6 


81,3 


Uganda 


89,3 


87,6 


85,9 


83,5 


82,4 


82,0 


81,4 


80,9 


80,3 


Tanzania 


90,4 


88,0 


85,6 


83,4 


82,3 


81,9 


81,4 


80,8 


80,3 


Kenya 


84,8 


82,9 


81,0 


79,1 


78,2 


77,8 


77,4 


77,0 


76,5 


Madagaszkar 


83,7 


82,3 


80,9 


78,8 


77,9 


11,S 


77,0 


76,6 


76,0 


Etiopia 


85,0 


82,4 


79,8 


77,3 


76,2 


1S,1 


75,1 


74,5 


74,0 


Banglades 


81,4 


78,1 


74,8 


71,8 


70,5 


69,9 


69,2 


68,5 


67,9 


Kina 


78,3 


76,3 


74,2 


71,0 


69,5 


68,9 


68,2 


67,5 


66,7 


India 


71,7 


70,7 


69,7 


68,1 


67,5 


67,1 


66,8 


66,5 


66,2 


Zaire 


79,1 


75,4 


71,5 


68,7 


67,5 


66,9 


66,3 


65,8 


65,0 


Magyarorszdg 


25,1 


21,7 


18,2 


14,6 


13,3 


12,7 


12,1 


11,5 


11,0 


|Vilagatlag 


55,0 


52,8 


50,8 


48,7 


47,8 


47,4 


47,0 


46,6 


46,0 



Csak a 10 millional nepesebb orszagokat figyelembe veve. 



A vilag orszagai*, ahol a legkisebb a mezogazdasagi foglalkozasuak 
reszaranya 



Orszag 1970 1975 1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Belgium-Luxemburg 


4,9 


3,9 


2,9 


2,3 


2,1 


2,0 


1,9 


1,8 


1,7 


Nagy-Britannia 


2,8 


2,7 


2,6 


2,3 


2,2 


2,1 


2,1 


2,0 


1,9 


Egyesult Allamok 


4,3 


3,9 


3,5 


2,8 


2,6 


2,5 


2,4 


2,3 


2,2 


Kanada 


7,8 


6,5 


5,3 


4,2 


3,8 


3,6 


3,5 


3,3 


3,1 


Nemetorszag™'l 


7,5 


6,6 


5,8 


4,5 


4,1 


3,9 


3,8 


3,6 


3,4 


Hollandia 


6,8 


6,2 


5,5 


4,5 


4,2 


4,0 


3,8 


3,7 


3,5 


Ausztralia 


8,1 


7,4 


6,9 


5,8 


5,5 


5,3 


5,2 


5,0 


4,8 


Franciaorszag 


13,6 


11,1 


8,6 


6,7 


6,1 


5,8 


5,5 


5,2 


5,0 


Japan 


19,6 


15,4 


11,2 


8,5 


7,6 


7,2 


6,8 


6,4 


6,1 


Olaszorszag 


18,8 


15,4 


12,0 


9,2 


8,3 


7,9 


7,5 


7,1 


6,7 


^agyarorszdg ] 25,l\ 21,7\ 18,2\ 14,6\ 13,3\ 12,7\ 12,i\ 11,5\ 11,6 



Vilagatlag 


55,0 


52,8 


50,8 


48,7 


47,8 


47,4 


47,0 


46,6j 46,1 


*Csak a 10 millional nepesebb orszagokat figyelembe veve. 

A vilag legjelentosebb agrarexportorei (Mrd USD) 








Orszag 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 




Egyesult Allamok 


7,4 


22,3 


42,9 


30,8 


31,5 


40,6 


44,1 


45,2 




Franciaorszag 


3,0 


8,5 


18,4 


16,5 


23,6 


27,2 


28,4 


33,4 




Hollandia 


3,2 


8,5 


16,1 


15,2 


23,1 


25,0 


26,5 


30,9 




NSZK 


1,3 


4,4 


10,6 


10,0 


15,1 


16,9 


17,4 


19,7 




Nagy-Britannia 


1,5 


3,5 


8,2 


7,0 


10,0 


10,3 


11,0 


12,8 




Belgium-Luxemburg 


1,1 


3,1 


6,5 


6,0 


9,0 


9,3 


10,2 


11,7 




Ausztralia 


2,4 


5,3 


9,2 


8,1 


8,1 


10,4 


12,2 


11,6 




Olaszorszag 


1,2 


3,1 


5,7 


6,1 


7,9 


8,8 


9,2 


11,1 




Kina 


0,9 


2,5 


4,2 


6,2 


9,1 


10,1 


10,2 


9,9 




Kanada 


1,8 


4,2 


7,1 


7,0 


7,3 


8,9 


7,9 


9,2 




Brazilia 


2,0 


4,9 


9,4 


9,4 


8,5 


9,9 


9,5 


8,9 




Magyarorszdg 


0,5 


1,4 


2,0 


1,8 


1,9 


2,1 


2,2 


2,3 




A vilag legjelent 


osebb 


agran 


'import 


orei (l\ 


/IrdU, 


SD) 








Orszag 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 




NSZK 


6,3 


13,4 


25,2 


21,0 


29,7 


31,3 


30,9 


37,2 




Japan 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


16,9 


21,0 


26,8 


29,1 


28,7 




Egyesult Allamok 


6,3 


10,2 


18,2 


23,1 


24,1 


24,7 


25,1 


27,1 




Olaszorszag 


3,4 


8,2 


14,9 


14,8 


19,6 


20,9 


21,9 


23,7 




Nagy-Britannia 


5,8 


10,9 


16,3 


13,6 


18,3 


20,3 


20,0 


23,0 




Franciaorszag 


3,3 


7,6 


14,9 


12,6 


17,7 


19,4 


19,8 


22,6 




Szovjetunio 


2,5 


9,3 


17,9 


18,1 


16,5 


17,9 


20,3 


19,6 




Hollandia 


2,1 


5,8 


11,7 


10,5 


14,7 


17,1 


15,6 


18,0 




Belgium-Luxemburg 


1,7 


4,1 


8,3 


7,1 


9,9 


10,9 


10,8 


12,5 




Kina 


0,9 


2,3 


7,9 


4,8 


7,4 


9,7 


11,1 


9,7 




Spanyolorszag 


0,9 


2,9 


4,4 


3,5 


5,3 


6,3 


6,8 


8,0 




Kanada 


1,3 


3,0 


4,6 


4,7 


5,4 


6,0 


6,5 


7,1 




Magyarorszdg 


0,4 


0,8 


1,1 


0,7 


0,9 


0,9 


0,7 


0,7 





Az egy lakosra juto legnagyobb agrarkiviteli (+), ill agrarbehozatall (-) 
tobblettel rendelkezo orszagok (USD/16) 



Orszag 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Uj-Zeland 


323 


427 


949 


858 


1060 


1230 


1400 


1228 


Dania 


134 


364 


559 


552 


768 


768 


797 


1013 


Irorszag 


89 


305 


501 


363 


708 


797 


866 


872 


Hollandia 


79 


197 


314 


319 


567 


537 


739 


867 


Ausztralia 


167 


345 


561 


429 


418 


545 


617 


580 


Magyarorszdg 


15 


57 


86 


105 


95 


122 


139 


153 


Malaysia 


42 


82 


188 


140 


154 


203 


150 


106 


Ausztria 


-35 


-71 


-139 


-100 


-161 


-163 


-153 


-184 


Olaszorszag 


-40 


-93 


-162 


-152 


-204 


-212 


-220 


-217 


Svedorszag 


-70 


-111 


-189 


-115 


-205 


-231 


-214 


-241 


NSZK 


-83 


-145 


-238 


-180 


-238 


-235 


-217 


-276 


Svajc 


-93 


-205 


-331 


-267 


-373 


-396 


-372 


-423 


Fejlett tokes 
orszagok 


-16 


-17 


-8 


-17 


-25 


-20 


-24 


-25 



A vilag legnagyobb agrarkiviteli (+), III. agrarbehozatall (-) tobblettel 
rendelkezo orszagal (Mrd USD) 



Orszag 1970 1975 1980 1985 1987 1988 1989 1990 


Egyesult Allamok 


1,1 


12,2 


24,7 


7,7 


7,4 


15,9 


19,0 


18,1 


Hollandia 


1,0 


2,7 


4,4 


4,7 


8,3 


7,9 


10,9 


13,0 


Franciaorszag 


-0,2 


0,9 


3,6 


4,0 


5,9 


7,8 


8,6 


10,8 


Ausztralia 


2,1 


4,7 


8,3 


6,9 


6,7 


8,9 


10,4 


9,9 


Brazilia 


1,7 


4,0 


6,9 


8,1 


7,1 


8,8 


7,6 


6,8 


Dania 


0,7 


1,8 


2,9 


2,8 


3,9 


3,9 


4,1 


5,2 


Magyarorszdg 


0,2 


0,6 


0,9 


1,1 


1,0 


1,3 


1,5 


1,6 


Svajc 


-0,6 


-1,3 


-2,1 


-1,7 


-2,4 


-2,6 


-2,5 


-2,8 


Hongkong 


-0,6 


-1,4 


-2,4 


-2,1 


-2,6 


-2,7 


-3,0 


-3,2 


Nagy-Britannia 


-4,3 


-7,4 


-8,1 


-6,6 


-8,4 


-10,0 


-9,0 


-10,2 


Olaszorszag 


-2,2 


-5,1 


-9,2 


-8,7 


-11,7 


-12,2 


-12,7 


-12,5 


Szovjetunio 


-1,0 


-6,8 


-15,2 


-15,9 


-13,6 


-14,9 


-17,4 


-17,2 


NSZK 


-5,0 


-9,0 


-14,6 


-11,0 


-14,5 


-14,4 


-13,5 


-17,5 


Japan 1 n. a.] n. a.] n. a.] -16,l] -20,o] -25,8] -28,o] -27,5 



Az ontozott mezogazdasagi terult nagysaga (ezer 


hektar) 




Orszag 


1970 


1975 


1980 


1985 


1986 


1987 


1988 


1990 


Kina 


81400 


42668 


45317 


44461 


44653 


44833 


44938 


47837 


India 


30440 


33730 


38478 


41779 


44350 


42100 


41790 


43050 


Szovjetunio 


11000 


14500 


17487 


19951 


20467 


20485 


20782 


21215 


Egyesult Allamok 


15900 


16500 


20582 


19831 


18102 


18102 


18102 


18771 


Pakisztan 


12950 


13630 


14680 


15760 


16040 


16080 


15680 


16500 


Indonezia 


4280 


4825 


5418 


7059 


7260 


7400 


7500 


7600 


Iran 


5200 


5900 


4948 


5740 


5470 


5740 


5750 


5750 


Mexiko 


3950 


4479 


4980 


5285 


4900 


5084 


5100 


5180 


Thaifold 


1960 


2419 


3015 


3822 


3900 


3996 


4050 


4300 


Spanyolorszag 


2379 


2818 


3029 


3217 


3220 


3270 


3320 


3370 


Olaszorszag 


3345 


2720 


2870 


3000 


3020 


3050 


3080 


3120 


Magyarorszdg 


109 


156 


134 


138 


163 


143 


177 


204 


Vilag osszesen 


J 209773 


189245 


210975 


J 225399 


J 227520 


J 227108 


J 228670' 


237421 



A megmCivelheto foldterulet aranya 



Orszag 


Mezogazdasagi terulet az 
osszes terulet %-aban 


Mezogazdasagi 
terulet az osszes 
terulet %-aban 






1975 


1984 1988 1990 1975 


1984 


1988 1990 




Nagy-Britannia 


76,1 '76,1 '75,7 '72,7 


Kina 


41,8 40,3 43,3 


51,7 


Magyarorszdg 


72,8 '70,5 69,8 69,6 


Egyesult Allamok 


45,9 46,0 46,0 


46,0 


Lengyelorszag 


61,4 60,4 60,2 60,1 


Ausztria 


45,2 41,8 41,6 


41,7 


Franciaorszag 


58,7 '57,0 '56,7 '55,5 


Szovjetunio 


27,0 '24,9 'i27,0 


26,7 


India 


54,8 54,8 55,2 55,1 


Finnorszag 


8,3 '7,3 '7,6 '7,6 


|Hollandia 


57,6 ]54,0 ]53,9 ]54,3 \ 


Vilag osszesen 


35,1 ]35,2 'J35,0 ]36,2 



Az egy hektar szantora, kert-, gyumolcs- es szoloteruletre juto 
mutragya-felhasznalas nagysaga es szerkezete (kg hatoanyagban) 



Orszag 1971 1989 


Nitrogen 


Foszfor Kalium Egyutt Nitrogen 


Foszfor Kalium Egyutt 


Izland 


1902 1040 797 3739 


1302 654 573 2529 


Martinique 


176 140 160 476 


320 225 400 945 


Uj-Zeland 


22 785 263 1070 


90 614 208 912 


frorszag J87 J 157] 127] 37l] 40l] 154] 193] 748 



Hollandia 441 119 149 709 453 82 107 642 


Belgium-Luxemburg 


198 


172 197 


567 


235 


106 161 


502 


Svajc 


J,6 


127 169 


392 


171 


96 164 


431 


Japan 


125 


123 107 


355 


138 


157 123 


418 


NSZk 


149 


123 163 


435 


199 


79 106 


384 


Magyarorszdg 


71 


45 55 


171 


110 


50 71 


231 


Kina 


44 


17 3 


64* 


195 


55 13 


263 


Bahrein 


8 


3' 3 


14* 


116 


69 67 


252 


fVilagatlag J24 ] 16] 12] 52] 55] 26] 19] lOo' 



1973 



A vilag traktorallomanya (ezer darab) 



Orszag 1975 1980 1985 1990 


Egy. Allamok 


4109 


4775 


4676 4749 


Szovjetunio 


2336 


2562 


2798 2609 


Japan 


350 


1096 


1854 2120 


Franciaorszag 


1363 


1504 


1526 1465 


Olaszorszag 


819 


1072 


1227 1440 


NSZK 


1442 


1463 


1485 1395 


Lengyelorszag 


401 


619 


855 1185 


Jugoszlavia 


225 


416 


882 1092 


Kina 


190 


740 


873 828 


Kanada 


639 


675 


658' 780' 


Spanyolorszag 


379 


529 


630 740 


Magyarorszdg 


61 


55 


55 49 


fVilag osszesen ] 17212] 21307] 24504] 26544 



A vilag gabonakombajn-allomanya (ezer darab) 



Orszag 1975 1980 1985 1990 


Japan 


344 


884 


1110 1280 


Egy. Allamok 


655 


669 


645 666 


Szovjetunio 


680 


722 


832 655' 


Kanada 


166 


170 


161 156 


Franciaorszag 


153 


142 


150 153 


NSZK 


171 


165 


153 140 


Lengyelorszag 21 39 56 80 



Ausztralia 59 58 57 57 


Nagy-Britannia 


62 


46 


51 49 


Finnorszag 


39 


45 


47 41 


Romania 


41 


44 


40 36 


Magyarorszdg 


14 


14 


12 10 


fVilag osszesen ] 2878] 3536] 3912] 3979 



A vilag gabonatermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1976-80 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesede 
s 1991 (%) 


Kna 


268872 


333622 


351748 


367560 


404333 


377921 


20,3 


Egyesult Allamok 


274286 


307474 


206480 


284357 


312708 


280411 


15,0 


India 


133933 


156125 


182330 


199413 


194701 


193552 


10,4 


Szovjetunio 


198131 


172625 


186154 


202479 


227204 


172003 


9,2 


Franciaorszag 


41796 


50871 


56306 


57596 


55024 


59451 


3,2 


Kanada 


41154 


48597 


35793 


48199 


58312 


56576 


3,0 


Indonezia 


29147 


40261 


48332 


50919 


51913 


49664 


2,7 


Brazilia 


29300 


32762 


42257 


43943 


32499 


37616 


2,0 


Torokorszag 


24657 


25865 


30894 


23499 


30179 


31112 


1,7 


Lengyelorszag 


19495 


22224 


24504 


26958 


28014 


27558 


1,5 


Mexiko 


17955 


23809 


19984 


21506 


25545 


24396 


1,3 


Nagy-Britannia 


16828 


22424 


20944 


22723 


22539 


22695 


1,2 


Magyarorszdg 


12634 


14423 


14660 


15417 


12561 


14250 


0,8 


EGK osszesen 


130337 


152262 


176210 


176201 


172534 


182040 


9,8 


Vilag osszesen 


1536139 


1727097 


1715091 


1885202 


1971807 


1864922 


100,0 



A vilag buzaexportja (ezer tonna) 



Orszag 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Egyesult 
Allamok 


30967 


35756 


24810 


30638 


40500 


36569 


27557 


Kanada 


11065 


17016 


16983 


22140 


20087 


11274 


17955 


Franciaorszag 


6281 


9889 


16943 


14220 


14848 


15089 


17165 


Ausztralia 


7860 


14876 


15335 


14789 


12183 


10449 


11507 


Argentina 


1758 


4495 


9583 


4197 


3643 


4323 


5828 


Nagy-Britannia 


217 


1057 


1886 


4122 


1927 


3278 


4460 


Magyarorszdg 


952 


814 


2026 


1281 


1790 


1426 


1120 



|Vilag osszesen J 67337J 89933J 95920j 101440j 110069J 97703J 98559 



A gabonafeiek vilagpiaci ara (USD/tonna) 



Ev Biiza Kukorica Rizs Ev Biiza Kukorica Rizs 


1965 


59 


55 


136 


1985 


138 


112 


217 


1970 


55 


58 


143 


1986 


115 


88 


210 


1975 


149 


120 


363 


1987 


114 


76 


230 


1980 


173 


126 


434 


1988 


146 


107 


302 


1981 


175 


131 


483 


1989 


171 


111 


319 


1982 


160 


108 


293 


1990 


137 


109 


287 


1983 


158 


136 


277 


1991 


129 


107 


315 


1984 ] 153] 136] 253] ] ] ] ' 



A vilag buzatermelese (ezer tonna) 










Orszag 


1976-80 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


52650 


76626 


87504 


90810 


98232 


94004 


17,0 


Szovjetunio 


99691 


77921 


84445 


92307 


109600 


84000 


15,2 


India 


31389 


41221 


44600 


54110 


49850 


54022 


9,8 


Egyesult Allamok 


56950 


70779 


49316 


55407 


74534 


53907 


9,8 


Franciaorszag 


19530 


26965 


30000 


31953 


33363 


34324 


6,2 


Kanada 


20214 


24699 


15502 


24380 


32709 


33000 


6,0 


Torokorszag 


16837 


17049 


20500 


16500 


20000 


20400 


3,7 


Nagy-Britannia 


6453 


11385 


11720 


14030 


13900 


14300 


2,6 


Ausztralia 


13233 


16417 


13803 


14200 


15712 


10600 


1,9 


Magyarorszdg 


5180 


6066 


7026 


6540 


6161 


5950 


1,1 


EGK osszesen 


52379 


68170 


14182 


78591 


80340 


82992 


15,0 


Vilag osszesen 


426923 


491194 


506909 


542722 


601723 


551687 


100,0 



A buza termesatlaga (kg/hektar) 



Orszag 


1976-80 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Hollandia 


5880 


7120 


nil 


7598 


7653 


7399 


Nagy-Britannia 


5060 


6550 


6197 


6735 


6955 


7187 


Nemetorszagi 


4700 


5670 


6839 


6209 


6615 


7139 



Franciaorszag 4600 5540 6148 6377 6487 6600 


NDK 


4170 4860 4833 4476 


5520 


- 


Magyarorszdg 


4060 4630 5450 5264 


5077 


5183 


Ausztria 


3960 4460 5344 4902 


5170 


4982 


Kina 


1960 2660 2968 3043 


3179 


3118 


Egyesult Allamok 


2150 2480 2302 2203 


2656 


2309 


Szovjetunio 


1640 1450 1760 1936 


2240 


1827 


Ausztralia 


1280 1360 1579 1580 


1668 


1304 


fVilagatlag ] 1880] 2100] 2324] 2390] 259l] 2441 



lAzNSZKadatai 



A vilag kukoricatermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1976-80 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Egyesult Allamok 


175488 


188791 


125194 


191156 


201509 


190149 


41,0 


Kina 


55228 


65044 


77670 


79258 


97158 


84350 


18,2 


Brazilia 


17470 


20971 


24684 


26590 


21298 


23721 


5,1 


Mexiko 


9918 


12945 


10600 


10945 


14762 


13348 


2,9 


Szovjetunio 


9568 


13083 


16030 


15305 


9900 


10000 


2,2 


Franciaorszag 


8686 


10550 


14120 


13335 


9291 


12245 


2,6 


India 


6219 


7291 


8229 


9651 


9073 


8400 


1,8 


Del-afrikai Kozt. 


9180 


7831 


7253 


12061 


8900 


8200 


1,8 


Argentina 


7751 


10580 


9200 


4260 


5049 


7800 


1,7 


Romania 


11096 


13001 


7182 


6857 


6810 


6500 


1,4 


Magyarorszdg 


6374 


6977 


6027 


6996 


4500 


6300 


h4 


EGK osszesen 


18632 


23018 


117,1^ 


IdlXl 


21864 


26096 


5,6 


Vilag osszesen 


377053 


437563 


400263 


474095 


479340 


463759 


100,0 



A vilag rizstermelese (ezer tonna) 










Orszag 


1976-80 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


134994 


164252 


171416 


182461 


191197 


182450 


35,7 


India 


73301 


84815 


106369 


110311 


111953 


108011 


21,1 


Indonezia 


25675 


35766 


41676 


44726 


45179 


44462 


8,7 


Banglades 


19414 


21602 


23097 


27691 


26778 


27603 


5,4 


Thaifold 


15929 


18874 


21263 


20177 


17300 


20000 


3,9 


Vietnam 


11084 


14561 


17000 


18990 


19225 


19000 


3,7 



Myanmari Unio 


10566 


14276 


13168 


13807 


13965 


12600 


2,5 


Japan 


15156 


13609 


12500 


12934 


13124 


12912 


2,5 


Magyarorszdg 


31 


41 


39 


28 


39 


38 


0,0 


Vilag osszesen 


376497 


446035 


490609 


517565 


521703 


510896 


100,0 



A rizs termesatlaga (kg/hektar) 



Orszag 


1981-1985 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Koreai NDK 


6500 


7086 


8060 


8060 


7910 


7500 


Egyiptom 


5660 


5827 


6064 


6488 


7266 


7279 


Del-Korea 


6200 


6375 


6555 


6519 


6259 


6463 


Spanyolorszag 


6080 


6359 


6340 


5843 


6397 


6335 


Egyesult Allamok 


5480 


6218 


6147 


6537 


6200 


6292 


Japan 


5940 


6222 


5863 


6168 


6328 


6238 


Olaszorszag 


5650 


5579 


5510 


6046 


6028 


6116 


Kina 


4980 


5438 


5281 


5500 


5704 


5512 


Indonezia 


3790 


4053 


4202 


4233 


4319 


4317 


Magyarorszdg 


3250 


2980 


2980 


2371 


3352 


3800 


Vilagatlag 


3090 


3165 


3363 


3493 


3527 


3581 



A vilag szojatermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Egyesult Allamok 


54861 


52802 


42153 


52440 


52416 


54039 


52,5 


Brazilia 


13468 


13330 


18021 


24052 


19888 


14897 


14,5 


Argentina 


3657 


7100 


9830 


6500 


10700 


10726 


10,4 


Kina 


8266 


11629 


11665 


10238 


11008 


9718 


9,4 


India 


359 


835 


1547 


1806 


2419 


2200 


2,1 


Indonezia 


673 


1227 


1270 


1315 


1487 


1549 


1,5 


Kanada 


651 


960 


1153 


1219 


1292 


1406 


1,4 


Paraguay 


616 


662 


1407 


1615 


1795 


1304 


1,3 


Olaszorszag 


n. a. 


806 


1408 


1624 


1751 


1325 


1,3 


Magyarorszdg 


38 


52 


105 


118 


54 


57 


0,1 


Vilag osszesen 


85978 


94308 


93542 


107614 


108186 


102850 


100,0 



A vilag hustermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


12054 


17550 


19860 


26228 


27696 


29629 


30656 


17,3 


Egyesult Allamok 


24626 


26045 


26998 


27891 


28229 


28542 


29890 


16,9 


Szovjetunio 


14981 


17202 


18577 


19733 


20092 


19860 


17810 


10,1 


Brazflia 


4495 


4652 


5063 


5757 


6028 


6437 


6663 


3,8 


Franciaorszag 


5360 


5499 


5554 


5729 


5683 


5716 


5644 


3,2 


Nemetorszag™"! 


5239 


5257 


5513 


5437 


5239 


5652 


5154 


2,9 


Olaszorszag 


3548 


3798 


3736 


3854 


3891 


3907 


3936 


2,2 


Nagy-Britannia 


3071 


3261 


3432 


3352 


3311 


3326 


3516 


2,0 


Japan 


3028 


3522 


3552 


3632 


3634 


3502 


3501 


2,0 


Spanyolorszag 


2463 


2917 


3061 


3335 


3306 


3466 


3458 


2,0 


Argentina 


3721 


3623 


3524 


3424 


3325 


3383 


3448 


1,9 


Lengyelorszag 


2858 


2616 


2893 


2923 


2903 


2964 


2837 


1,6 


Magyarorszdg 


1443 


1589 


1659 


1640 


1592 


1602 


1642 


0,9 


Vilag osszesen 


141081 


148434 


159102 


167882 


171874 


176665 


176894 


100,0 



A vilag szarvasmarha-allomanya (ezer darab) 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


India 


182500 


182410 


193000 


195500 


197300 


198400 


15,4 


Brazilia 


91000 


130000 


139599 


144154 


147102 


152000 


11,8 


Szovjetunio 


115057 


120888 


118806 


119600 


118400 


116200 


9,0 


Egyesult Allamok 


111192 


109749 


99524 


98065 


98162 


99436 


7,7 


Kina 


71676 


86820 


73963 


77025 


79493 


81410 


6,3 


Argentina 


55760 


54800 


50782 


49500 


50582 


51000 


4,0 


Mexiko 


34590 


37450 


31200 


30900 


32054 


26700 


2,1 


Ausztralia 


26203 


22784 


21851 


22434 


23191 


23764 


1,8 


Franciaorszag 


23919 


23099 


22189 


21780 


21419 


21446 


1,7 


Nemetorszag^'^1 


15050 


15688 


14887 


14659 


14563 


14542 


1,1 


Magyarorszdg 


1918 


1766 


1690 


1690 


1598 


1590 


0,1 


Vilag osszesen 


1204724 


1263873 


1266491 


1278088 


1293755 


1287398 


100,0 



A vilag sertesallomanya (ezer darab) 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


305430 


331480 


334862 


349172 


360594 


370975 


43,1 


Szovjetunio 


73382 


11111 


77403 


78100 


78900 


76800 


8,9 


Egyesult Allamok 


67353 


54073 


54384 


55469 


53821 


54362 


6,3 


Brazilia 


34183 


33000 


32121 


33015 


33623 


35000 


4,1 


Nemetorszag^'^l 


22374 


23617 


23670 


22589 


22165 


21980 


2,6 


Lengyelorszag 


18734 


19170 


19605 


18835 


19464 


19000 


2,2 


Spanyolorszag 


10715 


11390 


16614 


16911 


16002 


16001 


1,9 


Mexiko 


13222 


19000 


15884 


16157 


15203 


15902 


1,8 


Hollandia 


10138 


12383 


14226 


13820 


13634 


13800 


1,6 


Magyarorszdg 


8330 


8280 


8216 


8327 


7660 


7445 


0,9 


Vilag osszesen 


794521 


794494 


832759 


846808 


855440 


860072 


100,0 



A vilag juhallomanya (ezer darab) 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Ausztralia 


135985 


149747 


152443 


161603 


170297 


163238 


13,8 


Szovjetunio 


141573 


140850 


140783 


140700 


138400 


134000 


11,3 


Kina 


106630 


95193 


102655 


110571 


113508 


112820 


9,5 


India 


41300 


41300 


51684 


53486 


54588 


55739 


4,7 


Del-afrikai Kozt. 


31641 


60256 


29640 


30935 


32665 


32580 


2,8 


Nagy-Britannia 


31446 


23946 


27820 


29046 


29521 


29954 


2,5 


Argentina 


32000 


29000 


29167 


29345 


28571 


27552 


2,3 


Spanyolorszag 


14180 


17485 


23798 


22739 


24037 


24500 


2,1 


Brazilia 


18381 


18500 


20085 


20041 


20015 


20300 


1,7 


Romania 


15865 


18609 


18793 


16210 


15435 


14062 


1,2 


Magyarorszdg 


3090 


2465 


2216 


2215 


2069 


1865 


0,2 


Vilag osszesen 


1116751 


1121792 


neiiii 


1186182 


1201197 


1184169 


100,0 



A vilag halfogasa (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Kina 


43781 


6779 


9346 


10359 


11220 


12095 


12,4 


Szovjetunio 


9476 


10522 


11160 


11332 


11310 


10389 


10,7 



Japan 10436 11444 11849 11966 11173 10354 10,6 


Peru 


27171 


4138 


4587 


6642 


6854 


6875 


7,1 


Egyesult Allamok 


3635 


4949 


5986 


5938 


5763 


5856 


6,0 


Chile 


33931 


4804 


4815 


5210 


6454 


5195 


5,3 


India 


2442 


2810 


2908 


3127 


3641 


3791 


3,9 


Indonezia 


19071 


2333 


2584 


2789 


2948 


3080 


3,2 


Del-Korea 


23661 


2650 


2876 


2727 


2833 


2750 


2,8 


Thaifold 


19891 


2225 


2779 


2642 


2782 


2650 


2,7 


Fulop-szigetek 


16861 


1865 


1989 


2010 


2099 


2209 


2,3 


Kanada 


1347 


1453 


1565 


1610 


1573 


1624 


1,7 


Dania 


2029 


1696 


1706 


1972 


1927 


1517 


1,6 


Spanyolorszag 


1255 


1338 


1525 


1593 


1560 


1458 


1,5 


Mexiko 


1222 


1226 


1419 


1372 


1470 


1401 


1,4 


Franciaorszag 


794 


844 


852 


893 


914 


897 


0,9 


Brazilia 


820 


967 


934 


829 


850 


800 


0,8 


Lengyelorszag 


638 


683 


671 


655 


565 


473 


0,5 


Magyarorszdg 


34 


37 


37 


38 


36 


34 


0,0 


fVilag osszesen ] 71996] 86378] 94399] 99062] 100333] 97246] 100,0 



A vilag tojastermelese (millio darab) 



Orszag 


1984 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


n. a. 


111060 


120096 


107100 


118062 


123210 


19,3 


Szovjetunio 


76482 


83100 


83808 


84564 


81720 


79200 


12,4 


Egyesult Allamok 


68500 


69250 


74394 


71604 


72468 


73656 


11,6 


Japan 


35521 


38200 


42768 


43578 


43542 


45036 


7,1 


Franciaorszag 


14920 


14760 


16830 


16038 


15768 


16956 


2,7 


Nemetorszagi 


13080 


12315 


13068 


12834 


12564 


16416 


2,6 


Olaszorszag 


11247 


10260 


12546 


12420 


12636 


12726 


2,0 


Spanyolorszag 


11050 


11350 


13644 


11538 


11178 


11826 


1,9 


Nagy-Britannia 


13145 


13310 


12816 


10692 


11232 


11628 


1,8 


Hollandia 


11084 


10750 


11700 


11520 


11664 


11628 


1,8 


Lengyelorszag 


8202 


8000 


8010 


8046 


7596 


6552 


1,0 


Magyarorszdg 


4327 


4230 


4590 


4572 


4679 


4140 


0,6 


Vilag osszesen 


559460 


613566 


625266 


609606 


625896 


637020 


100,0 



1 1990-ig az NSZK adatai 



A vilag vajtermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


1375 


1605 


1805 


1808 


1802 


1570 


21,2 


India 


640 


700 


800 


840 


970 


1040 


14,1 


Nemetorszagi 


563 


515 


392 


398 


393 






NDK 


276 


316 


306 


313 


272 


645 


8,7 


Egyesult Allamok 


508 


566 


548 


598 


608 


623 


8,4 


Franciaorszag 


584 


606 


516 


539 


527 


480 


6,5 


Pakisztan 


217 


263 


248 


269 


284 


300 


4,1 


Uj-Zeland 


262 


296 


282 


226 


242 


291 


3,9 


Lengyelorszag 


296 


275 


267 


325 


300 


220 


3,0 


Hollandia 


189 


229 


169 


180 


178 


169 


2,3 


Magyarorszdg 


31 


31 


35 


38 


39 


29 


0,4 


Vilag osszesen 


6942 


1620 


7422 


7618 


7753 


7398 


100,0 



1 Az NSZK adatai 



A vilag tehentejtermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


90899 


98608 


106300 


108124 


108700 


100000 


21,6 


Egyesult Allamok 


58298 


64954 


65840 


65426 


67276 


67370 


14,5 


Nemetorszagi 


24801 


25697 


23963 


24243 


23672 


29054 


6,3 


India 


13224 


19000 


22000 


24000 


27500 


27000 


5,8 


Franciaorszag 


n. a. 


n. a. 


26606 


25984 


26561 


25880 


5,6 


Brazilia 


10354 


10812 


13928 


14518 


14919 


15300 


3,3 


Nagy-Britannia 


15983 


16250 


15129 


14912 


15203 


15022 


3,2 


Lengyelorszag 


16499 


16446 


15632 


16404 


15832 


14906 


3,2 


Hollandia 


11785 


12559 


11315 


11321 


11226 


11050 


2,4 


Olaszorszag 


11438 


11786 


10726 


10576 


10376 


10000 


2,2 


Magyarorszdg 


2557 


2729 


2874 


2862 


2846 


2625 


0,6 


Vilag osszesen 


423023 


461899 


466209 


470882 


411612 


463671 


100,0 



















1 1990-ig az NSZK adatai 

A vilag sortermelese (millio hektoliter) 



Orszag 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 



Egyesult Allamok 226,5 230,5 229,3 232,2 233,6 238,9 20,5 


NSZK 


93,3 


94,2 


92,8 


92,6 


93,0 


104,3 


8,9 


Kina 


32,0 


40,0 


50,0 


55,0 


60,0 


70,0 


6,0 


Szovjetunio 


65,7 


48,9 


50,7 


55,8 


66,0 


66,0 


5,7 


Japan 


47,5 


50,8 


54,9 


57,9 


60,5 


66,0 


5,7 


Nagy-Britannia 


59,7 


59,4 


59,9 


60,2 


60,0 


59,7 


5,1 


Brazilia 


30,0 


43,8 


47,5 


47,8 


55,0 


58,0 


5,0 


Mexiko 


27,4 


27,4 


29,2 


34,5 


39,1 


39,7 


3,4 


Spanyolorszag 


23,4 


24,1 


25,8 


26,6 


27,3 


27,3 


2,3 


Cseh-Szlovakia 


22,4 


22,8 


22,2 


22,7 


22,8 


23,5 


2,0 


Kanada 


22,1 


22,8 


23,1 


23,1 


22,7 


22,6 


1,9 


Franciaorszag 


19,3 


20,7 


19,9 


20,1 


20,9 


21,4 


1,8 


Hollandia 


17,5 


18,0 


17,5 


17,5 


18,8 


20,0 


1,7 


Ausztralia 


18,5 


18,2 


18,8 


19,5 


18,7 


19,5 


1,7 


NDK 


24,3 


24,3 


24,0 


24,5 


24,8 


15,9 


1,4 


Magyarorszdg 


8,7 


9,0 


9,1 


9,4 


97 


11,5 


1,0 


fVilag osszesen ] 981,o] 1015,o] 1041,o] 1075,2] 1121,9] 1167,4] 100,0 



A vilag bortermelese (ezer tonna) 










Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Olaszorszag 


8030 


6288 


6101 


6033 


5487 


5915 


23,2 


Franciaorszag 


7063 


7052 


5782 


6100 


6553 


4298 


16,8 


Spanyolorszag 


4142 


3346 


2157 


3113 


4012 


3100 


12,1 


Szovjetunio 


3200 


2650 


1780 


1930 


1570 


1800 


7,0 


Egyesult Allamok 


1678 


1690 


1807 


1551 


1585 


1490 


5,8 


Argentina 


2364 


1680 


2063 


2032 


1404 


1200 


4,7 


Nemetorszagi 


700 


600 


998 


1449 


949 


1015 


4,0 


Portugalia 


1107 


832 


370 


750 


1097 


991 


3,9 


Del-afrikai Kozt. 


706 


824 


916 


944 


952 


963 


3,8 


Romania 


880 


900 


642 


391 


598 


600 


2,3 


Magyarorszdg 


498 


289 


471 


371 


547 


547 


2,1 


Vilag osszesen 


34585 


30685 


26970 


28381 


28352 


25544 


100,0 



1 1990-ig az NSZK adatai 



A vilag napraforgo-termelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981-85 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


4974 


6075 


6157 


7070 


6518 


5800 


25,1 


Argentina 


2248 


2200 


2915 


3200 


3850 


4033 


17,4 


Franciaorszag 


876 


2659 


2350 


2130 


2430 


2563 


11,1 


Egyesult Allamok 


1819 


1183 


813 


798 


1032 


1637 


7,1 


Kina 


1479 


1241 


1180 


1064 


1339 


1250 


5,4 


Spanyolorszag 


744 


1006 


1136 


927 


1312 


994 


4,3 


Magyarorszdg 


615 


803 


716 


699 


684 


855 


3,7 


Torokorszag 


680 


1100 


1150 


1250 


860 


800 


3,5 


Romania 


784 


1102 


705 


656 


556 


612 


2,6 


Del-afrikai Kozt. 


281 


396 


419 


431 


628 


587 


2,5 


Jugoszlavia 


211 


486 


410 


420 


418 


464 


2,0 


Vilag osszesen 


16278 


20710 


20548 


21406 


22744 


23132 


100,0 



A vilag cukorrepa-termelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981-85 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


76379 


91405 


88035 


97414 


81200 


79000 


26,4 


Franciaorszag 


30296 


26471 


28588 


28314 


31735 


28991 


9,7 


Nemetorszagi 


20857 


19049 


18590 


20767 


23310 


25926 


8,7 


Egyesult 
Allamok 


20700 


25466 


22507 


22798 


24959 


25485 


8,5 


Kina 


7891 


8140 


12810 


9243 


14525 


16237 


5,4 


Torokorszag 


11521 


12717 


11534 


10929 


13986 


14900 


5,0 


Olaszorszag 


12008 


15325 


13540 


16891 


11768 


13085 


4,4 


Lengyelorszag 


15606 


13987 


14069 


14374 


16721 


11412 


3,8 


Nagy-Britannia 


8325 


7992 


8150 


8113 


8000 


7340 


2,5 


Magyarorszag 


4461 


4258 


4625 


6301 


4743 


6343 


2,1 


Vilag osszesen 


285788 


301390 


293639 


313633 


306937 


299209 


100,0 



1 1990-ig az NSZK adatai 

A vilag cukornadtermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981-85 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Brazilia 


205625 


268741 


258449 


252643 


262674 


263406 


24,3 



India 174901 182480 196723 203037 225569 240287 22,1 


Kina 


37752 


52526 


55847 


55645 


63451 


72703 


6,7 


Kuba 


70841 


70800 


73700 


81003 


76230 


71000 


6,5 


Thaifold 


24677 


24450 


27191 


36668 


33561 


40661 


3,7 


Mexiko 


35138 


40000 


41500 


40200 


34893 


36683 


3,4 


Pakisztan 


32723 


33029 


33632 


36976 


35493 


34210 


3,2 


Indonezia 


22829 


21764 


24825 


29421 


30952 


32563 


3,0 


Kolumbia 


24420 


24965 


25784 


26492 


26814 


27577 


2,5 


Egyesult Allamok 


25563 


26506 


27128 


26695 


25524 


27446 


2,5 


Ausztralia 


24791 


24832 


27818 


26940 


24370 


24625 


2,3 


fVilag osszesen ] 883625] 96804l] 986323] 1019375] 1047883] 108599l] 100,0 



A vilag dohanytermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


reszesedes 
1991 (%) 




Kina 


1519 


2080 


2754 


2849 


2646 


3064 


40,5 




Egyesult 
Allamok 


936 


702 


622 


620 


738 


753 


9,9 




India 


481 


473 


367 


493 


552 


558 


7,4 




Brazilia 


360 


411 


430 


446 


445 


418 


5,5 




Torokorszag 


n. a. 


170 


219 


270 


288 


247 


3,3 




Szovjetunio 


270 


323 


245 


233 


260 


240 


3,2 




Olaszorszag 


131 


157 


184 


197 


194 


192 


2,5 




Zimbabwe 


104* 


n. a. 


124 


135 


140 


178 


2,4 




Gorogorszag 


122 


133 


135 


133 


130 


166 


2,2 




Indonezia 


105* 


165 


147 


81 


150 


145 


1,9 




Magyarorszag 


23 


21 


16 


15 


14 


19 


0,3 




Vilag osszesen 


5988 


6590 


6870 


7061 


7124 


7574 


100,0 




* 1978-81 atlaga 

A vilag alma 


termel 


ese (ezer tonna) 










Orszag 


1981 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


6334 


\ 7000' 


5700 


6200 


5800 


6000 


14,5 


Egyesult 
Allamok 


351' 


' 3542' 


4118 


4498 


4381 


4561 


11,1 


Kina 


3021 


3614 


4357 


4517 


4332 


4414 


10,7 



Franciaorszag 2600 2315 2473 2328 2346 2400 5,8 


Olaszorszag 


1742 


2092 


2332 


1924 


2050 


2220 5,4 


Torokorszag 


1410 


1900 


1950 


1850 


1900 


1950 4,7 


Nemetorszag^ 


773 


1410 


2467 


1727 


1801 


1750 4,2 


Iran 


729 


1000 


1351 


1246 


1501 


1350 3,3 


Lengyelorszag 


780 


1343 


1393 


1312 


812 


1300 3,2 


India 


852 


1000 


861 


1084 


1094 


1100 2,7 


Magyarorszag 


1232 


954 


1131 


959 


945 


950 2,3 


Spanyolorszag 


1063 


1056 


868 


910 


657 


568 1,4 


fVilag osszesen ] 33390] 37922] 4204o] 41985] 40525] 41239] 100,0 



Az NSZK adatai. 



A vilag banantermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


India 


4403 


4686 


5954 


6409 


6734 


6400 


13,4 


Brazilia 


4348 


4815 


5118 


5505 


5506 


5485 


11,5 


Ecuador 


2104 


1970 


2576 


2576 


3055 


3525 


7,4 


Fulop-szigetek 


3877 


4368 


3645 


3733 


3409 


3452 


7,2 


Indonezia 


1886 


2085 


2308 


2192 


2360 


2400 


5,0 


Kina 


296 


830 


2058 


1602 


1657 


2105 


4,4 


Mexiko 


1435 


1500 


1566 


1185 


1591 


1868 


3,9 


Kolumbia 


1060 


n. a. 


1300 


1450 


1600 


1630 


3,4 


Thaifold 


1550 


1580 


1606 


1610 


1613 


1620 


3,4 


Burundi 


1096 


n. a. 


1480 


1608 


1547 


1580 


3,3 


Costa Rica 


1134 


1008 


1162 


1512 


1740 


1550 


3,2 


Vietnam 


855 


1300 


1215 


1186 


1200 


1250 


2,6 


Honduras 


1402 


1300 


1180 


1092 


999 


1100 


2,3 


Vilag osszesen 


36702 


42740 


44856 


45387 


47063 


47853 


100,0 



A vilag narancstermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Brazilia 


8348 


11572 


15113 


17803 


17521 


18967 


34,4 


Egyesult 
Allamok 


9519 


6095 


7757 


8118 


7026 


7115 


12,9 


Kina 


786 


1700 


2689 


4692 


4977 


5385 


9,8 



Spanyolorszag 1657 1905 2237 2676 2604 2531 4,6 


Mexiko 


1811 


2000 2099 


1166 


1064 


2175 


3,9 


Olaszorszag 


1659 


1850 2170 


2066 


1761 


1942 


3,5 


India 


1200 


1350 1700 


1800 


1840 


1890 


3,4 


Egyiptom 


956 


1200 1199 


1398 


1574 


1624 


2,9 


Iran 


371 


n. a. 180 


1288 


1192 


1270 


2,3 


Izrael 


866 


913 641 


559 


878 


567 


1,0 


Szovjetunio 


261 


845 448 


106 


250 


375 


0,7 


fVilag osszesen ] 36379] 38535] 48027] 52745] 5196o] 55212] 100,o' 



A vilag szolotermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1981-85 
atlaga 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Olaszorszag 


12396 


11133 


9545 


9449 


8438 


9300 


16,0 


Franciaorszag 


10470 


10022 


7218 


7207 


8200 


7020 


12,1 


Spanyolorszag 


6587 


5526 


3760 


5034 


6474 


5456 


9,4 


Szovjetunio 


6648 


7076 


5581 


4984 


5600 


5400 


9,3 


Egyesult Allamok 


4549 


4957 


5472 


5380 


5135 


4778 


8,2 


Torokorszag 


3600 


3470 


3350 


3430 


3500 


3500 


6,0 


Argentina 


3230 


3017 


3192 


2938 


2342 


2000 


3,4 


Del-afrikai Kozt. 


1202 


1405 


1446 


1456 


1463 


1470 


2,5 


Gorogorszag 


1504 


1619 


1720 


1421 


1192 


1300 


2,2 


Nemetorszagi 


888 


1335 


1345 


1786 


1149 


1160 


2,0 


Romania 


1518 


1665 


1196 


894 


935 


1000 


1,7 


Magyarorszag 


788 


784 


736 


580 


863 


863 


1,5 


Vilag osszesen 


65982 


65639 


58630 


58278 


59687 


57975 


100,0 



1 1990-ig az NSZK adatai. 

A vilag gyumolcstermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981-85 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Brazilia 


21889 


26399 


27214 


29918 


29688 


31348 


9,0 


India 


21822 


26499 


25231 


26711 


28399 


28388 


8,2 


Egyesult Allamok 


24336 


25678 


26056 


26817 


24133 


24668 


7,1 


Kina 


9297 


18517 


18649 


20498 


20360 


22992 


6,6 


Olaszorszag 


19824 


19449 


18664 


18074 


17109 


17632 


5,1 


Szovjetunio 


17807 


14321 


14732 


14724 


14642 


14700 


4,2 



Spanyolorszag 11972 14430 11080 13349 14121 12542 3,6 


Franciaorszag 


14064 


13062 


11238 


10974 


11960 10313 3,0 


Mexiko 


8043 


8592 


8609 


7526 


7897 9605 2,8' 


Torokorszag 


8139 


8204 


8914 


8932 


9010 9391 2,7 


Magyarorszag 


2515 


2130 


2391 


2155 


2297 2262 0,6 


fVilag osszesen ] 305637] 330987] 331560] 345843] 344875] 348140] 100,o' 



A vilag zoldsegtermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981-85 
atlaga 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


88797 


109963 


112655 


114172 


117008 


118604 


26,2 


India 


43836 


48098 


48528 


53478 


53007 


54358 


12,0 


Egyesult 
Allamok 


26572 


28550 


27764 


30856 


32089 


32227 


7,1 


Szovjetunio 


33165 


33949 


34553 


33984 


31877 


31412 


6,9 


Torokorszag 


14344 


16586 


16867 


16707 


18154 


19058 


4,2 


Japan 


15235 


15361 


14701 


14840 


14956 


15022 


3,3 


Olaszorszag 


14372 


13604 


13347 


14527 


14136 


14676 


3,2 


Spanyolorszag 


9005 


9806 


9773 


10915 


11353 


10377 


2,3 


Del-Korea 


8818 


8554 


8473 


9539 


10018 


10205 


2,3 


Egyiptom 


7993 


10514 


10022 


8745 


9127 


6530 


1,4 


Magyarorszag 


1832 


2130 


2172 


1907 


2015 


2078 


0,5 


Vilag osszesen 


381132 


424214 


425832 


446561 


450986 


452336 


100,0 



A vilag kavetermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Brazilia 


1475 


1877 


2581 


1369 


1530 


1465 


1523 


24,3 


Kolumbia 


749 


678 


654 


709 


664 


845 


870 


13,9 


Indonezia 


295 


325 


330 


405 


401 


411 


408 


6,5 


Mexiko 


228 


269 


318 


300 


343 


440 


299 


4,8 


Elefantcsontpart 


298 


275 


260 


187 


221 


295 


250 


4,0 


Guatemala 


166 


152 


159 


180 


193 


202 


208 


3,3 


Uganda 


112 


210 


156 


154 


174 


129 


180 


2,9 


Etiopia 


192 


250 


179 


170 


200 


206 


175 


2,8 


Salvador 


175 


156 


140 


120 


122 


156 


149 


2,4 



|Vilag osszesen J 5265J 6OIIJ 6804J 5664J 6II2J 6349J 6264J 100,0 



A vilag teatermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


India 


558 


657 


674 


701 


688 


715 


742 


28,6 


Kina 


334 


455 


529 


569 


557 


562 


568 


21,9 


Sri Lanka 


203 


214 


213 


228 


207 


238 


241 


9,3 


Kenya 


93 


147 


156 


164 


181 


197 


204 


7,9 


Indonezia 


104 


132 


124 


137 


141 


149 


158 


6,1 


Torokorszag 


80 


137 


148 


153 


137 


123 


136 


5,2 


Szovjetunio 


128 


152 


150 


123 


131 


136 


118 


4,5 


Japan 


101 


96 


96 


90 


91 


90 


88 


3,4 


Argentina 


29 


49 


45 


32 


47 


43 


48 


1,8 


Vilag osszesen 


1856 


2313 


2421 


2473 


2440 


2532 


2596 


100,0 



A vilag kakaotermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Elefantcsontpart 


428 


580 


635 


849 


725 


815 


750 


31,5 


Brazilia 


330 


420 


329 


392 


393 


356 


320 


13,4 


Ghana 


268 


212 


234 


247 


300 


295 


265 


11,1 


Malaysia 


36 


99 


185 


227 


225 


247 


240 


10,1 


Indonezia 


11 


33 


n. a. 


49 


111 


154 


180 


7,6 


Kamerun 


120 


115 


128 


124 


126 


115 


105 


4,4 


Nigeria 


169 


110 


145 


165 


160 


155 


100 


4,2 


Ecuador 


83 


131 


58 


85 


83 


97 


100 


4,2 


Kolumbia 


35 


43 


51 


54 


55 


56 


59 


2,5 


Mexiko 


35 


41 


41 


57 


50 


46 


39 


1,6 


Vilag osszesen 


1691 


1963 


2003 


2452 


2459 


2576 


2384 


100,0 



A vilag kaucsuktermelese (ezer tonna) 










Orszag 


1979-81 
atlaga 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Indonezia 


982 


1044 


1190 


1235 


1209 


1246 


1284 


25,2 



Malaysia 1537 1458 1581 1662 1415 1292 1250 24,5 


Thaifold 


502 725 830 


862 


936 


1100 


1200 


23,6 


India 


146 187 220 


235 


259 


297 


330 


6,5 


Kina 


116 188 238 


240 


243 


264 


280 


5,5 


Fulop-szigetek 


66 84 137 


156 


172 


185 


201 


3,9 


Nigeria 


49 52 70 


68 


80 


88 


137 


2,7 


Sri Lanka 


137 138 118 


122 


111 


113 


102 


2,0 


Vietnam 


44 58 60 


50 


51 


52 


55 


1,1 


Liberia 


76 87 85 


108 


106 


40 


9 


0,2 


fVilag osszesen ] 3800] 4208] 473l] 4962] 4816] 4922] 5092] 100,o' 



A vilag szizaltermelese (ezer tonna) 










Orszag 


1984 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Brazilia 


225 


291 


191 


185 


221 


185 


254 


55,8 


Mexiko 


72 


60 


70 


52 


52 


39 


45 


9,9 


Tanzania 


40 


32 


40 


33 


32 


38 


40 


8,8 


Kenya 


51 


45 


40 


37 


37 


40 


39 


8,6 


Madagaszkar 


20 


20 


20 


20 


20 


21 


21 


4,6 


Kina 


3 


4 


3 


17 


20 


16 


17 


3,7 


Haiti 


10 


9 


10 


10 


10 


10 


10 


2,2 


Venezuela 


6 


6 


7 


8 


8 


8 


9 


2,0 


Del-afrikai Kozt. 


7 


6 


6 


8 


8 


7 


8 


1,8 


Angola 


3 


3 


3 


3 


1 


1 


1 


0,2 


Vilag osszesen 


443 


480 


397 


381 


422 


377 


455 


100,0 



Nyersanyagok 



A vilag szentermelese (millio tonna, 


1 














Orszag 


1980 


1983 


** 


1988** 


1989** 


1990** 


1991** 


R 

] 


fekete- 
szen 


barna- 
szen* 


fekete- 
szen 


barna- 
szen 




Kina** 


620,0 




700,3 


- 


850,0] 970,0] 1020,6] 1050,6] 1058,5 



Egyesult Allamok 710,4 42,3 683,7 46,7 803,5 861,6 888,6 944,0 901,4 


Szovjetunio 


492,9 


159,9 


487,0 


155,0 


726,0 


691,3 


740,0 


628,1 


557,6 




NDK 


- 


258,1 


- 


278,0 


312,4k 


310,3 


301,0 


280,0 


n. a. 


5,9« 


India 


109,1 


4,5 


136,2 


7,3 


157,0 


197,0 


210,1 


223,3 


n. a 


4,7« 


Lengyelorszag 


193,1 


37,0 


191,1 


42,5 


249,5 


266,5 


242,2 


215,3 


209,6 




Ausztralia 


73,6 


32,9 


109,1 


34,1 


175,5 


178,1 


196,1 


205,7 


n. a. 


4,3« 


Nemetorszagi 


94,5 


129,9 


84,9 


124,3 


203,2 


187,9 


187,5 


183,9 


n. a. 


3,9« 


Del-afrikai Kozt. 


116,0 


- 


145,1 


- 


173,1 


177,6 


173,9 


174,8 


n. a. 


3,7« 


Cseh-Szlovakia 


28,2 


94,9 


26,9 


100,5 


126,6 


123,5 


119,0 


108,3 


98,1 




Magyarorszdg 


3,1 


22,6 


2,8 


22,4 


24,0 


20,9 


20,0 


17,6 


17,0 




fVilag osszesen ] 273l] 1005] 2820] 1070] 4350] 4817] 473l] 4783] 4492 



* Lignittel egyutt ** Feketeszen, barnaszen es lignit egyuttesen 
1 Az NSZK adatai. " 1990-ben. 



nem termel. 



A vilag foldgaztermelese (energiaerteken szamitva, petajoule) 




Orszag 


1983 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


18638 


22149 


24888 


26212 


26948 


27733 


27440 


36,9 


Egyesult Allamok 


15986 


16365 


17629 


16563 


17179 


17542 


17847 


24,0 


Kanada 


2740 


3194 


3227 


3758 


3981 


4088 


4370 


5,9 


Hollandia 


2691 


2839 


2350 


2079 


2270 


2286 


2585 


3,5 


Nagy-Britannia 


1527 


1653 


1682 


1617 


1724 


1904 


1956 


2,6 


Algeria 


873 


1029 


1313 


1560 


1489 


1975 


n. a. 


2,8" 


Indonezia 


773 


937 


1860 


1262 


1215 


1579 


n. a. 


2,2« 


Norvegia 


1041 


1084 


1178 


1199 


1288 


1121 


n. a. 


1,6" 


Szaiid-Arabia 


n. a. 


637 


907 


1017 


1042 


1101 


n. a. 


1,6« 


Mexiko 


959 


1068 


991 


984 


984 


1013 


1006 


1,4 


Romania 


1537 


1522 


1551 


1521 


1108 


959 


988 


1,3 


Magyarorszdg 


217 


274 


258 


231 


227 


183 


184 


0,3 


Vilag osszesen 


61186 


59957 


63138 


66508 


70496 


70546 


74288 




100,0 



" 1990-ben. 

A vilag vaserctermelese (millio tonna) 



Orszag 


1985 


1989 


1990 


1991 


Orszag 


1985 


1989 


1990 


19 


Szovjetunio 


247,64 


241,00 


236,16 


198,86 


Del-afrikai Kozt. 


24,39 


29,95 


30,55 


n. 


Kina 


131,50 


162,16 


169,36 


175,30 


Venezuela 


14,76 


17,90 


20,33 


21, 


Brazilia 


128,20 


153,70 


n. a. 


n. a. 


Svedorszag 


20,27 


21,53 


19,81 


19, 


Ausztralia 


96,43 


97,73 


109,88 


111,42 


Liberia 


16,12 


n. a. 


n. a. 


n. 



Egy. Allamok 




49,53 


59,03 


55,46 


55,51 


Franciaorszag 


14,48 


9,36 


8,72 7, 


India 




42,55 


53,41 


46,78 


n. a. 


Vilag osszesen 


905,33 


920,00* 


921,00* 922,0 


Kanada 




39,50 


39,44 


35,68 


35,46 











* Becsles. 



A vilag bauxittermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesed 
es 1991 

(%) 


Ausztralia 


27179,0 


31839,0 


36192,0 


38583,0 


41391,0 


40503,0 


36,6 


Guinea 


13911,0 


13956,0 


17859,0 


17547,0 


17524,0 


17054,0 


15,4 


Jamaica 


12064,3 


6239,3 


7408,4 


9394,9 


10936,7 


11608,6 


10,5 


Brazilia 


4152,4 


5846,0 


1111,6 


7893,8 


9875,6 


10413,9 


9,4 


India 


1784,7 


2340,7 


3960,8 


4345,0 


5277,0 


4835,0 


4,4 


Szovjetunio 


6400,0 


6400,0 


5900,0 


5750,0 


5350,3 


4800,0 


4,3 


Suriname 


4903,1 


3738,3 


3434,4 


3530,0 


3266,8 


3136,3 


2,8 


Kina 


1700,0 


2800,0 


4600,0 


4800,0 


4200,0 


3000,0 


2,7 


Jugoszlavia 


3138,0 


3538,0 


3034,0 


3252,0 


2952,0 


2542,0 


2,3 


Guyana 


3052,0 


2153,2 


1773,9 


1340,0 


UlA<d 


2204,0 


2,0 


Gorogorszag 


3285,7 


2453,8 


2533,0 


2602,5 


2495,9 


2133,5 


1,9 


Magyarorszdg 


2950,0 


2815,0 


2906,4 


2643,4 


2559,1 


2036,7 


1,8 


Vilag osszesen 


93061,1 


89608,6 


103003,7 


107952,9 


113570,7 


110650,5 


100,0 



A tokes vilag uranerctermelese (tonna) 












Orszag 


1981 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kanada 


7507 


11169 


10866 


11722 


12437 


12461 


11427 


8797 


31,0 


Egyesult Allamok 


14769 


5692 


4346 


5308 


5000 


5051 


5322 


3539 


12,5 


Ausztralia 


2922 


4390 


3206 


4154 


3780 


3531 


3656 


3530 


12,4 


Namibia 


3969 


3692 


3385 


3487 


3540 


3510 


3077 


3100 


10,9 


Nigeria 


4361 


3267 


3181 


3113 


2968 


2965 


2980 


2832 


10,0 


Franciaorszag 


2554 


3159 


3195 


3220 


3376 


3420 


3218 


2816 


9,9 


Del-afrikai Kozt. 


6135 


5744 


5751 


4630 


4015 


3886 


2931 


2438 


8,6 


Gabon 


1022 


917 


939 


899 


794 


930 


890 


709 


2,5 


Spanyolorszag 


151 


190 


201 


215 


223 


228 


228 


211 


0,7 


Argentina 


184 


128 


126 


173 


95 


142 


51 


20 


0,1 



Fokes vilag 
osszesen 


43915 


37951 


35268 


37406 


37800 


36600 


34300 


28400 


100,0 



A vilag gyemanttermelese (millio karat) 



Orszag 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Ausztralia 


5,7 


7,1 


29,2 


30,3 


34,8 


35,1 


34,7 


34,6 


Zaire 


18,5 


20,0 


23,2 


19,8 


18,2 


17,7 


19,4 


19,3 


Botswana 


12,9 


12,6 


13,1 


13,2 


15,2 


15,3 


17,4 


17,3 


Szovjetunio 


10,7 


10,8 


14,8 


14,8 


15,0 


15,0 


15,0 


14,9 


Del-afrikai Kozt. 


10,1 


10,2 


10,2 


9,1 


8,5 


9,1 


8,7 


8,7 


Angola 


0,92 


0,72 


0,27 


0,87 


1,04 


1,32 


1,28 


1,3 


Kina 


1,0 


1,0 


1,0 


1,0 


1,0 


1,0 


1,0 


1,0 


Namibia 


0,93 


0,91 


1,00 


1,00 


0,97 


0,93 


0,76 


0,8 


Brazilia 


0,80 


0,45 


0,63 


0,50 


0,53 


0,50 


0,50 


0,5 


Kozep-afrikai Kozt. 


0,34 


0,35 


0,36 


0,41 


0,36 


0,45 


0,41 


0,4 


Vilag osszesen 


63,2 


65,6 


95,7 


92,5 


96,6 


97,4 


100,4 


100,0 



A vilag aranytermelese (tonna) 



Orszag 1982 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 


Del-afrikai Kozt. 


664,2 


680,0 


670,8 638,0 


601,8 619,0 


605,5 


600,8 


601,0 


Egyesult Allamok 


45,6 


63,0 


77,0 91,8 


154,5 200,9 


200,9 


294,5 


289,9 


Ausztralia 


27,0 


39,1 


58,5' 72,8 


110,7 157,0 


202,2 


254,6 


236,1 


Szovjetunio 


265,9 


269,0 


269,0 275,0 


276,0 280,0 


304,0 


302,0 


220,0 


Kanada 


64,7 


83,4 


87,6 104,4 


117,2 135,9 


159,5 


169,4 


178,7 


Kina 


56,1 


59,2 


60,6 80,0 


88,0 96,0 


100,0 


100,0 


110,0 


Brazilia 


45,0 


37,2 


29,7 24,1 


35,0 56,4 


52,4 


101,7 


89,1 


Papua Uj-Guinea 


17,7 


20,1 


31,3 34,8 


34,0' 37,7 


31,1 


31,6 


60,8 


Kolumbia 


14,3 


22,7 


35,5 40,8 


26,5 29,0 


29,5 


29,4 


34,7 


Chile 


16,9 


16,8 


17,3 18,6 


17,0 20,6 


22,6 


27,5 


28,7 


Fulop-szigetek 


25,8 


24,5 


25,2' 25,3 


32,6 35,3 


30,6 


24,6 


24,9 


fVilag osszesen ] 1333,3] 1412,2] 1479,o] 1539,o] 1601,5] 1792,3] 1871,3] 2098,8] n. a. 



A vilag platina- es palladiumtermelese* (kg) 



Orszag ] 1984 


1985 


1986 


1987 


1988] 1989] 1990 



Szovjetunio 


platina 


29000 


30000 


30300 


31100 


32000 


32000 


31000 


Ipalladium 


77000 


79000 


91000 


93300 


95500 


95500 


93000 


Del-afrikai Kozt. 


106557 


115000 


123000 


131000 


133000 


135800 


135800 


Kanada** 


10369 


10534 


12190 


11506 


13444 


10921 


11209 


Egyesult Allamok 
















Iplatina 








1030 


1490 


1680 


2050 


palladium 


455 


470 


500 


2580 


3980 


5100 


6170 


Japan*** 
















Iplatina 


607 


691 


663 


753 


647 


821 


1425 


palladium 


1051 


1359 


1453 


1417 


1170 


1031 


1047 


Kolumbia 


314 


362 


447 


680 


810 


973 


1322 


Ausztralia 
















Iplatina 


66 


95 


115 


84 


73 


100 


100 


Ipalladium 


523 


476 


428 


451 


360 


400 


400 


Jugoszlavia*** 
















Iplatina 


13 


3 


30 


22 


23 


23 


21 


palladium 


108 


87 


85 


132 


142 


199 


130 


[Vilag osszesen ] 226000] 241000] 26300o] 27600o] 28500o] 28600o] 28900o' 



* Egyuttes adat, ha nines kulon jelolve. ** Koncentratumtermeles. *** Femtermeles. 

A vilag eziisttermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesede 
sl991 

(%) 


Mexiko 


1556,8 


2153,0 


2461,1 


2359,0 


2306,1 


2170,0 


2206,9 


15,4 


Egyesult Allamok 


1005,6 


1224,1 


1241,0 


1661,1 


2007,0 


2125,0 


1848,0 


12,9 


Peru 


1339,8 


1769,8 


2054,5 


1551,6 


1839,9 


1761,6 


1769,7 


12,3 


Kanada 


1070,0 


1206,8 


1452,5 


1483,8 


1370,7 


1501,5 


1337,8 


9,3 


Szovjetunio 


1550,0 


1620,0 


1550,0 


1580,0 


1500,0 


1380,0 


1270,0 


8,8 


Ausztralia 


766,8 


1085,9 


1107,0 


1113,6 


1075,0 


1173,0 


1180,0 


8,2 


Lengyelorszag 


766,0 


831,0 


831,0 


1063,0 


1003,0 


833,0 


867,3 


6,0 


Chile 


298,5 


517,6 


499,8 


506,5 


490,5 


654,1 


673,6 


4,7 


Spanyolorszag 


177,6 


221,4 


177,6 


177,6 


249,7 


270,0 


208,0 


1,4 


Japan 


267,6 


339,5 


281,2 


252,0 


155,8 


149,9 


170,7 


1,2 


Vilag osszesen 


10870,6 


13302,1 


14240,7 


14468,9 


14751,8 


14744,4 


14371,4 


100,0 



A vilag rezerctermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1984 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedc 
1991 (7 


Chile 


1067,9 


1290,7 


1356,4 


1418,1 


1451,0 


1609,3 


1588,4 


1814,3 


19 


Egyesult Allamok 


1181,1 


1091,3 


1092,1 


1243,6 


1416,9 


1497,8 


1587,2 


1634,4 


17 


Szovjetunio 


980,0 


1020,0 


1030,0 


1010,0 


990,0 


950,0 


900,0 


840,0 


9 


Kanada 


716,4 


721,8 


724,4 


802,2 


776,5 


723,1 


793,8 


797,6 


8 


Zambia 


595,8 


576,0 


519,6 


527,0 


476,1 


510,2 


496,0 


412,4 


4 


Peru 


366,8 


364,1 


386,8 


406,4 


298,3 


364,2 


317,6 


375,3 


4 


Lengyelorszag 


343,0 


431,0 


432,0 


438,0 


441,0 


385,0 


329,3 


320,3 


3 


Ausztralia 


243,5 


235,7 


259,8 


232,7 


238,3 


295,0 


327,0 


320,0 


3 


Zaire 


459,7 


500,7 


512,7 


499,0 


465,1 


440,6 


355,5 


291,5 


3 


Fulop-szigetek 


304,5 


233,4 


226,2 


216,3 


218,1 


193,1 


182,3 


148,3 


1 


Vilag osszesen 


7713,9 


8301,0 


8391,3 


8746,5 


8774,5 


9103,1 


9017,1 


9142,2 


100 



A vilag nikkelerctermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
191 (7o) 


Szovjetunio 


143,0 


175,0 


172,0 


185,0 


195,0 


205,0 


205,0 


212,0 


200,0 


22,4 


Kanada 


188,5 


174,2 


170,0 


163,6 


193,4 


216,6 


202,5 


196,2 


196,9 


22,0 


Uj-Kaledonia 


86,6 


58,3 


72,4 


64,5 


58,3 


71,2 


96,2 


85,1 


114,5 


12,8 


Ausztralia 


74,3 


76,9 


85,8 


76,7 


74,6 


62,4 


65,0 


67,0 


69,0 


7,7 


Indonezia 


40,6 


47,8 


48,2 


67,3 


57,2 


59,8 


64,2 


68,6 


66,1 


7,4 


Kuba 


38,2 


38,0 


33,6 


32,1 


35,9 


43,9 


46,5 


40,8 


33,3 


3,7 


Kina 


11,0 


17,5 


19,0 


24,0 


26,0 


26,0 


34,3 


33,2 


30,0 


3,4 


Dominikai Kozt. 


15,5 


24,3 


25,4 


24,1 


32,5 


29,3 


31,3 


28,7 


29,1 


3,3 


Del-afrikai Kozt. 


25,7 


22,5 


29,0 


31,8 


34,3 


34,8 


34,0 


30,0 


29,0 


3,3 


Kolumbia 


n. a. 


16,5 


14,0 


19,0 


19,3 


16,9 


16,9 


18,4 


20,2 


2,3 


Vilag osszesen 


748,6 


752,3 


787,4 


781,0 


811,3 


867,1 


905,1 


887,8 


891,1 


100,0 



A vilag olomerctermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Ausztralia 


397,5 


497,6 


447,7 


489,2 


462,0 


495,0 


570,0 


579,0 


17,3 


Egyesult Allamok 


573,1 


424,4 


348,2 


318,3 


395,7 


419,3 


493,4 


476,9 


14,3 



Szovjetunio 580,0 580,0 550,0 510,0 520,0 500,0 490,0 460,0 13,8 


Kina 


160,0 


175,0 


227,0 


267,3 311,6 


341,4 


315,3 


319,7 


9,6 


Kanada 


296,6 


284,6 


349,3 


423,2 366,6 


276,1 


241,3 


278,1 


8,3 


Peru 


189,1 


200,6 


194,4 


204,0 149,0 


192,2 


187,8 


199,1 


6,0 


Mexiko 


147,2 


206,7 


196,9 


177,2 178,1 


163,0 


174,1 


167,7 


5,0 


Jugoszlavia 


121,5 


115,1 


103,0 


82,0 95,5 


79,2 


83,0 


84,5 


2,5 


Koreai NDK 


100,0 


80,0 


85,0 


90,0 90,0 


70,0 


60,0 


80,0 


2,4 


Marokko 


115,5 


106,8 


71,8 


73,6 70,1 


64,7 


66,9 


71,2 


2,1 


Magyarorszdg 


1,1 




- 


- - 


- 


- 


- 


- 


fVilag osszesen ] 3583,2] 3561,3] 3385,6] 3416,o] 3401,9] 3280,3] 3330,o] 3344,2] 100,o' 



- = nem termel. 



A vilag manganerctermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Szovjetunio 


9150,0 


9900,0 


9300,0 


9400,0 


9100,0 


9100,0 


8500,0 


32,2 


Del-afrikai 
Kozt. 


5032,0 


3601,0 


4091,3 


3148,0 


3896,8 


4805,3 


4318,3 


16,4 


Gabon 


786,9 


2349,0 


2440,0 


2403,0 


2254,0 


2593,0 


2600,0 


9,8 


Brazflia 


3165,7 


2523,2 


2696,8 


2067,4 


1900,0 


2000,0 


2500,0 


9,5 


Ausztralia 


1449,0 


2003,0 


1648,9 


1853,3 


1976,1 


2124,0 


1931,0 


7,3 


Kina 


1600,0 


1600,0 


1630,0 


1600,0 


1600,0 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


India 


1526,0 


1258,9 


1284,1 


1275,1 


1332,6 


1334,2 


1360,0 


5,2 


Ghana 


223,1 


315,6 


259,3 


253,6 


230,9 


334,2 


246,9 


0,9 


Mexiko 


208,3 


175,0 


178,6 


180,0 


174,8 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


122,0 


60,0 


65,3 


64,0 


81,0 


94,0 


60,0 


0,2 


Vilag osszesen 


23612,1 


25500,0 


25000,0 


24000,0 


25000,0 


26500,0 


26400,0 


100,0 



A vilag onecrtermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1980 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesec 
1991 C 


Kina 


16,0 


17,5 


20,0 


25,0 


28,0 


30,0 


33,0 


35,8 


33,7 


1. 


Indonezia 


32,5 


23,2 


21,8 


24,6 


26,2 


29,6 


31,3 


31,7 


30,1 


1( 


Brazilia 


6,9 


16,0 


26,0 


25,4 


29,0 


42,8 


50,2 


39,1 


29,3 


1( 


Malaysia 


61,4 


41,3 


36,9 


29,1 


30,4 


28,9 


32,0 


28,5 


20,7 


1 


Bolivia 


27,3 


19,9 


4,7 


10,5 


8,1 


10,5 


15,8 


17,3 


16,8 


( 


Szovjetunio 


17,0 


17,0 


16,0 


16,0 


15,0 


15,0 


14,0 


13,0 


11,0 


( 



Thaifold 


33,7 


21,6 


16,6 


16,8 


14,8 


14,0 


14,7 


14,6 


10,9 


( 


Ausztralia 


11,6 


8,1 


6,4 


8,5 


7,7 


7,0 


7,7 


7,4 


5,7 




Nagy-Britannia 


3,0 


5,0 


5,2 


4,3 


4,1 


3,5 


4,0 


3,4 


2,3 




Nemetorszag^ 


1,8 


2,5 


2,8 


2,8 


3,0 


2,8 


2,0 


1,8 


- 




Vilag osszesen 


235,3 


202,2 


195,5 


180,8 


184,4 


201,4 


223,3 


211,0 


179,8 


10( 



lAz NDK adatai 



A vilag vanadiumerc-termelese (tonna) 



Orszag 


1984 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Del-afrikai Kozt. 


12518 


14021 


15943 


17632 


18568 


17100 


52,0 


Szovjetunio 


9500 


9500 


9600 


9600 


9600 


9500 


28,9 


Kina 


4500 


4500 


4500 


4500 


4500 


4500 


13,7 


Egyesult Allamok 


1467 


2000 


1900 


1900 


2200 


1800 


5,4 


Vilag osszesen 


31100 


31700 


31900 


33600 


34900 


32900 


100,0 



A vilag volframerctermelese (tonna) 



Orszag 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Kina* 


15000 


20000 


25000 


30360 


32370 


62,3 


Szovjetunio 


9200 


9200 


9200 


9200 


8800 


16,9 


Mongolia 


1500 


1500 


2000 


2000 


1500 


2,9 


Portugalia 


1765 


1209 


1379 


1385 


1407 


2,7 


Del-Korea 


2580 


2375 


2029 


1701 


1255 


2,4 


Ausztralia 


1970 


1150 


1281 


1371 


1086 


2,1 


Peru 


771 


259 


432 


961 


1070 


2,1 


Ausztria 


1967 


970 


950 


1177 


1043 


2,0 


Bolivia 


1643 


638 


924 


1118 


979 


1,9 


Brazilia 


1090 


800 


738 


679 


302 


0,6 


Thaifold 


586 


652 


605 


560 


269 


0,5 


Vilag osszesen 


48000 


42000 


47000 


53000 


52000 


100,0 



* Csak exportadat. 

A vilag horganyerctermelese (ezer tonna) 



Orszag 


1984 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kanada 


1207,1 


1172,2 


1347,4 


1216,1 


1203,2 


1148,2 


15,4 



Ausztralia 676,5 734,0 759,2 803,0 840,0 1024,0 13,7 


Szovjetunio 


980,0 1000,0 960,0 


940,0 870,0 


800,0 


10,7 


Peru 


555,3 582,6 485,4 


597,4 583,9 


623,1 


8,3 


Egyesult Allamok 


277,5 251,9 256,4 


290,0 543,2 


546,6 


7,3 


Mexiko 


303,6 291,9 290,6 


314,7 306,7 


317,1 


4,2 


Spanyolorszag 


228,0' 226,8 277,0 


265,3 257,5 


261,3 


3,5 


Koreai NDK 


150,0 185,0 220,0 


200,0 195,0 


215,0 


2,9 


Irorszag 


205,9 191,6 173,2 


168,8 166,5 


187,2 


2,5 


Svedorszag 


210,0 223,2 193,1 


168,0 159,9 


157,5 


2,1 


fVilag osszesen ] 6865,5] 6993,6] 7078,3] 7130,7] 7361,8] 7477,3] 100,o' 



A vilag molibdenerc-termelese (ezer tonna) 



Orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


Reszesedes 
1990 (%) 


Egyesult Allamok 


63,5 


12,6 


47,0 


46,2 


42,6 


34,1 


43,1 


63,1 


61,6 


55,5 


Chile 


15,4 


15,3 


16,9 


18,4 


16,9 


16,9 


15,5 


16,6 


13,8 


12,4 


Kanada 


16,8 


9,7 


10,8 


7,6 


11,3 


12,5 


12,5 


14,1 


13,5 


12,2 


Szovjetunio 


10,7 


11,0 


11,0 


11,0 


11,4 


11,5 


11,5 


11,5 


11,0 


10,0 


Mexiko 


0,5 


5,9 


4,1 


4,3 


3,4 


4,4 


4,5 


4,1 


3,1 


2,8 


Peru 


2,6 


2,6 


3,1 


3,7 


3,5 


3,6 


2,4 


2,9 


2,5 


2,3 


Kina 


2,0 


2,0 


2,0 


2,0 


1,8 


2,0 


2,0 


2,0 


2,0 


1,8 


Mongolia 


0,7 


0,7 


0,7 


0,7 


1,5 


1,5 


1,6 


1,6 


2,0 


1,8 


Iran 


- 


0,5 


0,5 


0,5 


0,9 


1,2 


1,2 


1,2 


1,2 


1,1 


Bulgaria 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


Vilag osszesen 


113,6 


61,1 


96,8 


98,2 


94,0 


88,0 


950 


118,0 


111,0 


100,0 



nem termel. 



A vilag koolajtermelese (millio barrel*) 



Orszag 1973 1980 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 


Szovjetunio 


3140 4432 


4506 4373 


4520 4586 


4586 4442 


4184 


3788 


Egyesult Allamok 


3995 3722 


3846 3862 


3734 3603 


3564 3369 


3254 


3313 


Szaiid-Arabia 


2773 3624 


1493 1159 


1840 1535 


1845 1960 


2357 


3003 


Iran 


2139 537 


743 8000 


683 829 


822 1039 


1149 


1219 


Mexiko 


191 779 


1103 1101 


1003 1051 


1044 1052 


1086 


1141 


Kina 


391 773 


838 917 


960 977 


985 1006 


1011 


1019 


[Venezuela ] 1229] 792] 62l] 614] 632] 63l] 668] 670] 785] 870' 



Kanada 


772 


645 


695 


662 


636 


693 


679 


708 


715 


722 


Nigeria 


750 


753 


508 


544 


534 


464 


508 


607 


671 


713 


Norvegia 


12 


193 


273 


297 


331 


374 


409 


562 


620 


700 


Nagy-Britannia 


3 


603 


942 


953 


950 


924 


855 


683 


687 


683 


Indonezia 


489 


577 


469 


430 


492 


478 


465 


488 


510 


574 


Libia 


794 


670 


360 


374 


377 


355 


371 


404 


501 


561 


Algeria 


400 


373 


255 


245 


219 


231 


232 


399 


441 


454 


Irak 


737 


969 


447 


513 


616 


759 


955 


1033 


750 


111 


Kuvait 


1102 609 


426 342 


517 443 


516 656 


424 


69 


fVilag osszesen ] 21209] 23059] 2079o] 2067o] 21837] 21795] 22082] 23263] 23493] 2365l' 



* barrel = 153,66 liter (minosegtol fuggoen 130-140 kg) 

A vilag koolajtermelese regionkent (millio tonna) 



Regio 




1973 


1979 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


OPEC 




1542 


1524 


818 


928 


1031 


1114 


1176 


1192 


Egyeb 




806 


973 


1204 


1205 


1216 


2046 


1996 


2001 


Vilag osszesen 




2851 


3189 


2762 


2910 


3025 


3160 


3172 


3193 



A koolaj vilagpiaci ara (USD/barrel) 



Ev OPEC NemOPEC Vilagatlag Ev OPEC Nem OPEC Vilagatlag 


1978 


13,03 


13,44 


13,08 


1988 


16,77 


16,21 


16,57 


1981 


34,82 


38,54 


35,49 


1989 


13,36 


14,06 


13,58 


1982 


34,13 


34,35 


34,18 


19901.1. 


18,72 


19,29 


18,91 


1984 


28,62 


28,60 


28,61 


1991.1.1. 


15,88 


16,87 


16,22 


1985 


28,04 


27,24 


27,71 


1992. 1. 1. 


15,88 


16,87 


16,22 


1986 


18,19 


16,74 


17,63 


1992. VII. 17. 


18,90 


19,56 


19,14 


1987 ] 17,15] 17,43] 17,28] ] ] ] ' 



Az OPEC-olaj atlagara 



Ev USD/barrel Ev USD/barrel 


1960 


1,5 


1986 


13,6 


1965 


1,3 


1987 


17,3 


1970 


1,3 


1988 


13,6 


1975 


10,9 


1989 


16,3 


1980 ] 30,5] 1990] 19,8 



1985 



26,7j J 



Az OPEC reszesedese 





1979 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


A vilag 
olajtermelesebol 


48 


30 


34 


36 


37 


37 


netto olajexportjabol 

-' 


88 


63 


67 


n. a. 


n. a. 


n. a. 



A koolajpiac jellemzoi (mi I I id barrei/nap) 





1988 


1990 


1991 


1992 




1988 


1990 


1 


Kereslet osszesen 


64,7 


66,1 


66,3 


66,8 


Kinalat 
osszesen 


64,5 


66,9 


( 


Ebbol: 










Ebbol: 








OECD felhasznalas* 


37,5 


37,9 


38,0 


38,4 


OECD-termeles 


16,6 


15,9 


] 


OPEC-felhasznalas 


4,0 


4,4 


4,6 


4,9 


OPEC-termeles 


21,7 


25,1 


A 


a Szovjetunio 
felhasznalasa 


8,9 


8,4 


7,9 


n. a. 


a Szovjetunio termelese 


12,6 


11,5 


] 


nem OECD Europa 
felhasznalasa 


1,8 


1,7 


1,3 


1,2 










egyeb nem OECD- 
felhasznalas 


12,4 


13,7 


14,1 


14,6 


Egyeb nem OECD-termeles 


12,4 


13,1 


] 


Keszletvaltozas 










Kereskedelem 








OECD-keszletvaltozas 


-0,1 


0,2 


0,0 


0,0 


OECD netto import 


19,5 


20,8 


A 


egyeb keszletvaltozas 


0,0 


0,6 


0,5 


0,0 


OPEC netto import 


17,6 


20,7 














a Szovjetunio netto export j a 


3,7 


3,1 














egyeb nem OECD netto import 


1,9 


2,3 





* A korabbi NDK felhasznalasaval egyutt ** A volt szovjet tagkoztarsasagok adata. 

A iiooiajszaiiito cs6vezetel<-iiai6zat hiossza neiiany orszagban (l(m) 



Orszag 1970 1980 1987 1988 1989 1990 


Egyesult Allamok 


n. a. 


382221 324198 344533 


345364 


346194 


Szovjetunio 


37400 


69700 86400 86144 


86654 


86019 


Kanada 


27459 


n. a.' 33777' 33728 


34863 


n. a. 


Nagy-Britannia 


1634 


3166 3650 3650 


n. a. 


2422 


Spanyolorszag 


1099 


1676 2080 2255 


2452 


n. a. 


Magyarorszdg 


603 


1974 2224 2224 


2361 


2408 


^SZK ] 2058] 2086] 1715] 1715] 2222] 2222 



Lengyelorszag 900 1975 1986 1986 2023 2039 


NDK 


681 


1301 


1307 


1323 


1323 


n. a. 


Jugoszlavia 


n. a. 


996 


1144 


1444 


996 


996 


Ausztria 


604 


777 


777 


777 


777 


777 


Torokorszag 


536 


641 


641 


641 


641 


641 


Csehszlovakia 


n. a. 


n. a. 


543 


543 


543 


n. a. 


Norvegia 


n. a. 


350 


355 


521 


521 


521 


Hollandia 


323 


391 


391 


391 


391 


391 


Belgium 


50 


324 


301 


301 


301 


301 


Svajc ] 222] 239] 239] 239] 239] 239' 



Ipar 



A vilag alapenergia-termelesenek megoszlasa energiahordozok 
szerint (%) 





1970 


1985 


1988 


1989 


1990 


Folyekony 


48,5 


42,5 


42,0 


41,6 


41,9 


Szilard 


30,8 


31,4 


31,1 


31,2 


30,5 


Gaznemii 


18,5 


21,6 


22,3 


22,6 


22,9 


Elsodleges villamos 
energia 


2,2 


4,5 


4,6 


4,6 


4,7 


Ebbol: vizi energia 


2,1 


2,6 


2,5 


2,4 


2,4 


atomenergia 


0,1 


1,9 


2,1 


2,2 


2,3 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



A folyekony tuzeloanyagok felhasznalasanak alakulasa (koolaj- 
egyenertekben, millio tonna) 



Orszag 1980 1985 1987 1988 1989 1990 


Belgium 


19 


19 19 


19 


18 17 


Dania 


12 


10 9 


9 


8 8' 


Franciaorszag 


93 


8O' 75 


77 


8O' 77' 


NSZK 


112 


106 105 


104 


96 99' 


Olaszorszag ] 80] 86] 90] 92] 95] 9o' 



Spanyolorszag 


43 


31 


33 


37 


38 


39 


Svedorszag 


22 


15 


14 


14 


14 


13 


Japan 


201 


184 


177 


191 


195 


204 


Brazilia 


46 


39 


47 


47 


48 


48 


Egyesult Allamok 


732 


687 


727 


755 


756 


734 



Villamosenergia-termeles (milliard kWh) 



Orszag 1970 1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Egyesult Allamok 


1640 


2354 


2525 


2571 


2701 


2119 


3031 


2822 


Szovjetunio 


741 


1294 


1544 


1665 


1705 


1722 


1673 


1634 


Japan 


333 


578 


598 


627 


658 


690 


857 


n. a. 


Kina 


304 


301 


411 


496 


543 


595 


618 


671 


Kanada 


189 


367 


459 


482 


483 


513 


481 


490 


Nemetorszagi 


314 


353 


407 


410 


423 


441 


449 


n. a. 


NDK 


68 


99 


114 


114 


118 


119 


111 


n. a. 


Franciaorszag 


195 


243 


326 


353 


366 


407 


405 


428 


Nagy-Britannia 


271 


285 


294 


302 


308 


313 


317 


320 


India 


76 


119 


189 


198 


214 


241 


264 


n.a. 


Brazilia 


42 


139 


193 


202 


214 


230 


222 


n. a. 


Olaszorszag 


142 


186 


182 


201 


201 


211 


217 


n.a. 


Ausztralia 


54 


96 


121 


134 


140 


148 


155 


n. a. 


Spanyolorszag 


57 


110 


126 


129 


140 


142 


151 


n. a. 


Del-afrikai Kozt. 


51 


95 


122 


156 


157 


162 


147 


149 


Svedorszag 


61 


93 


137 


142 


149 


139 


142 


142 


Lengyelorszag 


65 


122 


138 


146 


144 


145 


136 


135 


Magyarorszdg 


15 


24 


27 


30 


29 


30 


28 


30 


[Vilag osszesen ] 4963] 8247] 9712] 10467] 10526] 10879] 11734] 11535 



1 Az NSZK adatai. 



Energlafeihasznaias (koszenegyenertek, millio tonna) 



Orszag 1970 1980 1985 1989 1990 Orszag 1970 1980 1985 1 


Egy. Allamok 


2217 


2371 


2283 


2500 


2482 


Lengyelorszag 131 


178 


172 


Szovjetunio 


999 


1475 


1716 


1943 


1931 


Ausztralia 61 


99 


105 


Kina 


304 


562 


708 


902 


922 


NDK 105 


122 


131 


Japan 


333 


428 


460 


491 


512 


Brazilia 42 


93 


96 


^SZK ] 314] 360] 350] 330] 342] Hollandia] 60] 94] 98 



Nagy-Britannia 271 268 276 288 287 Spanyolorszag 50 83 86 


Kanada 


189 


254 252 


285 


272 Csehszlovakia 77 97 97 


India 


76 


126 192 


256 


265 Romania 61 100 104 


Francia-orszag 


195 


234 222 


219 


223 Venezuela 25 60 56 


Olaszorszag 


142 


175 196 


218 


210 Magyarorszag 29 40 41 


(Mexiko ] 53] 116] 133] 15l] 155] Vilag osszesen] 6440] 8524] 9130] 10 



Az egy forejuto energiafelhasznalas (koszenegyenertek, kg) 



Orszag 1970 1985 1989 1990 


Kanada 


8864 


9899 


10853 


10255 


Egy. Allamok 


10809 


9591 


10108 


9958 


Hollandia 


4600 


6767 


6639 


7201 


NDK 


6111 


7791 


7632 


7115 


Szovjetunio 


4113 


6159 


67891 


6692 


Finnorszag 


n. a. 


5212 


5840 


5932 


NSZK 


5171 


5756 


5391 


5572 


Nagy-Britannia 


4897 


4892 


5038 


4988 


Dania 


n. a. 


5339 


4455 


4662 


Japan 


n. a. 


3812 


3995 


4148 


Ausztria 


3297 


4098 


4008 


4063 


Franciaorszag 


3829 


4060 


3915 


3966 


Olaszorszag 


2644 


3423 


3812 


3676 


Magyarorszag 


2825 


3806 


3697 


3284 


Del-Korea 


654 


1586 


2203 


2474 


Brazilia 


451 


709 


791 


766 


fVilagatlag ] n. a.] 1895] 1969] 1932 



Az energiaigeny belfoldi termelesbol fedezett hanyada (%) 



Orszag 1970 1985 1988 1989 1990 


Szovjetunio 


100 


100 


100 


100 100 


Kanada 


95 


100 


100 


100 100 


Nagy-Britannia 


53 


100 


100 


97' 97' 


Hollandia 


76 


100 


78 


84 86 


Egyesult Allamok 


95 


89 


84 


82 85 


^DK ] 77] 77] 76] 76] 76 



Brazilia 45 75 66 67 70 


Dania 


0,2 


21 


38 51 54 


Magyarorszdg 


71 


56 


51 54 50 


NSZK 


56 


46 


44 45 43 


Franciaorszag 


31 


29 


33' 30' 30' 


Ausztria 


46 


28 


29' 28 27 


Finnorszag 


6 


19 


19 20 19 


Del-Korea 


46 


26 


25 21' 17 


Olaszorszag 


18 


15 


15 15 15 


^Japan ] 15] ll] lo] lo] 9 



Reszesedes a vilagon megtermelt osszes energiabol (%) 



Orszag 1984 1985* 


1985** 


1988* 


1988* 


1989* 


1989** 


1990* 


1990** 




Egyesult Allamok 


24,1 


21,3 


24,0 


19,6 


24,5 


19,4 


23,6 


19,3 


22,8 




Szovjetunio 


17,6 


22,9 


18,0 


23,3 


19,5 


22,2 


17,7 


21,7 


17,8 




Kina 


7,3 


8,4 


7,6 


8,6 


8,2 


9,2 


8,4 


9,2 


8,5 




Japan 


4,9 


0,5 


4,7 


0,5 


4,8 


0,4 


4,7 


0,4 


4,7 




NSZK 


3,6 


1,7 


3,7 


1,4 


3,4 


1,4 


3,1 


1,3 


3,1 




Nagy-Britannia 


2,8 


3,4 


2,9 


3,0 


2,8 


2,6 


2,7 


2,6 


2,6 




Kanada 


2,6 


3,4 


2,7 


3,5 


2,7 


3,5 


2,7 


3,4 


2,5 




India 


1,9 


1,9 


2,0 


2,1 


2,4 


2,2 


2,4 


2,2 


2,4 




Franciaorszag 


2,3 


0,7 


2,3 


0,6 


2,0 


0,6 


2,1 


0,6 


2,0 




Olaszorszag 


1,9 


0,3 


2,0 


0,3 


2,1 


0,3 


2,1 


0,3 


1,9 




Mexiko 


1,4 


2,6 


1,4 


2,4 


1,4 


2,4 


1,4 


2,4 


1,4 




Lengyelorszag 


1,8 


1,8 


1,8 


1,7 


1,8 


1,6 


1,6 


1,3 


1,3 




Ausztralia 


1,0 


1,8 


1,1 


1,8 


1,1 


1,8 


1,1 


2,0 


1,2 




NDK 


1,4 


1,1 


1,4 


0,9 


1,3 


0,9 


1,2 


0,8 


1,1 




Brazilia 


0,9 


0,7 


1,0 


0,7 


1,1 


0,7 


1,1 


0,7 


1,1 




Hollandia 


0,9 


1,1 


0,9 


0,7 


1,0 


0,8 


0,9 


0,9 


1,0 




Spanyolorszag 


0,9 


0,3 


0,9 


0,3 


0,9 


0,3 


0,9 


0,3 


0,9 




Romania 


1,1 


1,0 


1,2 


0,9 


1,1 


0,7 


1,0 


0,6 


0,8 




Csehszlovakia 1,0 0,7 


1,0 


J 0,6 


1,0 


J 0,6 


0,9 


J 0,5 


J 0,8' 




* A termeles reszesedese a vilagtermeh 

Az ipari termeles indexe (el 


jsbol. ** A 

6z6 ev 


felhaszna 

= 100% 


las reszes 


edese a vi 


lagtermele 


sbol. 






Orszag, regio 1981 1 


984 1 IS 


>85| 1 


986| 1 


987| 1 


988 1 IS 


>89| IS 


>90| 1991 



Vilag osszesen 

(az azsiai szoc. orsz. 

nelkul) 


99,3 


106,1 


103,1 


103,4 


104,8 


105,7 


103,9 


100,0 


101,1 


Fejlett tokes orszagok 
osszesen 


100,4 


106,5 


103,0 


101,3 


103,0 


105,8 


103,6 


99,9 


99,4 


Ebbol: 

Egyesult Allamok 


102,2 


111,4 


102,2 


101,1 


103,7 


105,5 


102,5 


101,0 


98,0 


Kanada 


100,9 


108,5 


104,2 


101,3 


104,5 


104,9 


100,0 


95,7 


95,8 


Japan 


101,0 


111,0 


104,5 


99,8 


103,5 


109,2 


106,1 


104,8 


102,2 


Kozos Piac osszesen 


98,2 


102,7 


103,5 


101,8 


101,8 


104,3 


103,8 


96,9 


99,5 


Ebbol: Nemetorszagi 


98,5 


103,4 


105,4 


102,0 


100,2 


103,6 


105,0 


105,4 


102,9 


Franciaorszag 


99,0 


102,0 


100,0 


100,0 


102,0 


104,7 


104,1 


101,9 


100,3 


Nagy-Britannia 


96,3 


101,3 


104,7 


101,6 


103,8 


100,2 


100,6 


99,4 


97,1 


Olaszorszag 


97,8 


103,4 


101,6 


103,2 


102,7 


106,9 


103,9 


99,3 


97,9 


Kelet-Europa* 


101,7 


104,5 


103,4 


103,9 


103,7 


104,5 


101,8 


95,1 


97,9 


Szovjetunio 


103,4 


104,1 


103,9 


104,9 


103,8 


103,9 


101,5 


99,3 


91,9 


NDK 


104,7 


104,2 


104,4 


103,7 


103,1 


103,2 


102,3 


- 


- 


Magyarorszdg 


102,8 


103,2 


101,1 


101,9 


103,8 


100,0 


99,0 


90,8 


78,5 


Fejlodo orszagok 
osszesen 


93,5 


106,7 


\Q1,1 


110,6 


111,3 


107,6 


107,5 


104,8 


108,5 


Ebbol: Del-Korea 


113,0 


115,3 


103,8 


120,7 


118,2 


113,6 


102,6 


108,7 


108,0 


Malaysia 


103,0 


116,4 


96,5 


110,2 


108,6 


113,4 


109,7 


112,7 


110,4 


India 


109,0 


107,6 


109,0 


105,0 


111,0 


108,0 


105,6 


110,4 


n. a. 


Szenegal 


109,0 


97,5 


116,5 


94,0 


93,7 


98,3 


87,9 


105,4 


n. a. 


Mexiko 


109,0 


105,2 


104,9 


94,4 


103,0 


101,9 


104,6 


105,3 


103,3 


Banglades 


101,0 


103,0 


98,1 


108,7 


98,2 


102,7 


103,4 


95,2 


n. a. 



^ Az NSZK adatai * A Szovjetunioval 

Az ipari foglalkoztatottak letszama (ezer fo) 



Orszag 1981 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 


Egyesult Allamok 


24361 


23451 


23304 23297 


23292 


23514 


23877 


23498 


Kanada 


2460 


2273 


2296 2321 


2346 


2373 


2439 


2317 


Japan 


14260 


14810 


14950 14840 


14640 


14920 


15210 


15410 


NSZK 


9696 


8887 


9016 9055 


8730 


8712 


9266 


n. a. 


Franciaorszag 


5648 


5331 


5179 5061 


4949 


4925 


4879 


4914 


Nagy-Britannia 


7066 


6193 


6164 5987 


5891 


6193 


5898 


n. a. 


Olaszorszag 


5554 


5087 


4975 4939 


4866 


4953 


4953 


n. a. 


Szovjetunio 


37236 


37957 


38103 38223 


38139 


37376 


36414 


35400 


^DK 1 3514] 3558] 3569] 3552] 3534] 3562] n. a.] n. a.' 



Magyarorszdg 


1637 


1541 


1538 


1531 


1512 


1481 


1451 


1496 


Myanmari 


Unio 


1143 


1299 


1335 


1391 


1458 


1480 


1488 


nil 


Del-Korea 




3015 


3528 


3700 


4053 


4646 


4858 


4993 


4999 


India 




7713 


8003 


8069 


8165 


8134 


8200 


8198 


n. a. 


Venezuela 




877 


864 


923 


996 


1099 


1147 


1181 


n. a. 



Az ipari foglalkoztatottak szamanak indexe (1980 = 100%) 



Orszag 1981 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 


Egyesult Allamok 


100 


92 


96 


97 


98 


98 


97 


98 


96 


Kanada 


101 


90 


94 


94 


96 


97 


98 


100 


95 


Japan 


101 


103 


105 


106 


106 


104 


106 


108 


109 


NSZK 


98 


91 


90 


90 


91 


93 


93 


99 


n. a. 


Franciaorszag 


97 


94 


92 


89 


86 


85 


85 


84 


85 


Nagy-Britannia 


91 


82 


81 


81 


79 


76 


80 


76 


n. a. 


Olaszorszag 


98 


93 


90 


88 


87 


83 


88 


88 


n. a. 


Szovjetunio 


101 


103 


103 


103 


104 


103 


101 


98 


95 


NDK 


100 


101 


101 


102 


102 


101 


102 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


98 


94 


94 


93 


92 


90 


88 


86 


89 


Myanmari Unio 


105 


114 


119 


122 


127 


133 


135 


136 


113 


Del-Korea 


96 


109 


112 


116 


125 


143 


155 


159 


159 


India 


103 


107 


105 


106 


107 


107 


108 


108 


n. a. 


fVenezuela ] lOl] 96] 115] 117] 126] 139] 145] 149] n. a.' 



A heti munkaorak* szama a feldolgozoiparban 



Orszag 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


Orszag 


1985 


1988 


1989 


1990 


199] 


Egy. Allamok 


f40,5 


41,1 


41,0 


40,8 


40,7 


NagyBritannia 


t41,8 


42,4 


42,2 


41,6 


n. a 


Kanada 


f38,8 


38,8 


38,6 


38,2 


37,8 


CsehSzlovakia 


t43,l 


43,0 


40,7 


40,6 


40,( 


Japan 


t41,5 


41,8 


41,4 


40,7 


40,0 


Del-Korea 


t53,8 


52,6 


50,7 


49,8 


49,: 


Nemetorszag™ 
1 


f40,7 


40,0 


39,9 


39,5 


39,2 


Uj-Zeland 


f40,2 


36,6 


40,5 


40,7 


40,^ 


Franciaorszag 


t38,6 


38,8 


38,8 


38,8 


38,7 















*f = fizetett orak szama 

t = tenylegesen ledolgozott orak szama 

Berek a feldolgozoiparban 



Orszag 



Penznem 



1985] 1987] 1988] 1989] 1990] 1991 



Egyesult Allamok 6 USD 9,54 9,91 10,19 10,49 10,84 11,18 


Kanada 


6 CAD 11,59 12,24 


12,84 


13,54 


14,30 15,09 


Japan 


h 1000 JPY 299,53 313,17 


318,66 


336,65 


351,39 368,01 


Nemetorszag™'l 


6 DEM 16,20 17,53 


18,33 


19,10 


20,07 21,31 


Franciaorszag 


6 FRF 31,56 34,35 


35,35 


36,70 


38,36 n. a. 


Nagy-Britannia 


6 GBP 3,706 4,227 


4,541 


4,916 


5,384 n. a. 


Cseh-Szlovakia 


h CSK 2854 2958 


3018 


3127 


3237 3716 


|Uj-Zeland ] 6 NZd] 8,36] 10,95] 11,99] 12,62] 13,43] 13,89 



6 = oraber h = haviber 



Nyersvastermeles (millio tonna) 



Orszag 


1970 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Szovjetunio 


85,9 


110,0 


114,0 


114,6 


113,9 


110,2 


90,9 


18,0 


Japan 


69,7 


82,0 


73,4 


80,6 


81,4 


81,4 


81,1 


16,1 


Kina 


17,1 


45,0 


56,0 


59,6 


59,0 


64,5 


69,5 


13,8 


Egyesult Allamok 


85,1 


45,4 


48,3 


50,6 


50,7 


54,9 


48,5 


9,6 


Nemetorszag™"l 


33,9 


31,7 


28,6 


32,6 


33,0 


30,3 


30,0 


5,9 


Brazilia 


4,3 


19,7 


22,2 


24,2 


24,4 


21,1 


23,4 


4,6 


Franciaorszag 


19,6 


15,4 


13,0 


15,1 


15,1 


14,4 


14,1 


2,8 


Nagy-Britannia* 


17,9 


10,5 


12,0 


13,0 


11,8 


12,5 


12,1 


2,4 


India 


7,1 


10,0 


11,1 


10,3 


12,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Olaszorszag 


8,5 


12,0 


11,6 


11,6 


12,0 


12,0 


11,0 


2,2 


Magyarorszdg 


1,8 


2,1 


2,1 


2,1 


2,0 


1,7 


1,3 


0,3 


Vilag osszesen 


434 


483 


503 


504 


506 


506 


505 


100,0 



* Az elektromos kemencekben termelt vasotvozet nelkul. 



Aceltermeles (millio tonna) 



Orszag 


1970 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1990 (%) 


Szovjetunio 


115,9 


154,7 


161,4 


163,0 


160,1 


154,4 


139,9 


20,1 


Japan 


93,3 


105,2 


98,5 


105,7 


107,9 


110,3 


109,6 


14,3 


Egyesult Allamok 


119,3 


80,0 


81,0 


91,8 


88,4 


98,0 


87,4 


12,7 


Kina 


17,8 


49,5 


58,9 


62,1 


64,2 


64,7 


70,6 


8,4 


Nemetorszag™l 


45,0 


40,5 


36,3 


41,0 


41,1 


38,4 


38,8 


5,0 


Brazilia 


5,4 


20,5 


22,2 


24,6 


26,1 


20,6 


22,6 


2,7 


Olaszorszag 


17,3 


23,7 


22,8 


23,7 


25,2 


25,5 


25,0 


3,3 


Franciaorszag 


23,8 


19,0 


17,7 


19,0 


19,3 


19,0 


18,4 


2,5 



Nagy-Britannia 




23,8 


15,7 


17,4 


19,0 


18,7 


16,5 


16,6 


2,1 


Magyarorszdg 




3,1 


3,6 


3,6 


3,6 


3,3 


3,0 


1,9 


0,4 


Vilag osszesen 




594,0 


712,0 


1M,1 


779,6 


784,0 


769,3 


n. a. 


100,0 



Alummiumtermeles (ezer tonna) 



Orszag 


1970 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992* 


Reszesedes 
1991 (%) 


Egyesult Allamok 


3607 


3499 


3944 


4030 


4048 


4121 


3017 


22,1 


Szovjetunio 


n. a. 


n. a. 


2400 


2400 


2200 


2300 


n. a. 


12,3 


Kanada 


963 


1291 


1534 


1555 


1567 


1822 


1412 


9,8 


Ausztralia 


168 


822 


1068 


1241 


1233 


1229 


905 


6,6 


Brazflia 


48 


549 


871 


888 


931 


1140 


896 


6,1 


Kina 


130 


425 


610 


754 


855 


905 


n. a. 


4,8 


Norvegia 


522 


740 


857 


918 


871 


886 


601 


4,7 


Nemetorszag^'^'^l 


309 


745 


744 


742 


720 


690 


453 


3,7 


Venezuela 


23 


403 


443 


546 


594 


610 


422 


3,3 


India 


161 


266 


289 


425 


433 


504 


381 


2,7 


Magyarorszdg 


66 


74 


75 


75 


75 


63 


27 


0,3 


Vilag osszesen 


10305 


15430 


17375 


18079 


18039 


18665 


n. a. 


100,0 



* Januar-szeptember 

Alumfniumfelhasznalas (ezer tonna) 



Orszag 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992* 


Reszesedes 
1991 (%) 


Egyesult Allamok 


4282,0 


4598,1 


4359,6 


4330,4 


4137,2 


2451,1 


24,1 


Japan 


1694,0 


2123,2 


2203,9 


2414,3 


2431,6 


1712,8 


14,1 


Nemetorszag'^^l 


1160,9 


1232,6 


1289,1 


1295,4 


1360,9 


1064,0 


7,9 


Szovjetunio 


1750,0 


1800,0 


1725,0 


1700,0 


1100,0 


n. a. 


6,4 


Kina 


630,0 


600,0 


700,0 


650,0 


800,0 


n. a. 


4,7 


Franciaorszag 


586,1 


660,6 


684,5 


720,9 


734,2 


546,0 


4,3 


Olaszorszag 


470,0 


581,0 


607,0 


651,0 


670,0 


481,1 


3,9 


Nagy-Britannia 


350,4 


427,4 


454,7 


453,7 


412,4 


411,1 


2,4 


Kanada 


345,0 


432,2 


459,1 


387,2 


408,1 


306,1 


2,4 


Brazilia 


347,5 


393,0 


418,3 


341,2 


354,2 


255,3 


2,1 


Magyarorszdg 


199,5 


207,1 


195,2 


155,2 


104,0 


n. a. 


0,6 


Vilag osszesen 


15827,2 


17739,6 


18123,8 


17840,6 


17194,1 


n. a. 


100,0 



Januar-szeptember 



Az aluminium kulkereskedelmi forgalma (ezer tonna) 




Orszag 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 




Behozatal 


Japan 


1575,5 


1835,3 


2292,0 


2355,5 


2652,2 


2830,4 


34,1 


Egyesult Allamok 


867,7 


1241,5 


1026,8 


938,7 


976,2 


1038,8 


12,4 


Nemetorszag™'l 


721,6 


734,0 


804,5 


940,4 


898,6 


1007,0 


12,1 


Franciaorszag 


395,9 


407,1 


461,8 


484,2 


541,1 


551,5 


6,6 


Olaszorszag 


319,9 


376,9 


417,9 


461,0 


538,6 


512,2 


6,2 


Del-Korea 


160,2 


200,2 


266,6 


281,9 


361,9 


391,8 


4,7 


Belgium 


307,9 


315,5 


355,1 


358,1 


367,5 


370,6 


4,5 


Tajvan 


147,2 


195,1 


193,6 


222,8 


245,4 


315,6 


3,8 


Magyarorszdg 


165,3 


190,0 


197,6 


205,0 


204,0 


n. a. 


2,5* 


Nagy-Britannia 


147,4 


175,8 


235,0 


235,5 


241,0 


196,9 


2,4 


Vilag osszesen 


6145,3 


6789,2 


7474,7 


7603,5 


8251,6 


8297,1 


100,0 




Kivitel 


Kanada 


1050,8 


1171,8 


1008,2 


1159,1 


1253,2 


1469,6 


17,8 


Ausztralia 


563,7 


707,3 


793,7 


926,4 


910,0 


951,3 


11,5 


Egyesult Allamok 


347,9 


288,3 


402,7 


654,7 


798,3 


902,5 


10,9 


Norvegia 


643,8 


754,2 


755,0 


770,4 


777,3 


810,2 


9,8 


Brazilia 


177,2 


430,9 


514,9 


472,1 


527,8 


787,6 


9,5 


Venezuela 


382,9 


302,8 


287,9 


380,1 


389,6 


413,0 


5,0 


Hollandia 


296,8 


314,4 


329,8 


345,4 


362,4 


332,4 


4,0 


Nemetorszag™"l 


281,7 


333,6 


322,3 


325,5 


313,7 


290,4 


3,5 


Uj-Zeland 


228,0 


211,5 


231,4 


233,0 


235,8 


240,8 


2,9 


Magyarorszdg 


50,5 


63,4 


59,1 


76,5 


122,0 


n. a. 


1,6" 


Vilag osszesen 


5841,3 


6414,4 


J 6525,3 


J 7140,8 


1148,2 


8271,5 


J 100,0 



1990. 



Cementtermeles (millio tonna) 



Orszag 


1970 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Reszesedes 
1991 (%) 


Kina 


25,8 


142,5 


180,0 


203,0 


203,8 


209,7 


244,7 


21,6 


Szovjetunio 


95,2 


130,8 


137,4 


139,5 


140,4 


137,3 


122,4 


10,8 


Japan 


57,2 


72,9 


71,3 


72,4 


80,3 


84,4 


89,6 


7,9 


Egyesult Allamok 


67,7 


70,3 


67,4 


71,5 


71,4 


70,9 


65,1 


5,7 


India 


14,0 


25,9 


37,0 


40,7 


44,6 


45,7 


n. a. 


4,0* 



Olaszorszag 33,1 37,2 35,7 38,2 39,7 40,8 n. a. 3,6* 


Del-Korea 


n. a. 


20,5 


25,9 


29,5 


30,1 


33,9 


39,2 


3,5 


Nemetorszag™l 


38,3 


25,5 


25,2 


26,4 


28,5 


30,4 


31,8 


2,8 


Spanyolorszag 


16,7 


21,9 


23,0 


24,4 


27,4 


28,1 


27,6 


2,4 


Brazilia 


9,0 


20,6 


25,5 


25,3 


26,5 


25,8 


27,5 


2,4 


Franciaorszag 


29,0 


22,2 


23,5 


25,3 


26,0 


26,5 


25,0 


2,2 


Magyarorszdg 


2,8 


3,7 


4,2 


3,9 


3,9 


3,9 


2,5 


0,2 


[Vilag osszesen ] 567] 908] 1048] 1099] llio] 114o] 1135] 100,0 



* 1990-ben. 



A gepgyartas termelesenek indexe (1980 = 100%) 










Orszag 


1881 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult Allamok 


105 


92 


112 


118 


118 


124 


138 


147 


153 


149 


Kanada 


102 


80 


108 


122 


133 


154 


194 


194 


191 


176 


Japan 


102 


100 


113 


135 


133 


138 


157 


173 


180 


181 


Nemetorszag'''"'l 


100 


97 


101 


106 


112 


110 


113 


123 


130 


129 


Franciaorszag 


106 


97 


96 


91 


86 


88 


94 


102 


106 


98 


Nagy-Britannia 


86 


88 


96 


107 


103 


108 


124 


133 


136 


124 


Olaszorszag 


97 


86 


88 


99 


104 


104 


115 


122 


121 


108 


NDK 


107 


117 


121 


128 


134 


139 


145 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


107 


113 


113 


115 


119 


122 


121 


129 


107 


88 


Del-Korea 


126 


211 


260 


300 


421 


545 


616 


679 


n. a. 


n. a. 


India 


106 


J 114 


J 125 


J 127 


J 131 


J 136 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 



A gepipar osszes termelesenek indexe (1980 = 


100%) 








Regio 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen* 


102 


102 


112 


119 


123 


129 


138 


145 


144 


142 


Fejlett tokes 
orszagok osszesen 


101 


100 


109 


115 


117 


121 


131 


139 


139 


137 


Kozos Piac 
osszesen 


98 


98 


100 


106 


110 


113 


119 


127 


122 


120 


EFTA 


n. a. 


99 


103 


111 


113 


114 


119 


125 


128 


126 


Kelet-Europa** 


104 


115 


123 


132 


140 


148 


156 


157 


151 


146 


Ebbol: Szovjetunio 


106 


118 


127 


136 


144 


155 


160 


164 


167 


n. a. 


Fejlodo orszagok 
osszesen 


98 


98 


111 


116 


135 


155 


167 


175 


184 


191 



* Albania, Kina, a Koreai NDK es Vietnam nelkul. ** A Szovjetunioval. 



A villamosipari gepek 
100%) 



es berendezesek termelesenek indexe (1980 = 



* Albania, Kina, a Koreai NDK es Vietnam nelkul. ** A Szovjetunioval. 

Az epitoipari termeles indexe (1980 = 100%) 



Orszag 




1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Szovjetunio 




109 


110 


119 


125 


130 


132 


123 


n. a. 



Orszag 


1981 1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Del-Korea 


121 


180 


235 


255 


392 


544 


689 


686 


n. a. 


n. a. 


India 


106 


136 


144 


194 


220 


320 


343 


383 


n. a. 


n. a. 


Japan 


114 


147 


193 


203 


207 


224 


264 


282 


301 


323 


Nemetorszag''™l 


98 


98 


106 


119 


124 


125 


131 


143 


151 


158 


NDK 


111 


129 


140 


155 


167 


184 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Szenegal 


108 


166 


197 


272 


179 


143 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


107 


114 


120 


127 


132 


141 


143 


142 


123 


74 


Szovjetunio 


104 


115 


121 


123 


130 


137 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Kanada 


107 


94 


109 


115 


122 


128 


139 


142 


138 


129 


Egyesult Allamok 


103 


107 


126 


123 


121 


126 


132 


137 


139 


137 


Nagy-Britannia 


94 


105 


114 


117 


119 


122 


130 


138 


138 


128 


Olaszorszag ] 95] IO4] 108] 109] 113] 122] 125] 132] 13o] 13o' 


A vegyipar osszes termelesenek indexe (1980 = 100%) 


Regio, orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen* 


101 


105 


112 


115 


120 


126 


134 


138 


139 


142 


Fejlett tokes 
orszagok osszesen 


100 


102 


108 


112 


114 


118 


125 


130 


128 


128 


Kozos Piac 
osszesen 


97 


99 


105 


108 


110 


114 


121 


125 


119 


118 


Ebbol: 
Franciaorszag 


102 


109 


114 


105 


106 


109 


118 


124 


126 


129 


Kelet-Europa 

osszesen** 


102 


108 


112 


115 


120 


123 


129 


130 


123 


121 


Ebbol: Szovjetunio 


107 


118 


124 


127 


135 


141 


148 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


NDK 


103 


112 


117 


121 


123 


127 


131 


n. a. 


n. a. 


- 


Magyarorszdg 


103 


107 


111 


112 


114 


117 


118 


108 


110 


93 


Fejlodo orszagok 
osszesen 


102 


112 


122 


131 


142 


158 


173 


182 


200 


223 



Belgium 


57 


54 


54 


54 


60 


63 


11 


66 


Kanada 


98 


105 


106 


111 


118 


120 


121 


116 


Nagy-Britannia 


83 


100 


104 


110 


123 


130 


132 


n. a. 


Franciaorszag 


84 


84 


88 


93 


100 


104 


107 


108 


Nemetorszag™' 
1 


89 


82 


87 


87 


91 


97 


102 


104 


NDK 


113 


117 


121 


124 


128 


n. a. 


n. a. 


- 


Mexiko 


90 


91 


78 


82 


79 


80 


86 


91 


Magyarorszdg 


94 


89 


90 


93 


90 


89 


75 


n. a. 


Argentina 


47 


44 


48 


55 


47 


32 


n. a. 


n. a. 



Oveggyartas (millio m^) 



Orszag 


1970 


1985 


1988 


1989 


Reszesedes 
1989 (%) 


Orszag 


1970 


1985 


1988 


198? 


Egy. Allamok 


199 


384 


467 


455 


41,3 


Csehszlovakia 


38 


32 


27 


2: 


Szovjetunio 


231 


243 


250 


243 


22,0 


Magyarorszag 


8 


19 


20 


i« 


Romania 


45 


62 


76 


76 


6,9 


Jugoszlavia 


17* 


15 


17 


r 


Lengyelorszag 


49 


64 


69 


73 


6,6 


Bulgaria 


20 


24 


18 


K 


Mexiko 


28* 


23 


48 


n. a. 


4,2** 


Vilag osszesen 


111 


1000 


1137 


no: 


^DK 


21 


23 


23 


26 


2,4 













* 1978-as adat. 



** 1988-ban. 



Osszes mutragyatermeles (hatoanyagban, ezer tonna) 



Orszag 


1970 


1984/85 


1986/87 


1987/88 


1988/89 


1989/90 


Reszesedes 
1989/90 (%) 


Szovjetunio 


13099 


33194 


36339 


35266 


36060 


33434 


21,9 


Egyesult Allamok 


15789 


22079 


18894 


22729 


23324 


23105 


15,1 


Kina 


2435 


13350 


17040 


17066 


17774 


18404 


12,0 


Kanada 


4465 


10473 


9989 


11040 


11553 


10424 


6,8 


India 


1090 


5255 


7109 


7169 


9002 


8581 


5,6 


Nemetorszag 












8219 


5,4 


NSZK 


4856 


4314 


3460 


3714 


3526 


- 


- 


NDK 


3245 


4843 


5118 


5119 


5192 


- 


- 


Franciaorszag 


4644 


4648 


4079 


3954 


3801 


3621 


2,4 


Indonezia 


n. a. 


1863 


2485 


2533 


2584 


2920 


1,9 


Romania 


895 


3097 


2690 


2606 


2620 


2683 


1,8 


Lengyelorszag 


1629 


2269 


2622 


2486 


2584 


2589 


1,7 



Magyarorszdg 




517 


1066 


1064 


1067 


921 


811 


0,5 


Vilag osszesen 




70663 


140099 


143555 


152280 


157834 


152878 


100,0 



A ruhazati ipar termelesenek indexe (1980 = 


= 100%) 








Orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult Allamok 


95 


92 


99 


103 


106 


110 


112 


115 


109 


107 


Kanada 


100 


93 


98 


96 


100 


103 


99 


101 


89 


78 


Japan 


101 


99 


100 


102 


98 


98 


98 


96 


n. a. 


n. a. 


Nemetorszag™"'l 


92 


82 


83 


82 


82 


77 


74 


72 


71 


69 


Franciaorszag 


100 


101 


96 


97 


96 


90 


82 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Nagy-Britannia 


92 


97 


103 


111 


112 


111 


111 


109 


109 


98 


Olaszorszag 


103 


105 


112 


117 


111 


111 


113 


113 


113 


112 


Szovjetunio 


104 


105 


108 


111 


111 


112 


115 


119 


n. a. 


n. a. 


NDK 


101 


113 


109 


110 


110 


115 


127 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


104 


96 


99 


97 


89 


89 


90 


80 


71 


n. a. 


Del-Korea 


J 126 


J 139 


J 150 


J 153 


J 172 


J 214 


J 212 


J 199 


n. a. 


n. a. 



A cipoipar termelesenek indexe (198C 


f = 700%; 










Orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Egyesult Allamok 


94 


84 


75 


68 


59 


55 


54 


54 


52 


45 


Kanada 


107 


97 


108 


115 


117 


107 


95 


95 


86 


70 


Japan 


102 


96 


99 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Nemetorszag^'^^l 


96 


86 


89 


85 


75 


70 


67 


63 


59 


56 


Franciaorszag 


102 


105 


102 


100 


97 


89 


81 


82 


84 


80 


Nagy-Britannia 


88 


87 


88 


88 


93 


91 


89 


81 


80 


72 


Olaszorszag 


98 


96 


90 


86 


84 


77 


74 


73 


75 


68 


Szovjetunio 


103 


108 


113 


118 


119 


123 


133 


138 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


107 


115 


123 


129 


134 


134 


122 


106 


94 


78 


Del-Korea 


J 111 


J 122 


J 133 


J 127 


J 159 


J 190 


J 191 


J 196 


n. a. 


n. a. 



A textilipar termelesenek Indexe (1980 = 100%) 



Regio, orszag 


1981 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Vilag osszesen* 


99 


99 


101 


103 


106 


109 


111 


113 


107 


106 


Fejlett tokes 
orszagok osszesen 


97 


95 


96 


97 


99 


101 


108 


103 


98 


95 



Ebbol: Egyesult 
Allamok 


98 


102 


100 


101 


108 


115 


115 


118 


116 


116 


Kanada 


104 


106 


105 


108 


112 


117 


131 


130 


117 


107 


Japan 


98 


97 


99 


98 


94 


93 


93 


92 


89 


87 


Kozos Piac 
osszesen 


96 


93 


96 


98 


100 


101 


101 


103 


95 


91 


Ebbol: NSZK 


94 


89 


91 


94 


96 


94 


93 


93 


96 


95 


Franciaorszag 


93 


90 


90 


89 


86 


83 


84 


83 


80 


74 


Nagy-Britannia 


92 


92 


94 


97 


99 


99 


101 


97 


93 


86 


Olaszorszag 


100 


89 


96 


98 


101 


104 


107 


115 


111 


112 


Kelet-Europa** 


101 


101 


101 


104 


106 


108 


113 


116 


107 


104 


Ebbol: Szovjetunio 


102 


103 


103 


105 


108 


109 


113 


116 


113 


n. a. 


NDK 


103 


107 


111 


113 


115 


121 


123 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyarorszdg 


102 


100 


102 


103 


102 


105 


106 


102 


86 


60 


Fejlodo orszagok 
osszesen 


101 


105 


108 


113 


122 


128 


126 


129 


132 


134 



* Albania, Kina, a Koreai NDK es Vietnam nelkul. ** A Szovjetunioval 

Ujsagnyomopapfr-termeles (ezer tonna) 



Orszag 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Kanada 


8992 


9673 


9970 


9640 


9068 


8977 


Egyesult Allamok 


4924 


5300 


5428 


5524 


6000 


6206 


Japan 


2592 


2800 


3067 


3217 


3479 


3515 


Svedorszag 


1595 


1928 


2064 


2170 


2268 


1974 


Szovjetunio 


1565 


1663 


1690 


1720 


1722 


1543 


Finnorszag 


1489 


1309 


1273 


1183 


1429 


1306 


Nemetorszag^'^l 


694 


802 


728 


953 


1112 


1129 


Norvegia 


815 


846 


883 


1049 


989 


n. a. 


Nagy-Britannia 


349 


490 


541 


569 


n. a. 


n. a. 


Kina 


431 


349 


220 


388 


400 


n. a. 


Del-Korea 


244 


299 


378 


443 


532 


569 


Vilag osszesen 1 27800] 30330l 31290] 31624] n. a.] n. a. 



Papfr- es kartontermeles (ezer tonna) 



Orszag 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Egyesult Allamok 


60700 


64400 


67140 


69377 


71500 


Japan 


20300 


20870 


22500 


24624 


26840 



Kanada 14510 15450 16200 16638 16700 


Kina 


9112 


9140 


11410 


12700 


n. a. 


NSZK 


9250 


9350 


9860 


10567 


11100 


Szovjetunio 


10023 


10395 


10566 


10821 


10651 


Finnorszag 


7620 


7400 


8010 


8654 


9000 


Svedorszag 


7002 


7363 


7811 


n. a. 


n. a. 


Franciaorszag 


5400 


5470 


5610 


6313 


6750 


Olaszorszag 


4587 


4750 


4800 


5353 


5600 


Magyarorszdg 


494 


517 


522 


535 


505 


fVilag osszesen ] 193300] 201000] 210000] 22626?] n. a. 



Radidtermeles (ezer darab) 
















Orszag 


1980 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Reszesedes 
1989 (%) 


Hongkong 


67748 


47986 


43372 


33532 


29618 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Szingapiir 


17070 


15165 


18246 


nsiA 


16583 


19868 


19618 


n. a. 


14,9 


Kina 


30038 


19900 


22203 


16003 


15895 


17638 


15489 


18347 


13,6 


Tajvan 


n. a. 


8288 


9069 


9792 


11185 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Japan 


15343 


13338 


13589 


12996 


13204 


10496 


10769 


10690 


7,9 


Szovjetunio 


8748 


9298 


9391 


8847 


8924 


8143 


8025 


8561 


6,4 


Brazilia 


6769 


5010 


5722 


6418 


8513 


8676 


7632 


7210 


5,4 


NSZK 


3707 


3292 


3031 


3376 


3936 


5143 


4758 


4975 


3,7 


Egy. Allamok* 


7672 


11089 


9817 


5743 


4833 


4315 


3061 


2596 


1,9 


Lengyelorszag 


2695 


2134 


2418 


2687 


2729 


2833 


2684 


2523 


1,9 


Magyarorszdg 


271 


79 


89 


60 


93 


100 


134 


145 


0,1 


Vilag osszesen 


163001 


146705 


156117 


143298 


129414 


137108 


131298 


134509 


100,0 


* Gyari eladas 

Televfzioterme 


les (ezi 


irdb) 
















Orszag 


1980 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Reszesedes 
1989 (%) 


Kina 


2492 


6840 


10038 


16677 


14594 


19344 


25051 


27665 


23,0 


Del-Korea 


6819 


7641 


9730 


7803 


11772 


14922 


14820 


15469 


12,9 


Egy. Allamok* 


10320 


12084 


11344 


13716 


12862 


11310 


12552 


14718 


12,2 


Japan 


15205 


13278 


15779 


17727 


13862 


14777 


13299 


n. a. 


12,1** 


Szovjetunio 


7528 


8578 


8998 


9371 


9436 


9081 


9637 


9938 


8,3 



Nagy-Britannia 2364 2883 2850 2972 3895 3537 3024 n. a. 2,8** 


NSZK 


4425 


4705 


3917 


3738 


l^ld 


3002 


3737 


3236 


2,7 


Brazflia 


3254 


1857 


2856 


2190 


3034 


2902 


2722 


2920 


2,4 


Olaszorszag 


1984 


1615 


1672 


1663 


1847 


2233 


2337 


2391 


2,0 


Franciaorszag 


1928 


2033 


2002 


1913 


1875 


2184 


2081 


2447 


2,0 


Magyarorszdg 


417 


363 


370 


407 


417 


446 


433 


502 


0,4 


fVilag osszesen ] 72105] 76150] 84878] 96365] 95138] 104788] 109500] 120164] 100,0 



* Gyari eladas. ** 1988-ban. 

Haztartasimosogep-termeles (ezer darab) 



Orszag 


1970 


1980 


1983 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Reszesedes 
1989 (%) 


Kina 


n. a. 


245 


3660 


8872 


8934 


9902 


10468 


8254 


18,0 


Szovjetunio 


5243 


3826 


4250 


5068 


5383 


5779 


60104 


6698 


14,6 


Egy. Allamok* 


4270 


4554 


4615 


5456 


5783 


6100 


6441 


6375 


13,9 


Japan 


4349 


4879 


4981 


5092 


4661 


4772 


5118 


5141 


11,2 


Olaszorszag 


2778 


3440 


3307 


3692 


3991 


4140 


4368 


4338 


9,5 


NSZK 


2126 


1803 


1606 


1827 


1986 


2113 


2194 


2430 


5,3 


Del-Korea 


n. a. 


200 


440 


635 


902 


1303 


1903 


1864 


4,1 


Franciaorszag 


2036** 


1955 


1418 


1262 


1444 


1288 


1561 


1670 


3,6 


Nagy-Britannia 


950 


1319 


1371 


1430 


1317 


1343 


1351 


n. a. 


2,8*** 


Lengyelorszag 


423 


809 


706 


739 


773 


779 


761 


811 


1,8 


Magyarorszdg 


165 


233 


236 


263 


404 


404 


436 


383 


0,8 


Vilag osszesen 


24726 


29442 


32875 


40145 


41938 


44429 


47534 


45781 


100,0 



* Gyari eladas. ** 1973. *** 1988-ban. 

Haztartasihutoszekreny-termeles (ezer darab) 



Orszag 


1980 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


Reszesedes 
1989 (%) 


Egy. Allamok* 


5140 


5676 


6317 


6419 


6940 


7231 


7968 


7824 


14,5 


Kina 


49 


189 


587 


1448 


2250 


4013 


7576 


6708 


12,4 


Szovjetunio 


5932 


5700 


5667 


5860 


5948 


5984 


6231 


6465 


12,0 


Japan 


4282 


4541 


4931 


5354 


4497 


5008 


5177 


5018 


9,3 


Olaszorszag 


4300 


3900 


3576 


3358 


3590 


3794 


3942 


4082 


7,6 


NSZK 


3009 


2808 


2667 


2788 


3009 


3024 


3411 


3614 


6,7 


Del-Korea 


652 


1404 


1819 


1864 


2336 


3123 


3931 


2803 


5,2 


Brazilia** 


2377 


1676 


1597 


1706 


2220 


3366 


1875 


2381 


4,4 


Nagy-Britannia 


1011 


1315 


1228 


1266 


1254 


1281 


1405 


1244 


2,3 



Spanyolorszag 


1405 


1014 


1105 


1082 


1169 


1136 


1210 


n. a. 


2,2*** 


NDK 


637 


763 


895 


973 


1018 


1075 


1124 


1140 


2,1 


Magyarorszdg 


499 


377 


387 


394 


438 


462 


469 


390 


0,7 


Vilag osszesen 


39543 


40682 


41125 


43204 


45008 


50465 


55445 


53887 


100,0 



* Gyari eladas. ** Nem haztartasi hiitogepekkel egyutt. *** 1988- 

A gyogyszergyartas indexe (1980 = 100%) 



ban. 



Orszag 1981 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 


India 


109 133 


145 


142 


172 


267' 275 


302 


Jugoszlavia 


120 135 


134 


145 


158 


175 176 


174 


Magyarorszdg 


112 129 


139 


150 


152 


159 174 


165 


Olaszorszag 


109 125 


135 


146 


147 


150 172 


183 


Banglades 


128 142 


149 


137 


129 


140 162 


146 


Egyesult Allamok 


101 107 


108 


110 


120 


125 134 


135 


Kanada 


105 111 


117 


n. a. 


n. a. 


n. a. n. a. 


n. a. 


^SZK ] 102] 105] 108] 111] 108] 109] 116] 121' 



A vilag 100 legnagyobb 
Fortune magazin alapjan) 



iparvallalata a forgalom szerint, 1991 (a 



Rangsor 


Vallalat 


Orszag 


Szektor 


Forgalom 

(millio 
USD) 


Valtozas az 
elozo evhez 
kepest (%) 


Nyereseg 

(millio 

USD) 


Valtozas 
elozo ev 
kepest ( 


1991 


1990 




1. 


1. 


General Motors 


USA 


autoipar 


123780,10 


-1,10 


-4452,80 




2. 


2. 


Royal Dutch/ 
Shell Group 


N.-Brit./Holl. 


olajipar 


103834,8* 


-3,10 


4249,30 


-34 


3. 


3. 


Exxon 


USA 


olajipar 


103242,0* 


-2,50 


5600,00 


11 


4. 


4. 


Ford Motor 


USA 


autoipar 


88962,80 


-9,50 


-2258,00 


-362 


5. 


6. 


Toyota Motor 


Japan 


autoipar 


78061,30 


21,00 


3143,20 


5 


6. 


5. 


International 

Business 

Machines 


USA 


szamitogepek, 
irodai berend. 


65394,00 


-5,30 


-2827,00 


-147 


7. 


7. 


IRI** 


Olaszorszag 


femfeldolgozas 


64095,50 


4,30 


-254,10 


-127 


8. 


10. 


General Electric 


USA 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


60236,00 


3,10 


2636,00 


-38 


9. 


8. 


British Petroleum 


N.-Britannia 


olajipar 


58355,00 


-2,00 


802,80 


-7C 


10. 


11. 


Daimler-Benz 


Nemetorszag 


autoipar 


57321,30 


5,60 


1129,40 


8 



11. 


9. 


Mobil 


USA 


olajipar 


56910,00 


-3,20 


1920,00 


-C 


12. 


12. 


Hitachi 


Japan 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


56053,30 


10,60 


1629,20 


IC 


13. 


17. 


Matsushita 
Electric Industrial 


Japan 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


48595,00 


11,70 


1832,50 


11 


14. 


15. 


Philip Morris 


USA 


elelmiszeripar 


48109,0* 


8,50 


3006,00 


-15 


15. 


13. 


FIAT 


Olaszorszag 


autoipar 


46812,00 


-2,00 


898,70 


-33 


16. 


16. 


Volkswagen 


Nemetorszag 


autoipar 


46042,20 


5,30 


665,50 


2 


17. 


24. 


Siemens 


Nemetorszag 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


44859,20 


14,40 


1135,20 


24 


18. 


14. 


Samsung Group 


Del-Korea 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


43701,90 


4,40 


347,30 


4 


19. 


20. 


Nissan Motor 


Japan 


autoipar 


42905,70 


6,70 


340,90 


-57 


20. 


21. 


Unilever 


N.-Brit./Holl. 


elelmiszeripar 


41262,30 


3,20 


1842,60 


29 


21. 


18. 


ENI** 


Olaszorszag 


olajipar 


41047,30 


-1,70 


872*** 


-48 


22. 


22. 


E. I. Du Pont de 
Nemours 


USA 


vegyipar 


38031,0* 


-4,50 


1403,00 


-39 


23. 


19. 


Texaco 


USA 


olajipar 


37551,00 


-8,90 


1294,00 


-IC 


24. 


23. 


Chevron 


USA 


olajipar 


36795,00 


-6,30 


1293,00 


-4C 


25. 


26. 


Elf Aquitane** 


Franciaorszag 


olajipar 


36315,80 


10,30 


1737,10 


-11 


26. 


25. 


Nestle 


Svajc 


elelmiszeripar 


35583,70 


6,70 


1722,30 


5 


27. 


29. 


Toshiba 


Japan 


szamitogepek, 
irodai berend. 


33232,50 


1,10 


855,40 


-7 


28. 


38. 


Honda Motor 


Japan 


autoipar 


30567,30 


12,90 


539,80 


_5 


29. 


28. 


Philips 
Electronics 


Hollandia 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


30217,60 


-2,10 


642,80 




30. 


30. 


Renault** 


Franciaorszag 


autoipar 


29432,40 


-8,10 


545,80 


145 


31. 


27. 


Chrysler 


USA 


autoipar 


29370,00 


-4,90 


-795,00 


-1269 


32. 


36. 


Boeing 


USA 


repulogep- 
gyartas 


29314,00 


6,20 


1567,00 


13 


33. 


35. 


ABB Asea Brown 
Boveri 


Svajc/Svedo. 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


28883,00 


4,30 


587,00 


109 


34. 


34. 


Hoechst 


Nemetorszag 


vegyipar 


28468,20 


2,60 


661,80 


-28 


^5. 


31. 


Peugeot 


Franciaorszag 


autoipar 


28403,30 


-6,50 


979,90 


-42 



36. 


38. 


Alcatel Alsthom 


Franciaorszag 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


28390,70 


4,70 


1095,90 


16 


37. 


32. 


BASF 


Nemetorszag 


vegyipar 


28130,40 


-3,60 


627,00 


-8 


38. 


41. 


Procter & 
Gamble 


USA 


elelmiszeripar 


27406,00 


12,40 


1773,00 


IC 


39. 


40. 


NEC 


Japan 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


26675,40 


9,40 


384,90 


-35 


40. 


51. 


Sony 


Japan 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


26581,40 


27,00 


825,10 


14 


41. 


33. 


Amoco 


USA 


olajipar 


25604,0* 


-9,50 


1484**** 


-22 


42. 


39. 


Bayer 


Nemetorszag 


vegyipar 


25581,30 


-1,80 


1100,50 


_5 


43. 


45. 


Daewoo 


Del-Korea 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


25362,60 


13,90 


n. a. 




44. 


42. 


Total 


Franciaorszag 


olajipar 


25361,70 


5,70 


1030,30 


34 


45. 


43. 


PDVSA** 


Venezuela 


olajipar 


24000*** 


2,30 


n. a. 




46. 


49. 


Mitsubishi 
Electric 


Japan 


elektronika, 

elektromos 

berend. 


23976,30 


12,90 


564,50 


5 


47. 


50. 


Nippon Steel 


Japan 


femfeldolgozas 


23141,60 


9,40 


641,80 


-21 


48. 


48. 


Thyssen 


Nemetorszag 


femfeldolgozas 


22465,00 


4,50 


294,10 


-34 


49. 


44. 


Imperial 

Chemical 

Industries 


Nagy-Britannia 


vegyipar 


22390,40 


-4,30 


958,40 


-19 


50. 


47. 


United 
Technologies 


USA 


repulogep- 
gyartas 


21262,00 


-2,40 


-1021,00 


-236 


51. 


63. 


Fujitsu 


Japan 


szamitogepek, 
irodai berend. 


21226,20 


18,10 


580,10 


-3 


52. 


54. 


Robert Bosch 


Nemetorszag 


autoipar 


20271,50 


1,50 


298,80 


-13 


53. 


68. 


Mitsubishi Motors 


Japan 


autoipar 


20109,90 


20,10 


182,20 


23 


54. 


63. 


Pepsico 


USA 


uditoital/szesze 
s ital 


19771,20 


11,10 


1080,20 


C 


55. 


58. 


Eastman Kodak 


USA 


tudomanyos es 

foto- 

berendezesek 


19649,00 


3,00 


17,00 


-97 


56. 


73. 


Conagra 


USA 


elelmiszeripar 


19504,70 


25,70 


311,20 


34 


57. 


67. 


Mazda Motor 


Japan 


autogyartas 


19321,50 


14,20 


186,90 


14 


^8. 


52. 


Dow Chemical 


USA 


vegyipar 


19305,00 


-3,50 


942,00 


-31 



59. 


56. 


Pemex (Petroleos 
Mexicanos)** 


Mexiko 


olajipar 


19165,20 


-0,90 


652,20 


-34 


60. 


57. 


British Aerospace 


Nagy-Britannia 


repulogep- 
gyartas 


18983,10 


-1,80 


-178,60 


-138 


61. 


61. 


INI** 


Spanyolorszag 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


18955,90 


4,80 


-574,90 


-659 


62. 


70. 


McDonell Douglas 


USA 


repulogep- 
gyartas 


18718,00 


14,50 


423000 


38 


63. 


69. 


Mitsubishi Heavy 
Industries 


Japan 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


18631,90 


13,60 


684,30 


45 


64. 


65. 


BMW (Bayerische 
Motoren Werke) 


Nemetorszag 


autogyartas 


18002,30 


4,10 


460,90 


1 


65. 


81. 


Nippon Oil 


Japan 


olajipar 


17836,5* 


21,60 


171,60 


9 


66. 


60. 


Xerox 


USA 


tudomanyos es 

foto- 

berendezesek 


17830,00 


-3,00 


454,00 


86 


67. 


59. 


Atlantic Richfield 


USA 


olajipar 


17683,00 


-6,00 


709,00 


-64 


68. 


66. 


Petrofina 


Belgium 


olajipar 


17650,90 


2,10 


477,20 


-26 


69. 


64. 


Usinor-Sacilor** 


Franciaorszag 


femfeldolgozas 


17232,50 


-2,30 


-537,70 


-192 


70. 


55. 


USX 


USA 


olajipar 


17163* 


-11,80 


-578,00 


-17C 


71. 


72. 


Repsol** 


Spanyolorszag 


olajipar 


16214,40 


2,80 


759,90 


14 


72. 


75. 


Preussag 


Nemetorszag 


femfeldolgozas 


15640,30 


4,30 


306,90 


25 


73. 


87. 


RJR Nabisco 
Holdings 


USA 


dohanyipar 


14989,00 


8,00 


368,00 




74. 


80. 


Ciba-Geigy 


Svajc 


vegyipar 


14996,90 


3,40 


892,50 


2C 


75. 


82. 


Ruhrkohle 


Nemetorszag 


banyaszat, 
kitermeles 


14901,70 


5,10 


40,20 


-^2 


76. 


81. 


Rhone-Poulenc** 


Franciaorszag 


vegyipar 


14836,40 


-1,30 


355,40 


-C 


77. 


107. 


Idemitsu Kosan 


Japan 


olajipar 


14802,2* 


22,50 


36,80 


33 


78. 


77. 


Grand 
Metropolitan 


Nagy-Britannia 


elelmiszeripar 


14720,7* 


-0,30 


327,60 


-64 


79. 


74. 


Mannesmann 


Nemetorszag 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


14669,90 


-2,80 


237,40 


-19 


80. ' 


91. 


Austrian 
Industries** 


Ausztria 


femfeldolgozas 


14548,10 


7,10 


23,50 


-66 


81. 


92. 


Hewlett-Packard 


USA 


szamitogepek, 

irodai 

berendezesek 


14541,00 


9,90 


755,00 


2 



82. 


85. 


Ferruzzi 
Finanziara 


Olaszorszag 


elelmiszeripar 


14351,20 


-2,80 


92,80 


-55 


83. 


104. 


Canon 


Japan 


szamitogepek, 

irodai 

berendezesek 


14245,20 


16,70 


387,70 


-8 


^4. ' 


105. 


Viag 


Nemetorszag 


femfeldolgozas 


14230,30 


16,90 


54,50 


-69 


85. 


76. 


Tenneco 


USA 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


14035,00 


-5,80 


-732,00 


-23C 


86. 


93. 


Digital Equipment 


USA 


szamitogepek, 

irodai 

berendezesek 


14024,20 


7,20 


-617,40 


-93C 


f"- : 


130. 


NKK 


Japan 


femfeldolgozas 


13850,80 


35,10 


207,40 


-24 


88. 


78. 


Volvo 


Svedorszag 


autoipar 


13381,60 


-8,90 


135,00 




^9. ' 


97. 


Neste** 


Finnorszag 


olajipar 


13365,30 


3,90 


90,70 


-86 


90. 


94. 


Minnesota Mining 
& Manufacturing 


USA 


tudomanyos es 

fotoberendezes 

ek 


13340,00 


2,40 


1154,00 


-11 


91. 


83. 


Electrolux 


Svedorszag 


elektronika, 

elektromos 

berendezesek 


13331,20 


-5,80 


-66,80 


-51 


92. 


99. 


Saint-Goban 


Franciaorszag 


epitoanyag- 
gyartas 


13311,40 


4,90 


444,90 


-27 


93. 


103. 


Bridgestone 


Japan 


gumi- es 
miianyagipar 


13225,60 


6,70 


53,70 


82 


94. 


86. 


Philips Petroleum 


USA 


olajipar 


13216,00 


-5,20 


258**** 


-66 


95. 


84. 


Pechiney** 


Franciaorszag 


femipari 
termekek 


13197,90 


-6,50 


145,40 


-83 


96. 


124. 


Sunkyong 


Del-Korea 


olajipar 


13067,50 


22,20 


61,60 


-26 


97. 


98. 


Sumimoto Metal 
Industries 


Japan 


femfeldolgozas 


13017,70 


1,80 


381,20 


39 


98. 


108. 


Metall- 
gesellschaft 


Nemetorszag 


ipari es 

mezogazdasagi 

gepek 


13014,00 


8,70 


28,20 


-75 


99. 


52. 


Petrobras** 


Brazilia 


olajipar 


12956,00 


-16,60 


-619,20 


-147 


100. 


96. 


Westinghouse 
Electric 


USA 


elektronika, 

elektromos 

berendezesek 


12794,00 


-0,90 


-1086,00 


-505 



n. a.: nines adat 

* A forgalmi adat nem tartalmazza a fogyasztasi adot 

** Allami tulajdonban levo ceg. 

*** A Fortune altal becsult adat 

**** Rendkivuli, legalabb a nyereseg 10%-at elero kedvezmeny 



Ha a multinacionalis vallalatok orszagok lennenek (az orszagok 1990. 
evi nemzeti ossztermeke, a vallalatok 1990. evi forgalma alapjan) 



Sor- 
rend 


Orszag/vallalat 


Nemzeti ossz- 

termek/forgalom 

(millio USD) 


Sor- 
rend 


Orszag/vallalat 


Nemzeti ossz- 

termek/forgalom 

(miUio USD) 


1. 


Egyesult Allamok 


5237717 


45. 


Venezuela 


47164 


2. 


Japan 


2920310 


46 


Izrael 


44131 


3. 


Nemetorszag 


1272959 


47 


Portugalia 


44058 


4. 


Franciaorszag 


1000866 


48 


Matsushita Electric (Japan) 


43086 


5. 


Olaszorszag 


871955 


49 


Fulop-szigetek 


42754 


6. 


Nagy-Britannia 


834166 


50 


Daimler-Benz AG (Nemeto.) 


40616 


7. 


Kanada 


500337 


51 


Pakisztan 


40134 


8. 


Kin a 


393006 


52 


Uj-Zeland 


39437 


9. 


Brazilia 


375146 


53 


Philip Morris Co. (USA) 


39069 


10. 


Spanyolorszag 


358352 


54 


Kolumbia 


38607 


11. 


India 


287383 


55 


Malaysia 


37005 


12. 


Ausztralia 


242131 


56 


FIAT SpA (Olaszo.) 


36740 


13. 


Hollandia 


237415 


57 


Chrysler Corp. (USA) 


36156 


14. 


Svajc 


197984 


58 


Nissan Motor Co. (Japan) 


36078 


15. 


Del-Korea 


186467 


59 


Unilever (Holl.) 


35284 


16. 


Svedorszag 


184230 


60 


DuPont (USA) 


35209 


17. 


Mexiko 


170053 


61 


Samsung Group (Del-Korea) 


35189 


18. 


Belgium 


162026 


62 


Volkswagen AG (Nemeto.) 


34746 


19. 


Ausztria 


131899 


63 


Kuvait 


33082 


20. 


General Motors 

(USA) 


126974 


64 


Siemens AG (Nemeto.) 


32659 


21. 


Finnorszag 


109705 


65 


Egyiptom 


32501 


22. 


Dania 


105263 


66 


Texaco Inc. (USA) 


32416 


23. 


Ford Motor Co. 

(USA) 


96932 


67 


Irorszag 


30054 


24. 


Norvegia 


92097 


68 


Toshiba Corp. (Japan) 


29469 


25. 


Szaiid-Arabia 


89986 


69 


Chevron (USA) 


29443 


26. 


Indonezia 


87936 


70 


Nestle SA (Svajc) 


28364 


27. 


Exxon Corp. 

(USA) 


86656 


71 


Egyesult Arab Emirsegek 


28449 


[28. 


Del-afrikai Kozt. 


86029 


72 


Nigeria 


28314 



29. 


Royal Dutch/Shell 

Group (N.-Brit.- 

Holl.) 


85527 


73 


Szingapiir 


28058 


30. 


Torokorszag 


74731 


74 


Renault (Franciao.) 


27457 


31. 


Argentina 


68780 


75 


ENI (Olaszo.) 


27119 


32. 


Lengelorszag 


66974 


76 


Magyarorszag 


27078 


33. 


Thaifold 


64437 


77 


Philips NV (Holl.) 


26992 


34. 


IBM Corp. (USA) 


63438 


78 


Honda Motor Co. (Japan) 


26484 


35. 


Toyota Motor 
Corp. (Japan) 


60443 


79 


BASF AG (Nemeto.) 


25317 


36. 


Hongkong 


59202 


80 


NEC Corp. (Japan) 


24595 


37. 


Jugoszlavia 


59080 


81 


Hoechst AG (Nemeto.) 


24403 


38. 


General Electric 

Co. (USA) 


55264 


82 


Amoco Corp. (USA) 


24214 


39. 


Gorogorszag 


53626 


83 


Peugeot SA (Franciao.) 


24090 


40. 


Algeria 


53116 


84 


BAT Industriex (N.-Brit.) 


23529 


41. 


Mobil Corp. (USA) 


50976 


85 


Elf Aquitaine (Franciao.) 


23501 


42. 


Hitachi Ltd. 
(Japan) 


50894 


86 


Bayer AG (Nemeto.) 


23021 


43. 


British Petroleum 
Co. (N.-Brit.) 


49484 


87 


Peru 


23009 


44. 


IRI (Olaszo.) 


49077 


88 


Chile 


22910 








89. 


CGE (Franciao.) 


22575 


90 


Marokko 


22069 


95 


Bulgaria 


20860 


91 


Imperial Chemical 
Indust. (N.-Brit.) 


21889 


96 


Nippon Steel Corp. (Japan) 


20767 


92 


Procter & Gamble 
Co.(USA) 


21689 


97 


Boeing Co. (USA) 


20276 


93 


Mitsubishi Electric 
Corp. (Japan) 


21213 


98 


Puerto Rico 


20118 


94 


Asea Brown Boveri 
AG (Svajc) 


21209 


99 


Occidental Petroleum (USA) 


20068 








100 


Daewoo Corp. (D-Korea) 


19981 


-A legj 


obban fizetett amerikai valla 


i/afva 


zetok, 1991 




Rangsor 


Nev 


Vallalat 


Fizetes es 
premium 


Reszveny- 
juttatas 


Osszesen 




ezer USD 






1. 


Roberto C. Goizueta 


Co< 


:a-Cola 


2962J 55971J 58933 





2. 


Hamish Maxwell 


Philip Morris 


1741 


28201 


29942 


3. 


Stanley C. Gault 


Goodyear Tyre & Rubber 


735 


21801 


22536 


4. 


Lawrence A. Bossidy 


Allied-Sygnal 


809 


21393 


22202 


5. 


William A. Schreyer 


Merrill Lynch 


5850 


9908 


15758 


6. 


Stephen M. Wolf 


UAL 


575 


13605 


14180 


7. 


Noland D. Archibald 


Black & Decker 


1336 


12194 


13530 


^. 


Robert E. Allen 


AT&T 


2061 


10716 


12777 


9. 


Richard J. Mahoney 


Monsanto 


1530 


9078 


10608 


10. 


John F. Welch Jr. 


General Electric 


3207 


7047 


10254 


11. 


WiUiam D. Smithburg 


Quaker Oats 


1405 


8805 


10210 


12. 


Richard D. Wood 


Eli Lilly 


2218 


7893 


10111 


13. 


P. Roy Vagelos 


Merck 


3344 


6356 


9700 


14. 


Rand V. Araskog 


ITT 


2800 


5830 


8630 


15. 


H. Brewster Atwater 
Jr. 


General Mills 


1431 


7148 


8579 


16. 


Dennis J. Pickard 


Raytheon 


1208 


7351 


8559 


17. 


Lawrence G. Rawl 


Exxon 


1813 


6596 


8409 


18. 


WilliamE. Lamothe 


Kellog 


1852 


6245 


8097 


19. 


James L. Johnson 


GTE 


2168 


5686 


7854 


20. 


J. Peter Grace 


W. R. Grace 


1706 


6066 


7772 


21. 


Richard B. Fisher 


Morgan Stanley Group 


7622 





7622 


22. 


Darwin E. Smith 


Kimberly-Clark 


1428 


5819 


7247 


23. 


WiUiam A. Anders 


General Dynamics 


1500 


5668 


7168 


24. 


William J. Alley 


American Brands 


1826 


4860 


6686 


25. 


Drew Lewis 


Union Pacific 


2025 


4492 


6517 


26. 


Paul E. Lego 


Westinghouse Electric 


677 


5546 


6223 


27. 


Alfred M. Zeien 


Gillette 


1112 


4949 


6061 


28. 


John R. Stafford 


American Home Products 


1840 


3774 


5614 


29. 


Richard L. Gelb 


Bristol-Myers Squibb 


2051 


3462 


5513 


30. 


Michael D. Eisner 


Walt Disney 


5442 





5442 


31. 


Alan C. Greenberg 


Bear Stearns 


5229 





5229 


32. 


William G. McGowan 


MCI Communications 


1594 


3561 


5155 


33. 


Joshua S. Weston 


Automatic Data Processing 


879 


4162 


5041 


34. 


Harold A. Poling 


Ford Motor 


1141 


3892 


5033 


35. 


Charles S. Sanford Jr. 


Bankers Trust New York 
Corp. 


1850 


3163 


5013 


^6. 


John A. Young 


Hewlett-Packard 


1519 


3459 


4978 



37. Dennis Weatherstone J. P. Morgan «& Co. 2043 2683 4726 


38. 


Walter V. Shipley 


Chemical Banking Corp. 


1716 


2812 


4528 


39. 


Richard M. Rosenberg 


BankAmerika Corp. 


1600 


2878 


4478 


40. 


David R. Whitwam 


Whirlpool 


1590 


2740 


4330 


41. 


John S. Reed 


Citicorp 


1150 


3062 


4212 


42. 


David W. Johnson 


Campbell Soup 


1444 


2711 


4155 


43. 


Steven J. Ross 


Time Warner 


4064 





4064 


44. 


Andrew C. Sigler 


Champion International 


1144 


2905 


4049 


45. 


Allen E. Murray 


Mobil 


2040 


1967 


4007 


46. 


Kenneth L. Lay 


Enron 


1754 


2201 


3955 


47. 


T. Marshall Hahn Jr. 


Georgia-Ppacific 


1500 


2435 


3935 


48. 


Thomas G. Labrecque 


Chase Manhattan Corp. 


1180 


2744 


3924 


49. 


Edgar S. Woolard Jr. 


E. I. Du Pont de Nemours 


1356 


2552 


3908 


^0. ] Ray R. Irani] Occidental Petroleum] 269l] 1215] 3906 



Kereskedelem, penziigyek 



A nemzetkozi penzpiacokon 1992-ben a legnagyobb vihart az Europai Monetaris Rendszer (EMS) 
valsaga kavarta. Az Europai Kozossegekben (EK) az EMS-t azt kovetoen hoztak letre, hogy 1971- 
benosszeomlott a II. vilaghaborii utan Bretton Woods-i valutarendszer, mert Nixon amerikai elnok 
megszuntette a kulcsvaluta, a dollar szabadon atvalthatosagat aranyra. Az ezt koveto, es az 
olajvalsag altal siilyosbitott zavarokbol az EK a valutaarfolyamok mozgasanak szabalyozasaval, a 
monetaris stabilitas megteremtesevel akart kilabalni. A valutakigyo felemas eredmenyet kovetoen 
ezek megteremtesere hoztak letre 1979. jan. 1-jevel az Europai Monetaris Rendszert. Az arfolyam- 
lebegtetesi rendszerben a tagvalutak arfolyamai csak egy meghatarozott savban terhetnek el a 
kozponti ertektol. A sziikebb lebegtetesi sav pozitiv es negativ iranyban is 2,25%, a tagabb sav 6%. 
Az EMS jatekszabalyai szerint a tagallamok jegybankjai piaci beavatkozasra kotelezettek abban az 
esetben, ha valutajuk kilep a lebegtetesi savbol. A beavatkozas lehet penzpiaci intervencio, amikor 
az erintett vagy osszefogo jegybankok az erosebb valutat eladjak es az erositeni kivant gyongebbet 
vasaroljak. Lehetseges a valutavedelem kamatemelessel is, amire az intervencio sikertelensege 
eseten kerulhet sor. Amennyiben az elozo ket eszkoz nem hasznal, es az EMS-en belul siilyos 
feszultsegek keletkeznek az egymassal szemben lebego valutak kozott, akkor arfolyam-kiigazitast 
hajtanak vegre: a megcelzott hatasnak megfeleloen le- vagy felertekelest. 1992 kozepere a 2,25%-os 
lebegtetesi savba tartozott a nemet marka, a francia frank, az olasz lira, a belga frank, a dan 
korona, az ir font es a holland forint. A 6%-os lebegtetesi savban volt talalhato a spanyol peseta, 
1990. okt-tol az angol font, es 1992. apr.-tol a portugal escudo. 

Az 1992. szept. kozepen tombolt valutahurrikanhoz tobb szalon vezettek az esemenyek. Az elso 
komolyabb szel azt kovetoen tamadt, hogy a danok jiin. 2-an varatlanul nemet mondtak az Europai 
Kozossegek maastrichti unios szerzodesere. Az 19901. dec-ben a hollandiai kisvarosban alairt 
megallapodas az Europai Monetaris Unio letrehozatalat tiizte ki celul, rogzitett arfolyamok mogott 
alio egyseges valutaval, s a kozos monetaris politikat osszehangolo kozossegi jegybankkal. A szigorii 
kriteriumrendszerrel tamogatott unio megvalosithatosagat a valutapiacok mar a daniai referendum 



elott ketsegbe vontak, az elemzok szerint ugyanis a lehetetlennel felero feladat a kulonbozo 
gazdasagi fejlettsegii es a novekedesi ciklus rendre eltero szakaszaban jaro tagorszagok monetaris 
es koltsegvetesi politikajanak osszehangolasa. 

Raadasul a feladat kulonosen nehez, ha az EMS kulcsvalutajanak szamito nemet marka ereje 
ellenallhatatlannak tunik, s ezzel egymas utan es ismetlodoen a lebegtetesi sav szelere sodorja a 
gyongebb valutakat. A marka tiilzott erejenek elsosorban a magas nemet kamatszint az oka. Az 
Egyesult Allamok es Nagy-Britannia elhiizodo recesszioja idejen a vilaggazdasag egyik 
lokomotivjava valt nemet gazdasagbol azonban 1992 soran elfogyott a lendulet. A recesszioba 
csiiszott novekedes a kamatok csokkenteset indokolta volna, a Bundesbank azonban magasan 
tartotta a kamatlabat. A csokonyosseg oka, hogy az inflaciot, ill. a penzellatas bovuleset ellenorzes 
alatt kellett tartani, a keletnemet tartomanyok ujjaepitesenek koltsege ugyanis messze folulmiilja a 
legboriilatobb varakozasokat is, es ez egyensiilytalansagokat idezett elo az ossznemet gazdasagban 
is. A korrekcio erdekeben a Bundesbank az 1992 kozepet megelozo 39 honap soran tizenharomszor 
emelte a leszamitolasi kamatlabat, s vitte vele a penzpiacokon iranyado lombardkamatot is. 
1992. aug.-hoz tehat mar egy belso es kulso eredetii feszultsegektol nyomas ala helyezett EMS 
erkezett el. A hurrikan megis az EMS hatarvidekerol indult, onnan, ahol az EK-tagsagra torekvo 
skandinav orszagok csatlakoztak az ECU-hoz, az Europai Kozossegek elszamolasi egysegehez. 
Finnorszag, Svedorszag es Norvegia csatlakozasi szandekuknak nyomatekot adva kotottek 
valutajukat 1991-ben - egyoldaliian - az ECU-hoz. A 90-es evek elejere azonban Finnorszag es 
Svedorszag is gazdasagi valsag kuszobere erkezett. 

Finnorszag kulonleges gazdasagi kapcsolatai a szovjet piac osszeomoltaval kodde valtak, 
Svedorszagban pedig a 80-as evekben folfiijt buborekgazdasag pukkant szet. Igy nem volt nehez a 
valutapiaci spekulansok dolga, amikor ostrom ala vettek az EMS hatarvideken talalhato skandinav 
valutakat. Eloszor a finn jegybank kapitulalt, szept. 8-an eloldotta valutajat az ECU-kotelekebol. A 
sved kozponti bank szept.-ben meg tartotta magat - igaz, a kereskedelmi bankoknak nyiijtott 
hitelek utan felszamitott kamatlabat atmenetileg drasztikusan, 500%-ra emelte -, am nov. 19-en a 
sved koronat is elkezdtek lebegtetni. Mind a sved, mind a finn korona azonnal 14-15%-ot veszitett 
ertekebol. A norveg koronat viszont megvedelmezte a norveg jegybank kamatemelese, s az, hogy az 
orszag gazdasaga mogott ott all biztositekkent az eszaki-tengeri olajkincs. 
Az EMS valsagat tovabb elezte, hogy a szept. 20-ai francia nepszavazas kozeledtevel egyre 
bizonytalanabba valt, igent mondanak-e a maastrichti szerzodesre. Ez a francia frankot a szakadek 
szelere vitte, ahonnan csak a Bundesbank hathatos beavatkozasaval lehetett visszahiizni. A kozos 
nemet-francia erofeszites ertheto volt, hiszen ha a frank-marka paritas osszeomlik, akkor maga ala 
temeti az egesz EMS-epitmenyt is. Nem volt azonban ilyen segitokesz tamogatoja az angol fontnak 
es az olasz liranak. 

A krach szept. 16-an kovetkezett be, amely napot a britek azota Fekete Szerdava kereszteltek at. Az 
apr.-i parlamenti valasztasok keltette feszultseget szinte zokkenomentesen atveszelo fontot sem a 
ketsegbeesett intervencio, sem a gyors kamatemeles nem mentette meg: a brit valutat kivettek az 
arfolyam-lebegtetesi mechanizmusbol. Vele egyutt tavozott a rendszerbol az olasz lira is, az ev 
vegeig csak fogadkozasok tortentek a ket valuta visszaleptetesere „megfelel6 idoben". Maga az EMS 
sem valt a nyugalom szigeteve: ismetlodtek a tamadasok az ir font, a dan korona, a valsag soran 
leertekelessel megmentett portugal escudo, illetve spanyol peseta, valamint a francia frank ellen. 
Viszonylag stabilak maradtak viszont a nemet markahoz hagyomanyosan szorosan kotodo Benelux- 
valutak. 

A valutapiacokon meg mindig meghatarozo szereppel rendelkezo dollar 1992-ben megjarta a hegyet 
es a volgyet. A gazdasag recessziobol valo kivezetese erdekeben az amerikai jegybank szerepet ellato 
Federal Reserve (Fed) 1992-re fokozatosan olyan melyre sullyesztette az iranyado leszamitolasi 
kamatlabat, ahol az John F. Kennedy elnoksege ota soha nem allt. 

Az evet a dollar arfolyam-emelkedessel kezdte, a kurzus l,54-r61 egeszen 1,62 markara erosodott, 
ezen a szinten mar fekezo intervenciot is kivaltva. Az amerikai valutat tamogatta az Egyesult 
Allamok gazdasagaban tapasztalt foglalkoztatas-novekedes, s a fekete-tengeri flotta koruli orosz- 



ukran vita kivaltotta politikai feszultseg. A markat viszont gyongitettek az oroszorszagi reformok 
nehezsegei, a nagy ellenkezessel fogadott arfelszabaditas, a nemet aceliparban kilatasba helyezett 
sztrajk. A dollartulajdonosok orome azonban rovid ideig tartott, tavasszal a dollar megingott, s az 
1,65 markas szinten mar csak a vegul bekovetkezett nemet sztrajkok, Hans-Dietrich Genscher 
nemet kulugyminiszter lemondasa, es a Helmut Kohl kancellar politikai jovojevel kapcsolatos 
bizonytalansagok tartottak a valutat. Az arfolyam osszeomlasa nyaron kovetkezett be, amikor a 
deriilato varakozasok ellenere ligy tiint, hogy rovid es enyhe fellendulesi periodus utan az amerikai 
gazdasag visszacsiiszik a recesszioba. Nyomas ala helyzete a dollart a Fed lijabb kamatcsokkentese 
is. 1992-ben az amerikai valuta fekete honapja az augusztus volt. Ekkor az arfolyam 1,4095 markas 
tortenelmi melypontra sullyedt, s ebben az sem akadalyozta meg, hogy 15 nyugat-europai bank 
intervenialt a Feddel egyutt a dollar erdekeben. 

Az amerikai valuta az ev vegeig sem talalt magara, arfolyama azonban az 1,50-1,55 markas szinten 
stabilizalodott. A nov.-i elnokvalasztas a dollar szamara biztato eredmenyt hozott, hiszen a 
gazdasagi fellendulest es radikalis deficitcsokkentest egyszerre igero Bill Clinton gyozelmet hozta. 
Kulonosen jol jott a dollarnak a nyugat-europai valutavalsag. Az EMS-krizis tetofokan a 
spekulaciotol odzkodo toke az amerikai valutaban talalt menedekre, s ez az arfolyamot ideiglenesen 
1,60 marka fole ropitette. A valsag miiltaval azonban a dollar is visszatert az ev nagy reszeben 
megszokott savjaba. 



Vilagkereskedelmi adatok (Mrd USD) 



Vilag osszesen 


1976 


1981 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Import 


1014 


2035 


2008 


2552 


2908 


3133 


3547 


3527 


2760* 


Export 


990 


1972 


1922 


2480 


2814 


3003 


3392 


3399 


2680* 


Egyenleg 


-24 


-63 


-86 


-72 


-94 


-130 


-155 


-128 


-80* 


Fejlett tokes 
orszagok 




















Import 


696 


1338 


1387 


1838 


2079 


2247 


2577 


2582 


2702 


Export 


638 


1228 


1272 


1732 


1979 


2123 


2441 


2478 


2642 


Egyenleg 


-58 


-110 


-115 


-106 


-100 


-124 


-136 


-104 


-60 


Fejlodo 
orszagok 




















Import 


212 


509 


455 


518 


622 


688 


774 


850 


683* 


Export 


258 


562 


481 


545 


626 


689 


778 


830 


661* 


Egyenleg 


46 


53 


26 


27 


4 


1 


4 


-20 


-22* 


Ezen belul: 




















OPEC 




















Import 


64 


143 


98 


89 


99 


102 


108 


121 


97* 


Export 


138 


281 


152 


123 


121 


131 


164 


158 


126* 


|Egyenleg 


74 


138 


54 


34 


22 


29 


56 


37 


29* 



Januar-szeptember. 



A vilagkereskedelem mennyisegi 
alakulasa (evi %-os valtozas) 



novekedese es a cserearanyok 





1971-80 


1974-83 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


atlaga 




Vilagkeres- 
Niedelem 


5,7 


3,1 


3,3 


4,5 


6,2 


8,9 


6,8 


3,9 


2,3 


4,5 


Egyseg- 
ertek USD 


13,9 


8,9 


-2,2 


5,1 


10,6 


5,2 


1,4 


8,0 


-1,1 


4,2 


SDR 


11,0 


10,1 


-1,3 


-9,1 


0,4 


1,2 


6,3 


2,9 


-1,9 


0,9 


Az export 
volumene 






















Fejlett orszagok 


6,3 


3,9 


4,0 


2,7 


4,4 


8,3 


6,6 


5,5 


2,9 


3,8 


Fejlodo orszagok 


3,6 


-0,6 


0,4 


6,2 


12,7 


12,2 


7,1 


4,9 


7,6 


8,1 


Olajexportorok 


0,4 


-5,3 


-4,1 


1,5 


5,7 


11,0 


10,7 


1,7 


2,7 


4,7 


Nem 
olajexportorok 


6,8 


5,7 


3,6 


8,1 


15,6 


12,6 


5,9 


6,2 


9,5 


9,2 


Az import 
volumene 






















Fejlett orszagok 


5,3 


2,8 


4,8 


8,2 


6,6 


8,4 


7,3 


4,5 


2,4 


4,1 


Fejlodo orszagok 


8,1 


6,3 


-1,0 


-1,3 


7,3 


12,0 


8,0 


5,4 


9,3 


8,5 


Olajexportorok 


14,8 


11,2 


-10,5 


-17,6 


-4,8 


5,7 


11,5 


1,9 


6,3 


3,6 


Nem 
olajexportorok 


6,1 


4,3 


3,3 


5,8 


11,4 


13,9 


7,0 


6,4 


10,0 


9,8 


Cserearany 






















Fejlett orszagok 


-1,9 


-1,3 


1,2 


8,6 


1,0 


1,3 


-0,7 


-0,7 


1,6 


1,1 


Fejlodo orszagok 


6,6 


5,9 


-2,2 


-14,2 


1,7 


-3,9 


1,7 


2,1 


-3,6 


-1,8 


Olajexportorok 


18,4 


14,9 


-4,3 


-40,3 


8,2 


-17,0 


9,2 


14,4 


-12,9 


-3,3 


Nem 
olajexportorok 


-1,1 


-2,0 


-0,9 


2,7 


-0,7 


1,1 


-0,5 


-2,5 


-0,2 


-1,2 


A fejlett tokes 


orszago 


k cserea 


\ranya 


nak ah 


akulas 


a (evi %-os valt 


Dzas) 




Orszag 


1971-80 
atlaga 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 






Egyutt 


-1,9 


1,2 


1,4 


1,3 


-0,6 


-0,7 


1,6 


1,8 




Hetek csoportja 


-2,3 


1,4 


1,2 


1,2 


-1,2 


-0,8 


2,4 


2,4 




Egyesult Allamok 


-3,6 


0,5 


-3,8 


1,2 


-0,7 


-2,5 


2,1 


0,8 




Franciaorszag 


-0,9 


2,9 


0,7 


0,5 


-0,9 


-0,1 


-0,1 


0,8 




Japan 


-5,4 


4,4 


0,7 


3,1 


-4,4 


-6,1 


9,0 


8,2 





Kanada 


1,9 


-1,2 


3,2 


1,8 


2,0 


-2,1 


-1,5 


0,5 


Nagy-Britannia 


-0,7 


0,9 


1,9 


0,7 


3,0 


0,3 


3,0 


0,4 


Nemetorszag* 


-1,6 


1,3 


3,7 


0,0 


-2,7 


-0,7 


-0,7 


1,7 


Olaszorszag 


-0,7 


0,4 


2,8 


0,8 


-1,2 


-1,2 


3,4 


3,2 



* 1990. jiin. 30-ig csak az NSZK adatait tartalmazza. 

A Vilagbank-arindex alakulasa (dollarbazison, 1985 = 100) 



Ev 


Osszesitett 
index 


Elelmiszerek 


Italfelek 


Mezogazd. 

eredetii 

ipari 

nyersany. 


Femek es 
asvanyok 


csoportindexe 




1984 


115,0 


118,3 


113,3 


117,2 


106,3 


1985 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


1986 


96,2 


87,7 


115,3 


102,0 


94,1 


1987 


104,3 


89,9 


83,0 


137,6 


110,3 


1988 


128,1 


115,0 


82,8 


148,9 


160,9 


1989 


127,4 


118,5 


68,9 


144,7 


164,4 


1990 


117,5 


108,1 


60,3 


138,9 


150,0 


1991 


112,2 


107,2 


56,2 


135,4 


133,5 


1992 


112,1 


108,9 


49,3 


138,8 


130,0 


I. n. ev 


114,4 


115,8 


50,6 


137,5 


127,9 


II. n. ev 


112,3 


110,2 


46,8 


137,2 


131,7 


III. n. ev 


111,9 


105,0 


47,6 


139,7 


137,0 


[iV.n.ev ] 109,7] 104,4] 52,o' 


140,9] 123,3 



Egyes tomegaruk fobb csoportjainak aralakulasa (USD-ar evi %-os 
valtozasa) 



Evek atlaga, 

ev 


Iparcikkek 


Koolaj 


Egyeb 
nyersanyagok 


1971-80 


11,1 


34,4 


11,6 


1981 


-3,9 


9,89,8 


-13,55 


1982 


-2,1 


-4,3 


-9,9 


1983 


-2,8 


-11,6 


6,2 


1984 


-3,1 


-2,8 


2,2 


1985 


0,0 


-4,6 


-13,0 


1986 


18,3 


48,8' 


-3,7 



1987 12,3 28,7 16,1 


1988 


6,3 


-20,4 


14,8 


1989 


-0,2 


21,5 


-0,5 


1990 


9,0 


28,2 


-7,7 


1991 


-0,5 


-17,0 


-4,5 


1992 ] 4,0] -0,5] -0,1' 



A vilagkereskedelmi szempontbol fontos nyersanyagok reprezentativ 
arindexei (1980 = 100) 



Nyersanyag 
=100) 


1984 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Aluminium 


120,3 


110,5 


244,7 


187,4 


157,5 


125,3 


120,7 


Arany 


113,6 


115,9 


137,8 


120,2 


120,9 


114,2 


108,3 


Banan 


97,2 


101,0 


126,7 


144,6 


143,4 


148,4 


126,5 


Borok 


115,0 


125,0 


171,3 


175,9 


180,2 


155,3 


148,2 


Biiza 


112,2 


84,6 


106,9 


124,6 


99,8 


94,7 


111,3 


Cukor 


128,3 


149,3 


251,4 


315,9 


308,6 


221,4 


223,7 


Dohany 


100,7 


88,8 


86,1 


92,7 


94,7 


99,9 


99,8 


Ezust 


132,5 


89,0 


106,4 


89,5 


78,5 


65,8 


64,1 


Foldimogyoro- 
dara 


128,2 


113,5 


143,2 


137,0 


126,3 


n. a. 


n. a. 


Foldimogyoro- 
olaj 


112,3 


62,9 


65,2 


85,6 


106,5 


98,8 


67,3 


Gabonacirok 


114,8 


80,0 


95,6 


102,9 


100,9 


102,0 


99,8 


Garnelarak 


110,1 


123,1 


118,7 


107,1 


103,0 


110,1 


104,4 


Gyapjii 


109,0 


108,1 


155,1 


139,9 


113,9 


87,1 


90,3 


Gyapot 


n. a. 


80,0 


106,0 


126,7 


137,8 


128,3 


96,7 


Halliszt 


133,2 


114,5 


194,4 


146,1 


147,2 


170,6 


171,9 


Horgany 


118,6 


96,2 


158,3 


211,4 


193,8 


143,1 


158,5 


Juhhiis 


105,0 


110,8 


131,0 


126,0 


145,0 


125,5 


138,1 


Juta 


91,1 


46,6 


63,5 


64,0 


70,1 


n. a. 


n. a. 


Kakakobab 


106,3 


91,7 


70,2 


55,1 


56,2 


52,9 


48,8 


Karbamid 


125,6 


78,5 


113,7 


100,4 


115,2 


126,2 


102,9 


Kaucsuk 


118,6 


98,6 


116,8 


116,7 


120,4 


114,0 


111,7 


Kave 


105,8 


127,6 


92,8 


73,5 


61,2 


58,4 


43,7 


Kokuszolaj 


195,7 


50,2 


95,3 


87,6 


57,2 


73,4 


97,9 


Kopra 


183,8 


51,1 


102,5 


90,1 


59,5 


76,6 


98,8 



Koolaj n. a. 51,2 52,5 63,7 81,7 67,8 67,5 


Kukorica 


122,6 


79,2 


94,1 


99,4 98,2 


94,3 


93,3 


Marhahus 


105,6 


97,3 


116,9 


119,2 119,0 


123,7 


114,0 


Nikkei 


97,0 


79,4 


281,2 


271,7 180,9 


166,6 


143,2 


Nyersfoszfat 


112,8 


101,0 


106,1 


120,4 119,4 


125,3 


123,1 


Olom 


113,1 


103,8 


167,8 


172,2 207,2 


142,8 


139,1 


On 


106,0 


56,3 


63,3 


75,5 53,7 


48,5 


52,9 


Palmaolaj 


145,5 


51,3 


87,3 


70,0' 57,9 


67,7 


78,6 


Rez 


97,2 


96,7 


183,4 


200,9 187,8 


165,0 


161,2 


Rizs 


116,0 


96,7 


138,7 


147,3 132,1 


143,8 


132,2 


Szen 


113,2 


98,4 


90,9 


104,2 107,0 


109,4 


105,9 


Szizal 


111,3 


98,1 


104,9 


124,5 135,8 


n. a. 


n. a. 


Szojabab 


125,7 


92,9 


135,2 


122,5 110,0 


106,8 


104,9 


Szojadara 


125,5 


117,6 


170,2 


157,4 127,3 


125,4 


130,9 


Szojaolaj 


125,9 


59,4 


80,5 


74,9 77,7 


78,8 


74,4 


Tea 


174,3 


97,2 


90,2 


101,4 102,4 


92,9 


100,7 


Tropusi fa 


122,8 


111,0 


171,4 


164,9 154,6 


162,9 


183,8 


Ujsagpapir 


97,3 


97,9 


112,7 


109,6 106,9 


108,1 


98,1 


fVaserc ] 102,o] 96,6] 88,5] 99,8] 116,o] 125,2] 119,o' 



A fejiett tokes orszagok osszesitett fizetesi merlegenek szerkezete 
(Mrd USD) 





1981 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Export* 


1198,2 


1233,1 


1939,9 


2075,9 


2383,5 


2427,4 


2590,2 


Import* 


1218,2 


1283,2 


1955,8 


2119,1 


2427,3 


2422,3 


2555,4 


Arukereskedelmi 
egyenleg 


-20,0 


-50,1 


-15,9 


-43,1 


-43,8 


5,1 


34,8 


Szolgaltatasi 
pevetel 


592,9 


621,1 


1008,8 


1171,5 


1420,7 


1494,8 


1575,0 


|kiadas 


559,6 


594,9 


994,1 


1149,9 


1407,6 


1475,7 


1556,7 


egyenleg 


33,4 


26,2 


14,7 


21,5 


13,0 


19,1 


18,3 


Kereskedelmi- 
merleg-egyenleg 


13,4 


-23,8 


-1,2 


-21,6 


-30,7 


24,2 


53,1 


Netto 
magantranszfer 


-8,5 


-12,2 


-15,7 


-1,46 


-17,5 


-19,8 


-23,0 


Netto hivatalos 
transzfer 


-20,6 


-26,6 


-39,1 


-43,4 


-56,2 


-25,9 


-59,5 



Folyo fizetesi- 

merleg- 

egyenleg 


-15,8 


-62,6 


-56,1 


-49,5 


-104,4 


-21,5 


-29,4 



* Mind az export, mind az import f. o. b. (free on board) paritason, azaz elhajozasi kikotobol/indito 
allomasrol szamba veve. 

A hivatalos tartalekok alakulasa (Mrd SDR) 





1975 


1980 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Valamennyi orszag 
















IMF-tartalekhelyzet 


12,6 


12,1 


28,3 


25,5 


23,7 


25,9 


33,9 


SDR 


8,8 


16,2 


20,2 


20,5 


20,4 


20,6 


12,9 


Deviza 


137,3 


258,7 


474,5 


545,2 


593,7 


625,6 


665,6 


Osszesen 
(arany nelkul) 


158,7 


287,0 


543,0 


591,2 


637,8 


672,1 


712,3 


[pari allamok 
















IMF-tartalekhelyzet 


7,7 


7,8 


19,6 


19,6 


20,0 


22,8 


29,5 


SDR 


7,2 


11,9 


17,6 


17,7 


17,6 


17,5 


10,5 


Deviza 


68,8 


143,2 


315,9 


344,9 


376,5 


360,4 


354,8 


Osszesen 
(arany nelkul) 


83,7 


162,9 


353,1 


382,2 


414,1 


400,7 


394,8 


Fejlodo orszagok 
















IMF-tartalekhelyzet 


4,9 


4,3 


8,7 


5,9 


3,8 


3,1 


4,4 


SDR 


1,5 


4,3 


2,6 


2,8 


2,7 


3,1 


2,4 


Deviza 


67,7 


113,8 


178,2 


200,2 


217,2 


265,3 


310,8 


Osszesen 
(arany nelkul) 


74,1 


122,4 


189,8 


208,9 


223,7 


271,5 


317,5 


ebbol: OPEC 


47,0 


62,2 


41,5 


42,8 


42,4 


47,4 


45,2 


^em OPEC 


27,1 


60,2 


148,3 


165,9 


181,3 


224,1 


272,3 



Hivatalos arany tartalekok nehany orszagban az ev vegen (tonna) 



Orszag 1981 1985 1989 1990 1991 1992 


Vilag osszesen 


29664,03 


29646,92 


29320,03 


29254,40 29221,12 28933,41 


Egyesult allamok 


8214,75 


8169,33 


8146,94 


8146,32 8146,32 8144,14 


Nemetorszagi 


2960,43 


2960,43 


2960,43 


2960,43 2960,43 2960,43 


Svajc 


2590,30 


2590,30 


2590,30 


2590,30 2590,30 2590,30 


Franciaorszag 


2545,82 


2545,82 


2545,82 


2545,82 2545,82 2545,82 


Olaszorszag 


2073,67 


2073,67 


2073,67 


2073,67' 2073,67' 2073,67' 


[Hollandia ] 1366,38] 1366,39] 1366,38] 1366,69] 1366,69] 1366,69 



Belgium 1063,12 1063,12 940,26 940,26 940,26 778,83 


Japan 


753,64 


753,64 


753,64 


753,64 


753,64 


753,64 


Ausztria 


656,59 


657,53 


642,60 


634,20 


623,00 


619,89 


Nagy-Britannia 


591,90 


591,90 


590,66 


589,10 


587,55 


578,84 


Spanyolorszag 


454,42 


455,67 


488,95 


485,53 


485,84 


485,84 


[Kanada ] 636,38] 625,49] 500,77] 459,09] 403,lo] 309,17 



1 Az NSZK adatai. 



Az arany jegyzese Londonban (USD/troy uncia; 1 troy uncia = 31,1 g) 



Ev Atlag Legmagasabb Legalacsonyabb Ev Atlag Legmagasabb Legalacsonyabb 


1975 


161,092 


185,00 128,75 


1986 


367,867 


442,75 


326,00 


1980 


612,962 


850,00 474,00 


1987 


446,412 


502,75 


392,60 


1981 


460,021 


599,25 391,25 


1988 


436,814 


485,30 


389,05 


1982 


375,914 


477,00 297,00 


1989 


381,655 


417,15 


358,15 


1983 


424,513 


511,50 374,75 


1990 


383,697 


421,40 


346,75 


1984 


360,459 


406,85 308,25 


1991 


362,260 


403,70 


343,50 


1985 ] 317,349] 339,3o] 284,00] 1992] 343,8687] 359,6o] 330,2o' 



Egyes szinesfemelf eves atiagarai a iondoni femtozsden (GBP/tonna) 



Szinesfem 


1985 


1987 1988 


1989 


1990 1991 1992 


Rez 


1103,2 


1080,16 


1460,13 


1734,89 


1496,71 


1325,11 


1296,75 


Olom 


303,66 


363,66 


368,40 


413,11 


459,78 


315,66 


306,45 


Nikkei* 


3836,12 


2959,64 


14256,33 


13312,52 


8893,78 


8162,88 


6997,84 


On* 


9475,48 


4080,82 


4153,68 


8149,69 


6207,44 


5595,94 


6104,81 


Horgany* 


593,34 


487,56 


1498,36 


1659,52 


1520,27 


1115,67 


1239,39 


Aluminium 


812,79 


956,30 


2597,77 


1951,46 


1643,94 


1302,43 


1253,46 




Nemesfemek (Iondoni ermekereskedok fix ara) 


Ezust 

(pennyTtroy 

uncia) 


476,946 


427,906 


367,626 


335,756 


273,282 


230,498 


224,485 


Arany 
(USD/troy uncia) 


317,349 


446,412 


436,814 


381,655 


383,697 


362,260 


343,869 



* USD/tonna 



Nemzetlfdzi finanszirozas (Mrd USD) 





1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Euro-kotvenyek 


140,5 


177,2 


212,0 


179,6 


248,5 


276,1 


Kulfoldi kotvenyek 


40,3 


47,7 


42,0 


46,9 


49,1 


57,6 



Specialis 
KOtvenykibocsatas 


- 


2,6 


- 


- 


- 


- 


Osszes 
Niotvenykibocsatas 


180,8 


227,4 


255,8 


226,5 


297,6 


333,7 


Bankok altal 
nyiijtott euro- 
|k61cs6n6k 


80,3 


116,3 


114,5 


115,7 


114,5 


116,2 


Egyeb 
pankkolcsonok 


11,3 


9,4 


6,6 


2,5 


1,6 


1,7 


Egyeb euro- 
piteleszkozok 


31,3 


16,6 


8,4 


6,3 


7,7 


6,7 


Osszes hitel 


122,9 


142,3 


129,5 


124,5 


123,8 


124,6 


Mindosszesen 


303,7 


369,7 


385,3 


351,0 


421,4 


458,3 



Nemzetkozi kotvenykibocsatasok (Mrd USD) 












Ev 


Euro- 


Kulfoldi 


Osszes- 
sen 


Megoszlas (%) 


Ev 


Euro- 


Kulfoldi 


Ossze- 
sen 


Megoszlas (%) 


Euro- 


Kulfold 


Euro- 


Kulfoldi 
















kotveny 


kotveny 








1965 


0,8 


2,4 


3,2 


25,0 75,0 


1986 


187,0 


38,4 


225,4 


83,0 


17, 


1970 


3,5 


2,4 


6,0 


59,0 41,0 


1987 


140,5 


40,3 


180,8 


77,7 


22, 


1975 


8,7 


11,2 


20,0 


43,8 56,2 


1988 


178,9 


48,3 


227,2 


78,7 


21, 


1980 


20,4 


17,9 


38,3 


53,2 46,8 


1989 


212,9 


42,9 


255,8 


99,7 


16, 


1982 


50,3 


25,2 


75,5 


66,6 33,4 


1990 


179,6 


46,9 


226,5 


79,3 


20, 


1983 


50,1 


27,0 


77,1 


65,0 35,0 


1991 


248,5 


49,1 


297,6 


83,5 


16, 


1984 


81,7 


27,8 109,5 


74,6 25,4 


1992 


276,1 


57,6 


333,7 


82,7 


17, 


1985 ] 135,4 


31,0] 166,5 


81,3] 18,7 













Eurokotveny-kibocsatasok devizanemek szerint (M USD) 



1987 1989 1990 1991 1992 


Ausztral dollar 


8826,0 


6724,5 


5145,2 


4402,6 


4899,7 


Kanadai dollar 


6002,7 


12518,6 


6318,0 


22464,6 


15636,3 


Dan korona 


1448,9 


211,9 


181,7 


266,2 


352,7 


Nemet marka* 


15023,9 


16403,5 


18356,0 


19915,9 


33812,6 


ECU 


7396,7 


12566,1 


17757,8 


31639,4 


21328,1 


[Francia frank ] 1816,7] 4513,5] 9062,2] 17015,3] 24255,3 



Hongkongi dollar 786,4 322,9 96,2 64,4 193,7 


Japan yen 


22562,5 


15547,4 


23188,3 


35683,0 


33708,8 


Olasz lira 


721,8 


3496,0 


5342,8 


8682,8 


7734,2 


Finn marka 


72,9 





1315,2 


786,7 


44,7 


Holland gulden 


1117,2 


2334,3 


1347,6 


2883,4 


6553,1 


Uj-zelandi dollar 


1499,9 


690,5 


518,9 


321,6 


135,7 


Norveg korona 


- 


144,3 


158,2 


104,4 


- 


Angol font 


15050,6 


18516,8 


21518,8 


25684,2 


23308,3 


Sved korona 


- 


1357,9 


333,8 


1315,9 


886,6 


USA-dollar 


58069,5 


117505,1 


69008,0 


76857,9 


103165,8 


Osszesen ] 140395,7] 212853,2] 179648,8] 248088,3] 276015,6 



*1990. jiil.-ig NSZK marka 

Hosszu lejaratu kormanykotvenyek hozama (evi atlagos %) 



Orszag 


1983 


1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Ausztralia 


14,33 


14,10 


13,56 


13,47 


12,32 


13,62 


13,18 


10,69 


9,22 


Ausztria 


8,17 


7,77 


7,33 


6,91 


6,67 


7,14 


8,74 


8,62 


8,27 


Belgium 


11,86 


10,61 


7,93 


7,83 


7,85 


8,64 


10,06 


9,28 


8,64 


Del-afrikai 
Koztarsasag 


12,67 


16,79 


16,37 


15,30 


16,37 


16,90 


16,15 


16,34 


15,50 


Egyesult Allamok 


11,11 


10,62 


7,68 


8,38 


8,85 


8,50 


8,55 


7,86 


7,01 


Franciaorszag 


13,63 


10,94 


8,44 


9,43 


9,06 


8,79 


9,96 


9,05 


8,60 


Hollandia 


8,61 


7,34 


6,35 


6,38 


6,29 


7,21 


8,93 


8,74 


8,10 


Japan 


7,42 


6,34 


4,94 


4,21 


4,27 


5,05 


7,36 


6,53 


4,94 


Kanada 


11,79 


11,04 


9,52 


9,95 


10,22 


9,92 


10,85 


9,76 


8,77 


Nagy-Britannia 


10,81 


10,62 


9,87 


9,48 


9,36 


9,58 


11,08 


9,92 


9,15 


Nemetorszagi 


7,89 


6,87 


5,92 


5,84 


6,10 


7,09 


8,88 


8,63 


7,96 


Olaszorszag 


18,02 


13,00 


10,52 


9,68 


10,16 


10,72 


11,51 


10,10 


n. a. 


Svajc 


4,52 


4,78 


4,29 


4,12 


4,15 


5,20 


6,68 


6,35 


5,48 



lAz NSZK adatai. 



Adatok nehany orszag belfoldi ertekpapirpiacarol 






1980 1985 1986 


1987 1988 1989 


1990 


1991 


1992 


Nemetorszag^ (Mrd marka) 


1. 6,9 11,0 16,4 


11,9 7,5 19,4 


28,0 


13,3 


17,3 


2. 136,7 260,2 256,4 


244,5 208,0 251,7 


427,0 


441,9 


571,9 


3. 44,2 78,5 87,6 


92,1 40,0 79,0 


225,0 


227,7 


303,8 


\i. ] 12,7] 31,1] 33,2' 


43,3] 47,3] 36,l' 


22,8 


20,1 


23,5 



5. 5,9 51,5 22,9 29,4 29,5 18,1 6,8 5,9 6,6 




Egyesult Allamok (Mrd dollar) 


1. 


22,7 35,6 61,8 53,4 39,9 32,7 26,0 70,6 83,5 


2. 


272,3 647,4 637,1 770,9 746,3 770,6 841,4 1023,8 1223,4 




Franciaorszag (Mrd frank) 


1. 


21,1 84,3 137,8 161,0 156,6 243,6 222,1 240,2 703,4 


3. 


90,7 237,3 270,3 157,1 225,5 227,2 207,0 191,7 198,7 




Nagy-Britannia (Mrd font sterling) 


1. 


0,96 4,4 7,7 15,9 5,8 6,9 3,8 10,6 5,9 


2. 


16,1 17,2 17,1 16,7 10,3 5,2 1,5 14,6 29,7 




Svajc (Mrd frank) 


2. 


22,1 47,7 73,7 66,9 74,3 67,9 49,2 67,9 64,8 




Japan (Mrd yen) 


1. 


1532 2388 2508 6145 8444 15012 - 1434 n. a. 


[2. ] 36580] 61213] 72605] 7779l] 83162] 91589] 110907] 112167] 112622 



lAz NSZK adatai. 

1. Reszvenyek (brutto kibocsatas) 

2. Kotvenyek (brutto kibocsatas) 

3. Kotvenyek (netto kibocsatas) 

4. Egyeb ertekpapir (brutto kibocsatas) 

5. Egyeb ertekpapir (netto kibocsatas). 



A londoni bankkozi kamatlabak (LIBOR) alakulasa (evi atlaos %) 


1983 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 


SDR-letetekre 




















3 honapra 


9,05 


8,02 


6,65 


6,22 


6,56 


8,40 


9,07 


7,70 


6,27 


6 honapra 


9,21 


8,17 


6,58 


6,31 


6,70 


8,44 


9,17 


7,71 


6,22 


1 evre 


9,36 


8,40 


6,58 


6,48 


6,87 


8,46 


9,28 


7,76 


6,34 


USD-letetekre 




















1 napra (overnight) 


9,32 


8,04 


6,97 


6,63 


7,56 


9,21 


8,13 


5,78 


3,60 


7 napra 


9,47 


8,20 


6,95 


6,82 


7,68 


9,26 


8,20 


5,87 


3,66 


1 honapra 


9,53 


8,23 


6,94 


6,99 


7,81 


9,24 


8,29 


5,90 


3,72 


3 honapra 


9,72 


8,40 


6,86 


7,18 


7,98 


9,28 


8,31 


5,99 


3,81 


6 honapra 


9,93 


8,64 


6,85 


7,30 


8,13 


9,27 


8,35 


6,08 


3,90 


1 evre 


10,18 


9,11 


6,95 


7,61 


8,41 


9,31 


8,45 


6,29 


4,20 


3 honapos letetekre 




















Francia frank 


16,53 


10,76 


9,46 


8,64 


8,09 


9,35 


10,29 


9,61 


10,37 


^emetmarka* ] 5,60] 5,37] 4,64] 4,06] 4,33] 7,09] 8,5l] 9,3l] 9,52' 



Japan yen 6,57 6,68 5,12 4,26 4,51 5,46 7,76 7,38 4,46 


Holland gulden 


5,67 


6,42 5,66 


5,36 


4,82 


7,40 


8,69 


9,29 


9,37 


Svajci frank 


4,19 


5,03 4,33 


3,91 


3,20 


7,07 


8,96 


8,25 


7,88 


Angol font 


10,18 


12,25 10,97 


9,80 


10,36 


13,94 


14,79 


11,67 


9,70 


6 honapos letetekre 


















Francia frank 


17,05 


11,11 9,16 


8,79 


8,32 


9,44 


10,43 


9,64 


10,16 


Nemet marka* 


5,71 


5,50 4,64 


4,16 


4,47 


7,22 


8,77 


9,40 


9,41 


Japan yen 


6,55 


6,56 5,02 


4,27 


4,56 


5,50 


7,84 


7,16 


4,32 


Holland gulden 


5,87 


6,44 5,60 


5,40 


4,93 


7,46 


8,86 


9,35 


9,26 


Svajci frank 


4,36 


5,09 4,28 


3,96 


3,42 


7,06 


8,94 


8,18 


7,81 


^ngolfont ] 10,26] 11,99] 10,82] 9,76] 10,50] 13,89] 14,72] 11,40] 9,65 



1990. jiil.-ig NSZK marka. 



Jegybanki kamatlabak nehany orszagban (az idoszak vegen, eves 
kamatszazaiek) 



Orszag 


1983 


1985 


1987 


1989 


1990 


1991 


1992 


Ausztria 


3,75 


4,00 


3,00 


6,50 


6,50 


8,00 


8,00 


Belgium 


10,00 


9,75 


7,00 


10,25 


10,50 


8,50 


7,75 


Brazilia 


157,00 


385,00 


401,00 


38341,00 


1083,00 


2494,00 


1489,00 


Del-afrikai 
Koztarsasag 


17,75 


13,00 


9,50 


18,00 


18,00 


17,00 


14,00 


Del-Korea 


5,00 


5,00 


7,00 


7,00 


7,00 


7,00 


7,00 


Egyesult Allamok 


8,50 


7,50 


6,00 


7,00 


6,50 


3,50 


3,00 


Finnorszag 


9,50 


9,00 


7,00 


8,50 


8,50 


8,50 


9,50 


Franciaorszag 


9,50 


9,50 


9,50 


9,50 


9,50 


9,50 


9,50 


Gorogorszag 


20,50 


20,50 


20,50 


19,00 


19,00 


19,00 


19,00 


Hollandia 


5,00 


5,00 


3,75 


7,00 


7,25 


8,50 


7,75 


Japan 


5,00 


5,00 


2,50 


4,25 


6,00 


4,50 


3,25 


Jugoszlavia 


30,00 


61,00 


131,00 


8187,00 


30,00 


40,00 


n. a. 


Kanada 


10,04 


9,49 


8,66 


12,47 


11,78 


8,00 


7,00 


Nemetorszagi 


4,00 


4,00 


2,50 


6,00 


6,00 


8,00 


8,25 


Olaszorszag 


17,00 


15,00 


12,00 


13,50 


12,50 


12,00 


12,00 


Spanyolorszag 


8,00 


10,50 


13,50 


14,52 


14,71 


12,50 


14,09 


Svajc 


4,00 


4,00 


2,50 


6,00 


6,00 


7,00 


6,00 


Svedorszag 


8,50 


10,50 


7,50 


10,50 


11,50 


8,00 


10,00 



lAzNSZKadatai. 



Belfoldi hitelkamatlabak nehany orszagban (evi atlagos %) 



Orszag 


1983 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Ausztralia 


14,04 


15,96 


19,83 


18,52 


21,71 


20,48 


16,38 


12,02 


Belgium 


13,75 


12,54 


9,33 


8,92 


11,08 


13,00 


12,88 


13,00 


Del-afrikai 
Koztarsasag 


16,67 


21,50 


12,50 


15,33 


19,83 


21,00 


20,31 


18,91 


Del-Korea 


10,00 


10,00 


10,00 


10,13 


11,25 


10,00 


10,00 


10,00 


Egyesult Allamok 


10,79 


9,93 


8,21 


9,32 


10,92 


10,01 


8,46 


6,25 


Finnorszag 


9,56 


10,41 


8,91 


9,72 


10,31 


11,62 


11,80 


12,14 


Franciaorszag 


18,95 


17,77 


15,82 


15,65 


16,01 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Gorogorszag 


20,50 


20,50 


21,82 


22,89 


23,26 


27,62 


29,45 


28,71 


Hollandia 


8,46 


9,25 


8,15 


7,77 


10,75 


11,75 


12,40 


12,75 


Japan 


7,05 


6,60 


5,21 


5,03 


5,29 


6,95 


7,53 


6,15 


Jugoszlavia 


34,00 


71,50 


111,25 


455,17 


4353,80 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Kanada 


11,17 


10,58 


9,52 


10,83 


13,33 


14,06 


9,94 


7,48 


Malaysia 


11,08 


11,54 


8,19 


7,25 


7,00 


7,17 


8,13 


9,50 


Nagy-Britannia 


9,79 


12,29 


9,63 


10,29 


13,92 


14,75 


11,54 


9,41 


Nemetorszag^ 


10,05 


9,53 


8,36 


8,33 


9,94 


11,59 


12,46 


13,59 


Olaszorszag 


22,27 


13,36 


13,58 


13,57 


14,21 


14,08 


13,89 


15,77 


Spanyolorszag 


15,00 


13,52 


16,36 


12,43 


15,84 


16,01 


14,38 


14,23 


Svajc 


5,49 


5,43 


5,24 


5,07 


5,85 


7,42 


7,83 


7,80 


Svedorszag 


15,07 


16,72 


12,65 


13,29 


14,81 


16,69 


16,05 


16,99 



lAzNSZKadatai. 



A fejlodo orszagok adossagai (Mrd USD) 





1983 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Osszes adossag 


889,0 


940,1 


1145,7 


1169,7 


1199,0 


1276,3 


1358,2 


1387,5 


Lejarat szerint 


















Rovid lejaratii 


179,1 


165,8 


192,8 


201,0 


213,3 


232,6 


245,5 


254,4 


Hosszii lejaratii 


709,9 


774,3 


952,9 


968,7 


985,7 


1043,7 


1112,7 


1133,1 


Tipus szerint 


















Hivatalos 
forrasokbol 


279,9 


322,1 


452,9 


471,0 


496,2 


548,7 


579,3 


604,3 


Kereskedelmi 
Ibankszektorbol 


461,5 


471,5 


532,8 


516,0 


509,5 


508,5 


535,2 


530,8 


Egyeb 
maganforrasbol 


147,5 


146,5 


160,1 


182,7 


193,3 


219,1 


243,7 


252,4 



A fejiodo orszagok adossagszolgalata es annak aranya az am- es 
szolgaltatasexporthoz (%) 





1981 1985 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Egyuttesen 


16,2 


20,9 


22,8 


20,6 


19,2 


16,2 


14,2 


14,4 


14,8 


(Mrd USD) 


127,0 


127,0 


130,8 


142,3 


152,1 


144,3 


143,0 


154,2 


171,0 




Regionalis csoportok szerint 


Afrika 


17,0 


27,5 


28,0 


23,7 


24,7 


24,1 


23,3 


25,2 


26,5 


Azsia 


9,9 


14,1 


15,0 


14,7 


11,2 


10,2 


8,8 


7,6 


7,4 


Europa es 
Kozel-Kelet 


n. a. 


11,8 


16,7 


16,0 


16,2 


16,2 


14,0 


14,5 


13,2 


Latin-Amerika 


43,9 


41,8 


45,4 


40,5 


43,1 


30,0 


25,8 


31,7 


J 37,8' 


Penzugyi kriteriumok szerint 




Netto 
|hitelez6k 


2,8 


5,3 


7,4 


6,5 


6,5 


5,8 


5,2 


5,8 


5,2 




Netto adosok 


22,3 


25,9 


27,3 


24,6 


22,5 


19,0 


16,7 


16,7 


17,2 





A fejiodo orszagok kulso tartozasai 
szolgaltatasexporthoz (%) 



es aranyuk az aru- es 



1981 1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Egyuttesen 


95,8 


154,7 


166,2 


147,4 


134,6 


126,9 


127,1 


120,0 


(Mrd USD) 


752 


940,1 


1145,7 


1169,7 


1199,0 


1276,3 


1358,2 


1387,5 


Regionalis csoportok szerint 


Afrika 


119,3 


186,7 


244,9 


244,7 


237,1 


219,6 


230,2 


228,9 


Azsia 


73,8 


104,9 


92,3 


78,1 


71,0 


69,8 


69,8 


65,0 


Europa es 
Kozel-Kelet 


n. a. 


107,2 


150,3 


151,1 


136,4 


124,4 


134,7 


132,9 


Latin-Amerika 


209,8 


292,5 


336,9 


292,8 


268,4 


250,9 


257,9 


249,6 


Penzugyi kriteriumok szerint 


Netto hitelezok 


19,9 


35,4 


42,0 


39,8 


32,5 


26,7 


31,6 


32,3 


Netto adosok 


130,4 


192,9 


201,3 


175,5 


162,4 


154,5 


152,3 


142,0 


Piacrol 
felvevok 


134,1 


168,8 


154,1 


124,6 


111,3 


104,3 


102,9 


95,6 


Hivatalos 
felvevok 


241,9 


193,6 


241,7 


232,7 


223,1 


227,8 


234,0 


223,3 


Vegyes felvevok 


94,5 


305,7 


384,3 


372,8 


358,2 


319,1 


321,2 


311,9 



Kelet-europai banktartozasok* (M USD) 










Ev 


Bul- 
garia 


Cseh- 
szlovakia 


NDK 


Magyar- 
orszag 


Lengyel- 
orszag 


Romania 


Szovjet- 
unio 


KGST 
bankok 


Osszesen 


1974 


160 


- 


12 


190 


509 


- 


- 


100 


971 


1975 


125 


60 


280 


351 


475 


106 


750 


480 


2627 


1976 


240 


200 


260 


175 


546 


- 


282 


600 


2303 


1977 


245 


150 


692 


525 


100 


125 


- 


1100 


2937 


1978 


239 


230 


782 


515 


435 


724 


400 


500 


3826 


1979 


182 


450 


656 


950 


932 


420 


320 


1025 


4935 


1980 


- 


475 


397 


600 


736 


458 


50 


- 


2716 


1981 


- 


30 


516 


591 


- 


337 


50 


100 


1624 


1982 


- 


- 


69 


483 


- 


- 


153 


- 


705 


1983 


- 


50 


386 


567 


- 


- 


68 


- 


1071 


1984 


- 


- 


903 


1146 


260 


- 


867 


140 


3316 


1985 


475 


100 


1173 


1642 


- 


150 


1508 


250 


5298 


1986 


45 


278 


81 


1315 


- 


- 


1821 


400 


3940 


1987 


260 


242 


209 


1951 


30 


- 


1003 


20 


3715 


1988 


194 


330 


- 


1016 


- 


- 


2679 


75 


4294 


1989 


580 


334 


- 


1708 


163 


- 


1858 


75 


4718 


1990 


- 


377 


- 


989 


- 


- 


3250 


- 


4616 


1991 


- 


278 


- 


1378 


4,7 


- 


- 


- 


1661 


1992 


- 


40 


- 


1446 


8,7 


- 


- 


- 


1494 



* A kelet-europai orszagok altal - bankhitelek es kotvenykibocsatasok formajaban felvett 
nemzetkozi kozep- es hosszii lejaratii finanszirozas. 



Az Institutional Investor orszagkockazati rangsora (1992. szept.) 



Rangsor 


Orszag 


Kockazati 

ertek 

(max. 100) 


Valtozas az 

elozo evhez 

kepest 


1. 


Svajc 


91,8 


-0,6 


2. 


Japan 


90,8 


-1,6 


3. 


Nemetorszag 


89,8 


-0,1 


4. 


Hollandia 


88,1 


0,5 


5. 


Egyesult Allamok 


87,1 


-0,9 


6. 


Franciaorszag 


85,7 


-1,4 


7. 


Nagy-Britannia 


84,6 


-0,2 


^- '. 


Ausztria 


84,3 


0,0 


^. 


Luxemburg 


83,1 


0,4 



10. 


Kanada 


81,6 


-1,1 


11. 


Belgium 


79,7 


0,1 


12. 


Szingapiir 


78,2 


0,4 


13. 


Tajvan 


77,5 


0,5 


14. 


Olaszorszag 


76,1 


-3,0 


15. 


Norvegia 


76,0 


-2,4 


16-17. 


Spanyolorszag 


75,8 


0,3 




Svedorszag 


75,8 


-2,5 


18. 


Dania 


73,4 


1,1 


19. 


Finnorszag 


70,1 


-5,5 


20. 


irorszag 


68,6 


1,0 


21. 


Del-Korea 


67,6 


-0,5 


22. 


Ausztralia 


66,9 


0,3 


23. 


Portugalia 


65,0 


1,7 


24. 


Hongkong 


64,6 


1,0 


25. 


Malaysia 


62,9 


0,9 


26. 


Uj-Zeland 


62,2 


0,2 


27. 


Thaifold 


61,3 


-1,2 


28. 


Egyesult Arab 
Emirsegek* 


57,3 


3,1 


29. 


Szaiid-Arabia* 


57,3 


2,4 


30. 


Kina 


54,9 


1,8 


31. 


Izland 


53,4 


0,2 


32. 


Katar 


51,7 


2,0 


33. 


Indonezia 


50,5 


0,0 


34. 


Bahrein 


49,5 


1,4 


35. 


Oman 


49,4 


1,6 


36. 


Kuvait 


47,4 


5,6 


37. 


Ciprus 


47,1 


1,4 


38. 


Gorogorszag 


46,7 


-0,5 


39. 


Cseh-Szlovakia 


46,1 


-2,3 


40. 


Chile 


45,9 


4,7 


41. 


Torokorszag 


43,9 


1,3 


42. 


Mexiko 


42,6 


3,9 


43. 


Magyarorszag 


42,3 


1,4 


44. 


Del-Afrika 


39,8 


2,8 


^5. 


Venezuela 


39,0 


1,9 



46. 


India 


37,5 


-0,9 


47. 


Kolumbia 


37,2 


0,6 


48. 


Tunezia 


36,8 


-0,7 


49. 


Barbados 


36,4 


-1,8 


50. 


Mauritius 


35,7 


2,2 


51. 


Botswana 


35,3 


- 


52. 


Izrael 


35,1 


-0,1 


53. 


Iran 


32,3 


4,0 


54. 


Uruguay 


32,0 


0,8 


55. 


Papua Uj-Guinea 


31,1 


-1,9 


56. 


Marokko 


30,1 


1,8 


57. 


Algeria 


28,9 


-5,4 


58. 


Trinidad es 
Tobago 


27,5 


-2,0 


59. 


Pakisztan 


27,7 


0,6 


60. 


Brazilia 


27,1 


0,6 


61. 


Egyiptom 


26,8 


3,5 


62. 


Gabon 


26,4 


-0,4 


63. 


Paraguay* 


26,2 


-0,4 


64. 


Argentina* 


26,2 


6,0 


65. 


Zimbabwe 


26,1 


-2,7 


66. 


Libia 


26,0 


-2,1 


67. 


Fulop-szigetek 


25,2 


0,7 


68. 


Romania 


24,8 


-1,8 


69. 


Lengyelorszag 


24,7 


0,2 


70. 


Kenya 


24,3 


-4,0 


71. 


Sri Lanka 


24,1 


2,2 


72. 


Costa Rica 


23,8 


1,3 


73. 


Oroszorszag 


23,6 


- 


74. 


Esztorszag 


22,1 


- 


75. 


Nepal 


21,8 


-0,6 


76. 


Kamerun 


21,6 


-1,5 


77. 


Lettorszag 


21,4 


- 


78-79. 


Belorusszia 


21,1 


- 




Ukrajna 


21,1 


- 


80. 


Litvania* 


20,7 


- 


^1. 


Jordania* 


20,7 


-0,1 



^2. 


Ecuador* 


20,4 


0,8 


83. 


Szlovenia* 


20,4 


- 


^ 


Ghana 


20,3 


- 


85. 


Jamaica 


20,0 


-0,6 


K 


Bulgaria* 


19,8 


-2,4 


87. 


Sziria* 


19,8 


0,3 


^8. 


Nigeria 


19,6 


0,1 


^9. 


Szvazifold 


19,4 


1,0 


90. 


Kazahsztan 


18,7 


- 


91. 


Panama 


18,2 


1,1 


92. 


Szenegal 


17,7 


-0,2 


93. 


Dominikai 
Koztarsasag* 


17,1 


0,1 


94. 


Banglades* 


17,1 


0,6 


95. 


Bolivia 


17,0 


2,0 


96. 


Vietnam 


16,9 


- 


97. 


Guatemala 


16,8 


-0,7 


98. 


Uzbegisztan 


16,6 


- 


99. 


Elefantcsontpart* 


16,5 


-0,7 


100. 


Horvatorszag* 


16,5 


- 


101. 


Seychelle-szigetek 


15,5 


-0,6 


102. 


Malawi 


15,4 


-1,1 


103-104. 


Angola 


14,1 


-0,4 




Kongo 


14,1 


-0,1 


105. 


Honduras 


13,7 


-0,7 


106. 


Peru 


13,3 


1,1 


107. 


Myanmari Unio* 


12,5 


-2,5 


108. 


Jugoszlavia* 


12,5 


-12,0 


109. 


Libanon 


12,1 


1,9 


110. 


Tanzania 


11,8 


-0,2 


111. 


El Salvador* 


11,7 


0,7 


112. 


Albania* 


11,7 


- 


113. 


Zambia 


9,5 


-0,4 


114. 


Zaire 


9,1 


-1,0 


115. 


Nicaragua 


7,9 


0,8 


116. 


Kuba 


7,8 


-1,1 


117. 


Irak* 


7,6 


-4,1 



118. |Eszak-Korea* 7,6 2,3 


119. 


Mozambik 


7,5' 0,5' 


120. 


Grenada 


7,l' -0,9 


121. 


Etiopia 


6,9 -0,4 


122. 


Haiti 


6,6 -1,8 


123. 


Liberia 


6,1 -2,4 


124. 


Sierra Leone 


5,8 -1,2 


125. 


Szudan 


5,3' -0,8' 


126. jUganda ] 5,2] -0,1 



* A sorrendet a kerekites elotti ertek dontotte el. 



A vilag legjobb bankjai a hitelkepesseg szerint, 1992 (a Global Finance 
alapjan) 



Rang- 
sor 


Bank 


Orszag 


Minosites 


Aktivallomany 
(millio USD) 


IBCA 


Moody's 


Standard 
& Poor's 




1. 


Deutsche Bank 


Nemetorszag 


AAA 


Aaa 


AAA 


288879,40 


2. 


Union Bank of 
Switzerland 


Svajc 


AAA 


Aaa 


AAA 


181905,60 


3. 


Rabobank 
Nederland 


Hollandia 


AAA 


Aaa 


AAA 


126900,70 


4. 


Bayerische 
Landesbank 


Nemetorszag 


AAA 


Aaa 


AAA 


109916,40 


5. 


Hessische 
Landesbank 


Nemetorszag 


AAA 


Aaa 


AAA 


53605,60 


6. 


Swiss Bank 


Svajc 


AAA 


Aal 


AAA 


152484,80 


7. 


Credit Suisse 


Svajc 


AAA 


AAl 


AAA 


114116,60 


8. 


J. P. Morgan 


Egy. Allamok 


AAA 


Aal 


AAA 


103468,00 


9. 


Norinchukin 
Bank 


Japan 


AAA 


Aa3 


AAA 


307741,80 


10. 


Kreditanstalt fur 
Wiederaufbau 


Nemetorszag 


NR 


Aaa 


AAA 


98806,10 


11. 


Credit Local de 
France 


Franciaorszag 


NR 


Aaa 


AAA 


55030,10 


12. 


Landeskreditban 

k Baden- 

Wurttemberg 


Nemetorszag 


NR 


Aaa 


AAA 


40984,60 



13. 


Banque 

Nationale de 

Paris 


Franciaorszag 


AA+ 


Aaa 


AA 


275876,30 


14. 


Societe Generale 


Franciaorszag 


AA+ 


Aaa 


AA 


234748,30 


15. 


Westdeutsche 
Landesbank 


Nemetorszag 


AAA 


Aal 


RT 


147741,10 


16. 


Norddeutsche 
Landesbank 


Nemetorszag 


AAA 


Aal 


RT 


85216,80 


17. 


Dresdner Bank 


Nemetorszag 


AA+ 


Aaa 


NR 


189444,40 


18. 


Bayerische 
Vereinsbank 


Nemetorszag 


AA 


Aaa 


RT 


147306,30 


19. 


Z-Landerbank 
Austria 


Ausztria 


AA 


Aaa 


RT 


48377,50 


20. 


Banque Fran? ais 

du Commercier 

Exterieur 


Franciaorszag 


A+ 


Aaa 


NR 


42117,60 


21. 


Caisse de Depot 


Franciaorszag 


NR 


Aaa 


NR 


74965,90 


22. 


Credit Fonder 
de France 


Franciaorszag 


NR 


Aaa 


NR 


65134,00 


23. 


DSL Bank 


Nemetorszag 


NR 


Aaa 


NR 


33788340 


24. 


Inter-American 

Development 

Bank 


Egy. Allamok 


NR 


Aaa 


NR 


24579,10 


25. 


Bremer 
Landesbank 


Nemetorszag 


AAA 


NR 


NR 


23488,20 


26. 


Deutsche 
Ausgleichsbank 


Nemetorszag 


NR 


Aaa 


NR 


23253,60 


27. 


Credit Agricole 


Franciaorszag 


AA+ 


Aal 


AA 


307203,50 


28. 


Barclays Bank 


Nagy-Britannia 


AA+ 


Aal 


AA 


251052,70 


29. 


National 

Westminster 

Bank 


Nagy-Britannia 


AA+ 


Aal 


AA 


222805,90 


30. 


Sanwa Bank 


Japan 


AA+ 


Aal 


RT 


412788,90 


31. 


Halifax Building 
Society 


Nagy-Britannia 


AA 


Aal 


AA 


104764,80 


32. 


Commonwealth 

Bank of 

Austraha 


Ausztralia 


AA+ 


Aa2 


AA 


59390,20 


33. 


ABN-AMRO 

Holdings 


Hollandia 


AA 


Aal 


AA- 


242685,90 


^4. 


Commerzbank 


Nemetorszag 


AA 


Aal 


AA- 


146661,10 



35. 


Bayerische 
Hypotheken 


Nemetorszag 


AA 


Aal 


AA- 


125539,80 


36. 


Abbey National 


Nagy-Britannia 


AA+ 


Aa3 


AA 


104350,80 


37. 


Toronto 
Dominion 


Kanada 


AA+ 


Aa3 


AA 


56300,10 


38. 


Wachovia 


Egy. Allamok 


AA 


Aa3 


AA+ 


33158,30 


39. 


Dai-IchiKangyo 
Bank 


Japan 


AA+ 


Aa3 


AA- 


446881,40 


40. 


Sumitomo Bank 


Japan 


AA- 


Aal 


AA- 


428226,60 


41. 


Credit 

Communal de 

Belgique 


Belgium 


NR 


Aal 


NR 


58743,20 


42. 


Royal Bank of 
Canada 


Kanada 


AA 


Aa2 


AA 


111445,00 


43. 


Banco de 
Santander 


Spanyolorszag 


AA 


Aa2 


AA 


60101,30 


44. 


Mitsubishi Bank 


Japan 


AA 


Aa3 


AA 


401327,80 


45. 


Istituto Bancario 
de San Paolo 


Olaszorszag 


AA 


Aa3 


AA 


177216,30 


46. 


Banque Paribas 


Franciaorszag 


AA 


Aa3 


AA 


119710,80 


47. 


NMB Postbank 
Group 


Hollandia 


AA 


Aa2 


AA- 


107101,30 


48. 


Banca 

Commerciale 

Itaha 


Olaszorszag 


AA 


Aa3 


AA 


101687,60 


49. 


National 
Austraha Bank 


Ausztralia 


AA 


Aa3 


AA 


66036,60 


50. 


RepubHc of New 
York 


Egy. Allamok 


AA 


Aa3 


AA 


31220,80 


51. 


Bank One 


Egy. Allamok 


AA 


Al 


AA 


46293,10 


52. 


Credit Lyonnais 


Franciaorszag 


AA 


Aa2 


RT 


306334,90 


53. 


Caja de Madrid 


Spanyolorszag 


NR 


Aa2 


AA 


30670,10 


54. 


Industrial Bank 
of Japan 


Japan 


AA 


Aa3 


AA- 


303214,00 


55. 


Canadian 

Imperial Bank of 

Commerce 


Kanada 


AA 


Aa3 


AA- 


100916,30 


56. 


Banque Indosuez 


Franciaorszag 


AA 


Aa3 


AA- 


70881,50 


57. 


Fuji Bank 


Japan 


AA 


Aa3 


A+ 


420059,50 


58. 


Bankers Trust 
New York 


Egy. Allamok 


AA- 


Al 


AA 


63959,00 



59. 


Den Danske 
Bank 


Dania 


AA- 


Aa2 


A+ 


61444,90 


60. 


Kredietbank 


Belgium 


AA- 


Aa2 


A+ 


54210,70 


61. 


Bank of Scotland 


Nagy-Britannia 


AA 


Al 


AA- 


43544,30 


62. 


Postipankki 


Finnorszag 


AA+ 


Aa2 


AA- 


25986,30 


63. 


Cariplo 


Olaszorszag 


AA 


Aa3 


RT 


108030,60 


64. 


Monde dei 
Paschi di Siena 


Olaszorszag 


AA 


Aa3 


RT 


105897,10 


65. 


Banco Bilbao 
Vizcaya 


Spanyolorszag 


AA 


RT 


AA- 


91982,40 


66. 


Compagnie 
Bancaire 


Franciaorszag 


NR 


Aa2 


AA- 


54484,90 


67. 


ASLK-CGER 
Bank 


Belgium 


NR 


Aa3 


AA 


51188,20 


68. 


NBD Bancorp 


Egy. Allamok 


A+ 


Al 


AA 


29513,00 


69. 


Lloyds Bank 


Nagy-Britannia 


AA 


RT 


RT 


93264,10 


70. 


Generale Bank 


Belgium 


AA 


RT 


RT 


82144,20 


71. 


Cerditanstalt- 
Bankverein 


Ausztria 


AA 


RT 


RT 


56122,60 


72. 


Banko Exterior 
de Espana 


Spanyolorszag 


AA 


RT 


RT 


40890,40 


73. 


Credit National 


Franciaorszag 


NR 


Aa2 


RT 


25683,20 


74. 


Banco Popular 
Espanol 


Spanyolorszag 


AA 


NR 


NR 


25788,00 


75. 


Bank of Tokyo 


Japan 


AA- 


Aa3 


AA- 


219105,80 


76. 


Banca Nazionale 
del Lavoro 


Olaszorszag 


AA- 


Aa3 


AA- 


122929,40 


77. 


Bank of 
Montreal 


Kanada 


AA- 


Aa3 


AA- 


84613,90 


78. 


Bank of Nova 
Scotia 


Kanada 


AA- 


Aa3 


AA- 


74214,20 


79. 


Svenska 
Handelsbanken 


Svedorszag 


AA- 


Aa3 


AA- 


74045,00 


fio. ; 


Daiwa Bank 


Japan 


AA- 


Aa3 


A+ 


142289,00 


81. 


Sun Trust Bank 


Egy. Allamok 


AA- 


Al 


AA- 


34553,60 


^2. 


Credito Italiano 


Olaszorszag 


AA- 


Aa3 


RT 


81402,20 


83. 


Nordbanken 


Svedorszag 


AA- 


Aa3 


RT 


61166,70 


84. 


Nationwide 
Building Society 


Nagy-Britannia 


AA- 


Aa3 


RT 


59337,40 



85. 


Credit 

Commercial de 

France 


Franciaorszag 


AA- 


Aa3 


RT 


56454,60 


K ; 


Unibank 


Dania 


AA- 


Aa3 


RT 


44448,40 


87. 


Shizuoka Bank 


Japan 


NR 


Aa3 


AA- 


58377,10 


^8. 


Sakura Bank 


Japan 


AA- 


Al 


A+ 


421445,00 


89. 


Kyowa Saitama 
Bank 


Japan 


AA- 


Al 


A+ 


212940,90 


90. 


Skandinavska 
Enskilda Banken 


Svedorszag 


A+ 


Aa3 


A+ 


81423,60 


91. 


Norwest 


Egy. Allamok 


A+ 


Al 


AA- 


38502,00 


92. 


Tokai Bank 


Japan 


AA- 


Al 


A 


252877,70 


93. 


Long-Term 

Credit Bank of 

Japan 


Japan 


AA- 


A2 


A+ 


241007,90 


94. 


Banco Expanol 
de Credito 


Spanyolorszag 


A+ 


Aa3 


RT 


70727,00 


95. 


National Bank of 
Canada 


Kanada 


AA- 


Al 


RT 


31278,10 


96. 


Leeds Permanent 
Building Society 


Nagy-Britannia 


A+ 


Aa3 


RT 


27347,50 


97. 


Bank of 
Yokohama 


Japan 


AA- 


Al 


NR 


94625,50 


98. 


Chiba Bank 


Japan 


NR 


Aa3 


A+ 


66469,00 


99. 


Cheltenham and 

Gloucester 

Building Society 


Nagy-Britannia 


A+ 


Aa3 


NR 


26884,00 


100. 


Banco Central 

Hispano 

Americano 


Spanyolorszag 


AA- 


RT 


RT 


95475,70 



RT: A befektetesi es hitelminosito ugynoksegek altalaban hosszu tavii aktivakat minositenek, de 

elofordul a rovid taviiak minositese is. 

NR: Az adott ugynokseg a bankra a jelzett idoszakban nem adott meg minositest. 

A Moody's eltero osztalyozasi rendszert alkalmaz, am az alabbi osszehasonlitas teheto: 

S«&P/IBCA Moody's: AAA - Aaa; AA+ - Aal; AA - Aa2; AA- - Aa3; AA - Aa; A+ - Al; A - A2; 

A — A3; BBB+ - Baal; BBB - Baa2; BBB - Baa3. Beruhazasra nem ajanlott (nagy kockazatii) 

szint: BB+ - Bal; BB - Ba2; BB- - Ba3; B+ - Bl. 



A mas orszagokban legtobbet forgo reszvenyek, 1991 (a Euromoney 
alapjan, az anyaorszagon kiviili forgalom szerint) 



Rang- 
sor 


Vallalat 


Forgalom 
(miUio USD) 


Szektor 


Anyaorszag 


1. 


Telefonos de Mexico 


13660,71 


tavkozles 


Mexiko 



2. 


Glaxo Holdings 


13247,14 


gyogyszergyartas 


Nagy-Britannia 


3. 


Royal Dutch/Shell 


13046,33 


olajipar 


Holl./N.-Birt. 


4. 


Schlumberger 


9547,11 


energiatermeles 


Holland Antillak 


5. 


Deutsche Bank 


5645,51 


penzugyi szolgaltatas 


Nemetorszag 


6. 


Unilever 


5566,45 


elelmiszeripar 


Holl./N.-Birt. 


7. 


Siemens 


5307,45 


elektronika, 
elektromos berend. 


Nemetorszag 


8. 


SmithKline Beecham 


4724,67 


gyogyszeripar 


Nagy-Britannia 


9. 


Reuters Holdings 


4537,46 


media 


Nagy-Britannia 


10. 


Ericsson 


3961,00 


tavkozles 


Svedorszag 


11. 


Telefonica de Espana 


3711,55 


tavkozles 


Spanyolorszag 


12. 


Astra 


3147,71 


gyogyszeripar 


Svedorszag 


13. 


Bayer 


3088,39 


vegyipar 


Nemetorszag 


14. 


Total 


3079,37 


olajipar 


Franciaorszag 


15. 


British Petroleum 


3077,86 


olajipar 


Nagy-Britannia 


16. 


ABB Asea Brown 
Boveri 


3067,45 


elektronika, 
elektromos berend. 


Svedorszag/Svajc 


17. 


Daimler-Benz 


3045,35 


jarmiigyartas 


Nemetorszag 


18. 


Nestle 


3028,13 


elelmiszeripar 


Svajc 


19. 


Louis Vuitton Moet 
Henessy 


2856,96 


elelmiszeripar 


Franciaorszag 


20. 


Hanson Trust 


2791,31 


ipari konglomeratum 


Nagy-Britannia 


21. 


Philips Electronics 


2728,94 


elektronika, 
elektromos berend. 


Hollandia 


22. 


Alcatel-Alsthom 


2603,55 


elektronika, 
elektromos berend. 


Franciaorszag 


23. 


Scitex 


2571,72 


media 


Izrael 


24. 


Elf Aquaitane 


2405,99 


olajipar 


Franciaorszag 


25. 


Laidlaw 


2399,90 


ipari konglomeratum 


Nagy-Britannia 


26. 


Seagram Company 


2332,59 


elelmiszeripar 


Kanada 


27. 


Grand Metropolitan 


2299,83 


fogyasztasi cikkek 


Nagy-Britannia 


28. 


Norsk Hydro 


2180,77 


energetika 


Norvegia 


29. 


Alcan Aluminium 


2135,47 


femipar 


Kanada 


30. 


Inco 


1943,47 


banyaszat, kitermeles 


Kanada 


31. 


Veba 


1770,39 


ipari konglomeratum 


Nemetorszag 


32. 


Ciba-Geigy 


1723,10 


vegyipar, 
gyogyszeripar 


Svajc 


^3. 


Elsevier 


1680,67 


media 


Hollandia 



34. 


Sony 


1667,13 


elektronika, 
elektromos berend. 


Japan 


35 


Roche Holding 


1585,87 


vegyipar 


Svajc 


36. 


Mannesmann 


1582,79 


gepipar 


Nemetorszag 


37. 


Volkswagen 


1577,67 


jarmiigyartas 


Nemetorszag 


38. 


Hitachi 


1469,03 


elektronika, 
elektromos berend. 


Japan 


39. 


Northern Telecom 


1442,77 


tavkozles 


Kanada 


40. 


International Business 
Machines 


1435,99 


szamitastechnika 


Egy. Allamok 


41. 


American Barrick 
Resources 


1400,86 


banyaszat, kitermeles 


Kanada 


42. 


Placer Dome 


1378,35 


banyaszat, kitermeles 


Kanada 


43. 


Repsol 


1345,82 


olajipar 


Spanyolorszag 


44. 


Akzo 


1316,43 


vegyipar 


Hollandia 


45. 


Imperial Chemical 
Industries 


1308,87 


vegyipar 


Nagy-Britannia 


46. 


British elecom 


1269,18 


tavkozles 


Nagy-Britannia 


47. 


Canon 


1246,28 


elektronika, 
elektromos berend. 


Japan 


48. 


EuroDisney 


1225,62 


szabadidos 
tevekenyseg 


Franciaorszag 


49. 


AUianz 


1188,45 


penzugyi szolgaltatas 


Nemetorszag 


50. 


Compagnie Generale 
des Eaux 


1168,00 


kozszolgaltatas 


Franciaorszag 


51. 


Clearly Canadian 
Beverage 


1150,46 


elelmiszeripar 


Kanada 


52. 


BASF 


1127,83 


vegyipar 


Nemetorszag 


53. 


Vodafone Group 


1108,00 


tavkozles 


Nagy-Britannia 


54. 


Union Bank of 
Switzerland 


1097,93 


penzugyi szolgaltatas 


Svajc 


55. 


British Airways 


1075,63 


legi kozlekedes 


Nagy-Britannia 


56. 


ASA 


1043,30 


penzugyi szolgaltatas 


Del-Afrika 


57. 


Rhone-Poulenc 


1027,72 


vegyipar 


Franciaorszag 


58. 


Commerzbank 


1017,47 


penzugyi szolgaltatas 


Nemetorszag 


59. 


Credit Suisse 


1007,59 


penzugyi szolgaltatas 


Svajc 


60. 


Schering 


993,38 


gyogyszeripar 


Nemetorszag 


61. 


BSN 


991,09 


elelmiszeripar 


Franciaorszag 


^2. 


Peugeot 


986,30 


jarmiigyartas 


Franciaorszag 



63. 


BMW 


967,61 


jarmiigyartas 


Nemetorszag 


64. 


Swiss Bank Corp. 


947,89 


penzugyi szolgalatatas 


Svajc 


65. 


Compagnie Financiere 
de Suez 


941,17 


penzugyi 
konglomeratum 


Franciaorszag 


66. 


Matsushita Electric 
Industrial Co. 


899,01 


elektronika, 
elektromos berend. 


Japan 


67. 


Magna International 


890,38 


jarmiigyartas 


Kanada 


68. 


Compagnie de Saint- 
Gobain 


874,20 


epitoipar 


Franciaorszag 


69. 


Beazer 


855,70 


epitoipar 


Nagy-Britannia 


70. 


New Corporation 


828,64 


media 


Ausztralia 


71. 


Ahold 


828,26 


fogyasztasi cikkek 


Hollandia 


72. 


Ito-Yokado 


816,68 


fogyasztasi cikkek 


Japan 


73. 


Electrolux 


813,09 


elektromos 
berendezesek 


Svedorszag 


74. 


Kyocera 


811,89 


szamitastechnika 


Japan 


75. 


Telecom Corp. of New 
Zealand 


798,59 


tavkozles 


Uj-Zeland 


76. 


Polygram 


790,89 


lemezkiadas 


Hollandia 


11. 


Mitsubishi Heavy 
Industries 


781,01 


gepipar 


Japan 


78. 


KLM 


780,80 


legi kozlekedes 


Hollandia 


79. 


Sandoz 


776,97 


gyogyszeripar 


Svajc 


80. 


Nomura Securities 


774,75 


penzugyi szolgaltatas 


Japan 


fii. ; 


Canadian Pacific 


773,48 


ipari konglomeratum 


Kanada 


82. 


STET 


768,72 


konglomeratum 


Olaszorszag 


f!3. ; 


SIP 


767,88 


tavkozles 


Olaszorszag 


84. 


Lafarge Coppee 


767,57 


epitoipar 


Franciaorszag 


^5. ■ 


BCE 


765,19 


tavkozles 


Kanada 


K ; 


Toyota Motor 


756,91 


jarmiigyartas 


Japan 


87. 


Imperial Oil 


755,87 


olajipar 


Kanada 


^8. 


Dresdner Bank 


743,87 


penzugyi szolgaltatas 


Nemetorszag 


89. 


Rheinisch-Westfalische 
(RWE) 


740,76 


kozszolgaltatas 


Nemetorszag 


90. 


Empresa Nacional de 
electricidad 


740,39 


kozszolgaltatas 


Spanyolorszag 


91. 


Echo Bay Mines 


739,91 


banyaszat, kitermeles 


Kanada 


92. 


ECI Telecon 


739,91 


ipari konglomratum 


Kanada 


^3. 


Carrefour 


700,41 


fogyasztasi cikkek 


Franciaorszag 



94. Karstadt 672,91 fogyasztasi cikkek Nemetorszag 


95. 


FIAT 


672,58 


jarmiigyartas 


Olaszorszag 


96. 


Hafslund Nycomed 


652,81 


gyogyszeripar 


Norvegia 


97. 


Elan 


646,00 


ipari konglomeratum 


Nagy-Britannia 


98. 


Societe Generale 


636,11 


penzugyi szolgaltatas 


Franciaorszag 


99. 


General! 


635,02 


penzugyi szolgaltatas 


Olaszorszag 


100. Volvo 631,87 jarmiigyartas Svedorszag 



A vilag milliardosai, 1992 (a 


Fortune magazin alapjan) 


Rang 
sor 


Nev 


Eletkor 

(ev) 


Lakohely 


Vagyon 

(milliard 

USD) 


A vagyon forrasa 


1. 


Brunei szultanja 


46 


Brunei 


37,0 


Brunei olaj- es 

foldgazkincse, befektetesek, 

ingatlantulajdonok 

vilagszerte 


2. 


2. Helen R. Walton 

S. Robson Walton 

John t. Walton 

James C. Walton 

Alice L. Walton 


72 
47 
45 
43 
42 


Egy. Allamok 


24,0 


A Wal-Mart aruhazlanc 
38%-a 


3. 


Mori Taikicsiro 


88 


Japan 


14,0 


Mori Building co. 
ingatlanbirodalom 


4. 


Forrest Mars Sr. 

Forrest Mars Jr. 

John Mars 

Jacqueline Mars 

Vogel 


88 
61 
56 
51 


Egy. Allamok 


13,0 


A Mars Inc. 100%-a (M«&M, 
Mars, Uncle Ben, Pedigree) 


5. 


Samuel I. Newhouse 

Jr. 

Donald E. 

Newhouse 


64 
62 


Egy. Allamok 


13,0 


Az Advance Publications es 

a Newhouse Broadcasting 

100%-a 


6. 


II. Erzsebet 
kiralyno 


66 


Nagy-Britannia 


11,7 


Ingatlanok, befektetesek, 

miikincsek, ekszerek, 

kastelyok stb. 


7. 


Fahd kiraly 


72 


Szaiid-Arabia 


10,0 


Az orszag koolaj- es 
foldgazkincse 


8. 


Anne Cox 

Chambers 

Barbara Cox 

Anthony 


72 
69 


Egy. Allamok 


8,2 


A Cox Enterprises kiadoi 
birodalom 97%-a 



9. 


John Werner Kluge 


77 


Egy. Allamok 


8,1 


A Metromedia Co. 95%-a, 
ingatlanok, keszpenz 


10. 


Gad Rausing 
Hans Rausing 


70 
66 


Nagy-Britannia 


7,2 


A TetraPak 100%-a 


11. 


Dzsabir el-Ahmed 
esz-Szabah sejk 


66 


Kuvait 


7,0 


Kuvait emirje, ingatlanok, 
kulfoldi befektetesek 


12 


Kenneth R. 
Thompson 


69 


Kanada 


6,2 


A Thompson Corp. kiado 

71,1, a Hudson's Bay Co. 

aruhazlanc 73, a 

Markborough Properties 

81,2%-a 


13. 


William Gates III 


36 


Egy. Allamok 


5,9 


A 17 eve Paul Allennel 
egyutt alapitott Microsoft 

30,5%-a 


14. 


Ronald Owen 
Perelman 


49 


Egy. Allamok 


5,3 


A MacAndrews & Forbes 

Holding (Revlon) 100, a 

National Health 

Laboratories 21, a Marvel 

Cosmetics 60, es a Firs 

Gibraltar Bank 100%-a 


15. 


Lord Alan 

Sainsbury of Drury 

Lane 

Sir Robert 

Sainsbury 

Lord John 

Sainsbury of 

Preston Candover 

David Sainsbury 


90 

84 
65 

51 


Nagy-Britannia 


5,2 


A Sainsbury' s 
szupermarket-lanc 35,7%-a 


16. 


Maktoum bin Rasid 
el-Maktoum sejk 


52 


Egy. Arab 
Emirsegek 


5,0 


Dubai olajkincse, kulfoldi 
befektetesek 


17. 


Zajed bin Sultan el- 
Nahajan sejk 


77 


Egy. Arab 
Emirsegek 


5,0 


Abu Dhabi olajkincse, 

kulfoldi ingatlanok, 

befeketesek 


18. 


Szadzsi Keizo 


73 


Japan 


4,9 


A Suntory, a legnagyobb 

japan italgyar 89,5%-a, 

ingatlanok 


19. 


Warren Edward 
Buffett 


62 


Egy .Allamok 


4,8 


A Berkshire Hathaway 45%- 

a 



20. 


Perry Brass 

Sid Richardson 

Brass 

Edward Perry 

Brass 

Robert Muse Brass 

Lee Marshall Brass 


78 
49 

47 
44 
35 


Egy. Allamok 


4,7 


A Disney 18,9%-a, 
ertekpapirok, ingatlanok 


21. 


Charles Koch 
David Koch 


56 

52 


Egy. Allamok 


4,7 


A Koch Industries, a 

masodik legnagyobb 

amerikai maganvallalat 

80%-a 


22. 


Edgar M. Bronfman 

Charles R. 

Bronfman 

Phyllis Bronfman 

Lambert 


63 
61 
66 


Egy. Allamok 
Kanada 
Kanada 


4,6 


A Seagram Co. 37,6%-a, 
ingatlanok, keszpenz 


23. 


Arthur Edward 

Guinness, Earl of 

Iveagh 


23 


Nagy-Britannia 


4,6 


Iveagh Trustees Ltd., 

ingatlanok, olaj, 

ertekpapirok, a Guinness 

PLC 2%-a 


24. 


Otto Beisheim 


70 


Svajc 


4,5 


A Metro Group 33, a 

Kaufhof AG aruhazlanc 50, 

a Pehkan irodaszergyar 

33%-a 


25. 


John Paul Getty 
Gordon Peter Getty 


60 

58 


Nagy-Britannia 
Egy. Allamok 


4,5 


Orokseg, befektetesek 


26. 


Sir John Moores 


96 


Nagy-Britannia 


4,5 


Littlewoods Organization 

(foagdoirodak, csomagkuldo 

szolgalat, bankok, 

ingatlanok) 


27. 


Estee Lauder 


84 


Egy. Allamok 


4,3 


Az Estee Lauder divatceg 
100%-a 


28. 


Gerald Grosvenor, 

Duke of 

Westminster 


40 


Nagy-Britannia 


4,0 


Ingatlanorokseg Londonban, 

Hawaii szigeten, 

Chicagoban, Bostonban es 

San Franciscoban 


29. 


Erivan Karl Haub 


60 


Nemetorszag 


4,0 


A Tengelmann, a 

legnagyobb nemet 

aruhazlanc 100, a Great 

Atlantic & Pacific Tea Co. 

52%a 


30. 


Konrad Henkel 


77 


Nemetorszag 


4,0 


A Henkel finomvegyipari 
csoport 100%-a 



31. 


Ito Maszatosi 


68 


Japan 


4,0 


Az Ito-Yokado 

szupermarket-lanc 17, az 7- 

Eleven Japan 9,4, a Denny's 

Japan 9,3, a York-Benimaru 

szupermarketek 4,4%-a 


32. 


Sztavrosz Niarchos 


83 


Svajc 


4,0 


Szupertanker-flotta, 

ingatlanok, keszpenz, 

miikincsek, versenylovak 


33. 


Szultan bin Abdul- 
Aziz el-Szaud 
herceg 


68 


Szaiid- Arabia 


4,0 


Fahd kiraly occse, olajkincs, 
ingatlanok 


34. 


Johanna Quandt 

Susanne Quandt 

Stefan Quandt 


65 
29 
26 


Nemetorszag 


4,0 


A BMW 60%-a, 
ertekpapirok 


35. 


Takei Jaszuo 


62 


Japan 


4,0 


ATakefuji81,6%-a 


36. 


Sin Kjuk Ho 


69 


Del-Korea 


3,9 


A Lotte Group (ingatlanok, 
szallodak, aruhazak) 41,4%- 

a 


37. 


Takenaka Toicsi 


49 


Japan 


3,9 


A negy evszazada miikodo 

Takenaka Komuten 

epitoipari ceg 42,5%-a 


38. 


Li Ka-sing 


64 


Hongkong 


3,8 


A Cheung Kong Holdings 

35, a Hutchinson Whampoa 

40, a Canadian Imperial 

Bank of Commerce 9%-a, 

ertekpapirok, ingatlanok 


39. 


Sino Rindzsi 


83 


Japan 


3,8 


Ingatlanok, miikincsek, 

ettermek, benzinkutak, ipari 

es szolgaltato vallalatok 


40. 


Waler Kwok 

Thomas Kwok 

Raymond Kwok 


42 
41 
40 


Hongkong 


3,6 


A Sung Hung Kai Properties 
46,8%-a 


41. 


Anacleto Angehni 


78 


Chile 


3,5 


A Copec (benzinkutak, 

csovezetekek, finomitok, 

foldgazeloszto) 30%-a 


42. 


William R. Hearst 

Jr. 

Randolph A. Hearst 


84 
76 


Egy. Allamok 


3,4 


A Hearst Corp. kiadoi 
birodalom 40%-a 


43. 


Kenneth Colin 

Irving 

James Kenneth 

Irving 

Arthur Leigh Irving 

John E. Irving 


93 
63 
63 

57 


Bermuda 
Kanada 
Kanada 
Kanada 


3,4 


Erdok Kanadaban es az Egy. 

Allamok Maine allamaban, 

papirgyarak, Irving Oil, 

lijsagok, hajogyarak, 

tankerek 



44. 


Csaj Van-lin 


67 


Tajvan 


3,4 


A Cathay Life Insurance, a 

legnagyobb tajvani elet- 

biztositotarsasag 47,5%-a 


45. 


Gianni Agnelli 


71 


Olaszorszag 


3,3 


A FIAT-csoport 39,4%-a 


46. 


Mongkol 

Kanchanapas 

An ant 

Kanchanapas 

Keree Kanchanapas 


71 
50 
41 


Thaifold 


3,3 


A Bangkok Land Ltd. 58%- 

a, a Seiko orak kizarolagos 

terjesztesi joga, oragyartas 

Hongkongban es Svajcban, 

ingatlanok 


47. 


H. Ross Perot 


62 


Egy. Allamok 


3,3 


Perot Systems Corp., 

keszpenz, ingatlanok, koolaj- 

es foldgaztermeles 


48. 


Sumner M. 
Redstone 


69 


Egy. Allamok 


3,2 


A National Amusements 100 
es a Viacom Inc. 75,6%-a 


49. 


Garfield Weston 
W. Galen Weston 


65 
51 


Nagy-Britannia 
Kanada 


3,2 


A George Weston Ltd. 57, az 

Associated British Food 

63%-a, a Holt-Renfrew 

uzletlanc 


50. 


Karl Albrecht 
Theo Albrecht 


72 
69 


Nemetorszag 


3,0 


Az ALDI (3568 

szupermarket Europaban es 

az Egy. Allamokban) 100, az 

Albertson szupermarket- 

lanc 10,9%-a 


51. 


Silvio Berlusconi 


55 


Olaszorszag 


3,0 


A Fininvest 100%-a, a 

tevetarsasagok, 

ingatlanbiztositotarsasag, a 

Stan da aruhazlanc 82%- a 


52. 


Richard M. DeVos 


66 


Egy. Allamok 


3,0 


Az 1959-ben alapitott 
Amway 50%-a 


53. 


Friedrich Karl Flick 


65 


Nemetorszag 


3,0 


Keszpenz, befektetesek 


54. 


Lawrence, Lord 

Kadoorie 

Horace Kadoorie 

Michael Kadoorie 


93 
89 
40 


Hongkong 


3,0 


A Hong Kong & Sanghai 

Hotels 62, a China Light & 

Power 34, a Hong Kong 

Carpet 20%-a 


55. 


Sulaiman Abdul- 
Aziz el-Rahji 


64 


Szaiid- Arabia 


3,0 


Az el-Rahji Banking & 

Investment Corp. 51%-a, a 

befektetesek, mezogazdasagi 

vallalkozasok 


56. 


Marc Rich 


57 


Svajc 


3,0 


A March Rich & Co. 50%-a, 
ariitozsdei spekulacio 


57. 


Paul Sacher 


86 


Svajc 


3,0 


A Hoffmann-La Roche 30%- 

a 



58. 


Hans-Heinrich 

Thyssen- 

Bornemisza de 

Kaszon baro 


71 


Spanyolorszag 


3,0 


A Thyssen-Bornemisza 

Group 100%-a, miikincsek, 

ingatlanok 


59. 


Jay van An del 


68 


Egy. Allamok 


3,0 


Az Amway 510%-a 


60. 


Buszusima Kunio 


68 


Japan 


2,8 


A Sankyo 79,7%-a 


61. 


Frederick H. 

Fentener Van 

Vlissigen 

John Arthur 

Fentener van 

Vlissigen 

Paul Fentener van 

Vlissigen 


59 
53 
51 


Hollandia 


2,8 


A Steenhoken Handels 

Vereniging ipari 

konglomeratum 70%-a, 

Flint Holding, befektetesek 


62. 


Karl Heinz Kipp 


68 


Svajc 


2,8 


Ingatlanok, keszpenz 


63. 


Liem Sioe Liong 


76 


Indonezia 


2,8 


500 vallalat teljes vagy 

reszleges tulajdona, Azsia 

talan legnagyobb es 

legvaltozatosabb 

vallalatbirodalmanak 

birtokosa 


64. 


Carlos Slim Helu 


52 


Mexiko 


2,8 


Grupo Carso, resztulajdonos 

a Telefonos de Mexicoban, a 

Seguros Mexicoban 


65. 


Edward Gaylord 


73 


Egy. Allamok 


2,7 


Oklahoma Publishing, 
Opryland USA, ingatlanok 


66. 


Thomas 

Schmidheiny 

Stefan Schmidheiny 


47 
45 


Svajc 


2,7 


Az SMH oragyarban 17, az 

ABB Electronicsban 6%, 

Anova, Nueva, Unotec, 

Holderbank Financiere 

Glarus Ltd. 


67. 


Liliane Bettencourt 


69 


Franciaorszag 


2,6 


A L'Oreal 25, a Nestle 4, a 
Cosmair 30%-a 


68. 


Wilhelm von Finck 
August von Finck 


64 
62 


Nemetorszag 


2,6 


A Lowenbrau sorgyar 90, a 

Wurzburger Hofbrau 

sorgyar 100, a Movenpick 

Holding 52,2%-a, ingatlanok 

Munchenben es kornyeken 



69. 


Emilio Azcarraga 

Milmo 

Laura Azcarraga de 

Wachsman 

Alejandro Bruillo 

Azcarraga 

Emilio Azcarraga 
Jean 


63 
41 
40 

23 


Mexiko 


2,6 


A Televisa, a mexikoi 
mediaorias 64,5%-a 


70. 


Laurence Alan 
Tisch 


69 


Egy. Allamok 


2,6 


A Loews Corp. 29%-a, 

benne a CBS 23, a N. Y. 

Giants 50%-a, reszesedesek 

bankokban 


71. 


William Bernard 
Ziff Jr. 


62 


Egy. Allamok 


2,6 


A Ziff Communications 
100%-a, keszpenz 


72. 


Ingvar Kamprad 


66 


Svajc 


2,5 


IKEA 


73. 


Rudolf August 
Oetker 


75 


Nemetorszag 


2,5 


Az Oetker Group 100%-a 


74. 


Suliman Szaleh 
Olayan 


74 


Szaiid- Arabia 


2,5 


Olayan Group (gepipar, 

elelmiszeripar, fogyasztasi 

cikkek) 


75. 


Y. C. Wang 
Y. T. Wang 


75 
70 


Tajvan 


2,5 


A Formosa Taffeta Corp. 10, 

a Formosa Chemical & 

Fibre Corp. 25, a Formosa 

Plastics Corp. 9,4, a Nan Ya 

Plastics Corp. 15%-a 


76. 


Walter H. 
Annenberg 


84 


Egy. Allamok 


2,4 


Keszpenz, ertekpapirok, 

ingatlanok, impresszionista 

es posztimpresszionista 

gyiijtemeny 


11. 


Srichand P. 

Hinduja 

Gopichand P. 

Hinduja 

Prakash P. Hinduja 

Ashok P. Hinduja 


56 
51 

47 
41 


Nagy-Britannia 

Nagy-Britannia 

Svajc 

India 


2,4 


Hinduja Group 

kereskedohaz 100%-a, 

olajipar, vegyipar, 

gyogyszeripar, bankok 


78. 


Kavamoto Gensiro 


60 


Japan 


2,4 


Marugen Co. (ingatlanok 

Japanban, Hawaii-n es 

Kahforniaban) 


79. 


Reinhard Mohn 


71 


Nemetorszag 


2,4 


Bertelsmann AG 

mediakonglomeratum 

89,3%-a 


80. 


Csang Dzsu Jang 


76 


Del-Korea 


2,3 


A Hyundai 38,6%-a 


81. 


Marvin Davis 


67 


Egy. Allamok 


2,3 


Davis Entertainment Co., 

Davis Oil Co., Miller Davis 

Co., ingatlanok 



82. 


Kerry Packer 


54 


Ausztralia 


2,3 


A Consolidated Press 

International Holdings 

100%-a 


83. ■ 


Edmond J. Safra 

Moise Safra 

Joseph Safra 


60 
58 
54 


Svajc 
Brazflia 
Brazflia 


2,3 


A Republic New York Corp. 

29, a Safra Republic Holding 

20,6%-a, Banco Safra SA, 

keszpenz 


84. 


Henri Andre 


54 


Svajc 


2,2 


Andre & Cie, mezogazdasagi 

cikkek kereskedelme, 

szerszamgpgyartas 


85. 


Lee Shau-kee 


64 


Hongkong 


2,2 


A Henderson land 
Development 62%-a 


86. 


Elidiro Matte Ossa 


85 


Chile 


2,2 


A Compania Manufactera 

de Papeles y Cartones 90, a 

Banco Bice 68%-a 


87. 


Werner Otto 
Michael Otto 


82 
49 


Nemetorszag 


2,2 


Az Otto Versand, a vilag 

legnagyobb csomagkuldo 

szolgalatanak 65, a hasonlo 

profilu Schwab- Versand 

100%-a 


88. 


Paul Allen 


39 


Egy. Allamok 


2,1 


A Microsoft 13,6, az 

Asymetrix Corp. 70, az 

Egghead Software 7%-a, a 

Portland Traiblazers NBA 

kosarlabdacsapat 

tulajdonosa 


89. 


Leslie Wexner 


54 


Egy. Allamok 


2,1 


The Limited 28,7, a 
Sotheby's Holdings 4,5%-a 


90. 


Ted Arison 


68 


Izrael 


2,0 


A Carnival Cruise Lines 

70,5%-a, tobbsegi tulajdona 

Miami Heat NBA 

kosarlabdacsapatban 


91. 


Szalim Ahmed bin 
Mahfouz 


85 


Szaiid- Arabia 


2,0 


A National Commercial 

Bankof Jiddah52%-a, 

ertekpapirok 


92. 


Margaret Cargill 
James R. Cargill 


72 
68 


Egy. Allamok 


2,0 


A Cargill Inc. 

mezogazdasagi oriasceg 

28%-a 


93. 


Furukava 
Tamesaburo 


102 


Japan 


2,0 


Nippon herald Films, Herald 

Groups, golfpalyak, 

siparadicsomok, ettermek 


94. 


Rolf Gerling 


38 


Nemetorszag 


2,0 


A Gerling-Konzern 
nemzetkozi biztositotarsasag 

70%-a 



95. 


Henry Lea Hillman 


73 


Egy. Allamok 


2,0 


Hilmann Co., az Exide 

Battery 49%-a, Stuarts Drug 

& Surgical Supply, 

reszveny-portfoHo, 

ingatlanok 


96. 


Vehbi Kof 


91 


Torokorszag 


2,0 


Kof Holding (96 vallalat) 


97. 


John Spyridon 
Latsis 


82 


Szaiid- Arabia 


2,0 


John S Latsis Group 

(hajozas, ingatlan, 

olajfinomitok, bankok) 


98. 


Samuel Jayson 
LeFrak 


74 


Egy. Allamok 


2,0 


A LeFrak Oil & Gas es a 

LeFrak Entertainment 

100%-a, ingatlanok, 

miikincsek 


99. 


Constantinos 
Michael Lemos 


81 


Svajc 


2,0 


Hajozas, ingatlanok, 

biztositas, keszpenz, 

befektetesek 


100. 


George P. Livanos 


n. a. 


Egy. Allamok 


2,0 


Seagroup, Unisea, Seres es a 

Ceres Hellenic 

hajotarsasagok, keszpenz 


101. 


Cargill MacMillan 

Jr. 

Whitney MacMillan 

Pauline MacMillan 

Keinath 


65 
62 

58 


Egy. Allamok 


2,0 


A Cargill Inc. 28%-a 


102. 


John Hugh 

MacMillan HI 

W. Duncan 

MacMillan 

Marion MacMillan 

Pictet 


64 
62 
59 


Egy. Allamok 
Svajc 


2,0 


A Cargill Inc. 28%-a 


103. 


Szultan bin Ali el- 
Ovaisz 


67 


Egy. Arab 
Emirsegek 


2,0 


A National Bank of Dubai 

29%-a, ingatlanok, Pepsi- 

forgalmazas, vizpalackozas 


104. 


David Packard 


80 


Egy. Allamok 


2,0 


A Hewlett-Packard 12%-a 


105. 


Jay Pritzker 
Robert Pritzker 


66 


Egy. Allamok 


2,0 


A Hyatt Corp. 100, a 
Ticketmaster 85%-a 


106. 


Grete Schickedanz 


80 


Nemetorszag 


2,0 


A Quelle 100%-a 


107. 


Michael Schmidt- 
Ruthenbeck 

Rainer Schmidt- 
Ruthenbeck 


n. a. 
n. a. 


Svajc 
Nemetorszag 


2,0 


A Metro Group aruhazlanc 
33%-a 


108. 


Donald Bren 


60 


Egy. Allamok 


1,9 


Az Irvine Co. 93%-a, 
ingatlanok 



109. 


Hugo Erb 


74 


Svajc 


1,9 


Erb Group (Auto- es 

kavekereskedelem, bankok, 

biztositas, ingatlanok) 


110. 


Franca Ferruzzi 

Arturo Ferruzzi 

Alessandra Ferruzzi 


54 

52 
37 


Olaszorszag 


1,9 


A Ferruzzi Finanziara 44,8, 
a Montedison 44%-a 


111. 


Anton Rupert 
Johann Ruppert 


75 
42 


Del-AFrika 
Nagy-Britannia 


1,9 


A Rembrand Group 20, a 

Cie Financiere Richemont 

SA 9%-a, reszesedes 

luxuscikkek 

kereskedelmeben 

(Montblanc, Cartier) 


112. 


Alain Wertheimer 


43 


Egy. Allamok 


1,9 


A Chanel 70%-a, ingatlanok, 
miikincsek 


113. 


Y. F. Csang 


64 


Tajvan 


1,9 


Az Evergreen Marine Corp. 

70, az Uniglory Marine 

Corp. 33, az Evergreen 

Transport Co. 40, az EVA 

Airways 29,1 %-a.. 


114. 


Michele Ferrero 


67 


Belgium 


1,8 


A Ferrero (Tic Tac, Nutella, 

Ferrero Rocher prahnek) 

80%-a 


115. 


Donald Fisher 
Doris Fisher 


64 
60 


Egy. Allamok 


1,8 


A Gap aruhazlanc 37%-a 


116. 


Ivaszaki Johacsiro 


90 


Japan 


1,8 


Iwasaki Group (kozlekedes, 
ingatlan) 


117. 


C. F. Koo 
Jeffrey L. S. Koo 


75 
58 


Tajvan 


1,8 


A Taiwan Cement Corp. 35, 

a Chinatrust Commercial 

Bank 30%--a 


118. 


Robert Kuok 


68 


Hongkong 


1,8 


A TVB and TVE Holdings 

34, a CITIC Pacific 18%-a, 

ingatlanok 


119. 


Hugo Mann 
Johannes Mann 


79 
40 


Nemetorszag 


1,8 


A Wertkauf-Mann Group 

(szupermarketek, 

biitoraruhazak), ingatlanok 


120. 


Robert E. „Ted" 
Turner 


53 


Egy. Allamok 


1,8 


A Turner Broadcasting 

System (CNN) 57,7%-a, 
ingatlanok 


121. 


Eugene T. C. Wu 


47 


Tajvan 


1,8 


A Shin Kong Spinning Corp. 

47,4, a Shing Kong Synthetic 

Fiber Co. 39, a Shin Kong 

Life Insurance 35%-a 


122. 


Artemus Darius 

Davis 

James A. Davis 


86 

85 


Egy. Allamok 


1,7 


Az American Heritage Life 

Investment Corp. 53, a 

Winn-Dixie Stores 40%-a 



123. 


Lukas Hoffmann 
Vera Oeri- 
Hoffmann 


68 
66 


Svajc 


1,7 


A Hoffmann-La Roche 20%- 

a 


124. 


Philip H. Knight 


54 


Egy. Allamok 


1,7 


A Nike 35%-a 


125. 


Hans Liebherr 


77 


Svajc 


1,7 


A Liebherr International 

AG (gepipar, szallodalanc) 

100%-a 


126. 


Rupert Murdoch 


61 


Egy. Allamok 


1,7 


A News Corp. 
mediabirodalom 39%-a 


127. 


John Richard 
Simplot 


83 


Egy. Allamok 


1,7 


J. R. Simplot Co., a Micron 
Technology 22%-a 


128. 


Jackson T. Stephens 

Bess Chisum 

Stephens 


69 
64 


Egy. Allamok 


1,7 


A Stephens Group 100, a 

Worthen Bank Corp. 37%-a, 

Stephens Production Co., 

ingatlanok keszpenz 


129. 


Cucumi Josiaki 


58 


Japan 


1,7 


A Kokudo 40%- a, s ezzel a 

Seibu Railway 48,8, a Seibu 

Construction 50%-a, 

valamint a Prince 

szallodalanc 


130. 


Uehara Sodzsi 


64 


Japan 


1,7 


A Taisho Pharmaceutical 
35,6%-a 


131. 


Luciani Benetton 

Giuliana Benetton 

Gilberto Benetton 

Carlo Benetton 


57 
55 
51 
48 


Olaszorszag 


1,6 


A Benetton SpA 81,3, a 

Nordica 70, a Prince 

teniszutogyar 96%-a, 

ingatlanok 


132. 


Csang Ju-tang 


67 


Hongkong 


1,6 


A New World Development 
40%-a 


133. 


Carlo de Benedetti 


57 


Olaszorszag 


1,6 


A Cofide 43, az Olivetti 
44,3%-a 


134. 


Jose Ermirio de 

Moraes Jr. 

Antonio Emirio de 

Moraes 

Maria Helena de 

Moraes 

Emirio Pereira de 

Moraes 


65 
64 
61 
59 


Brazflia 


1,6 


Az Indiistrias Votorantim 
SA vallalatcsoport 100%-a 


135. 


H. C. Lee 


n. a. 


Hongkong 


1,6 


A Hysan Development 50%- 

a, a Sanghai Commercial 

Bank ellenorzese, ingatlanok 


136. 


Sergio Mantegazza 
Geo Mantegazza 


64 
63 


Svajc 


1,6 


Globus Travel, Cosmos 

Tourama, Monarch Airlines, 

ingatlanok 



137. 


David H. Murdock 


69 


Egy. Allamok 


1,6 


Murdock Development Co. 

100, a Dole Food Co. 23%-a, 

Flexi-Van Corp. Stair & Co., 

ingatlanok 


138. 


Nakadzsima 
Kenkicsi 


71 


Japan 


1,6 


A Heiwa 65,7%-a, 
ingatlanok 


139. 


Stephen Bechtel Jr. 
Riley Bechtel 


67 
40 


Egy. Allamok 


1,5 


Bechtel Group Inc. 


140. 


Curtis L. Carlson 


78 


Egy. Allamok 


1,5 


A Carlson Holdings 

(Radisson es Colony 

szallodalanc, utazasi irodak. 

Country Kitchen ettermek) 

100%-a, ingatlanok 


141. 


John T. Dorrance 
III 

Bennett Dorrance 

Mary Alice 

Dorrance Malone 


48 
46 
42 


Egy. Allamok 


1,5 


A Campbell Soup 32%-a 


142. 


Henry Fok Jing- 
tang 


69 


Hongkong 


1,5 


A Sociedade de Turismo e 

Diversoes de Macau 40%-a, 

ingatlanok, szallodak 


143. 


Sir James 
Goldsmith 


59 


Mexiko 


1,5 


A The Special Purpose Inc. 

67%-a, benne a Newmont 

Mining 48,2%-a 


144. 


Basil PI. Goulandris 


n. a. 


Svajc 


1,5 


B. P. Goulandris Group, 

hajozas, ingatlanok, 

keszpenz 


145. 


Walter Hafner 


82 


Svajc 


1,5 


Az Amag autoimportor ceg 

100, a Computer Associates 

International 21%-a 


146. 


Alfred Henry 
Heineken 


68 


Hollandia 


1,5 


A Heineken sorgyar 25%-a 


147. 


Esther Koplowitz 
Alicia Koplowitz 


42 
40 


Spanyolorszag 


1,5 


A Formentas de 

Construcciones y Contratas 

70%-a, ebben a Portland 

Valderrivas 42%-a, 

ertekpapirok 


148. 


Salvatore Ligresti 


60 


Olaszorszag 


1,5 


A Premafin 77%-a (teveado, 

szallodak, gyorsvasutak, 

ingatlanok) 


149. 


George Stavros 
Livanos 


64 


Svajc 


1,5 


Sun Enterprises, hajozas, 
bankok 



150. 


Robert Mimran 

Jean-Claude 

Mimran 

Patrick Mimran 


49 

47 
36 


Svajc 


1,5 


Cukor- es liszttermeles, 

allati eledel eloallitasa, 

bankok, ingatlanok 


151. 


Athina Roussel 


7 


Svajc 


1,5 


Az Onassis Group 50%-a, 

keszpenz, Aristotle Onassis 

egyetlen elo orokose 


152. 


Josef Schorghuber 


72 


Nemetorszag 


1,5 


A Paulaner es Hacker- 

Pschorr sorgyarak 100%-a, 

a Dessau sorgyar, epitoipar, 

ingatlanok, utazasi irodak, 

Coca-Cola franchise 


153. 


Aga Khan IV 


56 


Franciaorszag 


1,4 


Luxusszallodak, 

versenylovak, ingatlanok, 

mukincsek 


154. 


Cecilio do Rego 

Almeida 

Henrique Almeida 


62 
56 


Brazflia 


1,4 


A C. R. Almeida S. A. 

Engenharia e Construtora 

77%-a, vegyipar, 

robbanoanyag-gyartas 


155. 


Jeronimo Manuel 

Arango Arias Jr. 

Placido Arango 

Manuel Arango 


66 

61 

55 


Mexiko 

Spanyolorszag 
Mexiko 


1,4 


A Cifra, Mexiko legnagyobb 

bolthalozatanak 24%-a, 

ettermek, ingatlanok 


156. 


Pietro Barilla 


79 


Olaszorszag 


1,4 


Barilla (tesztafelek), az olasz 

spagettipiac 35%-anak 

birtokosa 


157. 


Richard Branson 


42 


Nagy-Britannia 


1,4 


Virgin Group, lemezkiadas, 
legitarsasag 


158. 


II. Hasszan kiraly 


63 


Marokko 


1,4 


Omnium Nord African 

(banyaszat, feldolgozoipar, 

ingatlanok, szallodak) 


159. 


Ray Hunt 


49 


Ez. Allamok 


1,4 


A Hunt Oil 100%-a, 
ingatlanok 


160. 


Klaus Jacobs 


56 


Svajc 


1,4 


Az E. J. Brach 100%-a, Adia 

SA, Allgemeine 

Finanzgesellschaft, keszpenz 


161. 


Ahmed Dzsuffali 


67 


Szaiid-Arabia 


1,4 


E.A. Juffali & Brothers 
(szaiid-arabiai 
iparvallalatok) 


162. 


Kirk Kerkorian 


75 


Egy. Allamok 


1,4 


Az MGM Grand Inc. 

szalloda- es 

kaszinouzemelteto ceg 73,5, 

a Chrysler 9,6%-a, keszpenz 



163. 


Andronico Luksic 

Abaroa 

Andronico Luksic 

Craig 

Guillermo Luksic 

Craig 

Jean-Paul Luksic 

Fonbona 


70 
38 
36 

27 


Chile 


1,4 


Banco O'Higgins, Banco de 

Santiago, Compania 

Cervecerias Unidas, 

MADCO (rezbanyaszat) 


164. 


Giampiero Pesenti 


61 


Olaszorszag 


1,4 


Az ItalomobiHare 44, az 

Italcementi 51, a Ciments 

Fran^ais 45%-a, kotvenyek 


165. 


Leonard Norman 
Stern 


54 


Egy. Allamok 


1,4 


A Hartz Group 100%-a, 
ingatlanok, kiadovallalat 


166. 


Tada Kacumi 


47 


Japan 


1,4 


A Daito Trust Construction 
45,6%-a 


167. 


Jamaucsi Hirosi 


64 


Japan 


1,4 


A Nintendo 11%-a 


168. 


Philip Anschutz 


52 


Egy. Allamok 


1,3 


Az Anschutz Corp. 100%-a, 

benne a Southern Pacific 

Transportation Co. es a 

Denver & Rio Grande 

Western Railroad 71%-a, 

koolaj, ingatlanok 


169. 


Emilio Botin Sr. 
Emilio Botin Jr. 


89 

57 


Spanyolorszag 


1,3 


A Banco de Santander 14, a 

Banco Intercontinental 

Espanol 50%-a, 

ertekpapirok 


170. 


Sebastiao Ferraz de 
Camargo Penteado 


83 


Brazilia 


1,3 


A Camargo Correa Group 
93%-a (epitoipar, bankok) 


171. 


Serge Dassault 
Claude Dassault 


67 
60 


Franciaorszag 


1,3 


A Dassault Aviation 54,5, a 

Serge Dassault Electronics 

59,7%-a, ingatlanok, a 

Saint-EmiHon borgazdasag 


172. 


Shaul Eisenberg 


71 


Izrael 


1,3 


Az Israel Corp. 

vallalatcsoport 73%-a, 

reszesedes 20 orszag 50 

vallalataban 


173. 


Melinda Esterhazy 
Ottrubay hercegno 


71 


Svajc 


1,3 


Ingatlanok, ertekpapirok 


174. 


Charles Feeney 


61 


Nagy-Britannia 


1,3 


A DFS 40, a General 
Atlantic Corp. 100%-a 


175. 


Ernest Gallo 
Julio Gallo 


83 
82 


Egy. Allamok 


1,3 


Az E & J Gallo Winery 
100%-a 


176. 


Chantal Grundig 


43 


Nemetorszag 


1,3 


A Grundig-orokseg, 
luxusszallodak 



177. 


II. Hans Adam 
herceg 


47 


Liechtenstein 


1,3 


A Bank of Liechtenstein 

97,7%-a, miikincsek, 

ingatlanok 


178. 


William R. Hewlett 


79 


Egy. Allamok 


1,3 


A Hewlett-Packard 8%-a 


179. 


Samuel J. Heyman 


53 


Egy. Allamok 


1,3 


A GAF vallalatcsoport 90%- 
a, ingatlanok 


180. 


Margaret Hung Hill 

Haroldson Hunt 

Caroline Rose Hung 


76 

74 
69 


Egy. Allamok 


1,3 


Rosewood Corp. orokseg, 

ingatlanok, koolaj es foldgaz, 

ertekpapirok 


181. 


Isibasi Kanicsiro 


72 


Japan 


1,3 


A Bridgestone 18,9%-a 


182. 


Karl Kahane 


72 


Ausztria 


1,3 


A Montana 
Aktiengesellschaft 100%-a 


183. 


Willi Leibbrand 


59 


Nemetorszag 


1,3 


Ingatlan, borgazdasagok, 
keszpenz 


184. 


Manfred Swarowski 


77 


Ausztria 


1,3 


A Swarowski International 

Holding 100, a Zale Corp.. 

50%-a 


185. 


A. Alfred Taubman 


68 


Egy. Allamok 


1,3 


A Sotheby's Holdings 33%- 

a. Woodward & Lothrop, 

John Wanamaker, A «& W 

Restaurants, inatlanok, 

miikincsek 


186. 


Ronnie Csan Csi 
Csung 


42 


Hongkong 


1,2 


A Hang Lung Development 

49, az Amoy Properties 52, a 

Grand Hotels 58, a Wing 

Lung Bank 7,6%-a, 

ingatlanok 


187. 


Olacyr Franciso de 
Moraes 


61 


Brazilia 


1,2 


Az Itamarati Group 99%-a, 

Constran SA, banyak, 

aruhazak,bankok, 

ingatlanok 


188. 


Anton Caspar 
Rudolph Dreesman 


69 


Hollandia 


1,2 


Vendex International 
aruhazlanc 


189. 


Harry B. Helmsley 


82 


Egy. Allamok 


1,2 


New York-i uzleti es 
lakoingatlanok 


190. 


Khalid bin Ibrahim 

el-Ibrahim 

Abdul-Aziz bin 

Ibrahim el-Ibrahim 


n. a. 
n. a. 


Szaiid- Arabia 


1,2 


Ertekpapirok, ingatlanok 


191. 


Carl C. Icahn 


56 


Egy. Allamok 


1,2 


Az ACE Industries 100, a 

Trans World Airlines 90%- 

a, American Real Estate 

Partners bovlikotvenyek 



192. 


Bruce r. McCaw 

Craig 0. McCaw 

John E. McCaw Jr. 

Keith W. McCaw 


46 
43 
41 

38 


Egy. Allamok 


1,2 


A McCaw Cellular 
Communications 30%-a 


193. 


Manfred von 
Oppenheim baro 

Alfred von 
Oppenheim baro 


68 
58 


Nemetorszag 


1,2 


Sal. Oppenheim Jr. & Cie 

(bankok, biztositas, 

ertekpapirok) 


194. 


Ocuka Maszahito 


75 


Japan 


1,2 


Az Otsuka Pharmaceutical 
87,6%-a, ingatlanok 


195. 


Lore Pieper 

Roland Pieper 

Beatrice Pieper 

Michael Pieper 


n. a. 
48 

47 
46 


Svajc 


1,2 


Franke Group, Reppisch 

Werke, a Gesellschaft fur 

Spinnerei & Weberei 50%-a, 

ingatlanok 


196. 


Sakip Sabanci 


59 


Torokorszag 


1,2 


Sabanci Holding (bankok, 

biztositotarsasagok, 

textilgyarak, gumigyarak es 

szallodak) 


197. 


James L. Walton 


70 


Egy. Allamok 


1,2 


A Wal-Mart aruhazlanc 2%- 

a 


198. 


Peter Woo Kvong- 
csing 


46 


Hongkong 


1,2 


A World International 58, a 
Wharf Holdings 44%-a 


199. 


Josimoto Harukiro 


68 


Japan 


1,2 


A Yoshimoto Real Estate & 
Building 100%-a 


200. 


Marcelo Zambrano 


68 


Mexiko 


1,2 


A Cementos Mexicanos SA, 

Eszak-Amerika legnagyobb 

cementgyaranak 26,8%-a 


201. 


Mercedes Zobel de 

Ayala McMicking 

Enrique Zobel de 

Ayala 

Jaime Zobel de 

Ayala 


84 
65 

58 


Fulop-szigetek 


1,2 


Mermac Inc. (Ayala Land, 

Bank of the Phihppine 

Islands, Ayala and Fgu., 

szallodak, radioallomasok) 


202. 


Fabio Bertarelli 


68 


Svajc 


1,1 


Az Ares Serono gyogyaszati 

ceg 87,7%-a 


203. 


Robert Bosch Jr. 


64 


Nemetorszag 


1,1 


Robert Bosch 

Co.(aut6alkatreszek, 

fogyasztoi elektronika, 

egeszsegugyi berendezesek) 


204. 


Rolf Deyhle 


53 


Nemetorszag 


1,1 


Ingatlanok, mozik, zenes 
szinhazak, mukincsek 


205. 


Michel Fribourg 


79 


Egy. Allamok 


1,1 


A Continental Grain 100, az 

Overseas Ship Holding 

Co.8,6%-a 



206. 


David Geffen 


49 


Egy. Allamok 


1,1 


Keszpenz a Geffen Records 

MCA-nek tortent 

eladasabol. ingatlanok 


207. 


Mehmet Emin 
Karamehmet 


47 


Torokorszag 


1,1 


A Cukurova Group ipari 
vallalatcsoport 51%-a 


208. 


Jack N. Mandel 

Joseph C. Mandel 

Morton L. Mandel 


79 

77 
69 


Egy. Allamok 


1,1 


A Premier Industrial Corp. 
57,8%-a 


209. 


Roger Miliken 
Gerrish Miliken 


76 

75 


Egy. Allamok 


1,1 


A Miliken & Co. 34, a 

Mercantile Stores 31%-a, 

ingatlanok 


210. 


Harry F. 
Oppenheimer 

Nicholas F. 
Oppenheimr 


84 

47 


Del-AFrika 


1,1 


Az Anglo American Corp. 

aranykitermelo ceg 8,3, a 

Minorco 7%-a, a De Beers 

Consolidated Diamond 

Mines, nemzetkozi 

kereskedelem, keszpenz, 

ingatlanok 


211. 


Donald W. 
Reynolds 


85 


Egy. Allamok 


1,1 


Donrey Media Group, 
ingatlanok 


212. 


Edmond de 
Rothscdhild baro 


66 


Svajc 


1,1 


Cie Financiere Edmond de 

Rothschild, reszesedes az 

Hachettes-ben es mas 

francia vallalatokban, 

ingatlanok 


213. 


Wolfgang Schuppli 


70 


Nemetorszag 


1,1 


A Deurag Legal Expenses 

Insurance 100, a WMF AG 

40,aPfaffAG 

Kaiserslautern 26%-a, 

muncheni ingatlanok, 

jelzaloghitel-bankok 


214. 


Abdulaziz Abdullah 
el-Szulejman sejk 


58 


Szaiid- Arabia 


1,1 


Rolaco Services epitoipari 

ceg, ingatlanok, 

cementgyarak, bankok, 

hajozas 


215. 


Roberto Andrade 
Gabriel Andrade 


77 
66 


Brazflia 


1,0 


Az Andrade Gutierrez 
vallalatcsoport 67%-a 


216. 


Heinz Heinrich 
Bauer 


52 


Nemetorszag 


1,0 


A Bauer Verlag kiadoi 

birodalom 96%-a, Carrera 

Optic, Winn's uzletlanc 


217. 


Dhanin 
Cheravanont 


52 


Thaifold 


1,0 


Reszesedesek a Charoen 

Pokphand hongkongi, 

indoneziai es tajvani 

vallalataiban 

(elelmiszeripar, allati eledel, 

vegyipar, tavkozles) 



218. 


Nejat Ferit Eczabasi 


79 


Torokorszag 


1,0 


Eczabasi Group 
(gyogyszeripar, keramia) 


219. 


Joachim Egon von 
Furstenberg herceg 


69 


Nemetorszag 


1,0 


A Furstenbergische Brauerei 

KG 100%-a, bankok, 

ingatlanok 


220. 


Gunter Herz 


52 


Nemetorszag 


1,0 


A Tchibo Frisch-Rost-Kaffee 

100, a Beiersdorf kozmetikai 

ceg 25%-a 


221. 


Abdul-Latif 
Dzsameel 


75 


Szaiid- Arabia 


1,0 


A Toyota kizarolagos 

ertekesitoje az orszagban, 

ingatlanok 


222. 


Edward C. Johnson 
3rd 


62 


Egy. Allamok 


1,0 


A Fidelity Investments 47%- 

a 


223. 


Leo Kirch 


65 


Nemetorszag 


1,0 


A Kirch Group 
mediabirodalom 100%-a 


224. 


Joan Kroc 


63 


Egy. Allamok 


1,0 


A McDonald's 4,9%-a, a 

gyorsetkezteto halozat 

atyjanak, Ray A. Krocnak 

az ozvegye 


225. 


Roberti Marino 


87 


Brazflia 


1,0 


A Globo Group 

mediacsoport 100, a NEC do 

Brasil 51%-a, ingatlanok 


226. 


Jacques Maus 


62 


Svajc 


1,0 


A Maus Frcres (aruhazak, 
ettermek, hipermarketek) 

50%-a 


227. 


Enrique Molina 


58 


Mexiko 


1,0 


A Grupo Embotellador 

uditoital-gyarto ceg 80%-a, 

cukorgyarak, ingatlanok, 

autogyarak vezerkepviseletei 


228. 


Philippe Nordmann 


60 


Svajc 


1,0 


A Maus Frcres 50%-a 


229. 


Jack Rudin 
Lewis Rudin 


68 
65 


Egy .Allamok 


1,0 


Rudin management Co. 
ingatlanok Manhattanben 


230. 


Abdul-Madzsid 
Shoman 


80 


Jordania 


1,0 


Az Arab Bank ltd., a Kozel- 

Kelet legnagyobb 

maganbankjanak 20%-a 


231. 


Sir John Swire 
Sir Adrian Swire 


65 
60 


Nagy-Britannia 


1,0 


A John Swire & Sons 

(hajozas, legi kozlekedes, 

epitoipar, biztositas) 65%-a 


232. 


Albert von Thurn 
und Taxis herceg 


9 


Nemetorszag 


1,0 


Ingatlanok Nemetorszagban, 

Kanadaban, Brazihaban, 

sorgyarak, miikincsek, 

kastelyok 



233. 


Vardis J. 
Vardinoiannisz 


59 


Gorogorszag 


1,0 


Vardinoiannisz Group 

(hajozas, koolajtermeles es - 

finomitas, ingatlanok, 

kiadovallalat, 


-' 










idegenforgalom) 



Kozlekedes 



A vilag gepkocsiallomanya (millio darab) 



Megnevezes 


Osszes 


Szemely 
gepkocsi 


Autobusz es 
tehergepkocsi 


Megnevezes 


Osszes 


Szemely 
gepkocsi 


Autobusz 
tehergepkoc 


I. Vilag osszesen 








1986 


500,3 


382,9 


117 


1950 


60,8 


49,0 


11,8 


1987 


515,8 


393,6 


122 


1960 


117,8 


91,1 


26,7 


1988 


536,2 


407,7 


128 


1970 


246,6 


193,8 


52,8 


1989 


555,5 


423,4 


132 


1980 


420,0 


326,3 


93,7 


1990 


579,1 


442,0 


137 


1985 


483,8 


370,5 


113,3 


1991 


593,4 


453,3 


140 


II. Vilagreszenkent 
















1970 1980 


Eszak-Amerika 


116,5 


95,9 


20,6 


Eszak-Amerika 


172,4 


133,8 


38 


Nyugat-Europa 


74,3 


65,4 


8,9 


Nyugat-Europa 


116,6 


105,0 


11 


Tavol-Kelet 


21,2 


11,0 


10,2 


Tavol-Kelet 


46,6 


28,5 


18 


Kelet-Europa 


10,4 


4,7 


5,7 


Kelet-Europa 


30,6 


20,3 


10 


Kozep- es Del- 
Amerika 


10,2 


6,6 


3,6 


Kozep- es Del- 
Amerika 


25,6 


18,8 


6 


Egyeb teruletek* 


14,0 


10,2 


3,8 


Egyeb 
teruletek* 


28,2 


19,9 


8 


1985 1989 


Eszak-Amerika 


185,0 


141,6 


43,4 


Eszak-Amerika 


205,1 


156,8 


48 


Nyugat-Europa 


138,1 


122,9 


15,2 


Nyugat-Europa 


159,4 


140,5 


18 


Tavol-Kelet 


60,4 


34,9 


25,5 


Tavol-Kelet 


76,4 


43,6 


32 


Kelet-Europa 


36,6 


25,3 


11,3 


Kelet-Europa 


43,4 


31,2 


12 


Kozep- es Del- 
Amerika 


32,7 


24,2 


8,5 


Kozep- es Del- 
Amerika 


34,8 


26,0 


8 


Egyeb teruletek* 


31,0 


21,6 


9,4 


Egyeb 
teruletek* 


36,4 


25,3 


11 





1987 








1990 






Eszak-Amerika 


194,7 


150,5 


44,2 


Eszak-Amerika 


208,8 


160,2 


48 


Nyugat-Europa 


147,3 


130,4 


16,9 


Nyugat-Europa 


167,0 


146,9 


20 


Tavol-Kelet 


65,8 


37,4 


28,4 


Tavol-Kelet 


81,7 


47,3 


34 


Kelet-Europa 


40,4 


27,8 


12,6 


Kelet-Europa 


48,6 


35,1 


13 


Kozep- es Del- 
Amerika 


34,7 


24,8 


9,9 


Kozep- es Del- 
Amerika 


35,4 


26,0 


9 


Egyeb teruletek* 


32,9 


22,7 


10,2 


Egyeb 
teruletek* 


37,6 


26,5 


11 




1988 








1991 






Eszak-Amerika 


198,9 


152,5 


46,4 


Eszak-Amerika 


207,5 


158,2 


49 


Nyugat-Europa 


153,3 


135,2 


18,1 


Nyugat-Europa 


171,1 


150,6 


20 


Tavol-Kelet 


71,7 


39,9 


31,8 


Tavol-Kelet 


87,6 


51,9 


35 


Kelet-Europa 


42,5 


30,2 


12,3 


Kelet-Europa 


52,2 


38,4 


13 


Kozep- es Del- 
Amerika 


34,2 


25,2 


9,0 


Kozep- es Del- 
Amerika 


36,7 


25,9 


10 


Egyeb teruletek* 


35,6 


24,7 


10,9 


Egyeb 
teruletek* 


38,3 


28,2 


10 



* Afrika, Kozep-Kelet, Karib-szigetek, Oceania. 

Az egy szemelygepkocsira juto lakosok szama foldreszenkent 



Foldresz 


1971 


1991 


Foldresz 


1971 


1991 


Eszak-Amerika 


t,4 


1,8 


Kelet-Europa 


76,6 


'12,7 


Nyugat-Europa 


5,5 


>,5 


Kozel-Kelet 


74,5 


26,0 


Oceania* 


10,8 


>,8 


Azsia 


159,4 


60,4 


Karib-tengeri orszagok 


26,4 


14,6 


Afrika 


111,5 


■72,4 


Kozep- es Del-Amerika 


38,3 


16,9 









* Ausztralia es Uj-Zeland 



Az 1000 lakosra juto gepkocsik szama 



Orszag 1980 1985 1988 1989 1990 


Egyesult Allamok 


598 


n. a. 


631 639 631 


Kanada 


427 


432 


466 480 501 


NSZK 


377 


424 


470 480 489 


Svajc 


355 


406 


424 426 436 


Olaszorszag 


313 


392 


409 421 435 


Svedorszag 


347 


377 


413 421 429 


Franciaorszag 


341 


380 


403 410 415 


^usztria ] 298] 335] 366] 38l] 409' 



Norvegia 302 365 386 398 406 


Belgium 


321 


339 364 


376 


386 


Finnorszag 


256 


314 363 


381 


384 


Nagy-Britannia 


273 


314 359 


376 


381 


Hollandia 


322 


340 356 


363 


372 


Dania 


271 


294 311 


313 


314 


Spanyolorszag 


201 


240 276 


295 


306 


Japan 


202 


230 251 


265 


272 


Portugalia 


130 


134 209 


224 


249 


NDK 


160 


199 225 


234 


241 


Csehszlovakia 


138 


174 192 


200 


207 


Magyarorszdg 


95 


135 170 


172 


191 


Gorogorszag 


89 


121 151 


158 


164 


Bulgaria 


n. a. 


109 136 


141 


148 


Jugoszlavia 


109 


122 131 


140 


148 


Lengyelorszag 


67 


99 119 


128 


134 


Brazilia 


67 


68 67 


n. a. 


n. a. 


Romania 


n. a. 


39 48 


51 


60 


Szovjetunio 


31 


41 51 


n. a. 


58 


[Torokorszag 1 15] 2o] 23] 23] 3l' 



A 10 vezeto szemelygepkocsi-gyarto orszag reszesedese a 
vilagtermelesbol 



Orszag 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


Mdb 


% 


Mdb 


% 


Mdb 


% 


Mdb 


% 


Mdb 


% 




Japan 


7,1 


24,3 


7,6 


23,0 


^,1 


24,3 


9,9 


26,4 


^,8 


27,6 


Egyesult Allamok 


6,4 


21,9 


8,2 


24,8 


6,8 


18,2 


6,1 


16,3 


^,4 


15,2 


Nemet-orszag* 


3,5 


12,0 


4,2 


12,7 


\i,6 


12,3 


4,7 


12,5 


K7 


13,2 


Francia- 
orszag 


2,9 


9,9 


2,6 


7,9 


3,4 


9,1 


3,3 


8,8 


3,2 


9,0 


Spanyol- 
orszag 


1,0 


3,4 


1,2 


3,6 


1,6 


4,3 


1,7 


4,5 


1,8 


5,1 


Olasz- 
orszag 


1,4 


4,8 


1,4 


4,2 


2,0 


5,3 


1,9 


5,1 


1,6 


4,5 


Nagy-Britannia 


1,0 


3,4 


1,0 


3,0 


1,3 


3,5 


1,3 


3,7 


1,2 


^,4 


Belgium 


0,9 


3,1 


1,0 


3,0 


1,1 


\l,9 


1,1 


2,9 


1,1 


^,1 


Szovjetunio 


1,3 


4,5 


1,3 


^,9 


1,2 


^,2 


1,3 


3,5 


1,0 


^,8 


Kanada 


0,8 


2'7 


I'l 


3,3 


1,0 


2'7 


0,9 


2'4 


0,9 


2,5 



Egyutt 


26,3 


90,0 


29,6 


89,4 ^2,1 


85,8 


32,2 


85,9 ^0,7 


86,5 


|Vilag osszesen 


29,2 


]ioo,o 


]33,1 


]lOO,0 ]37,4 


]ioo,o 


]37,5 


]lOO,0 ]35,5 


]ioo,o 



* Az NSZk adatai 



A vilag legnagyobb szemelygepkocsi gyarto vallalatai, 1990 



Helyezes 


Vallalat 


Gyarto 

orszagok 

szama 


Eloallitott 
ezer db 


Reszesedes a 

vilag 

termelesebol 

(%) 


1. 


Ford* 


8 


4316,3 


11,5 


2. 


GM** 


8 


4228,6 


11,3 


3. 


Toyota 


2 


3478,9 


9,3 


4. 


Volkswagen+Audi 


5 


2753,3 


7,3 


5. 


Nissan 


4 


2222,9 


5,9 


6. 


Peugeot+Talbot+Citroen 


5 


2211,4 


5,9 


7. 


Renault 


6 


1940,2 


5,2 


8. 


Fiat*** 


2 


1636,7 


4,4 


Vezeto 

vallalatok 

osszesen 






22788,3 


60,8 


Tobbi gyarto 






14711,7 


39,2 


Vilag osszesen 






37500,0 


100,0 



* Ford, Mercury, Lincoln, Falcon, Brasil. 

** Chevrolet, Pontiac, Oldsmobile, Buick, Cadillac, Opel, Vaushall, Holden. 

*** Fiat, Lancia, Autobianchi, Ferrari, Murati, Automoveis. 



Uj szemelygepkocsik uzembe helyezese (ezer darab) 



Orszag 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Egyesult Allamok 


10889,0 


10123,0 


10480,0 


9853,0 


9160,0 


8234,0 


Japan 


3091,1 


3350,8 


3827,1 


4367,4 


4779,1 


4576,0 


NSZK 


2379,1 


2915,7 


2808,0 


2831,6 


3040,8 


3428,4 


Franciaorszag 


1267,4 


1535,7 


1639,1 


1611,2 


2286,9 


2031,4 


Nagy-Britannia 


1908,5 


2068,6 


2216,0 


2762,5 


2076,0 


1665,8 


Olaszorszag 


1645,6 


1943,3 


2167,4 


2392,0 


2395,8 


n. a. 


Spanyolorszag 


575,1 


927,1 


1080,6 


1149,4 


1004,0 


914,0 


Kanada 


1137,2 


1072,1 


1055,9 


988,1 


884,6 


873,2 


Del-Korea 


91,5 


180,1 


273,6 


440,7 


516,2 


674,0 


Belgium 


378,2 


420,3 


443,5 


461,2 


499,1 


498,6 


[Hollandia ] 495,7] 555,7] 480,6] 495,7] 502,7] 490,4' 



Ausztralia 


530,2 


369,3 


418,7 


464,0 


486,6 


417,3 


Svajc 


265,5 


303,4 


319,4 


339,0 


323,0 


310,1 


Ausztria 


242,7 


243,2 


244,9 


276,1 


288,6 


303,7 


Torokorszag 


63,9 


105,8 


116,5 


124,3 


213,9 


217,5 


Svedorszag 


266,6 


322,1 


349,6 


314,1 


235,2 


194,7 


Del-afrikai 
Koztarsasag 


173,0 


200,2 


209,8 


203,3 


169,0 


182,6 


Gorogorszag 


109,4 


74,2 


76,0 


102,3 


132,5 


176,8 


Uj-Zeland 


84,4 


89,6 


88,6 


135,0 


159,7 


103,0 


Finnorszag 


139,0 


152,3 


178,5 


177,6 


139,0 


92,5 


Dania 


157,6 


124,4 


88,8 


78,5 


89,8 


83,8 


Norvegia 


165,0 


119,2 


71,0 


56,9 


63,7 


54,9 



A vilag vezeto szemelygepkocsi-exportorei (ezer darab) 



Orszag 


Osszesen 


Ebbol 


Nyugat- 
Europaba 


Eszak- 
Europaba 


Tavol-Keletre 


Kozel-Keletre 


Egyeb 
teruletekre 




1986 


Japan 


4554 


1306 


2571 


192 


100 


38 


NSZK 


2519 


1866 


495 


66 


29 


t 


Kanada+Egyesult 
Allamok 


1880 


13 


1842 


4 


13 




Franciaorszag 


1540 


1293 


74 


23 


29 


12 


Olaszorszag 


601 


545 


12 


10 


12 


2 


Svedorszag 


224 


79 


131 


5 


2 




Nagy-Britannia 


201 


141 


29 


6 


15 


1 


Osszesen 


11519 


5243 


5154 


306 


200 


61 


1988 


Japan 


4415 


1436 


2274 


190 


133 


38 


NSZK 


2506 


2006 


282 


132 


26 


t 


Kanada+Egyesult 
Allamok 


1982 


49 


1810 


72 


40 


1 


Franciaorszag 


1806 


1576 


25 


55 


43 


It 


Olaszorszag 


686 


623 


5 


28 


12 


1 


Del-Korea 


546 


19 


513 


6 


5 




Nagy-Britannia 


261 


189 


34 


14 


7 


1 


Svedorszag 


192 


68 


103 


12 


2 





Osszesen 


12394 


5966 


5046 


509 


268 


6C 


1989 


Japan 


4334 


1430 


2181 


206 


141 


3' 


NSZK 


2722 


2221 


240 


169 


25 


t 


Kanada+Egyesult 
Allamok 


1899 


1673 


10 


65 


35 


11 


Franciaorszag 


1852 


20 


1727 


57 


37 


1 


Olaszorszag 


694 


647 


3 


21 


6 


1 


Del-Korea 


330 


21 


277 


23 


3 




Nagy-Britannia 


339 


256 


33 


26 


7 


1 


Svedorszag 


291 


125 


136 


21 


3 




Osszesen 


12461 


6393 


4607 


588 


257 


61 


1990 


Japan 


4483 


1510 


2114 


505 


164 


IS 


NSZK 


2670 


2165 


296 


184 


10 


1 


Kanada+Egyesult 
Allamok 


1429 


1172 


22 


105 


8 


12 


Franciaorszag 


2037 


53 


1742 


175 


32 


2 


Olaszorszag 


743 


698 


8 


18 


4 


1 


Del-Korea 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. 


Nagy-Britannia 


414 


347 


30 


29 


2 




Svedorszag 


184 


81 


78 


22 


1 




Osszesen 


11960 


6026 


4290 


1038 


221 


38 




1991 


Japan 


4452 


1508 


2009 


456 


247 


22 


NSZK 


2185 


1794 


196 


136 


38 


7 


Kanada+Egyesult 
Allamok 


1974 


95 


1703 


84 


60 


2 


Franciaorszag 


1996 


1764 


2 


96 


12 


12 


Olaszorszag 


638 


602 


2 


7 


14 


1 


Del-Korea 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. 


Nagy-Britannia 


605 


558 


15 


23 


2 




Svedorszag 


228 


98 


91 


25 


1 


1 


Osszesen 


12078 


6419 


4018 


827 


374 


44 



A 10 vezeto 
vilagtermelesbol 



tehergepjarmu-gyarto orszag reszesedese a 



Orszag 1980 1985 1989 1990 1991 


Mdb 


% M db 


% M db 


% M db 


% Mdb % 


Japan 


3,9 


42,4 


4,6 39,3 


4,0 


32,0 


3,5 


30,4 3,5 


31,8 


Egyesult Allamok 


1,6 


17,4 


3,6 29,9 


4,0 


32,0 


3,7 


32,2 3,4 


30,9 


Kanada 


0,5 


5,5 


0,9' 7,7 


0,9 


7,2 


0,8 


7,0' 0,8 


7,3 


Szovjetunio 


0,8 


8,7 


0,9' 7,7 


0,6 


4,8 


0,6 


5,2' 0,7 


6,4 


Francia-orszag 


0,4 


4,3 


0,4 3,4 


0,5 


4,0 


0,5 


4,3 0,4 


3,6 


NSZK 


0,4 


4,3 


0,2 1,7 


0,3 


2,4 


0,3 


2,6 0,4 


3,6 


Spanyolorszag 


0,1 


1,1 


0,2 1,7 


0,4 


3,2 


0,4 


3,5 0,3 


2,7 


Brazilia 


0,2 


2,2 


0,2 1,7 


0,3 


2,4 


0,3 


2,6 0,3 


2,7 


Nagy-Britannia 


0,4 


4,3 


0,2 1,7 


0,3 


2,4 


0,3 


2,6 0,2 


1,8 


Olaszorszag 


0,2 


2,2 


0,2 1,7 


0,2 


1,6 


0,2 


1,7 0,2 


1,8 


Egyutt 


8,5 


92,4 


11,3 96,5 


11,5 


92,0 


10,6 


92,2 10,2 


92,7 


Vilag osszesen I 9,2] 100,o] 11,7] 100,o] 12,5] 100,o] 11,5] 100,o] ll,o] 100,0 



A vilag elso 20 tehergepjarmu-gyarto vallalata (ezer darab) 


Vallalat Orszag 1985 1988 1989 1990 1991 


Ford 


Egyesult Allamok 


1218,0 


1524,5 


1496,2 


1385,1 


1255,1 


Toyota 


Japan 


1096,3 


985,8 


920,8 


866,5 


905,0 


Chevrolet 


Egyesult Allamok 


1181,9 


1259,3 


1219,8 


1068,6 


868,1 


Mitsubishi 


Japan 


581,9 


621,5 


541,1 


499,7 


491,5 


Nissan 


Japan 


671,7 


482,6 


456,0 


458,2 


445,3 


Chrysler Corp. 


Kanada 


390,1 


382,1 


367,9 


368,8 


388,8 


Daihatsu 


Japan 


417,4 


483,4 


400,6 


263,3 


373,1 


Isuzu 


Japan 


374,0 


417,2 


367,7 


360,8 


340,5 


Suzuki 


Japan 


545,7 


549,5 


438,3 


327,1 


326,9 


Dodge 


Egyesult Allamok 


213,9 


391,1 


401,6 


n. a. 


n. a. 


Mazda (Toyo) 


Japan 


378,6 


340,5 


302,4 


304,6 


300,5 


GM 


Egyesult Allamok 


356,5 


386,5 


372,4 


326,9 


288,5 


GM 


Kanada 


280,7 


324,9 


324,8 


292,7 


284,7 


Renault 


Franciaorszag 


214,0 


295,7 


324,5 


299,2 


278,5 


Fuji (Subaru) 


Japan 


324,7 


318,8 


246,0 


197,2 


198,2 


Daimler-Benz 


NSZK 


131,3 


144,8 


151,8 


158,5 


177,8 


^eepAMGen. ] Egyesult Allamok] 239,2] 255,9] 249,6] 172,o] 161,3 



Honda 


Japan 


163,9 


220,6 


207,5 


160,3 


143,4 


Ford 


Nagy-Britannia 


101,4 


132,8 


144,0 


131,8 


122,2 


Ford 


Kanada 


163,6 


162,9 


155,5 


131,4 


104,1 


Vilag osszesen 




11735,0 


12903,0 


12502,0 


11536,0 


10998,0 



Az autopalya-halozat hossza (km) 








Orszag 

Ev 


Autopalya- 
hossz 


Orszag 

Ev 


Autopalya- 
hossz 


Orszag 

Ev 


Autopalya- 
hossz 


Ausztria 


Belgium 


Bulgaria 


1980 


938 


1980 


1192 


1980 


112 


1985 


1261 


1985 


1456 


1985 


221 


1986 


1335 


1986 


1526 


1986 


228 


1987 


1372 


1987 


1526 


1987 


244 


1988 


1405 


1988 


1613 


1988 


258 


1989 


1407 


1989 


1613 


1989 


266 


1990 


1470 


1990 


1613 


1990 


n. a. 


1991 


1463 


1991 


1651 


1991 


295 


Csehszlovakia 


Dania 


Egyesult Allamok 


1981 


373 


1980 


516 


1980 


65328 


1985 


n. a. 


1985 


593 


1985 


n. a. 


1986 


481 


1986 


593 


1986 


n. a. 


1987 


488 


1987 


599 


1987 


n. a. 


1988 


489 


1988 


603 


1988 


n. a. 


1989 


527 


1989 


601 


1989 


n. a. 


1990 


527 


1990 


650 


1990 


n. a. 


1991 


551 


1991 


710 


1991 


72448 


Finnorszag 


Franciaorszag 


Hollandia 


1980 


204 


1980 


4481 


1980 


1780 


1985 


204 


1985 


6471 


1985 


1872 


1986 


204 


1986 


6555 


1986 


1973 


1987 


215 


1987 


6766 


1987 


2000 


1988 


214 


1988 


n. a. 


1988 


2040 


1989 


215 


1989 


n. a. 


1989 


2045 


1990 


225 


1990 


n. a. 


1990 


2061 


1991 


249 


1991 


6850 


1991 


2090 


Japan 


Jugoszlavia 


Kanada 



1980 


2579 


1980 


386 


1980 


4939 


1985 


3551 


1983 


630 


1985 


6268 


1986 


3721 


1986 


n. a. 


1986 


n. a. 


1987 


3721 


1987 


665 


1987 


n. a. 


1988 


3721 


1988 


665 


1988 


n. a. 


1989 


n. a. 


1989 


670 


1989 


n. a. 


1990 


n. a. 


1990 


n. a. 


1990 


n. a. 


1991 


n. a. 


1991 


731 


1991 


n. a. 


Magyarorszag 


Nagy-Britannia 


NSZK 


1980 


130 


1980 


2694 


1980 


7292 


1985 


200 


1985 


2879 


1985 


8198 


1986 


217 


1986 


2971 


1986 


8250 


1987 


218 


1987 


2971 


1987 


8416 


1988 


218 


1988 


3100 


1988 


8618 


1989 


218 


1989 


3093 


1989 


8539 


1990 


267 


1990 


3183 


1990 


8822 


1991 


269 


1991 


3213 


1991 


8959 


Olaszorszag 


Spanyolorszag 


Svajc 


1980 


5900 


1980 


1182 


1980 


n. a. 


1985 


5955 


1985 


2142 


1985 


1054 


1986 


5997 


1986 


2142 


1986 


1075 


1987 


6083 


1987 


2262 


1987 


1114 


1988 


6091 


1988 


2344 


1988 


n. a. 


1989 


6106 


1989 


2424 


1989 


1120 


1990 6743 


1990 2424 


1990 1150 


1991 ] 6216] 199l] 2632] 199l] 1159 



A kozuti baleset kovetkezteben meghaltak szama 100 millio gepjarmu- 
kilometerre 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


Sved- 
orszag 


1,9 


1,9 


1,4 


1,4 


1,2 


Dania 


2,7 


2,8 


2,3 


2,3 


2,2 


Norvegia 


1,9 


1,8 


1,4 


1,4 


1,2 


Olasz- 
orszag 


3,8 


2,8 


2,4 


n. a. 


n. a. 


Egyesult 
Allamok 


2,1 


1,5 


1,5 


1,4 


1,4 


Svajc 


3,5 


2,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Hollandia 

-' 


3,0 


1,9 


1,5 


1,5 


1,4 


Ausztria 


5,7 


3,9 


3,8 


3,5 


3,4 



Finn- 
orszag 


2,1 


1,7 


1,8 


1,9 


1,6 


Francia- 
orszag 


4,8 


3,7 


4,2 


n. a. 


n. a. 


NSZK 


3,9 


2,4 


2,0 


1,9 


1,7 


Belgium 


6,9 


4,8 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Nagy- 
Britannia 


2,5 


1,9 


2,0 


1,9 


1,8 


Spanyol- 
orszag 


7,1 


6,5 


6,5 


6,9 


6,6 


Japan 


2,3 


2,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Magyar- 
orszag 


10,0 


8,7 


7,0 


7,0 


7,1 



A kozuti baleset 
gepjarmure 



kovetkezteben meghaltak szama 1000 kozuti 



Orszag 1980 1985 1988 1989 1990 


Norvegia 


2,7 


2,4 


2,0 


2,0 


2,0 


Japan 


2,1 


2,0 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Svedorszag 


2,7 


2,4 


2,2 


2,3 


2,2 


Olaszorszag 


4,5 


2,9 


2,4 


2,4 


2,4 


Hollandia 


4,1 


2,7 


2,4 


2,5 


2,5 


Nagy-Britannia 


4,0 


2,7 


2,6 


2,5 


2,5 


NSZK 


5,3 


3,1 


2,7 


2,6 


2,6 


Egyesult Allamok 


3,3 


2,6 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Svajc 


5,1 


3,2 


3,1 


3,0 


3,1 


Finnorszag 


4,0 


3,1 


3,2 


3,4 


3,5 


Dania 


4,2 


4,4 


3,8 


3,9 


4,0 


Franciaorszag 


5,9 


4,4 


4,1 


4,0 


4,5 


NDK 


6,8 


4,7 


4,1 


4,2 


4,5 


Ausztria 


7,1 


4,9 


4,8 


4,4 


4,7 


Csehszlovakia 


8,3 


5,4 


n. a. 


4,7 


n. a. 


Belgium 


7,1 


5,0 


5,0 


4,9 


5,1 


Spanyolorszag 


5,6 


4,5 


5,0 


5,2 


5,6 


Gorogorszag 


9,7 


9,1 


6,8 


5,4 


n. a. 


Portugalia 


n. a. 


n. a. 


9,8 


8,6 


8,9 


Magyarorszdg 


14,2 


10,9 


8,5 


//,/ 


12,0 


Lengyelorszag 


19,6 


10,3 


8,8 


14,4 


12,0 


Romania 


n. a. 


11,3 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Jugoszlavia 


19,0 


13,4 


13,5 


12,7 


13,0 


Torokorszag 33,7 35,6 35,1 34,5 34,0 



A kozuti baleset kovetkezteben meghaltak szama 100000 lakosra 



Orszag 1980 1985 1988 1989 1990 


Romania 


3,8 


5,8 


5,2 


n. a. 


6,8 


Norvegia 


8,9 


9,7 


9,8 


9,9 


7,8 


Japan 


7,4 


7,6 


7,5 


n. a. 


n. a. 


Svedorszag 


10,2 


9,7 


9,6 


9,4 


9,1 


Nagy-Britannia 


11,1 


9,4 


n. a. 


9,7 


9,2 


Hollandia 


7,1 


9,9 


9,3 


9,8 


9,3 


Csehszlovakia 


12,4 


9,9 


9,4 


10,3 


10,4 


NDK 


12,0 


10,0 


9,9 


10,7 


10,8 


Torokorszag 


8,4 


11,1 


12,6 


13,0 


11,1 


Olaszorszag 


15,2 


12,5 


12,1 


11,6 


11,6 


Dania 


13,5 


15,1 


13,9 


13,1 


12,3 


NSZK 


21,2 


13,8 


13,5 


12,9 


12,8 


Finnorszag 


11,5 


11,0 


13,2 


14,8 


13,1 


Svajc 


19,7 


14,0 


14,3 


14,1 


14,3 


Gorogorszag 


12,7 


17,2 


15,1 


16,9 


17,3 


Lengyelorszag 


16,9 


12,6 


12,8 


17,8 


17,9 


Spanyolorszag 


13,4 


12,7 


16,3 


18,5 


17,9 


Egyesult Allamok 


22,4 


18,3 


19,1 


18,3 


18,1 


Ausztria 


23,1 


18,0 


19,0 


18,4 


18,2 


Franciaorszag 


23,0 


18,9 


18,9 


18,7 


18,3 


Belgium 


24,3 


18,3 


19,9 


20,1 


19,9 


Magyarorszdg 


15,2 


16,5 


16,1 


20,4 


20,5 


Jugoszlavia 


22,6 


17,8 


19,3 


19,5 


20,9 


Portugalia n. a. n. a. 24,6 22,7 22,9 



A vilag legnagyobb kereskedelmi flottai* (MBRT**) 



Orszag 1980 1985 1987 1988 1989 1990 1991 


Liberia 


80,3 58,2 


51,5 


49,7 47,9 54,7 


52,4 


Panama 


24,2 40,7 


43,3 


44,6 47,4 39,3 


44,9 


Japan 


41,0 39,9 


35,9 


32,1 28,0 27,1 


26,4 


Szovjetunio 


23,4 24,7 


25,2 


25,8' 25,9 26,7 


26,4 


Norvegia 


22,0 15,3 


9,2 


9,4 15,6 23,3 


23,6 


Gorogorszag 


39,5 31,0 


23,6 


22,0 21,3 20,5 


22,8 


[Egyesult Allamok ] 18,5] 19,5] 20,2] 20,8] 20,6] 21,3] 20,3' 



Ciprus 2,1 8,2 15,7 18,4 18,1 18,3 20,3 


Bahama-szigetek 


0,1 


3,9 


9,1 


9,0 


11,6 


13,5 


17,5 


Kina 


6,9 


10,6 


12,3 


12,9 


13,5 


13,9 


14,3 


Fulop-szigetek 


1,9 


4,6 


8,7 


9,3 


9,4 


8,5 


8,6 


Szingapiir 


7,7 


6,5 


7,1 


7,2 


7,3 


7,8 


8,5 


Olaszorszag 


114 


8,8 


7,8 


7,8 


7,6 


8,0 


8,1 


Del-Korea 


4,3 


7,2 


7,2 


7,3 


7,8 


7,8 


7,8 


Malta 














6,9 


Nagy-Britannia 


27,1 


14,3 


8,5 


8,3 


7,6 


6,7 


6,6 


India 


5,9 


6,6 


6,7 


6,2 


6,3 


6,5 


6,5 


Nemetorszag 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


6,0 


Hongkong 


1,7 


6,9 


8,0 


7,3 


6,2 


6,6 


5,9 


Brazilia 


4,5 


6,1 


6,3 


6,1 


6,1 


6,0 


5,9 


Tajvan 


2,0 


4,3 


4,5 


4,6 


5,2 


5,8 


5,9 


Dania 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


5,9 


Egyutt 


324,2 


317,3 


310,8 


308,8 


313,4 


322,3 


351,5 


fVilag osszesen ] 419,9] 416,3] 403,5] 403,4] 410,5] 420,o] 436,0 



* 5 MBRT felett. ** MBRT = millio bruttoregisztertonna 



A vilag vezeto hajogyarto orszagai* (MBRT) 



Orszag 1985 1988 1989 1990 1991 


Japan 


9,5 


4,0 


5,4 


6,8 


7,3 


Del-Korea 


2,6 


3,2 


3,1 


3,5 


3,5 


Nemetorszag** 


0,6 


0,5 


0,4 


0,9 


1,0 


Tajvan 


0,3 


0,5 


0,4 


0,7 


0,5 


Jugoszlavia 


0,3 


0,3 


0,5 


0,5 


0,4 


Dania 


0,5 


0,4 


0,3 


0,4 


0,4 


Kina 


0,2 


0,3 


0,3 


0,4 


0,3 


Spanyolorszag 


0,6 


0,2 


0,2 


0,4 


0,3 


Romania 


0,2 


0,1 


n. a. 


n. a. 


0,3 


NDK 


0,4 


0,3 


0,3 


0,2 


- 


Lengyelorszag 


0,4 


0,3 


0,2 


0,1 


0,2 


Szovjetunio 


0,6 


0,3 


0,2 


0,1 


0,2 


Finnorszag 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


Hollandia 


0,2 


0,1 


0,1 


n. a. 


0,2 


Nagy-Britannia 


0,2 


0,1 


0,1 


0,1 


0,2 


|Norvegia ] 0,l] 0,o] 0,o] n. a.] 0,l' 



Egyutt 




16,9 


10,8 


11,7 


14,3 


15,1 


Vilag osszesen 




18,2 


10,9 


13,2 


15,9 


16,1 



* 100 000 BRT felett. ** 1990-ig az NSZK adatai. 

A belvfzi hajoutak hossza n eh any orszagban (km) 



Orszag 1990 Orszag 1990 


Ausztria 


358 


Luxemburg 37 


Belgium 


1951 


Magyarorszag 1622 


Bulgaria 


471 


Nagy-Britannia 2351 


Csehszlovakia 


483 


NDK 2319 


Egyesult Allamok 


20573 


NSZK 4447' 


Finnorszag 


6239 


Olaszorszag 1366 


Franciaorszag 


8500 


Portugalia 124 


Hollandia 


5016 


Romania 1659 


Jugoszlavia 


2001 


Svedorszag 1165 


Lengyelorszag 3997 Szovjetunio 123732 



A vilag legnagyobb kontenerkikotoi* (1000 TEU**) 



Kikoto Orszag 1985 1987 1988 1989 1990 


Szingapiir 


Szingapiir 


1699 


2634 


3375 


4364 


5224 


Hongkong 


Hongkong 


2289 


3457 


4033 


4464 


5101 


Rotterdam 


Hollandia 


2654 


2838 


3289 


3617 


3666 


Kaoshiung 


Tajvan 


1901 


2779 


3083 


3383 


3495 


Kobe 


Japan 


1857 


1997 


2263 


2459 


2596 


Pusan 


Del-Korea 


1115 


1825 


2065 


2159 


2349 


Los Angeles 


Egyesult Allamok 


1104 


1580 


1652 


2056 


2116 


Hamburg 


NSZK 


1159 


1451 


1622 


1728 


1969 


New York 


Egyesult Allamok 


2367 


2089 


2096 


1988 


1898 


Keelung 


Tajvan 


1158 


1940 


1709 


1787 


1807 


Yokohama 


Japan 


1327 


1348 


1453 


1506 


1648 


Long Beach 


Egyesult Allamok 


1172 


1460 


1484 


1575 


1598 


Tokio 


Japan 


1004 


1288 


1396 


1439 


1555 


Antwerpen 


Belgium 


1243 


1345 


14700 


1474 


1549 


FeHxstowe 


Egyesult Allamok 


726 


1053 


1279 


1360 


1418 


San Juan 


Puerto Rico 


882 


1004 


1245 


1289 


1381 


Seattle JEgyesult Allamok 1 845] 1026] 1024] 104l] 1171 



Brema 


NSZK 


986 


1043 


1121 


1204 


1163 


Oakland 


Egyesult Allamok 


856 


961 


1032 


1090 


1124 


Egyutt 




26344 


33118 


36691 


39984 


42828 


Vilag osszesen 




55903 


67257 


72929 


79816 


84224 



* 1 M TEU felett. ** 1 TEU = 20 lab (6,10x2,44x2,44 m) meretii egysegrakomany (20 tonna nevleges 
tomeg). 



Reptiles 



Az ICAO-tagallamokban uzemelo sugarhajtasu kozforgalmi 
repulogepek megoszlasa (darab) 





1981 


1984 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


4 vagy 3 
pajtomiives 


3850 


3720 


3670 


3680 


3730 


3780 


3890 


3950 


2 hajtomiives 


3020 


3520 


3850 


4550 


5020 


5660 


6390 


6960 


Osszesen 


6870 


7240 


7520 


8230 


8750 


9440 


10280 


10910 


Az utas- es t 


eherforgalom 








Foldreszek 


1982 1985 


1988 


1989 


1990 


1991 




Europa 




Utaskilometer 
(millio) 


381950 


428180 


508250 


546200 


590620 


551270 




Arutonna-km 
(milllio) 


11160 


14425 


17990 


19250 


20010 


19380 




Kozel-Kelet 




Utaskilometer 
(millio) 


33210 


42670 


45620 


47780 


46950 


44970 




Arutonna-km 
(millio) 


1550 


2105 


2490 


2570 


2440 


2245 




Azsia 




Utaskilometer 
(millio) 


186840 


222310 


309230 


318790 


343840 


358970 




Arutonna-km 
(millio) 


6970 


9605 


14305 


15635 


16340 


17330 




Afrika 




Utaskilometer 
(millio) 


33670 


36680 


38050 


40790 


42340 


38320 





Arutonna-km 
(millio) 


1150 


1165 


1175 


1190 


1130 


1105 


Eszak-Amerika 


Utaskilometer 
(millio) 


446010 


566660 


726540 


741750 


783220 


759830 


Arutonna-km 
(millio) 


9020 


10580 


15045 


15965 


16180 


15730 


Latin-Amerika 


Utaskilometer 
(millio) 


60340 


68270 


77750 


84530 


87050 


87660 


Arutonna-km 
(millio) 


1855 


2105 


2460 


2630 


2740 


2780 


Osszes ICAO-tag 


allam 












Utaskilometer 
(millio) 


1142020 


1364770 


1705440 


1779840 


1894020 


1841020 


Arutonna-km 
(millio) 


31535 


39985 


53275 


57240 


58840 


58570 



A vilag legnagyobb utasforgalmu legi 


utvonalai 










Rang- 
sor 


Utvonal 


Tavolsag 
km 


Repulesi ido 
(ora : perc) 


Utasforgalom (ezer fo/ev) 


-tol 


-ig 


1986 


1987 


1989 


1990 




1. 


London 


Parizs 


387 


0:50 


2190 


2490 


3406 


3146 


2. 


London 


New York 


6400 


7:45 


2067 


2332 


2356 


2534 


3. 


Honolulu 


Tokio 


7095 


7:10 


1057 


1282 


1903 


2063 


4. 


Hongkong 


Tokio 


3340 


4:05 


1255 


1623 


1770 


1984 


5. 


Szoul 


Tokio 


11374 


2:20 


1028 


1131 


1890 


1965 


6. 


Dublin 


London 


537 


1 :10 


1113 


1377 


1719 


1917 


7. 


Kuala Lumpur 


Szingapiir 


377 


0:50 


1241 


1316 


1636 


1866 


P- 


Hongkong 


Tajpej 


927 


1 :50 


1228 


1403 


2056 


1815 


9. 


Bangkok 


Hongkong 


1792 


3:05 


1063 


1339 


1906 


1680 


10. 


Amszterdam 


London 


426 


1 :05 


1291 


1608 


1637 


1661 


11. 


Dzsakarta 


Szingapiir 


1031 


1 :45 


836 


894 


1224 


1357 


12. 


Frankfurt 


London 


740 


1 :30 


865 


1053 


1146 


1330 


13. 


New York 


Parizs 


6720 


7:05 


786 


1030 


1165 


1235 


14. 


Los Angeles 


Tokio 


10117 


11 :00 


851 


982 


1203 


1221 


15. 


Bangkok 


Szingapiir 


1661 


2:50 


778 


949 


1169 


1156 


16. 


Tajpej 


Tokio 


2442 


3:50 


1024 


1143 


1342 


1073 


17. 


New York 


Toronto 


663 


1 :50 


940 


J 1068 


J 988 


J 964 



18. Hongkong Manila 1300 2:20 650 742 956 n. a. 


19. 


Frankfurt 


New York 


7132 


7 : 15 670 


901 854 953 


20. 


Hongkong 


Szingapiir 


2976 


4 : 10 818 


885 n. a. 952 


21. 


Brusszel 


London 


390 


: 55 692 


830 903 943 


22. 


Chicago 


Toronto 


796 


1 : 35 794 


912 910 934 


23. 


London 


Zurich 


790 


1 : 30 n. a. 


788 900 904 


24. 


Algir 


Parizs 


1557 


2 : 35 755 


730 850 n. a. 


^5. ] Koppenhaga] Oslo] 58l] 1 : 15] 716] 732] n. a.] n. a.' 



A vilag legi kozlekedesi 
szerinti jaratok) 



vallalatainak forgalmi adatai (menetrend 



Megnevezes 


1982 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Osszes jaratok 
















Szallitott utasok 
(millio fo) 


764 


897 


1027 


1082 


1118 


1164 


1121 


Szallitott aru 
(millio tonna) 


11,6 


13,7 


16,1 


17,3 


18,1 


18,2 


17,6 


Utaskilometer 
(millio) 


1142 


1365 


1589 


1706 


1780 


1894 


1841 


Felszallasok 
szama (miUio) 


10,3 


11,8 


13,3 


14,0 


14,1 


14,6 


14,2 


Repult orak 
szama (miUio) 


14,8 


17,1 


19,9 


21,3 


22,9 


23,3 


23,2 


Nemzetkozi 
jaratok 
















Szallitott utasok 
(millio fo) 


170 


194 


222 


243 


263 


280 


266 


Szallitott aru 
(millio tonna) 


4,7 


5,9 


7,2 


7,9 


8,6 


8,9 


8,6 


Utaskilometer 
(millio) 


497 


589 


687 


762 


825 


893 


860 


Felszallasok 
szama (miUio) 


2,2 


2,3 


2,6 


2,8 


3,0 


3,2 


3,2 


Repult orak 
szama (miUio) 


5,3 


5,8 


6,6 


7,3 


8,0 


8,6 


8,8 



A vilag legnagyobb nemzetkozi forgalmu repuloterei, utasforgalom 
szerint (ezer fo/ev) 



Repuloter 1987 1988 1989 1990 


London, Heathrow 


28615 


30659 


32474 


35296 


Frankfurt 


17147 


18398 


19502 


21860 


Parizs, Charles de Gaulle 


14450 


16172 


18282 


20875 


London, Gatwick 


18248 


19619 


19825 


19668 


Hongkong 


12667 


15277 


16204 


18688 


Tokio, Narita 


11397 


13893 


16127 


18312 


New York, Kennedy 


17405 


18021 


17903 


18100 


Amszterdam 


13209 


14397 


15254 


16096 


Szingapiir 


10009 


11381 


12973 


14406 


^urich ] 9603] 10194] 10999] 11585 



A vilag legnagyobb forgalmu repuloterei utasforgalom szerint (ezer 
fo/ev) 



Repuloter 


1981 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1. Chicago, O'Hare 


37976 


48469 


56281 


56679 


59130 


59936 


2. Dallas, Ft. Worth 


23533 


37104 


41875 


44271 


47565 


48515 


3. Los Angeles 


32722 


37648 


44783 


44399 


44967 


45810 


4. Atlanta, Hartsfield 


37594 


42495 


47648 


45900 


43300 


n. a. 


5. London, Heathrow 


26400 


31310 


34743 


37510 


39588 


42635 


6. Tokio, Haneda 


21235 


27167 


29927 


32177 


36600 


n. a. 


7. San Francisco 


19848 


24931 


29812 


30507 


29900 


31060 


8. New York, 
Kennedy 


25752 


28945 


30192 


31166 


30323 


29787 


9. Frankfurt 


16953 


19540 


23288 


24344 


25868 


28713 


10. Denver, 
Stapleton 


22601 


28486 


32355 


31798 


27600 


n. a. 


11. Miami 


19846 


19849 


24025 


24525 


23385 


25837 


12. Parizs, Orly 


17012 


17671 


20427 


22206 


24118 


24330 


13. Honolulu 


14344 


16639 


20380 


20156 


22617 


23368 


14. Boston, Logan 


14827 


20450 


23282 


23369 


22272 


22936 


15. New York, La 
Guardia 


18146 


20542 


24226 


24159 


23158 


22754 


16. Detroit, 
Metropolitan 


n. a. 


n. a. 


19747 


19708 


21500 


22585 



17. New York, 
Newark 


n. a. 


n. a. 


23475 


22496 


20928 


22255 


18. Osaka 


17087 


17452 


19291 


20061 


21900 


n. a. 


19. London, Gatwick 


n. a. 


n. a. 


19380 


20745 


21150 


21043 


20. St. Louis, 
Lambert 


n. a. 


n. a. 


20363 


20170 


20000 


n. a. 



A nemzetkozi legi utas- es teherforgalom teruleti megoszlasa (mill id 
km) 



Foldreszek 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Europa 
(Szovjetunioval) 




Utas-km 


216166 


245398 


260714 


284672 


313768 


291646 


Arutonna-km 


12660 


13937 


15184 


16545 


17413 


16970 


Europa 
(Szovjetunio nelkul) 




Utas-km 


204568 


231906 


246533 


268130 


295930 


275777 


Arutonna-km 


12446 


13643 


14838 


16180 


17022 


16632 


Kozel-Kelet 




Utas-km 


34687 


36079 


37343 


39604 


38052 


36544 


Arutonna-km 


1704 


2024 


2306 


2481 


2351 


2178 


Azsia 




Utas-km 


159742 


183244 


209925 


224810 


235732 


236868 


Arutonna-km 


9774 


11448 


12909 


14309 


14833 


15709 


Afrika 




Utas-km 


26821 


27472 


29193 


31684 


33465 


31150 


Arutonna-km 


979 


1106 


1060 


1066 


1035 


1025 


Eszak-Amerika 




Utas-km 


125326 


151299 


179736 


197377 


220856 


211909 


Arutonna-km 


5502 


6411 


7726 


8522 


8533 


8316 


Latin-Amerika 




Utas-km 


39623 


42607 


45082 


51805 


51590 


51896 


Arutonna-km 


1606 


1789 


1936 


2099 


2183 


2214 


Osszes 




ICAO-tagallam 
(Szovjetunioval) 




Utas-km 


602365J 686099J 761992J 829953J 893464J 860012 



Arutonna-km 


32225 


36715 41121 


45021 46374 46412 


ICAO-tagallam 
(Szovjetunio nelkul) 




Utas-km 


590767 667047 747511 


813411 575625 844143 


Arutonna-km 


32010] 36185] 40776 


44656] 45956] 46074 


A legi kozlekedes halalos aldozatokat is 


kovetelo t 


yalese 


iteine 


1981 1985 1986 1987 1988 


1989 1990 


1991 




A Szovjetunio adatai nelkul 




Menetrend 
szerinti jaratok 




















Balesetek szama 


21 


22 


17 


24 


25 


27 


22 


25 




Aldozatok 
szama (fo) 


362 


1067 


331 


890 


699 


817 


440 


510 




Aldozatok 
aranyszama 
(fo/millio utas- 
km) 


4 


9 


3 


6 


5 


5 


3 


3 




Nem menetrend 
szerinti jaratok 




















Balesetek szama 


6 


5 


3 


2 


6 


5 


6 


5 




Aldozatok 
szama (fo) 


202 


443 


133 


3 


80 


328 


47 


271 




Aldozatok 
aranyszama 
(fo/millio utas- 


19 


36 


9 





4 


18 


2 


15 




A Szovjetunio adataival 




Menetrend 
szerinti jaratok 




















Balesetek szama 


n. a. 


n. a. 


22 


26 


28 


27 


25 


30 




Aldozatok 
szama (fo) 


n. a. 


n. a. 


546 


901 


729 


817 


495 


653 




Aldozatok 
aranyszama 
(fo/millio utas- 
km) 


n. a. 


n. a. 


4 


6 


4 


5 


3 


4 




Nem menetrend 
szerinti jaratok 




















Balesetek szama 


n. a. 


n. a. 


3 


2 


8 


8 


7 


8 




Aldozatok 
szama (fo) 


n. a. 


n. a. 


133 


3 


120 


374 


62 


299 





Aldozatok 
aranyszama 
(fo/millio utas- 


n. a. 


n. a. 


9 





7 


20 


3 


16 



Idegenforgalom 



A vilag idegenforgalmanak alakulasa (beutazo kulfoldiek, ezer fo) 



Ev 


Europaba 


Amerikaba 


Kozel-Keletre 


Azsiaba es 
Ausztraliaba 


Afrikaba 


Egyutt 


1960 


50351 


16705 


630 


860 


750 


69296 


1970 


113000 


36648 


1864 


5771 


2407 


159690 


1980 


196000 


53703 


5821 


22247 


7070 


284841 


1981 


195289 


53464 


6160 


25889 


8046 


288848 


1982 


197759 


50799 


7907 


22489 


7826 


286780 


1983 


202447 


51116 


7129 


23940 


8171 


292803 


1984 


217308 


59467 


7508 


26175 


8804 


319262 


1985 


227645 


58609 


8372 


29378 


9819 


333823 


1986 


229587 


61716 


7156 


32609 


9366 


341434 


1987 


242218 


66807 


750 


37000 


10200 


363725 


1988 


251500 


72550 


9000 


44950 


12000 


390000 


1989 


257035 


79714 


7478 


47776 


13303 


405306 


1990 


234178 


93532 


7479 


55432 


14973 


405594 


1991 


277904 


97503 


6712 


57136 


15845 


455100 


1992 


287800 


102108 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


475600 


Index (elozo ev = 100) 


1986 


100,9 


107,0 


85,5 


111,1 


95,3 


102,2 


1987 


105,5 


106,5 


104,8 


113,5 


108,9 


106,6 


1988 


103,8 


108,6 


120,0 


121,5 


117,6 


107,2 


1989 


102,2 


109,9 


83,1 


106,3 


110,9 


103,9 


1990 


110,5 


117,3 


100,0 


109,9 


112,6 


112,4 


1991 


103,1 


104,3 


89,7 


103,1 


105,8 


89,0 


1992 


103,5 


104,7 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


104,5 


Megoszlas (%) 


1960 J 72,7j 24,1 J 0,9j l,2j 1,1 J 100,o' 



1970 70,8 22,9 1,2 3,6 1,5 100,0 


1980 


68,8 


18,9 


2,0 


7,8 


2,5 


100,0 


1987 


66,6 


18,4 


2,0 


10,2 


2,8 


100,0 


1988 


64,5 


18,6 


2,3 


11,5 


3,1 


100,0 


1989 


63,4 


19,7 


1,8 


11,8 


3,3 


100,0 


1990 


62,4 


20,5 


1,6 


12,2 


3,3 


100,0 


1991 


61,1 


21,4 


1,5 


12,5 


3,5 


100,0 


1992 ] 60,4] 21,5] n. a.] n. a.] n. a.] 100,0 



Belfoldi vendegejszakak szama a kereskedelmi szallashelyeken (ezer) 




Orszag Osszesen Ebbol: szallodaban 


1980 


1986 1989 1990 1980 


1986 1989 1990 


Ausztria 


28544 


28228 


28816 


28841 


14917 


14282 


14876 


15152 


Franciaorszag 


718000 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


86800 


n. a. 


86750 


89869 


Gorogorszag 


10750 


n. a. 


11986 


11831 


9908 


n. a. 


11396 


11346 


Hollandia 


68000 


n. a. 


36787 


39270 


4201 


n. a. 


5941 


6381 


Jugoszlavia 


50000 


59734 


51113 


45003 


19158 


23125 


20706 


19268 


Kanada 


n. a. 


256841 


n. a. 


253673 


n. a. 


47507 


n. a. 


51514 


Magyarorszdg 


13549 


13119 


11402 


8768 


1933 


1620 


1453 


1375 


NSZK 


257714 


203420 


lllSM 


234579 


mil 


107826 


118591 


125621 


Olaszorszag 


225489 


239765* 


a. a. 


n. a. 


99309 


106998* 


n. a. 


n. a. 


Spanyolorszag 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


37784 


41816 


53123 


n. a. 


Svajc ]38168 ]38948 ]39805 ]38935 ]l3080 ]l3226 ]l3660 ]l3587 



* 1985-6S adat. 



Kulfoldi vendegejszakak szama szallodakban es egyeb kereskedelmi 
szallashelyeken (ezer) 



Orszag 


Szalloda 


Egyeb 

kereskedelmi 

szallas-hely 


Osszesen 


Szalloda 


Egyeb keres- 
kedelmi szallas- 
hely 


Osszesen 


Szalloda 


1980 1989 


Ausztria 


55578 


34625 


90203 


61428 


33540 


94968 


618 


Franciaorszag 


16665 


238035 


254700 


50953 


n. a. 


n. a. 


559 


Gorogorszag 


26625 


2895 


29520 


32939 


1219 


34158 


350 


Hollandia 


6137 


n. a. 


n. a. 


7179 


6993 


14172 


81 


Jugoszlavia 


20527 


16451 


36978 


27931 


21245 


49176 


270 


Magyarorszdg ' 3651 6025 9676 6713 10557 17270 63 


^SZK ] 19003] 372l] 22724] 28389] 9640] 38029] 257 



Olaszorszag 




66188 


37077 


103265 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n 


Spanyolorszag 




58654 


3545 


62199 


78301 


n. a. 


n. a. 


n 


Svajc 




19980 


16046 


36026 


20489 


15457 


35946 


210 



A kulfoldi vendegforgalom osszetetele nehany fogado orszagban, 
1990 (kereskedelmi szallashelyeken eltoltott ejszakak szama, ezer) 



Fogado orszag 




Kuldo orj 


Osszesen 


Ausztria 


, Egy. 
Allamok 


Francia- 
orszag 


Gorog- 
orszag 


Hollandia 


Japan 


Jugoszlavia 


Kar 


Ausztria 


19011 


- 


885 


837 


72 


1345 


236 




Franciaorszag 


339263 


3146 


18689 


- 


1305 


33605 


- 




Gorogorszag*** 


34749 


1942 


836 


2594 


- 


1752 


261 




Hollandia 


16378 


- 


1029 


798 


- 


- 


195 




Jugoszlavia 


43370 


346 


560 


979 


205 


3112 


30 




Kanada* 


90031 


241 


53598 


2922 


352 


1149 


2538 




Nagy-Britannia 


196382 


1702 


28621 


16993 


1946 


5517 


3954 




Nemetorszag 


34842 


1174 


4715 


1753 


316 


5760 


1381 




Olaszorszag 


86887 


4446 


5170 


6308 


492 


3229 


1479 




Spanyolorszag*, ** 


78301 


- 


18356 


7049 


99 


2810 


857 




Svajc 


36876 


543 


2768 


2433 


151 


3284 


850 





* 1989 evi adat. ** Szallodak vendegforgalma. *** 1988. evi adat. 

Szallodak es egyeb kereskedelmi szallashelyek kapacitasa (ezer 
ferohely) 



Orszag 


Szalloda 


Egyeb 
kereskedel- 
mi 
szallashely 


Ossze- 
sen 


Szalloda 


Egyeb 
kereskedel- 
mi szallashely 


Ossze- 
sen 


Szalloda 


Egye 

kereskede 

n 

szallashel 


1960 


1980 


1987 


1989 




Ausztria 


280 


267 


547 


635 


550 


1185 


651 


52 


Franciaorszag 


579 


1068 


1647 


913 


n. a. 


n. a. 


1037 


348 


Gorogorszag 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


285 


136* 


n. a. 


37 


Jugoszlavia 


50 


204 


254 


273 


788 


1061 


351 


101 


Magyarorszdg 


15 


17 


32 


34 


203 


237 


49 


21 


NSZK 


600 


495 


1095 


1043 


1059 


2102 


1167 


57 


Olaszorszag 


793 


867 


1660 


1570 


2942- 




1665 


350 



Spanyolorszag 




n. a. 


n. a. 


n. a. 


984 


1326 


2310 


1035 


1025 


Svajc 




204 


19 


223 


276 


822 


1098 


275 


88 



* 1979-es adat. ** Csak az osztalyba sorolt szallodak. 

Atvaltozasok az idegenforgalomban (nemzeti valuta ban ertekelve) 



Orszag Szallodai arak Ettermi arak Utazasi tarifak Fogyasztoi arak 


1988/1987 


Ausztria 103,8 102,8 102,1 102,0 


Franciaorszag 


107,8 


105,4 


103,7 


102,6 


Gorogorszag 


110,0 


n. a. 


n. a. 


113,6 


Hollandia 


102,0 


101,0 


n. a. 


100,7 


Kanada 


107,2 


104,6 


101,4 


103,4 


Nagy-Britannia 


110,7 


106,4 


103,9 


104,6 


NSZK 


103,3 


101,6 


100,9 


101,3 


Olaszorszag 


107,3 


107,2 


107,1 


104,9 


Spanyolorszag 


110,0 


109,3 


107,3 


104,8 


Svajc 105,5 103,0 n. a. 102,0 


1989/1988 


Ausztria 102,2 102,2 102,8 102,6 


Franciaorszag 


106,3 


105,5 


102,5 


103,5 


Gorogorszag 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


113,7 


Hollandia 


102,0 


102,0 


n. a. 


101,1 


Nagy-Britannia 


108,7 


106,7 


107,5 


107,8 


NSZK 


104,4 


101,9 


101,8 


102,8 


Olaszorszag 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


106,6 


Spanyolorszag 


110,6 


110,9 


108,6 


106,8 


Svajc 106,6 104,3 n. a. 103,2 


1990/1989 


Ausztria 103,3 103,3 103,3 103,3 


Franciaorszag 


106,6 


106,1 


105,7 


103,4 


Gorogorszag*** 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


120,4 


Hollandia 


103,0 


103,0 


n. a. 


102,5 


Jugoszlavia 


644,1 


648,7 


n. a. 


684,7 


Kanada* 


102,8 


105,0 


107,0 


104,8 


Nagy-Britannia 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


109,5 


NSZK 


104,8 


102,8 


100,5 


102,7 


Olaszorszag n. a. n. a. n. a. 106,1 



Spanyolorszag*, 

** 


113,6 


110,5 


109,7 


106,7 


Svajc 


92,0 


n. a. 


n. a. 


105,4 



* 1989 evi adat. ** Szallodak vendegforgalma. *** 1988. evi adat. 

Idegenforgalmi beveteiek (M USD) 



Ev 


Europa 


Amerika 


Kozel-Kelet 


Azsia es 
Ausztralia 


Afrika 


Osszesen 


1960 


3918 


2452 


89 


230 


178 


6867 


1970 


11200 


4800 


300 


1200 


400 


17900 


1980 


61654 


25505 


3474 


9020 


2710 


102363 


1987 


96326 


41842 


5313 


22431 


3627 


169539 


1988 


105048 


49865 


5021 


29671 


4566 


194171 


1989 


109882 


56153 


4722 


32940 


5458 


209155 


1990 


140658 


66474 


5814 


38763 


5052 


256761 


1991 


138234 


72021 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


261070 


1992 


147205 


76567 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


278705 


Index (elozo ev = 100) 


1987 


125,1 


112,7 


131,6 


128,0 


121,4 


122,2 


1988 


109,1 


119,2 


94,5 


132,3 


125,9 


114,5 


1989 


104,6 


112,7 


94,0 


111,0 


119,5 


107,7 


1990 


128,0 


118,4 


123,1 


117,7 


92,6 


122,8 


1991 


98,3 


108,3 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


101,7 


1992 


103,5 


104,7 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


104,5 


Megoszlas (%) 


1960 


57,0 


35,8 


1,3 


3,3 


2,6 


100,0 


1970 


62,6 


26,8 


1,7 


6,7 


2,2 


100,0 


1980 


60,2 


24,9 


3,4 


8,8 


2,7 


100,0 


1987 


60,0 


21,0 


3,0 


13,7 


2,3 


100,0 


1988 


60,5 


20,0 


3,6 


13,6 


2,3 


100,0 


1989 


52,6 


26,8 


2,3 


15,7 


2,6 


100,0 


1990 


54,8 


25,9 


2,2 


15,1 


2,0 


100,0 


1991 


52,4' 27,6' 


n. a. 


n. a. 


n. a. 100,0 


1992 1 52,8] 27,5] n. a.] n. a.] n. a.] 100,0 



Idegenforgalmi beveteiek es e beveteiek aranya a hazai ossztermekbol 
(GDP) n eh any orszag ban 



Orszag 


Beveteiek (M USD) 


Beveteiek aranya a GDP-bol (%) 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 




Ausztria 


6442* 


5085 


10095 


10716 


11754 


8,4 


7,4 


7,9 


8,5 


8,5 


Egyesult 
Allamok 


10058 


11675 


28935 


34432 


39253 


0,4 


0,3 


0,6 


0,7 


0,8 


Francia- 
orszag 


8235 


7929 


13784 


16245 


20185 


1,3 


1,6 


1,5 


1,7 


1,7 


Gorog- 
orszag 


1734 


1426 


2393 


2003 


2577 


4,1 


4,3 


4,6 


3,7 


3,9 


Hollandia 


1668 


1497 


2862 


3020 


3612 


1,0 


1,2 


1,3 


1,4 


1,3 


Japan 


644 


1131 


2894 


3156 


3583 


0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


Jugoszlavia 


1115 


1050 


2024 


2228 


2774 


1,9 










Kanada 


n. a. 


3101 


4600 


5013 


5260 


n. a. 


1,1 


1,2 


1,1 


1,1 


Magyar- 
orszdg 


504 


512 


758 


796 


1000 


1,6 


2,4 


1,8 


1,9 


2,0 


Nagy- 
Britannia 


6893 


6995 


11016 


11360 


13828 


1,6 


1,6 


1,3 


1,4 


1,4 


NSZK 


6566 


5889 


8478 


8752 


10683 


0,8 


0,9 


0,7 


0,7 


0,7 


Olaszorszag 


8213 


8758 


12399 


11987 


19742 


2,0 


2,0 


1,5 


1,4 


1,8 


Spanyol- 
orszag 


6968 


8084 


16690 


16252 


18426 


3,5 


4,9 


4,9 


4,3 


3,8 


Svajc 


3149 


3164 


5738 


5598 


6869 


3,0 


4,4 


3,9 


3,2 


3,0 



*A nemzetkozi kozlekedesi dijakkal egyutt. 

Idegenforgalmi beveteiek es kladasok egyenlege (M USD) 



Orszag 1980 1985 1987 1988 1989 1990 


Ausztria 


+395 


+2362 


+3207 


+3937 


+4289 


+5542 


Egyesult Allamok 


-327 


-4807 


-5718 


-4666 


-545 


+877 


Franciaorszag 


+2208 


+3377 


+3390 


+4071 


+6208 


+7751 


Gorogorszag 


+1544 


+1056 


+1781 


+1706 


+1180 


+1484 


Hollandia 


-2996 


-1619 


-3718 


-3905 


-3430 


-3719 


Japan 


3949 


-3640 


-12847 


-15886 


-17974 


-20771 


Kanada 


n. a. 


-1024 


-1352 


-1718 


-2363 


-3174 


Magyarorszdg 


+294 


+304 


+551 


+34 


-252 


-401 


Nagy-Britannia 


+483 


+738 


-1764 


-3619 


-3947 


-3786 


NSZK 


-14033 


-8744 


-15766 


-16587 


-15471 


-19153 


Olaszorszag ] +6306] +6474] +763o] +6346] +5214] +5916' 



Spanyolorszag 




+5739 


+7085 


+12828 


+14233 


+13172 


+14215 


Svajc 




+792 


+751 


+1019 


+598 


+666 


+853 



Idegenforgalmi kiadasok az am- es szolgaltatasimport %-aban. 



Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


Orszag 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


Ausztria 


9,1 


9,0 


11,7 


11,0 


10,7 


Magyar- 
orszag 


1,4 


2,4 


2,5 


2,6 


2,4 


Egyesult 
Allamok 


4,7 


5,2 


5,1 


5,0 


5,4 


Nagy- 
Britannia 


4,1 


3,3 


4,7 


2,0 


4,8 


Francia- 
orszag 


3,5 


3,0 


4,0 


3,7 


3,6 


NSZK 


8,5 


7,4 


7,6 


6,8 


6,6 


Gorog- 
orszag 


2,6 


3,1 


4,6 


4,6 


5,0 


Olasz- 
orszag 


1,6 


1,7 


3,4 


3,4 


5,3 


Hollandia 


4,8 


3,9 


5,2 


4,7 


4,5 


Spanyol- 
orszag 


3,0 


2,7 


3,3 


3,5 


3,9 


Japan 


2,7 


2,9 


6,5 


6,4 


6,2 


Svajc 


6,8 


7,1 


7,7 


7,0 


7,0 


Kanada 


5,0 


4,9 


5,2 


5,5 


6,3 















Idegenforgalmi beveteiek az am- es szolgaltatasexport %-aban 



Orszag 1980 1985 1987 1988 1989 


Ausztria 


19,6 


16,8 


19,0 


18,9 


18,6 


Egyesult Allamok 


3,0 


3,3 


5,3 


5,4 


5,8 


Franciaorszag 


4,8 


5,2 


5,4 


5,6 


5,9 


Gorogorszag 


20,7 


20,1 


22,2 


21,1 


17,7 


Hollandia 


1,7 


1,7 


2,2 


2,1 


2,1 


Japan 


0,4 


0,5 


0,7 


0,8 


0,8 


Kanada 


3,7 


3,5 


4,2 


4,1 


4,2 


Magyarorszdeg 


4,2 


6,5 


6,7 


6,7 


8,6 


NSZk 


2,7 


2,7 


2,1 


2,1 


2,1 


Olaszorszag 


8,5 


8,1 


7,8 


4,5 


6,4 


Spanyolorszag 1 20,6] 21,ll 26,ll 25,ll 22,5 



Idegenforgalmi kiadasok es e kiadasok aranya nehany kuldo orszag 
fogyasztasaban 



Kuldo orszag 



Kiadasok (M USD) 



Aranyuk a fogyasztasban (%) 



1980j 1985 J 1988 J 1989 J 1990j 1980j 1985 J 1988 J 1989 J 1990 



Ausztria 2847 2723 6310 5027 6212 7,3 7,3 8,9 8,4 8,9 


Egyesult Allamok 


10385 


16482 


33098 


34977 


38376 


0,6 


0,9 


1,0 


1,0 


1,1 


Franciaorszag 


6027 


4551 


9713 


10292 


12423 


1,5 


1,4 


1,7 


1,7 


1,7 


Gorogorszag 


190 


369 


734 


818 


1093 


1,2 


1,7 


2,0 


2,1 


2,3 


Hollandia 


4664 


3116 


6767 


6450 


7331 


4,5 


4,2 


5,0 


4,9 


4,5 


Japan 


4593 


4771 


18703 


21130 


24354 


0,8 


0,6 


1,1 


1,4 


1,5 


Kanada 


n. a. 


4125 


6318 


7376 


8434 


2,7 


2,6 


2,8 


2,9 


2,3 


Magyarorszdg 


210 


208 


1157 


1010 


599 


1,0 


1,6 


1,7 


1,7 


1,7 


Nagy-Britannia 


6410 


6257 


14636 


15195 


17613 


2,0 


2,3 


2,8 


2,9 


2,9 


NSZK 


20599 


14634 


24923 


24129 


29836 


4,4 


4,1 


23,8 


3,7 


3,7 


Olaszorszag 


1907 


2283 


6053 


6773 


13826 


0,7 


0,7 


1,2 


1,3 


2,0 


Spanyolorszag 


1229 


1000 


2457 


3080 


4211 


0,8 


0,9 


1,1 


1,3 


1,4 


Svajc ] 2357] 2413] 5034] 4953] 6016] 4,6] 5,2] 5,6] 5,7] 5,6 



A vilag orszagai 



Roviditesek: 

E = eszak 

D = del 

K = kelet 

Ny = nyugat 

hiv. = hivatalos 

n. a. = nines adat 

M = millio 

Mrd = milliard 

USD = USA-dollar 

r. kat. = romai katolikus 

* = becsult adat 

GNP = brutto nemzeti termek 

GDP = brutto hazai termek 

- A „Gazdasagi novekedes" rovatban: ahol ket evszam szerepel, a megadott ertek az evszamok 
kozott eltelt idoszak eves novekedesi (csokkenesi) atlaga. 

- Adossag/fo: mindig az egy lakosra juto kulfoldi allamadossagot jelenti. 

- A varosok nepessegszama, ha nines kulon jelolve, az elovarosok nelkuli teruletre vonatkozik. Az 
(A)-val jelolt varosoknal a nepessegszam az agglomeracio nepesseget is tartalmazza. 

- Gepjarmiivek: az adatok nem tartalmazzak a motorkerekparokat es a mezogazdasagi gepeket 
(traktorokat). 

- Tv-, radiokeszulekek szama: csak a bejelentett (nyilvantartott) keszulekek szamara vonatkozik. 

- Munkanelkuliseg a foglalkoztatottak %-aban ertendo. 

- Allamfo: mindig allamelnok, ha eltero cim nines kulon emlitve 

- Kormanyfo: mindig miniszterelnok, ha eltero cim nines kulon feltuntetve. 

- Vallasoknal: torzsi vallasii: minden lin. primitiv vallas (termeszetimado, animista) ide szamitva. 

- Irni-olvasni tud: ez a szam az irni-olvasni tudoknak a 14 even feluli nepessegen beluli %-a. 

- Csecsemohalandosag: 1000 elve sziiletesre szamitva ertendo. 

- EAAC = Kelet-afrikai Kozosseg 



- CACM = Kozep-amerikai Kozos Piac 

- CARICOM = Karibi Kozos Piac 



AFGANISZTAN 



Afgan Koztarsasag 

De Afghcnistcn Djamhuriare (pastu nyelven) 

Djamhurie-e Afghcnistcn (dari nyelven) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 652090 km^. Magyarorszagnal kb.7-szer nagyobb. Fekves; A volt Szovjetunio 

kozep-azsiai teruletei es az Indiai-felsziget kozott. Szomszedai; Pakisztan (K, D), Iran (Ny), 

Tadzsikisztan, Turkmenisztan, Uzbegisztan (E), Kina (EK). Felszin; Volgyekkel szabdalt hegyvidek; 

nagy resze felsivatagos terulet. Legmagasabb pont: Nowshak (Hindukus - 7485 m). Legjelentosebb 

folyok: Helmand, Amu-darja, Farah. 

Nepesseg: lakossag (*1990): 16121000 (ebbol 2400000 menekult Pakisztanban, 2280000 Iranban, 

100000 Indiaban); 8-12% nomad. Nepiiruseg; 25/km2. Etnikai csoportok; pastu 43%, tadzsik 28%; 

uzbeg 9%; hazara 8%; beludzsi, turkmen, kazah, kirgiz, perzsa. Nyelvek; pastu (hiv.), dari (perzsa) 

(hiv.), uzbeg. Vallasok; mohamedan (szunnita 70%, siita 14%, hindu). Varosi lakossag: 18%. 

Fovaros; Kabul (*1986): 2500000. Varosok (*1984): Quandahar 203000; Herat 160000; Mazar-e 

Sharif 118000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo; Burhanuddin Rabbani (1992. jiin. ota). Kormanyfo; Gulbuddin 

Hekmatjar (1993. marc. ota). Nemzeti unnep: febr. 15. 

Gazdasag: Penznem: afghani (1994. maj.: 63,25 = 1 USD). GDP (1988): 3,1 Mrd USD. GNP/fo 

(1990): 155 USD. Gazdasagi novekedes (1980-88): 2,9%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 56%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 80%. Export (1990): 235 M USD. Fobb exportcikkek: 

gyumolcs, foldgaz, gyapjii, szonyeg, bor, gyapot. F6 exportpartner: Szovjetunio 72%. Import 

(1990): 900 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, textflia, koolajtermek, gep, berendezes, 

kozlekedesi eszkoz. Fobb importpartnerek: Szovjetunio 55%, Japan 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1982): 200 km. Koziiti halozat (1986): 22000 km. Gepjarmuvek (1991): 

szemelygepkocsi: 31000; egyeb gepjarmii: 30000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 156; 

radio: 11; telefon: 443. Napilap (1988): 10/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 44; nok: 43 ev. Szuletes (1989): 

44,0%o. Halalozas (1991): 21,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 2,3%. Csecsemohalandosag (1989): 

173,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 2054. Egy orvosra juto lakosok: 4797. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 29%. iskolakotelezettseg: 7-15 eves korig. 

Az angol befolyas alol az I. vilaghaborii utan fuggetlenedo monarchia 1973-ban omlik ossze. 

Muhammad Zahir sah lemondolevele is szentesiti a koztarsasagot, melynek elere a kiraly 

unokatestvere es sogora, Muhammad Daud all. Az lij elnokot 1978-ban katonai hatalomatvetel 

soran megolik. Forradalmi Tanacs elen Nur Muhammad Taraki allamfo es miniszterelnok kikialtja 

az Afganisztani Demokratikus Koztarsasagot. Hatalyon kivul helyezik a regi alkotmanyt, 

foldreformot vezetnek be. 1979-ben Hafizullah Amin veszi at a hatalmat, majd 3 honapra ra szovjet 

csapatok tamogatasaval Babrak Karmal lesz az allamfo, valamint a Nepi Demokratikus Part 

fotitkara. Ot 1986-t61 Nadzsibullah, a biztonsagi erok korabbi iranyitoja koveti a part elen. 

Fegyverszuneti ajanlatat az 1980 ota harcolo gerillak nem fogadjak el. 1988-ban Genfben a szemben 

alio felek rendezesi tervet hagynak jova. A szovjet katonak 1989-ben elhagyjak az orszagot. 1990- 

ben a sikertelen puccskiserlet utan Nadzsibullah parton kivuli kormanyfot nevez ki. A Szovjetunio 

es az Egyesult Allamok kotelezi magat, hogy 1992 elejetol semmifele katonai tamogatast nem ad a 

szemben alio feleknek. Apr. -ban kikialtjak az iszlam koztarsasagot. Ket evre atmeneti elnoknek 



Burhanudin Rabbanit nevezik ki dec-ben a mudzsahedin fegyveresek. Az ev vegetol heves harcok 
tornek ki a korabbi gerillaszervezetek kozott, 1993 elejen Kabulban is szolnak a fegyverek. Febr.- 
ban tiizszunet jon letre, amelyet Mekkaban irnak ala, Szaiid-Arabia es Pakisztan garanciajaval. A 
kormanyfoi tisztet az allamfo rivalisa, Gulbuddin Hekmatjar, az Igazsag Partja vezetoje kapta. 



ALBANIA 



Alban Koztarsasag 
Republika Shqiperise (albanul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 28748 km^, Magyarorszagnak kb. harmadresze. Fekves: Az Adriai-tenger DK-i 
partjan. Szomszedai: Gorogorszag (D), Jugoszlavia (E), Makedonia (K). Felszin: Fokent bozotos, 
erdovel boritott hegyvidek. kb. 20%-a parti siksag. Legmagasabb pont: Korab hegyseg (2764 m). 
Legjelentosebb folyok: Drin, Seman. Legnagyobb tavak: Shkodrai-to, Ohridi-to, Preszpa-to. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 3255000. Nepsiiruseg: 113/km^. Etnikai csoportok: alban (toszk, geg) 
97%, gorog 2%. Nyelvek: alban (hiv. toszk. dialektus), gorog. Vallasok: mohamedan (szunnita), 
gorogkeleti, r. kat. Varosi lakossag: 35%. Fovaros: Tirane (Tirana) (*1988): 192000. Varosok 
(*1987): Durres-Enver Hoxha 78700; Elbasan 78300; Shkoder 76300. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Sali Berisha (1992. apr. ota). Kormanyfo: Alekszandr Meksi 
(1992. apr. ota). Nemzeti unnep: nov. 29. 

Gazdasag: Penznem: lek (1993. maj.: 110,42 = 1 USD). GNP (1987): 1,93 Mrd USD. GNP/fo (1987): 
710 USD. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 60%, ipar es kereskedelem 40%. Export (1990): 258 
M USD. Fobb exportcikkek: nyersolaj, bitumen, krom, nikkel, vorosrez, vas, dohany, olivaolaj, 
gyumolcs, zoldseg. Fobb exportparnerek: Olaszo., NSZK, Jugoszlavia. Import (1990): 423 M USD. 
Fobb importcikkek: gep, berendezes, acel, biiza, kozszuksegleti cikk, vegyipari termek, elelmiszer, 
epitoanyag. Fobb importpartnerek: Olaszo., NSZK, Jugoszlavia. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 417 km. Koziiti halozat (1981): 21000 km. Gepjarmuvek (1970): 
szemelygepkocsi: 3500; egyeb gepjarmii: 11000. Fobb kikotok: Durres, Vlore. Hirkozles: Egy 
keszulekre juto lakosok: tv: 13; radio: 6. Telefon (1990): 6000. Napilap (1989): 48/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 25,0%o. 
Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991): 50,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 176. Egy orvosra juto lakosok: 574. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 75%. Iskolakotelezettseg. 7-15 eves korig. 
A fel evezredes torok uralom alol csak 1912-ben fuggetlenne valo allam, amely a 2 vilaghaborii 
kozott olasz befolyas, majd megszallas ala kerul, 1946-ban nepkoztarsasag lesz. Az Alban 
Munkapart elen ekkortol 1985-ig, halalaig Enver Hodzsa all. A nyugati orszagokkal a kapcsolatok 
mar a II. vilaghaborii utan megszakadnak, a Szovjetunioval 1961-ben, Kinaval 1977-ben bomlik fel 
a szovetseg. 1981-ben Mehmet Shehu kormanyfo, akit Hodzsa orokosenek tartanak, ongyilkossagot 
kovet el. Hodzsa kesobb kemkedessel vadolja Shehut. Hodzsa ozvegye 1986-ban a Demokratikus 
Front elnoke lesz. Az allam es a part lij vezetoje, Ramiz Alia targyalasokat kezd a nyugati 
orszagokkal a diplomaciai kapcsolatok helyreallitasarol, eloszor Gorogorszaggal. 1990-ben az ENSZ 
fotitkara az orszagba latogat, Albania jelentkezik a Helsinki folyamat tagorszagai koze. Diplomaciai 
viszony letesul a nagyhatalmakkal, megindul a demokratizalodas. Az 1991-es valasztasokon a 
kommunistak gyoznek. Apr.-tol az orszag koztarsasag. Tobb hullamban tobb tizezren menekulnek 
Olaszorszag fel. Visszakuldik oket. Tobb kormanyvalsag utan az elorehozott 1992-es valasztasokon 
az ellenzek gyoz. A rendkivul nehez gazdasagi helyzetben dec-ben az orszag az Iszlam Konferencia 
tagja lesz. 



ALGERIA 



Algeriai Demokratikus Nepi Koztarsasag 

Al-Jumhuriya al-Jaza'iriya ad-Dimuqratiya 

Ash-Sha'biya (arabul) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 2381741 km^, Magyarorszagnal kb. 25-sz6r nagyobb. Fekves: E-Afrikaban, a 

Foldkozi-tenger es a Szahara kozott.. Szomszedai: Marokko, Nyugat-Szahara (Ny), Mauritania, 

Mali, Niger (D), Libia, Tunezia (K). Felszin: Keskeny tengerparti siksagbol emelkedik ki az Atlasz 

ket hegylanca, sos mocsarakkal es tavakkal boritott fennsikot fogva kozre. Teruletenek 80%-a a 

Szahara sivatagban fekszik. Legmagasabb pont: Tahat (3005 m). Legjelentosebb folyo: Cheliff. 

Legnagyobb tavak: Chergui-sott, Melrir-sott, Merouane-sott. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 25056000. Eletkor szerint: 0-14 43,9%; 15-59: 50,3%; 60-: 5,8%. 

Nepsiiruseg: 11 km^. Etnikai csoportok: berber 56%, arab 19%. Nyelvek: arab (hiv.), berber, 

francia. Vallas: mohamedan (szunnita) - allamvallas: 99%. Varosi lakossag: 52%. Fovaros: Al- 

Dzsazair (Algir) (*1987): 3000000 (A). Varosok (*1983): Oran 663504; Constantine 448578; Annaba 

348322. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Ali Kefi (1992. jiil. ota). Kormanyfo: Belaid Abdesszalam (1992. 

jiil. ota). Nemzeti unnep: jiil. 5., nov. 1. 

Gazdasag: Penznem: dinar (1993. maj.: 22,53 = 1 USD). GDP (1991): 28,18 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 1084 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3,7%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 23. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 46. Adossag/fo (1991): 1084 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1991): 2,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 18,9%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 24%; ipar es kereskedelem 40%. Export (1991): 11,7 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

koolaj, foldgaz, vaserc, foszfat, gyumolcs, zoldseg, Bor. Fobb exportparnerek: Olaszo. 20%, 

Egyesult Allamok 20%, Franciao. 14%. Import (1990): 10,39 Mrd USD. Fobb importcikkek: 

textilia, gep, acel, cukor, elektromos berendezes. Fobb importpartnerek: Franciao. 29%, Olaszo. 

12%, NSZK 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 3836 km; ebbol villamositott: 298 km. Koziiti halozat (1986): 

78410 km; ebbol burkolt: 45070 km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 712000; egyeb 

gepjarmii: 471000. F6 kikoto: Algir. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 15; radio: 4; 

telefon: 23. Napilap (1990): 53/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 66; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 32,0%o. 

Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 57,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 393. Egy orvosra juto lakosok: 1199. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 52%. Iskolakotelezettseg: 13 eves korig. 

132 eves francia uralom utan 1962-ben De Gaulle elismeri Algeria fuggetlenseget, Ben Bella 

vezetesevel kikialtjak a koztarsasagot. 1965-ben Huari Bumedien veszi at a hatalmat es elnokkent, 

kormanyfokent, honvedelmi miniszterkent all 1978-ig, halalaig az orszag elen. A gazdasagban 

allamositasokat vegrehajto egypartrendszerii OPEC-orszagban 1979-ben a Nemzeti Felszabaditasi 

Front (FLN) fotitkara Bendzsedid Sadli lesz, majd az 1 honappal kesobbi nepszavazason allamfo is. 

Mikozben erosodik az iszlam, Algeria rendezi viszonyat Franciaorszaggal, majd az arab 

orszagokkal is. 1988. utan tobbszor tornek ki siilyos utcai zavargasok, foleg az eletszinvonal romlasa 

miatt. Nepszavazas hagyja jova 1989-ben az lij alkotmanyt. 1990-ben Ben Bella hazaterhet 

szamiizetesebol. A fundamentalistak tobb helyi valasztason jelentosen eloretornek. 1991-ben 

bevezetik a tobbpartrendszert, de a sztrajkok, zavargasok miatt a valasztasokat elhalasztjak, 

rendkivuli allapotot vezetnek be. Az elnok 1992.jan.-ban lemond. Utoda, Mohammad Boudiaf jiin.- 

ban politikai gyilkossag aldozata lesz. Uj allamfo, kormany veszi at az iranyitast. Korlatozzak a 

sajtoszabadsagot, a francia nyelv hasznalatat. A rendkivuH allapotot 1993-ban is meghosszabbitjak. 



AMERIKAI EGYESULT ALLAMOK 



United States of Amerca (angolul) USA 

Eszak-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 9363123 km^, Magyarorszagnal kb. 100-szor nagyobb. Fekves: E-Amerika D-i 

reszen. Szomszedai: Kanada (E), Mexiko (D). Felszin: Kozepso resze siksag, mely Ny fele 2000 m 

magassagot is elero pusztasagba (Preri-tabla) megy at. Ny-on magashegyseg (Sziklas-hegyseg), 

fennsikokkal, medencekkel. K-en az Appalache-hegyseg es -torendszer. DK-en parti siksag, 

mocsarakkal, tavakkal. Alaszka: nagy resze magashegyseg. Hawaii: vulkanikus eredetii 

szigetcsoport, ma is miikodo vulkannal. Legmagasabb pont: Mount McKinley (6194 m). 

Legjelentosebb folyok: Missouri, Mississippi; Yukon (Alaszka). Legnagyobb tavak: Lake Superior 

(Fels6-t6), Lake Huron (Huron-to), Lake Michigan (Michigan-to). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 248709873. Eletkor szerint: 0-14: 21,7%; 15-59: 61,4%; 60-: 16,9%. 

Nepsiiruseg: 27 km^. Etnikai csoportok: feher 75,1%; fekete 12,1%; hispan 9%; azsiai 3,9%; indian 

0,8%. Nyelv: angol. Vallasok: protestans 70%, r. kat. 25%, zsido 5%. Varosi lakossag: 76%. 

Fovaros: Washington (1990): 607000. Varosok (1990): New York 7323000; Los Angeles 3485000; 

Chicago 2784000. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Bill CHnton (1993. jan. ota). Nemzeti 

unnep: jiil. 4. 

Gazdasag: Penznem: dollar (amerikai dollar, USD). GDP (1991): 5688,7 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

22432 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1,2%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1990): 5,7. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 4,2%. MunkanelkuHseg (1990): 5,4%. Export (1991): 422 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: gepjarmii, szamitogep, elektromos, energetikai, mezogazdasagi es 

irodagep, vegyipari termek, elelmiszer, textilia, szen. Fobb exportpartnerek: Kanada 22%, Japan 

12%, Mexiko 6%. Import (1991): 488 Mrd USD. Fobb importcikkek: koolaj, gep, berendezes, 

papir, celluloz, ipari nyersanyag, elelmiszer, textilia. Fobb importpartnerek: Kanada 20%, Japan 

17%, Mexiko 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 238400 km; ebbol villamositott (*1985): 3200 km. Koziiti halozat 

(1990): 6208241 km; ebbol burkolt: 5629126 km; autopalya (1991): 72448 km. Gepjarmuvek (1990): 

szemelygepkocsi: 143159627; egyeb gepjarmii: 45105835. Fobb kikotok: New York, New Orleans, 

Houston. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 1,3; radio: 1,5; telefon: 1,9. Napilap (1990): 

255/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991) ferfiak: 72; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 15,0%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,6%. Csecsemohalandosag (1991): 8,9%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 198. Egy orvosra juto lakosok: 404. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 

A hideghaboriis szembenallas utan Richard Nixon 1972-ben a Szovjetunioba latogat. Leonyid 

Brezsnyevvel alairja az lij raketaelharito-rendszereket tilto SALT-L szerzodest. Ebben az Egyesult 

Allamok ehsmeri a globalis eroegyensiilyt. 1974-ben a Watergate-ugy miatt Nixon kenytelen 

lemondani. Utoda Gerald Ford. 1977-t61 a szinte teljes ismeretlensegbol elotoro georgiai kormanyzo, 

a demokrata James Carter az elnok, aki az emberi jogok vedelmere szolitja fel a vilagot. 1979-ben 

Becsben Leonyid Brezsnyevvel alairja a hadaszati tamadofegyverek korlatozasarol szolo SALT-H. 

szerzodest, de a ratifikalast elhalasztja. Az lin. „Carter-doktrina" kereteben amerikai 

erdekszferanak nyilvanitja az Arab-obol tersegenek olajvideket. 1980-ban a republikanus Ronald 

Reagan gyoz a valasztasokon. 1984-ben lijravalasztjak. 1986-ban a Kongresszus mindket hazaban a 

demokratak kerulnek tobbsegbe. Mikozben latvanyos a fellendules, jelentosen no a katonai 

koltsegvetes, fokozodik a koltsegvetesi hiany. 1983-ban Reagan bejelenti az SDI-programot, a 

Strategiai Vedelmi Kezdemenyezest, az „urprogramot". 1985-ben talalkozik Gorbacsov fotitkarral 

Genfben, majd evente Reykjavikban, Washingtonban, illetve Moszkvaban. Washingtonban a 

kozepes es a rovid hatotavolsagii raketakrol, Moszkvaban a strategiai fegyverekrol targyal es kot 



szerzodest. 1988-ban George Bush korabbi alelnok gyoz nagy tobbseggel Michael Dukakisszal 
szemben. Aktiv kulpolitikat folytat, 1989-ben elso amerikai elnokkent Magyarorszagra is ellatogat. 
Katonai erovel buktatja meg Panamaban Noriega tabornokot, 1991-ben, az ENSZ-ultimatum 
lejartaval Irakot tamadja meg szovetseges segitseggel. Hathetes haborii utan Szaddam Huszein 
elfogadja a tiizszuneti eloirasokat. A Sivatagi Vihar hadmiiveletet hatalmas sikerkent konyveli el a 
hadvezetes. A kormany lij energiapolitikat dolgoz ki, csokkenti az importot. Megsemmisitik az 
utolso Pershing robbanofejet, szovjet-amerikai csiicson START-szerzodest fogadnak el. A strategiai 
atomfegyverek 30%-os csokkenteset hatarozzak el. 1992. elejen a Kongresszus a hadipotencial 
visszaszoritasat fogadja el. Apr.-ban rasszista zavargasok miatt Los Angelesben egymilliard 
dollaros kar keletkezik. Jiin.-ban Jelcin orosz elnok es Bush megallapodik, hogy orszagaik 10 even 
belul 3000-3500 robbanofejre szoritjak vissza atomutoerejuket. Jiil.-ban a demokratak Bill Clintont 
valasztjak elnokjeloltukke a konvencion, New Yorkban. Aug.-ban a 3 eszakamerikai allam 
szabadkereskedelmi ovezet letesiteserol ir ala szerzodest. Nov.-ben Clinton gyoz a valasztasokon. A 
47 elnok 32 allamban gyoz, a szavazatok 43%-at kapja, 370 elektori szavazatot. Bush 18 allamban 
gyoz, 38%-ot, 168 mandatumot kap. A fuggetlen Ross Perot 19%-kal meglepoen jol szerepel. A 
Kongresszus mindket hazaban megmarad a demokrata tobbseg. Az amerikai csapatok jelentos reszt 
vallalnak a szomaliai ENSZ-hadmiiveletben, az elelmiszersegelyek tovabbitasaban. Ekozben 
Irakban eroszakkal is fellepnek, mivel Huszein nem teljesiti szerzodesbeh kotelezettsegeit. Az elnoki 
valtas idejen, 1993. jan.-ban Bush es Clinton segiti egymast. Clinton gazdasagpolitikajaban fellep a 
rekord japan tobblettel szemben, buntetovamokat vet ki europai termekekre. Mikozben az amerikai 
gazdasag a fellenduleshez erkezik, a rekorddeficit miatt emeli az adokat, foleg a kozep- es a felso 
retegek szamara. Az oktatasugyben es az egeszsegugyi ellatasban jelentos valtoztatasokba kezd. 30 
miUiard dollaros segitseggel felmiUio allast kivan teremteni. Nem tudja elkerulni a kulpolitikai 
fellepest: Kelet-Bosznia ehezoit legi liton segitik amerikai gepek, az orosz belpolitikai huzavonaban 
Jelcin melle all, foglalkozik a kozel-keleti rendezessel. 

Fiiggo, ill. tarsult teruletek 
Eszak-Marlana-szlgetek 

Commonwealth of the Northern Mariana Islands 

Fekves: Szigetcsoport a Csendes-ocean Ny-i reszeben, Mikroneziaban. Terulet: 472,9 km^. Nepesseg 

(*1989): 21000. Polineziai. Szekhely: Chalan Kanoa (Saipan szigeten). 

Amerikai Szamoa 

American Samoa 

Fekves: Szigetek (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Olosega, Ofu, Rose) a Csendes-ocean kozepso 

medencejeben, a Fidzsi-szigetektol EK-re. Terulet: 197 km^. Nepesseg (1990): 39000. Polineziai. 

Szekhely: Pago Pago (Tutuila szigeten, 1980): 3075. 

Az europaiak altal csak a 18. szazadban felfedezett szigeteket 1889-ben egy amerikai-nemet-brit 

szerzodes semlegesnek nyilvanitja. 10 evvel kesobb a masik 2 fel az Egyesult Allamok javara lemond 

jogairol. Az amerikai belugyminiszterium ala tartozo szigetek lakoi az Egyesult Allamok 

allampolgarai. 

Amerikai Csendes-oceanl-szlgetek 

United States Miscellaneous Pacific Islands 

Jonhston-atoll: 2 kisebb sziget a Csendes-ocean K-i reszeben, Hawaiitol DNy-ra. Terulet: 2,59 km^. 

Lakossa (1980): 327. 

Midway-szigetek (Midway Islands): 2 kisebb sziget a Csendes-ocean K-i reszeben, a Hawaii- 

szigetcsoport Ny-i vegen. Terulet: 5,2 km^. Lakossag (1980): 453. 



Wake-szigetek (3 kisebb sziget a Csendes-ocean K-i reszeben, Hawaiitol Ny-ra. Terulet: 7,8 km^. 

Lakossag (*1983): 1600. 

Baker-, Howland-, Jarvis-szigetek: A Csendes-ocean kozepso medencejeben fekvo szigetek jelenleg 

meteorologiai es katonai celokat szolgalnak. Terulet (osszesen): 12,14 km^. 

Maiden-, Starbuck-, Caroline-, Vostok-szigetek: A Csendes-ocean kozepso medencejeben a Sor 

(Line)-szigetek kozeleben. Terulet (osszesen): 106,5 km^. 

A Johnston-atollt, a Midway-szigeteket es a Wake-szigeteket az Egyesult Allamok legieroje 

kormanyozza. 

Puerto Rico 

Commonwealth of Puerto Rico 

Fekves: Sziget a Karib-tengerben, a Nagy-Antillak szigetcsoport legkeletibb tagja. Terulet: 8897 

km2. Nepesseg (1990): 3599000. Spanyol. Szekhely: San Juan (*1986): 431227. Gazdasag: GNP 

(1990): 21,34 Mrd USD. GNP/fo (1990): 6470 USD. Fobb exportcikkek: cukor, dohany, rum. 

A korabbi spanyol gyarmat 1898-ben kerul az Egyesult Allamok fennhatosaga ala. Nevet 1932-ben 

valtoztatjak Porto Ricorol Puerto Ricora. Az 1917-es kormanyzati torvenyt 1952-ben lij alkotmany 

koveti. Ez deklaralja Puerto Rico Nemzetkozosseget. A teljes fuggetlensegrol azota is folyik a vita. A 

helyi lakosok nem szavaznak az amerikai elnokvalasztasokon, sajat kormanyzatot valasztanak. 

Amerikai Virgin-szigetek 

Virgin Islands of the United States 

Fekves: 3 nagyobb (St. Thomas, St. Croix, St. John) es 50 kisebb szigetbol alio csoport a Karib- 
tengerben, Puerto Ricotol K-re. Terulet: 344 km^. Nepesseg (1990): 110000. Fekete, mulatt, feher. 
Szekhely: Charlotte Amalie (St. Thomas szigeten, 1985): 52660. Gazdasag: GNP (1989): 1,34 Mrd 
USD. GNP/fo (1989): 12330 USD. Fobb exportcikkek: gyogyszer, illatszer, rum. 
A spanyolok, angolok, franciak, maltai lovagok altal meghoditott szigeteket az Egyesult Allamok 
vegul Daniatol veszi meg 1927-ben, 25 miUio USD-ert. Bar a strategiai fekvesii szigetek lakosai 10 
evvel kesobb amerikai allampolgarsagot kapnak, az alkotmany szerint nem tartoznak szervesen az 
Egyesult Allamokhoz. Az 1954-es alaptorveny a washingtoni belugyminiszterium fennhatosaga ala 
rendeli a szigeteket, csak korlatolt hatalmat juttat a helyi kormanyzatnak. Azota folyik a vita az 
autonomia hatarairol. 

Palaui Koztarsasag 

Repubhc of Palau 

Fekves: 26 nagyobb es 300 kisebb szigetbol alio csoport a Csendes-ocean Ny-i reszeben, a Karolina- 

szigetek vonulataban. Terulet: 458 km^. Nepesseg (1990): 15105. Mikroneziai. Szekhely: Koror 

(1980): 7685. Fobb exportcikkek: hal, kagylo. 

Az oceaniai gyamsagi teruletek kozul Palau tartja meg legtovabb ezt a statust. Az 1980-as 

alkotmany atomfegyvermentes ovezette nyilvanitja a teruletet. 

Guam 

Fekves: Sziget Mikroneziaban, a Csendes-ocean Ny-i reszeben; a Mariana-szigetcsoport legnagyobb 
es legdelibb tagja. Terulet: 549 km^. Nepesseg (1990): 137000. Guami (chamorro), fihppino, malaj: 
Szekhely: Agana (*1983): 5000. Gazdasag: GNP (*1985): 670 M USD. GNP/fo (*1986): 7116 USD. 
Fobb exportcikkek: zoldseg, gyumolcs, hal. 

Az allitolag Magellan altal felfedezett szigetet a spanyol gyarmatositok 1898-ban engedik at az 
Egyesult Allamoknak. A vilaghaborii utan jelentos szamii amerikai egyseg foglalja el a szigeteket. 



Guantanamoi-obol 

Guantanamo Bay 

Fekves: Kuba D-i reszenel, a Karib-tengert es az Atlanti-oceant osszekoto Szelfeloli-atjaro menten. 

Teriilet: 111,9 km^. (Katonai celokra berelt teriilet). 



ANDORRA 



Andorrai Volgyseg 

Principat d'Andorra (katalanul) 

Les Vallees d'Andorre (franciaul) 

Europa 

F61drajz:Terulet: 453 km^, Magyarorszagnal kb. 200-szor kisebb. Fekves: Franciaorszag es 

Spanyolorszag hataran. Szomszedai: Spanyolorszag (D), Franciaorszag (E). Felszin: A Pireneusok 

magas lancai es sziik volgyei uraljak. Legmagasabb pont: Roca Enravessada (2961 m). 

Legjelentosebb folyo: Valira. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 51000. Eletkor szerint: 0-14: 19,0%; 15-59: 68,5%; 60-: 12,5%. 

Nepsiiruseg: 108/km^. Etnikai csoportok: spanyol 60%; andorai (katalan) 30%; francia 6%. 

Nyelvek: katalan (hiv.) spanyol, francia (hiv.). Vallas: r. kat. Fovaros: Andorra la Vella (*1989): 

19566. Varosok (1984): Les Escaldes 10758; St. Julia de Lorio 4647; Encamp 4558. 

Allamforma: autonom fejedelemseg. Allamfo: Franciaorszag elnoke es a spanyolorszagi Urgel 

puspoke. Kormanyfo: Oscar Ribas Reig (1990. jan. ota). Nemzeti unnep. szept. 8. 

Gazdasag: Penznem: franc (francia frank) (1993. maj.: 5,36 = 1 USD), spanyol peseta (1993. maj.: 

116,18=1 USD). Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 20%; ipar es kereskedelem 80%. Fobb 

exportcikkek: epuletfa, biitor. Fobb importcikkek: energia, kozszuksegleti cikk. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1988): 220 km; ebbol burkolt: 120 km. gepjarmuvek(1983): 

szemelygepkocsi: 24789. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 8; radio: 4; telefon: 2. 

Egeszsegugy: Szuletes (1991): 10,0%o. Halalozas (1991): 4,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,7%. 

Korhazi agyak (1988): 113. Orvosok (1988): 112. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 

A 13. sz.-i szerzodes alapjan a francia allamfore es az urgeli katalan puspokre szallo 

tarsfejedelemsegben 1981 ota a vegrehajto hatalom kulonvalik a torvenyhozotol. 1989-ben a 

Volgyek Nagytanacsa a 2 allamfo jogainak korlatozasarol dont. 1991-ben a Kozos Piaccal lep eletbe 

szerzodes, amely rendezi a vamszabad terulet es az adoparadicsom statusat. Az 1992-es 

valasztasokon a kormanyfot megerositik hivatalaban. 1993. marc-ban eletbe lep az elso alkotmany 

az orszagban. A parlamentaris tarshercegsegben a tarshercegek a jovoben csak a jelentos 

nemzetkozi szerzodesek alairasanal kaphatnak szerepet. Elvalasztjak az allamot az egyhaztol. 



ANGOLA 



Angolai Koztarsasag 

Repiiblica de Angola (portugalul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1246700 km^. Magyarorszagnal kb. 13-szor nagyobb. Fekves: DNy-Afrikaban, az 

Atlanti-ocean partjan. Szomszedai: Zaire (E), Zambia (K)? Namibia (D); Cabinda tartomanyt- 

melyet Zaire valaszt kulon az orszagtol - Kongo (E) hatarolja. Felszin: A keskeny parti siksagbol 



900-2000 m magas, termekeny fennsik emelkedik ki; D-en sivatag. Cabinda tartomanyt tropusi 
erdo boritja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m). Legjelentosebb folyok: Cuanza, Cunene, 
Cubango. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1001100 (10% nomad). Nepsiiruseg: 8 km^. Etnikai csoportok: bantu 
(mbundu 40%, kimbundu 25%), musikongo, imbangala, ambo, vatva, busman csoportok, mesztic, 
Portugal. Nyelvek: portugal (hiv.), bantu nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 42%, r. kat. 40%, 
protestans 12%. Varosi lakossag: 28%. fovaros: Luanda (*1988): 1200000 (A): Varosok (1984): 
Huambo 61885; Lobito 59528; Benguela 40996. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Jose Eduardo dos Santos (1979.szept. ota). Kormanyfo: 
Fernando Jose de Franca Dias van Dunem (1991.jul. ota). Nemzeti unnep: nov. 11. 
Gazdasag: Penznem: lij kwanz (1993. maj.: 3918,61 = 1 USD). GNP (1989): 6 Mrd USD. GNP/fo 
(1989): 610 USD. Gazdasagi novekedes (1980-88): 2,9%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 85%; 
ipar es kereskedelem 15%. Export (1989): 3,0 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, gyemant, kave, 
szizal, hal, faanyag, cement, palmaolaj, kukorica. F6 exportpartner: Egyesult Allamok 37%. Import 
(1989): 1,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, textilia, gep, berendezes, vegyipari termek, 
gyogyszer, kozlekedesi eszkoz, nyersvas, acel. Fobb importpartnerek: Franciao. 25%, Brazilia 12%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 2952 km. Koziiti halozat (1986): 73830 km. Gepjarmiivek 
(1989): szemelygepkocsi: 122000; egyeb gepjarmii: 44000. Fobb kikotok: Cabinda, Lobito, Luanda. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 200; radio: 22; telefon: 122. Napilap (*1984): 13/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor valo elettartam (1991): ferfiak: 42; nok: 46 ev. Szuletes (1991) 47,0%o. 
Halalozas (1991): 21,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,6%. Csecsemohalandosag (1991): 151,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 672. Egy orvosra juto lakosok: 13489. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 40%. 

A volt Portugal gyarmat, majd tengeren tiili megye 1975. nov. 11-en valik fuggetlenne. Az lij 
alkotmany marxista ihletesii. Az MPLA (angolai Nepi Felszabadito Mozgalom) vezetoje, Agostinho 
Neto kubai csapatok tamogatasaval szall szembe a korabbi belso szovetsegesekkel, az FNLA-val 
(Angola Nemzeti Felszabaditasi Frontja) es az UNITA-val (Nemzeti Szovetseg Angola Teljes 
Fuggetlensegeert). 1976-ban Angolat felveszik az ENSZ-be, majd baratsagi es egyuttmiikodesi 
szerzodest kot a Szovjetunioval. Neto halala utan 1979-ben Eduardo dos Santos lesz az allam es az 
MPLA elnoke. 1988-ban az angolai-kubai-amerikai-del-afrikai targyalasokon megegyeznek a 
kubai csapatok kivonasarol. 1989-ben a kormany es az UNITA fegyverszuneti megallapodast kot. 
1991-ben a kormany es az UNITA kepviseloi bekeszerzodest irnak ala. 16 eves polgarhaborii er egy 
idore veget, az utolso kubai katona tavozik az orszagbol. Az 1992. szept.-i valasztasokon a 
kormanypart gyoz, a polgarhaborii hevesebben tor ki, mint korabban. A varosokra is kiterjed a 
hare. A nemzetkozi kozvetites sem segit. 1993. marc-ban az UNITA fegyveresei elfoglaljak a 
masodik szamu varost, Huambot. Savimbi elvesziti a kulfold tamogatasat. 



ANTIGUA ES BARBUDA 



Antigua and Barbuda (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 440 km^, Magyarorszagnal kb. 210-szer kisebb. Fekves: A Karib-tenger K-i 

reszeben, a Szelcsendes-szigetek 3 szigeten (Antigua, Barbuda, Redonda). Szomszedja: Guadeloupe 

(D). Felszin: Sik, szavannas: Csak Barbuda ENy-i resze erdos. Legmagasabb pont: Boggy Peak 

(Antigua) (402 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 79000. Nepsiiruseg: 178 km^. Etnikai csoportok: fekete 92%; mulatt 

3,5%; feher 3,5%. Nyelvek: angol (hiv.), kreol. Vallasok: protestans tobbseg: r. kat. 12%. Fovaros: 

Saint John's (1987): 36000. Varos: Codrington. 



Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Wilfred E. Jacobs 
fokormanyzo kepvisel (1981 ota). Kormanyfo: Vere Cornwall Bird (1981 ota). Nemzeti unnep: nov. 
1. 

Gazdasag: Penznem: dollar (kelet-karibi dollar).(1993. maj.: 2,70= 1 USD). GNP (1990): 363 M 
USD. GNP/fo (1990): 4600 USD. Gazdasagi novekedes (1980-1990): 5,2%. Fogyasztoi 
arvaltozasok(1990): 7,7%. Export (1990): 33,2 M USD. Fobb exportcikkek: textflia, cukornad, 
gyapot, dohany, koolajtermek. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia, Egyesult Allamok, Kanada, 
CARICOM-orszagok. Import (1983): 41 M USD. Fobb importcikkek: koolaj, kozszuksegleti cikk, 
gep, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia, Egyesult Allamok, Kanada, CARICOM- 
orszagok. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 960 km. F6 kikoto: Saint John's. Gepjarmiivek (1985): 
szemelygepkocsi: 10000: egyeb gepjarmu: 15000. Hirkozles: Tv (1985): 19000. Radio (1985): 21000. 
Telefon (1983): 10470. 

Egeszsegugy: Csecsemohalandosag 81989): ll,0%o. Korhazi agyak: 565. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990) 90%. Iskolakotelezettseg: 5-16 eves korig. 

A volt brit koronagyarmat 1967-ben az Egyesult Kiralysag tarsult allamra, majd 1981. nov. 1-jen 
fuggetlenne valik. A Nemzetkozosseg tagja: allamfoje II. Erzsebet, 6 nevezi ki a fokormanyzot. 
1991-ben a kormanyfo 2 fia is helyet kap a kabinetben. 



ARAB EMIRSEGEK 



Egyesult Arab Emirsegek 

Al-Imarat al-Arabiyah al-Muttahidah (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 83600 km^, Magyarorszagnal valamivel kisebb. Fekves. Az Arab-obol D-i 

partjan. Szomszedai: Katar (E), Szaiid-Arabia (Ny, D), Oman (K). Felszin: Nagy resze 

homokdunekkel boritott, sivatagos siksag; EK-en hegyvidek. Legmagasabb pont: 1527 m. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1592000 (10% nomad). Nepsiiruseg: 21 km^. Etnikai csoportok: arab 

torzsek 70%; perzsa, indiai, pakisztani. Nyelvek: arab (hiv.), angol, farsz, hindi, urdu. Vallasok: 

mohamedan 95% (szunnita 67%, siita 19%), kereszteny 1,3%, hindu. Varosi lakossag: 78%. 

Fovaros: Abu Dabi (ideiglenesen) (1980): 242975 (A). Varosok (1980): Dubai 265702 (A); Sharjah 

125149 (A); Al-Ain 101663 (A). 

Allamforma: emiratusok szovetsege. Allamfo: Zajed ibn Sultan al Nahayan (1971 ota). Kormanyfo: 

Maktum ibn Rasid al-Maktum (1990. nov. ota). Nemzeti unnep: dec. 2. 

Gazdasag: Penznem: dirham (1993. maj.: 3,68 = 1 USD). GDP (1991): 38,6 Mrde USD. GDP/fo 

(1991): 23428 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 7,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2,5 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 6,5 Adossag/fo (1991): 6394 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1989): 6,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 7,4%. Munkaero-megosztas: 

mezogazdasag 5%; ipar es kereskedelem 85%. Export (1991): 22 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

koolaj, datolya, hal. Fobb exportpartnerek: Japan 40%, Szingapiir 5%. D-Korea 4%. Import 

81991): 13 Mrd USD. Fobb importcikkek: koolaj-banyaszati berendezes, kozszuksegleti cikk, 

elelmiszer. Fobb importpartnerek: Japan 15%, Egyesult Allamok 10%, Nagy-Britannia 9%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1984): 2200 km. Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 62000; egyeb 

gepjarmu: 17000. fobb kikotok: Dubai, Abu Dabi. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 12; 

radio: 4,7; telefon: 4,3. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Csecsemohalandosag 

(1991): 23,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 267. Egy orvosra juto lakosok: 659. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 68%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 



A brit protektoratus alol 1971 -ben szabadul fel 6 sejkseg, amelyekhez 1972-ben a 7. is csatlakozik. A 
2 legnagyobb, Abu Dabi es Dubai befolyasa a kezdetektol fogva ervenyesul. Abu Dabi sejkje az 
elnok, a kormanyfoi posztot a dubai tronorokos tolti be. Az Irak koriili konfliktusban az emirek a 
szaudiak melle allnak. 



ARGENTINA 



Argentin Koztarsasag 

Repiiblica Argentina (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 2780092 km^, Magyarorszagnal kb. 29-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika D-i 

reszen. Szomszedai: Chile (Ny), Bolivia, Paraguay (E), Brazilia, Uruguay (EK). Felszin: Ny-i reszen 

az Andok tobb ezer m magas hegylancai; K-en a Gran Chaco fas, bokros siksaga, a Pampak es 

Patagonia (tablas videk). Legmagasabb pont: Aconcagua (6959 m). Legjelentosebb folyok: Parana, 

Paraguay, Pilcomayo. Legnagyobb tavak: Mar Chiquita-to, Buenos Aires-to, Argentino-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 32321000.Eletkor szerint: 0-14: 30,3%; 15-59: 56,8%; 60-: 12,9%. 

Nepsiiruseg: 12/km2. Etnikai csoportok: feher 97%, Indian, mesztic. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, 

olasz, nemet, francia. Vallasok: r. kat. 90%, protestans, zsido. Varosi lakossag: 86%. Fovaros: 

Buenos Aires (1990): 11382000 (A). Varosok (1990): Cordoba 1167000; Rosario 1096300; Mendoza 

729000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Carlos Menem (1989. jiil. ota). Nemzeti unnep: 

maj. 25.,jul. 9. 

Gazdasag: Penznem: peso (1993. maj.: 1,00 = 1 USD). GDP (1991): 177 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

5441 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 8,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 3,1. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 43. Adossag/fo (1991): 1871 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1991): 1,4. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 171%. Munkanelkuliseg (1991): 6,0%. 

Munkero-megoszlas: mezogazdasag 12%; ipar es kereskedelem 31%. Export (1991): 12 Mrd USD. 

Fobb exportcikkek: gabona, hiis, konzerv, bor, gyapjii, lenolaj, tejtermek, gyumolcs, vegyipari 

termek, gep. Fobb exportpartnerek: Brazilia 12%, Egyesult Allamok 10%, Nemeto. 9%. Import 

(1991: 7,38 Mrd USD. Fobb importcikkek: energia, gep, berendezes, vegyi cikk kozszuksegleti cikk. 

Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 28%, Brazilia 10%, Nemeto. 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 34509 km; ebbol villamositott: 210 km. Koziiti halozat (1983): 

220093 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 4 M; egyeb gepjarmii: 1,5 M. Fobb kikotok: 

Buenos Aires, Bahia Blanca, La Plata. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4; radio: 1; 

telefon: 9. Napilap (1989): 88/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 67; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 20,0%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,2%. Csecsemohalandosag (1991): 32,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 186. Egy orvosra juto lakosok: 370. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 92%. Iskolakotelezettseg 6-14 eves korig. 

Az 1810-ben Spanyolorszagtol fuggetlenne valt orszagban a II. vilaghaborii utan Juan Peron 1 

evtizeden at elnok, majd hosszii szamiizetes utan 1973-ban lijra az orszag elere all. Halala utanl974- 

ben felesege veszi at az elnokseget. Isabel Peront 1976-ban katonak buktatjak meg. A diktatiira 7 

eveben 10 ezer politikai ellenzeki tunik el. Argentina elvesziti a Nagy-Britannia ellen 

kezdemenyezett Falkland- (Malvin-) haboriit. 1983-ban az orszag visszater a polgari 

kormanyzashoz. Raiil Alfonsin elnok tobb korabbi katonai vezetot eliteltet, lij penz vezet be, az 

australt. Helyzetet neheziti 3 katonai lazadas. Az 1989-es valasztasokon Carlos Menem, a peronistak 

vezetoje gyoz. Szigorii gazdasagpolitikat vezet be, amelynek eredmenyei 1992-t61 mar lathatoak. 

1990-ben lijabb sikertelen puccskiserletre kerul sor. 1995-t61 Argentina es Brazilia kozos piac 



megteremteset tervezik. Az elnok megkegyelmez a 70-es evek puccsistainak. Partja gyoz az idokozi 
parlamenti valasztasokon is. 



AUSZTRALIA 



Ausztral Allamszovetseg 

Commonwealth of Australia (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 7686848 km^, Magyarorszaganal kb. 82-szer nagyobb. Fekves: Azsiatol DK-re. 

Szomszedai: Az Indiai-ocean (Ny, D), a Csendes-ocean (K), az Arafura- es a Timor-tenger (E) veszi 

korul. Felszin: Ny-on felsivatagos, sivatagos, szigethegysegekkel; peremhegysegek mogott parti 

siksag. K-en a szaraz, szavannas, sivatagos alfoldeket a partvidek menten a Nagy-Vizvalaszto- 

hegyseg szegelyezi. Legmagasabb pont: Mount Kosciuszko (2229 m). Legjelentosebb folyok: 

Murray, Darling, Flinders. Legnagyobb tavak: Eyre-to, Gairdner-to, Torrens-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 17005000. Eletkor szerint: 0-14: 21,9%; 15-59: 62,6%; 60-: 15,5%. 

Nepsiiruseg: 2/km^. Etnikai csoportok: brit 95%; egyeb feher 3%; oslakos, mesztic 1,5%. Nyelvek: 

angol (hiv.), oslakosok nyelvei. Vallasok: protestans 38%, r. kat. 26%. Varosi lakossag: 86%. 

Fovaros: Canberra (1990): 310000. Varosok (1990): Sydney 3656900; Melbourne 3080800; Brisbane 

1301700. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit George Hayden 

fokormanyzo kepvisel (1989. febr. ota). Kormanyfo: Paul Keating (1991. dec. ota). Nemzeti unnep: 

Jan. 26. 

Gazdasag: Penznem: dollar (ausztral dollar) (1993. maj.: 1,41 = 1 USD). GDP (1991): 310 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 17935 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1991): 2,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,2%. Munkanelkuliseg (1992): 11,0%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 6%; ipar es kereskedelem 36%; szolgaltatas 33%. Export (1991): 42 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: szen, koolaj, ere, fem, bor, gyapjii, hiis, biiza. Fobb exportpartnerek: 

Japan 27%, Egyesult Allamok 10%, Uj-Zeland 5%, Nagy-Britannia 4%. Import (1991): 38 Mrd 

USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari termek, energia, elelmiszer, iparcikk. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 23%, Japan 18%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Vasiit halozat (1989): 35763 km. Koziiti halozat (1987): 840000 km; ebbol burkolt: 

467548 km. Gepjarmuvek (1989): szemelygepkocsi: 7442200; egyeb jarmu: 2047300. Fobb kikotok: 

Sidney, Melbourne, Newcastle. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2; radio: 2; telefon: 2. 

Napilap (1988): 405/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 80 ev. Szuletes (1989): 15,0 

%o. Halalozas (1989): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 0,8%. Csecsemohalandosag (1989): 8,l%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 186. Egy orvosra juto lakosok: 483. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 

A gyarmati teruletekbol 1901-ben egysegesedo allam a 60-as, 70-es evekben fuggetlenseget ad tobb 

csendes-oceani szigetnek. Az E-i terulet bennszulottei 1977-ben polgarjogot kapnak. 1983-ban a 

munkasparti Robert Hawke kerul a kormany elere. 1985-ben atadjak a bennszulotteknek a 

szimbolikus Ayer-sziklat. 1986-ban II. Erzsebet alairja a Nemzetkozosseghez tartozo orszagot erinto 

„Ausztralia-t6rvenyt". Ebben felszamoljak az alkotmanyjogi kotelekek tobbseget, amelyek 

Ausztraliat Nagy-Britanniahoz kotik. 1987-ben Hawke harmadszor is elnyeri a kormanyfoi posztot. 

1991-ben lemond, utoda Paul Keating. A helyi valasztasokon a Munkaspart visszaszorul: 8 allambol 

6-ban elvesziti a kormanyzast. Az 1993. marc.-i altalanos valasztasokon meglepetesre lijra a 

Munkaspart gyoz. Vita kezdodik arrol, hogy 2001 -tol az orszag koztarsasag legyen. 



Fuggo, ill. tarsult teruletek 
Antarktiszl terulet 

Australian Antarctic Territory 

Fekves: Az Antarktisz kozeleben. Terulet: 6119818 km^. Nepesseg: a kutatoallomasok szemelyzete. 

Az 1993-as torveny ertelmeben, amely ausztral fennhatosag ala helyezi a jeges kontinens egy reszet, 

1959-ben az ausztral kormany alairja az Antarktisz-szerzodest. A nemzetkozi egyezmeny szerint az 

Antarktiszt csak bekes celokra hasznaljak fel es nyitva all minden orszag kutatoi elott. 1991-ben 

Madridban nemzetkozi szerzodest irnak ala, miszerint a hatodik foldreszen 2041-ig betiltjak a 

banyaszatot. 

Kokusz (Keellng)-szlgetek 

Cocos (Keeling) Islands 

Fekves: 27 kisebb korallszigetbol alio 2 szigetcsoport az Indiai-oceanban, Ausztraliatol ENy-ra. 

Terulet: 14,2 km^. Nepesseg (1988): 665. Malaj, europai. Szekhely: Bantam, West Island. Fobb 

exportcikkek: kokusz, kopra. 

Az 1609-ben felfedezett, majd sokaig lakatlan szigeteket 1955 ota az ausztral kormany helyi 

megbizottja segitsegevel iranyitja. 

Karacsony-szlget 

Christmas Island 

Fekves: Az Indiai-oceanban, Javatol DK-re. Terulet: 135 km^. Nepesseg (1989): 1230. Kinai, malaj, 

europai. Szekhely: Flying Fish Cove. F6 exportcikk: foszfat. 

Az 1888-ban brit tulajdonba vett szigetet 1958-ban Ausztralia kapja meg. A korabban hasznalt 

szingapiiri torvenyek azota is ervenyben vannak. A helyi vezetot, az adminisztratort Ausztralianak 

is el kell fogadnia. 

Norfolk-szlget 

Norfolk Island 

Fekves: A Tasman-tengerben, Ausztraliatol K-re. Terulet: 34 km^. Nepesseg (1986): 1977. Angol, 

tahiti. Szekhely: Kingston. Fobb exportcikkek: citrusfelek, kave. 

Mar a 19. szazadban is az ausztral New South Wales allam fennhatosaga alatt all,1957-ben kerul 

ausztral szovetsegi iranyitas ala. Az 1979-es alkotmany szeles jogokat biztosit a helyi 

torvenyhozasnak es kormanynak. 

Heard- es McDonald-szlgetek 

Heard and McDonald Islands 

Fekves: Az Indiai-oceannak a Deli-sarkkorhoz kozeli reszeben. Terulet: 412 km^. Lakatlan. 

A szigetek 1974-ben kerulnek brit tulajdonbol ausztral fennhatosag ala. 

Ashmore- es Cartler-szlgetek 

Territory of Ashmore and Cartier Islands 

Fekves: A Timor-tengerben, Ausztralia ENy-i partvideke kozeleben. Terulet: 5 km^. Lakatlan: 

termeszetvedelmi terulet. 

A szigeteket 1931-ben helyezik a Brit Nemzetkozosseg fennhatosaga ala, majd 1938-t61 az ausztral 

szovetsegi allam iranyitasa ala kerulnek. 1983-ban a szigeteket nemzeti parkka nyilvanitjak. 



Korall-tengeri-szigetek 

Territory of Coral Sea Islands 

Fekves: Ausztralia EK-i partvideke menten szetszortan elhelyezkedo kisebb szigetek es 

korallzatonyok. Terulet: 1 millio km^-nyi tengeri teruleten 22 km2. A Willis-szigeten levo 

meteorologiai allomas kivetelevel lakatlan. 

Az apro, elszort szigetek 1969-ben kerulnek ausztral iranyitas ala. 



AUSZTRIA 



Osztrak Kztarsasag 

Republik Osterreich (nemetul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 83856 Km^, Magyarorszaganal valamivel kisebb. Fekves: Kozep-Europa DNy-i 

reszen. Szomszedai: Svajc, Liechtenstein (Ny), Nemetorszag, Magyarorszag (K), Olaszorszag (D), 

Szlovenia (DK), Szlovakia (EK), Csehorszag (E). Felszin: Valtozatos; nagy reszen az Alpok lancai 

hiizodnak; kozponti resze a Duna volgye. Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m). 

Legjelentosebb folyok: Donau (Duna), Inn, Mur (Mura).Legnagyobb tavak: Boden-to, Neusiedler 

See (Ferto to), Attersee. 

Nepesseg: Lakossag (1992): 7860800. Eletkor szerint: 0-14: 17,4%; 15-59: 62,1%; 60-: 20,5%. 

Nepsiiruseg: 94/km2. Etnikai csoportok: osztrak 98%, horvat 0,3%; szloven 0,2%; magyar: 0,16%. 

Nyelv: nemet. Vallasok: r. kat. 80,6%, protestans 4,9%, mohamedan 1%, vallas nelkuli 10%. Varosi 

lakossag: 58%. Fovaros: Wien (Bees) (1991): 1533176. Varosok (1991): Graz 232155; Linz 202855; 

Salzburg 143971. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Thomas Klestil (1992. apr. ota). Kormanyfo: Franz 

Vranitzky kancellar (1986 ota). Nemzeti unnep: okt. 26. 

Gazdasag: Penznem: schilling (1993. maj. 11,15 = 1 USD). GDP (1991): 160,7 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 20827 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3,2%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 

1,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,3%. Munkanelkuliseg (1991): 5,8%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 8%; ipar es kereskedelem 35%; szolgaltatas 56%. Export (1991): 42,5 Mrd USD. 

Fobb exportcikkek: banyatermek, gep, berendezes, papir, fa, textilia, energia, vegyipari termek, 

nyersanyag, elelmiszer. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 39%, Olaszo. 9%, Svajc 6%, Franciao. 4%. 

Import (1991): 49,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: energia, textilia, gep, szallitoeszkoz, elelmiszer, 

gyumolcs, zoldseg, vegyipari termek, nyersanyag. Fobb importpartnerek: Nemeto. 43%, Olaszo. 

9%, Japan 5%, Franciao. 4%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 5641 km; ebbol villamositott 3238 km. Koziiti halozat (1989): 

34965 km; ebbol autopalya (1991): 1463 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 2991384; egyeb 

gepjarmii (1989): 893237. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,8; radio: 1,6; telefon: 1,8. 

Napilap (1990): 389/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 

Halalozas (1991): 12,0%o. Nepessegnovekedes (1991): -0,1%. Csecsemohalandosag (1991): 5,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 101. Egy orvosra juto lakosok: 356. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1955-ben allamszerzodessel orokos semlegesseget kinyilvanito orszagot 1966-ig a 2 nagy part, a 

szociaHsta SPO es a Neppart, az OVP koalicioja kormanyozza. Negyeves OVP-kormanyzas utan 

1970-t61 lijra szocialista politikus a kancellar. A Kreisky-korszakot a keleti nyitas jellemzi. 1986-ban 

az elnokvalasztasokon Kurt Waldheim, az ENSZ korabbi fotitkara gyoz, bar naci miiltja miatt 

sokan tamadjak. Franz Vranitzky az lij kancellar. A valasztasok eredmenyekent lijra nagykoalicio 

alakul. Az osztrak gazdasagot jelentosen atalakitjak, privatizaljak, atszervezik, mikozben megorzik 



az alacsony munkanelkuliseget. 1989-ben az orszag jelentkezik a Kozos Piacba, bar a konkret 
targyalasok 1993 elejeig varatnak magukra. Az 1990-es valasztasok megerositik a nagykoaliciot. 
1991-ben becsi nepszavazas utasitja el a vilagkiallitas tarsrendezeset. A szocialistak 
Szocialdemokrata Partra valtoztatjak partjuk nevet. A Neppart elere Erhard Busek all. Az 1992. 
apr.-i elnokvalasztasokat a Neppart jeloltje nyeri. Nemzeti vita kezdodik a kulfoldiek statusarol, 
amelynek folyaman a kiutasitasukat surgeto FPO-vezeto Jorg Haider vereseget szenved: nem tud 
elegendo alairast gyiijteni a nepszavazas kiirasara. Apr.-ban Ausztria a zero gazdasagi novekedes 
miatt szeles korii importkorlatozasokat rendel el a volt szocialista orszagokkal szemben. 



AZERBAJDZSAN 



Azerbajdzsan Koztarsasag 

Azarbajfan (azeri nyelven) 

Kis-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 86600 km^, Magyarorszagnal valamivel kisebb. Szomszedai: Griizia, Oroszorszag 

(E), Ormenyorszag (Ny), Iran (D). Legmagasabb pont: Bazargyuzju (4466 m). Legjelentosebb 

folyok: Kura, Araksz. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Mingecsauri-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7145600. Nepsiiruseg: 82 km^. Etnikai csoportok azerbajdzsani tanar 

83%; ormeny 6%; orosz 6%; dagesztani, ukran. Vallasok: mohamedan (siita 75%, szunnita 25%), 

ormeny gregorianus, pravoszlav, zsido. Varosi lakossag: 54%. Fovaros: Baku (1989): 1760000. 

Varosok: Gjandza (volt Kirovabad) 300000; Szumgait 230000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Ebulfez Elcsibej (1992. jiin. ota). Kormanyfo: Feirus 

Mustafajev (1992. apr. ota). Nemzeti unnep: aug. 30. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1221 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2040 km. Koziiti halozat (1990): 30400 km; ebbol burkolt: 28600 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak: 71000. Orvosok: 28000. 

Az 1918-ban kikialtott fuggetlen Azerbajdzsan koztarsasagot 1920-ban elfoglalja a Voros Hadsereg: 

Azerbajdzsan Szovjet Szocialista Koztarsasagga alakul, 1922-ben belep a Szovjetunioba. 1936-t61 

onallo szovjet koztarsasagga valik. A 80-as evek vegetol az Azerbajdzsan teruletebe ekelt, ormenyek 

lakta Karabah terulet miatt allandosulnak az osszetiizesek az azeriak es az ormenyek kozott. 1990- 

ben a parlament fuggetlensegi nyilatkozatot fogad el. 1991-ben torlik a koztarsasag nevebol a 

szocialista jelzot. az aug.-i moszkvai puces idejen Ajaz Mutalibov elnok a koztarsasagok allamfoi 

kozul egyedul tamogatja a lazadokat. Egy honappal kesobb altalanos valasztasokon erositik meg 

elnoki tisztsegeben. 1992. marc-ban lij parlamentet valasztanak, szemelycserekre kerul sor a 

legfelsobb vezetesben is. A karabahi konfliktus nem er veget, mikozben az orszag egyre tobb szallal 

kotodik Torokorszaghoz. 1993. apr.-ban rendkivuli allapotot vezetnek be, mivel ormeny csapatok 

tornek be az orszagba. Az 5 eve vitatott ormeny enklavet es a hozza tartozo folyosot elfoglaljak. 

Azerbajdzsan hoz tartozo autonom koztarsasagok es teruletek 

Terulet: 5500 km^. Nepesseg: Lakossag: (1990): 300000. Nepsiiruseg: 55/km2. Etnikai csoportok: 
azeri 95%; ormeny 1%. Fovaros: Nakhicsevan (1976): 37000. 

Nagorno-Karabah Autonom Terulet 

Terulet: 4400 km2. Lakossag (1990): 192000. Fovaros: Sztyepanakert (1976): 35000. 



BAHAMA-SZIGETEK 



Bahama! Kozosseg 

Commonwealth of the Bahamas (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 13878 km^, Magyarorszagnal kb. 7-szer kisebb. Fekves. Az Atlanti-ocean Ny-i 

reszen. 700 nagyobb (ebbol 30 lakatlan) es kb. 2000 kis sziget. Felszin: Sik. Legmagasabb pont: 120 

m (Cat-szigeten). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 254685. Eletkor szerint: 0-14: 38%; 15-59: 56,3%; 60-: 5,7%. 

Nepsiiruseg: 18/km2. Etnikai csoportok: fekete es mulatt 87%; feher es mesztic 12%. Nyelv: angol. 

Vallasok: protestans 57%, r. kat. 26%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 60%. Fovaros: Nassau 

(1990): 191542. Varos (*1995): Freeport 25000. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Sir Henry Milton 

fokormanyzo kepvisel (1988 ota). Kormanyfo: Hubert Ingraham (1992. aug. ota.) Nemzeti unnep: 

jiil. 10. 

Gazdasag: Penznem: dollar (bahamai dollar) (1993. maj.: 1 = 1 USD). GNP (1990): 2,91 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 11420 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 

7,1%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 5%; idegenforgalom 25%. Export (1991): 320 M USD 

(koolaj nelkul). Fobb exportcikkek: gyogyszer, cement, rum, hal, so. Fobb exportpartnerek: 

Egyesult Allamok 51%, Nagy-Britannia 7%. Import (1991): 1,15 Mrd USD. Fobb importcikkek: 

koolaj, elelmiszer, gep, kozlekedesi eszkoz. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 31%, Japan 

17%, Nigeria 11%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 1066 km. Gepjarmiivek (1987): 74062. Fobb kikotok: Nassau, Freeport. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,6; radio: 2; telefon: 2. Napilap (1988): 143/100 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 

19,0%o. Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,4%. Csecsemohalandosag (1991): 

17,0%o. Korhazi agyak (1988): 1009 (+38 klinika). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 95%. Iskolakotelezettseg: 14 eves korig. 

A Kolumbusz felfedezte, majd az angolok gyarmatositotta teruleten 1964-t61 belso onkormanyzatot 

vezetnek be. 1973. jiil. 10-e ota teljesen fuggetlen. A Nemzetkozosseg tagja, allamfoje a brit 

uralkodo. Az 1992. aug.-i valasztasokat a Szabad Nemzeti Mozgalom nyeri. 



BAHREIN 



Bahreini Allam 

Dawlat al-Bahrain (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 678 km^, Magyarorszagnal kb. 150-szer kisebb. Fekves: Szigetek az Arab- 

obolben (Bahrein-sziget es tobb mint 30 kis sziget). Felszin: Sik, jelentos arteziviz-keszletekkel. 

Legmagasabb pont: Jabal ad-Dukhan (135 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 504000. Eletkor szerint: 0-14: 34,7%; 15-19: 61,5%; 60-: 3,8%. 

Nepsiiruseg: 726/km^. Etnikai csoportok: arab 70%; indiai 12%; perzsa 9%; pakisztani 5%; feher 

2%. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallas: mohamedan 85% (ebbol siita 60%, szunnita 40%), 

kereszteny 7%, hindu 5%. Varosi lakossag: 81%. Fovaros: Manama (1990): 138000. 

yarosok(1990): Al Muharaq 75900; Jidhafs 50000; Rifa'a 25000. 

Allamforma: sejkseg. Allam- es kormanyfo: Isza bin Szulman Al-Kalifa sejk (1961. nov. ota). 

Nemzeti unnep: dec. 16. 

Gazdasag: Penznem: dinar (bahreini dinar) (1993. maj.: 0,37 = 1 USD). GNP (1989): 3,12 Mrd USD. 



GNP/fo (1989): 6380 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 2,8%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1990): 6,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 1,0%. Munkaero-megosztas: mezogazdasag 5%; ipar 

es kereskedelem 85%. Export (1990): 3,7 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek, 

aluminium, hal. Fobb exportpartnerek: Japan 13%, Arab Emiersegek 12%, India 9%, Pakisztan 

8%. Import (1990): 3,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: koolajbanyaszati berendezes, gep, jarmii, 

elelmiszer. Fobb importpartnerek: Szaiid- Arabia 41%, Egyesult Allamok 14%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 400 km; ebbol burkolt: 25 km. Gepjarmiivek (1987): 112250. Fobb 

kikotok: Sitra, Mina Salman. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,3; radio: 1,7; telefon: 

3,4. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 71; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

halalozas (1991): 3,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 17,0%o. 

Korhazi agyak (1987): 8 korhaz (+ 9 eu. kozpont). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 77%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 

A Nagy-Britanniaval kotott 19. sz.-i szerzodeseket, amelyek szerint Londonbol inteztek a terulet 

vedelmi es kulugyeit, 1971-ben baratsagi szerzodes valtja fel. Aug. 15-en Bahrein kinyilvanitja 

fuggetlenseget. 1975-ben feloszlatjak a parlamentet, partok nem mukodnek. Az allamfo csaladja 

adja a kormanytagok tobbseget. Az Obol menti konfliktusban 1990 nyaran a sejk a szaudi erok 

melle all. Folyamatos demokratizalodas indul meg. 



BANGLADES 



Bangladesi Nepi Koztarsasag 

Gana Praja Tantri Bangladesh (bengali nyelven) 

Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 143998 km^, Magyarorszagnal kb. 1,5-szer nagyobb. Fekves: A Bengali-obol E-i 

hajlataban. Szomszedai: India (Ny, E, K), Burma (DK). Felszin: Termekeny alfold; D-i reszen a 

Gangesz es Brahmaputra mocsaras deltavideke. Legmagasabb pont: Keokradong (1230 m). 

Legjelentosebb folyok: Gangesz, Brahmaputra. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 107992140. Eletkor szerint: 0-14: 44,3%; 15-59: 50,4%; 60-: 5,3%. 

Nepsiiruseg: 750/km^. Etnikai csoportok: bengah 95%; bihari. Nyelvek: bengali (hiv.), angol. 

Vallasok: mohamedan (allamvallas) 86,7% (ebbol szunnita 80%), hindu 12%, r. kat., buddhista. 

Varosi lakossag: 16%. Fovaros: Dacca (Dakka) (*1987): 4770000. Varosok (91987): Chittagong 

1840000; Khulna 860000; Rajshahi 430000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Abdur Rahman Biszrasz (1991. okt. ota). Kormanyfo: Begum 

Khaleda Zia (1991. marc. ota). Nemzeti unnep: febr. 21., marc. 26., dec. 16. 

Gazdasag: Penznem: taka (1993. maj.: 39,83 = 1 USD). GDP (1991): 23 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

209 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2,2. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 20. Adossag/fo (1991): 98 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1990): 1,8. Fogyasztoi arvaltozasok a GDP %-aban (1990): 1,8. Fogyasztoi 

arvaltozasok (1991): 7,2%. Munkaero-megosztas: mezogazdasag 59%; ipar 11%. Export (1991): 

1,7 M USD. Fobb exportcikkek: juta, tea, bor, hal. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 31%, 

Olaszo. 9%, Pakisztan 5%. Import (1991): 3,6 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi 

eszkoz, vegyipari termek, gyogyszer, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Japan 12%, Egyesult 

Allamok 6%, Nemeto. 3%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2745 km. Koziiti halozat: 4500 km; ebbol burkolt: 2000 km. 

Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 39000; egyeb gepjarmii: 51000. Fobb kikotok: Chittagong, 

Chalna. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 315; radio: 24; telefon: 572. Napilap (1988): 

8/1000 fo. 



Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam 81991): ferfiak: 54; nok: 53 ev. Szuletes (1991): 36,0 
%o. Halalozas (1991): 15,3%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,3%. Csecsemohalandosag (1991): 
118,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 3233. Egy orvosra juto lakosok: 6166. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 35%. Iskolakotelezettseg: 6-11 eves korig. 
1971. dec-ben polgarhaboriival, indiai segitseggel valik Pakisztantol fuggetlen allamma. Ekkor 
nepkoztarsasagga, 1975-ben iszlam koztarsasagga nyilvanitjak. Az elso elnokot, Mudzsibur 
Rahmant es csaladjat 1975-ben meggyilkoljak. 1981-ben Ziaur Rahman elnokkel vegeznek a 
hadsereg tisztjei. 1982-ben vertelen hatalomatvetellel Muhammad Ersad all az orszag elere. 
Valasztasokon egy evtizeden at megerositik hivatalaban. 1990-ben az altalanos politikai 
ziirzavarban meggyilkoljak az ellenzek vezetojet. Ersad a tiltakozo akciok miatt lemond, 1991-ben 
10 eves bortonbuntetest kap. A valasztasokon a meggyilkolt Ziaur Rahman elnok begumja, elso 
felesege gyoz. Tobb siilyos termeszeti katasztrofa neheziti a gazdasagi talpra allast. 



BARBADOS 



Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 430 km^, Magyarorszagnal kb. 15-sz6r kisebb. Fekves: Az Atlanti-ocean Ny-i 

reszen: a Kis-Antillak legkeletibb szigete, korallzatonyok ovezik. Felszin: E-on alacsony hegy- es 

dombvidek; masutt siksag. Legmagasabb pont: Mount Hillaby (430 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 257082. Eletkor szerint: 0-14: 24,8%; 15-59: 60,6; 60-: 14,6%. 

Nepsiiruseg: 598/km2. Etnikai csoportok: fekete 92%; mulatt 3%; feher, indiai 3%. Nyelvek: angol 

(hiv.), francia. Vallasok: protestans 79%, r. kat. 4%. Varosi lakossag: 42%. Fovaros: Bridgetown 

(*1987): 7466. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Nita Barrow 

fokormanyzo kepvisel (1991 ota). Kormanyfo: Erskine Sandiford (1987. jiil. ota). Nemzeti unnep: 

nov. 30. 

Gazdasag: Penznem: dollar (barbadosi dollar) (1993. maj.: 2,0 = 1 USD). GDP (1991): 1,69 Mrd 

USD. GNP/fo (1990): 6540 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -4%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 

6,3%. Munkanelkuliseg (1988): 22,9%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 5%; ipar es 

kereskedelem 17%; szolgaltatas 37%. Export (1990): 209 M USD. Fobb exportcikkek: cukor, rum, 

elelmiszer, iparcikk. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok: 21%, CARICOM-orszagok 30%. 

Import (1990): 700 M USD. Fobb importcikkek: gep, iparcikk, koolaj, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 35%, CARICOM-orszagok 12%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 1641 km; ebbol burkolt: 1400 km. Gepjarmiivek (1990): 

szemelygepkocsi: 38832; egyeb gepjarmii: 3536. F6 kikoto Bridgetown. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: tv: 3,9; radio: 1,1; telefon: 2,4. Napilap (1990): 161/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 73; nok: 77 ev. Szuletes (1991): 16,0%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,7%. Csecsemohalandosag (1991): 23,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 123. Egy orvosra juto lakosok: 1042. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 16 eves korig. 

A volt brit gyarmat 1961-ben teljes belso onkormanyzatot kap. 1966. nov. 30-an a Nemzetkozosseg 

reszekent valik fuggetlenne. 1990-t61 gazdasagi integraciot kezdemenyeznek Jamaicaval es 

Trinidaddal. 



BELGIUM 



Belga Kiralysag 

Royaume de Belgique (franciaul) 
Koninkrijk Belgie (flamandul) 
Konigreich Belgien (nemetul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 30519 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Fekves: ENy-Europaban, az 
Eszaki-tenger partjan. Szomszedai: Franciaorszag (Ny, D), Luxemburg (DK), Nemetorszag (K), 
Hollandia (E). Felszin: tiilnyomoreszt sik terulet; 3 reszre osztja a 2 legnagyobb folyo (Schelde es 
Meuse); K-en (Ardennek) dombos, erdos. legmagasabb pont: Botrange (694 m). Jelentos folyo meg: 
Sambre. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 9978681. Eletkor szerint: 0-14: 18,2%; 15-59: 61,7%; 60-: 20,1%. 
Nepsiiruseg: 327/km^. Etnikai csoportok: flamand 57,6%; vallon 32,5%. Nyelvek: francia (hiv.), 
flamand (hiv.), nemt (hiv.). Vallasok: r. kat. 90%, mohamedan, protestans. Varosi lakossag: 97%. 
Fovaros: Bruxelles (Brussel, Brusszel) (1991): 960324. Varosok (1991): Antwerpen 467875; Gent 
230446; Charleroi 206928. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: I. Baudouin kiraly (1951 ota). kormanyfo: Jean- 
Luc Dahaene (1992. marc. ota). Nemzeti unnep: jiil. 21. 

Gazdasag: Penznem: franc (belga frank) (1993. maj.: 32,66 = 1 USD). GDP (1991): 198,7 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 19897 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,9%. Vedelmi kiadasok a GDP %.-aban 
81990): 2,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,3%. Munkanelkuliseg (1991): 9,4%. Munkero- 
megoszlas: mezogazdasag 2%; ipar es kereskedelem 26%; szolgaltatas 37%. Export (1991): 118 
Mrd USD. (Az export-import adatok Luxemburg kulkereskedelmi adatait is tartalmazzak.) Fobb 
exportcikkek gep, vas, acel, szallitoberendezes, textilia, vegyipari termek, elelmiszer, uvegaru, 
dragako, csipke, energia. Fobb exportpartnerek Nemeto. 23%, Franciao. 19%, Hollandia 14%, 
Nagy-Britannia 8%. Import (1991): 120 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari 
termek, gabona, gyumolcs, elelmiszer, dragako, ekszer, textilia. Fobb importpartnerek: Nemeto. 
24%, Hollandia 17%, Franciao. 16%, Nagy-Britannia 8%, Egyesult Allamok 4%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1991): 3479 km; ebbol villamositott: 2293 km. Koziiti halozat (1990): 
130848 km; ebbol autopalya (1991): 1651 km. Gepjarmuvek (1991): szemelygepkocsi: 3970317, 
egyeb gepjarmii: 418980. Fobb kikotok: Antwerpen, Zeebrugge, Gent. Hirkozles: Egy keszulekre 
juto lakosok: tv: 3,2; radio: 2,2; telefon: 2,1. Napilap (1990): 213/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 
Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,1%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 108. Egy orvosra juto lakosok: 317. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakotelezettseg: 6-18 eves korig. 
Az Europai Gazdasagi Kozossegek megteremtesenel jelentos szerepet jatszo allamban a 60-as 
evektol felerosodik a flamand-vallon szembenallas. 1977-t61 a 2 regio es a fovaros autonomiat kap. 
Leo Tindemans, majd Wilfried Martens kormanyai folyamatosan novelik a jogkoroket. 1984-re a 
nyelvi kozossegek helyi parlamentet kapnak. Ezek tobbek kozott a kultiira es az egeszsegugy 
teruleten torvenyeket hozhatnak. Az 1985-6s parlamenti valasztasok utan lijra a flamand 
Kereszteny Neppart gyoz. Martens alakit kormanyt. Siilyos a gazdasagi helyzet, kommunista 
akcioszervezet vegez robbantasokat NATO-berendezesek ellen, 1988-ban 6 honapon at nines 
kormany. Majd lijra Martens alakit otparti koaliciot. 1991-ben a kielezodo flamand-vallon 
ellentetek es egy fegyvereladasi botrany miatt a kormany lemond. A nov.-i valasztasok utan 1992- 
ben a flamand keresztenydemokrata Jean-Luc Dahaene alia kormany elere. Jiil.-ban a parlament 
elfogadja a maastrichti szerzodest. 1993. febr.-ban az lij alkotmany szovetsegi allamma valtoztatja 
az orszagot. Marc-ban kormanyvalsag robban ki a negyparti koalicioban, csak apr.-ra jon letre 
megegyezes a koltsegvetesi kiadasok megnyirbalasarol. 



BELIZE 

Kozep-Ameika 

Foldrajz: Terulet: 22965 km^, Magyarorszagnak kb. egynegyede. Fekves: Kozep-Amerika K-i 
partvideken. Szomszedai: Mexiko (E), Guatemala (Ny, D). Felszin: tobb mint fele mocsaras, lagiinas 
siksag, amely ertekes tropusi fakkal boritott dombvidekbe megy at. Legmagasabb pont: Victoria 
Peak (1122 m). Legjelentosebb folyok: Belize, New River. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 191800. Eletkor szerint: 0-14: 44,6%; 15-59: 47,8%; 60-: 7,6%. 
Nepsiiruseg: 8/km^. Etnikai csoportok: fekete 38%; Indian 24%; mesztic 19%; mulatt 12%; kinai es 
indiai 5%; feher 2%. Nyelvek: angol (hiv.), spanyol, kreol dialektusok. Vallasok: r. kat. 62%, 
protestans 28%. Fovaros: Belmopan (91989): 5276. Varosok (*1989): Belize City 43621; (*1986): 
Dangriga 7500; Corozal 6000. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Elmire Minita Gordon 
fokormanyzono kepvisel (1981 ota) Kormanyfo: George Cadle Price (1989. jan. ota). Nemzeti 
unnep: szept. 10., szept. 21. 

Gazdasag: Penznem: dollar (belizei dollar) (1993. maj.: 1,99 = 1 USD). GNP (1990): 373 M USD. 
GNP/fo (1990): 1990 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 6%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,6%. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 50%; ipar es kereskedelem 15%. Export 81991): 120 M USD. 
Fobb exportcikkek: cukor, hiis, ruhanemii, citrusfelek, hal. Fobb exportpartnerek: Egyesult 
Allamok 39%, Nagy-Britannia 29%. Import (1991): 223 M USD. Fobb importcikkek: gep, 
elelmiszer, iparcikk, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 54%, Nagy- 
Britannia 10%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 1600 km. Gepjarmiivek (1988): 14014. F6 kikoto: Belize City. 
Hirkozles: Telefon (1989): 14000. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 67; nok: 72 ev. Szuletes (1991): 38,0%o. 
Halalozas (1991): 5,0%o. Csecsemohalandosag (1991): 35,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 366. 
Egy orvosra juto lakosok: 2046. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 93%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

A 17. sz.-ban birt telepesek foglaljak el a spanyoloktol a teruletet. 1964-ig gyarmat, akkor 
onkormanyzatot, 1981. szept. 21-en teljes fuggetlenseget kap. A Nemzetkozosseg tagja. Az 1989-es 
valasztasok utan George Cadle Price veszi at a kormany vezeteset. Sikerul megegyezni 
Guatemalaval, hogy mondjon le bekebelezesi torekveseirol. 



BELORUSSZIA 



Belorusz Koztarssag 

Belarusz (belorusz nyelven) 

Kelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 207600 km^, Magyarorszagnal tobb mint 2-szer nagyobb. Szomszedai: 

Lettorszag, Litvania (E), Lengyelorszag (Ny), Ukrajna (D), Oroszorszag (K). legmagasabb pont: 

Gora Dzserzsinszkaja (346 m). Legjelentosebb folyok: Dnyepr, Pripjat, Nyeman. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 10250000. Nepsiiruseg: 49/km2. Etnikai csoportok: belorusz 77,9%; 

orosz 13,2%; lengyel 4,1%; ukran 2,9%. Vallasok: pravoszlav, r. kat., zsido. Varosi lakossag: 66%. 

Fovaros: Minszk (1989): 1590000. Varosok (1989): Gome. 1 500000; Mogilev 360000; Vityebszk 

350000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Sztanyiszlav Suskevics (1991. szept. ota). Kormanyfo: 

Vjacseszlau Kebics (1991 ota). Nemzeti unnep: aug. 28. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 2497 USD. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 5590 km. Koziiti halozat (1990): 92000 km: ebbol burkolt: 60900 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak: 138300. Orvosok 41400. 

A 18. sz. ota Oroszorszaghoz tartozo terulet. 1919 ota Belorusz SZSZK, 1922-t61 a Szovjetunio 

tagkoztarsasaga, 1945-t61 az ENSZ kulon szavazattal biro tagallama. 1991-ben a helyi legfelsobb 

tanacs fuggetlensegi nyilatkozatot fogad el. Az addigi elnok, Nyikolaj Dementaj visszalep, utoda 

Sztanyiszlav Suskevics. Dec-ben a koztarsasag a szlav nemzetkozosseg alapito tagja, fovarosaban 

kap helyet a koordinacios k6zpont.l992-ben felszabaditjak az arakat, elszabadul az inflacio. A rubel 

mellett helyi penz is megjelenik. az atomfegyvereket Oroszorszagba szallitjak. 



BENIN 



Benini Koztarsasag 

Republique du Benin (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 122622 km^, Magyarorszagnal kb. egyharmaddal nagyobb. Fekves: A Guineai- 

obol partjan. Szomszedai: Togo (Ny), Burkina Faso, Niger (E), Nigeria (K). Felszin: Oserdovel 

boritott parti siksag; E-on szavannas domb- es hegyvidek. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4741000. Eletkor szerint: 0-14: 46,5%; 15-59: 49,0%; 60-: 4,5%. 

Nepsiiruseg: 42/km2. Etnikai csoportok: szudani (fon 47%, adja 12%, bariba 10%); joruba 9%; 

bargu, fulbe, hausza. Nyelvek: francia (hiv.), fon, adja, bariba, joruba, somba, aizo. Vallasok: torzsi 

vallasii 61%, r. kat. 22%, mohamedan 15,3%. Varosi lakossag: 38%. Fovaros: Porto Novo (*1984): 

163876. Varosok (1984): Cotonou 477967; Parakou 92386; Abomey 53000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Nicefor Szoglo (1991. apr. ota). Nemzeti unnep: 

aug. 1. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GDP 

(1991): 1,7 Mrd USD. GDP/fo (1991): 400 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,8%. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 3,4. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1988): 2,1. 

Munkaeromegoszlas: mezogazdasag 605; kereskedelem es szolgaltatas 38%. Export (1990)1 93 M 

USD. Fobb exportcikkek: gyapot, kakaobab, kave, palmaolaj, ricinus. Fobb exportpartnerek: kozos 

piaci orszagok 93%. Import (1990): 483 M USD. Fobb importcikkek: textilia, kozlekedesi eszkoz, 

gep, vas- es acelaru, koolajtermek. Fobb importpartnerek: kozos piaci orszagok 40%, Egyesult 

Allamok 15%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 579 km. Koziiti halozat (1985): 7445 km. Gepjarmiivek (1985): 

szemelygepkocsi: 2740; egyeb gepjarmii: 567. F6 kikoto: Cotonou. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 281; radio: 14. Napilap (1990): 3/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 49, nok: 52 ev. Szuletes (1991): 49,0%o. 

Halalozas (1991): 16,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,7%. Csecsemohalandosag (1991): 119%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 749. Egy orvosra juto lakosok: 16025. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 28%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A Francia Ny-Afrikaban korabban Dahomey neven ismert terult 1960. aug. 1-jen kap teljes 

fuggetlenseget. A fuggetlenseg utani 6. puces soran Ahmed Kerekou veszi at a hatalmat. Az orszag 

nevet 1975-ben valtoztatjak Beninre. 1989-ben a nepkoztarsasagbol koztarsasag lesz, torlik az 

alkotmanybol a marxizmus-leninizmus kitetelt. Az lij kormanyfo Nicefor Szoglo korabbi ellenzeki 

politikus, a Vilagbank volt tisztviseloje. 



BHUTAN 



Bhutani Kiralysag 

Druk Yul (dzongkha nyelven) 

Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 46500 km^, Magyarorszagnak kb. a fele. Fekves: A Himalaja K-i reszen. 

Szomszedai: India (Ny, D), Kina (E). Felszin: Nagy resze magas hegyseg: folyovolgyekkel, kisebb 

medencekkel tagolt, erdos, sziklas terulet. D-i resze dombvidek. Legmagasabb potn: Kulhagangri 

(7554 m.) 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1443000. Eletkor szerint: 0-14: 39,8%; 15-59: 53,8%; 60-: 6,4%. 

Nepsiiruseg: 31/km2. Etnikai csoportok: bhotia 60%; nepali 25%; leptsa, indiai. Nyelvek: dzongkha 

(hiv.), bumthangkha, tibeti nyelvek, angol. Vallasok: buddhista 75%. Fovaros: Thimbu (1991): 

27000. Varos: Phuntsholing 20000. 

Allamforma: monarchia, indiai vednokseg alatt. Allam- es kormanyfo: Zsigme Szingje Vangcsuk 

kiraly (1972. dec. ota). Nemzeti unnep: dec. 17. 

Gazdasag: Penznem: ngultrum (1993. maj.: 30,99 = 1 USD). GNP (1990): 273 M USD. GNP/fo 

(1990): 172 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 9,7%. Adossagszolgalat az export %-aban 

(1990): 6,8. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 93%. Export (1989): 70 M USD. Fobb 

exportcikkek: fa, kezmiiipar cikk, asvany. F6 exportpartner: India 93%. Import (1991): 1341 M 

USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, kozszuksegleti cikk. F6 importpartner: India 67%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1990): 2336 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 5660; egyeb 

gepjarmii: 1504. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 64; telefon. 675. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 50; nok: 48 ev. Szuletes (1991): 37,0 

%o. Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,0%. Csecsemohalandosag (1991): 

139,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 1457. Egy orvosra juto lakosok: 9736. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 15%. 

A volt brit protektoratus 1949-ben Indiaval kot szerzodest, amelyben lemond kulkepviseleti 

jogairol. 1971 ota onallo. Az abszolut monarchia 1969 utan demokratikusabb format olt, a 

„sarkanykiraly" - Zsigme Szingje Vangcsuk - azonban tovabbra is szamtalan hataskort elvez. 



BISSAU-GUINEA 



Bissau-Guineai Koztarsasag 

Repiibhca de Guine-Bissau (portugalul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 36125 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer kisebb. Fekves: Ny-Afrika atlanti- 

oceani partvideken. Szomszedai: Szenegal (E), Guinea (K, D). Felszin: Tagolt partvideken 

mocsaras, erdos siksag; az orszag belsejeben alacsony dombvidek. Legmagasabb pont: 210 m. 

Legjelentosebb folyok: Geba, Corubai, Kayanga. 

Nepesseg: Lakossag (*1990): 981000. Nepsiiruseg: 27/km^. Etnikai csoportok: bantu (balante 30%, 

fulbe 23%, mandingo 3%, manjaka 14%); portugal 7%. Nyelvek: portugal (hiv.), portugal-kreol 

(crioulo), szudani. Vallasok: torzsi vallasii 65%, mohamedan 30%, r. kat. 5%. Varosi lakossag: 

27%. Fovaros: Bissau (*1988): 125000. Varosok: Bafata 13400; Gabu 7800. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Joao Bernardo Vieira (1980. nov. ota). Kormanyfo: Carlos 

Correira (1991. nov. ota). Nemzeti unnep: szept. 24. 

Gazdasag: Penznem: guineai peso (1993. maj.: 5019,12 = 1 USD). GNP (1990): 176 M USD. GNP/fo 

(1990): 180 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 3,7%. vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1987): 

3,3. Munkaero-megosztas: mezogazdasag 90%. Export (1989): 14 M USD. Fobb exportcikkek: 



foldimogyoro, hal, palmamag, gyapot. F6 exportpartner: Portugalia 35%. Import (1989): 69 M 

USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, nyersanyag, gep. Fobb importpartnerek: Olaszo. 27%, 

Portugalia 20%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1982): 5058 km. Gepjarmuvek (1982): 4100. Fobb kikotok: Bissau, 

Bolama, Cacheu. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 27. Napilap (1988): 7/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 45; nok: 48 ev. Szuletes (1991): 42,0%o. 

Halalozas (1991): 18,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 125,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 36%. Iskolakotelezettseg: 4 ev. 

A volt Portugal gyarmat, majd tengeren tiili megye 1973. szept. 24-en valik fuggetlenne. Portugalia 

1974-ben ismeri el. Az 1980. utan az egetlen part elen elnoklo Joao Bernardo Vieirat tobbszor 

megerositik hivatalaban. 1991-ben bevezetik a tobbpartrendszert, az elnok kormanyfot nevez ki. 



BOLIVIA 



Boliviai Koztarsasag 

Repiiblica de Bolivia (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 1098581 km^, Magyarorszagnal kb. 12-szer nagyobb. Fekves: Az Andok kozepso 

reszeben. Szomszedai: Peru, Chile (Ny), Argentina, Paraguay (D), Brazilia (E, Ny). Felszin: Ny-i 

reszen az Andok hegylancai 4000 m magas felfoldet zarnak korul; K-en alacsonyabb hegy- es 

dombvidek (Yungas), melyet szavannas, oserdos dombsag es siksag valt fel. Legmagasabb pont: 

Jankho Uma (7010 m). Legjelentosebb folyok: Madeira, Rio Grande, Beni. Legnagyobb tavak: 

Titicaca-to, Poop6-t6. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7314000. Eletkor szerint: 0-14: 42,1%; 15-591 52,4%; 60-: 5,5%. 

Nepsiiruseg: 7/km^. Etnikai csoportok: mesztic 31; kecsua Indian 25%; aimara Indian 17%; kreol, 

feher 15%. Nyelvek: spanyol (hiv.), kecsua, aimara, guarani. Vallasok: r. kat. 92,5%, protestans. 

Varosi lakossag: 51%. Fovaros: La Paz (1989): 1050000; jogilag fovaros: Sucre (1989): 95700. 

Varosok (1990): Santa Cruz de la Sierra 669000; Cochabamba 413600; Oruro 208000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Jaime Paz Zamora (1989. jiil. ota). Nemzeti unnep: 

aug. 6. 

Gazdasag: Penznem: boliviano (1993. maj.: 4,21 = 1 USD). GDP (1991): 6,9 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 914 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4,1%. adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4,6. 

adossagszolgalat az export %-aban (1991: 30. Adossag/fo (1991): 630 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1987): 3,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 21%. Munkanelkuliseg (1990): 19,9%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 50%; ipar es kereskedelem 10%. Export (1991): 760 M USD. 

Fobb exportcikkek: foldgaz, on, volfram, cink, olom, arany, ezust, koolaj, cukor, kave. Fobb 

exportpartnerek: Argentina 31%, Egyesult Allamok 19%. Nagy-Briannia 12%. Import (1991): 804 

M USD. Fobb importcikkek: ipari berendezes, gep, kozlekedesi eszkoz, iparcikk, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 24%, Brazilia 15%, Chile 14%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 3642 km. Koziiti halozat (1984): 41000. Gepjarmuvek (1988): 

szemelygepkocsi: 83000; egyeb gepjarmii: 150000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 16; 

radio: 1,8; telefon: 37. Napilap (1986): 36/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam 81990): ferfiak: 59; nok: 64 ev. Szuletes (1991): 34%o. 

Halalozas (1991): 19,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 83%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 472. gy orvosra juto lakosok: 1595. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 78%. Iskolakotelezettseg: 7-14 eves korig. 

Az 1825-ben Spanyolorszagtol fuggetlenne valt allamban azota atlagban minden evre jut egy-egy 

puces, a stabilitas a 90-es evekre all helyre. 1962 utan nehany honapot leszamitva katonak 



iranyitanak. 1982-ben civil elnoknek adjak at a hatalmat. Az 1985-6s valasztasokon civil, Victor Paz 
Estenssoro gy6z.l986-ban amerikai katonak inteznek tamadast a kokaintermelok ellen. 1989-ben 
tobb valasztasi fordulo utan Jaime Paz Zamora lesz az elnok. Folytatja elodje sikeres 
gazdasagpolitikajat. Az Andok Paktum 5 orszaganak kepviseloi a fovarosban megallapodnak, hogy 
1993-t61 vammentes ovezetet hoznak letre. 



BOSZNIA-HERCEGOVINA 



Bosznia-Hercegovina Koztarsasag 
Republika Bosna i Hercegovina (szerbhorvatul) 
Delkelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 51129 km^, Magyarorszagnak tobb mint a fele. Fekves: Szomszedai: 
Horvatorszag (Ny, D), Jugoszlavia (K, E). Felszin: E-on siksag, kozepso reszen dombos, D-en 
hegyvidek. Legmagasabb pont: Plocno (2228 m). Legjelentosebb folyok: Sava (Szava), Bosna, 
Vrbas. Legnagyobb to: Jablonicko Jezero. 

Nepesseg: Lakossag (1989): 4479000. Nepsiiruseg: 86/km^. Etnikai csoprtok: bosnyak 43,7%; szerb 
31,3%; horvat 17,3%; jugoszlav 7,6%. Nyelvek: szerb, horvat. Vallasok: mohamedan 40%, 
gorogkeleti 33%, r. kat. 19%. Fovaros: Sarajevo (Szarajevo) (1989): 449000. Varos (1981): Banja 
Luka 183618. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Alija Izetbegovic (1990. nov. ota). Kormanyfo: Mile Akmadzic. 
Gazdasag: Penznem: dinar (lij dinar) (1993. maj.: 61211 = 1 USD); horvat dinar (1993. maj.: 1919 = 
1 USD); bosznia-hercegovinai dinar. GDP/fo (1990): 1600 USD. 

A 400 even at torok iranyitas alatt alio terulet az I. vilaghaborii utan a jugoszlav szovetseghez 
csatlakozik. Az 1990-es valasztasokon 38 part indul, a muzulman Demokratikus Akciopart es a 
Szerb Demokrata Part szerzi meg a legtobb kepviseloi helyet. A parlament 1991. okt. 15-en 
nyilvanitja ki az orszag fuggetlenseget. 1992. jan.-ban a torvenyhozok nepszavazast hirdetnek meg a 
fuggetlensegrol. A szerb lakossag vezetoje, Radovan Karadzic ezt haduzenetek nyilvanitja. A marc- 
i nepszavazason a szavazok 99,43%-a a fuggetlenseg mellett teszi le voksat. Ezutan a 3 nepcsoport - 
a szerbek, a horvatok es a muzulman bosnyakok - egyre tobb osszetiizesbe kerul egymassal. Az 
elvileg haromfele osztott orszagban apr.-tol mindenfele szolnak a fegyverek. A lakossag 
egyharmadat kitevo szerbek kikialtjak a boszniai szerb koztarsasagot. A Kozos Piac elismeri 
Bosznia onallosagat. Jiil.-ban a horvatok is kinyilvanitjak onallosagukat. Eredmenytelenul folynak 
a targyalasok az orszag 10 regiora valo felosztasarol. Az ENSZ katonakat kuld Szarajevoba. NATO 
hadihajok jaroroznek Montenegro partjai elott. A szerbek internalotaborokat nyitnak meg, 
nemzetkozi felhaborodas kiseri a leleplezett kegyetlenkedeseket. Aug.-ban a BT elfogadja a 770-es 
hatarozatot, amely a humanitarius segelyek eljuttatasara hiv fel. Mikozben az ENSZ keksisakosai 
nem tudjak mindenhova eljuttatni a kulfoldi elelmiszersegelyt, valamint az europai es nemzetkozi 
bekekozvetitesek tobbszor kudarcot vallanak. 1993. marc.-tol amerikai katonai repulok is 
bekapcsolodnak az ehezo lakossag ellatasaba. A haborii elso eve alatt ketszazezren pusztulnak el - 
nyolcezren Szarajevoban -, szazezrek sebesulnek meg, tobb ezer lanyt es asszonyt eroszakolnak 
meg. Marc-ban Izetbegovic alairja Vance es Owen, a nemzetkozi Jugoszlavia-konferencia 2 
elnokenek beketervet, amely 10 autonom regiora osztja az orszagot, Szarajevo kozponttal. A 
boszniai szerb parlament ezt elutasitja. Meghosszabbitjak az ENSZ-erok tartozkodasat, 
megkezdodik az elso per a haboriis biintettek miatt. Bosznia muzulman lakossaganak tragediaja 
1993 tavaszan a vilagpolitika es a nemzetkozi kozvelemeny legfontosabb temaja. 



BOTSWANA 



Botswanai Koztarsasag 

Republic of Botswana (angolul) 

Del-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 581730 km^, Magyarorszagnal kb. 6,5-szer nagyobb. Fekves: D-Afrika kozepso 

reszeben. Szomszedai: Namibia (Ny, E), Zambia (E), Zimbabwe (K), Del-afrikai Koztarsasag (D). 

Felszin: Nagy reszen a Kalahari-medence sivatagos, felsivatagos teruletei idoszakos tavakkal, 

mocsarakkal, K-en fennsik es hegyvidek. Legmagasabb pont: Tsodilo (1375 m). Legjelentosebb 

folyok: Okavango, Limpopo. Legnagyobb tavak: Dow-to, Ngami-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1254000. Eletkor szerint: 0-14: 44,6%; 15-59: 52,3%; 60-: 3,1%. 

Nepsiiruseg: 2/km2. Etnikai csoportok: bantu (8 becsuan torzs) 95%; busman, feher. Nyelvek: angol 

(hiv.), setswana es mas bantu nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 85%, protestans 10%, r. kat. 4%. 

Varosi lakossag: 25%. Fovaro: Gaborone (*1991): 138500. Varosok (*1991): Francistown 59100; 

Selebi-Pikwe 55400; Serowe 46600. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Quett K. J. Masire (1980 ota). Nemzeti unnep: 

szept. 30. 

Gazdasag: Penznem: pula (1993. maj.: 2,33 = 1 USD). GNP (1990): 2,56 Mrd USD. GNP/fo 1990): 

2040 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 9,9%. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 4,4. 

Vedelmi kiadasok a koltsegvetes %-aban (1991): 3,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 11,8%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 70%. Export (1991): 2,7 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

gyemant, rez, nikkel, szen, arany, hiis. Fobb exportpartnerek: europai orszagok 67%, Egyesult 

Allamok 17%, D-afrikai Kozt. 7%. Import (1991): 2,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, 

dohany, gep, kozlekedesi eszkoz, textilia, energia. F6 importpartner: D-afrikai Kozt. 88%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 705 km. Koziiti halozat (1992): 15000 km; ebbol burkolt: 2000 km. 

Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi: 26000; egyeb gepjarmii: 47000. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: radio: 8. Napilap (1989): 22/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 59; nok: 65 ev. Szuletes (1991): 36%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 43,0%o. 

Korhazi agyak (1990): 5022. Egy orvosra juto lakosok: 7185. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 80%. 

Becsuanafold, a korabbi brit gyarmat, majd protektoratus 1966. szept. 30-an valik fuggetlenne. 

Botswana neven a Nemzetkozosseg tagja lesz. Gazdasagilag fugg D-Afrikatol. Az 1965-6s alkotmany 

a parlament mellett a torzsfoknek is jogokat ad. Quett Masire 1980 ota elnok, 1984-ben es 1989-ben 

lijravalasztjak. A D-afrikai zavargasok a 90-es evekben tobbszor atcsapnak az orszag teruletere. 



BRAZILIA 



Brazil Szovetsegi Koztarsasag 

Repiiblica Federativa do Brasil (portugalul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 8511999 km^, Magyarorszagnal kb. 91-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika K-i 

feleben. Szomszedai: Francia Guayana, Suriname, Guyana, Venezuela (E), Kolumbia, Peru, Bolivia, 

Paraguay, Argentina (Ny),Uruguay (D). Felszin: Egyharmad reszen az Amazonas-alfold tropusi 

oserdoi: Nagyobbik reszen a Brazil-felfold hegyei kozt fennsikok; ezeket 2000-2500 m magas 

hegyvonulatok valasztjak el a parti siksagtol. Legmagasabb pont: Neblina (3139 m). Legjelentosebb 

folyok: Amazonas, Jurua, Puriis. Legnagyobb tavak: Mirim-to, Furnas-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (*1991): 153322000. Eletkor szerint: 0-14: 35,2%; 15-59: 57,7%; 60-: 7,1%. 



Nepsiiruseg: IS/km^. Etnikai csoportok: feher 54,8%; mulatt, mesztic 38,4%; fekete 5,8%; Indian, 
japan. Nyelvek: portugal (hiv.), angol. Vallasok: r. kat. 88%, protestans 6,6%, zsido 2%, torzsi 
vallasii 2%. Varosi lakossag: 75%. Fovaros: Brasilia (*1991): 1841000. Varosok (*1991): Sao Paulo 
1522100 (A); Rio de Janeiro 10190000 (A); Belo Horizonte 3056000 (A): 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Itamar Franco (1992. dec. ota). Nemzeti 
unnep: szept. 7. 

Gazdasag: Penznem: cruzeiro (1993. maj.: 32372,8 = 1 USD). GDP (1991): 458 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 2992 USD. gazdasagi novekedes (1991): 0,9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 81991): 3. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 35. Adossag/fo (1991): 733 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1990): 2,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 441%. Munkanelkuliseg (1991): 5,0%. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 31%; ipar es kereskedelem 25%; szolgaltatas 42%. Export 
(1991): 32 Mrd USD. Fobb exportcikkek: kave, cukor, szojabab, gep es berendezes, vaserc, 
kozlekedesi eszkoz. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 20%, japan 9%, Nemeto. 9%. Import 
(1991): 21 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersolaj, gep, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: 
Egyesult Allamok 24%. Nemeto. 9%, Argentina 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 27139 km (2145 km teherszallito vasiit); ebbol villamositott: 
1609 km. Koziiti halozat (1988): 1675735 km. Gepjarmuvek (1988): szemelygepkocsi: 14 M; egyeb 
gepjarmii: 1,6 M. Fobb kikotok: Rio de Janeiro, Santos. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 
4; radio: 2,5; telefon: 11. Napilap (1988): 55/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 62; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991: 67,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 285. Egy orvosra juto lakosok: 684. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 81%. Iskolakotelezettseg: 7-14 eves korig. 
A korabbi portugal gyarmaton a gazdasagi csoda evei egybeesnek az 1964-t61 2 evtizeden at tarto 
katonai kormanyzat idejevel. A kezdetben diktatorikus kormanyzas 1979-t61 fokozatosan enyhul. 
Ernesto Geisel tabornokot akkor Baptista Figueiredo tabornok koveti az elnoki szekben. Fokozatos 
az atteres a polgari kormanyzatra. Sziik korii valasztotestulet nevezi ki az elso polgari elnokot. 
Tancredo Neves azonban beiktatasa elott, 1985-ben meghal. Funkciojat igy alelnoke, Jose Sarney 
orokli. A nagyszabasii gazdasagi program - lij penz bevezetese - idovel elakad. Am a magas inflacio 
ellenere is latvanyos exportsikereket konyvelnek el. 1988-ban a nemzetgyiiles 5 evben hatarozza meg 
az elnoki periodus idotartamat, a korabbi 6 helyett. Uj alkotmanyt fogadnak el. 1989-ben az elso 
altalanos valasztast tartjak, 29 eves szunet utan. A gyoztes Fernando Collor de Mello, a jobboldal 40 
eves jeloltje. Alulmarad Lula, a nepszerii szakszervezeti vezeto. Az lij elnok inflacioellenes terve es 
az Argentinaval 1995-t61 eletbe leptetendo kozos piaci elkepzelese lassan megvalosul. 1992-ben a 
nemzetkozi figyelem az Amazonas videkere fordul, a termeszet es a meg megmaradt bennszulott 
kultiira vedelmere. Az elnok penzugyi botranyokba keveredik, tomegtuntetesek kovetelik 
lemondasat. A szenatusi hatarozat elott maga mond le. Utoda alelnoke, aki folytatni kivanja a 
latvanyos gazdasagi sikereket. Az 1993. apr.-i nepszavazas az elnoki koztarsasag intezmenyeit 
erositi meg, elveti a monarchia bevezetesenek otletet. 



BRUNEI 



Brunei Allam 

Brunei Danussalaam (malajul) 

Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 5765 km^, Magyarorszagnal kb. 16-szor kisebb. Fekves: Borneo-sziget ENy-i 

partjan; Sarawak malaysiai allam veszi korul, 2 reszre osztva az orszagot. Felszin: Nagy resze parti 

siksag; DK-en 1500 m atlagmagassagii kozephegyseg. Legmagasabb pont: Bukit Pago (1850 m). 



Legjelentosebb folyo: Brunei. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 259000. Nepsiiruseg: 45/km^. Etnikai csoportok: malaj 50%; kinai 

26%; dajak. Nyelvek: malaj (hiv.), kinai, angol. Vallasok: mohamedan 63%, buddhista 14%, 

kereszteny 10%. Varosi lakossag: 59%. Fovaros: Bandar Seri Begawan (1986): 56300. Varosok 

(1988): Seria 23415; Kuala Belait 19335. 

Allamforma: fuggetlen szultanatus. Allam- es kormanyfo: Muda Hassan al-Bolkiah Mu'izzaddin 

Waddaulah szultan (1967 ota). Nemzeti unnep: febr. 23., jiil. 15. 

Gazdasag: Penznem dollar (brunei dollar) (1993. maj.: 1,63 = 1 USD). GDP (1989): 3,1 Mrd USD. 

GDP/fo (1989): 9600 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 1,8%. 

Export (1991): 2,2 Mrd (USD. Fobb exportcikkek: koolaj, foldgaz, koolajtermek. Fobb 

exportpartnerek: Japan 53%, Nagy-Britannia 12%, K-Korea 9%, Egyesult Allamok. Import 

(1991): 1,71 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, iparcikk, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Szingapiir 35%, Nagy-Britannia 26%, Svajc 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 19,3 km ipari vasiit. Koziiti halozat (1990): 2248 km; ebbol burkolt: 

1107 km. gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 107799; egyeb gepjarmii (11823. F6 kikoto: 

Bandar Seri Begawan. Hirkoles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,7; radio: 3; telefon: 6. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 74; nok: 77 ev. Csecsemohalandosag 

(1991): 10,0%o. Korhazi agyak (1990): 1893. Orvosok (1990): 171 (30 fogorvos). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1987): a fiatalkoriiak 95%-a. 

Az egykor eros szultanatus, majd brit befolyas alatt alio terulet 1963-ban malaj lakossaga ellenere 

elutasitja, hogy Malaysiahoz csatlakozzek. Bar a szultan 1959-ben alkotmanyt ad nepenek, azota is 

abszliit modon uralkodik. 1986-ban megkoronazzak. Az olajnak koszonhetoen a szultan a vilag 

egyik leggazdagabb allamaban uralkodik, amely hivatalosan csak 1984. jan. 1-je ota fuggetlen. 



BULGARIA 



Bolgar Koztarsasag 

Republika Balgarija (bolgarul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 110993 km^, Magyarorszagnal egyotoddel nagyobb. Fekves: A Balkan-felsziget 

K-i reszen, a Fekete-tenger partjan. Szomszedai: Romania (E), Makedonia (NY), Gorogorszag, 

Torokorszag (D). Felszin: Harom egyseg: E-on a Duna menti tablas videk, kozepen a Balkan- 

hegyseg, melyet medencesor valaszt el a Rila-Rodope-masszivumtol. Legmagasabb pont: Muszala 

(2925 m). Legjelentosebb folyok: Dunav (Duna), Marica, Iszkar. Legnagyobb tavak: Burgaszi-to, 

Iszkar-viztarolo, Sztuden-Kladenec-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 8991000. Eletkor szerint: 0-14: 20,6%; 15-59: 60,5%; 60-: 18,9%. 

Nepsiiruseg: 81/km2. Etnikai csoportok: bolgar 92%; torok 5%; cigany 2,5%. Nyelvek: bolgar 

(hiv.), torok, gorog. Vallasok: gorogkeleti, mohamedan. Varosi lakossag: 68%. Fovaros: Szofia 

(1990): 1141140. Varosok (1990): Plovdiv 379100; Varna 314900; Burgasz 205000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Zseljo Zselev (1990. aug. ota). Kormanyfo: Ljuben Brov (1992. 

dec. ota). nemzeti unnep: marc. 3., szept. 9. 

Gazdasag: Penznem: leva (1993. maj.: 24,14 = 1 SD). GDP (*1991): -16,7%. Adossagszolgalat a 

GDP %-aban (1990): 5,7. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 42. Adossag/fo (1991): 1444 

USD. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1988): 12,7. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 334%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 20%; ipar 33%. Export (1991): 3,4 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: gep, elelmiszer, iparcikk, uzemanyag, fem, asvany, vegyipari termek. Fobb 

exportpartnerek (1989): Szovjetunio 63%, NDK 5%. Import (1991): 2,7 Mrd USD. Fobb 

importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, koolajtermek, vegyipari termek. Fobb importpartnerek 



(1989): Szovjetunio 57%, NDK 7%, NSZK 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4294 km; ebbol villamositott: 2609 km. Koziiti halozat (1989): 
33766 km; ebbol autopalya (1991): 295 km. Gepjarmiivek (1988): szemelygepkocsi: 1,1 M; egyeb 
gepjarmii: 599000. Fobb kikotok: Burgasz, Varna. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 5,3; 
radio: 3,6; telefon: 3,6; Napilap (1988): 316/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 13,0%o. 
Halalozas (1991): 12,0%o. Csecsemohalandosag (1991): 13,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 103. 
Egy orvosra juto lakosok: 319. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 98%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

Todor Zsivkovot, a Bolgar KP fotitkarat 1954-ben valasztjak - akkor meg - elso titkarnak. A 
vilagon kevesen maradnak olyan sokaig hivatalukban, mint 6. Az orszag kulkereskedelmenek 
kilenctizedet a Szovjetunioval bonyolitja. 1985-86-ban a lakossag egytizedet kitevo torok 
kisebbseget eroszakkal probaljak meg asszimilalni. A 80-as evek vegen gazdasagelenkito programot 
fogadnak el, 8 evben maximaljak a vezetok hivatali idejet. 1989-ben 100 ezer torok nemzetisegii 
lakos hagyja el az orszagot. Zsivkov lemond, helyere Petar Mladenov kerul. 1990-ben rendkivuli 
partkongresszus megszunteti a hagyomanyos vezeto szerveket. A Bolgar Szocialista Partta atalakult 
kommunista part gyoz a valasztasokon, az ellenzeki Demokratikus Erok Szovetsege a 2. helyet 
szerzi meg. Mladenov lemondasa utan Zseljo Zselevet, az ellenzeki filozofust valasztja a parlament 
elnokke. Uj kormany alakul, felszabaditjak az arakat, de tobb szaz %-os inflacio alakul ki. 1991-ben 
Zsivkov ellen per indul, 2 evvel kesobb hirdetik ki a 10 eves buntetest. Uj, pluralista politikat 
hirdeto alkotmanyt fogadnak el. Az altalanos valasztasokat a Demokratikus Erok Szovetsege nyeri a 
Bolgar Szocialista Part elott, 3. a torokok partja, a Mozgalom a Jogokert es a Szabadsagert. Az lij 
kormanyfo, Filip Dimitrov a korabbi ellenzek soraibol kerul ki. Az Egyesult Allamok megadja a 
legnagyobb kedvezmenyt az orszagnak. Az 1992. jan.-i elnokvalasztasokon Zseljo Zselev gyoz. 
Megindul a privatizacio, feloszlatjak a mezogazdasagi szovetkezeteket, de a nyugati toke csak 
mersekelten erdeklodik a beruhazasok irant. Osszel felbomlik a demokrata erok parlamenti 
egysege, igy a volt kommunistak frakcioja a legerosebb. Dec-ben lij kormanyt iktatnak be a 
tamogatasukkal. 



BURKINA FASO 



Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 274000 km^, Magyarorszagnal kb. 3-szornagyobb. Fekves: Afrika ENy-i 
reszeben, a Szaharatol D-re. Szomszedai: Mali (ENy), Niger (EK), Benin, Togo, Ghana, 
Elefantcsontpart (D). Felszin: Szavannas, sik- es dombvidek, E-on sztyepp. Legmagasabb pont: 749 
m. Legjelentosebb folyok: Feher-Volta, Fekete-Volta. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 9106000. Nepsiiruseg: 33 km^. Etnikai csoportok: moszi 48%; fulbe 
10%; lobi-dagari 7%; mandingo 7%; bobo 7%. Nyelvek: francia (hiv.), diula, more, voltai, bantu 
nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 45%, mohamedan 42%, r. kat. 12%. Varosi lakossag: 9%. 
Fovaros: Ougadougou (1985): 442223. Varosok (1985): Bobo-Dioulasso 231162; Koudougou 61670. 
Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Blaise Compaore (1987. okt. ota). Nemzeti unnep: 
aug. 4. 

Gazdasag: Penznem CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 
(1990): 2,95 Mrd USD. GNP/fo (1990): 330 USD. Gazdasagi novekedes (1980K90): 4,1%. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 6,4. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1988): 2,7. 
Fogyasztoi arvaltozasok (1991): -0,5%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 82%. Export (1990): 
160 M USD. Fobb exportcikkek: arany, gyapot. Fobb exportpartnerek: Franciao. 26%, Kina 25%, 
Elefantcsontpart 15%. Import (1990): 480 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, iparcikk, jarmii. 



gep. Fobb importpartnerek: Franciao. 29%, Elefantcsontpart 22%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 729 km. Koziiti halozat: 13134 km. Gepjarmiivek (1983): 
szemelygepkocsi: 21000; egyeb gepjarmii: 6600. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 210; 
radio: 44; telefon: 482. Napilap (1989): 1/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 52; nok: 53 ev. Szuletes (1991): 50,0%o. 
Halalozas (1991): 16%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,4%. Csecsemohalandosag (1991): 119,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 1359. Egy orvosra juto lakosok: 29914. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 18%. Iskolakotelezettseg: 7-13 eves korig. 
A „becsuletes emberek orszaga" - igy a nev -, a korabbi Felso-Volta hatarait tobbszor tologatjak, 
mignem 1960. aug. 5-en fuggetlenne valik. A sorozatos puccsok utan csak Thomas Sankara 1983-as 
hatalomatvetele utan ter vissza a nyugalom. Egy evvel kesobb megvaltozik az orszag neve. 1986-ban 
3 fos koordinacios tanacs veszi at a parlament jogkoreit. 1985-ben hatarhaborii tor ki Malival, 1986- 
ban a felek beket kotnek. 1987-ben allamcsinnyel kerul hatalomra Blaise Compaore, 1991-ben 
valasztasok egyetlen jeloltkent erositik meg hivatalaban. Sankarat kivegzik. Az ellenzeki „nemzeti 
konferencia" vezetoi is bekerulnek 1992. maj.-tol az lij parlamentbe, kormanyba. A kormanyfo az 
elnok partjabol kerul ki, de gazdasagi szakertokent szerez hirnevet. 



BURUNDI 



Burundi Koztarsasag 

Republique de Burundi (franciaul) 

Republika y'Uburundi (kirundi nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 27384 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Fekves. K-Afrika kozepso reszen. 

Szomszedai: Ruanda (E), Zaire (Ny), Tanzania (K). Felszin: K-en magasfold, dombvidek; Ny-on 

hegyvidek, amely meredeken csatlakozik a Tanganyika-to arkahoz. Legmagasabb pont: Mweri 

(2670 m). Legjelentosebb folyok: Ruzizi, Ruvyronza, Ruvuvu. Legnagyobb to: Tanganyika-to. 

Nepesseg: lakossag (1990): 5470000. Eletkor szerint: 0-14: 45,1%; 15-59: 50,1%; 60-: 4,8%. 

Nepsiiruseg: 196/km^. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 80%; tuszi 14%; twa (pigmeus) 1%. 

Nyelvek: francia (hiv.), kirundi (hiv.), szuaheli. Vallasok: r. kat. 60%, torzsi vallasii 35%, protestans 

4%, mohamedan 1%. Varosi lakossag: 6%. Fovaros: Bujumbura (1986): 272600. Varos (1986): 

Gitega 95300. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Pierre Buyoya (1987. szept. ota). Kormanyfo: Adrien Sibomana 

(1992. apr. ota). Nemzeti unnep: jiil. 1. 

Gazdasag: Penznem: franc (burundi frank) (1993. maj.: 230,24 = 1 USD). GNP (1991): 1,15 Mrd 

USD. GNP/fo (1990): 210 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 4,2%. Adossagszolgalat az export 

%-aban (1990): 43,6. Vedelmi kiadasok a koltsegvetes %-aban (1990 19. Fogyasztoi arvaltozasok 

(1991): 8,9%. Export (1991): 203 M USD. Fobb exportcikkek: kave, tea, gyapot, bor, ere. Fobb 

exportpartnerek: Nemeto. 31%, Belgium 20%. Import (1990): 235 M USD. Fobb importcikkek: 

textilia, gep, jarmii, elelmiszer, koolaj, iparcikk. Fobb importpartnerek: NSZK, Belgium, Franciao. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1982): 5144 km; ebbol burkolt: 310 km. Gepjarmiivek (1988): 

szemelygepkocsi: 10000; egyeb gepjarmii: 9000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 45; 

telefon: 551. Napilap (1987): 1/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 50; nok: 54 ev. Szuletes (1991): 48%o. 

Halalozas (1991): 15%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,3%. Csecsemohalandosag (1989): 114,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 724. Egy orvosra juto lakosok: 18365. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 40%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A nemetek, belgak kormanyozta, kesobb nepszovetsegi mandatum, majd ENSZ gyamsagi terulet 



1962.jul. 1-jen valik fuggetlenne. A 60-as evekben kezdodo hatalmi harcok 1972-ben kielezodnek, a 
kormanycsapatok es a lazadok utkozeteiben 120 ezren halnak meg. A gyoztest a hadsereg 1976-ban 
megbuktatja. Jean-Baptiste Bagazat 1987-ben szinten a hadsereg tavolitja el hivatalabol. Pierre 
Buyoya ornagy katonai 1988-ban legalabb 5 ezer parasztot olnek meg a zavargasok utani megtorlas 
soran, 1991-ben lijabb zavargasok kovetkeznek. 1992. marc-ban az elnok puccskiserletet hiiisit 
meg. Nepszavazas erositi meg az elnokot hivatalaban es fogad el lij alkotmany, amely lassii 
demokratizalodast ir elo. A lakossag tobbseget kitevo, korabban lazado hutuk allithatjak ki a 
kormanyfot. 



CHILE 



Chilei Koztarsasag 

Repiiblica de Chile (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet 756945 km^, Magyarorszagnal kb. 8-szor nagyobb. Fekves: D-Amerika Ny-i 

partvideken. Szomszedai: Peru (E), Bolivia (EK), Argentina (K). Felszin: Az orszagon vegighiizodo 

Andok lancai kozott E-on sivatag (Atacama), kozepso reszen termekeny volgy, D-en az Andok 

tengerbe sullyedt lanca tagolt partvideket alkot, tobb ezer szigettel. Gyakori foldrengesek. 

Legmagasabb pont: Ojos del Salado (6880 m). Legjelentosebb folyo: Bio-Bio. Legnagyobb tavak: 

General Carrera-to, Argentino-to, Ranco-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 13386000. Eletkor szerint: 0-14: 31,9%; 15-59: 60,4%; 60-: 7,7%. 

Nepsiiruseg: 18/km2. Etnikai csoportok: mesztic 50%; feher 40%; Indian 2%. Nyelv: spanyol. 

Vallasok: r. kat. 80,7%, protestans 6%, zsido. Varosi lakossag: 86%. Fovaros: Santiago de Chile 

(1990): 4385480. Varosok (1988): Concepcion 306460. Vina del Mar 281100; Valparaiso 276800. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Patricio Aylwin (1990. marc. ota). Nemzeti unnep: 

szept. 18. 

Gazdasag: Penznem: chilei peso (1993. maj.: 405,29 = 1 USD). GDP (1991): 29,6 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 2214 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 6%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 7. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 18. Adossag/fo (1991): 1452 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1988): 3,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 20%. Munkanelkuliseg (1990): 6,3%. 

Munkaero-megoszlas: szolgaltatas 38%; ipar es kereskedelem 31%; mezogazdasag, erdeszet, 

halaszat 15%. Export (1991): 8,92 Mrd USD. Fobb exportcikkek: vas, rezerc, elelmiszer, 

mezogazdasagi termek, papir, celluloz. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 18%, Japan 18%; 

Nemeto. 8%. Import (1991): 7,35 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, kozszuksegleti cikk, 

berendezes, gep. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 21%. Brazilia 9%, Japan 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4302 km, ebbol villamositott: 1849 km. Koziiti halozat (1986): 

78025 km. Gepjarmiivek (*1987): szemelygepkocsi: 660000; egyeb gepjarmii: 207500. Fobb 

kikotok: Valparaiso, Arica, Antofagasta. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,1; radio: 3,3; 

telefon: 16. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 70; nok: 77 ev. Szuletes (1991): 21,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,5%. Csecsemohalandosag (1991): 18,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 385. Egy orvosra juto lakosok: 922. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 92%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 

A latin-amerikai demokraciak egykori mintaallamaban 1973-ban a fegyveres erok megdontik 

Salvador Allende baloldah kormanyat. Allendet megolik. A hatalmat Augusto Pinochet tabornok 

veszi at, a szarazfoldi erok parancsnoka. A politikai tevekenyseg megsziinik, hadjarat indul Allende 

tamogatoi ellen. A szuksegallapot az evtized vegeig tart. 1980-ban lij alkotmanyt fogad el 

nepszavazas. Eszerint 1989-re helyezik kilatasba a demokracia helyreallitasat, az altalanos 



valasztast. 1983-ban 5 ellenzeki part kozos csoportot alapit. 1986-ban Pinochet konnyebb serulessel 
tiilel egy merenyletet. 1987-t61 engedelyezik az ellenzekiek hazatertet, miikodhetnek a partok. 198- 
ban nepszavazas utasitja el, hogy Pincohet lijabb 8 evig allamfo maradjon. 17 part fog ossze 1989- 
ben es tamogatja a keresztenydemokrata Patricio Aylwint a katonak jeloltjevel szemben. A 
beiktatas utan feszultseg alakul ki a polgari es a katonai hatosagok kozott. A Pinochet-rendszer elso 
eveibol szarmazo tomegsirokat tarnak fel. 1991-ben az Igazsag es Megbekelesi Bizottsag 2000 
oldalas jelentest terjeszt elo a diktatiira biineirol. A 2279 halalos aldozat ellenere az elnok a 
megbekelesre adja voksat. A 90-es evekben folytatodik a jelentos gazdasagi fellendules, 
exportoffenziva. 



CIPRUS 



Ciprusi Koztarsasag 
Kypriaki Dimokratia (gorogul) 
Kibris Cumhuriyeti (torokul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 9251 km^, Magyarorszagnak kb. egytizede. Fekves. Sziget a Foldkozi-tenger K-i 
reszeben. Felszin: Kozepso reszen sik teruletet DNy-rol es E-rol hegyseg fogja kozre. Legmagasabb 
pont: Olymbosz (1953 m). Legjelentosebb folyo: Pediasz-Plakosz. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 701000. Eletkor szerint: 0-14: 25,4%; 15-59: 60,4%; 60-: 14,2%. 
Nepsiiruseg: 14/km^. Etnikai csoportok: gorog 77%; torok 18%; ormeny, maronita. nyelvek: gorog 
(hiv.), torok (hiv.), angol. Vallasok: gorogkeleti 77%, mohamedan 18%. Varosi lakossag: 43%. 
Fovaros: Nicosia (*1989): 168000. Varosok (*1989): Limaszol 132100; Larnaka 60900; Paphos 
27800. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Glavkosz Kleridesz (1993. febr. ota). Nemzeti 
unnep: okt. 1. 

Gazdasag: Penznem: ciprusi font (1993. maj. 0,47 = 1 USD). GDP (1990): 5,4 Mrd USD. GDP/fo 
(1990): 7730 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 6,3%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 
5,0%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,1%. Munkanelkuliseg (1988): 7,4%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 21%; ipar 20%; kereskedelem 18%. Export (1991): 882 M USD. Fobb exportcikkek: 
iparcikk, burgonya, zoldseg, bor, deligyumolcs, dohany, rezerc, vaserc, azbeszt. Fobb 
exportpartnerek: Nagy-Britannia 21%, Libia 13%. import (1991): 2,3 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: textilia, jarmii, fem, vegyipari termek, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Nagy- 
Britannia 13%, Japan 11%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1990): 9833 km; ebbol burkolt: 5240 km. Gepjarmuvek (1989): 
szemelygepkocsi: 159000; egyeb gepjarmii: 54000. Fobb kikotok: Limasszol, Famaguszta. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,4;radi6: 2,7; telefon: 2. Napilap (1987): 157/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 80 ev. Szuletes (1991): 18,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,0%. Csecsemohalandosag (1991): 10,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 165. Egy orvosra juto lakosok: 516. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 95%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

A gorogok, romaiak, bizanciak, velenceiek, torokok, britek altal is elfoglalt sziget 1960. aug. 16-a ota 
fuggetlen. 1974-ben a gorog junta puccsot szervez Cipruson. Valaszul 40 ezer torok katona landol a 
szigeten, elfoglalja a terulet 40%-at. Ebbol a reszbol 200 ezer gorog menekul at D-Ciprusra. 1975- 
ben a torok cipriotak nepszavazason fogadjak el kulonallasukat. 1983. nov. 15-en egyoldaliian 
kinyilvanitjak fuggetlenseguket. Ezt csak Torokorszag ismeri el. A nemzetkozi kozvetitesi kiserletek 
kudarcot vallanak. Makariosz ersek halala utan 1978-ban Szpirosz Kiprianu a gorog kozosseg 
elnoke. A torokok vezetoje 1976 ota Raul Denktas, akit azota elnokkent lijravalasztanak. 1988-ban a 



ciprusi gorogok valasztanak elnokot. Georgiosz Vasziliu gyoz. A 2 kozosseg targyalasokat kezd az 
lijraegyesitesrol, az ENSZ is kozvetit. 1990-ben a sziget jelentkezik a Kozos Piacba. Az 1993. febr.- 
valasztasokon Glavkosz Kleridesz veszi at a gorog kozosseg vezeteset. 



COMORE-SZIGETEK 



Comore Szovetsegi Iszlam Koztarsasag 

Republique Federale Islamique des Comores (franciaul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1862 km^, Magyarorszagnal kb. 51-szer kisebb. Fekves: 3 nagyobb (Grande 

Comore, Anjouan, Moheli) es tobb kisebb sziget a Mozambiki-csatornaban. Felszin: Korall- es 

vulkanikus szigetek. Legmagasabb pont: Kartala (2560 m) - ma is miikodo vulkan. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 475000. Eletkor szerint: 0-14: 45,7%; 15-59: 49,17%; 60-: 4,6%. 

Nepsiiruseg: 198/km^. Etnikai csoportok: malgas, arab, bantu, perzsa, indiai, francia, malaj. 

Nyelvek: francia (hiv.), comorei (szuaheli), arab. Vallasok: mohamedan 95%, r. kat., protestans. 

Varosi lakossag: 23%. Fovaros: Moroni (*1988): 28000. Varosok (1980): Mutsamudu 10000; 

Fomboni 4500. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Szaid Dzsafar (1987 ota). Kormanyfo: Mohammad Taki 

Abdulkarim (1992. jiil. ota). Nemzeti unnep: nov. 12. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 SD). GNP 

(1990): 227 M USD. GNP/fo (1990): 480 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,8%. (A GNP 30%- 

a kulfoldi segelybol szarmazik). Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 80%. Export (1988): 21 M 

USD. Fobb exportcikkek: vanilia, szegfiiszeg, illoolaj, kopra, kave, kakao. Fobb exportpartnerek: 

Franciao. 35%, Egyesult Allamok 18%. Import (1988): 43 M USD. Fobb importcikkek: rizs, 

koolajtermek, fem, kozlekedesi eszkoz, gep, vegyi termek. Fobb importpartnerek: Franciao. 50%, 

Kenya 10%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1982): 750 km; ebbol burkolt: 262 km. Gepjarmiivek (1983): 

szemelygepkocsi: 3600; egyeb gepjarmii: 2000. Fobb kikotok: Moroni, Mutsamudu, Fomboni. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 9; telefon: 740. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 54; nok: 58 ev. Szuletes (1991): 47%o. 

Halalozas (1991): 13%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,5%. Csecsemohalandosag (1991): 91,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 15%. Iskolakotelezettseg: 7-15 eves korig. 

A francia protektoratus, majd gyarmat, tengeren tiili terulet 1961-ben belso onkormanyzatot kap. 

1974. dec. 22-en a 4 nagy sziget kozul 3 - Mayotte kivetelevel - a fuggetlenseg mellett szavaz. Az 

iszlam szovetsegi koztarsasagban 1975-ben puccsot, 1978-ban ellenpuccsot hajtanak vegre. 1989-ben 

osszeskuvok megolik az elnokot. Franciaorszag es D-Afrika kozvetitesevel folyik a targyalas az 

europai zsoldosok es vezetojuk, a francia legios Bob Denard tavozasarol. Szaid Dzsafar eloszor 

ideiglenes allamfo, majd hivatalosan is beiktatjak. Az ellene szervezett 1991-es puces meghiiisul. 

1992. jiin.-ban nepszavazas fogadja el az lij alkotmanyt, amely szerint lij kormanyfot, szenatust 

valasztanak. 



COSTA RICA 



Costa Rica Koztarsasag 

Repiiblica de Costa Rica (spanyolul) 

Kozep-Amerika 



Foldrajz: Terulet: 51100 km^, Magyarorszagnak kb. a fele. Szomszedai: Nicaragua (E), Panama 

(D). Felszin: A kozponti (1500 m magas) fennsikot a Cordillerak parhuzamos lancai zarjak kozre. A 

Karib-tenger es a Csendes-ocean felol parti siksag. Legmagasabb pont: Chirripo Grande (3819 m). 

Legjelentosebb folyok: San Juan, San Carlos, Tempisque. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2994000. Eletkor szerint: 0-14: 36,2%; 15-49: 57,4%; 50-: 6,4%. 

Nepsiiruseg: 59/km2. Etnikai csoportok: feher (spanyol): 75%; mesztic 15%; fekete, mulatt 2%, 

indian. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol (jamaicai dialektus). Vallasok: r. kat. 90%, protestans. Varosi 

lakossag: 42%. Fovaros: San Jose (1991): 296630. Varosok (1991): Alajuela 158300 (A); Cartago 

109000 (A); Puntarenas 92400 (A). 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Rafael Angel Calderon (1990. maj. ota). Nemzeti 

unnep: szept. 15. 

Gazdasag: Penznem: colon (1993. maj.: 138,20 = 1 USD). GDP (1990): 6,1 Mrd USD. GDP/fo 

(1990): 2079 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,1%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 6,1. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 19,5. Adossag/fo (1990): 1810 USD. Fogyasztoi 

arvaltozasok (1991): 28,7%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 27%; ipar es kereskedelem 35%. 

Export (1991): 1,5 Mrd USD. Fobb exportcikkek: kave, banan, hiis, cukor, kakao, miitragya, gep, 

textilia, bor. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 41%, Nemeto. 12%. Import (1991): 1,7 Mrd 

USD. Fobb importcikkek: iparcikk, kozszuksegleti cikk, gep, berendezes, jarmii. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 44%, Venezuela 7%, Japan 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 828 km; ebbol villamositott: 128 km. Koziiti halozat (*1987): 35000 km; 

ebbol autopalya: 683 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 143000; egyeb gepjarmii: 94000. 

Fobb kikotok: Limon, Puntarenas, Golfito. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,9; radio: 

11; telefon: 6,9. Napilap (1990): 110/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 74; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

halalozas (1991): 4,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,3%. Csecsemohalandosag (1991): 15,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 454. Egy orvosra juto lakosok: 1798. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 93%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

„Latin-Amerika Daniajaban" 1949-ben az alkotmany betiltja a hadsereget. 1983-ban bejelentik az 

aktiv es orokos semlegesseget. Az 1986-as valasztasokon Oscar Arias Sanchez, a Nemzeti 

Felszabaditas Partja jeloltje gyoz. A fovaros gyakran ad otthont a nicaraguai kontrak es a kozep- 

amerikai vezetok politikai targyalasainak. 1987-ben Arias az egesz tersegre kiterjedo beketervet 

fogadtat el a vezetokkel. Az elnok Nobel-bekedijat kap. A lassii megvalosulas idejen is tovabb 

folytatja a kozvetiteseket. 1990-ben lij, keresztenydemokrata elnokot iktatnak be, Rafael Angel 

Calderont. 



CSAD 



Csadi Koztarsasag 

Republique du Tchad (franciaul) 

Djoumhouriyat Tachad (arabul) 

Eszak-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 1284000 km^, Magyarorszagnal kb. 14-szer nagyobb. Fekves: E-Afrika kozepso 

reszen. Szomszedai: Libia (E), Nigeria, Niger, Kamerun (Ny), Kozep-afrikai Koztarsasag (D), 

Szudan (K). Felszin: E-on a Szahara sivatag es szigethegysegek; D fele a sivatag sztyeppbe es a 

Csad-to lefolyastalan, mocsaras teruletebe megy at. Legmagasabb pont: Emi Koussi (3415 m). 

Legjelentosebb folyok: Chari, Logone. Legnagyobb to: Csad-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 5679000. Eletkor szerint: 0-14: 42,5%; 15-59: 51,7%; 60-: 5,8%. 

Nepsiiruseg: 4/km^. Etnikai csoportok: arab (kanembou, boulala, hadjeral) 51%; sara 28%; csadi- 



hamita 19%; tibbu-dazza 2%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), sara, boulala, baguirmi stb. (100- 
nal tobb nyelv es nyelvjaras). Vallasok: mohamedan 44%, torzsi vallasii 38%, kereszteny 17%. 
Varosi lakossag: 30%. fovaros: N'Djamena (1988): 594700. Varosok (1988): Sarh 113400; Moundou 
102800; Abeche 83000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Idrisz Debi (1991. marc. ota). Kormanyfo: Fidel Moungar 
(1993. apr. ota). Nemzeti unnep: jiin. 7. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 
(1990): 1074 M USD. GNP/fo (1990): 190 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 5,8%. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 5,1. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1988): 4,3. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 85%. Export (1990): 2000 M USD. Fobb exportcikkek: 
gyapot, elo allat, hiis, hal. Fobb exportpartnerek: Franciao. 30%, kozos piaci orszagok 15%. Import 
(1990): 450 M USD. Fobb importcikkek: koolajtermek, gep, jarmii, elelmiszer. Fobb 
importpartnerek: Franciao. 47%, Kamerun. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1983). 40000 km; ebbol burkolt: 400 km. Gepjarmuvek (1985): 
szemelygepkocsi: 3000; egyeb gepjarmii: 4000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 4,3; 
telefon: 1114. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 39; nok: 41 ev. Szuletes (1991): 42,0%o. 
Halalozas (1991): 22,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,0%. Csecsemohalandosag (1991): 134,0%o. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 17%. Iskolakotelezettseg 8-14 eves korig. 

A korabbi francia gyarmat 1960. aug. 11-en fuggetlenne valik, am a francia katonai ellenorzes meg 
5 evig tart. A mohamedan vallasii E-i, valamint az animista, ill. kereszteny D-i orszagresz kozott 
tobbszor fellangolnak a harcok. A 70-es evek stabilizacioja utan 1980-t61 romlik a helyzet. Gukuni 
Veddei allamfo es Hisscne Habre hadugyminiszter egymas ellen fordul. Az osszecsapasokba a 
franciak es a libiaiak is beleszolnak. 1982-ben a franciakra tamaszkodo Habre foglalja el a fovarost 
es az elnoki tisztet, harcol a libiaiak ellen. 1988-t61 Csad es Libia a megbekelest keresi. 1990-ben 
Idrisz Debi, a korabbi foparancsnok lazadast szervez, kiiizi Habret az orszagbol. Az lij elnokot 
1991-ben esketik fel, leveri a puccskiserletet. 1992-ben engedmenyeket tesz a politikai ellenzeknek, 
igy nevezi ki a megnovelt hataskorii lij kormanyfot. Jiin.-ban a kormany es a lazadok 
bekeszerzodest irnak ala. 1993. apr.-ban a nemzeti kerekasztal atmeneti kormanyfot valaszt, Fidel 
Moungart. A sebesz-kormanyfo feladata, hogy 1 even beliil lij, pluralista alkotmanyt dolgozzon ki, 
elokeszitse a valasztasokat. 



CSEHORSZAG 



Lasd Cseh-Szlovakia 



CSEH-SZLOVAKIA 



1992. dec. 31-ig. 

Cseh es Szlovak Szovetsegi Koztarsasag 

Ceska a Slovenska Federativna Republika (cseh nyelven) 

Ceska a Slovenska Federativna Republika (szlovak nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 127876 km^, Magyarorszagnal egyharmad resszel nagyobb. Fekves: Kozep- 

Europa K-i reszen. Szomszedai: Lengyelorszag (E), Nemetorszag (ENy), Ausztria, Magyarorszag 

(D), Ukrajna (K). Felszin: Ket egyseg. Ny-on peremhegysegekkel korulzart, a Cseh-Morva- 



dombsaggal elvalasztott (Cseh- es Morva-) medence; K-en a Karpatok parhuzamos lancai es az 
altaluk kozrezart medencek; termekeny alfoldek. Legmagasabb pont: Gerlahovka (Gerlahfalvi- 
csiics) (2655 m). Legjelentosebb folyok: Dunaj (Duna), Vah (Vag), Morava (Morva). 
Nepesseg: Lakossag (1991): 15567666. Eletkor szerint: 0-14: 22,5%; 15-59: 60,8%; 60-: 16,7%. 
Nepsiiruseg: 122/km^. Etnikai csoportok: cseh 63%; szlovak 31%; magyar 4%; cigany, nemet, 
lengyel, ukran. Nyelvek: cseh (hiv.), szlovak (hiv.), magyar. Vallasok: r. kat., protestans, zsido, 
gorog-keleti. Varosi lakossag: 78%. Fovaros: Praha (Praga) (1990): 1215100. Varosok (1990): 
Bratislava (Pozsony) 444500; Brno 392600; Ostrava 331500. 

Gazdasag: Penznem: koruna (cseh es szlovak korona) (1993. maj.: 28,39 = 1 USD). GDP (1990): 36,1 
Mrd USD. GDP/fo (1991: 2900 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -16%. Adossagszolgalat a GDP 
%-aban (1990): 4,1. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 18,8. Adossag/fo (1990): 517 USD. 
Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1987): 6,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 70%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 12%;ipar 32%. Export (1990): 12 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
mezogazdasagi gep, szemelygepkocsi, szen, textflia, cipo, faaru, uveg, porcelan, sor. Fobb 
exportpartnerek: Szovjetunio 25%, NSZK 13%, Lengyelo. 6%. Import (1990): 13,2 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: koolajtermek, vaserc, vegyipari termek, gep, jarmii, elelmiszer. Fobb 
importpartnerek: Szovjetunio 22%, NSZK 13%, Ausztria 10%. 

Kozlekedes:. Vasiiti halozat (1990): 13111 km; ebbol villamositott: 3909 km. Koziiti halozat (1989): 
73640 km; ebbol autopalya (1991): 551 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 2931131; egyeb 
gepjarmii (1988): 460000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,7; radio: 3,3; telefon: 3,9. 
Napilap (1990): 327/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 77 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 
Halalozas (1991): 12%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,2%. Csecsemohalandosag (1991): ll,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 99. Egy orvosra juto lakosok: 317 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 



CSEHORSZAG 



Cseh Koztarsasag 
Ceska Republika (csek nyelven) 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Vaclav Havel (1993. febr. ota). Kormanyfo: Vaclav Klaus (1993. 
Jan. ota.) 

Az 1969. Jan. ota foderativ szocialista koztarsasag 1990 utan koztarsasag, 1993. jan. 1-jen kettevalik, 
Csehorszagra es Szlovakiara. Gustav Husak 1969-t61 Csehszlovakia Kommunista Partja elso 
titkara, kesobb fotitkara, 1975-t61 allamelnok. 1987-ben Milos Jakes az lij fotitkar. 1989 folyaman a 
rendorseg tobbszor tettlegesen is fellep az ellenzekkel szemben. Vaclav Havel irot tobbszor 
bebortonzik, majd szabadon engedik. A sorozatos tuntetesek lattan lemond a partvezetes. Az lij 
fotitkar Karel Urbanek. Rendkivuli partkongresszus probalja kovetni az esemenyeket. Megsziinik a 
fotitkari poszt, akarcsak a politikai bizottsag. Marian Calfa all a kormany elere, Havel 1990-t61 
elnok. A parlament elnoke Alekszander Dubcek, az 1968-as „pragai tavasz" vezetoje. A 
valasztasokon az atmenetet vezeto Polgari Forum gyoz, a „barsonyos forradalom" vezetoit 
megerositik tisztsegeikben. Szigorii gazdasagi intezkedesek kovetik egymast, megkezdodik a 
kuponos privatizacio. Eszerint a lakossag is vasarolhat a volt allami cegekbol tulajdonreszt. 1991- 
ben a Polgari Forum politikai partta nyilvanitja magat, majd 2 agra szakad. Havel mellett Vaclav 
Klaus vezetese erosodik, aki a szigorii gazdasagi atalakitast surgeti. Az utolso szovjet katona is 
elhagyja az orszagot. 1992-ben kielezodik a csehek es a szlovakok vitaja az lij allami 
berendezkedesrol. A jiin.-i parlamenti valasztasokon Vaclav Klaus konzervativ Demokrata Polgari 
Partja gyoz. A szlovakok vezetojevel, Vladimir Meciarral tobb honapos targyalas utan a 



szetvalasban egyezik meg. A szlovakok fuggetlensegi nyilatkozata utan Havel elnok benyiijtja 
lemondasat. 1993. jan. l-jetol vegbemegy a szetvalas, vamellenorzest vezetnek be a kozos hataron, 
kettevalik a korona. Havelt febr.-ban elnokke valasztjak. A szetvalas felgyorsul: a 2 korona 
arfolyama tavolodik egymastol, a cseh kormany marc-ban felfuggeszti a szlovak allampolgarok 
vallalati reszvenyeinek kiutalasat, amelyeket cseh vallalatokban korabban szereztek. Csehek es 
osztrakok osszekulonboznek egy cseh atomeromii felepitese miatt. 



SZLOVAKIA 



Szlovak Koztarsasag 
Slovenska Republika (szlovak nyelven) 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Michael Kovac (1993. febr. ota). Kormanyfo: Vladimir Meciar 
(1993. Jan. ota). 

Az 1918-ban Csehorszaggal egyesulo, majd a vilaghaborii alatt nehany evig latszatfuggetlen allam 
1993. Jan. 1-je ota tenylegesen fuggetlen. Csehszlovakia ide telepiti a nehezipari es a 
fegyvergyarakat, amelyek a kornyezetet siilyosan szennyezik. Az 1969 utan szovetsegi koztarsasag a 
„barsonyos forradalom" utan, 1990-t61 folytat targyalasokat a csehek vezetoivel az lij 
berendezkedesrol. A forradalom szulotte tomegszervezet, a Nyilvanossag az eroszak Ellen nyeri az 
1990-es valasztasokat. Vladimir Meciar 1991-ben kilep a kormanybol es sajat mozgalmat alapit, a 
Demokratikus Szlovakiaert newel. Ekkortol erosodik a fuggetlensegi torekves. Jan Carnogursky 
kormanya szovetsegi dontes alapjan nepszavazast keszit elo a fuggetlenseg kerdeserol. Az 1992. 
jiin.-i valasztasokat Meciar partja nyeri, lijra 6 a kormanyfo. A szovetsegi szerzodes gazdasagi 
nezetelteresek miatt nem szuletik meg Vaclav Klaus es Meciar kozott. Emellett elternek a nezetek a 
foderativ es a konfoderativ berendezkedest illetoen is, ahol a szlovakok a lazabb kapcsolodasra 
szavaznak. A pragai szlovak kepviselok megakadalyozzak Havel elnok lijravalasztasat, a szlovak 
parlament jiil.-ban kinyilvanitja a szuverenitast. Havel elnok erre lemond. 1993. febr.-ra az lij allam 
csak hosszas targyalasok, szavazasok utan tudja megvalasztani az elnokot, Michal Kovacot, a 
szovetsegi parlament volt elnoket. Meciar koalicios kormanyaban marc.-tol feszultsegek 
mutatkoznak. 1992. telen a szlovakok elterehk a Dunat sajat teruletukre, hogy igy oldjak meg a 
magyarokkal elhiizodo duzzaszto- es eromiivitat. Gabcikovo korul. 1993-ban Brusszelben 
sikertelenul folynak a targyalasok, majd az ugy a hagai nemzetkozi birosag ele kerul. A cseh es 
szlovak hataron vamellenorzes indul meg, az eloszor feliilbelyegzett, majd kulon korona arfolyama 
egyre tavolodik a cseh korona erteketol. A korabban kiosztott kuponokat a szlovakok nem tudjak 
felhasznalni cseh tulajdon megszerzesere. 



DANIA 



Dan Kiralysag 

Kongeriget Danmark (danul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 43092 km^, Magyarorszagnak kb. a fele. Fekves: E-Europaban, az Eszaki- es 

Balti-tenger kozott. A Jutland-felsziget es 490 kisebb sziget alkotja. Szomszedja: Nemetorszag (D). 

Felszin: Enyhen hullamos, alfold jellegii. Legmagasabb pont: Yding Skovhqj (173 m). 

Legjelentosebb folyo: Gudenl. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 5147000. Eletkor szerint: 0-14: 17,1%; 15-59: 62,5; 60-: 20,4%. 

Nepsiiruseg: 119/km^. Etnikai csoportok: dan 96,5%; nemet 1,7%; sved 1,4; nyelvek: dan (hiv.). 



nemet. Vallas: protestans 91%, r. kat. Varosi lakossag: 87%. Fovaros: Kqbenhavn (Koppenhaga) 
(1991): 467100 [1336860 (A)]. Varosok (1991): Arhus 264140; Odense 177640; Alborg 155670. 
Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Margit kiralyno (1972 ota). Kormanyfo: Poul 
Nyrup Rasmussen (1993. jan. ota). Nemzeti unnep: apr. 16., jiin. 5. 

Gazdasag: Penznem: krone (dan korona) (1993. maj.: 6,10 = 1 USD). GDP (1991): 128,7 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 24993 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,2%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban 
(1990): 2,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 2,4%. Munkanelkuliseg (1992): 9,0%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 6%; ipar es kereskedelem 50%.. Export (1991): 35,8 Mrd USD. Fobb 
exportcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, eloallat, vegyipari termek, nyersanyag. Fobb 
exportpartnerek: Nemeto. 22%, Svedo. 11%, Nagy-Britannia 10%. Import (1991): 32,3 Mrd USD. 
Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari termek, energia, nyersanyag, vaserc, acel. Fobb 
importpartnerek: Nemeto. 22%, Svedo. 11%, Nagy-Britannia 8%, Hollandia 6%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2838 km; ebbol villamositott: 145 km. Koziiti halozat (1990): 
70774 km; ebbol autopalya (1991): 710 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 1581344; egyeb 
gepjarmii: 313420. Fobb kikotok: Koppenhaga, Alborg, Arhus. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 2,7; radio: 2,4; telefon: 1,2. Napilap (1990): 361/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 12,0 
%o. Halalozas (1991): ll,0%o. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 
164. Egy orvosra juto lakosok: 375. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1849 ota alkotmanyos monarchiaban 1972-ben lep tronra II. Margit kiralyno. A torvenyhozo 
hatalom a kiralyno es a parlament kozott oszlik meg. Fontosabb nemzetkozi dontesekben a 
kiralynonek ki kell kernie a parlament jovahagyasat. A tronorokos az 1968-ban szuletett Frigyes 
herceg. 1982-ben Poul Schluter kerul kormanyra, 1 evtizeden at kisebbsegben levo kabineteket 
iranyit. A szocialdemokratak 1984-ben es 88-ban is a legtobb szavazatot kapjak, de ellenzekben 
maradnak a konzervativok, a liberalisok, a demokratikus centristak es a kereszteny neppartiak 
szovetsegevel szemben. Tobb kormanyvalsag is „kisebb" ugyek miatt kezdodik: beengedjenek-e az 
orszag kikotoibe nuklearis fegyverekkel felszerelt hajokat, ill. adougyek miatt. 1992. jiin.-ban a 
danok kis tobbseggel elutasitjak a maastrichti szerzodest, az europai unio tervet. Ezt kovetoen 
targyalasokat folytatnak arrol, hogy az orszag kimaradhasson a kozos vedelembol, penzugyi 
uniobol. 1993. jan.-ban Schluter kormanyfo lemond, mivel nehany tamil menekultet jogellenesen 
nem engedett be az orszagba. A szocialdemokrata lij kormanyfo a balkozep kormany elen a 
maastrichti szerzodes ratifikalasat tiizi ki celjaul. Az lijabb nepszavazast majusra irjak ki. 

Fuggo, ill. tarsult teriiletek 
Feroer 

Faerf erne/Ff royar (feroeri/dan nyelven) 

Fekves: 17 nagyobb (lakott) es szamos apro szigetbol alio csoport az Atlanti-ocean E-i reszeren, 
Nagy-Britannia es Izland kozott. Terulet: 1398,5 km^. Nepesseg: 47653. Szekhely: Storshavn (1989): 
14547. Gazdasag: GNP (1988): 840 M USD. GNP/fo (1988): 17650 USD. F6 exportcikk: hal. 
A kozepkor evszazadaiban norveg terulet 1852-ben allitja helyre sajat parlamentjet. 1948-t61 
megerositik onkormanyzati jogait a Dan iralysagon belul. 1972-t61 a szigetek megszuntetik EFTA- 
tagsagukat. Az 1990-es helyi parlamenti valasztasokon a szocialdemokratak szerepelnek a 
legjobban. 

Gronland 

Gronland/Kalaallit Nunaat (dan/eszkimo nyelven) 

Fekves: Sziget az Atlanti-ocean E-i reszeren. Terulet: 2175600 (ebbol jegmentes: 341700) km^. 



Nepesseg (1990): 55558. Gronlandi, eszkimo, europai. Szekhely: Nuuk (Godthab) (1990): 12217. 
Gazdasag: GNP (1986): 475 M USD. GNP/fo (1986): 8780 USD. Fobb exportcikkek kriolit, grafit, 
olom, cink, hal. 

Az 1380 ota dan tulajdonban levo terulet 1953 ota Dania szerves resze. Az 1979-es nepszavazas 
eredmenyekeppen szeles korii onkormanyzatot vezetnek be. 1981 ota a gronlandiak teljes belso 
onkormanyzatot elveznek. 1985-ben Gronland kilep a kozos Piacbol, azota tengeren tiili terulet 
cimen kap tamogatast Daniabol. Az 1991-es helyi parlamenti valasztasokon a szocialdemokratak es 
a baloldali szocialistak gyoznek. 



DEL-AFRIKAI KOZTARSASAG 



Republiek van Suid-Afrika (afrikaans nyelven) 

Republic of South Africa (angolul) 

Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1221027 km^, Magyarorszagnal kb. 13-szor nagyobb. Fekves: Afrika legdelibb 

reszen. Szomszedai: Botswana, Zimbabwe (E), Namibia (ENy), Mozambik, Szvazifold (K). 

Korulveszi Lesothot. Felszin: A Kalahari-medence felsivatagos D-i nyiilvanyat az orszag E-i 

reszeben magasfoldek (1500 m) hataroljak, melyekhez D-en es K-en hegysegek csatlakoznak. K-en 

es Ny-on parti siksag. Legmagasabb pont: Injasuti (3408 m). Legjelentosebb folyok: orange, 

Limpopo, Vaal. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 35914000. Eletkor szerint: 0-14: 41,0%; 15-59: 52,8%; 60-: 6,2%. 

Nepsiiguseg: 27/km^. Etnikai csoportok: bantu (zulu, kszhosza, soto, szvazi, shangaan, tswana, 

ndebele stb.) 60,7%; biir 12%; mulatt 10%;angol 8%; indiai 3%. Nyelvek: afrikaans (hiv.), angol 

(hiv.), nguni nyelvek (zulu, kszhosza, szvazi, ndebele), soto, tsonga, venda, busman, khoe, indiai 

nyelvek (tamil, hindi, urdu, telugu). Vallasok: protestans 36%, r. kat. 9%, torzsi vallasok, hindu, 

mohamedan, zsido. Varosi lakossag: 62%. Fovaros: Pretoria (1985): 822925 (A). Varosok (1985): 

Cape Peninsula 1911521 (A); Johannesburg 1609408 (A); East Rand 1038108 (A). 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Frederick de Klerk (1989. aug. ota). 

Nemzeti unnep: maj. 31. 

Gazdasag: Penznem: rang (1993. maj.: 3,16 = 1 USD). GDP /1991): 109,4 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

2837 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -0,3%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 81991): 2,3. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 9,1. Adossag/fo (1991): 503 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1986): 3,7. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 14,9%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 30%; ipar es kereskedelem 29%. Export (1991): 23,6 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

fem, arany, gyemant, szen, azbeszt, uranerc, egyeb ere, gyapjii, dehgyumolcs, vegyszer, kukorica, 

bor, vegyipari termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 43%, Japan 9%. Import (1991): 

18,7 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, iparcikk, jarmii, elo allat, textflia, papir, 

koolaj, vegyipari termek, kozszuksegleti cikk, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 

68%, Nemeto. 19%, Nagy-Britannia 12%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 21309 km; ebbol villamositott: 9078 km. Koziiti halozat (1990): 

228268 km; ebbol burkolt: 55383 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 3403605; egyeb 

gepjarmii: 1497607. Fobb kikotok: Durban, Cape Town (fokvaros). East London. Hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: tv: 11; radio: 3; telefon:8,5. Napilap (1988): 41/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 61; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 35,0 

%o. Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 51,0%o. 

Egy orvosra juto lakosok: 1340. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): feher: 99%; azsiai: 69%; keverek: 62%; fekete 50%. 

Az 1910. maj. 31-en Nagy-Britanniatol kulonvalt allam 1961-ben a Nemzetkozossegbol is kilep. Az 



1960-as sharpeville-i es az 1976-os sowetoi, feketek elleni verengzesek utan a 80-as evekben 
mindennapossa valnak a feherek es a feketek osszeutkozesei. 1984-ben az lij alkotmany 
haromkamaras parlamentet hiv eletre. Igy a felverek es az indiaiak is kepviselethez jutnak, de 
osszesitve is kisebbsegben maradnak. Am mig a feherek letszama 4, a szines felvereke 2, az 
indiaiake 1 millio, az orszagban elo 16 millio fekete nem jut parlamenti kepviselethez. 1985-ben 
megsziinik a faji megkulonboztetes a vendeglatasban, de 1986-ban a fekete tuntetesek hatasara 
szigorodik a sajtocenziira. A fejlett vilag allamai szankciokat vezetnek be D-Afrika ellen. Az 1987-es 
valasztasokon gyoztes Pieter Botha elnok a fokozatos reformok hive. 1988-ban a helyi valasztasokon 
tobbfele megerosodik a valtozasokat ellenzo konzervativ tabor. 1989-ben Pieter Botha szivrohamon 
esik at, majd benyiijtja lemondasat. Az utod Frederick de Klerk javitja a kapcsolatokat a szomszed 
orszagokkal, 1990-ben szabadon engedi nelson Mandelat, az ANC, a betiltott Afrikai Nemzeti 
Kongresszus vezetojet, aki 26 evet toltott bortonben. Hamarosan kitor a fegyveres konfliktus a 
fekete nepek, az ANC-ben tomorult kszhosza es a Buthelezi herceget koveto zuluk kozott. Azota 
minden evben tobb ezer halottat gyaszolnak. Mandel es de Klerk elnok kozvetlen targyalasokat 
folytatnak, de gyakori kulfoldi litjaikon Mandela a szankciok fenntartasat, de Klerk pedig 
megszuntetesuket keri. 1991-ben az elnok tobb rasszista torvenyt hatalyon kivul helyez, bejelenti a 
faji elkulonites veget. Az ANC es a zuluk szervezte Inkatha vezetoi nem tudnak veget vetni a fekete 
polgarhaboriinak. Mikozben a parlament is felszamolja az apartheid torvenyeit, a fejlett orszagok 
veget vetnek a szankcioknak. Az orszag lijra a nemzetkozi oHmpiai mozgalom tagja lesz. Az elnok es 
a 2 fekete mozgalom vezetoi szerzodest irnak ala az eroszak vegerol, a megbekeles kozos 
ellenorzeserol. Nemzeti kerekasztal-targyalasok kezdodnek. 1992. jan.-ban az elnok nepszavazast 
hirdet meg politikaja folytatasarol. Marc-ban tobb mint ketharmados tamogatast kap. 1992. apr.- 
ban az elnok bejelenti, hogy lijra D-AFrikaba integraljak a bantusztanokat. Bophuthatswana, 
Transkei, Ciskei es Venda a 70-es evek vegen, a 80-as evek elejen valtak fuggetlenne, de ezt a 
nemzetkozi kozosseg nem ismeri el. 1992-t61 reszt vesznek az alkotmanyozo tanacskozasokon. 
Mikozben az eroszak folytatodik, 1993-ban is csak lassan haladnak a targyalasok az atmeneti 
kormany felallitasarol. 

Del-Afrika bantusztanjai 
Bophuthatswana 

Repaboliki ya Bophutatswana (tswana nyelven) 

Fekves: A D-afrikai Koztarsasag hatarain belul, 7 kulonallo terulet. Terulet: 44000 km^. Nepesseg 
(1986): 1660000. Bantu, sotho, feher. Nepsiiruseg: 37,7 km^. Varosi lakossag: 12%. Szekhely: 
Mmabatho (*1982): 9000. Gazdasag: GNP/fo (1985): 482,73 USD. Fobb exportcikkek: gyemant, 
vanadium, platina, krom. 

Transkei 

Iripabhki ye-Transkei (kszhosza nyelven) 

Repaboliki ya-Transkei (sotho nyelven) 

Fekves: A D-afrikai Koztarsasag hatarain belul, 3 kulonallo terulet. Terulet: 4798 km^. Nepesseg 

(1987): 2832000. Bantu (kszhosza, sotho), keverek, feher. Nepsiiruseg: 69,9 km^. Varosi lakossag: 

5%. Fovaros: Umtata (*1990): 100000 (A). Gazdasag. GNP/fo (1981): 140,28 USD. Fobb 

exportcikkek: tea, bor. 

Ciskei 

iRiphabliki ye-Ciskei (kszhosza nyelven) 

Fekves: A Del-afrikai Koztarsasag teruleten belul. Terulet: 7740 km^. Nepesseg (*1987): 1140000. 

Kszhosza, keverek, tswana, feher. Nepsiiruseg: 94/km^. Varosi lakossag: 31%. Fovaros: Bisho 



(1987): 8000; epulofelben. Gazdasag: GNP/fo (1985): 366,54 USD. Fobb exportcikkek: fa, gyumolcs, 
finommechanikai termek. 

Venda 

Rephabliki ya Venda (shangan nyelven) 

Rephablik ya Venda (sotho nyelven) 

Fekves: 2 kulonallo terulet, a D-afrikai Koztarsasag veszi korul. Terulet: 7410 km^. Nepesseg 

(1987): 516000. Vhavenda, tsonga, sotho, feher. Nepsiiruseg: 58/km2. Fovaros: Thohoyando (*1982): 

2100. Gazdasag: GNP/fo (1985): 318 USD. F6 exportcikk: mezogazdasagi termek. 



DOMINIKAI KOZOSSEG 



Commonwealth of Dominica (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 751 km^, Magyarorszagnal kb. 124-szer kisebb. Fekves: A Karib-tenger K-i 

reszeben; a Szelfeloli-szigetek legeszakibb tagja. Felszin: Nagyreszt domb- es hegyvidek. 

Legmagasabb pont: Morne Diablotin (1477 m). Legjelentosebb folyok: Layou, Roseau, Clyde. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 82000. Nepsiiruseg: 109/km2. Etnikai csoportok: fekete 70%; kreol, 

mulatt 28%; feher, Indian. Nyelvek: angol (hiv.), francia-kreol (patois). Vallasok: r. kat. 80%, 

protestans. Varosi lakossag: 25%. Fovaros: Roseau (1987): 11000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Clarence Augustus Seignoret (1984 ota). Kormanyfo: Mary 

Eugenia Charles (1985. jiil. ota). Nemzeti unnep: nov. 3. 

Gazdasag: Penznem: dollar (kelet-karibi dollar) (1993. maj.: 2,70 = 1 USD). GNP (1990): 160 M 

USD. GNP/fo (1990): 2210 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 4,3%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 37%; ipar es kereskedelem 20%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 6,0%. Export 

(1991): 59 M USD. Fobb exportcikkek: banan, kopra, citrusfelek, novenyi olaj. F6 exportpartner: 

Nagy-Britannia 57%. Import (1990): 115 M USD. Fobb importcikkek: iparcikk, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 23%, Nagy-Britannia 17%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 451 km. Koziiti halozat (1988): 705 km. Gepjarmuvek (1988): 

6933. F6 kikoto: Roseau. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: telefon: 11. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. Csecsemohalandosag (1991): 14,3%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 331. Egy orvosra juto lakosok: 2619. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 90%. Iskolakotelezettseg: 5-15 eves korig. 

A vasarnap tortent felfedezesrol Kolumbusz elnevezte sziget a 19. sz.-tol brit gyarmat. 1967-78 

kozott az Egyesult Kiralysag tarsult allama. 1978. nov. 3-an Dominikai Kozosseg neven valik 

fuggetlenne. 1985-ben es 1990-ben a konzervativok gyoznek a valasztasokon. 



DOMINIKAI KOZTARSASAG 



Repiibhca Dominicana (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 48734 km^, Magyarorszagnak kb. a fele. Fekves: A Karib-tenger EK-i reszeben, 

a Hispaniola-szigeten. Szomszedja: Haiti (Ny). Felszin: A kozepso reszen huzodo hegyseg 2 reszre 

(E-i, kisebb hegyekkel boritott; D-i, sik videk) osztja. Legmagasabb ont: Pico Duarte (3175 m). 



Legjelentosebb folyok: Deli-Yaque, Eszaki-Yaque, Soco. Legnagyobb to: Enriquillo-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7170000. Eletkor szerint: 0-14: 37,9%; 15-59: 56,6%; 60-: 5,5%. 

Nepsiiruseg: 148/km2. Etnikai csoportok: mulatt 73%; feher 16%; fekete 11%. Nyelvek: spanyol 

(hiv.), francia. Vallas: r. kat. 92%, protestans, zsido. Varosi lakossag: 60%. Fovaros: Santo 

Domingo (1983): 1410000. Varosok (1983): Santiago de los Caballeros 285000; La Romana 101000; 

San Pedro de Macoris 81000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: dr. Joaquin Amparo Balaguer (1986. maj. ota). 

Nemzeti unnep: febr. 27. 

Gazdasag: Penznem: dominikai peso (1993. maj.: 13,04 = 1 USD). GDP (1991): 7 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 965 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 5. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 17. Adossag/fo (1991): 583 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1991): 5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 54%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 

35%; ipar es kereskedelem 13%. Export (1991): 651 M USD. Fobb exportcikkek: asvanykincs, 

cukor, kave, kakao, nikkel-, arany-, ezusterc, dohany, bauxit. Fobb exportpartnerek: Egyesult 

Allamok 58%, Venezuela, Mexiko, Import (1991): 1,71 Mrd USD. Fobb importcikkek: koolaj, gep, 

berendezes, elelmiszer, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 45%, 

Venezuela 11%, Mexiko 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 142 km (+1600 km ipari vasiit). Koziiti halozat (1985): 17120 km; ebbol 

burkolt: 5035 km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 151000; egyeb gepjarmii 90000. Fobb 

kikotok: Santo Domingo, San Pedro de Macoris, Puerto Plata. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 10; radio: 6; telefon: 24. Napilap (1990): 37/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 65; nok: 69 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,0%. Csecsemohalandosag (1991): 60,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 1016. Egy orvosra juto lakosok: 2147. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 83%. Iskolakotelezettseg 6 ev. 

A spanyolok, franciak, majd lijra spanyolok, kesobb hatitiak es amerikaiak altal megszallt szigeten 

Rafael Trujillo diktator halala utan 1961-ben Trujillo varosrol lijra Santo Domingora valtozik a 

fovaros neve. Az lijabb amerikai invazio utan Jaquin Balaquer teremt beket. 1986-ban, majd 1990- 

ben, a „80 evesek kuzdelmeben" is 6 gyoz. Amerika felfedezesenek 500. evfordulojan az orszag mint 

elso „felfedezett" az unnepsegek egyik kozpontja. 



DZSIBUTI 



Dzsibuti Koztarsasag 

Republique de Djibouti (franciaul) 

Jumhuriya Djiboutiya (arabul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 23200 km^, Magyarorszagnak kb. egynegyede. Fekves: K-Afrika E-i partvideken, 

az Arab-felszigettol a Bab-el Mandeb tengerszoros valasztja el. Szomszedai: Etiopia (E, Ny), 

Szomalia (D). Felszin: A tengerparti felsivatagos, sivatagos siksag lepcsozetesen emelkedik a 

fennsikokat kozrezaro K-afrikai vulkanikus hegyek lancaig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 

m). Legnagyobb tavak: Assal-to, Abbe-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 427000 (30% nomad). Nepsiiruseg: 17/km^. Etnikai csoportok: 

szomaliai (issza) 47%; afar 37%; feher 8%; arab 6%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, 

afar. Vallasok: mohamedan (szinnita) 94%, r. kat. Varosi lakossag: 78%. Fovaros: Djibouti 

(Dzsibuti) (1988): 290000. Varosok (1985): Dikhil 30000, Tadjoura, Obock. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Hassan Gouled Aptidon (1977 ota). Kormanyfo: Barkad 

Gourad Hamadou (1978. szept. ota). Nemzeti unnep: jiin. 27. 



Gazdasag: Penznem: franc (dzsibuti frank) (1993. maj.: 178,39 = USD). GDP (1989): 344 M USD. 
GDP/fo (1989): 1030 USD. Gazdasagi novekedes (1980-85): 2,2%. Export (1990): 190 M USD. Fobb 
exportcikkek: bor, allati termek, so. Fobb exportpartnerek: kozel-keleti orszagok 50%. Import 
(1990): 311 M USD. Fobb importcikkek: textilia, elelmiszer, iparcikk, koolaj. Fobb 
importpartnerek: kozos piaci orszagok 36%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 106 km. Koziiti halozat (1989): 3067 km; ebbol burkolt: 412 km. 
Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 11799; egyeb gepjarmii: 1051. F6 kikoto: Dzsibuti. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 38; radio: 18; telefon:55. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 45; nok: 49 ev. Szuletes (1991): 43,0%o. 
Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,6%. Csecsemohalandosag (1991): 121,0%o. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1988): 20%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 

Az 1967-es nepszavazas elutasitja a fuggetlenseget es a francia fennhatosag folytatasat keri. Giscard 
d'Estaing elnoksege alatt 1977. jiin. 27-en onallo lesz. Az 1981-es alkotmany egypartrendszerii 
allamkent deklaralja Dzsibutit. 1991 oszere a szomaliai belviszaly begyiiruzik az orszagba, az elnok 
altalanos mozgositast rendel el. 1992. apr.-ban az lij alkotmany 4 part miikodeset fogadja el es 
valasztasokat hirdet meg. 



ECUADOR 



Ecuadori Koztarsasag 
Repiiblica del Ecuador (spanyolul) 
Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 283561 km^, Magyarorszagnal kb. 3-szor nagyobb. Fekves: D-Amerika ENy-i 
reszen, a Csendes-ocean partjan (az Egyenlito halad rajta keresztul). Szomszedai: Kolumbia (E), 
Peru (K, D). Felszin: A parti siksagot es dombvideket az Andok kettos lanca koze zart felfoldek 
valasztjak el az Amazonas oserdovel boritott alfoldjetol. Gyakori foldrengesek, ma is miikodo 
vulkanok. Legmagasabb pont: Chimborazo (6310 m). Legjelentosebb folyok: Napo, Pstaza, Daule. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 9622608. Eletkor szerint: 0-14: 41,3%; 15-59: 55,0%;60-: 3,7%. 
Nepsiiruseg: 36/km^. Etnikai csoportok: mesztic 35%; feher: 25%; Indian 20%;mulatt 15%;fekete 
5%. Nyelvek: spanyol (hiv.), kecsua, jivaro. Vallasok: r. kat. 93%, torzsi vallasii, protestans, zsido. 
Varosi lakossag: 56%. Fovaros: Quito (1990): 1100847. Varosok (1990): Guayaquil 1508444; 
Cuenca 194981; Machala 144197. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Sixto Duran Ballen (1992. aug. ota). Nemzeti 
unnep: aug. 10. 

Gazdasag: Penznem: suce (1993. maj.: 1898,66 = 1 USD). GDP (1991): 11,6 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 1048 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,4%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 7,4. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 26. Adossag/fo (1991): 860 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1990): 1,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 49,5%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 39%; ipar es kereskedelem 12%. Export (1991): 2,8 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
koolaj, banan, kave, kakao, balsafa, elelmiszer. F6 exportpartner: Egyesult Allamok 54%. Import 
(1991): 2,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, gyogyszer, vegyipari termek, elelmiszer, 
kozszuksegleti cikk, nyersanyag. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 26%, Japan 12%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 971 km. Koziiti halozat (1985): 36187 km. Gepjarmiivek (1987): 
szemelygepkocsi: 272000; egyeb gepjarmii: 41000. Fobb kikotok: Guayaquil, Manta, Esmeraldas. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 17; radio: 3,4; telefon: 28. Napilap (1989): 87/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 64; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 30,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,3%. Csecsemohalandosag (1991): 60,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 610. Orvosok (1984): 11000. 



Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 88%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A Pizarro alapitotta spanyol gyarmat 1822-30 kozott Nagy-Kolumbia resze, majd fuggetlen allam. 
Az 1970-es evekben katonak ragadjak magukhoz a hatalmat. 1979-ben lij alkotmanyt fogadnak el, 
azota civilek toltik be az elnoki funkciot. 1984-ben Leon Febres Cordero nyeri a valasztasokat, 
1988-ban a szocialdemokrata iranyzatii baloldal jeloltje, Rodrigo Borja gyoz. 1990-ben az Andok 
Paktum 5 tagorszaga elhatarozza, hogy 1993-t61 vamuniora lep egymassal. 1992. jan.-ban az orszag 
fizetesi haladekot kap a Parizsi Klubtol 10 milliard dollaros tartozas megfizetesere. Maj.-ban az 
Amazonas-regio 20 ezer benszulotte 1,1 millio hektar foldet kap a kormanytol, a termeszeti kincsek 
kiaknazasi joga nelkul. A nyari elnokvalasztasokat a korabbi quitoi polgarmester nyeri. Ambiciozus 
gazdasagi programba, privatizalasba kezd. 1993. jan.-ban az orszag kilep az OPEC-bol, hogy 
olajtermeleset novelhesse. 



EGYENLITOI GUINEA 



Egyenlitoi Guineai Koztarsasag 

Repiiblica de Guinea Ecuatorial (spanyolul) 

Nyugat-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 28051 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Fekves: Afrika kozepso reszenek 

Ny-i partvideken (ill. a Guineai-obolben levo Bioko-sziget). Szomszedai: Gabon (D), Kamerun (E, 

K). Felszin: Szarazfoldi reszen a keskeny parti siksag oserdovel boritott felfoldbe es hegyvidekbe 

megy at. A Bioko-szigeten vulkanok. Legmagasabb pont: Pico de Santa Isabel (3008 m, Bioko 

szigeten). Legjelentosebb folyo: Benito. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 417000. Eletkor szerint: 0-14: 38,1%; 15-59: 55,2% 60-: 6,7%. 

Nepsiiruseg: 15/km2. Etnikai csoportok: bantu (fong 70%, betinga 15%, bubu 10%); spanyol, 

keverek. Nyelvek: spanyol (hiv.), fong, bubu, kreol-portugal. Vallasok: r. kat. 94%, protestans, 

torzsi vallasii. Varosi lakossag: 60%. Fovaros: Malabo (*1986): 10000. Varosok (*1986): Ebebiyin 

25000; Bata 17000; Luba 15000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Teodoro Biang Nguema Mbasogo (1979 ota). 

Nemzeti unnep: okt. 9. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 

(990): 136 M USD. GNP/fo (1990): 330 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): 1,9%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 50%. Export (1989): 36 M USD. Fobb exportcikkek: kakao, kave, fa. 

Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 12%, Brazilia 11%, Hollandia 10%. Import (1989): 58 M 

USD. Fobb importcikkek: textilia, gep, berendezes, elelmiszer, gyogyszer. Fobb importpartnerek: 

Spanyolo. 54%, Kina 17%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1982): 2760 km; ebbol burkolt: 330 km. Fobb kikotok: Malabo, Bata. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 3,5. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 48; nok: 52 ev. Szuletes (1989): 38,0%o. 

Halalozas (1989): 19,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 1,9%. Csecsemohalandosag (1990): 127,0%o. 

Korhazi agyak (1982): 3200. Egy orvosra juto lakosok: 3622. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 55%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A volt spanyol gyarmat 1968. okt. 12-e ota fuggetlen. Elotte 1 evtizeden at a spanyolok fokozatosan 

vonulnak ki a teruletrol. Mikozben a 70-es evekben az orszag Spanyolorszaggal tobb 

egyuttmiikodesi szerzodest kot, a szocialista vilaggal is szoros kapcsolatokat tart fenn. Azota lijra a 

spanyol hatas az erosebb. 1979-ben Teodoro Nguema Mbasogo puccsal jut hatalomra. 1989-ben 

valasztasok erositik meg hivatalaban. 1992-t61 atmeneti kormany alakul, amely a politikai elet 

pularizalasat tiizi ki celul. 



EGYIPTOM 



Egyiptomi Arab Koztarsasag 
Al Jumhuriyah Misr al-Arabiya (arabul) 
Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1001449 km^, Magyarorszagnal kb. 10-szer nagyobb. Fekves: Afrika EK-i 
reszeben, a Foldkozi- es Voros-tenger partjan. Szomszedai: Libia (Ny), Szudan (D), Izrael (K). 
Felszin: A Nilus-volgy 2 reszre osztja: a Libiai-sivatag meszkotabla-videke melyfoldekkel, 
oazisokkal; az Arab-sivatag meszko, homokko hegyvideke. A Sinai-felszigetet (amely Azsiahoz 
tartozik) a Szuezi-csatorna valasztja el az orszag tobbi reszetol. Legmagasabb pont: Jabal Katrinah 
(2637 m). Legjelentosebb folyo: Nilus. Legnagyobb to: Nasszer-to (viztarolo). 
Nepesseg: Lakossag (1990): 52061000. Nepsiiruseg: 53/ km^. Etnikai csoportok: arab hamita, 
beduin, nubiai, berber, fekete, gorog, olasz. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallasok: mohamedan 
(szunnita) 91,8%, kereszteny (kopt) 5,7%. Varosi lakossag: 47%. Fovaros: El-Quahira (Kairo) 
(*1986): 6325000. Varosok: (*1986): Alexandria 2893000; Giza 1670800; Shubra el Khema 533300. 
Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Hoszni Mubarak (1981. okt. ota). Kormanyfo: Atef Mohammad 
Naguib Sidki (1991. jan. ota). Nemzeti unnep: jiil. 23., okt. 6. 

Gazdasag: Penznem: egyiptomi font (1993. maj.: 3,32 = 1 USD). GDP (1991): 29,3 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 517 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,1%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1991): 4,6. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 10. Adossag/fo (1991): 571 USD. Vedelmi 
kiadasok a GDP %-aban (1990): 7,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 25%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 44%; ipar 22%. Export (1990): 4,6 Mrd USD. Fobb exportcikkek: gyapot, koolaj, 
cigaretta, nyersanyag. Fobb exportpartnerek (1989): Olaszo. 14%, Franciao. 4%. Szovjetunio 3%. 
Import (1990): 7,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, elelmiszer, iparcikk, vegyipari 
termek. Fobb importpartnerek (1989): Egyesult Allamok 15%, NSZK 10%, Franciao. 7%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 4548 km; ebbol villamositott: 42 km. Koziiti halozat (1990): 
52795 km; ebbol burkolt: 30105 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 826000; egyeb 
gepjarmii: 550000. Fobb kikotok: Alexandria, Port-Szaid, Szuez. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 15; radio: 3,9;telefon: 34. Napilap (1989): 77/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 60; nok: 61 ev. Szuletes (1991): 33,0%o. 
halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,3%. Csecsemohalandosag (1991): 82,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 505. Egy orvosra juto lakosok: 616. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 44%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 

Az ottoman birodalom resze, majd brit protektoratus, 1922. febr. 28-a ota fuggetlen monarchia, az 
1952. jiil.-i forradalom ota koztarsasag, 1970-ben Anvar Szadat lesz az elnok az elhunyt Nasszer 
helyett. 1973-ban Szadat kiutasitja a szovjet tanacsadokat. Okt.-ben haborii tor ki Izraellel. 1977- 
ben Szadat ellatogat Izraelbe. 1978-ban megkoti az amerikai-izraeli-egyiptomi Camp David-i 
egyezmenyt. 1979-ben kulonbeket kot Izraelben, ami miatt az arab vezetok kikozositik. 1981-ben 
katonai gyilkoljak meg. Hoszni Mubarak lep orokebe, aki normalizalja a kapcsolatokat a szocialista 
orszagokkal, de fenntartja a jo viszonyt a Nyugattal. Keresi a megegyezest a vallasi vezetokkel, 
1986-ban rendorlazadast tor le, 1987-ben nepszavazas lijabb 6 evre megerositi hivatalaban. 1989- 
ben normalizalja Egyiptom kapcsolatait az arab orszagokkal, 1990-ben Sziriaba is ellatogat. A 
Perzsa-obol menti felvonulasban, majd haboriiban az orszag a szovetsegesek melle all Irakkal 
szemben. A parlament elnoket meggyilkoljak. 1991-ben az elnok kozel-keleti bekekonferencia 
osszehivasan faradozik. Az ENSZ az egyiptomi kormanyfo helyetteset, Butrosz Ghalit valasztja 
fotitkarava. 1992. marc-ban a belugyminiszter kormanyellenes puces leleplezeset jelenti be, az ev 
folyaman no a belso feszultseg. Jiil.-ban terroristaellenes torvenyek lepnek eletbe. A szudani 
hataron is no a feszultseg. 



ELEFANTCSONTPART 



Elefantcsontparti Koztarsasag 

Republique de la Cote-d'Ivoire (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 322463 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer nagyobb. Fekves: Ny-Afrika D-i 

partvideken. Szomszedai: Liberia, Guinea (Ny), Mali, Burkina Faso (E), Ghana (K). Felszin: A 

lagunas parti siksagot tropusi oserdovel boritott alfold, E-on szavannas tablas fennsik koveti. 

Legmagasabb pont: 1311 m. Legjelentosebb folyok: Kamoe, Bandama, Sassandra. Legnagyobb to: 

Kossou-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 12330000. Eletkor szerint: 0-14: 45,1%; 15-59: 50,2%; 60-: 4,7%. 

Nepsiiruseg: 39/km2. Etnikai csoportok: (tobb mint 610 etnikai csoport): baule 23%; bete 18%; 

senufo 15%; malinke 11%; kru 10%; francia, libanoni, szir 5%; mande, fulbe, koua stb. Nyelvek: 

francia (hiv.), diula, kwa. Vallasok: torzsi vallasii 65%, mohamedan 20%, r. kat. 8,5%, protestans 

3,5%. Varosi lakossag: 40%. Fovaros: Yamoussoukro (*1990): 130000. Varosok (*1986): Abidjan 

1900000; Bouake 333000; Daola 102000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Felix Houphouet-Boigny (1960. jiil. ota). Kormanyfo: Alassane 

Dramane Outtara (1990. nov. ota). Nemzeti unnep: dec. 7. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GDP 

(1991): 11 Mrd USD. GDP/fo (1991): 858 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1%. Adossagszolgalat 

a GDP %-aban (1991): 11. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 3. Adossag/fo (1991): 1199 

USD. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 1,5%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag es erdeszet 85%. 

Export (1990): 3,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: kave, kakao, gyapot, fa, koolajtermek. Fobb 

exportpartnerek: Franciao. 15%, Egyesult Allamok 8%, Olaszo. 8%. Import (1990): 2,46 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, koolaj, femaru, vegyipari termek. Fobb 

importpartnerek: Franciao. 28%, Nigeria 13%, Hollandia 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 655 km. Koziiti halozat (1984): 53736 km; ebbol autopalya: 128 

km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 178000; egyeb gepjarmii: 90000. Fobb kikotok: 

Abidjan, San Pedro. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 19; radio: 8,1; telefon: 97. Napilap 

(1990): 12/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 52; nok: 55 ev. Szuletes (1991): 48,0%o. 

Halalozas (1991): 12,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,6%. Csecsemohalandosag (1991): 97,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 45%. Iskolakotelezettseg nines. 

A volt francia gyarmat 1960. aug. 7-e ota fuggetlen. Az egypartrendszerii allamban az 1985-6s 

valasztasokat is az alapito elnok, Hopuhouet-Boigny nyeri. Megszuntetik mellette az alelnoki 

tisztseget. Az afrikai atlagnal jobban alio orszagban azota nehezsegek mutatkoznak a kakao, a kave 

es a palmaolaj vilagpiaci aresese miatt. 1990-ben a tuntetesek hatasara az elnok pluralizmust iger. 

megnyeri az elso tobbparti valasztast is, de az ellenzek 15%-ot kap. Az elnok letrehozza a 

kormanyfoi tisztet. 1992. febr.-ban ellenzeki tuntetesek osszeutkozesekhez vezetnek. Jiil.-ban az 

elnok amnesztiat hirdet a letartoztatottak szamara. 



ESZTORSZAG 



Eszt Koztarsasag 

Eesti Vabariik (eszt nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 45100 km^, Magyarorszagnak kb. fele. Fekves: K-Europa E-i reszeben, a Finn- 

obol partjan. Szomszedai: Lettorszag (DNy), Oroszorszag (K). Legmagasabb pont: Munamagi (346 



m). Legjelentosebb folyok: Poltsamaa, Valge, Emajogi. Legnagyobb tavak: Csud-to, V6rts-t6. 
Nepesseg: lakossag (1991): 1583000. Nepsiiruseg: 35/km^. Etnikai csoportok: eszt 61,5%; orosz 
30,3%; ukran 3,1%; belorusz 1,8%; finn 1,1%. Nyelvek: eszt (hiv.), orosz. Vallas: lutheranus. 
Fovaros: Tallinn (1990): 484400. Varosok (1990): Tartu 115400; Narva 82300; Kohtla-Jarve 76800. 
Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Lennart Meri (1992. okt. ota). Kormanyfo: Mart Laal (1992. 
okt. ota). Nemzeti unnep: febr. 24., nov. 16. 

Gazdasag: Penznem: eszt korona (1993. maj.: 12,68 = 1 USD). GDP/fo (*1990): 3182 USD. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 1030 km. Koziiti halozat (1990): 30200 km; ebbol burkolt: 29100 
km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 198000. F6 kikoto: Tallinn. Hirkozles: Egy keszulekre 
juto lakosok: tv: 2,7; radio: 1,7; telefon: 5,1. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 65; nok: 75 ev. Csecsemohalandosag 
(1989). 14,7%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 83. Egy orvosra juto lakosok: 207. 
Oktatas: Iskolakotelezettseg: 11 ev. 

A finnugor eredetii eszt nep a nemet lovagrend, majd az orosz fennhatosag utan 1918-ban onallo 
allamisagot szerez, amely 1940-ben Hitler es Sztalin megegyezese nyoman megsziinik. A folyamatos 
szovjet be- es kitelepitesek hatasara az orosz nepesseg a koztarsasag lakossaganak egyharmada. A 
litvan peldat kovetve 1991-ben a lakossag kozel 80%-a dont nepszavazason a fuggetlenseg mellett. A 
moszkvai puces hatasara aug. 20-an Arnold Ruutel, a helyi legfelsobb tanacs elnoke azonnali 
hatallyal bejelenti a fuggetlenseget. A KGB-t betiltjak, az SZKP-t feloszlatjak. A kulfoldi 
elismeresek utan Esztorszag megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt is az Egyesult 
Allamoktol. 1992. jan.-ban felszabaditjak az arakat, amit 3 honapos gazdasagi rendkivuli allapot 
kovet. Jiin.-ban a volt szovjet tagkoztarsasagok kozul elsokent vezet be sajat valutat. A szept.-i 
valasztasok utan lij vezetes veszi at az iranyitast. 



ETIOPIA 



Etiop Koztarsasag 

Ye Ethiopia Republic (amhara nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1221900 km^, Magyarorszagnal kb. 13-szor nagyobb. Fekves: K-Afrika E-i 

reszen, a Voros-tenger partjan. Szomszedai: Szudan (Ny), Kenya (D), Szomalia, Dzsibuti (K). 

Felszin: Kozponti reszen magasfold (2500 m), 4000 m-t meghalado csiicsokkal. EK-en felsivatagos 

videk, es a Voros-tengerrel parhuzamos Danakil Alpok mukodo vulkanjai. DK-en fokozatosan 

alacsonyodo lepcsos videk. Legmagasabb pont: Ras Dashen (4620 m). Legjelentosebb folyok: Abbai 

(Kek-Nilus), Shebele, Awash. Legnagyobb tavak: Tana-to, Abaya-to, Chew-Bahir-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 51183000. Eletkor szerint: 0-14: 46,5%; 15-59: 47,3%; 60-: 6,2%. 

Nepsiiruseg: 40/km2. Etnikai csoportok: oromo (galla) 40%; amhara 25%; tigre 12%; sidamo 9%. 

Nyelvek: amhara (hiv.), tigre, oromo, arab, angol, olasz. Vallasok: kereszteny (kopt) 52%, 

mohamedan (szunnita) 31%, torzsi vallasii 10%. Varosi lakossag: 13%. Fovaros: Addis Ababa 

(Addisz-Abeba) (1984): 1412575. Varosok (1984): Asmara 275385; Dire Dawa 98104; Nazret 76284. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Melesz Zenavi (1991. jiil. ota). Kormanyfo: Tamirat Layne 

(1991. jiil. ota). Nemzeti unnep: szept. 12. 

Gazdasag: Penznem: birr (1993. maj.: 4,96 = 1 USD). GNP (1990): 6,04 Mrd USD. GNP/fo (1990): 

120 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 1,9%. Adossagszolgalat az export %-aban (1989): 29. 

Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 8. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 5,2%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 80%. Export (1990): 297 M USD. Fobb exportcikkek: kave, bor, 

gyumolcs, olajos magvak. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 20%, NSZK 7%, Olaszo. 7%. 

Import (1990): 1,08 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, energia, jarmii, elelmiszer. 



Fobb importpartnerek: Szovjetunio 22%, Egyesult Allamok 15%, Olaszo. 10%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1982): 728 km. Koziiti halozat (1989): 13195 km; ebbol burkolt: 3508 
km. Gepjarmii: 19000. Fobb kikotok: Masewa, Aseb. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 
503; radio: 5,5; telefon: 320. Napilap (1990): 1/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 50; nok: 53 ev. Szuletes (1991): 45,0%o. 
Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,1%. Csecsemohalandosag (1991): 113,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 3873. Egy orvosra juto lakosok: 36660. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1985): 18%. 

Saba birodalmanak orokoset, Haile Szelasszie csaszart, az utolso uralkodot 1974-ben etiop katonak 
fosztjak meg tronjatol. Haromeves belso fegyveres hatalmi hare utan 1977-ben Mengisztu Haile 
Mariam alezredes all az orszag elere. A kesobbi allam- es kormanyfo kubai segitseggel szall szembe 
az eritreai es az ogadeni szakadarokkal. Az 1985-6s nagy ehinseg utan a kormany eroszakos 
attelepitesekbe kezd: 3 millio parasztot koltoztetnek el az ehsegovezetbol. 1987-ben az orszag nevet 
Etiop Nepi Demokratikus Koztarsasagra valtoztatjak. A kovetkezo evekben allandoan fenyeget az 
ehinseg es folyik a hare a nemzeti ellentetek miatt. 1990-ben tavoznak az NDK-s tanacsadok, a 
kormanyerok komoly vesztesegeket szenvednek el a fegyveres konfliktusban. 1991-ben Mengisztu 
elnok a szabadsagharcosok elorenyomulasa miatt Zimbabwebe menekul. A pusztitas kozepette 15 
ezer fekete zsido allampolgart izraeli repulok telepitenek at Izraelbe. A felkelok gyozelme utan az 
Eitopiai Nepi Forradalmi Demokratikus Front vezetoje, Melesz Zenavi all az orszag elere. Ket evre 
atmeneti elnokke valasztjak. Az orszag koztarsasag lesz, bevezetik a tobbpartrendszert. Megegyezik 
az eritreaiakkal, hogy 1993 nyaraig nepszavazason donthetnek a fuggetlensegrol. Az apr.-i 
nepszavazas a fuggetlensegrol dont, jelentos tobbseggel. Afrikaban lij allam szuletik, az elso a 
gyarmatositas vege ota. Etiopia elveszti a tengeri kijarot, az elnokot belso ellenzeke tamadja, hogy 
elveszitette azl962-ben, Haile Szelasszie altal bekebelezett olasz gyarmatot. 



FIDZSI-SZIGETEK 



Fiji (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 1874 km^, Magyarorszagnal kb. 5-sz6r kisebb. Fekves: 322 szigetbol alio csoport 

a Csendes-ocean DNy-i reszeben. Felszin: A nagyobb szigetek vulkani eredetiiek, a kisebbek 

korallkepzodmenyek. Valamennyi tropusi erdo, termekeny terulet boritja. Legmagasabb pont: 

Tomanivi (1323 m). Legjelentosebb folyok: Rewa, Singatoka. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 736000. Eletkor szerint: 0-14: 38,2%; 15-59: 56,9%;60-: 4,9%. 

Nepsiiruseg: 40/km2. Etnikai csoportok: indiai 48,6%; fidzsi (melaneziai, polineziai) 46,2%; feher 

2%; kinai 1%; keverek. Nyelvek: angol (hiv.), fidzsi, hindi. Vallasok: hindu 40%, protestans 37%, 

mohamedan 9%, r. kat. 7%. Varosi lakossag: 37%. Fovaros: Suva (1986): 71608. Varosok (1986): 

Lautoka 28728; Nadi 6938. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Penaia K. Ganilau (1987. dec. ota). Kormanyfo: Sitivena 

Rabuka (1992. jiin. ota). Nemzeti unnep: okt. 10. 

Gazdasag: Penznem: dollar (fidzsi dollar) (1993. maj.: 1,51 = 1 USD). GNP (1990): 1,32 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 1780 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 13%. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 

7,9%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 44%. Export (1990): 435 M USD. Fobb exportcikkek: 

cukor, kokuszolaj, aranyerc. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 32%, Ausztralia 25%. Import 

(1990): 738 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, energia, iparcikk. Fobb importpartnerek: 

Ausztralia 29%, Uj-Zeland 19%, Japan 12%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat. 595 km. Koziiti halozat: 4793 km; ebbol burkolt: 601 km. Gepjarmiivek 

(1987): szemelygepkocsi: 29262; egyeb gepjarmii: 29436. Fobb kikotok: Suva, Lautoka. Hirkozles: 



Egy keszulekre juto lakosok: tv: 73; radio: 1,7; telefon: 12. Napilap (1988): 56/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 62; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991): 19,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 413. Egy orvosra juto lakosok: 2229. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 85%. 

A szigetcsoport 1970. okt. 10-en valik fuggetlenne Nagy-Britanniatol, de a Nemzetkozosseg tagja 
lesz. Az alkotmanyos monarchiaban a ketkamaras parlamenten kivul szeles korii jogokat elvez a 
torzsfonokok es a venek tanacsa is. Az 1987-es valasztasok ota a kisebbsegi indiai nepesseg is helyet 
kap a kormanyban. Az eredmennyel elegedetlen katonak puccsot hajtanak vegre. A 
Nemzetkozosseg csiicsertekezleten az orszagot kizarjak a szervezetbol. Penaia Ganilau veszi at az 
elnoki teendoket. Az indiai lakosok korul a 90-es evekben is fennmarad a feszultseg. Az 1992. maj.-i 
valasztasok utan a katonak vezetoje, Sitiveni Rabuka all a kormany elere. 



FINNORSZAG 



Finn Koztarsasag 

Suomen Tasavalta (finnul) 

Republiken Finland (svedul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 338145 km^, Magyarorszagnal 3,5-szer nagyobb. Fekves: E-Europaban, a 

Botteni- es a Finn-obol partjan. Szomszedai: Norvegia (E), Svedorszag (Ny), Oroszorszag (K). 

Felszin: Tagolt partvideket sok sziget ovezi. A parti siksag a tobb tizezer tobol alio tohatsagba es 

dombvidekbe megy at: E-on a sarkkoron tiil hegyvidek. Legmagasabb pont: Haiti (1324 m). 

Legjelentosebb folyok: Kemijoki, Oulujoki, Tomionjoki. Lenagyobb tavak: Saimaa, Inari. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4998478. Eletkor szerint: 0-14: 19,3%; 15-59: 62,9%; 60-: 17,8%. 

Nepsiiruseg: 15/km2. Etnikai csoportok: finn 93,6%; sved 6%; lapp. Nyelvek: finn (hiv.), sved (hiv.). 

Vallas protestans 91%. Varosi lakossag: 60%. Fovaros: Helsinki (1990): 492400. Varosok (1990): 

Espoo 172600; Tampere 172560; Turku 159180. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mauno Koivisto (1982. jan. ota). Kormanyfo: Esko Aho (1991. 

apr. ota). nemzeti unnep: dec. 6. 

Gazdasag: Penznem: markkaa (marka) (1993. maj.: 5,45 = 1 USD). GDP (1991): 134,4 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 26938 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -6,4%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1989): 1,4. Fogyasztasi arvaltozasok (1991): 4,3%. Munkanelkuliseg (1991): 7,7%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 9%; ipar es kereskedelem 54%. Export (1991): 23 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: ronkfa, fiiresz- es papiraru, celluloz, hajo, elelmiszer, gep, faipari termek, gyapjiiaru. 

Fobb exportpartnerek: Nemeto. 15%, Svedo. 14%, Nagy-Britannia 10%. Import (1991): 21,8 Mrd 

USD. Fobb importcikkek: energia, vegyipari termek, gep, berendezes, iparcikk, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Nemeto. 17%, Svedo. 13%, Szovjetunio 8%, Nagy-Britannia 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 5846 km; ebbol villamositott: 1666 km. Koziiti halozat (1991): 

77651 km; ebbol burkolt: 46318 km; autopalya (1991): 249 km. Gepjarmuvek (1990): 

szemelygepkocsi: 2217729; egyeb gepjarmii: 291403. Fobb kikotok: Porvoo-Skoldvik, Kotka, 

Helsinki. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,7; radio: 1; telefon: 2,1. Napilap (1990): 

521/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 71; nok: 80 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 

Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,2%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 74. Egy orvosra juto lakosok: 503. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg. 9 ev. 

Az evszazados sved, majd orosz megszallas utan 1917. dec. 6-an fuggetlenseget kikialto orszag a II. 



vilaghaborii utan jo viszont alakit ki a Szovjetunioval is. Ezert Ny-on negativ folyamatkent 
emlegetik a „finnesitest". Urho Kekkonen - elnok 1956-81 - 1969-es javaslatara 1975-ben a 
semleges orszagban 33 europai allam, valamint az Egyesult Allamok es Kanada reszvetelevel 
megrendezik az Europai Biztonsagi es Egyuttmiikodesi Ertekezletet, amelynek aug. 1-jen alairt 
okmanyat azota is a Helsinki zarodokumentumkent idezik. Az 1979-es valasztasokon a 
konzervativok tornek elore, Kekkonen megis a szocialdemokrata Mauno Koivistot bizza meg 
kormanyalakitassal. Koivisto 1982-t61 elnok, Kalevi Sorsa a kormanyfo. Az 1987-es valasztasokon a 
konzervativok tornek elore, a koalicios kormany elen Harri Holkeri all. Az 1988-as 
elnokvalasztasokon lijra Koivisto nyer. Az 1991-es parlamenti valasztasokon a Centrum Part gyoz, 
elnoke, Esko Aho alakit kormanyt. Az eddigi legfiatalabb finn kormanyfo kabinetjebol a baloldal 
minden partja kimarad - 25 ev ota eloszor. 1992. jan.-ban Oroszorszaggal lij, joszomszedsagi 
szerzodest irnak ala, amely felvaltja az 1948-as kolcsonos segitsegnyiijtasi szerzodest. A parlament 
marc-ban elfogadja a kozos piaci jelentkezest. Szept.-tol a finn marka egyoldaliian kotodik az 
europai valutarendszerhez. 1993-ban megkezdodnek a kozos piaci felveteli targyalasok. Az elnok 
bejelenti, hogy nem indul az ev vegi elnokvalasztasokon, igy megindul a valasztasi kuzdelem. 



FRANCIAORSZAG 



Francia Koztarsasag 

Republique Fran^aise (franciaul) 

Europa 

Foldrajz: Terult: 551700 km^, Magyarorszagnal kb. 6-szor nagyobb. Fekves: Ny-Europaban; az 

Atlanti-ocean es a Foldkozi-tenger kozott. Szomszedai: Spanyolorszag, Andorra (D), Olaszorszag, 

Svajc, Monaco, Nemetorszag (K), Belgium, Luxemburg (E). Felszin: Valtozatos, 3000-4000 m 

magas lanchegysegek, 1000-1500 m magas roghegysegek, koztuk szeles folyovolgyek, medencek. 

Legmagasabb pont: Mont Blanc (4807 m). Legjelentosebb folyok: Loire, Garonne, Rhone, Seine 

(Szajna). 

Nepesseg: Lakossag (1992): 57206000. Eletkor szerint: 0-14: 19,1%; 15-59: 60%;60-: 19,9%. 

Nepsiiruseg: 104/km^. Etnikai csoportok: francia 94,7%; arab, portugal, olasz, spanyol. Nyelvek: 

francia (hiv.), breton, elzaszi nemet, baszk, katalan, spanyol, olasz, flamand. Vallasok: r. kat. 

76,3%, mohamedan 4,5%, protestans 1,4%. Varosi lakossag: 74%. Fovaros: Paris (Parizs) (1990): 

9063000 (A). Varosok (1990): Lyon 1262000 (A); Marseille 11087000 (A); Lille 950265. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Francois Mitterrand (1981 ota). Kormanyfo: Edouard Balladur 

(1993. marc. ota). Nemzeti unnep: jiil. 14. 

Gazdasag: Penznem: franc (francia frank) (1993. maj.: 5,35 = 1 USD). GDP (1991): 1172,1 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 20709 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,2%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 

aban (1990): 3,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,2%. Munkanelkuliseg (1992): 10,3%. Munkero- 

megoszlas: mezogazdasag 9%; ipar es kereskedelem 45%. Export (1991): 216 Mrd USD. -Fobb 

exportcikkek: gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, elelmiszer, vegyipari termek, acel, femek. (Az 

export-import adatok Monaco kulkereskedelmi adatait is tartalmazzak.) Fobb exportpartnerek: 

Nemeto. 19%, Olaszo. 11%, Belgium 9%. Import (1991): 231 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, 

berendezes, vegyipari termek, elelmiszer, jarmii, energia, femek. Fobb importpartnerek: Nemeto. 

18%, Olaszo. 11%, Egyesult Allamok 10%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 34322 km; ebbol villamositott: 12430 km. Koziiti halozat (1986): 

1521351 km; ebbol autopalya (1991): 6850 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 2,3 M; egyeb 

gepjarmii: 5,1 M. Fobb kikotok: Marseille, Le Havre, Dunkerque. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 2,6; radio: 1,1; telefon: 1,7. Napilap (1990): 176/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 82 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 



Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,3%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 80. Egy orvosra juto lakosok: 403. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

Az V. koztarsasag, amely az 1946-58 kozott tarto IV. koztarsasagot valtja fel, az 1969-ig elnoklo 
Charles de Gaulle akaratanak megfeleloen megnoveli az elnoki hatalmat. Georges Pompidou (1969- 
74) es Giscard 'Estaing (1974-81) elnoksege alatt, a jobbkozep koalicio koraban ebbol nem 
szarmazik bonyodalom. 1981-ben a szocialista Francois Mitterand nyeri az elnokvalasztasokat, 
majd partja a parlamenti valasztasokon is gyoz. Az V. koztarsasag elso baloldali kormanyaban a 
kommunistak is 4 helyet kapnak. A kezdeti baloldali intezkedesek, allamositasok utan 1982-t61 a 
kormany szigorii takarekossagba kezd. A kommunistak 1984-t61 kimaradnak Laurent Fabius 
kormanyabol. 1986-ban a jobbkozep koalicio nyeri a parlamenti valasztasokat, az elnok 
„tarsberletre" kenyszerul a Jacques Chirac vezette kabinettel. A gaullista RPR es a polgari kozepet 
kepviselo „giscardista" UDF partok lijra magantulajdonba adjak a nagyvallalatokat, bankokat, 
biztositotarsasagokat, valamint a TF-1 televizios csatornat. Az 1988-as elnokvalasztasokon 
Mitterrand gyoz Chirackal szemben. A parlamenti valasztasok utan a szociaHstak alakitanak 
Michel Rocard vezetesevel kisebbsegi kormanyt. Feltiinik az idegenek ellen fellepo Jean-Marie Le 
Pen es az altala vezetett Nemzeti Front. 1989-ben a forradalom 200. evfordulojat unneplik. 1991-ben 
a kormany vezeteset eloszor veszi at no, Edith Cresson. Az alkotmanyos tanacs elveti az inditvanyt, 
hogy a korzikaiak Korzika nepekent nevezhessek magukat. Nemet-francia europai hadtest 
szervezese kezdodik meg. Az 1992. marc.-i helyi valasztasokon elszenvedett szociaHsta vereseg miatt 
Cresson visszalep. Utoda Pierre Beregovoy. Jiin.-ban bejelenti, hogy az orszag lemond a rovid 
hatotavii francia nuklearis raketa, a Hades fejleszteserol, csatlakozik az atomsorompo- 
egyezmenyhez. Mikozben szigorii gazdasagpolitikat valosit meg, a parlamentben ratifikaltatja a 
maastrichti szerzodest. Az ev vegetol parasztok es halaszok tobb megmozdulasban surgetik 
keresetuk allami vedelmet. Az 1993. marc.-i valasztasokon a szociaHstak megsemmisito vereseget 
szenvednek, a zoldek es a szelsojobb a varttal ellentetben nem jutnak be a parlamentbe, a 
kommunistak tartjak korabbi helyuket. A mandatumok tobb mint negyotoden az RPR-UDF 
valasztasi szovetseg osztozkodik. Az elnok Edouard Balladurt, a korabbi jobboldaU kormany 
penzugyminiszteret nevezi ki miniszterelnokke. Ujabb politikai tarsberlet kezdodik. 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 
Franclaorszag tengeren tull megyei 
Francia Guyana 

Guyane Fran^aise 

Fekves: D-Amerika EK-i patvideken. Terulet: 91000 km^. Nepesseg (1990): 114678. Kreol, Indian, 

kinai, haiti. Szekhely: Cayenne (1990): 41000. Gazdasag: GNP (1986): 350 M USD (70%-a allami 

tamogatasbol). GNP/fo (1986): 4160 USD. Fobb exportcikkek: fa, kave, rum, arany. 

Bar francia telepesek mar 1604-ben megvetik itt labukat, a terulet csak 1817 ota Franclaorszag 

tulajdona, ahol 1852 utan fegyenctelepet rendeznek be. A hirhedt ordog-szigeti telepet csak 1945- 

ben zarjak be. 1946-t61 Guyana tengeren tiili megye, 1974-t61 adminisztrativ regio. Innen lovik fel az 

Ariane raketakat. A francia kormanyt helyi megbizott kepviseh. 

Guadeloupe 

Fekves: Kozep-Amerikaban a Karib-tenger K-i reszeben, a Szelcsendes-szigetcsoporthoz tartozo 2 
nagyobb es tobb kisebb szigeten. Terulet: 1779 km^. Nepesseg (1990): 386987. Mulatt, fekete, indiai. 
Szekhely: Basse-Terre (1990): 14000. Gazdasag: GNP (1984): 2,01 Mrd USD. GNP/fo (1984): 6339 
USD. Fobb exportcikkek: cukor, banan, rum. 



A Kolumbusz altal felfedezett sziget 1635 utan kisebb megszakitasoktol eltekintve francia gyarmat. 
1946-ban kapja meg a tengeren tiili megye statusat. A 2 fo szigetet helyileg valasztott testulet is 
vezeti, Guadeloupe kepviseloket kuld Parizsba. A 80-as evek vegetol erosodik a fuggetlenseget 
kovetelok mozgalma. 

Martinique 

Fekves: Kozep-Anmerika K-i reszeben, a Szelfeloli-szigetcsoporthoz tartozo sziget. Terulet: 1102 
km2. Nepesseg (1990): 359572. Fekete, feher, indiai. Szekhely: Fort-de-France (1990): 100663. 
Gazdasag: GNP (1986): 2,2 Mrd USD. GNP/fo (1986): 7050 USD. Fobb exportcikkek: cukor, banan, 
rum. 

A Kolumbusz altal felfedezett sziget 1635 ota francia gyarmat, 1946 utan tengeren tiili francia 
megye. 1974-t61 adminisztrativ regiokent is emlegetik. A sziget elkuldi kepviseloit a parizsi 
parlamentbe, de a 80-as evektol igy is felerosodik a fuggetlenseget hirdeto mozgalom. 1993-t61 az 
europai gyumolcsexport keriil veszelybe a nyugat-europai integralodas miatt. 

Reunion 

La Reunion 

Fekves: Sziget az Indiai-ocean Ny-i reszeben, Madagaszkar es Mauritius kozott; tovabba 5 kisebb 

lakatlan sziget (Juan de Nova, Europa, Bassas de India, lies Glorieuses, Tromelin) Madagaszkar K-i 

es E-i partvideke menten. Terulet: 2512 km^. Nepesseg (1990): 597823. Mesztic, feher, indiai, kinai. 

Szekhely: Saint-Denis (1990): 122000. Gazdasag: GNP (1984): 1,89 Mrd USD. GNP/fo (1988: 5300 

USD. Fobb exportcikkek: cukor, vanflia, rum. 

A sziget 1638 ota francia tulajdon, majd 1946-t61 tengeren tiili megye. 1974-t61 adminisztrativ regio 

is. Nehany kisebb szigetet, amelyeket innen kormanyoznak, Madagaszkar is maganak kovetel. 

Tarsuit teruietel< 
Mayotte 

Fekves: 1 nagyobb es 18 kis sziget az Indiai-ocean Ny-i reszeben, Madagaszkartol ENy-ra. Terulet: 
375 km2. Nepesseg (1990): 73900. Malgas, farncia. Szekhely: Dzaoudzi (1985): 5675. Fobb 
exportcikkek: kave, kopra, vanflia. 

A sziget 1843 es 1914 kozott francia gyarmat, majd a Comore-szigetek tobbi tagjaval egyutt 
kozvetett parizsi iranyitas ala kerul. Amikor a Comore-szigetek tobbi tagja 1974-ben a 
fuggetlensegre adja voksat, Mayotte ez ellen szavaz. Igy 1976-t61 francia tarsuit terulet. A kormanyt 
helyi vezeto kepviseli. 

St. Pierre es Miqueion 

lies Saint-Pierre et Miqueion 

Fekves: 8 kisebb szigetbol alio csoport az Atlanti-ocean E-i reszeben. New Foundlandtol DNy-ra. 

Terulet 242 km^. Nepesseg (1990): 6392. Francia. Szekhely: St. Pierre (1990): 5683. F6 exportcikk: 

hal. 

Az egykor hatalmas E-amerikai gyarmatbirodalom piciny maradvanyan a 17. sz. ota elnek francia 

telepesek. A gyarmati kozigazgatast a francia kormany helyi kepviseloje valtja fel. 1985 ota a 

szigetek tarsuit teruleti statust kapnak. 



Tengeren tuli teruletek 
Francia deli teruletek 

Terres Australes et Antarctiques Fran? aises 

Fekves: Szigetek es szigetcsoportok az Indiai-ocean D-i reszeben, tovabba a Terre-Adelie az 

Antarktiszon. Terulet osszesen: 439656 km^, ebbol: Kerguelen-szigetcsoport: 7215 km^; Crozet- 

szigetcsoport 327 km^; Amsterdam 107 km^; Saint-Paul 7 km^; Terre-Adelie 432000 km^. Nepesseg 

(1990): 200. Francia kutatok. 

A franciaul TAAF-nek roviditett teruleteket 1955-ben vonjak ossze. Az elszort szigeteket es az 

antarktiszi teruletet parizsi adminisztrator felugyeli, aki szakertobizottsag elen foglalkozik 

kornyezetvedelmi kerdesekkel is. 

Uj-Kaledonla 

Nouvelle Caledonie et Dependances 

Fekves: Szigetcsoport a Csendes-ocean DNy-i reszeben, Ausztraliatol K-re. Terulet: 19103 km^. 

Nepesseg (1989): 164173. Melanez (kanak), vietnami, indonez, polinez, francia, wallisi. Szekhely: 

Noumea (1989): 65110. Gazdasag: GNP (*1985): 860 M USD. GNP/fo *1985): 5760 USD. Fobb 

exportcikkek: nikkel, kave, kopra. 

Uj-Kaledoniahoz tartozik: Loyalty Islands (3 szigetbol alio csoport). Isle of Pines, Belep- 

szigetcsoport, Chesterfield Island, Huon Islands, Walpole, Matthew Island, Hunter Island es szamos 

kisebb, lakatlan sziget. 

A szigetet 1853-ban szalljak meg a franciak. Az 1980-as evek folyaman elenkul fel a vita a terulet 

jovojerol. 1984-ben a helyi kanak lakossag kepviseloi kihirdetik a fuggetlenseget. Parizs csak belso 

autonomiat hajlando adni. A nepszavazason a francia telepesek elutasitjak a valtozasokat, bar ok 

vannak kisebbsegben. 1988-ban a sziget nagyobb onallosagot kap es kilatasba helyezik, hogy az 

evezredfordulo elott lijabb nepszavazast tartanak a fuggetlensegrol. 

Francia Pollnezla 

Territoire de la Polynesie Fran? aise 

Fekves: 5 szigetcsoport a Csendes-ocean DK-i reszeben [Szelalatti-szigetek; Szelcsendes-szigetek 

(egyutt: Tarsasagi-szigetek, Archipel de la Societe); Tuamotu-szigetek; Marquesas-szigetek]. 

Terulet: 4200 km^ szarazfold (+4,5 M km^ tenger). Nepesseg (1990): 197000. Polineziai, keverek, 

feher, kinai, maori. Szekhely: Papeete (1983): 78814 (A). Gazdasag. GNP (*1985): 1,37 Mrd USD. 

GNP/fo (*1985): 7840 USD. Fobb exportcikkek: kokusz, vanilia, foszfat. 

Az 1843 ota francia birtok 1958-ban tengeren tiili terulet statusat kapja. Az 1984-es alkotmany 

szerint helyi kormanyzotanacs iranyit. A helyi parlament elkuldi kepviseloit a parizsi torvenyhozok 

koze is. A Tuamotu-szigetcsoporthoz tartozo Mururoa-atollon Franciaorszag 1966 utan kiserleti 

robbantasokat vegez. Ezeket 1992-ben felfuggeszti, mindaddig, amig a tobbi nagyhatalom is 

tartozkodik a kiserleti robbantasoktol. 

Wallls es Futuna 

lies Wallis et Futuna 

Fekves: 2 szigetcsoport (lies de Hoorn: Futuna, Alofi; Wallis: Uvea es korallzatonyok) a Csendes- 
ocean DNy-i reszeben, Fidzsi es Szamoa kozott. Terulet: 274 km^. Nepesseg (*1987): 14800. 
PoHneziai, feher. Szekhely: Mata Utu (1983): 815. Gazdasag: GNP (1981): 11 M USD. GNP/fo 
(1987): 1500 USD. Fobb exportcikkek: kokusz, kave, banan. 

Az 1942 ota francia birtok lakoi 1959-ben nagy tobbseggel szavazzak meg, hogy francia tengeren 
tiih terulet statust kapjanak. Ez 1961 ota ervenyes. 



FULOP-SZIGETEK 



Fulop-szigeteki Koztarsasag 

Republika Ng Pilipinas (filippino nyelven) 

Republic of the Philippines (angolul) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 300000 km^, Magyarorszagnal tobb mint 3-szor nagyobb. Fekves: 7000 szigetbol 

alio csoport Azsia DK-i partvidekenel. Felszin: A szigetcsoporton 3000 m magassagig emelkedo 

vulkanikus hegylanc vonul vegig, ma is miikodo vulkanokkal. Alfold csak a Luzon- es Mindanao- 

szigeten. Legmagasabb pont: Mount Apo (2954 m, Mindanao). Legjelentosebb folyok: Cagayan 

(Luzon), Agusan, Kabacan (Mindanao). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 60684887. Eletkor szerint: 0-14: 39,0%; 15-59: 56,2%; 60-: 4,8%. 

Nepsiiruseg: 202/km^. Etnikai csoport: filippino 99%. nyelvek: filippino (tagalog) (hiv.), angol (hiv.), 

76 mas malaj-polinez nyelv. Vallasok: r. kat. 84%, protestans 3,5%, mohamedan 5%. Varos 

lakossag: 43%. Fovaros: Manila (1990): 1598918. Varosok (1990): Quezon City 1666766; Davao 

849947; Caloocan 761011. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Fidel Ramos (1992. jiin. ota). Nemzeti unnep: jiin. 

12. 

Gazdasag: Penznem: fulop-szigeteki peso (1993. maj.: 26,30 = 1 USD). GDP (1991): 45,1 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 730 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 0,9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 7. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 23. Adossag/fo (1991): 508 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1990): 2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 18%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 47%; ipar es kereskedelem 20%. Export (1991): 8,84 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

ruha, elektromos berendezes, elektronika, rez, hal, kokusz. Fobb exportpartnerek: Egyesult 

Allamok 38%, Japan 20%, Nemeto. 6%, Hollandia 4%. Import (1991): 12,05 Mrd USD. Fobb 

importcikkek: koolaj, gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, femek. Fobb importpartnerek: Egyesult 

Allamok 20%, Japan 19%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 1027 km. Koziiti halozat (1990): 160550 km; ebbol burkolt: 30960 km. 

Gepjarmiivek (1990): 1620242. Fobb kikotok: Cebu, Manila, Iloilo. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 8,8;radi6: 7,5; telefon: 6,5. Napilap (1985): 44/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 62; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 29,0 

%o. Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1991): 54,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 683. Egy orvosra juto lakosok: 1062. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 88%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A spanyoloktol az amerikaiak altal elhoditott szigetek 1946. jiil. 4-en nyerik el fuggetlenseguket, bar 

az amerikai tamaszpontok tovabbra is fennmaradnak. 1965-t61 Ferdinand Marcos kormanyoz, 

mikozben keresztenyek es mohamedanok tobbszor osszecsapnak egymassal. A rendszer ellenzeke 

1980 utan megerosodik. Vezetojet, Benigno Aquinot azonban meggyilkoljak, amint a szamiizetesbol 

hazater. Az 1986-os valasztasokra az ellenzek jeloltje Corazon Aquino, az ozvegy. A valasztasok 

utan Marcos elhagyja az orszagot, bar egy ideig gyoztesnek kialtja ki magat. Aquino elnoksegenek 

elso eveben 4 katonai puccskiserletet hajtanak vegre, kesobb meg haromszor probalkoznak az 

ellenzeki katonak. Nem jon letre tartos beke a kommunista gerillakkal, akadozik a foldosztas, de 

Aquinot lijabb valasztasok is megerositik tisztsegeben. 1991-ben a Pinatubo vulkan kitorese miatt 

felmillio ember menekul a hamueso elol. Hazater Imelda Marcos, azl989-ben elhunyt exelnok 

felesege. 1992. majusaban az elnokvalasztasokon Fidel Ramos, Aquino jeloltje, a korabbi vedelmi 

miniszter gyoz Imelda Marcosszal szemben. Jiil.-ban amnesztiat hirdet a gerillak szamara es 

legalizalja a kommunista partot. Az amerikai tamaszpontok bezarasarol tobbeves vita utan jon letre 

egyezmeny, megkezdodik a kivonulas. 1993-ban ujabb vulkankitoresek okoznak gyaszt. 



GABON 

Gaboni Koztarsasag 

Republique Gabonaise (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 267667 km^, Magyarorszagnal majdnem 3-szor nagyobb. Fekves: Ny-Afrika 

atlanti-oceani partvideken. Szomszedai: Guinea, Kamerun (E), Kongo (K, D). Felszin: A parti 

siksagbol lepcsozetesen emelkedik ki a belso orszagresz fennsikja. Nagy reszet ertekes erdok 

boritjak. Legmagasabb pont: Mount Iboundji (1575 m). Legjelentosebb folyo: Ogooue. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1135000. Nepsiiruseg: 4/km^. Etnikai csoportok: bantu (fang 25%, 

eshira 25%, adouma 17%); pigmeus 1%; feher. Nyelvek: francia hiv.), bantu (fang, bateke stb.). 

Vallasok: r. kat. 71,7%, protestans 8%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 46%. Fovaros: Libreville 

(*1988): 352000. Varosok (*1983): Port Gentil 123000. Franceville 38000; (1978) Lambarene 26257. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Omar Bongo (1967 ota). Kormanyfo: Kazimir Oje-Mba (1990. 

apr. ota). Nemzeti unnep: marc. 12., aug. 17. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GDP 

(1991): 5,2 Mrd USD. GDP/fo (1991): 4337 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 6,9%. 

Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 8,1. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 16. 

Adossag/fo (1991): 2721 USD. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 3,2. Fogyasztoi 

arvaltozasok (1991): 8,3%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 65%; ipar es kereskedelem 30%. 

Export (1990): 2,32 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, mangan-, uranerc, fa. Fobb 

exportpartnerek: Franciao. 36%, Egyesult Allamok 31%. Import (1990): 882 M USD. Fobb 

importcikkek: kozszuksegleti cikk, gep, berendezes, nyersanyag, elelmiszer. Fobb importpartnerek: 

Franciao. 45%, Kamerun 7%, Hollandia 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 649 km. Koziiti halozat (1987): 6898 km. Gepjarmuvek (1985): 

szemelygepkocsi: 16093; egyeb gepjarmii: 10506. Fobb kikotok: Owendo, Mayumba, Port Gentil. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 29; radio: 5; telefon: 98. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 51; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 28,0%o. 

Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,4%. Csecsemohalandosag (1991): 104,0%o. 

Korhazi agyak (1985): 4617. Orvosok(1985): 265. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 70%. Iskolakotelezettseg: 16 eves korig. 

A korabbi francia gyarmat 1960. aug. 17-e ota fuggetlen elnoki koztarsasag. Az 1967-ben elhunyt 

elnok utan Omar Bongo egypartrendszerii allam elen all. Az elnoki periodus francia mintara 7 ev, a 

volt gyarmatositohoz szoros szalak fiizodnek. Bongo megbizatasat 1986-ban is meghosszabbitjak. 

1990-ben tomegmegmozdulasok kovetelik az elnok lemondasat. A veres osszecsapasok lattan francia 

legiosok teremtenek rendet. Az lij kormanyfo, Kazimir Oje-Mba ellenzeki politikusokat is bevon a 

kabinetbe. A valasztasokon ellenzeki partok is elindulhatnak, de a rendszer gyoz. 



GAMBIA 



Gambiai Koztarsasag 

Republic of the Gambia (angolul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 11295 km^, Magyarorszagnal kb. 8-szor kisebb. Fekves: Afrika legnyugatibb 

reszen, az Atlanti-ocean partjan. Szomszedja: 3 oldalrol Szenegal veszi korul. Felszin: Siksag a 

Gambia folyo menten. Legmagasabb pont: 48 m Legjelentosebb folyo: Gambia. 

Nepesseg: lakossag (1990): 875000. Eletkor szerint: 0-15: 45,9%; 15-59: 50,3%; 60-: 3,8%. 

Nepsiiruseg: 72/km2. Etnikai csoportok: szudani (mandinka 43%, fulbe 18%, wolof 13%, sarahuli 



7%, djola 7%), szenegali, europai. Nyelvek: angol (hiv.), mandinka, fulbe, wolof. Vallasok: 

mohamedan (szunnita) 85%, kereszteny, torzsi vallasii. Varosi lakossag 21%. Fovaros: Banjul 

(1983): 44536. Varosok (1983): Combo St. Mary 102858; Sere Kunda 16000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Dawda Kariaba Jawara (1970 ota). Nemzeti 

unnep: febr. 18. 

Gazdasag: Penznem: dalasi (1993. maj.: 8,53 = 1 USD). GNP (1990): 229 M USD. GNP/fo (1990): 

260 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 3,0%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 8,6%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 75%, ipar es kereskedelem 18%. Export (1990): 122 M USD. Fobb 

exportcikkek: foldimogyoro, hal. F6 exportpartner: Kozos Piac 45%. Import (1990): 155 M USD. 

Fobb importcikkek: elelmiszer, textilia, gep, koolajtermek. F6 importpartner: Kozos Piac 53%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 2990 km; ebbol burkolt: 837 km. Gepjarmiivek (1985): 

szemelygepkocsi: 5200; egyeb gepjarmii: 700. F6 kikoto: Banjul. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: radio: 6,1; telefon: 114. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 47; nok: 51 ev. Szuletes (1991): 48,0%o. 

Halalozas (1991): 23,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 138,0%o. 

Korhazi agyak (1980): 635. Orvosok (1980): 65. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989) 12%. 

Az egykori brit koronagyarmat 1965. febr. 18-a ota a Nemzetkozosseg fuggetlen tagja. 1970 ota 

koztarsasag. A Szenegal teruletebe ekelt orszag 1982-ben a szenegambiai konfoderacio 

megalakitasat fogadja el. Az 1985-ben, majd 1992. apr.-ban lijravalasztott Dawda Kairaba Jawara 

elnok azota a konfoderacio alelnoki posztjat is betolti. A valasztasok elotti puccskiserlet, amelyet 

allitolag libiaiak buzditottak, megbukik. 



GHANA 



Ghanai Koztarsasag 

Republic of Ghana (angolul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 238537 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer nagyobb. Fekves: Ny-Afrika D-i 

reszen, a Guineai-obol partjan. Szomszedai: Elefantcsontpart (Ny), Burkina Faso (E), Togo (K). 

Felszin: Tagolatlan partja menten siksag. Eszakabbra fennsik, domb- es hegyvidek, melybe melyen 

benyiilik a Volta alfoldje. Legmagasabb pont: Djebobo (876 m). Legjelentosebb folyok: Volta, Oti, 

Tano. Legnagyobb to: Volta-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 14870000. Eletkor szerint: 0-14: 46,6%; 15-59: 48,9%; 60-: 4,5%. 

Nepsiiruseg: 63/km2. Etnikai csoportok: szudani (akan, ashanti, fanti 44%, moshi-dagomba 16%, 

ewe 13%, ga 8%, quan 4%, haussza, mosszi, fulbe). Nyelvek: angol (hiv.), 50 torzsi nyelv (akan, 

ewe, ga, gur stb.). Vallasok: protestans 37%, torzsi vallasii 35%, r. kat. 15%, mohamedan 13%. 

Varosi lakossag: 33%. Fovaros: Accra (1984): 1143634 (A). Varosok (1984): Kumasi 436069; 

Tamale 219210; Sekondi-Takoradi 123637. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Jerry John Rawlings (1979 ota). Nemzeti unnep: marc. 6. 

Gazdasag: Penznem: cedi (1993. maj.: 607,29 = 1 USD). GDP (1991): 6,6 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

427 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4,4. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 29. Adossag/fo (1991): 207 USD. Fogyasztoi 

arvaltozasok (1991): 17%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 55%; ipar es kereskedelem 19%. 

Export (1990): 1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: kakao, aranyerc, fa, gyemant, mangan. Fobb 

exportpartnerek: NSZK 29%, Nagy-Britannia 13%, szovjetunio 9%. Import (1990): 1,5 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari termek, gyogyszer, elelmiszer, iparcikk, energia. 

Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 21%, Nigeria 20%, Egyesult Allamok 10%, NSZK 9%. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 947 km. Koziiti halozat (1988): 40214 km. Gepjarmuvek (1986): 
szemelygepkocsi: 26590; egyeb gepjarmii: 27606. Fobb kikotok: Sekondi-Takoradi, Tema, Accra. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 83; radio: 4,7; telefon: 191. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 53; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 
46,10%o. Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,3%. Csecsemohalandosag (1991): 
86,0%o. Korhazi agyak (1988): 161 korhaz (+252 eu. kozpont). Egy orvosra juto lakosok: 22127. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 60%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 
Az 1957. marc. 6-an a Nemzetkozosseg fuggetlen koztarsasagava atalakulo egykori gyarmat elso 
elnoket, Kwame Nkrumahot 1966-ban puccsal tavolitjak el a hatalombol. Civil es katonai 
kormanyok valtjak egymast, majd 1979-ben Jerry Rawlings repulohadnagy veszi at az iranyitast. 
Az ideiglenes nemzeti vedelmi tanacs kormanyoz, a partok betiltasat csak 1992. maj.-ban oldjak fel. 
Az elnok nem jelolteti magat a valasztasokon. 1993. jan.-ban a IV. koztarsasag kikialtasa veget vet a 
katonai kormanyzasnak. Rawlings a dec.-i valasztasok gyoztesekent marad hivatalaban. 



GOROGORSZAG 



Gorog Koztarsasag 

Elleniki Dimokratia (gorogul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 131957 km^, Magyarorszagnal kb. 1,5-szer nagyobb. Fekves: D-Europaban, a 

Balkan-felsziget D-i reszen. Szomszedai: Albania, Makedonia, Bulgaria (E), Torokorszag (K). 

Felszin: Kopar, karsztos (1500-2000 m magas) hegyek, koztuk termekeny medencek. Partvideke 

erosen tagolt; szigetvilag ovezi. Legmagasabb pont: Olimposz (2917 m). Legjelentosebb folyok: 

Evrosz, Sztrimon, Axiosz. Legnagyobb tavak: Preszpa-to, Trihonisz-to. Volvi-to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 10269074. Eletkor szerint: 0-14: 20,5%; 15-59: 61,1%;60-: 20,4%. 

Nepsiiruseg: 78/km^. Etnikai csoportok: gorog 98,5%; torok 0,9%; bolgar 0,3%; ormeny 0,2%; 

alban, makedon. Nyelv: gorog. Vallasok: gorogkeleti 98,2%. Varosi lakossag: 63%. Fovaros: 

Athinai (Athen) (1984): 3337331 (A). Varosok (1981): Thesszaloniki 4064131 Patre 141529; Larisza 

102048. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Konsztantinosz Karamanlisz (1990. maj. ota). Kormanyfo: 

Konsztantinosz Micotakisz (1990. apr. ota). Nemzeti unnep: marc. 25. 

Gazdasag: Penznem: drachma (1993. maj.: 214,17 = 1 USD). GDP /1991): 69 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 6779 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 0,9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 7. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 28. Adossag/fo (1991): 2864 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1990): 5,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 19%. Munkanelkuliseg (1991): 8,1%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 28%; ipar es kereskedelem 29%. Export (1990): 7,99 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: gyumolcs, dohany, mazsola, bor, ere, textilia. Fobb exportpartnerek: 

NSZK 26%, Olaszo. 16%, Egyesult Allamok 13%, Franciao. 8%. Import (1990): 19,79 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: jarmii, gep, berendezes, biiza, energia, koolajtermek, papiraru, iparcikk. Fobb 

importpartnerek: NSZK 20%, Olszo. 14%, Egyesult Allamok 13%, Franciao. 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 2479 km. Koziiti halozat (1987): 38106 km. Gepjarmuvek 

(1989): szemelygepkocsi: 1507952; egyeb gepjarmii: 707971. Fobb kikotok: Pireusz, Thesszaloniki, 

Patre. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 5,7; radio: 2,4; telefon: 2,4. Napilap (1986): 

88/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75;n6k: 80 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,2%. Csecsemohalandosag (1991): ll,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 193. Egy orvosra juto lakosok: 327. 

Oktatas: irni-olvasni tud (1991): ferfiak 96%; nok 89%. Iskolakotelezettseg. 9 ev. 



A torok uralom alol 1829-ben felszabadulo, 1830-ban kiralysagga nyilvanitott allamban 1967-ben a 
katonak puccsal szerzik meg a hatalmat. Papadopulosz tabornok kezdemenyezesere 1973-ban 
nepszavazas fosztja meg tronjatol az 1967-ben kulfoldre tavozott Konstantin kiralyt. Az orszagot 
koztarsasagga nyilvanitjak. 1974-ben az „ezredesek rendszere" belebukik a sikertelen ciprusi 
puccskiserletbe. A kulfoldrol hazatero Konsztantinosz Karamanlisszal a mersekeltek gyoznek a 
valasztasokon. 1980-ban Karamanlisz, 1985-ben a Krisztosz Szarcetakisz lesz az elnok. 1981-ben a 
PASZOK, a baloldal kerul kormanyra, elen Andreasz Papandreuval. Allamositjak az egyhazi 
birtokokat, folyik a vita az amerikai tamaszpontok korul. A 80-as evek vegen politikai botranyok 
utan kerul sor valasztasokra, kormanyok es voksolasok kovetik egymast. 1990-ben a konzervativ Uj 
Demokracia part gyoz, Konsztantinosz Micotakisz alakit kormanyt. A parlament Karamanliszt 
elnokke valasztja. A szigorii gazdasagi vezetes miatt gyakoriak a szocialis zavargasok. 1993 vegere 
az orszag csatlakozni akar az europai valutarendszerhez. 1992-ben a kormany megakadalyozza, 
hogy a nemzetkozi kozosseg elismerje Makedoniat. Aug.-ban a parlament elfogadja a maastrichti 
szerzodest. 



GRENADA 



State of Grenada (angolul) 
Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 344 km^, Magyarorszagnal kb. 270-szer kisebb. Fekves: 1 nagy es tobb kisebb 
sziget a Karib-tenger es az Atlanti-ocean kozott: a Szelfeloli-szigetek legdelibb tagja. Felszin: 
valtozatos. Legmagasabb pont: Mount Saint Catherine (840 m). Legnagyobb folyo: Great. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 94000. Nepsiiruseg: 291/km2. Etnikai csoportok: fekete 83%; mulatt 
11%; indiai 5%; feher 1%. Nyelvek: angol (hiv.), kreol-francia (patois), kreol-angol. Vallasok: r. 
kat. 64%, protestans 22%. Varosi lakossag: 65%. Fovaros: St. George's (*1987): 10000. 
Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Paul Scoon fokormanyzo 
kepvisel (1978 ota). Kormanyfo: Nicolas Brathwaite (1990. marc. ota). Nemzeti unnep: febr. 7. 
Gazdasag: Penznem: kelet-karibi dollar (1993. maj.: 2,70 = 1 USD). GDP (1990): 199 M USD. 
GDP/fo (1990): 2190 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 5,8%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 33%, szolgaltatas 31%. Export (1988): 32 M USD. Fobb exportcikkek: szerecsendio, 
kakao, banan, hal, rum, cukor. Fobb exportpartnerek: CACIROM-orszagok 38%, Nagy-Britannia 
23%. Import (1989): 200 M USD. Fobb importcikkek: gep, iparcikk, textilia, vegyipari termek, 
kozszuksegleti cikk. fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 24%, Nagy-Britannia 19%, Trinidad- 
Tobago 12%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 923 km. Gepjarmiivek (1988): 12198. F6 kikoto: St. George's. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 2,4; telefon: 9. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 35,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,8%. Csecsemohalandosag (1991): 30,0%o. 
Korhazi agyak (1988): 500. Orvosok (1988): 37 (+7 fogorvos). 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 95%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A Nemzetkozosseg tagjakent 1974. febr.7-en fuggetlenne valo szigeten Eric Gairy elnokot 1979-ben 
Maurice Bishop vezetesevel az Uj Jewel Mozgalom donti meg. A szocializmust celul kitiizok belso 
ellenteteit kihasznalva 1983-ban amerikai katonak szalljak meg a szigetet. Bishop a belharcban 
veszti eletet. Az 1984-es valasztasok utan Herbert Blaize kerul a kormany elere, az amerikaiak 
visszakapjak elveszitett pozicioikat. A 80-as evek valtozasai, tobb szemelycsere utan Nicolas 
Brathwaite keriil a kormanyfoi szekbe. 1991-ben amnesztiat hirdet az 1983-ban eliteltek szamara. 



GRUZIA 

Griiz Koztarsasag 

Sakhartwelos Respublikas (griizul) 

Kis-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 69700 km^, Magyarorszagnal kb. egyharmad resszel kisebb. Szomszedai: 

Oroszorszag (K), Torokorszag (Ny), Ormenyorszag, Azerbajdzsan (D). Felszin: Legmagasabb pont: 

Elbrusz (5642 m). Legjelentosebb folyok: Kura, Rioni, Ingusz. Legnagyobb tavak: Pravani-to, 

Calkinszki-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 5456000. Nepsiiruseg: 78/km^. Etnikai csoportok: griiz 68,8%; ormeny 

9%; orosz 7,4%;azeri 5,1%; oszet 3,2%; abhaz 1,7%. Vallasok: griiz kat., ormeny gregorianus, 

pravoszlav, mohamedan.Varosi lakossag: 56%. Fovaros: Tbiliszi (1989): 1264000. Varosok (1989): 

Kulaiszi 235000; Rusztavi 160000; Batumi 136000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Eduard Sevardnadze (1992. marc. ota). Kormanyfo: Tengisz 

Szigua (1992. jan. ota). Nemzeti unnep: nov. 20. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1814 USD. 

Az 1918-ban fuggetlen, majd a Voros Hadsereg bevonulasa utan szovjet koztarsasag 1922-ben a 

Kaukazusontiili Szocialista Foderativ Koztarsasag reszekent belep a Szovjetunioba. Foderativ 

Koztarsasag reszekent belep a Szovjetunioba. 1936-t61 onallo szovjet koztarsasag. Az 1991-es 

nepszavazas 95%-os tobbseggel dont a fuggetlenseg mellett. A parlamenti szentesites utan a korabbi 

ellenzeki vezetot, Zviad Gamszahurdiat valasztjak elnokke. Hamarosan egymast erik az elnok elleni 

tuntetesek. Az elnok betiltja az ellenzeki sajtot, rendkivuli allapotot hirdet. Az 1990-es abhaz-griiz 

osszecsapasoknal is veresebb azl991-es oszet-griiz konfliktus, a helyi autonom teruletek ugyenek 

megoldatlansaga miatt. Polgarhaborii tor ki az elnok tamogatoi es ellenzeke kozott. Del-Oszetia 

fuggetlenseget hirdeti ki, sajat vezetoket valaszt. 1992. jan.-ban katonai tanacs veszi at a hatalmat 

Tbilisziben, levaltja Gamszahurdiat. Tengisz Szigua lijra a kormany elere allhat. Marc-ban a 

korabbi szovjet kulugyminiszter, Eduard Sevardnadze az lij allamtanacs elnoke. Jiil.-ban az 

abhazok is fuggetlenseguket nyilvanitjak ki. Okt.-ben Sevardnadzet allamfove valasztjak. A 

politikai es katonai konfliktus 1993-ban is tart, orosz csapatok is a harcokba keverednek. 



GUATEMALA 



Guatemalai Koztarsasag 

Repiiblica de Guatemala (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 108889 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: Kozep-Amerika 

csendes-oceani partvideken. Szomszedai: Mexiko (E, Ny), Salvador (D), Honduras, Belize (K). 

Felszin: E-on oserdovel es szavannaval boritott sik- es dombvidek; EK-en es D-en hegyvidek. A 

Sierra Volcanica vulkansor elott parti siksag. Legmagasabb pont: Tajumulco (4220 m). 

Legjelentosebb folyok: Usumacinta, Motagua. Legnagyobb tavak: Izabali-to, Atitlan-to, Peten Itza- 

to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 9454000. Eletkor szerint: 0-14: 45,4%; 15-59: 49,5%; 60-: 5,1%. 

Nepsiiruseg: 81/km^. Etnikai csoportok: Indian 65%; mesztic 30%; feher, mulatt, fekete, keverek 

(zambo). Nyelvek: spanyol (hiv.), 22 Indian dialektus. Vallasok: r. kat. 75%, protestans 25%. Varosi 

lakossag: 39%. Fovaros: Ciudad de Guatemala (1991): 1095700. Varosok (1991): Quezaltenango 

935000; Escuintla 635000; Mazatenango 39500. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Jorge Elias Serrano (1991. jan. ota). Nemzeti 

unnep: szept. 15. 



Gazdasag: Penznem: quetzal (1993. maj.: 5,46 = 1 USD). GDP (1990): 7,8 Mrd USD. GDP/fo (1990): 
849 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 3,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 4,5. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 24. Adossag/fo (1990): 318 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1990): 1,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 55%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 60%; ipar es kereskedelem 21%. Export (1990): 1,21 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
kave, gyapot, cukor, banan, textflia. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 36%, Salvador 12%, 
Costa Rica 6%. Import (1990): 1,6 Mrd USD. Fobb importcikkek gep, iparcikk, vegyipari termek, 
asvanykincs, acelfemipari termek. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 39%, Venezuela 7%, 
Mexiko 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 953 km. Koziiti halozat (1989): 18000 km, ebbol burkolt: 2850 
km. Gepjarmiivek (1989): 300000. Fobb kikotok: Puerto Barrios, Santo Tomas de Castilla, San 
Jose. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 18; radio: 22; telefon: 63. Napilap (1983): 30/1000 
fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 59; nok: 63 ev. Szuletes (1991): 36,0%o. 
Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 58,0%o. 
Korhazi agyak: 60 korhaz (+100 gondozohely). Egy orvosra juto lakosok: 2356. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 48%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A majak piramisai folott 1821-ig a spanyolok. 1823-39 kozott a Kozep-amerikai Konfoderacio, 
azota a guatemalaiak kormanyoznak. 1954-ben az agrarreformot hirdeto es ezaltal amerikai 
erdekeket serto elnokot amerikai invazio donti meg. Ezutan 3 evtizeden at katonak veszik at egymas 
kezebol a kormanyrudat. Ezalatt folyik a gerillahaboru, illetve Indian falvak teljes megsemmisitese. 
Az 1985-6S valasztasok polgarelnokot (Vinicio Cerezo) juttatnak hatalomra. 1987-ben 
Esquipulasban, a guatemalai kegyhelyen 5 kozep-amerikai elnok irja ala a regio beketervet. A 
gerillahaboru azonban csak 1990-ben, a valasztasok idejere szunetel. A keresztenydemokrata lij 
elnok, Jorge Elias Serrano elismeri a szomszedos Belize jogat az onrendelkezesre, igy evtizedes 
teruleti kovetelesrol mond le. 1992. maj.-ban a salvadori es a hondurasi elnokkel 
szabadkereskedelmi ovezet letrehozasat fogadja el, 1993-as kezdettel. Mikozben folytatodnak a 
beketargyalasok a gerillakkal, Nobel-bekedijat kap okt. 1-ben Rigoberta Menchu, bennszulott 
ellenzeki vezeto. A Mexikoba menekult guatemalaiak az ev vegetol hazakoltoznek. 1993 tavaszara a 
kormany es a gerillak beketargyalasai a befejezeshez kozelednek. 



GUINEA 



Guineai Koztarsasag 

Republique de Guinee (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 245857 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer nagyobb. Fekves: Ny-Afrika atlanti- 

oceani partvideken. Szomszedai: Bissau-Guinea, Szenegal, Mali (E), Elefantcsontpart (K), Liberia, 

Sierra Leone (D). Felszin: Kozponti reszen fennsik, ettol EK-re szavanna; K-re tropusi erdos 

hegyvidek, Ny-ra mocsaras, lagiinas parti siksag. Legmagasabb pont: Nimba (1752 m). 

Legjelentosebb folyo: Niger. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 5718000. Nepsiiruseg: 28/km^. Etnikai csoportok: szudani (fulbe 40,3%, 

malinke 25%, szuszu 11%, kissi 6,5%, kpelle 4,8%, dialonka, loma 11,6%). Nyelvek: francia (hiv.), 

mandinka nyelvek. Vallasok: mohamedan (szunnita) 69%, torzsi vallasii 30%, kereszteny 1%. 

Varosi lakossag: 25%. Fovaros: Conakry (*1986): 800000. Varosok (*1986): Labe 110000; Kankan 

100000; Kindia 80000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Lansa Conte (1984. apr. ota). Nemzeti unnep: okt. 

2. 



Gazdasag: Penznem: franc (guineai frank) (1993. maj.: 815,39 = 1 SD). GNP (1990): 2,75 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 440 USD. Gazdasagi novekedes (1980-88): 2,1%. Adossagszolgalat az export %- 

aban (1989): 15. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1990): 8,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 

26%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 82%; ipar es kereskedelem 9%. Export (1990): 521 M 

USD. Fobb exportcikkek: bauxit, timfold, arany, gyemant, kave, ananasz, banan. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 23%, Irorszag 13%, Franciao. 12%, Belgium 11%. Import 

(1990): 488 M USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, koolajtermek, textilia, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Franciao. 37%, Belgium 9%, Olaszo. 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 940 km. Koziiti halozat: 28400 km; ebbol burkolt: 520 km. 

Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 16000; egyeb gepjarmii: 13000. Fobb kikotok: Conakry, 

Kamsar. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 34. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak 41; nok: 45 ev. Szuletes (1991): 48,0 %o. 

Halalozas (1991): 22,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 144,0%o. 

Egy orvosra juto lakosok: 9732. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 35%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A korabbi francia gyarmat 1958. okt. 2-an proklamalja fuggetlenseget, miutan nepszavazas dont a 

Francia Kozossegbol valo kilepesrol. Az elso elnok, Ahmed Sekou Toure 1984-ig, halalaig all az 

orszag elen. Az elnemkotelezettseget biztosito, de diktatorikus eszkozokre hajlo elnokot katonak 

kovetik. Lansana Conte dandartabornok vezetese alatt egyesul a torvenyhozo es a vegrehajto 

hatalom. 1987-ben a korabbi rendszer tobb vezetojet birosag iteli el. 1990-ben nepszavazason nagy 

tobbseg fogadja el, hogy 1996-t61 valasztott vezetes pluralista kormanyzatot valositson meg. Az 1992 

evegre bejelentett valasztast elhalasztjak. 



GUYANA 



Guyanai Szovetkezeti Koztarsasag 

Cooperative Republic of Guyana (angolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 215083 km^, Magyarorszagnal tobb mint 2-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika E-i 

partvideken. Szomszedai: Venezuela (Ny), Brazilia (D), Suriname (K). Felszin: E-on parti siksag es 

dombvidek; kozepso reszen oserdovel boritott (800-1200 m magas) hegyvidek; D-en dombvidek. 

Legmagasabb pont: Roraima (2772 m). Legjelentosebb folyok: Essequibo, Cuyuni, Berbice. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 798000. Eletkor szerint: 0-14: 37,5%; 15-59: 56,5%; 50-: 6,0%. 

Nepsiiruseg: 5/km^. Etnikai csoportok: kelet-indiai 51%; fekete 32%; keverek 10%; amerindian 

5%; feher 2%; kinai. Nyelvek: angol (hiv.), hindi, urdu, amerindian, kreol. Vallasok: kereszteny 

54%,hindu 33%, mohamedan 10%. Varosi lakossag: 40%. Fovaros: Georgetown (*1986): 170000. 

Varosok (*1986): Linden 30000; New Amsterdam 20000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Hugh Desmond Hoyte (1985. aug. ota). Kormanyfo: Hamilton 

Green (1985. aug. ota). Nemzeti unnep: febr. 23. 

Gazdasag: Penznem: dollar (guyanai dollar) (1993. maj.: 123,96 = 1 USD). GNP (1990): 293 M USD. 

GNP/fo (1990): 330 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): -2,7%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1990): 6,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 65%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 33%; ipar es 

kereskedelem 45%. Export (1990): 204 M USD. Fobb exportcikkek: bauxit, timfold, rizs, cukor, fa. 

Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 30%, Nagy-Britannia 27%, Kanada 8%. Import (1990): 

221 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, energia, kozszuksegleti cikk, gep. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 33%, Nagy-Britannia 14%, Trinidad-Tobago 12%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 133 km. Koziiti halozat: 8870 km. Gepjarmiivek (1988): 

szemelygepkocsi: 8401; egyeb gepjarmii: 12640. Fobb kikotok: Georgetown, New Amsterdam. 



Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 2,5; telefon: 25. Napilap (1989): 77/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam 81991): ferfiak: 61 nok: 68 ev. Szuletes (1991): 23,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,6%. Csecsemohalandosag (1991): 51,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 341. Egy orvosra juto lakosok: 5307. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 95%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 

A Holland, majd brit birtok 1966. maj. 16-a ota a Nemzetkozosseg fuggetlen koztarsaga. 1970-ben a 
vilag elso Szovetkezeti Koztarsasaga. A vizek orszagaban 1980 ota tobb part tevekenyseget 
engedelyezik. 1985-ben az elhunyt Forbes Burnham elnok miniszterelnoke, Desmond Hoyte veszi at 
a vezetest. 1987-t61 az oserdoben a kormany hivei es az ellenzek fegyveres harca folyik. 1990-t61 
Guyana veszi at Haititol a nyugati felteke legszegenyebb orszaga cimet. Az 1991-re beigert 
valasztasok helyett rendkivuli allapotot hirdet a vezetes. 



HAITI 



Haiti Koztarsasag 

Republique d'Haiti (franciaul) 

Kozep-amerika 

Foldrajz: Terulet: 27750 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer kisebb. Fekves: Hispaniola szigeten, a 

Karib-tenger es az Atlanti-ocean kozott. Szomszedja: Dominikai Koztarsasag (K). Felszin: Kozepso 

reszen dombsag es alacsony hegyvidek; E-on es D-en magasabb, erdos hegyvidek. A hegyek kozott 

termekeny medencek, alfoldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentosebb folyo: 

Artibonite. Legnagyobb to: Saumftre-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 6448000. Eletkor szerint: 0-14: 39,2%; 15-59: 52,5%;60-: 8,3%. 

Nepsiiruseg: 234/km^. Etnikai csoportok: fekete 60%; mulatt, feher 35%. Nyelvek: francia (hiv.), 

kreol, angol, spanyol. Vallasok: r. kat. 79%, protestans el9%, vudu (kultusz, a lakossag 70%-a 

gyakorolja). Varosi lakossag: 28%. Fovaros: Port-au-Prince (1988): 1143626 (A). Varosok (1988): 

Jacmel 216600; Les Cayes 214606; Jeremie 152081. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Jean-Bertrand Aristide (1990 ota, de 1991 ota szamiizetesben) - 

Raoul Cedras tabornok (1992. jiin. ota). Kormanyfo: Marc Bazin (1992. jiin. ota). Nemzeti unnep: 

Jan. 1. 

Gazdasag: Penznem: gourde (1993. maj.: 12,04 = 1 USD). GNP (1990): 2,4 Mrd USD. GNP/fo 

(1990): 370 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): -0,4%. Adossagszolgalat az export %-aban 

(1990): 9,5. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 1,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 15,4%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 66%; ipar es kereskedelem 9%. Export (1990): 138 M USD. 

Fobb exportcikkek: textilia, jatek, kave, bauxit, cigaretta, szizal, kakao. F6 exportpartner: Egyesult 

Allamok 56%. Import (1990): 272 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, femaru. F6 

importpartner: Egyesult Allamok 45%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 4000 km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 36000; egyeb 

gepjarmii: 12000. Fobb kikotok: Port-au-Prince, Les Cayes. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 234; radio: 41; telefon: 114. Napilap (1990): 8/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 52;n6k: 55 ev. Szuletes (1991): 43,0%o. 

Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes 81991): 2,8%. Csecsemohalandosag (1991): 106,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 1258. Egy orvosra juto lakosok: 6039. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 53%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A franciaknak atengedett spanyol gyarmat, amely Napoleon koraban tobbszor gyozott a franciak 

ellen, 1804. jan. 1-je ota fuggetlen. Kesobb amerikai csapatok foglaljak el. A zavargasokbol 

kiemelkedo Francois Duvalier-t 1957-ben elnokke valasztjak, eletfogytiglan allamfo. 1971-t61 fia 

orokH a cimet. A titkosrendorseg tulkapasai es az ehinseg 1986-ban lazadashoz vezet. Duvalier 



elhagyja az orszagot, ideiglenes katonai kormany veszi at a hatalmat. Henry Namphy tabornok 
elnokke nyilvanitja magat, az osszecsapasok folytatodnak. Az 1987-es valasztasokat felfuggesztik, 
az 1988-as voksolast puces koveti. 1989-ben lijabb puees, majd rendkivuli allapot kovetkezik. Az 
1991-es valasztasokon Jean-Bertrand Aristide, katolikus pap gyoz. Het honapos kormanyzas utan 
puees miatt kenytelen kulfoldre menekulni. Tobb atmeneti kormany utan 1992. maj.-ban a politikai 
es katonai vezetok nemzeti egysegkormany felallitasat hatarozzak el. A Vilagbank munkatarsa, 
Mare Bazin jiin.-tol kormanyfo. Az lij elnok hamarosan visszalep, a katonak vezetoje, Raoul Cedras 
veszi at az allamfoi teendoket. A menekulo haitiakat az Egyesult Allamokbol kiutasitjak. Az 
Amerikai Allamok Szervezete nem ismeri el az lij vezetest, Aristide nem hajlando veluk targyalni. 
Clinton elnok 1993. mare.-ban fogadja Aristidet, a sziget vezetoi pedig az ENSZ emberi jogi 
megfigyeloit engedik be az orszagba. 



HOLLANDIA 



Holland Kiralysag 

Koninkrijk der Nederlanden (hollandul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 42548 km^, Magyarorszagnak nem egeszen fele; ebbol szarazfold: 33943 km^. 

Fekves: ENy-Europaban, az Eszaki-tenger partjan. Szomszedai: Belgium (D), Nemetorszag (K). 

Felszin: 95%-a alfold; ennek egyharmada termeszetes diinek, mesterseges gatak es zsilipek altal 

vedett, a tengertol visszahoditott melyfold. Legmagasabb pont: Vaalserberg (322 m). Legjelentosebb 

folyok: Rijn (Rajna), Maas. Legnagyobb to: IJssel-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 14931000. Eletkor szerint: 0-14: 18,8%; 15-59: 64,2%; 60-: 17,0%. 

Nepsiiruseg: 361/km^. Etnikai csoportok: Holland 88%, friz 11%; flamand, nemet, surinami, 

indonez, torok, marokkoi. Nyelvek: Holland (Hiv.), friz. Vallasok: r. kat. 36,2%, protestans 26,4%, 

vallas nelkuli 34,7%. Varosi lakossag: 89%. Fovaros: Amsterdam (Amszterdam) (1991): 702444. A 

kormany szekHelye: s'GravenHage (Haga) (1991): 444242. Varosok (1991): Rotterdam 582266; 

UtrecHt 231231; EindHoven 192895. 

Allamforma: alkotmanyos monarcHia. Allamfo: Beatrix kiralyno (1980 ota). Kormanyfo: Ruud 

Lubbers (1982. nov. ota). Nemzeti unnep: apr. 30. 

Gazdasag: Penznem: gulden (Holland forint) (1993. maj.: 1,78 = 1 USD). GDP (1991): 276,9 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 18518 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,2%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 

aban (1991): 2,7. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,5%. MunkanelkuHseg (1990): 6,11%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 1%; ipar es kereskedelem 30%. Export (1991): 133 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: elelmiszer, ital, doHany, gep, berendezes, jarmii, vegyipari termek. Fobb 

exportpartnerek: Nemeto. 29%, Belgium 15%, Franciao. 11%, Nagy-Britannia 10%. Import 

(1991): 125 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, koolaj, elelmiszer-alapanyag, 

nyersanyag, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Nemeto. 26%, Belgium 14%, Egyesult 

Allamok 8%, Nagy-Britannia 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti Halozat (1990): 2798 km; ebbol villamositott: 1957 km. Koziiti Halozat (1988): 

55100 km; ebbol autopalya (1991): 2090 km. Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi: 5,6 M; egyeb 

gepjarmii (1988): 506000. Fobb kikotok: Rotterdam, Amszterdam, IJmuiden. Hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: tv: 3,2; radio: 1,2; telefon: 1,6. Napilap (1987): 312/111 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varHato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 13,0%o. 

Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,4%. CsecsemoHalandosag (1991): 7,0%o. Egy 

korHazi agyra juto lakosok: 157. Egy orvosra juto lakosok: 414. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

A korabban spanyol, osztrak es francia fennHatosag ellen Harcolo monarcHiabanl980 ota Beatrix 



kiralyno uralkodik, miutan anyja, Juliana lemond a tronrol. A kiralyno reszt vehet a 
torvenyhozasban es a vegrehajtasban is. A 70-es evek terrorista tamadasai utan a 80-as evekben 
Ruud Lubbers kormanyzata alatt a gazdasagi es katonai kerdesek kerulnek eloterbe. A 
keresztenydemokratak elen Lubbers gyoz 1986-ban es 1989-ben is. A parlament ekkor tamogatja a 
nyugatnemet kezdemenyezest, hogy a NATO halassza el a rovid hatotavolsagii nuklearis fegyverek 
korszeriisiteset. 1989-ben a kormany lemond, a vilagon elsokent kornyezetvedelmi vita miatt, de 
lijra Lubbers alakithat kormanyt. 1991-ben a parlament a katonai ero egyharmados csokkenteset 
iranyozza elo egy evtizeden belul. A Kozos Piac Holland elnokseg alatt dolgozza ki az integracio lij 
szabalyait a maastrichti csiicstalalkozon. A kormany bizonyos esetekben engedelyezi az eutanaziat. 
1992. marc-ban nemzetkozi rasszizmusellenes felvonulast tartanak Amszterdamban, mivel 
Hollandia teruleten is tobb kulfoldit er tamadas. Maj.-ban a parlament legalizalja a prostitiiciot. 

Fuggo, ill. tarsult teriiletek 
Holland Antlllak 

De Nederlandse Antillen 

Fekves: A Karib-tengeri Kis-Antillakhoz tartozo 2 szigetcsoport: Curasao, Bonaire (Venezuela 

partvideke kozeleben) es St. Maarten, St. Eustatius, Saba (a Szelcsendes-szigetek E-i vegen). 

Terulet: 800 km^. Nepesseg 81990): 191000. Fekete, mulatt, indiai, feher. Szekhely: Willemstad 

(Curasao szigeten) (*1984): 70000. F6 exportcikk: koolajtermek. 

Bonaire es Curasao szigetet 1499-ben fedezik fel a spanyolok, majd a 17. sz.-ban kerul Holland 

tulajdonba. A 19. sz.-ban Holland Nyugat-Indiaknak nevezett szigetek 1954-ben reszletes 

onkormanyzatot kapnak. A Holland uralkodot azota kormanyzo kepviseli. 1986-ban Aruba 

kulonvalik a tobbi szigettol. 

Aruba 

Fekves: Sziget a Karib-tenger D-i reszeben, Venezuela partvideke kozeleben, a Kis-Antillak DNy-i 
vegen. Terulet: 193 km^. Nepesseg (1990): 610000. Indiai, Holland, spanyol, mesztic. SzekHely: 
Oranjestad (1990): 17000. Fobb exportcikkek: so, foszfat, koolajtermek. 
A Holland AntillakHoz tartozo sziget lakossaga 1977-ben nepszavazason fogadja el, Hogy 
szomszedaitol kulon kormanyozzak. Az 1986 ota ervenyben levo kulonleges status - a tobbi szigetnel 
valamivel szelesebb jogallassal - 1996-ra a teljes fuggetlenseget is kilatasba Helyezi. 



HONDURAS 



Hondurasi Koztarsasag 

RepiibHca de Honduras (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 112088 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: A Karib-tenger 

partjan. Szomszedai: Guatemala (Ny), Salvador, Nicaragua (D). Felszin: A kozep-amerikai 

Kordillerak vulkanikus Hegyei boritjak, amelyek fennsikokat es volgyeket zarnak kozre. 

Legmagasabb pont: Las Minas (2865 m). Legjelentosebb folyok: Coco, Patuca. Legnagyobb to: 

Yojoa-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 5119000. Eletkor szerint: 0-14: 44,6%; 15-59: 50,5%; 60-: 4,9%. 

Nepsiiruseg: 46/km2. Etnikai csoportok: mesztic 80%; Indian 10%; feHer 5%; fekete, mulatt, 

zambo. Nyelvek: spanyol (Hiv.), angol, Indian dialektusok. Vallasok: r. kat. 86%, protestans. Varosi 

lakossag: 44%. Fovaros: Tegucigalpa (1989): 608000. Varosok (1989): San Pedro Sula 300900; La 



Ceiba 71600; El Progreso 63400. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Rafael Leonardo Calleas (1990. jan. ota). Nemzeti 
unnep: szept. 15. 

Gazdasag: Penznem: lempira (1993. maj.: 6,00 = 1 USD). GDP (1991): 2,7 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 528 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 0,6%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 12. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 27. Adossag/fo (1991): 676 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1991): 1,9. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 34%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 62%, ipar 9%. Export (1990): 916 M USD. Fobb exportcikkek: banan, kave, tea, fa, 
hiis, ercek. F6 exportpartner: Egyesult Allamok 65%. Import (1990): 1,02 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: gep, berendezes, elelmiszer, energia. F6 importpartner: Egyesult Allamok 39%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 955 km. Koziiti halozat (1988): 18494 km; ebbol burkolt: 2262 
km. Gepjarmiivek (1988): 129 115. Fobb kikotok: San Lorenzo, Puerto Castilla. Hirkozles: Egy 
keszulekre juto lakosok: tv: 25; radio: 2,4; telefon: 58. Napilap (1989): 51/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 64; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 38,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 56,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 821. Egy orvosra juto lakosok: 1586. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 73%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

Az 1838 ota fuggetlen allamban - szamtalan hasonlo elozmeny utan -1965-ben a katonasag veszi at 
a hatalmat. Csak 1981 ota all civil az orszag alen. Salvador befogadja a salvadori menekulteket, de 
otthont ad a sandinistak ellen harcolo kontraknak is. Kozos hondurasi-amerikai katonai 
gyakorlatok es hondurasi-nicaraguai hatarkonfliktusok valtjak egymast. A kozep-amerikai elnokok 
1989-es talalkozojan arrol dontenek, hogy fokozatosan felszamoljak a kontrak hondurasi 
tamaszpontjait. A valasztasokon a Nemzeti Part gyoz. Rafael Leonardo Calleas vezetesevel lassan 
halad a belso megbekeles. 



HORVATORSZAG 



Horvat Koztarsasag 

Republika Hrvatska (horvat nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 56538 km^, Magyarorszagnal kb. 1,5-szer kisebb. Szomszedai: Magyarorszag (E), 

Szlovenia (ENy), Bosznia-Hercegovina (K, E). Jugoszlavia (K). Felszin: K-en es E-on tiilnyomoreszt 

siksag; Ny-on es D-en az erosen tagolt Adriai-partvidektol meredeken kiemelkedo karsztos 

hegyvidek (Dinari Alpok). Legmagasabb pont: Sv. Jure (1762 m). Legjelentosebb folyok: Drava 

(Drava), Sava (Szava), Kupa. Legnagyobb tavak: Perucko-viztarolo, Vranai-to, Kruscicai-viztarolo. 

Nepesseg: lakossag (1989): 4683000. Nepsiiruseg: 83/km^. Etnikai csoportok: horvat 77,9%; szerb 

12,2%; magyar. Vallasok: r. kat. 76,5%, gorogkeleti 11%, muzulman 1,2%. Fovaros: Zagreb 

(Zagrab) (*1989): 1200000. Varosok (*1991): Split 207000; Rijeka (Fiume) 206000; Osijek (Eszek) 

165000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Franjo Tudjman (1990. maj. ota). Kormanyfo: Hrvoje Sarinic 

(1991 ota). 

Gazdasag: Penznem: dinar (dinar) (1993. maj.: 1919,96 = 1 USD). GDP (*1990): 20 Mrd USD. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 630 %. Export (1990): 4 Mrd USD. Fobb exportcikkek: gep, jarmii, 

vegyipari termek, elelmiszer, textflia, ruhanemii, fem. Fobb exportpartnerek: Olaszo. 21%, 

Szovjetunio 17%, NSZK 15%. Import (1990): 5,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: vegyipari termek, 

gep, jarmii, textflia, ruhanemii, fem. Fobb importpartnerek: Olaszo. 15%, NSZK 15%, Szovjetunio 

10%. 

Kozlekedes: Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 795503; egyeb gepjarmii: 53739. Fobb kikotok: 



Rijeka, Split, Dubrovnik. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 35697. Orvosok: 12091. 

A 10. sz.-tol szuleto, hiteben Roma, politikajaban hamarosan Magyarorszag fele fordulo terulet 
1526 utan a Habsburg-haz birtokaba jut. 1918-ban a Szerb-Horvat-Szloven Kiralysag, 1929-t61 
Jugoszlavia resze. A II. vilaghaborii alatt kiiijulo szerb-horvat ellenteteket 1945-t61 Tito elnok 
hatterbe szoritja, Horvatorszag jugoszlav koztarsasag. Az elso szabad valasztasokon, 1990-ben 
Franjo Tudjman szerez abszolut tobbseget. A foderaciot Szloveniaval egyetertesben konfoderaciova 
akarja alakitani. A horvatok a szerbeket, a Horvatorszagban lako szerbek a horvatokat vadoljak 
beolvaszto torekvesekkel. 1991-ben nepszavazas dont a koztarsasag fuggetlensegerol. A szerb 
kisebbseg bojkottalja a voksolast, fegyveres harcba kezd. A miliciak csetepateibol polgarhaborii 
kerekedik. A jugoszlav hadsereg nehezfegyverekkel avatkozik a kuzdelembe, horvat telepuleseket 
rombol foldig. Tucatnyi fegyvernyugvasi szerzodes ellenere a harcok a dalmat tengerpartra is 
kiterjednek. Dubrovnik tortenelmi nevezetessegei tobb szaz talalatot kapnak. Tizezrek menekulnek. 
Vukovart a horvat miliciak honapokon at vedik, sikertelenul. A csetnikek mindenfele 
kegyetlenkednek. A Kozos Piac Horvatorszag es Szlovenia elismereset fogadja el, 1992. jan.-ra. Az 
ENSZ katonai megfigyeloket kuld. A szerb kisebbseg autonomiat kap, Milosevic a polgarhaborii 
veget jelenti be. Horvat adatok szerint 3104-en haltak meg a harcokban, kozottuk tobb mint ezer 
civil. Jiil.-ban a horvat es a boszniai elnok a szerbek elleni kozos fellepesben egyezik meg. Aug.-ban 
szerbek es horvatok foglyokat cserelnek. Osztol a horvatok is osszetiiznek a muzulmanokkal 
Boszniaban. 1993-ban a nemzetkozi kozosseg a horvatokat is eliteh, mivel a katonak megsertik a 
korabbi tiizszuneti egyezmenyeket. 



INDIA 



Indiai Koztarsasag 
Repubhc of India (angolul) 
Brahat Juktarashtra (hindi nyelven) 
Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 3287263 km^, Magyarorszagnal kb. 35-sz6r nagyobb. Fekves: Az Indiai- 
felszigeten. Szomszedai: Pakisztan (Ny), Kina, Nepal, Bhutan (E), Myanmari Unio, Banglades (K). 
Felszin: A Himalaja lancai es a Dekkan-fennsik kozott a Gangesz alfoldje, a Thar-sivatag es 
hegyvidek huzodik. A Bengal-obol menten szeles, az Arab-tenger menten keskenyebb, termekeny 
parti siksag. Legmagasabb pont: Godwin Austen (8611 m). Legjelentosebb folyok: Ganga 
(Gangesz), Brahmaputra, Godavari. Legnagyobb tavak: Chilka-to, Hirajudi-viztarolo. 
Nepesseg: Lakossag (1991): 843930861. Eletkor szerint: 0-14: 36,8%; 15-59: 57,4%; 60-: 5,8%. 
Nepsiiruseg: 257/km^. Etnikai csoportok: hindu 24%; bihari 10%; tamil 7%; marati 7%; telugu 
6%; bengaU 6%; radzsput 4%; gudzsarati 4%; orija 3%; kannada 3%; malajalam 3%; asszami, 
kasmiri. Nyelvek: hindi (hiv.), angol, asszami, bengah, pandzsabi, tamil, telugu, urdu es 14 tobb mas 
nyelv. Vallasok: hindu 80,3%, mohamedan 11%, kereszteny 2,4%, szikh 1,1%, buddhista. Varosi 
lakossag. 27%. Fovaros: Delhi (New Delhi, Uj-Delhi) (1991): 8375272 (A). Varosok (1991): Calcutta 
10916272; Bombay (1988. maj. ota: Mumbai) 12571672 (A); Madras 5361468 (A). 
Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Sankar Dajal Sarma (1992. jiil. ota). Kormanyfo: 
Naraszimha Rao (1991. jiin. ota). Nemzeti unnep: jan. 26., aug. 15. 

Gazdasag: Penznem: rupee (indiai riipia) (1993. maj.: 30,99 = 1 USD). GDP (1991): 281,9 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 334 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1990): 2,1. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 21. Adossag/fo (1990): 74 USD. Vedelmi 
kiadasok a GNP %-aban (1991): 3,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 12%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 70%; ipar es kereskedelem 19%. Export (1990): 18,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 



ekszer, ruhazati cikk, gep, boraru, vegyipari termek, textilia. Fobb exportpartnerek: Szovjetunio 
16%, Egyesult Allamok 15%, Japan 9%, NSZK 8%. Import (1990): 21,4 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: nyersanyag, energia, gep, berendezes, vegyipari termek, vas, acel. Fobb 
importpartnerek: Egyesult Allamok 12%, NSZK 8%, Nagy-Britannia 7%, Japan 7%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 62144 km; ebbol villamositott: 8976 km. Koziiti halozat (1990): 
1,97 M km; ebbol burkolt: 960000 km. Gepjarmuvek (1990): szemelygepkocsi: 2391000; egyeb 
gepjarmii: 3,39 M. Fobb kikotok: Calcutta, Madras, Bombay. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 42; radio: 15; telefon: 189. Napilap (1988): 21/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 57; nok: 58 ev. Szuletes (1991): 29,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991): 87,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1130. Egy orvosra juto lakosok: 2471. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 48%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 

Az 1947-ben fuggetlenne valo korabbi brit gyarmat miniszterelnoki tisztet 1966-ban Indira Gandhi 
nyeri el apja - Dzsavaharlal Nehru kormanyfo - halala utan. A Kongresszus Part vezetoje 1977-ig 
marad a kormany elen. Az indiai polgarsag, ertelmiseg partja ekkor a valasztasokon vereseget 
szenved a Dzsanata, vagyis Nepparttol, amely a jobboldalt tomoriti. 1980-ban a Kongresszus Part 
visszaszerzi az iranyitast. 1984-ben Indira Gandhi politikai gyilkossag aldozataul esik. Valasztasi 
gyozelemmel fia, Radzsiv veszi at az orszag vezeteset. Vallasi es nepcsoportok belhaboriija indul 
meg. Asszamiak es bengahak tiiznek ossze, hinduk es muzulmanok torzsalkodnak, a szikhek a 
kozponti kormany ellen hirdetnek harcot. 1986-t61 Pandzsab langol fel. 1987-ben indiai katonak 
fekezik meg a Sri Lanka-i polgarhaboriit. 1989-ben a Kasmiri Felszabaditasi Front hirdet 
fuggetlensegi haboriit. Gandhi valasztasi vereseg utan tavozik, utodai Visvanath Pratap Szing, majd 
Csandra Sekar. 1991-ben India es Kina az 1962-es haborii ota eloszor kozeledik egymashoz. A 
valasztasi hadjarat alatt Radzsiv Gandhi pokolgepes merenylet aldozata. A Kongresszus Part lij 
vezetoje, Naraszimha Rao az lij kormanyfo, mivel a part megnyeri a valasztasokat. A kormanyfo 
gazdasagi programja 1992-ben kulfoldon is elismerest valt ki. A belpolitikai bizonytalansag 
lijrakezdodik: dec-ben szelsoseges hinduk szetverik az ajodhjai mecsetet, melynek helyen volt 
templomuk helyett lijat akarnak. Az ezt koveto osszeutkozesekben tobb szazan halnak meg. 1993 
tavaszan bombarobbanasok razzak meg Bombayt, Calcuttat. 



INDONEZIA 



Indonez Koztarsasag 
Repubhk Indonesia (indonez nyelven) 
Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 1904569 km^, Magyarorszagnal kb. 20-szor nagyobb. Fekves: 7 nagy es kb. 3000 
kisebb szigetbol alio szigetcsoport az Egyenlito menten. Szomszedai: Malaysia (E), Papua Uj-Guinea 
(K). Felszin: Tropusi oserdovel boritott alfoldek es hegyek valtakoznak: rovid; surii folyohalozat. 
Gyakori foldrenges, intenziv vulkani tevekenyseg. Legmagasabb pont: Puncak Jaya (5030 m, Uj- 
Guinea szigeten). Legjelentosebb folyok: Kapuas, Digul, Mamberamo. Legnagyobb tavak: Toba-to, 
Towuti-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 178573891. Eletkor szerint: 0-14: 39,2%; 15-59: 55,5%; 60-: 5,3%. 
Nepsiiruseg: 94/km2. Etnikai csoportok: aceh, batak, minangkabau, javai, szudani, madurai, bah, 
sasak, minaha, toraja, bugini, dajak, iriani, amboni, timori. Nyelvek: bahasza indonez (hiv.) es 250 
dialektus. Vallasok: mohamedan 86%, protestans 4%, r. kat. 3,1%, hindu 1,9%, buddhista 1%, 
torzsi vallasii 1%. Varosi lakossag: 31%. Fovaros: Jakarta (Dzsakarta) (1985): 7829000. Varosok 
(1980): Surabaja 2027913; Bandung 1462637; Medan 1378955. 
Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Szuharto (1968 ota). Nemzeti unnep: aug. 17. 



Gazdasag: Penznem: rupiah (indonez riipia) (1993. maj.: 2087,21 = 1 USD). GDP (1991): 112 MRD 
USD. GDP/fo (1991): 614 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 6%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1991): 8,6. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 31. Adossag/fo (1991): 311 USD. Vedelmi 
kiadasok a GNP %-aban (1988): 1,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 8,5%. Munkanelkuliseg 
(1991): 12%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 56%; ipar es kereskedelem 23%. Export (1991): 
29,11 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, foldgaz, gumi, textilia, ruhazati cikk, fa, faaru. Fobb 
exportpartnerek: Japan 37%, Egyesult Allamok 12%, Szingapiir 8%. Import (1991): 25,8 Mrd 
USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, gep, berendezes, energia, vegyipari termek. Fobb 
importpartnerek: Japan 24%, Egyesult Allamok 13%, Nemeto. 13%, Szingapiir 8%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 6458 km; ebbol villamositott: 125 km. Koziiti halozat (1989): 
44552 km; ebbol burkolt: 27480 km. Gepjarmuvek (1989): 9674246. Fobb kikotok: Jakarta, 
Surabaja, Medan. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 24; radio: 8; telefon: 172. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 59; nok: 63 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,8%. Csecsemohalandosag (1990): 73,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 1485. Egy orvosra juto lakosok: 7427. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 85%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A Holland fennhatosag alol 1949. dec. 27-en felszabadulo allamot Ahmed Szukarno iranyitja 1966- 
ig. Az lij vezeto, Szuharto dandartabornok betiltja es megtizedeli a kommunista partot, veget vet a 
polgarhaboriinak. Kelet-Timort 1966-ban Indoneziahoz csatolja. Szuharto tolti be azota is az allam- 
es kormanyfoi posztot, a parlamentben tobb torvenyhozot szemelyesen jelol ki. Az olajban gazdag, 
megis szegeny orszag megszenvedi a 80-as evek olajareseset. 1991-ben Kelet-Timorban veres 
zavargasok kezdodnek, amelyet a hadsereg ver le. 1992-ben az orszag szorosabbra fiizi kapcsolatait 
Ausztraliaval. A jiin.-i parlamenti valasztasokat lijra a Golkar part nyeri, bar mindharom indulo 
tamogatja Szuharto tovabbi elnokseget. 1993. marc-ban a Konzultativ Tanacs lijabb 5 evre elnokke 
valasztja Szuhartot. 



IRAK 



Iraki Koztarsasag 

Al Jumhuriya al'Iraqia (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 438317 km^, Magyarorszagnal kb. 4,7-szer nagyobb. Fekves: Kozep-Keleten, a 

tortenelmi Mezopotamia helyen. Szomszedai: Jordania, Sziria (Ny), Torokorszag (E), Iran (K), 

Kuvait, Szaiid-Arabia (D). Felszin: A Tigris es az Eufratesz kozott alfold (Mezopotamia); Ny-on 

sivatag; E-on felfold; K-en hegyvidek (Zagrosz). Legmagasabb pont: Kubi Hajji Ibrahim (3600 m). 

Legjelentosebb folyok: Al Furat (Eufratesz), Nahr Dijlah (Tigris). Legnagyobb tavak: Al Hammari- 

to, Milh-to, Habbaniyahi-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 18914000. Eletkor szerint: 0-14: 45,3%; 15-59: 49,6%; 60-: 5,1%. 

Nepsiiruseg: 42%km2. Etnikai csoportok: arab 77%; kurd 19%; torok 2%; perzsa. Nyelvek: arab 

(hiv.), kurd. Vallasok: mohamedan 95% (siita 55%, szunnita 40%); kereszteny 5%. Varosi 

lakossag: 71%. Fovaros: Bagdad (*1987): 3844600. varosok (*1987): Mossul 857000; Basra 854000; 

Kirkuk 220000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Szaddam Huszein al-Takriti (1979 ota). Kormanyfo: Hamza 

Zabaidi (1991. szept. ota). Nemzeti unnep: jiil. 14., jiil. 17. 

Gazdasag: Penznem: dinar (iraki dinar) (1993. maj.: 0,37 = 1 USD). GDP (1991): 43 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 2226 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -40%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 0,0. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 1,1. Adossag/fo (1991): 2205 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1986): 32. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 500%. Munkaero-megoszlas: 



mezogazdasag 33%; ipar 28%; szolgaltatas 39%. Export (1990): 16,8 Mrd USD. Fobb 
exportcikkek: koolaj, datolya, bor, gyapjii, cement. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 28%, 
Brazflia 10%, Toroko. 10%. Import (1990): 4,31 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, nyersanyag, 
elelmiszer, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: NSZK 13%, Egyesult Allamok 11%, 
Toroko. 10.%, Franciao. 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2032 km. Koziiti halozat (1985): 25500 km. Gepjarmiivek 
(1989): szemelygepkocsi: 672000; egyeb gepjarmii: 368000. Fobb kikotok: Basra, Fao, Umm Quasr. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 18; radio: 5; telefon: 17. Napilap (1989): 30/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam 81991): ferfiak 66; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 45,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,8%. Csecsemohalandosag (1991): 66,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 552. Egy orvosra juto lakosok: 3324. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 60%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 
Az ottomanok, majd britek uralta terulet az I. vilaghaborii utan brit nepszovetsegi mandatum. 
1932. okt. 3-an nyeri el fuggetlenseget a Hasemita-dinasztia iranyitasa alatt, amelyet 1958-ban puces 
tavolit el a hatalombol. Irak azota koztarsasag. Tobb lijabb katonai hatalomatvetel utan 1968-ban a 
Baath part, az arab lijjaszuletest hirdetok szerzik meg a kormanyzast. Az orszag osszetiizesbe kerul 
szomszedaival. Szaddam Huszein 1980-ban kerul hatalomra, konfliktusba keveredik Irannal. Ez 8 
evig tarto, tobb szazezer embereletet kovetelo haboriiva terebelyesedik. Az iraki hadsereg Irannal 
kisebb tomegeket, de jobb technikat, szovjet es nyugati fegyvereket vet be, igy sikeresen megallit 
tobb nagy offenzivat. 1988-ban mustargaztol halnak meg civilek is a kurd videkeken. 1990-ben 
robban ki az iraki fegyverszallitasok miatti nemzetkozi botrany. Irak bevaltja fenyegeteset es 
lerohanja, majd bekebelezi Kuvaitot. Amerikai vezetessel, nemzetkozi reszvetellel blokad veszi 
kezdetet, amelyet a BT is jovahagy. Az ENSZ-ultimatum lejartaval 1991-ben nagyszabasii 
szovetseges tamadas indul Irak ellen. Tobbhetes legihaborii utan indul a foldi offenziva. Irak 
valaszul raketakkal tamadja Szaiid-Arabiat, Izraelt, olajpestist idez elo a Perzsa-obolben. A 
hathetes haborii utan Irak fegyverszuneti targyalasokat ker, kivonja csapatait Kuvaitbol. A lazado 
kurd es siita kisebbseg ellen kegyetlen eszkozokkel lep fel. 1992-ben a BT nem oldja fel az embargot. 
Az ENSZ megfigyeloi jelenleteben felszamolnak katonai letesitmenyeket, de valoszinii, hogy Irak 
nem mindrol ad szamot. Aug.-ban a szovetsegesek kitiltjak az iraki repuloket a 32. szelessegi foktol 
delre levo, siitak lakta teruletekrol. A kurdok maj.-ban valasztanak elnokot, Bagdad ezt 
ervenytelennek nyilvanitja. A szovetsegesek vedelmi zonat alakitanak ki a kurdok szamara, ennek 
ervenyesseget tobbszor meghosszabbitjak. Dec-ben szovetseges repulok iraki raketaallasokat 
bombaznak, amelyek a 32. szelessegi foknal delebbi teruleteket fenyegetnek, iraki MIG-et lonek le. 
Feszult a helyzet a nemzetkozi megfigyelok es a bagdadi rendszer kozott. 1993 elejen Irak provokal, 
a szovetsegesek tobb kisebb tamadassal valaszolnak. 



IRAN 



Irani Iszlam Koztarsasag 

Jomhori-e-Islami-e-Iran (perzsa nyelven) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 1648000 km^, Magyarorszagnal kb. 17-szer nagyobb. Fekves: A Kozel-Kelet es 

D-Azsia kozott. Szomszedai: Torokorszag, Irak (Ny), Azerbajdzsan, Ormenyorszag, Turkmenia (E), 

Afganisztan, Pakisztan (K). Felszin: Nagy resze magas hegyvidek altal ovezett felfold, sivatagokkal, 

mocsarakkal, sostavakkal. Legmagasabb pont: Damavand (5771 m). Legjelentosebb folyok: Aras, 

Atrak, Karun. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Urmia-to, Namak-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 56925000 (3-4% nomad). Eletkor szerint: 0-14: 44,4%;15-59: 50,4%; 

60-: 5,2%. Nepsiiruseg: 36/km^. Etnikai csoportok: perzsa 65%; torok-tatar, azerbajdzsani 20%; 



kurd 8%; arab 2%; ormeny. Nyelvek: farszi (perzsa) (hiv.), kurd, luri, beludzsi, azerbajdzsan, 
turkmen. Vallasok: mohamedan (allamvallas) (siita 91%, szunnita 8%), zsido, kereszteny. varosi 
lakossag: 57%. Fovaros: Tehran (Teheran) (1986): 6022078. Varosok (1986): Mashhad 1466018; 
Isfahan 1001248; Tabriz 994377. 

Allamforma: iszlam koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Hasemi Rafszandzsani (1989. jiil. ota). 
Nemzeti unnep: febr. 11., apr. 1. 

Gazdasag: Penznem: irani rial (1993. maj.: 1643 = 1 USD). GDP (1990): 50,3 Mrd USD. GDP/fo 
(1990): 886 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 6,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 3. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 8. Adossag/fo (1990): 179 USD. vedelmi kiadasok a GNP 
%-aban (1991): 13,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 7,6%. Munkanelkuliseg (1990): 50%. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 33%; ipar es kereskedelem 21%. Export (1991): 17,8 Mrd 
USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek, szonyeg, bor, gyumolcs. Fobb exportpartnerek: 
Olaszo. 9%, Franciao. 8%, Japan 5%. Import (1991): 21,9 Mrd USD. Fobb importcikkek: 
nyersanyag, felkesz termek, gep, fogyasztasi cikk, vegyipari termek, elelmiszer. Fobb 
importpartnerek: Nemeto. 20%, Japan 12%, Olaszo. 9%, Nagy-Britannia 5%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 4569 km; ebbol villamositott: 146 km. Koziiti halozat (1985): 
139368 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 1957978; egyeb gepjarmii: 4260718. Fobb 
kikotok: Khark-sziget, Khorramshahr, Bushehr. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 
23;radi6: 4,7; telefon: 25. Napilap (1988): 13/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 64; nok: 65 ev. Szuletes (1991): 44,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,4%. Csecsemohalandosag (1991): 66,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 704. Egy orvosra juto lakosok: 2992. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 54%. Iskolakotelezettseg 6-14 eves korig. 
A perzsa sahok allamaban Reza Pahlavi 1925-ben szerzi meg a hatalmat es alapit lij dinasztiat. 
1941-t61 fia koveti, akit 1979-ben az iszlam forradalomnak nevezett nepi megmozdulas iiz el a 
pavatronrol. Khomeini ajatollah, a siita iszlam felekezet vezetoje szamiizetesbol ter haza, 
nepszavazas utan kikialtja az iszlam koztarsasagot. 1980-ban haborii kezdodik Irakkal, amelynek 
elso napjaiban karok erik az olajberendezeseket. Iran tobb „vegs6 offenzivat" indit, de egyikben 
sem er el donto eredmenyt. A halottak szamat szazezrekre teszik. Az Iszlam Koztarsasagi Part tobb 
vezetojevel bombamerenylet vegez. Bar Khomeini Montazeri ajatollahot jeloli utodaul, 1985-t61 
Rafszandzsani pozicioja erosodik. 1987-ben a kormanyzo iszlam partot is feloszlatjak. 1989-ben a 
vallasi vezetok halalos iteletet hirdetnek Rushdie iszlamot biralo konyve miatt. Meghal Khomeini, 
utoda Hasemi Rafszandzsani, az elnokvalasztasok gyoztese. Az Obol menti konfliktust az orszag 
sajat es olajtermelese javara hasznalja ki. Az 1992. tavaszi parlamenti valasztasokon az elnok 
tamogatoi kapnak tobbseget a szelsosegesekkel szemben. 1993. marc-ban allitolag merenyletet 
kiserelnek meg az elnok ellen. 



IRORSZAG 



Ir Koztarsasag 

Eire (ir nyelven) 

Ireland (angolul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 70283 km^, Magyarorszagnal egyharmad resszel kisebb. Fekves: Sziget az 

Atlanti-oceanban, Angliatol Ny-ra. Szomszedja: Nagy-Britannia (E). Felszin: Partjai menten 

hegyvidek; teruletenek nagy resze siksag, mocsaras, tozeglapos tavakkal. Legmagasabb pont: 

Carrantoohill (1041 m). Legjelentosebb folyok: Shannon, Barrow. Legnagyobb tavak: Lough 

Corrib, Lough Mask, Lough Ree. 



Nepesseg: Lakossag (1990): 3523401. Eletkor szerint: 0-14: 30,5%; 15-59: 54,5% 60-: 15,0%. 
Nepsiiruseg: 50/km2. Etnikai csoport: ir. Nyelvek: ir (gael) (hiv.), angol (hiv.). Vallasok: r. kat. 93%, 
protestans 3%, zsido. Varosi lakossag: 57%. Fovaros: Dublin (Baile Atha Cliath) (1986): 920956 
(A). Varosok (1986): Cork 173694; Limerick 76557; Galway 47104. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mary Robinson (1990. okt. ota). Kormanyfo Albert Reynolds 
(1992. febr. ota). Nemzeti unnep: marc. 17. 

Gazdasag: Penznem: punt (ir font) (1993. maj.: 0,65 = 1 USD). GDP (1991): 46 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 13209 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,4%. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 6,8%. 
Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 1,6. Munkanelkuliseg (1991): 15,8%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 15%; ipar es kereskedelem 29%. Export (1991): 24,26 Mrd USD. Fobb 
exportcikkek: gep, jarmii, hiis, elo allat, elelmiszer, vegyipari termek, iparcikk. Fobb 
exportpartnerek: Nagy-Britannia 32%, Nemeto. 13%, Franciao. 9%. Import (1991): 20,76 Mrd 
USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, berendezes, takarmany, gabona, elelmiszer. fobb 
importpartnerek: Nagy-Britannia 41%, Egyesult Allamok 15%, Nemeto. 9%, Japan 6%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 1944 km; ebbol villamositott: 38 km. Koziiti halozat (1991): 
92303 km; ebbol autopalya: 32 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 796408; egyeb 
gepjarmii: 165096. Fobb kikotok: Dublin, Cork. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,8; 
radio: 1,7; telefon: 3,8. Napilap (1989): 169/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 15,0%o. 
Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,6%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 137. Egy orvosra juto lakosok: 681. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1919-ben brit fennhatosag alol felszabadulo sziget 1925-ben 2 reszre szakad. A protestans 
tobbsegii 6 E-i megye es a romai katolikus tobbsegii 26 D-i grofsag azota nem tud egyesulni. Ulster, 
vagyis E-Irorszag Nagy-Britannia resze marad, ami miatt 1969, a brit hadsereg bevonulasa ota 
erosodik a katolikus Ir Koztarsasagi Hadsereg, az IRA terrortevekenysege, csakiigy, mint a 
protestans szelsosegesek hasonlo fellepese. A melyen katolikus Ir Koztarsasagban a belpolitikai 
dontesekben is jelen van az E-hoz fiizodo viszony. A 2 rivalis part, a Fianna Fail (a Sors Katonai) es 
a Fine Gael (az Irek Csaladja) tobbsegeben mindmaig elveti a valast, az abortuszt, amit egy 1992-es 
torveny is elutasit. A Fine Gael viszont bekulekenyebb hangot ut meg a britekhez es az Ulsterhez 
fiizodo viszonyt illetoen. 1985-ben a Fine Gael, elen Garret FitzGeralddal megallapodast kot 
Margaret Thatcher brit kormanyfovel, amelyben jogokat kap, hogy E-Irorszag egyes ugyeibe 
beleszolhasson, cserebe a terroristaellenes harcban fokozott egyuttmiikodesre kotelezi magat. 1987- 
ben, 1989-ben a Fianna Fail nyeri a valasztasokat, Charles Haughey vezeti a kormanyt. Az 1990-es 
elnokvalasztasokon Mary Robinson gyoz, 6 az elso no es az elso liberaHs parti, aki az elnoki szekbe 
ulhet. 1991 oszetol a kormany penzugyi botranyokba keveredik, a kormanyfo vegul lemond. 1992. 
febr.-tol Albert Reynolds veszi at posztjat. 



IZLAND 



Izlandi Koztarsasag 

Lydveldid Island (izlandi nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 103000 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: Sziget az Atlanti- 

ocean E-i reszeben. Szomszedai: Legkozelebbi szarazfold: Gronland (Dania). Felszin: Tagolt 

partvidek. D-en fennsik, vulkanikus gejzirekkel, tobb szaz ma is miikodo vulkannal. A fennsik 

hohatar folotti reszet Europa legnagyobb kiterjedesii jegtakaroja boritja. Legmagasabb pont: 

Hvannadalshniikur (2119 m). Legjelentosebb folyo: Thjorsa. Legnagyobb to: Thingvallavatn. 



Nepesseg: Lakossag (1991): 256000. Eletkor szerint: 0-14: 25,5%; 15-59: 60,1%; 60-: 14,4%. 
Nepsiiruseg: 2,5/km2. Etnikai csoport: izlandi. Nyelvek: izlandi (hiv.), dan. Vallasok: protestans 
93%, r. kat. 0,9%. Varosi lakossag: 90%. Fovaros: Reykjavik (1990): 97570. Varosok (1990): 
Kopavogur 16190; Hafnarfjordur 15150; Akureyri 14200. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Vigdis Finnbogadottir (1980 ota). Kormanyfo: David Oddson 
(1991. apr. ota). Nemzeti unnep: jiin. 17. 

Gazdasag: Penznem: korona (izlandi korona) (1993. maj.: 62,86 = 1 USD). GDP (1991): 6,3 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 24675 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,4%. Fogyasztoi arvaltozasok 
(1991): 6,8%. Munkanelkuliseg (1991): 1,5%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 11%; 
kereskedelem es szolgaltatas 55%; halaszat 14%. Export (1990): 1,5 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
hal, halliszt, balnaolaj, halkonzerv, hiis, gyapjii, aluminium, femipari cikk. fobb exportpartnerek: 
Nagy-Britannia 25%, NSZK 13%, Egyesult Allamok 10%. Import (1990): 1,6 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: gep, berendezes, jarmii, energia, elelmiszer, halaszati felszereles, kozszuksegleti cikk. 
fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 14%, NSZK 12%, Hollandia 10%, Dania 8%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat (1990): 12537 km; ebbol burkolt: 2426 km. Gepjarmuvek (1990): 
szemelygepkocsi: 121069; egyeb gepjarmii: 13122. F6 kikoto: Reykjavik. Hirkozles: Egy keszulekre 
juto lakosok: tv: 3,3; radio: 1,6; telefon: 2,2. Napilap (1990): 518/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 17,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,0%. Csecsemohalandosag (1991): 7,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 73. Egy orvosra juto lakosok: 373. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A norveg es dan fennhatosag alatt elo sziget csak 1944. jiin. 17-en nyeri el teljes fuggetlenseget. 1980 
ota Vigdis Finnbogadottir asszony az elnok, utoljara 1992. jiin.-ban erositik meg hivatalaban. A nok 
jelentos reszt kapnak a politikaban, gyakran tuntetnek jogaikert, a Noszovetseg a vilagon elsokent 
helyet kap az 1987-es koalicios kormanyban. Az 1991-es valasztasokon a Fuggetlensegi Part gyoz, az 
lij kormanyfo David Oddson. 



IZRAEL 



Izrael Allam 

Medinat Yisrael (heberul) 

Nyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet 20770 km^, Magyarorszagnak kb. egynegyed resze. Fekves: A Foldkozi-tenger K-i 

vegenel. Szomszedai: Libanon (E), Sziria, Jordania (K), Egyiptom (Ny). Felszin: A tengerpart 

menten termekeny siksag. EK-en hegyvidek, D-en sivatag; K-i hataran a vilag legmelyebb 

szarazfoldi pontja (Holt-tenger, -397 m). Legmagasabb pont: Har Meron (1208 m). Legjelentosebb 

folyo: Jordan. Legnagyobb tavak: Holt-tenger, Kineret-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4821000. Eletkor szerint: 0-14: 32,4%; 15-59: 55,3%; 60-: 13,3%. 

Nepsiiruseg: 220/km^. Etnikai csoportok: zsido 82,9%; arab, driiz 14,8%. Nyelvek: heber (hiv.), 

arab (hiv.), angol, jiddis. Vallasok: zsido 81,7%, mohamedan 14,2%, kereszteny 2,3%. Varosi 

lakossag. 92%. Fovaros: Tel-Aviv (1990): 339400. Varosok (1990): Jeruzsalem 542500; Haifa 

245900; Holon 156700. 

Allamforma: parlamentaris koztarsasag. Allamfo: Ezer Weizman (1993. marc. ota). Kormanyfo: 

Jichak Rabin (1992. jiil. ota). Nemzeti unnep: valtozo (1991. apr. 18.; 1992. maj. 7.;1993. apr. 26.; 

1994. apr. 14.) 

Gazdasag: Penznem: sekel (1993. maj.: 1,71 = 1 USD). GDP (1991): 55,5 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

10968 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 5,7%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 8,5. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 26. Adossag/fo (1991): 5079 USD. Vedelmi kiadasok a 



GNP %-aban (1991): 13,9. fogyasztoi arvaltozasok (1991): 18%. Munkanelkuliseg (1991): 10%. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 6%; ipar es kereskedelem 23%. Export (1991): 11,7 Mrd 
USD. Fobb exportcikkek: fem-, elektronikai ipari termek, csiszolt gyemant, citrusfelek, textflia, 
vegyipari termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 28%, Nagy-Britannia 7%, Nemeto. 7%, 
Belgium 6%. Import (1991): 17 Mrd USD. fobb importcikkek: nyersgyemant, gep, berendezes, 
elelmiszer, energia, ipari nyersanyag. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 19%, Nemeto. 
12%, Belgium 11%, Nagy-Britannia 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 575 km. Koziiti halozat (1990): 13181 km (burkolt). 
Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 803021; egyeb gepjarmii: 161944. Fobb kikotok: Haifa, 
Ashdod, Eilat. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 6,9; radio: 2,2; telefon: 2,1. Napilap 
(1989): 357/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak 76; nok: 79 ev (csak a zsido lakossagra 
vonatkozik). Szuletes (1991): 22,0%o. Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,5%. 
Csecsemohalandosag (1991): 9,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 161. Egy orvosra juto lakosok: 
345. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): zsido 92%; arab 70%. Iskolakotelezettseg. 9 ev. 
Az 1948. maj. 14-en megalakult zsido allam az arab kornyezetevel vivott 1973-as, negyedik haborii 
utan eloszor Egyiptommal egyezik ki: 1978-ban Camp Davidben, Carter amerikai elnok 
jelenleteben fognak eloszor kezet egymassal az izraeli es az egyiptomi vezetok. 1979-ben ezt 
bekeszerzodes koveti. Ennek ertelmeben Izrael visszavonja katonait a Sinai-felszigetrol. A 80-as 
evek elejen palesztin es zsido szelsosegesek tamadjak egymast. Izrael 1982-ben katonai erovel vonul 
be Libanonba, hogy az ottani palesztin katonai bazisokat megsemmisitse. Egyeves megszallas utan 
1985-ig tart a kivonulas, de azota is tobbszor betornek izraeli fegyveresek Del-Libanonba. A 80-as 
evekben a Munkapart, elen Simon Peresz, es a Likud-tomb, elen Jichak Samir felvaltva kormanyoz. 
1987 vegetol a megszallt ovezetekben - Gaza, Ciszjordania - a palesztin lakossag tuntetesekbe kezd. 
Az izraeli katonasag megtorlasa ota tobbszor fellangolnak a harcok a kodobalo palesztinok es a 
fegyveres izraeliek kozott. 1988-ban Samir gyoz a valasztasokon, Peresz hatterbe szorul. A 
kisebbsegi kormanyban nagy szerephez jutnak a pici, szelsoseges vallasi partok, a kabinet 
radikalisan palesztinellenes. A BT tobbszor eliteli az izraeliek fellepeset a megszallt teruleteken. 
1991-ben, az Obol-haborii idejen az iraki raketatamadasok keltenek feszultseget. Tobb szazezer 
szovjet zsido bevandorlasa lij helyzetet teremt az orszagban. A Szovjetunio es Izrael lijra felveszik a 
diplomaciai kapcsolatokat. Kozel-keleti bekekonferenciak kezdodnek Madridban, majd 
Washingtonban, amelyek a ki-kiiijulo belso feszultsegek miatt tobbszor elakadnak. Az elorehozott 
valasztasokon 1992. jiin.-ban a Munkapart gyoz, Jichak Rabin az lij kormanyfo, koalicios kabinet 
elen. Tobb engedmenyt tesz a palesztinoknak, pi. epitesi megbizasok torlese a megszallt teruleteken. 
Bush amerikai elnok jovahagyja a sokaig vitatott 10 Mrd dollaros hitelgaranciat. Dec-ben egy 
izraeli katona meggyilkolasa utan a kormany 400 palesztint, allitolag a szelsoseges Hamas palesztin 
szervezet tagjait deportalja a Hbanoni hatarra. Visszatertukrol folyik a vita 1993 elejen, mikozben 
lijra indulnak a bekepuhatolozasok: Sziria is hajlik a kompromisszumra a Golan-magaslatot 
illetoen. Marc-ban a Munkapart politikusat, Ezer Weizmant valasztja allamfove a knesszet, a 
parlament. 



JAMAICA 



Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 10990 km^, Magyarorszaggal kb.8-szor kisebb. Fekves: Sziget a Karib-tengerben. 
Szomszedai: Kuba (E), Haiti (K). Felszin: Nagy resze hegyvidek, csak D-en siksag. Legmagasabb 
pont: Blue Mountain Peak (2256 m). Legjelentosebb folyok: Black River, Rio Minho. 



Nepesseg: Lakossag (1990): 2415000. Eletkor szerint: 0-14: 33,7%; 15-59: 56,4%; 60-: 9,9%. 
Nepsiiruseg: 220/km^. Etnikai csoportok: fekete 76%; mulatt 19%; indiai 1,3%; kinai 0,2%; feher 
0,2%. Nyelvek: angol (hiv.), kreol. Vallasok: protestans 75%, r. kat. 8%, zsido, hindu, mohamedan. 
Varosi lakossag: 52%. Fovaros: Kingston (1982): 524638. Varosok (1982): Montego Bay 70265; 
Spanish Town 89097; May Pen 40962. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Florizel A. Glasspole 
fokormanyzo kepvisel (1988. ota). Kormanyfo: James Percival Patterson (1992. apr. ota). Nemzeti 
unnep: aug. elso hetfoje. 

Gazdasag: Penznem: dollar (jamaicai dollar) (1993. maj.: 22,14 = 1 USD). GDP (1990): 3,9 Mrd 
USD. GDP/fo (1990): 1552 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 3,8%. Adossagszolgalat a GDP %- 
aban (1990): 13. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 22. Adossag/fo (1990): 1855 USD. 
Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 1. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 51%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 31%; ipar 41%. Export (1991): 1,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
timfold, bauxit, cukor, banan, kakao, kave. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 40%, Nagy- 
Britannia 14%, Nemeto. 10%. Import (1991): 1,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, 
jarmii, energia, vegyipari termek, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 52%, 
Venezuela 6%, Nagy-Britannia 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1984): 294 km (+31 km ipari vasiit). Koziiti halozat (1987): 12592 km. 
Gepjarmiivek (1989): 98857. Fobb kikotok: Kingston, Montego Bay. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 5,9; radio: 2,6; telefon: 13. Napilap (1991): 51/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 24,0%o. 
Halalozas (1991): 6%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,8%. Csecsemohalandosag (1991): 17,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 448. Egy orvosra juto lakosok: 2095. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 
A spanyol, majd brit gyarmat 1962. aug. 6-a ota fuggetlen, a Nemzetkozosseg tagja. Az 1972-es 
valasztasokon gyoztes szocialdemokrata beallitottsagii Michael Manley kormanya foldreformot hajt 
vegre, ellenorzese ala vonja az amerikai bauxit- es aluminiumkonszerneket. A toke kivonul az 
orszagbol. A rosszabbodo helyzetben 1980-ban az ellenzek nagy folennyel gyoz. Edward Seaga, a 
polgari Jamaicai Munkaspart vezetoje az lij kormanyfo. Visszafogja a korabban viragzo kubai 
kapcsolatokat, helyreallitja az amerikai befolyast. Az 1989-es valasztasokon lijra Manley gyoz, aki 
liberalis politikat hirdet. Gazdasagi osszefonodas indul meg Barbadosszal, Trinidaddal. 1992. apr.- 
ban Manley atadja a kormanyfoi posztot James Percival Pattersonnak. Az 1993. marc.-i 
valasztasokon Patterson a Nepi Nemzeti Part szineiben gyoz, megtartja tisztet. 



JAPAN 



Nippon (japanul) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 377815 km^, Magyarorszagnal kb. 4-szer nagyobb. Fekves: 4 nagy es 100 kisebb 

szigetbol alio szigetcsoport Azsia K-i partvideke menten. Felszin: A szigetcsoporton magas- es 

kozephegyseg hiizodik vegig, medenceket, alfoldeket kozrezarva. A partvidek menten termekeny 

siksag. Gyakori foldrenges; szamos miikodo vulkan. Legmagasabb pont: Fudzsi (Fuji, 3776 m). 

Legjelentosebb folyok: Tone, Kitakami, Shinano. Legnagyobb to: Biwa. 

Nepesseg: lakossag (1991): 123050000. Eletkor szerint: 0-14: 18,0%; 15-59: 64,3%; 60-: 17,7%. 

Nepsiiruseg: 328/km^. Etnikai csoportok: japan 99,4%; koreai, kinai. Nyelvek: japan (hiv.), angol. 

Vallasok: sinto es buddhista 80%, protestans, r. kat. Varosi lakossag: 77%. Fovaros: Tokyo (Tokio) 

(1990): 8163000. Varosok (1990): Yokohama 3220000; Osaka 2642000; Nagoya 2155000. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: Akihito csaszar (1989. febr. otra). Kormanyfo: 



Mijazava Kiicsi (1991. nov. ota). Nemzeti unnep: apr. 29., dec. 23. 

Gazdasag: Penznem: yen (jen) (1993. maj.: 111,21 = 1 USD). GDP (1991): 2271,9 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 27187 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1991): <1. 
Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,3%. Munkanelkuliseg (1991): 2,1%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 8%; ipar 32%. Export (1991): 306 Mrd USD. Fobb exportcikkek: jarmii, irodagep, 
elektronikai ipar, optikai, vegyipari, kohaszati termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 
30%, delkelet-azsiai orszagok 23%, Nemeto. 7%. Import (1991): 20 Mrd USD. Fobb importcikkek: 
energia, elelmiszer, vegyipari termek, textilia, fa. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 22%, 
Kina 6%, Ausztralia 6%, Indonezia 5%, Del-Korea 5%, Nemeto. 4,5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 32385 km; ebbol villamositott 14373 km. Koziiti halozat (1989): 
1109981 km; ebbol burkolt: 45847 km; autopalya (1988): 3721 km. Gepjarmuvek (1990): 
szemelygepkocsi: 34924000; egyeb gepjarmii: 21321000. Fobb kikotok: Yokohama, Tokyo, Kobe. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 1,8; radio: 1,3; telefon: 2,3. Napilap (1991): 429/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 76; nok: 82 ev. Szuletes (1991): 10,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (0990): 0,3%. Csecsemohalandosag (1991): 4,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 77. Egy orvosra juto lakosok: 609. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991) 99%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 
Az 1926 utan Hirohito csaszar teljes, majd jelkepes uralma alatt elo Japanban a II. vilaghaboru 
utan a Liberalis Demokrata Part (LDP) tolt be vezeto szerepet. Az Egyesult Allamokkal 1951-ben 
bekeszerzodest koto orszag 1972-ben visszakapja az Okinawa-szigeteket. 1978-ban helyreallitja 
kereskedelmi kapcsolatait Kinaval, a II. vilaghaboriiban szemben alio felek bekeszerzodest kotnek. 
Tobb gyors kormanyfovaltas utan 1982-t61 Jaszuhiro Nakaszone all a kabinet elen. Latogatasra 
hivja meg Gorbacsovot, megkezdodnek a napjainkig huzodo targyalasok a rendezetlen 
kapcsolatokrol, a Kuril-szigetek visszaadasarol a szigetorszagnak. A viragzo gazdasagnak az evtized 
kozepetol fokozottan meg kell kuzdenie a delkelet-azsiai exportalokkal. 1987-ben az lijravalasztott 
kormany megvalositja a sokat vitatott celkitiizest: a katonai kiadasok 1945 ota eloszor atlepik a 
nemzeti ossztermek 1%-at. Az lij kormanyfo Noboru Takesita, az LDP fotitkara. 1989-ben meghal 
Hirohito csaszar, hatalmas pompaval temetik. Fia, Akihito lep a tronra. Korrupcios botrany miatt 
lemond a kormanyfo, majd a kovetkezo evekben tobb vezeto politikus. De az 1990-es valasztasokon 
a part megis megtartja vezeto szerepet a Szocialista Parttal szemben. A del-koreai elnok latogatasa 
a kibekules kezdete. 1991-ben a kormanyfo Kinaba latogat, ahol otmiUiard dollaros fejlesztesi 
segelyt iger. Naruhito herceget hivatalosan is tronorokosse nyilvanitjak. Kaifu Tosiki nem indul az 
LDP elnokvalasztasan, igy a politikai hagyomanyoknak megfeleloen elvesziti a kormanyfoi szeket. 
Utoda, Mijazava Kiicsi 1992. jan.-ban jelentos segelyt iger Oroszorszagnak, ha visszaadja a Kuril- 
szigeteket. Jiin.-ban a torvenyhozok elfogadjak Japan onvedelmi alakulatok beveteset az ENSZ- 
akciokban, igy eloszor Kambodzsaba, majd 1993-ban Mozambikba indulnak csapatok. Japan az 
erosodo jen idoszakaban is megtartja kereskedelmi tobbletet, amely 1992-ben meghaladja a 110 
milliard dollart. 1993. apr.-ban a kormany 110 milliard dollaros gazdasagelenkito csomagot fogad 
el. 



JEMEN 



Jemeni Koztarsasag 

Jumhuriyat al-Yaman (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 527968 km^, Magyarorszagnal kb. 5,6-szer nagyobb. Fekves: Az Arab-felsziget 

D-i partvideken. Szomszedai: Szaiid-Arabia (E), Oman (K). Felszin: D-en keskeny parti siksag, EK- 

en fennsik, amely enyhe lejtovel csatlakozik a Rub'al Hali-sivataghoz. Legmagasabb pont: Nabi 



Shu'ayb (3760 m). 

Nepesseg: Lakossag (*1990): 11612000 (10% nomad). Nepsiiruseg: 216 km^. Etnikai csoportok: 
arab 75%; indiai, pakisztani 3%; szomali 1%. Nyelv: arab (hiv.). Vallasok: mohamedan 96%, 
hindu, r. kat. Varosi lakossag: 29%. Fovaros: Szanaa (San'a) (1990): 50000. Varosok (*1987): Aden 
417366; Tai'z 178043; Hodeida 155110. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: AH Abdullah Szaleh (1990. maj. ota). Kormanyfo: Haidas Abu- 
Bakr al Attasz (1990. maj. ota). Nemzeti unnep: okt. 14. 

Gazdasag: Penznem: jemeni rial (1993. maj.: 16,56 = 1 USD); jemeni dinar (1993. maj.: 0,46 = 1 
USD). GDP (1990): 9,4 M USD. GDP/fo (1990): 730 USD. Gazdasagi novekedes (1990): -3,8%. 
Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 5. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 39. 
Adossag/fo (1990): 20. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 45%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 
64%; ipar es kereskedelem 22%. Export (1990): 506 M USD. Fobb exportcikkek: koolajtermek, hal, 
elelmiszer, elo allat, nyersanyag. Fobb exportpartnerek: Olaszo. 55%, Egyesult Allamok 32%, 
Jordania 5%. Import (1991): 1,6 Mrd USD. Fobb importpartnerek: Szaiid-Arabia 6%, Kuvait 6%, 
Egyesult Allamok 6%, Japan 6%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1988): 39200 km; ebbol burkolt: 2227 km. Gepjarmuvek (1988): 95000. 
F6 kikoto: Aden. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 38; radio: 35; telefon: 157. 
Egeszsegugy: (csak az eszaki orszagreszre vonatkozik): Szuleteskor varhato elettartam (1991): 
ferfiak: 49; nok 51 ev. Szuletes (1991): 51,0%o. Halalozas (1991): 16,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 
3,5%. Csecsemohalandosag (1991): 121,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 995. Egy orvosra juto 
lakosok: 5531. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 38%. 

Az utolso brit katona tavoztaval 1967. nov. 30-an kikialtjak a D-jemeni Nepkoztarsasagot, amely 
nevet kesobb Jemeni Nepi Demokratikus Koztarsasagra valtoztatja. E-Jemenben iszlam elveken 
alapulo koztarsasag alakul, ezt a 74-es alkotmany is megerositi. D-en az egyetlen partot 1978-ban 
alapitjak, amely a felszabadito harcok mozgalmanak jogutodja. 1979-ben alapszerzodest kotnek a 2 
orszag egyesiteserol. A lassan halado targyalasokat 1986-ban a D-jemeni hatalmi hare szakitja meg. 
Abdul Fatah Iszmail, az 1980-ban levaltott elnok es Ali Nasszer Mohamed fegyveresei 
osszetiizeseben ezrek halnak meg. A rend csak Haidar Abu-Bakr al Attasz elnoksege es az lij 
partvezetes alatt all helyre. A harcok vezetoit kivegzik, a tobbiek amnesztiaban reszesulnek. E- 
Jemen ekozben semleges marad, Ali Abdullah Szaleh elnokot 1978 ota megerositik hivatalaban. 
1990-ben a ket Jemen egyesul. Az elnok az E-jemeni allamfo, az alelnok a korabbi D-jemeni elnok. 
Az orszag a BT-ben elutasitja az Irak-ellenes szankciokat, igy egy idore elszigetelodik. A gazdasagi 
helyzet rendkivul siilyossa valik. Az 1992. nov.-re meghirdetett valasztasokat csak 1993. apr.-ban 
tartjak meg. A 3 csoport kuzdelmeben az allamfo nacionahsta partja gyoz, a mersekelt 
fundamentahstak es a kormanyfo szocialistai elott. 



JORDANIA 



Jordan Hasemita Kiralysag 

Al Mamlakah Al Urdunniya Al Hashimiya (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 97740 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: Az Arab-felsziget ENy- 

i reszen. Szomszedai: Izrael (Ny), Szaiid-Arabia (D), Irak (K), Sziria (E). Felszin: Nagy resze 

felsivatagos, sivatagos, E-on es Ny-on hegysegek, melyek a Jordan folyo es a Holt-tenger arka altal 

ketteosztott fennsikot zarjak kozre. Legmagasabb pont: Ras Al-Khashm (1854 m). Legjelentosebb 

folyo: Jordan. Legnagyobb to: Holt-tenger. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3154000. Eletkor szerint: 0-14: 48,1%; 15-59: 47,9%; 60-: 4,0%. 



Nepsiiruseg: 40/km2. Etnikai csoportok: arab (es beduin) 99%; cserkesz 0,5%; ormeny 0,2%; kurd 

0,1%. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallasok: mohamedan (szunnita 93%, siita 3%), kereszteny. 

Varosi lakossag: 61%. Fovaros: Amman (*1986): 833500. Varosok (*1986): Zarqua 285700; Irbid 

150000; Ar-Rusaifa 65500. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Husszein kiraly (1953 ota). Kormanyfo: Szaid 

Ibn Shaker (1991. nov. ota). Nemzeti unnep: maj. 25. 

Gazdasag: Penznem: dinar (jordaniai dinar) (1993. maj.: 0,68 = 1 USD). GDP (1991): 4,1 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 937 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 0,0%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 8. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 15. Adossag/fo (1991): 2136 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1990): 13. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 8,2%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 20%; ipar es kereskedelem 20%. Export (1991): 1,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

foszfat, vegyipari termek- elo allat, elelmiszer, iparcikk. Fobb exportpartnerek: India 18%, Irak 

9%, Kina 5%. Import (1991): 2,6 Mrd SD. Fobb importcikkek: elelmiszer, elo allat, iparcikk, 

jarmii, gep, berendezes, nyersolaj, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 

10%, Irak 10%, Nemeto. 8%, Nagy-Britannia 4,5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 618 km. Koziiti halozat (1989): 5865 km. Gepjarmiivek (1989): 

szemelygepkocsi: 148380; egyeb gepjarmii: 55946. F6 kikoto: Aqaba. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 12; radio: 4,5; telefon 10. Napilap (1990): 73/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 70; nok 73 ev. Szuletes (1991): 46,7%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 4,1%. Csecsemohalandosag (1991): 38,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 502. Egy orvosra juto lakosok: 632. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 71%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 

A britek 1946. marc. 22-en ismerik el Jordania fuggetlenseget. Az orszagot 1952 ota II. Husszein 

kiraly vezeti, akit 1953-ban koronaznak meg. Az alkotmanyos es orokletes hasemita monarchia az 

1967-es arab-izraeli haboriiban elvesziti ellenorzeset a Jordan folyo Ny-i partja felett. 1970. „fekete 

szeptembereben" a Jordan hadsereg a palesztin taborokat szunteti meg. 1984-ben tartjak az elso 

valasztasokat, amelyeken iszlam fundamentalistak jelennek meg. A kiraly rovid idore engedelyezi a 

palesztin ellenallas szekhelyenek ujrafelallitasat Ammanban, ekozben jo kapcsolatokra torekszik 

Reagan elnokkel is. Kozvetit az izraeliek es a libanoni palesztinok kozott. 1989-ben lemond a Jordan 

folyo Ny-i partjarol. 1990-ben ingadiplomaciat folytat Irak es az Egyesult Allamok kozott, de a 

haborii alatt a szovetsegesek jordaniai kamionokat is bombaznak, amelyek arut szallitanak Irakba. 

Masfel evre elhidegul a jordaniai-amerikai viszony. A kozel-keleti bekekonferenciakon kozos 

jordaniai-palesztin kuldottseg vesz reszt. 1992-es miitete utan szoba kerul a kiraly utodlasa. 



JUGOSZLAVIA 



Jugoszlav Szovetsegi Koztarsasag 

Savezna Republika Jugoslavije (szerb nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 102173 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: DK-Europaban, a 

Balkan-felsziget foldkozi-tengeri partjan. Szomszedai: Horvatorszag, Bosznia-Hercegovina (Ny), 

Magyarorszag (E), Romania, Bulgaria (K), Albania, Makedonia (D). Felszin: E-on termekeny siksag 

(Vajdasag, Banat), D-en hegyvidek. Legmagasabb pont: Daravica (2656 m). Legjelentosebb folyok: 

Dunav (Duna), Sava (Szava), Tisa (Tisza). Legnagyobb to: Shkordriai-to. 

Nepesseg: Lakossag (1992): 10411000. Etnikai csoportok: szerb 62,7%; alban 17%; montenegroi 

5,5%; magyar 4%; horvat 1,6%; bosnyak. Nyelvek: szerb (hiv.), alban, montenegroi, magyar. 

Fovaros: Beograd (Belgrad) (91989): 1470000. Varosok: (*1989): Nis 230711; Pristina 210040; 

Subotica (Szabadka) 154611. 



Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Dobrica Cosic (1992. jiin. ota). Kormanyfo: Radoje 
Kontic (1993. marc. ota). 

Gazdasag''™*: Penznem: dinar (lij dinar) (1993. maj.: 61211 = 10 USD). GDP (1991): 116 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 1970 USD. Fogyasztoi arvaltozasok (1992): 7600%. Munkanelkuliseg (1992): 
Szerbia 22%. Montenegro 25%. Export (Szerbia) (1991): 5,52 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
mezogazdasagi termek, gabona, szen, fem, bauxit, fa. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 21%, 
Szovjetunio 13%, Olaszo. 11%. Import (Szerbia) (1991): 4,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: 
energia, gyapot, gyapjii, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Nemeto. 25%, Sovjetunio 18%, 
Olaszo. 13%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 9567 km; ebbol villamositott: 3782 km. Koziiti halozat (1988): 
108266 km; ebbol burkolt: 73527 km; autopalya (1989): 670 km. Gepjarmuvek (1988): 
szemelygepkocsi: 3,09 M; egyeb gepjarmii: 234000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,6; 
radio: 6; telefon: 4,9. Napilap (1990): 88/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 70; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 14%o. 
Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,5%. Csecsemohalandosag (1991): 21,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 163. Egy orvosra juto lakosok: 511. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 90%. Iskolakotelezettseg. 7-15 eves korig. 
A II. vilaghaborii utan a szocialista taborban evekig elszigetelt orszag az 50-es evektol minden 
szomszedjaval normalizalja kapcsolatait. vegul 1975-ben Olaszorszaggal egyezik meg, hogy lemond 
Triesztrol, viszont a varost kornyezo terulet a balkani orszag fennhatosaga ala kerul. Joszip Broz 
Titot, az evtizedeken at vezeto szerepet betolto partizanhost az 1974-es alkotmany eletfogytiglani 
elnokke kialtja ki. 1980-ban bekovetkezett halala utan a kollektiv vezetes elvet fogadjak el, vagyis az 
allam es a part - a Jugoszlav Kommunistak Szovetsege - elen evente valtjak egymast a 
koztarsasagok vezetoi. A gazdasagi helyzet az evtized folyaman fokozatosan rosszabbodik, az 
inflacio 1987-ben lepi at az evi 100%-os hatart. 1989-ben siilyos osszetiizesekre kerul sor az alban 
tobbsegii Koszovoban, mire Belgrad megszunteti az autonom koztarsasag jogi onallosagat. A 
szloven parlament arrol hataroz, hogy adott esetben a koztarsasag kivalhat Jugoszlaviabol. 1990- 
ben a szerbek nem fogadjak el az lij szloven es horvat vezetes inditvanyat, hogy konfoderativ alapon 
szervezzek at az allamot. A szloven parlament alkotmanymodositast fogad el, miszerint a szovetsegi 
torvenyek hatalyukat vesztik a koztarsasag teruleten. A polgari vedelmi alakulatokat kivonjak a 
szovetseges hadsereg iranyitasa alol. A Horvatorszagban elo felmillio szerb autonom csoportta 
nyilvanitja magat. A bosznia-hercegovinai valasztasokon a kommunistak kisebbsegbe szorulnak a 
nemzeti, muzulman erokkel szemben. A szerb valasztasokon a kommunista Slobodan Milosevic 
szerez tobbseget. Az altala vezetett Szocialista Part tovabbra is Jugoszlavia allami egyseget hirdeti. 
A montenegroi valasztasokon is a kommunistak szereznek abszolut tobbseget. Miutan a szlovenek es 
a horvatok a fuggetlenseget hirdetik ki, 1991-ben a szovetsegi hadsereg tankokkal es repulokkel 
indit tamadast Szlovenia ellen. A helyi szinten vivott szerb-horvat osszetiizesek is haboriiva 
szelesednek. A harcok az ev vegere a dalmat tengerpartra is atterjednek, Dubrovnik tortenelmi 
nevezetessegeit a szerb tamadasok siilyosan megrongaljak. 1992. jan.-ban az ellenzek bojkottja 
mellett a montenegroiak arra szavaznak, hogy a koztarsasag maradjon Jugoszlavia resze. Apr.-ban 
a csonka parlament lij alkotmanyt fogad el, amely „harmadik Jugoszlavia" megteremteset hirdeti 
ki. Maj.-ban az albanok vezetoje Koszovoban kijelenti, hogy tovabbra is kulon koztarsasagga 
akarja kikialtani a teruletet. Szerb ellenzekiek demokratikus mozgalmat alapitanak. A BT 
kereskedelmi es legiforgalmi embargot hirdet Kis-Jugoszlavia ellen. A GATT, az EBEE felfuggeszti 
Kis-Jugoszlavia tagsagat. A Nyugat-europai Unio jarorszolgalatot kezd az Adrian az embargo 
betartasara. Maj.-ban Szerbiaban es Montenegroban valasztasokat tartanak, a szociahstak nyernek. 
Az lij parlament jiin.-ban a parton kivul irot, Dobrica Cosicot valasztja elnokke. Jiil.-ban a 
Belgradbol szarmazo amerikai uzletembert, Milan Panicot hivjak haza a kormany vezetesere. Panic 
es a szerb elnok, Milosevic kozott szaporodnak az osszetiizesek. Szept.-ben az ENSZ kozgyiilese 
felfuggeszti Jugoszlavia tagsagat, nov.-ben megszigoritja az embargot, eszerint a strategiai arukat 
meg tranzitkent sem lehet jugoszlav teruletre leptetni. Ennek ellenere folyik a feketekereskedelem. 



Dec-ben Milosevic gyoz Paniccsal szemben a szerb valasztasokon. Panic elvesziti kormanyfoi 
posztjat, ket es fel honapos kormanyvalsag kovetkezik. Csak 1993. marc.-ra alakul meg az lij 
kabinet. Mikozben Milosevic tobbszor jelen van a beketargyalasokon, az 6 neve is szoba kerul a 
haboriis biinoket kivizsgalo esetleges perek vadlottaival kapcsolatban. Apr.-ban a BT a szankciok 
szigoritasarol tanacskozik. 



KAMBODZSA 



Kambodzsai Nepkoztarsasag 

Ravax Samaki Songkruos Cheat Kampuchea (khmer nyelven) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 181035 km^, Magyarorszagnal kb. 2-szer nagyobb. Fekves: Az Indokinai-felsziget 

D-i reszen. Szomszedai: Thaifold (E, Ny), Laosz (EK), Vietnam (E). Felszin: Nagy resze a Mekong 

altal feltoltott alfold, melyet dombvidek vesz korul. Legmagasabb pont: Phnum Aoral (1813 m). 

Legjelentosebb folyo: Mekong. Legnagyobb to: Tonle Sap. 

Nepesseg: Lakossag (1989). 7869000. Nepsiiruseg: 43/km^. Etnikai csoportok: khmer 93%; vietnami 

4%; kinai, malaj, lao. Nyelvek: khmer (hiv.), francia, vietnami, kinai. Vallasok: buddhista 90%, 

mohamedan. Varosi lakossag: 10%. Fovaros: Phnom Penh (*1991): 900000. Varosok: Kompong 

Cham, Battambang. 

Allamforma: nepkoztarsasag. Allamfo: Norodom Szihanuk (1991 ota). Kormanyfo: Hun Sen (1985 

ota). Nemzeti unnep: jan. 7. 

Gazdasag: Penznem: riel (1993. maj.: 3513,38 = 1 USD). GDP (1986): 585 M USD. GNP/fo (*1984): 

155 USD. Gazdasagi novekedes (1980-86): -3,2%. vedelmi kiadasok a GNP %-aban (*1984): 5,6. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 200%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 74%. Export (1988): 

32 M USD. Fobb exportcikkek: rizs, gumi, fa, dohany, zoldbab, szezam. Import (1988): 127 M USD. 

Fobb importcikkek: elelmiszer, ruhazati cikk, koolajtermek, gep, nyersanyag. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 649 km. Koziiti halozat (1981): 13350 km; ebbol burkolt: 2670 km. 

Gepjarmiivek (1988): szemelygepkocsi: 3000; egyeb gepjarmii: 7000. F6 kikoto: Kompong Cham. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 177; radio: 10; telefon: 179. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 48; nok: 51 ev. Szuletes (1991): 39,0%o. 

Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,0%. Csecsemohalandosag (1991): 125,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 632. Egy orvosra juto lakosok: 27000. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 50%. 

1955. okt. 25-en Kambodzsa kilep a Francia Kozossegbol. Norodom ekkortol 1970-ig vezeto szerepet 

tolt be az orszag el nem kotelezett politikajaban. Miutan a jobboldali Lon Nol tabornok puccsal 

atveszi a hatalmat, az orszag belekeveredik a vietnami haboriiba. 1975-t61, a haborii vegetol a 

szelsobalos Pol Pot remuralma kovetkezik, legalabb 1 millio kambodzsai pusztul el a megtorlas 

soran. 1979-ben vietnami csapatok buktatjak meg a voros khmerek rendszeret. Pol Pot gerillai 

azota is folytatjak a dzsungelharcot. 1987-t61 Hun Sen kormanyfo es Norodom Szihanuk, az 

emigrans ellenzek vezetoje a nemzeti megbekelest keresi. 1989-re a vietnami csapatok elhagyjak az 

orszagot. 1991-ben erosodik az ENSZ kozvetitoi szerepe, fegyverszunet lep eletbe. Megegyezes 

szuletik a nemzeti egysegkormanyrol. Szihanuk az elnok, Hun Sen a Legfelso Nemzeti Tanacs 

alelnoke. Parizsban irjak ala a felek a bekeszerzodest. Eszerint az ENSZ bekefenntartoi az 1993-as 

valasztasokig meghatarozo szerepet jatszanak. Ez az ENSZ eddigi legnagyobb es legkoltsegesebb 

ilyen vallalkozasa. 1992. jan.-ban veget er az 1975 ota tarto embargo, hazaternek a politikai foglyok, 

a menekultek. A lefegyverzest csak a voros khmerek utasitjak el, akik 1993 elejen is folytatjak 

harcukat. A vietnami bennszulott kisebbseg tobb tagjat meggyilkoljak. Hat keksisakost is megolnek. 

A belso bizonytalansag ellenere az ENSZ ragaszkodik a maj.-i valasztasok megtartasahoz. 



KAMERUN 



Kameruni Egyesult Koztarsasag 

Republique Unie du Cameroun (franciaul) 

United Republic of Cameroon (angolul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 475442 km^, Magyarorszagnal kb. 5-sz6r nagyobb. Fekves: A Guineai-obol 

partjan. Szomszedai: Nigeria (ENy), Csad, Kozep-afrikai Koztarsasag (K), Kongo, Gabon, 

Egyenlitoi Guinea (D). Felszin: Keskeny parti siksag; K-en oserdovel boritott hegyvidek es 

vulkanikus, szavannas fennsikok; E-on a Csad-to felsivatagos medenceje. Legmagasabb pont: 

Kamerun (4070 m). Legjelentosebb folyok: Benoue, Sanaga, Logone. Legnagyobb to: Csad-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 11941000. Eletkor szerint: 0-14: 46,1%; 15-59: 48,3%; 60-: 5,6%. 

Nepsiiruseg: 25/km2. Etnikai csoportok: (kb. 200 torzs): bantu (fang, bakoko, duala, bemileke) 

40%; szudani (fulbe, haussza) 20%;pigmeus. Nyelvek: francia (hiv.), angol (hiv.), bantu nyelvek, 

szudani nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 39%, mohamedan 22%, r. kat. 21%, protestans 17%. 

Varosi lakossag: 41%. Fovaros: Yaounde (1985): 800000. Varosok (1987): Douala 1117000; Garoua 

950001 Nkongsamba 93000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Paul Biya (1982. nov. ota). Kormanyfo: Simon Achidi Achu 

(1992. apr. ota). Nemzeti unnep: maj. 20. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GDP 

(1991): 13,2 Mrd USD. GDP/fo (1991): 1046 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1,7%. 

Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 5. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 31. 

Adossag/fo (1991): 474 USD. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 1,7. Fogyasztoi arvaltozasok 

(1991): 3,6%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 74%; ipar es kereskedelem 11%. Export (1990): 

2,31 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, iparcikk, kakao, kave, aluminium, fa. Fobb 

exportpartnerek: Franciao. 30%, Egyesult Allamok 15%, Olaszo. 8%, Spanyolo. 7%. Import 

(1990): 1,58 Mrd USD. Fobb importcikkek: felkesz termek, gep, berendezes, kozszuksegleti cikk. 

fobb importpartnerek: Franciao. 37%, Belgium 8%, NSZK7%, Olaszo. 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 1104 km. Koziiti halozat (1986): 66910 km; ebbol burkolt: 2922 

km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 78000; egyeb gepjarmii: 43000. Fobb kikotok: Douala, 

Kribi, Campo. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 6; telefon:179. Napilap (1990): 6/1000 

fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 49; nok: 53 ev. Szuletes (1991): 41,0%o. 

Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,6%. Csecsemohalandosag (1991): 118,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 377. Egy orvosra juto lakosok: 12540. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 65%. 

A nemet, francia es brit ellenorzes alol felszabadulo orszag 1961. okt. 1-je ota fuggetlen, az 1972-es 

nepszavazas utan alakul meg a Kameruni Egyesult Koztarsasag. A fuggetlenseget kikialto Amadu 

Ahidjo elnok 1982-ben Paul Biyanak adja at az allamfoi tisztet. Az 1966 ota egypartrendszerii 

orszagban az elnok folyamatosan gyoz a negyevenkenti valasztasokon. Az ellenzek nyomasara 1991- 

ben demokratikus kerekasztal kesziti elo a valtozasokat. 1992. apr.-ban tobb ellenzeki part is 

bojkottalja a parlamenti valasztast. Az elnok partja gyoz, lij kormany lep hivatalba. Paul Biya az 

okt.-i elnokvalasztasokat is megnyeri. 1993. marc.-tol zavargasok kezdodnek a kormany gyulekezesi 

tilalmat hirdet. 



KANADA 



Canada (angolul, franciaul) 



Eszak-Amerika 

Foldrajz: Terulet 9976139 km^, Magyarorszagnal kb. 100-szor nagyobb. Fekves: E-Amerika E-i 
reszen. Szomszedja: Egyesult Allamok (D). Felszin: E-i es kozepso reszen tovidek; DNy-on a Preri- 
fennsik, DK-en az Appalache-hegyseg, Ny-on a Sziklas-hegyseg es a Parti-hegyseg vonulatai. 
Folyokban gazdag. Legmagasabb pont: Mt. Logan (6050 m). Legjelentosebb folyok: St. Lawrence 
(Szt. Lorinc), Peace, Mackenzie. Legnagyobb tavak: Great Bear (Nagy-Medve)-t6, Great Slave 
(Nagy-Rabszolga)-t6, Winnipeg-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 26992000. Eletkor szerint: 0-14: 21,4%; 15-59: 63,6%; 60-: 15,0%. 
Nepsiiruseg: 3/km^. Etnikai csoportok: brit 44,6%; francia 28,7%; egyeb feher 23%; indian, 
eszkimo. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.). Vallasok: r. kat. 47%, protestans 35%. Varosi 
lakossag: 77%. Fovaros: Ottawa (1986): 300763. Varosok (1986): Montreal 1015420; Calgary 
636104; Toronto 612289. 

Allamforma: szovetsegi allam. Allamfo: IL Erzsebet kiralyno, akit Ramon John Hnatyshyn 
fokormanyzo kepvisel (1990. jan. ota). Kormanyfo: Brian Mulroney (1984 ota). Nemzeti unnep: jiil. 
1. 

Gazdasag: Penznem dollar (kanadai dollar) (1993. maj.: 1,27 = 1 USD). GDP (1991): 606,7 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 22641 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1,7%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 
aban (1991): 2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,5%. Munkanelkuliseg (1992): 11,6%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 4%; ipar es kereskedelem 52%. Export (1991): 126 Mrd USD. Fobb 
exportcikkek: jarmii, gep, berendezes, ipari termek, faaru, energia, mezogazdasagi termek. Fobb 
exportpartnerek: Egyesult Allamok 76%, Kozos Piac 8%, Japan 5%. Import (1991): 121 Mrd USD. 
Fobb importcikkek: gep, berendezes, jarmii, iparcikk, fogyasztasi cikk, mezogazdasagi termek, 
energia. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 62%, Kozos Piac 10%, Japan 7%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 89104 km (24692 km ipari vasiit). Koziiti halozat (1987): 291463 
km; ebbol autopalya (1985): 6268 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 12811318; egyeb 
gepjarmii: 3395874. Fobb kikotok: Vancouver, Sept-Iles, Quebec. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 1,7; radio: 1,2; telefon: 1,3. Napilap (1991): 221/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 80 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,7%. Csecsemohalandosag (1991): 7,3%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 148. Egy orvosra juto lakosok: 449. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 

Az 1931. dec. 11-i westminsteri statiitum ota a Nemzetkozosseg fuggetlenne valt allamaban 1968-t61 
masfel evtizeden at Pierre Elliot Trudeau alakitja a politikat. 1984-ben John Turnernek adja at a 
kormanyfo es a liberalis part vezetoi posztjat. Az orszag ketnyelviiseget bevezeto Trudeau-kormany 
idejen langol fel Quebec nacionalizmusa. Hoi a fuggetlenseget kovetelok, hoi a szeles autonomiara 
szavazok befolyasa a nagyobb. 1984-t61 a konzervativok allitjak ki az lij kormanyfot. Brian 
Mulroney 1988-ban soka biralt szabadkereskedelmi megallapodast kot az Egyesult Allamokkal. 
Ujravalasztasaval belep az Amerikai Allamok Szervezetebe, aktiv szerepet vallal az Obol- 
haboriiban, valamint az eszak-amerikai szabadkereskedelmi ovezet (NAFTA) kialakitasaban. A 80- 
as evek vege ota tarto gazdasagi pangas miatt a kormanyfo nepszeriisege minden elodjenel 
alacsonyabbra zuhan. 1990-ben a mohawk indianok tobb honapos blokaddal tiltakoznak a 
beolvaszto torekvesek ellen. 1992. marc-ban a kormany es az Eszaknyugati Terulet inuit 
bennszulott lakossaganak vezetoi megegyeznek: az eszkimok 350 ezer km^-es teruletet, 580 millio 
dollart es reszesedest kapnak a kesobbi banyaszatbol. Az eveken at folytatott alkotmanyvita, amely 
decentralizaciot, onkormanyzatot hirdet, okt.-ben kerul nepszavazasra. Ennek resze Quebec „elter6 
tarsadalom" megjelolese. 54%-os tobbseg utasitja el az alkotmanyreformot. Mulroney 1993. febr.- 
ban bejelenti, hogy nyartol masnak adja at a kormany vezeteset. A palyazok kozott Kim Campbell, 
az elso vedelmi miniszterno indul jo eselyekkel a konzervativok vezeteseert is. 



KATAR 

Katari Allam 
Dawlat al Qatar (arabul) 
Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 11437 km^, Magyarorszagnak kb. az egynyolcada. Fekves: A Katar-felszigeten, 
az Arab-obol Ny-i partjan. Szomszedai: Szaiid-Arabia (Ny), Egyesult Arab Emirsegek (D). Felszin: 
Sivatagos alfold. Parti vizeiben korallzatonyok. Legmagasabb pont: Qurayn Aba al Bawl (105 m). 
Nepesseg: Lakossag (1990): 439000. Nepsiiruseg: 37/km^. Etnikai csoportok: arab 44%; delazsiai 
33%; perzsa 16%; pakisztani 7%. A lakossag 75%-a kulfoldi allampolgar. Nyelvek: arab (hiv.), 
angol, farszi. Vallas: mohamedan (szunnita) 92%, kereszteny 6%, hindu 1%. Varosi lakossag: 90%. 
Fovaros: Doha (Ad Dawhah) (1986): 271294. Varosok (1986): Rayyan 91996; Wakra 23682; Umm 
Salal 11161. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allam- es kormanyfo: Kalifa bin Hamad asz-Szani sejk 
(1972. ota). Nemzeti unnep: szept. 3. 

Gazdasag: Penznem: katari rial (1993. maj.: 3,65 = 1 USD). GNP (1990): 6,96 Mrd USD. GNP/fo 
(1990): 15860 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 3%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1989): 8. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 10%; ipar es kereskedelem 70%. Export (1991): 3 Mrd USD. 
Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek. Fobb exportpartnerek: Japan 61%, Brazilia 5%, Del- 
Korea 5%. Import (1991): 1,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: jarmii, koolaj-banyaszati berendezes, 
iparcikk, elelmiszer, elo allat. Fobb importpartnerek: Franciao. 13%, Japan 12%, Nagy-Britannia 
ll%,Nemeto. 9%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1981): 1080 km. Gepjarmuvek (19889): 154963. Fobb kikotok: 
Musayid, Doha. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,5; radio: 2,5; telefon: 3,4. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Csecsemohalandosag 
(1990): 24,0%o. Ez korhazi agyra juto lakosok: 399. Egy orvosra juto lakosok: 568. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 76%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 

Az olajbol es halaszatbol elo orszag 1971. szept. 3-an nyilvanitja ki kulonvalasat Nagy-Britanniatol. 
Az 1972-es puces ota Kalifa bin Hamad asz-Szani sejk all az allam elen, a britekkel egyetertesben 
valtja le a fuggetlenseget kikialto uralkodot. Partok azota sem mukodnek, bar az olajhaborii utan 
szoba kerul a politikai elet demokratizalasa. 



KAZAHSZTAN 



Kazahsztan Koztarsasag 

Kazakstan (kazah nyelven) 

Azsia 

Foldrajz: Terulet: 2717300 km^, Magyarorszagnal kb. 24-szer nagyobb. Szomszedai: Oroszorszag 

(E, Ny), Kirgizia, Uzbegisztan, Turkmenia (D), Kina (K). Legmagasabb pont: Akszoran (1566 m). 

Legjelentosebb folyok: Irtisz, Szir-darja, Isim. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Aral-to, Balhas- 

to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 16690300. Nepsiiruseg: 6/km2. Etnikai csoportok: kazah 42%; orosz 

38%; ukran 5,4%; nemet 5%; uzbeg 2%; tatar 2%; ujgur, belorusz. Vallas: mohamedan 

(szunnita). Varosi lakossag: 57%. Fovaros: Alma-Ata (1990): 1151300. Varosok (1990): Karaganda 

615000; Csimkent 400000; Szemipalatyinszk 335000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Nurszultan Nazarbajev (1991. dec. ota). Kormanyfo: Szergej 

Tyerescsenko (1991. ota). Nemzeti unnep: dec. 16. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 2138 USD. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 14460 km. Koziiti halozat (1990): 164900 km; ebbol burkolt 
99000 km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak: 225400. Orvosok 68000. 

Az 1731 utan fokozatosan orosz befolyas ala kerulo teruleten 1917-ben kikialtjak a teljes 
fuggetlenseget es nemzeti kormany alakul. A Voros Hadsereg elorenyomulasa soran eloszor Kazah 
ASZSZK, majd 1936-t61 onallo szovjet tagkoztarsasag. 1990-bn a helyi legfelsobb tanacs 
szuverenitasi nyilatkozatot fogad el, ezzel egyutt betiltja a koztarsasag teruleten folyo nuklearis 
robbantasokat, teszteket. Nurszultan Nazarbajev, a koztarsasag kommunista vezetoje Jelcin mellett 
all ki a moszkvai puces idejen, majd lemond fotitkari posztjarol. O gyoz az 1991-es helyi 
elnokvalasztason. Az alma-atai szovjet gazdasagi csiicstalalkozo, majd a Fuggetlen Allamok 
Kozossege jelentos reszben Nazarbajev munkajanak eredmenye. Az 1992-93-as kozep-azsiai 
nemzeti villongasok idejen Kazahsztan megorzi viszonylagos nyugalmat es probal kozvetiteni a 
szomszed polgarhaboriikban. 



KENYA 



Kenyai Koztarsasag 

Jamhuri ya Kenya (szuaheli nyelven) 

Republic of Kenya (angolul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 582646 km^, Magyarorszagnal kb. 6-szor nagyobb. Fekves: K-Afrika kozepso 

reszen, az Indiai-ocean partvideken. Szomszedai: Uganda (Ny), Tanzania (D), Szomalia (K), Etiopia, 

Szudan (E). Felszin: A keskeny parti siksag utan dombvidek es a Kelet-afrikai-arok altal 

ketteosztott magasfold, vulkanokkal; a magasfold EK-i es D-i resze fuves puszta. Legmagasabb 

pont: Mt. Kenya (5199 m). Legjelentosebb folyok: Tana, Galana. Legnagyobb tavak: Viktoria-to, 

Turkana (Rudolf)-t6. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 24368000. Eletkor szerint: 0-14: 51,2%; 15-59: 45,4%; 60-: 3,4%. 

Nepsiiruseg: 42/km2. Etnikai csoportok: (tobb mint 40 torzs): bantu (kikuju, luhya, kamba) 60%; 

nilota (luo) 28%; hamita (masszai), indiai, arab, feher. Nyelvek: szuaheli (hiv.), angol (hiv.), bantu 

nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 36%, protestans 37%, r. kat. 22%, mohamedan 4%. Varosi 

lakossag: 24%. fovaros? Nairobi (*1985): 1200000 (A). Varosok (*1985): Mombasa-Kilindi 341000; 

Kisumu 152600; Nakoru 92900. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Daniel Arap Moi (1978 ota). Nemzeti unnep: jiin. 

1., okt. 20., dec. 12. 

Gazdasag: Penznem: kenyai shilling (1993. maj.: 58,72 = 1 USD). GDP (1990): 8,8 Mrd USD. 

GDP/fo (1990): 382 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 4,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1990): 5,8. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 26. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1989): 1. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 14%. Munkanelkuliseg (1989): 40%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 78%. Export (1990): 1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: kave, tea, 

koolajtermek, cement. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 18%, NSZK 12%, Uganda 9%. 

Import (1990): 2,1 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, koolaj, jarmii, fem, textilia, 

gyogyszer. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 15%, Arab Emirsegek 12%, Japan 9%, NSZK 

8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 1919 km. Koziiti halozat (1989): 61687 km; ebbol burkolt: 7687 

km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 150861; egyeb gepjarmii: 127216. F6 kikoto: Mombasa. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv 96; radio: 6; telefon: 96. Napilap (1990): 13/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 59; nok: 63 ev. Szuletes (1989): 51,0%o. 

Halalozas (1989): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 4,2%. Csecsemohalandosag (1989): 70,0%o. Egy 



korhazi agyra juto lakosok: 737. Egy orvosra juto lakosok: 7615. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 50%. 

1963. dec. 12-en egy gyarmati teruletbol es egy protektoratusbol alakul meg az onallo kenyai allam, 
amely a Nemzetkozosseg tagja marad. Kenyatta elnok 1964-t61 1978-ig, halalaig vezeti a 
koztarsasagot. Utoda, Daniel Arap Moi az egypartrendszerii orszag fovarosaban tobb nemzetkozi 
konferenciat lat vendegul. Afrika egyik legerosebb gazdasaga igyekszik kozvetiteni a szomszedok 
belviszalyaiban. Az afrikai valtozasok ellenere az elnok elutasitja a tobbpartrendszert. 1991-ben a 
reformparti kulugyminiszter meggyilkolasa miatt letartoztatjak a belugyminisztert. A kulso es belso 
nyomasnak engedve az elnok bejelenti a pularizmust: ellenzeki partok alakulnak. 1992-ben 
keverednek az etnikai es a politikai frontok. Veres osszetiizesek robbannak ki a lakossag 10%-at 
kitevo kalenjin nepcsoport - amelyhez az elnok is tartozik - es a sokkal nagyobb szamii luok es 
kikujuk kozott. Tobb kisebb nepcsoport, mint a masszajok is, az ellenzeket tamogatjak, igy nehez 
helyzetbe kerulnek. Az aug.-i valasztasi reform neheziti az egy-egy nepcsoportra tamaszkodo 
ellenzekiek helyzetet. A dec.-i valasztasokon a megosztott ellenzekkel szemben az elnok 37%-os 
eredmennyel gyoz. A tobbparti parlament csak 1993. apr.-ra egyezik meg az ellenzek vezeteserol. Az 
IMF nem folyositja a kilatasba helyezett kolcsont. 



KINA 



Kinai Nepkoztarsasag 

Zhonghua Renmin Gongheguo (kinaiul) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 9560980 km^, Magyarorszagnal kb. 100-szor nagyobb. Fekves: Azsia legkeletibb 

reszen. Szomszedai: Mongolia (E), Tadzsikisztan, Kirgizia, Kazahsztan (EK), Oroszorszag (ENy), 

Afganisztan, Pakisztan (Ny), India, Nepal, Bhutan, Myanmari Unio, Vietnam, Laosz (D), Eszak- 

Korea (DK). Felszin: Haromnegyed resze hegyvidek es fennsik; K-en termekeny alfoldek, Ny-i 

reszen a hegylancok kozott sivatagos medencek, fennsikok. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mt. 

Everest, 8848 m). Legjelentosebb folyok: Huang-ho (Sarga-folyo), Csang-csiang (Jangce), Hszi. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 1158200000. Nepsiiruseg: 120/km^. Etnikai csoportok: kinai 92%; 

mongol, koreai, ujgur, tibeti 6%. nyelv: kinai. Vallasok: konfucianus, buddhista, taoista, 

mohamedan (szunnita), r. kat., protestans. Varosi lakossag: 26%. Fovaros: Bejing (Peking) (1989): 

6808000. Varosok (1989): Sanghaj 7330000; Tiencsin 5620000; Senjang 4440000. 

Allamforma: nepkoztarsasag. Allamfo: Csiang C6-min (1993. marc. ota). Kormanyfo: Li Peng (1987 

ota). Nemzeti unnep: okt. 1. 

Gazdasag: Penznem: juan (1993. maj.: 5,71 = 1 USD): GDP (1991): 300 Mrd USD. GDP/fo (1991): 

259 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 7%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 10. Adossag/fo (1991): 43 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1988): 3,9. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,4%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 60%; ipar es kereskedelem 17%. Export (1991): 71,9 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

textilia, ruhanemii, koolaj, koolajtermek, zoldseg, gyumolcs, hiradas-technikai termek, vas, acel, 

cipo. Fobb exportpartnerek: Hongkong 45%, Japan 14%, Egyesult Allamok 9%. Import (1991): 

63,8 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, jarmii, vegyipari termek, textilia, vas, acel, 

gabona, elektromos gep. fobb importpartnerek: Hongkong 27%, Japan 16%, Egyesult Allamok 

13%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 53200 km; ebbol villamositott: 6400 km. Koziiti halozat (1989): 

1014300 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 1 M; egyeb gepjarmii: 3,46 M. Fobb kikotok: 

Sanghaj, Lute, Tiencsin. hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 8; radio: 9,1; telefon: 115. 

Napilap (1989): 37/1000 fo. 



Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 72 ev. Szultes (1991): 22%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,5%. Csecsemohalandosag (1991): 33,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 432. Egy orvosra juto lakosok: 643. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1987): 70%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

1949. okt. 1-jen forradalom kialtja ki a Kinai Nepkoztarsasagot. Tajvannal az Egyesult Allamok 
1979-ben szakitja meg a diplomaciai kapcsolatokat, miutan a nepkoztarsasag 1971-t61 kizarolagos 
hivatalos kepviselethez jut az ENSZ-ben. Hongkong brit koronagyarmat jovojerol 1984-ben egyezik 
meg Kina es Nagy-Britannia, eszerint a terulet 1997 nyaratol kulonleges adminisztraciojii, kinai 
fennhatosag alatt alio regio lesz, ahol tovabbi 50 even at meg kell orizni a jelenlegi tarsadalmi es 
gazdasagi rendet. 1987-ben Portugaliaval is hasonlo szerzodest irnak ala Makaorol, amely mar 
1974-t61 Portugal kormanyzatii kinai teruletnek szamit. Csou En-laj es Mao Ce-tung 1976-ban 
bekovetkezett halalat kovetoen hatalmi hare kezdodik a Mao ozvegye altal vezetett „negyek 
bandaja" - akik az 1966 utan egy evtizeden at tarto, tobb tizezer aldozattal jaro kulturalis 
forradalom folytatasat surgetik -, ill. a nyitast hirdeto politikusok kozott. A „negyek bandajat" az 
1980-81-ben megtartott perekben bortonbuntetesre itelik. A mersekeltek kepviseleteben Teng 
Hsziao-ping, Hu Jao-pang es Csao Ce-jang veszi at a vezetest. Bar Teng lassankent lemond vezeto 
funkcioirol, szurke eminenciaskent tovabbra is dontoen befolyasolja az esemenyeket. Az 1979-ben 
elkezdett gazdasagi reform eredmenyei a 80-as evek kozepetol foleg a mezogazdasagban erezhetoek. 
Ekkor valositjak meg a hadsereg reformjat, javul a viszony a Szovjetunioval. 1987-ben sikerul 
megoldast talalni az Usszuri hatarfolyo szigeteinek lij kinai tulajdonarol. 1987-ben Csao Ce-jang az 
lij partfotitkar, Li Peng alia kormany elere. 1988-ban Tibetben halalos aldozatokat kovetelo 
konfliktus tor ki, a regiot 1993-ig lezarjak a kulfoldiek elott. 1989-ben az lij amerikai elnok es 
Gorbacsov is Pekingbe latogat. 30 ev utan ez az elso szovjet-kinai csiics. Tobb szazezren tuntetnek a 
reformok tovabbviteleert, Csao Ce-jang is felszolal a diakok elott. Tankok iizik el oket a foterrol. A 
verengzes merlege tobb ezer halott. Csao Ce-jangot megfosztjak tisztsegetol, az lij fotitkar a 
sanghaji Csiang C6-min. Tobb diakot kivegeznek, a bortonokbol csak 1992-t61 engedik ki az 
elitelteket. 1990-ben az Egyesult Allamok meghosszabbitja a legnagyobb kereskedelmi 
kedvezmenyt, a nemzetkozi penzugyi szervezetek is lijabb hiteleket adnak az orszagnak. Kina es 
Tajvan felveszi a kapcsolatokat, veget er a szuksegallapot. 1991-ben lijabb kulonleges gazdasagi 
ovezetek nyilnak, mikozben az orszag ragaszkodik a tervgazdasaghoz. Kina csatlakozik az 
atomsorompo-egyezmenyhez, feher konyvet adnak ki az emberi jogokrol, normalizalodik a kinai- 
vietnami viszony, tobb szerzodest irnak ala. 1992. aug.-ban a kinai-del-koreai kapcsolatokat allitjak 
helyre. A gazdasag a vilagon a legnagyobb utemben, 12,8%-kal no, de emelkedik az arszinvonal is. 
1993 elejen hosszas vita kezdodik a hongkongi vezetessel a koronagyarmat belso demokratizalasi 
tervei miatt. A marc.-i parlamenti ulesszakon jelentos szemelyi valtozasokat fogadnak el. Marad a 
kormanyfo, de a partfotitkar veszi at az elnoki tisztet, lecserelik a miniszterek, az allamtanacs 
tagjainak felet. Csiang C6-min a kozponti katonai bizottsagot is vezeti, igy egy evtized utan lijra egy 
kezben osszpontosul az allam, a part es a hadsereg iranyitasa. Az alkotmanybol torlik a 
tervgazdasag kitetelt. 



KIRGIZIA 



Kirgizsztan Koztarsasag 

Kyrgyzstan (kirgiz nyelven) 

Azsia 

Foldrajz: Terulet: 198500 km^, Magyarorszagnal kb. 2-szer nagyobb. Szomszedai: Kazahsztan (E, 

Ny), Uzbegisztan (Ny), Tadzsikisztan (D), Kina (D, K). Legmagasabb pont: Pobeda csiics (7439 m). 

Legjelentosebb folyok: Narin, Csu, Talasz. Legnagyobb tavak: Isszik-Kul-to, Szong-K61-t6, 



Toktoguli-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4372000. Nepsiiruseg: 22/km^. Etnikai csoportok: kirgiz 52,4%; orosz 

21,5%; uzbeg 12,9%; ukran 2,5%; tatar 1,6%; nemet, ujgur, kazah. Vallas: muzulman (szunnita). 

Fovaros: Pispek (korabban: Frunze) (1990): 626900. Varosok (1990): Os 215000; Przsevalszk 

56000; Kizil-Kija. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Aszkar Akiajev (1991. okt. ota). Kormanyfo: Csengisev 

Turszunbek (1992. febr. ota). Nemzeti unnep: aug. 31. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1697 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 370 km. Koziiti halozat (1990): 28400 km; ebbol burkolt: 22400 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 51700. Orvosok: 15800. 

A 19. sz.-ban orosz befolyas ala kerulo terulet sokaig nem egyseges. A Szovjetunioban elobb Kirgiz 

Autonom Teruletkent, majd Kirgiz ASZSZK-kent kap szerepet, 1936-t61 onallo szovjet 

tagkoztarsasag. A koztarsasagok szuverenitasi nyilatkozatai utan utolsokent, 1990 vegen fogad el a 

parlament hasonlo dontest. Aszkar Akajevet ekkor kozvetve, 1 evvel kesobb altalanos valasztasokon 

nevezik ki elnokke. A moszkvai puccsot kovetoen elrendelik a kommunista part feloszlatasat, 

kikialtjak a fuggetlenseget. Bar a parlamentben a volt kommunistak alkotjak a tobbseget, az elnok 

liberalis politikat hirdet. 1992. febr.-ban az elnok bejelenti, hogy a nemet kisebbseg szamara kesz 

kulon teruletet adni. Apr.-ban a kozep-azsiai koztarsasagok vezetoi a kirgiz fovarosban egyeznek 

meg gazdasagi es vedelmi politikajuk egyezteteserol. A jiil.-ban meghirdetett gazdasagi reformok 

idejen is megmarad az allami ellenorzes a bankok es a penzugyek felett. 



KIRIBATI 



Kiribati Koztarsasag 

Ribaberikin Kiribati (I-kiribati nyelven) 

Republic of Kiribati (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: TErulet: 728 km^, Magyarorszagnak kb. egyszazada. Fekves: Szigetcsoport a Csendes- 

oceanban (Mikronezia), ahol a nemzetkozi datumvonal metszi az Egyenlitot. Reszei: Gilbert- 

szigetek, Phoenix-szigetek, Sor (Line)-szigetek, Ocean (Banaba)-sziget. Felszin: A szigetcsoporthoz 

tartozo valamennyi sziget es korallzatony felszine sik. Lemagasabb pont 81 m. 

Nepesseg: lakossag (1990): 70000. Nepsiiruseg: 79/km^. Etnikai csoportok: mikroneziai 80%, 

polineziai, kinai, feher. Nyelvek: I-kiribati (gilbertese) (hiv.), angol (hiv.). Vallasok: r. kat. 52%; 

protestans 42%; bahai 5%. Varosi lakossag: 30%. Fovaros: Tarawa (Bairiki) (1985): 24598. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Jeremia Tabai (1979. jiil. ota). Nemzeti unnep: jiil. 

12. 

Gazdasag: Penznem: dollar (ausztral dollar) (1993. maj.: 1,41 = 1 USD). GNP (1990): 54 M USD. 

GNP/fo (1990): 760 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 3,6%. Export (1986): 2,2 M USD. Fobb 

exportcikkek: foszfat, kopra. Fobb exportpartnerek: D-Korea 40%, Hollandia 36%. Import (1986): 

19 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Ausztralia 

42%, japan 13%, Uj-Zeland 7%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1988): 640 km. F6 kikoto: Tarawa. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: radio: 6,8; telefon: 53. 

Egeszsegugy: Egy korhazi agyra juto lakosok: 231. Egy orvosra juto lakosok: 4104. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1985): 90%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

A korabbi Gilbert- es EUice-szigetek a 70-es evekben lazitjak egymashoz fiizodo kotelekeiket. Az 

Ellice-szigetek a brit protektoratus alol Tuvalu neven valnak fuggetlenne. A Gilbert-szigetek 



Kiribati neven lesznek onalloak 1979. jiil. 12-en. Azota Jeremia Tabai az elnok, aki 1985-ben 
halaszati egyezmenyt kot a Szovjetunioval, majd surgeti, hogy az ovezetet nyilvanitsak 
atomfegyvermentesse. Az 1991-es valasztasokon is a torzsi szervezetek tartjak meg befolyasukat, a 
keresztenydemokratak ellenzekben maradnak. 



KOLUMBIA 



Kolumbiai Koztarsasag 

Repiiblica de Colombia (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 1138914 km^, Magyarorszagnal kb. 12-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika ENy-i 

reszen, a Karib-tenger es a Csendes-ocean partjan. Szomszedai: Panama (ENy), Peru, Ecuador (D), 

Brazflia, Venezuela (E). Felszin: Az orszagon az Andok parhuzamos lancai vonulnak vegig, 

fennsikokat es termekeny volgyeket zarva kozre. Az Andoktol E-ra a Karib-tenger menti mocsaras 

siksag; K-en szavannas siksag es tropusi oserdok. Legmagasabb pont: Cristobal Colon (5800 m). 

Legjelentosebb folyok: Magdalena, Cauca, Caqueta. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 32843000. Eletkor szerint: 0-14: 36,1%; 15-59: 57,8%; 60-: 6,1%. 

Nepsiiruseg: 29/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; feher 10%; Indian 8%; fekete 5%; mulatt. 

Nyelvek: spanyol (hiv.), Indian (csibcsa). Vallasok: r. kat. 98%, protestans, zsido. Varosi lakossag: 

69%. Fovaros: Bogota (1990): 4819696. Varosok (1990): Medellin 1639000; Cali 1637026; 

Barranquilla 1029000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Cesar Gaviria Trujillo (1990. maj. ota). Nemzeti unnep: jiil. 20. 

Gazdasag: Penznem: kolumbiai peso (1993. maj.: 848,37 = 1 USD). GDP (1991): 44,6 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 1312 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,3%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 8. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 38. Adossag/fo (1991): 507 USD. Vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban (1990): 2,1. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 33,5%. Munkanelkuliseg 

(1991): 9,6%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 26%; ipar es kereskedelem 21%. Export (1991): 

7,5 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajszarmazek, kave, arany, szen, fem. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 38%, Nemeto. 7%, Hollandia 4%, Japan 3%. Import (1991): 

4,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, felkesz termek, kozszuksegleti cikk. Fobb 

importpartnerek: Egyesult Allamok 37%, Japan 9%, Nemeto. 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2532 km. Koziiti halozat (1983): 75000 km. Gepjarmuvek 

(1989): szemelygepkocsi: 23306; egyeb gepjarmii: 272882. Fobb kikotok: Buenaventura, 

Barranquilla, Santa Marta. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 5,6; radio: 7,3; telefon: 13. 

Napilap (1991): 40/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. Csecsemohalandosag (1991): 37,0%o. 

Korhazi agyak (1982): 28880. Orvosok (19823): 21778. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 80%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

Az 1819. dec. 17-en Spanyolorszagtol fuggetlenne valo teruleten a szomszedokkal egyutt 

kormanyzott Nagy-Kolumbia alakul meg, majd 1831-t61 ez az allamalakulat felbomlik, 1903-ban 

Panama is kivalik Kolumbiabol. A polgarhaboriik szamat tekintve vilagrekorder orszagban a ket 

nagy part 1958-71 kozott felvaltva jeloli az elnokot, hogy elejet vegyek a tovabbi osszetiizeseknek. 

Liberalisok es konzervativok azota szabadon valasztjak az elnokot, de a kabitoszer- es gerillaellenes 

hare 30 eve neheziti a normalis politikai eletet. Az 1982-t61 elnoklo konzervativ Belisario Betancur 

tobb gerillaszervezettel fegyverszunetet kot, de 1985-ben az M-19-es gerillacsoport megtamadja az 

igazsagugyi palotat. 100 ember hal meg. Azl986-os valasztasokon a fegyvert letevo egyik 

gerillaszervezet (FARC) is reszt vesz. A liberalis Virgilio Vargas gyoz, aki amerikai segitsegre 



szamitva hirdeti meg a kokainbarok elleni haboriit. Tobb ezren halnak meg, de csak 2 narkobaroval 
sikerul vegezni. Az 1990-es elnokvalasztasok 3 jeloltjet oli meg a maffia. A valasztast a liberalis 
Cesar Gaviria Trujillo nyeri, aki a haborii folytatasa mellett bejelenti, hogy a narkobarokat a 
jovoben nem adjak ki az Egyesult Allamoknak. 1991-ben a kepviseleti demokracia intezmenyei 
erosodnek, helyi szinten a korabbi gerillak partjai is belepnek a politikai szereplok koze. 1992. 
marc-ban megszakadnak a kormany es a gerillak targyalasai, miutan az elrabolt volt minisztert 
holtan talaljak meg. Jiil.-ban megszokik szigoriian orzott bortonebol a maffia vezetoje, Pablo 
Escobar. Mikozben egyre emelkednek a fejere kitiizott verdijak, 1993 elejen tobb pusztito bomba 
robban a fovarosban. 



KONGO 



Kongoi Nepi Koztarsasag 

Republique Populaire de Congo (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 342000 km^, Magyarorszagnal 3,5-szer nagyobb. Fekves: Ny-Afrika kozepso 

reszen. Szomszedai: Gabon, Kamerun (Ny), Kozep-afrikai Koztarsasag (E), Zaire (K), Angola 

(Cabinda tartomany) (DNy). Felszin: A keskeny parti siksag es az oserdovel boritott Kongo- 

medence kozott hegyseg hiizodik. Legmagasabb pont: Leketi (1040 m). Legjelentosebb folyok: Zaire 

(Kongo), Oubangui. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2277000. Nepsiiruseg: 7/km2. Etnikai csoportok: bantu (bakongo, 

vilikongo 52%, bateke, bavili 24%, m'bosi 4%); szudani 9%; pigmeus, feher. Nyelvek: francia 

(hiv.), patois (lingala, monokutuba), kikongo, teke, sanga, ubangi. Vallasok: r. kat. 54%, protestans 

24%, torzsi vallasii 19%, mohamedan 3%. Varosi lakossag: 41%. Fovaros: Brazzaville (*1990): 

760300. Varosok (*1990): Pointe-Noire 387774; Loubomo 49134; N'kayi 35540. 

Allamforma: nepi koztarsasag. Allamfo: Pascal Lissouba (1992. aug. ota). Kormanyfo: Stephane 

Maurice Bongho-Nouarra (1992. szept. ota). Nemzeti unnep: aug. 15. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). 

Gazdasagi novekedes (1991): 2,1%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 11. Adossagszolgalat 

az export %-aban (1991): 24. Adossag/fo (1991): 2168 USD. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban 

(1987): 4,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 8%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 90%. Export 

(1990): 1,08 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, fa, so, kave, cukor, kakao, on-, rezerc, dohany, 

gyemant. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 43%, Olaszo. 21%, Franciao. 12%, Belgium 

9%. Import (1990): 704 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, felkesz termek, 

elelmiszer. Fobb importpartnerek: Franciao. 39%, Egyesult Allamok 12%, Kamerun 8%, Olaszo. 

8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 895 km. Koziiti halozat (1986): 8410 km; ebbol burkolt: 1218 km. 

Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 26000; egyeb gepjarmii: 20000. Fobb kikotok: Brazzaville, 

Pointe-Noire. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 402; radio: 9,4; telefon: 11. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 52; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 40,0 

%o. Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 

110,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 456. Egy orvosra juto lakosok: 3873. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 57%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

Az 1960. aug. 15-en fuggetlenne valo korabbi francia gyarmat a 60-as evekben tobb puccsot el meg. 

Nevet es allamformajat 1970-ben baloldali hatalomatvetel utan nepi koztarsasagra valtoztatjak. Az 

egypartrendszerii orszagban az alkotmanyt nepszavazas hagyja jova. 1977 utan a tobbszor 

lijravalasztott Deni Sassou-Nguesso az elnok es a katonai tanacs vezetoje. Az atmenet elokeszitesere 

penzugyi szakembert, Andre Milangot nevezi ki 1991-ben a kormany elere. 1992. jan.-ban katonai 



zavargasok folynak, de a meghirdetett atmenet folytatodik. Marc-ban nepszavazas fogadja el az lij 
alkotmanyt, a ketkamaras parlamentet, a politikai pluralizmust. A jiil.-i parlamenti valasztasokon a 
korabbi egysegpart a harmadik, a Panafrikai Unio gyoz. Az aug.-i elnokvalasztasokon Sassou- 
Nguesso veszit, a panafrikaiak vezetoje, Pascal Lissouba nyer. 



DEL-KOREA 



Koreai Koztarsasag 

Taehan-Minguk (koreai nyelven) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 99263 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: K-Azsia E-i reszen. 

Szomszedja: Eszak-Korea (E). Felszin: A Sarga-tenger partvideken foleg siksag; K-en hegyvidek; 

DNy-on alacsony dombvidek. Legmagasabb pont: Halla-san (1950 m). Legjelentosebb folyok: Han, 

Raktong. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 43207000. Eletkor szerint: 0-14: 27,3%; 15-59: 65,5%;60-: 7,2%. 

Nepsiiruseg: 435/km^. Etnikai csoportok: koreai 98%; tunguz, kinai, mongol, japan. Nyelvek: 

koreai (hiv.), angol. Vallasok: buddhista, konfucianus, kereszteny. Varosi lakossag: 72%. Fovaros: 

Szoul (1991): 10915000; Incshon 1705000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Kim Jang Szam (1992. dec. ota). Kormanyfo: Hvang In Szung 

(1993. Jan. ota). Nemzeti unnep: aug. 15. 

Gazdasag: Penznem: del-koreai von (1993. maj.: 795,92 = 1 USD). GDP (1991): 252 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 5844 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 8,4%. Adossagszolgalat a GNP %-aban 

(1991): 2. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 6. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1991): 

4,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 9,2%. Munkanelkuliseg (1991): 2,3%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 21%; ipar es banyaszat 27%. Export (1991): 71,9 Mrd USD. Fobb exportcikkek: gep, 

berendezes, textilia, jarmii, hiradas- es szamitastechnikai berendezes. Fobb exportpartnerek: 

Egyesult Allamok 26%, Japan 17%, Hongkong 7%, Nemeto. 4%. Import (1991): 81,5 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: gep, jarmii, koolaj, koolajtermek, vegyipari termek, nyersanyag, elelmiszer, 

elo-allat. Fobb importpartnerek: Japan 26%, Egy. All. 23%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 3120 km; ebbol villamositott: 525 km. Koziiti halozat (1989): 

56481 km; ebbol autopalya: 1552 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 1558650; egyeb 

gepjarmii: 1092345. Fobb kikotok: Puszan, Ulszan, Incshon. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 4,9; radio: 1; telefon: 3,3. Napilap (1988): 25/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 67; nok: 73 ev. Szuletes (1991): 15,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,9%. Csecsemohalandosag (1991): 23,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 458. Egy orvosra juto lakosok: 1066. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 96%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 

Az 1948. aug. 8-an kikialtott koztarsasag az amerikaiak mellett kotelezi el magat, foleg a koreai 

haboriiban kapott amerikai segitseg utan. A katonak vezeto szerephez jutnak. Pak Csong Hi 

tabornok hatalmat azl972-es alkotmany meghatarozatlan idore szavatolja. 1979-ben meggyilkoljak. 

1980-ban a rendszer „er6s embere", Cson Tu Hvan valasztatja elnokke magat. Az ellenzek halalra 

itelt vezeret, Kim Dze Dzsungot csak a nemzetkozi tiltakozas miatt nem vegzik ki. Az ellenzek a 80- 

as evek masodik felere megerosodik. Az 1987-es, immar kozvetlen elnokvalasztast a rendszer 

jeloltje, Ro Te Ku nyeri, mivel az ellenzek 2 taborra oszlik. Kim Dze Dzsung es Kim Jang Szam 

egymassal is vetekszik. A politikai bizonytalansagok idejen is tart a latvanyos gazdasagi fejlodes, 

exportoffenziva. A sztrajkok, tuntetesek az 1988-as olimpia idejen sem szunetelnek. 1990-t61 D- 

Korea nyit a szocialista orszagok fele. Az elnok talalkozik Gorbacsovval. Elso izben folyik targyalas 

E- es D-Korea kormanyfoi kozott. 1991-ben 30 ev utan helyi valasztasokat tartanak, bar nehany 



kormanyzot tovabbra is kineveznek. Bar a partok hivatalosan nem allithatnak jelolteket, a 
kormanyzo part jeloltjei gyoznek. Egymast erik a diaksztrajkok, tobb egyetemista nyilvanosan 
elegeti magat, a rendorseg gyakran eroszakosan lep fel. Az orszag az ENSZ tagja lesz, az lij 
kormanyfo Panmindzsonnal, a 2 orszagot elvalaszto fegyverszuneti vonalon megy at E-Koreaba, 
targyalasra. A megnemtamadasi es egyuttmiikodesi szerzodeseket 1992. febr.-ban ratifikaljak. A 
marc.-i parlamenti valasztasokon a kormanyzo Liberalis Demokrata Part csak a fuggetlen 
kepviselok tamogatasaval kap abszoliit tobbseget. Kim Dze Dzsung Demokrata Partja masodik 
helyen vegez. A harmadik helyezett, a Hyundai konszern alapitoja indul a dec.-i elnokvalasztasokon 
is. A kormanypart jeloltje, Kim Jang Szam gyoz. O az elso D-koreai elnok, akit korabban nem 
fiizott kapcsolat a hadsereghez, bar kormanyfonek volt tabornokot jelol. Latvanyos hare indul a 
korrupcio ellen, tobb vezeto politikust levaltanak. Az allamfo talalkozot ajanl Kim Ir Szennek. 



ESZAK-KOREA 



Koreai Nepi Demokratikus Koztarsasag 

Choson Minchu-chui Inmin Konghwa-guk (koreai nyelven) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 120538 km^, Magyarorszagnal kb. egyharmad resszel nagyobb. Fekves: K-Azsia 

E-i reszen. Szomszedai: Oroszorszag (E),Del-Korea (D). Felszin: E-on magas hegysegek es 

vulkanokkal boritott fennsik; DNy-on halomvidek; a Sarga-tenger partjan alacsony dombvidek, 

medencek. Legmagasabb pont: Pektu (2744 m). Legjelentosebb folyok: Jalu, Tedong, Tuman. 

Legnagyobb to: Csangdzsini-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (*1990): 21576000. Nepsiiruseg: 186/km2. Etnikai csoport: koreai 99,35%. 

Nyelvek: koreai (hiv.), kinai, orosz. Vallasok: hivatalosan ateista orszag; hagyomany szerint 

buddhista, konfucianus. Varosi lakossag: 60%. Fovaros: Phenjan (Phjongjang) (*1984): 2639448. 

Varosok: Hamhung 775000 (*1981); nampho 691284 (*1984); Cshongdzsin 754128 (*1984). 

Allamforma: szocialista nepkoztarsasag: Allamfo: Kim Ir Szen (1972 ota). Kormanyfo: Ro Jai Bong 

(1991. Jan. ota). Nemzeti unnep: szept. 9. 

Gazdasag: Penznem: KNDK-von (1993. maj.: 2,15 = 1 USD). GNP (1989): 21 Mrd USD. GNP/fo 

(1989): 987 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -5,2%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1991): 24. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 48%. Export (1991): 1,4 Mrd USD. Fobb exportcikkek: ere, 

szinesfem, nyersanyag, iparcikk, gep, berendezes, elelmiszer, textflia. Fobb exportpartnerek: 

Szovjetunio 40%, Japan 20%, Del-Korea 12%. Import (1991): 2,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: 

gep, berendezes, energia, textilia, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Szovjetunio 37%, Kina 

23%, Japan 10%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4927 km; ebbol villamositott: 2706 km. Koziiti halozat (1990): 

23000 km; ebbol autopalya: 240 km. Gepjarmuvek (1990): 248000. Fobb kikotok: Cshongdzsin, 

Hamhung, Nampho. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 90; radio: 6. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991). ferfiak: 67; nok: 73 ev. Szuletes (1991): 24,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,8%. Csecsemohalandosag (1991): 32,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 74. Egy orvosra juto lakosok: 370. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

A II. vilaghaborii vegen a szovjet csapatok altal felszabaditott orszagban 1948. szept. 9-en kialtjak 

ki a nepkoztarsasagot. A koreai haborii (1950-53) ota vezeto szerepet jatszo Kim Ir Szen elnok 

gyakorlatilag egypartrendszerii allamot rendez be, latvanyos szemelyi kultusz ovezi. 1986 ota fiat 

emlegetik lehetseges utodkent. Kim Dzsong II tobb vezeto posztot tolt be, 1992. apr.-ban a hadsereg 

marsalljava, 1 evvel kesobb foparancsnokka lep elo. Az 1988-as szouli olimpian az eszak-koreai 

sportolok nem vesznek reszt. 1989-ben a Szovjetunio es D-Korea bovulo kapcsolatai miatt E-Korea 



hazahivja moszkvai nagykovetet. 1990-ben a Legfelso Nepi Gyiiles elnokkent lijravalasztja Kim Ir 
Szent. 1991-ben az orszag az ENSZ tagja lesz, lassan megindulnak a targyalasok E- es D-Korea 
kozott. A tobbi kozott kolcsonos atomeromii-latogatasokrol is egyezmeny szuletik, mivel egyre tobb 
hir jarja arrol, hogy E-Korea nuklearis hatalomma valik. A Nemzetkozi Atomenergia Ugynokseg 
ellenoreit az orszag 1993. apr.-ig elutasitja. A kozos koreai-amerikai hadgyakorlat miatt rendkivuli 
allapotot hirdetnek ki. Az orszag egyoldaliian felmondja az atomsorompo-szerzodest. Pekingi 
kozvetitessel folynak a probalkozasok a valsag megoldasara. 



KOZEP-AFRIKAI KOZTARSASAG 



Republique Centrafricaine (franciaul) 
Afrika 

Foldrajz: Terulet: 622984 km^, Magyarorszagnal kb. 7-szer nagyobb. Szomszedai: Csad (E), 
Kamerun (Ny), Kongo, Zaire (D), Szudan (K). Felszin: Fennsik: nagy reszet szavanna boritja. DNy- 
on tropusi oserdok. Legmagasabb pont: Kayagangiri (1420 m). Legjelentosebb folyok: Oubangui, 
Sangha. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3036000. Nepsiiruseg: 5/km^. Etnikai csoportok: bantu es szudani: 
banda 27,4%; baja 24,4%; mandja 21,2%; ubangi 12,2%, szara 7%; mbum 6%; ngbandi. Nyelvek: 
francia (hiv.), szango, bantu, szudani nyelvek. Vallasok: torzsi vallasii 60%, r. kat. 20%, protestans 
15%, mohamedan 5%. Varosi lakossag: 47%. Fovaros: Bangui (*1988): 596776. Varosok (*1988): 
Bambari 52092; Bouar 49166; Berberati 45432. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Andre Kolingba (1981. szept. ota). Kormanyfo: Enock Derant 
Lakone (1993. marc. ota). Nemzeti unnep: dec. 1. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 
(1990): 1,19 Mrd USD. GNP/fo (1990): 390 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90: 1,5%. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 11,9%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1989): 2. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 72%. Export (1990): 130 M USD. Fobb exportcikkek: 
gyemant, kave, fa, gyapot, kaucsuk. Fobb exportpartnerek: Franciao. 53%, Belgium 23%. Import 
(1990): 170 M USD. Fobb importcikkek: gep, elelmiszer. F6 importpartner: Franciao. 44%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat 81986): 20286 km; ebbol burkolt: 442 km. gepjarmuvek (1984): 46982. 
Fobb kikotok: Bangui, Salo. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 5; telefon: 380. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 45; nok: 48 ev. Szuletes (1991): 44,0%o. 
Halalozas (1991): 19,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 138,0%o. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 40%. 

Francia Egyenlitoi Afrika 1960. aug. 14-a ota fuggetlen, a koztarsasag vezeteset 1965-ben Jean- 
Bedel Bokassa ezredes puccsal veszi at. 1967-ben az orszagot monarchiava alakitja, majd csaszarra 
koronaztatja magat. 1979-ben a korabbi elnok, David Dacko kihasznalja az orszagos 
elegedetlenseget es megdonti Bokassa uralmat. 1981-ben Andre Kolingba puccsal jut hatalomra. 
1991-ben a zavargasok hatasara lij kormanyfot nevez ki, akinek a politikai atmenetet kell 
elokeszitenie. Uj partok alakulnak. 1992 vege ota tobb kormany is valtja egymast. 



KUBA 



Kubai Koztarsasag 
Repiiblica de Cuba (spanyolul) 
Kozep-Amerika 



Foldrajz: Terulet: 110860 km^, Magyarorszagnal kb. egyharmad resszel nagyobb. Fekves: A Karib- 
tengeri Nagy-Antillak legnyugatibb reszet kepezo szigetek. Felszin: A legnagyobb sziget (Kuba) 
nagy resze siksag es alacsony dombvidek. K-en magas hegyek; a partvidek ingovanyos. 
Legmagasabb pont: Turquino (1971 m). Legjelentosebb folyok: Cauto, Sagua La Grande. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 10626000. Eletkor szerint: 0-14: 23,3%; 15-59: 64,9%; 60-: 11,8%. 
Nepsiiruseg: 96/km2. Etnikai csoportok: feher 70%; mesztic es mulatt 17%; fekete 12%; kinai. 
Nyelv: spanyol. Vallas: vallas nelkuli 49%,r. kat. 40%; protestans 3%. Varosi lakossag: 75%. 
Fovaros: La Habana (Havanna) (1989): 2096100. Varosok (1989): Santiago de Cuba 405400; 
Camguey 283800; Holguin 194700. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Fidel Castro Ruz (197 ota). Nemzeti unnep: jan. 1., 
jiil. 26., okt. 10. 

Gazdasag: Penznem: kubai peso (1993. maj.: 0,76 = 1 USD). GDP /*1991): 23,6 Mrd USD. GNP/fo 
(1984): 916 USD. Gazdasagi novekedes (*1991): -25%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1989): 6. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 13%/; ipar es kereskedelem 29%. Export (1990): 1,4 Mrd 
USD. Fobb exportcikkek: cukor, gyumolcs, zoldseg, hal, dohany. F6 exportpartner: Szovjetunio 
72%. Import (1990): 1,4 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, dohany, vegyipari 
termek, nyersanyag. F6 importpartner: Szovjetunio 67%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 4880 km; ebbol villamositott: 152 km. Koziiti halozat (1986): 
16740 km. Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 200000. Fobb kikotok: Havanna, Santiago de 
Cuba, Matanzas. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 5; radio: 3; telefon: 19. Napilap 
(1988): 155/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 18,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,1%. Csecsemohalandosag (1991): 12,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 174. Egy orvosra juto lakosok: 303. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 98%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 
A spanyol uralom alol 1898-ban felszabadulo sziget amerikai befolyas ala kerul, aminek csak a 
forradalom 1959. jan. 1-jei gyozelme vet veget. Az egykori vezetok azota is az orszag elen allnak. 
1985-t61 tobb latin-amerikai orszag veszi fel a kapcsolatot a szigetorszaggal, amelyek az amerikai 
embargo hatasara korabban megszakitottak a diplomaciai viszonyt. A kubai katonak a 70-es 
evektol harcolnak Etiopiaban, Angolaban, majd a 80-as evek vegetol tavoznak Afrikabol. A 80-as 
evek elejei ovatos gazdasagi liberalizalas utan az evtized vegetol lijra kozpontositanak, egyre 
szigorodnak a fejadatok. A volt szocialista orszagok segelyeinek elmaradasa dramai ellatasi es 
energiahelyzetet teremt az orszagban, ez kesobb a rossz idojaras miatt csak tovabb romlik. 1991-t61 
a korabbi teljes utazasi tilalom utan kisebb konnyiteseket vezetnek be. A partkongresszus a korabbi 
iranyvonalat erositi meg: a forradalomnak nines alternativaja. 1992. jiil.-ban az atalakitott 
alkotmany vallasszabadsagot hirdet, kozvetlen parlamenti valasztasokat tesz lehetove. Az 1993. 
febr.-i parlamenti valasztasokon csak elfogadott jeloltek indulhatnak, a titokban formalodo ellenzek 
nem lephet fel. Jiil.-ra az utolso szovjet katona tavozasat tervezik, de bizonytalan a katonai 
berendezesek jovoje. 



KUVAIT 



Kuvaiti Allam 

Dawlat al Kuwayt (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 17818 km^, Magyarorszagnak kb. egyotode. Fekves: Az Arab-obol E-i reszen. 

Szomszedai: Irak (E), Szaiid-Arabia (D). Felszin: Nagy resze siksag, homokdiinekkel boritott 

sivatag; a tengerparton felsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m). 



Nepesseg: Lakossag (1990): 2141000. Eletkor szerint: 0-14: 40,2%; 15-59: 57,6%;60-: 2,2%. 
Nepsiiruseg: 115/km^. Etnikai csoportok: arab 78%; palesztin, egyiptomi, iraki, perzsa, indiai. 
Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallasok: mohamedan (szunnita 72%; siita 20%), kereszteny 4,4%. 
Varosi lakossag: 96%. Fovaros: Al-Kuwayt (Kuvait) (1985): 167768 (A). Varosok (1985): Hawalli 
152402; Jahra 6731 1 ; Ahmadi 23854. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia (sejkseg). Allamfo: Jabar al-Ahmad al-Jabar as-Sabah sejk 
(1977. dec. ota). Kormanyfo: Saad Abdullah as-Salim as-Sabah (1978. febr. ota). Nemzeti unnep: 
febr. 25. 

Gazdasag: Penznem: dinar (kuvaiti dinar) (1993. maj.: 0,29 = 1 USD). GDP (1991): 32,9 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 15492 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 23%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1991): 5. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 17. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 
4,8. Fogyasztoi arvaltozasok (*1991): 24%. Munkaero-megoszlas: kozszolgaltatas 45%; epitkezes 
20%. Export (1991): 1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek. Fobb exportpartnerek: 
Franciao. 16%, Olaszo. 15%, Japan 12%, Nagy-Britannia 11%. Import (1990): 3 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: gep, berendezes, iparcikk, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Japan 25%, Nagy- 
Britannia 25%. Egyesult Allamok 13%, NSZK 10%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1986): 3800 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 499000; egyeb 
gepjarmii: 111000. Fobb kikotok: Mina'al Ahmad, Kuvait. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: 
tv: 2,6; radio: 1,8; telefon: 6,9. Napilap (1988): 233/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam(1991): ferfiak: 72; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 29,0%o. 
Halalozas (1991): 2,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 15,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 319. Egy orvosra juto lakosok: 675. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 71%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

Brit protektoratusbol 1961. jiil. 19-en valik fuggetlenne. 1977 ota Jabar as-Sabah sejk all az orszag 
elen, a kormanyban csaladtagjai tobb posztot kapnak. Partok nincsenek, a politikai elet lassan 
pluralizalodik. A nemzeti tanacs torvenyhozo tagjainak felet az allamfo jeloli ki. Az iraki-irani 
haborii vegen a kuvaiti hajokat amerikai kiseret biztositja az esetleges tamadasok ellen. 1990. aug.- 
ban Irak megszallja, kifosztja az orszagot, a kormany Szaiid-Arabiaba menekul. Babkormany 
kialtja ki a Kuvaiti Koztarsasagot. 1991 elejen 6 heten at folyik az Obol-haborii az ENSZ-ultimatum 
lejartaval, nemzetkozi osszefogassal. A gyozelem utan az emir hazaterhet, palesztinokon torolja meg 
a serelmeket. Egy even belul sikerul eloltani a 640 ego olajkutat, de hatalmas olajtavak maradnak a 
sivatagban. Az okt.-i parlamenti valasztasokon tobb ellenzeki is bekerul a torvenyhozasba. 



LAOSZ 



Laoszi Nepi Demokratikus Koztarsasag 

Sathalamahd Pasathu'paait Pasasim Lao (lao nyelven) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 236800 km^, Magyarorszagnal 2,5-szer nagyobb. Fekves: Az Indokinai- 

felszigeten. Szomszedai: Myanmari Unio, Kina (E), Vietnam (K), Kambodzsa (D), Thaifold (Ny). 

Felszin: E-on erdos hegyvonulatok; delebbre a Mekong- alf old, dombvidek es fennsikok. 

Legmagasabb pont: Phou Bia (2820 m). Legjelentosebb folyo: Mekong. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4186000. Nepsiiruseg:: 18/km^. Etnikai csoportok: lao lum es lao teung 

67%; lao szoung 9%; vietnami, pakisztani, kinai, feher. Nyelvek: lao (hiv.), francia, kinai. Vallasok: 

buddhista 90%, protestans, r. kat. varosi lakossag: 19%. Fovaros: Viangchan (Vientiane) (1985): 

377409. Varosok (*1985): Savannakhet 53000; Pakxe 47000; Luang Prabang 46000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Nouhak Phoumsavan (1992. nov. ota). Kormanyfo: Khamtay 

Siphandone tabornok (1991. aug. ota). Nemzeti unnep: dec. 2. 



Gazdasag: Penznem: kip (1993. maj.: 722,75 = 1 USD). GNP (1990): 848 M USD. GNP/fo (1990): 
200 USD: Gazdasagi novekedes (1980-90): 3,7%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1988): 3,8. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 85%; ipar es kereskedelem 6%. Export (1989): 63 M USD. 
Fobb exportcikkek: fa, energia, rizs, gyapot, onerc, kave, gyanta, opium. Fobb exportpartnerek: 
Szovjetunio, Thaifold, Japan. Import (1989): 197 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, 
kozszuksegleti cikk, energia, jarmii, gep. F6 importpartner: Szovjetunio 42%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat (1986): 10200 km; ebbol burkolt: 2350 km. Gepjarmuvek (1987): 
szemelygepkocsi: 15800; egyeb gepjarmii: 3000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 9. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 49; nok: 52 ev. Szuletes (1991): 37,0%o. 
Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1991): 124,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 369. Egy orvosra juto lakosok: 6495. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 45%. Iskolakotelezettseg. 5 ev. 

A „milli6 elefant hazaja", majd francia gyarmat elere a vietnami es a kambodzsai fordulat utan a 
Patet Lao nemzeti felszabaditasi mozgalom all. Megsziinik a kiralysag, 1975-ben kikialtjak a nepi 
demokratikus koztarsasagot. Szufanuvong herceg az elnok, Kaysone Phonvihane a kormanyfo es a 
partfotitkar. Az egypartrendszerii orszag Vietnammal es Kambodzsaval all szoros szovetsegben. A 
thaifoldi hatarkonfliktusok csak 1988-ban ernek veget. 1989-ben az 1975 utani idoszak elso 
valasztasat tartjak. Az 1991-es alkotmany is leszogezi a kommunistak vezeto szerepet. A korabbi 
kormanyfo az lij allamelnok, aki tabornokot nevez ki a kabinet elere. Phonvihane 1992. nov.-ben 
meghal, de kozvetlen munkatarsai, Nouhak Phoumsavan es Khamtay Siphandone allnak az allam es 
a part elere. 



LENGYELORSZAG 



Lengyel Koztarsasag 

Polska Rzeczpospolita (lengyelul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 312683 km^, Magyarorszagnal tobb mint 3-szor nagyobb. Fekves: Kozep-Europa 

K-i reszeben, a Balti-tenger partjan. Szomszedai: Nemetorszag (Ny), Csehorszag, Szlovakia (D), 

Belorusszia, Litvania, Ukrajna (K). Felszin: E-on es kozepso reszen siksag es alacsony dombvidek 

(Mazuri-tohatsag, Lengyel-alfold); D-en a szileziai medence es hegyvidek (Szudetak, Lengyel- 

kozephegyseg, Karpatok). Legmagasabb pont: Rysy (2499 m). Legjelentosebb folyok: Wisla 

(Visztula), Odra (Odera), Bug. Legnagyobb tavak: Sniardwy-to, Mamry-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 38423000. Eletkor szerint: 0-14: 25,7%; 15-59: 60,2%; 60-: 14,1%. 

Nepsiiruseg: 122/km^. Etnikai csoportok: lengyel 99%; ukran, belorusz, szlovak, cseh, litvan. 

Nyelvek: lengyel (hiv.), ukran, belorusz, nemet. Vallasok: r. kat. 95%, protestans 1%. Varosi 

lakossag: 62%. Fovaros: Warszawa (Varso) (1990): 1655600. Varosok (1990): Lodz 848300; 

Krakow (Krakko) 750500; Wroclaw 643200. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Lech Walesa (1990. dec. ota). Kormanyfo: Hanna Suchocka 

(1992. jiil. ota). Nemzeti unnep: marc. 5. 

Gazdasag: Penznem: zloty (zloty) (1993. maj.: 16578,1 = 1 USD). GDP (1991): 75,5 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 1975 USD. Gazadsagi novekedes (1991): -9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 0,7. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 3,4. Adossag/fo (1991): 1018. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1987): 6. Fogyasztoi arvaltozasok (*1991): 70%. Munkanelkuliseg (1992): 

13,1%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 27%; ipar es kereskedelem 36%. Export (1991): 13 

Mrd USD. Fobb exportcikkek: gep, berendezes, femipari, vegyipari termek, energia, szen, ere, 

elelmiszer. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 25%, Szovjetunio 15%, Nagy-Britannia 7%, Svajc 5%, 

Nagy-Britannia 5%, Cseh-Szlovakia 4%. Import (1990): 8,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep. 



berendezes, energia, vegyipari termek, elelmiszer, fem. Fobb importpartnerek: Szovjetunio 20%, 
NSZK 20%, Olaszo. 8%, Svajc 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 24287 km; ebbol villamositott: 11015 km. Koziiti halozat (1989): 
159000 km. Gepjarmiivek 81989): szemelygepkocsi: 4,77 M; egyeb gepjarmii: 1068000. Fobb 
kikotok: Gdansk, Gdynia, Szczecin. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,9; radio: 3,6; 
telefon: 7,5. Napilap (1988): 217/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam(1991): ferfiak: 69; nok: 77 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 
Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,5%. Csecsemohalandosag (1991): 12,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 144. Egy orvosra juto lakosok: 480. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

Az 1966-ban millenniumat unneplo orszag tobb evszazados szetdaraboltsag utan csak 1918. nov. 10- 
e ota egyseges es fuggetlen. Az 1970-es gdariski sztrajkok miatt az orszagot 1956 ota vezeto 
Wladyslaw Gomulka kenytelen lemondani. Edward Gierek 1976-ban, majd 1980-ban szembesul 
hasonlo megmozdulasokkal. A vezetes egyezmenyt ir ala a munkasok kepviseloivel, koztuk Lech 
Wal^saval. Stanislaw Kania egyeves vezetese utan Wojciech Jaruzelski tabornok nemcsak a part, 
hanem a kormany iranyitasat is atveszi. Rendkivuli allapotot vezet be, felfuggeszti az 1980-ban 
letrejott Szolidaritas szakszervezet miikodeset. A rendkivuli allapot 1983-ban megsziinik, de az 
orszag csak 1986-t61, az amerikai szankciok megsziintevel, az lij IMF-tagsagnak koszonhetoen jut 
kolcsonokhoz. 1987-ben a lakossag nepszavazason valaszthat 2 reformvaltozat kozott; a lassabb 
valtozast fogadja el. Az lijabb sztrajkok miatt lij kormany alakul, Mieczyslaw Rakowski vezetesevel. 
A nemzeti kerekasztal-targyalasokon az lij allami berendezkedesrol allapodnak meg. A Szolidaritast 
hivatalosan is bejegyzik. A valasztasokon a Szolidaritas gyoz, a szejmben az elore megallapitott 
35%-ot toltheti be, a szenatusban 99 hely az ove, 1 pedig fuggetlen kepviseloe. Bar a Szolidaritas 
nem lep be a kormanyba, Tadeusz Mazowiecki miniszterelnok az elso nem kommunista egy 
szocialista orszag kormanyanak elen. Az elorehozott elnokvalasztasokon 1990-ben Walesa gyoz, 
kikialtja a harmadik koztarsasagot. 1991-ben tobb nyugati orszag elengedi a lengyel tartozasok egy 
reszet, megszuntetik a vizumkenyszert. Az elso szabad parlamenti valasztasokra intezmenyesse 
valik a Szolidaritas szakadas: Walesa az Egyetertes Centrumot, Mazowiecki a Demokratikus Uniot 
vezeti. A 65 indulo part kozul egyik sem kap tobbet 12%-nal. Az elso helyen a Demokratikus 
Baloldal Szovetsege vegez. Jan Olszewski alakit otparti kormanyt. A novekvo arak, gazdasagi 
nehezsegek miatt a kormany 1992. jiin.-ban lemond. Csak jiil.-ra all ossze a hetparti lij koalicio 
Hanna Suchocka vezetesevel. Sztrajkok folynak, de az ev vegere eloszor gazdasagi novekedest 
mutatnak ki. A kulfoldi beruhazasok nagysagaban is az orszag a volt szocialista taborban az elre all. 
1993. jan.-ban a lengyel „vaslady" megszavaztatja a szejmmel, hogy a kabinet rendeletekkel 
kormanyoz. Mikozben a tomeges privatizacio mikentjerol folynak a vitak, marc-ban lij 
abortusztorveny lep eletbe, amely szerint a lengyel nok csaladi vagy szocialis okok miatt nem 
szakithatjak meg a terhesseget. 



LESOTHO 



Lesothoi Kiralysag 

Kingdom of Lesotho (angolul) 

Muso oa Lesotho (sesotho nyelven) 

Del-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 30355 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Fekves: A Del-afrikai 

Koztarsasag veszi korul. Felszin: K-en hegyvidek, ENy-on fennsik, D-i resze dombvidek es siksag. 

Legmagasabb pont: Thabana Ntlenyana (3482 m). Legjelentosebb folyo: Orange. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 1771000. Eletkor szerint: 0-14: 42,3%; 15-59: 52,0%; 60-: 5,7%. 



Nepsiiruseg: SS/km^. Etnikai csoportok: sotho 85%; nguni 14%; feher 1%. Nyelvek: angol (hiv.), 

sesotho (hiv.). Vallasok: r. kat. 44%, protestans 42%, torzsi vallasii, mohamedan. Varosi lakossag: 

20%. Fovaros: Maseru (1986): 109382. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: III. Letsie kiraly (1990. maj. ota). Kormanyfo: Ntsu 

Mokhehle (1993. apr. ota). Nemzeti unnep: okt. 4. 

Gazdasag: Penznem: maluti (1993. maj.: 3,16 = 1 USD). GNP (1990): 832 M USD. GNP/fo (1990): 

530 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 1,8%. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 2,14. 

Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 8.6. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 40%. Export 

(1988): 60 M USD. Fobb exportcikkek: gyapjii, gyemant, elo allat. F6 exportpartner: D-afrikai 

Kozt. Import (19889): 500 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, gep, textilia, energia, vegyipari 

termek. F6 importpartner: D-afrikai Kozt. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1983): 1,6 km. Koziiti halozat (1988): 3231 km; ebbol burkolt: 572 km. 

Gepjarmiivek (1983): szemelygepkocsi: 4359; egyeb gepjarmii: 10200. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: radio: 34. Napilap (1988): 10/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 59; nok: 62 ev. szuletes (1991): 37,0%o. 

Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 81,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 672. Egy orvosra juto lakosok: 15728. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 59%. Iskolakotelezettseg: 6-13 eves korig. 

A D-afrikai Koztarsasag teruletebe ekelt kiralysag 1966. okt. 4-e ota fuggetlen, a Nemzetkozosseg 

tagja II. Moshoeshoe kiraly, majd fia uralkodik. 1970-ben a fajuldozes-ellenes Jonathan all a 

kormany elere, de 1986-ban D-afrikai nyomasra kenytelen atadni a vezetest a rendfenntarto erok 

fonokenek, Justin Lekhanyanak. Felfuggesztik az ANC, az Afrikai Nemzeti Kongresszus 

tevekenyseget az orszag teruleten. 1990-ben a D-afrikai valtozasok lattan no a feszultseg. A kiraly 

fia javara lemond a tronrol, 1991-t61 tabornok kerul a kormanyfoi barsonyszekbe. 1993. marc-ban 

a parlamenti valasztasokon jelentos gyozelmet arat a Basutoland Kongresszus Part. Vezetoje, Ntsu 

Mokhehle egykor az ANC-ben toltott be poziciot. A katonak az altala vezetett kormanynak adjak at 

az iranyitast. 



LETTORSZAG 



Lett Koztarsasag 

Latvijas Republika (lett nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 64600 km^, Magyarorszagnak kb. ketharmada. Fekves: Kelet-Europa E-i 

reszeben, a Balti-tenger partjan. Szomszedai: Esztorszag (E), Litvania, Belorusszia (D), Oroszorszag 

(K). Legmagasabb pont: 311 m. Legjelentosebb folyok: Daugava, Venta, Abava. Legnagyobb tavak: 

Usmas-to, Burtnieku-to, Lubanai-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2687000. Nepsiiruseg: 42/km^. Etnikai csoportok: lett 52%; orosz 34%; 

belorusz 4,5%; ukran 3,5%; lengel 2,4%, litvan. Nyelvek: lett (hiv.), orosz. Vallasok: lutheranus 

65%, r. kat. Varosi lakossag. 71%. Fovaros: Riga (1990): 916500. Varosok: Daugavpils 128200; 

Lipaja 114900; Jelgava 75100. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Anatolis Gorbunows (1990. jiin. ota). Kormanyfo: Ivars 

Godmanis (1990. maj. ota). Nemzeti unnep: nov. 18. 

Gazdasag: Penznem: lat. GDP/fo (*1990): 2989 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2400 km. Koziiti halozat (1990): 58600 km; ebbol burkolt: 32500 

km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 241000. F6 kikoto: Riga. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 64; nok: 75 ev. Csecsemohalandosag 

(1989): ll,l%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 60. Egy orvosra juto lakosok: 200. 



A kozepkorban a nemet lovagrend birtokolta terulet kesobb sved, majd a 18. sz.-tol orosz 
fennhatosag ala kerul. 1918 utan onallo allam. Az onallosag 1940-ben, a Voros Hadsereg 
bevonulasaval sziinik meg. Az oroszok aranya a be- es kitelepitesek hatasara 4 evtized alatt a 
lakossag egyharmadara no. 1991-ben Rigaban, majd a hataron szovjet fegyveresek lonek lettekre, 
tobb aldozatot gyaszolnak. Nepszavazas dont az onallosag mellett. A parlament a moszkvai puccsra 
valaszul azonnali hatallyal kihirdeti a fuggetlenseget, betiltja az SZKP-t. A kulfoldi elismeresek 
sorat Gorbacsov nyilatkozata zarja le. Az orszag belep az ENSZ-be, a Helsinki folyamatba, 
megkapja az Egyesult Allamoktol a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt. Az allampolgarsagi 
torveny 16 eves tartozkodast, nyelvismeretet ir elo. Kizarja a kettos allampolgarsagot. 1992. jan.- 
ban megkezdodik a volt szovjet csapatok kivonasa. 



LIBANON 



Libanoni Koztarsasag 

Al-Jumhuriya al-Lubnaniya (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 10400 km^, Magyarorszagnak kb. egykilenced resze. Fekves: A Foldkozi-tenger 

K-i partjan. Szomszedai: Sziria (K), Izrael (D). Felszin: A keskeny parti siksaggal parhuzamos 

hegylancok termekeny folyovolgyet zarnak kozre. Legmagasabb pont: Quarnat as Sawda (3083 m). 

Legjelentosebb folyok: Nahr al Asi (Orontes), Har al Litani (Litani). 

Nepesseg: Lakossag (1989): 2897000. Eletkor szerint: 0-14: 37%; 15-59: 55,1%; 60-: 7,9%. 

Nepsiiruseg: 272 km^. Etnikai csoportok: arab 92%, palesztin, ormeny, cserkesz, Nyelvek: arab 

(hiv.), francia, angol, ormeny, kurd. Vallasok: mohamedan 60% (siita 32%, szunnita 21%, driiz 

7%), kereszteny 40%. Varosi lakossag: 78%. Fovaros: Bejriit (*1988): 1500000; Saida (Sidon) 

38000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Eliasz Hravi (1989. nov. ota). Kormanyfo: Rafik al-Haribi 

(1992. szept. ota). Nemzeti unnep: nov. 22. 

Gazdasag: Penznem: libanoni font (1993. maj.: 1741,01 = 1 USD). GNP (1986): 1,8 Mrd USD. 

GNP/fo (1986): 690 USD. Gazdasagi novekedes (1980-86). 14,4%. Adossagszolgalat a GNP %-aban 

(1987): 0,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 60%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 11%; ipar es 

kereskedelem 79%. Export (1991): 490 M USD. Fobb exportcikkek: elelmiszer, zoldseg, gyumolcs, 

textilia, ekszer, dohany. Fobb exportpartnerek: Szaiid- Arabia 15%, Svajc 12%, Arab Emiratusok 

9%. Import (1991): 3,74 Mrd USD. Fobb importcikkek: ekszereszeti alapanyag, gep, elektromos 

berendezes, textilia, kozlekedesi eszkoz. Fobb importpartnerek: Olaszo. 14%, Sziria 11%, Franciao. 

9%, Nemeto. 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: Koziiti halozat (1987): 7100 km. gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 

300000. Fobb kikotok: Bejriit, Tripoli, Sidon. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,4; radio: 

1,3; telefon: 18,4. Napilap (1986): 211/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 66;n6k: 71 ev. Szuletes (1991): 28,0 %o. 

Halalozas (1991): 7,0 %o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. Csecsemohalandosag (1991): 50,0 %o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 263. Egy orvosra juto lakosok: 771. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 75%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

A francia kormanyzat evei utan 1941. nov. 26-an fuggetlenseget kikialto orszag 1975-t61 anarchiaba 

sullyed. Bar 1976-ban sziriai bekefenntarto erok vonulnak be Bejriitba, a kulonbozo hitvallasii 

miliciak harca 1990-ig folyamatosan tart. 1982-ben izraeli erok foglaljak el Libanon deli reszet, 

azota tobbszor betornek az orszagba. A 80-as evekben 2 allamfot - Basir Dzsemajelt es Eliasz 

Muavadot - gyilkolnak meg. 1988-89-ben egyszerre 2 kormany is miikodik. Az lij elnok Eliasz 

Hravi. 1990-ben alkotmanymodositast fogadnak el, miszerint a muzulmanok es a keresztenyek 



ugyanannyi helyet kapnak a parlamentben. Az elnok tovabbra is maronita kereszteny, a kormanyfo 
szunnita muzulman. Tobb milicia beszunteti a harcot, Omar Karami vezetesevel nemzeti 
egysegkormany alakul. A miliciak egy resze belep a nemzeti hadseregbe, amely behatol D- 
Libanonba. 1991-ben szabadon engedik a nyugati tiiszokat. 1992. maj.-ban az altalanos sztrajk 
miatt a kormany lemond. Rasid Solh az lij kormanyfo. 20 ev szunet utan a nyari parlamenti 
valasztasokat bojkottaljak a maronita keresztenyek, mivel a szir katonak nem vonulnak ki az 
orszagbol. A fundamentalista erok igy jutnak novekvo befolyashoz. Az lij kormanyfo Amerikabol 
jott milliardos, aki jelentos lijjaepitesi tervekkel all a kabinet elere. 



LIBERIA 



Liberiai Koztarsasag 

Republic of Liberia (angolul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 111369 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: Ny-Afrika DNy-i 

partvideken. Szomszedai: Sierra-Leone (Ny), Guinea (E), Elefantcsontpart (K). Felszin: Partvideke 

lagiinas, mocsaras. Az orszag belsejeben tropusi oserdokkel boritott siksag; E-on szavannas felfold. 

Legmagasabb pont: Nimba (1752 m). Legjelentosebb folyok: Saitn Paul, Saint John. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2560000. Eletkor szerint: 0-14: 46,8%; 15-59: 48,3%; 60-: 4,9%. 

Nepsiiruseg: 21,l/km2. Etnikai csoportok: 1 torzs (kpelle, bassa, kru, loma, mandingo, gola, gio, dey, 

gbandi, vai stb.) 95%. Nyelvek: angol (hiv.), afrikai dialektusok. Vallasok: torzsi vallasii 75%, 

mohamedan 15%, protestans, r. kat. Varosi lakossag: 46%. Fovaros: Monrovia (*1990): 350000. 

Varosok (*1986): Gbarnga 30000; Buchanan 24300; Tchien 15000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Amos Sawyer (ideiglenes, 1991. marc. ota). 

Nemzeti unnep: jiil. 26. 

Gazdasag: Penznem: dollar (liberiai dollar) (1993. maj.: 1 = 1 USD). GDP (1990): 1,27 M USD. 

GDP/fo (1990): 1023 USD. Gazdasagi novekedes (1990): -5,3%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1990): 2,7. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 10. Adossag/fo (1990): 531 USD. vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban (1987): 3,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 150%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 82%. Export (1990): 500 M USD. Fobb exportcikkek: vaserc, nyersgumi, kakao, 

gyemant, palmaolaj. Fobb exportpartnerek: NSZK 32%, Egyesult Allamok 20%. Import (1990): 

450 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, energia, elelmiszer, elo allat, vegyipari 

termek, iparcikk. Fobb importpartnerek: NSZK 43%, Egyesult Allamok 20%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 493 km (ipari vasiit). Koziiti halozat (1984): 7670 km; ebbol burkolt: 

734 km. Gepjarmiivek (1983): szemelygepkocsi: 12000; egyeb gepjarmii: 7000. Fobb kikotok: 

Monrovia, Buchanan. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 55; radio: 4,4; telefon: 278. 

Napilap (1987): 9/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 54; nok: 59 ev. Szuletes (1991): 45,0%o. 

Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 124,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 25%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

Az Egyesult Allamokbol visszatelepitett felszabadult rabszolgak allamat 1847. jiil. 26-an hozzak 

letre. 1980-ig politikailag stabil. Akkor Samuel Doe ormester puccsal kerul hatalomra. 1985-ben 

valasztasokon gyoz, az ellenzeki part szekhelyet felgyiijtjak, az ellene iranyulo puccsot leverik. 1990- 

ben Charles Taylor, az elnok korabbi munkatarsa tor gerillak elen a fovaros ellen. Doet 

meggyilkoljak. Prince Johnson is onjelolt elnok. A rivalizalok 1991-ben fegyverszuneti egyezmenyt 

kotnek, atmeneti elnokkent Amos Sawyert fogadjak el. 1992-ben kiujulnak a harcok, a nemzetkozi 

bekefenntartok tehetetlenek, a valasztasokat elhalasztjak. 1993-ban Taylor es a Ny-afrikai csapatok 

kerulnek szembe egymassal, mindket fel az orszag teruletenek letet ellenorzi. 



LIBIA 

Libiai Arab Szocialista Nepi Allam 

Al-Jamahiriya Al-Arabiya Al-Libya 

Al-Shabiya Al-Ishtirakiya (arabul) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1759540 km^, Magyarorszagnal kb. 19-szer nagyobb. Fekves: E-Afrikaban, a 

Foldkozi-tenger partjan. Szomszedai: Tunezia, Algeria (Ny), Niger, Csad (D), Szudan, Egyiptom 

(K). Felszin: Keskeny tengerparti siksag; ettol K-re hegyvidek; D-re a Szaharai-tabla ko-, kavics- es 

agyagsivatagja es homoksivatag. Legmagasabb pont: Daharson Bette (2266 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4546000. Eletkor szerint: 0-14: 45,0%; 15-59: 51,2%; 60-: 3,8%. 

Nepsiiruseg: S/km^. Etnikai csoportok: arab 80%; berber 14%; olasz 5%. Nyelvek: arab (hiv.), 

angol, olasz. Vallasok: mohamedan (szunnita) 98% (allamvallas). Varosi lakossag: 71%. Fovaros: 

Tripoli (1984): 990697. Varosok (1984): Benghazi 485386; Zavia 220075; Misurata 178295. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Moamer el-Kadhafi (1979 ota). Kormanyfo: Abu Zid Omar 

Dourda (1991. ota). Nemzeti unnep: szept. 1. 

Gazdasag: Penznem: dinar (libiai dinar) (1993. maj.: 0,29 = 1 USD). GDP (1991): 28,1 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 5979 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 9,4%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 2,6. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 6,6. Adossag/fo (1991): 891 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1987): 11,1. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 18%; ipar es 

kereskedelem 31%. Export (1990): 10,3 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek, bor, 

zoldseg. Fobb exportpartnerek: Olaszo. 40%, NSZK 20%, Spanyolo. 9%. Import (1990): 5,9 Mrd 

USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, elelmiszer, iparcikk, kozszuksegleti 

cikk, vegyipari termek, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Olaszo. 20%, NSZK 14%, Nagy- 

Britannia 8%, Franciao. 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: (1986): 25674 km. Gepjarmiivek (1982): szemelygepkocsi: 415509; 

egyeb gepjarmii: 334405. Fobb kikotok: Tripoli, Benghazi. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: 

tv: 8; radio: 4. Napilap (1991): 10/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 66; nok: 71 ev. Szuletes (1991): 36,0 

%o. Halalozas (1991): 6,0 %o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 62,0 %o. 

Egy orvosra juto lakosok: 690. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 60%. Iskolakotelezettseg: 7 ev. 

Az 1951. dec. 24-en kiralysagkent fuggetlenne valo korabbi olasz gyarmaton 1969-ben Idrisz kiralyt 

megfosztja tronjatol a Kadhafi ezredes vezetese alatt alio Forradalmi Parancsnoki Tanacs. 1971 ota 

Libia tobb arab es afrikai orszagnak tesz konfoderacios allamalapitasi javaslatot, de ezek a tervek 

nem valnak valora. 1977-ben kikialtjak a Libiai Arab Szocialista Nepi Allamot, amelyben partok 

helyett kozvetlenul a nep lenne hivatott a hatalom gyakorlasara. Kadhafi 1979-t61 a „forradalom 

vezetoje" cimet veszi fel. 1986-ban amerikai repulok bombazzak Tripolit, mivel Kadhafi a 

nemzetkozi terrorizmust segiti. 1989-ben a vegyi fegyvereket keszito allitolagos lij gyar miatti 

vitaban 2 libiai vadaszgepet lonek le amerikaiak. 1990-ben az orszag az Obol-konfliktus idejen 

Irakot tamogatja. 1991-ben felavatjak a vilag legnagyobb „mesterseges folyojat", amely a Szahara 

alatti vizzel akarja Libiat mezogazdasagilag onellatova tenni. A skociai Lockerbie melletti 1988-as 

legikatasztrofa miatt letartoztatasi parancsot tesz kozze az amerikai igazsagszolgaltatas 2 libiai 

ellen. A reszvetelt tagado es a kiadatast elutasito orszag ellen 1992. apr.-ban ENSZ-szankciok 

lepnek eletbe. 



LIECHTENSTEIN 



Liechtensteini Hercegseg 

Furstentum Liechtenstein (nemetul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 160 km^, Magyarorszagnal kb. 580-szor kisebb. Fekves: Ny-Europaban, az Alpok 

kozott. Szomszedai: Svajc (Ny), Ausztria (K). Felszin: A Rajna menti terulet sik, K-en az Alpok 

erdos es alpesi legelokkel boritott lancai. Legmagasabb pont: Naafkopf (2570 m). Legjelentosebb 

folyo: Rhein (Rajna). 

Nepesseg: lakossag (1992): 29386. Eletkor szerint: 0-14: 20,1%; 15-59: 68,3%;60-: 11,6%. 

Nepsiiruseg: 178/km^. Etnikai csoport: aleman 60%; svajci, osztrak, nemet, olasz, jugoszlav, torok. 

Nyelvek: nemet (hiv.), aleman dialektus. Vallasok: r. kat. 86,9%; protestans 8,5%, zsido. Fovaros: 

Vaduz (1990): Schaan 4930; Balzers 3668; Triesen 3377. 

Allamforma: hercegseg. Allamfo: II. Janos Adam (1989. dec. ota). Kormanyfo: Hans Brunhart 

(1989. jiin. ota). Nemzeti unnep: aug. 15. 

Gazdasag: Penznem: franc (svajci frank) (1993. maj.: 1,43 = 1 USD). GNP (1989): 600 M USD. 

GNP/fo (1989): 40368 USD. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 4%; ipar es kereskedelem 54%. 

Export-import: Vamunio Svajccal. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 18,5 km. Koziiti halozat: 250 km. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: radio: 2,9;telefon: 1. Napilap (1989): 577/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuletes (1991): 13,0 %o. Halalozas (1991): 7,0 %o. Nepessegnoveles (1991): 0,6%. 

Csecsemohalandosag (1991): 5,0 %o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 100%. Iskolakotelezettseg. 9 ev. 

A tortenelmet 1342-ig visszavezeto onallo fejedelemseg ma alkotmanyos monarchia. A penz- es 

kulpolitikajaban Svajchoz kotodo orszagban a nok 1986 ota szavazhatnak. 1989-ben meghalt az 

1938 ota uralkodo II. Ferenc Jozsef herceg. Fiat, II. Janos Adamot hercegge koronazzak. 1991-ben 

az orszag hetedik tagkent csatlakozik az EFTA-hoz. Az 1989-es valasztasok ota koalicios kormany 

iranyit. Az 1992. dec.-i nepszavazas igenli az europai gazdasagi terhez valo csatlakozast. 



LITVANIA 



Litvan Koztarsasag 

Lietuvos Respublika (litvan nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 65200 km^, Magyarorszagnak kb. ketharmada. Fekves: K-Europa E-i reszeben, a 

Balti-tenger partjan. Szomszedai: Lettorszag (E), Belorusszia (D, K), Oroszorszag, Lengyelorszag 

(Ny). Legmagasabb pont: 284 m. Legjelentosebb folyok: Nemunas, Neris, Nevezia. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3723000. Nepsiiruseg: 57/km^. Etnikai csoportok: litvan 80%; orosz 

9,4%; lengyel 7%; belorusz 1,7%; ukran. Nyelvek: litvan (hiv.), orosz, lengyel. Vallas: r. kat. Varosi 

lakossag: 69%. Fovaros: Vilnius (1990): 592500. Varosok: Kaunas 430000; Klaipeda 206000, 

SiauHai 148000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Algirdas Brazauskas (1992. nov. ota). Kormanyfo: Adolfas 

Slezevicius (1993. febr. ota). Nemzeti unnep: febr. 16. 

Gazdasag: Penznem: litas. GDP/fo (*1990): 2758 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: (1990): 2010 km. Koziiti halozat (1990): 43100 km; ebbol burkolt: 

34100 km. F6 kikoto: Klaipeda. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,9; radio: 1,2; telefon: 

4,5. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 67; nok: 76 ev. Csecsemohalandosag 

(1989): 10,3 %o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 81. Egy orvosra juto lakosok: 218. 

A kozepkorban jelentos allam a cari birodalom szethullasaval, 1918-ban szerzi vissza onallosagat. 



Az 1939-es Hitler-Sztalin-paktum eredmenyekeppen 1940-ben a Szovjetunio resze, am az orosz 
lakossag aranya a 90-es evekre sem eri el a 10%-ot. A katolikus hagyomanyii koztarsasagban a 80- 
as evek vegere befolyasos szervezette valik a Szajudisz. Az autonomiat kovetelo erok egyesulete 
nyeri az 1990-es valasztasokat is. Az lij parlament kikialtja a Litvan Koztarsasagot, elnokke 
valasztja Vytautas Landsbergis miiveszettorteneszt. Ujabb szovjet csapatok erkeznek, tobb 
osszecsapasra kerul sor. Gorbacsov es a kormany targyalasai eredmeny nelkul vegzodnek. A 
kommunista Part Litvan Demokrata Munkaspartra valtoztatja nevet. 1991-ben a szavazok 90%-a a 
fuggetlensegre adja voksat. A nyugati allamokat kovetoen a moszkvai Allamtanacs is elismeri a 3 
balti allam fuggetlenseget. Az orszagot felveszik az ENSZ-be, bekapcsolodik a Helsinki folyamatba, 
megkapja az Egyesult Allamoktol a legnagyobb kereskedelmi kedvezmenyt. 1992. jan.-ban a lengyel 
kisebbseg vedelmerol szuletik lengyel-litvan szerzodes, amely az atfogo joszomszedsagi egyezmeny 
resze. Tobb kormanyvalsag, aremeles utan nov.-ben a valasztasokon a volt kommunista Algirdas 
Brazauskas gyoz. a parlament elnoke, majd allamfo lesz. 



LUXEMBURG 



Luxemburgi Nagyhercegseg 

Grand-Duche du Luxembourg (franciaul) 

Grossherzogtum Luxemburg (nemetul) 

Grousherzogdem Letzebuerg (luxemburgi nyelven) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 2586,4 km^, Magyarorszagnak kb. 36-od resze. Fekves: Ny-Europaban. 

Szomszedai: Belgium (Ny), Franciaorszag (D), Nemetorszag (K). Felszin: E-on hegyvidek 

(Ardennek, Eifel-hegyseg); D-en a Mosel es Sauer folyo szeles volgyei. Legmagasabb pont: Mont de 

Holdingen (565 m). Legjelentosebb folyok: Mosel, Sauer. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 384400. Eletkor szerint: 0-14: 17,3%; 15-59: 64,5%; 60-: 18,2%. 

Nepsiiruseg: 148/km^. Etnikai csoportok: luxemburgi 73%; portugal, olasz, francia, nemet, belga. 

Nyelvek: francia (hiv.), nemet (hiv.), luxemburgi (hiv.). Vallasok: r. kat. 95%, protestans 2%, zsido. 

Varosi lakossag: 67%. Fovaros: Luxembourg (1989): 74400. Varosok: Esch-sur-Alzette 23890; 

Differdingen (Differdange) 16050; Dudelingen (Dudelange) 14230. 

Allamforma: nagyhercegseg (alkotmanyos monarchia). Allamfo: Janos nagyherceg (1964 ota). 

Kormanyfo: Jacques Santer (1984. jiil. ota). Nemzeti unnep: jiin. 23. 

Gazdasag: Penznem: franc (luxemburgi frank) (1993. maj.: 32,66 = 1 USD). GDP (1991): 14 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 37914 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,7%. Fogyasztoi arvaltozasok 

(1991): 2,7%. Munkanelkuliseg (1991): 1,4%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 1%; ipar es 

kereskedelem 42%. Export-import: Vamunio Belgiummal. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: (1990): 270 km; ebbol villamositott: 162 km. Koziiti halozat (1989): 

5164 km; ebbol autopalya: 78 km. Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi. 183404; egyeb gepjarmu: 

12009. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4; radio: 1,6; telefon: 2,3. Napilap (1989): 

389/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 80 ev. Szuletes (1991): 12,0 

%o. Halalozas (1991): 11,0 %o. Csecsemohalandosag (1991): 7,0 %o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 

75. Egy orvosra juto lakosok: 358. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 100%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1815. jiil. 9-en fuggetlenne valt nagyhercegseg a Nassau-csalad orokletes vezetese alatt all. 

Luxemburg mindvegig az europai integraciot surgeti, ezert kapja meg a lakossag a nemzetkozi 

Karoly-rendet is 1986-ban. A Benelux allamokkal 1987 ota katonai egyuttmiikodesi szerzodes is 

eletbe lep. Nok is teljesithetnek katonai szolgalatot. Az 1989-es valasztasok megerositik Jacques 



Santer keresztenyszocialista politikust a kormany elen. 1991 elso feleben a Kozos Piac luxemburgi 
elnokseg alatt dolgozza ki a Ny-europai integracio menetrendjet. 



MADAGASZKAR 



Madagaszkari Demokratikus Koztarsasag 

Repoblika Demokratika Malagasy (malgas nyelven) 

Republique Democratique de Madagascar (franciaul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 587041 km^, Magyarorszagnal tobb mint 6-szor nagyobb. Fekves: Sziget az 

Indiai-oceanban, Afrika DK-i partja kozeleben. Felszin: A K-i parti siksagbol szavannas fennsik 

emelkedik ki; Ny-on kozephegyseg, a korallszirtekkel szegelyezett Ny-i part menten szeles siksag. 

Legmagasabb pont: Maromokotro (2876 m). Legjelentosebb folyok: Mangoky, Onilahy, Ikopa. 

Legnagyobb to: Alaotra-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 12000000. Nepsiiruseg: 20/km2. Etnikai csoportok: 18 malaj-polinez 

eredetii torzs (merina, betsimisaraka, betsileo stb.) 98%; kinai, indiai, francia. Nyelvek: malgas 

(hiv.), francia (hiv.), hova. Vallasok: torzsi vallasii 47%, r. kat. 25%, protestans 22%, mohamedan 

2%. Varosi lakossag: 25%. Fovaros: Antananarivo (*1990): 802390. Varosok (*1990): Taomasina 

145431; Fianarantsoa 129489; Majunga 121967. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Albert Zafy (1993. marc. ota). Kormanyfo: 1993. apr.-ban nines 

betoltve. Nemzeti unnep: jiin. 26. 

Gazdasag: Penznem: franc (madagaszkari frank) (1993. maj.: 1796,85 = 1 USD).GNP (1990): 2,71 

Mrd USD. GNP/fo (1990): 230 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 0,1%. Adossagszolgalat az 

export %-aban (1990): 47.Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1989): 2,2. Fogyasztoi arvaltozasok 

(1990): 10,8%. Munkanelkuliseg (*1990): 12%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 90%. Export 

(1990): 405 M USD. Fobb exportcikkek: vanilia, kave, fiiszer, cukor, koolajtermek. Fobb 

exportpartnerek: Franciao. 27%, Egyesult Allamok 27%. Import (1990): 671 USD. Fobb 

importcikkek: gep, berendezes, felkesz termek, energia. Fobb importpartnerek: Franciao. 34%, 

Szovjetunio 10%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: (1989): 883 KM. Koziiti halozat (1986): 5000 km; ebbol burkolt: 4774 

km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 42131. Fobb kikotok: Tamatave, Diego-Suarez, 

Majunga. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 92; radio: 8; telefon: 239. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 51; nok: 54 ev. Szuletes (1991): 47,0 

%o. Halalozas (1991): 15,0 %o. Nepessegnovekedes (1991): 3,2%. Csecsemohalandosag (1991): 95,0 

%o. Korhazi agyak (1982): 20800. Orvosok (1985): 1189 (+100 fogorvos). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1987): 53%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

A Franciaorszagtol 1960. jiin. 26-an fuggetlenne valo orszagban 1972. maj.-ban megbukik 

Tsiranana jobboldali kormanya, baloldali tisztek veszik at az iranyitast. Az allam- es kormanyfo 

Richard Ratsimandravnat sikertelen jobboldali puccskiserlet soran meggyilkoljak. Utoda, Didier 

Ratsiraka az ARAMA forradalmi part elen szocialista iranyultsagii allamot rendez be. 1991-t61 tobb 

szazezres tuntetesek zajlanak a fovarosban, tobben eletuket vesztik. Albert Zafy orvos vezetesevel 

ellenkormany alakul. Az 1992. aug.-ban nepszavazassal elfogadott lij alkotmany az elnok hataskoret 

korlatozza. 1993. febr.-ban elnokvalasztasokat tartanak, ahol Albert Zafy folenyesen gyoz 

Ratsirakaval szemben. Maj.-ra parlamenti valasztasokat hirdetnek meg. 



MAGYARORSZAG 



Magyar Koztarsasag 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 93030 km^. Fekves: Kozep-Europaban, a Karpat-medenceben. Szomszedai: 

Szlovakia (E), Ausztria (Ny), Szlovenia, Horvatorszag, Jugoszlavia (D), Romania, Ukrajna (K). 

Felszine: A Duna altal ketteosztott terulet K-i reszen termekeny siksag (Alfold); Ny-on valtozatos 

dombvidek (Dunantiil, kozepso es D-i reszen kozephegyseggel); E-on kozephegyseg. Legmagasabb 

pont: Kekes (1014 m). Legjelentosebb folyok: Duna, Tisza, Drava. Legnagyobb tavak: Balaton, 

Velencei-to, Ferto-to. 

Nepesseg: Lakossag (1992): 10337236. Eletkor szerint: 0-14: 19,4%; 15-59: 61,4%; 60-: 19,2%. 

Nepsiiruseg: lll,l/km2. Etnikai csoportok: magyar 97,7%, cigany 1,4%; nemet 0,3%; szlovak 

0,1%; horvat 0,1%; roman 0,1%. Nyelv: magyar. Vallasok: r. kat., protestans, zsido, gorogkeleti. 

Varosi lakossag: 62,6%. Fovaros: Budapest (1992): 2015955. Varosok (1992): Debrecen 216137; 

Miskolc 192355; Szeged 177679; Pecs 170542; Gyor 130293. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Goncz Arpad (1990. aug. ota). Kormanyfo: Antall Jozsef (1990. 

maj. ota). Nemzeti unnep: marc. 15., okt. 23. 

Gazdasag: Penznem: forint (1993. maj.: 87,83 = 1 USD). GDP (1992): 35,4 Mrd USD. GDP/fo 

(1992): 3400 USD. Gazdasagi novekedes (1992): -4—6%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1992): 

12,2. Adossagszolgalat a konvertibilis elszamolasii export %-aban (1992): 40,3. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1987): 5,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1992): 23,0%. Munkanelkuliseg (1992): 12,3%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 13,5%; ipar es kereskedelem 42,3%. Export (1992): 10,7 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: elelmiszer, gyogyszer, hengerelt acel, aluminiumtermek, miianyag 

alapanyag, felkesz es kesztermek, koolajszarmazek, gep, berendezes, elektromos es hiradastechnikai 

eszkozok, autobusz, epitoanyag, ruhanemii, lakastextil. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 28%, 

Olaszo. 10%. Import (1992): 11,1 Mrd USD. Fobb importcikkek: fiitoanyag, ipari nyersanyag es 

felkesz termek, gep, kozszuksegleti cikk, takarmany. Fobb importpartnerek: Nemeto. 24%, 

Szovjetunio utodallamai 17%, Ausztria 14%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1992): 8038 km; ebbol villamositott: 2247 km. Koziiti halozat (1991): 

157043 km; orszagos lithalozat: 29894 km; ebbol burkolt: 29324 km; ebbol autopalya (1991): 269 

km. Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi (magantul.): 2052891; egyeb gepjarmii: 252405. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,4; radio: 1,6; TELEFON: 5,2. Napilap (1990): 

233/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 60,5; nok: 73,8 6v. Szuletes (1992): 

ll,7%o. Halalozas (1992): 14,2%o. Nepessegnovekedes (1980-92): -3,7%. Csecsemohalandosag 

(1992): 14,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 99. Egy orvosra juto lakosok: 292. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): a 15 evesnel idosebb nepesseg 78,1 %-a vegezte el az altalanos 

iskolat. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 



MAKEDONIA 



Makedon Koztarsasag 

Republika Makedonija (makedon es szerbhorvat nyelven) 

Delkelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 25713 km^, Magyarorszag egyharmadanal kisebb. Szomszedai: Albania (Ny), 

Gorogorszag (DK, D), Bulgaria (K), Jugoszlavia (E). Felszin: Tiilnyomoreszt hegyvidek; a 

hegylancok kisebb medenceket zarnak kozre. Legmagasabb pont: Titov (2747 m). Legjelentosebb 

folyok: Vardar, Crna, Bregalnica. Legnagyobb tavak: Ohridi-to, Preszpa-to. 

Nepesseg: Lakossag (1989): 2111000. Nepsiiruseg: 82/km^. Etnikai csoportok: makedon 67%; alban 

20%; torok 4,5%; szerb 2,3%; cigany 2,3%. Nyelvek: makedon (hiv.), szerbhorvat (hiv.), alban. 



torok. Vallasok: gorogkeleti, mohamedan. Fovaros (1989): Skopje 505000. Varosok (1981): Bitola 

80100; Prilep 63600; Kumanovo 63200. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Kiro Gligorow (1990 ota). Kormanyfo: Branko Crvenkovski 

(1992. szept. Ota). 

Gazdasag: Penznem: dinar (makedon dinar). GDP/fo (1990): 1400 USD. 

A masodik balkani haboriit lezaro bukaresti bekemegallapodasban Gorogorszag es Szerbia osztozik 

Makedonia nagy reszen, Bulgaria nem kapja meg a korabban a szerbekkel kialkudott reszt, csak 

ennel kisebbet. Ezt a rendezest mindket vilaghaborii soran ketsegbe vonjak. A jugoszlav 

tagkoztarsasagban az 1991-es nepszavazason a voksolok 74%-a a fuggetlenseget surgeti. A lakossag 

negyedet kitevo alban kisebbseg bojkottalja a szavazast. Kikialtjak a makedon allamot, erre az 

albanok sajat nepszavazas utanl992. apr.-ban az Illir Alban Autonom Koztarsasagot proklamaljak. 

Az alban-makedon hataron kisebb incidensek zajlanak. Gorogorszag a nemzetkozi forumokon 1993 

elejeig sikeresen akadalyozza Makedonia elismereset. A gorogorszagi makedon terulet miatt 

nevvaltoztatast surget, de nem szuletik kompromisszum. Apr.-ban az orszag az ENSZ tagja lesz, 

kesobbi nevkiigazitas feltetelezesevel. 



MALAWI 



Malawi Koztarsasag 

Republic of Malawi (angolul) 

Mfuko La Malawi (csicseva nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 118484 km^, Magyarorszagnal kb. egynegyed resszel nagyobb. Fekves: K-Afrika 

D-i reszen. Szomszedai: Zambia (Ny), Mozambik (D), Tanzania (E). Felszin: A Malawi (Nyasza)-t6 

Ny-i partjan 1000-2500 m magas magasfold. D-en siksag, dombsag, alacsony hegyvidek. 

Legmagasabb pont: Sapitwa (3001 m). Legjelentosebb folyo: Shire. Legnagyobb tavak: Malawi 

(Nyasza)-t6, Chilwa-to, Malombe-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 8504000. Eletkor szerint: 0-14: 47,8%; 15-59: 48,0%; 60-: 4,2%. 

Nepsiiruseg: 68/km2. Etnikai csoportok: bantu (cseva, nyanja, lomwe, sena) 99%; keverek, feher. 

Nyelvek: angol (hiv.), csicseva (hiv.), nyanja, tumbuka, yao. Vallasok: torzsi vallasii 60%, r. kat. 

20%, protestans 10%, mohamedan 10%. Varosi lakossag: 12%. Fovaros: Lilongwe (1987): 233973. 

Varosok (1987): Blantyre 331588; Mzuzu 44238; Zomba 42878. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Hastings Kamuzu Banda (1964 ota). Nemzeti 

unnep: jiil. 6. 

Gazdasag: Penznem: kwacha (1993. maj.: 4,21 = 1 USD). GDP (1991): 2,05 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 238 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 3,2. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 13,2. Adossag/fo (1991): 177 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1989): 1,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 10%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 43%; ipar es kereskedelem 23%. Export (1990): 412 M USD. Fobb exportcikkek: 

dohany, tea, cukor, foldimogyoro. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 18%, Japan 13%, NSZK 

12%. Import (1990): 576 M USD. Fobb importcikkek: iparcikk, elelmiszer, gyogyszer. Fobb 

importpartnerek: D-afrikai Kozt. 32%, Nagy-Britannia 21%, Japan 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1983): 768 km. Koziiti halozat (1988): 7947 km; ebbol burkolt: 2267 

km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 14911; egyeb gepjarmii: 15643. hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: radio: 4,3; telefon: 172. Napilap (1985): 5/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 48; nok: 51 ev. Szuletes (1991): 52,0%o. 

Halalozas (1991): 18,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,4%. Csecsemohalandosag (1991): 136,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 627. Egy orvosra juto lakosok: 27094. 



Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 25%. 

A korabbi Nyaszafold 1964. jiil. 6-an valtoztatja meg nevet, amikor a Nemzetkozosseg tagjakent 
fuggetlenne valik. Az egypartrendszerii orszagban egy szemely, Kamuzu Banda tartja kezeben a 
vezeto allami posztok mellett a Malawi Kongresszus Part iranyitasat is. Az elnok 1992. jan.-ban 
allamminisztert vesz maga melle, de kitart az egypartrendszer mellett. A szamiizetesbol hazatero 
szakszervezeti vezetot, Chakufwa Chihanat marc-ban letartoztatja. Apr.-ban feloszlatja a 
parlamentet, siilyos zavargasok kozepette ir ki lij valasztasokat. A nemzetkozi segelyek leallnak, a 
jiin.-i valasztasokon Banda parhivei gyoznek. 



MALAYSIA 



Malaj Allamszovetseg 

Persekutan Tanah Malaysia (malajul) 

Federation of Malaysia (angolul) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 329758 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer nagyobb. Fekves: A Malaj -felszigeten, 

a kornyezo szigeteken es Borneo sziget E-i partjan. Szomszedai: Thaifold (E), Indonezia (D). 

Felszin: A Malaj-felszigeten; Ny-on a tengerparttal parhuzamos hegyvidek. Borneo szigeten: K-en a 

tengerparton mocsaras siksag, beljebb dombvidek es tropusi erdovel boritott hegyseg. 

Legmagasabb pont: Kinabalu (4101 m). Legjelentosebb folyok: Pahang, Perak, Rajang. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 17752000. Eletkor szerint: 0-14: 27,8%; 15-59: 56,7%; 60-: 5,5%. 

Nepsiiruseg: 53/km2. Etnikai csoportok: malaj 61%; kinai 31%; indiai, pakisztani 7%; dajak. 

Nyelvek: malaj (hiv.), angol (hiv.), kinai, tamil, iban. Valasok: mohamedan (allamvallas), hindu, 

buddhista, konfucianus, r. kat., torzsi vallasii. Varosi lakossag: 43%. Fovaros: Kuala Lumpur 

(1980): 937875. Varosok (1980): Ipoh 300727; Bandaraya Tanjung (Georgetown) 250578; Johor 

Bharu 249880. 

Allamforma: monarchikus allamszovetseg. Allamfo: Azlan Muhibuddin sah (1989. marc. ota). 

Kormanyfo: Datuk Seri Mahathir bin Mohamed (1981. jiil. ota). Nemzeti unnep: aug. 31. 

Gazdasag: Penznem: ringgit (1993. maj.: 2,57 = 1 USD). GDP (1991): 47,2 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 2658 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 8,9. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 10,9. Adossag/fo (1990): 1036 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1990): 3,9. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 4,4%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 21%; ipar es kereskedelem 22%. Export (1991): 34 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

elektronikai es elektromos gep, koolajtermek, fa, faaru, palmaolaj, gumi. Fobb exportpartnerek: 

Szingapiir 23%, Egyesult Allamok 17%, Japan 16%. Import (1991): 34 Mrd USD. Fobb 

importcikkek: gep, jarmii, fem, iparcikk, elelmiszer, dohany, tartos fogyasztasi cikk. Fobb 

importpartnerek: Japan 26%, Egyesult Allamok 15%, Szingapiir 15%. 

Kozlekedes: Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 1,5 M; egyeb gepjarmii: 338000. Fobb kikotok: 

Georgetown, Kelang, Melaka. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 7; radio: 2,4; telefon: 11. 

Napilap (1989): 145/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 65; nok: 70 ev. Szuletes (1991): 30,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 29,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 442. Egy orvosra juto lakosok: 2700. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 80%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 

Az 1963. szept. 16-an a Nemzetkozosseg tagjakent fuggetlenne valo foderativ koztarsasagbol 1965- 

ben Szingapiir megegyezessel kivalik. A monarchiaban a 9 szovetseges malaj allam szultanjai kozul 

otevenkent valasztanak kiralyt. Mahathir Mohamed kormanyfo 1981 ota „Keletre nezz" jelszavaval 

D-Korea gazdasagi fejlodeset akarja megismetelni, nem sikertelenul. A nyersanyagokban gazdag 



orszagban a 80-as evek kozepen fundamentalista zavargasokban tobben meghalnak. Kabitoszer- 
csempeszet miatt mar tobbeket vegeztek ki. Heves belpolitikai harcok utan a kormanyfo UMNO 
partja nyeri az 1991-es valasztasokat is. 1993. febr.-ban a 9 szultan elfogadja, hogy lemond bizonyos 
elojogairol, igy a jovoben rajuk is vonatkoznak a torvenyek. 



MALDIV-SZIGETEK 



Maldiv Koztarsasag 

Divehi Jumhuriya (divehi nyelven) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 298 km^, Magyarorszagnal kb. 312-szer kisebb. Fekves: 1196 korallszigetbol alio 

szigetcsoport az Indiai-oceanban, Indiatol DNy-ra. Felszin: Sik. Legmagasabb pont: 24 m. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 214139. Eletkor szerint: 0-14: 44,4%; 15-59: 51,7%;60-: 3,9%. 

Nepsiiruseg: 710/km^. Etnikai csoportok: malaj, szingalez, arab. Nyelvek: divehi (hiv.), angol. 

Vallasok: mohamedan (szunnita) (allamvallas). Varosi lakossag. 20%. Fovaros: Male (1990): 56060. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Maumun Abdul Gajum (1978. nov. ota). Nemzeti 

unnep: jiil. 26. 

Gazdasag: Penznem: rufiya (maldiv riipia) (1993. maj.: 12,02 = 1 USD). GNP (1990): 96 M USD. 

GNP/fo (1990): 450 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): 3,2%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag es ipar 80%. Export (1988): 106 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, 

kozszuksegleti cikk, energia, gep. Fobb importpartnerek: Szingapiir, Japan, Sri Lanka. 

Kozlekedes: Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 623. F6 kikoto: Male Atoll. Hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: radio: 8; telefon: 60. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 61; nok: 65 ev. Szuletes (1991): 47,0%o. 

Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,7%. Csecsemohalandosag (1991): 72,0%o. 

Korhazi agyak (1987): 4 korhaz. Orvosok (1987): 7 (+1 fogorvos). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 93%. 

Az 1965. jiil. 26-an Nagy-Britanniatol fuggetlenne valo szigeteken 1968-ban kikialtjak a 

koztarsasagot. Az orszag az el nem kotelezett mozgalom tagja. Az elnoki koztarsasagban 1978 ota 

Abdul Gajum partok nelkul iranyit, utoljara 1988-ban valasztjak lijra. A kulfoldi zsoldosok 

puccskiserletet akkor indiai csapatok hiusitjak meg. 



MALI 



Mali Koztarsasag 
Republique du Mali (franciaul) 
Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1240142 km^, Magyarorszagnal kb. 13-szor nagyobb. Fekves: Ny-Afrika 
belsejeben. Szomszedai: Mauritania, Szenegal (Ny), Guinea, Elefantcsontpart, Burkina Faso (D), 
Niger (K), Algeria (E). Felszin: E-i resze a Szaharahoz tartozo homok- es kosivatag; delebbre 
sztyepp- es szavannaovezet. DNy-on fennsik valasztja el a Niger arteruletet a Szenegal medencejetol. 
Legmagasabb pont: Hombori Tondo (1155 m). Legjelentosebb folyok: Niger, Szenegal. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 8461000. Eletkor szerint: 0-14: 46%; 15-59: 49,4%; 60-: 4,6%. 
Nepsiiruseg: 7/km^. Etnikai csoportok: mande (bambara 60%, szoninke, malinke, dogon), fulbe, 
szonghai, szenufo, tuareg. Nyelvek: francia (hiv.), bambara, szongal, arab, ful. Vallasok: 
mohamedan (szunnita) 90%, torzsi vallasii 9%, kereszteny. Varosi lakossag: 19%. Fovaros: 



Bamako (*1984): 740000 (A). Varosok (*1984): Segou 99000; Mopti 78000; Sikasso 70000. 
Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Alpha Umar Konare (1992. apr. ota). Kormanyfo: 1993. apr.- 
ban nines betoltve. Nemzeti unnep: szept. 22. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 
(1990): 2,3 Mrd USD. GNP/fo (1991): 270 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): 3,8%. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 11,5. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1988): 2,4. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 72%; ipar es kereskedelem 12%. Export (1990): 347 M USD. 
Fobb exportcikkek: gyapot, foldimogyoro, elo allat, hal. Fobb exportpartnerek: Franciao. 25%, 
Egyesult Allamok, elefantcsontpart. Import (1990): 640 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, 
elelmiszer, textflia, energia, vegyipari termek, gyogyszer. Fobb importpartnerek: Franciao. 22%, 
Elefantcsontpart 17%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 642 km. Koziiti halozat (1985): 15700 km. Gepjarmuvek (1985): 
szemelygepkocsi: 23209; egyeb gepjarmii: 6802. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 53; 
telefon: 527. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 45; nok: 47 ev. Szuletes (1991): 51,0%o. 
Halalozas (1991): 21,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 114,0%o. 
Korhazi agyak (1983): 4215. Orvosok (1983): 283. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 25%. Iskolakotelezettseg. 9 ev. 

A Franciaorszagtol eloszor Szenegallal egyutt, majd kulon fuggetlenne valo orszag 1960. szept. 22- 
en kialtja ki a koztarsasagot. A nem kapitalista fejlodest hirdeto elnokot 1968-ban tisztek dontik 
meg. Az akkor hadnagy, kesobb tabornok Moussa Traore elnokkent, majd kormanyfokent es az 
egyetlen part elnokekent is vezeti az orszagot. Tobb szavazason is gyakorlatilag 100%-ot kap. 1991- 
ben utcai tuntetesek folynak, tobb szaz halalos aldozatot siratnak. 1992. jan.-ban lij alkotmanyt 
fogadnak el, amely tobbpartrendszert hirdet, a fajok, vallasok egyenloseget. A marc.-i parlamenti 
valasztasokon a Demokratikus Szovetseg gyoz. Az lij kormany nemzeti paktumot ir ala apr.-ban a 2 
eve folyamatosan harcolo tuaregekkel. Az elnokvalasztasokat is az ADEMA part jeloltje nyeri, aki 
mas partok kepviseloit is beveszi az lij kormanyba. 1993. febr.-ban Traoret 3 korabbi katonai 
vezetovel egyutt halalra itelik. A kormany 1993. apr.-ban az altalanos zavargasok miatt lemond. 



MALTA 



Maltai Koztarsasag 

Repubblika ta'Malta (maltai nyelven) 

Republic of Malta (angolul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 315,6 km^, Magyarorszagnal 300-szor kisebb. Fekves: 3 sziget (Malta, Comino, 

Gozo) D-Europaban, a Foldkozi-tengerben. Felszin: Kopar, sziklas. Folyo nines. Legmagasabb 

pont: 253 m. 

Nepesseg: Lakossag ((1991): 358000. Eletkor szerint: 0-14: 23,6%; 15-59: 61,8%; 60-: 14,6%. 

Nepsiiruseg: 1134/km2. Etnikai csoportok: maltai (arabok es olaszok leszarmazottai), angol. 

Nyelvek: maltai (hiv.), angol (hiv.), olasz. Vallasok: r. kat. 98%, protestans. Varosi lakossag: 94%. 

Fovaros: Valetta (1989): 9196. Varosok (1985): Birkirkara 20963; Qormi 19092; Il-Hamrun 13677. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Vincent Tabone (1989. apr. ota). Kormanyfo: Fenech Adami 

(1987. maj. ota). Nemzeti unnep: szept. 21. 

Gazdasag: Penznem: pound (maltai font) (1993. maj.: 0,36 = 1 USD). GNP (1990): 2,34 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 6610 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): 2,5%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban 

(1990): 1,3. Fogyasztoi arvaltozasok 2,4%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 2%; ipar 24%. 

Export (1989): 972 M USD. Fobb exportcikkek: textflia, elelmiszer, dohany, virag, zoldseg. Fobb 



exportpartnerek: Olaszo. 30%, NSZK 23%, Nagy Britannia 11%. Import (1989): 1,7 Mrd USD. 
Fobb importcikkek: kozszuksegleti cikk, gep, elelmiszer, energia, vegyipari termek. Fobb 
importpartnerek: Olaszo. 30%, Nagy-Britannia 16%, NSZK 14%, Egyesult Allamok 4%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat (1990): 1405 km. Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi: 97609; egyeb 
gepjarmii: 18514. F6 kikoto: Valetta. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,6; radio: 3,3; 
telefon: 2,1. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1990): 0,6%. Csecsemohalandosag (1991): 7,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 108. Egy orvosra juto lakosok: 489. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1988): 90%. Iskolakotelezettseg: 16 eves korig. 

Az 1964. szept. 21-en fuggetlenne valo, korabbi brit ellenorzesii terulet 1974-t61 a Nemzetkozosseg 
tagja. 1971-t61 a munkasparti vezetok el nem kotelezett politikat hirdetnek, bezaratjak a brit 
tamaszpontot. 1987-ben az ellenzeki Nacionalista Part gyoz. Vezetoje, Fenech Adami alakit 
kormanyt. 1988-ban a szigetrol 190 eve eliizott Maltai Lovagrend Romaban valaszt lij vezetot. 1990- 
ben az orszag jelentkezik a Kozos Piacba. A kormanyfo es partja megnyeri az 1992. febr.-i 
valasztasokat is. 



MAROKKO 



Marokkoi Kiralysag 

Al-Mamlakah al-Maghrebia (arabul) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 458730 km^, Magyarorszagnal majdnem 5-sz6r nagyobb. Fekves: E-Afrika Ny-i 

reszen, a Foldkozi-tenger es az Atlanti-ocean partjan. Szomszedai: Algeria (K), Nyugat-Szahara (D). 

Felszin: Nagy reszen az Atlasz-hegyseg vonulatai es az altaluk kozrezart fennsikok; csak a 

partvideken van keskeny siksag. Legmagasabb pont: Toubkal (4165 m). Legjelentosebb folyok: 

Moulouya, Sebou, Rbia. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 25091000. Eletkor szerint: 0-14: 41,2%; 15-59: 53,7%; 60-: 5,1%. 

Nepsiiruseg: 54/km2. Etnikai csoportok: berber 40%; arab 20%; keverek, francia, spanyol, olasz. 

Nyelvek: arab (hiv.), berber, francia, spanyol. Vallasok: mohamedan (szunnita 98% - allamvallas), 

r. kat., zsido. Varosi lakossag: 48%. Fovaros: Rabat (1987): 1287000. Varosok (1987): Casablanca 

2904000; Marrakech 1425000; Fes (Fez) 933000. 

Allamforma: orokletes monarchia. Allamfo: II. Hasszan kiraly (1961 ota). Kormanyfo: Mohamed 

Karim Lamrani (1992. aug. ota). Nemzeti unnep: marc. 3., aug. 14. 

Gazdasag: Penznem: marokkoi dirham (1993. maj.: 8,89 = 1 USD). GDP (1991): 26,3 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 1017 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3,3%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 6,4. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 28,3. Adossag/fo (1991): 813 USD. Vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban (1990): 5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 9,5%. Munkanelkuliseg (1990): 

15,8%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 50%; ipar 15%. Export (1990): 4,2 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: felkesz termek, elelmiszer, fogyasztasi cikk, energia. Fobb exportpartnerek: 

Franciao. 32%, Spanyolo. 8%, NSZK 7%, Olaszo. 7%. Import (1990): 6,9 Mrd USD. Fobb 

importcikkek: gep, berendezes, felkesz termek, energia, nyersanyag, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Franciao. 27%, Spanyolo. 8%, Egyesult Allamok 8%, NSZK 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 1893 km; ebbol villamositott: 974 km. Koziiti halozat (1989): 

59452 km; ebbol burkolt: 29141 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 634431; egyeb 

gepjarmii: 272393. Fobb kikotok: Tanger, Casablanca, Kenitra. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 21; radio: 5,4; telefon: 68. Napilap (1988): 12/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 63; nok: 66 ev. Szuletes (1991): 30,0%o. 



Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1991): 76,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 918. Egy orvosra juto lakosok: 4873. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1985): 35%. Iskolakotelezettseg: 7-14 eves korig. 

Az 1956. marc. 2-an - francia es nemzetkozi ellenorzesii teruleten - fuggetlenne valo orszagban 1961 
ota II. Hasszan uralkodik. A 70-es evekben tobb merenyletet kiserelnek meg ellene. 1975-ben a 
kiraly „z61d menetet" indit a korabban fegyveres erovel bekebelezett Ny-Szahara jelkepes 
elfoglalasara. A terulet fuggetlensege azota is vitatema az arabkozi es a nemzetkozi ertekezleteken. 
A kiraly utoljara 1993 vegere hirdet meg nepszavazast. II. Hasszan keresi a kapcsolatokat a fejlett 
vilaggal; az arab eliteles ellenere 1986-ban vendegul latja az izraeli kormanyfot, 1987-ben 
jelentkezik a Kozos Piacba, 1990-ben Irakkal szemben a Nyugat melle all. Ugyanakkor 1987-ben 
megprobalja elfoglalni a 2 spanyol enklavevarost, Ceutat es Melillat, vedelmi vonalakat epittet. 
1991-ben az altalanos sztrajk miatt tobb szocialis eredmenyt jelent be. 1992. maj.-ban az ellenzek 
Demokrata Blokk neven partot alapit. Szept.-ben nepszavazas fogadja el az lij pluralista 
alkotmanyt, majd atmeneti kormany lep hivatalba. A valasztasokat 1993. jiin.-ra hirdetik meg. 



MARSHALL-SZIGETEK 



Marshall-szigetek Koztarsasag 

Republic of the Marshall Islands (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 181 km^. Fekves: Ket lancban (Ratak- es Ralik-szigetek) szetszortan elhelyezkedo 

kisebb es nagyobb szigetekbol alio csoport a Csendes-ocean Ny-i reszeben. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 43400. Nepsiiruseg: 240/km2. Etnikai csoportok: mikroneziai, amerikai 

feher. Nyelvek: angol (hiv.), mikronez dialektusok. Vallasok: r. kat., protestans. Fovaros: Uliga 

(7600). Varosok: Ebeye, Jalnit. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Amata Kabua (1990. dec. ota.) 

A 2 vilaghaborii kozott Japan kormanyozta korabbi nemet gyarmaton 1946 utan az Egyesult 

Allamok gyamsagi jogokat elvez. Tobb sziget a 80-as evek kozepen tarsult statust kap, eszerint 

Washingtonbol iranyitjak a szigetek vedelmet, cserebe az autonom kormanyok penzugyi tamogatast 

kapnak. 1990-ben megsziinik a gyamsagi jog. A fuggetlenne valo szigetek 1991-t61 az ENSZ-ben is 

helyet kapnak. 



MAURITANIA 



Mauritaniai Iszlam Koztarsasag 

Al Jumhuriya al Islamiya al Muritaniya (arabul) 

Repubhque Islamique de Mauritanie (franciaul) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 1030700 km^, Magyarorszagnal kb. 11-szer nagyobb. Fekves: E-Afrika Ny-i 

reszen. Szomszedai: Algeria, Mali (K), Szenegal (D), Nyugat-Szahara (E, Ny). Felszin: Nagy reszet a 

Szahara foglalja el (Ny-i felen agyagos, homokos siksag, K-i reszen kopar meszkofennsik); DNy-on 

sztyeppes, szavannas medencek es a Szenegal alfoldje. Legmagasabb pont: Kedia d'Idjil (917 m). 

Legjelentosebb folyo: Szenegal. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1969000 (30% nomad). Eletkor szerint: 0-14: 46,4%; 15-59: 49,0%; 

60-: 4,6%. Nepsiiruseg: 2/km2. Etnikai csoportok: berber-arab keverek 81%; fekete (tukulor 8%, 

fulaui 5%, bambara, szoninke, volof). Nyelvek: arab (hiv.), francia (hiv.), szudani nyelvek, berber. 



ful. Vallas: mohamedan (szunnita 99% - allamvallas). Varosi lakossag: 47%. Fovaros: Nouakchott 
(*1986): 450000. Varosok (*1986); Nouadhibou (Port Etienne) 24400; Zouerate 22000; Kaedi 20000. 
Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mauja Uld Szid Ahmed Taja (1984. apr. ota). Kormanyfo: Szidi 
Mohamed Uld Bubakar (1992. apr. ota). Nemzeti unnep: nov. 28. 

Gazdasag: Penznem: ouguiya (1993. maj.: 114,24 = 1 USD). GNP (1990): 987 M USD. GNP/fo 
(1990): 500 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 0,6%. Adossagszolgalat az export %-aban 
(1990): 14. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1987): 4,2. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 
47%; ipar es kereskedelem 14%. Export (1990): 468 M USD. Fobb exportcikkek: vaserc, hal, elo 
allat, gumi, so. Fobb exportpartnerek: Olaszo. 26%, Franciao. 21%, Japan 20%. Import (1990): 248 
M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, epitoanyag. Fobb importpartnerek: Franciao. 
29%, Spanyolo. 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 652 km. Koziiti halozat (1983): 8900 km. Gepjarmiivek (1985): 
szemelygepkocsi: 15017; egyeb gepjarmii: 2188. Fobb kikotok: Mouadhibou, Nouakchott. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 7,8. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 44; nok: 50 ev. Szuletes (1991): 49,0%o. 
Halalozas (1991): 19,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 94,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1217. Egy orvosra juto lakosok: 10128. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 30%. Iskolakotelezettseg: 6-14 eves korig. 

Az 1960. nov. 28-an Franciaorszagtol fuggetlenne valo orszagban eleinte egypartrendszert vezetnek 
be, majd az 1978-as puces utan megszuntetik a partokat, parlamentet. Az 1984-es puccsal Ahmed 
Taja ezredes jut hatalomra. A katonai tanacs vezette orszag 1989-ben hatarvitat folytat Szenegallal, 
kolcsonosen hazakuldik a vendegmunkasokat. Az 1991-es alkotmany bevezeti a tobbpartrendszert, 
meghirdeti az iszlam koztarsasagot. 1992. jan.-ban Ahmed Taj at altalanos valasztasok erositik meg 
hivatalaban. Marc-ban a parlamenti valasztasokon a republikanusok gyoznek. 



MAURITIUS 



Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 2040 km^, Magyarorszagnal kb. 46-szor kisebb. Fekves: Szigetek az Indiai- 

oceanban, K-Afrika D-i reszenel. Felszin: Mauritius: vulkanikus eredetii, tropusi erdokkel boritott 

sziget; a tengerparton siksag, a sziget belsejeben fennsik es hegyvidek. A hozza tartozo tobbi sziget: 

korallsziget. Legmagasabb pont: Piton de la Petite Riviere Noire (826 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1074000. Eletkor szerint: 0-14: 36,4%; 15-59: 57,2%; 60-: 6,4%. 

Nepsiiruseg: 524/km^. Etnikai csoportok: indiai szarmazasii 66%; kreol 29%; kinai 3%; feher. 

Nyelvek: angol (hiv.), kreol-francia, hindi, urdu, kinai. Vallasok: hindu 52%, kereszteny 26%, 

mohamedan 16%, protestans 3%, buddhista 0,6%. Varosi lakossag: 41%. Fovaros: Port Louis 

(1989): 141870. Varosok (1989): Beau Bassin-Rose Hill 94236; Quatre Borness 67759; Curepipe 

66704. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: Cassam Uteem (1992. jiil. ota). Kormanyfo: 

Aneerood Jugnaulth (1982. jiin. ota). 

Gazdasag: Penznem: rupee (mauritiusi riipia) (1993. maj.: 16,66 = 1 USD). GNP (1990): 2,4 Mrd 

USD. GNP/fo (1990): 2250 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 0,6%. Adossagszolgalat az export 

%-aban (1990): 8,7. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1987): 4,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 

7%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 20%; ipar es kereskedelem 38%. Export (1990): 1,2 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: cukor, textilia, hal, tea. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 36%, 

Franciao. 23%. Egyesult Allamok 10%. Import (1990): 1,6 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, 

energia, gep, berendezes. Fobb importpartnerek: Franciao. 12%, Egyesult Allamok 12%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1989): 1701 km; ebbol autopalya: 29 km. Gepjarmiivek (1990): 



szemelygepkocsi: 29401; egyeb gepjarmii: 14005. F6 kikoto: Port Louis. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: tv: 8,2; radio: 4,2; telefon: 15. Napilap (1989): 75/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 66; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 19,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,3%. Csecsemohalandosag (1991): 20,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 364. Egy orvosra juto lakosok: 1183. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 94%. 

Az 1968. marc. 12-en Nagy-Britanniatol fuggetlenne valo nemzetkozossegi tagallam berbe adja volt 

gyarmattartojanak a Diego Garcia-szigetet, ahol amerikai tamaszpont epul ki. A 80-as evek 

valasztasait a szocialista part nyeri. Vezetoje a kormany elen szovetkezik a baloldali Mauritiusi 

Militans Mozgalommal. 1991-ben az orszag felveszi a diplomaciai kapcsolatokat az addig tamadott 

D-Afrikaval. A parlament 1992. jiil-ban lij allamfot valaszt. 



MEXIKO 



Mexikoi Egyesult Allamok 

Estados Unidos Mexicanos (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 1958201 km^, Magyarorszagnal kb. 21-szer nagyobb. Fekves: Kozep-Amerika E-i 

reszen. Szomszedai: Egyesult Allamok (E), Guatemala, Belize (D). Felszin: Legnagyobb reszet a 

Mexikoi-fennsik kepezi, amelyet K-en es Ny-on magas (2500-3000 m) hegyvonulat, D-en vulkani 

hegyvidek vesz korul. A keskeny tengerparti siksag csak DK-en szelesedik alfoldde. Legmagasabb 

pont: Citlaltepetl (Orizaba) (5700 m). Legjelentosebb folyok: Rio Bravo, Balsas, Panuco. 

Legnagyobb tavak: Chapalai-to, Infiernillo-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 86161000. Eletkor szerint: 0-14: 36,5%;15-59: 57,8%; 60-: 5,7%. 

Nepsiiruseg: 43/km2. Etnikai csoportok: mesztic 55%; Indian 29%; kreol, feher. Nyelvek: spanyol 

(hiv.), Indian nyelvjarasok. Vallasok: r. kat. 93%, protestans, zsido. Varosi lakossag: 73%. Fovaros: 

Ciudad de Mejico (Mexikovaros) (1990): 13636127 (A). Varosok (1990): Guadalajara 2846720 (A); 

Monterrey 2521697 (A); Puebla de Zaragoza 1054921. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Carlos Salinas de Gortari (1988. dec. 

ota). Nemzeti unnep: szept. 16. 

Gazdasag: Penznem: mexikoi peso (1993. maj.: 3,12 = 1 USD). GDP (1991): 274,7 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 3326 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3,7%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 4,4. Adossagszolgalat az export %-aban 81991): 27,8. Adossag/fo (1991): 1240 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP %-aban (1988): 0,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 22%. Munkanelkuliseg 

(1991): 2,6%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 26%; ipar 13%. Export (1991): 26,7 Mrd USD. 

Fobb exportcikkek: iparcikk, koolaj, gep, gyapot, kave, elo allat, szinesfem, textflia, elelmiszer. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 74%, Kanada 5%, Japan 4%, Spanyolo. 4%. Import (1991): 38 

Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, kozszuksegleti cikk, gyogyszer, elelmiszer, ipari 

nyersanyag. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 71%, Japan 6%, Nemeto. 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 20306 km. Koziiti halozat (1990): 239235 km; ebbol autopalya 

(1986): 1178 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 3242943; egyeb gepjarmii: 2606190. Fobb 

kikotok: Coatzacoalcos, Tampico, Salina Cruz. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 6,6; 

RADIO: 5,1; telefon: 7,6. Napilap (1986): 142/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 29,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 29,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 1298. Egy orvosra juto lakosok: 600. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 88%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

Az 1821. szept. 28-an fuggetlenseget kikialto orszagban az 1917-es alkotmany elfogadasa ota 



orszagos szinten hagyomanyosan az intezmenyes Forradalmi Part (PRI) kerul ki gyoztesen a 
valasztasokbol. Luis Echeverria (1970-76), Lopez Portillo (1976-82) es Miguel de la Madrid (1982- 
88) elnoksege alatt az orszagban az olajnak koszonhetoen rendkivuli gazdasagi novekedes, egyiittal 
rendkivuli eladosodas kovetkezik be. Az elnokoknek csak egy periodust engedelyezo allamban a 
legnagyobb ellenzeki part, A PRI-tol jobbra alio Nemzeti Akcio Part (PAN) csak a 80-as evek 
vegetol tud megszerezni egy-egy kormanyzoi posztot. Ekozben folyamatosan valasztasi csalassal 
vadolja a kormanypartot. Az 1986-os labdarugo-vilagbajnoksag idejere lepi at az adossag a 100 
milliard dollaros hatart. Az atutemezesek, az adossagjegyek kereskedelme, alig segit, az 1990-es 
adossagtorles - a vilagon eloszor - is csak nemileg, Carlos Salinas de Gortari gazdasagpolitikajat 
viszont attoreskent jellemzik. Beiktatasan Fidel Castro is megjelenik, de az elnok majd az eszak- 
amerikai vamunio es szabadkereskedelmi szerzodes (NAFTA) targyalasait kezdi el. Salinas 1991- 
ben szabadkereskedelmi szerzodest kot Chilevel, es 1992. aug.-ban alairja az egyezmenyt az 
Egyesult Allamokkal es Kanadaval. A ratifikalas elott Clinton elnok kornyezetvedelmi es szocialis 
felteteleket akar eloirni. 1992 masodik feleben az allamok tobbsegeben kormanyzot es parlamentet 
valasztanak. A kormanyparti sikerek mellett tobb helyutt az ellenzek gyoz. 



MIKRONEZIA 



Mikroneziai Szovetsegi Allamok 

Federated States of Micronesia (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Teriilet: 720,6 km^. Fekves: Szigetek (Kosrae, Pohnpei, Truk, Yap) a Csendes-ocean Ny-i 

reszeben. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 103000. Nepsiiriiseg: 143/km2. Etnikai csoportok: mikroneziai, feher. 

Nyelvek: angol (hiv.), mikroneziai dialektusok. Vallasok: r. kat., protestans. Fovaros: Kolonia 

(Pohnpei szigeten, 1980): 5550. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Bailey Olter (1991. maj. ota). 

Gazdasag: Penznem: dollar (amerikai dollar). 

A IL vilaghaboriit kovetoen amerikai gyamsagi terulet 1979 ota sajat alkotmanya szerint el. Azota 

valasztasokat tartanak a helyi parlamentbe. 1990-ben az ENSZ megszunteti az Egyesult Allamok 

gyamsagi jogait, 1991-ben felveszik a fuggetlen allamot a vilagszervezetbe. A valasztasokon gyoztes 

Bailey Olter az allam- es kormanyfo. 



MOLDOVA 



Moldovai Koztarsasag 

Moldova (moldova nyelven) 

Delkelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 33700 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Szomszedai: Ukrajna (K, E, D). 

Romania (Ny). Legmagasabb pont: Kodri (469 m). Legjelentosebb folyok: Dnyeszter (Dnyeszter), 

Prut, Kogilnyik. Legnagyobb to: Dubosszari-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4362000. Nepsiiruseg: 129/km^. Etnikai csoportok: moldovai roman 

64%; ukran 14%; orosz 13%; gagauz 3,5%; bolgar. Vallasok: gor. es r. kat., pravoszlav. Varosi 

lakossag: 47%. Fovaros: Kisinau (korabban Kisinyov) (1989): 665000. Varosok (1989): Tiraszpol 

182000; Belci 159000; Bender 130000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mircea Snegur (1991. dec. ota). Kormanyfo: Andrej Sangeli 



(1992. marc. ota). Nemzeti unnep: aug. 27. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 2135 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 1150 km. Koziiti halozat (1990): 20100 km; ebbol burkolt: 14000 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 55300. Orvosok (1989): 17500. 

1918-ban nepszavazassal Romaniahoz csatlakozik az addig a cari Oroszorszaghoz tartozo terulet. 

1940-ben szovjet csapatok szalljak meg. E-i es D-i resze Ukrajnahoz kerul, a Dnyeszter keleti 

partjan levo teruleteket hozza csatoljak. 1990-ben a fuggetlensegi nyilatkozat utan no a feszultseg a 

moldovanok es a gagauzok kozott. A gagauzok sajat koztarsasagot kialtanak ki, kulon valasztasokat 

tartanak. 1991-ben a volt szovjet koztarsasag folyamatosan tavol marad a FAK targyalasaitol. A 

legfelsobb tanacs kinyilvanitja a fuggetlenseget, az elnokvalasztasokon az egyetlen jelolt, Mircea 

Snegur gyoz. Romaniat es a volt szovjet koztarsasagokat is meglepi dontesevel, hogy csatlakozik a 

FAK-hoz. 1992 tavaszan a tobbsegeben oroszok es ukranok lakta Dnyeszter regioban harcok tornek 

ki. Feleves rendkivuli allapot utan Snegur es Jelcin elnok, valamint a dnyeszteri vezeto, Szmirnov 

megegyezik a rendezesben. Bekefenntarto erok vonulnak fel a demilitarizalt zonaban, a regio sajat 

maga donthet sorsarol, ha a koztarsasag valtoztat hovatartozasan. A romaniai vezetokkel folytatott 

targyalasokon lekerul a roman-moldovai unio a napirendrol. 



MONACO 



Monacoi Hercegseg 

Principaute de Monaco (franciaul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 1,95 km^, Magyarorszagnal kb. 48000-szer kisebb. Fekves: A Foldkozi-tenger 

ENy-i partjan. Szomszedja: Franciaorszag (Ny, E, K). Felszin: A francia Alpok D-i labanal, a 

Rivieran; 3 egymasba epult varosbol all. Legmagasabb pont: 65 m. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 29876. Eletkor szerint: 0-14: 12,7%; 15-59: 56,3%; 60-: 31,0%. 

Nepsiiruseg: 15231/km2. Etnikai csoportok: francia 47%; olasz 17%; monacoi (francia-olasz 

keverek) 16%. Nyelvek: francia (hiv.), olasz, angol. Vallasok: r. kat. 90%, protestans, zsido. 

Fovaros: Monaco (1987): 1234. Varos (1987): Monte-Carlo 13154. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: III. Rainier herceg (1949 ota). Kormanyfo: Charles 

Ballerio (1991. apr. ota). Nemzeti unnep: nov. 19. 

Gazdasag: Penznem: franc (francia frank) (1993. maj.: 5,35 = 1 USD). GNP (1983): 2,2 Mrd USD. 

GNP/fo (1989): 28000 USD. Export-import: Vamunio Franciaorszaggal. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 1,6 km. Koziiti halozat (1989): 50 km. F6 kikoto: La Condamine: 

Hirkozles: tv (1984): 17000; telefon (1990): 26240. Napilap (1987): 420/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuletes (1990): 7,0%o. Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,0%. 

Csecsemohalandosag (1991): 8,0%o. Korhazi agyak (1990): 537. Orvosok (1990): 80. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

A tortenelmet 1297-ig visszavezeto hercegsegben 1949 ota uralkodo III. Rainier 1962-ben mond le 

isteni jogairol, de megtartja az orokletes monarchia intezmenyet. A Franciaorszaggal kotott 

joszomszedsagi es adminisztrativ segitsegnyiijtasi szerzodest 1963-ban lij, hasonlo egyezmeny valtja 

fel, amely meghosszabbitja a vam- es penzugyi uniot. Az 1988-as valasztasokon is a Nemzeti es 

Demokratikus Unio jut egyeduralkodo helyzetbe. 1993-ban lijabb valasztas esedekes. 



MONGOLIA 



Mongol Nepkoztarsasag 

Bugd Najramdah Mongol Ard Uls (mongolul) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 1566500 km^, Magyarorszagnal kb. 17-szer nagyobb. Fekves: K-Azsia kozepso 

reszeben. Szomszedai: Oroszorszag (E), Kina (D, K). Felszin: Ny-i reszen 2000-4000 m magas 

hegysegek homokos, sztyeppes, mocsaras, lefolyastalan medenceket zarnak kozre. Ken 1000-2000 m 

magas fennsikok, homok-, ko- es agyagsivatagokkal (a Gobi peremvideke). Legmagasabb pont: Pik 

Hujtun (4653 m). Legjelentosebb folyok: Szelenga, Onon, Herlen. Legnagyobb tavak: Uvsz-to, 

H6vszg61-t6, Har-Usz-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2124000. Nepsiiruseg: l,3/km2. Etnikai csoportok: balha mongol 75%; 

burjat mongol 5%; kazah 4%; orosz, kinai. Nyelvek: balha mongol (hiv.), kazah, orosz, kinai. 

Vallas: buddhista (lamaista) - egyetlen kolostor. Varosi lakossag: 5,2%. Fovaros: Ulanbator (1989): 

560000. Varosok (1989): Darhan 87400; Erdenet 57100; Csojbalszan (1984): 23000. 

Allamforma: nepkoztarsasag. Allamfo: Punszalmagijn Ocsirbat (1990. szept. ota). Kormanyfo: 

Puntszagin Jasraj (1992. jiil. ota). Nemzeti unnep: jiil. 11. 

Gazdasag: Penznem: tugrik (1993. maj.: 50,57 = 1 USD). GNP (1988): 1,3 Mrd USD. GNP/fo (1988): 

660 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -13%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1984): 11,5. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 130%. Munkaero-megosztas: mezogazdasag 52%; ipar 10%. 

Export (1990): 661 M USD. Fobb exportcikkek: banyakincs, hiis, bor, elelmiszer, gyapjii, szorme, 

elo allat. F6 exportpartner: Szovjetunio 78%. Import (1990): 924 M USD. Fobb importcikkek: gep, 

berendezes, jarmii, iparcikk, gyogyszer, elelmiszer. F6 importpartner: Szovjetunio 77%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 1100 km. Koziiti halozat: 1500 km; ebbol burkolt: 1185 km. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 18; radio: 7,5; telefon: 36. Napilap (1989): 91/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 63; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 34,0%o. 

Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,6%. Csecsemohalandosag: 49,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 85. Egy orvosra juto lakosok: 367. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1985): 89%. Iskolakotelezettseg: 7 ev (a nagyobb telepuleseken). 

A korabbi kinai megye, majd orosz protektoratus 1921. jiil. 11-e ota fuggetlen, 1924-ben kihirdeti a 

nepkoztarsasagot. A Szovjetuniohoz fiizodo szoros szovetseg evtizedei utan 1986-ban Mihail 

Gorbacsov bejelenti, hogy csokkenteni fogjak az orszagban allomasozo szovjet csapatok letszamat. 

1990-t61 javul a korabban fagyos viszony Kinaval. Ellenzeki tuntetok dontik le Sztalin szobrat. A 

Nepi Forradalmi Part lij fotitkara, Punszalmagijn Ocsirbat vezetesevel a kommunistak a 

parlamenti valasztasokon tobbseget szereznek. 1991-ben magas rangii kinai es amerikai vendegek 

jarnak eloszor Ulanbatorban. Ekozben folyik a miilt tomeggyilkossagainak, igy a lamak kiirtasanak 

kivizsgalasa. Az 1992. jiin.-i valasztasokon a volt kommunistakat egyesito Neppart gyoz, de az 

ellenzek is 5 kepviseloi helyhez jut. 1993. marc.-ra az utolso szovjet katona is elhagyja az orszagot. 



MOZAMBIK 



Mozambiki Koztarsasag 

Repiiblica de Mozambique (portugalul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 799380 km^, Magyarorszagnal kb. 8,5-szer nagyobb. Fekves: K-Afrika D-i 

reszen, az Indiai-ocean partjan. Szomszedai: Tanzania (E), Malawi, Zambia, Zimbabwe (Ny), Del- 

afrikai Koztarsasag, Szvazifold (D). Felszin: szeles parti siksag; E-on es ENy-on hegyvidek, delebbre 

fennsikok. Legmagasabb pont: Monte Binga (436 m). Legjelentosebb folyok: Zambezi, Limpopo, 

Save. Legnagyobb to: Malawi (Nyasza)-t6. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 15784000. Eletkor szerint: 0-14: 45,3%; 15-59: 50,6%; 60-: 4,1%. 



Nepsiiruseg: 19/km2. Etnikai csoportok: bantu 98% (ebbol makua 37%, tonga 23%, sona 10%); 
Portugal, indiai, keverek. Nyelvek: portugal (hiv.), bantu nyelvek, szuaheli. Vallasok: torzsi vallasii 
60%, kereszteny 18%, mohamedan 16%. Varosi lakossag: 27%. Fovaros: Maputo (*1986): 882814. 
Varosok (*1986): Beira 269700; Nampula 1082533. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Joaquin Alberto Chissano (1986. okt. ota). Kormanyfo: Mario 
Machungo (1986. aug. ota). Nemzeti unnep: jiin. 25. 

Gazdasag: Penznem: metical (1993. maj.: 2775,53 = 1 USD). GNP (1990): 1,2 Mrd USD. GNP/fo 
(1990): 80 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): -1,5%. Adossagszolgalat az export %-aban 
(1990): 14,4. vedelmi kiadasok a koltsegvetes %-aban (1987): 8,4. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 85%; ipar es kereskedelem 9%. Export (1989): 90 M USD. Fobb exportcikkek: 
kesudio, textilia, tea, gyapot, cukor. Fobb exportpartnerek: Spanyolo. 21%, Egyesult Allamok 16%, 
Japan 15%. Import (1989): 764 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, textilia, koolaj, iparcikk. 
Fobb importpartnerek: Szovjetunio 12%, D-afrikai Kozt. 11%, Olaszo. 10%. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 3131 km. Koziiti halozat (1984): 26000 km; ebbol burkolt 5000 
km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 87000; egyeb gepjarmii: 24000. Fobb kikotok: Maputo, 
Beira, Na^ala. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 437; radio: 31; telefon: 235. Napilap 
(1990): 3/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 46; nok: 49 ev. Szuletes (1991): 46,0%o. 
Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,9%. Csecsemohalandosag (1991): 134,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1227. Egy orvosra juto lakosok: 43536. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 14%. 

Portugalia 1975. jiin. 25-en ismeri el az orszag fuggetlenseget. A fuggetlensegi harcot vezeto Frelimo 
mozgalom 1977-ben az egyetlen politikai partta, marxista-leninista mozgalomma alakul at. Az 
orszag tobb tartomanyaban tartos zavart okoznak a Renamo D-Afrikabol is tamogatott gerillai. A 
D-Afrikara utalt orszag elnoke, Samora Machel 1984-ben megnemtamadasi egyezmenyt ir ala a 
fajuldozo rendszerrel. Machel elnok es partvezeto 1986-ban repulogep-szerencsetlenseg aldozatava 
valik. Alberto Chissano, az addigi kulugyminiszter lep orokebe. Helyreallnak a kapcsolatok a fejlett 
orszagokkal, 1990-ben a vezetes szakit a marxizmussal, tobbpartrendszert vezetnek be, ekozben 
azonban nem vezetnek sikerre a Renamoval folytatott beketargyalasok, folynak a veres es igen sok 
aldozattal jaro harcok. Megkezdodik a privatizacio, visszaadnak D-afrikai es portugal tulajdonokat. 
A Mozambiki Nemzeti Ellenallasi Mozgalommal 1992. okt.-ben Romaban irnak ala bekeszerzodest, 
nemzetkozi kozvetitessel. A Renamo vezetoje, Alfonso Dhlakama eszerint ellenzeki politikai partot 
alakit, szervezete leteszi a fegyvert. A demilitarizacio es a politikai elet atszervezese azonban a 
vartnal sokkal lassabban halad. Az ENSZ bekefenntartoi megprobaljak elkerulni, hogy az angolai 
polgarhaboriihoz hasonlo fejlemenyek kovetkezzenek be az orszagban. 



MYANMARI UNIO 



(korabban: Burma) 

Myanmari Unio Koztarsasaga 

Pyidaungsu Myanma Naingngandaw (burmaiul) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 676552 km^, Magyarorszagnal kb. 7-szer nagyobb. Fekves: D- es DK-Azsia 

kozott, a Bengali-obol partjan. Szomszedai: India, Banglades (Ny), Kina, Laosz, Thaifold (K). 

Felszin: E-on, K-en es Ny-on ertekes erdokkel boritott, 3000-5000 m magas hegyvonulatok zarjak 

korul az Irrawaddy alfoldjet es a szavannas fennsikot. Legmagasabb pont: Hkakabo Razi (5881 m). 

Legjelentosebb folyok: Irrawaddy, Salween, Chindwin. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 41609000. Eletkor szerint: 0-14: 41,2%; 15-59: 52,8%; 60-: 6,0%. 



Nepsiiruseg: 59,7/km2. Etnikai csoportok: burmai 75%; shan 9%; karen 7%; csin 2%; mon 2%; 
kacsin 1%; in dial 1%; kinai. Nyelvek: burmai (hiv.), angol, tamil, hindi, kinai, shan, karen. 
Vallasok: buddhista 89%, kereszteny 5%, mohamedan 4%, hindu 1,5%. Varosi lakossag: 25%. 
Fovaros: Rangoon (Rangun) (1985): 2458712. Varosok (1985): Mandalay 532895; Bassein 336000; 
Henzada 284000. 

Allamforma: szocialista koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Tan Shwe (1992. apr. ota). Nemzeti 
unnep: Jan. 4. 

Gazdasag: Penznem: kyat (1993. maj.: 6,03 = 1 USD). GDP (1990): 16,8 Mrd USD. GDP/fo (1990): 
408 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 2,7%. Adossagszolgalat az export %-aban (1989): 30,4. 
Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1989): 3. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 17,6. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 66%; ipar 12%. Export (1990): 322 M USD. Fobb exportcikkek: teak- es 
egyeb fa, rizs, nyersgumi, ere, elo allat, hal. Fobb exportpartnerek: DK-azsiai orszagok 30%, Kozos 
Piac 12%. Import (1990): 270 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, vegyipari 
termek, fogyasztasi cikk. F6 importpartner: Japan 40%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4621 km. Koziiti halozat (1988): 23253 km; ebbol burkolt: 3923 
km. Fobb kikotok: Rangun, Sittwe, Bassein. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 592; radio: 
13; telefon: 501. Napilap (1987): 14/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 53; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 32,0%o. 
Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991): 99,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1498. Egy orvosra juto lakosok: 3485. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 66%. Iskolakotelezettseg: 4 ev. 

1948-ban Burma ligy valik el Nagy-Britanniabol, hogy minden kedvezmenyes kapcsolatrol lemond. 
1974-t61 az orszag egypartrendszerii szocialista koztarsasag. A fegyveres gerillak a 
megkozelithetetlen teruleteken mindvegig fenntartjak ellenorzesuket, a kormanycsapatok csak 
1987-t61 hoditanak vissza falvakat. A politikai eletet uralo Burmai Szocialista Programpart ellen 
1989-t61 kezdodnek tuntetesek. Az 1990-es valasztasokat az ellenzeki Demokratikus Liga nyeri. A 
rendszer vezetoi nem tartjak be igeretuket, hogy atadjak az iranyitast a hazi orizetben tartott Aung 
San Su Ki asszonynak. Az orszag Myanmari Uniora valtoztatja nevet. 1991-ben Aung San Su Ki 
Nobel-bekedijat kap, de fogsagabol nem utazhat el az atvetelre. A rendszer eros embere, Maung 
Saw 1992. marc-ban minden hatalomrol lemond es jeloltjet nevezi ki utodaul. A politikai foglyok 
tobbseget, igy a korabbi kormanyfot, U Nut is szabadon engedik. 1993-t61 hazaterhet a Bangladesbe 
menekult muzulman kisebbseg. A nemzetkozi tiltakozas ellenere Aung San tovabbra is orizetben 
marad. 



NAGY-BRITANNIA 



Nagy-Britannia es Eszak-Irorszag 

Egyesult Kiralysag 

United Kingdom of Great Britain 

and Northern Ireland (angolul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 242432 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer nagyobb. Fekves: Ny-Europatol ENy- 

ra. Felszin: A tagolt partvidekii sziget gerince a Pennine-hegyseg: E-on (Skocia) magasfold es 

hegyvidek; Ny-on (Wales) hegyvidek; D-en es K-en siksag. E-Irorszag: dombvidek. Legmagasabb 

pont: Ben Nevis (1343 m). Legjelentosebb folyok: Thames (Temze), Severn, Humber. Legnagyobb 

to: Lough Neagh (Eszak-Irorszag). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 57483000. Eletkor szerint: 0-14: 19,2%; 15-59: 60,1%; 60-: 20,7%. 

Nepsiiruseg: 235/km2. Etnikai csoportok: angol 81,5%; skot 9,6%; ir 2,4%; indiai, pakisztani 2%; 



walesi 1,9%. nyelvek: angol (hiv.), walesi, gael (kelta). Vallasok: protestans 88,5%, r. kat. 10%, 
zsido, mohamedan 1,5%. Varosi lakossag: 89%. Fovaros: London (1985): 6767500 (A). Varosok 
(*1989): Manchester 2582400 (A); Birmingham 992500; Glasgow 695600. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno (1953 ota). Kormanyfo: John 
Major (1990. nov. ota). Nemzeti unnep: jiin. masodik szombatja. 

Gazdasag: Penznem: pound sterhng (font) (1993. maj.: 0,63 = 1 USD). GDP (1991): 977,12 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 16964 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -2,4%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 
aban (1990): 4,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 6%. MunkanelkuHseg (1991): 9,7%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 1,7%; ipar 26%. Export (1991): 185 Mrd USD. Fobb exportcikkek: gep, 
berendezes, kozlekedesi eszkoz, textilia, konfekcioaru, vegyipari termek, koolaj, kozszuksegleti cikk, 
elelmiszer. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 14%, Franciao. 11%, Egyesult Allamok 11%, Hollandia 
8%. Import (1991): 210 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, gep, berendezes, elelmiszer, 
kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Nemeto. 15%, Egyesult Allamok 12%, Franciao. 9%, 
Hollandia 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1991): 16488 km; ebbol villamositott: 4883 km. Koziiti halozat (1991): 
358034 km (burkolt); ebbol autopalya (1991): 3213 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 
19742000; egyeb gepjarmii: 2844000. Fobb kikotok: London, Liverpool, Glasgow. Hirkozles: Egy 
keszulekre juto lakosok: tv: 3; radio: 1; telefon: 1,9. Napilap (1990): 338/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 79 ev. Szuletes (1991): 14,0 
%o. Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,3%. Csecsemohalandosag (1991): 7,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 138. Egy orvosra juto lakosok: 611. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 12 ev. 

Az evszazados hagyomanyii polgari demokracia parlamenti „valt6gazdasagaban" 1979-ben 
Margaret Thatcher, a konzervativok jeloltje gyoz. Az otthon es kulfoldon hamarosan „vaslady"-nek 
keresztelt kormanyfo csokkenti az adokat, az inflaciot, a brit kozos piaci hozzajarulast. De a 3 
miUiosra nott munkanelkuliseg csak a 80-as evek vegetol kezd csokkenni. A Hberalis 
gazdasagpolitika eredmenyekeppen az orszag gazdasaga no, az allamhaztartas rendbe jon, de 
regiok es tomegek szegenyednek el. 1982-ben az argentin tabornokokkal szemben gyoz, akik 
megprobaljak el- vagy visszahoditani a Falkland, azaz Malvin-szigeteket a del-amerikai partoknal. 
A 80-as evek valasztasait megnyeri, a brit tortenelemben parjat ritkito ideig marad hatalmon. 1990- 
ben pozicioja latszolag egy lij ado miatt inog meg, kenytelen lemondani. Utoda, John Major, az 
addigi penzugyminiszter eltorli az lin. fejadot, amely politikai viharokat kavar. 1991-ben a hadsereg 
letszamanak az evtized kozepeig torteno 30%-os csokkenteset fogadja el a parlament. Fiatalok 
gyiijtogatnak tobb nagyvarosban, az IRA Eszak-Irorszagban lij terrorkampanyt indit, miutan 
Thatcher targyalni probalt veluk. Az ev folyaman tobb mint szazan halnak meg robbantasok- 
tamadasok miatt. A Munkaspart nagy remenyekkel keszul az 1992. apr.-i alsohazi valasztasokra, de 
a konzervativok negyedszer is megszerzik az abszolut tobbseget. A Konzervativ Part 42,7%-ot, a 
Munkaspart 34,7%-ot, a Liberalis Demokrata Part 18,1 %-ot kap. A Munkaspart lij vezetoje John 
Smith. Az anglikan egyhaz es lij vezetoje, George Carey hosszii vitat folytat a nok pappa 
szenteleserol. A nov.-i elfogadas utan tobben kilepnek az egyhazbol. A maastrichti szerzodest az 
alsohaz maj.-ban elfogadja, de a vegso dontes 1993-ra tolodik ki. Szept.-ben a font kilep az europai 
valutarendszerbol, ezzel komoly penzugyi valsag veszi kezdetet a kontinensen es a szigetorszagban. 
Nov.-ben leeg a windsori kastely, dec-ben Karoly herceg, a tronorokos es felesege. Diana hercegno 
bejelenti a valast, bar ezzel a tronorokles valosziniileg nem valtozik. 1993-t61 a kiralyi csalad is fizet 
adot. Az 1992. dec.-i edinburghi kozos piaci csiicstalalkozon megerositik az Europa Parlament 
szekhelyet Strasbourgban, engednek a del-europai tagorszagok segelykerelmenek, zold utat kap a 
szervezet a bovitesi targyalasokra. 



Fuggo, ill. tarsult teruletek 
Man szlget 

Isle of Man 

Fekves: Sziget az Ir-tengerben, Skocia es Irorszag kozott. Terulet: 572 km^. Nepesseg (1991): 69788. 
Angol, „manx" nyelvii csoport. Szekhely: Douglas (1991): 22214. Gazdasag: GNP (*1985): 380 M 
USD. GNP/fo (*1985): 5910 USD. Fobb exportcikkek: olom, vaserc, hal. 

Csatorna-szlgetrek 

Channel Islands 

Fekves: Szigetek a La Manche csatornaban, Franciaorszag E-i partvideke (Normandia) kozeleben. 

reszei: Jersey, Guernsey es tartozekai: Alderney, Brechou, Great Sark, Little Sark, Herm, Jethou, 

Lihou. Terulet: 194 km^. Nepesseg (1990): 144000. Angol, francia, normandiai. Szekhely: St. Helier 

28135 (Jersey) es St. Peter Port 16303 (Guernsey). Gazdasag: GNP (1985): 1,35 Mrd USD. GNP/fo 

(1985): 10390. Fobb exportcikkek: zoldseg, gyumolcs, virag. 

A normann hoditas ota Anghahoz, majd Nagy-Britanniahoz tartozo szigetek gyakran ketnyelviiek, 

bar a francia mellett az angol a fontosabb. A brit uralkodo helyi megbizottja kormanyoz, a helyi 

torvenyeket is figyelembe veve. Man sziget kulon megallapodast kot a Kozos Piaccal a 

szabadkereskedelem elismereserol. 

Brit Antarktisztl terulet 

British Antarctic Territory 

Fekves: Szigetek (DeH-Orkney, Deli-Shetland-szigetek) es felsziget (Palmer Fold, Graham Fold, 

Coats Fold) az Antarktiszon, a Falkland-szigetektol D-re. Terulet: 1813000 km^. Nepesseg: a 

kutatoallomasok 300 fonyi szemelyzeten kivul lakatlan. 

A terulet 1962. marc-ban kapta nevet, amikor a nemzetkozi Antarktisz-szerzodes miatt ezt a reszt 

levalasztjak a Falkland-szigetekrol, amelyeket ki akarnak vonni a szerzodes hatalya alol. A 

teruleten csak tudosok elnek, bennszulott lakossag nines. 

Brit Indlal-oceanI terulet 

British Indian Ocean Territory 

Fekves: 5 korallszigetbol (Diego Garcia, Peros Banhos, Salomon, Eagle, Egmont) alio csoport az 

Indiai-ocean kozepso reszeben, a Maldyv- es a Seychelle-szigetek kozott. Terulet: 60 km^. Nepesseg: 

a haditengereszeti allomanyon kivul lakatlan. 

A terulet 1965-ben kapja nevet. 

Kajman-szlgetek 

Cayman Islands 

Fekves: Szigetek (Grand Cayman, Little Cayman, Cayman Brae) a Karib-tengerben, Jamaicatol 

ENy-ra. Terulet: 260 km^. Nepesseg (*1990): 27980. Mulatt, fekete, feher. Szekhely: Georgetown 

(1989): 12921. GNP/fo (1990): 18000 USD. Fobb exportcikkek: teknosbeka, kagylo. 

A Kolumbusz altal felfedezett szigeteken 1670 ota Anglia az lir. Jamaica fuggetlenne valasa utan 

(1962) kulon kormanyzo kerul a szigetek elere. 

Falklan d-szlgetek 

Falkland Islands 

Islas Malvinas (spanyolul) 

Fekves: kb. 200 kisebb a sziget az Atlanti-ocean D-i reszeben, D-Amerika D-i vege kozeleben, a 



Magellan-szorostol K-re. Terulet: 12173 km^. Nepesseg 81991): 2121. Brit, argentin. Szekhely: 
Stanley (1991): 1557. Fobb exportcikkek: gyapjii, bor. 

1764-ben a franciak, majd az angolok telepszenek le a szigeteken, de 1770-t61 spanyolok veszik at az 
iranyitast. 1806-t61 az argentinok kormanyoznak. A britek 1832-ben koronagyarmatkent foglaljak 
el, melynek birtokaert 1982-ben brit-argentin haborii tor ki. Az argentin tabornokok rendszere 
meghoditja a szigeteket, majd a britek szerzik vissza. 1992-ben indulnak meg a ketoldalii 
targyalasok a rendezesert. 

Anguilla 

Fekves: 1 nagyobb es tobb kisebb sziget, a Kis-Antillakhoz tartozo Szelcsendes-szigetcsoport tagjai a 
Karib-tengerben. Terulet: 155 km^. Nepesseg (*1989): 7019. Fekete, mulatt, feher (ir). Szekhely: 
The Valley: 2000. Gazdasag: GNP (1980): 10 M USD. GNP/fo (1980): 1539 USD. Fobb 
exportcikkek: foszfat, hal. 

A 15. sz.-ban spanyolok altal felfedezett szigeten a 17. sz.-tol angol telepesek elnek, akik 1969-t61 
kozvetlen londoni iranyitas ala kerulnek. 1982 ota helyi torvenykezes miikodik, de a kormanyzot 
Londonban nevezik ki. 

Bermuda 

Fekves: 150 (ebbol 130 lakatlan) kisebb sziget az Atlanti-ocean Ny-i reszeben. Terulet: 53,3 km^. 

Nepesseg (*1990): 59588 (az ott allomasozo katonasagon kivul). Szekhely: Hamilton: 3000. 

Gazdasag: GNP/fo (1989): 21300 USD. Fobb exportcikkek: zoldseg, gyumolcs, virag, fiitoanyag, 

gyogyszer. 

A spanyolok altal felfedezett sziget 1684-t61 tartozik a brit koronahoz. az 1968-as alkotmany szerint 

a helyi szervek mellett az uralkodo altal kijelolt kormanyzo iranyit. 

Gibraltar 

Gibraltar 

Fekves: Felsziget Spanyolorszag D-i reszen. Terulet: 6,5 km^. Nepesseg (*1990): 30861 (az ott 

allomasozo katonasag nelkul). Brit, portugal, maltai, spanyol. GNP/fo (1987): 4481 USD. F6 

exportcikk: koolajtermek. 

Az Afrikabol betoro mor hoditok vezetojerol elnevezett szikla 1562-ben spanyol, 1704-ben angol 

tulajdonba kerul, amit az utrechti beke is szentesit 1713-ban. Franco kormanyzata idejen 

Spanyolorszag es Gibraltar viszonya megromlik, a hatart szinte hermetikusan lezarjak. Az 1967-es 

nepszavazas a brit kormanyzat mellett dont. 1985-re megsziinnek a korabbi korlatozasok, 1987 ota 

a repuloteret a spanyolok is hasznaljak. 

Hongkong 

Hong Kong 

Fekves: Sziget a Del-kinai-tengerben, Kina partvideke kozvetlen kozeleben, a Kowloon-felszigettel, 
Stonecutters-szigettel, a szarazfold szomszedos partvideki teruleteivel (New Territories) es 230 
kisebb szigettel egyutt. Terulet: 1063,45 km^. Nepesseg (*1990): 5800000. Kinai 98%; filippino, 
indiai, amerikai, brit, malaj, ausztraliai, kanadai, portugal, japan. Varosi lakossag: 94%. Gazdasag: 
GDP (1991): 81,2 Mrd USD. GDP/fo (1991): 13400 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4,2%. 
Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2,3. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 1,7. 
Adossag/fo (1991): 1852 USD. Fogyasztoi arvaltozasok (1991: 12%. Munkanelkuliseg (1991): 1,9%. 
Export (1991): 98,2 Mrd USD. Fobb exportcikkek: textilia, ruhanemii, ora, elektronikai, femipari 
termek, ere, elektromos keszulek. Fobb exportpartnerek: Kina 30%, Egyesult Allamok 23%, Japan 
5%, Nemeto. 5%. Import (1991): 100,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, felkesz termek, 
gep, elelmiszer, kozszuksegleti cikk, energia. Fobb importpartnerek: Kina 37%, Japan 17%, Tajvan 



9%, Egyesult Allamok 7%. Kozlekedes: Vasiiti halozat: 70,4 km. F6 kikoto: Kwai Chung. 
Hirkozles: Tv (1985): 1,31 M. Radio (1985): 3,25 M. Telefon (1988): 2,9 M. Egeszsegugy: Korhazi 
agyak (1990): 25286. Orvosok (1990): 6260 (+ 1532 fogorvos). Oktatas: Irni-olvasni tud: 90%. 
A terulet a 19. sz.-i kinai-brit haboriik kovetkezteben kerul Nagy-Britannia tulajdonaba. Kowloon 
E-i reszevel egyutt a teruletet a britek 1898-ban 99 evre berbe veszik Kinatol. Az 1941-45-6s japan 
megszallast leszamitva azota brit kormanyzo iranyitja a szigeteket. 1982-ben kinai-brit targyalasok 
kezdodnek Hongkong jovojerol, 1984-ben irnak ala megegyezest. Eszerint Kina 1997. jiil. 1-jen 
visszakapja szuverenitasat Hongkong (beleertve Hongkong szigetet, Kowloont es az Uj Teruleteket) 
felett, ahol kulonleges iranyitasii regiot szervez: vagyis az elkovetkezo 50 ev folyaman nem 
valtoztatja meg az ottani tarsadalmi es gazdasagi viszonyokat es az eletmodot. A hongkongiak 
serelmezik, hogy a targyalasokon nem lehetnek jelen, majd tomegesen vandorolnak el a teruletrol. 
A DK-azsiai „tigris" gazdasaga megis tovabb fejlodik, bar az 1987-es tozsdekrach siilyosan 
megrazza Azsia masodik legfontosabb penzkozpontjat. 1988-t61 szigoritjak a Vietnambol erkezo 
menekultek (boat people) letelepedeset. Az 1989-es pekingi esemenyek miatt Hongkongban 
gyasznapot tartanak. Nagy-Britannia elutasitja a brit litlevelet a hongkongiaktol. Az 1991-es 
valasztasokon a demokratizalast surgetok gyoznek a Peking-partiakkal szemben. 1993 elejen siilyos 
kinai biralatok erik a terulet kormanyzojat, Chris Pattent, aki demokratikus intezmenyeket akar 
bevezetni. 

Montserrat 

Fekves: Sziget a Karib-tengerben, a Kis-Antillakhoz tartozo Szelcsendes-szigetcsoport tagja. 
Terulet: 106 km^. Nepesseg (1986): 12000. Szekhely: Plymouth: 3500. GNP/fo (1985): 3127 USD. 
Fobb exportcikkek: zoldseg, gyumolcs, fiiszer. 

A Kolumbusz altal felfedezett szigetet 1632-b61 ir telepesek nepesitik be. 1871 es 1956 kozott a 
Szelcsendes-szigetekkel egyutt kormanyozzak Londonbol. Azota onalloan iranyitjak, amit az 1960- 
as torveny is szentesit. 1971 ota adminisztrator helyett kormanyzo all a sziget elen. 

Pitcairn-szigetek 

Pitcairn Islands 

Fekves: 4 sziget (Pitcairn; lakatlan: Henderson, Ducie, Oeno) a Csendes-ocean K-i reszeben, 

Francia Polinezia kozeleben. Terulet: 38 km^. Nepesseg (1990): 59. Szekhely: Adamstown. Fobb 

exportcikkek: gyumolcs, zoldseg. 

Az 1767-es felfedezett lakatlan szigeten 1790-ben a Bounty nevii hajo 9 lazadoja tahiti asszonyokkal 

telepszik meg. 1856-ra a 194 fos nepesseg tiilsagosan magas a helyi lehetosegekhez kepest, a lakosok 

tobbseget a Norfolk-szigetekre szallitjak. A sokaig Fidzsirol iranyitott sziget Fidzsi fuggetlensege ota 

Uj-Zeland brit fomegbizottjanak iranyitasa ala tartozik. 

Szent llona 

Saint Helena 

Fekves: Sziget az Atlanti-oceanban, a Bakterito kozeleben, Afrikatol Ny-ra. Terulet: 121,7 km^. 
Nepesseg (1988): 5564. Szekhely: Jamestown (1985): 1535. Fobb exportikkek: lenaru, gyumolcs, 
zoldseg. Szent Ilonahoz tartozik: Ascension, Tritan da Cunha es 5 lakatlan sziget az Atlanti- 
oceanban. 

A szigetet 1659-t61 a brit Kelet-indiai Tarsasag iranyitja. 1834-t61 gyarmat. A kormanyzo mellett 
nehany valasztott kepviselo felugyeli a politikai es gazdasagi eletet. 

Deli-Georgia es Deii-Sandwicii-szigetelf 

South Georgia and South Sandwich Islands 

Fekves: Az Atlanti-ocean D-i reszeben, a Falkland-szigetektol DK-re. Deli-Georgia: Terulet: 3753 



km^. Kis letszamii katonai helyorseg. Deli-Sandwich-szigetek: 337 km^. Lakatlan. 
James Cook kapitany 1775-ben veszi birtokba szigeteket. Akkor a fokavadaszat, majd egy 
evszazaddal kesobb a balnavadaszat viragzik itt, egeszen 1966-ig. Argentina 1982-ben ovid idore 
elfoglalja a teruletet, majd a britek visszahoditjak. 

Turks- es Caicos-szigetek 

Turks and Caicos Islands 

Fekves: 30 apro (lakatlan) es 6 nagyobb (Grand Caicos, Grand Turk, South Caicos, Middle Caicos, 

North Caicos, Providenciales) sziget a Bahama-szigetcsoport DK-i reszen. Terulet: 430 km^. 

Nepesseg (1990): 11696. Fekete, mulatt. Szekhely: Grand Turk: 3720. Fobb exportcikkek: hal, rak, 

so. 

Bar a franciak es a spanyolok is vetelkednek a szigetek birtoklasaert, 1766-ban a britek kerekednek 

felul. Tobbszor egyesitik a Bahamakkal, Jamaicaval, de 1973-t61 kulon gyarmati felugyelet alatt all. 

Az 1976-os alkotmany szerint a kormanyzo mellett helyi kormany es torvenyhozas is miikodik. 

Brit Virgin-szigetek 

British Virgin Islands 

Fekves: 40 (ebbol 15 lakott) sziget (Tortola, Virgin Gorda, Anegada, Jost Van Dyke) az Atlanti- 

ocean Ny-i reszeben, a Nagy-Antillak szigetcsoport K-i vegen. Terulet: 130 km^. Nepesseg (1991): 

16749. Fekete, mulatt. szekhely: Road Town (1991): 6330. GNP/fo (1989): 10000 USD. Fobb 

exportcikkek: hal, zoldseg, gyumolcs, elo allat. 

Kolumbusz masodik amerikai utazasan, 1493-ban fedezi fel a szigeteket, ahol holland, majd brit 

telepesek is megjelennek. 1774-ben a britek adnak alkotmanyt a helyieknek, 1834-ben megszuntetik 

a rabszolgasagot. 1977 ota a kormanyzo mellett helyi kormany es torvenyhozas miikodik. 



NAMIBIA 



Namibia Koztarsasag 

Repubhek Namibia (afrikaans nyelven) 

Repubhc of Namibia (angolul) 

Repubhk Namibia (nemetul) 

Del-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 823144 km^, Magyarorszagnal majdnem 9-szer nagyobb. Fekves: D-Afrika Ny-i 

reszen, az Atlanti-ocean partjan. Szomszedai: Del-afrikai Koztarsasag (D), Botswana (K), Angola, 

Zambia (E). Felszin: Nagy resze fennsik; Ny-on a partvidek menten (Namib-) es K-en (Kalahari-) 

sivatag. Legmagasabb pont: Brandberg (2606 m). Legjelentosebb folyok: Orange, Okavango, 

Cunene. 

Nepesseg: Lakossag (*1991): 1549000. Nepsiiriiseg: 2/km2. Etnikai csoportok: bantu (ovambo, 

kavango, herero, tswana) 71%; hottentotta (damara, nama) 13%; busman, keverek, biir. Nyelvek: 

afrikaans (hiv.), angol (hiv.), nemet (hiv.), bantu nyelvek. Vallasok: kereszteny 87%, torzsi vallasii. 

Varosi lakossag: 23%. Fovaros: Windhoek (*1988): 120000. Varosok (*1988): Tsumeb 17600; 

Swakopmund 13600; Keetmanshoop 10500. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Sam Nujoma (1990. marc. ota). Kormanyfo: Hage Geingob 

(1990. marc, ota.) Nemzeti unnep: marc. 21. 

Gazdasag: Penznem: rand (del-afrikai) (1993. maj.: 3,16 = 1 USD). GDP (1991): 2 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 1105 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 4,5. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 9. Adossag/fo (1991): 148 USD. Fogyasztoi 



arvaltozasok (1991): 11%. Export (1990): 980 M USD. Fobb exportcikkek: gyemant, uranerc, rez, 
olom, cink, elo allat, hal, szorme. Fobb exportpartnerek: Svajc 32%, D-afrikai Kozt. 20%. Import 
(1991): 928 M USD. Fobb importcikkek: iparcikk, elelmiszer, energia. Fobb importpartnerek: D- 
afrikai Kozt. 73%, Nemeto. 11%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1991): 2382 km. Koziiti halozat (1991): 41815 km; ebbol burkolt: 4572 
km. Gepjarmiivek (1991): 132331. Fobb kikotok: Luderitz, Walvis Bay. Hirkozles: Egy keszulekre 
juto lakosok: tv. 42; radio: 5,8; telefon: 17. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 58; nok: 63 ev. Szuletes (1991): 45,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,5%. Csecsemohalandosag (1991): 72,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 166. Egy orvosra juto lakosok: 4450. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): a fekete lakossag 16%-a. 

A II. vilaghaborii ota megszallo D-afrikaiak 1978-ban valasztasokat szerveznek Namibiaban, de ezt 
az ENSZ nem ismeri el, a DNy-afrikai Felszabaditasi Szervezet (SWAPO) pedig bojkottalja. A 80-as 
evekben a D-afrikai csapatok tobbszor namib teruletrol tornek be Angolaba. Angola es Namibia 
jovoje osszekapcsolodik a nemzetkozi targyalasokon. Az alapkeplet: ha a kubaiak tavoznak 
Angolabol, a D-afrikaiak elhagyjak Namibiat. Az 1988-as egyezmeny szerint Kuba 27 honapon belul 
kivonja 50 ezer katonajat Angolabol, D-Afrika 1989 vegeig kivonul Namibiabol. A valasztasokon a 
SWAPO gyoz, de nem szerez abszolut tobbseget az ellenzeki, tobbnyire a fehereket tomorito 
Turnhalle Allianz-cal szemben. 1990-ben liberalis alkotmanyt fogadnak el, marc. 21-en kialtjak ki a 
fiiggetlenseget. Feketek es feherek jol egyuttmiikodnek egymassal az lij kormanyban. 



NAURU 



Nauru Koztarsasag 

Naoero (naurui nelven) 

Republic of Nauru (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 21,3 km^, Magyarorszagnal kb. 4366-szor kisebb. Fekves: Sziget a Csendes-ocean 

Ny-i reszen, az Egyenlito kozeleben. Felszin: A keskeny termekeny parti savot kiveve foszfatbol es 

korallmeszkobol epult fel; nagy resze siksag. Legmagasabb pont: 65 m. Legnagyobb to: Buada-to. 

Nepesseg: Lakossag (1989): 9350). Nepsiiruseg: 439/km2. Etnikai csoportok: naurui (polineziai- 

melaneziai-mikroneziai keverek) 57%; egyeb polineziai 26%; kinai, vietnami 9%; feher 8%. 

Nyelvek: naurui (hiv.), angol (hiv.). Vallasok: protestans 70%, r. kat. 30%. Fovaros: Yaren. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Bernard Dowijogo (1989. dec. ota). Nemzeti 

unnep: Jan. 31. 

Gazdasag: Penznem: dollar (ausztral dollar) (1993. maj.: 1,41 = 1 USD). GNP (1986): 160 M USD. 

GNP/fo (1985): 9091 USD. Export (1984): 93 M USD. F6 exportcikk: foszfat. Fobb exportpartnerek: 

Ausztralia, Uj-Zeland, Japan, Nagy-Britannia. Import (1984): 14 M USD. Fobb importcikkek: 

banyaszati felszereles, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Ausztralia, Uj-Zeland, Japan, 

Nagy-Birtannia. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 5,2 m (ipari vasiit). Koziiti halozat: 19 km. F6 kikoto: Yaren. 

Hirkozles: Radio (1985): 4000. Telefon (1989): 2000. 

Egeszsegugy: Szuletes (1991): 19,0%o. Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,4%. 

Csecsemohalandosag (1991): 41,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig. 

Az 1968. Jan. 31-en fuggetlenseget kapott orszag azota is szoros kapcsolatokat tart fenn volt 

gyamjaival, Ausztraliaval, Uj-Zelanddal es Nagy-Britanniaval. A Nemzetkozosseghez kulonleges 

kapcsolatok fiizik. A koztarsasagban 18 tagii parlament miikodik, partok nincsenek, torzsi 



szervezetek latjak el helyettuk az erdekkepviseletet. 



NEMETORSZAG 



Nemetorszagi Szovetsegi Koztarsasag 

Bundesrepublik Deutschland (nemetul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet. 356945 km^, Magyarorszagnal majdnem 4-szer nagyobb. Fekves: Europa 

kozepso reszeben. Szomszedai: Dania (E), Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaorszag (Ny), 

Svajc, Ausztria (D), Csehorszag (K). Felszin: E-on siksag (German-alfold); delebbre kozephegyseg; 

a Duna volgyetol D-re a Svab-Bajor medence es az Alpok athuzodo vonulatai. Legmagasabb pont: 

Zugspitze (2963 m). Legjelentosebb folyok: Rhein (Rajna), Elbe (Elba), Oder (Odera). Legnagyobb 

tavak: Boden-to, Muritz-to, Schwerini-to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 79951000. Eletkor szerint: 0-14: 14,7% 15-59: 64,7%; 60-: 20,6%. 

Nepsiiruseg: 224/km^. Etnikai csoportok: nemet 99%; szorb (vend), dan. Nyelv: nemet (hiv.), szorb, 

dan. Vallasok: r. kat. 43%, protestans 40%, mohamedan 3%. Varosi lakossag: 84%. Fovaros: 

Berlin (1991): 3443695; Bonn (a kormany szekhelye) (1991): 292234. Varosok (1991): Hamburg 

1652363; Munchen 1229026; Koln 953551. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Richard von Weizsacker (1984. jiil. ota). Kormanyfo: 

Helmut Kohl szovetsegi kancellar (1982. okt. ota). Nemzeti unnep: nines. 

Gazdasag: Penznem: Mark (DM) (1993. maj.: 1,58 = 1 USD). GDP (1991): 1640,5 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 26207 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,6%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban 

(NSZ? 1989): 3,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,5%. MunkanelkuHseg (1990): 6,2%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 5%; ipar es kereskedelem 40%. Export (1990): 398 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, vegyipari termek, textilia, nyersvas, acel, 

gyogyszer, kozszuksegleti cikk. Fobb exportpartnerek: Franciao. 13%, Olaszo. 9%, Nagy-Britannia 

8%, Hollandia 8%. Import (1990): 341 Mrd USD. Fobb importcikk: gep, kozlekedesi eszkoz, 

elektrotechnikai, vegyipari termek, textilia, ruhazati cikk, elelmiszer. Fobb importpartnerek: 

Franciao. 12%, Hollandia 10%, Olaszo. 9%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (NSZK, NDK egyutt, 1990): 44330 km (+2795 km magantulajdonban); 

ebbol villamositott: 15737 km. Koziiti halozat (NSZK, 1899): 173652 km (burkolt); ebbol autopalya 

(1991): 8959 km; (NDK, 1988): 47203 km; ebbol autopalya: 1855 km. Gepjarmuvek (NSZK, 1990): 

szemelygepkocsi: 35501800; egyeb gepjarmu: 1795600; (NDK, 1988): szemelygepkocsi 3743554; 

egyeb gepjarmu: 289616. Fobb kikotok: Hamburg, Bremen, Lubeck. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok (NSZK, 1989): tv: 2,6; radio: 2,3;telefon: 1,5. Napilap (1987): 417/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 73; nok: 79 ev. Szuletes: ll,0%o. 

Halalozas ll,0%o. Csecsemohalandosag (1991): 7,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 91. Egy 

orvosra juto lakosok: 346. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

A Nemet Szovetsegi Koztarsasaghoz 1990. okt. 3-an csatlakozik a Nemet Demokratikus Koztarsasag 

es a kulon statusu teruletkent nyilvantartott Ny-Berhn. Az 1949. szept. 21-en alakult Nemet 

Szovetsegi Koztarsasag csak az 1969-t61 kormanyzo szocialdemokrata kancellar, Willy Brandt 

vezetesevel rendezi keleti kapcsolatait. 1970-ben szovjet-NSZK, majd lengyel-NSZK egyezmeny 

szuletik, amely elismeri Lengyelorszag Ny-i hatarat. 1972-ben a 2 nemet allam elismeri a masik 

szuverenitasat. 1974-82 kozott Helmut Schmidt szocialdemokrata liberalis kormanyzata idejen 

folytatodik a latvanyos gazdasagi fellendulles. 1982-ben a liberahs FDP a keresztenydemokratakkal 

es a keresztenyszociahsokkal szovetkezik. Helmut Kohl kancellar valasztasi gyozelmevel igy all fel a 

CDU-CSU-FDP koalicio. A szocialdemokratak hiaba probaljak meg az 1983-as, 87-es es Hans- 



Jochen Vogel vezetesevel az 1990-es altalanos valasztasokon visszaszerezni a kormanyzast. 
Az 1949. okt. 7-en megalakult Nemet Demokratikus Koztarsasagot 1971-ig Walter Ulbricht, majd 
Erich Honecker vezeti. Az NSZK-val es igy a Kozos Piaccal is kulonleges gazdasagi kapcsolatokat 
fenntarto orszagban a 80-as evekben eroteljesen koncentraljak a termelest, 129 kombinatban. 1961, 
a Fal megepitese utan a 2 nemet allam kozotti kapcsolatok visszaszorulnak. 1989-t61 lep fel az elso 
nyfltan szervezkedo ellenzeki csoportosulas, az Uj Forum. Az okt.-i utcai zavargasokra a rendszer 
eroszakkal reagal, majd Honecker lemond. Egon Krenz partfotitkar, majd elnok, Hans Modrow a 
kormanyfo. Nov. 9-en a ketteosztott Berlin 2 resze kozott megindul a forgalom, megkezdodik a Fal 
lebontasa. Az 1990-es elso es utolso szabad keletnemet valasztasokon a keresztenydemokratak 
gyoznek. Lothar de Maizicre kormanya fogadja el a valutauniot, majd a csatlakozast az NSZK-hoz. 
Ny-Berlin a H. vilaghaborii utan negyhatalmi megszallas ala kerul, majd onallo varos, amely az 
NSZK tartomanya, de formalisan nem kormanyozhato Bonnbol. Az 1972 utan ervenyben levo 
negyoldalii megallapodas szerint Ny-Berlin alkotmanyjogilag nem tartozik az NSZK-hoz, de az 
Egyesult Allamok, a Szovjetunio, Nagy-Britannia es Franciaorszag elismeri, hogy a varost szoros 
szalak fiizik a szovetsegi koztarsasaghoz. 1990-t61 az lijra egyesulo varosba tobb vezeto ceg teszi at 
szekhelyet. A CDU szerez tobbseget a valasztasokon, Eberhard Diepgen fopolgarmester a 28 even at 
egymastol elzart varosreszeket es mentalitasokat egyesiti. 

Az elso ossznemet valasztasokon 1990-ben a CDU-CSU az 5 lij tartomanyban is tobbsegbe kerul. Az 
ossznemet parlament a Reichstag epuleteben tartja nyito uleset. Az 1991-ben negyedszer is 
lijravalasztott Kohl kan cellar kormanyaban 3 volt keletnemet politikus is helyet kap. Mikozben a 
volt NDK-ban novekednek a megelhetesi gondok, erosodik a szelsojobboldali mozgalom. Az 
allastalanok szama atlepi az egymillios hatart, ez 12%-nak felel meg. Az arany 1992-ben 14%-ra 
emelkedik, tetozik. Az ev folyaman 17 ember hal meg szelsojobbos Hncselesek, gyiijtogatasok miatt. 
Az aug.-i rostocki osszecsapasok negativ jelkeppe valnak. A keletnemet gazdasag ekozben tiiljut a 
melyponton, 1993-ra 7%-os novekedest josolnak. Tobbszor is szazezrek tuntetnek szerte az 
orszagban az eroszak ellen. A parlament dontese szerint Berhn az orszag fovarosa, a politikai 
intezmenyek lassan elkezdik a koltozkodes evtizedes folyamatat. Nemetorszag vezeti a nemzetkozi 
elismereseket a volt szovjet es volt jugoszlav koztarsasagok eseteben. Genscher kulugyminiszter 
1992. apr.-i lemondasa az europai egysegesulesben is egy fejezet veget jelenti. Maj.-ban 
Magyarorszaggal, majd Cseh-Szlovakiaval alairt partneri szerzodest ratifikal a Bundestag. A jiil.-i 
muncheni vilaggazdasagi csiicson K-Europa az egyik fo tema. Nemet hajok engedelyt kapnak az 
ENSZ-szankciok betartatasara a szerbekkel szemben. 1993. apr.-tol a nemet repuloterek amerikai 
hasznalata utan nemet pilotak is reszt vesznek a felderito repulesekben, a boszniai repulesi tilalom 
ellenorzeseben. A boszniai menekultek aradatat az orszag 1992-ben meg reszben be tudja fogadni, 
1993-t61 azonban korlatozasokat vezetnek be. A szocialdemokratak is elfogadjak a menekultugyi 
torvenyhozas valtoztatasanak szuksegesseget. Jelentos megszoritasokat vezetnek be. A meg 1991- 
ben elfogadott atvilagitasi torveny szerint megnyilnak a volt belugyes alkalmazottak dossziei, a 
legtobb esetet lezarjak - mintegy 10%-os az elbocsatasok aranya tanarok, lijsagirok, igazsagugyi 
szervek eseteben -, de nehany vezeto - pi. a brandenburgi kormanyfo - ugyeben a vizsgalat folyik. 
Az 1991-ben elkezdett perek a Fal menti gyilkossagok ugyeben 1993 elejere befejezodnek, a 
kiskatonak nehany eves bortonbuntetest kapnak. Erich Honecker 1992. jiil.-ban ter vissza a 
moszkvai chilei kovetsegrol, ahova 15 honappal korabban menekult. 1993 elejen betegsegere valo 
tekintettel a hatosagok nem folytatjak az ellene inditott pert, engedelyezik tavozasat Chilebe. Marc- 
ban a politikai elet vezetoi megallapodnak az lin. szolidaritasi paktumban, miszerint az 
evezredforduloig evente 100 miUiard markat kap a volt NDK. A meg mindig magas kamatok miatt 
a nemet marka tovabbra is tartja eros arfolyamat a fobb valutakkal szemben. A nyugati 
tartomanyokban kezdodo stagnalas azonban tobb evtizedes novekedesnek vet veget. 



NEPAL 

Nepali Kiralysag 

Sri Nepala Sarkar (nepali nyelven) 

Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 140797 km^, Magyarorszagnal valamivel nagyobb. Fekves: A Himalaja 

hegylancai kozott. Szomszedai: Kina (E), India (D). Felszin: E-i reszen a Himalaja 6000-7000 m 

magas vonulatai kozott medencek; D-en a Himalaja elovideket alkoto, oserdokkel boritott 

dombvidek. Legmagasabb pont: Csomolungma (Mount Everest, 8848 m). Legjelentosebb folyok: 

Karnali, Narayani. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 19096000. Eletkor szerint: 0-14: 42,2%; 15-59: 52,9%; 60-: 4,9%. 

Nepsiiruseg: 125/km^. Etnikai csoportok: nepali (tamang, gurung, nevar, thakali, magar, sunwar 

stb.), tibeti (sherpa), indonepali (Brahman, kshatriya). nyelvek: nepali (hiv.), bihari, nevari, tibeti 

dialektusok. Vallasok: hindu 90%, buddhista 5%, mohamedan 3%. Varosi lakossag: 10%. Fovaros: 

Katmandu (1981): 235160. Varosok (1981): Morang (Biratnagar) 93544; Patau (Lalitpur) 79875; 

Bhadgaon (Bhaktapur) 48472. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: Birendra Bir Bikram Sah Deva kiraly (1972 ota). 

Kormanyfo: Girja Praszad Koirala (1991. maj. ota). Nemzeti unnep: dec. 28. 

Gazdasag: Penznem: rupee (nepali riipia) (1993. maj.: 46,52 = 1 USD). GNP (1990): 3,2 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 170 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 3,6%. Adossagszolgalat az export %-aban 

(1990): 18,2. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1991): 2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 10,5%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 91%. Export (1991): 274 M USD. Fobb exportcikkek: 

gyapjiiszonyeg, ruhanemii, bor, fa, rizs, juta, fiiszer, gyogynoveny. F6 exportpartner: India 38%, 

kozos piaci orszagok. Import (1991): 757 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozszuksegleti cikk, 

vegyipari termek, elelmiszer, elo allat, energia, nyersanyag, iparcikk. F6 importpartnerek: India 

47%, Japan 25%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 54 km. Koziiti halozat: 2082 km. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: radio: 8,5; telefon: 415. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 50; nok: 49 ev. Szuletes (1991): 40,0%o. 

Halalozas (1991): 15%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 98,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 4234. Egy orvosra juto lakosok: 20737. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 29%. Iskolakotelezettseg: 3 ev. 

Az 1768-ban alapitott egyesult kiralysagban 1951-ben alkotmanyos monarchiat vezetnek be, 

amelyet 1962 ota hindu alkotmanyos monarchianak neveznek. A kiraly 1982-ben, 22 eves szunet 

utan engedelyezi a parlamenti valasztasokat, bar a kepviselok otodet 6 valasztja. 1990-ben 

zavargasok kezdodnek. A kormanyfo lemond, a kiraly jovahagyja a partok miikodeset. Atmeneti 

kormany dolgozza ki az lij alkotmanyt, amely 5 evenkent parlamenti valasztasokat helyez kilatasba. 

1991-ben, az elso szabad voksolason a Kongresszus Part abszoliit tobbseget szerez, de a kommunista 

part is befolyashoz jut. Az lij kormanyfo a Kongresszus Part tagja. 



NICARAGUA 



Nicaraguai Koztarsasag 

Repiibhca de Nicaragua (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 130682 km^, Magyarorszagnak kb. 1,5-szerese. Szomszedai: Honduras (E), Costa 

Rica (D). Felszin: Ny-on hegyvidek, ma is miikodo vulkanokkal; kozepso resze fennsik; a K-i 

partszakasz lagunas, oserdovel boritott videk. Legmagasabb pont: Isabella-hegyseg (2438 m). 



Legjelentosebb folyok: San Juan, Coco, Rio Grande. Legnagyobb tavak: Nicaragua-to, Managua-to. 
Nepesseg: Lakossag (*1990): 3853000. Eletkor szerint: 0-14: 45,8%; 15-59: 49,9%; 60-: 4,3%. 
Nepsiiruseg: 31/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fekete, mulatt, zambo 15%; feher 14%; 
Indian 4%. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol. Vallasok: r. kat. 88,5, protestans 3%, zsido. Varosi 
lakossag: 60%. Fovaros: Managua (1985): 682111. Varosok (1985): Leon 100982; Granada 88636; 
Masaya 74946. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Violeta Chamorro (1990. apr. ota). Nemzeti unnep: 
jiil. 19., szept. 15. 

Gazdasag: Penznem: cordoba (1993. maj.: 6,11 = 1 USD). GDP (1991): 1,1 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 204 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1,0%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 9. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 25. Adossag/fo (1990): 2536 USD. Vedelmi kiadasok a 
GNP %-aban (1985): 16,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 2400%. Munkanelkuliseg (1990): 40%. 
Munkero-megoszlas: mezogazdasag 44%; ipar 13%. export (1990): 379 M USD. Fobb 
exportcikkek: kave, hiis, gyapot, fa, cukor, banan, ere. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 
20%, kozos piaci orszagok 19%. Import (1990): 750 M USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, 
koolaj, jarmii, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Del-amerikai orszagok 30%, Egyesult Allamok 
20%, kozos piaci orszagok 20%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 334 km. Koziiti halozat (1988): 14997 km; ebbol burkolt: 4000 km. 
Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 46200; egyeb gepjarmii: 30000. Fobb kikotok: Corinto, San 
Juan del Sur, Puerto Cabezas. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 108; radio: 4,3; telefon: 
77. Napilap (1989): 62/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 61; nok: 65 ev. Szuletes (1991): 37,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,9%. Csecsemohalandosag (1991): 60,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 761. Egy orvosra juto lakosok: 1678. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 57%. Iskolakotelezettseg: 11 ev. 

Az 1838. apr. 30-an fuggetlenne valo orszag a Somoza csalad 46 eves diktatiiraja utan 1979-ben a 
baloldali szandinistak vezetese ala kerul. 17 eves hare utan kormanyzo junta veszi at az iranyitast. 
Az 1984-es valasztasokat Daniel Ortega a szandinistak jeloltje nyeri, ekkortol elnokkent vezet. A 
Szandinista Nemzeti Felszabaditasi Front ellen foleg Hondurasbol tamadnak a kontrakl981-t61, 
akik novekvo amerikai tamogatast kapnak. A haboriis korulmenyek kozott a belso ellenzeket a 
szandinistak erosen ellenorzik. 1988-ban tiizszunet, 1989-ben beke jon letre, amit megkonnyit a 
kozep-amerikai csiicsertekezlet. Az 1990-es valasztasokat az ellenzeki napilap vezetoje, Violeta 
Chamorro nyeri. Vedelmi miniszterkent beveszi kormanyaba a szandinista Humberto Ortegat is. A 
kontrak leteszik a fegyvert, de a szandinista befolyast tamadva 1992-t61 lijra kisebb csetepatekrol 
erkeznek hirek. A nemzetkozi segitseg nem erkezik a vart meretekben. Feszultseget teremt emellett 
az is, hogy az elnok csaladjanak egyik miniszter tagjat jelentos sikkasztasban talaljak biinosnek. 



NIGER 



Nigeri Koztarsasag 

Republique de Niger (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

F61drajz:Terulet: 1267000 km^, Magyarorszagnal tobb mint 13-szor nagyobb. Fekves: Ny-Afrika 

kozepso reszeben. Szomszedai: Libia, Algeria (E), Mali, Burkina Faso (Ny), Benin, Nigeria (D), 

Csad (K). Felszin: Keharmada sivatag (Szahara), melyet az Ad'r-hegyseg 2 reszre oszt; D-en 

sztyepp- es szavannaovezet. Legmagasabb ont: Mt. Greboun (2310 m). Legjelentosebb folyo: Niger. 

Legnagyobb to: Csad-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7666000. Eletkor szerint: 0-14: 46,7%; 15-59: 48,5%; 60-: 4,8%. 



Nepsiiruseg: 6/km2. Etnikai csoportok: haussza 54%; dzserma, szongai 23%; fulani 10%; beriberi- 

manga 9%; tuareg 3%. Nyelvek: francia (hiv.), haussza, szongai, fulani, arab. Vallasok: 

mohamedan (szunnita) 83%, torzsi vallasii 10%, kereszteny. varosi lakossag: 20%. fovaros: Niamey 

(1988): 398265. Varosok (1988): Zinder 120000. Maradi 113000; Tahoua 51600. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mahaname Ousmane (1993. marc. ota). Kormanyfo: Amadou 

Cheiffou (1991. okt. ota). Nemzeti unnep: dec. 18. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 

(1990): 2,36 Mrd USD. GNP/fo (1990): 310 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): -1,3%. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 24. vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1989): 0,8. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1991): -7,8%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 90%. Export (1990): 

435 M USD. Fobb exportcikkek: banyakincs, urankoncentratum, elo allat, foldimogyoro, zoldseg. 

Fobb exportpartnerek: Franciao. 36%, Nigeria 11%. Import (1990): 230 M USD. Fobb 

importcikkek: jarmii, energia, gep, elelmiszer. Fobb importpartnerek: kozos piaci orszagok 54%, 

Nigeria 28%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1987): 19000 km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 9000; egyeb 

gepjarmii: 21000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 301; radio: 19; telefon: 563. Napilap 

(1990): 1/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 49; nok: 53 ev. Szuletes (1991): 49,0%o. 

Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,2%. Csecsemohalandosag (1991): 129,0%o. 

Korhazi agyak (1982): 2 korhaz (+36 eu. kozpont). Egy orvosra juto lakosok: 38770. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 28%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

Francia Ny-Afrika 1960. aug. 3-a ota fuggetlen egykori reszet az 1974-es puces utan Seyni Kountche 

alezredes vezeti elnokkent. A partokat betiltja. 1987-t61 Ali Saibou tabornok veszi at a vezetest, aki 

1991-ben engedelyezi a partok miikodeset, visszaallitja az alkotmanyt, felelosseget vallal a 

parlament elott. Az 1933. febr.-i valasztasokon a 9 part osszefogasabol szuletett Valtozas Eroinek 

Szovetsege abszoliit tobbseget nyer. A korabbi allampart ellenzekbe szorul. Az lij elnok a 

szocialdemokratak soraibol kerul ki. 



NIGERIA 



Nigeriai Szovetsegi Koztarsasag 

Federal Republic of Nigeria (angolul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 923768 km^, Magyarorszagnal majdnem 10-szer nagyobb. Fekves: Ny-Afrika D-i 

partvideken. Szomszedai: Benin (Ny), Niger (E), Csad, Kamerun (K). Felszin: A 200-300 km szeles 

parti siksagot (a Guineai-obol menten) es a Niger mocsaras deltajat fennsik valasztja el a Csad-to 

medencejenek szavannas siksagatol. Legmagasabb pont: Dimlang (2042 m). Legjelentosebb folyok: 

Niger, Benue. Legnagyobb to: Csad-to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 88500000. Nepsiiruseg: 96/km2. Etnikai csoportok: joruba 21%; 

haussza 21%; ibo 18%; bibio, tiv, fulbe, kanuri, tuareg; feher. Nyelvek: angol (hiv.), szudani es 

bantu nyelvek (ibo, joruba, ful, haussza, bini, ijav, nupe). Vallasok: mohamedan 48%, r. kat. 17%, 

protestans 17%, torzsi vallasii 18%. Varosi lakossag: 35%. Fovaros: Lagos (*1984): 1125000. 

Varosok (*1983): Ibadan 1060000; Ogbomosho 590600; Kano 545000. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Ibrahim Babangida (1985. aug. ota). Kormanyfo: 

Ernest Shonekan (1993. apr. ota). Nemzeti unnep: okt. 1. 

Gazdasag: Penznem: naira (1993. maj.: 21,08 = 1 USD). GDP (1991): 27,7 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 240 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 11. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 22. Adossag/fo (1991): 287 USD. Vedelmi kiadasok a 



koltsegvetes %-aban (1987): 1. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 18%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 54%; ipar es kereskedelem 19%. Export (1990): 13,6 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
koolaj, koolajtermek, kakao, foldimogyoro, palmaolaj, niobiumerc. Fobb exportpartnerek: Egyesiilt 
Allamok 46%, Spanyolo. 10%, NSZK 9%, Franciao. 5%. Import (1990): 5,69 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, elelmiszer, vegyipari termek, kozszuksegleti 
cikk. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 16%, NSZK 14%, Franciao. 10%, Egyesult Allamok 
9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 3505 km. Koziiti halozat (1980): 108000 km. Gepjarmuvek 
(1981): szemelygepkocsi: 262000; egyeb gepjarmii: 90000. Fobb kikotok: Port Harcourt, Lagos, 
Warri. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 21; radio: 12; telefon: 240. Napilap (1990): 
12/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 48; nok: 50 ev. Szuletes (1991): 36,0%o. 
Halalozas (1991): 17,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,9%. Csecsemohalandosag (1991): 118,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1142. Egy orvosra juto lakosok: 6900. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 51%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 
A tobb brit protektoratusbol es gyarmati teruletbol egyesult fuggetlen Nigeriat 1960. okt. 1-jen 
kialtjak ki. A Nemzetkozosseg tagallamaban 1967-70-ben a Biafra koruli szeparatista harcokban 1 
millioan esnek el. A katonai kabinetek soraban csak az 1979-83-as idoszak kivetel, am Shehu 
Shagari kormanyat is puces buktatja meg a csokkeno olajbevetelek miatti szocialis nyugtalansagok 
lattan. Mohamed Buhari vezerezredes minden hatalmat egy kezben osszpontosito vezetesenek 
Ibrahim Babangida vezerornagy vet veget, 1985-ben. Katonai kormanyzotanacs iranyit, tobb 
puccskiserletet hiiisitanak meg. Az 1992-re beigert szabad valasztasok a keresztenyek es a 
muzulmanok osszeutkozesei, a tobb mint 100 halalos aldozat miatt kitolodnak. Az elnok 1993. apr.- 
ban atmeneti kormanyt iktat be az addigi katonai tanacs helyere. A tobbfordulos valasztas jiin.-ra 
hozhat eredmenyt, a polgari kormanyzatot aug.-ra igerik. 



NORVEGIA 



Norveg kiralysag 
Kongeriket Norge (norvegul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 323878 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer nagyobb. Fekves: E-europaban, a 
Skandinav-felsziget Ny-i reszen. Szomszedai: Svedorszag, Finnorszag, Oroszorszag (K). Felszin: 
Egesz teruleten a Skandinav-hegyseg vonulatai es fennsikjai. Partvideke fjordokkal es 
sziklaszigetekkel tagolt. Legmagasabb pont: Galahopigg (2469 m). Legjelentosebb folyo: Glomma. 
Legnagyobb tavak: Fernund, Mjfsa, Rrssvatnet. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4242000. Eletkor szerint: 0-14: 19,0%; 15-59: 59,9%; 60-: 21,1%. 
Nepsiiruseg: 13/km2. Etnikai csoportok: norveg 99%; lapp, finn. Nyelvek: norveg (bokmll es 
nynorsk.). Vallasok: protestans 98%, r. kat. Varosi lakossag: 75%. fovaros: Oslo (1990): 458364. 
Varosok (1990): Bergen 211826; Trondheim 137345; Stavanger 97570. 

Allamforma: orokletes monarchia. Allamfo: V. Harald (1991. jan. ota). Kormanyfo: Gro Harlem 
Brundtland (1990. okt. ota). Nemzeti unnep: maj. 17. 

Gazdasag: Penznem: krone (norveg korona) (1993. maj.: 6,71 = 1 USD). GDP (1991): 105,9 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 24939 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 
aban (1990): 3,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,4%. Munkanelkuliseg (1992): 7,2%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 7%; ipar es kereskedelem 47%. Export (1991): 34 M USD. Fobb 
exportcikkek: koolaj, foldgaz, fem, gep, kozlekedesi eszkoz, hal, vas, acel. Fobb exportpartnerek: 
Nagy-Britannia 27%; Nemeto. 11%, Svedo. 10%. Import (1991): 25,5 M USD. Fobb importcikkek: 



gep, berendezes, jarmii, elelmiszer, ruhanemii, vas, acel. Fobb importpartnerek: Svedo. 16%, 
Nemeto. 14%, Nagy-Britannia 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 4044 km; ebbol villamositott: 2442 km. Koziiti halozat (1991): 
88800 km; ebbol burkolt: 62101 km. Gepjarmiivek (1991): szemelygepkocsi: 1612674; egyeb 
gepjarmii: 329521. Fobb kikotok: Bergen, Stavanger, Oslo. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: 
tv: 2,9; radio 1,3; telefon: 1,6. Napilap (1990): 510/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 74; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 14,0%o. 
Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,3%. Csecsemohalandosag (1991): 7,l%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 184. Egy orvosra juto lakosok: 327. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1905. okt. 26-a ota fuggetlen kiralysagban 1957-t61 az alkotmany figyelembevetelevel V. Olav, 
majd fia. V. Harald uralkodik. 1965-ben a Munkaspart elvesziti 3 evtizeden at megtartott 
kormanyzati tobbseget, azutan tobbszor a konzervativok gyoznek a valasztasokon. A kiraly 1986- 
ban ad kormanyalakitasi megbizast. Brundtland asszonynak, kinek kisebbsegi kabinetjeben a 
posztok felet nok kapjak. A kormanyfo nemzetkozi elismerest viv ki kornyezetvedelmi jelentesevel. 
Az 1989-es valasztasok utan nehany honappal kenytelen lemondani. A konzervativ Jan Syse vezette 
kormany azonban csak 1 evig marad hatalmon. Ezutan lijra Brundtland asszony kormanyoz. A 
norveg koronat az ECU arfolyamahoz kapcsolja. 1991-ben meghal a kiraly, fia lep orokebe. A 
konzervativok elere Kaci Kullman Five all, igy mindharom nagy partot no iranyitja. 1993-ban az 
orszag a kozos piaci csatlakozasrol kezd targyalasokat. 

Fuggo, ill. tarsult teriiletek 
Spltzbergak 

Svalbard 

Fekves: Tobb mint 1000 szigetbol alio csoport a Jeges-tengerben, Norvegiatol E-ra. Terulet: 62700 

km^; 60%-at jeg boritja. Nepesseg (1990): 1125 norveg; 2407 szovjet es 12 lengyel szenbanyasz. 

Szekhely: Longyearbyen: 1000. F6 exportcikk: szen. 

Az 1194-ben norvegok altal felfedezett sziget tulajdonaert a balnavadaszati lehetosegek miatt a 17. 

sz.-tol hollandok, britek, danok es norvegok vetelkednek. Kesobb a sziget szenkincse miatt folyik a 

kuzdelem, mignem 1920-ban parizsi nemzetkozi szerzodes ismeri el a norveg szuverenitast. A 70-es 

evektol fellendul az olajkutatas. 

Jan Mayen 

Fekves: Vulkani eredetii sziget a Gronlandi-tengerben, Izlandtol EK-re. Terulet: 380 km^. 
Nepesseg: A radioado- es meteorologiai allomas szemelyzeten kivul lakatlan. 

Az allitolag Henry Hudson altal 1608-ban felfedezett sziget szazadokon at lakatlan marad, es csak a 
fokavadaszok keresik fel. 1930-t61 torveny szentesiti a norveg tulajdonjogot. 

Bouvet-szlget 

Bouvetqya 

Fekves: Az Atlanti-ocean D-i reszeben, a Falkland-szigetek vonalaban, azoktol K-re. Terulet: 50 

km^. Nepesseg: A meteorologiai allomas szemelyzeten kivul lakatlan. 

A francia Bouvet altal 1739-ben felfedezett sziget hamarosan brit tulajdonba kerul, majd azl930-as 

norveg torvennyel cserel gazdat. A lakatlan szigetenl977 ota Norvegia automata meteorologiai 

allomast miikodtet. 

/. Peter-szlget 

Peter I Vy 



Fekves: A Csendes-ocean DK-i reszeben, a deli sarkkor es az Antarktisz kozeleben. Terulet: 180 
km^. Lakatlan. 

A lakatlan szigetet 1821-ben fedezi fel Bellinghausen orosz tengernagy, de csak 1929-ben tiiznek 
foldjere lobogot: norveg zaszlot. 1931 ota a sziget hivatalosan is norveg tulajdonban van. 

Dronning Maud Fold 

Dronning Maud Land 

Fekves: Az Antarktisz atlanti-oceani reszen. Lakatlan. 

1939-ben a norveg kormany kulbirtokka nyilvanitja a del-atlanti „Maud kiralyno foldjet". Bar 1949 

utan tobb orszag is reszt vesz az antarktiszti terulet felkutatasaban, Norvegia 1957-ben megerositi 

fennhatosagat. 



NYUGAT-SZAHARA 



Szaharai Demokratikus Arab Koztarsasag 

Al-Gumhuriya al-Arabiya as-Sahrawiya ad-dimuqratiya (arabul) 

West Sahara (ENSZ-elnevezes) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 266000 km^, Magyarorszagnal majdnem 3-szor nagyobb. Fekves: E-Afrika Ny-i 

partvideken. Szomszedai: Mauritania (D, K), Marokko (E). Felszin: A partvideki keskeny siksag K 

fele homokos, sziklas, sivatagi tablas videkbe megy at. Legmagasabb pont: 823 m. 

Nepesseg: Lakossag (1988): 169000. Nepsiiruseg <l/km2. Etnikai csoportok: berber, berber-arab 

keverek, feher. Nyelvek: arab (hiv.), spanyol. Vallas: mohamedan (szunnita). Fovaros: El Alaiiin 

(1982): 96784. Varosok (1982): Dakhla 17822; as-Smara 17753. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mohammed Abdel Aziz (1982. okt. ota). Kormanyfo: Mahfoud 

Ali Beida (1990 ota). 

Gazdasag: Penznem: marokkoi dirham (1993. maj.: 8,89 = 1 USD). 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 6100 km; ebbol burkolt: 500 km. 

Franco halalakor (1975) Spanyolorszag, Marokko es Mauritania megegyezik a terulet jovojerol. 

Eszerint 1976-t61 Marokko es Mauritania kozosen kormanyozna a foszfatban gazdag orszagot. A 

spanyol kivonulas utan Marokko elfoglalja a teruletet. A Polisario felszabaditasi szervezet 1979 ota 

kuzd a hoditas ellen. 1988 ota Marokko is keresi a megegyezest, a fuggetlensegrol tartando 

nepszavazast azonban tobbszor elhalasztjak, utoljara 1993 oszere. 1992-t61 az ENSZ is szerepet 

vallal a rendezesben. 



NYUGAT-SZAMOA 



Nyugat-szamoai Fuggetlen Allam 

Independent State of Western Samoa (angolul) 

Malotuto'atasi o Samoa i Sisifo (szamoai nyelven) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 2842 km^, Magyarorszagnal kb. 33-szor kisebb. Fekves: 2 nagyobb (Savai'i 

Upolu) es tobb kisebb sziget a Csendes-ocean D-i reszeben. Szomszedai: Tonga (D), Amerikai 

Szamoa (K), Wallis es Futuna (Ny). Felszin: A vulkani eredetii szigetek gerincet hegyvonulat 

alkotja; partvidekeit korallszirtek ovezik. Legmagasabb pont: Mt. Silisili (1857 m). 



Nepesseg: Lakossag (1990): 165000. Eletkor szerint: 0-14: 50,4%; 15-59: 45,3%; 60-: 4,3%. 
Nepsiiruseg: 56/km^. Etnikai csoportok: szamoai (polinez) 90%; keverek 9%; feher, kinai. Nyelvek: 
angol (hiv.), szamoai (hiv.). Vallasok: protestans 75%, r.kat. 22%. Varosi lakossag: 22%. Fovaros: 
apia (1986): 32196. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Malietoa Tanumafili kiraly (1962 ota). 
Kormanyfo: Tofilau Eti Alesana (1991. apr. ota). Nemzeti unnep: jiin. 1. 

Gazdasag: Penznem: talji (1993. maj.: 2,56 = 1 USD). GNP (1990): 121 M USD. GNP/fo (1990): 730 
USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,2%. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 16%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 67%. Export (1990): 8,3 M USD. Fobb exportcikkek: kopra, kokusz, fa. 
Fobb exportpartnerek: Uj-Zeland 33%, Ausztralia 26%, Japan 10%, Egyesult Allamok 10%. 
Import (1990): 76 M USD. Fobb importcikkek: kozlekedesi eszkoz, energia, elelmiszer. Fobb 
importpartnerek: Uj-Zeland 28%, Ausztralia 20%, Japan 13%, Egyesult Allamok 5%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat (1987): 2085 km; ebbol burkolt: 799 km. Gepjarmuvek (1989): 
szemelygepkocsi: 2514; egyeb gepjarmii: 3048. F6 kikoto: Apia, hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: radio: 2,3; telefon: 23. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 64; nok: 69 ev. Szuletes (1991): 34,0%o. 
Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,8%. Csecsemohalandosag (1991): 48,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 255. Egy orvosra juto lakosok: 4103. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 90%. 

A korabbi nemet protektoratust, majd ENSZ-gyamsagot kovetoen a szigetek 1962. jan. 1-j-e ota 
fuggetlenek. Az elso fuggetlen polineziai allam 1970 ota a Nemzetkozosseg tagja, kulpolitikai 
erdekeit Uj-Zeland kepviseli. Az allamfo halalaig hivatalban marad, utana elnokvalasztast tartanak 
majd. A 80-as evek kozepe ota lassan fejlodnek ki a partok. Az 1991-es elso valasztasokon az 
Emberi Jogvedok Partja nyer, a kormanyfot is ez a szervezet jeloli. 



OLASZORSZAG 



Olasz Koztarsasag 

Repubblica Italiana (olaszul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 301268 km^, Magyarorszagnal tobb mint 3-szor nagyobb. Fekves: D-Europaban, 

az Appennini-felszigeten. Szomszedai: Franciaorszag (Ny), Svajc, Ausztria (E), Szlovenia (K). 

Korulveszi San Marinot es a Vatikant. Felszin: E-on az Alpok hegylancai es a P6 alfoldje; delebbre 

az Appennin-hegyseg vonulatai, a tenger fele nyitott medencekkel. Kozepso es D-i reszen gyakori 

foldrenges es vulkani tevekenyseg. Legmagasabb pont: Mont Blanc (4807 m). Legjelentosebb 

folyok: P6, Adige, Tevere. Legnagyobb tavak: Garda-to, Comoi-to, Lago Maggiore. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 56400000. Eletkor szerint: 0-14: 17,8%; 15-59: 62,8%; 60-: 19,4%. 

Nepsiiruseg: 192/km^. Etnikai csoportok: olasz 95%; szard, retoroman (friuli, ladin), del-tiroli, 

provanszal, szloven, alban, gorog. Nyelvek: olasz (hiv.), nemet, francia, szloven, alban, gorog. 

Vallas: r. kat. 99%. Varosi lakossag: 69%. Fovaros: Roma (1990): 2791354. Varosok (1990): Milano 

(Milano) 1432184; Napol (Napoly) 1206013; Torino 991870. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Oscar Luigi Scalfaro (1992. jiin. ota). Kormanyfo: Carlo 

Ciampi (1993. apr. ota). Nemzeti unnep: jiin. elso vasarnapja. 

Gazdasag: Penznem: olasz lira (1993. maj.: 1492,99 = 1 USD). GDP (1991): 1100 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 20000 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,4%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 

2,2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 6,3%. Munkanelkuliseg (1991): 10,9%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 10%; ipar es kereskedelem 32%. Export (1991): 168,5 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

gep, berendezes, textilia, ruhanemii, elektromos keszulek, jarmii, boraru, vegyipari, femipari 



termek. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 21%, Franciao. 15%, Egyesult Allamok 7%, Nagy- 
Britannia 7%. Import (1991): 182 Mrd USD. Fobb importcikkek: vegyipari termek, jarmii, fem, 
koolajtermek, elektromos keszulek, gep, mezogazdasagi termek. Fobb importpartnerek: Nemeto. 
21%, Franciao. 14%, Egyesult Allamok 6%, Nagy-Britannia 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 19595 km; ebbol villamositott: 9799 km. Koziiti halozat (1988): 
302403 km; ebbol autopalya (1991): 6216 km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 24,3 M; egyeb 
gepjarmii: 2068775. Fobb kikotok: Genova, Trieste, Augusta. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: tv: 3,8; radio: 3,9; telefon: 2,0. Napilap (1989): 142/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75; nok: 82 ev. Szuletes (1991): ll,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,1%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 135. Egy orvosra juto lakosok: 233. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

Az 1946-ban kikialtott koztarsasagban minden evre atlagban tobb mint egy kormany jut, viszont 
mindvegig a keresztenydemokracia (DC) tartja kezeben a hatalmat. A 70-es evekben a Voros 
Brigadok szelsobalos terrorakcioi okoznak gondot a tarsadalomnak. Az OKP, a kommunista part 
„demokratikus egysegkormanyt" kovetel, amirol Aldo Moro kormanyfo targyal is veluk, am a 
politikust 1978-ban elraboljak, majd meggyilkoljak. A foleg a DC-t kompromittalo P-2-ugy, a 
szabadkomiives paholyok hatalmi osztozkodasanak leleplezese utan 1981-ben a koztarsasagparti 
Giovanni Spadolini alakitja meg az 1945 utani elso nem DC-vezetesii kormanyt. 1983-ban a 
szocialista Bettino Craxi lesz kormanyfo, 4 even at, rekord idotartammal marad a kabinet elen es 
viragoztatja fel a gazdasagot. Francesco Cossiga, az 1985-t61 elnoklo keresztenydemokrata politikus 
elorehozott valasztasokat ir ki. Giovanni Goria, majd Ciciaco de Mita kormanyoz 1-1 evig. 1989- 
ben Giulio Andreotti lesz - immar 6. alkalommal - kormanyfo. 1990-ben kezd atalakulni a politikai 
keplet: megjelenik, majd kesobb egyre inkabb eloretor a Lombard Liga, amely eloszor eszaki 
fiiggetlenseget, majd autonomiat ker, emellett elveti a romai burokraciat. Szocialista es a 
Kommunista Part is nevet valtoztat, ez utobbi Baloldali Demokrata Partra (PDS). Az alban 
menekulteket eroszakkal hazairanyitjak. Az allamfo politikai reformokat surget, sajat partjaval, a 
DC-vel is vitaba keveredik emiatt. Ujabb politikai bomba a Gladio-ugy, amely az 50-es evek 
biztonsagpolitikai manovereire vezetheto vissza. Az elnok vizsgalatot ker maga ellen ebben az 
ugyben. 1992. maj.-ban Del-Tirol kulturalis autonomiat kap es szavaz meg maganak. Az orszagos 
parlamenti valasztasokon a DC es a PDS szavazatokat veszit, Andreotti visszalep. Cossiga is ido 
elott lemond. A valasztasi bizottsag csak hosszu vitak utan egyezik meg az lij elnok, a 
keresztenydemokrata Oscar Luigi Scalfaro szemelyeben. A szocialdemokrata Giuliano Amato a 
haborii utani 51. kormanyt vezeti. A maffia a biinuldozes tobb neves kepviselojet gyilkolja meg, 
kozottuk Giovanni Falcone birot es csaladjat. Szept.-ben a lira kilep az europai monetaris 
egyuttmiikodesbol, okt.-ben a parlament elfogadja a maastrichti szerzodest. 1993. jan.-ban a 
jelentosen megerositett rendorseg es csendorseg letartoztatja Salvatore Riinat, a maffia 23 eve 
keresett elson szamu vezetojet. A vezetes megannyi tagja a politikai vesztegetesi botranyok miatt 
kenytelen tavozni: Craxi, Andreotti, Forlani triumviratusa birosag ele kerul, 4 miniszter lemond, a 
torvenyhozok harmadanak reszvetelet vizsgaljak a partok illegalis penzelesi modszerei miatt. A 
Tangentopoli neven ismertte valo vesztegetesi ugyek miatt 1000 kozigazgatasi vezeto, 1500 
vallalkozo ellen emelnek vadat 1 ev alatt, 1993. apr.-ig. Sokak szerint szinte forradalmi hangulat 
van az orszagban. A nagyszabasii nepszavazason jelentos tobbseg foglal allast a valtozasok mellett. 8 
kerdesre 8 igen szuletik, igy a szenatusban bevezetik a tobbsegi valasztasi elvet, megvaltoztatjak a 
partok eddigi koltsegvetesi finanszirozasi rendszeret, az igazgatast decentralizaljak, a kabitoszer- 
fogyasztast nem buntetik. A haborii utani 52. kormany vezeteset elso izben kapja partonkivuli. 
Carlo Ciampi, aki elsokent vesz be a kabinetbe volt kommunista politikusokat. Craxi parlamenti 
mentessege miatt a kormany azonnal valsagba kerul, mivel Bettino Craxi megorzi parlamenti 
mentesseget az eljaras soran. 



OMAN 

Omani Szultansag 

Saltanat Oman (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 212457 km^, Magyarorszagnal tobb mint 2-szer nagyobb. Fekves: Az Arab- 

felsziget DK-i reszen, az Arab-tenger partjan. Szomszedai: Egyesult Arab Emirsegek, Szaiid- 

Arabia, Jemen (Ny). Felszin: E-i reszen hegyseg, az ettol Ny-ra eso terulet a Rub'al Hali-sivataghoz 

tartozik, Partvideke sik es sivatagos. Legmagasabb pont: Jabal al Harim (3352 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1554000. Nepsiiruseg: 7/km^. Etnikai csoportok: arab 88%; beludzsi 

4%; perzsa 3%; indiai, pakisztani 2%; fekete 2%. Nyelvek: arab (hiv.), angol, urdu, hindi. 

Vallasok: mohamedan (ibadita 75%, szunnita 25%, siita) - allamvallas. Varosi lakossag: 11%. 

Fovaros: Muscat (Maszkat) (*1983): 30000. Varosok (*1983): Sur 30000; Naswa 25000; Sohar 

20000. 

Allamforma: abszoliit monarchia. Allam- es kormanyfo: Kabusz bin Szaid (1970. jiil. ota). Nemzeti 

unnep: nov. 18. 

Gazdasag: Penznem: omaniai rial (1993. maj.: 0,38 = 1 USD). GNP (1989): 7,75 Mrd USD. GNP/fo 

(1990): 4770 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 12,8%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1991): 12. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 13. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag es 

halaszat 60%. Export (1990): 5,4 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, datolya, hal, citrusfelek. 

Fobb exportpartnerek: Japan 43%, Del-Korea 22%, Szingapiir 8%. Import (1990): 2,5 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, iparcikk, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: 

Egyesult Arab Emirsegek 23%, Japan 17%, Nagy-Britannia 11%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1991): 27438 km; ebbol burkolt: 4995 km. Gepjarmuvek (1990): 

215226. Fobb kikotok: Mina'al Fahl, Riyam, Mina Quabus. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: 

tv: 1,4; radio: 1,6; telefon: 17. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 55; nok: 58 ev. Csecsemohalandosag 

(1991): 107,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 331. Egy orvosra juto lakosok: 1071. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 20%. 

A hivatalosan mindig is fuggetlen allam ma abszoliit monarchia, ahol az Al Busaid csalad 1749 ota 

ul a tronon. 1970-ben Kabusz bin Szaid „feher forradalommal" donti meg apja uralmat, igy akar a 

formalodo nepmozgalom elebe vagni. Az orszag neve Maszkat es Omanrol akkor valtozik Omanra. 

A szultanatusban ma sines alkotmany, parlament, part. A szultan munkajat 55 fos kinevezett tanacs 

segiti. 



OROSZORSZAG 



Oroszorszagi Foderacio 

Rosszijszkaja Federacija (orosz nyelven) 

Europa-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 17075400 km^, Magyarorszagnal kb. 184-szer nagyobb. Fekves: K-europatol E- 

Azsian at a Csendes-oceanig terjed. Szomszedai: Kina, Mongolia, Eszak-Korea, Kazahsztan, 

Azerbajdzsan, Griizia (D), Norvegia, Finnorszag, Esztorszag, Lettorszag, Belorusszia, Ukrajna (Ny). 

Felszin: Az europai teruleten levo siksagot az Ural hegylancai valasztjak el Sziberiatol (Ny-Sziberia; 

D-en dombokkal hatarolt, mocsaras alfold; Kozep-Sziberia: fennsik; K-Sziberia: hegyvidek). 

Legmagasabb pont: Kljucsevszkaja Szopka (4750 m). Legjelentosebb folyok: Ob, Jenyiszej, Lena. 

Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Bajkal-to, Ladoga-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 148041000. Nepsiiriiseg: 9/km2. Etnikai csoportok: orosz 82,6%; tatar 



3,6%; ukran 2,7%; csuvas 1,2%; dagesztani 1%; baskir, lengyel, nemet, udmurt, burjat, mari, 
jakutszk, oszet. Vallas: pravoszlav. Varosi lakossag 74%. Fovaros: Moszkva (1989): 8769000. 
Varosok (1989): Szentpetervar (St. Petrograd - korabban: Leningrad) 5020000; Nyizsnyij- 
Novgorod (korabban: Gorkij) 1438000; Novoszibirszk 1436000; Jekatyerinburg (korabban: 
Szverdlovszk) 1367000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Borisz Jelcin (1991. jiin. ota). Kormanyfo: Viktor Csernomirdin 
(1992. dec. ota). Nemzeti unnep: jiin. 12. 

Gazdasag: Penznem: rubel (1993. maj.: 0,54 = 1 USD). GDP/fo (*1990): 2718 USD. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 87090 km. Koziiti halozat (1990): 624000 km. 
Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 2000000. Orvosok (1989): 6977000. 

A Szovjetunio jogutoda azl917-es bolsevik forradalom utan a szovjet hatalom bazisa, 1922-ben a 
Szovjetunio alapito tagkoztarsasaga. 1964-82 kozott Leonyid Brezsnyev all a Szovjetunio 
Kommunista Partjanak elen, a gazdasagi pangas idejen az elso fontosabb szovjet-amerikai 
egyezmenyek szuletnek: a SALT-I. es a SALT-II. 1979-ben szovjet csapatok vonulnak be 
Afganisztanba. Brezsnyevet Jurij Andropov (1982-84), Konsztantyin Csernyenko (1984-85) koveti. 
1985-ben Mihail Gorbacsov a fotitkar. Glasznoszty es peresztrojka programja hivatott felrazni a 
tarsadalmat, gazdasagot. 1986-ban a csernobili atomeromiiben tortent robbanas felmerhetetlen 
karokat okoz. Tobbszor talalkozik Reagan amerikai elnokkel, 1987-ben irnak ala megegyezest a 
kozepes es rovid hatotavolsagii nuklearis raketak felszamolasarol. 1989-t61 forrong a Baltikum, 
harcok kezdodnek Griiziaban, nemzetisegi zavargasok robbannak ki szovjet Kozep-Azsiaban. 1990- 
ben ormenyek csapnak ossze azeriakkal, Litvaniat kovetoen szinte az osszes koztarsasag 
kinyilvanitja fuggetlenseget. Az ukran, orosz, belorusz valasztasokon a reformerek tert hoditanak. 
Borisz Jelcin az orosz parlament elnoke. Gorbacsov szankciokkal siijtja a Baltikumot, Nobel- 
bekedijat kap, elnoki hatalmat kiterjesztik. 1991-ben megsziinik a Varsoi Szerzodes, feloszlik a 
KGST, a Szovjetunio felvetelet keri a nemzetkozi penzugyi szervezetekbe, kivonulnak az utolso 
szovjet csapatok Cseh-Szlovakiabol, Magyarorszagrol, a moszkvai szovjet-amerikai csiicson 
alairjak a START-megallapodast a hadaszati fegyverek csokkenteserol. Jelcint az elso kozvetlen 
orosz elnokvalasztason allamfove valasztjak. Moszkvaban allamcsinykiserletet hajt vegre a regi 
garda az lij szovetsegi szerzodes alairasanak eloestejen. A hatalomatvetel meghiiisitasaban 
foszerepet jatszik Borisz Jelcin. A nepkepviselok orszagos kongresszusa szentesiti a Szovjetunio 
felbomlasat, feloszlatja onmagat. Letrejon a Fuggetlen Allamok Kozossege, de Oroszorszag a 
Szovjetunio jogutoda a nemzetkozi szervezetekben is. Gorbacsov lekoszon. 1992. jan.-tol 
tobbszorosere emelkedik az arszinvonal, megkezdodik a privatizacio a mezogazdasagban is, 
megsziinik a KGB. Febr.-ban a penzugyminiszter, Jegor Gajdar nevevel femjelzett radikalis 
reformprogram indul el. Marc-ban a tatarok es a csecsenek-ingusok nem irjak ala az lij szovetsegi 
egyezmenyt, szuverenitasukat nyilvanitjak ki. Apr.-ban megkezdodik a nepkepviselok es Jelcin 
parviadala. Jelcin lekoszon maj.-ban a hat honapon at betoltott kormanyfoi posztjarol, Jegor 
Gajdar a miniszterelnok. A jiin.-i privatizacios torveny a nemzeti kincseket - erdok, vizek, bizonyos 
nyersanyagok - kivonja a folyamatbol. Jiil.-tol a rubelt reszlegesen atvalthatova teszik, hatalmas 
arfolyamvesztes, inflacio kezdodik. Dec-ben a nepkepviselok es Jelcin vitaja kompromisszummal 
zarul: az lij kormanyfo Viktor Csernomirdin, a reformparti vezetes kimarad a kormanybol, de 
Jelcin az lij alkotmanyrol nepszavazast irhat ki. 1993. jan.-ban Jelcin-Bush csiicson fogadjak el a 
START-2. szerzodest, amely a hadaszati fegyverek ketharmados csokkenteset iranyozza elo. 
Tavasszal a nepkepviselok, kozottuk Ruszlan Haszbulatov, a parlament elnoke, a reformok fekezoje 
es Jelcin a nepszavazas kerdeseit vitatjak. Kudarcot vail Jelcin probalkozasa, hogy dekretumokkal, 
megnovelt hataskorrel kormanyozzon a nepszavazasig, de sikertelen a nepkepviselok kiserlete az 
elnok megbuktatasara is. Apr.-ban az elnok mellett kiallo fejlett orszagok - a hetek - Tokioban 43 
miUiard dollaros tamogatast helyeznek kilatasba, amibol 22 milliard lij segely-kolcson. A 
nepszavazason Jelcin gyoz, lij alkotmany kidolgozasaba kezd, amely elnoki koztarsasagot, 
ketkamaras parlamentet allitana fel, megszuntetne a nepkepviselok kongresszusat. 



Oroszorszaghoz tartozo koztarsasagok es autonom koztarsasagok 
Baskirosztan Autonom Koztarsasag 

Terulet: 143600 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 3964000. Nepsiiruseg: IS/km^. Etnikai csoportok: 
orosz 40,3%; tatar: 24,5%; baskir 24,3%. Fovaros: Ufa (1989): 1830000. 

Burjat Autonom Koztarsasag 

Terulet: 135600 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1049000. Nepsiiriiseg: 3/km2. Etnikai csoportok: 
orosz 72%; burjat 23%. Fovaros: Ulan-Ude (1989): 353000. 

Csecsen-lngus Autonom Koztarsasag 

Terulet: 7350 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1290000. Nepsiiruseg: 67/km2. Etnikai csoportok: 
csecsen 53%; orosz 29%; ingus 12%. Fovaros: Groznij (1989): 401000. 

Csuvas Autonom Koztarsasag 

Terulet: 7064 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1340000. Nepsiiruseg: 73/km^. Etnikai csoportok: 
csuvas 68%; orosz 26%; tatar, mordvin. Fovaros: Csebokszari (1989): 420000. 

Dagesztani Autonom Koztarsasag 

Terulet: 50300 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1823000. Nepsiiriiseg: 23/km^. Etnikai csoportok: 
avarc 26%; darginc 15%; kumik 12%; lezgin 11%. Fovaros: Mahacskala (1989): 315000. 

Eszak-Oszet Autonom Koztarsasag 

Terulet: 8000 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 638000. Nepsiiriiseg: 80/km^. Etnikai csoportok: 
oszet 52%; orosz 39%; ingus, griiz, ormeny. Fovaros: Vladikavkasz (korabban: Ordzsonikidze) 
(1989): 638000. 

Kabardin-Balkari Autonom Koztarsasag 

Terulet: 12500 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 768000. Nepsiiriiseg: 62/km^. Etnikai csoportok: 
kabardin 45%; orosz 35%; balkar 8%. Fovaros: Nalcsik (1989): 235000. 

Kalmuk Koztarsasag 

Terulet: 29300 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 325000. Nepsiiriiseg: 4/km^. Etnikai csoportok: 
kalmuk 45%; orosz 43%; kazah, csecsen, dagesztani. Fovaros: Eliszta (1989): 120000. 

Kareli Autonom Koztarsasag: 

Terulet: 172400 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 796000. Nepsiiriiseg: 5/km2. Etnikai csoportok: 
orosz 71,3%; belorusz 8%; ukran 3%; finn 2,7%. Fovaros: Petrozavodszk (1989): 270000. 

Komi Koztarsasag 

Terulet: 415900 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1265000. Nepsiiriiseg: 3/km2. Etnikai csoportok: 
orosz 57%; komi 10,3%; ukran, belorusz. Fovaros: Sziktivkar (1989): 230000. 

Mari Koztarsasag 

Terulet: 23200 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 754000. Nepsiiriiseg: 33/km2. Etnikai csoportok: 



orosz 47,5%; mari 43,5%; tatar, csuvas. Fovaros: Joskar-Ola (1989): 242000. 

Mordvin Autonom Koztarsasag 

Terulet: 26200 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 964000. Nepsiiruseg: 37/km^. Etnikai csoportok: 
orosz 60%; mordvin 34,2%; tatar. Fovaros: Szaranszk (1989): 312000. 

Szaha (korabban: Jakut) Autonom Koztarsasag 

Terulet: 3103200 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1099000. Nepsuruseg: 0,4/km2. Etnikai 
csoportok: orosz 50%; jakut 37%. Fovaros: Jakutszk (1989): 187000. 

Tatarsztan Kozarsasag 

Terulet: 68000 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 3658000. Nepsuruseg: 54/km2. Etnikai csoportok: 
tatar 48%; orosz 44%; csuvas, mordvin, udmurt. Fovaros: Kazan (1989): 1094000. 

Tuva Autonom Koztarsasag 

Terulet: 170500 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 314000. Nepsuruseg: 2/km^. Etnikai csoportok: 
tuvai 60%; orosz 36%. Fovaros: Kizil (1989): 153000. 

Udmurt Autonom Koztarsasag 

Terulet: 42100 km^. Nepesseg: Lakossag (1990): 1619000. Nepsuruseg: 39/km^. Etnikai csoportok: 
orosz 58%; udmurt 32%; tatar. Fovaros: Isevszk (korabban: Usztinov) (1989): 635000. 

Autonom teruletek 
Adigea Koztarsasag 

Terulet: 7600 km^. Lakossag (1990): 432000. Fovaros: Majkop (1989): 149000. 

Birobidzsani Zsido Autonom Terulet 

Terulet: 36000 km^. Lakossag (1990): 218000. Fovaros: Birobidzsan (1989): 78000. 

Hakassz Autonom Terulet 

Terulet: 61900 km2. Lakossag (1990): 573000. Fovaros: Abakan (1989): 154000. 

Gornl-Altaj 

Terulet: 92600 km^. Lakossag (1990): 194000. Fovaros: Gorno-Altajszk (1976): 40000. 

Karacsajevo-Cserkeszkl Autonom Terulet 

Terulet: 14100 km^. Lakossag (1990): 422000. Fovaros: Cserkeszk (1989): 113000. 

Autonom Korzetek 

Agin-Burjat: Terulet: 19000 km^. Lakossag (1990): 77000. Fovaros: Aginszkoje. 

Csukot: Terulet: 737700 km^. Lakossag (1990): 156000. Fovaros: Anadir. 

Evenszk: Terulet: 767600 km^. Lakossag (1990): 25000. Fovaros: Tura. 

Hanti-Mansi: Terulet: 523100 km^. Lakossag (1990): 1301000. Fovaros: Hanti-Mansijszk. 

Komi-Permjak: Terulet: 32900 km^. Lakossag (1990): 160000. Fovaros: Komi-Perm jaszk. 



Korjak: Terulet: 301500 km^. Lakossag (1990): 39000. Fovaros: Palana. 
Nyenyec: Terulet: 176700 km^. Lakossag (1990): 55000. Fovaros: Narjan-Mar. 
Tajmir: TErulet: 862100 km^. Lakossag (1990): 55000. Fovaros: Dudinka. 
Uszt-Ordin-Burjat: Terulet: 22400 km^. Lakossag (1990): 137000. Fovaros: Uszt-Ordinszk. 
Jamalo-Nyenyec: Terulet: 750300 km^. Lakossag (1990): 495000. Fovaros: Szalekhard. 



ORMENYORSZAG 



Ormeny Koztarsasag 

Hajkh (ormenyul) 

Kis-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 29800 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Szomszedai: Azerbajdzsan (K), 

Griizia (E), Torokorszag (Ny), Iran (D). Legmagasabb pont: Aragac (4090 m). Legjelentosebb 

folyok: Araksz, Razdan, Debet. Legnagyobb to: Szevan-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3580000. Nepsiiruseg: Ill/km^. Etnikai csoportok: ormeny 93%; azeri 

3%; kurd 1,7%; orosz 1,5%. Vallasok: ormeny gregorianus, pravoszlav, mohamedan. Varosi 

lakossag: 68%. fovaros: Jerevan (1991): 1300000. Varosok (1991): Kirovakan 159000; Kumajri 

(korabban: Leninakan) 120000. 

Allamforma: koztarsasag: Allamfo: Levon Ter-Petroszjan (1991. okt. ota). Kormanyfo: Hoszrov 

Arutunjan (1992. jiil. ota). Nemzeti unnep: aug. 23. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 2320 USD. 

Az 1918. maj.-ban fuggetlen, majd a torokok es a Voros Hadsereg altal egyarant szorongatott 

teruleten 1920-ban kikialtjak az Ormeny Szovjet Koztarsasagot. 1922-ben a kaukazusontiili szovjet 

koztarsasag reszekent csatlakozik a Szovjetuniohoz. 1936-t61 onallo szovjet koztarsasag. 

Ormenyorszag es Azerbajdzsan viszonya 1989 ota folyamatosan romlik a karabahi nemzetisegi 

konfliktus miatt. Az ormenyek lakta, azerbajdzsan! teruleten 1991-ben szovjet katonakat is 

bevetnek az ellentetek elsimitasara. Nepszavazas hagyja jova a koztarsasag fuggetlenseget, 

kozvetlen elnokvalasztasok erositik meg Ter-Petroszjant hivatalaban. Az 1992. jan.-ban 

felszabaditott arak miatt marc.-tol gazdasagi rendkivuli allapot van ervenyben. Az ev folyaman 

privatizaljak a foldeket, folyik masutt is a tulajdonoscsere. 1993. elejen leall az egesz ipari termeles, 

mivel a szomszed koztarsasagok nem tovabbitjak az energiahordozokat. Apr.-ban ormeny csapatok 

foglaljak el a 200 ezres Karabahot, valamint a hozza vezeto folyosot, ahol 1992-ben hetezer ember 

halt meg. Orosz es ukran kozvetitessel folynak a targyalasok. 



PAKISZTAN 



Pakisztani Iszlam Koztarsasag 

Islami Jamhuriya-e Pakistan (urdu nyelven) 

Islamic Republic of Pakistan (angolul) 

Del-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 795095 km^, Magyarorszagnal tobb mint 8-szor nagyobb. Fekves: Az Arab- 

tenger partjan. Szomszedai: Iran (Ny), Afganisztan, Kina (E), India (K). Felszin: Ny-on es E-on 

hegyvidek; K-en az Indus alfoldje, amely sztyeppvidekbol (Punjab), D-en sivatagos, lefolyastalan 

teruletbol es a tenger menten sos mocsaras videkbol all. Legmagasabb pont: Tirich Mir (7690 m). 

Legjelentosebb folyok: Indus, Sutlei. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 113687000. Nepsiiruseg: 142/km2. Etnikai csoportok: pandzsabi 65%; 



szindi 13%; urdu 7%; irani (pastu, beludzsi) 2,5%; bengali. Nyelvek: urdu (hiv.), angol (hiv.). 
Vallasok: mohamedan (szunnita 77%, siita 20%), hindu 1,5%, (kereszteny 1,4%, buddhista. Varosi 
lakossag: 32%. fovaros: Islamabad (Iszlamabad) (*1984): 236000. Varosok (1981): Karachi 
5103000; Lahore 2920000; Faisalabad 1092000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Gulam Iszak Han (1988. dec. ota). Kormanyfo: Balakh Sher 
Mazari (ideiglenes, 1993. apr. ota). Nemzeti unnep: marc. 23., aug. 14. 

Gazdasag: Penznem: rupee (pakisztani riipia) (1993. maj.: 26,49 = 1 USD). GDP (1991): 45,7 Mrd 
USD. GDP/fo (1991): 396 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 5,6%. Adossagszolgalat a GDP %- 
aban (1991): 3,7. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 21,5. Adossag/fo (1991): 184 USD. 
Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1991): 6,4. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 13%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag 53%; ipar 13%. Export (1991): 5,9 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
gyapot, ruhanemii, textilia, textilipari alapanyag, rizs. Fobb exportpartnerek: Japan 18%, Egyesult 
Allamok 11%, Nemeto. 8%. Import (1991): 8,4 Mrd USD. Fobb importcikkek: koolaj, 
koolajtermek, iparcikk, gep, vegyipari termek, jarmii, etolaj. Fobb importpartnerek: Japan 13%, 
Egyesult Allamok 12%, Nemeto. 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1988): 8775 km; ebbol villamositott: 290 km. Koziiti halozat (1990): 
111432 km; ebbol burkolt: 58740 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 378413; egyeb 
gepjarmii: 170054. F6 kikoto: Karachi. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 73; radio: 11; 
telefon: 131. Napilap (1988): 12/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 56; nok: 57 ev. Szuletes (1991): 43,0%o. 
Halalozas (1991): 14,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,9%. Csecsemohalandosag (1991): 109,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1706. Egy orvosra juto lakosok: 2354. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 35%. 

Az 1947. aug. 14-en Indiatol kulonvalo, fuggetlenseget kikialto allam 1956-ban kinyilvanitja az 
iszlam koztarsasagot. Katonai kormanyzatok, rendkivuli allapotok utan, Banglades elszakadasat 
kovetoen 1973-ban lij, demokratikus alkotmany lep eletbe. Zulfikar Ali Bhutto elnok-kormanyfot 
1977-ben Ziaul Hakk tabornok a zavargasokra hivatkozva levaltja, rendkivuli allapotot vezet be. 
Bhuttot 1979-ben kivegzik. A tabornok-elnok 1986-t61 feloldja a partok tilalmat. Bhutto elnok 
lanya, Benazir hazater a szamiizetesbol. 1988-ban az elnok repulogepe tisztazatlan korulmenyek 
kozott lezuhan. A valasztasokon Benazir Bhutto nyeri el a kormanyfoi tisztet. Gondot okoz a 3 
miUio afgan menekult, az indiai Kasmirbol atcsapo polgarhaborii. Az elektorok altal valasztott 
elnok, Gulam Iszak Han 1990-ben levaltja Benazir Bhuttot, eljaras indul ellene korrupcio vadjaval. 
Az altalanos, majd helyi valasztasokon az iszlam part gyoz. Az lij kormanyfo, Navaz Sarif keresi a 
kapcsolatokat Indiaval. 1991-ben a parlament az iszlam saria torvenyt teszi hatalyossa. 1992-ben a 
kasmiri es az afgan helyzet rendezetlensege okoz gondot az orszagban. A korabbinal kevesebb 
nyugati segelyben reszesulo orszagot felszolitjak a katonai kiadasok visszaszoritasara. 1993. apr.- 
ban az elnok korrupcioval vadolja es meneszti a kormanyfot, feloszlatja a palamentet. Jiil.-ra irjak 
ki a valasztasokat. 



PANAMA 



Panamai Koztarsasag 

Repiibhca de Panama (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 77082 km^, Magyarorszagnal valamivel kisebb. Fekves: Kozep-Amerika 

legdehbb reszen. Szomszedai: Costa Rica (Ny), Kolumbia (K). Felszin: A Csendes-oceant a Karib- 

tengerrel osszekoto Panama-csatornatol Ny-ra vulkanikus magashegyseg. K-i es Karib-tengeri 

reszeben tropusi oserdok. Legmagasabb pont: Baru (3478 m). Legjelentosebb folyo: Tuira. 



Legnagyobb tavak: Gatun-to, Bayano-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2418000. Eletkor szerint: 0-14: 35,5%; 15-59: 57,6%;60-: 6,9%. 
Nepsiiruseg: SO/km^. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fekete es mulatt 15%; feher 10%; Indian 
10%; azsiai. Nyelvek: spanyol (hiv.), angol, Indian dialektusok. Vallasok: r. kat. 92%, protestans 
6%. Varosi lakossag: 53%. Fovaros. Panama (1991): 615000 (A). Varosok (1991): Colon 136200; 
David 97800. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Guillermo Endara Gallimany (1989. dec. ota). 
Nemzeti unnep: nov. 3. 

Gazdasag: Penznem: balboa (1993. maj.: 1 = 1 USD). GDP (1991): 4,85 Mrd USD. GDP/fo (1991): 
1964 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2,1. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 1,7. Adossag/fo (1991): 2753 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1990): 1,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 1,7%. Munkanelkuliseg (1991): 15%. 
Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 26%; szolgaltatas 28%. Export (1991): 4,15 Mrd USD. Fobb 
exportcikkek: koolajtermek, banan, hal, cukor, kave. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 
54%, Nemeto. 16%, Costa Rica 8%. Import (1991): 4,9 Mrd USD. fobb importcikkek: gep, jarmu, 
koolaj, iparcikk, vegyipari termek, gyogyszer. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 36%, 
Japan 7%, Ecuador 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 737 km. Koziiti halozat (1988): 9651 km. Gepjarmuvek (1988): 176400. 
Fobb kikotok: Balboa, Cristobal, Colon. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,9; radio: 2,5; 
telefon: 9,3. Napilap (1990): 60/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 76 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 
Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. Csecsemohalandosag (1991): 23,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 311. Egy orvosra juto lakosok: 841. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 87%. 

Az 1903. nov. 3-an amerikai osztonzesre Kolumbiabol kivalt allam 1979-ben szuverenitast kap a 
Csatorna-ovezet felett. Az Egyesult Allamok viszont 1999-ig ellenorzese alatt tartja az egesz 
ovezetet, gondoskodik a vizi lit es kornyeke vedelmerol. 1990. ota panamai allampolgar a csatorna 
fofelugyeloje, helyettese amerikai. Az orszagot 1968-t61 a puccsal hatalomra jutott baloldali Omar 
Torrijos ezredes vezeti. A katonasag 1978-as lemondasa utan is a szinfalak mogul iranyit. 1987-t61 a 
hadseregen beluli vitak lattan kezdodnek a tuntetesek a rendszer „er6s embere", Manuel Noriega 
ellen. 1988-ban az Egyesult Allamokban vadat emelnek Noriega ellen, a vad kabitoszer-csempeszet. 
A tabornok ellenall az amerikai nyomasnak, semmisnek nyilvanitja az 1989-es valasztasi eredmenyt. 
Bush elnok amerikai csapatokat vet be, nehany nap miilva Noriega fogoly. Az lij elnok a korabbi 
ellenzeki, Guillermo Endara. Az 1991-es parlamenti potvalasztasokon az ellenzeki szovetseg 
szerepel jobban, kormanyatalakitas kovetkezik, Noriega tabornokot 1992. jiil.-ban Miamiban 40 
eves bortonbuntetesre itelik. 



PAPUA UJ-GUINEA 



Papua New Guinea (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 462840 km^, Magyarorszagnal kb. 5-sz6r nagyobb. Fekves: Az Uj-Guinea-sziget 

K-i feleben es tobb szigeten. Szomszedja: Indonezia (Ny). Felszin: D-i partvideken alfold, tropusi 

oserdokkel. Kozepso reszen 4000-5000 m magas hegyseg, szavannas fennsikokkal; E-on ma is 

miikodo vulkanok. Legmagasabb pont: Mont Wilhelm (4694 m). Legjelentosebb folyok: Sepik, Fly. 

Legnagyobb tavak: Murray-to, Chambri-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3915000. Eletkor szerint: 0-14: 41,6%; 15-59: 52,8%; 60-: 5,6%. 

Nepsiiruseg: 8/km^. Etnikai csoportok: papua, malaj, melanez, polinez, pigmeus, feher. Nyelvek: 



angol (hiv.), pidgin, motu, papua. Vallasok: protestans 61%, r. kat. 33%, torzsi vallasii. Varosi 
lakossag: 16%. Fovaros: Port Moresby (1990): 193242. Varosok (1990): Lae 80655; Madang 27057; 
Wewak 23224. 

Allamforma: Penznem: kina (1993. maj.: 0,97 = 1 USD). GDP (1991): 3,41 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 890 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 3,2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 15. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 33. Adossag/fo (1991): 614 USD. vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1989): 1,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 10%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 82%; ipar es kereskedelem 3%. Export (1990): 1,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
rezerc, arany, palmaolaj, kave, kopra, kakao, kaucsuk. Fobb exportpartnerek: Japan 37%, NSZK 
30%, Ausztralia 12%. Import (1990): 1,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, 
energia, iparcikk. Fobb importpartnerek: Ausztralia 47%, Japan 16%, Egyesult Allamok 9%, 
Szingapiir 8%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1985): 19736 km; ebbol burkolt: 1200 km. Gepjarmuvek (1986): 
szemelygepkocsi: 16499; egyeb gepjarmii: 29214. Fobb kikotok: Port Moresby, Kieta, Rabaul. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 14; radio: 15; telefon: 48. Napilap (1988): 8/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 55; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 34,0%o. 
Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,3%. Csecsemohalandosag (1991): 66,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 222. Egy orvosra juto lakosok: 11904. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 52%. 

A korabban Ausztraliatol fuggo terulet 1975. szept. 16-a ota fuggetlen, a Nemzetkozosseg tagja. A 
750 torzs 1982 ota tart parlamenti valasztasokat. Palas Wingti azota tobbszor kormanyfo, 1985-ben 
elutasitja Mitterrand elnok latogatasat, a francia atomkiserletek miatt. A 60-as evek ota 
gerillahaboru folyik a sziget Ny-i oldalan, hogy az indonezek altal elragadott orszagreszt 
visszacsatoljak. 1991-ben a kormany es a fuggetlensegert kuzdo kis sziget, Bougainville kozott 
fegyverszunet jon letre, de az ellentetek 1993-ban kiujulnak. Az 1992. jiil.-i valasztasokon az Unio 
Part gyoz. 



PARAGUAY 



Paraguayi Koztarsasag 

Repiiblica del Paraguay (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 406752 km^, Magyarorszagnal kb. 4-szer nagyobb. Fekves: A D-amerikai 

kontinens belsejeben. Szomszedai: Bolivia (E), Argentina (D), Brazilia (K). Felszin: K-i reszeben a 

brazil magasfold nyiilvanya, melyet a Paraguay folyo valaszt el a Gran Chaco homokos, mocsaras 

siksagatol. Legmagasabb pont: Leon (1000 m). Legjelentosebb folyok: Paraguay, Parana, 

Pilcomayo. Legnagyobb to: Ipoa-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4227000. Eletkor szerint: 0-14: 41%; 15-59: 52%; 60-: 7%. 

Nepsiiruseg: 11/km^. Etnikai csoportok: mesztic 95%; feher 3%; Indian 2%. Nyelvek: spanyol 

(hiv.), quarani. Vallasok: r. kat. 96%, protestans 2%, zsido. Varosi lakossag: 48%. Fovaros: 

Asuncion (1990): 608000 (A). Varosok (1984): San Lorenzo 124000. Ciudad del Este (Presidente 

Stroessner) 110000, Lambare 84000; Pedro Juan Cabellero 80000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Andres Rodriguez (1989. maj. ota). Nemzeti 

unnep: maj. 14. 

Gazdasag: Penznem: guarani (1993. maj.: 1726,58 = 1 USD). GDP (1991): 6,45: Mrd USD. GDP/fo 

(1990): 1295 USd. Gazdasagi novekedes (1991): 2,2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 21. Adossag/fo (1990): 500 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP-aban (1988): 1,0. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 25,3%. Munkanelkuliseg (1991): 12%. 



Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 44%; ipar es kereskedelem 34%. Export (1991): 1,28 Mrd 
USD. Fobb exportcikkek: gyapot, szojabab, bor, hiis, fa, dohany. Fobb exportpartnerek: Brazflia 
34%, Hollandia 9%, Spanyolo. 7%, Nemeto. 6%, Chile 5%. Import (1991): 1,47 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: energia, gep, jarmii, elelmiszer, femaru, vegyi termek. Fobb importpartnerek: 
Egyesult Allamok 18%, Brazflia 14%, Hongkong 12%, Japan 10%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1984): 441 km. Koziiti halozat (1986): 23606 km; ebbol burkolt: 2159 
km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 36900; egyeb gepjarmii: 53100. Hirkozles: Egy 
keszulekre juto lakosok: tv: 12; radio: 5,4; telefon: 42. Napilap (1990): 29/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 67; nok: 72 ev. Szuletes (1989): 36,0%o. 
Halalozas (1989): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1989): 3,0%. Csecsemohalandosag (1989): 47,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 1489. Egy orvosra juto lakosok: 1458. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 81%. Iskolakotelezettseg: 7 ev. 

Az 1811. maj. 11-en Spanyolorszagtol fuggetlenne valt orszag 1954-t61 Alfredo Stroessner tabornok 
diktatorikus iranyitasa ala kerul. A feherek (blancos) es a szinesek (colorados) hagyomanyos 
ellentete a partviaskodasokban folytatodik. A rendkivuli allapotot 1987-ben oldjak fel, 1989 utan 
legalizaljak a kommunista partot. Katonai puccsal Andres Rodriguez ideiglenes elnok, majd a 
valasztasokon is gyoz. 1991-ben Paraguay is csatlakozik Argentina es Brazflia kozos piaci 
szerzodesehez. A parlamenti valasztasokon a coloradok megorzik tobbseguket. 1992-ben perekben 
itelik el a korabbi titkosrendorseg vezetoit. Jiin.-ban fogadjak el az lij alkotmanyt, amely az elnok 
lijravalasztasat nem teszi lehetove. 1993. maj.-ra irjak ki az lij valasztasokat. 



PERU 



Perui Koztarsasag 

Repiiblica del Peru (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 1285214 km^, Magyarorszagnal kb. 14-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika 

csendes-oceani partvideken. Szomszedai: Ecuador, Kolumbia (E), Brazilia, Bolivia (K), Chile (D). 

Felszin: Teruletenek felen az Andok hegyvideke es a hegyek koze zart fennsikok. Ny-on keskeny, 

szaraz sflisag, K-en az Amazonas-medence tropusi novenyzetii siksaga. Legmagasabb pont: 

Huascaran (6768 m). Legjelentosebb folyok: Ucuyali, Mararion, Amazonas. Legnagyobb to: 

Titicaca-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 21662000. Eletkor szerint: 0-14: 40,5%; 15-59: 54,0%; 60-: 5,5%. 

Nepsiiruseg: 11/km^. Etnikai csoportok: Indian 49%; mesztic 33%; feher 10%; fekete, mulatt, 

japan, kinai. Nyelvek: spanyol (hiv.), kecsua (hiv.), aymara. Vallasok: r. kat. 92%, protestans 1%, 

torzsi vaUasii. Varosi lakossag: 70%. Fovaros: Lima/Callao (*1990): 6404500. Varosok (*1990): 

Arequipa 634500; Trujfllo 532000; Chiclayo 426300. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Alberto Fujimori (1990. jiil. ota). Kormanyfo: Oscar de la 

Puente (1992. apr. ota). Nemzeti unnep: jiil. 28. 

Gazdasag: Penznem: sol (1993. maj.: 1,94 = 1 USD.) GDP (1990): 28,9 Mrd USD. GDP/fo (1990): 

1291 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 1,0. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 12. Adossag/fo (1991: 932 USD. vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1991): 2,4. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 409%. MunkanelkuHseg (1989): 25%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 38%; ipar es kereskedelem 17%. Export (1991): 3,3 Mrd 

USD. Fobb exportcikkek: rez-, ezust-, cink-, olomerc, hal, kave, cukor, gyapot. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 23%, Japan 9%, Olaszo. 7%, Nemeto. 5%. Import (1991): 3,5 

Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, textflia, jarmii, femaru, elelmiszer, kozszuksegleti 

cikk, nyersanyag. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 25%, Kolumbia 8%, Argentina 7%. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 1672 km. Koziiti halozat (1990): 69942 km ebbol burkolt: 7564 
km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 368155; egyeb gepjarmii: 226171. Fobb kikotok: 
Callao, Mollendo, Talara. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 14; radio: 4,9; telefon: 30. 
Napilap (1987): 57/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 62; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 28,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,0%. Csecsemohalandosag (1991): 66,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 648. Egy orvosra juto lakosok: 1016. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 85%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

Az orszag 1821. jiil. 28-an nyilvanitja ki fuggetlenseget Spanyolorszagtol. 1968-ban Belaunde Terry 
polgari kormanyzatat baloldali katonak dontik meg, majd 12 eves szunet utan Terry visszakapja az 
iranyitast. 1985-ben Alan Garcia Perez nyer a valasztasokon es balkozep kormanyt vezet. 
Felfuggeszti az adossagtorlesztest, a nemzetkozi penzugyi szervezetek leallitjak a hiteleket. Az 1990- 
es valasztasokon Vargas Llosa iro veszit Alberto Fujimori, japan szarmazasu politikussal szemben. 
A konzervativ atalakitast akadalyozza az 1991-es kolerajarvany. 1992. apr.-tol az elnok felfuggeszti 
a parlamentet, hatalyon kivul helyezi az alkotmanyt, kozvetlenul a nephez fordul a politikai 
intezmenyek helyett. A nemzetkozi szervezetek rosszallasukat fejezik ki, de nem avatkoznak be. 
Aug.-ban az lij valasztasi szabalyokat a partok utasitjak el. Szept.-ben a rendorseg elfogja a Fenyes 
Osveny terrorszervezet vezetojet, Abimael Guzmant. Az 1980 ota 25 ezer halottat, 5000 eltiintet es 1 
millio menekultet okozo volt filozofiatanart okt.-ben eletfogytiglani bortonre itelik, 1993. febr.-ban 
elitelik a puccskiserlet resztvevoit, kozottuk 5 tabornokot. Az elnok ligy veli, eljarasa bevalt. 



PORTUGALIA 



Portugal Koztarsasag 

Repiiblica Portuguesa (portugalul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 92389 km^, Magyarorszagnal valamivel kisebb. Fekves: D-Europa legnyugatibb 

reszeben (valamint az Atlanti-oceanban levo Azori- es Madeira szigetek). Szomszedja: 

Spanyolorszag (E, K). Felszin E-on hegyvidek, Ny-on parti siksag, DNy-on alfold. DK-en alacsony 

dombvidek. Legmagasabb pont: Estrela (1991 m) a kontinensen; Pico (2320 m) az Azori-szigeteken. 

Legjelentosebb folyok: Tejo, Douro, Guadiana. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 10372000. Eletkor szerint: 0-14: 22,7%;15-59: 59,9%;60-: 17,4%. 

Nepsiiruseg: 112/km^. Etnikai csoportok: portugal 99%; spanyol, afrikai. Nyelv: portugal. Vallas: r. 

kat. 94%, protestans, mohamedan, zsido. Varosi lakossag: 34%. fovaros: Lisboa (Lisszabon) (1987): 

830500. Varosok (1987): Porto 350000; Amadora 95518; Setiibal 77885. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mario Soares (1986. febr. ota). Kormanyfo: Anibal Cavaco 

Silva (1985. nov. ota). Nemzeti unnep: jiin. 10. 

Gazdasag: Penznem: escudo (1993. maj.: 147,06 = 1 USD). GDP (1991): 67,39 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 6378 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,1%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4,1. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 11,4%. Adossag/fo (1990): 3. Fogyaszto arvaltozasok 

(1991): 11,4%. Munkanelkuliseg (1991): 3,9%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 19%; ipar es 

kereskedelem 34%. Export (1991): 16,2 Mrd USD. Fobb exportcikkek: textilia, gep, jarmii, parafa, 

elelmiszer, ere, vegyipari termek. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 19%, Spanyolo. 15%, Franciao. 

14%, Nagy-Britannia 10%, Hollandia 6%. Import (1991): 26 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, 

berendezes, elelmiszer, kozszuksegleti cikk, vegyipari termek, gyapot, textilia, fem, energia. Fobb 

importpartnerek: Spanyolo. 16%, Nemeto. 15%, Franciao. 12%, Olaszo. 10%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 3588 km; ebbol villamositott: 461 km. Koziiti halozat (1987): 

22375 km. Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 2934000; egyeb gepjarmii: 328516. Fobb 



kikotok: Lisboa, Satiibal, Leixoes. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 6,2; radio: 4,2; 
telefon: 4,2. Napilap (1987): 76/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 71; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 
Halalozas (1991): 9,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,2%. Csecsemohalandosag (1991): 13,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 209. Egy orvosra juto lakosok: 388. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 83%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

Az egykori nagyhatalom 1926 es 1974 kozott jobboldali katonai iranyitas alatt all, amelyet baloldali 
tisztek dontenek meg, elukon Antonio Spinola tabornokkal. A koalicios kormany elismeri a volt 
gyarmatok fuggetlenseget. Tobb kormany koveti egymast, elukon De Costa, Mota Pinto, Pintassilgo 
asszony es Sa Carneiro. 1980-t61 a fuggetlen Eanes, 1986-t61 a szocialista Soares az elnok. Az 1985- 
6s szavazas Anibal Cavaco Silvat juttatja kisebbsegi kormany elere. Az 1974-ben kezdett „szegfuk 
forradalma" liberalis iranyban halad tovabb. Az orszag 1986-t61 a Kozos Piac tagja. A kormanyfo 
1987-ben es 1991-ben, az elnok 1991-ben kap tovabbi bizalmat. A kormany igy megkezdi 
privatizacios programjat, a nyugat-europai felzarkozast. 1992. dec-ben a parlament elfogadja a 
maastrichti szerzodest. 

Fuggo terulet 
Makao 

Macau 

Fekves: Egy felsziget, foldnyelv es 2 sziget a Delkinai-tengerben, a Kanton-folyo torkolatanal, Kina 
kozvetlen kozeleben. Terulet: 16,4 km^. Nepesseg (*1990): 440000. Kinai, portugal, keverek. 
Szekhely: Macau (Santo Nome de Deus de Macau): 406000. Gazdasag: Penznem: pataca (1993. 
maj.: 8,01 = 1 USD). GNP (1985): 1,12 M USD. GNP/fo (1985): 3260 USD. F6 exportcikk: textflia. 
Portugal kereskedok eloszor 1513-ban vetnek horgonyt a szigetnel, amely 1557-t61 portugal 
gyarmat. Az 1887-es kinai-portugal szerzodes is elismeri a portugal iranyitast. 1961-74 kozott 
tengeren tiili megye, majd az lij megegyezes szerint portugal iranyitasii kinai terulet. A bejelentes 
miatti zavargasok folytan szuletik azl976-os statiitum: eszerint Makaon a portugal torvenyek az 
iranyadoak, a sziget adminisztrativ gazdasagi es penzugyi autonomiat kap. A kormanyzot a 
Portugal elnok jeloli ki, de a gazdasagi eletben - es foleg a jatekkaszinokban - mar kinaiak az urak. 
A sziget 1999-ben kinai iranyitas ala kerul. 



ROMANIA 



Roman Koztarasasag 
Republica Romania (romanul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 237500 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer nagyobb. Fekves: Kozep-Europa DK-i 
reszeben. Szomszedai: Ukrajna (E), Moldova (K), Magyarorszag, Jugoszlavia (Ny), Bulgaria (D). 
Felszin: Ny-i reszeben az Erdelyi-medence, melyet D-rol es K-rol a Karpatok, Ny-rol 
peremhegysegek vesznek korul. D-i resze siksag. Legmagasabb pont: Moldoveanu (a Fogarasi- 
havasokban, 2543 m). Legjelentosebb folyok: Dunarea (Duna), Mure§ (Maros), Some§ (Szamos). 
Nepesseg: Lakossag (1990): 22760449. Eletkor szerint: 0-14: 24,7%; 15-59: 60,9%; 60-: 14,4%. 
Nepsiiruseg: 98/km2. Etnikai csoportok: roman 89%; magyar 7,1%; cigany 1,8%; nemet 1,5%; 
ukran, szerb, horvat. Nyelvek: roman (hiv.), magyar, nemet. Vallasok: gorogkeleti 87%, r. kat. 5%, 
protestans 4%. Varosi lakossag: 53%. fovaros: Bucure§ti (Bukarest) (1989): 2318889. Varosok 
(1989): Bra§ov (Brasso) 352640; Timi§oara (Temesvar) 222265; la§i 330195. 



Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Ion Iliescu (1989. dec. ota). Kormanyfo: Nicolae Vacariou 
(1992. nov. ota). Nemzeti unnep: aug. 23. 

Gazdasag: Penznem: leu (lej) (1993. maj.: 615,35 = 1 USD). GNP (1990): 38 Mrd USD. GNP/fo 
(1990): 1640 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -15%. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1985): 
4,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 174%. Munkanelkuliseg (1992): 4,2%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 28%; ipar es kereskedelem 34%. Export (1991): 4,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
koolaj, banyakincs, fem, fa, elelmiszer, vegyipari termek, gep, Fobb exportpartnerek: Szovjetunio 
21%, Nemeto. 11%, Olaszo. 5%. Import (1991): 5,3 Mrd USD. Fobb importcikkek: energia, 
banyakincs, fem, vegyipari termek, gep, berendezes, elelmiszer, iparcikk. Fobb importpartnerek: 
Szovjetunio 16%, Nemeto. 9%, Iran 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 11343 km; ebbol villamositott: 3654 km. Koziiti halozat (1989): 
14683 km. Fobb kikotok: Constanta, Galati, Bralia. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 6; 
radio: 7,3; telefon: 11. Napilap (1989): 134/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok; 75 ev. Szuletes (1991): 16,0%o. 
Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,5%. Csecsemohalandosag (1991): 18,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 107. Egy orvosra juto lakosok: 559. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 96%. Iskolakotelezettseg: 10 ev. 

A II. vilaghaborii vegen a Szovjetunio melle alio orszag 1965-ben nepkoztarsasagbol szocialista 
koztarsasagga alakul. Gheorghiu Dej partfotitkart Nicolae Ceau§escu koveti a part elen, 1974-t61 a 
koztarsasagi elnok ujonnan letrehozott hivatala is az ove. Felesege, Elena a legfelsobb partvezetes 
tagja, miniszter, fia, Nicu is fontos pozciciok birtokosa. A lakossag elelmiszer- es energiaellatasat 
lenyegesen korlatozzak, hogy a kulfoldi eladosodas, fugges elejet vegyek. 1988-ban megszuntetik a 
magyar es nemet helysegnevek hasznalatat, megindul a videk totalis atalakitasi programja, amely a 
falvak szamat felere akarja csokkenteni az evezredforduloig. Tobb nyugati nagykovetet 
visszahivnak, mikozben erosodik a tiltakozas a „szisztematizalas", a falurombolas ellen. 1989-ben 
nepfelkeles tor ki Temesvaron, Tokes Laszlo reformatus lelkesz elhurcolasa a kozvetlen kivalto ok. 
Az orszagossa terebelyesedo harcokban a karacsonyi napokban ezrek halnak meg. Nicolae es Elena 
Ceau§escut rogtonitelo birosag vegezteti ki. A Nemzetmento Front Tanacsanak elere Ceau§escu 
korabbi munkatarsa, majd felreallitott biraloja. Ion Iliescu all. Az lij kormanyfo Petre Roman. 
1990-ben tobb eroszakos felvonulasra, magyarellenes kirohanasra kerul sor. A marosvasarhelyi 
progromnak 8 halalos aldozata van. A valasztasokon Iliescu gyoz, a magyar kisebbseg kepviseloi 
ellenzekkent jutnak el a diakok tunteteset. Mihaly kiraly ideiglenes hazaterese csak tobb 
probalkozas utan sikerul. 1991-ben reszben magankezbe adjak a szovetkezeti foldeket, megindul az 
uzemek privatizacioja. Petre Roman helyere Theodor Stolojan all. Az erdelyi autonomia kereset 
Bukarestben elutasitjak. Az alkotmanybol kimarad a nemzetisegi jogok elismerese. A ketkamaras 
parlamentii, elnoki koztarsasagot egyseges nemzetallamkent deklaraljak. Az 1992. febr.-i 
helyhatosagi valasztasokon az ellenzek gyoz. A marc.-i nemzeti front konferencian Petre Romant 
valasztjak partelnokke, aki biralja Iliescut. A szept.-i elnokvalasztasokon Ion Iliescu a videk 
szavazataival nyer, Emil Constantinescu ellenzeki vezeto alulmarad. 1993 elejen magyarlakta 
megyek elere roman prefektusokat neveznek ki, ebbol vita tamad. Bukarestben kisebbsegi tanacs 
alakul, melynek tevekenyseget az RMDSZ, a Romaniai Magyar Demokratikus szovetsege biralja. 
Marc-ban a kormany csak nehany szavazattal eli tiil a bizalmatlansagi inditvanyt. Maj.-tol torlik a 
megmaradt artamogatasokat, jiil.-tol bevezetik a forgalmi adot. 



RUANDA 



Ruandai Koztarsasag 
Republique Rwandaise (franciaul) 



Republica y'u Rwanda (ruandai nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 26338 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer kisebb. Fekves: K-Afrika kozepso 

reszeben. Szomszedai: Uganda (E), Zaire (Ny), Burundi (D), Tanzania (K). Felszin: Nagy resze 

hegyvidek; K-en szavannas fennsik; E-on ma is miikodo vulkanok. Legmagasabb pont: Karisimbi 

(4507 m). Legjelentosebb folyok: Kagera, Ruzizi. Legnagyobb to: Kivu-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7237000. Eletkor szerint: 0-14: 48,7%; 15-59: 47,1%; 60-: 4,2%. 

Nepsiiruseg: 275/km^. Etnikai csoportok: bantu (hutu) 88%; tutsi 11%; twa (pigmeus) 1%. 

Nyelvek: francia (hiv.), kinyarwanda (ruandai, hiv.), szuaheli. Vallasok: r. kat. 56%, torzsi vallasii 

23%, protestans 12%, mohamedan 9%. Varosi lakossag: 8%. Fovaros: Kigali (*1988): 261100. 

Varosok (*1988): Butare 43400; Ruhengeri 29000; Gisenyi 25500. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Juvenal Habyarimana (1973 ota). Kormanyfo: Dismas 

Nsengiyaremye (1992. apr. ota). Nemzeti unnep: jiil. 1., jiil. 5. 

Gazdasag: Penznem: franc (ruandai frank) (1993. maj.: 139,54 = 1 USD). GNP (1990): 2,21 Mrd 

USD. GNP/fo (1990): 310 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 1,0%. Adossagszolgalat az export 

%-aban (1990): 14,5. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1989): 1,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 

20%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 91%. Export (1990): 112 M USD. Fobb exportcikkek: 

elelmiszer, elo allat, kave, tea, ere. Fobb exportpartnerek: Kenya 85%, kozos piaci orszagok. Import 

(1990): 279 M USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari termek, elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Belgium 19%, Japan 19%, Kenya 13%, Kina 6%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1982): 6760 km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 7000; egyeb 

gepjarmii: 10000. F6 kikoto: Gisenyi. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 16; telefon: 

555. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 51; nok: 54 ev. Szuletes (1991): 52,0 

%o. Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,17%. Csecsemohalandosag (1991): 

117,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 9000. Orvosok (1984): 177. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 50%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A Burundival sokaig kozos tortenelmet iro belga gyarmati terulet 1962. jiil. l-jetol fuggetlen. A 

torzsi ellentetek es polgarhaboriik miatt Habyarimana vezerornagy 1973-ban puccsal veszi at a 

hatalmat. Betiltja a partokat, sajat politikai mozgalmat alapit. A Nemzeti Mozgalom Partnak 

mindenki tagja, az 1988-as valasztasokon is szinte 100%- valasztja lijra az elnokot. 1990-ben 

polgarhaborii tor ki a kormanycsapatok kozott. Az 1991-es es azota tobbszor alairt tiizszunetek 

ellenere a harcok lijra es lijra fellangolnak. 1992-t61 ellenzeki partok alakulnak, apr.-ban nemzeti 

egysegkormanyt iktatnak be. Az aug.-i bekeszerzodes ellenere 1993-ban 1 millioan menekulnek el az 

eszakon diilo harcok elol. Marc-ban lij targyalasok kezdodnek a valsag megoldasarol. 



SAINT KITTS ES NEVIS 



(korabban: Saint Christopher es Nevis) 

Saint Kitts es Nevis Allamszovetseg 

Federation of Saint Kitts and Nevis (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet 261,6 km^, Magyarorszagnal kb. 355-sz6r kisebb. Fekves: A Karib-tenger K-i 

reszeben, a Szelcsendes-szigetcsoport 2 szigeten. Felszin: Vulkanikus eredetii, hegyes, dombos videk, 

kisebb parti siksagokkal. Legmagasabb pont: Mt. Misery (1156 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 40000. Nepsiiruseg: 188/km2. Etnikai csoportok: fekete, mulatt 80%; 

feher, kinai, indiai. Nyelv: angol. Vallasok: protestans 76%, r. kat. 10,8%. Varosi lakossag: 36%. 

Fovaros: Basseterre (1980): 14283. Varos (1980): Charlestown 1243. 



Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Clement Arrindell 

fokormanyzo kepvisel (1981 ota). Kormanyfo: Kennedy Alphonse Simmonds (1984 ota). nemzeti 

unnep. szept. 19. 

Gazdasag: Penznem: kelet-karibi dollar (1993. maj.: 2,70 = 1 USD). GNP (1990): 133 M USD. 

GNP/fo (1990): 3330 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 4,8%. Export (1987): 73,3 M USD. Fobb 

exportcikkek: cukor, gyapot, ruhanemii, elektronikai termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult 

Allamok 40%, Nagy-Britannia 20%, CARICOM-orszagok 9%. Import (1987): 140,1 M USD. Fobb 

importcikkek: elelmiszer, felkesztermek. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 38%, 

CARICOM-orszagok 16%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat 36 km (ipari vasiit). Koziiti halozat (1990): 305 km; ebbol burkolt: 124 

km. Gepjarmiivek (1989): 5749. F6 kikoto: Basseterre. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: 

telefon: 6. 

Egeszsegugy: Csecsemohalandosag (1991): 39,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 98%. Iskolakotelezettseg: 5-17 eves korig. 

A korabbi brit gyarmat, majd belso onkormanyzatot elvezo terulet 1983. szept. 19-et61 fuggetlen. A 

foderativ orszagban a ket szigetet kulon szervezetek iranyitjak. Az 1984 ota tartott valasztasokon is 

kulon partok indulnak a szigeteken. 



SAINT LUCIA 



Saint Lucia Allam 

State of Saint Lucia (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 622 km^, Magyarorszagnal 151-szer kisebb. Fekves: A Karib-tenger K-i 

reszeben, a Szelfeloli-szigetek masodik legnagyobb szigete. Felszin: Nagyreszt vulkani kepzodmeny. 

Legmagasabb pont: Mt. Gimie (950 m). Legjelentosebb folyok: Troumasse, Roseau. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 150000. Eletkor szerint: 0-14: 44,5%; 15-59: 47,5%; 60-: 8,0%. 

Nepsiiruseg: 240/km^. Etnikai csoportok: fekete es mulatt 95%; indiai 3%; feher 1%. Nyelvek: 

angol (hiv.), kreol-francia (patois). Vallasok: r. kat. 86%, protestans. Varosi lakossag: 50%. 

Fovaros: Castries (1988): 52868. Varos (1984): Vieux Fort 12951. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Sir Stanislaus Anthony 

James fokormanyzo kepvisel (1987 ota). Kormanyfo: John Compton (1982. maj. ota). Nemzeti 

unnep: dec. 13. 

Gazdasag: Penznem: kelet-karibi dollar (1993. maj.: 2,70 = 1 USD). GNP (1990): 286 M USD. 

GNP/fo (1990): 1900 USD. Gazdasagi novekedes (1965-90): 6,3%. MunkanelkuHseg (1989): 25%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 36%; ipar es kereskedelem 20%. Export (1989): 111 M USD. 

Fobb exportcikkek: banan, kokusz, kakao, cukor, rum. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 

51%, Egyesult Allamok 19%. Import (1989): 265 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozszuksegleti 

cikk, energia, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 36%, Nagy-Britannia 12%, 

Trinidad-Tobago 11%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 800 km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 8629; egyeb gepjarmii: 

2084. F6 kikoto: Castries. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 26; radio: 1,5; telefon: 10. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 31,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,6%. Csecsemohalandosag (1991): 18,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 267. Egy orvosra juto lakosok: 2432. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 78%. Iskolakotelezettseg: 5-15 eves korig. 

A francia, majd brit terulet 1979. febr. 22-en kap teljes fuggetlenseget. A Nemzetkozosseg 

tagallamaban 1982-ben rendezik meg az elso valasztasokat. Az Egyesult Munkaspart gyoz. A 



parlament brit mintara ketkamaras. 



SAINT VINCENT 



Saint Vincent es Grenadine- szigetek 

Saint Vincent and the Grenadines (angolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 389 km^, Magyarorszagnal kb. 239-szer kisebb. Fekves: A Karib-tenger K-i 

reszeben, a Szelfeloli-szigetekhez tartozo 1 nagyobb es tobb kisebb sziget. Felszin: A szigetek 

vulkani kepzodmenyek. Gyakori a vulkani tevekenyseg es foldrenges. Legmagasabb pont: Soufriere 

(1234 m). Legjelentosebb folyo: Colanaire. 

Nepesseg: lakossag (1990): 114000. Nepsiiruseg: 293/km2. Etnikai csoportok: fekete 82%; mulatt 

14%; feher, azsiai. Nyelvek: angol (hiv.), kreol-angol. Vallasok: protestans 85%, r. kat. 13%. Varosi 

lakossag: 30%. Fovaros: Kingstown (1989): 29372. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit David Jack fokormanyzo 

kepvisel (1989 ota). Kormanyfo: James Mitchell (1984. jiil. ota). Nemzeti unnep: okt. 27. 

Gazdasag: Penznem: kelet-karibi dollar (1993. maj.: 2,70 = 1 USD). GNP (1990): 184 M USD. 

GNP/fo (1990): 1720 USD. Gazdasagi novekedes (1989): 5,9%. Munkanelkuliseg (1989): 40%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 30%. Export (1989): 75 M USD. Fobb exportcikkek: kopra, 

banan, cukor, rum. Fobb exportpartnerek: kozos piaci orszagok 43%. Import (1989): 127 M USD. 

Fobb importcikkek: kozszuksegleti cikk, elelmiszer, gep. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 

42%, Nagy-Britannia, Trinidad-Tobago. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1989): 864 km; ebbol burkolt: 517 km. Gepjarmiivek(1987): 8500. F6 

kikoto: Kingstown. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 10. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1991): 31,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 85%. 

A korabbi brit gyarmat, majd az Egyesult Kiralysag onkormanyzattal rendelkezo tarsult allama 

1979. okt. 27-e ota fuggetlen, a Nemzetkozosseg tagja. Az 1984-es valasztasokon a mersekelt 

Munkaspart visszaszorul, eloretor az Ujdemokrata Part. 



SALAMON-SZIGETEK 



Solomon Islands (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: *27556 km^, Magyarorszagnak kb. egyharmada. Fekves: Szigetcsoport a 

Csendes-ocean Ny-i reszeben. Felszin: A nagyobb szigetek vulkani eredetiiek, hegyekkel, ma is 

miikodo vulkanokkal. Legmagasabb pont: Mt. Popomanasiu (2240 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 324000. Eletkor szerint: 0-14: 49,0%; 15-59: 45,5%; 60-: 5,5%. 

Nepsiiruseg: 12/km2. Etnikai csoportok: melaneziai 94%; polinez 4%; mikroneziai 1,4%; feher, 

kinai. Nyelvek: angol (hiv.), pidgin angol, melaneziai es polineziai dialektusok. Vallasok: protestans 

76%, r. kat. 19%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 9%. Fovaros: Honiara (*1989): 33749. Varosok: 

Auki, Gizo. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit George Dennis Lepping 

fokormanyzo kepvisel (1988 ota.) Kormanyfo: Solomon Mamaloni (1989. okt. ota). Nemzeti iinnep: 

jiil. 7., okt. 1. 



Gazdasag: Penznem: dollar (Salamon-szigeteki dollar) (1993. maj.: 3,15 = 1 USD). GNP (1990): 187 

M USD. GNP/fo (1990): 590 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): 7,3%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 32%; ipar es kereskedelem 18%. Export (1990): 70 M USD. Fobb exportcikkek: 

kopra, hal, fa. Fobb exportpartnerek: Japan 37%, Nagy-Britannia 11%. Import (1990): 92 M USD. 

Fobb importcikkek: elelmiszer, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Ausztralia 31%, 

Szingapiir 18%, japan 14%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1987): 1300 km; ebbol burkolt: 100 km. Gepjarmuvek (1986): 

szemelygepkocsi: 1802; egyeb gepjarmii: 1827. Fobb kikotok: Honiara, Yandina, Gizo. Hirkozles: 

Egy keszulekre juto lakosok: radio: 4,6; telefon: 58. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 67; nok: 72 ev. Szuletes (1991): 41,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,6%. Csecsemohalandosag (1991): 39,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 60%. 

Az 1977-ben osszeulo alkotmanyozo nemzetgyiiles ligy dont, hogy az addig brit ellenorzesii terulet 

1978. jiil. 7-en kapjon fuggetlenseget. Feltetelkent azt szabjak, hogy a Nemzetkozosseg tagallama 

demokratikusan rendezkedjek be. A brit korona erdekeit helyi szuletesii fokormanyzo kepviseli. 

Tobb kormanyvaltas utan az 1989-es valasztasokat az Egyesult Part nyeri, soraibol kerul ki az lij 

kormanyfo. 



SALVADOR 



Salvadori Koztarsasag 

Repiiblica de El Salvador (spanyolul) 

Kozep-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 21041 km^, Magyarorszagnal kb. 4,5-szer kisebb. Fekves: Kozep-Amerika Ny-i, 

Csendes-ocean menti partvideken. Szomszedai: Guatemala (Ny), Honduras (K). Felszin: Nagy 

reszen hegyvidek, ma is miikodo vulkanokkal. A hegylancok medenceket, fennsikokat zarnak kozre. 

Legmagasabb pont: 2804 m. Legjelentosebb folyo: Lempa. Legnagyobb to: Ilopango. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 5258000. Eletkor szerint: 0-14: 44,3%; 15-59: 51,0%; 60-: 4,7%. 

Nepsiiruseg: 246/km^. Etnikai csoportok: mesztic 70%; Indian 10%; feher 10%. Nyelvek: spanyol 

(hiv.), nahuatl, maya. Vallasok: r. kat. 91%, protestans. Varosi lakossag: 44%. Fovaros: San 

Salvador (1985): 972810. Varosok (1985): Santa Ana 208322; San Miguel 161156; Zacatecoluca 

81035. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Alfredo Cristiani Burkard (1989. jiin. ota). nemzeti 

unnep: szept. 15. 

Gazdasag: Penznem: salvadori colon (1992. maj.: 8,78 = 1 USD). GDP (1990): 5,68 Mrd USD. 

GDP/fo (1990): 1097 USD. Gazdasagi novekedes (1990): -1,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1990): 3,4. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 29. Adossag/fo (1990): 286 USD. Vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban (1989): 3,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 16%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 40%; ipar es kereskedelem 16%. Export (1990): 550 M USD. Fobb exportcikkek: 

kave, gyapot, arany, cukor, vegyipari termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 40%, 

Guatemala 15%, NSZK 13%. Import (1990): 1,2 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, 

elelmiszer, gabona, koolaj, nyersanyag, vas, acel, vegyipari termek. F6 importpartner: Egyesult 

Allamok 39%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 602 km. Koziiti halozat (1989): 15120 km; ebbol burkolt: 5277 km. 

Gepjarmuvek (1987): szemelygepkocsi: 138000; egyeb gepjarmii: 24000. Fobb kikotok: Acajutla, La 

Libertad. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 12; radio: 2,6; telefon: 36. Napilap (1990): 

52/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1985): ferfiak: 62,6; nok: 66,3 ev. Szuletes (1991): 



34,0%o. Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,7%. Csecsemohalandosag (1991): 
47,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 1129. Egy orvosra juto lakosok: 2830. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 75%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A Spanyolorszag fennhatosaga alol 1821. szept. 15-en felszabadulo, de a Kozep-amerikai Foderacio 
felbomlasat kovetoen csak 1841-t61 fuggetlen orszagban szazadunk 60-as eveiben katonatisztek 
kormanyoznak. A tabornokok politikai es gazdasagi nezetellentetek miatt 1969-ben futballhaboriiba 
vezetik az orszagot a szomszedos Hondurasszal. 1979-t61 a katonak a keresztenydemokrata polgari 
politikust, Jose Napoleon Duartet is bevonjak a vezetesbe. 1980-ban az eroszak aldozata Romero 
ersek is. Duarte 1986-ban tervet keszit a baloldali gerillak es a kormanycsapatok osszebekitesere. A 
Farabundo Marti felszabaditasi front es a hadsereg az 1989-es valasztasok alatt is harcol egymassal. 
Az lij elnok, Alfredo Cristiani targyalasokat folytat a gerillakkal, az Egyesult Allamok es a kozep- 
amerikai orszagok nyomasara. 1991-t61 tobbszor sikerul tiizszunetben megallapodni, nehany 
katonatisztet elitelnek a korabbi politikai gyilkossagok miatt. 1992. jan.-ban Mexikovarosban irjak 
ala az ENSZ kozremiikodesevel letrejott bekeszerzodest. A polgarhaborii 75 ezer aldozatot kovetelt 
12 ev alatt. Maj.-ban az elnok szabadkereskedelmi ovezetet alapit Guatemalaval es Hondurasszal. 
1993. marc-ban ENSZ szakertok teszik kozze jelentesuket a torvenysertesekrol. Foleg a hadsereget 
es a belugyminisztert, olykor a gerillakat talaljak biinosnek a gyilkossagokban. Az elnok amnesztia 
rendeletet hirdet mindket fel szamara, amit tobb oldalrol biralnak. Biztositja az ENSZ-t, hogy az ev 
vegeig megtisztitja a hadsereget, elbocsatja a belugyminisztert. 



SAN MARINO 



San Marino Koztarsasag 

Repubblica di San Marino (olaszul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 60,57 km^, Magyarorszagnal kb. 1525-sz6r kisebb. Fekves: Az Appennini- 

felsziget kozepso reszen, az Adriai-tenger kozeleben. Szomszedja: Olaszorszag veszi korul. Felszine: 

A Monte Titano oldalan helyezkedik el. Legmagasabb pont: Monte Titano (739 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 23243. Eletkor szerint: 0-14: 19,0%; 15-59: 63,7%; 60-: 17,3%. 

Nepsiiruseg: 384/km^. Etnikai csoport: olasz. Nyelv: olasz. Vallas: r. kat. 95%. Varosi lakossag: 

99%. Fovaros: San Marino (1990): 4185. Varosok: Serravalle (1986): 7109; Borgo Maggiore (1985): 

3715; Faetano (1985): 770. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: ket, egymast hathavonta valto „regenskapitany". Nemzeti 

unnep: szept. 3. 

Gazdasag: Penznem: olasz lira (1993. maj.: 1492,99 = 1 USD). GNP (1987): 188 M USD. 

Munkanelkuliseg (1987): 5,8%. Export-import: Vamunio Olaszorszaggal. Fobb exportcikkek: 

keramia, epitoko, belyeg. 

Kozlekedes: Koziiti halozat: 237 km. Gepjarmiivek (1987): szemelygepkocsi: 16540; egyeb 

gepjarmii: 3225. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,4; radio: 1,8; telefon: 1,6. 

Egeszsegugy: Szuletes (1991): 8,0%o. Halalozas 1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,1%. 

Csecsemohalandosag (1991): 8,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A tortenelmet a 9. sz.-ig visszavezeto koztarsasag eloszor 1962-ben kot egyuttmiikodesi szerzodest 

Olaszorszaggal (pi. vamunio), amelyet azota tobbszor megiijit. A 80-as evektol 

keresztenydemokratak es kommunistak kormanyoznak egyutt, ok allitjak ki a regenskapitanyokat 

is. 1993. apr.-ban Salvator Tonelli es Patricia Busingnani veszi at a hivatalt. 



SCO TOME ES PRINCIPE 



Sco Tome es Principe 

Demokratikus Koztarsasag 

Repiiblica Democratica de Sco Tome e Principe (portugalul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 964 km^, Magyarorszagnal kb. 96-szor kisebb. Fekves: 2 sziget Afrika Ny-i partja 

kozeleben, a Guineai-obolben. felszin: Mindket sziget vulkani eredetii. Legmagasabb pont: Pico Sco 

Tome (2024 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 123000. Nepsiiruseg: 120/km^. Etnikai csoportok: fekete, mulatt, feher 

(Portugal). Nyelvek: portugal (hiv.), portugal-bantu keverek (crioulo). Vallasok: r. kat. 80%, torzsi 

vallasii, protestans. Varosi lakossag: 30%. Fovaros: Sco Tome (1984): 25000. Varos (1984): Santo 

Antonio 1000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Miguel Trovoada (1991. marc. ota). Kormanyfo: Noberto Costa 

Alegre (1992. maj. ota). Nemzeti unnep: jiil. 12. 

Gazdasag: Penznem: dobra (1993. maj.: 240,91 = 1 USD). GNP (1990): 47 M USD. GNP/fo (1990): 

400 USD. Gazdasagi novekedes (1980-89): -2,8%. Export (1989): 5,9 M USD. Fobb exportcikkek: 

kakao, kopra. Fobb exportpartnerek: Hollandia 52%, Portugalia 33%, NSZK 8%. Import (1989): 

26,8 M USD. Fobb importcikkek: rizs, biiza, cukor. Fobb importpartnerek: Portugalia 61%, Angola 

13%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1987): 288 km; ebbol burkolt: 198 km. F6 kikoto: Sco Tome. Hirkozles: 

Egy keszulekre juto lakosok: radio: 3,9. 

Egeszsegugy: Szuletes (1991): 38,0%o. Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,1%. 

Csecsemohalandosag (1991): 60,0%o. Egy orvosra juto lakosok: 2819. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1988): 50%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 

A Portugal kormany es a helyi felszabadito szervezet egyezmenye szerint a terulet 1975. jiil. 12-e ota 

koztarsasag, amelyben 1991-ig az egyetlen part a felszabadito szervezet utoda. Manuel Pinto da 

Costa partfotitkar, allam- es kormanyfo 1989-ben puccskiserletet hiiisit meg. 1991-ben tartjak az 

elso demokratikus parlamenti valasztasokat. A Demokratikus Kozeledes Partja gyoz, lij elnok lep 

hivatalba. 1992. maj.-ban lij kormanyfo veszi at hivatalat. 



SEYCHELLE-SZIGETEK 



Seychelle Koztarsasag 

Republic of Seychelles (angolul) 

Republic des Seychelles (franciaul) 

Repubhk Sesel (kreol nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 455 km^ (az Adabra lagiinaval egyutt. Magyarorszagnal kb. 230-szor kisebb. 

Fekves: Az Indiai-oceanban, Madagaszkar szigetetol EK-re. Szomszedai: Madagaszkar (DNy), 

Szomalia (ENy). Felszin: 115 kisebb, foleg korallsziget. Legmagasabb pont: Morne Seychellois (905 

m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 68000. Eletkor szerint: 0-14: 36,3%; 15-59: 57,3%; 60-: 6,4%. 

Nepsiiriiseg: 243/km^. Etnikai csoportok: kreol 89%; indiai 5%; kinai, malaj, feher 3%. Nyelvek: 

angol (hiv.), francia (hiv.), kreol (hiv.). Vallasok: r. kat. 90%, protestans 8%. Varosi lakossag: 26%. 

Fovaros: Victoria (1980): 23000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: France Albert Rene (1979 ota). Nemzeti unnep: 

jiin. 5. 



Gazdasag: Penznem: rupee (Seychelle-szigetek riipia) (1993. maj.: 5,07 = 1 USD). GNP (1990): 318 
M USD. GNP/fo (1990): 4670 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 3,2%. Vedelmi kiadasok a GDP 
%-aban (1990): 6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 1,9%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 
12%; idegenforgalom es kereskedelem 19,4%. Export (1991): 48 M USD. Fobb exportcikkek: 
kopra, hal, fahej, guano. Fobb exportpartnerek: Nagy-Britannia 20%; D-afrikai Kozt. 13%. 
Kozlekedes: Koziiti halozat (1990): 285 km; ebbol burkolt: 196 km. Gepjarmuvek (1989): 
szemelygepkocsi: 4000; egyeb gepjarmii: 1300. F6 kikoto: Victoria. Hirkozles: Egy keszulekre juto 
lakosok: radio: 3; telefon: 5. Napilap (1990): 47/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 65; nok: 71 ev. Szuletes (1991): 23,0%o. 
halalozas (1989): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,6%. Csecsemohalandosag (1991): 15,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 154. Egy orvosra juto lakosok: 1397. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 80%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

A 19. sz.-ban Maruitiusszal egyutt iranyitott gyarmat 1903 utan kozvetlenul Londontol fugg, vegul a 
Nemzetkozosseg tagjakent 1976. jiin. 29-e ota fuggetlen. Az elso elnokot puces donti meg, azota 
France Albert Renet tobb valasztason erositik meg hivatalaiban. Az allamfo az 1991-ben tobbszor 
ismetlodo zavargasok nyoman 1992. jiil.-ban parlamenti valasztasokat tartat, ahol a korabbi 
egyetlen part, a Progressziv Part gyoz, de az ellenzeki Demokrata Part is jelentos befolyashoz jut. 



SIERRA LEONE 



Sierre Leone Koztarsasag 
Republic of Sierra Leone (angolul) 
Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet 71740 km^, Magyarorszagnak kb. ketharmada. Fekves: Ny-Afrika E-i reszen, az 
Atlanti-ocean partjan. Szomszedai: Guinea (E, K), Liberia (D). Felszin: Oblokkel, lagiinakkal tagolt 
partja menten siksag; az orszag belsejeben szavannas fennsik, K-en hegyvidek. Legmagasabb pont: 
Loma Mansa (1948 m). Legjelentosebb folyok: Rokel, Sewa, Moa. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 4137000. Eletkor szerint: 0-14: 41,4%; 15-59: 53,5%;60-: 5,1%. 
Nepsiiruseg: 56/km2. Etnikai csoportok: szudani (mende 35%, temne 32%, soso, kuranko, limba, 
kissi, kono); kreol 2%; libanoni, feher. Nyelvek: angol (hiv.), szudani nyelvek, krio. Vallasok: torzsi 
vallasii 52%, mohamedan (szunnita) 39%, protestans 5%, r. kat. 2%. Varosi lakossag: 32%. 
Fovaros: Freetown (*1988): 469776. Varosok (*1988): Bo 26000; Kenema 13000; Makeni 12000. 
Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Valentine Strasser (1992. apr. ota). Nemzeti 
unnep: apr. 19. 

Gazdasag: Penznem: leone (1993. maj.: 542,06 = 1 USD). GNP (1990): 981 M USD. GNP/fo (1990): 
240 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 0,9%. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 16. 
Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 102%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 75%; ipar es 
kereskedelem 15%. Export (1990): 138 M USD. Fobb exportcikkek: gyemant, kave, kakao, bauxit, 
koladio. Fobb exportpartnerek: Hollandia 31%, Nagy-Britannia 15%, Egyesult Allamok 9%. 
Import (1990): 146 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, gep, energia, gyogyszer, textilia, 
vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 30%, Franciao., Egyesult Allamok. 
Kozlekedes: Vasiiti halozat (1983): 84 km (ipari vasiit). Koziiti halozat: 7000 km; ebbol burkolt: 
1210 km. Gepjarmiivel (1987): szemelygepkocsi: 25000; egyeb gepjarmii: 18200. F6 kikoto: 
Freetown. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 114; radio: 4,2; telefon: 251. Napilap (1987): 
3/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1990): ferfiak: 42; nok: 48 ev. Szuletes (1991): 46,0%o. 
Halalozas (1991): 21,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,5%. Csecsemohalandosag (1991): 151,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 980. Egy orvosra juto lakosok: 13150. 



Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 21%. 

A volt rabszolgak reszere megvasarolt terulet, majd brit protektoratus 1961. apr. 27-e ota fuggetlen, 
10 evvel kesobb koztarsasag. Tobb hatalomatvetel utan az 1978-as alkotmany a valasztasok 
gyozteset, az egyetlen politikai partot ismeri el vezetokent. Az 1985-6s valasztasokon a part lij 
iranyitoja, Joseph Momoh gyoz. 1991-ben halottakat is gyaszolnak a politikai zavargasok alatt, az 
elnok libiai felbujtokat gyaniisit. Bevezetik a tobbpartrendszert, amit lij alkotmany szentesit, 
valasztasokat hirdetnek meg. 1992. apr.-ban katonak veszik at a hatalmat, az elnok kulfoldre 
menekul. A Nemzeti Iranyito Tanacs maj.-ban Valentine Strassert valasztja elnokke. Nov.-ben 
puccskiserletet hiiisit meg az elnok, majd 1993. apr.-ban halalbuntetest szab ki 17 katonai vezetore. 



SPANYOLORSZAG 



Spanyol Kiralysag 

Reino de Espana (spanyolul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 504750 km^, Magyarorszagnal tobb mint 5-sz6r nagyobb. Fekves: Europa DNy-i 

reszen (valamint a Kanari- es a Balear-szigetek). Szomszedai: Portugalia (Ny), Franciaorszag (K), 

Gibraltar (D). Felszin: Tobb mint fele (600-800 m magas) fennsik (Meseta), melyet hegysegek es 

keskeny parti siksagok szegelyeznek. E-on a hullamos felszinii Ebro-medence, D-en alfold. 

Legmagasabb pont: Mulhacen (3478 m) a kontinensen, Pico de Teide (3718 m) a Kanari-szigeteken. 

Legjelentosebb folyok: Tajo, Duero, Ebro. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 39433942. Eletkor szerint: 0-14: 24,6%; 15-59: 59,5%; 60-: 15,9%. 

Nepsiiruseg: 78/km2. Etnikai csoportok: kasztfliai 73%; katalan 18%; galiciai 6%; baszk 1,5%; 

cigany. Nyelvek: spanyol (hiv.), katalan, baszk, galiciai. Vallasok: r. kat. 97%, protestans. Varosi 

lakossag: 78%. Fovaros: Madrid (1991): 3084673. Varosok (1991): Barcelona 1681132; Valencia 

777427; Sevilla 704857. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: I. Janos Karoly (de Borbon y Borbon, 1975 ota). 

Kormanyfo: Felipe Gonzalez Marquez (1982. dec. ota). Nemzeti unnep: okt. 12. 

Gazdasag: Penznem: peseta (1993. maj.: 116,18 = 1 USD). GDP (1991): 500,17 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 12663 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,4%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 2. 

Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,9%. Munkanelkuliseg (1991): 16%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 16%; ipar es kereskedelem 24%. Export (1991): 60 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

nyersanyag, felkesz termek, jarmii, gep, vegyipari, mezogazdasagi termek, fem, energia, elelmiszer, 

gyumolcs, textilia, gyapot. Fobb exportpartnerek: Franciao. 20%, Nemeto. 16%, Olaszo. 12%, 

Nagy-Britannia 8%. Import (1991): 90 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, energia, 

nyersanyag, elelmiszer, kozszuksegleti cikk, acelaru. Fobb importpartnerek: Nemeto. 16%, 

Franciao. 15%, Olaszo. 10%, Egyesult Allamok 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1991): 12560 km; ebbol villamositott: 6416 km. Koziiti halozat (1989): 

318225 km; ebbol burkolt: 157642 km; autopalya (1991): 2632 km. Gepjarmuvek (1989): 

szemelygepkocsi: 11467000; egyeb gepjarmii: 2207600. Fobb kikotok: Bilbao, Algeciras, Barcelona. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,6;radi6: 3,4; telefon: 2,5. Napilap (1990): 76/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75;n6k: 82 ev. Szuletes (1991): ll,0%o. 

Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,3%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 198. Egy orvosra juto lakosok: 275. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 97%. Iskolakotelezettseg: 16 eves korig. 

Francisco Franco halalaig, 1975-ig tarto 4 evtizedes kormanyzasa utan I. Janos Karoly kiraly az 

allamfo. Az 1977-es es 79-es valasztasok gyoztese, Adolfo Suarez es kormanya vezeti a politikai 

atmenetet, legalizaljak a baloldali partokat, amnesztiat fogadnak el, lij alkotmany lep eletbe, amely 



a nemzeti kisebbsegi teruleteknek es a tortenelmi regioknak onkormanyzatot ad. Az 1981-es katonai 
puccskiserlet meghiiisitasaban a kiraly is reszt vesz. 1982-t61 a szocialista Felipe Gonzalez 
kormanyoz, aki tobb valasztason megtartja az abszolut tobbseget. A baszk szeparatistak tovabb 
folytatjak terrorakcioikat, az ETA robbantasainak evente atlagban 50-en esnek aldozatul, ez a szam 
a 80-as evek vegere csokken. A szocialista kormanyzat gazdasagi atalakito program] a 20%-os 
munkanelkuliseget eredmenyez, amely 1 evtizeden at sem csokken. A kormany es a szakszervezetek 
vitaja folyamatos. 1991-ben a bankszektorban folynak a fiiziok, a kormanyfo lij helyettese Narcis 
Serra. 1992-ben a barcelonai olimpia, a sevillai vilagkiallitas, Kolumbusz felfedezoiitjanak 500. 
evforduloja forditja a vilag figyelmet az orszagra. Az 1991-92-es baszk es katalan valasztasokon a 
jobbkozep nacionalista partok gyoznek. Nov.-ben a parlament ratifikalja a maastrichti szerzodest. 
1993 elejen a szocialistak lijra botranyokba keverednek, a kormanyfo jiin.-ra hirdeti meg az 
elorehozott valasztasokat. Az ellenzeki Neppart es vezetoje, Jose Maria Aznar jo eselyekkel indul. A 
szocialistak jeloltje Felipe Gonzalez. 



SRI LANKA 



Sri Lankai Demokratikus Szocialista Koztarsasag 

Sri Lanka prajatantrika samajawadi janarajaya (szingalez nyelven) 

Ilangai jananayage socialisak kudiarasu (tamil nyelven) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 65610 km^, Magyarorszagnak majdnem ketharmada. Fekves. Sziget az Indiai- 

oceanban. Indiatol DK-re. Felszin: Kozponti reszen hegyseg, amelyet alacsony dombvidek es alfold 

vesz korul. Legmagasabb pont: Pidurutalagala (2524 m). Legjelentosebb folyok: Mahaweli, Kala. 

Legnagyobb to: Senanayake Samudra-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 17002000. Eletkor szerint: 0-14: 35,3%; 15-59: 58,1%; 60-: 6,6%. 

Nepsiiruseg: 260/km^. Etnikai csoportok: szingalez 74%; ceyloni tamil 12,6%; mor 7,12%; indiai 

tamil 5,5%. Nyelvek: szingalez (hiv.), tamil (hiv.), angol. Vallasok: buddhista 69%, hindu 16%, 

mohamedan 7%, kereszteny 7%. Varosi lakossag: 21%. Fovaros: Colombo (*1988): 609000. 

Varosok (*1988) Dehiwala-Mt. Lavinia 190000; Moratuwa 162000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Dingiri Banda Wjetunge (1993. maj. ota). Nemzeti 

unnep: febr. 4. 

Gazdasag: Penznem: rupee (Sri Lanka-i riipia) (1993. maj.:47,86 = 1 USD). GDP (1991): 9,08 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 528 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 5,1%. Adossagszolgalat a GDP %- 

aban (1991): 4,6. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 17. Adossag/fo (1991): 353 USD. 

Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1991): 5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 12,5%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 46%; ipar es kereskedelem 27%. Export (1990): 1,9 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: tea, kaucsuk, grafit, kokusz, ere, dragako, fiiszer, koolajtermek. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 22%, Nagy-Britannia 7%. Import (1990): 2,6 Mrd USD. Fobb 

importcikkek: energia, gep, berendezes, elelmiszer, koolajtermek, cukor. Fobb importpartnerek: 

Japan 15%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 1453 km. Koziiti halozat (1990): 25952 km; ebbol burkolt: 21114 

km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 173519; egyeb gepjarmii: 146004. Fobb kikotok: 

Colombo, Trincomalee, Galle. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 28; radio: 6; telefon: 102. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 21,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,5%. Csecsemohalandosag (1991): 21,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 373. Egy orvosra juto lakosok: 7161. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 90%. Iskolakotelezettseg: 12 eves korig. 

A korabbi brit gyarmat 1948. febr. 4-e ota fuggetlen es a Nemzetkozosseg tagja. A kronikak szerint 



a Kr. e. 6. sz.-ban alakult kiralysag. 1972 ota koztarsasag. Az orszagot 1960 es 1977 kozott Sirimavo 
Bandaranaike asszony iranyitja, a vilag elso noi kormanyfoje. Szocialis intezkedeseit az 6t koveto 
Dzsuniusz Dzsajavardene joreszt felszamolja. Az 1983-as zavargasok utan a tamil kisebbseget 
kepviselo part lemond parlamenti kepviseleterol, az autonomiatervezetrol. A szingalez tobbseggel 
azota is folynak a harcok. 1988-ban Ranasinghe Premadasat valasztjak elnokke, aki tavozasra 
szolitja fel az 1987-ben a beke megteremtesere erkezett indiai csapatokat. Az elnok 1990-ben 
teljhatalmat kap. 1991-ben a hadsereget veti be a „tamil tigrisek" ellen. 2 ezer tamil esik el. Az elnok 
lemondatasat korrupcios vad miatt surgeto parlamenti inditvanyt a torvenyhozas elutasitja. 1992 
elejetol a Del-Indiaba menekult 200 ezer tamil ENSZ-felugyelettel kezd hazakoltozni. Az ev 
kozepetol kiiijulnak a harcok, 1993. maj.-ig 12 ezren halnak meg. Maj.-ban Premadasa elnokot 
meggyilkoljak, ideiglenesen a kormanyfo veszi at az elnoki teendoket is. 



SURINAME 



Suriname Koztarsasag 

Republiek van Suriname (hollandul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 163820 km^, Magyarorszagnal majdnem 2-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika 

EK-i partvideken. Szomszedai: Guyana (Ny), Brazilia (D), Francia Guyana (K). Felszin: Az Atlanti- 

ocean partvideke menten szeles siksag; D-en oserdovel boritott domb- es hegyvidek. Legmagasabb 

pont: Juliana Top (1280 m). Legjelentosebb folyok: Corantijn, Marowinje, Suriname. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 447000. Nepsiiruseg: 3/km2. Etnikai csoportok: hindi 35%; kreol 32%; 

indonez (javai) 15%; fekete 10%; Indian 2%; kinai 1,6%; feher 1%. Nyelvek: Holland (hiv.), angol, 

takki-takki (kevereknyelv). Vallasok: kereszteny 42%, hindu 27%, mohamedan 20%. Varosi 

lakossag: 48%. Fovaros: Paramaribo (*1988): 192109. Varosok: Nieuw Nickerie, Albina. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Ronald Venetian (1991. szept. ota). Kormanyfo: Jules Ajodhia 

(1991 ota). Nemzeti unnep: nov. 25. 

Gazdasag: Penznem: gulden (Holland forint) (1993. maj.: 1,79 = 1 USD). GNJP (1990): 1,36 Mrd 

USD. GNP/fo (1990): 3050 USD. Gazdasagi novekedes (1965-88): 1,1%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 29%; ipar es kereskedelem 15%. Export (1988): 546 M USD. Fobb exportcikkek: 

timfold, bauxit, aluminium, rizs, banan, fa. Fobb exportpartnerek: Hollandia 25%, Norvegia 22%, 

Egyesult Allamok 20%. Import (1988): 626 M USD. Fobb importcikkek: iparcikk, elelmiszer, gep, 

energia. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 30%, Trinidad-Tobago 21%, Hollandia 9%, 

Japan 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti Halozat: 120 km. Koziiti Halozat: 1335 km. Gepjarmiivek (1987): 

szemelygepkocsi: 32000; egyeb gepjarmii: 13000. F6 kikoto: Paramaribo. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: tv: 8; radio: 1,6; telefon: 10. Napilap (1991): 43/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varHato elettartam (1991): ferfiak: 66; nok: 71 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. CsecsemoHalandosag (1991): 40,0%o. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 65%. Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 

A korabbi Holland gyarmat - amelyet a Hollandok cserevel szereztek az angoloktol - 1975. nov. 25-e 

ota fuggetlen. A polgari kormanyzatot 1980-ban katonak valtjak fel. Az aluminiumipar nemzeti 

ellenorzeset kovetelo katonak elere 1982-t61 Desi Bouterse ezredes all, 1985-t61 6 nevezi ki a 

parlament tagjait. Az evtized vegere erosodik a kormanycsapatok es Ronny Brunswijk gerillainak 

Harca. 1990 karacsonyan puccsot Hajt vegre a fegyveres erok vezetoje, majd valasztasokat Hirdet. 

Az 1991-es parlamenti valasztasokon az ellenzek gyoz, bar a katonak partja is befolyasos marad. Az 

elnokvalasztasokat a katonak jeloltje nyeri. 



SVAJC 

Svajci Allamszovetseg 

Schweizerische Eidgenossenschaft (nemetul) 
Confederation Helvetique (franciaul) 
Confederazione Elvetica (olaszul) 
Europa 

Foldrajz: Terulet: 41293 km^, Magyarorszagnak majdnem a fele. Fekves: Ny-Europaban, az Alpok 
hegylancai kozott. Szomszedai: Franciaorszag (Ny), Olaszorszag (D), Ausztria, Liechtenstein (K), 
Nemeto. (E). Felszin: Kozeppontjaban a (400-600 m magas) Svajci-medence. ENy-on kozephegyseg 
(Jura); D-en az Alpok vonulatai, gleccserekkel. Legmagasabb pont: Dufourspitze (4634 m). 
Legjelentosebb folyok: Rhein (rajna), Rhone, Inn. Legnagyobb tavak: Leman (Genfi)-t6, 
Neuchateli-to, Boden-to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 6872551. Eletkor szerint: 0-14: 17,0%; 15-59: 63,7%;60-: 19,3%. 
Nepsiiruseg: 163/km^. Etnikai csoportok: svajci nemet (73,5%; francia 20%; olasz 4,5%. Nyelvek: 
nemet (hiv.), francia (hiv.), olasz (hiv.), retoroman. Vallasok: r. kat. 47,6%, protestans 44,3%, vallas 
nelkuli 7,5%. Varosi lakossag: 42,7%. Fovaros: Bern (1990): 134600. Varosok (1990): Zurich 
341300; Basel (Bazel) 171000; Geneve (Genf) 167200. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Adolf Ogi (1993-ban). Nemzeti unnep: aug. 1. 
Gazdasag: Penznem: franc (svajci frank) (1993. maj.: 1,43 = 1 USD). GDP (1991): 231,1 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 33991 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -0,1%. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 
(1990): 2. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,9%. Munkanelkuliseg (1991): 1,2%. Munkaero- 
megoszlas: mezogazdasag: 7%; ipar es kereskedelem 39%. Export (1991): 61 Mrd USD (az export- 
import adatok Liechtenstein kulkereskedelmi adatai is tartalmazzak). Fobb exportcikkek: gep, 
berendezes, precizios miiszer, ora, ekszer, vegyipari termek, fem, femaru, textilia, iparcikk. Fobb 
exportpartnerek: Nemeto. 24%, Franciao. 10%, Olaszo. 9%, Egyesult Allamok 8%. Import (1991): 
66 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, precizios miiszer, ora, ekszer, jarmii, vegyipari 
termek, textiha, ruhanemii, elelmiszer, energia. Fobb importpartnerek: Nemeto. 33%, Franciao. 
11%, Olaszo. 10%. Egyesult Allamok 7%, Nagy-Britannia 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1987): 5020 km (villamositott). Koziiti halozat (1987): 71055 km; ebbol 
autopalya (1991): 1159 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 2994000; egyeb gepjarmii: 
303000. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 2,9; radio 2,6; telefon: 1,2. Napilap (1990): 
471/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75; nok: 83 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,2%. Csecsemohalandosag (1991): 5,0%o. Egy 
orvosra juto lakosok: 357. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1291. aug. 1-jen eloszor egyesult 3 kanton 1815-t61 22 kantonbol alio semleges allam, amelyben 
1979-t61 Jura a 23. 1986-ban a svajciak nepszavazason vetik el, majd 1991-ben fogadjak el az ENSZ- 
csatlakozast. Az allamelnokot evente valasztjak a parlamentben. 1987-t61 egyre szigoritjak a tobb 
mint 1 millio kulfoldi tartozkodasat, a tovabbi bevandorlast. 1989-ben a polgarok elvetik a hadsereg 
megszuntetesere tett javaslatot. 1990-ben a svajciakrol vezetett aktak miatt robban ki politikai 
botrany. 1991-ben az orszag a szovetseg 700. evfordulojat unnepli. A valasztasokon a kisebb 
jobboldali partok es a zoldek tornek elore, de a polgari tomb megorzi abszolut tobbseget. 1991-ben 
Flavio Cotti, 1992-ben Rene Felber, majd Adolf Ogi az elnok. 1992. maj.-ban a nepszavazok igenlik 
a belepest a Vilagbankba es az IMF-be, az orszag jelentkezik a Kozos Piacba. Dec-ben a szavazok 
50,3%-a elutasitja az Europai Gazdasagi Terseghez valo csatlakozast. A nemet kantonok - Basel 
kivetelevel - nemmel szavaznak, a franciak igennel. 



SVEDORSZAG 



Sved Kiralysag 

Konungariket Sverige (svedul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 449964 km^, Magyarorszagnal tobb mint 4,5-szer nagyobb. Fekves: E- 

europaban, a Skandinav-felszigeten. Szomszedai: Norvegia (Ny), Finnorszag (K). Felszin: Ny-i 

reszen hegyvidek; kozepso es D-i teruletein dombvidek; a keskeny parti siksag D-en alfoldde 

szelesedik, nagy tavakkal. Legmagasabb pont: Kebnekajse (2132 m). Legjelentosebb folyok: Gota 

alv, Dalalven, Umealven. Legnagyobb tavak: Vanern, Vattem, Malaren. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 8552000. Eletkor szerint: 0-14: 17,9%; 15-59: 59,0%; 60-: 23,1%. 

Nepsiiruseg: 19/km2. Etnikai csoportok: sved 97%; lapp, finn 3%. Nyelv: sved. Vallasok: protestans 

95%, r. kat. 1,6%. Varosi lakossag: 84%. Fovaros: Stockholm (1990): 674452. Varosok (1990): 

Goteborg 433042; Malmo 233887; Uppsala 167508. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: Karoly XVI. Gusztav (1973 ota). Kormanyfo: Carl 

Bildt (1991. okt. ota). Nemzeti unnep: apr. 30., jiin. 6. 

Gazdasag: Penznem: krona (sved korona) (1993. maj.: 7,32 = USD). GDP (1991): 237,4 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 27734 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -1,4. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban 

(1990): 2,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 9,4%. Munkanelkuliseg (1991): 6,5%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 5%; ipar 24%; kereskedelem 21%. Export (1991): 55 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: gep, berendezes, kozlekedesi eszkoz, celluloz, faaru, papir, jarmii, vas, acel, vegyipari 

termek, elelmiszer. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 14%, Nagy-Britannia 10%, Norvegia 8%, 

Egyesult Allamok 8%. Import (1991): 49,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, jarmu, 

vegyipari termek, energia, textilia, ruhanemii, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Nemeto. 19%, 

Egyesult Allamok 9%, Nagy-Britannia 8%, Norvegia 8%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 11202 km, ebbol villamositott: 7395 km. Koziiti halozat (1990): 

205000 km; ebbol burkolt 87136 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 3600518; egyeb 

gepjarmii: 324115. Fobb kikotok: Goteborg, Lulel, Helsingborg. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: tv: 2,4; radio: 1,2; telefon: 1,1. Napilap (1988): 572/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 75; nok: 81 ev. Szuletes (1991): 12,0%o. 

Halalozas (1991): 12,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,0%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 148. Egy orvosra juto lakosok: 320. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 12 ev. 

A 10. sz.-ban alakult allam. 1809 ota alkotmanyos monarchia, elen 1973 ota Karoly XVI. Gusztav 

kiraly all. A szocialdemokratak 4 evtizedes kormanyzas utan a 70-es evekben valasztasokat 

veszitenek, majd 1982-t61 Olof Palme lijra kormanyfo. Az aktiv semlegesseget hirdeto politikust 

1986-ban meggyilkoljak. Helyetteset, Ingvar Carlssont a parlament valasztja utodaul. 1988-t61 az 

atomeromiivek jovojerol kezdodik vita. 2010-t61 leallitasukat javasoljak. Carlssont a valasztasok 

megerositik poziciojaban. 1991-ben az orszag jelentkezik a Kozos Piacba, a haborii utan melypontra 

csokkent nepszeriisegu szocialdemokratak veszitenek a valasztasokon. A mersekeltek partjanak 

vezetoje. Carl Bildt kap kormanyalakitasi megbizast. A kisebbsegi, negyparti koalicio csokkenti az 

adokat, megszunteti a szocialis munkavallaloi alapot. 1992. maj.-ban a parlament feladja a 

hagyomanyos semlegesseget. 1993-t61 megkezdodnek a kozos piaci tagsagi targyalasok. 



SZAHARAI DEMOKRATIKUS ARAB KOZTARSASAG 



lasd NYUGAT-SZAHARA 



SZAUD-ARABIA 



Szaiid-Arabiai Kiralysag 

Al-Mamlaka Al'Arabiya As-Sa'udiya (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 2149690 km^, Magyarorszagnal kb. 23-szor nagyobb. Fekves: Az Arab- 

felszigeten. Szomszedai: Kuvait, Jordania, Irak (E), Jemen, Oman (D). Felszin: E-on es D-en 

homoksivatagok; kozepso resze fennsik; K-en az Arab-obol menti parti siksag a Fold koolajban 

leggazdagabb terulete. Ny-on hegyvidek. Legmagasabb pont: Asir-hegyseg (3133 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 14902000 (kb. 30% nomad es felnomad). Nepsiiruseg: T/km^. Etnikai 

csoportok: arab 82%; indiai. Nyelv: arab. Vallas: mohamedan (szunnita 85%, siita 15%). Varosi 

lakossag: 77%. Fovaros: Riyadh (Rijad) (*1988): 2000000. Varosok (*1986): Jiddah (Dzsidda) 

1400000; Mekka 618006; Medina 500000. 

Allamforma: monarchia. Allam- es kormanyfo: Fahd kiraly (1982. jiin. ota). Nemzeti unnep: szept. 

23. 

Gazdasag: Penznem: szaiid-arabiai rial (1993. maj.: 3,76 = 1 USD). GDP (1991): 105,3 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 6842 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 10,2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 2,9. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 4,5. Adossag/fo (1991): 1260 USD. Vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban (1989): 17. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 4,1. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 14%; ipar 11%. Export (1990): 31 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koolaj, 

koolajtermek, mezogazdasagi termek. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 16%, Nagy- 

Britannia 14%, Japan 14%. Import (1990): 24 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, 

jarmii, elelmiszer, textilia, epitoanyag, vegyipari termek, fem, femipari cikk. Fobb importpartnerek: 

Egyesult Allamok 16%, Japan 14%, Nagy-Britannia 14%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1985): 1036 km. Koziiti halozat (1987): 92822 km; ebbol burkolt: 33576 

km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 2,25 M; egyeb jarmii: 2291000. Fobb kikotok: Ra's at 

Tannurah, Khafji, ad Dammam. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,5; radio: 3,3; telefon: 

13. Napilap (1989): 49/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 65; nok: 68 ev. Szuletes (1991): 38,0%o. 

Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,1%. Csecsemohalandosag (1991): 69,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 406. Egy orvosra juto lakosok: 852 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 62%. 

Az 1932. szept. 23-an kikialtott Szaiid-Arabiai Kiralysagban 1964-ben Fejszalt koronazzak 

uralkodova. 1975-ig tarto uralkodasa alatt felszamolja a rabszolgasagot, de nem dolgoz ki 

alkotmanyt. Az arab szocialista mozgalomnak amerikai szovetseget kereso paniszlamizmussal akar 

gatat vetni. Egyik rokona oli meg, feltestvere, Khaled koveti a tronon, akinek halala utan 1982-t61 

Fahd kovetkezik. 1987-ben az irani zarandokok Mekkaban osszecsapnak a biztonsagi erokkel, tobb 

szazan vesztik eletuket. A 80-as evek vege ota az orszag tobbszor csokkenti olajtermeleset, hogy a 

nemzetkozi piacokon stabilizalodjanak az arak 1990-ben a szaudiak az Obol menti konfliktusban a 

szovetsegesek melle allnak. 1991-ben Irak Scud raketakat indit szaudi telepulesek ellen, amelyeket 

amerikai Patriot raketak sikeresen vedeljeznek. Az orszag haderoi jelentos szerepet jatszanak az 

Irak elleni hadmiiveletekben. Javulnak a kapcsolatok Egyiptommal, Irannal diplomaciai viszony 

letesul, az irakiakkal flortolo Jordan kiralysag tamogatasa csokken. 1992. marc-ban a kiraly 

fokozatos politikai reformokat jelent be. 



SZENEGAL 



SzenegaH Koztarsasag 



Republique du Senegal (franciaul) 
Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 196772 km^, Magyarorszagnal kb. 2-szer nagyobb. Fekves: Afrika legnyugatibb 
reszen. Szomszedai: Mauritania (E), Mali (K), Guinea, Bissau-Guinea (D), Gambiat 3 oldalrol 
korulveszi. Felszin: Nagy resze szavannas siksag, csak a DK-i hataron hegyek; DNy-on mocsaras 
videk, oserdok. Legmagasabb pont: Kundukonko (498 m). Legjelentosebb folyok: Szenegal, 
Gambia. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 7428000. Eletkor szerint: 0-14: 47,5%; 15-59: 47,5%; 60-: 5%. 
Nepsiiruseg: 38/km^. Etnikai csoportok: szudani (volof 36%, szerer 19%, tukulor 9%, mandingo 
6%, sarakole 2%, malinke 6%), fulbe, mor 18%, feher 3%. Nyelvek: francia (hiv.), volof, szerer, 
malinke. Vallasok: mohamedan (szunnita) 94%, kereszteny 5%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 
38%. Fovaros: Dakar (*1986): 1185000. Varosok (91986): Thics 150000; Kaolack 127000; Saint- 
Louis 118000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Abdou Diouf (1981. jan. ota). Kormanyfo: Habib Thiam (1991. 
apr. ota). Nemzeti unnep: apr. 4. 

Gazdasag: Penznem: CFA-frank (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GDP 
(1991): 4,94 Mrd USD. GDP/fo (1991): 646 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,2%. 
Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 5. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 18. 
Adossag/fo (1991): 572 USD. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1989): 2. Fogyasztoi arvaltozasok 
(1991): 1%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 77%. Export (1990): 783 M USD. Fobb 
exportcikkek: iparcikk, hal, foldimogyoro. Fobb exportpartnerek: Franciao. 27%, Olaszo. 7%, 
Elefantcsontpart 5%, Spanyolo. 5%. Import (1990): 1,62 Mrd USD. Fobb importcikkek: felkesz 
termek, elelmiszer, gep, berendezes, energia. Fobb importpartnerek: Franciao. 41%, Olaszo. 7%, 
Spanyolo. 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 905 km. Koziiti halozat (1989): 9971 km; ebbol burkolt: 3476 
km. Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 76000; egyeb gepjarmii: 36000. Fobb kikotok: Dakar, 
Saint-Louis, Kaolack. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 118; radio: 8,7; telefon: 246. 
Napilap (1990): 7/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 54; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 44,0%o. 
Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,9%. Csecsemohalandosag (1991): 86,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 1134. Egy orvosra juto lakosok: 17072. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1988): 10%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

A korabbi francia gyarmat, amely az 50-es evekben Malival egyesul, 1960. aug. 22-e ota fuggetlen 
koztarsasag. 1980-ig Leopold Sedar Senghor elnok vezeti. Lemondasa utan kormanyfoje, Abdou 
Diouf az elnok, majd kormanyfo is. 1982-t61 Szenegal es Gambia Szenegambia neven 
konfoderacioban egyesul. A tarsult orszagok megtartjak szuverenitasukat, de kozosen 
gondoskodnak a vedelemrol, a kulugyekrol, a gazdasagpolitikarol. A konfoderacio elnoke Szenegal, 
alelnoke Gambia allamfoje. 1988-ban Dioufot lijabb 5 evre elnokke valasztjak. 1991-ben ellenzeki 
nyomasra letrehozza a kormanyfoi hivatalt, a kormanyban elso izben mas partok is helyet kapnak. 
Az 1993. febr.-i elnokvalasztast Diouf nyeri, abszolut tobbseggel. 



SZINGAPUR 



Szingapiiri Koztarsasag 

Republic of Singapore (angolul) 

Repablik Singapura (malajul) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 618,1 km^, Magyarorszagnal kb. 150-szer kisebb. Fekves: 1 nagyobb es 54 kisebb 



sziget a Malaj-felszigettol D-re. Felszin: Sik. Legmagasabb pont: Timah (176 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 2722000. Eletkor szerint: 0-14: 23,4%; 15-59: 68,4%; 60-: 8,2%. 

Nepsiiruseg: 4400/km2. Etnikai csoportok: kinai 77%; malaj 15%; pakisztani, indiai 6%; feher. 

nyelvek: angol (hiv.), malaj (hiv.), kinai, tamil. Vallasok: buddhista, taoista 54%, mohamedan 15%, 

kereszteny 13%, hindu 4%. Varosi lakossag: 100%. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Wee Kim Wee (1985. szept. ota). Kormanyfo: Go Csok Tong 

(1990. nov. ota). Nemzeti unnep: aug. 9. 

Gazdasag: Penznem: dollar (szingapiiri dollar) (1993. maj.: 1,62 = 1 USD). GDP (1991): 40,12 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 14589 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 6,7%. Adossagszolgalat a GDP %- 

aban (1991): 2,2. Adossagszolgalt az export %-aban (1991): 1,11. Adossag/fo (1991): 1527 USD. 

Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1990): 4. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,4%. Munkaero- 

megoszlas: mezogazdasag 1%; ipar es kereskedelem 58%. Export (1991): 59 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: koolajtermek, gep, berendezes, iparcikk, vegyipari termek, nyersanyag, elelmiszer. 

Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 21%, Malaysia 13%, Japan 8%, Hongkong 8%. Import 

(1991): 66 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, koolaj, iparcikk, vegyipari termek, 

elelmiszer, nyersanyag. Fobb importpartnerek: Japan 21%, Egyesult Allamok 15%, Malaysia 14%, 

Szaiid- Arabia 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 25,8 km. Koziiti halozat (1990): 2836 km; ebbol burkolt: 2752 km. 

Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 271174; egyeb gepjarmii (1989): 136348. F6 kikoto: 

Singapore. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,9; radio: 4,2; telefon: 2,1. Napilap (1990): 

289/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 77 ev. Szuletes (1991): 18,0%o. 

Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,3%. Csecsemohalandosag (1991): 8,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 260. Egy orvosra juto lakosok: 837. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 87%. Iskolakotelezettseg: nines. 

A Malaysia es Szingapiir kozott 1965. aug.9-en eletbe lepo egyezmeny szerint a varosallam kilep a 

foderaciobol, de a 2 orszag vedelmi es segitsegnyiijtasi szerzodest ir ala. A miniallam elen 25 even at 

Li Kuan Ju miniszterelnok all, aki a kinai tobbseg partjat, a Nepi Akciopartot vezeti. Az alapito 

kormanyfo helyetteset. Go Csok Tongot jeloli ki kovetojeul. Az azsiai „tigris" gazdasaga 2 evtizeden 

at toretlenul fejlodik. Az 1991-es valasztasokat is a kinaiak partja nyeri. 



SZIRIA 



Sziriai Arab Koztarsasag 

Al Jumhuriya Al'Arabiya As Suriya (arabul) 

Delnyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 185180 km^, Magyarorszagnal kb. 2-szer nagyobb. Fekves: A Foldkozi-tenger K-i 

partjan. Szomszedai: Libanon, Izrael (Ny), Jordania (D), Irak (K), Torokorszag (E). Felszin: Ny-on 

keskeny parti siksag; ezzel parhuzamosan hegyvidek; K-en sivatag, EK-en az Eufratesz termekeny 

volgye; D-en kisebb hegyseg. Legmagasabb pont: Jabal ash Shaykh (Mount Hermon, 2814 m). 

Legjelentosebb folyok: Al Furat (Eufratesz), Asi (Orontes), Nahr Diljah (Tigris). Legnagyobb to: 

Asszad-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 12533000 (ebbol 140000 nomad). Eletkor szerint: 0-14: 49,3; 15-59: 

44,2%; 60-: 6,5%. Nepsiiruseg: 64/km2. Etnikai csoportok: arab 86%; kurd 7%; ormeny 3%; 

cserkesz. Nyelvek: arab (hiv.), kurd, ormeny, angol, francia. Vallasok: mohamedan (szunnita, siita, 

izmaelita, alavita) 97%, driiz 2%, kereszteny. Varosi lakossag: 50%. Fovaros: Damas (Damaszkusz) 

(1981): 1251028. Varosok (1981): Aleppo 976727; Homs 354508; Latakia 176640. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Hafez Asszad (1970. nov. ota). Kormanyfo: Mahmud az-Zubi 



(1990. jiin. ota). Nemzeti unnep: apr. 17. 

Gazdasag: Penznem: sziriai font (1993. maj.: 21,58 = 1 USD). GDP (1991): 31,7 Mrd USD. GDP/fo 
(1991): 2603 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 2. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 12. Adossag/fo (1991): 404 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1989): 10,9. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 7,6%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 32%; ipar es kereskedelem 29%. Export (1991): 3,4 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 
koolaj, gyapot, textflia, foszfat, zoldseg, gyumolcs, iparcikk. Fobb exportpartnerek: Olaszo. 22%, 
Szovjetunio 19%, Franciao. 18%. Import (1991): 2,4 Mrd USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, 
femipari termek, gep, berendezes, textilia. Fobb importpartnerek: Nemeto. 10%, Egyesult Allamok 
9%, Toroko. 9%, Olaszo. 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 1932 km. Koziiti halozat (1988): 30452 km; ebbol burkolt (28893 km. 
Gepjarmiivek (1988): szemelygepkocsi: 112337; egyeb gepjarmii: 48007. Fobb kikotok: Latakia, 
Tartus. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 17; radio: 4,1; telefon: 17. Napilap (1989): 
21/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 71 ev. Szuletes (1991): 43,0%o. 
Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,8%. Csecsemohalandosag (1991): 37,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 840. Egy orvosra juto lakosok: 1347. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 64%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A francia csapatok 1946. apr. 17-i tavozasaval fuggetlenne valo orszag 1956-t61 5 even at az Egyesult 
Arab Koztarsasag resze. Hafez Asszad 1970-ben ragadja magahoz a hatalmat - 10 even belul ez az 
5. puces -, azota tobbszor, utoljara 1991-ben valasztjak lijra. Az 1973-as alkotmany szerint az Arab 
Ujjaszuletes Szocialista Partja (Baath) hivatalosan is az allam es a tarsadalom vezetoje. Sziria a 70- 
es evektol katonai jelenletevel jatszik szerepet Libanonban. 1990-ben Egyiptom es Sziria kibekul, 
majd az orszag az Irakkal szemben alio taborba all. Asszad elnok jelentos szerepet tolt be a libanoni 
tiiszakciok lezarasaban, a szabadon bocsatasok kozvetiteseben, a megbekelesben. Az orszag es a 
Nyugat viszonya javul, 1992. apr.-tol a zsido kisebbseg tavozhat Izraelbe. A zsido allammal 
targyalasok indulnak az 1967-es haboriiban elvesztett Golan-magaslat berbeadasarol, vagy ehhez 
hasonlo kompromisszumos megoldasrol. 



SZLOVENIA 



Szloven Koztarsasag 

Republika Slovenija (szloven nyelven) 

Delkelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 20251 km^, Magyarorszagnal kb. 4,5-szer kisebb. Fekves: Kozep-Europa DNy-i 

reszen. Szomszedai: Ausztria (E), Olaszorszag (Ny), Magyarorszag (E, K), Horvatorszag (K, D). 

Felszin: Ny-on a Juliai-Alpok nyiilvanyai, K-en es D-en dombos videk. Legmagasabb pont: Triglav 

(2863 m). Legjelentosebb folyok: Sava (Szava), Drava (Drava), Mura. Legnagyobb to: Bledi-to. 

Nepesseg. lakossag (1990): 2000221. Nepsiiruseg: 98/km^. Etnikai csoportok: szloven 90,5%; horvat 

3%; szerb 2%; magyar 0,5%; olasz 0,1%; alban. Vallasok: r. kat. 90%, mohamedan. Fovaros: 

Ljubljana (1990): 330000. Varosok (*1989): Maribor 186000; Celje, Kranj. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Milan Kucan (1990. maj. ota). Kormanyfo: Janez Drnovsek 

(1992. apr. ota). 

Gazdasag: Penznem: tolar (taller) (1993. maj.: 105,4 = 1 USD). GDP (*1990): 10 Mrd USD. GDP/fo 

(1990): 5500 USD. 

A 8. sz. ota bajor, majd Habsburg-uralom alatt levo terulet 1918-ban a Szerb-Horvat-Szloven 

Kiralysaghoz csatlakozik, amelyet 1929-ben Jugoszlaviara keresztelnek at. A haborii utan 

kialakitott hat jugoszlav koztarsasag egyikekent Szlovenia a gazdasagi es politikai reformokat 



surgeti. A parlament 1989-ben kinyilvanitja az esetleges elszakadas jogat. 1990-ben torlik a 
szocialista szot az allam nevebol. Az egyseges ellenzek nyer a valasztasokon. Az elnok, Milan Kucan 
korabbi reformkommunista. A parlament a szloven torvenyeket a jugoszlavok fole helyezi. A 
nepszavazason a lakossag tiilnyomo tobbsege voksol a fuggetlensegre. 1991-ben a parlament ennek 
megfeleloen kinyilvanitja az elszakadast Jugoszlaviatol. Szlovenia onallo koztarsasag azonban nem 
lep ki a jugoszlav allambol. A jugoszlav kormanyfo, Markovic nem ismeri el a szloven parlamenti 
hatarozatot. A jugoszlav hadsereg tankokkal, repulokkel indit tamadast a szlvoen milicia ellen. A 
harcokban otvenen halnak meg, 300 sebesultet szamolnak. Szlovenia 2,7 milliard dollaros 
karteritest kovetel Belgradtol. A fuggetlenseg eletbe lep, a milicia ellenorzi a teruletet, lij penzt - a 
tallert - vezetnek be, lij alkotmanyt fogad el a parlament. 1992. apr.-ban a volt szloven jugoszlav 
elnok all Lojze Peterle helyett a koalicios kormany elere. A dec.-i valasztasokon Kucant 
lijravalasztjak a liberalis demokratak elen. 



SZOMALIA 



Szomali Demokratikus Koztarsasag 

Jamhuuriyadda Dimugradiga Soomaaliya (szomali nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 637657 km^, Magyarorszagnal majdnem 7-szer nagyobb. Fekves: K-Afrika 

kozepso reszen, az Indiai-ocean (Szomaliai-obol) es az Adeni-obol partjan. Szomszedai: Dzsibuti, 

Etiopia, Kenya (Ny). Felszin: E-on meredek hegyvidek, delebbre szaraz meszkoplato, DK-en 

lepcsozetes fennsikok csatlakoznak a part menti siksaghoz. Legmagasabb pont: Surud Ad (2408 m). 

Legjelentosebb folyok: Jubba, Shabeelle. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 6284000 (40% nomad). Nepsiiruseg: ll/km^. Etnikai csoportok: szomali 

(digil, dir, issas, hawiya) 95%; bantu, arab, feher, indiai, pakisztani. Nyelvek: szomali (hiv.), arab, 

olasz, angol. Vallas: mohamedan (szunnita) 99,8%. Varosi lakossag: 34%. Fovaros: Muqdisho 

(Mogadishu) (*1986): 1000000. Varosok (*1986): Hargeisa 400000; Baidoa 300000; Burao 300000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: az Atmeneti Nemzeti Tanacs (1987 ota). nemzeti 

unnep: okt. 21. 

Gazdasag. Penznem: szomaliai shilling (1993. maj.: 2630,02 = 1 USD). GNP (1990): 946 M USD. 

GNP/fo (1990): 150 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 1,1%. Adossagszolgalat az export %- 

aban (1990): 12. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1984): 6,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 

102%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 82%. Export (1990): 82%. Export (1990): 130 M USD. 

Fobb exportcikkek: elo allat, bor, hiis, banan, hal, fa, gyapot. Fobb exportpartnerek: kozos piaci 

orszagok, Szaiid-Arabia. Import (1990): 360 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, elelmiszer, 

koolaj, koolajtermek. Fobb importpartnerek: Olaszo., Nagy-Britannia, NSZK. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1988): 22288 km; ebbol burkolt: 3010 km. Gepjarmuvek (1985): 

szemelygepkocsi: 17754; egyeb gepjarmii: 9533. Fobb kikotok: Muqdisho, Berbera, Kismaayo. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 20. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 56; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 46,0%o. 

Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,3%. Csecsemohalandosag (1991): 116,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 1053. Egy orvosra juto lakosok: 19071. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 24%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A brit es olasz teruletek egyesitesebol alakult, 1960. jiil. 1-je ota fuggetlen koztarsasagban. 1969-ben 

Sziad Barre vezetesevel katonak veszik at a hatalmat. Etiopiaval harcok folynak Ogaden 

birtoklasaert, az orszag 1978-ban feladja ezt a kuzdelmet. Ekkortol csokken a korabbi szovjet 

befolyas, erosodik az amerikai jelenlet. Sziad Barre minden vezeto funkciot betolt. 1990-ben 

tomegtuntetesek kezdodnek, majd az Egyesult Szomahai Kongresszus Part felkelo csapatai 



nyomulnak a fovaros fele. 1991-ben Barre elmenekul, Mohamed AH Mahdi az lij elnok. Az eszaki 
Szomalifold kikialtja fuggetlenseget, Abdurahman Ahmad Ali vezetesevel kulon kormany alakul. A 
Kongresszus Partban belso harcok tornek ki, Mohamed Farah Aidid partelnok hivei eluldozik az 
allamfot. 1 ev alatt 30 ezren halnak meg. 1992. jan.-tol nemzetkozi fegyverembargo lep eletbe, aug.- 
tol erkezik az elelmiszersegely. Oszre 15 fegyveres frakcio belharca allandosul, a bandak kifosztjak 
a segelyszallitmanyokat. A Biztonsagi Tanacs 794-es hatarozata 30 ezer ENSZ-katona kikuldeset 
irja elo a segelyszallitmanyok biztositasara. Amerikai tengereszgyalogosok erkeznek elsokent, 
akiket 1993. febr.-tol a tobbi fejlett orszag katonai valtanak fel. A 2 fo szemben alio frakcio vezetoje, 
Farah Aidid es Ali Mahdi a kamerak elott kibekul. Tobb targyalas folyik ENSZ-reszvetellel es 
segedlettel Etiopiaban, mig marc-ban sikeriil megegyezni az atmenet megszervezeseben. 



SZUDAN 



Szudani Demokratikus Koztarsasag 

Al Jamhuriyat ad Dimuqratiyat as-Sudan (arabul) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 2505813 km^, Magyarorszagnal kb. 27-szer nagyobb. Fekves: K-Afrika kozepso 

reszen, a Voros-tenger partjan. Szomszedai: Egyiptom (E), Libia, Csad, Kozep-afrikai Koztarsasag 

(Ny), Zaire, Uganda, Kenya (D), Etiopia (K). Felszin: Kozepso reszen a Nflus menti siksag, melyet 

harom oldalrol hegyvidek vesz korul. Legmagasabb pont: Kinyeti (3187 m). Legjelentosebb folyok: 

Nilus, Bahr al Jabal (Feher-Nilus), Bahr al Azraq (Kek-Nilus). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 25191000. Nepsiiruseg: lO/km^. Etnikai csoportok: arab 40%; hamita es 

nilota (dinka, nuer) 30%; nubiai 10%; feher. Nyelvek: arab (hiv.), angol, hamita, nilota es szudani 

nyelvek. Vallasok: mohamedan (szunnita) 80%, torzsi vallasii, kereszteny. Varosi lakossag: 22%. 

Fovaros: Kartiim (El-Khartoum) (1983): 476218. Varosok (1983): Omdurman: 526278; Khartum 

Bahri 341146; Port Sudan 206727. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Omar Hasszan el-Besir (1989. jiin. ota). Nemzeti 

unnep: Jan. 1. 

Gazdasag: Penznem: szudani font (1993. maj.: 13,04 = 1 USD). GDP (19919): 69,5 Mrd USD. 

GDP/fo (1991): 2117 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -6%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1991): 0,2. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 21. Adossag/fo (1991): 523 USD. Vedelmi 

kiadasok a GDP %-aban 81990): 7. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 150%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 78%; ipar es kereskedelem 9%. Export (1990): 465 M USD. Fobb exportcikkek: 

gyapot, koles, foldimogyoro, elo allat, bor. Fobb exportpartnerek: kozos piaci orszagok, Egyiptom 

17%, Szaiid-Arabia 13%. Import (1990): 600 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, energia, 

elelmiszer, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 14%, Szaiid-Arabia 12%. 

Olaszo. 11%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4874 km. Koziiti halozat (1982): 48000 km; ebbol burkolt: 3000 

km. Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 99400; egyeb gepjarmii: 17500. F6 kikoto: Port Sudan. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 23; radio: 4,6; telefon: 338. Napilap (1989): 5/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 52; nok: 54 ev. Szuletes (1991): 44,0%o. 

Halalozas (1991): 14,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,0%. Csecsemohalandosag (1991): 85,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 1110. Orvosok (1983): 2169. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 27%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

A brit csapatok tavoztaval az orszag 1956. jan. 1-jen fuggetlen. 1969-ben forradalmi tanacs veszi at 

a kormanyhatalmat, melynek elen Mohamed al-Nimeri all. A testuletet 1979-t61 Nimeri egyszemelyi 

vezetese valtja fel. A mohamedan Eszak es a kereszteny Del kozott az orszagban a 80-as evek ota 

allando a hare. Nimerit 1985-ben katonak tavolitjak el. Az 1986-os valasztasokon Szadik al-Mahdi 



gyoz, majd tobbpartrendszert vezet be. A 80-as evek vegen aradasok es ehezesek valtjak egymast. 
1989-ben lijra katonak veszik at az iranyitast, feloszlatjak a parlamentet. 1991-ben szerzodes 
szuletik Etiopiaval az etiop menekultek hazatelepiteserol. 1992. febr.-ban az elnok az atmenet 
kidolgozasara nemzeti kerekasztal-targyalasokat kezdemenyez, gazdasagi liberalizacios programot 
hirdet meg. Mikozben folyik a targyalas az E-D polgarhaborii befejezeserol, lijra es lijra 
fellangolnak a harcok es nem er veget az ehezes. ENSZ-becslesek szerint a 90-es evekben 350 ezren 
halnak meg a harcokban, 2 millioan hagyjak el otthonukat. 



SZVAZIFOLD 



Szvazifoldi Kiralysag 

Kingdom of Swaziland (angolul) 

Umbuso we Swatini (szvazi nyelven) 

Del-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 17364 km^, Magyarorszagnak kb. egyotode. Fekves: D-Afrika K-i reszen, az 

Indiai-ocean kozeleben. Szomszedai: Del-afrikai Koztarsasag (E, Ny, D), Mozambik (K). Felszin: 

Nagy resze hegyvidek. Legmagasabb pont: Emlembe (1862 m). Legjelentosebb folyok: Usutu, 

Komati. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 789000. Eletkor szerint: 0-14: 47,3%; 15-59: 47,4%; 60-: 5,3%. 

Nepsiiruseg: 42/km2. Etnikai csoportok: szvazi (bantu, nguni csoport) 90%; keverek es feher. 

Nyelvek: angol (hiv.), siswati (szvazi) (hiv.). Vallasok: protestans 60%, torzsi vallasii 32%, r. kat. 

8%. Varosi lakossag: 29%. Fovaros: Mbabane (1986): 38290. Varosok (1986): Manzini 18084; Big 

Bend 9676; Mhlume 6509. 

Allamforma: monarchia. Allamfo: III. Mswati kiraly (1986. apr. ota). Kormanyfo: Obed Mfanyana 

Dlamini (1989 ota). Nemzeti unnep: szept. 6. 

Gazdsag: Penznem: lilangeni (1993. maj.: 3,16 = 1 USD.) GNP (1990): 645 M USD. GNP/fo (1990): 

810 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 4,5%. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 11,7%. Munkero- 

megoszlas: mezogazdasag 53%; ipar es kereskedelem 9%. Export (1990): 543 M USD. Fobb 

exportcikkek: cukor, celluloz, azbeszt, vaserc, gyumolcs, hiis. F6 exportpartner: D-afrikai Kozt. 

40%. Import (1990): 651 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, elo allat, gep, berendezes, jarmu, 

energia, vegyipari termek. F6 importpartner: D-afrikai Kozt. 92%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 301 km. Koziiti halozat (1989): 2801 km; ebbol burkolt: 719 km. 

Gepjarmiivek (1983): szemelygepkocsi: 17000; egyeb gepjarmii: 8000. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: radio: 6,3; telefon: 34. Napilap (1990): 24/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 51; nok: 59 ev. Szuletes (1991): 44,0%o. 

Halalozas (1991): 12,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,2%. Csecsemohalandosag (1991): 101,0%o. 

Korhazi agyak (1984): 1608. Orvosok (1984): 80 + 13 fogorvos. 

A brit felugyelettol megszabadulo terulet 1978. szept. 6-a ota fuggetlen. Azl921. ota uralkodo II. 

Sobhusa a fuggetlenseg utan alkotmanyos monarchiat hirdet meg, de ezt 1973-ban felfuggeszti. 

1976-ban hatalyon kivul helyezik az alkotmanyt, a partokat. Sobhusa 1982-ben meghal, de a 

tronorokos Makhosemrlo herceget csak 4 ev miilva, nagykoriisaga eleresekor avatjak kirallya. III. 

Mswati neven. 



TADZSIKISZTAN 



Tof ikiston (tadzsik nyelven) 



Kozep-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 143100 km^, Magyarorszagnal kb. 1,5-szer nagyobb. Szomszedai: Uzbegisztan 

(Ny), Kirgizia, Kina (K), Afganisztan (D). Legmagasabb pont: Kommunizmus-csiics (7495 m). 

Legjelentosebb folyok: Pandzs, Vahs, Kafimigan. Legnagyobb tavak: Kara-Kul-to, Nureki- 

viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1989): 5112000. Nepsiiruseg: 36/km^. Etnikai csoportok: tadzsik 59%; uzbeg 

23%; orosz 10%; tatar 2%; ukran, nemet. Vallas: muzulman (szunnita). Varosi lakossag: 32%. 

Fovaros: Dusanbe (1989): 604000. Varosok (1989): Kudzand (korabban: Leninabad) 160000; 

Kurgan-Tyube, Kulyab. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: betoltetlen. Kormanyfo: Akbar Mirsojev (1992. jan. ota). 

Nemzeti unnep: szept. 9. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1151 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 480 km. Koziiti halozat (1990): 28500 km; ebbol burkolt: 17700 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 54900. Orvosok (1989): 14900. 

A 18. sz.-tol orosz, ill. angol megszallas ala kerulnek egyes reszei. 1917-t61 egy resze a Turkesztani 

ASZSZK-hoz, mas terulete a buharai kansaghoz tartozik. 1924-ben a Tadzsik Autonom Szocialista 

Szovetsegi Koztarsasag, 1929-ben a szovetsegi koztarsasag alakul meg. Kahar Mahkamov, a 

Legfelsobb Tanacs elnoke 1991-ben lemond, mivel nem iteli el a moszkvai puccsistakat. A 

koztarsasag kinyilvanitja fuggetlenseget, az lij elnok Rahman Nabijev, aki az elso kozvetlen 

valasztasokat nyeri meg. 1992 elejetol folynak a tuntetesek, sokan Nabijev lemondasat surgetik, 

diktatorikus iranyitassal vadoljak, alkotmanyt kovetelnek. A kommunista tobbsegii parlament apr.- 

ban elfogadja a kozvetlen elnoki iranyitast, hat honapra. Az elnok a megosztott - demokrata, 

nacionahsta es iszlamparti - ellenzekkel koalicios kormany felallitasaban egyezik meg. A parlament 

lij elnoke aug.-ban visszavonja az elnok rendkivuli jogait, majd nyflt osszecsapas kovetkezik a ket 

tabor kozott. Osztol a harcok a koztarsasag egesz teruletere kiterjednek, 1993 tavaszan mintegy 30 

ezer ember pusztul el, ez a legveresebb polgarhaborii a volt Szovjetunioban, 600 ezer a menekultek 

szama. Az elnok apr.-ban meghal, az utodlasrol folyik a vita. 

Tadzsikisztanhoz tartozon autonom terulet 
Gorno-Badakszan Autonom terulet 

Terulet: 63700 km^. Lakossag (1989): 161000. Fovaros: Horog (1976): 14800. 



TAJVAN 



Ta Csung-Hua Min-Kuo (kinaiul) 

Kelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 36179 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer kisebb. Fekves: 1 nagy es tobb kisebb 

sziget Kina DK-i partvideke kozeleben, a Del-kinai- es Kelet-kinai-tenger kozott. Felszin: A sziget 

gerincet kepezo hegyvonulattol K-re sziklas, meredek videk; Ny-ra termekeny siksag. Legmagasabb 

pont: Yu-san (3950 m). 

Nepesseg: Lakossag (1991): 20454500. Eletkor szerint: 0-14: 34%; 15-59: 58%; 60-: 8%. 

Nepsiiruseg: 567/km^. Etnikai csoportok: kinai, malaj-polineziai. Nyelvek. kinai (hiv.), tajvani 

dialektusok. Vallasok: buddhista, taoista, r. kat., protestans. Varosi lakossag: 51%. Fovaros: Taipei 

(1990): 2719700. Varosok (1990): Kaohsiung 1393200; Taicsung 761800; Tainan 638300. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Li Teng-huj (1988. jan. ota). Kormanyfo: Lien Chan (1993. apr. 



ota). Nemzeti unnep: okt. 10. 

Gazdasag: Penznem: lij tajvani dollar (1993. maj.: 26,01 = 1 USD). GDP (19909): 176,62 Mrd USD. 
GDP/fo (1990): 7715 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 4,9%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1990): 0,9. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 1,8. Adossag/fo 81990): 541 USD. Vedelmi 
kiadasok a GNP %-aban (1991): 4,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,6%. Munkanelkuliseg 
(1991): 1,6%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 15%; ipar es kereskedelem 53%. Export 81991): 
76,2 Mrd USD. Fobb exportcikkek: elektrotechnikai es elektronikai ipari termek, ruhanemii, 
textilia, fem, vegyipari termek, jarmii, iparcikk, fa, cukor, rizs, tea, so, gyumolcs. Fobb 
exportpartnerek: Egyesult Allamok 29%, Hongkong 19%, Japan 11%. Import (1991): 62,9 Mrd 
USD. Fobb importcikkek: gep, elektromos berendezes, fem, vegyipari termek, jarmii, koolaj, 
elelmiszer. Fobb importpartnerek: Japan 29%, Egyesult Allamok 22%, Nemeto. 5%, Del-Korea 
3%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2470 km. Koziiti halozat (1990). 19998 km; ebbol burkolt: 16984 
km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 2328439; egyeb gepjarmii: 653869. Fobb kikotok: 
Kaohsiung, Keelung, Hualien. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,2; radio: 1,5; telefon: 3. 
Napilap (1989): 202/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 16,0%o. 
Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,1%. Csecsemohalandosag (1991): 6,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 232. Egy orvosra juto lakosok: 965. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 90%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

A II. vilaghaborii vegen Csang Kaj-sek kinai csapatai foglaljak el a szigetet. 1949-t61, a Kinai 
Nepkoztarsasag kikialtasatol Csang Kaj-sek Tajvanon a Kinai Koztarsasagot vezeti, amely Kina 
ENSZ-tagsagaig a nemzetkozi forumokon kepviseli a kinaiakat. Csang kaj-seket 1975-6s halala utan 
fia, Csiang Csing-kuo koveti elnokkent. A Kuomintang part vezette orszagban 1986 ota miikodhet 
az ellenzek. Csiang Csing-kuo halala utan 1988-t61 Li Teng-huj az elnok. 1990-t61 javul a viszony a 
Kinai Nepkoztarsasaggal, 1993. apr.-ban Szingapiirban irjak ala az elso egyezmenyeket. A 
konzervativ kormanyfo, Han Pej-csun a lakossag tiltakozasa miatt lemond, utoda 1993. apr. ota a 
liberalis Lien Chan, az elso miniszterelnok, aki a szigeten szuletett. 



TANZANIA 



Tanzania Egyesult Koztarsasag 

United Republic of Tanzania (angolul) 

Jamhuriya Mwungano wa Tanzania (szuaheli nyelven) 

Kelet-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 945087 km^, Magyarorszagnal kb. 10-szer nagyobb. Fekves: K-Afrika kozepso 

reszen, az Indiai-ocean partjan. Szomszedai: Uganda (E), Ruanda, Burundi, Zaire (Ny), Zambia, 

Malawi, Mozambik (D), Kenya (EK). Felszin: Nagy resze szavannas magasfold; E-on vulkanok, 

koztuk a Kilimandzsaro. Legmagasabb pont: Kibo (5895 m). Legjelentosebb folyok: Ruvuma, 

Rufiji, Kagera. Legnagyobb tavak: Viktoria-to, Tanganyika-to, Malawi (Nyasza)-t6. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 24518000. Nepsiiriiseg: 26/km2. Etnikai csoportok: foleg bantu (haya, 

makonde, njamwesi, sukuma); masszai, szuaheh, arab, indiai, feher. Nyelvek: angol (hiv.), szuaheh 

(hiv.), bantu es hamita dialektusok. Vallasok: mohamedan 33%, torzsi vallasii 23%, r. kat. 20%, 

protestans 10%, hindu. Varosi lakossag: 33%. Fovaros: Dodoma (1988): 202833. Varosok (1988): 

Dar es Saalam 1360850; Mwanza 223013; Tanga 187634. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allamfo: Ndugu AH Hassan Mwinyi (1985. nov. ota). 

Kormanyfo: John Samuel Malecela (1990. okt. ota). Nemzeti unnep: apr. 26. 

Gazdasag: Penznem: tanzaniai shilling (1993. maj.: 353,34 = 1 USD). GNP (1990): 2,8 Mrd USD. 



GNP/fo (1990): 110 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,3%. Adossagszolgalat az export %- 
aban (1990): 26. Vedelmi kiadasok a GDP %.-aban (1988): 3,9. Fogyasztoi arvaltozasok (1989): 
24,5%. Munkanelkuliseg (1990): 30%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 90%; ipar es 
kereskedelem 10%. Export (1990): 300 M USD. Fobb exportcikkek: gyapot, kave, gyemant, szizal; 
szegfiiszeg, kesudio, dohany, tea, zoldseg. Fobb exportpartnerek: NSZK 16%, India 10%, Nagy- 
Britannia 10%. Import (1990): 935 M USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, energia, 
elelmiszer, vegyipari termek, textflia, gabona, jarmii. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 14%, 
Olaszo. 11%, NSZK 10%, Japan 9%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 3569 km. Koziiti halozat (1988): 82000 km. Gepjarmuvek 
(1986): szemelygepkocsi: 49000; egyeb gepjarmii: 33000. Fobb kikotok: Dar es Salaam, Tanga, 
Mtwara. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 6; telefon: 179. Napilap (1989): 8/1000 fo. 
Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 50; nok: 55 ev. Szuletes (1991): 50,0%o. 
Halalozas (1991): 16,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,4%. Csecsemohalandosag (1991): 105,0%o. 
Korhazi agyak (1984): 22800. Orvosok (1984): 1065. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1987): 85%. 

A volt Nemet K-Afrika, majd brit mandatumterulet 1964. apr. 26-an egyesul Tanganyika es 
Zanzibar neven, amit hamarosan Tanzaniara valtoztatnak. A koztarsasag elnoke Julius Nyerere, az 
addigi zanzibari allamfo. Az egypartrendszerii allamban Nyerere 1985-ben lemond az allamfoi 
posztrol, de megtartja a part vezeteset. Az egyetlen jelolt, Hassan Mwinyi gyoz az 1985-6s es az 
1990-es valasztasokon. A politikai elet azota fokozatosan pularizalodik, az allamfo 1992. nov.-ben is 
megnyeri a valasztasokat. 



THAIFOLD 



Thaifoldi Kiralysag 

Prathet Thai (thai nyelven) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 513115 km^, Magyarorszagnal kb. 5,5-szer nagyobb. Fekves: Az Indokinai- 

felszigeten es a Malaj-felsziget E-i reszen. Szomszedai: Myanmari Unio (Ny), Laosz (E), Kambodzsa 

(K), Malaysia (D). Felszin: E-on teakfaerdovel boritott hegyvidek; delebbre alfold; K-en sztyeppes 

fennsik. A Malaj-felsziget oserdovel boritott hegyvidek. Legmagasabb pont: Doi Ithanon (2595 m). 

Legjelentosebb folyok: Chao Phraya, Mekong. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 55801000. Eletkor szerint: 0-14: 45%; 15-59: 49%; 60-: 6%. 

Nepsiiruseg: Ill/km^. Etnikai csoportok: thai (sziami, shan, lao) 85%; kinai 10%; malaj 3%; feher. 

Nyelvek: thai (hiv.), angol, kinai, malaj. Vallasok: buddhista 95%, mohamedan 4%, kereszteny. 

Varosi lakossag: 23%. Fovaros: Bangkok (1989): 5832843. Varosok (1983): Chiang Mai 150449; 

Khon Kaen 115515; Hat Yai 113964. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: Bhumibol Aduljadedzs kiraly (1950 ota). 

Kormanyfo: Chuan Leek Leekpai (1992. szept. ota). Nemzeti unnep: dec. 5. 

Gazdasag: Penznem: baht (1993. maj.: 25,20 = 1 USD). GDP (1991): 93,12 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 1631 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 8%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 12. Adossag/fo (1991): 465 USD. Vedelmi kiadasok a 

GNP %-aban (1990): 3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 5,7%. Munkanelkuliseg (1991): 4,1%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 59%; ipar es kereskedelem 26%. Export (1991): 28 Mrd USD. 

Fobb exportcikkek: textilia, ruhanemii, rizs, gumi, elektronikai ipari termekek. Fobb 

exportpartnerek: Egyesult Allamok 21%, Japan 18%, Szingapiir 8%. Import (1991): 37 Mrd USD. 

Fobb importcikkek: gep, berendezes, energia, vas, acel, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: 

Japan 29%, Egyesult Allamok 11%, Szingapiir 8%. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 3861 km. Koziiti halozat (1989): 44446 km. Gepjarmuvek (1988). 
szemelygepkocsi: 816000; egyeb gepjarmii: 1,1 M. F6 kikoto: Krung Thep. Hirkozles: Egy keszuleke 
juto lakosok: tv: 11; radio: 5,7; telefon: 48. Napilap (1989): 50/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 66; nok: 71 ev. Szuletes (19919): 
20,0%o. Halalozas (1991): 7,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,3%. Csecsemohalandosag (1991): 
37,0%o. Egy korhazi agyra juto lakosok: 515. Egy orvosra juto lakosok: 4883. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 89%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A fuggetlen tortenelmet a 13. sz.-ig visszavezeto sziami kiralysagban 1932-ig tart az abszolut 
monarchia idoszaka. Katonai es polgari kormanyzatok valtjak egymast, az utobbi 2 evtizedben 
tobbnyire az egyenruhasok vezetnek. A rendkivuli allapotot tobbszor bevezetik, foleg a belso 
nyugtalansagok, olykor a kambodzsai hatarkonfliktus, a 200 ezer menekult miatt. A 80-as evek 
vegen az orszag nyit a Szovjetunio fele is. Az 1988-ban megvalasztott kormanyfot, Cstinaj 
Csunhavant 1991-ben katonak mozditjak el. Sunthron Kongsompong tabornok lij alkotmanyt 
dolgoz ki, a hadsereg nevezi ki a torvenyhozokat. Az 1992. marc.-i parlamenti valasztasokon a 
katonakhoz kozel alio partok gyoznek. A tiltakozok kozul a katonak 48-at megolnek, 570 diakot 
eltiintnek nyilvanitanak. Az lij kormanyfo, Suchinda Kraprayun visszalep. A jiin.-i 
alkotmanyvaltoztatas szerint a kormanyfonek a torvenyhozok kozul kell kikerulnie. A szept.-i 
valasztasok utan lij, demokratikus vezetes all fel. 



TOGO 



Togoi Koztarsasag 

Republique Togolaise (franciaul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 56785 km^, Magyarorszagnal kb. 1,5-szer kisebb. Fekves: Ny-Afrika kozepso 

reszen, a Guineai-obol partjan. Szomszedai: Ghana (Ny), Burkina Faso (E), Benin (K). Felszin: A 

homokos, lagunas partvidek menten szeles siksag: E-on hegyseg. Legmagasabb pont: Pic Baumann 

(1050 m). Legjelentosebb folyo: Mono. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3638000. Eletkor szerint: 0-14: 49,8%; 15-59: 44,6%; 60-: 5,6%. 

Nepsiiruseg: 61/km2. Etnikai csoportok: szudani (eve 47%); hamita (kabre 22%, guma 14%, tem 

4%, mopa); haussza, fulbe, feher. Nyelvek: francia (hiv.), eve, tem, gur, pidgin angol, haussza. 

Vallasok: torzsi vallasii 50%, r. kat. 26%, mohamedan 15%, protestans 9%. Varosi lakossag: 26%. 

Fovaros: Lome (*1987): 500000. Varosok (*1987): Sokode 55000; Palime 31000; Atakpame 30000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Gnassingbe Eyadema (1967 ota). Kormanyfo: Joseph Kokou 

Koffigoh (1991. aug. ota). Nemzeti unnep: apr. 27. 

Gazdasag: Penznem: CFA-franc (afrikai valutakozossegi frank) (1993. maj.: 267,60 = 1 USD). GNP 

(1990): 1,5 M USD. GNP/fo (1990): 410 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 1,8%. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 14. Fogyasztoi arvaltozasok: 1%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 75%; ipar es kereskedelem 20%. Export (1990): 300 M USD: Fobb exportcikkek: 

foszfat, cement, kakao, kave, gyapot. Fobb exportpartnerek: kozos piaci orszagok 62%, Kanada, 

Egyesult Allamok. Import (1990): 700 M USD. Fobb importcikkek: gep, kozlekedesi eszkoz, 

elelmiszer, vegyipari termek. Fobb importpartnerek: kozos piaci orszagok 63%, Egyesult Allamok, 

Japan. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1989): 525 km. Koziiti halozat (1986): 7850 km; ebbol burkolt: 1500 

km. Gepjarmuvek (1987): szemelygepkocsi: 44120; egyeb gepjarmii: 22000. F6 kikoto: Lome. 

Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 152; radio: 5; telefon: 229. Napilap (1989): 3/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 54; nok: 58 ev. Szultes (1991): 49,0%o. 

Halalozas (1991): 13,0%o. Nepessegnovekedes (19919): 3,6%. Csecsemohalandosag (1991): 110,0%o. 



Egy korhazi agyra juto lakosok: 752. Egy orvosra juto lakosok: 12992. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 45% (ferfiak). Iskolakotelezettseg: 6-12 eves korig. 

A volt nemet protektoratus, majd brit es francia ellenorzesii terulet 1960. apr. 27-t61 fuggetlen. A 

60-as evek eroszakos hatalomatvetelei utan 1967-ben Gnassingbe Eyadema lemondasra kenyszeriti 

elodjet. Azota hetevenkent lijravalasztjak. 1990-ben az elnok ellen tuntetesek kezdodnek, a 

rendfenntarto erok eroszakosan beavatkoznak. Az ellenzeknek engedve nevezi ki az elnok az lij 

kormanyfot. 1993 elejen feszult helyzet alakul ki az elnok es kormanyfo, valamint a parlament 

kozott. Az elnok marc-ban puccskiserletet hiiisit meg. 



TONGA 



Tongai Kiralysag 

Kingdom of Tonga (angolul) 

Pule'anga Tonga (tongai nyelven) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 748 km^, Magyarorszagnal kb. 124-szer kisebb. Fekves: 171 sziget 3 nagyobb 

csoportban (Tongatapu, Ha'apai, Vava'u) a Csendes-ocean DNy-i reszen. Felszin: A nagyobb 

szigetek vulkani eredetiiek, a tobbi korallsziget. Legmagasabb pont: 1030 m (Kao szigeten). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 99000. Nepsiiruseg: 57/km2. Etnikai csoportok: tongai polinez 99%; 

keverek, feher. Nyelvek: angol (hiv.), tongai (hiv.). Vallasok: protestans 70%, r. kat. 15%. Varosi 

lakossag: 15%. Fovaros: Nuku'alofa 81986): 29018. Varosok: Neiafu, Mu'a. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: IV. Taufa'ahau Tupou (1965 ota). Kormanyfo: 

Fatafehi Tu'ipelehake (1965 ota). Nemzeti unnep: jiil. 4. 

Gazdasag: Penznem: pa'anga (1993. maj.: 1,41 = 1 USD). GNP (1990). 100 m USD (20%-a kulfoldi 

segelybol). GNP/fo (1990): 1010 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,1%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 45%. Export (1989): 8,6 M USD. Fobb exportcikkek: kopra, fiiszer, zoldseg, 

gyumolcs. Fobb exportpartnerek: Uj-Zeland 56%, Ausztralia 29%. Import (1989): 52 M USD. Fobb 

importcikkek: elelmiszer, gep, textilia. Fobb importpartnerek: Uj-Zeland 39%, Ausztralia 25%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1988): 1242 km; ebbol burkolt: 291 km. Gepjarmuvek (1988): 5000. 

Fobb kikotok: Nuku'alofa, Neiafu. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: radio: 1,2; telefon: 24. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 65; nok: 70 ev. Szuletes (1991): 27,0%o. 

Halalozas (1990): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1991): 23,0%o. 

Korhazi agyak (1989): 307. Orvosok (1989): 45 (+ 11 fogorvos). 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 89%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A korabbi brit protektoratus 1970. jiin. ota fuggetlen kiralysag a Nemzetkozossegen belul. 1965-t61 

IV. Tupou uralkodik, occse a kormanyfo. Az orszag kulkepviseletet a Fidzsi-szigetek latja el. A 

torvenyeket a torzsfok es a kormany hozza. Az 1993. jan.-i valasztasokon a demokratizalas nehany 

hive is bekerul a torvenyhozasba. 



TOROKORSZAG 



Torok Koztarsasag 

Turkiye Cumhuriyeti (torokul) 

Nyugat-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 779452 km^, Magyarorszagnal kb. 8-szor nagyobb. Fekves: Kis-Azsiaban, a 

Foldkozi-tenger es a Fekete-tenger kozott. Szomszedai: Bulgaria, Gorogorszag (Ny), Griizia, 



Ormenyorszag (E), Iran (K), Irak, Sziria (D). Felszin: K-en fennsik magas hegyekkel, vulkani 
kiipokkal; kozepso reszeben magasfold (Anatolia), melyet peremhegysegek vesznek korul. Ny-on es 
D-en termekeny medencek, parti siksagok. Legmagasabb pont: Buyuk Agri Dagi (Ararat, 5165 m). 
Legjelentosebb folyok: Kizlirmak, Buyukmenderes, Firat (Eufratesz). Legnagyobb tavak: Van-to, 
Tuz-to, Beysehiri-to. 

Nepesseg. Lakossag (1990): 56277000. Eletkor szerint: 0-14: 38,5%; 15-59: 54,9%; 60-: 6,6%. 
Nepsiiruseg: 72/km2. Etnikai csoportok: torok 90%; kurd 7%; arab 1,6%; cserkesz, ormeny, 
bolgar, gorog, griiz. nyelvek: torok (hiv.), kurd, arab. Vallas: mohamedan (szunnita) 97%. Varosi 
lakossag: 61%. Fovaros: Ankara (1988): 2845689 (A). Varosok (1988): Istanbul (Isztambul) 4741890 
(A), Izmir 1976763 (A), Konya 1562139 (A). 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: betoltetlen. Kormanyfo: Szulejman Demirel (1991. okt. ota). 
Nemzeti unnep: okt. 29. 

Gazdasag: Penznem: torok lira (1993. maj.: 9669,34 = 1 USD). GDP (1991): 117,5 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 2036 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 4,2%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1991): 6,2. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 32. Adossag/fo (1991): 842 USD. Vedelmi 
kiadasok a GDP %-aban (1990): 3,5. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 66%. Munkanelkuliseg 
(1991): 11,5%. Munkero-megoszlas: mezogazdasag 56%; ipar es kereskedelem 14%. Export (1991): 
13,6% Mrd USD. Fobb exportcikkek: iparcikk, ruhanemii, textflia, bor, vegyipari termek, uvegaru, 
elo allat. Fobb exportpartnerek: Nemeto. 25%, Olaszo. 8%, Egyesult Allamok 7%. Import (1991): 
21 Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, koolaj, iparcikk, energia, gep, berendezes, vegyipari 
termek, vas, acel, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Nemeto. 15%, Egyesult Allamok 11%, Olaszo. 
8%, Franciao. 6%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 8429 km; ebbol villamositott: 582 km. Koziiti halozat (1990): 
59128 km; ebbol burkolt: 56400 km; ebbol autopalya (1990): 125 km. Gepjarmuvek (1990): 
szemelygepkocsi: 1649879; egyeb gepjarmii: 713859. Fobb kikotok: Iskenderun, Isztambul, Izmir. 
Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 5; radio: 7,8; telefon: 8. 

Egeszsegugy. Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 72 ev. Szuletes (1991): 28,0%o. 
Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,2%. Csecsemohalandosag (1990): 54,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 476. Egy orvosra juto lakosok: 1189. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 81%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

Az oszman birodalom romjain 1923. okt. 29-en kikialtott koztarsasagban a 60-as es 70-es evekben 
katonai es polgari kormanyzatok valtjak egymast. Szulejman Demirelt 1971-ben a hadsereg 
kenyszeriti lemondasra. 1974-ben Ecevit kormanya elrendeli Ciprus eszaki reszenek megszallasat. 
1980-ban Kenan Evren tabornok veszi at a hatalmat. 1982-ben nepszavazas hagyja jova az lij 
alkotmanyt, amely Evrent 7 evre elnokke nyilvanitja, a korabbi partvezetoket pedig 10 evre kizarja 
a politikai eletbol. 1983-ban Turgut Ozal a valasztasokat kovetoen kormanyfo, a Haza Partja elen 
87-ben is nyer. A siilyos adossag ellenere a gazdasag latvanyosan novekszik. Ozal 1988-ban 36 ev 
utan elso torok kormanyfokent Gorogorszagba latogat. 1989-t61 az orszag tobb szazezer bulgariai 
torok menekultet fogad be. Ozalt elnokke valasztjak. 1990-ben a Kozos Piac elutasitja az orszag 
tagsagi kerelmet. Az Obol-haborii idejen a szovetsegesek torok tamaszpontokat is hasznalnak Irak 
ellen. 1991-ben tobb szazezer kurd menekul Irakbol Torokorszagba. A parlament feloldja a kurd 
nyelv tilalmat - a sajat kurd kisebbsegre vonatkozoan -, de 1992-ben lijra romlik a vezetes es a 
kisebbseg viszonya. A valasztasokon a Haza Partja visszaszorul, az ugyancsak jobbkozep Igaz Ut 
Partja tor elore. Igy a veteran politikus, Szulejman Demirel alakit kormanyt, amelybe a 
szocialdemokratakat is bevonja. Az orszag aktivan fellep a deli volt szovjet koztarsasagokban es a 
balkani orszagokban.1993. apr.-ban meghal Ozal elnok. A kormanyfo palyazik az utodlasra. 



TRINIDAD ES TOBAGO 



Trinidad es Tobago Koztarsasag 

Republic of Trinidad and Tobago (angolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 5128 km^, Magyarorszagnal kb. 18-szor kisebb. Fekves: 2 sziget a Karib-tenger 

K-i resze es az Atlanti-ocean kozt. Felszin: Trinidad E-i reszen hegyvidek, kozepso es D-i resze 

(helyenkent mocsaras) alfold. Tobago: alacsony hegy- es dombvidek. Legmagasabb pont: Mt. Aripo 

(940 m, Trinidad szigeten). Legjelentosebb folyo: Ortoire. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 1283000. Eletkor szerint: 0-14: 32,9%; 15-59: 58,7%; 60-: 8,4%. 

Nepsiiruseg: 242/km2. Etnikai csoportok: fekete 41%; indiai 41%; mulatt 16%; feher 1%; kinai. 

Nyelvek: angol (hiv.), spanyol, hindi. Vallasok r. kat. 34%, hindu 25%, protestans 20%, 

mohamedan 6%, zsido. Varosi lakossag: 69%. Fovaros: Port of Spain (*1988): 58400. Varosok 

(*1988): San Fernando 34200; Arima 24600. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Noor Mohammad Hassanali (1987. marc. ota). Kormanyfo: 

Patrick Manning (1991. dec. ota). Nemzeti unnep: aug. 31. 

Gazdasag: Penznem: dollar (Trinidad es Tobago-i dollar) (1992. maj.: 5,47 = 1 USD). GDP (1991): 

5,6 Mrd USD. GDP/fo (1991): 4361 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,7%. Adossagszolgalat a 

GDP %-aban (1991): 4,2. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 10. Adossag/fo (1991): 1919 

USD. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 3,8%. Munkanelkuliseg (1988): 8%. Munkaero-megoszlas: 

szolgaltatas 47%; banyaszat, ipar es kereskedelem 14%. Export (1991): 1,75 Mrd USD. Fobb 

exportcikkek: koolaj- es vegyipari termek, elelmiszer, kakao, rum. F6 exportpartner: Egyesult 

Allamok 49%. Import (1991): 1,21 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, jarmii, koolaj, 

elelmiszer, elo allat, kozszuksegleti cikk. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 39%, Venezuela 

14%, Nagy-Britannia 7%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1985): 6435 km. Gepjarmiivek (1985): szemelygepkocsi: 157108; egyeb 

gepjarmii: 33846. Fobb kikotok: Point-a-Pierre, Port of Spain, Scarborough. Hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: tv: 3,6; radio: 3,1; telefon: 6,2. Napilap (1990): 140/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 68; nok: 72 ev. Szuletes (1991): 21,0%o. 

Halalozas (1991): 6,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,5%. Csecsemohalandosag (1991): 18,0%o. Egy 

korhazi agyra juto lakosok: 270. Ez orvosra juto lakosok: 1213. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1988): 97%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A brit fennhatosag utan az orszag 1962. aug. ota a Nemzetkozosseg fuggetlen tagja. 1976-ban 

kikialtjak a koztarsasagot. Az 1986-os valasztasok utan Noor Hassanalit iktatjak be elnokkent. 

1990-ben allamcsinykiserletet hajt vegre a muzulman csoport vezetoje. Az 1991-es valasztasokon a 

baloldali ellenzek, a Nepi Nemzeti Mozgalom gyoz, Patrick Manning az lij kormanyfo. 



TUNEZIA 



Tuneziai Koztarsasag 

Al-Jumhuriyah at-Tunisiyah (arabul) 

Eszak-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 163610 km^, Magyarorszagnal tobb mint 1,5-szer nagyobb. Fekves: A Foldkozi- 

tenger partjan. Szomszedai: Algeria (Ny), Libia (K). Felszin: E-on az Atlasz-hegyseg lancai, K-en 

felszaraz sztyepp, D-en a Szaharahoz tartozo sivatag. Legmagasabb pont: Chambi (1544 m). 

Legjelentosebb folyo: Medjerda. Legnagyobb tavak: Djeridsott, Fedjadj-sott. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 8175000. Eletkor szerint: 0-14: 39,0%; 15-59: 54,2%; 60-: 6,8%. 

Nepsiiruseg: 49/km2. Etnikai csoportok: arab (berber), olasz, maltai, francia. Nyelvek: arab (hiv.), 

francia. Vallasok: mohamedan (szunnita) 99%, kereszteny, zsido. Varosi lakossag: 54%. Fovaros: 

Tunisz (1984): 596654. Varosok (1984): Sfax 231911; Bizerte 94509; Gabcs 92300. 



Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Zin el-Abidin Ben AH (1989. apr. ota). Kormanyfo: Ahmed 
Karoui (1991. febr. ota). Nemzeti unnep: jiin. 1. 

Gazdasag: Penznem: dinar (tuneziai dinar) (1993. maj.: 0,97 = 1 USD). GDP (1991): 12,9 Mrd USD. 
GDP/fo (1991): 1567 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 2,1%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 
(1991): 10. Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 21. Adossag/fo (1991): 904 USD. Vedelmi 
kiadasok a GDP %-aban (1990): 2,6. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 8%. Munkanelkuliseg (1990): 
15,3%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 25%; ipar es kereskedelem 34%. Export (1990): 3,5 
Mrd USD. Fobb exportcikkek: textflia, bor, koolaj, foszfat, olivaolaj, gyumolcs. Fobb 
exportpartnerek: Franciao. 24%, Olaszo. 21%, NSZK 14%. Import (1990): 5,5 Mrd USD. Fobb 
importcikkek: nyersanyag, felkesz termek, gep, berendezes, vegyipari termek, elelmiszer, energia. 
Fobb importpartnerek: Franciao. 27%, Olaszo. 15%, NSZK 12%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2260 km; ebbol villamositott: 24 km. Koziiti halozat (1985): 
26200 km; ebbol burkolt: 11000 km. Gepjarmuvek (1987): szemelygepkocsi: 506000. Fobb kikotok: 
Sekhira, Sfax, Tunisz. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 15; radio: 4,7; telefon: 24. 
Napilap (19899): 333/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 70; nok: 74 ev. Szuletes (1991): 26,0%o. 
Halalozas (1991): 5,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,1%. Csecsemohalandosag (1991): 38,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 506. Egy orvosra juto lakosok: 1834. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 62%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A korabbi francia protektoratus 1956. marc. 20-a ota fuggetlen, nehany nappal kesobb 
megszuntetik a monarchiat, kikialtjak a koztarsasagot. Habib Burgiba elnokot 1974-ig 
lijravalasztjak, majd halalaig meghosszabbitjak megbizatasat. Libiaval az eleinte jo viszony a 80-as 
evekre elhidegul, a diplomaciai kapcsolatok is megszakadnak egy idore. 1987-ben a miniszterelnok, 
Ben Ali csendes hatalomatvetelt szervez, nyugdijba kuldi az elnokot. Az 1989-es elnok- es 
parlamenti valasztasokon 6 ellenzeki part is indul, de Ben Ali folenyesen gyoz. A 90-es evekben 
iszlam szelsosegesek okoznak zavarokat, de meghiiisul az 1991-es puccskiserlet. 



TUVALU 



Oceania 

Foldrajz: Terulet: 24,6 km^, Magyarorszagnal kb. 3800-szor kisebb. Fekves: 9 sziget (Ellice- 

szigetek) a Csendes-ocean DNy-i reszeben. Felszin: Korallszigetek, sik felszinnel. Legmagasabb 

pont: 4,5 m. 

Nepesseg: Lakossag (*1985): 8229. Nepsiiruseg: 334,5/km2. Etnikai csoportok: polineziai 96%; 

melaneziai, angol. Nyelvek: tuvalui (hiv.), angol. Vallas: protestans 98%. Varosi lakossag: 30%. 

Fovaros: Fongafale (Funafuti-szigeten) (1983): 2620. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Toaripi Lauti 

fokormanyzo kepvisel (1990 ota). Kormanyfo: Bikenibeu Paeniu (1989 ota). Nemzeti unnep: okt. 1. 

Gazdasag: Penznen: dollar (ausztral dollar) (1993. maj.: 1,41 = 1 USD). GNP (*1987): 3 M USD. 

GNP/fo (*1987): 326 USD. Export (1984): 0,7 M USD. F6 exportcikk: kopra. Fobb exportpartnerek: 

Ausztralia, Fidzsi-szigetek, Uj-Zeland. Import (1984): 3,1 M USD. F6 importcikk: elelmiszer. Fobb 

importpartnerek: Ausztralia, Fidzsi-szigetek, Uj-Zeland. 

Kozlekedes: F6 kikoto: Funafuti. 

Egeszsegugy. Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 60; nok: 63 ev. Szuletes (1991): 29,0%o. 

Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,9%. Csecsemohalandosag (1991): 33,0%o. 

Korhazi agyak (1984): 36. Orvosok (1984): 4. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 96%. Iskolakotelezettseg: 7-15 eves korig. 

A korabbi EUice-szigetek brit protektoratusa a 70-es evekben kormanyzatilag elszakad a Gilbert- 



szigetektol, majd 1978. okt. 1-jen fuggetlenne valik. A Nemzetkozosseg tagja marad, kulpolitikajat 
es vedelmet Nagy-Britannia intezi. A valasztasokon - utoljara 1989-ben - nem partok, hanem torzsi 
szervezetek kepviseloi indulnak. 



TURKMENIA 



Turkmenisztan (turkmen nyelven) 

Kozep-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 488100 km^, Magyarorszagnal kb. 5-sz6r nagyobb. Szomszedai: Kazahsztan (E), 

Uzbegisztan (E, K), Iran (D), Afganisztan (DK). Legmagasabb pont: Arlan (1881 m). Legjelentosebb 

folyok: Amu-darja, Murgab. Legnagyobb tavak: Kaszpi-tenger, Szarikamis-to, Tedzsen-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3621700. Nepsiiruseg: 7/km^. Etnikai csoportok: turkmen 68,4%; orosz 

12,6%; uzbeg 8,5%; kazah 3%; tatar, ormeny, ukran, nemet. Vallas: mohamedan (szunnita). 

Varosi lakossag: 47%. Fovaros: Ashabad (1989): 402000. Varosok (1989): Csardzson 160000; 

Tasausz 110000; Mari 89000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Szaparmurjad Nyejazov (1991. okt. ota). Nemzeti 

unnep: okt. 27. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1548 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 2120 km. Koziiti halozat (1990): 22600 km; ebbol burkolt: 17800 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 39900. Orvosok (1989): 12800. 

Az orosz katonak a 18. sz.-ban hatolnak be eloszor a teruletre, amely a bolsevik forradalmat 

kovetoen 1924-ig Turkesztani Autonom Szocialista Szovetsegi Koztarsasag, ezutan Turkmen 

SZSZK. Az SZKP miikodeset az 1991-es moszkvai puces utan felfuggesztik, majd fuggetlensegi 

nyilatkozat szuletik. A jelentos gaztermelo orszag 1992. marc.-ban tobbszorosere emeli az 

Ukrajnanak szallitott gaz arat; valaszul az ukranok nem szallitjak tovabb a nyersanyagot. A maj.-i 

alkotmany szerint az elnok egyben kormanyfo is, szeles jogkorokkel. Nyejazovot kozvetlen 

valasztasok erositik meg hivatalaban. 



UGANDA 



Ugandai Koztarsasag 

Republic of Uganda (angolul) 

Jamhuriya Uganda (szuaheli nyelven) 

Kelet-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 235880 km^, Magyarorszagnal kb. 2,5-szer nagyobb. Fekves: K-Afrika kozepso 

reszebe. Szomszedai: Szudan (E), Zaire (Ny), Ruanda, Tanzania (D), Kenya (K). Felszin: Nagy resze 

magasfold dombokkal, hegyekkel. Ny-on a Mobutu-, a Rutanzige- es Ruwenzori-to arka; K-en 

Kenyabol athiizodo hegyvidek. Legmagasabb pont: Mt. Margherita (5220 m). Legjelentosebb 

folyok: Viktoria-Nflus, Albert-Nilus. Legnagyobb tavak: Viktoria-to, Mobutu (Albert)-t6, Rutanzige 

(Edward)-t6. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 17358000. Eletkor szerint: 0-14: 48,5%; 15-59: 47,3%; 60-: 4,2%. 

Nepsiiruseg: 73/km2. Etnikai csoportok: bantu 50%; nilota 13%; hamita 13%; szudani 5%; indiai, 

feher. Nyelvek: angol (hiv.), szuaheli (hiv.), buganda, torzsi nyelvek. Vallasok: r. kat. 30%, 

protestans 20%, torzsi vallasii 40%, mohamedan 6%. Varosi lakossag: 10%. Fovaros: Kampala 

(*1989): 700000 (A). Varosok (1982): Jinja 55000; Bugembe 48000; Masaka 29000. 



Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Yoweri Kaguta Muszeveni (1986. jan. ota). Kormanyfo: George 

Adyebo (1991. jan. ota). Nemzeti unnep: okt. 9. 

Gazdasag: Penznem: ugandai lij shilling (1993. maj.: 1189,61 = 1 USD). GNP (1990): 3,81 Mrd USD. 

GNP/fo (1990): 220 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 4,1%. Adossagszolgalat az export %- 

aban (1990): 54,5. Vedelmi kiadasok a GDP %-aban (1989): 1,5. Munkero-megoszlas: 

mezogazdasag 90%. Export (1990): 151 M USD. Fobb exportcikkek: kave, tea, gyapot, rezerc. Fobb 

exportpartnerek: Kenya 30%, Nagy-Britannia 15%. Import (1990): 458 M USD. Fobb 

importcikkek: gep, jarmii, energia, vegyipari termek, gyogyszer, kozszuksegleti cikk, ipari 

nyersanyag. Fobb importpartnerek: Kenya 24%, Nagy-Britannia 17%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 1286 km. Koziiti halozat (1987): 27222 km; ebbol burkolt: 1934 km. 

Gepjarmiivek (1989): szemelygepkocsi: 34000; egyeb gepjarmii: 6000. Hirkozles: Egy keszulekre 

juto lakosok: tv: 191; radio: 46; telefon: 272. Napilap (1989): 2/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 50; nok: 52 ev. Szuletes (1991): 51,0%o. 

Halalozas (1991): 15,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,6%. Csecsemohalandosag (1991): 94,l%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 817. Egy orvosra juto lakosok: 20000. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 52%. 

A korabbi brit protektoratus 1962. okt. 9-en kialtja ki fuggetlensegeg, 1967-t61 koztarsasag. 1971- 

ben Idi Amin Dada tabornok ul az elnoki szekbe, Miton Obotet eroszakkal valtja fel. 1979-ben Idi 

Amin megbukik, tobb kormanyzat utan 1980-ban lijra Obote az elnok. 1986-t61 Joweri Muszeveni 

probal veget vetni az elhuzodo polgarhaboriinak. 1989-ben 1995-ig meghosszabbitjak megbizatasat. 

Nehany fegyveres csoport abbahagyja a harcot. 



UJ-ZELAND 



New Zealand (angolul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 270986 km^, Magyarorszagnal majdnem 3-szor nagyobb. Fekves: 2 nagy (North 

Island es South Island) es tobb kisebb sziget a Csendes-ocean DNy-i reszeben. Felszin: South Island 

siksaggal ovezett, erdos hegyseg. North Island alacsonyabb hegysegek altal kozrezart fennsik, ma is 

miikodo vulkanokkal, gejzirekkel. Legmagasabb pont: Mt. Cook (3764 m). Legnagyobb tavak: 

Taupo-to, Te Anau-to. 

Nepesseg: Lakossag (1991): 3427796. Eletkor szerint: 0-14: 23,1%; 15-59: 61,9%; 60-: 15%. 

Nepsiiruseg: 13/km2. Etnikai csoportok: feher 85%; polineziai, maori, kinai, indiai. Nyelvek: angol 

(hiv.), maori. Vallasok: protestans 50%, r. kat. 15%, maori 1,3%, zsido. Varosi lakossag: 84%. 

Fovaros: Wellington (1991): 324792. Varosok: Auckland (1991): 953085; Christchurch City (1990): 

303400; Hamilton City (1990): 105000. 

Allamforma: alkotmanyos monarchia. Allamfo: II. Erzsebet kiralyno, akit Catherine Tizard 

fokormanyzono kepvisel (1990. nov. ota). Kormanyfo: Jim Bolger (1990. okt. ota). Nemzeti unnep: 

febr. 6. 

Gazdasag: Penznem: dollar (lij-zelandi dollar) (1993. maj.: 1,84 = 1 USD). GDP (1991): 44,8 Mrd 

USD. GDP/fo (1991): 13335 USD. Gazdasagi novekedes (1991): -2,1%. Vedelmi kiadasok a GDP %- 

aban (1991): 1,5. Fogyasztoi arvaltozasok 81991): 2,6%. Munkanelkuliseg (1991): 10,4%. 

Munkaero-megoszlas: mezogazdasag es banyaszat 11%; ipar es kereskedelem 41%. Export (1991): 

9,6 Mrd USD. Fobb exportcikkek: hiis, tejtermek, fa, gyapjii, bor, zoldseg, gyumolcs, hal. Fobb 

exportpartnerek: Ausztralia 19%, kozos piaci orszagok 17%, Japan 17%, Egyesult Allamok 13%, 

Nagy-Britannia 9%. Import (1991): 7,5 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, jarmii, 

vegyipari termek, elelmiszer, energia, textilia. Fobb importpartnerek: Ausztralia 22%, Egyesult 

Allamok 17%, japan 15%. 



Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 4029 km; ebbol villamositott: 519 km. Koziiti halozat (1989): 
92974 km. Gepjarmiivek (1990): szemelygepkocsi: 1539809; egyeb gepjarmii: 678858. Fobb 
kikotok: Whangarei, Auckland, Wellington. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 3,1; radio: 
1,1; telefon: 1,4. Napilap (1989): 306/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 72; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 15,0%o. 
Halalozas (1991):8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,8%. Csecsemohalandosag (1991): 10,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 111. Egy orvosra juto lakosok: 373. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 99%. Iskolakotelezettseg: 6-15 eves korig. 

A korabbi brit gyarmat 1907-ben de facto, 1931. dec. 11-en de jure is fuggetlenne valik. A nagyobb 
gazdasagi fuggetlenseget hirdeto Munkaspart tobbszor alakit kormanyt, 1984-ben David Lange is 
megnyeri a valasztasokat. A Mururoa korallzatonyon vegrehajtott francia atomrobbantasok miatt a 
kormany tobbszor felemeli szavat. Az orszag vitaba keveredik az Egyesult Allamokkal is, mivel nem 
engedi, hogy nuklearis fegyverekkel felszerelt hajok horgonyt vessenek lij-zelandi kikotokben. 1989- 
ben Lange lemond, az 1990-es valasztasokon az ellenzeki Nemzeti Part gyoz es nevezi ki a 
kormanyfot, Jim Bolgert. A gazdasagi atalakitas, a gyapjii, a tejtermekek alacsony ara es a 
kereskedelmi megszoritasok tobbszor feszultseget okoznak. 

Fuggo, ill. tarsult teruletek 
Cook-szlgetek 

Cook Islands 

Fekves: Szetszortan elhelyezkedo szigetekbol alio 2 csoport (Eszaki Cook-szk.: Nassau, Palmerston, 

Penrhyn, Manihiki, Rakahanga, Pukapuka, Suwarrow; Deli Cook-szk.: Rarotonga, Mangaia, Atiu, 

Aitutaki, Mauke, Mitiaro, Manuae, Te au-otu, Takutea) a Csendes-ocean DNy-i reszeben. Terulet: 

293 km^. Nepesseg (1988): 17700. Polineziai: Szekhely: Avarua. Fobb exportcikkek: citrusfelek, 

zoldseg, kopra, textflia. 

A szigetek 1888-ban brit protektoratus ala, 1901-ben lij-zelandi iranyitas ala kerulnek. 1965-ben a 

szigetek onkormanyzatot kapnak, a „szabad egyesulest" valasztjak Uj-Zelanddal. 

Nlue 

Fekves: Sziget a Csendes-ocean DNy-i reszeben, Tonga es a Cook-szigetek kozott. Terulet: 258 km^. 
Nepesseg (*1988): 2190. Melaneziai, polineziai. Szekhely: Alofi (1986): 811. F6 exportcikk: kopra. 
A sziget 1974-ben kap onkormanyzatot. 

Tokela u-szlgetek 

Tokelau Islands 

Fekves: 3 korallsziget (Atafu, Nukunono, Fakaoto) a Csendes-ocean DNy-i reszeben, Szamoatol E- 

ra. Terulet: 10,3 km^. Nepesseg (1986): 1690. Melaneziai, polineziai. Szekhely: Fakaofo. F6 

exportcikk: kopra. 

Tokelau szigetei koraban a Gilbert-szigetcsoporthoz tartoznak, 1926-ban kerulnek Uj-Zeland 

iranyitasa ala. 1949-ben Uj-Zeland reszeve nyilvanitjak, 1974. ota onkormanyzatot elveznek. 

Ross Fuggo Terulet 

Ross-Dependency 

Fekves: Az Antarktisz csendes-oceani reszen. Terulet: *400000 km^, nagy reszet jeg boritja. 

Nepesseg: A Ross-szigeten (Pram Point) levo allomas (Scott Base) szemelyzete - 12 fo - kivetelevel 

lakatlan. 

Tobbnyire jeg boritotta sikjain eloszor 1957-ben jar lij-zelandi expedicio. Az antarktiszi teruleten 

azota kutatocsoportok valtjak egymast. 



UKRAJNA 



Ukrad'na (ukranul) 

Kelet-Europa 

Foldrajz: Terulet: 603700 km^, Magyarorszagnal kb. 6,5-szer nagyobb. Szomszedai: Oroszorszag 

(K), Moldova, Romania, Lengyelorszag, Szlovakia, Magyarorszag (Ny), Belorusszia (E). 

Legmagasabb pont: Hoverla (2061 m). Legjelentosebb folyok: Dnyepr, Dnyesztr, Bug. Legnagyobb 

tavak: Kremencsugi-viztarolo, Kahovkai-viztarolo, Dnyeprodzerzsinszki-viztarolo. 

Nepesseg: lakossag (1990): 52839000. Nepsiiruseg: 86/km^. Etnikai csoportok: ukran 72,7%; orosz 

20,3%; belorusz, moldovai, lengyel, magyar, bolgar, roman. Vallasok: ukran kat., pravoszlav, r. 

kat., gor. kat., zsido. Varosi lakossag: 67%. Fovaros: Kijev (1989): 2590000. Varosok (1989): 

Harkov 1611000; Dnyepropetrovszk 1179000; Ogyessza 1115000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Leonyid Kravcsuk (1991. dec. ota). Kormanyfo: Leonyid 

Kucsma (1992. okt. ota). Nemzeti unnep: aug. 24. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 2173 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 22730 km. Koziiti halozat (1990): 227000 km (burkolt). 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 694800. Orvosok (1989): 226200. 

Az ukran allam 1654-ben egyesul Oroszorszaggal, de Ny-i teruletei tobbszor lengyel fennhatosag ala 

kerulnek. 1917-ben alakul meg az ukran SZSZK, amely 1922-ben a Szovjetunio egyik alapito 

tagkoztarsasaga, 1945-t61 az ENSZ onallo tagallama. Az 1991-es moszkvai puccsot kovetoen a 

koztarsasag fuggetlen allam ot hoz letre. Leonyid Kravcsuk, a korabbi kommunista funkcionarius 

visszaadja partmegbizatasait, kilep az SZKP-bol, egy idore felfuggeszti a part miikodeset. Az 

elnokot nepszavazas erositi meg funkciojaban, a valasztok jovahagyjak a fuggetlensegi 

nyilatkozatot. Jelcin es Kravcsuk a moszkvai puces utan szovetseget kot, de a rendezetlen 

hatarvitak, valamint a nuklearis fegyverek atadasanak ukran elutasitasa 1993-ban is zavarjak a 

kapcsolatot. 1992. jan.-tol a felszabaditott arakkal egyutt bevezetik a kupont, a parhuzamos 

fizetoeszkozt. Jiin.-ban a Krim autonomiat kap, de az orosz kormany is igenyt tart a teruletre. Okt.- 

tol Leonyid Kucsma kormanya hadakozik a havi 40%-osra nott inflacio ellen. A nemzeti ossztermek 

1992-ben 14%-kal csokken. 1993. jan.-ban Karpat-Ukrajna autonomiat kap es bevezetik a 

ketnyelviiseget. 



URUGUAY 



Uruguayi Keleti Koztarsasag 

Repiiblica Oriental del Uruguay (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 177414 km^, Magyarorszagnal majdnem 2-szer nagyobb. Fekves: Del-Amerika 

D-i reszen, az Atlanti-ocean partjan. Szomszedai: Argentina (Ny), Brazflia (E). Felszin: E-i reszen 

dombvidek, delebbre a La Plata-siksag. A tengerparti siksagon kisebb magaslatok, lagunak. 

Legmagasabb pont: Cerro de las Animas (501 m). Legjelentosebb folyok: Uruguay, Rio Negro. 

Legnagyobb tavak: Mirimi-to, Rincon del Bonetei-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 3904000. Eletkor szerint: 0-14: 26,9%; 15-59: 57,7%; 60-: 15,4%. 

Nepsiiruseg: 18/km2. Etnikai csoportok: feher 85%; mesztic 10%; mulatt, fekete 5%. Nyelv: 

spanyol (hiv.). Vallasok: r. kat. 57%, protestans 3%, zsido 2%. Varosi lakossag: 86%. Fovaros: 

Montevideo (*1989): 1248000. Varosok (*1989): Salto 81000; Paysandii 75000; Rivera 56000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Luis Alberto Lacalle (1990. febr. ota). Nemzeti 

unnep: aug. 25. 

Gazdasag: Penznem: uruguayi peso (1993. maj.: 3772 = 1 USD). GDP (1991): 10,9 Mrd USD. 



GDP/fo (1991): 3504 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 1,9%. Adossagszolgalat az export %-aban 
(1991): 22. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 4. Adossag/fo (1991): 1058 USD. Vedelmi 
kiadasok a GNP %-aban (1989): 1,4. Fogyasztoi arvaltozasok (1990): 102%. Munkanelkuliseg 
(1992): 11,3%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 13%; ipar es kereskedelem 22%. Export 
(1991): 1,6 Mrd USD. Fobb exportcikkek: bor, elo allat, gyapjii, textflia, mezogazdasagi termek. 
Fobb exportpartnerek: Brazilia 24%, Egyesult Allamok 10%, Argentina 10%. Import (1991): 1,5 
Mrd USD. Fobb importcikkek: nyersanyag, gep, berendezes, kozszuksegleti cikk, jarmii, energia, 
vegyipari termek, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Brazilia 20%, Argentina 15%, Egyesult 
Allamok 14%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 2991 km. Koziiti halozat (1984): 52000 km; ebbol autopalya: 
12000 km. Gepjarmiivek (1981): szemelygepkocsi: 281275; egyeb gepjarmii: 47102. F6 kikoto: 
Montevideo. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 4,8; radio: 1; telefon: 5,8. Napilap (1989): 
227/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 69; nok: 76 ev. Szultes (1991): 17,0%o. 
Halalozas (1991): 10,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 0,7%. Csecsemohalandosag (1991): 22,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 127. Egy orvosra juto lakosok: 344. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 96%. Iskolakotelezettseg: 9 ev. 

Az 1825. aug. 25-en fuggetlenseget kikialto orszag a 20. sz.-ban sokaig demokratikus intezmenyeirol 
ismert Latin-Amerikaban. A Tupamaro varosi gerillamozgalom es a gazdasagi nehezsegek miatt 
1973-ban jobboldali fotisztek allamcsinyt hajtanak vegre. Az 1980-as nepszavazas elutasitja a 
katonai kormanyzat legalizalasat. Az 1984-es valasztasokat Julio Sanguinetti szocialdemokrata 
iranyultsagii Colorado partja nyeri. 1989-ben az orszag ligy dont, hogy nem indulnak perek a 
korabbi katonai tiilkapasok elkovetoi ellen. A valasztasokon Luis Alberto Lacalle, a Blanco part 
vezetoje gyoz. 1991-ben az orszag csatlakozik a Brazilia es Argentina altal alapitott kozos piaci 
szerzodeshez. 



UZBEGISZTAN 



Uzbeg Koztarsasag 

Uzbekiston (uzbegul) 

Kozep-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 447400 km^, Magyarorszagnal kb. 5-sz6r nagyobb. Szomszedai: Kazahsztan (E, 

Ny), Turkmenia (D), Tadzsikisztan, Kirgizia (K). Legmagasabb pont: Hisszar hegyseg (4688 m). 

Legjelentosebb folyok: Szir-darja, Amu-darja, Zeravsan. Legnagyobb tavak: Aral-to, Ajdar-Kul-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 20322000. Nepsiiruseg: 45/km2. Etnikai csoportok: uzbeg 68,7%; orosz 

11%; tatar 4%; tadzsik 4%; kazah 4%; karakalpak 2%. Vallas: muzulman (szunnita). Varosi 

lakossag: 41%. Fovaros: Taskent (1990): 2100000. Varosok (1990): Szamarkand 370000; Namangan 

310000; Andisan 300000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Iszlam Karimov (1991. dec. ota). Kormanyfo: Abdul Hasim 

Mutalov (1992. jan. ota). Nemzeti unnep: aug. 31. 

Gazdasag: GDP/fo (*1990): 1258 USD. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 3460 km. Koziiti halozat (1990): 73100 km; ebbol burkolt: 62600 

km. 

Egeszsegugy: Korhazi agyak (1989): 249000. Orvosok (1989): 72400. 

Miutan az uzbeg teruletek a 19. sz. masodik feleben az orosz birodalom reszeve valnak, 1917-ben 

feldaraboljak. Iszlam kormany alakul, amely a Voros Hadsereg bevonulasa utan elmenekul. 

Letrejon a Turkesztani SZSZK, 1925-ig Tadzsikisztan is ehhez tartozik. 1936-ban Kazahsztantol a 

Karakalpak ASZSZK, majd 1963-ban az Ehsegsztyepp is uzbeg fennhatosag ala kerul. A moszkvai 



puccsot kovetoen 1991-ben a Legfelsobb Tanacs fuggetlensegi nyilatkozatot fogad el. Az atmenetet a 
volt kommunista fotitkar, Iszlam Karimov vezeti. A kommunista partot Nepi Demokrata Partra 
keresztelik at. Karimov elnokseget kozvetlen valasztasok is megerositik. 1992-ben az arak 
felszabaditasaval az orosz rubel mellett parhuzamos valutat is bevezetnek. 1993. febr.-ban az lij, 
demokratikus alkotmany elfogadasaval egy idoben erosodik a nyomas az ellenzekre. 

Ozbegisztanhoz tartozo autonom koztarsasag 
Karakalpak Autonom Koztarsasag 

Terulet: 63920 km^. Nepesseg: Lakossag (1989): 1214000. Nepsiiriiseg: 8/km^. Etnikai csoportok: 
karakalpak 31%; uzbeg 31%; kaza 27%. Fovaros: Nukusz (1989): 169000. 



VANUATU 



Vanuatui Koztarsasag 

Republic of Vanuatu (angolul) 

Republique de Vanuatu (franciaul) 

Oceania 

Foldrajz: Terulet: 12189 km^, Magyarorszagnak kb. egynyolcada. Fekves: Szigetcsoport a Csendes- 

ocean DNy-i reszeben. Felszin: A tobb mint 80 sziget egy resze vulkani eredetii, ma is miikodo 

vulkanokkal; a tobbi meszko- es korallsziget. Legmagasabb pont: Luganville (1811 m). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 157000. Nepsiiruseg: 10/km^. Etnikai csoportok: melaneziai (nivanuatu) 

91%; polineziai, mikroneziai 3%; feher. Nyelvek: angol (hiv.), francia (hiv.), pidgin angol (bislama). 

Vallasok: protestans 54%, r. kat. 16%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 18%. Fovaros: Vila (1989): 

19311. Varos: Santa (Luganville) (1989): 6983. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Donald Kapokas (1991. aug. ota). Kormanyfo: Maxime Carlot 

Kaman (1991. nov. ota). Nemzeti unnep: jiil. 30. 

Gazdasag: Penznem: vatu (1993. maj.: 119,45 = 1 USD). GNP (1990): 167 M USD. GNP/fo (1990): 

1100 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 2,4%. Export (1989): 15 M USD. Fobb exportcikkek: 

kopra, hal, hiis. Fobb exportpartnerek: Hollandia 34%, Frnciao. 27%, Japan 17%. Import (1989): 

58 M USD. Fobb importcikkek: elelmiszer, gep, energia, kozszuksegleti cikk. Fobb 

importpartnerek: Ausztralia 36%, japan 13%, Franciao. 8%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1984): 1062 km; ebbol burkolt: 250 km. Gepjarmuvek (1988): 3784. 

Fobb kikotok: Vila, Santa. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 67; nok: 72 ev. Csecsemohalandosag 

(1991): 37,0%o. Korhazi agyak (1988): 419. Orvosok (1988): 23. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 90%. Iskolakotelezettseg: nines. 

1980. jiil. 30-an a korabbi brit-francia kondominium (Uj-hebridak) Vanuatu neven valik 

fuggetlenne. A Nemzetkozosseg tagallama a 80-as evekben nyit a szocialista orszagok fele, eliteli a 

francia nuklearis kiserleteket. 1991-ben a parlament hivatali teendoi elhanyagolasa miatt meneszti a 

kormanyfot, a torvenyhozoi valasztasokon a korabbi ellenzek gyoz. A Mersekelt Part vezette 

kabinetben elso izben no is helyet kap. 



VATIKAN 



Vatikanvarosi Allam 

Status Civitatis Vaticanae (latinul) 

Stato della Cittf del Vaticano (olaszul) 

Europa 

Foldrajz: Terulet: 0,44 km^, Magyarorszagnal kb. 210000-szer kisebb (a Margitsziget fele). Fekves: 

Olaszorszag (Roma) teruleten. 

Nepesseg: Lakossag (*1985): 4500. Etnikai csoportok: olasz 85%; svajci. Nyelvek: latin (hiv.), olasz 

(hiv.). Vallas: r. kat. 

Allamforma: teokratikus monarchia. Allamfo: II. Janos Pal papa (Karol Wojtyla, 1978. okt. ota). 

Allamtitkar: Angelo Sodano (1990. dec. ota). Nemzeti unnep: okt. 22. 

Gazdasag: Penznem: vatikani (olasz) lira (1993. maj.: 1492,99 = 1 USD). 

Az olasz allam es a Vatikan kozotti kapcsolatokat csak 1929-ben rendezi atfogo egyezmeny, amelyet 

1962-ben ujitanak meg. 1963-t61 a XXIII. Janost koveto VI. Pal a II. vatikani zsinat litmutatasainak 

megfeleloen valtoztatasokat indit el. Az 6t felvalto I. Janos Pal 1978-ban csak 1 honapig all az 

egyhazi allam elen, halala utan a papanak megvalasztott krakkoi ersek, Karol Wojtyla a II. Janos 

Pal nevet veszi fel. Szemelyeben 456 ev ota eloszor esik a biborosok valasztasa nem olasz egyhazi 

vezetore. Aktiv kulpolitikajat egy 1981-ben elkovetett merenyletkiserlet csak egy idore akasztja 

meg. Erelyesen fellep a reformerek, igy a del-amerikai „felszabaditasi teologia" hirdetoi, vagy az 

afrikai, eszakamerikai lijitok - colibatus, abortusz, nok pappa avatasa - ellen. Felveszi a kapcsolatot 

a zsido kozosseggel, javitja az ortodoxokhoz fiizodo viszonyt, nyit a szocialista orszagok fele, 

amelyekkel diplomaciai kapcsolatot letesit. Az 1991-ben kiadott enciklikak a keresztenyek es az 

egyhaz hivatasaval, illetve az emberarcii kapitalizmussal foglalkoznak. II. Janos Pal elso papakent 

Magyarorszagra is ellatogat. A puspokok szinodusa a tobbi keresztennyel szorosabb osszefogast 

hirdet. 1992. jan.-ban a papa elismeri Szlovenia es Horvatorszag fuggetlenseget, apr.-ban kiall a 

papi notlenseg mellett, afrikai litjai utan okt.-ben Galileo Galileit - 360 ev utan - rehabilitalja. 



VENEZUELA 



Venezuelai Koztarsasag 

Repiiblica de Venezuela (spanyolul) 

Del-Amerika 

Foldrajz: Terulet: 912050 km^, Magyarorszagnal majdnem 10-szer nagyobb. Fekves: D-Amerika 

Karib-tengeri partvideken. Fekves: D-Amerika Karib-tengeri partvideken. Szomszedai: Kolumbia 

(Ny), Brazilia (D), Guyana (K). Felszin: Kozepso reszen (Orinoco-medence) szavannas alfold, D-en a 

Guyanai-hegyvidek, E-on az Andok lancai. Az Andok es a tengerpart kozott a koolajban gazdag 

Maracaiboi-obol. Legmagasabb pont: Pico Bolivar (5007 m). Legjelentosebb folyok: Orinoco, Rio 

Negro, Apure. Legnagyobb tavak: Valencia-to, Guarico-, Guri-viztarolo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 19735000. Eletkor szerint: 0-14: 38,3%; 15-59: 56,0%; 60-: 5,7%. 

Nepsiiruseg: 22/km^. Etnikai csoportok: mesztic es mulatt 69%; feher 20%; fekete 9%; Indian 2%. 

Nyelvek: spanyol (hiv.), Indian nyelvek. Vallasok: r. kat. 92%, protestans 2%, zsido, torzsi vallasii. 

Varosi lakossag: 91%. Fovaros: Caracas (1989): 3373100 (A). Varosok (1989): Maracaibo 1365300; 

Valencia 1227500; Mar cay/Puerto La Cruz 923700. 

Allamforma: szovetsegi koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Carlos Andres Perez (1989. febr. ota). 

Nemzeti unnep: apr. 19., jiin. 24., jiil. 5., jiil. 24., okt. 12. 

Gazdasag: Penznem: bolivar (1993. maj.: 86,29 = 1 USD). GDP (1991): 35,1 Mrd USD. GDP/fo 

(1991): 1738 USD. Gazdasagi novekedes (1991): 10,4%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1991): 12. 

Adossagszolgalat az export %-aban (1991): 22. Adossag/fo (1991): 1755 USD. Vedelmi kiadasok a 

GD %-aban (1991): 4,3. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 34%. Munkanelkuliseg (1991): 8,8%. 



Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 16%; ipar es kereskedelem 35%. Export (1991): 14,9 Mrd 
USD. Fobb exportcikkek: koolaj, koolajtermek. aluminium, acel, vaserc, vegyipari termek, kave, 
kakao. Fobb exportpartnerek: Egyesult Allamok 51%, Nemeto. 4%, Brazilia 4%. Import (1991): 
10,1 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, vegyipari termek, nyersanyag, fem, femipari 
termek, jarmii, elelmiszer. Fobb importpartnerek: Egyesult Allamok 50%, Nemeto. 6%, Olaszo. 
5%, Japan 5%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat: 336 km. Koziiti halozat (1985): 62601 km; ebbol burkolt: 24036 km; 
ebbol autopalya: 10097 km. Gepjarmiivek (1986): szemelygepkocsi: 2,3 M; egyeb gepjarmii: 1,2 M. 
Fobb kikotok: Maracaibo, La Guaira, Puerto Caballo. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 
5,6; radio: 2,4; telefon: 11. Napilap (1987): 111/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 71; nok: 78 ev. Szuletes (1991): 28,0 
%o. Halalozas (1991): 4,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 2,4%. Csecsemohalandosag (1991): 26,0 %o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 395. Egy orvosra juto lakosok: 576. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 88%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A spanyol fennhatosag alol 1811. jiil. 5-en fuggetlenne valo orszag 1830-ban kivalik Nagy- 
Kolumbiabol. A II. vilaghaborii utan aktiv szelsobal es szelsojobb mozgalom ellenere a 60-as evektol 
demokratikusan valasztjak az elnokoket. A kulfoldi kezekbe kerult olajkincset Carlos Andres Perez 
- a nemzeti reformista Demokratikus Akciopart (AD) elen - 1976-ban allamositja. Egy periodus 
keresztenyszocialista vezetes utan 1983-ban lijra az AD gyoz, Jaime Lusinchi az elnok. 1988-ban a 
kozvetlen lijravalasztast tilto orszagban megint Carlos Andres Perez az elnok. A beiktatas idejen a 
tunteteseket kemenyen megtoroljak. A kormanyzat szigorii gazdasagi intezkedeseket hoz. 1992. 
jan.-ban, majd nov.-ben katonai lazadast hiiisitanak meg. 1993. apr.-ban a legfobb ugyesz korrupcio 
miatt vadat elem az elnok ellen. 



VIETNAM 



Vietnami Szocialista Koztarsasag 

Nuoc Cong Hoa Xa Hoi Chu Nghia Viet Nam (vietnami nyelven) 

Delkelet-Azsia 

Foldrajz: Terulet: 331689 km^, Magyarorszagnal kb. 3,5-szer nagyobb. Fekves: Az Indokinai- 

felsziget K-i partvideken. Szomszedai: Kina (E), Laosz, Kambodzsa (Ny.) Felszin: Ny-on a 

Vietnami-hegyseg vonulatai; D-en a Mekong alfoldje; K-en keskeny parti siksag, E-on hegyvidek. 

Legmagasabb pont: Fan Si Pan (3143 m). Legjelentosebb folyok: Mekong, Voros-folyo. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 66473000. Nepsuruseg: 200/km2. Eletkor szerint: 0-14: 40,8%; 15-59: 

53,6%; 60-: 5,6%. Etnikai csoportok: vietnami 87%; muong, thai, nung, miao, meo 13%. Nyelvek: 

vietnami (hiv.), francia, kinai, khmer. Vallasok: buddhista, konfucianus, taoista, r. kat. Varosi 

lakossag: 22%. Fovaros: Hanoi (1989): 1088862. Varosok (1989): Ho Si Minh 3169135; Haiphong 

1456049; Da Nang 370670. 

Allamforma: szociaHsta koztarsasag. Allamfo: Le Due Anh (1992. szept. ota). Kormanyfo: Von Van 

Kiet (1991. aug. ota). Nemzeti unnep: szept. 2. 

Gazdasag: Penznem: dong (1993. maj.: 10590,3 = 1 USD). GNP (1988): 13,9 Mrd USD. GNP/fo 

(1989): 200 USD. Vedelmi kiadasok a GNP %-aban (1986): 19,4. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 

1921%. Munkanelkuliseg (1991): 11%. Munkaero-megoszlas: mezogazdasag 65%; ipar es 

kereskedelem: 35%. Export (1990): 2,1 Mrd USD. Fobb exportcikkek: koszen, gyumolcs, elelmiszer, 

faaru, kezmiiipari cikk. Fobb exportpartnerek: Szovjetunio, Japan, Szingapiir. Import (1990): 2,6 

Mrd USD. Fobb importcikkek: koolaj, elelmiszer, mezogazdasagi gep, berendezes, vegyipari 

termek. Fobb importpartnerek: Szovjetunio, Szingapiir, Japan. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1986): 4200 km. Koziiti halozat (1986): 65000 km. Fobb kikotok: Ho Si 



Minh, Haiphong. Da Nang. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 29; radio: 10; telefon: 554. 
Napilap (1989): 38/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 63; nok: 67 ev. Szuletes (1991): 29,0%o. 
Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 1,0%. Csecsemohalandosag (1991): 48,0%o. Egy 
korhazi agyra juto lakosok: 292. Egy orvosra juto lakosok: 3096. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 78%. Iskolakotelezettseg: 5 ev. 

A japanok, majd a franciak ellen harcolo orszag 1954-ben ketteszakad. Az amerikaiak ellen 
folytatott haborii 1975-ben, Saigon elfoglalasaval er veget. 1976-ban a 2 orszagresz lijra egyesul. 
1979-ben a vietnami csapatok dontik meg a kambodzsai Pol Pot-rendszert, csak 1 evtized miilva 
tavoznak. 1988-t61 folyamatos a gazdasagi nyitas, a politikai reform azonban elmarad. 1991-ben az 
Egyesult Allamok es Vietnam kozeledik egymashoz, de a haboriiban eltiint amerikai katonak ugye 
miatt 1993-ig sines attores a viszonyban. 1991-ben az lij kormanyfo, Va Van Kiet Pekingben rendezi 
az addig feszult kapcsolatokat. Megkezdodik Hongkongbol a tobb tizezer menekult lassii hazaterese. 
1992. jan.-ban Thaifolddel is rendezodik a viszony. Apr.-ban a nemzetgyiiles elfogadja az lij 
alkotmanyt, amely csokkenti a kommunista part befolyasat, de nem engedelyezi a pluralizmust. A 
jiil.-i torvenyhozoi valasztasokon tobb jelolt is indulhat egy helyert, de csak 2 fuggetlen kerul a 
parlamentbe. Szept.-ben Le Due Anh tabornokot valasztjak lij elnokke. 



ZAIRE 



Zaire-i Koztarsasag 
Republique de Zad're (franciaul) 
Kelet-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 2345409 km^, Magyarorszagnal kb. 25-sz6r nagyobb. Fekves: Afrika D-i felenek 
kozepso reszeben. Szomszedai: Kongo (Ny), Angola (D), Kozep-afrikai Koztarsasag, Szudan (E), 
Uganda, Ruanda, Burundi, Tanzania (K). Felszin: Legnagyobb reszet a peremhegysegekkel 
korulvett, oserdovel boritott Kongo-medence alkotja. D-en szavannas fennsik es hegyvidek. 
Legmagasabb pont: Mt. Margherita (5200 m). Legjelentosebb folyok: Zaire (Kongo), Ubangi, 
Kasai. Legnagyobb tavak: Tanganyika-to, Mobutu (Albert)-t6, Mweru-to. 
Nepesseg: Lakossag (1990): 35546000. Nepsiiruseg: 15/km2. Etnikai csoportok: (kb. 200 torzs): 
bantu (luba 18%, mongo 17%, kongo 12%, ruanda 10%); szudani, nilota, hamita, pigmeus, feher. 
Nyelvek: francia (hiv.), bantu nyelvek (csiluba, kikongo, lingala), szuaheli. Vallasok: r. kat. 46,8%, 
protestans 28%, torzsi vallasii, mohamedan. Varosi lakossag: 40%. Fovaros: Kinshasa (*1988): 
5000000. Varosok (*1984): Lubumbashi 534268; Mbuji-Mayi 423363; Kananga 290898. 
Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Mobutu Sese Seko (1965. nov. ota). Kormanyfo: Etienne 
Tshisekedi (1991 ota). Nemzeti unnep: jiin. 30. 

Gazdasag: Penznem: zaire (1993. maj.: 2962365 = 1 USD). GDP (1990): 2,8 Mrd USD. GDP/fo 
(1990): 80 USD. Gazdasagi novekedes (1990): -1,5%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1990): 7,7. 
Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 10. Adossag/fo (1990): 261 USD. Vedelmi kiadasok a 
GDP %-aban (1988): 1. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 2154%. Munkaero-megoszlas: 
mezogazdasag 75%. Export (1990): 1,2 Mrd USD. Fobb exportcikkek: rez-, on-, cink-, kobalterc, 
gyemant, kave, koolaj. Fobb exportpartnerek: Belgium-Luxemburg 64%, Franciao. 7%, NSZK 
7%. Import (1990): 747 M USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, elelmiszer, jarmii, textiha, 
vegyipari termek, koolaj, koolajtermek. Fobb importpartnerek: Belgium 29%, Franciao. 13%, 
NSZK 12%, Egyesult Allamok 11%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1990): 5118 km; ebbol villamositott: 858 km. Koziiti halozat (1989): 
145000 km. Gepjarmiivek (1984): szemelygepkocsi: 25000; egyeb gepjarmii: 60000. Fobb kikotok: 
Matadi, Banana, Boma. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 1707; radio: 9,7; telefon: 1026. 



Napilap(1988): 1/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 52; nok: 56 ev. Szuletes (1991): 45,0%o. 
Halalozas (1991): 14,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,1%. Csecsemohalandosag (1991): 99,0%o. 
Egy korhazi agyra juto lakosok: 476. Egy orvosra juto lakosok: 23193. 
Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 72%. Iskolakotelezettseg: 6 ev. 

A korabbi belga gyarmat 1960. jiin. 30-an valik fuggetlenne, nevet 1971-ben valtoztatja Kongorol 
Zaire-ra. A katangai szeparatista harcok idejen meggyilkolt allamalapito Lumumba elnokot 1965- 
tol Mobutu tabornok koveti az elnoki szekben. 1983-ban Mobutu eltorli a tobbpartrendszert, a 
Forradalmi Nepmozgalomban mindenki automatikusan tag. 1991-ben az ellenzek fegyveres harcot 
kezd a politikai valtozasokert. Tobb szaz aldozat utan Mobutu enged, Etienne Tshisekedit, az 
ellenzek vezetojet nevezi ki kormanyfove. Az allamfo hivatali ideje lejar, de bejelenti, hogy az 
atmenet idejen posztjan marad. 1992. apr.-ban szuverenne nyilvanitja magat a nemzeti konferencia, 
az atmenet elokeszitoje. Azota tart a hatalmi hare, melynek folyaman Mobutu tobb ellenkormanyt 
alakit sajat hiveibol. 1993. jan.-ban Tshisekedi ervenytelennek nyilvanitja az elnok altal bevezetett 
lij penzt, amire a katonak fellazadnak es oldokolnek az orszagban. 



ZAMBIA 



Zambiai Koztarsasag 

Republic of Zambia (angolul) 

Del-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 752618 km^, Magyarorszagnal kb. 8-szor nagyobb. Fekves: D-Afrika kozepso 

reszeben. Szomszedai: Zaira (E), Tanzania, Malawi, Mozambik (K), Zimbabwe, Namibia, Botswana 

(D), Angola (Ny). Felszin: Nagy resze szavannas fennsik (1200-1500 m magas); E-on tektonikus 

volgyek, D-en folyovolgyek. Legmagasabb pont: Nyika-fennsik (2148 m). Legjelentosebb folyok: 

Zambezi, Luapula. Legnagyobb tavak: Tanganyika-to, Bangweulu-to, Mweru-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 8122000. Eletkor szerint: 0-14: 48,2%; 15-59: 47,8%; 60-: 4,0%. 

Nepsiiruseg: lO/km^. Etnikai csoportok: bantu (bemba, tonga, nguni, malavi, lozi) 96%; busman, 

angol, indiai. Nyelvek: angol (hiv.), bantu nyelvek (ci-bemba, ci-nyanja, tonga). Vallasok: 

kereszteny 66%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 50%. Fovaros: Lusaka (1986): 818994. Varosok 

(1987): Kitwe 49442; Ndola 418142; Mufulira 192323. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Frederick Chiluba (1991. nov. ota). Nemzeti 

unnep: okt. 24. 

Gazdasag: Penznem: kwacha (1993. maj.: 511,95 = 1 USD). GDP (1990): 3,39 Mrd USD. GDP/fo 

(1990): 420 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 0,8%. Adossagszolgalat a GDP %-aban (1989): 

10. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 12. Adossag/fo (1989): 899 USD. Vedelmi kiadasok a 

GDP %-aban (1985): 6,8. Fogyasztoi arvaltozasok (1991): 92%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 60%; ipar es kereskedelem 40%. Export (1989): 1,3 Mrd USD. Fobb exportcikkek: 

rez-, kobalt-, cink-, olomerc. Fobb exportpartnerek: Japan 30%, Olaszo. 13%, Franciao. 8%. 

Import (1989): 928 M USD. Fobb importcikkek: gep, jarmii, vegyipari termek, energia, elelmiszer. 

Fobb importpartnerek: D-afrikai Kozt. 22%, Nagy-Britannia 22%, Japan 10%, NSZK 7%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1985): 1266 km. Koziiti halozat (1984): 37279 km; ebbol burkolt: 5592 

km. Gepjarmiivek (1982): szemelygepkocsi: 105000; egyeb gepjarmii: 97000. Hirkozles: Egy 

keszulekre juto lakosok: tv: 41; radio: 14; telefon: 87. Napilap (1989): 15/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 55; nok: 58 ev. Szuletes (1991): 50,0%o. 

Halalozas (1991): 12,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,7%. Csecsemohalandosag (1991): 79,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 311. Egy orvosra juto lakosok: 8437. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1991): 54%. 



A korabbi E-Rhodesia 1964. okt. 24-en szabadul fel a brit gyarmati uralom alol. Kenneth Kaunda 
az elso elnok, 1973-ban bevezeti az egypartrendszert, a 80-as evekben siilyos gazdasagi helyzet ellen 
kuzd, felfuggeszti az adossagfizetest. 1990-ben puccskiserletet hiiisit meg. Az atmenetrol folytatott 
nemzeti kerekasztal-targyalasok utani 1991-es valasztasokon Frederick Chiluba gyoz Kaundaval 
szemben. Uj alkotmany lep eletbe, megsziinik a brit uralom vege ota tarto rendkivuli allapot. 



ZIMBABWE 



Zimbabwei Koztarsasag 

Republic of Zimbabwe (angolul) 

Del-AFrika 

Foldrajz: Terulet: 390759 km^, Magyarorszagnal kb. 4-szer nagyobb. Fekves: D-Afrika K-i reszen. 

Szomszedai: Zambia (E), Botswana (Ny), Del-afrikai Koztarsasag (D), Mozambik (K). Felszin: 

Szavannas, E fele emelkedo lepcsos videk; D-en fennsik, K-en hegyvidek. Legmagasabb pont: 

Inyangani (2596 m). Legjelentosebb folyok: Zambezi, Limpopo, Sabi. Legnagyobb tavak: Kariba- 

viztarolo, Kyle-to. 

Nepesseg: Lakossag (1990): 9809000. Eletkor szerint: 0-14: 44,9%; 15-59: 51,1%; 60-: 4,0%. 

Nepsiiruseg: 25/km2. Etnikai csoportok: bantushona: karanga 22%, zezeru 18%, ndebele 17%; 

manyiku 13%, korekore 12%; feher, keverek. Nyelvek: angol (hiv.), bantu nyelvek (cishona, 

isindebele). Vallasok: kereszteny 58%, torzsi vallasii, mohamedan. Varosi lakossag: 28%. Fovaros: 

Harare (*1990): 1000000. Varosok (*1990): Bulawayo 480000; Chitungwiza 450000; Gweru 85000. 

Allamforma: koztarsasag. Allam- es kormanyfo: Robert Mugabe (1990. marc. ota). Nemzeti unnep: 

apr. 18. 

Gazdasag: Penznem: dollar (zimbabwei dollar) (1993. maj.: 6,32 = 1 USD). GDP (1990): 6,31 Mrd 

USD. GDP/fo (1990): 643 USD. Gazdasagi novekedes (1990): 4%. Adossagszolgalat a GDP %-aban 

(1990): 10. Adossagszolgalat az export %-aban (1990): 23. Adossag/fo (1990): 345 USD. Vedelmi 

kiadasok a GNP 5-aban (1987): 5. fogyasztoi arvaltozasok (1991): 24,3%. Munkaero-megoszlas: 

mezogazdasag 74%. Export (1990): 1,41 Mrd USD. Fobb exportcikkek: dohany, vasotvozok, 

azbeszt, nikkel, aranyerc, hiis, kukorica, kave, gyapot. Fobb exportpartnerek: NSZK 13%, Nagy- 

Britannia 10%, Japan 10%. Import (1990): 1,85 Mrd USD. Fobb importcikkek: gep, berendezes, 

jarmii, textilia, energia. Fobb importpartnerek: Nagy-Britannia 13%, Egyesult Allamok 12%, 

NSZK 10%. 

Kozlekedes: Vasiiti halozat (1985): 3394 km; ebbol villamositott: 311 km. Koziiti halozat (1984): 

85237 km; ebbol burkolt: 12000 km. Gepjarmiivek (1984): szemelygepkocsi: 237128; egyeb 

gepjarmii: 17058. Hirkozles: Egy keszulekre juto lakosok: tv: 67; radio: 20; telefon: 31. Napilap 

(1990): 23/1000 fo. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1991): ferfiak: 60; nok: 64 ev. Szuletes (1991): 41,0%o. 

Halalozas (1991): 8,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,3%. Csecsemohalandosag (1991): 61,0%o. Egy 

orvosra juto lakosok: 6951. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1990): 67%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A korabbi brit gyarmaton 1970. marc. 2-an kikialtjak a Rhodesiai Koztarsasagot, amelyet a brit 

kormany elismer, de az 1972-es nepszavazason a fekete lakossag tobbsege elutasit. A brit rendezesi 

tervvel ket fekete felszabaditasi szervezet, a ZANU (elen Robert Mugabe) es a ZAPU szall szembe. 

1980-ban kikialtjak a fuggetlen Zimbabwet, a kormanyfo Mugabe gyoz az 1985-6s es azl990-es 

valasztasokon is. Pluralista atmenetet helyez kilatasba az 1986 ota egypartrendszerii orszagban. 



ZOLD-FOKI-SZIGETEK 



Zold-foki Koztarsasag 

Repiiblica de Cabo Verde (portugalul) 

Nyugat-Afrika 

Foldrajz: Terulet: 4033 km^, Magyarorszagnal kb. 23-szor kisebb. Fekves: Szigetcsoport az Atlanti- 

oceanban, Afrika legnyugatibb pontja kozeleben. Felszin: A 10 nagyobb es 5 kis, vulkanikus eredetii 

sziget partvideken siksag; beljebb magasfoldek, vulkani kupokkal. Legmagasabb pont: 2828 m 

(Fogo szigeten). 

Nepesseg: Lakossag (1990): 371000. Eletkor szerint: 0-14: 45,6%; 15-59: 47,7%; 60-: 6,7%. 

Nepsiiruseg: 91/km^. Etnikai csoportok: mulatt 71%; fekete 28%; feher 1%. Nyelvek: portugal 

(hiv.), crioulo (portugal-afrikai keverek). Vallasok: r. kat. 90%, torzsi vallasii. Varosi lakossag: 

32%. Fovaros: Praia (1988): 60484. Varosok (1980): Mindelo 41792; Sao Felipe 11000. 

Allamforma: koztarsasag. Allamfo: Antonio Mascarenhas Monteiro (1991. febr. ota). Kormanyfo: 

Carlos Alberto Carvalho (1991. apr. ota). Nemzeti unnep: jiil. 5. 

Gazdasag: Penznem: escudo (1993. maj.: 74,47 = 1 USD). GNP (1990): 331 M USD. GNP/fo (1990): 

890 USD. Gazdasagi novekedes (1980-90): 5,7%. Export (1987): 8 M USD. fobb exportcikkek: hal, 

so, banan. Fobb exportpartnerek: kozos piaci orszagok 68%. Import (1987): 100 M USD. Fobb 

importpartnerek: kozos piaci orszagok 75%. 

Kozlekedes: Koziiti halozat (1984): 2250 km; ebbol burkolt: 660 km. Gepjarmuvek (1984): 

szemelygepkocsi: 3000; egyeb gepjarmii: 750. F6 kikoto: Mindelo. Hirkozles: Egy keszulekre juto 

lakosok: radio: 6,8; telefon: 76. 

Egeszsegugy: Szuleteskor varhato elettartam (1989): ferfiak: 59; nok: 63 ev. Szuletes (1991): 48,0%o. 

Halalozas (1991): ll,0%o. Nepessegnovekedes (1991): 3,8%. Csecsemohalandosag (1991): 66,0%o. 

Egy korhazi agyra juto lakosok: 550. Egy orvosra juto lakosok: 4334. 

Oktatas: Irni-olvasni tud (1989): 37%. Iskolakotelezettseg: 8 ev. 

A Portugal gyarmat, majd tengeren tiili megye 1974. dec.-tol atmeneti kormanyt, 1975. jiil. 5-en 

teljes fuggetlenseget kap. Aristides Pereira elnokot 1980-ban es 1985. dec-ben lijravalasztjak. A 

fuggetlensegi mozgalombol alakult part az egyetlen politikai szervezet, fotitkara szinten Pereira. 

1991. febr.-ban az elnok elvesziti a valasztasokat, Antonio Monteiro veszi at hivatalat, 6 apr.-ban lij 

kormanyt nevez ki a politikai pluralizmus jegyeben. 

Nemzetkozi kutatas, oktatas, kultura 



A kutatas-fejiesztesre fordftott kiadasok megoszlasa nehany 
orszagban, tevekenysegtipusonkent (%) 



Orszag 


Ev 


Alapkutatas 

(%) 


Alkalmazott 
kutatas (%) 


Kiserleti 
fejlesztes 

(%) 


AGNP 

%-aban 


Afrika 


Egyiptom 


1982 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


0,2 


Kongo 


1984 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


0,0 


Eszak-Amerika 


Egyesult Allamok 


1988 


13,7 


22,8 


63,5 


2,9 


Latin-Amerika 


Argentina 


1988 


34,5 


59,4 


6,1 


0,4 



Kuba 1985 16,0 77,0 7,0 0,8(1989) 


Mexiko 1989 20,6 45,3 34,1 0,2 


Venezuela 1985 n. a. n. a. n. a. 0,3 


Azsia 


Fulop-szigetek 1984 14,5 52,7 32,8 0,1 


Japan 1988 13,8 24,2 62,0 2,8 


Del-Korea 1981 24,0 28,8 47,2 1,9(1988) 


Sri Lanka 1984 10,1 73,8 16,1 0,2 


Szingapiir 1984 3,4 26,2 70,4 0,9(1987) 


Europa 


Ausztria 1985 21,8 47,6 30,6 1,3 


Bulgaria 


1989 


14,2 


85,8* 


n. a. 


2,7 


Csehszlovakia 


1989 


6,3 


93,7* 


n. a. 


3,3 


Franciaorszag 


1988 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


2,3 


Hollandia 


1989 


14,5 


29,4 


56,1 


2,2 


Irorszag 


1986 


14,8 


42,6 


42,6 


1,1 


Lengyelorszag 


1985 


16,5 


33,2 


50,3 


1,2 (1989) 


Magyarorszag 


1989 


16,9 


37,7 


45,4 


2,0 


Nagy-Britannia 


1989 


4,8 


27,8 


67,4 


2,3 


NSZK 


1987 


19,3 


80,7* 


n. a. 


2,9 


Norvegia 


1987 


13,7 


35,8 


50,5 


2,0 (1989) 


Olaszorszag 


1988 


17,9 


44,1 


38,0 


1,1 


Portugalia 


1986 


18,8 


39,1 


42,1 


0,5 (1988) 


Spanyolorszag 


1988 


17,8 


41,4 


40,8 


0,7 


Svajc 


1986 


40,6** 


n. a. 


59,4 


1,8 (1989) 


Svedorszag 1981 24,6 17,4 58,0 2,8(1991) 


Oceania 


Ausztralia J 19881 27,5| 39,9| 32,6| 1,3 



Kiserleti fejlesztessel egyutt. ** Az alkalmazott kutatassal egyutt. 



Kutatas-fejiesztessel foglalkozo tudosok, mernokok es technikusok 
szama nehany orszagban (teljes munkaideju dolgozora atszamitva) 



Orszag 


Ev 





sszesen 


Tudos, 


mernok 


Technikus 


Afrika 


Egyiptom 


1986 


28425 


20893 


7532 


Guinea 


1984 




1893 




1282 


611 


Kongo* 


1984 




22335 




862 


1473 



Libia 


1980 


2600 


1100 


1500 


Szenegal 


1981 


4610 


1948 


2662 


Eszak-Amerika 


Egyesult Allamok 


1988 


n. a 


949200** 


n. a 


Kanada 


1988 


88210 


61130 


27080 


Latin-Amerika 


Argentina 


1988 


17329 


11088 


6241 


Brazilia* 


1985 


n. a 


52863 


n. a 


Chile* 


1988 


7570 


4630 


2940 


Kuba 


1989 


20882 


12052 


8830 


Mexiko 


1984 


46146 


16679 


29467 


Nicaragua* 


1987 


1027 


725 


302 


Peru 


1981 


n. a 


4858 


n. a 


Venezuela* 


1983 


7260 


4568 


2692 


Azsia 


Fulop-szigetek* 


1984 


6685 


4830 


1855 


India 


1988 


199956** 


119000** 


80956 


Indonezia* 


1988 


n. a 


32038 


n. a 


Izrael 


1984 


24400 


20100 


4300 


Japan 


1989 


742247 


636817 


105430 


Del-Korea* 


1988 


92265 


56545 


35720 


Malaysia 


1988 


6707 


5537 


1170 


Pakisztan 


1988 


15927 


6641 


9286 


Szingapiir* 


1987 


4887 


3361 


1526 


Europa 


Ausztria 


1984 


14426 


7609 


6817 


Bulgaria 


1987 


62247 


50585 


11662 


Csehszlovakia 


1989 


108351 


65475 


42876 


Dania 


1989 


25448 


10662 


14786*** 


Finnorszag 


1989 


21195 


11317 


9878 


Franciaorszag 


1988 


283099 


115163 


167936*** 


Gorogorszag 


1986 


1022 


534 


488 


Hollandia 


1988 


64420 


37520 


26900 


irorszag 


1988 


7642 


6351 


1291 


Jugoszlavia 


1989 


53550 


34770 


18780 


Lengyelorszag 


1989 n. a. 


32500 


n. a 


(Magyarorszag ] 1989] 34544] 2043l] 14113 



NDK 


1989 


195073 


127449 


67624*** 


NSZK 


1987 


288072 


165614 


122458 


Norvegia 


1989 


20700** 


12100** 


8600*** 


Olaszorszag 


1988 


113120 


7433 


38287 


Portugalia 


1988 


8575 


5004 


3571 


Spanyolorszag 


1988 


41084 


31170 


9914 


Svajc 


1989 


18334 


9418 


8916 


Svedorszag 


1987 


51811 


22725 


29086*** 


Szovjetunio 


1990 


n. a 


1694400 


n. a 


Torokorszag 


1985 


18643 


11276 


7367 


Oceania 


^usztralia J 1988J 55103J 38568J 16535 



Tenyleges letszam. ** Becsult adat. *** Kisegito szemelyzettel egyutt. 



Kutatas-fejlesztessel foglalkozok nehany orszagban, mukodesi terulet 
szerint 













Termeloi agaz 


atban 




Orszag 


Ev 


Kutatas-fejlesztessel 

foglalkozok osszesen 

(teljes munkaidejii 

dolgozora 

atszamitva) 


vallalatoknal 
(%) 


kutato- 

intezeteknel 

(%) 


Felso- 
oktatasban 

(%) 


Egyeb 
helyen 

(%) 


Afrika 


Egyiptom 


1986 


51183 


5,8 


30,8 


47,1 


16,2 


Guinea 


1984 


2357 


23,8 


26,6 


33,1 


16,5 


Kongo^ 


1984 


2335 


33,8 


42,5 


22,5 


1,2 


Eszak-Amerika 


Egyesult Allamok^ 


1988 


9492002 


73,74 


n. a 


14,4 


11,9 


Kanada 


1988 


109330 


47,7 


n. a 


33,418,98 


Latin-Amerika 


Argentina 


1988 


22855 


2,6 


25,9 


38,7 


32,8 


Chilei 


1988 


8740 


8,0 


11,4 


74,9 


5,6 


Kuba 


1989 


32614 


4,1 


49,4 


12,9 


33,6 


Mexiko 


1984 


68972 


35,24 


n. a 


38,6 


26,2 


Venezuela^ 


1983 


10687 


8,4 


3,2 


55,3 


33,1 


Azsia 


Fulop-szigeteki 


1984 


10185 


11,3 


4,8 


15,9 


68,0 


India 


1986 




240697 [23,14 




n. a 


n. a 


76,96 


Japan 


1989 




830855]60,44 




n. a 


30,1 


9,4 



Del-Koreal 1988 1047,7 ^8,0^ n. a 34,8 17,3 


Pakisztan 1986 40076 n. a 73,9 14,0 12,0 


Szingapiirl 1987 5876}l4,04 n. a 38,9 17,2 


Vietnam 1985 20000 ^9,0^ n. a 31,0 n. a 


Europa 


Ausztria 1984 20161 56,1 6,2 26,5 11,2 


Bulgaria 


1987 


96471^7,04 


n. a 13,96 29,1 


Ciprus 


1984 


131 n. a 


n. a 13,7 86,3' 


Csehszlovakia 


1989 


185492 36,3 


51,0 3,1 9,6 


Dania 


1989 


25448 54,9 


4,3 22,3 18,5 


Finnorszag 


1989 


28925 48,3 


2,0 26,7 23,0 


Franciaorszag 


1988 


283099^1,34 


n. a 22,0 26,7 


Hollandia 


1988 


66460 49,3 


0,7 26,0 24,0 


irorszag 


1986 


6343 38,0 


n. a 32,7 29,38 


Jugoszlavia 


1989 


78704 28,3 


14,6 33,4 23,7 


Lengyelorszag 


1988 


167400 25,3 


50,5 8,5 15,6 


Magyarorszag 


1989 


42276 41,9 


15,8 20,5 21,8 


NSZK 


1987 


419206 70,54 


n. a 16,0 13,5 


Norvegia 


1989 


207002' 37,7 


15,9 26,6 19,8 


Olaszorszag 


1988 


135665 45,4 


n. a 31,7 22,88 


Portugalia 


1988 


10883 18,8 


5,0' 38,4' 37,8' 


Spanyolorszag 


1987 


42531 47,9 


n. a 22,4 29,78 


Svajc 


1986 


45200 77,44 


n. a 16,2 6,4 


Svedorszag 


1991 


54230'^2,74 


n. a 32,3 5,0 


Torokorszag 1983 12004 9,14 n. a 60,9 30,0 


1 
Oceania 


Ausztralia 1 19881 64820| 30,4| n. a J 38,4l31,28 



1 Tenyleges letszam. 

2 Becsult adat. 

^ Csak a tudosok es mernokok adatai. 

4 A termeloi agazatban egyutt. 

^ Kutatointezetekben es egyeb helyen egyutt. 

^A felsooktatassal egyutt. 

' A termelo agazattal egyutt. 

8 A kutatointezetekkel egyutt. 



Az oktatasugyre forditott allami kladasok nehany orszagban, a GNP es 
az osszes allami kiadas %-aban, 1989 



Orszag 


Oktatasra forditott 
allami kiadasok 


Orszag 


Oktatasra forditott 
allami kiadasok 


a GNP %-aban 


Az osszes 

allami 

kiadas 

%-aban 


a GNP %- 
aban 


Az osszes allami 
kiadas %-aban 




Afrika 


Azsia 


Algeria 


9,4 


24,0 


Afganisztan 


n. a 


4,0 


Egyiptom 


6,8 


n. a 


Banglades 


2,2 


10,5 


Etiopia** 


4,4 


9,4 


Fulop-szigetek 


2,9 


n. a 


Kenya* 


6,5 


27,0 


India** 


3,2 


8,5 


Malawi* 


3,3 


n. a 


Indonezia 


0,9 


4,3 


Marokko** 


7,3 


25,5 


Irak** 


n. a 


6,4 


Nigeria** 


1,5 


12,0 


Iran 


3,1 


21,9 


Tanzania 


3,7 


14,0 


Japan* 


4,8 


16,2 


Togo* 


5,2 


21,2 


Kina 


2,4 


12,4 


Tunezia*** 


6,3 


14,8 


Del-Korea 


3,6 


23,3 


Uganda* 


3,4 


22,5 


Malaysia 


5,6 


n. a 


Zimbabwe* 


9,3 


n. a 


Pakisztan 


2,6 


n. a 


Eszak-Amerika 


Szaiid-Arabia* 


7,6 


16,2 


Egyesult 
Allamok** 


6,8 


n. a 


Szingapiir* 


3,4 


n. a 


Kanada 


7,0 


15,3 


Taifold* 


3,2 


16,6 


Latin-Amerika 


Europa 


Argentina 


1,5 


8,0 


Ausztria 


5,5 


7,6 


Brazilia* 


3,7 


n. a 


Belgium* 


4,9 


n. a 


Chile* 


3,6 


n. a 


Bulgaria 


5,5 


n. a 


Kuba 


6,6 


12,8 


Csehszlovakia 


^,4» 


8,0 


Mexiko* 


3,3 


7,6 


Dania 


7,6 


13,0 


Nicaraqua** 


5,8 


12,0 


Finnorszag 


5,8 


16,1 


Panama 


6,2 


n. a 


Franciaorszag* 


5,3 


n. a 


Venezuela 


4,2 


18,8 


Gorogorszag* 


2,7 


6,1 


Hollandia* 


6,8 


n. a 


Portugalia 


4,9 


n. a 


Irorszag** 


7,0 


9,5 


Romania**** 


2,1 


n. a 


Luxemburg* 


4,6 


17,7 


Spanyolorszag* 4,3 


12,1 


Magyarorszag 6,0 7,1 


Svajc*] 4,9] 18,8 



Malta* 


3,6 


8,3 


Svedorszag 


7,3 


13,1 


Nagy-Britannia* 


4,7 


n. a Szovjetunio^ 


7,9 


n. a 


NSZK* 


4,2 


8,8 


Torokorszag 


1,8 


n. a 


Norvegia 


7,5 


13,4 


Oceania 






Olaszorszag*** 


5,0 


8,3 


Ausztralia*** 


5,5 


12,5 



* 1988-as adat. 

** 1987-es adat. 

***1986-osadat. 

**** 1985.6s adat. 

1 A nemzeti jovedelem %-aban. 

^ A Belorusz es az Ukran SZSZK nelkul. 



A felsofoku oktatas hallgatoinak szama nehany orszagban, 100 ezer 
lakosra szamftva, 1989 



Orszag 


Hallgatok Orszag 


Hallgatok 


Afrika 


Panama* 


2199 


Algeria 


979 


Peru 


3106 


Egyiptom* 


1762 


Venezuela* 


2670 


Etiopia 


70 


Azsia 


Ghana 


127 


Afganisztan* 


115 


Guinea* 


122 


Banglades 


329 


Kenya 


135 


Fulop-szigetek* 


2659 


Kongo 


484 


India*** 


581 


Malawi* 


61 


Indonezia*** 


600 


Marokko 


983 


Irak* 


1188 


Mozambik* 


16 


Iran* 


610 


Nigeria*** 


290 


Japan 


2184 


Szenegal 


253 


Jordania*** 


1992 


Tanzania 


20 


Kina 


194 


Togo 


226 


Del-Korea 


3841 


Tunezia 


784 


Malaysia* 


638 


Uganda* 


81 


Mongolia** 


1984 


Zambia 


178 


Pakisztan 


448 


Zimbabwe 


585 


Sri Lanka* 


400 


Eszak-Amerika 


951 




Egyesult Allamok 


5596 


Sziria 


1737 


Kanada 


5034 


Thaifold 


1734 


Latin-Amerika Vietnam**** 214 



Argentina* 3079 Europa 


Brazilia 


1045 


Albania 


814 


Chile* 


1843 


Ausztria 


2638 


Komumbia 


1466 


Belgium* 


2604 


Kuba 


2304 


Bulgaria 


1756 


Mexiko 


1515 


Ciprus 


748 


Nicaragua* 


768 


Csehszlovakia 


1193 


Dania* 


2466 


NDK* 


2683 


Finnorszag 


3134 


NSZK 


2843 


Franciaorszag 


2842 


Norvegia 


2858 


Gorogorszag* 


2104 


Olaszorszag 


2379 


Hollandia* 


2819 


Portugalia 


1525 


irorszag* 


2219 


Romania 


712 


Izland 


2154 


Spanyolorszag* 


2655 


Jugoszlavia 


1450 


Svajc 


2018 


Lengyelorszag 


1328 


Svedorszag 


2196 


Luxemburg*** 


245 


Szovjetunio 


1846 


Magyarorszag 


956 


Torokorszag 


1253 


Malta* 


482 


Oceania 


Nagy-Britannia* 1954 Ausztralia 2651 



* 1988-as adat. 
** 1987-es adat. 
***1985-6sadat. 
****1980-asadat. 



Beiratkozott tanulok a nepesseg megfelelo korcsoportjanak %-aban, 
nehany orszagban 



Orszag 


Ev 


Az alap- es 
kozepfokii 
oktatasnak 
megfelelo 
korcsoport 


Alap- es kozepfokon tanul a 

megfelelo korii nepesseg %- 

aban 


Felsofokon tanul a 20-24 
eves nepesseg %-aban 








osszesen ferfi no 


osszesen ferfi no 


Ausztria 


1989 


6-17 


89' 88' 90' 


31,4 33,3 29,3 


Belgium 


1988 


6-17 


99 99 100 


34,2 35,3 33,1 


Bulgaria 


1989 


6-17 


90 90 89 


26,2 24,3 28,3 


Csehszlovakia 


1989 


6-17 


9l' 89 92 


17,6 19,7 15,3 


Dania 


1988 


7-18 


100 100 100 


31,5 30,0 33,2 


Finnorszag 


1989 


7-18 


lOo] lOo] 100 


43,0] 41,0] 45,l' 



Franciaorszag 1989 6-17 100 100 100 37,2 34,6 39,9 


Gorogorszag 


1987 


6-17 


99 


100 


98 


28,0 


27,2 


28,9 


Hollandia 


1988 


4-17 


100 


100 


100 


32,4 


35,8 


28,9 


Jugoszlavia 


1989 


7-18 


85 


86 


84 


19,0 


18,9 


19,1 


Lengyelorszag 


1989 


7-18 


94 


93 


94 


20,3 


16,5 


24,2 


Magyarorszag 


1989 


6-17 


88 


88 


89 


14,7 


14,0 


15,4 


Nagy-Britannia 


1988 


6-17 


93 


92 


94 


23,5 


24,5 


22,4 


NDK 


1988 


6-18 


88 


90 


87 


33,5 


31,4 


35,7 


NSZK 


1989 


6-18 


100 


100 


100 


33,7 


38,6 


28,5 


Norvegia 


1989 


7-18 


98 


97 


99 


36,0 


32,1 


40,2 


Olaszorszag 


1989 


6-18 


84 


83 


84 


28,6 


29,2 


28,1 


Portugalia 


1989 


6-17 


80 


81 


80 


14,0*** 


12,4 


15,6 


Romania 


1989 


6-17 


93 


92 


94 


9,0 


9,2 


8,9 


Spanyolorszag 


1987 


6-17 


100 


100 


100 


31,5 


30,7 


32,2 


Svajc 


1989 


7-19 


n. a 


n. a 


n. a 


26,2 


33,7 


18,3 


Svedorszag 


1989 


7-18 


97 


96 


98 


31,3 


28,6 


34,2 


Szovjetunio 


1989 


7-16 


100 


n. a 


n. a 


25,1 


24,2 


26,1 


India 


1989 


6-17 


67 


79 


54 


6,4**** 


8,5 


4,0 


Izrael 


1988 


6-17 


92 


90 


94 


32,8 


33,4 


32,2 


Japan 


1989 


6-17 


98 


98 


99 


30,7 


36,8 


24,2 


Del-Korea 


1990 


6-17 


97 


97 


97 


39,2 


51,4 


25,9 


Egyesult Allamok 


1986 


6-17 


100 


100 


99 


63,1** 


55,5 


63,7 


Kanada 


1989 


6-17 


100 


100 


100 


65,6 


56,7 


74,9 


Argentina 


1987 


6-17 


96 


94 


98 


40,8 


37,6 


44,1 


Brazilia 


1989 


7-17 


88 


n. a 


n. a 


11,2 


10,9 


11,5 


Chile 


1989 


6-17 


92 


91 


92 


18,8* 


n. a 


n. a 


Kuba 


1989 


6-17 


95 


93 


97 


20,7 


17,1 


24,5 


Mexiko 


1989 


6-17 


83 


84 


82 


14,6 


17,1 


12,5 


^usztralia ] 1989] 6-17] 93] 93] 94] 31,6] 29,6] 33,7' 



* 1988-as adat. 
** 1987-es adat. 
***1986-osadat. 
****1985-6sadat. 



A kiadott 
orszagban 



konyvek es fuzetek szama temakorok szerint, n eh any 



Orsza 
g 


Ev 


Osszes 
miivek 
szama 


Tarsa 
da- 

lomtu 
do- 

manyi 

* 


Vallasi 


Terme 
szet- 
tudo 

manyi 


Alkal 

mazott 

tudom 

anyi 


Foldra 

jzi es 

torten 

elmi 


Irodal 
mi** 


Miives 
zeti 


Egyeb 
es nem 
reszlet 
ezheto 


Ausztr 
alia 


1987 


10963 


4076 


391 


596 


1766 


1052 


1698 


994 


390 


Ausztr 
ia 


1989 


9462 


2466 


371 


1422 


1794 


775 


1573 


836 


225 


Belgiu 
m 


1989 


6822 


1364 


237 


244 


779 


526 


3013 


459 


200 


Bulgar 
ia 


1989 


4543 


1302 


9 


461 


1146 


319 


969 


159 


178 


Chile 


1989 


2350 


944 


123 


72 


296 


212 


609 


69 


25 


Cseh- 
szlova 
|kia 


1989 


9294 


1926 


69 


920 


2951 


361 


1788 


742 


537 


Dania 


1989 


10762 


2449 


284 


718 


2543 


989 


2879 


703 


197 


Finnor 
szag 


1989 


10097 


2826 


326 


900 


2677 


502 


1926 


543 


397 


Franci 

a- 

orszag 


1989 


40115 


11823 


1001 


1886 


4983 


4909 


11759 


3029 


725 


Hollan 
dia 


1989 


15392 


2309 


806 


361 


2367 


1189 


3328 


899 


4133 


India 


1989 


11851 


3789 


1065 


528 


865 


1212 


3808 


323 


261 


Japan 


1987 


36346 


9171 


630 


1924 


6875 


1817 


9693 


5046 


1190 


Jugosz 
lavia 


1989 


11339 


3408 


369 


413 


1712 


554 


3194 


1197 


492 


Kuba 


1989 


2199 


536 


2 


200 


678 


64 


426 


195 


98 


Lengy 

el- 

orszag 


1989 


10286 


2154 


478 


929 


2827 


886 


2277 


564 


171 


Magya 

r- 

orszag 


1989 


8631 


1792 


184 


636 


2136 


675 


2351 


683 


174 


NDK 


1989 


6018 


805 


281 


458 


910 


287 


1686 


448 


1143 


NSZK 


1989 


65980 


17458 


3709 


1958 


9048 


8300 


14700 


5296 


5511 


Norve 
gia 


1989 


5331 


1626 


217 


315 


705 


352 


1540 


312 


264 



Olasz- 
orszag 


1989 


22647 


6184 


1444 


715 


3115 


2230 


5754 


2594 


611 


Portug 
alia 


1987 


7733 


1637 


415 


604 


939 


692 


2053 


458 


935 


Spany 

ol- 

orszag 


1989 


38353 


7458 


1674 


2455 


4615 


4034 


14025 


3097 


995 


Svajc 


1989 


13270 


3426 


728 


1002 


2839 


1008 


1880 


1418 


969 


Svedor 
szag 


1989 


11197 


2097 


385 


688 


2397 


1005 


3545 


793 


287 


Szovje 

tunio* 

** 


1989 


76711 


21272 


299 


6425 


27458 


2219 


13625 


2655 


2758 



* Filozofiaval egyutt. 

** Nyelvtudomanyi miivekkel egyutt. 

*** az Ukran SZSZK es a Belorusz SZSZK nelkul. 



Sport 



Rovidftesek 


BEK 


Bajnokcsapatok Europa Kupaja 


EB 


Europa-bajnoksag 


G 


golszerzo 


h 


hatrany 


hp. 


hibapont 


h.u. 


hosszabbitas utan 


hv. 


holtversenyben 


kcm 


kobcentimeter 


korm. 


kormanyos 


P- 


pont 


pgy- 


pontozasos gyozelem 


VB 


vilagbajnoksag 


VCS 


vilagcsiics 


VCSB 


vilagcsiics-beallitas 


Az orszagnevek rovidftesei 


ALB 


Albania 


ALG 


Algeria 


ARG 


Argentina 


AUS 


Ausztralia 


AUT 


Ausztria 


BEL 


Belgium 


BAH 


Bahama-szigetek 


BER 


Bermuda 


BIE 


Belorusszia 


BRA 


Brazilia 


BUL 


Bulgaria 


CAN 


Kanada 



CHN Kina 

CIP Ciprus 

CIS Fuggetlen Allamok Kozossege (FAK) 

COL Kolumbia 

CRO Horvatorszag 

CUB Kuba 

DEN Dania 

ENG Anglia 

ESP Spanyolorszag 

EST Esztorszag 

ETI Etiopia 

FAR Feroer-szigetek 

FIN Finnorszag 

ERA Franciaorszag 

GBR Nagy-Britannia 

GER Nemetorszag 

GRE Gorogorszag 

HOL Hollandia 

HUN Magyarorszag 

ICE Izland 

INA Indonezia 

IND India 

lOP Fuggetlen olimpiai reszvevok (tkp. Kis-Jugoszlavia sportoloi) 

IRL Irorszag 

IRN Iran 

ISR Izrael 

ITA Olaszorszag 

JAM Jamaica 

JPN Japan 

KEN Kenya 

KOR Koreai Koztarsasag 

LAT Lettorszag 

LIT Litvania 

LUX Luxemburg 

MAL Malaysia 

MAR Marokko 

MEX Mexiko 

MGL Mongolia 

MLT Malta 

MOZ Mozambik 

NAM Namibia 

NGR Nigeria 

NIR Eszak-Irorszag 

NOR Norvegia 

NZL Uj-Zeland 

PAK Pakisztan 

PHI Fulop-szigetek 

POL Lengyelorszag 

POR Portugalia 

PRK Koreai NDK 

PUR Puerto Rico 



QAT 


Katar 


ROM 


Romania 


RUS 


Oroszorszag 


SAF 


Del-afrikai Koztarsasag 


SCO 


Skocia 


SER 


Szerbia 


SLO 


Szlovenia 


SMR 


San Marino 


SUI 


Svajc 


SWE 


Svedorszag 


TCH 


Cseh es Szlovak SZK 


THA 


Thaifold 


TRI 


Trinidad es Tobago 


TUR 


Torokorszag 


UKR 


Ukrajna 


URS 


Szovjetunio 


USA 


Egyesult Allamok 


WAL 


Wales 


YUG 


Jugoszlavia 



XVI. Teli Olimpiai Jatekok, Albertville, 1992. II. 8-23. 



Sportag 


Versenyszam 


Arany 


Ezust 




Bob 


Kettes 


SVAJC I 4:03,26 


NEMETORSZAG I 413,55 




Negyes 


AUSZTRIA I 

353,90 


NEMETORSZAG I 353,93 


SVAJC I 354,13 




Gyorskorcsolya 


Hosszii palya 








Ferfiak 


500 m 


MEY, Uwe-Jens (GER) 37,14 


KUROIVA Tosijuki 8JPN) 37,18 




1000 m 


ZINKE, Olaf 
(GER) 1:14,85 


KIM Jun Man (KOR) 1:14,86 


MIJABE Jukinori (JPN) 1:14,92 




1500 m 


KOSS, Johann- 

Olav (NOR) 

1:54,81 


SONDRAL, Adne (NOR) 1:54,85 


VISSER, Leo (HOL) 1:54,90 




5000 m 


KARLSTAD, 

Geir (NOR) 

6:69,97 


ZANDSTRA, Falko (HOL) 7:02,28 


VISSER, Leo (HOL) 7:04,96 




10000 m 


VELDKAMP, 

Bart (HOL) 

14:12,12 


KOSS, Johann-Olav (NOR) 14:14,53 


KARLSTAD, Geir (NOR) 14:18,13 




Nok 


500 m 


BLAIR, Bonnie (USA) 40,33 


Je Csiao-po (CHN) 40,51 




1000 m 


BLAIR, Bonnie 
(USA) 1:21,90 


JeCsiao-po(CHN) 1:21,92 


GARBRECHT, Monique (GER) 

1:22,10 





1500 m 


BORNER, 

Jacqueline 
(GER) 2:05,87 


NIEMANN, Gunda (GER) 2:05,92 


HASIMOTO Szeiko (JPN) 2:06,88 




3000 m 


NIEMANN, 

Gunda (GER) 

4:19,90 


WARNICKE, Heike (GER) 4:22,88 


HUNYADY Emese (AUT) 4:37,59 




5000 m 


NIEMANN, 
Gunda (GER) 

7:31,37 


WARNICKE, Heike (GER) 7:37,59 


PECHSTEIN, Claudia (GER) 7:39,80 




Rovid paly a 










Ferfiak 


1000 m 


KIM Ki Hun (KOR) 1:30,76 


BLACKBURN, Frederic (CAN) 

1:31,11 




5000 m-es valto 


KOREAI 

KOZTARSAS 

AG 7:14,02 


Kanada 7:14,06 


Japan 7:18,08 




Nok 


500 m 


Turner, Cathy (USA) 47,04 


Li Jan (CHN) 47,08 




3000 m-es valto 


KANADA 

4:36,62 


EGYESULT ALLAMOK 4:37,85 


FUGG. ALL. KOZOSSEGE 4:42,69 




Jegkorong 




FUGGETLEN ALLAMOK 
KOZOSSEGE 


KANADA 




Mukorcsolya 


Ferfiak 


PETRENKO, Viktor (CIS) 1,5 


WYLIE, Peter (USA) 3,5 




Nok 


YAMAGUCHI 

, Kristi (USA) 
1,5 


MIDORI Ito (JPN) 4,0 


KERRIGAN, Nancy (USA) 4,0 




Paros 


MISKUTYON 

OK, Natal j a 

DMITRIJEV, 

Artur (CIS) 1,5 


BECSKE, Jelena 
PETROV, Denisz (CIS) 3,0 


BRASSEUR, Isabelle 
EISLER, Lloyd (CAN) 4,5 




Jegtanc 


KLIMOVA, 
Marina 


DUCHESNAY-DEAN, Isabelle 


USZOVA, Maja 






PONOMAREN 

KO, Szergej 

(CIS) 2,0 


DUCHESNAY, Paul (ERA) 4,4 


ZSULIN, Alekszandr (CIS) 5,6 




Si 










Eszaki szamok 










Ferfiak 


10 km-es 
sifutas 


ULVANG, Vegard (NOR) 27:36,0 


ALBARELLO, Marco (ITA) 27:55,2 




15 km-es sifutas 


DAHLIE, 

Bjorn (NOR) 

37:36,9 


ULVANG, Vegard (NOR) 53,4 mp h. 


VANZETTA, Giorgio (ITA) 54,3 mp 

h. 




30 km-es sifutas 


ULVANG, 
Vegard (NOR) 

1:22.27 


DAHLIE, Bjorn (NOR) 1:23:14,0 


LANGLI, Terje (NOR) 1:23:42,5 





50 km-es sifutas 


DAHLIE, 

Bjorn (NOR) 

2:03:41,5 


DE ZOLT, Maurilio (ITA) 2:04:39,1 


VANZETTA, Giorgio (ITA) 2:06:42,1 




4x10 km-es 
sifutovalto 


NORVEGIA 

1:39:26,0 


OLASZORSZAG 1:40:52,7 


FINNORSZAG 1:41:22,9 




Siugras, 
kozepsanc 


VETTORI, 
Ernst (AUT) 


HOLLWARTH, Martin (AUT) 


NIEMINEN, Toni (FIN) 




Siugras, 
nagysanc 


HIEMINEN, 

Toni (FIN) 


HOLLWARTH, Martin (AUT) 


KUTTIN, Heinz (AUT) 




Siugras, csapat 


FINNORSZAG 


AUSZTRIA 


CSEH ES SZLOVAK SZK 




Eszaki osszetett 










- egyeni 


GUY, FAbrice 
(ERA) 


GUILLAUME, Sylvian (FRA) 


SULZENBACHER, Klaus (AUT) 




- csapat 


JAPAN 


NORVEGIA 


AUSZTRIA 




Nok 


5 km-es sifutas 


LUKKARINEN, Marjut (FIN) 

14:13,8 


JEGOROVA, Ljubov (CIS) 14:14,7 




10 km-es sifutas 


JEGOROVA, 

Ljubov (CIS) 

25:53,7 


BELMONDO, Stefania (ITA) 24,1 

mp h. 


VALBE, Elena (CIS) 44,0 mp h. 




15 km-es sifutas 


JEGOROVA, 

Ljubov (CIS) 
42:20,8 


LUKKARINEN, Marjut (FIN) 

43:29,9 


VALBE, Elena (CIS) 4342,3 




30 km-es sifutas 


BELMONDO, 

Stefania (IT A) 
1:22:30,1 


JEGOROVA, Ljubov (CIS) 1:22:52,0 


VALBE, Elena (CIS) 1:24:13,9 




4x5 km-es 
sifutovalto 


FUGGETLEN 

ALLAMOK 

KOZOSSEGE 

59:34,8 


NORVEGIA 59:56,4 


OLASZORSZAG 1:00:25,9 




Alpesi szamok 










Ferfiak 


Lesiklas 


ORTLIEB, Patrick (AUT) 1:50,37 


PICCARD, Franck (FRA) 1:50,42 


M 


Miilesiklas 


JAGGE, 
FinnChristian 
(NOR) 1:44,39 


TOMBA, Alberto (ITA) 1:44,67 


TRITSCHER, Michael (AUT) 1:44,85 




Oriasmulesiklas 


TOMBA, 

Alberti (IT A) 

2:06,98 


GIRARDELLI, Marc (LUX) 2:07,30 


AAMODT, Kjetil-Andre (NOR) 

2:07,82 




Szuper- 
oriasmiilesiklas 


AAMODT, 

Kjetil-Andre 
(NOR) 1:13,04 


GIRARDELLI, Marc (LUX) 1:14,77 


THORSEN, Jan Einar (NOR) 1:13,83 




Alpesi osszetett 

-' 


POLIG, Josef 
(IT A) 14,85 


MARTIN, Gianfranco (ITA) 14,90 


LOCHER, Steve (SUI) 18,16 





Nok 


Lesiklas 


LEE-GARTNER, Kerrin (CAN) 

1:52,55 


LINDH, Hillary (USA) 1:52,61 


\ 


Miilesiklas 


KRONBERGE 

R, Petra (AUT) 

1:32,68 


COBERGER, Annelise (NZL) 
1:33,10 


FERNANDEZ-OCHOA, Blanca 
(ESP) 1:33,35 




Oriasmiilesiklas 


WIBERG, 

Pernilla (SWE) 
2:12,74 


ROFFE, Diann (USA) 2:13,71 
WACHTER, Anita (AUT) 2:13,71 






Szuper- 
oriasmiilesiklas 


COMPAGNO 

NI, Deborah 
(IT A) 1:21,22 


MERLE, Carole (ERA) 1:22,63 


SEIZINGER, Katja (GER) 1:23,19 




Alpesi osszetett 


KRONBERGE 
R, Petra (AUT) 

2,55 


WACHTER, Anita (AUT) 19,39 


MASNADA, Florance (ERA) 21,38 




Siakrobatika 


Ferfiak 


GROSPIRON, Edgar (ERA) 25,81 


ALLEMAND, Olivier (ERA) 24,87 




Nok 


WEINBRECH 

T, Donna 

(USA) 23,69 


KOZSEVNYIKOVA, Jelizaveta 
(CIS) 23,50 


HATTESTAD, Stine (NOR) 23,04 




Sfloveszet 










Ferfiak 


10 km 


KIRCHNER, Mark (GER) 26:02,3 


GROSS, Ricco (GER) 26:18,0 




20 km 


REGYKIN, 

Jevgenyij (CIS) 
57:34,4 


KIRCHNER, Mark (GER) 57:40,8 


LOFGREN, Mikael (SWE) 57:59,4 




4x7,5 km-es valto 


NEMETORSZ 
AG 1:24:43,5 


FUGG. ALL. KOZOSSEGE 1:25:06 


SVEDORSZAG 1:25:38 




Nok 


7,5 km 


REZCOVA, Anfisza (CIS) 24:29,2 


MISERSKY, Antje (GER) 24:45,1 


B 


15 km 


MISERSKY, 

Antje (GER) 

51:47,2 


PECSERSZKAJA, Szvetlana (CIS) 

51:58,5 


BEDARD, Miriam (CAN) 52:15,0 




3x7,5 km-es valto 


FRANCIAORS 
ZAG 1:15:55,6 


NEMETORSZAG 1:16:18,4 


FUGG. ALL. KOZOSSEGE 
1:16:54,6 




Szanko 










Ferfiak 


Egyuleses 


HACKL, Georg (GER) 3:02,363 


PROCK, Markus (AUT) 302,669 




Ketuleses 


KRAUSSE, 

Stefan; 

BEHRENDT, 

Jan (GER) 

1:32,053 


MANKEL, Yves; 
RUDOLPH, Thomas (GER) 1:32,359 


RAFFL, Hansjorg; 
HUBER, Norbert (IT A) 1:32,298 




Nok 


Egyuleses 


NEUNER, Doris (AUT) 3:06,696 


NEUNER, Angehka (AUT) 3:06,769 


EI 



Eremtablazat 



Arany Ezust Bronz Arany Ezust Bronz 


Nemetorszag 


10 10 


6 


Japan 


1 


2 


4 


FAK Egyesitett Cs. 


9 6 


8 


Hollandia 


1 


1 


2 


Norvegia 


9 6 


5 


Svedorszag 


1 


- 




Ausztria 


6 7 


8 


Svajc 


1 


- 




Egyesult Allamok 


5 4 


2 


Kin a 


- 


3 


- 


Olaszorszag 


4 6 


4 


Luxemburg 


- 


2 


- 


Franciaorszag 


3' 5 


1 


Uj-Zeland 


- 


1 


- 


Finnorszag 


3 1 


3 


Cseh es Szlovak SZK 


- 




3 


Kanada 


2 3 


2 


Koreai NDK 


- 




1 


Koreai Koztarsasag 2 11 Spanyolorszag - 1 



(Az ezustermek szama a noi oriasmiilesiklas holtversenye miatt tobb a bronzokenal.) 



XXV. NYARI OLIMPIAI JATEKOK, BARCELONA • 
1992. VII. 25.-VIII. 9. 



ASZTALITENISZ 



Ferfiak 

Egyeni 

1. WALDNER, Jan-Ove (SWE) 

2. GATIEN, Jean-Philippe (ERA) 

3. Ma Ven-ko (CHN) 
KIM Taek Szu (KOR) 

Nok 

Egyeni 
l.TENGJa-ping(CHN) 

2. CSIAO Hung (CHN) 

3. HJUN Jung Hva (KOR) 
LI Bun Huj (PRK) 



Paros 

1. VANG Tao, LU Lin (CHN) 

2. ROSSKOPF, Jorg. FETZNER, Steffen (GER) 



3. JU Nam Kju, KIM Taek Szu (KOR) 
KANG Hi Csan, LU Csul Szung (KOR 

Paros 

1. TENG Japing, CSIAO Hung (CHN) 

2. CSEN Ce-ho, KAO Csun (CHN) 

3. LI Bun Huj, JU Szon Bok (PRK) 
HONG Csa OK, HJUN Jung Hva (KOR) 

ATLETIKA 



Ferfiak 



100 m-es sikfutas 

1. CHRISTIE, Linford (GBR) 

2. FREDERICKS, Frank (NAM) 

3. MITCHELL, Dennis (USA) 

4. SURIN, Bruny (CAN) 

5. BURRELL, Leroy (USA) 

6. ADENIKEN, Olapade (NIG) 



9,96 

10,02 

10,04 

10,09 

10,10 

10,12 



200 m-es sikfutas 

1. MARSH, Mike (USA) 

2. FREDERICKS, Frank (NAM) 

3. BATES, Michael (USA) 

4. DA SILVA, Robson (BRA) 

5. ADENIKEN, Olapade (NIG) 

6. REGIS, John (GBR) 



20,01 
20,13 
20,38 
20,45 
20,50 
20,55 



400 m-es sikfutas 

1. WATTS, Quincy (USA) 

2. LEWIS, Steve (USA) 

3. KITUR, Samson (KEN) 

4. MORRIS, Ian (TRI) 

5. HERNANDEZ, Roberto (CUB) 

6. GRINDLEY, David (GBR) 



43,50 
44,21 
44,24 
44,25 
44,52 
44,75 



800 m-es sikfutas 

1. TANUI, WiUiam (KEN) 

2. KIPROTICH, Nixon (KEN) 

3. GRAY, Johnny (USA) 

4. BARBOSA, Jose-Luis (BRA) 

5. BENVENUTI, Andrea (IT A) 



43,66 
43,70 
43,97 
45,06 
45,23 



6. ROBB, Curtis (GBR) 1 :45,57 

1500 m-es sikfutas 



1. CACHO, Fermin (ESP) 


3:40,12 


2. EL-BASIR, Rachid (MAR) 


3:40,62 


3. SULAIMAN, Mohammed (QAT) 


3:40,69 


4. CHESIRE, Joseph (KEN) 


3:41,12 


5. BIRIR, Jonah (KEN) 


3:41,27 


6. HEROLD, Jens-Peter (GER) 


3:41,53 


5000 m-s sikfutas 




1. BAUMANN, Dieter (GER) 


13:12,52 


2. BITOK, Paul (KEN) 


13:12,71 


3. BAYISA, Fita (ETI) 


13:13,03 


4. BOUTAYEB, Brahim (MAR) 


13:13,27 


5. ONDIEKI, Yobes (KEN) 


13:17,40 


6. BIKILA, Worku (ETI) 


13:23,52 


10000 m-es sikfutas 




1. SKAH, KhaUd (MAR) 


27:46,40 


2. CHELIMO, Richard (KEN) 


27:47,72 


3. ABABE, Addis (ETI) 


28:00,07 


4. ANTIBO, Alvatore (ITA) 


28:11,39 


5. BARRIOS, Arturo (MEX) 


28:17,79 


6. MARTINEZ, German (MEX) 


28:20,19 


Maratoni futas 




1. HVANG Jung Cso (KOR) 


2:13,23 


2. MORISITA Koicsi (JPN) 


2:13,45 


3. FREIGANG, Stephen (GER) 


2:14,00 


4. NAKAJAMA Takejuki (JPN) 


2:14,02 


5. BETTIOL, Salvatore (ITA) 


2:14,15 


6. KOKAICH, Salah (MAR) 


2:14,25 


3000 m-es akadalyfutas 




1. BIRIR, Matthew (KEN) 


8:08,84 


2. SANG, Patrick (KEN) 


8:09,55 


3. MUTWOL, William (KEN) 


8:10,74 


4. LAMBRUSCHINI, Alessandro (ITA) 


8:15,52 


5. BRAND, Steffen (GER) 


8:16,60 


6. HANLON, Tom (GBR) 


8:18,14 



110 m-es gatfutas 



1. McKOY, Mark (CAN) 

2. DEES, Tony (USA) 

3. PIERCE, Jack (USA) 

4. JARRETT, Tony (GBR) 

5. SCHWARTHOFF, Florian (GER) 

6. VALUE, Emilio (CUB) 



13,12 
13,24 
13,26 
13,26 
13,29 
13,41 



400 m-es gatfutas 

1. YOUNG, Kevin (USA) 

2. GRAHAM, Winthrop (JAM) 

3. AKABUSI, Kriss (GBR) 

4. DIAGANA, Stephane (ERA) 

5. WALLENFLIND, Niklas (SWE) 

6. TVERDOHLEB, Oleg (CIS) 



VCS 46,78 

47,66 

47,82 

48,13 

48,63 

48,63 



4x400 m-es valtofutas 

1. EGYESULT ALLAMOK 

2. NIGERIA 

3. KUBA 

4. NAGY-BRITANNIA 



VCS 37,40 

37,98 
38,00 
38,08 



5. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 38,17 

6. JAPAN 38,77 



4x100 m-es valtofutas 

1. EGYESULT ALLAMOK 

2. KUBA 

3. NAGY-BRITANNIA 

4. BRAZILIA 

5. NIGERIA 

6. OLASZORSZAG 



VCS 2:55,74 

2:59,51 

2:59,73 

3:01,61 

3:01,71 

3:02,18 



20 km-es gyaloglas 

1. PLAZA MONTERO, Daniel (ESP) 

2. LEBLANC, Guillaume (CAN) 

3. DE BENEDICTIS, Giovanni (IT A) 

4. DAMILANO,Maurizio (ITA) 

5. CSEN Sao-kuo (CHN) 

6. McDonald, jimmy (IRL) 



1:21:45 



22:25 
23:11 
23:39 
24:06 
25:16 



50 km-es gyaloglas 

1. PERLOV, Andrej (CIS) 

2. MERCENARIO, Carlos (MEX) 

3. WEIGEL, Ronald (GER) 



3:50:13 
3:52:09 
3:53:45 



4. SZPICIN, Valerij (CIS) 


3:54:39 


5. MRAZEK, Roman (TCH) 


3:55:21 


6. GAUDER, Hartwig (GER) 


3:56:47 


Magasugras 




1. SOTOMAYOR, Javier (CUG) 


234 


2. SJOBERG, Patrik (SWE) 


234 


3. PARTYKA, Artur (POL) 


234 


FORSYTHE, Timothy (AUS) 


234 


CONWAY, Hollis (USA) 


234 


6. SONN, Ralf (GER) 


231 


Riidugras 




1. TARASZOV, Makszim (CIS) 


580 


2. TRANDENKOV, Igor (CIS) 


580 


3. GARCIA, Javier (ESP) 


575 


4. TARPENNING, Kory (USA) 


575 


5. VOLZ, David (USA) 


565 


6. PELTOIEMI, Asko (FIN) 


560 


Tavolugras 




1. LEWIS, Carl (USA) 


867 


2. POWELL, Mike (USA) 


864 


3. GREENE, Joe (USA) 


834 


4. PEDROSO, Ivan (CUG) 


811 


5. JEFFERSON, Jaime (CUB) 


808 



6. KUKODIMOSZ, Konsztantinosz (GRE) 804 

Harmasugras 

1 . CONLE Y, Mike (USA) 18,17 

2. SIMPKINS, Charles (USA) 17,60 

3. RUTHERFORD, Frank (BAH) 1 7,36 

4. VOLOSIN, Leonyid (CIS) 1 7,32 

5. WELLMANN, Brian (BER) 17,24 

6. QUESADA, Yoelvis (CUB) 17,18 

Siilylokes 

1. STULCE, Michael (USA) 21,70 

2. DOEHRING, James (USA) 20,96 

3. LIHO, Vj acseszlav (CIS) 20,94 

4. GUNTHOR, Werner (SUI) 20,91 

5. TIMMERMANN, Ulf (GER) 20,49 

6. BODENMULLER, Klaus (AUT) 20,48 



Diszkoszvetes 



1. UBARTAS, Romas (LIT) 


65,12 


2. SCHULT, Jurgen (GER) 


64,94 


3. MOYA, Roberto (CUB) 


64,12 


4. GRASU, Costel (ROM) 


62,86 


5. HORVATH Attila (HUN) 


62,82 


6. MARTINEZ, Juan (CUB) 


62,64 


Gerelyhajitas 




1. ZELEZNY, Jan (TCH) 


89,66 


2. RATY, Seppo (FIN) 


86,60 


3. BACKLEY, Steve (GBR) 


83,38 


4. KINNUNEN, Kimmo (FIN) 


82,62 


5. EINARSSON, Sigurdur (ICE) 


80,34 


6. LAUKKANEN, Juha (FIN) 


79,20 


Kalapacsvetes 




1. ABDUVALIJEV, Andrej (CIS) 


82,54 


2. ASZTAPKOVICS, Igor (CIS) 


81,96 


3. NYIKULIN, Igor (CIS) 


81,38 


4. LOGAN, Jug (USA) 


79,00 


5. GECSEK Tibor (HUN) 


77,78 


6. TAMM, Juri (EST) 


76,90 


Tizproba 




1. ZEMLIK, Robert (TCH) 


8611 


2. PENAL VER, Antonio (ESP) 


8412 


3. JOHNSON, Dave (USA) 


8309 


4. SZABO Dezso (HUN) 


8199 


5 MUZZIO, Rob (USA) 


8195 


6. MEIER, Pau (GER) 


8192 



N6k 

100 m-es sikfutas 

1 . DE VERS, Gail (USA) 1 0,82 

2. CUTHBERT, Juliet (JAM) 10,83 

3. PRIVALOVA, Irina (CIS) 10,84 

4. TORRENCE, Gwen (USA) 10,86 

5. OTTEY, Merlene (JAM) 10,88 

6. NUNE VA, Anelia (BUL) 11,10 

200 m-es sikfutas 



1. TORRENCE, Gwen (USA) 21,81 

2. CUTHBERT, Juliet (JAM) 22,02 

3. OTTEY, Merlene (JAM) 22,09 

4. PRIVALOVA, Irina (CIS) 22,19 

5. GUIDRY, Florence (USA) 22,30 

6. JACKSON, Grace (JAM) 22,58 

400 m-s sikfutas 

1. PEREC, Marie- Jose (ERA) 48,83 

2. BRIZGINA, Olga (CIS) 49,05 

3. RESTREPO, Ximena (COL) 49,64 

4. NAZAROVA, Olga (CIS) 49,69 

5. RICHARDSON-BRISCOE, Jill (CAN) 49,93 

6. STEVENS, Rochelle (USA) 50,1 1 

800 m-es sikfutas 

1. VAN LANGEN, Ellen (HOL) 1:55,54 

2. NURUTDINOVA, Lilja (CIS) 1 :55,99 

3. QUIROT, Ana Fidelia (CUB) 1 :56,80 

4. JEVSZEJEVA, Inna (CIS) 1 :57,20 

5. MUTOLA, Maria (MOZ) 1 :57,49 

6. KOVACS, Ella (ROM) 1 :57,95 

1500 m-es sikfutas 

1 . BOULMERKA, Hassiba (ALG) 3 : 55,30 

2. ROGACSOVA, Ljudmila (CIS) 3:56,91 

3. CSU Jun-hszia (CHN) 3:57,08 

4. DOROVSZKIH, Tatjana (CIS) 3:57,92 

5. LIU Li (CHN) 4:00,20 

6. ZUNIGA, Maite (ESP) 4:00,59 



3000 m-es sikfutas 

1. ROMANOVA, Jelena (CIS) 8:46,04 

2. DOROVSZKIH, Tatjana (CIS) 8:46,85 

3. CHALMERS, Angela (CAN) 8:47,22 

4. O'SULLIVAN, Sonia (IRL) 8:47,41 

5. PLUMER, Patti Sue (USA) 8:48,29 

6. KOPITOVA, Jelena (CIS) 8:49,55 

10000 m-es sikfutas 

1. TULU, Derartu (ETH) 31:06,02 

2. MEYER, Elena (SAF) 31 : 1 1 ,75 



3. JENNINGS, Lynn (USA) 31:19,89 

4. CSUNG Huan-ti (CHN) 31:21,08 

5. McCOLGAN, Liz (GBR) 31 :26,1 1 

6. VAN Hsziu-ting (CHN) 31 :28,06 

Maratoni futas 

1. JEGOROVA, Valentyina (CIS) 2:32:41 

2. ARIMORI Juko (JPN) 2:32:49 

3. MOLLER, Lorraine (NZL) 2:33:59 

4. JAMASIA Szacsiko (JPN) 2:36:26 

5. DORRE, Katrin (GER) 2:36:48 

6. MUN Gjong Ae (PRK) 2:37:03 

100 m-es gatfutas 

1 . PATULIDU, Paraszkevi (GRE) 1 2,64 

2. MARTIN, LaVonna (USA) 12,69 

3. DONKOVA, Jordanka (BUL) 12,70 

4. TOLBERT, Lynda (USA) 12,75 

5. DEVERS, Gail (USA) 12,75 

6. LOPEZ, Aliuska (CUB) 12,87 

400 m-es gatfutas 

1. GUNNELL, Sally (GBR) 53,23 

2. FARMER-PATRICK, Sandra (USA) 53,69 

3. VICKERS, Janeene (USA) 54,31 

4. LEDOVSZKAJA, Tatjana (CIS) 54,31 

5. ORGYINA, Vera (CIS) 54,83 

6. PONOMARJOVA, Margarita (CIS) 54,83 

4x100 m-es valtofutas 

1 . EGYESULT ALL AMOK 42,1 1 

2. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 42,16 

3. NIGERIA 42,81 

4. FRANCIAORSZAG 42,85 

5. NEMETORSZAG 43,12 

6. AUSZTRALIA 43,77 

4x400 m-es valtofutas 

1. FUGGETLENALLAMOKKOZOSSEGE 3:20,20 

2. EGYESULT ALLAMOK 3:20,99 

3. NAGY-BRITANNIA 3:24,23 

4. KANADA 3:25,20 

5. JAMAICA 3:25,66 



6. NEMETORSZAG 3:26,37 

Magasugras 



1. HENKEL, Heike (GER) 


202 


2. ASTAFEI, Galina (ROM) 


200 


3. QUINTERO, Joanet (CUB) 


197 


4. KOSZTADINOVA, Sztefka (BUL) 


194 


5. KIRCHAMNN, Sigrid (AUT) 


194 


6. COSTA, Silvia (CUB) 


194 


Tavolugras 




1. DRECHSLER, Heike (GER) 


714 


2. KRAVEC, Inesza (CIS) 


712 


3. JOYNER-KERSEE, Jackie (USA) 


707 


4. DULGHERU, Mirela (ROM) 


671 


5. MUSAJLOVA, Irina (CIS) 


668 


6. COUCH, Sharon (USA) 


666 


Siilylokes 




1. KRIVELJOVA, Szvetlana (CIS) 


21,06 


2. HUANG Csi-hung (CHN) 


20,47 


3. NEIMKE, Kathrin (GER) 


19,78 


4. LAZA MUNOZ, Beisy (CUB) 


19,70 


5. CSOU Tien-hua (CHN) 


19,26 


6. MITKOVA, Szvetla (BUL) 


19,23 


Diszkoszvetes 




1. MARTEN, Maritza (CUB) 


70,06 


2. MINCSEVA, Cvetanka (BUL) 


67,78 


3. COSTIAN, Daniela (AUS) 


66,24 


4. KOROTKEVICS, Larisza (CIS) 


65,52 


5. BUROVA, Olga (CIS) 


64,02 


6. RAMOS, Hilda (CUB) 


63,80 


Gerelyhajitas 




1. RENK, Silke (GER) 


68,34 


2. SIKOLENKO Natalja (CIS) 


68,26 


3. FORKEL, Karen (GER) 


66,86 


4. SANDERSON, Tessa (GBR) 


63,58 


5. HATTESTAD, Trine (NOR) 


63,54 


6. RANTANEN, Heli (FIN) 


63,80 



Hetproba 



1 . JO YNER-KERSEE, Jackie (USA) 7044 

2. BJELOVA, Irina (CIS) 6845 

3. BRAUN, Sabine (GER) 6649 

4. NASTASE, Liliana (ROM) 6619 

5. DIMITROVA, Szvetla (BUL) 6464 

6. BEER, Peggy (GER) 6434 

BASEBALL 

1. KUBA 

2. TAJVAN 

3. JAPAN 

4. EGYESULT ALLAMOK 

BIRKOZAS 

Kotottfogas 

48 kg 

1. KUCSERENKO, Oleg (CIS) 

2. MAENZA, Vincenzo (IT A) 

3. SANCHEZ, Wilber (CUB) 

4. YILDIZ, Fuat (GER) 

5. DASCALESCU, Iliuta (ROM) 

6. SIMKHAH, Reza (IRN) 

52 kg 

1. RONNINGEN, Jon (NOR) 

2. TER-MKRTICSJAN, Alfred (CIS) 

3. MIN Kjung Kap (KOR) 

4. SHELDON, Shawn (USA) 

5. CENOV, Bratan (BUL) 

6. REBEGEA, Valentin (ROM) 

57 kg 

L AN Han Bong (KOR) 

2. YILDIZ, Rifat (GER) 

3. SEN C6-tien (CHN) 

4. IGNATYENKO, Alekszandr (CIS) 

5. DIAZ, William (CUB) 

6. SANDU, Marian (ROM) 

62 kg 

L PRIM, Akif (TUR) 

2. MARTINOV, Szergej (CIS) 

3. DELIS, Juan Maren (CUB) 

4. ZAWADZKI, Wlodzimierz (POL) 



5. BODI Jeno (HUN) 

6. LEE, Anthony (USA) 

68 kg 
l.REPKAAttila(HUN) 

2. DUGUCSIJEV, Iszljam (CIS) 

3. SMITH, Rodney (USA) 

4. RODRIGUEZ, Cecilio (CUB) 

5. YALOUZ, Ghani (ERA) 

6. CHAMANGOLI, Abdollah (IRN) 

74 kg 

1. ISZKANDARJAN, Muatszekin (CIS) 

2. TRACZ, Jozef (POL) 

3. KORNBAKK, Torbjorn (SWE) 

4. ALMANZA, Nestor (CUB) 

5. REIMER, Yvon (ERA) 

6. MARCHL, Anton (AUT) 

82 kg 

1. EARKAS Peter (HUN) 

2. STEPIEN, Piotr (POL) 

3. TURLIHANOV, Daulet (CIS) 

4. EREDRIKSSON, Magnus (SWE) 

5. NIEMI, Timo (EIN) 

6. KASUM, Goran (lOP) 

90 kg 

1. BULLMANN, Maik (GER) 

2. BASAR, Hakki (TUR) 

3. KOGUASVILI, Gogi (CIS) 

4. LJUNGBERG, Mikael (SWE) 

5. BABAK, Hassan (IRN) 

6. EOY, Michial (USA) 

100 kg 

1. MILIAN, Hector (CUB) 

2. KOSLOWSKI, Dennis (USA) 

3. DEMJASKEVICS, Szergej (CIS) 

4. WRONSKI, Andrzej (POL) 

5. STEINBACH, Andreas (GER) 

6. lEREMCIUC, Ion (ROM) 

130 kg 

1. KARELIN, Alekszandr (CIS) 

2. JOHNSSON, Tomas (SWE) 

3. GRIGORAS, Ion (ROM) 

4. KLAUZ Laszlo (HUN) 



5. BORODOW, Andrew (CAN) 

6. TIAN Li (CHN) 

Szabadfogas 

48 kg 

1. KIM II (PRK) 

2. KIM Dzsong Sin (KOR) 

3. VUGAR Onudzsev (CIS) 

4. RASOVAN, Romica (ROM) 

5. VANNI, Tim (USA) 

6. HEUGABEL, Reiner (GER) 

52 kg 

1. Li Hak Szon (PRK) 

2. JONES, Larry (USA) 

3. JORDANOV, Valentin (BUL) 

4. KIM Szun Hak (KOR) 

5. OREL, Ahmed (TUR) 

6. SZATO Micuru (JPN) 

57 kg 

1. PUERTO, Alejandro (CUB) 

2. SZMAL, Szergej (CIS) 

3. KIM Jong Szik (PRK) 

4. MUSAOGLU, Remzi (TUR) 

5. PAVLOV, Rumen (BUL) 

6. CROSS, Kendall (USA) 

62 kg 

1. SMITH, John (USA) 

2. MOHAMMADIAN, Asgari (IRN) 

3. REYNOSO, Lazaro (CUB) 

4. MINCSEV, Rozen (BUL) 

5. AZIZOV, Gatszikan (CIS) 

6. ILHAN, Musa (AUS) 

68 kg 

1. FADZAJEV, Arszen (CIS) 

2. GECOV, Valentin (BUL) 

3. AKAISI Koszei (JPN) 

4. AKBARNEJAD, Ali (IRN) 

5. OZBAS, Fatih (TUR) 

6. KO Jung Ho (KOR) 

74 kg 

I. PAK Dzsang Szun (KOR) 



2. MONDAY, Kenneth (USA) 

3. KADEM, Amir (IRN) 

4. GADZSIJEV, Magomedijan (CIS) 

5. WALENCIK, Krzysztof (POL) 

6. HOLMES, Gary (CAN) 

82 kg 

1. JACKSON, Kevin (USA) 

2. ZSABRAILOV, Elmadi-Lukman (CIS) 

3. KADEM, Rasul Azghadi (IRN) 

4. GSTOTTNER, Hans (GER) 

5. LOHYNA, Jozef (TCH) 

6. OZTURK, Sebahattin (TUR) 

90 kg 

1. HADARCEV, Maharbek (CIS) 

2. SIMSEK, Kenan (TUR) 

3. CAMPBELL, Christopher (USA) 

4. SUKHBAT, Puntsag (MGL) 

5. AJUB, Bani Nosrat (IRN) 

6. LIMONTA VARGAS, Roberto (CUB) 

100 kg 

1. HABELOV, Leri (CIS) 

2. BLAZ, Heiko (GER) 

3. KAYALI, AH (TUR) 

4. KIM Tae Vu (KOR) 

5. RADOMSKI, Andrzej (POL) 

6. VERMA, Shubash (IND) 

130 kg 

1. BAUMGARTNER, Bruce (USA) 

2. THUE, Jeffrey (CAN) 

3. GOBEDZSISVILI, David (CIS) 

4. DEMIR, Mahmut (TUR) 

5. SCHRODER, Andreas (GER) 

6. SZOLEJMAN, AH Reza (IRN) 

CSELGANCS 

Ferfiak 

60 kg 

1. GUSZEJNOV, Nazim (CIS) 

2. JUN Hjun (KOR) 

3. TRAUTMANN, Richart (GER) 
KOSINO Tadanori (JPN) 



45. WAGNER Jozsef (HUN) 
PRADAYROL, Philippe (FRA) 

65 kg 

1. SAMPAIO CARDOSO, Rogerio (BRA) 

2. CSAK Jozsef (HUN) 

3. HERNANDEZ, Israel (CUB) 
QUELLMALZ, Udo (GER) 

5. LAATS, Philip (BEL) 

LORENZO APARICIO, Francesco (ESP) 

71kg 

L KOGA Tosihiko (JPN) 

2. HAJTOS Bertalan (HUN) 

3. CSUNG Hun (KOR) 
SMADGA, Oran (ISR) 

5. CARABETTA, Bruno (FRA) 
DOTT, Stefan (GER) 

78 kg 

1. JOSIDA Hidehiko (JPN) 

2. MORRIS, Jason (USA) 

3. KIM Gjung Ju (KOR) 
DAMAISIN, Bertrand (FRA) 
5. ADOLFSSON, Lars (SWE) 
LAATS, Johan (BEL) 

86 kg 

1. LEGIEN, Waldemar (POL) 

2. TAYOT, Pascal (FRA) 

3. HIROTAKA Okada (JPN) 
GILL, Nicolas (CAN) 

5. LOBENSTEIN, Axel (GER) 
CROITORU, Adrian (ROM) 

95 kg 

1. KOVACS Antal (HUN) 

2. STEVENS, Raymond (GBR) 

3. MEYER, Theo (HOL) 
SZERGEJEV, Dmitrij (CIS) 

5. PERTELSON, Indrek (EST) 
NASTULA, Pawel (POL) 

95+ kg 

1. HAHALEJSVILI, David (CIS) 

2. OGAVA Naoja (JPN) 

3. CSOSZ Imre (HUN) 
DOUILLET, David (FRA) 



5. VAN BARNEVELD, Harry (BEL) 
MORENO, Frank (CUB) 

N6k 

48 kg 

1. NOWAK, Cecile (ERA) 

2. TAMURA Rioko (JPN) 

3. SENYURT, Hulya (TUR) 
SAVON, Amarilis (CUB) 

5. SOUAKRI, Salima (ALG) 
BRIGGS, Karen (GBR) 

52 kg 

1. MUNOZ, Almudena (ESP) 

2. MIZOGUCSI Noriko (JPN) 

3. RENDLE, Sharon (GBR) 
LI Csung-jun (CHN) 

5. GIUNGI, Alessandra (IT A) 
GAL, Jessica (HOL) 

56 kg 

1. BLASCO, Miriam (ESP) 

2. FAIRBROTHER, Nicola (GBR) 

3. TATENO Csigori (JPN) 
GONZALEZ, Driulis (CUB) 

5. FLAGOTHIER, Nicole (BEL) 
DONAHOOD, Kate (USA) 

61kg 

1. FLEURY, Catherine (ERA) 

2. ARAD, Yael (ISR) 

3. CSANG Ti (CHN) 
PETROVA, Jelena (CIS) 

5. EICKHOFF, Fraucke (GER) 
KU Hjon Szuk (KOR) 

66 kg 

1. REVE JIMENEZ, Odalis (CUB) 

2. PIERANTOZZI, Emanuela (ITA) 

3. HOWEY, Kate (GBR) 
RAKELS, Heidi (BEL) 

5. SCHREIBER, Alexandra (GER) 
LECAT, Claire (ERA) 

72 kg 

1. KIM Mi Jung (KOR) 



2. TANABE Joko (JPN) 

3. MEIGNAN, Laetitia (FRA) 
DE KOK, Irene (HOL) 

5. HORTON, Josie (GBR) 
SCHUTTENHEIM, Regina (GER) 

72+ kg 

1. CSUANG Hsziao-jan (CHN) 

2. RODRIGUEZ, Estela (CUB) 

3. LUPINO, Natalia (FRA) 
SZAKAUE Joko (JPN) 

5. WEBER, Claudia (GER) 
MAKSYMOW, Beata (POL) 

EVEZES 

Ferfiak 

Egyparevezos 

1. LANGE, Thomas (GER) 6:51,40 

2. CHALUPA, Vaclav (TCH) 6:52,93 

3. BRONIEWSKI, Kajetan (POL) 6:56,82 

4. VERDONK, Eric (NZL) 6:57,45 

5. JAANSON, Juri (EST) 7:12,92 

6. FERNANDEZ GONZALEZ, Sergio (ARG) 7 : 1 5,53 

Ketparevezos 

1 . AUSZTRALIA 6 : 1 7,32 

2. AUSZTRIA 6:18,42 

3. HOLLANDIA 6:22,82 

4. ESZTORSZAG 6:23,34 

5. LENGYELORSZAG 6:24,32 

6. SPANYOLORSZAG 6:26,96 

Kormanyos nelkiili kettes 

1. NAGY-BRITANNIA 6:27,72 

2. NEMETORSZAG 6:32,68 

3. SZLOVENIA 6:33,43 

4. FRANCIAORSZAG 6:36,34 

5. BELGIUM 6:38,20 

6. EGYESULT ALLAMOK 6:39,23 



Kormanyos kettes 

1. NAGY-BRITANNIA 6:49,83 



2. OLASZORSZAG 6:50,98 

3. DOMANIA 6:51,58 

4. NEMETORSZAG 6:56,98 

5. KUBA 6:58,26 

6. FRANCIAORSZAG 7:03.01 

Kormanyos nelkiili negyes 

1. AUSZTRALIA 5:55,04 

2. EGYESULT ALLAMOK 5:56,68 

3. SZLOVENIA 5:58,24 

4. NEMETORSZAG 5:58,39 

5. HOLLANDIA 5:59,14 

6. UJ-ZELAND 6:02,13 

Kormanyos negyes 

1. ROMANIA 5:59,37 

2. NEMETORSZAG 6:00,34 

3. LENGYELORSZAG 6:03,27 

4. EGYESULT ALLAMOK 6:04,03 

5. FRANCIAORSZAG 6:06,82 

6. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 6:12,14 

Negyparevezos 

1. NEMETORSZAG 5:45,17 

2. NORVEGIA 5:47,09 

3. OLASZORSZAG 5:47,33 

4. SVAJC 5:47,39 

5. HOLLANDIA 5:48,92 

6. FRANCIAORSZAG 5:54,80 

Nyolcas 

1. KANADA 5:29,53 

2. ROMANIA 5:29,67 

3. NEMETORSZAG 5:31,00 

4. EGYESULT ALLAMOK 5:33,18 

5. AUSZTRALIA 5:33,72 

6. NAGY-BRITANNIA 5:39,92 

Nok 

Egyparevezos 

1. LIPA, Elisabeta (ROM) 7:25,54 

2. BREDAEL, Annelies (BEL) 7:26,64 



3. LAUMANN, Suzette (CAN) 7:28,65 

4. MARDEN, Anne (USA) 7:29,84 

5. BRANDIN, Maria (SWE) 7:37,55 

6. LE MOAL, Corinne (ERA) 7:41,85 

Ketparevezos 

1. NEMETORSZAG 6:49,00 

2. ROMANIA 6:51,47 

3. KINA 6:55,16 

4. UJ-ZELAND 6:58,81 

5. NAGY-BRITANNIA 7:06,62 

6. EUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 7:09,45 

Kormanyos nelkiili kettes 

1. KANADA 7:06,22 

2. NEMETORSZAG 7:07,96 

3. EGYESULT ALLAMOK 7:08,11 

4. FRANCIAORSZAG 7:08,70 

5. NAGY-BRITANNIA 7 : 1 7,28 

6. BULGARIA 7:32,67 

Negyparevezos 

1. NEMTORSZAG 6:20,18 

2. ROMANIA 6:24,23 

3. EUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 6:25,07 

4. HOLLANDIA 6:32,40 

5. EGYESULT ALLAMOK 6:32,65 

6. CSEH ES SZLOVAK SZK 6:35,99 

Kormanyos nelkiili negyes 

1. KANADA 6:30,85 

2. EGYESULT ALLAMOK 6:31,86 

3. NEMETORSZAG 6:32,33 

4. KINA 6:32,50 

5. ROMANIA 6:37,24 

6. AUSZTRALIA 6:41,72 

Nyolcas 

1. KANADA 6:02,62 

2. ROMANIA 6:06,26 

3. NEMETORSZAG 6:07,80 

4. EUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 6:09,68 

5. KINA 6:12,08 



6. EGYESULT ALLAMOK 6:12,25 

GYEPLABDA 

Ferfiak 

1. NEMETORSZAG 

2. AUSZTRALIA 

3. PAKISZTAN 

4. HOLLANDIA 

5. SPANYOLORSZAG 

6. NAGY-BRITANNIA 

Nok 

1. SPANYOLORSZAG 

2. NEMETORSZAG 

3. NAGY-BRITANNIA 

4. KOREAI KOZTARSASAG 

5. AUSZTRALIA 

6. HOLLANDIA 

iJASZAT 

Ferfiak 

Egyeni 

1. FLUTE, Sebastien (FRA) 

2. CSUNG Dzsae Hun (KOR) 

3. TERRY, Simon (GBR) 

4. GROV, Bertil (NOR) 

Csapat 

1. SPANYOLORSZAG 

2. FINNORSZAG 

3. NAGY-BRITANNIA 

4. FRANCIAORSZAG 

Nok 

Egyeni 

1. CSO Jun Dzseong (KOR) 

2. KIM Szu Njung (KOR) 

3. VALEJEVA, Natalja (CIS) 

4. VANG Hsziao-csu (CHN) 

Csapat 

1. KOREAI KOZTARSASAG 



2. KINA 

3. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

4. FRANCIAORSZAG 

KAJAK-KENU 



Kajak 
Ferfiak 



Egyes, 500 m 

1. KOLEHMAINEN, Mikko (FIN) 1 

2. GYULAY Zsolt (HUN) 1 

3. HOLMANN, Knut (NOR) 1 

4. BELLINGHAM, Norman (USA) 1 

5. KALESZNYIK, Szergej (CIS) 1 

6. LIBERATO, Roberto (SUI) 1 



40,34 
40,64 
40,71 
40,84 
40,90 
41,98 



Egyes, 1000 m 

1. ROBINSON, Clint (AUS) 3:37,26 

2. HOLMANN, Knut (NOR) 3:37,50 

3. BARTON, Greg (USA) 3:37,93 

4. POPESCU, Marin (ROM) 3:38,37 

5. BONOMI, Benjamino (ITA) 3:41,12 

6. GARCIA, Jose (POR) 3:41,60 

Kettes, 500 m 

1. BLUHM, Kay 

GUTSCHE, Torsten (GER) 1 :28,27 

2. FREIMUT, Maciej 

KURPIEWSKI, Wojciech (POL) 1 :29,84 

3. ROSSI, Antonio 

DREOSSI, Bruno (ITA) 1 :30,00 

4. ROMAN, Juan Jose 

SANCHEZ, Juan (ESP) 1 :30,93 

5. SUNDQVIST, Karl 

OLSSON, Gunner (SWE) 1:31,48 

6. STAAL, Jesper 

NIELSEN, Thor (DEN) 1:31,84 



Kettes, 1000 m 

1. BLUHM, Kay 
GUTSCHE, Torsten GER) 

2. OLSSON, Gunnar 
SUNDQVITS, Karl (SWE) 



3:16,10 
3:17,70 



3. KOTOWICZ, Grzegorz, 



BIALKOWSKI, Dariusz (POL) 


3:18,86 


4. BARTON, Greg 




BELLINGHAM, Norman (USA) 


3:19,26 


5. LUSCHI, Paolo 




SCARPA, Daniele (ITA) 


3:20,34 


6. BARTFAI Krisztian 




RAJNA Andras (HUN) 


3:20,71 


Negyes, 1000 m 




1. NEMETORSZAG 


2:54,18 


2. MAGYARORSZAG 


2:54,82 


3. AUSZTRALIA 


2:56,97 


4. CSEH ES SZLOVAK SZK 


2:57,06 


5. ROMANIA 


3:00,11 


6. LENGYELORSZAG 


3:01,43 



N6k 

Egyes, 500 m 

1 . SCHMIDT, Birgit (GER) 1 :51 ,60 

2. KOBAN Rita (HUN) 1 :51,96 

3. DYLEWSKA, Izabella (POL) 1 :52,36 

4. IDEM, Josef a (ITA) 1 : 52,78 

5. PROFANTER, Uschi (AUT) 1:53,17 

6. GOETSCHY, Sabine (ERA) 1 :53,53 

Kettes, 500 m 

1. PORTWICH, Ramona 

VON SECK, Anke (GER) 1 :40,29 

2. GUNNARSSON, Susanne 
ANDERSSON, Agneta (SWE) 1 :40,41 

3. DONUSZ Eva 

KOBAN Rita (HUN) 1 :40,81 

4. TOMA, Sansa 

SIMION, Carmen (ROM) 1 :42,12 

5. HERST, Allison 

MACASKILL, Klara (CAN) 1 :42,14 

6. DYLEWSKA, Izabella 
URBANCZYK, Elzbieta (POL) 1 :42,44 

Negyes, 500 m 

1. MAGYARORSZAG 1:38,32 



2. NEMETORSZAG 1 

3. SVEDORSZAG 1 

4. ROMANIA 1 

5. KINA 1 

6. KANADA 1 

Kenu 
Egyes, 500 m 



38,47 
39,79 
41,02 
41,12 
42,28 



1. BUHALOV, Nikolaj (BUL) 


1:51,15 


2. SZLIVINSZKIJ, Mihail (CIS) 


1:51,40 


3. HEUKRODT, Olaf (GER) 


1:53,00 


4. KNAZOVICKY, Slavomir (TCH) 


1:54,51 


5. PULAI Imre (HUN) 


1:54,86 


6. GILES, Stephen (CAN) 


1:55,80 


Egyes, 1000 m 




1. BUHALOV, Nikolaj (BUL) 


4:05,92 


2. KLEMENTJEVS, Ivans (LAT) 


4:06.60 


3. ZALA Gyorgy (HUN) 


4:07,35 


4. RODER, Matthias (GER) 


4:08,96 


5. SYLVOZ, Pascal (ERA) 


4:09,82 


6. TRAIN, Andrex (GBR) 


4:12,58 


Kettes, 500 m 




1. MASZEJKOV, Alekszandr 




DOVGALJONOK, Dmitrij (CIS) 


1:41,54 


2. PAPKE, Ulrich 




SPELL Y, Ingo (GER) 


1:41,68 


3. MARINO V, Martin 




SZTOJANOV, Blagoj (BUL) 


1:41,94 


4. ANDRIEV, Gheorghe 




JURAVSCHI, Nicolae (ROM) 


1:42,84 


5. NIELSSON, Arne 




FREDERIKSEN, Christian (DEN) 


1:42,92 


6. HOYER, Didier 




BOIVIN, Olivier (ERA) 


1:43,04 



Kettes, 1000 m 

1. PAPKE, Ulrich 

SPELL Y, Ingo (GER) 3:37,42 

2. NIELSSON, Arne 
FREDERIKSEN, Christian (DEN) 3:39,26 



3. HOYER, Didier 

BOIVIN, Olivier (FRA) 3:39,51 

4. ANDRIEV, Gheorghe 
JURAVSCHI, Nicolae (ROM) 3:39,88 

5. PALIZS Attila 

KOLONICS Gyorgy (HUN) 3:42,86 

6. MARINO V, Martin 

SZTOJANOV, Blagoj (BUL) 3:43,97 

Szlalom 

Kajak, egyes 

Ferfiak 

1 . FERRAZZI, Pierpaolo (ITA) 1 06,89 

2. CURINIER, Sylvain (FRA) 107,06 

3. LETTMANN, Jochen (GER) 108,52 

4. FOX, Richard (GBR) 108,85 

5. BRISSAUD, Laurent (FRA) 109,37 

6. STRUKELJ, Marjan (SLO) 110,11 

N6k 

1 . MICHELEN, Elisabeth (GER) 1 26,89 

2. WOODWARD, Danielle Anne 
(AUS) 128,27 

3. CHLADEK, Dana (USA) 131,75 

4. ROTH, Eva (GER) 132,29 

5. AGULHON, Marianne (FRA) 132,89 

6. STRIEPECKE, Kordula (GER) 134,49 

Kenu, egyes 

1. POLLERT, Lukas (TCH) 113,69 

2. MARRIOTT, Gareth John (GBR) 116,48 

3. AVRILL, Jacky (FRA) 117,18 

4. LUGBILL, Jon (GBR) 118,62 

5. DE MONTI, Renato (ITA) 1 1 9,02 

6. LANG, Martin (GER) 119,19 

Kettes 

1. STRAUSBAUGH, Scott 122,41 
JACOBI, Joe (USA) 

2. SIMEK,Miroslav 

ROHAN, Jifi (TCH) 124,25 



3. ADISSON, Franck 

FORGUES, Wilfrid (FRA) 124,38 

4. McEWAN, Jamie 

HALLER, Jacob (USA) 128,05 

5. MATTI, Ueli 

MATTI, Peter (SUI) 128,55 

6. STRECL, Pavel 

STRECL, Petr (TCH) 130,42 

KEREKPAR 

Ferfiak 
Palya 

Repiiloverseny 

1. FIEDLER, Jens (GER 

2. NEIWAND, Garry (AUS) 

3. HARNETT, Curtis (CAN) 

4. CHIAPPA, Roberto (IT A) 

5. CARPENTER, Ken (USA) 

6. MORALES LOVITO, Jose Maria (ARG) 



1000 m-es allorajtos idofutam 

I.MORENO, Jose Manuel (ESP) 1 

2. KELLY, Shane (AUS) 1 

3. HARTWELL, Eric (USA) 1 

4. GLUCKLICH, Jens (GER) 1 

5. CAPELLI, Adler (IT A) 1 

6. LANCIEN, Frederic (FRA) 1 

4000 m-es iildozoverseny, egyeni 

1. BOARDMAN, Christopher (GBR) 

2. LEHMANN, Jens (GER) 

3. ANDERSON, Gary (NZL) 

4. KINGSLAND, Mark (AUS) 

5. ERMENAULT, Phihppe (FRA) 

6. MATHY, Cedric (BEL) 

4000 m-es iildozoverseny, csapat 

1. NEMETORSZAG 

2. AUSZTRALIA 

3. DANIA 

4. OLASZORSZAG 

5. NAGY-BRITANNIA 



03,342 
04,288 
04,753 
04,798 
04,065 
05,157 



6. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

Pontverseny 

1. LOMBARDI, Giovanni (IT A) 44 

2. VANBON, Leon (HOL) 43 

3. MATHY, Cedric (BEL) 41 

4. McLEAY, Glenn (NZL) 30 

5. TESAR, Lubos (TCH) 30 

6. MAGNIN, Eric (ERA) 24 

Orszagiit 

100 km-es csapatverseny 



1. NEMETORSZAG 


2:01:39 


2. OLASZORSZAG 


2:02:39 


3. FRANCIAORSZAG 


2:05:25 


4. 


FUGGETLEN 


KOZOSSEGE 


2:05:34 


5. SPANYOLORSZAG 


2:06:11 


6. LENGYELORSZAG 


2:06:34 


Egyeni verseny 




1. CASARTELLl, Fabio (IT A) 


4:35:21 


2. DEKKER, Erik (HOL) 


4:35:22 


3. OZOLS, Dainis (LAT) 


4:35:24 


4. ZABEL, Erik (GER) 


4:35:56 


5. AUS, Lauri (EST) 


4:35:56 



ALLAMOK 



6. SYPYTKOWSKI, Andrzej (POL) 4:35:56 
N6k 

Repiiloverseny 

1. SALUMA, Erika (EST) 

2. NEUMANN, Annett (GER) 

3. HARINGA, Ingrid (HOL) 

4. BALLANGER, Felicia (ERA) 

5. JENJUHINA, Galina (CIS) 

6. DUBNICOFF, Tanya (CAN) 



3000 m-es iildozoverseny, egyeni 

1. ROSSNER, Petra (GER) 

2. WATT, Kathryn (AUS) 

3. TWIGG, Rebecca (USA) 

4. MALMBERG, Hanne (DEN) 



5. LONGO-CIPRELLI, Jeannie (FRA) 

6. SZAMOHVALOVA, Szvetlana (CIS) 

Orszagiit 

Egyeni verseny 

1. WATT, Kathryn (AUS) 2:04:42 

2. LONGO-CIPRELLI, Jeannie (FRA) 2:05:02 

3. KNOL, Monique (HOL) 2:05:03 

4. KICSJUK, Natalja (CIS) 2:05:03 

5. VALVIK, Monica (NOR) 2:05:03 

6. GOLAY, Jeanne (USA) 2:05:03 

KEZILABDA 



Ferfiak 

1. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

2. SVEDORSZAG 

3. FRANCIAORSZAG 

4. IZLAND 

5. SPANYOLORSZAG 

6. KOREAI KOZTARSASAG 

Nok 

1. KOREAI KOZTARSASAG 

2. NORVEGIA 

3. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

4. NEMETORSZAG 

5. AUSZTRIA 

6. EGYESULT ALLAMOK 



KOSARLABDA 



Ferfiak 

1. EGYESULT ALLAMOK 

2. HORVATORSZAG 

3. LITVANIA 

4. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

5. BRAZILIA 

6. AUSZTRALIA 

Nok 

1. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

2. KINA 

3. EGYESULT ALLAMOK 

4. KUBA 



5. SPANYOLORSZAG 

6. CSEH ES SZLOVAK SZK 

LABDARUGAS 

1. SPANYOLORSZAG 

2. LENGYELORSZAG 

3. GHANA 

4. AUSZTRALIA 

LOVAGLAS 

Dijugratas, egyeni 



1. BEERBAUM, Ludger (GER) 


0,00 hp. 


2. RAYMAKERS, Pet (HOL) 


0,25 hp. 


3. DELLO JOLO, Norman (USA) 


4,75 hp. 


4. GODIGNON, Herve (ERA) 


6,25 hp. 


5. TOPS, Jan (HOL) 


8,25 hp. 


6. GRETZER, Maria (SWE) 


10,25 hp 


Dijugratas, csapat 
1. HOLLANDIA 


12,00 hp 


2. AUSZTRIA 


16,75 hp 


3. FRANCIAORSZAG 


24,75 hp 


4. SPANYOLORSZAG 


25,50 hp 


5. EGYESULT ALLAMOK 


28,00 hp 


6. SVAJC 


28,00 hp 


Dijlovaglas, egyeni 

1. UPHOFF, Nicole (GER) 


1626 p. 


2. WERTH, Isabelle (GER) 


1551 p. 


3. BALKENHOL, Klaus (GER) 


1515 p. 


4. VAN GRUNSVEN, Anky (HOL) 


1447 p 


5. KYRKLUND, Kyra (FIN) 


1428 p. 


6. LAVELL, Carol (USA) 


1408 p. 


Dijlovaglas, csapat 
1. NEMETORSZAG 


5224 p. 


2. HOLLANDIA 


4742 p. 


3. EGYESULT ALLAMOK 


4643 p. 


4. SVEDORSZAG 


4537 p. 


5. DANIA 


4533 p. 


6. SVAJC 


4524 p. 



Lovastusa, egyeni 



1. RYAN, Matthew (AUS) 


70,00 hp. 


2. BLOCKER, Herbert (GER) 


81,30 hp. 


3. TAIT, Robert (NZL) 


87,60 hp. 


4. LATTA, Victoria (NZL) 


87,80 hp. 


5. HOY, Andrew (AUS) 


89,50 hp. 


6. DIXON, Karen (GBR) 


92,40 hp. 


Lovastusa, csapat 




1. AUSZTRALIA 


288,60 hp 


2. UJ-ZELAND 


290,80 hp 


3. NEMETORSZAG 


300,30 hp 


4. BELGIUM 


333,05 hp 


5. SPANYOLORSZAG 


388,80 hp 


6. NAGY-BRITANNIA 


406,60 hp 



OKOLVIVAS 



48 kg 

1. MARCELO, Rogelio (CUB) 

2. BOZSINOV, Daniel (BUL) 

3. QUAST, Jan (GER) 
VELASCO, Roel (PHI) 

51kg 
l.CSOJCsolSzu(PRK) 

2. GONZALEZ, Raul (CUB) 

3. KOVACS Istvan (HUN) 
AUSTIN, Timothy (USA) 

54 kg 

1. CASAMAYOR, Joel (CUB) 

2. McCULLOUGH, Wayne (IRL) 

3. ACHIK, Mohamed (MAR) 

4. LI Gvang Szik (PRK) 

57 kg 

1. TEWS, Andreas (GER) 

2. TEYES, Faustino (ESP) 

3. SOLTANI, Hocine (ALG) 
PALJANI, Ramazi (CIS) 

60 kg 

1. DE LA HOYA, Oscar (USA) 

2. RUDOLPH, Marco (GER) 



3. HONG Szung Szik (KOR) 
BAJARSAJKAN, Nazsil (MGL) 

63,5 kg 

1. VINENT, Hector (CUB) 

2. LEDUC, Mark (CAN) 

3. KJALL, Jyri (FIN) 
DOROFTEI, Leonard (ROM) 

67 kg 

1. CARRUTH, Michael (IRL) 

2. SIERRA, Juan Hernandez (CUB) 

3. ACEVEDO, Anibal (PUR) 
CHENGLAI, Arkom (THA) 

71kg 

1. LEMUS, Carlos Juan (CUB) 

2. DELIBAS, Orhan (HOL) 

3. MIZSEI Gyorgy (HUN) 
REID, Robin (GBR) 

76 kg 

1. ASCUY, Ariel Hernandez (CUB) 

2. BYRD, Chris (USA) 

3. JOHNSON, Chris (GAN) 
LI Szeung Be (KOR) 

81kg 

1. MAY, Torsten (GER) 

2. ZAULITCSNIJ, Rosztyiszlav (CIS) 

3. BERES, Zoltan (HUN) 
BARTNIK, Wojciech (POL) 

91kg 

1. SAVON, Felix (CUB) 

2. IZONRITEI, David (NGR) 

3. TUA, David (NZL) 
VANDERLIJDE, Arnold (HOL) 

91+ kg 

1. BALADO, Roberto (CUB) 

2. IGBINEGHU, Richard (NGR) 

3. RUSZINOV, Szliven (BUL) 
NIELSEN, Brian (DEN) 



OTTUSA 

Egyeni 

1. SKRZYPASZEK, Arkadiusz (POL)5559 

2. MIZSER Attila (HUN) 5446 

3. ZENOVKA, Eduard (CIS) 5361 

4. SZTAROSZTYIN, Anatolij (CIS) 5347 

5. BOMPREZZI, Roberto (IT A) 5326 

6. NOREBRINK, Hakan (SWE) 5321 



Csapat 

1. LENGYELORSZAG 


16018 


2. 
KOZOSSEGE 


FUGGETLEN 

15924 


3. OLASZORSZAG 


15760 


4. EGYESULT ALLAMOK 


15649 


5. MAGYARORSZAG 


15571 


6. NAGY-BRITANNIA 


15571 



ALLAMOK 



ROPLABDA 



Ferfiak 

1. BRAZILIA 

2. HOLLANDIA 

3. EGYESULT ALLAMOK 

4. KUBA 

5. OLASZORSZAG 

6. JAPAN 

Nok 

1. KUBA 

2. FUGGETLEN ALLAMOK SZOVETSEGE 

3. EGYESULT ALLAMOK 

4. BRAZILIA 

5. JAPAN 

6. HOLLANDIA 



SPORTLOVESZET 



Ferfiak 



Gyorstiizelo pisztoly 

1 . SCHUMANN, Ralf (GER) 885 

2. KUZMINS, Afanasijs (LAT) 882 



3. VOHMIJANYIN, Vlagyimir (CIS) 882 

4. KUCHARCZYK, Dariusz (POL) 880 

5. McNALLY, John (USA) 781 

6. IGNATYUK, Miroszlav (CIS) 779 

Szabadpisztoly 



1. LUKASIK, Konsztantyin (CIS) 


658 


2. VANG, Ji-fu (CHN) 


657 


3. SKANAKER, Ragnar (SWE) 


657 


4. YOUNG, Darius (USA) 


655 


5. BABII, Sorin (ROM) 


653 


6. AGH Istvan (HUN) 


652 


Legpisztoly 




I.VANG Ji-fu (CHN) 


684,8 


2. PIZSJANOV, Szergej (CIS) 


684,1 


3. BABII, Sorin (ROM) 


684,1 


4. HSZU Haj-feng (CHN) 


681,5 


5. PAASONEN, Sakari (FIN) 


680,1 


6. PIETRZAK, Jerzy (POL) 


680,1 


Futocelloves 




1. JAKOSITS, Michael (GER) 


673 


2. ASRABAJEV, Anatolij (CIS) 


672 


3. RACANSKY, Lubos (TCH) 


670 


4. VASZILJEV, Andrej (CIS) 


667 


5. SIKE Jozsef (HUN) 


667 


6. ZIMMERMANN, Jens (GER) 


667 


Kisobii sportpuska, osszetett 




1. PETIKJAN, Gracsja (CIS) 


1267,4 


2. FOTH, Robert J. (USA) 


1566,6 


3. KOBA Riohej (JPN) 


1265,9 


4. HIRVI, Juha (FIN) 


1264,8 


5. STENVAAG, Harald (NOR) 


1264,6 


6. DEBEVEC, Rajmond (SLO) 


1262,6 



Kisobii sportpuska, 60 loves 

1. LI Jun Csul (KOR) 702,5 

2. STENVAAG, Harald (NOR) 701,4 

3. PLETIKOSZICS, Sztevan (lOP) 701,1 

4. BICHLER, Hubert (GER) 701,1 



5. BURY, Michel (FRA) 700,0 

6. HIRVI, Juha (FIN) 699,5 

Legpuska 

1. FEGYKIN, Jurij (CIS) 695,3 

2. BADIOU, Franck (FRA) 691 ,9 

3. RIEDERER, Johann (GER) 691,7 

4. AMAT, Jean-Pierre (FRA) 691 ,6 

5. MAKSZIMOVICS, Goran (lOP) 690,6 

6. FARNIK, Thomas (AUT) 690,2 

N6k 

Legpuska 

1. JE Kab Szun (KOR 498,2 

2. LECSEVA, Veszela (BUL) 495,3 

3. BINDER, Aranka (lOP) 495,1 

4. BILKOVA, Dagmar (TCH) 494,9 

5. CSERKASZOVA, Valentyina (CIS)494,6 

6. LU Jung Csu (KOR) 492,6 

Standardpuska, osszetett 

1. MEILI, Launi (USA) 684,3 

2. MATOVA, Nonka (BUL) 682,7 

3. KSIAZKIEWICZ, Malgorzata (POL) 681,5 

4. FORIAN Eva (HUN) 679,5 

5. SKOKO, Suzana (CRO) 678,7 

6. LECSEVA, Veszela (BUL) 678,0 

Sportpisztoly 

1. LOGVINYENKO, Marina (CIS) 684 

2. LI Tuj-hung (CHN) 680 

3. MUNKBAYAR, Dorzhuren (MGL) 679 

4. SKOKO, Mirela (CRO) 677 

5. SZALUKVADZE, Nino (CIS) 676 

6. SEKARICS, Jaszna (lOP) 676 

Legpisztoly 

1. LOGVINYENKO, Marina (CIS) 486,4 

2. SEKARICS, Jaszna (lOP) 486,4 

3. GROZDEVA, Maria (BUL) 481,6 

4. VANG Li-na (CHN) 479,7 

5. KAJD, Cris (SWE) 478,9 



6. FERNANDEZ, Pilar (ESP) 478,5 
Nyilt szamok 

Trap 

1. HRDLICKA, Petr (TCH) 219 

2. VATANABE Kazumu (JPN) 219 

3. VENTURINI, Marco (ITA) 218 

4. DAMME, Jorg (GER) 218 

5. KUBEC, Pavel (TCH) 218 

6. WALDRON, Jay (USA) 217 

Skeet 

1. CSANG, San (CHN) 223 

2. GIHA YARUR, Juan (PER) 222 

3. ROSSETTI, Bruno (ITA) 222 

4. TOMAN, loan (ROM) 222 

5. COLORADO, Jose (Esp) 222 

6. DRYKE, Matthew (USA) 221 

SULYEMELES 

52 kg 

1. IVANOV, Ivan (BUL) 265,0 

2. LI Csi-seng (CHN) 262,5 

3. CIHAREAN, Traian (ROM) 252,5 

4. KO Kvang Ku (KOR) 252,5 

5. HALIL, Mutlu (TUR) 247,5 

6. SZU Gil Niam (PRK) 235,0 

56 kg 

1. CSUN Bjung Kvan (KOR) 287,5 

2. LIU Sou-pin (CHN) 277,5 

3. LUO Csian-ming (CHN) 277,5 

4. FOMBERTASSE, Laurent (ERA) 260,0 

5. SZAKUMA Kacuhiko (JPN) 255,0 

6. KARCZAG Tibor (HUN) 255,0 

60 kg 

1. SULEYMANOGLU, Nairn (TUR) 320,0 

2. PESALOV, Nikolaj (BUL) 305,0 

3. HO Jing-csiang (CHN) 295,0 

4. TERZIJSZKI, Neno (BUL) 295,0 



5. LEONIDISZ, Valeriosz (GRE) 295,0 

6. HJON II Ro (KOR) 287,5 

67,5 kg 

1. MILITOSZJAN, Iszrail (CIS) 337,5 

2. JOTOV, Joto (BUL) 327,5 

3. BEHM, Andreas (GER) 320,0 

4. YAHIAHOUI, Abdelmanaane (ALG) 315,0 

5. GRONMAN, Jouni (FIN) 305,0 

6. ACEVEDO, Eyne (COL) 300,0 

75 kg 

1 . KASZAPU, Fj odor (CIS) 357,5 

2. LARA, Pablo (CUB) 357,5 

3. KIM Mjong Nam (PRK) 352,5 

4. KOZLOWSKI, Andrzej (POL) 352,5 

5. STEINHOFEL, Ingo (GER) 347,5 

6. LICEA, Raul (CUB) 345,0 

82,5 kg 

1. DIMASZ, Pirrosz (GRE) 370,0 

2. SIEMION, Krysztof (POL) 370,0 
3.x 

4. CSON Csol Ho (PRK) 365,0 

5. BRATOJCSEV, Plamen (BUL) 365,0 

6. OCANA, Lino (CUB) 365,0 

X = A 370 kg-mal 3. helyezett Szamadov (CIS) diszkvalifikalva. 

90 kg 

1. KAHIASVILI, Kahi (CIS) 412,5 

2. SZIRCOV, Szergej (CIS) 412,5 

3. WOLCZANIECKI, Sergiusz (POL)392,5 

4. KIM Bjung Csan (KOR) 380,0 
5.CSAKAR0V, Ivan (BUL) 377,5 
6. LARA, Emilio (CUB) 375,0 

100 kg 

1. TREGUBOV, Viktor (CIS) 410,0 

2. TAJMAZOV, Timur (CIS) 402,5 

3. MALAK, Waldemar (POL) 400,0 

4. TOURNEFIER, Francis (ERA) 387,5 

5. SZTEFANOV, Petar (BUL) 380,0 

6. DANISOV, Andrey (ISR) 377,5 



110 kg 

1 . WELLER, Ronny (GER) 432,5 

2. AKOJEV, Artur (CIS) 430,0 

3. BOTEV, Sztefan (BUL) 417,5 

4. VLAD, Nicu (ROM) 405,0 

5. OSUCH, Dariusz (POL) 397,5 

6. SEIPELT, Frank (GER) 390,0 

110+ kg 

1. KURLOVICS, Alekszandr (CIS) 450,0 

2. TARANYENKO, Leonyid (CIS) 425,0 

3. NERLINGER, Manfred (GER) 412,5 

4. AGUERO, Ernesto (CUB) 412,5 

5. MITEV, Mitko (BUL) 400,0 

6. ZUBRICKY, Jifi (TCH) 392,5 

TENISZ 

Ferfiak 

Egyeni 

1. ROSSET, Marc (SUI) 

2. ARRESE, Jordi (ESP) 

3. IVANISEVICS, Goran (CRO) 
CSERKASZOV, Andrej (CIS) 

Paros 

1. BECKER, Boris; STICK, Michael (GER) 

2. FERREIRA, Wayne; NORVAL, Piet (SAF) 

3. IVANISEVICS, Goran; PRPICS, Goran (CRO) 
FRANA, Javier; MINIUSSI, Christian Carlos (ARG) 

Nok 

Egyeni 

1. CAPRIATI, Jennifer (USA) 

2. GRAF, Steffi (GER) 

3. FERNANDEZ, Mary Joe (USA) 
SANCHEZ- VICARIO, Arantxa (ESP) 

Paros 

1. FERNANDEZ, Mary Joe; FERNANDEZ, Gigi (USA) 

2. SANCHEZ- VICARIO, Arantxa; MARTINEZ, Conchita (ESP) 

3. MESZHI, Leila; ZVEREVA, Natalja (CIS) 
McQuillan, Rachel; PRO VIS, Nicole (AUS) 



TOLLASLABDA 

Ferfiak 

Egyes 

1. KUSUMA, Alan Budi (INA) 

2. WIRANATA, Ardy (INA) 

3. STUER-LAURIDSEN, Thomas (DEN) 
SUSANTO, Hermawan (INA) 

Paros 

1. KIM Mun Szu; PAK Dzso Bong (KOR) 

2. HARTONO, Eddy; GUNAWAN, Rudy (INA) 

3. LI Jung-ho; TIEN Ping-ji (CHN) 
SIDEK, Rafiz; SIDEK, Jalani (MAL) 

N6k 

Egyes 

1. SUSANTI, Susi (INA) 

2. BANG Szo Jun (KOR) 

3. HUANG Hua (CHN) 
TANG Csiu-hung (CHN) 

Paros 

1. HVANG Hje Jung; CSUNG Szo Jung (KOR) 

2. KUAN Vej-csen; HUNG Csun-hua (CHN) 

3. GIL Jung Al; SZIM Jun Jung (KOR) 
LIN Jen-fen; JAO fen (CHN) 

TORNA 

Ferfiak 



Csapatverseny 




1. 


FUGGETLEN 


SZOVETSEGE 


585,450 


2. KINA 


580,375 


3. JAPAN 


578,250 


4. NEMETORSZAG 


575,575 


5. OLASZORSZAG 


571,750 


6. EGYESULT ALLAMOK 


571,725 


Egyeni osszetett 





ALLAMOK 



1. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


59,025 


2. MISZJUTYIN, Grigorij (CIS) 


58,925 


3. BELENKIJ, Valerij (CIS) 


58,625 


4. WECKER, Andreas (GER) 


58,450 


5. LI Hsziao-suang (CHN) 


58,150 


6. KUO Lin-jao (CHN) 


57,925 


Talaj 




1. LI Hsziao-suang (CHN) 


9,925 


2. MISZJUTYIN, Grigorij (CIS) 


9,787 


3. IKETANI Jukio (JPN) 


9,787 


4. JU Ok Jul (KOR) 


9,775 


5. AIHARA Jutaka (JPN) 


9,737 


6. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


9,712 


Lolenges 




1. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


9,925 


2. PAE Gil Szu (KOR) 


9,925 


3. WECKER, Andreas (GER) 


9,887 


4. KUO Lin-jao (CHN) 


9,875 


5. WALLER, Chris (USA) 


9,825 


6. HATAKEDA Josiaki (JPN) 


9,775 


Gyiirii 




1. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


9,937 


2. LI Csing (CHN) 


9,875 


3. WECKER, Andreas (GER) 


9,862 


3. LI Hsziao-suang (CHN) 


9,862 


5. BELENKIJ, Valerij (CIS) 


9,825 


6. CSOLLANY Szilveszter (HUN) 


9,800 


Ugras 




1. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


9,856 


2. MISZJUTYIN, Grigorij (CIS) 


9,781 


3. JU Ok Jul (KOR) 


9,762 


4. LI Hsziao-suang (CHN) 


9,731 


5. SUPOLA Zoltan (HUN) 


9,674 


6. KROLL, Sylvio (GER) 


9,662 


Korlat 




1. SCSERBO, Vitalij (CIS) 


9,900 


2. LI Csing (CHN) 


9,812 


3. KUO Lin-jao (CHN) 


9,800 



3. KOROBCSINSZKIJ, Igor (CIS) 9,800 

3. MACUNAGA Maszajuki (JPN) 9,800 

6. LYNCH, Jair (USA) 9,712 

Nyiijto 

1. DIMAS, Trent (USA) 9,875 

2. MISZJUTYIN, Grigorij (CIS) 9,837 

3. WECKER, Andreas (GER) 9,837 

4. KUO Lin-jao (CHN) 9,812 

5. BELENKIJ, Valerij (CIS) 9,787 
5. HATAKEDA Josiaki (JPN) 9,787 
5. NISIKAVA Daiszuke (JPN) 9,787 

Nok 



Csapatverseny 




1. 


FUGGETLEN 


KOZOSSEGE 


395,666 


2. ROMANIA 


395,079 


3. EGYESULT ALLAMOK 


394,704 


4. KINA 


392,941 


5. SPANYOLORSZAG 


391,428 


6. MAGYARORSZAG 


388,602 


Egyeni osszetett 




1. GUCU, Tatjana (CIS) 


39,737 


2. MILLER, Shannon (USA) 


39,725 


3. MILOSOVICI, Lavinia (ROM) 


39,687 


4. BONTAS, Cristina (ROM) 


39,674 


5. BOGINSZKAJA, Szvetlana (CIS) 


39,673 


6. GOGEAN, Gina (ROM) 


69,624 


Ugras 




1. ONODI Henrietta (HUN) 


9,925 


MILOSOVICI, Lavinia (ROM) 


9,925 


3. LISZENKO, Tatjana (CIS) 


9,912 


4. BOGINSZKAJA, Szvetlana (CIS) 


9,899 


5. GOGEAN, Gina (ROM) 


9,893 


6. MILLER, Shannon (USA) 


9,837 


Felemaskorlat 




1. LU Li (CHN) 


10,000 


2. GUCU, Tatjana (CIS) 


9,975 



ALLAMOK 



3. MILLER, Shannon (USA) 


9,962 


4. KIM Gvang Szuk (PRK) 


9,912 


MILOSOVICI, Lavinia (ROM) 


9,912 


PASCA, Mirela (ROM) 


9,912 


Gerenda 




1. LISZENKO, Tatjana (CIS) 


9,975 


2. LU Li (CHN) 


9,912 


Miller, Shannon (USA) 


9,912 


4. BONTAS, Cristina (ROM) 


9,875 


5. BOGINSZKAJA, Szvetlana (CIS) 


9,862 


6. OKINO, Betty (USA) 


9,837 


Talaj 




1. MILOSOVICI, Lavinia (ROM) 


10,00 


2. ONODI Henrietta (HUN) 


9,950 


3. GUCU, Tatjana (CIS) 


9,912 


BONTAS, Cristina (ROM) 


9,912 


MILLER, Shannon (USA) 


9,912 


6. ZMESKAL, Kim (USA) 


9,900 



Ritmikus sportgimnasztika 

Egyeni osszetett 

1 . TYIMOSENKO, Alekszandra (CIS) 59,037 

2. PASCUAL, CaroHna (ESP) 58,100 

3. SZKALGYINA, Okszana (CIS) 57,912 

4. ACEDO, Carmen (ESP) 57,225 

5. PETROVA, Maria (BUL) 57,087 
6 DELEANU, Irina (ROM) 56,612 

USZAS, MUUGRAS, MUUSZAS 

Ferfiak 

50 m-es gyorsiiszas 

1 . POPOV, Alekszandr (CIS) 21 ,91 

2. BIONDI, Matt (USA) 22,09 

3. JAGER, Tom (USA) 22,30 

4. WILLIAMS, Peter (SAF) 22,50 
4. KALFAYAN, Christopher (ERA) 22,50 

6. FORSTER, mark (GBR) 22,52 



100 m-es gyorsiiszas 

1 . POPOV, Alekszandr (CIS) 49,02 

2. BORGES, Gustavo (BRA) 49,40 

3. CARON, Stephan (FRA) 49,50 

4. OLSEN, John (USA) 49,51 

5. BlONDl, Matt (USA) 49,53 

6. WERNER, Tommy (SWE) 49,63 



200 m-es gyorsiiszas 

1. SZADOVIJ, Jevgenyij (CIS) 1 

2. HOLMERTZ, Anders (SWE) 1 

3. KASVIO, Antti (FIN) 1 

4. WOJDAT, Artur (POL) 1 

5. PIHNYENKO, Vlagyimir (CIS) 1 

6. HUDEPOHL, Joseph (USA) 1 



46,70 
46,86 
47,63 
48,24 
48,32 
48,36 



400 m-es gyorsiiszas 

1. SZADOVIJ, Jevgenyij (CIS) VCS 3:45,00 

2. PERKINS, Kieren (AUS) 3:45,16 

3. HOLMERTZ, Anders (SWE) 3:46,77 

4. WOJDAT, Artur (POL) 3:48,10 

5. BROWN, Ian (AUS) 3 : 48,79 

6. WIESE, Sebastian (GER) 3:49,06 

1500 m-es gyorsiiszas 

1. PERKINS, Kieren (AUS) VCS 14:43,48 

2. HOUSMAN, Glen (AUS) 14:55,29 

3. HOFFMANN, Jorg (GER) 15: 02,29 

4. PFEIFFER, Stefan (GER) 15:04,28 

5. WILSON, Ian (GBR) 15:13,35 

6. MAJCEN, Igor (SLO) 15:19,12 

100 m-es hatiiszas: 

1 . TEWKSBURY, Mark (CAN) 53,98 

2. ROUSE, Jeff (USA) 54,04 

3. BERKOFF, David (USA) 54,78 

4. LOPEZ-ZUBERO, martin (ESP) 54,96 

5. SZELKOV, Vlagyimir (CIS) 55,49 

6. SCHOTT, Franck (FRA) 55,72 

200 m-es hatiiszas 

1. LOPEZ-ZUBERO, Martin (ESP) 1:58,47 

2. SZELKOV, Vlagyimir (CIS) 1 :58,87 



3. BATTISTELLI, Stefano (ITA) 


1:59,40 


4. ITOI Hadzsime (JPN) 


1:59,52 


5. SCHWENK, Tripp (USA) 


1:59,73 


6. WEBER, Tino (GER) 


1:59,78 


100 m-es melluszas 




1. DIEBEL, Nelson (USA) 


1:01,50 


2. ROZSA Norbert (HUN) 


1:01,68 


3. ROGERS, Philip (AUS) 


1:01,76 


4. HAJASI Akira (JPN) 


1:01,86 


5. IVANOV, Vaszilij (CIS) 


1:01,87 


6. VOLKOV, Dmitrij (CIS) 


1:02,07 


200 m-es melluszas 




1. BARROWMAN, Mike (USA) 


VCS 2:10,15 


2. ROZSA Norbert (HUN) 


2:11,23 


3. GILLINGHAM, Nick (GBR) 


2:11,29 


4. LOPEZ, Sergio (ESP) 


2:13,29 


5. GUTTLER Karoly (HUN) 


2:13,32 


6. ROGERS, Philip (AUS) 


2:13,59 


100 m-es pillangouszas 




1. MORALES, Pablo (USA) 


53,32 


2. SZUKALA, Rafal (POL) 


53,35 


3. NESTY, Anthony (SUR) 


53,41 


4. HNYIKIN, Pavel (CIS) 


53,81 


5. STEWART, Melvin (USA) 


54,04 


6. GERY, Marcel (CAN) 


54,18 


200 m-es pillangouszas 




I. STEWART, Melvin (USA) 


1:56,26 


2. LOADER, Danyon (NZL) 


1:57,93 


3. ESPOSITO, Franck (ERA) 


1:58,51 


4. SZUKALA, Rafal (POL) 


1:58,89 


5. KAVAHAKA Keijcsi (JPN) 


1:58,97 


6. PANKRATOV, Denisz (CIS) 


1:58,98 


200 m-es vegyes uszas 




1. DARNYI Tamas (HUN) 


2:00,76 


2. BURGESS, Greg (USA) 


2:00,97 


3. CZENE Attila (HUN) 


2:01,00 


4. SIEVINEN, Jani (FIN) 


2:01,28 


5. GESSNER, Christian (GER) 


2:01,97 



6. KARNAUGH, Ron (USA) 



2:02,18 



400 m-es vegyes uszas 



1. DARNYI Tamas (HUN) 


4:14,23 


2. NAMESNIK, Eric (USA) 


4:15,37 


3. SACCHI, Luca (ITA) 


4:16,34 


4. WHARTON, David (USA) 


4:17,26 


5. GESSNER, Christian (GER) 


4:17,88 


6. KUHL, Patrick (GER) 


4:19,66 


4x100 m-es gyorsvalto 




1. EGYESULT ALLAMOK 


3:16,74 


2. 


FUGGETLEN 


KOZOSSEGE 


3:17,56 


3. NEMETORSZAG 


3:17,90 


4. FRANCIAORSZAG 


3:19,16 


5. SVEDORSZAG 


3:20,10 


6. BRAZILIA 


3:20,99 


4x200 m-es gyorsvalto 




1. 


FUGGETLEN 


KOZOSSEGE VCS 


7:11,95 


2. SVEDORSZAG 


7:15,51 


3. EGYESULT ALLAMOK 


7:16,23 


4. NEMETORSZAG 


7:16,58 


5. OLASZORSZAG 


7:18,10 


6. NAGY-BRITANNIA 


7:22,57 


4x100 m-es vegyes valto 




1. EGYESULT ALLAMOK VCS 


3:36,93 


2. 


FUGGETLEN 


KOZOSSEGE 


3:38,56 


3. KANADA 


3:39,66 


4. NEMETORSZAG 


3:40,19 


5. FRANCIAORSZAG 


3:40,51 


6. MAGYARORSZAG 


3:42,03 


Miiugras 




1. LENZl, Mark (USA) 


676,530 


2. TAN Liang-to (CHN) 


645,570 


3. SZAUTYIN, Dmitrij (CIS) 


627,780 


4. MURPHY, Michael (AUS) 


611,970 


5. FERGUSON, Kent (USA) 


609,120 



ALLAMOK 



ALLAMOK 



ALLAMOK 



6. VAZQUEZ, Jorge (MEX) 604,140 

Toronyugras 

1. SZUN Szu-vej (CHN) 677,310 

2. SCOTT, Donie (USA) 633,630 

3. HSZIUNG Ni (CHN) 600,150 

4. HEMPEL, Jan (GER) 574,170 

5. MORGAN, Bob (USA) 568,590 

6. SZAUTYIN, Dmitrij (CIS) 565,950 

N6k 

50 m-es gyorsiiszas 

1 . YANG Ven-j i (CHN) VCS 24,79 

2. CSUANG Jung (CHN) 25,08 

3. MATRINO, Angel (USA) 25,23 

4. PLEWINSKI, Catherine (ERA) 25,36 

5. THOMPSON, Jennifer (USA) 25,37 

6. MESCSERJAKOVA, Natalja (CIS)25,47 

100 m-es gyorsiiszas 

1. CSUANG Jung (CHN) 54,64 

2. THOMPSON, Jennifer (USA) 54,84 

3. VAN ALMSICK, Franziska (GER) 54,94 

4. HAISLETT, Nicole (USA) 55,19 

5. PLEWINSKI, Catherine (ERA) 55,72 

6. LE Csing-ji (CHN) 55,89 

200-es gyorsiiszas 

1. HAISLETT, Nicole (USA) VCS 1:57,90 

2. VAN ALMSICK, Eranziska (GER) 1:58,00 

3. KIELGASS, Kerstin (GER) 1 :59,67 

4. PLEWINSKI, Catherine (ERA) 1 :59,88 

5. DOBRESCU, LiUan (ROM) 2:00,48 

6. CSIBA Szuzu (JPN) 2:00,64 

400 m-es gyorsiiszas 

1. HASE, Dagmar (GER) 4:07,18 

2. EVANS, Janet (USA) 4:07,37 

3. LEWIS, Hayley (AUS) 4:11,22 

4. HANSEN, Erika (USA) 4 : 1 1 ,50 

5. KIELGASS, Kerstin (GER) 4:11,52 

6. ARNOULD, Isabelle (BERl) 4 : 1 3,75 



800 m-es gyorsiiszas 




1. EVANS, Janet (USA) 


8:25,52 


2. LEWIS, Hayley (AUS) 


8:30,34 


3. HENKE, Jana (GER) 


8:30,99 


4. LANGRELL, Philippa (NZL) 


8:35,57 


5. DALBY, Irene (NOR) 


8:37,12 


6. SZPILAHOVA, Olga (TCH) 


8:37,66 


100 m-es hatuszas 




1. EGERSZEGI Krisztina (HUN) 


1:00,68 


2. SZABO Tunde (HUN) 


1:01,14 


3. LOVELESS, Lea (USA) 


1:01,43 


4. STEVENSON, Nicole (AUS) 


1:01,78 


5. WAGSTAFF, Janie (USA) 


1:01,81 


6. MEEHAN, Joanne (AUS) 


1:02,07 


200 m-es hatuszas 




1. EGERSZEGI Krisztina (HUN) 


2:07,06 


2. HASE, Dagmar (GER) 


2:09,46 


3. STEVENSON, Nicole (AUS) 


2:10,20 


4. LOVELESS, Lea (USA) 


2:11,54 


5. SIMCIC, Anna (NZL) 


2:11,99 


6. SZABO Tunde (HUN) 


2:12,94 


100 m-es melluszas 




I. RUDKOVSZKAJA, Jelena (CIS) 


1:08,00 


2. NALL, Anita (USA) 


1:08,17 


3. RILEY, Samantha 8AUS) 


1:09,25 


4. CLOUTIER, Guylaine (CAN) 


1:09,71 


5. DORRIES, Jana (GER) 


1:09,77 


6. CSEPE Gabriella (HUN) 


1:10,19 


200 m-es melluszas 




1. IVASZAKI Kioko (JPN) 


2:26,65 


2. LIN Li (CHN) 


2:26,85 


3. NALL, Anita (USA) 


2:26,88 


4. RUDKOVSZKAJA, Jelena (CIS) 


2:28,47 


5. CLOUTIER, Guylaine (CAN) 


2:29,88 


6. GIGUERE, Nathalie (CAN) 


2:30,11 


100 m-es pillangouszas 




1. CSIAN Hung (CHN) 


58,62 


2. AHMANN-LEIGHTON, 



Christine 



(USA) 57,74 

3. PLEWINSKI, Catherine (FRA) 59,01 

4. VANG Hsziao-hung (CHN) 59,10 

5. O'NEILL, Susan (AUS) 59,69 

6. SANDERS, Summer (USA) 59,82 

200 m-es pillangouszas 

1. SANDERS, Summer (USA) 2:08,67 

2. VANG Hsziao-hung (CHN) 2:09,01 

3. O'NEILL, Susan (AUS) 2:09,03 

4. HARUNA Mika (JPN) 2:09,88 

5. SITO Rie (JPN) 2:10,24 

6. WESTER-KRIEG, Angie (USA) 2:11,46 

200 m-es vegyes uszas 



1. LIN Li (CHN) 


VCS 2:11,65 


2. SANDERS, Summer (USA) 


2:11,91 


3. HUNGER, Danieta (GER) 


2:13,92 


4. DENDEBEROVA, Jelena (CIS) 


2:15,47 


5. OVERTON, Elli (AUS) 


2:15,76 


6. LIMPERT, Marianne (CAN) 


2:17,00 


400 m-es vegyes uszas 




1. EGERSZEGI Krisztina (HUN) 


4:38,54 


2. LIN Li (CHN) 


4:36,73 


3. SANDERS, Summer (USA) 


4:37,58 


4. LEWIS, Hayley (AUS) 


4:43,75 


5. HIRANAKA Hideko (JPN) 


4:46,24 


6. HUNGER, Daniela (GER) 


4:47,57 


4x100 m-es gyorsvalto 




1. EGYESULT ALLAMOK 


VCS 3:39,46 


2. KINA 


3:40,12 


3. NEMEORSZAG 


3:41,60 


4. FUGGETLEN ALLAMOK 




KOZOSSEGE 


3:43,68 


5. HOLLANDIA 


3,43:74 


6. DANIA 


3:47,81 


4x100 m-es vegyes valto 




1. EGYESULT ALLAMOK 


VCS 4:02,54 


2. NEMETORSZAG 


4:06,44 



3. FUGGETLEN ALLAMOK 



KOZOSSEGE 


4:16,44 


4. KINA 


4:16,78 


5. AUSZTRALIA 


4:07,01 


6. KANADA 


4:09,92 


Miiugras 




1. KAO Min (CHN) 


572,400 


2. LASKO, Irina (CIS) 


514,140 


3. BALDUS, Brita (GER) 


503,070 


4. BARTOVA, Heidemarie (TCH) 


491,490 


5. OVENHOUSE, Julie (USA) 


477,810 


6. ILJINA, Vera (CIS) 


470,670 


Toronyugras 




l.FUMing-hszia(CHN) 


461,43 


2. MIROSINA, Jelena (CIS) 


411,630 


3. CLARK, Mary (USA) 


401,910 


4. CSU Csing-hung (CHN) 


400,560 


5. AFONYINA, Inga (CIS) 


398,430 


6. ALCALA, Maria (MEX) 


394,350 



Miiuszas 

Egyeni 

1. BABB-SPRAGUE, Kristen (USA) 191,848 

2. FRECHETTE, Sylvie (CAN) 191,717 

3. OKUNO Fumiko (JPN) 187,056 

4. SZEDAKOVA, Olga (CIS) 185,106 

5. CAPRON, Anne (ERA) 182,449 

6. THALASSZINIDU, Krisztina (GRE) 180,244 

Paros 

1. JOSEPHSON, Karen 

JOSEPHSON, Sarah (USA) 192,175 

2. VILAGOS, Penni 

VILAGOS, Vicky (CAN) 189,394 

3. OKUNO Fumiko 

TAKAJAMA Aki (JPN) 186,868 

4. KOZLOVA, Anna 

SZEDAKOVA, Olga (CIS) 184,083 

5. AESCHIBACHER, Marianne 
CAPRON, Anne (FRA) 181,795 

6. SHACKLOCK, Kerry 



VAKIL, Laila (GBR) 179,366 

VITORLAZAS 

Ferfiak 

Finn Dingi 

1 . VAN DER PLOEG, Garcia (ESP) 33,40 

2. LEDBETTER, Brian (USA) 54,70 

3. MONK, Craig (NZL) 64,70 

4. CHILDERLEY, Stuart (GBR) 68,10 

5. LOOF, Fredrik (SWF) 68,70 

6. MULLER, Othmar (SUI) 70,00 

Repiilo hollandi 

1. SPANYOLORSZAG 29,70 

2. EGYESULT ALLAMOK 32,70 

3. DANIA 37,70 

4. UJ-ZELAND 68,00 

5. NEMETORSZAG 70,40 

6. SVEDORSZAG 78,40 

Soling 

1. DANIA 

2. EGYESULT ALLAMOK 

3. NAGY-BRITANNIA 

4. NEMETORSZAG 

5. SVEDORSZAG 

6. SPANYOLORSZAG 



470-es osztaly 

1. SPANYOLORSZAG 


50,00 


2. EGYESULT ALLAMOK 


66,70 


3. ESZTORSZAG 


68,70 


4. FINNORSZAG 


69,70 


5. NORVEGIA 


71,70 


6. NAGY-BRITANNIA 


76,40 


Csillaghajo 

1. EGESULT ALLAMOK 


31,40 


2. UJ-ZELAND 


58,40 


3. KANADA 


62,70 


4. HOLLANDIA 


64,00 



5. SVEDORSZAG 


65,00 


6. NEMETORSZAG 


69,70 


Tornado 




1. FRANCIAORSZAG 


40,40 


2. EGYESULT ALLAMOK 


42,00 


3. AUSZTRALIA 


44,40 


4. UJ-ZELAND 


51,70 


5. KANADA 


62,70 


6. HOLLANDIA 


65,00 


Szorf (Lechner) 




1. DAVID, Franck (ERA) 


70,70 


2. GEBHARDT, Mike (USA) 


71,10 


3. KLEPPICH, Lars (AUS) 


98,70 


4. KENDALL, Bruce (NZL) 


105,70 



5. SIEBER, Christoph (AUT) 110,10 

6. BOBADILLA, Asier de (ESP) 1 1 7,00 

Nok 

Europa-yolle 

1 . ANDERSEN, Linda (NOR) 48,70 

2. DUFRESNE, Natalia (ESP) 57,40 

3. TROTMAN, Julia (USA) 62,70 

4. ARMSTRONG, Jennifer (NZL) 65,00 

5. JENSEN, Dorte (DEN) 65,70 

6. KRUUV, Krista (EST) 67,10 

470-es osztaly 

1. SPANYOLORSZAG 29,70 

2. UJ-ZELAND 36,70 

3. EGYESULT ALLAMOK 40,70 

4. FUGGETLEN ALLAMOK 
KOZOSSEGE 43,00 

5. JAPAN 53,70 

6. FRANCIAORSZAG 65,70 

Szorf (Lechner) 

1. KENDALL, Barbara (NZL) 47,80 

2. CSANG Hsziao-tung (CHN) 65,80 

3. VRIES, Dorien de (HOL) 68,70 

4. HERBERT, Maud (FRA) 78,00 



5. BUTLER, Lanee (USA) 95,70 

6. WAY, Penny (GBR) 99,40 

vivAs 

Ferfi 

Tor, egyeni 

1. OMNES, Philippe (ERA) 

2. GOLUBICKIJ, Szergej (CIS) 

3. GREGORY, Elvis (CUB) 

4. WAGNER, Udo (GER) 

5. BORELLA, Andrea (ITA) 

6. SYPNIEWSKI, Marian (POL) 

Tor, csapat 

L NEMETORSZAG 

2. KUBA 

3. LENGYELORSZAG 

4. MAGYARORSZAG 

5. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

6. OLASZORSZAG 

Parbajtor, egyeni 

L SRECKI, Eric (ERA) 

2. KOLOBKOV, Pavel (CIS) 

3. HENRY, Jean-Michel (ERA) 

4. KAABERMA, Kaido (EST) 

5. BORRMANN, Elmar (GER) 

6. MAZZONI, Angelo (ITA) 

Parbajtor, csapat 
L NEMETORSZAG 

2. MAGYARORSZAG 

3. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

4. FRANCIAORSZAG 

5. OLASZORSZAG 

6. SPANYOLORSZAG 

Kard, egyeni 

L SZABO Bence (HUN) 

2. MARIN, Marco (ITA) 

3. LAMOUR, Jean-Franfois (ERA) 

4. SCALZO, Giovanni (ITA) 

5. GARCIA, Antonio (ESP) 

6. MEGLIO, Ferdinando (ITA) 



Kard, csapat 

1. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

2. MAGYARORSZAG 

3. FRANCIAORSZAG 

4. ROMANIA 

5. NEMETORSZAG 

6. LENGYELORSZAG 

Nok 

Tor, egyeni 

1. TRILLINI, Giovanna (IT A) 

2. VANG Huj-feng (CHN) 

3. SZADOVSZKAJA, Tatjana (CIS) 

4. MODAINE, Laurence (ERA) 

5. ZALAEEI, Margherita (ITA) 

6. SZABO Reka Zsofia (ROM) 

Tor, csapat 

1. OLASZORSZAG 

2. NEMETORSZAG 

3. ROMANIA 

4. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

5. FRANCIAORSZAG 

6. KINA 

VIZILABDA 

1. OLASZORSZAG 

2. SPANYOLORSZAG 

3. FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 

4. EGYESULT ALLAMOK 

5. AUSZTRALIA 

6. MAGYARORSZAG 



Eremtablazat 



Arany Ezust Bronz Arany Ezust Bronz 


Fugg. All. Kozossege 


45 38 


29 


Etiopia 1 


- 


2 


Egyesult Allamok 


37 34 


37 


Algeria 1 


- 


1 


Nemetorszag 


33 21 


28 


Esztorszag 1 


- 


1 


Kinai NK 


16 22 


16 


Litvania 1 


- 


1 


Kuba 


14 6 


11 


Svajc 1 


- 


- 


Spanyolorszag 


13 7 


12 


Jamaica 


3 


1 


Koreai Koztarsasag 


12 5 


12 


Nigeria - 


3 


1 


Magyarorszag 11 12 7 Lettorszag - 2 1 



Franciaorszag 8 5 16 Ausztria - 2 - 


Ausztralia 


7 


9 


11 


Del-afrikai Koztarsasag 


- 


2 


- 


Olaszorszag 


6 


5 


8 


Namibia 


- 


2 


- 


Kanada 


6 


5 


7 


Belgium 


- 




2 


Nagy-Britannia 


5 


3 


12 


Horvatorszag 


- 




2 


Romania 


4 


6 


8 


Iran 


- 




2 


Cseh es Szlovak SZK 


4 


2 


1 


Izrael 


- 




1 


Koreai NDK 


4 


- 


5 


Mexiko 


- 






Japan 


3 


8 


11 


Peru 


- 




- 


Bulgaria 


3 


7 


6 


Tajvan 


- 




- 


Lengyelorszag 


3 


6 


7 


Mongolia 


- 


- 


2 


Hollandia 


2 


6 


7 


Szlovenia 


- 


- 


2 


Kenya 


2 


4 


2 


Argentina 


- 


- 




Norvegia 


2 


4 


1 


Bahama-szigetek 


- 


- 




Torokorszag 


2 


2 


2 


Fulop-szigetek 


- 


- 




Indonezia 


2 


2 


1 


Ghana 


- 


- 




Brazilia 


2 


1 


- 


Katar 


- 


- 




Gorogorszag 


2 


- 


- 


Kolumbia 


- 


- 




Svedorszag 




7 


4 


Malaysia 


- 


- 




Uj-Zeland 




4 


5 


Pakisztan 


- 


- 




Finnorszag 




2 


2 


Puerto Rico 


- 


- 




Dania 




1 


4 


Suriname 


- 


- 




Marokko 




1 


1 


Thaifold 


- 


- 




irorszag 11- 



(Az egyeni indulokbol alio Fuggetlen Csapat versenyzoi 1 ezust- es 2 bronzermet szereztek.) 

Az ermek szama szerint 



Fugg. All. Kozossege 112 Spanyolorszag 22 Koreai NDK 9 


Egyesult Allamok 


108 Nagy-Britannia 20 


Kenya 8 


Nemetorszag 


82 Lengyelorszag 19 


Cseh es Szlovak SZK 7 


Kinai NK 


54 Olaszorszag 19 


Norvegia 7 


Kuba 


31 Romania 19 


Dania 6 


Magyarorszag 


30 Kanada 18 


Torokorszag 6 


Franciaorszag 


29 Bulgaria 16 


Finnorszag 5 


Koreai Koztarsasag 


29 Hollandia 15 


Indonezia 5 


Ausztralia 


27 Svedorszag 12 


Jamaica 4 


Japan 22 Uj-Zeland 10 Nigeria 4 



Belgium 


3 


Gorogorszag 


2 


Katar 




Brazilia 


3 


Irorszag 


2 


Kolumbia 




Etiopia 


3 


Izrael 


2 


Malaysia 




Horvatorszag 


3 


Litvania 


2 


Mexiko 




Iran 


3 


Mongolia 


2 


Pakisztan 




Lettorszag 


3 


Namibia 


2 


Peru 




Marokko 


3 


Szlovenia 


2 


Puerto Rico 




Algeria 


2 


Argentina 


1 


Suriname 




Ausztria 


2 


Bahama-szigetek 


1 


Svajc 




Del-afrikai 
Koztarsasag 


2 


Fulop-szigetek 


1 


Tajvan 




Esztorszag 


2 


Ghana 


1 







(Az egyeni indulokbol alio Fuggetlen Csapat versenyzoi 3 ermet szereztek.) 

Osszesitett tablazat 





I 


II 


III 


IV 


V 


VI 


Pont- 
szam 










1. Fugg. All. Koz. 


45 


38 


29 


25 


17 


15 


745 


30. Belgium 


- 


1 




2. Egy. Allamok 


37 


34 


37 


20 


21 


20 


699 


31. Esztorszag 


1 


- 




3. Nemetorszag 


33 


21 


28 


19 


21 


18 


565 


32. Jamaica 


- 


3 




4. Kinai NK 


16 


22 


16 


12 


7 


5 


341 


Nigeria 


- 


3 




5. Franciaorszag 


8 


5 


16 


18 


17 


9 


242 


34. Iran 


- 


1 




6. Kuba 


14 


6 


11 


7 


5 


10 


213 


35. Ausztria 


- 


2 




7. Magyarorszag 


11 


12 


7 


5 


9 


9 


207 


36. Marokko 


1 


1 




Is. Koreai Kozt. 


12 


5 


12 


6 


1 


3 


180 


37. Svajc 


1 


- 




9. Ausztralia 


7 


9 


11 


5 


8 


6 


175 


38. Gorogorszag 


2 


- 




10. Spanyolorszag 


13 


7 


2 


5 


9 


5 


172 


39. Horvatorszag 


- 


1 




11. Romania 


4 


6 


8 


15 


8 


7 


158 


40. Irorszag 


1 


1 




12. Olaszorszag 


6 


5 


8 


7 


14 


4 


152 


41. Etiopia 


1 


- 




13. NagyBritannia 


5 


3 


12 


5 


8 


15 


144 


42. Algeria 


1 


- 




14. Japan 


3 


8 


11 


5 


9 


5 


143 


43. Litvania 


1 


- 




15. Lengyelorszag 


3 


6 


10 


7 


6 


7 


131 


44. Lettorszag 


- 


2 




16. Kanada 


6 


5 


7 


3 


5 


8 


122 


45. D-afrikai Kozt. 


- 


2 




17. Bulgaria 


3 


7 


6 


3 


8 


5 


110 


46. Mongolia 


- 


- 




18. Hollandia 


2 


6 


7 


4 


5 


3 


97 


47. Szlovenia 


- 


- 




19. Svedorszag 


1 


7 


4 


3 


8 


5 


88 


48. Namibia 


- 


2 




[20. Uj-Zeland 


1 


4 


5 


9 


1 


1 


77 


49. Izrael 


- 


1 





21,CSSZSZK 4 2 1 4 4 6 68 50. Mexiko - 1 


22. Koreai NDK 


4 


- 


5 


2 


- 


3 


57 


51. Argentina 


- 


- 




23. Finnorszag 


1 


2 


2 


5 


4 


4 


52 


52. Peru 


- 


1 




24. Norvegia 


2 


4 


1 


1 


5 


- 


51 


Tajvan 


- 


1 




25. Kenya 


2 


4 


2 


1 


2 


- 


49 


54. Kolumbia 


- 


- 




26. Torokorszag 


2 


2 


2 


2 


3 


1 


45 


55. Izland 


- 


- 




27. Dania 


1 


1 


4 


1 


3 


2 


39 


56. Bahama-szk. 


- 


- 




28. Brazflia 


2 


1 


- 


4 


1 


1 


34 


Fulop-szigetek 


- 


- 




29. Indonezia 


2 


2 




- 


- 


- 


28 


Ghana 


- 


- 




Katar 


- 


- 




- 


- 


- 


4 


65. Trinidad/Tob 


- 


- 




Malaysia 


- 


- 




- 


- 


- 


4 


66. Bermuda 


- 


- 




Pakisztan 


- 


- 




- 


- 


- 


4 


Mozambik 


- 


- 




Puerto Rico 


- 


- 




- 


- 


- 


4 


68. India 


- 


- 




Suriname 


- 


- 




- 


- 


- 


4 


Portugalia 


- 


- 




[Thaifold ] ~\ ~\ A ~\ ~\ ~\ "^l ] ] ' 



(A fuggetlen egyeni indulok - a Kis-Jugoszlavia teruleterol szarmazo sportolok - egyuttesen egy 2., 
ket 3., egy 5. es 6. helyezest szereztek.) 



Osszesitett eremtablazat 1896-1992 (nyari es teli olimpiak) 












Arany 


Ezust 


Bronz 




Arany 


Ezust 


Bronz 


Egyesult Allamok 




804 


622 


522 


Nagy-Britannia* 


166,5 


217 


197 


Szovjetunio (FAK) 




524 


432 


391 


Nemetorszag** 


161,5 


181 


170 


NDK 




192 


165 


163 


Franciaorszag 


154 


170 


180 


Olaszorszag 




168 


140 


143 


Finnorszag 


135 


121 


148 


Svedorszag 




167 


168 


199 


Magyarorszag 


134 


123 


144 



(* A „fel" aranyermet brit-nemet teniszparos szerezte 1896-ban. 
szerepelt kozos nemet csapat eredmenyeivel egyutt.) 



Az 1952-64 kozott a jatekokon 



Hat es tobbszoros olimpiai bajnokok 



Nev, orszag 


Sportag 


Aranyak szama 
(egyeni+csapat) 


Olimpiak eve 
(egyeni+csapatarany) 


LATINYINA, Larisza 
(URS) 


torna 


9 (6 + 3) 


1956 (3 + 1), 1960 (2 + 1), 
1964 (1 + 1) 


NURMI, Paavo (FIN) 


atletika 


9 (6 + 3) 


1920 (2 + 1), 1924 (3 + 2), 
1928 (1 + 0) 


SPITZ, Mark (USA) 


uszas 


9 (4 + 5) 


1968 (0 + 2), 1972 (4 + 3) 


EWRY, Ray (USA) 


atletika 


8 (8 + 0) 


1900 (3 + 0), 1904 (3 + 0), 
1908 (2 + 0) 



KATO Szavao (JPN) 


torna 


8 (5 + 3) 


1968 (2 + 0), 1972 (2 + 1), 
1976 (1 + 1) 


LEWIS, Carl (USA) 


atletika 


8 (6 + 2) 


1984 (3 + 1), 1988 (2 + 0), 
1992 (1 + 1) 


ANDRIANOV, Nyikolaj 
(URS) 


torna 


7 (6 + 1) 


1972 (1 + 0), 1976 (4 + 0), 
1980 (1 + 1) 


BIONDI, Matt (USA) 


liszas 


7 (2 + 5) 


1984 (0 + 1), 1988 (2 + 3), 
1992 (0 + 1) 


CASLAVSKA, Vera 
(TCH) 


torna 


7 (7 + 0) 


1964 (3 + 0), 1968 (4 + 0) 


CSUKARIN, Viktor 
(URS) 


torna 


7 (5+ 2) 


1952 (3 + 1), 1956 (2 + 1) 


GEREVICH, Aladar 

(HUN) 


vivas 


7 (1 + 6) 


1932 (0 + 1), 1936 (0 + 1), 
1948 (0 + 1), 1952 (1 + 1), 
1956 (0 + 1), 1960 (0 + 1) 


SAHLIN, Borisz (URS) 


torna 


7 (6 + 1) 


1956 (1 + 1), 1960 (4 + 0), 
1964 (1 + 0) 


FREDRIKSSON, Gert 

(SWE) 


kajak 


6 (5 + 1) 


1948 (2 + 0), 1952 (1 + 0), 
1956 (2 + 0), 1960 (0 + 1) 


KARPATI Rudolf (HUN) 


vivas 


6 (2 + 4) 


1948 (0 + 1), 1952 (0 + 1), 
1956 (1 + 1), 1960 (1 + 1 


KLIMKE, Reiner (GER, 
FRG) 


lovaglas 


6 (1 + 5) 


1964 (0 + 1), 1968 (0 + 1), 

1976 (0 + 1), 1984 (1 + 1, 

1988 (0 + 1) 


KOVACS Pal (HUN) 


vivas 


6 (1 + 5) 


1936 (0 + 1), 1948 (0 + 1), 

1952 (1 + 1), 1956 (0 + 1), 

1960 (0 + 1) 


MANGIAROTTI, 
Edoardo (ITA) 


vivas 


6 (1 + 5) 


1936 (0 + 1), 1952 (1 + 1), 
1956 (0 + 2), 1960 (0 + 1) 


NADI, Nedo (ITA) 


vivas 


6 (3 + 3) 


1912 (1 + 0), 1920 (2 + 3) 


NAKAJAMA Akinori 

(JPN) 


torna 


6 (4 + 2) 


1968 (3 + 1), 1972 (1 + 1) 


OTTO, Kristin (GDR) 


liszas 


6 (4 + 2) 


1988 (4 + 2) 


SCSERBO, Vitalij (CIS) 


torna 


6 (5 + 1) 


1992 (5 + 1) 


SZKOBLIKOVA, Ligyija 
(URS) 


gyorskorcs 
olya 


6 (6 + 0) 


1960 (2 + 0), 1964 (4 + 0) 


Hat- es tobbszoros olimpiai bajnokcsapatok 




Orszag Sportag, versenyszam Gyozelmek Ev 





EGYESULT 
ALLAMOK 


atletika, 
ferfi 4 X 100 m valto 


14 


1920, 1924, 1928, 
1932, 1936, 1948, 
1952, 1956, 1964, 
1968, 1972, 1976, 
1984, 1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


atletika, 
ferfi 4 X 100 m valto 


13 


1912, 1924, 1928, 
1932, 1948, 1956, 
1960, 1964, 1968, 
1976, 1984, 1988, 
1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


liszas, 
ferfi 4 x 200 m gyorsvalto 


12 


1920, 1924, 1928, 
1948, 1952, 1960, 
1964, 1968, 1972, 
1976, 1984, 1988 


EGYESULT 
ALLAMOK 


uszas, 
noi 4 X 100 m gyorsvalto 


12 


1920, 1924, 1928 

,1932, 1948, 1960, 

1964, 1968, 1972, 

1976, 1984, 1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


evezes, 
ferfi nyolcas 


11 


1900, 1904, 1920, 

1924, 1928, 1932, 

1936, 1948, 1952, 

1956, 1964 


EGYESULT 
ALLAMOK 


ferfi kosarlabda 


10 


1936, 1948, 1952, 

1956, 1960, 1964, 

1968, 1976, 1984, 

1992 


MAGYAR- 
ORSZAG 


vivas, kard 


10 


1908, 1912, 1928, 

1932, 1936, 1948, 

1952, 1956, 1960 

,1988 


SZOVJETUNIO/ 
FAK 


torna, noi osszetett 


10 


1952, 1956, 1960, 

1964, 1968, 1972, 

1976, 1980, 1988, 

1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


atletika, 
noi 4 X 100 m valto 


8 


1932, 1936, 1952, 

1960, 1968, 1984, 

1988, 1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


uszas, ferfi 4 x 100 m 
vegyes valto 


8 


1960, 1964, 1968, 

1972, 1976, 1984, 

1988, 1992 


INDIA 


ferfi gyeplabda 


8 


1928, 1932, 1936, 

1948, 1952, 1956, 

1964, 1980 


NEMET- 
ORSZAG 


dijlovaglas 


8 


1928, 1936, 1964, 

1968, 1976, 1984, 

1988, 1992 



SZOVJETUNIO/ 
FAK 


jegkorong 


8 


1956, 1964, 1968, 

1972, 1976, 1984, 

1988, 1992 


OLASZORSZAG 


kerekpar, uldozoverseny 


7 


1920, 1924, 1928, 

1932, 1952, 1956, 

1960 


EGYESULT 
ALLAMOK 


evezes, ferfi ketpar 


6 


1904, 1920, 1924, 
1928, 1932, 1984 


EGYESULT 
ALLAMOK 


uszas 
ferfi4 x 100 m gyorsvalto 


6 


1964, 1968, 1972, 
1984, 1988, 1992 


EGYESULT 
ALLAMOK 


vitorlazas, csillaghajo 


6 


1932, 1948, 1956, 
1968, 1984, 1992 


FRANCIA- 
ORSZAG 


vivas, tor 


6 


1924, 1932, 1948, 
1952, 1968, 1980 


FRANCIA- 
ORSZAG 


vivas, parbajtor 


6 


1908, 1924, 1932, 
1948, 1980, 1988 


KANADA 


jegkorong 


6 


1920, 1924, 1928, 
1932, 1948, 1952 


MAGYAR- 
ORSZAG 


vizilabda 


6 


1932, 1936, 1952, 
1956, 1964, 1976 


OLASZORSZAG 


vivas, parbajtor 


6 


1920, 1928, 1936, 
1952, 1956, 1960 


SZOVJETUNIO 


siloveszet 


6 


1968, 1972, 1976, 
1980, 1984, 1988 



AZ EV KIEMELKEDO VERSENYEINEK GYOZTESEI 
ES MAGYAR HELYEZETTJEI^™'* 



AMERIKAI FUTBALL 

Super Bowl (a profibajnoksag dontoje, L 26.): 
Washington Redskins-Buffalo Bills 37-24. 

ASZTALITENISZ 

EB, Stuttgart (IV: 10-20.). Ferficsapat: SVEDORSZAG. Noi csapat: ROMANIA... 6. 
MAGYARORSZAG (BATORFI Csilla, ELLO Vivienn, TOTH Krisztina, WIRTH Gabriella). Ferfi 
vegyes: ROSSKOPF, Jorg (GER). Noi egyes: VRIESEKOOP, Bettine (HOL). Ferfi paros: 
PERSSON, Jorgen; LINDH, Erik (SWE). Noi paros: FAZLICS, Jazna; PERKUCSIN, Gordana 
(YUG), 2. BATORFI Csilla; WIRTH Gabriella. Vegyes paros: CREANGA, Calin (ROM); 
BADESCU, Otilia (ROM)... 3. PRIMORAC, Zoran (YUG); BATORFI Csilla. 



AUTOSPORT 

Forma-l VB, 1992. evi vegeredmeny. Vezetok: MANSELL, Nigel GBR, Williams-Renault) 108 p., 
PATRESE, Riccardo (ITA, Williams-Renault) 56 p., SCHUMACHER, Michael (GER, Benetton- 
Ford) 53 p. Marka VB: Williams-Renault 164 p. McLaren-Honda 99 p., Benetton-Ford 91 p. 

BASEBALL 

World Series (amerikai profibajnoksag dontoje): Toronto Blue Jays-Atlanta Braves 4-2 (1-3, 5-4, 
3-2,2-1,2-7,4-3). 

BIRKOZAS 

Kotottfogasii EB, Koppenhaga (IV. 24-26.). 48 kg: Ronningen, Lars (NOR)... 6. FARAGO Jozsef. 
52 kg: TER-MKRTICSJAN, Alfred (CIS). 57 kg: YILDIZ, Rifat (GER)... 6. TIHANICS Tibor. 62 
kg: MARTINOV, Szergej (CIS)... 3. BODI Jeno. 68 kg: YALOUZ, Ghani (ERA), 2. REPKA Attila. 
74 kg: CONST ANTIN, Mircea (ROM)... 5. TAKACS Janos. 82 kg: ZANDER, Thomas (GER). 90 
kg: BULLMANN, Maik (GER)... 3. KOMAROMI Tibor. 100 kg: WRONSKI Andrzej (POL). 130 
kg: KARELIN, Alekszandr. (CIS)... 3. KEKES Gyorgy. 

Szabadfogasii EB, Kaposvar (V. 1-3.). 48 kg: RASOVAN, Romica (ROM). 52 kg: CONOV, Ivan 
(BUL). 57 kg: UMAHANOV, Bagautdin (CIS)... 6. NAGY Bela. 62 kg: SCHILLACI, Giovanni 
(ITA). 68 kg: SCHWABENLAND, Georg (GER). 74 kg: GADZSIJEV, Magomed (CIS). 82 kg: 
OZTURK Sebahattin (TUR), 2. DVORAK Laszlo. 90 kg: HADARCEV, Maharbek (CIS), 2. TOTH 
Gabor. 100 kg: HABELOV, Leri (CIS)... 4. KISS Sandor. 130 kg: SCHRODER, Andreas (GER)... 
6. VALENTENYI Sandor. 

BOB 

Kettes EB. Konigssee (I. 25-26.): WEDER, Gustav; ACKLIN, Donat (SUI) 3:18,356 
Negyes EB, Konigssee (II. 1-2.): NEMETORSZAG-I. 313,85 

CSELGANCS 

EB, Parizs (V. 7-10.). ferfiak: 60 kg: GUSZEJNOV, Nazim (CIS). 65 kg: CAMPARGUE, Benoit 
(FRA). 71 kg: HAIMBERGER, Norbert (AUT). 78 kg: SPITTKA, Marko (GER). 86 kg: TAYOT, 
Pascal (FRA). 95 kg: TRAINEAU, Stephan (FRA)... 3. KOVACS Antal. 95+ kg: MOLLER, Frank 
(GER). Abszoliit kategoria: MOLLER, Frank (GER). Nok: 48 kg: NOWAK, Cecile (FRA). 52 kg: 
CUSAK, Loretta (GBR). 56 kg: FAIRBROTHER, Nicole (GBR). 61 kg: OLECHNOWICZ, 
Boguslawa (POL). 66 kg: PIERANTOZZI, Emnanuela (ITA). 72 kg: MEIGNAN, Laetitia (FRA). 
72+ kg: GONDARENKO, Szvetlana (CIS). Abszoliit kategoria: SERIESE, Angelica (HOL). 

FALLABDA (Squash) 

Ferfi VB, Johannesburg. Donto (IX. 27.): KHAN, Jansher (PAK)-DITTMAR, Chris (AUS) 15:11, 

15:9,10:15,15:6 

Noi VB, Vancouver. Donto (X. 10.): DEVON, Susan (NZL)-MARTIN, Michelle (AUS) 9:4, 9:6, 9:4. 

GYORSKORCSOLYA 

Ferfi negytavii osszetett VB, Calgary (HI. 21-22.): SIGHEL, Roberto (ITA) 157, 150. 

Noi negytavii osszetett VB, Heerenveen (HI. 7-8.): NIEMANN, Gunda (GER) 171,651 

Sprint VB, Oslo (II. 29.-III. 1.). Ferfiak: ZSELEZOVSZKIJ, Igor (CIS, BIE) 152,280. Nok: JE 

Csiao-po (CHN) 167,260. 

Negytavii osszetett EB, Heerenveen (II. 18-19): Ferfiak: ZANDSTRA, Falko (HOL) 158,245. Nok: 

NIEMANN, Gunda (GER) 169,898. Rovidpalyas egyeni VB, Denver (IV. 4-5.). Ferfiak: 500 m: KIM 



Ki Hun (KOR) 2:27,04 1500 m: KIM Ki Hun (KOR) 2:27,04. 3000 m: KIM Ki Hun (KOR) 505,90. 
Nok: 500 m: LI Jan (CHN) 47,23. 1000 m: LI Jan (CHN) 1:46,83. 1500 m: KIM Szo Hi (KOR) 
24,04. 3000 m: KIM Szo Hi (KOR) 5:26,71 

HARMASPROBA (TRIATLON) 

Ironman VB, Hawaii (X. 10.) ferfiak: ALLEN, Mark (USA) 8:09:09. Nok: NEWBY-FRASER, Paula 

(ZIM) 8:55:31 

Rovidtavii VB, Muskoga (IX. 13.). Ferfiak: Egyeni: LESSING, Simon (GBR) 1:49:04. Csapat: 

KANADA 31 p. Nok. Egyeni: JONES, Michellie (AUS) 2:02:08 

Ironman EB, Roth (VII. 11.). Ferfiak: EVEERTS, Jos (HOL) 8:06:12. Nok: NEWBY-FRASER, 

Paula (ZIM) 8:55:00 

Rovidtavii EB, Lommel (VII. 4.). Ferfiak: SMITH, Spencer (GBR) 1:48:37. Nok: KROLIK, Sonja 

(GER) 2:02:47. 

iJASZAT 

EB. Valetta (VII. 22-27.). Ferfiak: FLUTE, Spebastian (ERA) 307. Nok: KURIVISVILI, Katuna 
(CIS) 316. 

JEGKORONG 

VB, Cseh-Szlovakia (IV. 28.-V. 10.): SVEDORSZAG. Stanley Kupa. Donto: Pittsburgh Penguins- 
Chicago Blackhawks 4-0 (5-4, 3-1, 1-0, 6-5). 

KAJAK-KENU 

Maratoni VB, Brisbane (X. 2-5.). Ferfiak. K-1: LAWRER, Ivan (GBR) 3:20:23. C-1: 
KOLOZSVARI Gabor 3:49:32; 2. PETERVARI Pal 49:33. K-2: ANDERSSON, Ramon; WOOD, 
Steve (AUS) 3:21:22... 6. GOTS Karoly; LASZLO Csaba 3:08:35. C-2: NIELSSON, Arne; 
FREDERIKSEN, Christian (DEN) 3:21:22, 2. BOHACS Zsolt, GYULAI Istvan 3:30:38. Nok: K-1: 
GUNNARSSON, Susanna (SWE) 3:34:36... 5. POLGAR Anna 3:47:07. 6. SZONDA Kornelia 
3:47:47. K-2: SCHUCK, Anett; MANFRONI, Antje (GER) 3:31:00... 4. ERDODI Agnes, BIRO 
Andrea 3:31:04, 5. SUHAJ Katalin, EGEDI Nora 3:32:02. 

KEREKPAR 

Tour de France, San Sebastian-Parizs (VII. 5-26.). Ferfiak (2983 km): INDURAIN, Miguel (ESP, 
Banesto) 100:49:30, CHIAPPUCCI, Claudio (ITA, Carrera) 100:54:05, BUGNO, Gianni (ITA, 
GAtorade) 101:00:19. Nok: MOORSEL, Leontien van (HOL) 21:38:04. 

KOSARLABDA 

Ferfi Klubcsapatok Europa-bajnoksaga. Donto, Isztambul (IV. 16.): Partizan Beograd (YUG)- 
Mintigala Joventut Badalona (ESP) 71-70. Profi „vilagbajnoksag" (NBA bajnoki donto): Chicago 
Bulls-Portland Trail Blazers 4-2 (122-89, 104-115 h. u., 94-84, 88-93, 119-106, 97-93). 

LOVASSPORT 

Negyesfogathajto VB (VIII. 20-25.). Egyeni: CHARDON, Ijsbrand (HOL) 111,2 hp. Csapat: 
NEMETORSZAG 227,0. 

MOTORSPORT 

Gyorsasagi VB, 1992. evi vegeredmeny. 125 kcm: GRAMIGNI, Alessandro (ITA, Aprilia) 134 p. 250 



kcm: CADALORA, Luca (IT A, Honda) 203 p. 500 kcm: RAINEY, Wayne (USA, Yamaha) 140 p. 
Oldalkocsik: BILAND, Ralf; WALTISPERG, Kurt (SUI, LCR-Krauser) 98 p. 
Salakmotor. Egyeni VB, Wroclaw (VIII. 30.): HAVELOCK, Gary (GBR) 14 p. 
Hossziipalyas VB, Pfarrkirchen (IX. 13.): GERHARD, Marcel (SUI) 23 p. 
Csapat VB, Kumla (IX. 19.): Egyesult Allamok 39 p. 

MUKORCSOLYA 

VB, Oakland (HI. 20-29.). Ferfiak: PETRENKO, Viktor (CIS) 1,5. Nok: YAMAGUCHI, Kristi 
(USA) 1,5. Paros: MISKUTYONOK, Natalja; DMITRIJEV, Artur (CIS) 1,5. Jegtanc: KLIMOVA 
Marina; PONOMARENKO, Szergej (CIS) 2,0 

EB, Lausanne (I. 20-26.). Ferfiak: BARNA, Petr (TCH) 2,5. Nok: BONALY, Surya (ERA) 1,5. 
Paros: MISKUTYONOK, Natalja; DIMITRIJEV, Artur (CIS) 2,0. Jegtanc: KLIMOVA, Marina; 
PONOMARENKO, Szergej (CIS) 2,0... 5. ENGI Klara; Toth Attila 9,8. 

OKOLViVAS 

Profi VB-donto, nehezsiily. Las Vegas (VI. 20.): HOLYFIELD, Evander (USA)-HOLMES, Larry 
(USA) p. gy. Las Vegas (XL 14.): BOWE, Riddick (USA)-HOLYFIELD, Evander (USA) p. gy. 

OTTUSA 

Ferfi valto VB, Winterthur (X. 3.): LENGYELORSZAG 4866... 5. MAGYARORSZAG 
(HANZELY Akos, KATONA Ferenc, MADARAS Adam) 4542. Noi VB, Budapest (X. 8-12.). 
egyeni: KOWALEWSKA, Iwona (POL) 5491... 6. KOVACS Iren 5348. Csapat: 
LENGYELORSZAG 16099. 2. MAGYARORSZAG (KOVACS Iren, PECSI Monika, TULOK 
Andrea) 15592. Valto: LENGYELORSZAG 5474... 3. MAGYARORSZAG (KOVACS Iren, PECSI 
Monika, TULOK Andrea) 5059. 

SAKK 

Noi vilagbajnoki donto, Manila ('92. IX. 26.-X. 30.): HSZIE Csun (CHN)-CSIBURDANIDZE, 

Maja (URS) 8,5:6,5. 

Noi villam es rapid egyeni VB, Budapest (IV. 29.-V. 1.). Villamsakk: POLGAR Zsuzsa 22,5, 2. 

POLGAR Judit. 22... 4. hv. POLGAR Zsofia 19,5. Rapidsakk: POLGAR Zsuzsa 12, 2. POLGAR 

ZSOFIA 11,5... 4. POLGAR Judit 11. 

Sakkolimpia, Manila (VI. 8-24.). Ferfiak: OROSZORSZAG 39. Nok: GRUZIA 30,5... 4. 

MAGYARORSZAG (CSONKICS Tunde, HORVATH Julia, MADE Ildiko, VEROCI Zsuzsa) 26,5 

Sakkcsapat EB, Debrecen (XL 21-29.) Ferfiak: OROSZORSZAG 22. Nok: UKRAJNA 13,5. 

SiELES 

Sirepulo VB, Harrachov (HI. 21.): KASZAI Noriaki (JPN) 392,5 p. 

SILOVESZEr'''^"'* 

Csapat VB, Novoszibirszk (HI. 21-22.) Ferfiak (20 km): FUGGETLEN ALLAMOK KOZOSSEGE 
56:23,2 (2). Nok (15 km): NEMETORSZAG 56:44,5 (2). 

SPORTLOVESZET 

Legfegyveres EB, Budapest (H. 28.-III. 1.). Ferfiak. Legpuska: MAKSZIMOVICS, Goran (YUG) 
694,3... 6. GOMBOS Laszlo 690,5. Legpisztoly: KOKORJEV, Borisz (CIS) 683,8. Futocel: 
VASZILJEV, Anderej (CIS) 672... 5. SOLTI Attila 661, 6. ANGYAN Jozsef 660. Nok. Legpuska: 
VALKOVA, Anica (BUL) 498,7. Legpisztoly: SEKARICS, Jaszna (YUG) 488,1... 5. KOTROCZO 



Laszlone 476,6. 

Koronglovo EB''™**, Isztambul (VI. 10-20.). Trap. Ferfiak: CONTI, Marco (ITA) 218. Nok: 
SISIRINA, Jelena (CIS) 188. Dupla trap'''***. Ferfiak: ALP Kizilsu (TUR) 177... 3. BODO Zoltan 
167. Nok: RANTAKUU, Silvia (FIN) 119. Skeet. Ferfiak: BECHYNSKI, Bronislav (TCH) 222. Nok: 
AVETISZJAN, Julija (CIS) 193... 4. GOBOLOS Ibolya 185... 6. VASVARI Erzsebet 185. 

SULYEMELES 

EB, Szekszard (IV. 20-26.). 52 kg. Osszetett: MINCSEV, Szevdalin (BUL) 255 (115:140). Szakitas: 
CIHAREAN, Traian (ROM) 117,5. Lokes: MINCSEV, Szevdalin 140. 56 kg. Osszetett: IVANOV, 
Ivan (BUL) 272,5 (117,5; 155)... 6. KARCZAG Tibor 245 (110; 135). Szakitas: GUTOWSKI, Jacek 
(POL) 117,5. Lokes: IVANOV, Ivan (BUL) 155. 60 kg. Osszetet: PESALOV, Nikolaj (BUL) 312,5 
(137,5; 175)... 5. CZANKA Attila 287,5 (130; 157,5). Szakitas: SULEYMANOGLU, Nairn (TUR) 
142,5... 5. CZANKA Attila 130. Lokes: PESALOV, Nikolaj (BUL) 175. 67,5 kg. Osszetett: JOTOV, 
Joto (BUL) 337,5 (152,5; 185). Szakitas: MILITOSZJAN, Iszrail (CIS) 155. Lokes: JOTOV, Joto 
(BUL) 185. 75 kg. Osszetett: KUZNYECOV, Vlagyimir (CIS) 355 (165; 190). Szakitas: 
KUZNYECOV, Vlagyimir (CIS) 165. Lokes: SOCACI, Andrei (ROM) 190. 82,5 kg. Osszetett: 
SZAMADOV, Ibrahim (CIS) 370 (165; 205). Szakitas: SZAMADOV, Ibrahim (CIS) 165. Lokes: 
SZAMADOV, Ibrahim (CIS) 205. 90 kg. Osszetett: KAHIASVILI, Kahi (CIS) 400 (175; 225). 
Szakitas: ZAWADA, Slawomir (POL) 180. Lokes: KAHIASVILI, Kahi (CIS) 212,5. 100 kg: 
Osszetett: TAJMAZOV, Timur (CIS) 415 (190; 225)... 3. SZANYI Andor 392,5 (175; 217,5). 
Szakitas: TAJMAZOV, Timur (CIS) 190... 5. SZANYI Andor 175. Lokes: TAJMAZOV, Timur 
(CIS) 225. 2. SZANYI Andor 217,5. 110 kg. Osszetett: KACSURIN, Igor (CIS) 415 (197,5; 217,5)... 
5. NEMETH Laszlo 360 (170; 190). Szakitas: KACSURIN, Igor (CIS) 197,5... 4. NEMETH Laszlo 
170. Lokes: DANDIK, Jurij (ISR) 217,5. +110 kg. Osszetett: KOLEV, Koljo (BUL) 410 (185; 225). 
Szakitas: KOLEV, Koljo (BUL) 185. Lokes: KOLEV, Koljo (BUL) 225... 5. HIRSKO Tibor 207,5. 

SZANKO 

EB, Winterberg (1. 10-12.). ferfiak: Egyuleses: FRIEDL, Rene (GER) 143,072. Ketuleses: RAFFL, 
Hansjorg; HUBER, Norbert (ITA) 1:22,312. Nok: ERDMANN, Susi (GER) 1:23,232. 
Csapatverseny: NEMETORSZAG 142 p. 

TEKE 

VB, Pozsony (V. 17-23.). Ferfiak: Csapat: SZLOVENIA 5751... 6. MAGYARORSZAG (CSANYI 
Bela, MADAK Pal, MESZAROS Jozsef, NAGY Laszlo, NEMETH Lajos, SZABO Sandor) 5585. 
Egyeni: PAVLICS, Zdenko (YUG) 1023... 5. SZABO Sandor 973. Egyeni osszetett: KOCH, Ralf 
(GER) 2991... 4. NEMETH Lajos 2919. Paros: KOCH, Ralf; SCHWARZ, Christian (GER) 1978, 2. 
MESZAROS Jozsef, SZABO Sandor 1933, 3. CSANYI Bela, NEMETH Lajos 1925. Nok. Csapat: 
HORVATORSZAG 2679... 4. MAGYARORSZAG (BIRO Zsuzsanna, FEHER Andrea, 
KOVACSNE GRAMPSCH Agota, TOROK Marianna, VIDACS Gyorgyne, VECSERI Erika) 2637. 
Egyeni: KARDINAR-NAGY, Marika (SLO) 481... 4. KOVACSNE GRAMPSCH Agota 457, 5. 
BIRO Zsuzsanna 456. Egyeni osszetett: KARDINAR-NAGY, Marika (SLO) 1395... 4. KOVACSNE 
GRAMPSCH Agota 1373, 5. BIRO Zsuzsanna 1359. Paros: MADJAREVICS, Marija; 
BARTOLOVICS, Nevenka (CRO) 907, 2. BIRO Zsuzsanna, KOVACSNE GRAMPSCH Agota 901. 

TENISZ 

Ausztral bajnoksag, Melbourne (1. 13-16.) Ferfi egyes: COURIER, Jim (USA)-EDBERG, Stefan 
(SWE) 6:3, 3:6, 6:4, 6:2. Noi egyes: SZELES Monika (XUG)-FERNANDEZ, Mary Joe (USA) 6:2, 
6:3. Ferfi paros: WOODBRIDGE, Todd; WOODFORDE, Mark (AUS)-JONES, Kelly; LEACH, 
Rick (USA) 64, 6:3, 6:4. Noi paros: SANCHEZ- VICARIO, Arantxa (ESP); SUKOVA, Helena 



(TCH)-FERNANDEZ, Mary Joe; GARRISON, Zina (USA) 6:4, 7:6. Vegyes paros: WOODFORDE, 

Mark; PRO VIS, Nicole (AUS)-WOODBRIDGE, Todd (AUS); SANCHEZ- VICARIO, Arantxa 

(ESP) 6:3, 4:6, 11:9. 

Francia bajnoksag, Roland Garros (V. 25.-VI. 7.). Ferfi egyes: COURIER, Jim (USA)-KORDA, 

Petr (TCH) 75, 6:2, 6:1. Noi egyes: SZELES Monika (YUG)-GRAF, Steffi (GER) 6:2, 3:6, 10:8. 

Ferfi paros: HLASEK, Jakob; ROSSET, Marc (SUI)-ADAMS, David (AUS); OLSOVSZKIJ, Anrej 

(CIS) 7:6,k 6:7, 7:5. Noi paros: ZVEREVA, Natalja (CIS); FERNANDEZ, Gigi (USA)- 

MARTINEZ, Conchita; SANCHEZ- VICARIO, Arantxa (ESP) 6:3, 6:2. Vegyes paros: 

WOODBRIDGE, Todd (AUS), SANCHEZ- VICARIO, Arantxa (ESP)-SHELTON, Bryan; 

McNEIL, Lori (USA) 6:2, 6:3. 

Angol bajnoksag, Wimbledon (VI. 22.-VII. 5.). Ferfi egyes: AGASSI, Andre (USA)-IVANISEVICS, 

Goran (CRO) 6:7, 6:4, 6:4, 1:6, 6:4. Noi egyes: GRAF, Steffi (GER)-SZELES Monika (YUG) 6:2, 

6:1. Ferfi paros: STICH, Michael (GER); McENROE, John (USA)-GRABB, Jim; RENEBERG, 

Richey (USA) 5:7, 7:6, 3:6, 7:6, 19:17. Noi paros: FERNANDEZ, Gigi (USA); ZVEREVA, Natalja 

(CIS)-NOVOTNA, Jana (TCH); SZAVCSENKO, Larisza (LAT) 6:4, 6:1. Vegyes paros: SUK, Cyril 

(TCH); SZAVCSENKO, Larisza (LAT)-ELTINGH, Jacco; OREMANS, Miriam (HOL) 7:6, 6:2. 

Amerikai bajnoksag. Flushing Meadow (VIII. 31.-IX. 13.). Ferfi egyes: EDBERG, Stefan (SWE)- 

SAMPRAS, Pete (USA) 3:6, 6:4, 7:6, 6:2. Noi egyes: SZELES Monika (XUG)-SANCHEZ- 

VICARIO, Arantxa (ESP) 6:2, 6:1. Ferfi paros: GRABB, Jim; RENEBERG, Richey (USA)-JONES, 

Kelly- LEACH, Rick (USA) 3:6, 7:6, 6:3, 6:3. Noi paros: FERNANDEZ, Gigi (USA); ZVEREVA, 

Natalja (CIS)-NOVOTNA, Jana (TCH); SZAVCSENKO, Larisza (LAT) 7:6, 6:1. Vegyes paros: 

WOODFORDE, Mark; PRO VIS, Nicole (AUS)-NIJSSEN, Tom (HOL); SUKOVA, Helena (TCH) 

4:6,6:3,6:3. 

Grand Slam Kupa, Munchen (XII. 10-16.): STICH, Michael (GER)-CHANG, Michael (USA) 6:2, 

6:3,6:2. 

Ferfi ATP-VB, Frankfurt (XL 16-22.): BECKER, Boris (GER)-COURIER, Jim (USA) 6:4, 6:3, 7:5. 

Noi Mesterek Tornaja, New York (XL 16K22.): SZELES Monika (YUG)-NAVRATILOVA, 

Martina (USA) 7:5, 6:3, 6:1 

Davis Kupa. Dontok. Lyon ('91. XL 29.-XII. 1.): Franciaorszag-Egyesult Allamok 3:1. 

Fort Worth (XII. 4-6.): Egyesult Allamok-Svajc 3:1. 

Federation Kupa. Donto, Frankfurt (VII. 13-19.): Nemtorszag-Spanyolorszag 2:1. 

TOLLASLABDA 

EB, Glasgow (IV. 12-18.). Csapat: SVEDORSZAG. Ferfi egyes: HOYER-LARSEN, Poul-Erik 
(DEN). Noi egyes: NEDERGAARD, Pernille (DEN). Ferfi paros: PAULSEN, Jan; SVARRER, 
Henrik (DEN). Noi paros: LIM Xiacquing; MAGNUSSON, Christine (SWE). Vegyes paros: LUND, 
Thomas; DUPONT, Pernille (DEN). 

TORNA 

Szerenkenti VB, Parizs (IV. 15-19.). Ferfiak. Talaj: KOROBCSINSZKIJ, Igor (CIS) 9,812. 
Lolenges: PAE Gil Szu (PRK); SCSERBO, Vitalij (CIS); LI Jing (CHN) 9,85-9,85. Gyurii: 
SCSERBO, Vitalij (CIS) 9,90. 2. CSOLLANY Szilveszter 9,85. Ugras: JU Ok Jul (KOR) 9,675. 
Korlat: LI Jing (CHN); VOROPAJEV, Alekszej (CIS) 9,887-9,887... 4. SUPOLA Zoltan, 9,787. 
Nyiijto: MISZJUTYIN, Grigorij (CIS) 9,862. Nok. Talaj: ZMESKAL, Kim (USA) 9,937, 2. ONODI 
Henrietta 9,912. Ugras: ONODI Henrietta 9,95. Felemaskorlat: MILOSOVICI, Lavinia (ROM) 9,95 
... 5. MOLNAR Krisztina 9,862. Gerenda: ZMESKAL, Kim (USA) 9,925. 
Ferfi EB, Budapest (V: 16-17.). Egyeni osszetett: KOROBCSINSZKIJ, Igor (UKR) 58,20, 2. 
SUPOLA Zoltan 57,70. Talaj: SCSERBO, Vitalij (BIE) 9,75... 6. SUPOLA Zoltan 9,462. Lolenges: 
KOROBCSINSZKIJ, Igor (UKR) 9,825... 6. PANCZEL Miklos 9,637. Gyiirii: CHECHI, Yuri 
(ITA) 9,862... 3. CSOLLANY Szilveszter 9,88. Ugras: SCSERBO, Vitalij (BIE) 9,706... 3. SUPOLA 



Zoltan 9,606. Korlat: SUPOLA Zoltan 9,8. Nyiijto: SARIPOV, Rusztam (UKR); WECKER, 
Andreas (GER) 9,837-9,837. 

Noi EB, Nantes (V. 23-24.). Egyeni osszetett: GUCU, Tatjana (UKR) 39,725. Talaj: GOGEAN, Gina 
(ROM) 9,925. Ugras: GUCU, Tatjana (UKR) 9,95... 4. MOLNAR Andrea 9,893. Felemaskorlat: 
GUCU Tatjana (UKR) 9,937. Gerenda: BOGINSZKAJA, Szvetlana (BIE) 9,95... hv. 5. MOLNAR 
Krisztina 9,825. 

Ritmikus sportgimnasztika. VB, Brusszel (XI. 20-22.). Egyeni osszetett: KOSZTYINA, Okszana 
(RUS) 38,650. Karika: KOSZTYINA, Okszana (RUS); LUKJANYENKO, Larisza (BIE) 38,975- 
38,975. Buzogany: KOSZTYINA, Okszana (RUS) 9,775. Labda: KOSZTYINA, Okszana 
(RUS)9,775. Labda: KOSZTYINA, Okszana (RUS) 9,95. Kotel: KOSZTYINA, Okszana (RUS); 
LUKJANYENKO, Larisza (BIE) 9,8-9,8. Egyuttes keziszercsapat. Osszetett: OROSZORSZAG 
83,65. Szalaggal: OROSZORSZAG 38,875. 3 kotellel, 3 labdaval: OROSZORSZAG 38,75. 
EB, Stuttgart (VI. 5-8.). Egyeni osszetett: PETROVA, Maria (BUL) 40,00. Karika: KOSZTYINA, 
Okszana (RUS); LUKJANYENKO, Larisza (BIE); SZKALGYINA, Okszana (UKR); 
TYIMOSENKO, Alekszandra (UKR) 10-10. Buzogany: KOSZTYINA, Okszana (RUS); 
TYIMOSENKO, Alekszandra (UKR) 10-10. Kotel: SZKALGYINA, Okszana (UKR) 10. Osszetett 
csapat: BULGARIA 117,80. Egyuttes keziszercsapat. Osszetett: OROSZORSZAG es 
SPANYOLORSZAG 39,05-39,05. 3. MAGYARORSZAG (HERMESZ Anita, KOFALVI Andrea, 
LASTOFKA Bernadett, SIPOS Rita, SZAPPANOS Orsolya. ZEMANN Erika, KOFALVI Anita) 
38,25. 3 kotellel, 3 labdaval: SPANYOLORSZAG 39,20... 6. MAGYARORSZAG 38,50. 6 szalaggal: 
OROSZORSZAG 39,20... 5. MAGYARORSZAG 38,50. 

VITORLAZAS 

Amerika Kupa. Donto, San Diego (V. 9-14.): „America 3" (USA)-„II Moro di Venezia" (ITA) 4-1. 

Finn dingi VB, Cadiz (V. 10-17.): MERGENTHALER, Eric (MEX) 40,7 

Finn dingi EB, Gdansk (VI. 6-14.): CHILDERLEY, Stuart (GBR) 56,4 

Repulo hollandi VB, Cadiz (IV. 29.-V. 10.): FORSTER, Paul; BOURDOW, Steve (USA) 18,0. 

Repulo hollandi, EB, Toulon (VI. 3-14.): BERGER, Thierry; BERGER, Vincent (ERA) 14,0 

470-es VB, Cadiz (IV. 26.-VI. 3.): CALAFAT, Jordi; SANCHEZ, Francisco (ESP) 8,0 

470-es EB, Nieuwpoort (VI. 12-17.). Ferfiak: TINISTE, Tynu; TINISTE, Toomas (EST) 29,7. Nok: 

ZABELL, Teresa; GUERRA, Patricia (ESP) 8,7. 

Laser EB, marienstad (VIII. 16-22.): JOHANSON, Thomas (FIN) 31,75. 

Europa-yolle EB, Cadiz (III. 19-28.): JENSEN, Dorte (DEN) 52,00. 

Soling EB, Garda-to (IX. 17-26.): SVEDORSZAG (korm.: AHLBY, Pehr) 40,40. 

Csillaghajo VB, San Francisco (X. 19-25.): BUCHAN, Carl; SCHEINER, Hugo (USA) 38,4. 

Csillaghajo EB, Hyeres (V. 31.-VI. 9.): ANDERSEN, Benny; MOGENS, Just (DEN) 29,70. 

Tornado EB, Cadiz (V. 10-17.): LODAY, Yves; HENARD, Nicolas (ERA) 26,7 

Szorf (Lechner A 390) VB, Cadiz (V. 10-17.). 

Ferfiak: DAVID, Franck (ERA) 45,4. Nok: HERBERT, Maud (ERA) 38,0 

Noi parbajtor VB, havanna (VIII. 11-12.). 

Egyeni: HORVATH Mariann. Csapat: MAGYARORSZAG (HORVATH Mariann, NAGY Timea, 

SZOCS Zsuzsanna, SZALAY Gyongyi, VARKONYI Marina). 

LABDARUGAS 

Az NB 1 1991-92. evi vegeredmenye 



1. Ferencvaros 30 18 10 2 61-69 46 


2. 


Vac FC-S. 30 19 


7 


4 


54-27 


45 


3. 


Kispest-Honved 30 19 


4 


7 


61-27 


42 


4. 


Siofok 30 15 


6 


9 


46-34 


36 


5. 


MTK 30 14 


7 


9 


44-34 


35 


6. 


Vasas SC 30 10 


13 


7 


40-29 


33 


7. 


Videoton-W. 30 10 


12 


8 


45-40 


32 


N- 


Ujpesti TE 30 8 


13 


9 


41-38 


29 


9. 


Pecsi MSC 30 10 


9 


11 


27-34 


29 


10. 


BVSC-Novep 30 7 


12 


11 


29-34 


26 


11. 


Gy. Raba ETO 30 8 


10 


12 


34-43 


26 


12. 


Veszprem 30 7 


10 


13 


20-42 


24 


13. 


Haladas VSE 30 7 


8 


15 


27-42 


22 


14. 


Diosgyor FC 30 6 


10 


14 


24-44 


22 


15. 


Tatabanya 30 6 


8 


16 


27-53 


20 


16. ] Zalaegerszeg] 30] 3] ?] 20] 20-60] 13' 



Kiesett kozvetlenul a Tatabanya es a Zalaegerszeg, osztalyozon a Haladas VSE, feljutott bajnokkent 
a Csepel SC es a Bekescsabai EEC, osztalyozon a Nyiregyhaza. 

A gollovolista elcsoportja: Fischer (Siofok) es Orosz (Vac) 16-16, Salloi (Videoton) 14, Vincze 
(Kispest-Honved) 13, Eszenyi (UTE) 12 gol. 

A Magyar Kupa dontoje 

Ujpesti TE-Vac FC-Samsung 1-0 (0-0, 0-0, 0-0). Bekescsaba, V. 20. G. Eszenyi. 



A magyar valogatott merkozesei 

Mexiko-Magyarorszag 3-0 (0-0). Leon, '91. XH. 4. G: L. Garcia (2), de la Torre. M.: Brockhauser - 

Vaczi - Nagy T. (Zombori), Simon, Urban - Pisont (Illes), Bognar Gy., Lipcsei, Keller - Balog T. 

(Orosz), Eszenyi (Hamori). 

Salvador-Magyarorszag 1-1 (0-1). San Salvador, '91. XH. 8. G.: Gonzales, ill. Hamori. M.; Vegh - 

Simon, Vaczi, Urban (Balog Z.), Keller - Nagy T. (Zombori), Pisont (Illes), Bognar Gy. (Balog T.), 

Lipcsei - Eszenyi, Orosz (Hamori). 

Magyarorszag-Ausztria 2-1 (0-1). Budapest, HL 25. G: Kiprich, Lorincz, ill. Zsak. M.: Petry- 

Telek - Lorincz, Kovacs E. - Simon, Lipcsei (Balogh T.), Detari, Eszenyi (Vincze), Keller - Kiprich 

(Illes), Kovacs K. (Fischer). 

Ukrajna-Magyarorszag 1-3 (0-0). Ungvar, IV. 29. G: Gecko, ill. Kiprich (2), Salloi. M.: 

Brockhauser (Balogh T.) - Telek - Limperger (Balog T.), Lorincz (Kovacs E.) - Monos, Salloi 

(Pisont), Lipcsei, Marton (Illes), Simon - Kiprich, Vincze. 

Magyarorszag-Anglia 0-1 (0-0). Budapest, V. 12. G: Telek (ongol). M.: Brockhauser - Telek - 

Lorincz - Limperger - Simon, Kovacs E., Pisont, Lipcsei (Marton), Szalma (Kecskes) - Kiprich, 

Vincze. 

Svedorszag-Magyarorszag 2-1 (2-0). Stockholm, V. 27. G: Schwarz (2), ill. Marton. M.: 

Brockhauser - Telek - Kovacs E., Lorincz - Simon, Pisont (Eszenyi), Balog T., Lipcsei (Bognar Z.), 



Keller (Marton) - Kiprich, Vincze. 

Magyarorszag-Izland 1-2 (1-0). VB-selejtez6. Budapest, VI. 3. G: Kovacs K., ill. Orlygsson, 

Magnusson. M.: Petry - Telek - Kovacs E., Lorincz - Simon, Limperger, Pisont (Balog T.), Vincze 

(Eszenyi), Keller - Kiprich, Kovacs K. 

Magyarorszag-Ukrajna 2-1 (0-1). Nyiregyhaza, VIII. 26. G: Kovacs K., Nagy T. ill. Gudinenko. M.: 

Petry (Balogh T.) - Disztl L. - Lipcsei, Cseh - Nagy T., Pisont, Bognar Gy. (Salloi), Limperger 

(Marton), Lorincz (Veber) - Fischer (Kalman), Kovacs K. 

Luxemburg-Magyarorszag 0-3 (0-1). VB-selejtez6. Luxembourg, IX. 10. G: Kovacs K. (2), Detari. 

M.: Petry - Disztl L. - Nagy T., Lorincz - Pisont (Bognar Gy.), Balog T., Detari, Limperger (Telek), 

Keller - Kiprich, Kovacs K. 

Magyarorszag-Izrael 0-1. Budapest, IX. 23. M.: Balogh T. - Telek - Paling (Wukovics), Nagy T. - 

Illes (Lipcsei), Salloi, Balog T. (Horvath Cs.), Lorincz, Cseh (Duro) - Kiprich, Hamori. 

Katar-Magyarorszag 1-4 (0-3). Doha, X. 11. G: Khalil, ill. Kiprich (3), Kovacs K. M.: Petry - Nagy 

T. - Simon, Banfi, Cseh - Salloi (Czeh), Detari, Lorincz, Balog T. - Kiprich (Zvara), Kovacs K. 

(Hamori). 

Katar-Magyarorszag 1-1 (0-0). Doha, X. 13. G: Musztafa Mubarak, ill. Kovacs K. M.: Petry - 

Nagy T. - Simon, Banfi, Cseh - Salloi (Hamori), Lorincz (Zvara), Balog T., Czeh - Kiprich, Kovacs 

K. 

Gorogorszag-Magyarorszag 0-0. Szaloniki, XI. 11. M.: Petry - Disztl L. - Limperger, Lorincz - 

Nagy T., Balog T., Meszaros (Paling), Lipcsei, Urban - Kiprich (Salloi), Kovacs K. 

A magyar valogatott orokmerlege: 665 merkozes, 343 gyozelem, 144 dontetlen, 178 vereseg. 1552 

szerzett, 1009 kapott gol. 

Az europai kupak (1991-92) 

BEK. Donto: Barcelona (ESP)-UC Sampdoria (ITA) 1-0 (0-0, 0-0, 0-0,). London, V. 20. G: R. 

Koeman. 

1. ford.: Kispest-Honved-FC Dundalk (IRL) 1-1 es 2-0. 2. ford.. Kispest-Honved-Sampdoria 2-1 es 

1-3. 

KEK. Donto: Werder Bremen (GER)-AS Monaco (ERA) 2-0 (1-0). Lisszabon, V. 6. G: K. Allofs, 

Rufer. 

1. ford: Levszki Szofia (BUL)-Eerencvaros 2-3 es 1-4. 2. ford.: Werder Bremen-Eerencvaros 3-2 es 

1-0. 

UEEA-kupa. Donto: Torino (ITA)-Ajax Amsterdam (HOL) 2-2 (0-1). Torino, IV. 29. G: 

Casagrande (2), ill. Jonk, Pettersson. Ajax Amsterdam-Torino 0-0. Amszterdam, V. 13. 

(Kupagyoztes: az Ajax, 2-2-es osszesitessel, idegenben szerzett goljaival). 

1. ford.: Vaci Izzo MTE-Dinamo Moszkva (URS) 1-0 es 1-4. VB Stuttgart (GER)-Pecsi MSC 4-1 es 

2-2. 



Europa-bajnoksag (1990-92) 

1. csoport. ICE-ALB 2-0, ICE-ERA 1-2, TCH-ICE 1-0, ESP-ICE 2-1, ERA-TCH 2-1, TCH-ESP 
3-2, ALB-ERA 0-1, ESP-ALB 9-0, ERA-ESP 3-1, ERA-ALB 5-0, ALB-TCH 0-2, ALB-ICE 1-0, 
ICE-TCH 0-1, TCH-ERA 1-2, ICE-ESP 2-0, ESP-ERA 1-2, TCH-ALB 2-1, ESP-TCH 2-1, 
ERA-ICE 3-1, ALB-ESP torolve. 



1. [FRANCIAORSZAG 8 8 - - 20-6 16 


2. CSSZSZK 8 5 - 3 12-9 10 


3. Spanyolorszag 7 3-4 17-12 6 


4. [izland 8 2 - 6 7-10 4 


'^. ]Albania ] 7] l] -] 6] 2-2l] 2 



2. csoport. SUI-BUL 2-0, SCO-ROM 2-1, ROM-BUL 0-3, SCO-SUI 2-1, BUL-SCO 1-1, SMR- 
SUI 0-4, ROM-SMR 6-0, SCO-BUL 1-1, SMR-ROM 1-3, SUI-ROM 0-0, BUL-SUI 2-3, SMR- 
SCO 0-2, SMR-BUL 0-3, SUI-SMR 7-0, SUI-SCO 2-2, BUL-SMR 4-0, ROM-SCO 1-0, SCO- 
SMR 4-0, ROM-SUI 1-0, BUL-ROM 1-1. 



1. 


SKOCIA 




8 


4 


3 


1 


14-7 


11 


2. 


Svajc 




8 


4 


2 


2 


19-7 


10 


3. 


Romania 




8 


4 


2 


2 


13-7 


10 


4. 


Bulgaria 




8 


3 


3 


2 


15-8 


9 


'p. 


San Marino 




8 


- 


- 


8 


1-33 






3. csoport. URS-NOR 2-0, NOR-HUN 0-0, HUN-ITA 1-1, HUN-CIP 4-0, ITA-URS 0-0, CIP- 
NOR 0-3, CIP-ITA 0-4, CIP-HUN 0-2, HUN-URS 0-1, ITA-HUN 3-1, NOR-CIP 3-0, URS-CIP 
4-0, NOR-ITA 2-1, NOR-URS 0-1, URS-HUN 2-2, URS-ITA 0-0, HUN-NOR 0-0, ITA-NOR 1- 
1, CIP-URS 0-3, ITA-CIP 2-0. 



1. SZOVJETUNIO 8 5 3 - 13-2 13 


2. Olaszorszag 8 3 4 1 12-5 10 


3. |Norvegia 8 3 3 2 9-5 9 


4. |Magyarorszag 8 2 4 2 10-9 8 


'^. ICiprus ] 8] -] -1 8] 2-25] o' 



4. csoport. NIR-YUG 0-2, FAR-AUT 1-0, DEN-FAR 4-1, NIR-DEN 1-1, YUG-AUT 4-1, DEN- 
YUG 0-2, AUT-NIR 0-0,YUG-NIR 4-1, YUG-DEN 1-2, NIR-FAR 1-1, YUG-FAR 7-0, AUT- 
FAR 3-0, DEN-AUT 2-1, FAR-NIR 0-5, FAR-DEN 0-4, AUT-DEN 0-3, FAR-YUG 0-2, NIR- 
AUT 2-1, DEN-NIR 2-1, AUT-YUG 0-2. 

(Az UEFA az ENSZ-bojkotthoz csatlakozva Jugoszlaviat kizarta a nyolcas dontobol, helyette Daniat 
hivta meg a tornara.) 



1. 


JUGOSZLAVIA 


8 


7 


- 


1 


24-4 


14 


2. 


DANIA 


8 


6 


1 


1 


18-7 


13 


3. 


Eszak-Irorszag 


8 


2 


3 


3 


11-11 


7 


4. 


Ausztria 


8 


1 


1 


6 


6-14 


3 


'^. 


Feroer-szigetek 


8 


1 


1 


6 


3-26 


3 



5. csoport. WAL-BEL 3-1, LUX-GER 2-3, LUX-WAL 0-1, BEL-LUX 3-0, BEL-WAL 1-1, GER- 
BEL 1-0, WAL-GER 1-0, LUX-BEL 0-2, GER-WAL 4-1, WAL-LUX 1-0, BEL-GER 0-1, GER- 
LUX 4-0. 



1. 


NEMETORSZAG 




6 


5 


- 


1 


13-4 


10 


2. 


Wales 




6 


4 


1 


1 


8-6 


9 


3. 


Belgium 




6 


2 


1 


3 


7-6 


5 


y 


Luxemburg 




6 


- 


- 


6 


2-14 






6. csoport. FIN-POR 0-0, POR-HOL 1-0, GRE-MLT 4-0, HOL-GRE 2-0, MLT-FIN 1-1, MLT- 



HOL 0-8, GRE-POR 3-2, MLT-POR 0-1, POR-MLT 5-0, HOL-MLT 1-0, HOL-FIN 2-0, FIN- 
MLT 2-0, FIN-HOL 1-1, POR-FIN 1-0, FIN-GRE 1-1, HOL-POR 1-0, GRE-FIN 2-0, POR- 
GRE 1-0, GRE-HOL 0-2, MLT-GRE 1-1. 



1. [HOLLANDIA 8 6 11 17-2 13 


2. |Portugalia 8 5 1 2 11-4 11 


3. Gorogorszag 8 3 2 3 11-9 8 


4. |Finnorszag 8 14 3 5-8 6 


'p. ]Malta ] S] -] 2] 6] 2-23] 2 



7. csoprt. ENG-POL 2-0, IRL-TUR 5-0, IRL-ENG 1-1, TUR-POL 0-1, ENG-IRL 1-1, POL-TUR 
3-0, TUR-ENG 0-1, IRL-POL 0-0, POL-IRL 3-3, ENG-TUR 1-0, TUR-IRL 1-3, POL-TUR 1-1. 



1. 



ANGLIA 



2. Irorszag 



|3. iLengyelorszag 



7-3 



13-6 



8-6 



[4. JTorokorszag J 6j -J -J 6j 1-14J 



Nyolcas donto, Svedorszag (VI. 10-26.) 

1. csoport: Svedorszag-Franciaorszag 1-1 (1-0). Stockholm, VI. 10. G: J. Eriksson, ill. Papin. 
Dania-Anglia 0-0. Malmo, VI. 11. Franciaorszag - Anglia 0-0. Malmo, VI. 14. Svedorszag-Dania 
1-0 (0-0). Stockholm, VI. 14. G: Brolin. Svedorszag-Antlia 2-1 (0-1). Stockholm, VI. 17. G: J. 
Eriksson, Brolin, ill. Piatt. Dania-Franciaorszag 2-1 (1-0). Malmo, VI. 17. G: H. Larsen, Elstrup, 
ill. Papin. 



1. 


SVEDORSZAG 




3 


2 


1 


- 


4-2 


5 


2. 


Dania 




3 


1 


1 


1 


2-2 


3 


3. 


Franciaorszag 




3 




2 


1 


2-3 


2 


'k 


Anglia 




3 


- 


2 


1 


1-2 


2 



2. csoport: Hollandia-Skocia 1-0 (0-0). Goteborg, VI. 12. G: Bergkamp. FAK-Nemetorszag 1-1 (0- 
0). Norrkoping, VI. 12. G: Dobrovolszkij, ill. Hassler. Nemetorszag-Skocia 2-0 (1-0). Norrkoping. 
VI. 15. G: Riedle, Malpas (ongol). Hollandia-FAK 0-0. Goteborg, Hollandia-Nemetorszag 3-1 (2- 
0). Goteborg, VI. 18. G: Rijkaard, Rob Witschge, Bergkamp, ill. Khnsmann. Skocia-FAK 3-0 (2-0). 
Norrkoping, VI. 18. G: Harin (ongol), Chadadze (ongol), McAlliste r. 



1. Hollandia 3 2 1 -4-15 


2. Nemetorszag 3 111 4-4 3 


3. Skocia 3 - 2 1 3-3 2 


4. JfAK J 3j -J 2j ij I-4J 2 



Elodonto. Nemetorszag-Svedorszag 3-2 (1-0). Stockholm, VI. 21. G: Riedle (2), Hassler, ill. Ljung, 
BroHn, K. Andersson. Dania-Hollandia 2-2 (2-1, 2-2, 2-2), 11-esekkel 5-4. Goteborg, VI. 22. G: H. 
Larsen (2), ill. Bergkamp, Rijkaard. 

Donto: Dania-Nemetorszag 2-0 (1-0). Goteborg, VI. 26. G: J. Jensen, Vilfort. Dania: Schmeichel - 
L. Olsen - Piechnik, K. Nielsen - Sivebaek (Christiansen), Vilfort, J. Jensen, H. Larsen, Christofte - 
Povlsen, B. Laudrup. Nemetorszag: Illgner - Helmer - Kohler, Buchwald - Renter, Hassler, 



Effenberg (Thom), Sammer (Doll), Brehme - Klinsmann, Riedle. 

Afrikai Nemzetek Kupaja, Szenegal (1. 13-26.) 

Donto: Elefantcsontpart-Ghana 0-0, h. u. 11-esekkel 11-10. A 3. helyert: Nigeria-Kamerun 2-1. 

Azsia-bajnoksag, Japan (X. 29.-XL 18.) 

Donto: Japan-Szaiid- Arabia 1-0 (1-0). A 3. helyert: Kina-Arab Emirsegek 1-1, h. u. 11-esekkel 4- 

3. 

Teremlabdarugo VB, Hongkong (XI. 15-28.) 

Donto: Brazilia-Egyesult Allamok 4-1 (1-0). A 3. helyert: Spanyolorszag-Iran 9-6 (6^). 

Az 1991 evi Aranylabda-szavazas 

1. PAPIN, Jean-Pierre (ERA, Olympique Marseille) 141 pont, 2. MATTHAUS, Lothar (GER, 
Internazionale), PANCSEV, Darko (YUG, Crvena zvezda) es SZAVICSEVICS, Dejan (YUG, 
Crvena zvezda) 42-42, 5. PROSZINECSKI, Robert (YUG, Crvena zvezda. Real Madrid) 34,6. 
LINEKER, Gary (ENG, Tottenham) 33, 7. VIALLI, Gianluca (ITA, Sampdoria) 18. 8. 
BELODEDICS, Miodrag (YUG, Crvena zvezda) 15. 9. HUGHES, mark (WAL, Manchester United) 
12. 10. WADDLE, Chris (ENG, Olympique Marseille) 11. 

Az 1992. evi vegeredmeny 

1. HASTEN, Marco van (HOL, AC Milan) 98 pont. 2. SZTOICSKOV, Hriszto (BUL, EC Barcelona) 
80, 3. BERGKAMP, Dennis (HOL, Ajax Amszterdam) 53, 4. HASSLER, Thomas (GER, AS Roma) 
42, 5. SCHMEICHEL, Peter (DEN, Manchester United) 41, 6. LAUDRUP, Brian (DEN, Bayern 
Munchen, Fiorentina) 32, 7. LAUDRUP, Michael (DEN, FC Barcelona) 22, 8. KOEMAN, Ronald 
(HOL, FC Barcelona) 14, 9. CHAPUISAT, Stephane (SUI, Borussia Dortmund) 10, 10. RIJKAARD, 
Frank (HOL, AC Milan) es SCIFO, Vincenzo (BEL, Torino) 8-8. 

Magyar gazdasag 



A brum hazai termek (GDP) 



Ev 


Folyo aron 
(Mrd Ft) 


Elozo ev = 100 
(osszehasonlito aron) 


Egy fore jut 

folyo aron 

(Ft) 


EV 


Folyo aron 
(Mrd Ft) 


Elozo ev = 100 

(osszehasonlito 

aron) 


Egy fore jut 

folyo aron 

(Ft) 


1980 


721,0 


100,1 


67314 


1987 


1226,4 


104,1 


116951 


1981 


779,9 


102,9 


72887 


1988 


1409,5 


99,9 


134977 


1982 


847,9 


105,8 


79368 


1988 


1440,4 


99,9 


137932 


1983 


896,4 


100,7 


84122 


1989 


1722,8 


100,7 


165685 


1984 


978,4 


102,7 


92133 


1990 


2089,3 


96,5 


201577 


1985 


1033,7 


99,7 


97712 


1991 


2308,4 


88,1 


223120 


1986 


1088,8 


101,5 


103358 


1992 


2800 


94-96 


271000 



Megjegyzes: Az 1988-t61 bekovetkezett modszertani valtozas miatt az 1988. evi adatokat a regi es az 
lij szamitasi modszer szerint is kozoljiik. 



A brutto hazai termek (GDP) gazdalkodasi formak szerint (folyo 
alaparon, %-ban) 





1988 


1989 


1990 


1991 


Vallalatok 


71,1 


71,0 


68,9 


64,8 


Koltsegvetesi es 
egyeb nem 
nyeresegerdekelt 
szervezetek 


14,6 


14,1 


15,3 


17,1 


Kisvallalkozasok 


14,3 


14,9 


15,8 


18,1 


Ebbol: kis tarsas 
vallalkozasok 


1,7 


1,6 


1,5 


1,7 


egyeni 
vallalkozasok 


5,0 


5,7 


7,1 


9,8 


Brutto hazai 
termek 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



A brutto hazai termek (GDP) termelesenek osszetetele (%-ban, 
osszehasonlfto aron) 



Nemzet- 
gazdasagi agak 


1970 


1980 


1986 


1987 


1988 


1988 


1989 


1990 


1991 


[par 


36,6 


37,2 


36,7 


36,7 


36,2 


33,9 


33,0 


31,6 


29,1 


Epitoipar 


8,2 


8,0 


6,6 


6,9 


6,5 


8,1 


8,7 


6,9 


6,7 


Mezo- es 
erdogazdasag 


21,5 


19,6 


20,7 


19,5 


21,1 


16,5 


16,2 


16,1 


16,5 


Kozlekedes, 
posta es 
tavkozles 


8,9 


9,1 


8,9 


9,0 


9,2 


8,0 


8,5 


8,2 


8,1 


Kereskedelem 


10,7 


9,7 


9,4 


9,6 


8,4 


10,1 


9,8 


11,5 


11,8 


Viz- 
gazdalkodas 


1,2 


1,5 


1,4 


1,4 


1,4 


1,4 


1,3 


1,3 


1,2 


Egyeb anyagi 
agak 


0,1 


0,7 


1,2 


1,4 


1,5 


1,0 


1,1 


1,3 


1,4 


Anyagi agak 
egyutt 


87,2 


85,8 


84,9 


84,5 


84,3 


79,0 


78,6 


77,0 


74,8 


Nem anyagi 
agak 


12,8 


14,2 


15,1 


15,5 


15,7 


21,0 


21,4 


23,0 


25,2 


Brutto hazai 
termek 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Megjegyzes: Az 1988-t61 bekovetkezett modszertani valtozas miatt az 1988. evi adatokat a regi es az 
lij szamitasi modszer szerint is kozoljuk. 



A brutto hazai termek (GDP) felhasznalasa, %-os megoszlas 
(osszehasonlito aron) 





1970 


1980 


1986 


1987 


1988 


1988 


1989 


1990 


1991 


Belfoldi 
felhasznalas 


108,6 


102,5 


96,4 


95,7 


92,9 


97,3 


97,5 


98,0 


100,5 


Ebbol: 




















Lakossagi 
fogyasztas 


64,7 


62,2 


61,4 


61,2 


58,7 


60,3 


61,3 


61,2 


65,4 


Kozossegi 
fogyasztas 


10,8 


10,1 


10,7 


10,3 


10,9 


12,1 


11,2 


12,0 


13,2 


Vegso 
fogyasztas 


75,5 


72,3 


72,1 


71,5 


69,6 


72,4 


72,5 


73,2 


78,6 


Beruhazas 


32,2 


28,8 


23,5 


24,8 


22,5 


21,5 


22,8 


21,9 


22,0 


Keszlet- 
felhalmozas 


0,8 


1,3 


0,9 


-0,7 


0,8 


3,4 


2,2 


2,9 


-0,1 


Brutto 
felhalmozas 


33,0 


30,1 


24,4 


24,1 


23,3 


24,9 


25,0 


24,8 


21,9 


Export 


32,0 


39,0 


44,9 


45,2 


48,1 


36,8 


36,8 


36,0 


34,7 


Import 


40,6 


41,5 


41,3 


40,9 


41,0 


34,1 


34,3 


34,0 


35,2 


Behozatali 
tobblet (-), 
kiviteli tobblet 

(+) 


-8,6 


-2,5 


+3,6 


+4,3 


+7,1 


+2,7 


+2,5 


+2,0 


-0,5 


Brutto hazai 
termek 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Megjegyzes: Az 1988-t61 bekovetkezett modszertani valtozas miatt az 1988. evi adatokat a regi es az 
lij szamitasi modszer szerint is kozoljuk. 

A nemzetgazdasag osszevont munkaeromerlege, Jan. 1. (ezer fo) 



Megnevezes 


1989 


1990 


1991 


1992 


Nepesseg 


0-14 eves 


2168,1 


2130,5 


2063,7 


2009,8 


15-59 eves ferfi, 
15-54 eves no 


5968,7 


5956,8 


5997,4 


6031,4 


60 eves es idosebb 
ferfi, 

55 eves es idosebb 
no 


2284,3 


2287,5 


2293,7 


2296,0 


Osszesen 


10421,1 


10374,8 


10354,8 


10337,2 


pVIunkaeroforras 



15-59 eves ferfi, 
15-54 eves no 


5968,7 


5956,8 


5997,4 


6031,4 


14 eves, valamint 

60 eves es idosebb 

ferfi, 

55 eves es idosebb 

noi nepessegbol 

gazdasagilag aktiv 


504,7 


488,4 


434,6 


334,2 


Osszesen 


6473,4 


6445,2 


6432,0 


6365,6 


Munkaero-felhasznalas 
Foglalkoztatottak 


[par 


1661,7 


1623,4 


1565,6 


1377,8 


Epitoipar 


364,6 


353,4 


347,8 


290,0 


Kozlekedes 


345,9 


353,8 


364,1 


316,4 


Posta es tavkozles 


87,1 


89,4 


85,1 


82,3 


Kereskedelem 


622,7 


618,2 


652,3 


649,6 


Vizgazdalkodas 


88,3 


84,4 


75,4 


66,1 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


59,6 


56,7 


55,3 


60,5 


Nem anyagi agak 


1289,0 


1337,6 


1318,7 


1305,8 


Nem 

mezogazdasagi 
agak egyutt 


4518,9 


4516,9 


4464,3 


4148,5 


Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


986,1 


955,0 


835,4 


647,7 


Osszesen 


5505,0 


5471,9 


5299,7 


4796,2 


Munkanelkuliek 


14,2 


24,2 


100,5 


406,1 


Gazdasagilag 
aktiv nepesseg 


5519,2 


5496,1 


5400,2 


5202,3 


Kulfoldon 
dolgozok 


3,3 


3,6 


15,0 


30,0 


Munkavallalasi 
korii (15-59 eves 
ferfi, 15-54 eves 
no) gazdasagilag 
nem aktiv 
nepesseg 


950,9 


945,5 


1016,8 


1133,3 


Ebbol: tanulok 


450,6 


483,0 


519,5 


547,6 


nyugdijasok 


242,7 


251,0 


282,1 


346,3 


Osszesen 


6473,4 


6445,2 


6432,0 


6365,6 



A nepesseg aktivitasa 


\Jan. 


1.(ezerf6) 














Munkaeroforras 


Gazdasagilag aktiv nepesseg 


Ev 


Osszes 
en 


Ebbol: 


Osszes 
en 


Ebbol: 






Munk 

a- 

kepes 

korii 

nepess 

eg 


Munk 

a- 

kepes 

koron 

kivuli 

aktiv 

kereso 

k* 


Munk 

a- 

kepes 

koron 

tiil 

fog- 

lalkoz- 

tatott 

nyug- 

dijaso 

k 


Aktiv 

kereso 
k 


Gyese 

n, 

gyeden 

levok 


Foglal- 

koztat 

ott 

nyug- 

dijaso 
k 


Fog- 

lalkoz- 

tatotta 
k 

egyutt 


Munk 

a- 

nelku- 

liek 


Akti- 

vitasi 

rata 


Munk 

a- 

nelku- 

lisegi 

rata 




1980 


6746,4 


6175,0 


228,5 


342,9 


5733,6 


5073,6 


264,0 


396,0 


5733,6 


- 


85,0 


- 


1981 


6709,4 


6140,2 


195,1 


374,1 


5700,6 


5014,5 


254,1 


432,0 


5700,6 


- 


85,0 


- 


1982 


6651,8 


6107,1 


164,9 


379,8 


5678,4 


5001,9 


241,5 


435,0 


5678,4 


- 


85,4 


- 


1983 


6617,3 


6083,2 


147,8 


386,3 


5646,3 


4970,1 


233,2 


443,0 


5646,3 


- 


85,3 


- 


1984 


6610,1 


6070,5 


142,3 


397,3 


5615,9 


4940,0 


223,9 


452,0 


5615,9 


- 


85,0 


- 


1985 


6593,6 


6056,0 


135,1 


402,5 


5590,5 


4912,9 


217,6 


460,0 


5590,5 


- 


84,8 


- 


1986 


6569,6 


6028,4 


130,3 


410,9 


5580,3 


4892,5 


219,8 


468,0 


5580,3 


- 


84,9 


- 


1987 


6547,8 


5999,4 


129,3 


419,1 


5595,4 


4885,2 


224,8 


479,0 


5589,0 


6,4 


85,5 


0,1 


1988 


6528,7 


5988,1 


125,3 


415,3 


5559,4 


4844,8 


230,7 


473,0 


5548,5 


10,9 


85,2 


0,2 


1989 


6473,4 


5968,7 


118,6 


386,1 


5519,2 


4822,7 


241,0 


441,3 


5505,0 


14,2 


85,3 


0,3 


1990 


6445,2 


5956,8 


110,4 


378,0 


5496,1 


4795,2 


244,7 


432,0 


5471,9 


24,2 


85,3 


0,4 


1991 


6432,0 


5997,4 


101,6 


333,0 


5400,2 


4668,7 


247,4 


383,6 


5299,7 


100,5 


84,0 


1,9 


1992 


6365,6 


6031,4 


86,9 


247,3 


5202,3 


4241,8 


262,1 


292,3 


4796,2 


406,1 


81,7 


7,8 



* 60 eves es ennel idosebb ferfi, ill.5 eves es ennel idosebb no. 



Az aktiv keresok szamanak megoszlasa (%-ban, 


az ev elejen) 




Nemzetgadasagi 
agak 


1949 


1960 


1970 


1976 


1981 


1990 


1991 


1992 


[par 


19,4 


27,9 


36,2 


35,0 


32,9 


29,9 


29,7 


28,9 


Epitoipar 


2,2 


6,1 


7,4 


8,3 


7,8 


7,0 


7,0 


6,4 


Mezo- es 
erdogazdasag 


53,8 


38,5 


25,0 


21,3 


21,1 


18,0 


16,1 


13,9 


Kozlekedes 










6,7 


6,9 


7,4 


7,1 


Posta es tavkozles 


4,4 


6,5 


7,3 


7,9 


1,3 


1,6 


1,6 


1,7 



Kereskedelem 


5,3 


6,3 


7,9 


9,2 


9,8 


10,8 


12,0 


13,3 




Vizgazdalkodas 


0,1 


0,2 


1,2 


1,4 


1,5 


1,69 


1,4 


1,4 




Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


n. a. 


n. a. 


0,8 


0,8 


0,9 


0,9 


0,9 


1,0 




Anyagi agak 
egyutt 


85,2 


85,5 


85,8 


83,9 


82,0 


76,7 


76,1 


73,7 




Szemelyi es 

gazdasagi 

szolgaltatas 


3,5 


2,5 


2,0 


2,8 


3,1 


4,4 


4,5 


5,0 




Egeszsegugyi, 
szocialis es 
kulturalis 
szolgaltatas 


3,7 


5,6 


7,3 


9,0 


10,5 


13,6 


13,9 


14,8 




Kozossegi, 
kozigazgatasi es 
egyeb szolgaltatas 


7,6 


6,4 


4,9 


4,3 


4,4 


5,4 


5,5 


6,5 




Nem anyagi agak 
egyutt 


14,8 


14,5 


14,2 


16,1 


18,0 


23,3 


23,9 


26,3 




Osszesen 


] 100,0 


J 100,0 


100,0 


J 100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 




Az aktiv keresok szama es korcsoportos megoszlasa (ezer fo, ill. %) 




Eletkor 


1949 


1960 1970 1980 1990* 1991* 


Ezen belul 


ferfiak 


nok 




14-29 eves 


1533,5 


1452,9 


1671,1 


1654,1 


1091,0 


958,5 


527,8 


430,7 


30-39 eves 


766,5 


1108,0 


1159,4 


1337,0 


1252,6 


1097,4 


559,5 


537,9 


40-nyugdij- 
|korhatarig 


1268,0 


1565,4 


1763,1 


1917,5 


1674,5 


1551,6 


838,9 


712,7 


Nyugdijkorhata 
r felett 


516,9 


633,3 


395,1 


160,2 


51,4 


44,3 


15,1 


29,2 


Osszesen 


4084,9 


4759,6 


4988,7 


5068,8 


4069,6 


3651,8 


1941,3 


1710,5 


% 


14-29 eves 


37,5 


30,5 


33,5 


32,6 


26,8 


26,2 


27,2 


25,2 


30-39 eves 


18,8 


23,3 


23,2 


26,4 


30,8 


30,1 


28,8 


31,4 


40-nyugdij- 
Ikorhatarig 


31,0 


32,9 


35,4 


37,8 


41,2 


42,5 


43,2 


41,7 


Nyugdijkorhata 
r felett 


12,7 


13,3 


7,9 


3,2 


1,2 


1,2 


0,8 


1,7 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



* Az 50 fonel tobbet foglalkoztato gazdalkodo szervezetek adatai. 



A foglalkoztatottak osszetetelenek alakulasa nemzetgazdasagi agak 



es nemek szerint, 1992. januar 1. 






Nemzet- 
gazdasagi ag 


Aktiv keresok 


Gyesen, 
gyeden levok 


Nyugdij mellett 
dolgozok 


Foglalkoz- 
tatottak 




szama ( 


ezer fo) 






Osszesen 


[par 


1226,7 


86,2 


64,9 


1377,8 


Epitoipar 


272,8 


6,7 


10,5 


290,0 


Kozlekedes 


299,9 


9,2 


7,3 


316,4 


Posta es 
tavkozles 


73,0 


4,9 


4,4 


82,3 


Keres- 
Niedelem 


564,2 


45,4 


40,0 


649,6 


Viz- 
gazdalkodas 


59,5 


1,6 


5,0 


66,1 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


41,0 


16,9 


2,6 


60,5 


Nem anyagi 
agak 


1115,8 


67,5 


122,5 


1305,8 


Nem 

mezogazdasa 
gi agak egyutt 


2537,1 


170,9 


134,7 


2842,7 


Mezo- 
gazdasag es 
erdo- 
gazdalkodas 


588,9 


23,7 


35,1 


647,7 


Osszesen 


4241,8 


262,1 


292,3 


4796,2 


Ferfi 


[par 


744,1 


0,5 


34,0 


778,6 


Epitoipar 


212,9 


0,0 


7,3 


220,2 


Kozlekedes 


224,7 


0,2 


4,7 


229,6 


Posta es 
tavkozles 


34,1 


0,1 


2,1 


36,3 


Keres- 
kedelem 


197,7 


0,4 


17,4 


215,5 


Viz- 
gazdalkodas 


45,7 


0,0 


3,5 


49,2 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


23,2 


0,0 


1,5 


24,7 


Nem anyagi 
agak 


419,7 


0,4 


44,3 


464,4 



Nem mezo- 
gazdasagi 
agak egyutt 


1482,4 


1,2 


70,5 


1554,1 


Mezo- 
gazdasag es 
erdo- 
gazdalkodas 


374,4 


0,2 


23,2 


397,8 


Osszesen 


2276,5 


1,8 


138,0 


2416,3 


No 


[par 


482,6 


85,7 


30,9 


599,2 


Epitoipar 


59,9 


6,7 


3,2 


69,8 


Kozlekedes 


75,2 


9,0 


2,6 


86,8 


Posta es 
tavkozles 


38,9 


4,8 


2,3 


46,0 


Keres- 
|kedelem 


366,5 


45,0 


22,6 


434,1 


Viz- 
gazdalkodas 


13,8 


1,6 


1,5 


16,9 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


17,8 


16,9 


1,1 


35,8 


Nem anyagi 
agak 


696,1 


67,1 


78,2 


841,4 


Nem mezo- 
gazdasagi 
agak egyutt 


1054,7 


169,7 


64,2 


1288,6 


Mezo- 
gazdasag es 
erdo- 
gazdalkodas 


214,5 


23,5 


11,9 


249,9 


Osszesen 


1965,3 


260,3 


154,3 


2379,9 



Nominal- es realber, realjovedelem 



Ev 


Munkasok es alkalmazottak 






Havi 


Egy 


egy keresore 


Egy fore juto 


Lakossag 




atlagber 


keresore 


juto realbere 


realjovedele 


fogyasztasa 




e 


juto netto 




m 






az 


atlagkeres 










allami 


ete 










szektor 












ban (Ft) 












elozo ev = 100,0 






1956 J 1235J 110,5j 111,6 


106 


107,8 



1957 1442 121,0 118,2 107 107,7 


1958 


1478 


104,4 


104,1 


102 


103,1 


1959 


1540 


104,0 


105,4 


111 


106,4 


1960 


1575 


102,7 


102,0 


105 


106,2 


1961 


1599 


101,2 


100,2 


100,8 


101,2 


1962 


1638 


102,0 


101,5 


103,9 


103,5 


1963 


1702 


103,8 


104,5 


105,9 


104,8 


1964 


1757 


103,1 


102,6 


105,8 


105,5 


1965 


1766 


101,1 


100,0 


100,7 


101,6 


1966 


1856 


104,0 


102,2 


105,1 


104,8 


1967 


1915 


104,3 


103,7 


106,4 


106,3 


1968 


1928 


102,3 


102,3 


106,3 


104,7 


1969 


2012 


105,9 


104,5 


105,9 


105,4 


1970 


2139 


106,1 


104,7 


107,3 


107,5 


1971 


2239 


104,6 


102,3 


104,2 


105,1 


1972 


2342 


105,1 


102,2 


103,3 


103,6 


1973 


2512 


106,3 


102,8 


104,7 


104,2 


1974 


2682 


107,4 


105,6 


106,2 


105,9 


1975 


2881 


107,7 


103,8 


104,4 


104,8 


1976 


3042 


105,1 


100,1 


100,9 


101,9 


1977 


3288 


107,8 


103,8 


104,9 


104,5 


1978 


3567 


107,8 


103,1 


102,9 


103,8 


1979 


3785 


107,0 


98,3 


99,8 


102,1 


1980 


4014 


107,4 


98,4 


100,4 


100,7 


1981 


4267 


105,8 


101,1 


102,9 


102,6 


1982 


4542 


106,1 


99,3 


100,9 


101,3 


1983 


4761 


104,0 


96,8 


101,1 


100,5 


1984 


5342 


105,6 


97,6 


101,1 


101,2 


1985 


5866 


108,3 


101,3 


101,9 


101,3 


1986 


6291 


107,4 


101,9 


102,6 


102,0 


1987 


6808 


108,1 


99,6 


101,0 


103,8 


1988 


8817* 


110,1 


95,1 


99,0 


95,6 


1989 


10018* 


118,2 


100,9 


103,4 


102,3 


1990 


12664* 


124,1 


96,3 


98,2 


96,4 


1991 


16932* 


124,3** 


92,0** 


98,3 


94,2 


1992 ] 22365*] 120,5***] 98,0***] 95-96] 97-98 



* Brutto atlagber, 1989-t61 az osszes gazdalkodo szervezetre vonatkozik. 



** A munkas-alkalmazott es mezogazdasagi szovetkezetekben dolgozok egyuttes adata. 

*** A jogi szemelyisegii es a jogi szemelyiseg nelkuli, kettos konyvvitelt vezeto szervezeteknel teljes 

munkaidoben foglalkoztatottak adatai. Az indexek osszehasonlito adatok alapjan szerepelnek. 

Az egy fore juto szemelyes jovedelembol szarmazo fogyasztas 
osszetetele (folyo aron, %-ban) 





1970 


1975 


1980 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Elelmiszerek 


36,9 


32,1 


31,8 


30,0 


30,9 


30,8 


31,3 


27,2 


Elvezeti cikkek 


16,2 


17,4 


18,2 


16,2 


16,2 


15,5 


14,3 


13,7 


Ruhazkodasi 
cikkek 


12,8 


12,1 


10,1 


9,4 


8,3 


7,5 


6,9 


7,1 


Futes, 

haztartasi 

energia 


3,7 


3,6 


4,3 


4,8 


4,8 


4,6 


4,8 


6,6 


Tartos 

fogyasztasi 

cikkek 


8,1 


8,8 


8,7 


10,2 


8,9 


10,2 


9,5 


9,9 


Ebbol: Szemely- 
gepkocsi 


1,5 


2,4 


2,6 


2,6 


2,3 


2,5 


2,9 


3,4 


Egyeb 
iparcikkek 


8,9 


12,0 


12,7 


13,5 


13,1 


13,8 


14,1 


16,7 


Fermekek 
osszesen 


86,6 


86,0 


85,8 


84,1 


82,2 


82,4 


80,9 


81,2 


Szolgaltatasok 


13,4 


14,0 


14,2 


15,9 


17,8 


17,6 


19,1 


18,8 


Lakas- 
szolgaltatas 


3,0 


3,7 


3,8 


4,5 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Egeszsegugyi es 

testapolasi 

szolgaltatas 


0,8 


0,8 


0,7 


0,7 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Kozlekedesi es 

hirkozlesi 

szolgaltatas 


3,5 


3,5 


3,0 


3,7 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Oktatas, 
kultiira, sport, 
udulesi 
szolgaltatas 


2,4 


2,5 


2,6 


2,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Fogyasztoi arindexek 



Ev 


Elozo ev 
= 100% 


1951 = 
100% 


Ev 


Elozo ev 
= 100% 


1951 = 
100% 


1951 


- 


100,0 


1972 


102,9 


150,4 



1952 137,7 137,7 1973 103,3 155,3 


1953 


101,0 


139,1 


1974 


101,8 


158,1 


1954 


95,0 


132,1 


1975 


103,8 


164,1 


1955 


99,0 


130,8 


1976 


105,0 


209,0 


1956 


99,0 


129,5 


1977 


103,9 


217,2 


1957 


103,0 


133,4 


1978 


104,6 


224,5 


1958 


101,0 


134,7 


1979 


108,9 


244,5 


1959 


99,0 


133,3 


1980 


109,1 


266,7 


1960 


101,0 


134,7 


1981 


104,6 


278,9 


1961 


100,9 


135,9 


1982 


106,9 


298,2 


1962 


100,5 


136,6 


1983 


107,3 


318,8 


1963 


99,4 


135,8 


1984 


108,3 


345,3 


1964 


100,4 


136,3 


1985 


107,0 


369,4 


1965 


100,7 


137,2 


1986 


105,3 


388,9 


1966 


101,2 


138,9 


1987 


108,6 


422,4 


1967 


100,4 


139,5 


1988 


115,7 


487,9 


1968 


99,7 


139,0 


1989 


117,0 


570,8 


1969 


101,4 


141,4 


1990 


128,9 


735,8 


1970 


101,3 


143,3 


1991 


135,0 


993,3 


1971 ] 102,0] 146,2] 1992] 123,o] 1221,8 



MUNKANELKULISEG 



Nyilvantartott munkanelkuliek teruletenkent (1992. dec.) 








Fovaros, megye 


Nyilvantartott munkanelkuliek 


Fovaros, megye 


Nyilvantartott munkanelkuliek 


Szama 
(fo) 


Valtozas 

az elozo ev 

azonos 

idoszakah 

oz kepest 

(%) 


Rata (%) 




Szama 
(fo) 


Valtozas az 

elozo ev 

azonos 

idoszakahoz 

kepest 

(%) 


Rata (%) 




Budapest 


60947 


+113,6 


5,7 


Komarom- 
Esztergom 


23272 


+93,9 


14 


Baranya 


28683 


+59,3 


13,5 


Nograd 


22968 


+44,6 


19 


Bacs-Kiskun 


44677 


+58,5 


15,6 


Pest 


51399 


+90,0 


10 



Bekes 


33918 


+47,5 


16,4 


Somogy 


19183 


+44,8 


11 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


720,36 


+45,2 


18,6 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


61781 


+62,9 


22 


Csongrad 


26604 


+56,6 


11,7 


Tolna 


19234 


+51,1 


14 


Fejer 


26658 


+81,4 


11,8 


Vas 


12437 


+61,6 


8 


Gyor-Moson- 
Sopron 


18127 


+54,9 


8,0 


Veszprem 


24088 


+49,9 


11 


Hajdii-Bihar 


39230 


+72,6 


14,4 


Zala 


14991 


+55,7 


9 


Heves 


24911 


+58,1 


14,8 


Osszesen 


663027 


+63,3 


12 


Jesz-Nagykun- 
Szolnok 


37883 


+53,5 


17,4 










Munkanelkulii 


segi rate 


)* teruletenkent 










Fovaros, megye 


1992 
januar 


1992 
december 


1993 
februar** 


Fovaros, megye 


1992 
januar 


1992 
december 


1993 
februar** 




Budapest 


2,9 


5,7 


6,7 


Komarom- 
Esztergom 


8,1 


14,0 


14,9 




Baranya 


8,9 


13,5 


14,3 


Nograd 


14,0 


19,0 


22,1 




Bacs-Kiskun 


11,1 


15,6 


17,4 


Pest 


5,9 


10,1 


11,8 




Bekes 


13,6 


16,4 


18,0 


Somogy 


8,1 


11,1 


12,4 




Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


13,1 


18,6 


20,5 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


15,0 


22,4 


23,1 




Csongrad 


8,0 


11,7 


12,2 


Tolna 


10,2 


14,2 


15,3 




Fejer 


7,1 


11,8 


12,7 


Vas 


5,9 


8,4 


9,3 




Gyor-Moson- 
Sopron 


5,6 


8,0 


8,4 


Veszprem 


8,5 


11,7 


12,8 




Hajdii-Bihar 


9,4 


14,4 


16,9 


Zala 


6,1 


9,3 


10,5 




Heves 


10,2 


14,8 


15,9 


Osszesen 


8,2 


12,3 


13,6 




Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


12,3 


17,4 


18,0 













* A gazdasagilag aktiv nepesseghez viszonyitva. 

** Az 1992. Jan. 1-jei gazdasagilag aktiv nepesseghez viszonyitva. 

Munkanelkiiliek megoszlasa allomanycsoportok es terulet szerint % 
(1992. dec.) 



Fovaros, 
megye 


Szak- 
munkas 


Beta- 

nitott 

munkas 


Seged- 
munkas 


Fizikai 
ossze- 
sen 


Felso 
vezeto 


Vezeto 


Iranyito 


ijgy- 
intezo 


iJgy- 

viteli 

alk. 


Szel 
6 


Budapest 

-' 


31,0 


17,8 


18,8 


67,5 


0,3 


2,9 


3,1 


17,5 


8,7 





Baranya 


35,1 


17,0 


32,0 


84,2 


0,1 


2,0 


2,1 


6,9 


4,6 




Bacs-Kiskun 


33,6 


23,5 


28,1 


85,0 


0,3 


2,3 


2,4 


6,6 


3,2 




Bekes 


38,1 


19,8 


27,8 


85,6 


0,3 


2,4 


2,0 


5,1 


4,5 




Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


34,9 


19,8 


31,5 


86,2 


0,2 


1,7 


1,9 


5,2 


4,9 




Csongrad 


35,8 


22,2 


23,1 


81,1 


0,2 


2,4 


2,9 


9,7 


3,7 




Fejer 


34,0 


26,2 


22,7 


82,8 


0,1 


1,8 


2,0 


8,2 


5,1 




Gyor-Moson- 
Sopron 


38,4 


24,7 


18,8 


81,9 


0,2 


2,8 


2,2 


7,2 


5,8 




Hajdii-Bihar 


35,0 


25,7 


25,3 


85,9 


0,2 


1,5 


1,6 


6,3 


4,5 




Heves 


37,5 


23,2 


25,0 


85,7 


0,1 


1,6 


2,3 


7,0 


3,3 




Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


35,7 


22,2 


27,9 


85,7 


0,2 


1,2 


1,6 


6,6 


4,7 




Komarom- 
Esztergom 


37,5 


14,2 


22,9 


84,5 


0,1 


1,9 


1,7 


6,6 


5,2 




Nograd 


36,2 


33,8 


16,3 


86,3 


0,1 


1,6 


2,0 


5,7 


4,3 




Pest 


34,8 


26,3 


23,6 


84,7 


0,2 


1,7 


1,2 


6,6 


5,7 




Somogy 


32,2 


24,5 


28,6 


85,4 


0,4 


2,0 


1,8 


5,9 


4,6 




Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


33,1 


28,2 


26,5 


87,8 


0,1 


1,4 


1,7 


5,0 


3,9 




Tolna 


35,3 


24,4 


26,6 


86,4 


0,2 


1,8 


2,0 


5,0 


4,6 




Vas 


41,3 


21,1 


20,7 


83,1 


0,1 


2,2 


3,2 


8,5 


2,9 




Veszprem 


38,4 


25,7 


21,0 


85,0 


0,1 


1,7 


1,9 


6,9 


4,3 




Zala 


35,3 


23,8 


24,6 


83,7 


0,2 


1,6 


1,9 


9,2 


3,4 




Osszesen 


35,0 


23,4 


25,2 


83,6 


0,2 


1,9 


2,0 


7,4 


4,8 





Nyilvantartott allashelyek es allast keresok szama 





Nyilvantartott allashelyek 


Nyilvantartott allaskeresok 


Fovaros, megye 


1990. 
szept. 22. 


1990. szept. 

22. 


1992. 
szept. 22. 


1993. 
febr. 22. 


1990. szept. 

22. 


1991. szept. 

22. 


1992. szept. 

22. 


1993. 
febr. 22. 


Budapest 


2828 


2254 


3123 


7982 


638 


19503 


60725 


67273 


Baranya 


1712 


992 


1977 


1787 


2315 


12318 


26841 


29777 


Bacs-Kiskun 


1371 


650 


1738 


2731 


2995 


20467 


41446 


47123 


Bekes 


677 


351 


1269 


921 


2921 


17441 


29159 


36825 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


1407 


441 


1840 


2147 


9297 


36115 


68111 


76587 


Csongrad 


1578 


850 


1225 


1711 


2496 


12587 


24240 


28546 


^ejer 


2112 


601 


1134 


1263 


2287 


9935 


26170 


27646 



Gyor-Moson- 
Sopron 


1212 


555 


456 


255 


358 


8268 


17024 


19436 


Hajdii-Bihar 


823 


572 


1178 


863 


2580 


15971 


35638 


42876 


Heves 


982 


982 


938 


593 


3138 


11718 


23459 


26394 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


1789 


777 


1805 


1800 


3846 


17513 


34356 


38533 


Komarom- 
Esztergom 


1572 


472 


1027 


518 


1021 


7940 


22056 


23745 


Nograd 


581 


221 


360 


530 


2937 


11536 


22120 


24298 


Pest 


2686 


1220 


3275 


3593 


1674 


19358 


46739 


55081 


Somogy 


988 


759 


551 


680 


2098 


9548 


16996 


21385 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


2013 


2051 


1049 


1228 


7036 


29118 


56573 


64089 


Tolna 


350 


219 


649 


1235 


1834 


9680 


17792 


19742 


Vas 


826 


414 


978 


881 


748 


5498 


11940 


13698 


Veszprem 


597 


262 


486 


581 


1756 


11042 


21574 


25454 


Zala 


1045 


708 


576 


1133 


1489 


7201 


13823 


16566 


Osszesen 


27149 


15351 


25634 


32432 


53494 


292757 


616782 


705032 



A munkaero-kereslet es -kfnalat megoszlasa allomanycsoportok 
szerint (1992. dec.) 



Allomanycsoportok 


Bejelentett 

betoltetlen 

allashelyek 

szama 


Nyilvantartott 

munkanelkuliek 

szama 


Allomany-csoportok 


Bejelentett 

betoltetlen 

allashelyek 

szama 


Nyilvantartott 

munkanelkuliek 

szama 


Szakmunkas 


11390 


232243 


Ugyintezo 


2889 


49336 


Betanitott munkas 


6012 


154857 


Ugyviteli alkalmazott 


555 


32128 


Segedmunkas 


2635 


167063 


Szellemi foglalkozasii 
osszesen 


4060 


108864 


Fizikai 

foglalkozasii 

osszesen 


20037 


554163 


Osszesen 


24097 


663027 


Vezeto, iranyito 


616 


27400 









Allast keresok 
(1992. dec.) 



es betoltetlen allashelyeknehany jellemzo szakmaban 



Foglalkozas 


Allast 

keresok 

szama 


Betoltetlen 

allashelyek 

szama 


Foglalkozas 


Allast 

keresok 

szama 


Betoltetlen 

allashelyek 

szama 


Segedmunkas 


96604 


1637 


Egyeb bolti elado 


6423 


121 


Egyeb fizikai 
foglalkozasok 


77101 


2698 


Textilkonfekcionalo 


4957 


1912 


Takarito, 
kalyhafiito 


19878 


420 


Asztalos (altalanos) 


5190 


382 


Adminisztrator, 
irnok 


20293 


309 


Viz-, gaz-, 
olajvezetek- es - 
keszulek-szerelo 


4332 


157 


Tehergepkocsi- 
vezeto 


16676 


198 


Kubikos 


2602 


93 


Geplakatos 


18037 


175 


Raktarkezelo 
(darabarutarolo) 


4512 


28 


Komiives 


13616 


764 


Gep j armiilakatos 


4398 


90 


Festo es mazolo 


10882 


153 


Felszolgalo 


5214 


191 


Portas, or, 
|hivatalseged 


11507 


135 


Egyeb szellemi 
foglalkozasok 


4570 


72 


Villanyszerelo 


10447 


214 


Targoncavezeto 


3365 


44 


Gepjarmiiszerelo 


12157 


220 


Novenytermeszto 


4529 


16 


Esztergalyos 


9896 


114 


Acs, allvanyozo 


3414 


386 


Konyvelo 
(fokonyvelo nelkiil) 


6808 


236 


Mechanikai 
miiszeresz (altalanos) 


3063 


61 


Elelmiszerbolti 
elado 


9247 


281 


Kozpontifiites- es 
csohalozat-szerelo 


3034 


75 


Szabo, varrono 


5740 


2552 


Ugynok 


1476 


1198 


Hegeszto, langvago 


5353 


269 


Fodrasz 


1845 


61 


Gyors- es gepiro 


5929 


98 


Darus 


1074 


22 


Egyeb lakatos 


4923 


109 


Ovono 


882 


35 


Szakacs 


3248 


170 


Gepeszmernok 


761 


27 


Vendeglato-ipari 
elado 


3617 


72 


Mezogazdasagi 
mernok 


813 


- 


Nehezfoldmunka- 
gepkezelo 


1914 


32 


Apolo 


576 


403 


Mezogazdasagi 
traktorvezeto 


4479 


15 


Gondozono 


596 


103 



Vas- es 

femszerkezeti 

|lakatos 


3693 


140 


Sertesgondozo 


1085 


— 




Szallito- es 
rakodomunkas 


3011 





Vajar, segedvajar 


695 


362 




ijzemmernok 


1556 


21 


Titkarno 


908 


67 




Burkolo 


2440 


117 


Epiteszmernok 


210 


25 




Szovo 


2031 


160 


Ujsagiro, lap-, radio- 
, tv-szerk., lapkiado 


248 


- 




Berelszamolo 


1936 


12 


Jogasz 


86 


- 




Zene-, enek-, 
tancmiivesz 


1170 


- 










Miiszaki rajzolo 


1220 


- 










Kepesites nelkuli 
pedagogus 


799 


- 










Allast keresok allomanycsoportonkenti osszetetele 








Idopont 


Szakmunkas 


Betanitott 
munkas 


Segedmunkas 


Szellemi 
foglalkozasii 


Osszesen 






1988. III. n.-ev 


2308 


3002 


7245 


2699 


15254 




1989. III. n.-ev 


4513 


4071 


8483 


5079 


22146 




1990. szept. 22. 


13210 


10820 


16846 


12618 


53494 




1991. szept. 22. 


90234 


65263 


79350 


57910 


292757 




1991. dec. 22. 


135661 


97148 


105810 


67505 


406124 




1992. dec. 22. 


232243 


154857 


167063 


108864 


663027 




Allast keresok Iskolal vegzettseg szerlnti osszetetele 








Megnevezes 


1988. III. n.-ev 


1989. III. n.-ev 


1990. szept. 22. 


1991. szept. 22. 


1991. dec. 20 


1992. dec. 20. 


8. alt. isk. 
alatt 


2403 


3390 


7344 


31232 


41203 


55693 


Altalanos 
iskola 


6541 


7662 


17837 


101670 


146782 


239051 


Szakmunkas- 
Niepzo iskola 


2635 


4385 


12490 


87151 


125220 


223180' 


Kozepfokii 
szakiskola 


255 


464 


826 


4251 


5609 


10024 



Szakkozep- 
iskola es 
technikum 


1478 


2570 


6677 


34050 


44538 


73883 


Gimnazium 


1606 


2734 


5476 


23727 


30188 


44932 


Foiskola 


209 


597 


1856 


6960 


8150 


10702 


Egyetem 


127 


344 


988 


3716 


4437 


5562 


Osszesen 


15254 


22146 


53494 


292757 


406127 


663027 



Nyilvantartott munka nelkuli palyakezdok szama es aranya (1992. dec.) 



Fovaros, megye 


Nyilvantartott 
palyakezdok (fo) 


Aranyuk a 
nyilvan- 
tartott 
munka- 
nelkuliek 
szamaban 
(%) 


Fovaros, megye 


Nyilvantartott 
palyakezdok (fo) 


Aranyuk a 
nyilvan- 
tartott 
munka- 
nelkuliek 
szamaban 
(%) 


Osszesen 


szak- 
kepzett* 


Osszesen 


szak- 
kepzett* 




Budapest 


4962 


3409 


8,1 


Komarom- 
Esztergom 


1919 


1623 


8,2 


Baranya 


2509 


2029 


8,7 


Nograd 


1528 


1270 


6,7 


Bacs-Kiskun 


3193 


2691 


7,1 


Pest 


3746 


3154 


7,3 


Bekes 


3235 


2755 


9,5 


Somogy 


1783 


1522 


9,3 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


5479 


4504 


7,6 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


4776 


3824 


7,7 


Csongrad 


2103 


1735 


7,9 


Tolna 


1420 


1161 


7,4 


Fejer 


2151 


1768 


8,1 


Vas 


1225 


1062 


9,9 


Gyor-Moson- 
Sopron 


2016 


1804 


11,1 


Veszprem 


2080 


1794 


8,6 


Hajdii-Bihar 


3905 


2973 


10,0 


Zala 


1796 


1437 


12,0 


Heves 


2017 


1690 


8,1 


Osszesen 


54771 


44647 


8,3 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


2928 


2442 


7,7 











Kozep- es felsofokii szakkepzettseggel rendelkezok. 



A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos 
allomanycsoportok szerint (1992. aug. 20-szept. 



fontosabb 
20.) 



adatok 



Allomany- 
csoportok 


F6 


% 


Segelynapok 
szama 


Brutto 

segely 

osszesen 

(ezer Ft) 


Segelyezes 

atlagos 

idotartama 

(nap/fo) 


Atlagos 

napi 

segely 

(Ft/fo) 


Atlagos 

havi 

segely 

(Ft/fo) 


Szakmunkas 


314142 


66,4 


58153024 


2356279 


185 


303 


9084 


Betanitott munkas 


75752 


16,0 


30407600 


512674 


401 


265 


7961 


Segedmunkas 


49460 


10,5 


21425715 


322893 


433 


257 


7714 


Fizikai osszesen 


439354 


92,9 


109986339 


3191846 


250 


291 


8730 


Szellemi osszesen 


33514 


7,1 


14412883 


281497 


430 


330 


9902 


Osszesen 


472868 


100,0 


124399222 


3473343 


263 


294 


8814 



A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb 
allomanycsoportok szerint (1992. nov. 20.-dec. 20.) 



adatok 



Allomany- 
csoportok 


F6 


% 


Segelynapok 
szama 


Brutto segely 
osszesen 

(ezer Ft) 


Segelyezes 

atlagos 

idotartama 

(nap/fo) 


Atlagos 

napi 

segely 

(Ft/fo) 


Atlagos 

havi 

segely 

(Ft/fo) 


Szakmunkas 


375099 


74,1 


74290773 


2656163 


198 


302 


9046 


Betanitott munkas 


64274 


12,7 


29627645 


402982 


461 


265 


7935 


Segedmunkas 


40689 


8,0 


19711953 


248931 


484 


260 


7785 


Fizikai 

foglalkozasii 

osszesen 


480062 


94,8 


123630371 


3308076 


258 


293 


8789 


Szellemi 

foglalkozasii 

osszesen 


26380 


5,2 


12993889 


199516 


493 


318 


9542 


Osszesen 


506442 


100,0 


136624260 


3507592 


270 


294 


8828 



A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb adatok Iskolal 
vegzettseg szerint (1992. Jan. l.-szept. 20.) 



Allomany- 


F6 


% 


Segelynapok 


Brutto 


Segelyezes 


Atlagos 


Atlagos 


csoportok 






szama 


segely 


atlagos 


napi 


havi 










osszesen 


idotartama 


segely 


segely 










(ezer Ft) 


(nap/fo) 


(Ft/fo) 


(Ft/fo) 


8 altalanos iskola 


41570 


8,8 


13107385 


276962 


315 


263 


7892 


alatt 

















Altalanos iskola 


174116 


36,8 


46549911 


1199986 


267 


274 


8219 


Szakmunkas- 
|kepz6 


153619 


32,5 


38414635 


1151673 


250 


300 


9015 


Szakiskola 


6447 


1,4 


1665510 


46223 


258 


285 


8538 


Szakkozep- 
iskola 


36567 


7,7 


8993035 


286461 


246 


317 


9509 


Technikum 


16033 


3,4 


4266990 


147493 


266 


367 


10996 


Gimnazium 


30966 


6,5 


7803862 


229668 


252 


303 


9076 


Foiskola 


8835 


1,9 


2338750 


84783 


265 


396 


11887 


Egyetem 


4715 


1,0 


1259144 


50094 


267 


438 


13144 


Osszesen 


472868 


100,0 


124399222 


3473343 


263 


294 


8814 



A munkanelkuli-ellatassal kapcsolatos fontosabb 
vegzettseg szerint (1992. nov. 20 -dec. 20.) 



adatok iskolai 



Allomany- 
csoportok 


F6 


% 


Segelynapok 
szama 


Brutto 

segely 

osszesen 

(ezer Ft) 


Segelyezes 

atlagos 

idotartama 

(nap/fo) 


Atlagos 

napi 

segely 

(Ft/fo) 


Atlagos 

havi 

segely 

(Ft/fo) 


8 alt. isk. alatt 


40110 


7,9 


13401842 


253926 


334 


268 


8034 


Alt. iskola 


180694 


35,7 


51450632 


1193314 


285 


280 


8391 


Szakmunkas- 
|kepz6 


174152 


34,4 


43801924 


1215477 


252 


297 


8903 


Szakiskola 


7533 


1,5 


1858651 


50119 


247 


280 


8411 


Szakkozep- 
iskola 


39908 


7,9 


9744777 


290976 


244 


313 


9388 


Technikum 


17488 


3,4 


4643964 


148775 


266 


360 


10804 


Gimnazium 


33833 


6,7 


8331707 


235278 


246 


298 


8931 


Foiskola 


8303 


1,6 


2194087 


75546 


264 


390 


11713 


Egyetem 


4421 


0,9 


1196676 


44182 


271 


428 


12842 


Osszesen 


506442 


100,0 


136624260 


3507592 


270 


294 


8828 



A munkanelkuli-ellatasban reszesiilok szama a havi brutto segely 
nagysagcsoportja szerint (1992. dec. 20.) 



Ft/ho/fo 




Ferfi 


No 


Osszesen 


-4000 




1352 


5258 


6610 


4001- 5000 




1865 


5105 


6970 


5001- 6000 




20704 


18942 


39646 



6001- 7000 


8084 


13222 


21306 


7001- 8000 


100004 


99065 


199069 


8001- 9000 


45259 


20795 


66054 


9001-10000 


23355 


9909 


33264 


10001-12000 


33206 


11710 


44916 


12001-14000 


19678 


5833 


25511 


14001-16000 


24762 


6528 


31290 


16000- 


1936 


390 


2326 


Osszesen ] 280205] 196757] 476962 



A munkanelkuli-ellatasban reszesulok zaro letszama a segelyezes 
idotartama szerint (1992. dec. 20.) 



Idotartam (nap) 


Ferfi 


No 


Osszesen 


-60 


41459 


28821 


70280 


61-120 


42305 


30275 


72580 


121-180 


32058 


23023 


55081 


181-240 


29056 


20385 


49441 


241-300 


28187 


19969 


48156 


301-360 


23301 


14880 


38181 


361-420 


23046 


16056 


39102 


421-480 


17067 


12966 


30033 


481-540 


13281 


9805 


23086 


541-600 


10746 


7318 


18064 


601-660 


7812 


5166 


12978 


661- 


11887 


8093 


19980 


Osszesen ] 280205] 196757] 476962 



Szocialis tamogatasban reszesulo munkanelkuliek szama 



Fovaros, megye 


1992. dec. 31. 


Fovaros, megye 


1992. dec. 31. 


Budapest 


2598 


Komarom- 
Esztergom 


1067 


Baranya 


2261 


Nograd 


2014 


Bacs-Kiskun 


2374 


Pest 


1736 


Bekes 


1902 


Somogy 


1001 



Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


6183 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


5897 


Csongrad 


1469 


Tolna 


1427 


Fejer 


969 


Vas 


501 


Gyor-Moson- 
Sopron 


761 


Veszprem 


1205 


Hajdii-Bihar 


2998 


Zala 


560 


Heves 


1833 


Osszesen 


41636 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


2880 







A gazdasagi elet szereploi 



A gazdasagi szervezetek szama 



Gazdalkodasi forma 


1991. dec. 


1992. dec. 


1993. marc. 


Jogi szemelyisegii 
gazdasagi szervezet 


52756 


69386 


73704 


Jogi szemelyiseg 
nelkuli gazdasagi 
szervezet 


52136 


70597 


79401 


Koltsegvetesi es 

tarsadalombiztositasi 

szervezet 


15915 


15091 


14999 


Egyeb, nem 

nyeresegerdekeltsegii 

szervezet 


27407 


33891 


35914 


Egyeni vallalkozas 


510459 


606207 


632020 



A jogi szemeiyisegCi gazdasagi szervezetelf szama, 1988-92, az ev 
vegen 



Gazdalkodasi forma 1988 1989 1990 1991 1992 


Vallalat 


2378 


2400 


2363 


2233 1733' 


Vallalat es troszt 


1987 


2002 


2004 


1947 1505 


Leanyvallalat 


391 


398 


359 


286 228' 


Gazdasagi tarsasag 


919 


5191 


19401 


42695 59363 


[Egyesules ] 78] 105] 20l] 23l] 23l' 



Kozos vallalat 


275 


295 


237 


188 


158 


Korlatolt felelossegii 
tarsasag 


450 


4484 


18317 


41204 


57262 


Reszvenytarsasag 


116 


307 


646 


1072 


1712 


Szovetkezet 


7414 


7546 


7641 


7766 


8229 


Mezogazd., halaszati, 
termeloszov., 
mezogazd. szakszov. 


1333 


1333 


1348 


1421 


1388 


Kisterm. szov., egyeb 
szov. 


2439 


2520 


2629 


2710 


3365 


Kisszovetkezet 


3108 


3223 


3155 


3101 


2941 


Vizgazdalkodasi 
tarsulat 


534 


470 


509 


534 


535 


Egyeb szervezet 


100 


98 


65 


62 


61 


Osszesen 


10811 


15235 


29470 


52756 


69386 



A jogi szemelyiseg nelkuli gazdasagi szervezetek szama gazdalkodasi 
forma szerint (az idoszak vegen) 



Gazdalkodasi forma 


Gazdasagi 
szervezetek szama 


Gazdalkodasi 
forma szerinti 
megoszlas (%) 


1991 


1992 


1991 


1992 




Kozkereseti tarsasag 


463 


1187 


0,9 


1,7 


Beteti tarsasag 


22977 


41218 


44,1 


58,4 


Gazdasagi 
munkakozosseg 


19999 


17595 


38,3 


24,9 


Szakcsoport es 
polgarjogi tarsasag 


1193 


868 


2,3 


1,2 


Ugyvedi es oktatoi 
munkakozosseg 


840 


762 


1,6 


1,1 


Lakasepito kozosseg 
es hasonlo szervezet 


6664 


8967 


12,8 


12,7 


Osszesen 


52136 


70597 


100,0 


100,0 



Jogi szemelyisegu gazdasagi szervezetek szama gazdasagi agak es 
gazdaikodasi forma szerint* (1992. dec. 31.) 



Agazat 


Szervezetek 
osszesen 


Ebbol 







vallalat 


kft 


rt. 


szovetkezet** 


Mezogazdasag, 
vadgazdalkodas, 
erdogazdalkodas es 
halaszat 


3493 


154 


1628 


45 


1630 


Ebbol: 












Mezogazdasag 


3287 


127 


1491 


42 


1596 


Banyaszat 


177 


23 


137 


8 


8 


Feldolgozoipar 


13809 


621 


11124 


544 


1479 


Ebbol: 












Elelmiszerek, italok es 

dohanytermekek 

gyartasa 


1724 


117 


1422 


108 


65 


Textfliak, ruhazati, 
bor- es 

szormetermekek 
gyartasa 


1707 


8 


1187 


86 


351 


Fa-, papir- es 
nyomdaipari 
termekek gyartasa, 
kiadoi tevekenyseg 


2500 


93 


2188 


67 


145 


Vegyipar 


1092 


29 


883 


55 


121 


Nemfem asvanyi 
termekek gyartasa 


465 


43 


382 


22 


18 


Kohaszat es 
femfeldolgozas 


1845 


72 


1456 


49 


260 


Gepipar 


3785 


162 


3105 


133 


378 


Egyeb feldolgozoipar, 
|hulladek-visszanyeres 


691 


25 


501 


24 


141 


Villamosenergia-, gaz- 
, ho- es vizellatas 


155 


57 


68 


26 


- 


[par osszesen 


14141 


701 


11329 


578 


1487 


Epitoipar 


7046 


131 


5479 


103 


1236 


Kereskedelem, kozuti 
jarmii es 

kozszuksegleti cikk 
javitasa, 
[karbantartasa 


23417 


262 


21942 


416 


725 


Szallashely- 
szolgaltatas es 
vendeglatas 


2232 


30 


2104 


61 


22 



Szallitas, raktarozas, 
posta es tavkozles 


2673 


71 


2464 


36 


93 


Penzugyi tevekenyseg 


634 


7 


254 


112 


259 


Ingatlanugyletek, 
berbeadas es 
gazdasagi 

tevekenyseget segito 
szolgaltatas 


12920 


242 


9693 


318 


2072 


Kozigazgatas, kotelezo 
tarsadalombiztositas 


2 


- 


- 


- 


- 


Oktatas 


382 


4 


359 


5 


8 


Egeszsegugy es 
szocialis ellatas 


414 


1 


391 


5 


15 


Egyeb kozossegi, 
tarsadalmi es szemelyi 
szolgaltatas 


2032 


130 


1619 


33 


147 


Osszesen 


69386 


1733 


57262 


1712 


7694 



* 1992. Jan. l-jetol erven yes. 

** A vizgazdalkodasi tarsulatok nelkul. 



A jogi szemelyisegu gazdasagi szervezetek letszamkategoriak szerint* 
(az idoszak vegen) 



Idoszak, agazat 


-21 fo 


21-50 fo 


51-300 fo 


300- fo 


Osszesen 


1989 


5105 


2387 


3459 


2617 


13568 


1990 


16465 


4129 


4469 


2599 


27662 


1991 


36809 


6169 


5372 


2396 


50746 


1992 


52825 


6970 


5773 


1937 


67505 


Ebbol: 












Mezogazdasag, 
vadgazdalkodas, 
erdogazdalkodas 
es halaszat 


1471 


437 


1200 


378 


3486 


Banyaszat 


90 


33 


30 


23 


176 


Feldolgozoipar 


8869 


2194 


1931 


781 


13775 


Ebbol: 












Elelmiszerek, 
italok es 

dohanytermekek 
gyartasa 


1088 


248 


177 


201 


1714 



Textfliak, 
ruhazati, bor- es 
szormetermekek 
gyartasa 


880 


318 


409 


147 


1704 


Fa-, papir- es 
nyomdaipari 
termekek 
gyartasa, kiadoi 
tevekenyseg 


1873 


323 


245 


53 


2494 


Vegyipar 


742 


171 


135 


40 


1088 


Nemfem asvanyi 

termekek 

gyartasa 


267 


80 


74 


42 


463 


Kohaszat es 
femfeldolgozas 


1137 


357 


263 


86 


1843 


Gepipar 


2523 


595 


479 


182 


3779 


Egyeb 

feldolgozoipar, 
hulladek- 
visszanyeres 


409 


102 


149 


30 


690 


Villamosenergia-, 
gaz-, ho- es 
vizellatas 


37 


17 


32 


68 


154 


Epitoipar 


4572 


1460 


847 


113 


6992 


Kereskedelem, 
koziiti jarmii es 
kozszuksegleti 
cikk javitasa 


21034 


1188 


798 


337 


23357 


SzaUashely- 
szolgaltatas es 
vendeglatas 


1893 


216 


74 


42 


2225 


SzaUitas, 
raktarozas, posta 
es tavkozles 


2147 


303 


156 


60 


2666 


Penzugyi 
tevekenyseg 


407 


155 


55 


13 


630 


Ingatlanugyletek, 
berbeadas es 
gazdasagi 
tevekenyseget 
segito szolgaltatas 


9969 


744 


422 


88 


11223 


Kozigazgatas, 
kotelezo 

tarsadalombiztosi 
tas 


1 


1 






2 



Oktatas 


326 


35 


20 


- 


381 


Egeszsegugyi es 
szocialis ellatas 


385 


23 


4 


1 


413 


Egyeb kozossegi, 
tarsadalmi es 
szemelyi 
szolgaltatas 


1624 


164 


204 


33 


2025 



* A lakas- es garazsszovetkezetek, felszamolas alatt levo, valamint ismeretlen letszamii szervezetek 
nelkul. 



Az egyeni vallalkozasok szama tipusok szerint, 1992 vegen 



Tipusok 


Egyeni 

vallalkozasok 

szama 


%-os 
megosztas 


Szellemi szabadfoglalkozasii 


165689 


27,3 


Kisiparos 


237687 


39,2 


Kiskereskedo 


199047 


32,8 


Mezogazdasagi onallo* 


3784 


0,7 


Osszesen 


606207 


100,0 



* Adoszammal rendelkezo mezogazdasagi onallok. 

A nem jogi szemelyisegu es egyeni vallalkozasok 
alaptevekenyseg szerint, 1991 



szama 



Agazat 


Nem jogi 
szemelyisegu 


Egyeni 


Osszesen 


-2 


2-5 


6-10 


10- 


eve miikodo 




[par 


11568 


131637 


143205 


62392 


41879 


21239 


17695 


Banyaszat 


10 


- 


10 


6 


2 


2 


- 


Villamosenergia- 
ipar 


105 


— 


105 


71 


17 


17 


— 


Kohaszat 


142 


559 


701 


147 


137 


191 


226 


Gepipar 


6292 


33134 


39426 


16071 


8712 


7846 


6797 


Epitoanyag-ipar 


218 


1046 


1264 


489 


370 


256 


149 


Vegyipar 


707 


2212 


2919 


1379 


791 


530 


219 


Konnyiiipar 


2902 


40459 


43361 


15778 


12052 


7877 


7654 


Egyeb ipar 


577 


48557 


49134 


26018 


18155 


3189 


1772 


Elelmiszeripar 


615 


5670 


6285 


2433 


1643 


1331 


878 


Epitoipar 


5797 


63909 


69706 


22879 


19482 


13398 


13947 


Epitoipari 
Niivitelezes 


4663 


50722 


55385 


18317 


14746 


10760 


11562 



Epitoipari 
tervezes, szervezes 


1134 


13187 


14321 


4562 


4736 


2638 


2385 


Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


1974 


12589 


14563 


3952 


8518 


889 


1204 


Mezogazdasag 


1752 


12589 


14341 


3836 


8480 


861 


1164 


Erdogazdalkodas 


222 


- 


222 


116 


38 


28 


40 


Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


1551 


61712 


63263 


24340 


23076 


14615 


1232 


Kozlekedes 


1464 


61712 


63176 


24283 


23057 


14604 


1232 


Posta es tavkozles 


87 


- 


87 


57 


19 


11 


- 


Kereskedelem 


14622 


215573 


230195 


137782 


65416 


21112 


5885 


Belkereskedelem 


13861 


215249 


229110 


136714 


65405 


21107 


5884 


Kulkereskedelem 


761 


324 


1085 


1068 


11 


5 


1 


Vizgazdalkodasi 
termeles es 
szolgaltatas 


89 




89 


43 


16 


30 




Gepi 

adatfeldolgozas, 
szamitastechnikai 
tevekenyseg 


1343 




1343 


671 


193 


447 


32 


Az anyagi 
tevekenyseg egyeb 
fajtai 


484 




484 


185 


164 


134 


1 


Anyagi 

tevekenysegek 

osszesen 


37428 


485420 


522848 


252244 


158744 


71864 


39996 


Osszesen 


80306 


537042 


617348 


300556 


181668 


81665 


53459 



Kulfoldi erdekeltsegCi gazdasagi szervezetek Magyarorszagon 



Idoszak 


Agazat 


Szervezetek 
szama 


Alapitoi vagyon 


Ebbol kulfoldi 
tokebefektetes 


(MFt) 




A merlegbeszamolo adatai 


1989. dec. 31. 




1350 


124379 


29955 


1990. dec. 31. 




5693 


274148 


93219 


1990. dec. 31. 




9117 


475589 


214967 


Az ujonnan alapitott vallalatok adatai 


1992. jan.-dec. 


Mezogazdasag, vad-, 

erdogazdalkodas es 

halaszat 


79 


1512,0 


909,2 



Banyaszat 


18 


2275,3 


1228,5 


Feldolgozoipar 


672 


42872,7 


26811,5 


Elelmiszerek, 

italok es dohany 

gyartasa 


87 


17194,7 


12934,5 


Textiliak, 

ruhazati bor- es 

szormetermekek 

gyartasa 


96 


1536,9 


329,1 


Fa-, papir- es 

nyomdaipari 

termekek 

gyartasa, kiadoi 

tevekenyseg 


116 


2539,7 


1277,7 


Vegyipar 


62 


5674,0 


4073,0 


Nemfem asvanyi 

anyagokbol 

keszult 

termekek 

gyartasa 


29 


3492,4 


1952,3 


Kohaszat es 
femfeldolgozas 


69 


5530,6 


2229,9 


Gepipar 


179 


6453,0 


3831,3 


Egyeb 

feldolgozoipar, 

hulladek- 

visszanyeres 


34 


451,4 


183,7 


Villamosenergia 

-, gaz-, ho- es 

vizellatas 


4 


3237,0 


1220,8 


1 
Epitoipar 


216 


2550,3 


1041,3 


Kereskedelem, 

koziiti jarmii es 

kozszuksegleti 

cikk javitasa 


2115 


7411,7 


4640,3 


Szallashely- 

szolgaltatas es 

vendeglatas 


191 


976,1 


599,0 


Szallitas, 

raktarozas, 

posta es 

tavkozles 


139 


1611,3 


595,7 


Posta es 
tavkozles 


5 


80,3 


39,7 



Penzugyi 
tevekenyseg 


39 


2655,4 


2329,4 


Ingatlanugyletek 

, berbeadas es 

gazdasagi 

tevekenyseget 

segito 

szolgaltatas 


487 


4364,0 


3001,5 


Kozigazgatas, 

kotelezo 

tarsadalombizto 

sitas 








Oktatas 


25 


41,9 


27,0 


Egeszsegugyi es 
szocialis ellatas 


22 


32,7 


14,5 


Egyeb kozossegi, 

tarsadalmi es 

szemelyi 

szolgaltatas 


94 


866,9 


517,8 


Osszesen 


4101 


70407,3 


42936,5 



Ujonnan alakult kulfoldi erdekeltsegu gazdasagi tarsasagok, 1992 



Jegyzett toke 

torzstoke 

(MFt) 


Kulfoldi tulajdonosok altal 
alapitott gazdasagi tarsasag 


Belfoldi es kulfoldi 

tulajdonosok altal alapitott 

gazdasagi tarsasag 


Osszesen 


Szervezetek 
szama 


Jegyzett toke 

torzstoke 

(MFt) 


Szervezetek 
szama 


Jegyzett toke 

torzstoke 

(MFt) 


Szervezetek 
szama 


Jegyzett toke 

torzstoke 

(MFt) 




-1 


1127 


1126,5 


1579 


1575,9 


2706 


2702,4 


1,1- 10,0 


325 


1193,7 


762 


2261,9 


1087 


3455,6 


10,1- 50,0 


60 


1681,6 


98 


2476,5 


158 


4158,1 


50,1-100,0 


11 


670,6 


52 


3360,8 


63 


4031,4 


100,1- 


8 


3550,9 


79 


52508,9 


87 


56059,8 


Osszesen 


1531 


8223,3 


2570 


62184,0 


4101 


70407,3 



A kulfoldi erdekeltsegu gazdasagi szervezetek szama, torzstokeje (az 
ev vegen) 



Agazat 


A vallalkozasok 


A torzstoke nagysaga (M Ft) 


Torzs- 

tokejebol 

devizaban 



szama 


torzstok 

eje 

osszesen 

(MFt) 


1 alatt 


1-10 


10-50 


50-100 


100 felett 








1990 


[par 


1526 


143105,1 


354,8 


1938,4 


9061,2 


6090,7 


125659,9 


46102,2 


Banyaszat 


1 


700,0 


- 


- 


- 


- 


700,0 


210,0 


Villamosenergia- 
ipar 


2 


2,0 


2,0 


- 


- 


- 


- 


0,6 


Kohaszat 


29 


5905,1 


1,0 


29,6 


431,3 


- 


5443,2 


2017,1 


Gepipar 


691 


41968,0 


195,5 


871,7 


3928,9 


2536,2 


34435,8 


14875,2 


Epitoanyag-ipar 


71 


20249,3 


11,5 


96,2 


392,7 


247,5 


19501,4 


6526,0 


Vegyipar 


187 


30005,2 


37,1 


193,8 


1427,5 


1016,6 


27330,3 


6209,9 


Konnyiiipar 


384 


24754,9 


83,1 


534,6 


1887,0 


1417,9 


20832,3 


9823,4 


Egyeb ipar 


31 


802,6 


9,4 


45,0 


148,2 


100,0 


500,0 


372,9 


Elelmiszeripar 


130 


18717,8 


15,3 


167,5 


845,6 


772,5 


16916,9 


6066,8 


Epitoipar 


518 


13020,1 


202,2 


682,4 


991,6 


695,4 


10448,6 


6058,5 


Epitoipari 
kivitelezes 


315 


8313,0 


107,7 


443,4 


726,9 


231,1 


6804,0 


4065,1 


Epitoipari 
tervezes 


203 


4707,0 


94,5 


239,0 


264,7 


464,3 


3644,6 


1993,4 


Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


78 


5896,6 


25,6 


92,4 


530,0 


251,6 


4997,1 


493,9 


Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


130 


5449,0 


21,4 


303,1 


462,0 


110,9 


4551,6 


2029,6 


Kereskedelem 


2336 


57378,8 


979,5 


3083,8 


4206,7 


3441,0 


45667,7 


16267,9 


Belkereskedelem 


1661 


42318,8 


662,0 


2190,4 


3144,0 


2697,7 


33624,7 


12715,6 


Kulkereskedelem 


675 


15059,9 


317,5 


893,4 


1062,7 


743,3 


12043,0 


3552,3 


Vizgazdalkodas 


6 


32,0 


4,0 


1,5 


26,5 


- 


- 


17,5 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


199 


3571,3 


68,7 


269,3 


654,3 


410,6 


2168,6 


1532,0 


Anyagi agak 
egyutt 


4793 


228453,3 


1656,2 


6370,9 


15932,3 


11000,2 


193493,5 


725022,1 


Nem anyagi agak 


900 


45695,2 


323,0 


1341,9 


2554,7 


1130,5 


40345,1 


20716,4 


Osszesen 


5693 


274148,5 


1979,2 


7712,8 


18487,0 


12130,7 


233838,6 


93218,5 




1991 


Ipar 


2171 259167 536 2831 10122 10737 234941 122688 


Banyaszat 


3] 719] 0] 3] 12] -] 704] 717' 



Villamosenergia- 
ipar 


3 


6 


1 


5 


- 


- 


- 


3 


Kohaszat 


32 


5361 


4 


20 


319 


237 


4781 


1971 


Gepipar 


979 


78044 


287 


1231 


4785 


4245 


67496 


43302 


Epitoanyag-ipar 


108 


30502 


24 


101 


452 


318 


29607 


12745 


Vegyipar 


254 


47832 


46 


327 


1469 


1642 


44348 


13570 


Konnyiiipar 


528 


32442 


117 


766 


2161 


2816 


26583 


15565 


Egyeb ipar 


48 


1334 


15 


87 


250 


100 


882 


566 


Elelmiszeripar 


216 


62927 


41 


292 


673 


1380 


60541 


34248 


Epitoipar 


811 


35568 


353 


919 


1307 


1528 


31461 


13346 


Epitoipari 
kivitelezes 


479 


20261 


197 


566 


943 


608 


17948 


9047 


Epitoipari 
tervezes 


332 


15306 


156 


353 


363 


920 


13514 


4298 


Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


142 


7349 


42 


202 


681 


519 


5905 


1180 


Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


198 


7795 


46 


431 


513 


498 


6307 


3278 


Kereskedelem 


4203 


89899 


1825 


5566 


7933 


5539 


69036 


35130 


Belkereskedelem 


2872 


69702 


1184 


3799 


5674 


4349 


54696 


27889 


Kulkereskedelem 


1331 


20197 


640 


1767 


2259 


1190 


14340 


7242 


Vizgazdalkodas 


8 


73 


2 


6 


64 


- 


- 


35 


Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


234 


6025 


76 


327 


700 


1069 


3853 


3016 


Anyagi agak 
egyutt 


7767 


405876 


2880 


10282 


21320 


19890 


351503 


178673 


Nem anyagi agak 


1350 


69714 


469 


2040 


3603 


3040 


60561 


36293 


Osszesen 


9117 


475589 


3348 


12323 


24923 


22930 


412064 


214967 



A kulfoldi erdekeltsegu gazdalkodo szervezetek nagysag szerinti 
megoszlasa 



Alapitoi 
vagyon MFt 


Szervezetek szama 


Alapitoi vagyon (Mrd Ft) 


ebbol: kulfoldi resz 
Ft) 


(Mrd 




1989 


1990 


1991 


1989 


1990 1991 


1989 


1990 


1991 


- 1 


376 


2019 


3406 


0,4 


2,0 3,4 


0,2 


0,8 


1,8 


1- 10 


530 


2453 


3839 


1,8 


7,7 12,3 


0,8 


3,6 


6,8 


10-50 


264 


696 


1009 


7,1 


17,7 24,9 


3,1 


8,3 


13,7 


50-100 


45 


178 


320 


3,3 


12,8] 22,9 


1,4 


5,5 


12,4 



100- 


135 


347 


543 


111,9 


233,9 


412,1 


24,6 


75,0 


180,3 


Osszesen 


] 1350' 


5693 


9117 


124,4 


274,2 


475,6 


30,0 


93,2 


215,0 



A kulfoldi erdekeltsegCi vallalkozasok alapitol vagyonanak megoszlasa 
tulajdonosi szerkezet szerint, 1991 (M Ft) 



Agazat 


Alapitoi vagyon 


Egyutt 


Kulfoldi befektetes 




Kizarolag 

kulfoldi 

tulajdonii 

szervezetekben 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 

tobbsegi 

tulajdonii 

szervezetek 

ben 


Kizarolag 
kulfoldi 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 
tobbsegi 




[par 


13860 


97213 


148094 


259167 


13860 


68834 


39994 


] 


Banyaszat 


716 





3 


719 


716 





1 




Villamosenergia- 
ipar 





2 


4 


6 





2 


1 




Kohaszat 


3 


3133 


2225 


5361 


3 


1747 


221 




Gepipar 


7624 


37874 


32546 


78044 


7624 


25347 


10351 




Epitoanyag-ipar 


398 


9276 


20828 


30502 


398 


5972 


6375 




Vegyipar 


1240 


10309 


36283 


47832 


1240 


6598 


5732 




Konnyiiipar 


1148 


11523 


19771 


32442 


1148 


8557 


5860 




Egyeb ipar 


4 


334 


997 


1334 


4 


195 


368 




Elelmiszeripar 


2727 


24763 


35437 


62927 


2727 


20437 


11083 




Epitoipar 


4452 


8883 


22233 


35568 


4452 


5762 


3132 




Epitoipari 
kivitelezes 


3935 


4883 


11443 


20261 


3935 


2855 


2257 




Epitoipari 
tervezes 


517 


3999 


10791 


15306 


517 


2908 


874 




Mezogazdasag es 
erdogazd. 


161 


297 


6890 


7349 


161 


206 


813 




Mezogazdasag 


160 


293 


6864 


7318 


160 


203 


809 




Erdogazdalkodas 


1 


4 


26 


31 


1 


2 


4 




Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


443 


2098 


5254 


7795 


443 


1544 


1291 




Kozlekedes 


441 


2093 


3875 


6409 


441 


1540 


717 




Posta es tavkozles 


2 


5 


1380 


1386 


2 


4 


574 




Kereskedelem 


6917 


15097 


67884 


89899 


6917 


10993 


172250 




Belkereskedelem 


4606 


13246 


51850 


69702 


4606 


9480 


13803 




Kulkereskedelem 


2311 


1851 


16035 


20197 


2311 


1514 


3417 





Vizgazdalkodas 


- 


12 


61 


73 


- 


8 


27 




Anyagi 

tevekenyseg egyeb 
fajtai 


744 


1444 


3836 


6025 


744 


1294 


978 




Szemelyi es 

gazdasagi 

szolgaltatas 


10707 


21689 


32003 


64398 


10707 


14256 


8015 




Egeszsegugyi, 
szocialis es 
kulturalis 
szolgaltatas 


908 


1695 


2294 


4897 


908 


1349 


823 




Kozossegi, 
kozigazgatasi es 
egyeb szolgaltatas 


97 


48 


274 


419 


97 


42 


96 




Osszesen 


38289 


148474 


288825 


475589 


38289 


104289 


72389 


A 



A kulfoldi erdekeltsegu vallalkozasok alapitol vagyona es kulfoldi 
befektetese a tulajdonosi szerkezet szerint, 1991 (ezerFt) 



Agazat 


Egy vallalatra juto alapitoi vagyon 


Egyutt 


Egy vallalatra juto kulfoldi befektetes 




Kizarolag 
kulfoldi 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 
tobbsegi 


Kizarolag 
kulfoldi 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 
tobbsegi 






tulajdonii 


szervezetekb 


en 


tula 


jdonii szervezetekben 




Ipar 


60260 


174530 


107004 


119377 


60260 


123581 


28897 




Banyaszat 


357876 


- 


3000 


239584 


357876 


- 


1470 




Villamosenergia- 
ipar 


- 


1630 


2000 


1877 


- 


1530 


550 




Kohaszat 


1310 


348124 


105955 


167525 


1310 


194128 


10544 




Gepipar 


73310 


156502 


51416 


79718 


73310 


104656 


16352 




Epitoanyag-ipar 


66302 


256031 


310864 


282424 


66302 


170634 


95155 




Vegyipar 


47711 


151601 


226766 


188315 


47711 


97025 


35825 




Konnyiiipar 


17663 


84110 


60647 


61443 


17663 


62459 


17977 




Egyeb ipar 


1227 


30325 


29327 


27800 


1227 


17693 


10827 




Elelmiszeripar 


123960 


458578 


253121 


291330 


123960 


378471 


79166 




Epitoipar 


60160 


55171 


38600 


43857 


60160 


35789 


5437 




Epitoipari 
kivitelezes 


103561 


54258 


32601 


42299 


103561 


31717 


6431 




Epitoipari 
tervezes 


14348 


56329 


47958 


46104 


14348 


40952 


3886 




Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


8970 


10619 


71769 


51751 


8970 


7342 


8471 





Mezogazdasag 


9438 


11732 


77122 


55860 


9438 


8133 


9087 




Erdogazdalkodas 


1000 


1338 


3714 


2820 


1000 


748 


633 




Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


15816 


41958 


43786 


39369 


15816 


30879 


10762 




Kozlekedes, 


16956 


43612 


35223 


34830 


16956 


32091 


6521 




Posta es tavkozles 


1000 


2250 


137975 


99018 


1000 


1800 


57411 




Kereskedelem 


10791 


17097 


25339 


21389 


10791 


12450 


6428 




Belkereskedelem 


11751 


22262 


27507 


24269 


11751 


15932 


7322 




Kulkereskedelem 


9280 


6428 


20195 


15174 


9280 


5256 


4304 




Vizgazdalkodas 


- 


11500 


8746 


9090 




8250 


3822 




Anyagi 

tevekenyseg egyeb 
fajtai 


27570 


33585 


23391 


25746 


27570 


30087 


5964 




Szemelyi es 

gazdasagi 

szolgaltatas 


93921 


119826 


58937 


76848 


93921 


78764 


14761 




Egeszsegugyi, 
szocialis es 
kulturalis 
szolgaltatas 


18526 


18420 


7547 


11003 


18526 


14663 


2707 




Kozossegi, 
kozigazgatasi es 
egyeb szolgaltatas 


10801 


5983 


5486 


6260 


10801 


5291 


1914 




Osszesen 


32176 


74089 


48763 


52165 


32176 


52040 


12222 





A kulfoldi erdekeltsegu vallalkozasok jovedelmezosegi mutatoi 
tulajdonosi szerkezet szerint, 1991 (%) 



Agazat 


Arbevetel-aranyos eredmeny 


Egyutt 


Vagyonaranyos eredmeny 


Kizarolag 
kulfoldi 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 
tobbsegi 


Kizarolag 
kulfoldi 


Kulfoldi 
tobbsegi 


Hazai 
tobbsegi 






tulajdonban 


levo szervezet 


ekben 


tulajdon 


)an levo szer\ 


'ezetekben 




[par 


-0,20 


1,45 


-2,68 


-1,14 


-0,34 


1,94 


-4,25 


Banyaszat 


10,46 


- 


- 


10,46 


9,20 


- 


-2,37 


Villamosenergia- 
ipar 




-4566,67 


-9,27 


-10,03 


- 


-25,21 


-125,42 


Kohaszat 


10,90 


4,44 


-1,86 


1,55 


127,98 


3,80 


-1,97 


Gepipar 


0,37 


-3,88 


-3,66 


-3,21 


0,79 


-5,03 


-6,26 


Epitoanyag-ipar 


-17,24 


2,91 


-16,88 


-13,15 


-18,16 


1,96 


-21,39 


|Vegyipar 


3,45 


1,41 


4,22 


3,58 


3,54 


2,34 


6,73 



Konnyiiipar 


-9,00 


5,47 


0,86 


1,99 


-24,78 


11,36 


1,85 


Egyeb ipar 


-31,70 


-19,96 


-4,45 


-6,22 


-18,13 


-8,86 


-5,25 


Elelmiszeripar 


7,04 


6,27 


-5,17 


-0,48 


5,03 


7,97 


-7,05 


Epitoipar 


-4,08 


-2,48 


2,28 


0,18 


-6,13 


-2,59 


2,60 


Epitoipari 
|kivitelezes 


-3,85 


1,91 


1,83 


0,73 


-6,30 


2,64 


3,12 


Epitoipari 
tervezes 


-9,99 


-14,43 


3,76 


-1,87 


-4,81 


-8,97 


2,06 


Mezogazdasag es 
erdogazdalkodas 


-9,72 


0,93 


0,47 


0,39 


-15,36 


2,80 


1,74 


Mezogazdasag 


-9,67 


0,83 


0,47 


0,38 


-15,39 


2,48 


1,73 


Erdogazdalkodas 


-466,67 


7,70 


1,32 


2,18 


-11,20 


26,13 


3,81 


Kozlekedes, posta 
es tavkozles 


-10,55 


5,69 


6,84 


6,00 


-20,57 


13,54 


24,62 


Kozlekedes 


-6,29 


5,77 


4,03 


4,15 


-8,43 


13,73 


16,05 


Posta es tavkozles 


-19,81 


-25,31 


19,26 


16,28 


-2696,35 


-75,04 


48,67 


Kereskedelem 


3,80 


2,29 


3,05 


3,04 


18,38 


5,95 


13,57 


Belkereskedelem 


2,56 


2,57 


1,85 


1,97 


9,12 


5,34 


8,03 


Kulkereskedelem 


4,99 


1,62 


6,53 


5,74 


36,83 


10,26 


31,50 


Vizgazdalkodas 




-298,41 


7,33 


7,25 




-1,63 


29,53 


Anyagi 

tevekenyseg egyeb 
fajtai 


-1,36 


2,42 


8,01 


6,24 


-2,64 


8,18 


34,79 


Szemelyi es 

gazdasagi 

szolgaltatas 


9,29 


-12,01 


12,09 


0,88 


16,52 


-36,11 


22,94 


Egeszsegugyi, 
szocialis es 
kulturalis 
szolgaltatas 


-14,61 


3,80 


-0,28 


0,00 


-26,64 


16,35 


-1,49 


Kozossegi, 
kozigazgatasi es 
egyeb szolgaltatas 


-5,56 


7,23 


-6,75 


-5,42 


-7,78 


12,39 


-18,87 


Osszesen 


2,68 


-1,75 


1,94 


1,08 


6,10 


-3,09 


4,68 



A 200 legnagyobb vallalkozas rangsora a netto arbevetel alapjan, 1991 
(Figyelo) 



Sorrend 


Nev 


Netto 
arbevetel 


Vagyon 


Adozott 
eredmeny 


Letszam 
(fo) 


Arbevetel- 
aranyos 


Vagyon- 
aranyos 


1991 J 1990 


(millio Ft) 


eredmeny % 







1. 


2. 


Villamosmiivek 
Troszt 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


2. 


4. 


Magyar 
Allamvasutak 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


3. 


1. 


MOLRt.** 


75007 


261422 


3009 


22548 


6,25 


1,79 


4. 


- 


Mineralimpex* * * 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


5. 


8. 


Magyar Tavkozlesi V. 


41201 


68257 


6516 


21294 


25,04 


15,11 


6. 


7. 


Tiszai Vegyi 
Kombinat Rt. 


36135 


16703 


904 


5957 


3,31 


7,17 


7. 


13. 


Hungaropharma 
Gyogyszer- 

kereskedelmi V. 


32396 


6895 


826 


748 


2,83 


13,28 


8. 


12. 


Shell Interag Kft 


31585 


1240 


560 


1452 


2,24 


57,10 


9. 


- 


Dunaferr Acelmiivek 
Kft**** 


26169 


484 


39 


4618 


0,47 


25,21 


10. 


19. 


Fovarosi Gazmiivek 


25645 


14984 


399 


2554 


2,69 


4,61 


11. 


15. 


Ikarus Karosszeria 
Gyar 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


12. 


- 


Tiszantiili 
Gazszolgaltato V.* 


23114 


11837 


455 


3381 


4,01 


7,83 


13. 


20. 


MALEV 


22551 


6337 


1218 


4615 


9,29 


33,04 


14. 


28. 


Magyar Posta 


20555 


12592 


317 


46010 


1,97 


3,22 


15. 


27. 


Tungsram Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


16. 


22. 


Budapest! 
Kozlekedesi V. 


19365 


42620 


17 


21210 


1,91 


0,87 


17. 


18. 


Raba Magyar Vagon- 
es Gepgyar Rt. 


17759 


15311 


773 


12106 


4,35 


5,05 


18. 


- 


Richter GedeonRt.** 


16144 


17246 


947 


5941 


6,09 


5,70 


19. 


14. 


Centrum Aruhazak 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


20. 


- 


HungarotabakRt.*** 


15845 


1975 


121 


455 


1,32 


10,58 


21. 


6. 


Dunai Vasmii 


15778 


25807 


114 


2541 


2,36 


1,45 


22. 


17. 


Taurus Gumiipari V. 


15660 


7040 


74 


6514 


4,67 


10,40 


23. 


3. 


Hungalu 
KereskedelmiKft.** 


14626 


2168 


18 


229 


0,23 


1,52 


24. 


39. 


Chinoin Rt. 


14056 


10325 


2168 


3628 


16,28 


22,17 


25. 


32. 


Medimpex Kft. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


26. 


- 


Del-alfoldi 
Gazszolgaltato V.* 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


27. 


— 


Azimut M «& SZ 
Kft.*** 


— 


— 


— 


— 


— 


— 



28. 


42. 


Mezogazdasagi 
Kombinat Babolna 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


29. 


75. 


Pharmafontana 


12218 


3830 


348 


3083 


3,32 


10,60 


30. 


41. 


Hungarocamion 


12084 


5297 


396 


5159 


4,44 


10,14 


31. 


90. 


Vegyimiivekete Epito 
es Szerelo Rt. 


11919 


4154 


293 


5624 


3,52 


10,11 


32. 


45. 


EGIS Gyogyszergyar 


11777 


6771 


1018 


3903 


15,30 


26,61 


33. 


31. 


Ferroglobus 


11771 


4802 


252 


935 


3,59 


8,81 


34. 


- 


Dunapack Papir es 
Csomagoloanyag Rg.* 


11707 


13548 


682 


4120 


5,83 


5,03 


35. 


26. 


Alfa Kereskedelmi 
Rt.* 


11246 


2652 


155 


1507 


2,30 


9,77 


36. 


53. 


Magyar Kabel Miivek 


10908 


3840 


179 


2621 


2,73 


7,76 


37. 


112. 


Delker Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


38. 


- 


Skala Trade Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


39. 


46. 


Quintie Edesipari V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


40. 


55. 


Alfold Fuszert 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


41. 


66. 


Pick Szeged** 


10494 


2782 


415 


1994 


6,53 


24,62 


42. 


65. 


Fovarosi Tavfiito 
Miivek 


10474 


11799 


49 


1680 


0,71 


0,63 


43. 


57. 


Duna Fuszert Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


44. 


54. 


Matra Fuszert Rt. 


9760 


1056 


198 


1242 


3,49 


32,29 


45. 


35. 


Agrotek 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


46. 


44. 


Keravill 
Kereskedelmi Rt. 


9398 


1035 


168 


853 


2,63 


23,86 


47. 


- 


Ikarus Jarmiigyar 
Rt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


48. 


48. 


Csepel Miivek 
Femmiive 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


49. 


62. 


Bakony Fuszert 


9314 


812 


51 


1068 


0,90 


10,34 


50. 


- 


Budapesti Tejipari 

v.* 


9180 


910 


48 


2061 


0,76 


7,69 


51. 


88. 


Tatabanyai Banyak 

V. 


9096 


5583 


2615 


5164 


2,87 


4,67 


52. 


47. 


Lehel Hiitogepgyar 
Kft.** 


9023 


3633 


321 


4507 


4,09 


10,16 


53. 


- 


Kozep-dunantiili 
Gazszolgaltato V.* 


8902 


4296 


259 


1563 


5,66 


11,73 


54. 


56. 


Nitrokemia 
Ipartelepek 


8855 


5042 


225 


3104 


3,48 


6,11 



55. 


94. 


Kobanyai Sorgyar 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


56. 


79. 


Biogal Gyogyszeripari 
Rt. 


- 


- 




- 


- 


- 


57. 


63. 


IBUSZ Rt. 


8311 


6120 


327 


2125 


5,47 


7,43 


58. 


60. 


Pannonglas Ipari 
Kft.** 


- 


- 




- 


- 


- 


59. 


78. 


Balaton Fuszert 


- 


- 




- 


- 


- 


60. 


58. 


IKR Babolna 


8012 


3705 


43 


762 


0,05 


1,19 


61. 


26. 


Csemege-Julius 
MeinlRt.** 


7969 


4351 


163 


3594 


3,39 


6,21 


62. 


95. 


Veszpremi 
Szenbanyak 


- 


- 




- 


- 


- 


63. 


29. 


Erdert 


- 


- 




- 


- 


- 


64. 


68. 


Tisza Fuszert 


7894 


719 


4 


957 


0,05 


0,56 


65. 


30. 


Metalloglobus 


7853 


4652 


209 


917 


3,92 


6,62 


66. 


67. 


Compack-Douwe 
Egbert Rt.** 


- 


- 




- 


- 


- 


67. 


- 


Tartositoipari 
KombinatRt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


68. 


91. 


Kisalfold Fuszert 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


69. 


86. 


Papai Hiiskombinat 


- 


- 




- 


- 


- 


70. 


64. 


Hungarotex 


- 


- 




- 


- 


- 


71. 


80. 


Szolnok Megyei 

Gabonaforgalmi es 

Malomipari V. 


7315 


2011 





1570 


0,37 


1,34 


72. 


73. 


Chemol Kereskedelmi 
Rt. 


7080 


1857 


208 


595 


5,96 


22,72 


73. 


9. 


Merkur 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


74. 


74. 


Bekes Megyei 

Gabonaforgalmi es 

Malomipari V. 


6968 


2201 


28 


1426 


0,59 


1,86 


75. 


84. 


Mezogazdasagi 
Kombinat, Kornye 


- 


- 




- 


- 


- 


76. 


96. 


Budapesti 
Hiiskereskedelmi V. 


- 


- 




- 


- 


- 


77. 


142. 


Oroszlanyi 
Szenbanyak 


6700 


6443 


48 


5662 


0,04 


0,05 


78. 


81. 


Hajdiisagi 
Gabonaipari Rt. 


6677 


2016 


113 


1061 


2,86 


9,47 


79. 


— 


Kofem 
Szekesfehervar Kft.* 


6619 


9501 


306 


2807 


4,62 


3,22 



^0. 


164. 


Agroimpex Rt. 


6463 


1839 


570 


215 


12,73 


45,61 


81. 


184. 


MOL Anyagellatasi 
Leanyvallalat 


- 


- 






- 


- 


82. 




Dunaferr 
Energiaszolgaltato 

Kft.**** 


6530 


30 


8 


484 


0,28 


60,00 


83. 


111. 


Ozdi Acelmu Rt. 


- 


- 




- 


- 


- 


^4. ' 


104. 


Nitrogenmiivek Rt. 


6448 


1797 


45 


2266 


0,70 


2,50 


85. 


77. 


Ferrovill 


- 


- 




- 


- 


- 


86. 


83. 


Kelet-magyarorszagi 
Tuzep 


- 


- 






- 


- 


^7. ' 


72. 


Ravill 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


88. 


36. 


Eptek 


6171 


3365 


52 


408 


1,36 


2,50 


89. 


- 


Del-dunantiili 
Gazgyarto V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


90. 


148. 


Magyar Viscosagyar 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


91. 


85. 


Szolnoki Elelmiszer- 
nagykereskedelmi V. 


- 


- 




- 


- 


- 


92. 


116. 


Ofotert V. 


- 


- 




- 


- 


- 


93. 


" 


Kukorica- es 

Iparinoveny-termelesi 

Egyesules*** 


5898 


392 


76 


446 


2,19 


32,91 


94. 


- 


Eszak-dunantiili 
Gazszolgaltato V.* 


5891 


3019 


222 


988 


6,99 


13,65 


95. 


122. 


Gyor-Sopron- 
Ebenfurt Vasiit 


- 


- 






- 


- 


96. 


102. 


Ringa Hiisipari V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


97. 


- 


Papirkereskedelmi 
Leanyvallalat* 


- 


- 






- 


- 


98. 


- 


Hajdii Megyei 
Tejipari V.* 


- 


- 






- 


- 


99. 


50. 


Csepel Autogyar 


- 


- 






- 


- 


100. 


130. 


Gyulai Hiiskombinat 


5550 


1625 


54 


1743 


0,95 


3,26 


101. 


93. 


Csepeli Csogyar 


- 


- 






- 


- 


102. 


- 


Vasedeny 
KereskedelmiRt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


103. 


121. 


Gabonaforgalmi es 
Malomipari V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


104. 


— 


Ajkai 
Aluminiumipari Kft.* 


— 


— 


— 


— 


— 


— 



105. 


145. 


Borsodi Sorgyar 
Rt.** 


5248 


6444 


222 


1926 


6,19 


5,04 


106. 


193. 


Gyar- es Gepszerelo 

V. 


5245 


1122 


102 


3558 


1,98 


9,27 


107. 


135. 


Mobiusz Hiisipari V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


108. 


70. 


Vidia Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


109. 


124. 


Budapesti Hiisipari V. 


5224 


1663 


243 


1749 


11,29 


35,48 


110. 


99. 


Budapesti Tuzep 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


111. 


- 


Terimpex Rt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


112. 


118. 


Eszak-magyarorszagi 
Tuzep 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


113. 


120. 


Szekszardi Hiisipari 

V. 


4940 


1466 


574 


2188 


8,64 


29,13 


114. 


" 


KSZE Agrarfejleszto 

es Kereskedelmi 

Rt.*** 


4899 


427 


30 


424 


0,86 


9,84 


115. 


108. 


Budapesti 
Vegyimiivek 


4887 


1937 


115 


1216 


4,11 


10,38 


116. 


191. 


Budapesti Likoripari 

V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


117. 


153. 


Solami Hiisipari V. 


4842 


776 


3 


1176 


0,06 


0,39 


118. 


21. 


Borsodchem Rt.** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


119. 


71. 


Konsumex V. 


4821 


1972 


110 


583 


3,57 


8,72 


120. 


- 


Koolajkutato V.* 


4803 


4877 


84 


1642 


2,77 


2,73 


121. 


127. 


BHG Hiradas- 
technikai V. 


4789 


3437 


19 


6324 


0,69 


0,96 


122. 


155. 


CC Shop Kft. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


123. 


181. 


Kozepuletepito Rt. 


4709 


852 


30 


2016 


1,17 


6,46 


124. 


137. 


Graboplast Textil- es 
Miiborgyarto Rt. 


4697 


2226 


233 


1699 


4,96 


10,47 


125. 


138. 


Falco Fakombinat 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


126. 


43. 


Agrokertrade 


4667 


266 


41 


46 


1,48 


25,94 


127. 


159. 


Miskolci Elelmiszer- 
kiskereskedelmi V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


128. 


172. 


Mezogazdasagi 
Kombinat, Boly 


4622 


3650 


315 


2168 


8,42 


10,66 


129. 


167. 


Agrokomplex 
Kereskedelmi Bt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


130. 


157. 


Alfoldi Fuszert 


4547 


440 


52 


1291 


1,98 


20,45 


131. 


110. 


Vasvill 


4539 


919 


11 


589 


0,57 


2,83 



132. 


- 


Fejer-Komarom 
Megyei Tejipari V.* 


4527 


509 


97 


1092 


3,64 


32,42 


133. 


106. 


Mahart 


- 


- 




- 


- 


- 


134. 


139. 


Eszak-dunantiili 
Tuzep 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


135. 


" 


Royal 

Butorkereskedelmi 

Rt.*** 


4476 


1389 


214 


548 


6,70 


21,60 


136. 


134. 


Caola 


4465 


1885 


9 


1464 


0,20 


0,48 


137. 


- 


Nagykorosi 
Konzervgyar*** 


4392 


1937 


25 


2564 


0,57 


1,29 


138. 


" 


Dunaferr 

Lemezalakito 

Kft.**** 


4390 


60 


10 


689 


0,39 


28,33 


139. 


149. 


Temaforg 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


140. 


154. 


Hajdiisagi Iparmiivek 


- 


- 






- 


- 


141. 


141. 


Debreceni Hiisipari 

V. 


4352 


947 


8 


1177 


0,25 


1,16 


142. 


92. 


Magyar 

Gordulocsapagy 

Muvek 


" 


" 


" 


" 


" 


" 


143. 


- 


Transeleketro Rt.*** 


4320 


984 


56 


557 


1,85 


8,13 


144. 


- 


PolichemKft.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


145. 


- 


GabonaRt.*** 


4277 


1468 


295 


85 


10,15 


29,56 


146. 


38. 


Vegytek 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


147. 


151. 


Apisz Kereskedelmi 
Rt. 


- 


- 




- 


- 


- 


148. 


10. 


Papiripari V. 
csoport** 


4250 


14558 


355 


480 


8,35 


2,44 


149. 


100. 


Gyapjii- es 

Textilnyersanyag- 

forgalmi V. 


4211 


1281 


74 


507 


3,18 


10,46 


150. 


- 


Budapest! Szeszipari 

"y *** 


- 


- 






- 


- 


151. 


123. 


Tisza Menti 
Vegyimiivek 


- 


- 






- 


- 


152. 


173. 


Pest Megyei 
Miianyagipari V. 


- 


- 




- 


- 


- 


153. 


- 


General 
Kereskedelmi Rt.*** 


4144 


880 


75 


1360 


2,61 


12,27 


154. 


— 


Kozep-magyarorszagi 
Tejipari V.* 


— 


— 




— 


— 


— 



155. 


101. 


Nadudvari Tsz 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


156. 


146. 


Del-dunantiili Tuzep 


4082 


535 


16 


580 


0,64 


4,86 


157. 


- 


Bacskai Hiisipari 
Rt.*** 


4080 


1406 


130 


1258 


4,17 


12,09 


158. 


196. 


Pest-Nograd Megyei 
Allatforgalmi V. 


- 


- 




- 


- 


- 


159. 


192. 


Szabolcs Hiisipari V. 


- 


- 




- 


- 


- 


160. 


140. 


Salgotarjani 
Kohaszati Uzemek 


- 


- 




- 


- 


- 


161. 


- 


InteragRt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


162. 


- 


Sarvari Baromfi- 
feldolgozo V.*** 


3986 


935 


50 


1359 


1,25 


5,35 


163. 


103. 


Masterfil Pamut V. 


- 


- 




- 


- 


- 


164. 


52. 


Dimag Rt. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


165. 


- 


Dunantiili Regionalis 
Vizmii*** 


- 


- 




- 


- 


- 


166. 


- 


Budapesti Kozert 

"y *** 


- 


- 




- 


- 


- 


167. 


190. 


TiszaCipoRt.** 


3913 


2078 


131 


4307 


4,40 


8,28 


168. 


180. 


Bp.-i es Pest M. 

Gabonaforgalmi es 

Malomipari V. 


3911 


1726 


132 


1314 


5,40 


12,22 


169. 


186. 


Belvarosi Kozert V. 


- 


- 




- 


- 


- 


170. 


178. 


MMG Automatika 
Miivek 


3872 


2726 


129 


3676 


3,77 


5,36 


171. 


- 


Mezogazdasagi 
GepgyartoSzolg.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


172. 


132. 


Hungarofruct Kft.** 


- 


- 




- 


- 


- 


173. 


- 


Fovarosi 
Vizmiivek*** 


- 


- 




- 


- 


- 


174. 


- 


Gyor-Sopron Megyei 
Tejipari V.* 


3848 


579 


62 


811 


2,91 


19,34 


175. 


- 


Bekescsabai Baromfi- 
feldolgozo V. 


3833 


961 


38 


1598 


1,02 


4,06 


176. 


- 


Nyiregyhazi 
Konzervgyar*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


177. 


195. 


Obudai Kozert V. 


3827 


462 


36 


1027 


1,93 


16,02 


178. 


— 


Szikra 
Lapnyomda*** 


3802 


1940 


150 


1218 


7,05 


13,81 



179. 


— 


Human Oltoanyag- 

termelo es -kutato 

Intezet*** 


3786 


1624 


421 


1121 


16,72 


38,98 


180. 


113. 


Ramovill Szolgaltato 
Rt.** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


181. 


128. 


Kaposvari 
Hiiskombinat 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


182. 


- 


Fovarosi Kozterulet- 
fenntarto V.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


183. 


180. 


Zala Megyei 
Allatforgalmi V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


184. 


40. 


Autokereskedelmi 
Kft. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


185. 


- 


HungranaKft.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


186. 


- 


Dunaferr 
KereskedelmiKft.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


187. 


168. 


Csoszerelo-ipari Kft. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


188. 


- 


Kecskemeti Baromfi- 
feldolgozo V.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


189. 


- 


Szerelvenyertekesito 

"y *** 


3638 


838 


117 


279 


5,25 


22,79 


190. 


- 


Veszprem Megyei 
Tejipari V.* 


3621 


705 


19 


987 


0,94 


4,82 


191. 


" 


Allatforgalmi es 

Hiisipari Szolgaltato 

"y *** 


3556 


703 


79 


263 


3,71 


18,78 


192. 


- 


Intercsokolade 
Kft.*** 


3549 


2785 





2353 


1,66 


2,12 


193. 


- 


Miiszaki Aruk 
Kereskedelmi Rt.*** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


194. 


- 


Tejipari V. Szeged* 


3533 


509 


28 


940 


0,79 


5,50 


195. 


- 


Kanizsa Sorgyar 
Kft.*** 


3503 


818 


154 


1175 


4,45 


19,07 


196. 


" 


Baranya Megyei 
Gabonaforgalmi es 
Malomipari V.*** 


3484 


1276 


84 


874 


3,93 


10,74 


197. 


- 


Piszkei Papirgyar, 
Labatlan*** 


3428 


985 


298 


1141 


14,35 


49,95 


198. 


129. 


Ora- es Ekszer- 
kereskedelmi V. 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


199. 


- 


Rotary Fiirasi Kft.*** 


3414 


2929 


208 


1236 


10,78 


12,56 


[200. 


165. 


Ganz-AnsaldoRt.** 


- 


- 


- 


- 


- 


- 



- Az adat kozlesehez a vallalkozas nem jarult hozza. 

* Korabban troszti tagvallalat. 

** Szervezeti forma es/vagy tulajdonosvaltas. 

*** 1990-ben sem jelenlegi formajaban, sem elokepeben nem szerepelt a 200-ak klubjaban. 

**** 1990-ben allami vallalat altal, illetve reszvetelevel alapitott kft.-t. 



Privatizacio 



Privatizacios folyamat, 1990. marc. 32.-1992. dec. 31. 



1991. dec. 31. 


1992. dec. 31. 


Allami vallalatok gazdasagi tarsasagga valo atalakulasa 


Elfogadott 
atalakulasok szama 
(db) 


218 


602 


Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


345,07 


645,54 


Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


465,20 


1364,44 


Ebbol: 






onprivatizacio (db) 


20 


257 


Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


1,15 


28,50 


Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


1,56 


26,30 


Elutasitott 
atalakulasok (db) 


11 


15 


Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


5,04 


6,99 


Folyamatban levo 
atalakulasok (db) 


636 


443 


Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


304,47 


10,00 


Vagyonvedelmi tranzakciok 


Tarsasagalapitasok 






Kulfoldi partnerrel 
(db) 


56 


73 


Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


17,61 


17,89 


Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


28,20 


31,42 



Hazai partnerrel (db) 


70 


99 






Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


3,73 


5,33 




Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


9,10 


13,40 




Farsasagalapitassal 
egyutt tortent 
ertekesitesek (db) 


17 


17 




Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


5,17 


5,17 




Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


7,00 


7,00 




Elfogadott 

vagyonvedelmi esetek 
(ingatlaneladas, stb.; 
db) 


207 


451 




Konyv szerinti 
erteken (Mrd Ft) 


8,59 


14,39 




Elfogadott erteken 
(Mrd Ft) 


17,11 


29,35 




Eloprivatizacio 




Kezdemenyezett 
privatizacio (db) 


8941 


10289 




Privatizalt uzletek 
szama (db) 


2120 


7637 




Az Miami Vagyo 


nugynokseg bevetelel es 


kladasal, 1992 


BEVETELEK 


Milliard forint 




Milliard forint 




9,07 


Befektetesek (Dorottya Kft., 
Ottonucci, Hegyeshalmi 

Kavicsbanya, KESZ Kft., 
Vasedeny „als6 reszvenyei". 

Prudent Befektetesi Alap) 


1,98 


Ertekesites hitelre 


58,55 


Diosgyori Nemesacel Kft. 
munkahelyteremtese 


1,00 


Ertekesites 
|keszpenzben 


2,26 


AVU szervezetfejlesztese 


0,35 


Ertekesites karpotlasi 
jegyre 


4,62 


Kisvallalkozas Garancia Alap 


2,00 


Osztalek, reszesedes es 
perleti dijak 


74,52 


Kozvetlen befizetes az allami 
koltsegvetesbe 


20,00 



Osszesen 




Allami vagyon utani 

reszesedesbol befizetes az 

allami koltsegvetesbe 


4,54 






Gepjarmii- 

felelossegbiztositasi, 

karrendezesi alap 


1,00 


KIADASOK 




Tarsadalombiztositasi Alap 


2,73 


Allamadossag 
csokkentesere 


8,60 


Vilagkiallitasi Alap 


1,50 


Vagyonkezelok 
reszere 


0,50 


Tarsasagoknak visszafizetes 

az 1989-es atalakulasi torveny 

alap j an 


2,29 


Reorganizacios 
koltsegek: 




Uzletvezetoknek 
visszautalando 


0,03 


Magyar Befektetesi es 
Fejlesztesi Rt. 


4,00 


Privatizacios koltsegek 


5,27 


Dimag Rt. 


2,37 


Kotelezettsegvallalasok 
fedezete 


5,78 


Egyeb (December 4. 
Drotmiivek, 
Szekesfehervari 
Konnyiifemmii) 


3,38 


Egzisztenciahitelre, 
garanciara 


0,30 


Belteruleti fold utan 
onkormanyzatoknak 


0,30 


Osszesen 


74,52 


Tanacsi vallalatok 

beveteleibol 

onkormanyzatoknak 


1,69 






Gazdasagi tarsasagok 
alapitasa: 








Hitelgarancia Rt. 


2,00 






Allami Vagyonkezelo 
Rt. 


2,91 







1992-ben privatizalt allami vallalatok 





Ertekesites 


Vallalat 


idopontja 


osszege 
(ezer Ft) 


reszaranya a 

tarsasag 

vagyonabol 

(%) 


ACEX Aceltermekgyarto V. 


aug. 24. 


5270 


14,36 


Agria Biitorgyar 


marc. 10. 


14361 


9,57 



AGRIKON Mezogazdasagi es 
Elelmiszer-ipari Gepgyar 


Jul. 31. 


15360 


6,68 


Akkumulator- es Szarazelemgyar V. 


okt. 1. 


58800 


4,17 


ALBAKER Elelmiszer-kereskedelmi 
es Vendeglato-ipari V. 


Jan. 28. 


88560 


24,97 


Albertfalvai Cernazogyar 


apr. 10. 


30400 


7,51 


Alfa Autojavito Kisv. 


jiin. 30. 


16330 


25,85 


Alfoldi Szilikatipari V. 


marc. 30. 


5960 


4,93 


Angyalfoldi Textilgepalkatresz V. 


jiin. 30. 


2860 


5,20 


Anyagmozgatasi es Csomagolasi 
Intezet 


aug. 24. 


25120 


8,04 


Aphrodite Ferencvarosi Fodrasz Kisv. 


okt. 12. 


1980 


12,28 


Aranypok Kereskedelmi V. 


marc. 4. 


350500 


90,00 


Aroma Kereskedelmi V. 


Jan. 30. 


80530 


20,00 


Artex Kulkereskedelmi V. 


Jan. 30. 


139200 


58,00 


Autojavito V. (Marcali) 


jiin. 24. 


9070 


25,95 


Autojavito V. (Veszprem) 


jiin. 30. 


8920 


24,78 


Autojavito Kisv. (Hodmezovasarhely) 


marc. 1. 


8600 


25,00 


Autoszerviz Szolgaltato Kisv. 


marc. 1. 


2700 


14,59 


Avas Biitorgyar 


dec. 1. 


3200 


8,86 


Allami Nyomda 


aug. 15. 


317417 


42,52 


Bagodi Mezogazdasagi Gepgyarto V. 


dec. 31. 


2680 


9,21 


Bajai Elektromos Karbantarto V. 


aug. 1. 


170 


3,89 


Bajai Epito- es Epitoanyag-ipari V. 


jiin. 15. 


8240 


10,30 


Bajai Hiitoipari V. 


jiin. 9. 


23791 


3,70 


Bakony Elelmiszer- es Vegyi aru- 
kereskedelmi V. 


febr. 13. 


61140 


7,64 


Bakonyi Hoeromii V. 


apr. 15. 


112500 


1,00 


Balassagyarmati Autoipari Szolgaltato 

V. 


maj. 31. 


2400 


10,91 


Balaton Elelmiszer- es Vegyi aru- 
Itereskedelmi V. 


Jan. 23. 


198230 


16,52 


Bacs-Kiskun Megyei Beruhazasi V. 


jiin. 15. 


700 


2,85 


Bacs-Kiskun Megyei Tervezo V. 


maj. 31. 


2180 


7,79 


Bacska Biitoripari V. 


dec. 31. 


20350 


10,49 


Bacska Mezogazdasagi 
Termeloszovetkezet (Vaskiit) 


Jul. 10. 


442810 


98,03 


Banyaszati Ellato V. 


dec. 31. 


7700 


6,33 



Beledi Cementaru-ipari V. 


jiin. 30. 


11390 


13,40 


Beledi Mezogazdasagi Gepgyar 


marc. 1. 


3450 


6,27 


Belvarosi Elektromos Gep- es 
Keszulekjavito V. 


marc. 1. 


100 


0,71 


Bekescsabai Hiitoipari V. 


nov. 30. 


28870 


6,30 


Bekesi Kosaripari V. 


maj. 1. 


7440 


12,00 


Bizomanyi Aruhaz V. 


Jan. 4. 


539910 


24,54 


Borsod Megyei Onkormanyzati 
Tervezo V. 


szept. 1. 


8700 


16,67 


Borsod Megyei Kezmiiipari V. 


marc. 31. 


7530 


8,01 


Borsodi Autojavito V. 


jiin. 30. 


8790 


8,44 


Borsodi Nyomda 


szept. 30. 


16510 


8,69 


Budafoki Autojavito V. 


Jan. 30. 


15520 


19,87 


Budapesti Elektromos Miivek 


apr. 15. 


2336966 


3,85 


Budapesti Hoeromii V. 


apr. 15. 


1367900 


8,41 


Budapesti Vegyipari Gepgyar 


dec. 31. 


83000 


18,12 


Biitoripari Fejlesztesi V. 


jiin. 30. 


47000 


36,15 


Biitor-, Fa- es Karpitosipari Javito V. 


marc. 30. 


10860 


26,75 


CARDO Biitorgyar 


jiin. 30. 


13720 


6,74 


CAROFLEX Fekbetetgyar 


szept. 30. 


20690 


5,80 


Chemolimpex Magyar Vegyi aru 
Kulkereskedelmi V. 


Jan. 2. 


8250 


1,10 


Cipoipari V. 


jiin. 1. 


21830 


18,19 


Csepel Miivek Fejleszto-tervezo V. 


maj. 7. 


3587 


5,12 


Csepel Miivek Szamitastechnikai V. 


Jul. 31. 


800 


1,33 


Csepel Vendeglato V. 


marc. 1. 


8480 


8,40 


Csepeli Piert V. 


marc. 31. 


450 


0,61 


Csesztregi Mezogazdasagi Gepgyarto 

V. 


szept. 30. 


3820 


4,77 


Csongrad Megyei Beruhazasi V. 


okt. 1. 


800 


5,37 


Csongrad Megyei Onkormanyzati 
Tervezo V. 


Jul. 15. 


900 


4,50 


Csornai Mezogazdasagi Gepgyar 


aug. 31. 


4859 


4,67 


Dabasi Nyomda 


aug. 31. 


920 


0,57 


Debreceni (XIII. sz.) Autojavito 


febr. 10. 


14285 


8,93 


Debreceni Agrartudomanyi Egyetemi 
Tangazdasag 


szept. 23. 


297966 


80,00 


Debreceni Elektromos Karbantarto V. 


aug. 1. 


130 


0,28 



Debreceni Epitoipari es Tervezo V. 


apr. 1. 


9530 


17,19 


Debreceni Hiisipari V. 


okt. 7. 


820 


0,12 


Debreceni Kefegyar V. 


Jan. 15. 


21640 


35,11 


Del-budai Vendeglato V. 


dec. 30. 


32550 


25,04 


Del-dunantiili Tuzep 


Jan. 10. 


161960 


21,89 


Del-dunantiili Piert Kereskedelmi V. 


maj. 6. 


7510 


1,98 


Del-dunantiili Aramszolgaltato V. 


apr. 15. 


821926 


2,76 


Del-magyarorszagi Piert Kereskedelmi 
V. 


aug. 10. 


6810 


3,98 


Del-magyarorszagi Tervezo V. 


okt. 1. 


10200 


10,67 


Del-magyarorszagi Aramszolgaltato V. 


apr. 15. 


749147 


2,02 


Delrovikot Kereskedelmi V. 


jiin. 30. 


4860 


2,70 


Divat Ruhazati V. 


dec. 1. 


4630 


5,48 


Dombovari Elektromos Karbantarto 

V. 


jiin. 22. 


110 


3,43 


Dunamenti Hoeromii V. 


apr. 15. 


403000 


1,20 


Dunaiijvarosi Autojavito Kisv. 


jiin. 30. 


13500 


33,29 


Dunavideki Vendeglato V. 


marc. 9. 


40200 


25,13 


Dunantiili Cipokereskedelmi V. 


febr. 4. 


25350 


4,31 


Dunantiili Koolajipari Gepgyar 


szept. 2. 


111635 


7,44 


Egri Nyomda 


febr. 1. 


14200 


8,15 


Elak Elektroakusztikai Kisv. 


jiin. 30. 


1950 


15,01 


Elekthermax 


apr. 30. 


28000 


8,75 


Elektra Vas M. Elektromoskeszulek- 
javito es -szerelo V. 


jiin. 30. 


2890 


19,96 


Elektro Fogyasztasi Szolgaltato V. 


jiin. 22. 


16 


0,59 


Elektro-komfort Szolgaltato V. 


maj. 31. 


390 


9,07 


Elektroimpex Magyar 
Hiradastechnikai V. 


febr. 21. 


1353 


1,92 


Elektrolakatos es Finommechanikai V. 


jiil. 30. 


11900 


27,03 


Elektron Balatonfuredi Hiradasipari 
es Haztartasigep-szerelo V. 


jiin. 30. 


1020 


13,78 


Elektronika Gyori Elektromos 
Karbantarto V. 


jiin. 30. 


170 


1,87 


Elektromos Szolgaltato 
Onkormanyzati V. 


jiil. 22. 


32 


1,62 


Ercsi Cukorgyar 


szept. 25. 


34507 


6,45 


Erfi Elektronikai Fejleszto V. 


aug. 1. 


6200 


10,16 



Eromiijavito es -karbantarto V. 


jiin. 20. 


140313 


19,66 


Eroterv Eromii- es Halozattervezo V. 


apr. 8. 


67205 


10,40 


Express Utazasi Iroda 


Jan. 29. 


139423 


18,66 


Elelmiszer-ipari Ugyvitel-szervezesi es 
Gepi Adatfeldolgozo V. 


dec. 31. 


2900 


4,06 


Epitesugyi Tajekoztatasi Kozpont 


apr. 10. 


5640 


6,29 


Eszak-dunantiili Fuvarozo, 
Gepjarmiijavito es Kereskedelmi V. 


szept. 2. 


168840 


18,40 


Eszak-dunantiili Piert Kereskedelmi 

V. 


okt. 31. 


11879 


6,49 


Eszak-dunantiili Tervezo V. 


Jul. 1. 


13500 


6,25 


Eszak-dunantiili Aramszolgaltato V. 


maj. 15. 


1149286 


2,45 


Eszak-magyarorszagi Piert 
Kereskedelmi V. 


nov. 24. 


10580 


4,23 


Eszak-magyarorszagi Aramszolgaltato 

V. 


apr. 15. 


363567 


1,19 


Fl Vagyonkezelo, Beruhazo es 
Fejleszto V. 


jiil. 31. 


199810 


28,41 


Faipari V. 


marc. 31. 


10350 


10,45 


Fejer es Komarom Megyei Tejipari V. 


jiin. 25. 


1141146 


88,46 


Fejer Megyei Beruhazasi V. 


jiin. 1. 


730 


16,11 


Felso-magyarorszagi Vendeglato V. 


jiin. 25. 


13290 


1353 


Feluletnemesito Gyar 


febr. 13. 


3890 


15,35 


Femtechnika V. 


maj. 1. 


1066 


1,15 


Foldgep Altalanos Melyepito V. 


febr. 26. 


91000 


14,22 


Foldtani Kutato es Banyaszati 
Eszkozoket Gyarto V. 


Jan. 1. 


7200 


6,78 


Fospedpack Csomagolo es Szolgaltato 

V. 


jiin. 30. 


21400 


32,42 


Fospedtrans Szallitmanyozasi es 
Szolgaltato V. 


apr. 30. 


9280 


17,39 


Fovarosi 2. Sz. Epitoipari V. 


marc. 30. 


85000 


17,17 


Fovarosi Asvanyviz es Jegipari V. 


aug. 15. 


77670 


10,36 


Fovarosi Epito es Miiszaki V. 


Jan. 1. 


3120 


3,60 


Fovarosi Onkormanyzati Ipari 
Szervezo Intezete 


aug. 1. 


11159 


46,50 


Fovarosi Szereloipari V. 


jiin. 29. 


32020 


9,68 


Gagarin Hoeromii 


apr. 15. 


13147800 


50,20 


Garzon Biitorgyar 


febr. 5. 


21160 


6,03 



Gala Kereskedelmi V. 


Jan. 14. 


18014 


9,01 


Gep- es elektromos Berendezeseket 
Javito V. 


jiin. 30. 


550 


9,32 


Gep- es Felvonoszerelo V. 


szept. 16. 


71750 


20,50 


Gepipari Epito V. 


jiin. 1. 


61950 


16,29 


Gracia Kereskedelmi V. 


okt. 1. 


139100 


22,08 


Gyor-Sopron Megyei Beruhazasi V. 


Jul. 1. 


5200 


16,25 


Gyor-Sopron Megyei Gepipari es 
Finommechanikai V. 


maj. 1. 


24270 


13,41 


Gyori Hiitoipari V. 


szept. 3. 


39271 


5,44 


Gyufaipari V. 


dec. 21. 


9470 


2,22 


Gyulai Autojavito V. 


maj. 1. 


3880 


11,25 


Gyulai Kotoipari V. 


maj. 1. 


4840 


7,20 


Hajdii-Bihar Megyei Onkormanyzati 
Utepito V. 


dec. 27. 


12080 


34,51 


Hajduboszormenyi Faipari V. 


maj. 1. 


2720 


4,94 


Havas kereskedelmi V. 


Jan. 27. 


33100 


9,40 


Helios Vilagitastechnikai es Keramia 
V. 


szept. 30. 


8390 


13,18 


Heves Megyei Beruhazasi V. 


nov. 1. 


1811 


10,06 


Heves Megyei Finommechanikai V. 


aug. 1. 


16300 


16,30 


Heves Megyei Ruhazati Ipari V. 


okt. 1. 


2280 


3,80 


Hetforras Fuszert Kereskedelmi V. 


dec. 31. 


25570 


9,60 


Hidraulikus Munkahenger Gyar 
(Kecskemet) 


szept. 1. 


5960 


5,96 


Hiradastechnikai es Haztartasigep- 
javito V. 


dec. 1. 


480 


13,71 


Hollohazi Porcelangyar 


jiin. 19. 


61500 


11,39 


Hodmezovasarhelyi Koziiti Epito V. 


maj. 1. 


11070 


7,38 


Hoepszer Epito es Szerelo V. 


nov. 1. 


4200 


5,38 


Hotechnikai es Gepipari V. 
(Gyomaendrod) 


marc. 30. 


2395 


3,44 


Hiisipari Hizlalo V. 


Jul. 16. 


29000 


14,50 


Ipari Armatiiragyar 


marc. 1. 


2970 


2,13 


Ipari Reklam es Propaganda V. 


jiin. 30. 


27500 


17,98 


Ipari Szamitastechnikai V. 


jiin. 1. 


6900 


8,63 


Javszer Fuvarozo es Gepjarmii- 
Niarbantarto V. 


marc. 31. 


9090 


22,73 


Jaszsagi Elektromos Szolgaltato V. 


apr. 27. 


230 


5,48 



Kaloplasztik Miianyag- es Gumiipari 

V. 


nov. 1. 


10500 


3,83 


Kaposvari Ruhagyar 


Jan. 16. 


199510 


39,20 


Kavicsbanya V. (Hegyeshalom) 


marc. 9. 


150000 


33,30 


Kecskemeti Animacios Film V. 


okt. 1. 


9130 


25,84 


Kecskemeti Konzervgyar 


jiin. 3. 


40500 


4,50 


Kecskemeti Parkettagyarto V. 


szept. 1. 


9430 


3,93 


Kelet-magyarorszagi Tervezo V. 


dec. 31. 


9900 


11,38 


Kelet-magyarorszagi Tuzep V. 


Jan. 28. 


160970 


14,25 


Kelet-magyarorszagi Allami 
Epitoipari V. 


jiin. 1. 


76280 


12,38 


Kereskedelmi es Idegenforgalmi 
Tovabbkepzo V. 


jan.29. 


7790 


7,73 


Kereskedelmi es Vendeglato- 
technologiai Szolgaltato V. 


dec. 28. 


1824 


10,13 


Kermodul Uzletberendezeseket 
Gyarto V. 


febr. 29. 


45600 


16,89 


Kiskunfelegyhazi Autojavito V. 


jiin. 30. 


9400 


29,38 


Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozo V. 


okt. 8. 


450 


0,90 


Kiskunhalasi Suto- es Edesipari V. 


apr. 30. 


20730 


19,74 


Kispesti Textilgyar V. 


Jul. 21. 


120558 


11,65 


Kisvardai Szeszipari V. 


Jan. 29. 


6420 


1,91 


Komarom Megyei Beruhazasi V. 


maj. 10. 


300 


2,28 


Komarom Megyei Onkormanyzati 
Epitoipari V. 


szept. 30. 


3260 


3,36 


Komarom Megyei Nyomda V. 


marc. 31. 


1330 


2,67 


Komarom-Esztergom Megyei Tervezo 

V. 


jiin. 30. 


990 


5,76 


Konsumex Kulkereskedelmi V. 


maj. 20. 


55470 


9,59 


Konnyiifemonto es Betonelemgyarto 

V. 


marc. 30. 


9800 


26,49 


Koolajkutato V. 


aug. 31. 


17670 


1,77 


Koros Kazangyarto es Gepipari V. 


Jul. 1. 


13530 


12,30 


Kozep-pesti Javszer V. 


Jan. 1. 


1550 


10,33 


Kozepuletepito V. 


marc. 2. 


171230 


14,33 


Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado V. 


aug. 31. 


2690 


3,09 


Kozmiitervezo V. 


jiil. 1. 


1160 


4,64 


Kunplast Miiszaki Miianyaggyar V. 


nov. 1. 


18500 


4,51 


Lakasfelujito Javszer V. 


jiin. 30. 


4000 


24,13 



Lagymanyosi Faipari V. 


marc. 31. 


68940 


31,74 


Lagymanyosi Renault Autojavito V. 


jiin. 30. 


11300 


26,04 


Maglodi Vasipari V. 


marc. 31. 


4660 


4,18 


Magyar Villamosmiivek Troszt 


apr. 15. 


446460 


0,18 


Mateszalkai Szerelvenygyar V. 


apr. 30. 


5550 


3,41 


Matra Elelmiszer- es Vegyi aru- 
kereskedelmi V. 


febr. 5. 


145833 


13,94 


Metalimpex Acel- es 
Femkulkereskedelmi V. 


Jan. 6. 


19500 


1,30 


Mezogazdasagi Kombinat (Boly) 


okt. 6. 


246030 


9,05 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
|kereskedelmi V. (Budapest) 


dec. 16. 


29840 


7,50 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
kereskedelmi V. (Kecskemet) 


okt. 27. 


27250 


9,08 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
kereskedelmi V. (Esztergom) 


jiin. 29. 


10580 


6,22 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
Niereskedelmi V. (Sopron) 


Jan. 29. 


46560 


11,14 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
kereskedelmi V. (Veszprem) 


jiin. 10. 


22352 


8,95 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
Niereskedelmi V. (Zalaegerszeg) 


okt. 22. 


11596 


6,10 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
|kereskedelmi V. (Szeged) 


aug. 26. 


28500 


14,25 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz- 
Niereskedelmi V. ( Gyor) 


apr. 1. 


3933 


1,30 


Mezogepfejleszto Intezet 


febr. 8. 


17810 


15,22 


Mezohegyesi Cukorgyar 


nov. 4. 


29070 


4,15 


Meszkobanyaszati V. 


apr. 1. 


2000 


9,09 


Mineralimpex Magyar Olaj- es 
Banyatermek Kulkereskedelmi V. 


aug. 1. 


1008 


0,16 


Miskolci Epitoipari V. 


jiin. 22. 


9170 


7,64 


Miskolci Hiitoipari V. 


szept. 3. 


27212 


5,89 


Miskolci Koziiti Epito V. 


apr. 30. 


173000 


55,54 


Miskolci Likorgyar 


okt. 20. 


9593 


6,00 


Miskolci Onkormanyzati Tervezo 
Kisv. 


jiin. 30. 


1370 


9,13 


Modi Kereskedelmi V. 


Jan. 30. 


46000 


9,20 


Mohacsi Autojavito V. 


dec. 31. 


5750 


37,10 



Mohacsi Hiradastechnikai es 
Haztartasigep-javito V. 


jiin. 26. 


20 


0,65 


Mosonmagyarovari Elektrotechnikai 
Kisv. 


jiin. 30. 


450 


6,43 


Mobiusz Hiisipari V. 


maj. 13. 


15120 


2,80 


MTA Kutatasi Eszkozoket Kivitelezo 

V. 


szept. 25. 


5530 


8,51 


Miiszaki Fordito V. 


maj. 1. 


8,004 


10,70 


Miivelodesugyi Beruhazasi V. 


marc. 30. 


69310 


100,00 


Miiszaki Konfekciogyar 


maj. 31. 


8080 


8,92 


Nagyatadi Konzervgyar 


jiin. 3. 


133056 


23,10 


Nagykanizsai Autojavito V. 


apr. 30. 


2500 


9,49 


Nett Konfekcioipari V. 


okt. 30. 


4091 


3,54 


Nograd Megyei Beruhazasi V. 


marc. 1. 


240 


1,37 


Nograd Megyei Nyomdaipari V. 


szept. 30. 


21930 


12,90 


NOVA-PACK Csomagoloanyag-gyar 


Jul. 31. 


47156 


10,79 


Nograd Megyei Sutoipari V. 


jiin. 29. 


17860 


10,82 


Nyugat-magyarorszagi Rovid- es 
Kotottaru-kereskedelmi V. 


aug. 19. 


9800 


5,90 


Nyekladhazi Kavicsbanya 


aug. 31. 


5800 


3,46 


Nyiregyhazi Dohanyfermentalo V. 


febr. 1. 


107550 


9,00 


Nyirsegi Nyomda 


maj. 1. 


13340 


7,58 


Nyugat-dunantiili Tuzeloszer- es 
Epitoipari Kereskedelmi V. 


Jan. 31. 


71000 


16,90 


Obudai Kereskedelmi Fejlesztesi es 
Szolgaltatasi V. 


maj. 15. 


18200 


15,78 


Ofotert Optikai, Finommechanikai es 
Fotocikk-ertekesito V. 


dec. 9. 


27070 


2,71 


Oktav Ipari Tovabbkepzo V. 


jiin. 30. 


11050 


10,52 


6ra- es Ekszer-kereskedelmi V. 


febr. 13. 


13320 


1,85 


Orszagos Villamos Tavvezetek V. 


apr. 15. 


356600 


7,88 


Ontodei Formazo es Segedanyagokat 
Gyarto V. 


jiin. 1. 


13818 


19,74 


Paksi Atomeromii 


apr. 15. 


199115 


0,16 


Pannon Nyomda 


marc. 1. 


8300 


6,92 


Pannonauto Autojavito V. 


febr. 20. 


10644 


11,83 


Panorama Szalloda es Vendeglato V. 


apr. 1. 


26060 


20,05 


Paszomany Fuggony- es Csipkegyar 


Jan. 1. 


7360 


4,43 


Patria Nyomda 


Jan. 2. 


41000 


4,48 



Peresztegi Mezogazdasagi Gepgyar 


aug. 1. 


2050 


25,63 


Pest Megyei Ut- es Hidepito V. 


szept. 1. 


40530 


27,26 


Pest Megyei Epito- es Szereloipari V. 


jiin. 30. 


4537 


9,53 


Pest Megyei Szolgaltato es Csomagolo 

V. 


marc. 31. 


21650 


24,06 


Pest Megyei Villanyszerelo V. 


szept. 30. 


22180 


22,18 


Pecsi Epito es Tatarozo V. 


dec. 20. 


12450 


13,39 


Pecsi Hiradastechnikai es Gepjavito V. 


jiin. 23. 


2800 


4,31 


Pecsi Hoeromii 


apr. 15. 


477600 


3,68 


Pharmatrade Kulkereskedelmi V. 


febr. 25. 


824000 


100,00 


PIETRA Epuletkeramia-ipari V. 


marc. 10. 


204900 


20,49 


PIKOPACK Csomagoloszergyar 


szept. 26. 


15108 


4,66 


Polimetal Gyori Tomegcikkgyarto V. 


apr. 6. 


16740 


9,30 


Prometheus Tuzelestechnikai V. 


aug. 14. 


154000 


30,80 


Rakoskeresztiiri Autojavito V. 


nov. 1. 


61320 


42,00 


Ratesz Radio-televizio es Antenna 
Szolgaltato V. 


nov. 16. 


300 


6,58 


Reanal Finomvegyszergyar 


jiin. 30. 


24500 


3,50 


Rekard Gyori Mezogazdasagi es 
Mechatronikai Gepgyar 


Jan. 9. 


85740 


28,11 


Remix Radiotechnikai V. 


marc. 4. 


21600 


4,34 


Rico Kotszermiivek 


Jul. 23. 


101900 


9,23 


Rontgen- es Korhaztechnikai V. 


okt. 1. 


6170 


2,99 


Ruhazati Textilkereskedelmi V. 


szept. 30. 


12300 


4,10 


Sabaria Cipogyar 


aug. 5. 


34360 


4,42 


Salgotarjani Autojavito V. 


maj. 31. 


12700 


10,80 


Salgotarjani Vasontode es 
Fiizhelygyar 


jiin. 6. 


300000 


30,00 


Sarkadi Cukorgyar 


okt. 9. 


37100 


3,71 


Sarospataki Autojavito Kisv. 


dec. 15. 


1810 


19,67 


Sarvari Baromfi-feldolgozo V. 


aug. 5. 


12215 


3,49 


Senior Vaci Kotottarugyar 


dec. 10. 


313720 


100,00 


Sukoro Mezogazdasagi Gepgyar 


dec. 31. 


1110 


1,44 


Soproni Faipari V. 


febr. 4. 


27960 


6,74 


Soproni Szonyeggyar 


okt. 1. 


98980 


10,78 


Sprint Textilfeldolgozo V. 


jiin. 30. 


420 


2,01 


Sutoipari V. 


febr. 28. 


10120 


5,38 


Syntan Vegyianyag-gyarto V. 


jiin. 30. 


23000 


18,85 



Szabolcs-Szatmar Megyei iparcikk- 
Niereskedelmi V. 


Jan. 29. 


68900 


14,24 


Szaszbereki Akkumulator V. 


jiin. 22. 


1590 


3,53 


Szegedi Elelmiszer-kiskereskedelmi V. 


Jan. 31. 


38920 


9,88 


Szegedi Fodrasz V. 


jiin. 29. 


2260 


9,60 


Szekszardi Biitoripari V. 


Jan. 1. 


3900 


6,33 


Szekszardi Hiisipari V. 


okt. 29. 


10 


- 


Szekszardi Mezogazdasagi Kombinat 


szept. 3. 


19723 


3,14 


Szerencsi Autojavito Kisv. 


jiin. 30. 


2230 


8,26 


Szervo Autojavito V. 


Jan. 1. 


11210 


19,84 


Szekesfehervari Autojavito V. 


maj. 16. 


9100 


15,17 


Szigetvari Konzervgyar 


maj. 27. 


1997 


2,85 


Szinkron Autoszerviz V. 


jiin. 1. 


11570 


19,28 


Szolnok Megyei Allami Hazgyar 


okt. 7. 


11910 


1,99 


Szolvill Szolnoki Villamosipari Javito 

V. 


apr. 1. 


70 


2,50 


SZTAV Szakmai Tovabbkepzo es 
Atkepzo V. 


marc. 31. 


34600 


20,35 


Tatabanyai Banyagepgyarto V. 


marc. 31. 


4790 


7,88 


Tenkes Biitoripari V. 


Jan. 1. 


3300 


4,92 


Tervezesfejlesztesi es Technikai 
Epiteszeti V. 


jiin. 1. 


4610 


26,96 


Tiszai Eromii V. 


apr. 15. 


101685 


0,29 


Tiszantiili Aramszolgaltato V. 


apr. 15. 


262770 


0,77 


Tolna Megyei Onkormanyzati Tervezo 

V. 


okt. 1. 


360 


4,72 


Torokszentmiklosi Baromfi-feldolgozo 

V. 


okt. 12. 


10150 


2,90 


Torokszentmiklosi Vasipari V. 


nov. 1. 


1800 


31,41 


Trial Sport-, Jatek- es Hangszer- 
Niereskedelmi V. 


nov. 23. 


91090 


99,89 


Univerzal Kereskedelmi V. 


jan.20. 


81410 


14,89 


Urania Ruhazati Kereskedelmi V. 


maj. 15. 


17023 


18,91 


Vas Megyei Onkormanyzati Tervezo 

V. 


jiin. 1. 


1812 


7,55 


Vas Megyei Beruhazasi V. 


marc. 9. 


5420 


12,32 


Vasi Hiisipari V. 


nov. 10. 


33750 


7,50 


Vasszerkezeti es Gepipari Szolgaltato 

V. 


apr. 30. 


17590 


11,73 



Vegyesipari V. 


jiin. 30. 


5200 


8,67 


Ventifilt Legtechnikai Berendezesek 
Gyara 


apr. 1. 


30200 


10,97 


Veszprem Megyei Siitoipari V. 


nov. 1. 


14270 


3,80 


Veszpremi Tervezo V. 


okt. 1. 


700 


5,00 


Vezerlestechnikai Alkatreszgyarto V. 


jiin. 1. 


4090 


4,09 


Venusz Ruhazati Kereskedelmi V. 


Jul. 31. 


14900 


5,96 


Vertesi Hoeromii 


apr. 15. 


181032 


1,01 


Villamos Karbantarto V. 


jiin. 30. 


1200 


11,43 


Vizivarosi Autojavito V. 


Jan. 31. 


10550 


22,30 


Vorosmarty Nyomda 


apr. 1. 


4900 


7,00 


Zala Megyei Mezogazdasagi Tervezo 
es Beruhazo V. 


jiin. 30. 


3150 


17,03 


Zala Megyei Patyolat 


jiin. 30. 


1970 


3,83 


Zala Megyei Tervezo V. 


jiin. 1. 


1220 


5,02 


Zala Megyei Vendeglato V. 


aug. 1. 


4711 


9,65 


Zalaegerszegi Autojavito Fogyasztasi 
Szolgaltato V. 


jiil. 1. 


2010 


7,07 


Zugloi Varrogep- es Alkatreszgyar 


maj. 31. 


5240 


10,48 



Az EBRD altal 1992 vegeig jovahagyott magyarorszagi beruhazasok 
(millio ECU) 



Kedvez- 
menyezett 


Ev 


A projekt teljes 
erteke 


EBRD- 

befektetes 


Kedvezmenyezett 


Ev 


A projekt teljes 
erteke 


I 


Petofi Nyomda 


1991 


12,30 


5,17 


Eurocorp 


1992 


14,70 




Microsystem 


1991 


5,40 


2,20 


Magyar Allam (MO-as 
korgyurii) 


1992 


108,80 




Matav 


1991 


187,10 


95,61 


TVK-Columbian C. C. 


1992 


44,30 




Raba-GM 


1992 


258,50 


64,60 


PCA-Budafok Kft. 


1992 


16,20 




Fusion 
Investment 


1992 


14,90 


2,98 


Kner Nyomda 


1992 


4,20 




Westel 
Radiotelefon 


1992 


67,10 


3,50 










Royal Grand 
Hotel 


1992 


124,70 


29,46 











20 mi I I id ameriloi doiiar feietti iiuifoidi t6l(ebefei<tetesel( 
Magyarorszagon, 1992. dec. 31. 



Befekteto ceg (orszag) 


Eddig 

befektetett toke 

(millio USD) 


Helyseg (Regio) 


Profil 


General Motors 
(Egy. Allamok) 


250 


Szentgotthard 


osszeszerelo uzem, 
motorgyartas 


Suzuki (Japan) 


225 


Esztergom 


szemelygepkocsi- 
osszeszerelo uzem 


General Electric 
(Egy. Allamok) 


200 


Budapest, Kaposvar 


lampagyartas 
(Tungsram) 


Allianz (Nemetorszag) 


125 


Budapest 


biztositas (Hungaria 
Biztosito) 


Prinzhorn (Ausztria) 


110 


Dunaiijvaros, Szolnok 


papirgyartas 


Guardian Glass 
(Egy. Allamok) 


100 


Oroshaza 


uveggyartas 


Siemens (Nemetorszag) 


100 


Budapest 


kabelgyartas, 

telefongyar, 

villanyszereles 


Ferruzzi-Unilever 
(Olaszorszag-Hollandia) 


80 


Budapest, Martfii 


novenyolaj- es 
margaringyartas 


Sanofi (Franciaorszag) 


80 


Budapest 


gyogyszergyartas 
(Chinoin) 


Ford (Egy. Allamok) 


80 


Szekesfehervar 


alkatreszgyartas 


Lufthansa, Corvinus- 

konzorcium 

(Nemetorszag) 


80 


Budapest 


szallodaipar (Hotel 
Kempinski) 


Alitalia (Olaszorszag) 


75 


Budapest 


legi kozlekedes 
(Malev) 


Elektrolux (Svedorszag) 


60 


Jaszbereny 


hiitogepgyartas, 
porszivo 


Amilum (Belgium) 


60 


Szabadegyhaza 


szeszipar 


Reemsma (Nemetorszag) 


60 


Debrecen 


dohanyipar 


Messer Griesheim 
(Nemetorszag) 


55 


Budapest 


iparigaz-gyartas 


Sara Lee (Egy. Allamok) 


55 


Budapest 


kave, tea 


Begin Say (Franciaorszag) 


55 


Szolnok, Szerencs 


cukoripar 


US TEL (Egy. Allamok) 


55 


- 


radiotelefon 


Primagaz-konzorcium 

(Nagy-Briannia- 

Hollandia) 


50 


Kelet-Magyarorszag 


PB-gazipar 



Daewoo (Del-Korea) 


50 


Budapest 


bank 


Alcoa (Spanyolorszag) 


50 


Szekesfehervar 


aluminiumipar 


Atex (Oroszorszag) 


50 


Budapest 


autobuszgyartas 


Philip Morris (Egy. 
Allamok) 


45 


Eger 


dohanyipar 


Cofinec (Franciaorszag- 
Olaszorszag) 


45 


Kecskemet, 
Bekescsaba 


nyomdaipar 


CIB (Japan, Nemeto., 
Olaszo., Franciao.) 


40 


Budapest 


bank 


Wienergerber (Ausztria) 


40 


- 


teglaipar 


British-America Tobacco 

(Nagy-Britannia-Egy. 

Allamok) 


40 


Pecs 


dohanyipar 


CP-Holdings (Nagy- 
Britannia) 


35 


Budapest 


kulkereskedelem 


Interbrew (Belgium) 


35 


Bocs 


soripar 


Nestle (Svajc) 


35 


Budapest, Szerencs 


edesipar, kave 


Brau Holding (Ausztria) 


35 


- 


litepites, 
kavicsbanya 


Linde (Nemetorszag) 


35 


Repcelak 


szensavgyartas, 
iparigaz-gyartas 


Voest-Alpine (Ausztria) 


35 


Dunaiijvaros 


hideghengermii 


Henkel (Nemetorszag) 


35 


Szolnok, Budapest 


mososzer 


Citibank 
(Egyesult Allamok) 


30 


Budapest 


bank 


Aegon (Hollandia) 


30 


Budapest 


biztositas 


Stollwerck (Nemetorszag) 


30 


Budapest, 
Szekesfehervar 


edesseg, keksz 


Philips (Hollandia) 


30 


Szekesfehervar 


videogyartas 


Strabag (Ausztria) 


25 


- 


litepites 


Zwack-konzorcium 
(Ausztria-Nemetorszag) 


25 


Budapest 


likor- es szeszipar 


Heidelberg-Swenk 
(Nemetorszag) 


25 


Vac, Belapatfalva 


cementipar 


Tetra Pack (Svajc- 
Svedorszag) 


25 


Budaors 


csomagoloipar 


Pankl-Hoffmann 
(Ausztria) 


25 


Baja, Pecs 


hiisipar 


Holderbank 
(Svajc-Svedorszag) 


25 


Hejocsaba, Labatlan 


cementipar, kavics 



Julius Meinl (Ausztria) 


25 


Budapest, 
Szombathely 


kiskereskedelem 


Westdeutsche Landesbank 
(Nemetorszag) 


25 


Budapest 


bank 


Henkel (Nemetorszag) 


20 


Budapet 


boripar 


Ansaldo (Olaszorszag) 


20 


Budapest 


villamossagi gepek 


Brau AG (Ausztria) 


20 


Sopron, Martfii 


soripar 


Scholler (Nemetorszag) 


20 


Budaors 


tejipar 



* A tablazat tartalmazza az Aral, az Agip, a Shell, a Magyar-Amerikai Vallalkozasi, es az Elso 
Magyar Alap befekteteseit, amelyek egyenkent 20 millio USD-nal kisebb osszeget jelentettek, 
osszessegeben azonban meghaladjak az adott ertekhatart. 



A gazdasagi tevekenyseg adatai 



Merlegbeszamolot keszfto vallalkozasok 


szama 




198 


1990 


1991 


1992* 


Vallalkozasok szama 


14452 


27841 


44990 


113258 


Ebbol: kettos konyvvitelt 
vezetok 


4993 


5665 


6600 


57833 


egyszeriisitett kettos 
Nionyvvitelt vezetok 


9459 


22176 


38390 


- 


Egyszeres konyvvitelt 
vezetok 




- 


- 


55425 


* Az 1992. evi lij szamviteli torveny eloirasai szerint. 

Gazdalkodo szervezetek fobb mutatoi (Mrd Ft) 


Megnevezes 


1989 


1990 


1991 


1992* 


Osszes koltseg 


2744,0 


3174,5 


3314,0 


5578,6 


Merleg szerinti nyereseg 


312,2 


355,3 


260,6 


218,3** 


veszteseg 


26,3 


75,6 


193,4 


342,3 


Tiszta eredmeny 


68,9 


46,7 


-27,8 




Szemelyi jovedelemado 


63,2 


86,8 


110,7 


120,1 


Koltsegvetesi kotelezettseg 
osszesen 


478,6 


548,8 


358,5 


363,9 


Koltsegvetestol igenyelt 
tamogatas osszesen 


142,1 


123,9 


81,4 


57,4 


Brutto munkajovedelem 


403,1 


551,5 


616,5 


642,0*** 



* Az 1992. evi lij szamviteli torveny miatt alapvetoen megvaltozott az elszamolasi rendszer. Az 



adatok csak a kettos konyvvitelt vezeto adoalanyok 1993. febr. 28-i elozetes adobevallasaibol 

keszultek 

osszefoglaloja. ** Adozas elotti eredmeny. *** Berkoltseg, szemelyi jellegii raforditasok. 



Gazdalkodo szervezetek eredmenye, 1991 (M Ft)* 


Agazat 


Adozas elotti 

eredmeny 

osszesen 


Nyereseges 


Veszteseges 


cegeke 




Banyaszat 


-7066 


602 


-7668 


Villamosenergia-, gaz-, ho- es 
vizellatas 


1338 


8450 


-7112 


Kohaszat es femfeldolgozas 


-17874 


3478 


-21352 


Gepipar 


-17849 


12324 


-30173 


Nem fem asvanyi termekek 
gyartasa 


-5187 


1579 


-6766 


Vegyipar 


-6476 


13312 


-19789 


Textiliak, ruhazati, bor- es 
szormetermekek gyartasa 


-6287 


4304 


-10591 


Fa-, papir- es nyomdaipari 
tevekenyseg 


-4239 


6655 


-10894 


Elelmiszerek, italok es 
dohanytermekek gyartasa 


-4338 


20761 


-25099 


Egyeb feldolgozoipar, hulladek- 
visszanyeres 


-631 


1202 


-1833 


Epitoipar 


-1706 


14575 


-16281 


Mezogazdasag 


-35787 


5436 


-41223 


Erdogazdasag 


-141 


329 


-470 


Vadgazdalkodas, halaszat 


-213 


42 


-255 


Kereskedelem, kozuti jarmii es 
Niozszuksegleti cikkek javitasa 


-8685 


55523 


-64208 


Szallashely-szolgaltatas es 
vendeglatas 


-670 


4395 


-5065 


Szallitas 


-2257 


3914 


-6171 


Posta es tavkozles 


1868 


2365 


-497 


Kereskedelmi bank 


-5906 


15998 


-21904 


Biztosito 


-12510 


461 


-12971 


Egyeb penzugyi tevekenyseg 


-10493 


11803 


-1310 


Gazdasagi tevekenyseget segito 
szolgaltatas 


-2333 


24723 


-27056 


Oktatas 


354 


635 


-281 



Egeszsegugyi es szocialis ellatas 


464 


678 


-213 


Egyeb kozossegi es szemelyi 
szolgaltatas 


1621 


4751 


-3129 


Osszesen 

-' 


-124020 


218296 


-342316 



* A kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1993. febr. 28-an benyiijtott tarsasagi adobevallasa 
alapjan. 



Gazdalkodo szervezetek vagyona, tartozasa, beruhazasai, 1991 (Mrd 
Ft)* 



Agazat 


Beruhazasok 


Rovid 

lejaratii 

kotelezett- 

segek 


Hosszii 

lejaratii 

tartozasok 


Sajat 
vagyon 


Alapito- 

vagyonbol 

kulfoldiek 

befektetese 


Banyaszat 


5,7 


11,6 


1,8 


46,9 


0,1 


Villamosenergia-, gaz-, 
|h6- es vizellatas 


17,2 


40,1 


8,6 


195,2 


- 


Kohaszat es 
femfeldolgozas 


3,0 


72,3 


2,1 


87,1 


1,8 


Gepipar 


25,2 


170,6 


23,2 


244,6 


33,5 


Epitoanyag-ipar 


2,5 


27,8 


14,1 


72,3 


10,8 


Vegyipar 


24,3 


114,8 


55,5 


449,7 


12,0 


Konnyiiipar 


6,2 


75,2 


15,1 


129,8 


12,3 


Egyeb ipar 


0,3 


2,0 


1,0 


4,8 


- 


Elelmiszeripar 


6,1 


173,1 


26,2 


202,6 


32,0 


Ipar osszesen 


92,1 


687,7 


147,6 


1432,9 


103,5 


Epitoipari kivitelezes 


3,5 


46,9 


1,2 


77,7 


7,2 


Epitoipari tervezes, 
szervezes, lebonyolitas, 
fovallalkozas 


8,6 


8,8 


0,0 


13,8 


1,1 


Epitoipar osszesen 


12,1 


55,7 


1,2 


91,4 


8,3 


Mezogazdasag 


9,9 


149,6 


32,8 


397,6 


0,6 


Erdogazdasag 


0,4 


6,4 


2,0 


19,1 


- 


Mezo- es erdogazdasag 
osszesen 


10,3 


156,0 


34,8 


416,7 


0,6 


Kozlekedes 


6,9 


52,8 


3,7 


193,5 


1,5 


Posta es tavkozles 


15,8 


69,1 


20,8 


90,2 


0,4 


Kozlekedes, posta es 
tavkozles osszesen 


22,7 


121,9 


24,5 


283,7 


1,9 


Belkereskedelem 


17,6 


209,1 


25,4 


349,6 


17,0 


Kulkereskedelem 


1,4 


141,2 


12,2 


62,5 


3,5 



Kereskedelem osszesen 


19,2 


350,3 


37,7 


412,2 


20,5 






Vizgazdalkodas 


12,1 


5,0 


2,1 


178,3 


- 




Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


1,7 


15,7 


2,6 


10,1 


0,1 




Anyagi agak osszesen 


170,4 


1392,4 


250,5 


2825,3 


135,7 




Szemelyi, haztartasi, 
uzleti szolgaltatas 


4,1 


27,9 


1,9 


88,7 


4,6 




Penzugyi szolgaltatas 


12,3 


4807,3 


156,3 


229,2 


22,6 




Lakas, varosi, kozsegi 
szolgaltatas 


1,5 


14,4 


0,7 


56,5 


0,0 




Egyeb anyagi 
tevekenyseg 


19,5 


4865,4 


161,4 


384,5 


28,1 




Egeszsegugyi, szocialis, 
Niulturalis szolgaltatas 


1,8 


10,0 


0,4 


12,6 


1,1 




Kozossegi, kozigazgatasi, 
egyeb szolgaltatas 


0,3 


1,8 


0,1 


5,6 


0,0 




Nem anyagi agak 
osszesen 


19,9 


4861,5 


159,3 


392,7 


28,3 




Mindosszesen 




190,3 


6253,9 


409,8 


3218,0 


164,0 




* Vallalati merlegbeszamolo adatai alapjan. 

Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 


1992. evi 


bevetelei (M Ft) 






Agazat 


Nyereseges 


Veszteseges 


Nullszaldos 


Netto 


Export 


Osszes 


Netto 


Export 


Osszes 


Netto 


Export 


Osszes 


Banyaszat 


12356 


720 


17521 


17786 


469 


22413 








Villamosenergia- 
ipar 


274190 


439 


288566 


213894 


50 


235074 


492 





Kohaszat, 
femfeldolgozas 


95125 


32529 


101037 


105208 


38785 


113988 


694 


98 


Gepipar 


174472 


58802 


189258 


117365 


47196 


133330 


591 


54 


Nemfem asvanyi 
termekek 


27101 


4676 


29204 


29549 


5483 


35311 


27 





Vegyipar 


35498 


59862 


378097 


105989 


51210 


115832 


336 


217 


Textil, ruha, bor 


59407 


23860 


66996 


46909 


18275 


54244 


325 


241 


Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


100346 


7635 


108798 


49250 


5386 


54909 


98 


3 


Elelmiszeripar 


381648 


52978 


419867 


139692 


27073 


154460 


258 


7 


Egyeb 
feldolgozoipar 


21274 


4866 


23237 


11401 


2484 


12688 


206 


91 


Epitoipar 


208181 


25155 


224677 


77315 


5996 


86978 


490 






Mezogazdasag 


91520 


6074 


110980 


189174 


5809 


220204 


818 


5 


Erdogazdasag 


17679 


7032 


21431 


4380 


1031 


5143 


1 





Vadgazdalkodas, 
palaszat 


944 


20 


1044 


958 


59 


1248 







Kereskedelem 


1396935 


134402 


1469537 


465697 


40396 


504385 


3066 


131 


Szallashely, 
vendeglatas 


42128 


1957 


48957 


18285 


352 


22664 


103 





Szallitas 


136283 


23179 


150687 


45167 


13948 


49812 


354 


169 


Posta es tavkozles 


90323 


7710 


97420 


2009 


18 


2305 




- 


Kereskedelmi 
bank 


24908 


56 


428202 


3989 


24 


227354 








Biztosito 


529 




895 


44392 


5103 


57250 




- 


Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


6584 


172 


229087 


854 


37 


5642 








Gazdasagi 
tevekenyseget 
segito szolgaltatas 


214981 


17943 


269555 


70626 


5226 


94200 


686 


58 


Oktatas 


5224 


69 


5902 


1434 


223 


1508 


20 





Egeszsegugy 


3141 


140 


3356 


750 


11 


827 


194 





Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


48181 


1357 


52163 


18533 


520 


20796 


47 





Osszesen 


3468658 


471633 


4736474 


1780606 


275164 


2232565 


8806 


1074 


Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok koltsege, 1992 (M Ft) 


Agazat 


Nyereseges 


Veszteseges 


Osszes 
koltseg 


Ber- es 

szemelyi 

jellegii 

raforditas 

ok 


TB-es 

munkaado 

i jarulek 


Bank- 
koltseg 


Osszes 
koltseg 


Ber- es 

szemelyi 

jellegii 

raforditaso 

k 


TB-es 

munkaado 

i jarulek 


Bank- 
koltseg 


Osszes 
koltseg 

ra 


Banyaszat 


12850 


2656 


978 


57 


20835 


5910 


2145 


114 


Villamosenergia- 
ipar 


262549 


16540 


6958 


1010 


220849 


15734 


6556 


483 


Kohaszat, 
femfeldolgozas 


89385 


10276 


3836 


500 


117774 


13550 


5089 


1228 


Gepipar 


160091 


26502 


9159 


1315 


135465 


26302 


9464 


1301 


Nemfem asvanyi 
termekek 


24993 


4239 


1681 


124 


32115 


5471 


2139 


235 


Vegyipar 


296051 


26093 


9865 


2820 


108822 


12102 


4594 


1410 


Textil, ruha, bor 


56283 


13481 


5347 


34 


52856 


12367 


4874 


455 



Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


94822 


14649 


4974 


32 


56969 


8835 


2946 


600 




Elelmiszeripar 


363819 


33332 


13108 


2054 


145435 


15200 


5617 


1280 




Egyeb 
feldolgozoipar 


20559 


3861 


1483 


84 


12499 


2411 


913 


90 




Epitoipar 


197164 


36260 


10497 


71 


88943 


18436 


6154 


424 




Mezogazdasag 


94001 


15542 


5504 


458 


214854 


42423 


14339 


1178 




Erdogazdasag 


17781 


4770 


1724 


73 


4542 


1470 


499 


35 




Vadgazdalkodas, 
palaszat 


908 


190 


71 


1 


1164 


211 


76 


11 




Kereskedelem 


1348846 


69230 


24979 


6030 


499279 


34263 


12157 


2951 




Szallashely, 
vendeglatas 


37545 


8188 


3258 


274 


21582 


3660 


1376 


153 




Szallitas 


136118 


23756 


8624 


529 


50135 


7961 


2562 


324 




Posta es tavkozles 


82979 


22124 


8782 


926 


2667 


525 


197 


5 




Kereskedelmi 
|bank 


59449 


14463 


5598 


285 


25514 


7790 


3156 


83 




Biztosito 


365 


141 


36 


4 


48630 


8170 


3230 


225 




Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


8959 


3052 


1069 


119 


1138 


234 


72 


23 




Gazdasagi 
tevekenyseget 
segito szolgaltatas 


196766 


32568 


9613 


1303 


81501 


15757 


4940 


826 




Oktatas 


4853 


1734 


394 


17 


1554 


356 


98 


11 




Egeszsegugy 


2524 


4347 


134 


9 


891 


240 


81 


3 




Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


42262 


8862 


2767 


148 


20700 


5652 


1795 


101 




Osszesen 


3611922 


396856 


140439 


18277 


1966713 


265030 


95069 


13549 




Gazdalkodo szervezetek tulajdonosai, 1992 (%) 


Agazat 


Nyereseges vallalkozasok 


Veszteseges vallalkozasok 




Kulfoldi 


Belfoldi 

maganszem 

ely 


Allami 


Kulfoldi 
11 


Belfoldi 
naganszemely 


Allami 






tulajdoni hanyad 


tulajdoni hanyad 


Banyaszat 


9,00 


14,16 


39,53 


14,86 


1,89 


76,30 




Villamosenergia- 
ipar 


0,00 


0,00 


94,49 


0,63 


2,50 


79,11 





Kohaszat, 
femfeldolgozas 


22,81 


15,38 


37,75 


12,72 


10,27 


66,08 


Gepipar 


16,61 


13,82 


41,67 


22,87 


11,73 


50,38 


Nemfem asvanyi 
termekek 


46,93 


9,77 


30,69 


24,24 


5,80 


61,37 


Vegyipar 


9,02 


4,02 


83,24 


14,45 


4,11 


71,45 


Textil, ruha, bor 


22,29 


15,51 


36,36 


11,36 


7,66 


58,78 


Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


23,89 


13,95 


42,17 


11,43 


9,59 


65,00 


Elelmiszeripar 


31,64 


10,83 


49,33 


31,54 


14,09 


34,78 


Egyeb feldolgozoipar 


20,41 


19,83 


38,34 


5,29 


17,00 


32,71 


Epitoipar 


17,69 


18,00 


48,76 


16,35 


10,67 


52,38 


Mezogazdasag 


0,70 


31,74 


18,63 


0,53 


32,58 


13,87 


Erdogazdasag 


0,04 


1,66 


97,61 


0,15 


1,80 


94,68 


Vadgazdalkodas, 
palaszat 


0,00 


17,66 


3,95 


1,04 


20,33 


53,11 


Kereskedelem 


12,45 


24,18 


39,19 


18,00 


20,07 


34,97 


Szallashely, 
vendeglatas 


5,68 


0,00 


70,17 


24,29 


25,10 


22,24 


Szallitas 


5,95 


15,46 


53,20 


12,68 


17,45 


51,55 


Posta es tavkozles 


1,24 


4,06 


93,78 


14,12 


1,94 


7,08 


Kereskedelmi bank 


25,93 


3,24 


54,83 


5,51 


16,18 


32,02 


Biztosito 


11,95 


0,40 


0,00 


72,58 


1,14 


25,53 


Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


5,22 


14,93 


54,56 


11,91 


37,21 


12,23 


Gazdasagi 
tevekenyseget segito 
szolgaltatas 


3,42 


5,78 


75,74 


8,50 


14,50 


47,71 


Oktatas 


4,58 


19,06 


28,27 


10,60 


27,65 


9,17 


Egeszsegugy 


43,05 


28,03 


27,20 


18,58 


69,66 


9,21 


Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


4,07 


12,39 


40,36 


9,49 


15,46 


29,60 


Osszesen 


9,41 


9,20 


66,55 


11,04 


13,13 


50,82 



* A kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1993. febr. 28-an benyiijtott tarsasagi adobevallas 
alapjan. 



Kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1992-r6l at- es tovabbvitt 
vesztesege (mllllo Ft) 



Agazat 



Nyereseges Veszteseges Nullszaldos 



vallalkozasok 



J 



Osszesen 



Banyaszat 


1 


1401 





1402 


Villamosenergia-ipar 


1012 


4340 


- 


5352 


Kohaszat, femfeldolgozas 


431 


13569 


9 


14009 


Gepipar 


1266 


20592 


1 


21859 


Nemfem asvanyi termekek 


428 


7646 


1 


8075 


Vegyipar 


194 


13778 


- 


13972 


Textil, ruha, bor 


205 


6879 


- 


7084 


Fa-, papir-, nyomdaipar 


216 


5841 


3 


6060 


Elelmiszeripar 


973 


11501 


1 


12475 


Egyeb feldolgozoipar 


110 


1442 


1 


1553 


Epitoipar 


703 


10717 


29 


11449 


Mezogazdasag 


1019 


28088 


- 


29107 


Erdogazdasag 


4 


248 


4 


256 


Vadgazdalkodas, halaszat 


3 


180 


1 


184 


Kereskedelem 


1432 


41293 


- 


42725 


Szallashely, vendeglatas 


150 


4308 


82 


4540 


Szallitas 


894 


4473 


- 


5367 


Posta es tavkozles 


4 


472 


- 


476 


Kereskedelmi bank 


7 


85 


1 


93 


Biztosito 


- 


23612 


- 


23612 


Egyeb penzugyi tevekenyseg 


38 


960 


- 


998 


Gazdasagi tevekenyseget 
segito szolgaltatas 


3706 


17127 


83 


20916 


Oktatas 


14 


227 


- 


241 


Egeszsegugy 


10 


301 


2 


313 


Egyeb kozossegi szolgaltatas 


166 


2343 


- 


2509 


Osszesen 


12986 


221423 


218 


234627 



Tarsasagi adobevallast keszito gazdalkodo szervezetek, 1992* 



Agazat 


Nyereseges 


Veszteseges 


Nullszaldos 


vallalkozasok 




Banyaszat 


65 


73 


1 


Villamosenergia- 
ipar 


76 


61 


6 


Kohaszat, 
femfeldolgozas 


754 


741 


10 


Gepipar 


1830 


1342 


22 



Nemfem asvanyi 
termekek 


199 


195 


51 


Vegyipar 


490 


411 


13 


Textil, ruha, bor 


636 


753 


21 


Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


1050 


996 


34 


Elelmiszeripar 


733 


753 


45 


Egyeb 
feldolgozoipar 


266 


291 


74 


Epitoipar 


3266 


2224 


20 


Mezogazdasag 


987 


1871 


101 


Erdogazdasag 


80 


51 


122 


Vadgazdalkodas, 
palaszat 


18 


27 


5 


Kereskedelem 


9567 


9679 


3 


Szallashely, 
vendeglatas 


537 


1223 


485 


Szallitas 


1038 


1041 


54 


Posta es tavkozles 


51 


60 


46 


Kereskedelmi bank 


251 


52 


1 


Biztosito 


5 


15 


12 


Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


143 


127 


273 


Gazdasagi 
tevekenyseget 
segito szolgaltatas 


5635 


3910 


6 


Oktatas 


215 


119 


17 


Egeszsegugy 


149 


196 


59 


Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


755 


882 


1481 


Osszesen 


28796 


27093 


2962 



* A kettos konyvvitelt vezeto vallalkozasok 1993. febr. 28-an benyiijtott tarsasagi adobevallasa 
alapjan. 



Kettos konyvvitelt vezeto nyereseges 
tarsasagiado-terhelese, 1992 (%) 



vallalkozasok atlagos 



Agazat 


Tarsasagi ado az 

eredmeny %- 

aban 


Banyaszat 


35,99 



Villamosenergia-ipar 


45,50 


Kohaszat, 
femfeldolgozas 


22,72 


Gepipar 


19,14 


Nemfem asvanyi 
termekek gyartasa 


19,41 


Vegyipar 


20,30 


Textil, ruha, bor 


20,80 


Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


25,70 


Elelmiszeripar 


21,01 


Egyeb feldolgozoipar 


25,92 


Epitoipar 


24,37 


Mezogazdasag 


33,20 


Erdogazdasag 


22,96 


Vadgazdalkodas, 
palaszat 


39,32 


Kereskedelem 


28,18 


Szallashely, 
vendeglatas 


32,71 


Szallitas 


36,54 


Posta es tavkozles 


8,13 


Kereskedelmi bank 


26,98 


Biztosito 


16,07 


Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


73,78 


Gazdasagi 
tevekenyseget segito 
szolgaltatas 


31,11 


Oktatas 


18,17 


Egeszsegugy 


8,82 


Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


33,39 


Osszesen 


29,56 



Kettos konyvvitelt vezeto vallalatok osztalekkepzese, 1992 (fizetett 
osztaiek ajegyzett toke %-aban) 



lAgazat 



Nyereseges Veszteseges 



vallalatok 




Banyaszat 


5,41 


0,00 


Villamosenergia- 
ipar 


1,60 


0,89 


Kohaszat, 
femfeldolgozas 


18,20 


0,37 


Gepipar 


20,19 


7,72 


Nemfem asvanyi 
termekek gyartasa 


7,76 


0,00 


Vegyipar 


5,64 


0,92 


Textil, ruha, bor 


10,94 


2,00 


Fa-, papir-, 
nyomdaipar 


13,52 


61,91 


Elelmiszeripar 


8,35 


1,05 


Egyeb 
feldolgozoipar 


9,35 


7,79 


Epitoipar 


54,76 


3,25 


Mezogazdasag 


3,88 


1,21 


Erdogazdasag 


1,22 


0,00 


Vadgazdalkodas, 
palaszat 


10,16 


0,00 


Kereskedelem 


16,17 


4,81 


Szallashely, 
vendeglatas 


5,73 


0,00 


Szallitas 


5,05 


1,04 


Posta es tavkozles 


34,27 


0,00 


Kereskedelmi bank 


2,37 


4,56 


Biztosito 


61,10 


0,00 


Egyeb penzugyi 
tevekenyseg 


10,27 


0,00 


Gazdasagi 
tevekenyseget segito 
szolgaltatas 


24,83 


9,72 


Oktatas 


49,82 


0,00 


Egeszsegugy 


85,00 


8,95 


Egyeb kozossegi 
szolgaltatas 


17,24 


1,24 


Osszesen 


10,85 


2,86 



1992-ben atalakult gazdalkodok 








Agazat 


Atalakult 

vallalat 

(db) 


1991. evi 

netto 

arbevetele 

(millio Ft) 


Agazat 


Atalakult 

vallalat 

(db) 


1991. evi 

netto 

arbevetele 

(millio Ft) 


Banyaszat 


19 


3149 


Epitoipar 


61 


8128 


Villamos energia, gaz 


2 




Mezogazdasag 


47 


10948 


Kohaszat es femfeldolgo 
ipar 


24 


11851 


Erdogazdasag 


2 


142 


Gepipar 


77 


18559 


Vadgazdalkodas, 
halaszat 


1 


18 


Nemfem asvanyok 


9 


1657 


Kereskedelem 


138 


68603 


Vegyipar 


27 


12055 


Szallashely 


11 


907 


Textiliak 


28 


5103 


Szallitas 


21 


61435 


Fa, papir 


35 


8711 


Gazdasagi 
tevekenyseg 


105 


8604 


Elelmiszerek, italok 


45 


45126 


Oktatas 


4 


170 


Egyeb feldolgozoipar 


19 


635 


Egyeb 


21 


885 








Osszesen 


696 


267129 



1992-ben atalakult vallalkozasok (1991. evi aranyositott adatok, 
Ft) 



ezer 



Megnevezes 


Netto arbevetel 


Adozas elot 
eredmen 


Oroszlanyi Szentermelo es Szenertekesito Leanyv. 







Koolajkutato V. 


2799949 


14058 


Mecsekuran Leanyv. 







Ontodei Formazo es Segedanyagokat Gyarto V. 


102677 


90C 


Dolomit Kobanyaszati V. 


22399 


21 


Kavicsbanya V., Hegyeshalom 


5896 


-408 


Meszko Banyaszati V. 


25303 


66 


Artandi Kavicsbanya V. 


36292 


153 


Delegyhazi Kavicsbanya v. 


44191 


133 


Kiskunlachazi Kavicsbanya V. 


25613 


66 


Nyekladhazi Kavicsbanya V. 


84358 


628 


Pannolit Nagyharsanyi Kobanya Leanyv. 


1491 


2 


Pannolit Komloi Kobanya Leanyv. 


1216 


-17 


Szombathely Kavicsbanya Leanyv. 








Alsozsolcai Kavicsbanya Leanyv. 


Ido Dolomit Banyaszati es Feldolgozo Leanyv. 







Kalcit Banyaszati es Feldolgozo Leanyv. 







Anyag-Asvany Banyaszati es Feldolgozo Leanyv. 







Perlit-92 Banyaszati es Feldolgozo Leanyv. 







Banyaszat 


3149385 


15605 


Varpalotai Varosgazdalkodasi V. 


124448 


1183 


Ganz Szolgaltato Kozos v. 


319289 


296 


Villamosenergia-, gaz-, ho- es vizellatas 


443737 


148C 


Dunai Vasmii 


9198389 


-86-; 


Alfoldi Koolajipari Gepgyar 


230205 


7984 


Csepeli Vasontode Kft. 







Konnyiifemonto es Betonelemgyarto V. 


14038 


-163 


Femtechnika V. 


98054 


531 


Unifer Femipari es Gepjavito Leanyv. 


18086 


-32-; 


Ferro-Flex Gep- es Szerkezetgyarto V. 


16239 


-74C 


Alufe Femszerkezet Gyarto es Szerelo V. 


196428 


346 


Torokszentmiklosi Vasipari v. 


20087 


-531 


Acex Aceltermekgyarto V. 







Eromiijavito es Karbantarto V. 


807317 


-86 


AHGM Rock Energetikai Leanyv. 


182457 


316 


Lokomobil Vallalkozo es Menedszer Kft. 


10080 


6 


Dunaferr-Szekszard Lemezfeldolgozo Uzem Bt. 


80060 


471 


Feluletnemesito Gyar V. 


8048 


-20« 


Somlocoop Mezogazdasagi es Ipari Szov. 


83803 


16C 


Fetefem Fehergyarmati Talalo es Evoeszkozgyarto Femipari V. 


16076 


2C 


Etalon Szerszamgyarto Kft. 


1146 


12 


Reszelo Szerszamgyarto es Forgalmazo Kft. 


16554 


-129 


Mateszalkai Szerelvenygyar 


84189 


305 


Dunapataji Elektrometal Kisszov. 


225633 


434 


Pikopack Csomagoloszergyar 


503409 


1223 


Kalocsai Vas- es Femipari Kisszov. 


29437 


58 


Maglodi Vasipari V. 


11763 


-323 


Nyiregyhazi Vas- es Femipari Kisszov. 


149430 


-1142 


Egyesult Villamosgepgyar Cegledi Kisgepgyar Leanyv. 


307537 


-15 


Vezerlestechnikai Alkatreszgyarto V. 65204 2^ 



Akkumulator- es Szarazelemgyar 1919025 25488 


Szaszbereki Akkumulatorgyar 


104852 


457 


Helios Vilagitastechnikai es Keramia V. 


76423 


-496 


Bakony Fem- es Elektromoskeszulek Miivek 


1798512 


964-; 


Ravisz Villamosipari Kisszov. 


29804 


-476 


Kontakta Villamosszerelesi V. 


985876 


291C 


Narovill Szov. 


1923 


-28 


Hirex Hiradastechnikai V. 


9446 


-lU 


Elektron Balatonfuredi Hiradasipari es Haztartasigep-javito V. 


4213 


-1 


Elektronikai Kisszov., Ersekvadkert 


783 




Foba Elektronikai es Muszaki Szolgaltato Bt. 


697 




Gep- es Elektromos Berendezeseket Javito Kisv. 


9378 


4 


Miiszerviz Elektronikai Szolgaltato Bt. 


136 


9 


Heves Megyei Finommechanikai V. 


139651 


237 


Radelkis Elektrokemiai Miiszergyarto Szov. 


167534 


-3012 


Flit Ortoped Meretes Cipokeszito Ipari Szov. 


118764 


2333 


Szegedi Fonalfeldolgozo Vallalat Vitrotech. Laboreszkoz 


8326 


-22 


IX Gyogyaszati Eszkozgyartast Szervezo Egyesules 





-39 


Medicor Iranyito V. 


32692 


-8813 


MTA Kutatasi Eszkozoket Kivitelezo V. 


69589 


378 


Microraab Iranyitastechnikai es Automatizalasi Kisszov. 


72244 


325 


Index Ipari Szov. 


16163 


288 


Fekszerelveny- es Gepgyarto V. 


249342 


-4046 


Uniprofil Ipari Szolgaltatasok Kft. 


43798 


72 


Gepipar 


18558663 


20387 


Muszaki Uvegipari Kisszov. 


109945 


2179 


Herendi Porcelangyar 


929558 


16763 


Pietra Epuletkeramia-ipari V. 







Jamina Tegla- es Cserepipari Leanyv. 


243851 


742 


Mezoturi Vazkeramia es Burkolotegla Leanyv. 







Ruda-Gipsz Banyaszati es Feldolgozo Leanyv. 







Beledi Cementaru-ipari V. 


47920 


-24 


Szaev Beton es Vasbeton Termekgyarto Leanyv. 


29000 


-4 


R-duo Innovacios Kft. 


297164 


1342 


Nemfem asvanyi termekek gyartasa 


1657438 


20999 


Szensavtermelo V. ] 350516] 5811 



Vedoris Vegyipari Dorog Kisszov. 


25709 


41 


Chemix Gyogynoveny-feldolgozo, Vegyianyaggyarto es Forgalmazo 

V. 


43438 


33 


Tszker TK Phoenix Ipari Szakcsoport 


86105 


83 


Qualiplastic Miianyag-alapanyag Gyarto es Forgalmazo V. 


265733 


75 


Agrokemiai Ipari Szov. 


409804 


569 


Human Oltoanyag-termelo es Kutatointezet 


2207373 


34783 


Trigon Biotechnologiai Leanyv. 


28374 


-4097 


Egyesult Vegyimiivek 


1576229 


5198 


Florin Vegyipai Szov. 


670801 


2642 


Claudia Ipari Kisszov. 


292730 


6069 


Lady-Rose Kozmetikai Kft. 


57621 


584 


Reanal Finomvegyszergyar 


872780 


2812 


Kemobil Fa- es Vegyipari Kisszov. 


240622 


2751 


Medikemia Ipari Kisszov. 


336669 


3692 


Megertes Mdtsz. 


54896 


18C 


Alfoldi Szilikatipari V. 


55227 


56 


Kaloplasztik Miianyag- es Gumiipari V. 


424046 


892 


Pest Megyei Miianyagipari V. 


2077647 


673 


Borsod Megyei Kezmiiipari V. 


50213 


345 


Lorinci Miianyagipari Kisszov. 


237948 


4458 


Miianyagipari Kisszov. 


244078 


1905 


Miianyag-feldolgozo Ipari Kisszov. 


15915 


282 


Caroflex Fekbetetgyar 


389705 


1323 


Kunplast Miiszaki Miianyaggyar 


1040741 


3049 


DMK Dombovari Miianyagipari Kisszov. 







KP Elelmiszeripari Bt. 







Vegyipar 


12054920 


74219 


Kispesti Textilgyar 


1216427 


-42 


Sprint Textilfeldolgozo V. 


37315 


-279 


Bri-Bia Ruhakeszito es Kereskedelmi Kft. 







Rico Kotszermiivek 







Stylus Haziipari Szov. 


3699 


6 


Miiszaki Konfekciogyar 


52155 


-292 


Glovita Gyori Kotottkesztyiigyar 


254584 


-471 


Gyulai Kotoipari V. 


47672 


51 


|Budapesti Kotoipari Szov. 


76429 


-73-; 



|Heves Megyei Ruhazati Ipari V. 71857 -164 


Ruhaipari Szov. 


161644 


1389 


Zenit Ruhazati Szov. 


88933 


708 


Uttoro Ruhaipari Kisszov. 


22492 


213 


Beloiannisz Ruhaipari Kisszov. 


77213 


164 


Koszegi Ruhaipari Szov. 


191922 


478C 


Savaria Ruhaipari Kisszov. 


41310 


812 


Fonix Haziipari Szov. 


31312 


-1138 


Nett Konfekcioipari V. 


42307 


-1063 


Fekon Ruhazati V. 


342546 


208 


Oroszlanyi Ruhazati Kisszov. 


16078 


83 


Hajdiidorogi Ruhaipari V. 







Simontornyai Borgyar 


473319 


23C 


Hajdiisagi Borgyar 


417018 


47C 


Bor- es TextiHpari Szov. 


167714 


-348 


Bahnt Bordiszmiiipari es Szolgaltato Kisszov. 


13565 


-22 


Sabaria Cipogyar 


702 


-18206 


Cipoipari UV. 


48245 


-75C 


Sabina Ipari Szov., Szombathely 


124887 


1261 


Textfliak, ruhazati, bor- es szormetermekek gyartasa 


5103796 


-13135 


Barcsi Fiireszipari es Parkettagyarto V. 


162683 


14 


Fakombinat, Szombathely 


3905759 


-49666 


Hajduboszormenyi Faipari V. 


649,9 


-231 


Faipari V. 


25443 


138 


Somogyi Ipari Kisszov. 


87466 


111 


Kecskemeti Parkettagyarto V. 


461342 


70C 


Fa-, Vas- es Vegyesipari Kisszov. 


2478 


-198 


Egri Haziipari Szov. 


22917 


194 


Nova Pack Csomagoloanyag-gyar 


1141230 


2298 


Palmitos Kereskedelmi es Propaganda Bt. 


2074 


72 


Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado V. 


359038 


4266 


Medicina Konyvkiado V. 


71063 


284 


Miiszaki Konyvkiado V. 


347803 


1099 


Sorger Kolon Lap- es Konyvkiado Kft. 


28561 


138 


Magyar Installateur Kiado Kft. 


4286 


1 


^llamiNyomda ] 615756] 4389 



Dabasi Nyomda V. 308187 -2368 


Vorosmarty Nyomda 


85711 


336 


Szechenyi Nyomda 


226692 


1292 


Komarom Megyei Nyomda V. 


59899 


155 


Nograd Megyei Nyomdaipari V. 


259412 


936 


Nyirsegi Nyomda 


121932 


654 


Pannon Nyomda 


95793 


153 


Elektronikai Ipari Egyuttmiikodesi es Fejleszto V. 


47079 


79 


Egri Nyomda 


59699 


-65 


Unior Nyomda es Kereskedelmi Leanyv. 


9380 


35 


Transcoop Ipari Szervezesi es Szolgaltato Kft. 


2548 


17 


Veszpremi Nyomda Kft. 


66015 


105 


Kepiro Nyomdaipari Kereskedelmi es Szolgaltato Bt. 


632 


22 


Kinizsi Mg. Szakszov 


64328 


1433 


Feszt A. Tarsal Miiszaki Fejleszto Tervezo Szolgaltato E. 


913 


19 


Fa-, papir- es nyomdaipari termeles, kiadoi tevekenyseg 


8711058 


-33578 


Szolnok Megyei Allatforgalmi es Hiisipari V. 


2822724 


-1107 


Szekszardi Hiisipari V. 


2879935 


-25001 


Vasi Hiisipari V. 


1735163 


601 


Papal Hiiskombinat 


5616473 


330-; 


Debreceni Hiisipari V. 


2176221 


242 


Pick Szeged Szalamigyar es Hiisuzem 


6118262 


24946 


Baj-Szomod Mgtsz. 







Sarvari Baromfifeldolgozo V. 


1992833 


1473 


Zala Megyei Baromfifeldolgozo es Ertekesito Kozos V. 


744464 


66C 


Oroshazi Baromfifeldolgozo V. 


1608195 


106C 


Hajdiisagi KET Bt. 


576118 


3216 


Kecskemeti Konzervgyar 


1336209 


4013 


Bekescsabai Hiitoipari V. 


634586 


1506 


Gyori Hiitoipari V. 


506962 


1099 


Miskolci Hiitoipari V. 


547979 


1771 


Bajai Hiitoipari V. 


257090 


156C 


Dunakeszi Hiitoipari V. 


292455 


2974 


Fertodi Konzervipari Kft. 


18 


-6 


Felso-Tisza-videki Almafeldolgozo Kkt. 







Novenyolaj-ipari es Mososzergyarto Rt. -1545 



Taktatej Kozos V. 


142411 


158 


Dairy Farm Szarvasmarha-tenyeszto es Tejtermelo Kft. 


35507 


116 


Balmaz-Tej Bt. 


397004 


734 


Yogo Elelmiszer-eloallito Bt. 


297757 


2526 


J+V Agricola Malomipari es Mezogazdasagi Szolgaltato Kft. 


23 


2 


Komarom Megyei Gabonaforgalmi es Malomipari V. 


1911492 


-991 


Kiskunhalasi Suto- es Edesipari V. 


126239 


553 


Nograd Megyei Sutoipari V. 


274887 


67C 


Veszprem Megyei Sutoipari V. 


831208 


915C 


Rakoczi Suto- es Edesipari Kisszov. 


244264 


142 


Fovarosi Sutoipari Vallalat Bekasmegyeri Sutoipari V. 


150567 


603 


Primer Futoipari, Elelmiszer- 
kereskedelmi V. 


42526 


37 


Salgo Boy Termelo es Szolgaltato Kft. 


12673 


-7 


Ercsi Cukorgyar 


682169 


-1041 


Sarkadi Cukorgyar 


1033334 


-91 


Mezohegyesi Cukorgyar 


673052 


728 


Bioolaj Fejleszto, Szolgaltato es Kereskedelmi Kft. 


1109 


-11« 


Interkolloid Adalekanyag Termelo es Kereskedo Kft. 







Miskolci Likorgyar 


677506 


504 


Zwack Unicum Budapest Likorgyar es Kereskedelmi Kft. 


326125 


10624 


Kobanyai Sorgyar 


4909387 


20237 


Pannonia Sorgyar 


1568978 


11252 


Jeger Sorgyarto Bt. 







Fovarosi Asvanyviz- es Jegipari v. 


772340 


6089 


HEY-HO Gyumolcsfeldolgozo, Uditoital-gyarto es Forgalmazo V. 


170463 


126- 


Elelmiszerek, italok es dohanytermekek gyartasa 


45126708 


83921 


Tisza Biitoripari V. 


1208711 


2848 


Cardo Biitorgyar 


250730 


-35 


Kanizsa Biitorgyar 


304401 


-2683 


Fejlodes Rakospalotai Biitoripari Kisszov. 


43478 


-168C 


Fembiitor Ipari Szov. 


248151 


148 


Styl Biitoripari Kisszov. 


30069 


427 


Asztalosipari Kisszov. 


81175 


817 


Zalaszentgroti Faipari Szov. 


209764 


1046 


Budai Mintakeszito Kisszov. 


16110 


-22-; 


Lagymanyosi Faipari V. 


81159 


33 



Biitor-, Fa- es Karpitosipari Javito V. 18909 -138 


Faipari Kisszov. 


25839 


357 


Ipoly Biitor Kft. 


116206 


339 


Uzletberendezeseket Gyarto V. 


43148 


356 


Elektrometal Elektronikai es Finommechanika Ipari Szov. 


6286 


-189 


BUBIV Abaiij Biitorgyarto es Ertekesito Kft. 


400322 


lOl'y 


Budapesti Biitoripari Vallalkozasok Kft. 


253852 


62 


Debreceni Kelegyar 


5037 


-35 


ICO iroszer Szovetkezet 


635255 


3496 


Egyeb feldolgozoipar, hulladek-visszanyeres 


3978602 


5959 


21. Sz. Allami Epitoipari V. 


411254 


547 


Kelet-magyarorszagi Allami Epitoipari V. 


695312 


-6934 


Bajai Epito- es Epitoanyag-ipari V. 


65602 


104 


Bacs-Kiskun Megyei Epitesi es Szereloipari V. 


763028 


231 


Pest Megyei Epito- es Szereloipari V. 


91370 


51 


Debreceni Epitoipari es Tervezo V. 


28721 


-21C 


Komarom Megyei Onkormanyzati Epitoipari V. 


7409 


3 


Vertikal Gyori Epitoipari Kisszov. 


37685 


469 


Csenger es Videke Vegyesipari Szov. 


39654 


113 


Balatonvideki Epitoipari Kisszov. 


404453 


422 


Agrofil Epitoipari Szovetkezeti Kozos V. 


21617 


-811 


Szekesfehervari Epitoipari Kisszov. 


90963 


974 


EKISZ Epitoipari Kisszov. 


16658 


15C 


Archi-Tech Epito, Karbantarto es Szerelo Kft. 


9043 


-78 


Fertodi Epitoipari Szov. 


148662 


1605 


Mokus Befekteto es Uduloepito Kft. 





52 


Remete Kerteszeti Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


26233 


1 


Hodmezovasarhelyi Koziiti Epito V. 


308938 


307 


Miskolci Koziiti Epito V. 


164386 


-59 


Foldgep Altalanos Melyepito V. 


309559 


97 


Szabolcsi Epito es Szolgaltato V. 


64862 


-995 


Deli Autopalya Tervezo, Kivitelezo es Fenntarto Kft. 


1084 


-834 


Vakond Mely- es Kozmiiepito Gmk 


7133 


98 


Kofarago es Epuletszobrasz-ipari V. 


82214 


-4594 


EPORG Epitoipari es Szolgaltato Kisszov. 


55932 


-928 


|Kemep Epitoipari Szerelo es Szolgaltato Kisszov. ] 9435] 81 



ISO-SYS Epitoipari Tervezo, Fejleszto es Kivitelezo Kisszov. 191257 2156 


Pannon Marvanyipari Rt. 


140710 


-253 


Reneszansz K6- es Epuletszobrasz Rt. 


477376 


4491 


Szentmihalyi Melyepito Gmk 


15809 


17 


Gep- es Felvonoszerelo V. 


620216 


-718C 


Heves Megyei Onkormanyzati Erosaramii Villamos Szereloipari V. 


82514 


IC 


Altalanos Villamossagi Ipari Szov. 


47336 


75 


Elektromos Szov. 


575683 


349- 


Zuloi Eplak Hotechnikai Kisszov. 


49653 


213 


General Javszer V. 


64637 


-431 


Lakasfelujito Javszer 


30022 


-839 


Csongrad Megyei Villanyszerelo Kisszov. 


2889 


8 


Energoszer Ipari Kisszov. 


159121 


1179 


Aktiv Szerelo es Szolgaltato Kisszov. 


14325 


235 


Osszhang Epuletgepeszeti es Szakipari Kisszov. 


24196 


92 


Szuesz Epitoipari Szolgaltato es Kereskedelmi Kft. 


20509 


217 


Gepipari Epito V. 


330594 


-2111 


Fovarosi 3. Sz. Epitoipari V. 


128727 


499 


Pecsi Epito es Tatarozo V. 


302838 


1218 


Miskolci Epitoipari V. 


118859 


31 


Fovarosi Melyepitesi Tervezo V. 


70957 


252 


Bacs-Kiskun Megyei Tervezo V. 


15911 


71 


Gyor-Sopron Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


19241 


-106 


Komarom Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


8517 


-391 


Tolna Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


9001 


-1011 


Vas Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


48161 


-84 


Zala Megyei Tervezo V. 


18612 


-85 


Borsod Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


14147 


-33« 


Csongrad Megyei Onkormanyzati Tervezo V. 


21805 


172 


Bacs-Kiskun Megyei Beruhazasi V. 


219775 


27 


Fejer Megyei Beruhazasi V. 


119349 


32 


Gyor-Sopron Megyei Beruhazasi V. 


185298 


136 


Heves Megyei Beruhazasi V. 


61208 


-43 


Komarom Megyei Beruhazasi V. 


43062 


-40« 


Nograd Megyei Beruhazasi V. 


53249 


133 


Vas Megyei Beruhazasi V. ] 17323] -9C 



Veszprem Megyei Beruhazasi V. 115392 2C 


Epitoipari Komplex Fovallalkozo Kisszov. 


223593 


2074 


Miskolci Onkormanyzati Tervezo Kisv. 


4293 


-374 


Otthonterv BLV Leanyv. 


433 




Kozmiitervezo V. 


7725 


-573 


Veszpremi Tervezo V. 


39321 


76 


Hajdii-Bihar Megyei Onkormanyzati Tervezo es Beruhazo V. 


50082 


-282 


Zala Megyei Mezogazdasagi Tervezo es Beruhazo V. 


12530 


-14 


Portikusz Mernokok Tervezo es Szolgaltato Kisszov. 


3783 


-27 


Csongrad Megyei Beruhazasi V. 


178670 


71 


Nagybani Piac Kft. 


38861 


1072 


Epinvest Epitesi Szervezo es Kivitelezo Kft. 


64206 


562 


Modulterv Kft. 


149924 


-18 


Epitoipari Gepipari Tervezo, Fejleszto Kereskedelmi V. 







Tritonbau Beruhazo Kft. 


2655 


14 


Kecskemeti Nagybani Piac Kereskedelmi Kft. 


277 


5 


Univerzum Miiszaki Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


6024 


18 


Kerenyi es Tarsa Tervezo, Beruhazo es Tanacsado Studio 


32 


-2 


Kiitfo Ugynoki GMK 







Szolgaltatasi Fejleszto es Tanacsado V. 


3809 


27 


Altalanos Tervezo, Szervezo es Miiszaki Fejleszto Kisszov. 


4505 


26 


Anyagmozgatasi es Csomagolasi Int. 


812076 


36907 


Senda Tanacsado es Kereskedelmi Kft. 


7861 


-453 


Anyagvizsgalo es Gepipari Minoseg-ellenorzo Int. 


23071 


31 


Duna Libra Kozgazdasz Vagyonertekelo Kft. 


58661 


131-; 


Balansz Gmk 


2295 




Androcoop Reklam es Kereskedelmi Bt. 







Pest Megyei Szolgaltato es Csomagolo V. 


23662 


248 


Exportarukat Csomagolo es Kereskedelmi Rt. 


13191 


-31-; 


Fospedpack Csomagolo es Szolgaltato V. 


86186 


252 


Dijbeszedo V. 


362540 


3192 


Miiszaki Fordito V. 


80622 


1256 


Ipari Reklam es Propaganda V. 


34276 


136 


Repro Iratmasolo Kisszov. 


2552 


34 


Dijbeszedo Leanyv. 


632 


5 


Siklosi Varosgazdalkodasi V. ] 13236] 5 



Csongradi Varosgazdalkodasi V. 


46469 


413 


Epulet-karbantarto es Szolgaltato Ipari Szov. 


109905 


-536 


Epitoipari Kisszov., Ercsi 


49531 


958 


Erdi Epitoipari Szov. 


565186 


253 


Komplex Epitoipari Kisszov. 


9207 


26 


Jutas Epitoipari Szolgaltato Kisszov. 


13749 


113 


Szigma Epito es Karbantarto Kisszov. 


13191 


165 


Caloria Epito- es Szereloipari Szolg. es Karbantarto Kisszov. 


7579 


151 


B es Z Vallalkozo es Szolgaltato Kft. 


485 


-11 


Onkormanyzati Kozuzemi V. 


55872 


-183 


Renovit Epitoipari V. 







Innova Epito Szolgaltato Kft. 


438 


14 


Epitoipar 


8128508 


-5638 


Balatonnagybereki A. G. 


120551 


-5095 


Ujkalasz Mgtsz 


90252 


-2502 


Egyetertes Mgtsz 


63604 


68 


Badacsony Mezogazdasagi Ipari Tsz 


451149 


-242 


Eperlevel Elelmiszeripari Kft. 


34553 


-1988 


Kalasz Mezogazdasagi Novenytermeszto es Kereskedelmi V. 


67520 


4C 


Uj Vilag Mgtsz 


71989 


457 


Siotrade Mezogazdasagi Termelo, Szolgaltato es Kereskedelmi V. 


8097 


-IC 


Sasad Termelo es Szolgaltato Szovetkezeti Rt. 


177792 


234-; 


Felszabadulas Mgtsz 


101597 


-54 


Hiisipari Hizlalo V. 


718940 


27 


Mezogazdasagi Kombinat, Agard 


785681 


-8328 


Pelpusztai A. G. 


286031 


-2821 


Debreceni Agrartudomanyi Egyetemi Tangazdasag 


416777 


103-; 


Beke Mgtsz 


92339 


-883 


Petofi Mgtsz 


147328 


1978 


Magyar-Csehszlovak Baratsag Mgtsz 


269940 


-492C 


Alkotmany Mgtsz 


291496 


1912 


Agro-Novo Godolloi Allattenyeszto V. 


231387 


-1046 


Szekszardi Allattenyeszto V. 


213807 


-426C 


Aranytojas Mezogazdasagi Kft. 


80230 


459 


Friz Szarvasmarha- 
tenyeszto Leanyv. 


46992 


-938 


Serteskombinat, Serteshiistermelo, Hiisfeldolgozo es Ipari V. 


72487 


49 



Agro-Product Mezogazdasagi Kereskedelmi es Szolgaltato V. 2795 -1555 


Pig-Ment Sertestenyeszto, Forgalmazo es Hiisipari Kft. 


28217 


1 


Felszabadulas Mgtsz 


114811 


-143 


Farm-Tej Tejtermelo es Feldolgozo Bt. 


15832 


-16C 


Tejtermelo Allattenyeszto Bt. 


7091 


-45« 


Mezogazdasagi Kombinat, Boly 


2694358 


8469 


Szekszardi Mezogazdasagi Kombinat 


528327 


-51 IC 


Szabadsag Mgtsz (Tolna) 


106238 


175 


Szabadsag Mgtsz (Baranya) 


74199 


-56« 


Tordosa Menti Mgtsz, Veszkeny 


268506 


-1233 


Dozsa Mgtsz 


160090 


141 


Egyetertes Mgtsz 


402488 


1811 


Petofi Mgtsz 


134009 


-1233 


Gyongyos-Raba Menti Mgtsz 


363415 


-5406 


Joszerencset Mgtsz 


294183 


-83 


Petofi Mgtsz 


473222 


759 


Tiszaigari Mgtsz 


55959 


15 


Magyar-Lengyel Baratsag Mgtsz 


61632 


14 


Szombathelyi Allattenyeszto V. 


170358 


49C 


Agro-Gep Mezogazdasagi Gepszolgaltato Leanyv. 


43933 


129 


Bos 60 Mezogazdasagi Szolgaltato Kereskedelmi Innovacios V. 


65523 


413 


Felszabadulas Mgtsz 


25500 


-74f 


Mezogazdasagi Szolgaltato Kozpont Kkt. 


16852 


IC 


Mezogazdasagi Gephasznosito Szakcsoport 


169 




Mezogazdasag 


10948247 


-28979 


Szerfa Erdeszeti es Faipari Leanyv. 


14631 


-4 


Agrofeed Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


127026 


98 


Erdogazdasag 


141657 


93 


Szabolcsi Halaszati Kozos V. 


17821 


42 


Vadgazdalkodas, halaszat 


17821 


42 


Gyulai Autojavito V. 


26035 


-52 


Auto-Dual Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 







VEESZ Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 







Autojavito V. 


16809 


-94 


Alfa Autojavito V. 


48601 


187 


Autoszerviz szolgaltato Kisv. 9394 -6] 



Dunaiijvarosi Autojavito Kisv. 15742 -6C 


Kiskunfelegyhazi Autojavito V. 


14364 


16 


Kecskemeti Autojavito V. 


40175 


-482 


Salgotarjani Autojavito V. 


32100 


52 


Zalaegerszegi Autojavito Fogyasztasi Szolgaltato Kisv. 


52211 


-6C 


Szerencsi Autojavito Kisv. 


58486 


66 


Sarospataki Autojavito Kisv. 


39922 


3 


Balassagyarmati Autoipari Szolgaltato Kisv. 


10705 


21 


Nagykanizsai Autojavito V. 


30079 


23 


Bekescsabai Autojavito V. 


52344 


-75 


Autojavito v., Ajka 


10687 


11 


Budafoki Autojavito V. 


24031 


-15 


Lagymanyosi Renault Autojavito V. 


11575 


18 


Rakoskeresztiiri Autojavito V. 


87643 


-15C 


Javszer Fuvarozo es Gepjarmii-karbantarto V. 


21174 


28 


Szinkron Autoszerviz V. 


20911 


-43 


Autojavito Kisszov., Szekesfehervar 


34979 


58 


Autojavito v., Veszprem 


33850 


-74 


Celldomolki Autojavito V. 


5812 


-24 


Auras Autoalkatresz-gyar Ferras Leanyv. 







Gyori Autojavito V. 


82142 


-44-; 


Borsodi Autojavito V. 


106782 


163 


Autojavito Kisv., Hodmezovasarhely 


13880 




Mobil Jarmii- es Alkatresz-kereskedelmi V. 


182087 


225 


Automechanika V. 


286968 


339 


Agro-Szolg. Miiszaki Kereskedelmi Epitoipari es Szolgaltato V. 


48525 


9 


Hungaronektar Orszagos Meheszeti Kozos V. 


247019 


-843 


Jurisich Miklos Mgtsz 


104274 


-11843 


Kerteszeti Szovetkezeti Kozos V. 


40140 


77 


Heves Megyei Agrarszovetkezetek Kereskedohaza Kozos V. 


604960 


1734 


Tszker Agrarszovetkezetek Kereskedohaza (Nyiregyhaza) 


605465 


1199 


Pannonvin Borforgalmi Kft. 


12295 


3 


Unidog Kft. 


27272 


8 


Futura Kereskedelmi Kft. 


168458 


61 


Teamimpex Kistermelok Szov. 


249 


-1 


Bobker Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. ] 332] -9 



Agro-Partner Holding Ipari es Kereskedelmi Rt. 


Agro Forg Kereskedelmi es Forgalmazo Bt. 


82540 


9 


Nyirfruct Bt. 


74479 


488 


Agent Kereskedelmi Bt. 


62521 


-20f 


S6-Hegy Bt. 


66 


-6 


Gracia Kereskedelmi V. 


1507926 


281-; 


Nyugat-magyarorszagi Rovid- es kotottaru Kereskedelmi V. 


401730 


-1063 


Urania Ruhazati Kereskedelmi V. 


356810 


35C 


Del-dunantiili Rovid- es Kotottaru Kereskedelmi v. 


491008 


-3636 


Ruhazati Textilkereskedelmi V. 


1405416 


-2 


Delrovikot Kereskedelmi V. 


600483 


-923 


Venusz Ruhazati Kereskedelmi V. 


753771 


-209 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Kecskemet) 


2492503 


5582 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Zalaegerszeg) 


1516182 


1123 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Sopron) 


393024 


243C 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Esztergom) 


638828 


-2165 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Veszprem 


519814 


-4801 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Szeged) 


650690 


605 


Mezogazdasagi Termeloeszkoz-kereskedelmi V. (Gyor 


261133 


24756 


Trial Sport-, Jatek- es Hangszerkereskedelmi V. 


33151 


-4766 


VARIP Variabilis Ipari Kereskedelmi Szolg. es Fovall. 


124893 


836 


Inno-line Innovacios Kozos V. 


5856 


-152 


Estee Lauder Budapest Nemzetkozi Kereskedelmi Kft. 


25655 


-63 


Eszak-dunantiili Piert Kereskedelmi V. 


1333067 


2252 


Del-dunantiili Piert Kereskedelmi V. 


356844 


2708 


Eszak-magyarorszagi Piert Kereskedelmi V. 


1293309 


598- 


Csepel Papir-Iroszer Kereskedelmi V. 


177301 


358 


Altalanos Kereskedelmi es Szolgaltato Kisszov. 


5037 


17 


Enrico Ferrari Kozmetikai Kft. 


8852 


218 


Hermina 91 Kereskedelmi es Szolgaltato Bt. 


3161 


78 


Pharmavet Allatgyogyaszati Kozos V. 


106938 


768 


Nyomdaipari Grafikai V. 


1119200 


7833 


Budapest es Videke MEH Nyersanyaghasznosito V. 


1123795 


-600 


MEH Nyersanyaghasznosito Troszt 


13582 


-19 


Eszak-dunantiili MEH Nyersanyaghasznosito V. 


793376 


3938 


Del-dunantiili MEH Nyersanyaghasznosito V. ] 433756] 1603 



Eszak-magyarorszagi MEH Nyersanyaghasznosito V. 


921540 


-215C 


Del-magyarorszagi MEH Nyersanyaghasznosito V. 


632500 


1651 


Kelet-magyarorszagi MEH Nyersanyaghasznosito V. 


709766 


-3587 


Mol Rt. Anyagellato Leanyv. 


5464731 


37456 


Auto-Omega Hasznaltauto- es Alkatresz- 
Niereskedelmi Kft. 


9322 


-422 


Ino Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


515 


48 


Duo Altalanos Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 





-46 


Volgysegker Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 







Keszpenz Kereskedelmi es Penzugyi Tanacsado Kft. 







Artex Kulkereskedelmi V. 


211896 


1017 


Chemokomplex 


512151 


10897 


Konsumex 


1205352 


330« 


Minerahmpex 


33907671 


13605 


Primex Kereskedelmi es Vallalkozasi Kft. 


120560 


406 


Tata Trade 







N and T Vallalkozasszervezo es Tanacsado Kft. 


63847 


18C 


F and F Trade Invest Kereskedelmi Beruhazasi Kft. 


815 


-43 


Gemini Kereskedelmi Szolgaltato Kft. 


74628 


689 


Riverside Budapest Befektetesi es Tanacsado Kft. 


6569 


33 


Interweld Hegesztestechnologiai es Kereskedelmi Kft. 


31146 


256 


ETL Ipari, Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 







Freff Ipari es Kereskedelmi Bt. 


11884 


69 


Er-ka Kereskedelmi Bt. 


408 


6 


Horizont Afesz 


3818 


-127 


Biitoripari Fejlesztesi V. 


69603 


123 


Debreceni Elektromos Karbantarto Kisv. 


37688 


-10« 


Demi-Gros Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


2940 


11 


Boma-Trade Kereskedelmi es Szolgaltato Bt. 


760 




Hasznaltcikk Szovetkezeti Kft. 


36645 


-6C 


Ricky Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 







Agrocorp Kereskedelmi Kozos V. 


633868 


172C 


Frutta Plus Kereskedelmi Kft. 







Csillag Elelmiszer- 
|kereskedelmi es Vendeglato-ipari. 


37816 


-106 


Alkalmi Aruk Haza V 


96343 


509 


Gyor-Sopron Megyei Ruhazati Kereskedelmi V. 


805931 


391 



Merkatum Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 16294 -256 


Best Kereskedelmi Kft. 







Gore Kereskedelmi Bt. 


72481 


176 


Vasvill-Present Kereskedelmi Kft. 


275462 


48 


Servient Kereskedo es Szolgaltato Kkt. 







Pecsi Hiradastechnikai es Gepjavito Kisv. 







Joric International Marketing Kereskedelmi es Szolgaltato V. 


21 


1 


FAEP Vegyesipari Kft. 


20396 


-43 


Pebegaz Kereskedelmi Kft. 







Superbio Bt. 







Elak Elektroakusztikai Kisv. 


8989 


-15 


Hajdiiboszormenyi Elektromos Karbantarto V. 


18130 


IC 


Elektronika Gyori Elektromos Karbantarto V. 


19690 


-44 


Villamos Karbantarto V. 


12842 


-119 


Elektro Fogyasztasi Szolgaltato Kisv. 


1761 


-21 


Mosonmagyarovari Elektrotechnikai Kisv. 


12825 


-3C 


Jaszsagi Elektromos Szolgaltato V. 


2351 


-26 


Ratesz Radio-Televizio es Antenna Szolgaltato V. 


12101 


-89 


Delta Elektromos Gep- es Keszulekjavito V. 


4675 


5 


Dombovari Elektromos Karbantarto V. 


2830 


3 


Elektra Vas Megyei Elektromoskeszulek Javito es Szerelo V. 


38475 


9 


Euro-Quint Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


16755 


78 


Solkisz Szolgaltatoipari Kisszov. 


34912 


5C 


Elektrolakatos es Finommechanikai V. 


26051 


-91 


Kereskedelem, kozuti jarmii es kozszuksegleti cikk javitasa 


68602928 


81058 


Vrind-Camping Vendeglato es Kereskedelmi Kft. 







Mezogazdasagi Szovetkezetek Udulo Kozos V. 


28923 


259 


Gastron Gyor-Sopron Megyei Vendeglato V. 


28260 


-81 


Panorama Szalloda es Vendeglato V. 


113560 


152 


Zala Megyei Vendeglato V. 


317840 


257 


General-Atlantic Termelo Szolgaltato es Kereskedelmi Kft. 







Bianco Kereskedelmi Kft. 


872 


-259 


Nadi es Harmati Kereskedelmi Szolgaltato Gmk. 





-1 


Felso-magyarorszagi Vendeglato V. 


140399 


266 


Miskolci Vendeglato V. Juventus Gyermekelelmezesi Leanyv. 


55500 


99 


Csepel Vendeglato V. ] 222268] 419 



Szallashely, szolgaltatas es vendeglatas. 907622 1112 


Magyar Allamvasutak 


46044368 


-20084 


Kunsagi Volan 


834978 


993 


Kapos Volan Siofoki Leanyv. 


69737 


113 


Kapos Volan Barcsi Leanyv. 


29733 


-46 


Kapos Volan Marcali Leanyv. 


67545 


74 


Kapos Volan Nagyatadi Leanyv. 


46887 


95 


Kapos Volan Helykozi Szemelyforgalmi Leanyv. 


127994 


23C 


Kapos Volan Helyi Szemelyforgalmi Leanyv. 


130442 


478 


Budataxi Fuvarozasi Szolgaltato Kisszov. 


2646 


-24 


Kapitany es Tarsal Fuvarozo Kft. 


341281 


327C 


Drava-Trans gepjarmii-fuvarozo es Autojavito Leanyv. 


17994 


31 


Belsped Szallitmanyozo es Fuvarozo V. 


25125 


-188 


Alfonz es Erika Kereskedelmi es Fuvarozasi Kft. 


435 


-23 


Eszak-dunantiili Fuvarozo, Gepjarmiijavito es Kereskedelmi V. 


464863 


259 


Trink-Sprint Kereskedelmi es Szolgaltato Kft. 


826 


-39 


Magyar Legikozlekedesi V. 


13147369 


123511 


Fospedtrans Szallitmanyozasi es Szolgaltato V. 


30886 


182 


Obudai Kereskedelmi Fejlesztesi es Szolgaltato V. 


20595 


41 


Omega Business Travel Trade Bt. 


29 




Tisza Volan Szallitmanyozasi es Idegenforgalmi Leanyv. 







Horukk Rakodomunkas Gmk. 


31059 


13 


Szallitas 


61434792 


108888 


Revfulop es Videke Takarekszov. 


6106 


14 


Szolnok Projekt Befektetesi Tanacsado es Vagyonkezelo Kft. 







So-Leo Gazdasagi Tanacsado Bt. 







Lombard Penzugyi es Befektetesi Kft. 







Penzugyi tevekenyseg 


6106 


14 


Bajai Varosgazdalkodasi V. 


108818 


85 


Fovarosi XIV. es XVL ker. Ingatlankezelo V. 


401747 


1066 


F 1 Vagyonkezelo, Beruhazo es Fejleszto v. 







Denar Kereskedelmi es Szolgaltato Bt. 







Komloi Varosgazdalkodasi V. 


118111 


357 


Varosgazdalkodasi V., Tiszaiijvaros 


29926 


139 


Keszthelyi Varosgazdalkodasi V. 


36956 


23 


Mori varosgazdalkodasi V. 



Lizing Gazdasagi Szervezo Tanacsado es Kulkepviseleti Kft. 537196 4912 


Gesztor Gazdasagi Szervezo Tanacsado es Kulkepviseleti Kft. 


575465 


26 


Ratio Vallalkozasszervezesi es Hasznositasi Kft. 


11360 


154« 


Oster Lizing Kft. 


564861 


7912 


Berlet Termeloeszkoz Kolcsonzo Bt. 


271430 


12951 


HH Kolcsonzo Szolg. Keresk. es Vendeglato Kft. 


1913 


28 


Szamitastechnikai Alkalmazasi V. 







Monitor Kando Foiskolai Elektro Terv. Term, es Szolg. Kisszov. 


1991 


2 


Dr. Villa Vallalkozasi es Tanacsado Kft. 


811 


55 


[pari Szamitastechnikai V. 


49836 


-7C 


Csepel Miivek Szamitastechnikai V. 


26659 


-571 


Tanorg Tanacsado es Szervezo Int. 


20479 


-704 


Agriacomputer Tervezo, Gyarto es Szolgaltato Kisszov. 


5087 


- 


Infoteka Szamitastechnikai es Miiszaki Szolgaltato Kisszov. 


3700 


-12 


Dohanykutato es Minosegfejleszto Int. 


45489 


138 


A4GM Gepipari Kutato-Fejleszto Leanyv. 


50252 


-595 


Accord Szamitastechnikai Miiszaki Fejleszto Kisszov. 


56426 


17 


ERFI - Elektronikai Fejleszto V. 


67343 


34 


Tengeri Mezogazdasagi Kutatasi Eredmenyeket Hasznosito V. 


132037 


14 


Innoweld Hegesztestechnologiai Kft. 


25323 


454 


Preczizis Ugyviteli Szolgaltato Termelo es Kereskedelmi Kft. 


8597 


261 


Hozam Vagyonkezelo, Konyvvezeto es Tanacsado Kft. 


40313 


972 


Reder es Tarsa Konyvszakertoi es Informatikai Kft. 


176 


2 


Felszabadulas Mgtsz. 


14998 


51 


Mentor Vallalkozasszervezo, Tanacsado es Szolgaltato Bt. 





- 


Orszagos Piackutato Kft. 







Tegla- es Cserepipari Troszt 


9728 


145 


Agroster V. 


14164 


242 


Ganz Vasiiti Jarmiigyar 


21732 


166-; 


Inhold Vagyonkezelo es Befekteto Kft. 


44826 


1022 


Giro Bankkartya Kft. 


2222 


7 


B & B Vagyonkezelo Kft. 


234 


32 


T es T Vagyonkezelo Kft. 


41 




Taban Fejlesztesi Bt. 


2625 


173 


Lako- es Kommunalis Epuleteket Tervezo V. 


194845 


4594 


Tervezesfejlesztesi es Technikai Epiteszeti Int. 85933 4^ 



Eszak-dunantiili Tervezo V. 


48591 


128 


Del-magyarorszagi Tervezo V. 


55830 


118 


Kelet-magyarorszagi Tervezo V. 


56886 


-654 


Eromii Beruhazasi V. 


1462365 


178 


Epitesugyi Tajekoztatasi Kozpont 


57922 


202 


Gazdasagi tevekenyseget segito szolgaltatas 


8604600 


80506 


Dunantiili Koolajipari Gepgyar 


955753 


1328C 


Hidromechanika Szivattyii- es Anyagmozgatogep- 
gyarto Kisszov. 


183157 


1861 


Felsozsolcai Mezogazdasagi Gepgyarto V. 


200617 


233 


[pari Armatiiragyar 


31970 


111 


Csonka Janos Gepgyar 







Tatabanyai Rugogyar 


24346 


-74« 


Peresztegi Mezogazdasagi Gepgyar 


54086 


42C 


Hidraulikus Munkahenger Gyar 


101416 


-2393 


Beledi Mezogazdasagi Gepgyar 


34254 


46 


Ferra Hajdiiszoboszloi Acelszerkezetek Gyara 


51078 


-276 


Ventifilt Legtechnikai Berendezesek Gyara 


71565 


-1228 


Unior Univerzalis Leanyv. 


6677 


28 


Frigolux Ipari Szov. 


424017 


-2181 


Mechanikai Miivek 


648701 


994 


Bekescsabai Mezogazdasagi Gepgyarto V., Bekescsaba 


118881 


-156C 


Szolnoki Mezogazdasagi Gepgyarto V. 


3546553 


-3752 


Generalplast Miianyaggyarto es Forg. Kft. 


107025 


-333 


Csornai Mezogazdasagi Gepgyar 


306456 


396 


Gyor-Sopron Megyei gepipar es Finommechanikai V. 


48727 


312 


Vasszerkezeti es Gepipari Szolgaltato V. 


98304 


-51 


Bonyhadi Mezogazdasagi Gepgyarto V. 


22900 


-138 


Gabor Aron Gepgyar 


184148 


1351 


Angyalfoldi Textilalkatresz Gyar 


33520 


-326 


Bakony Miivek Szerelestechnikai es Automatizalasi Leanyv. 


72476 


-1471 


Keramia Gepgyarto Leanyv. 


86148 


251 


Know-how Ipari Szolgaltato Kisszov. 


11127 


3 


Kermix Vendeglatoip. Gepgyarto Kft. 


8408 


-1529 


Prometheus Tuzelestechnikai V. 


464807 


169-; 


Fovarosi Felvonojavito V. 


336238 


-3254 


Kereskedelmi Epito es Szolgaltato V. 


131863 


101 



Szolnoki Villamosipari Javito V. 


10016 


-75 


Klimatechnika Magyar-Svajci Kft. 


144244 


1333 


Hajduboszormenyi Gepgyarto es Szolgaltato V. 


46029 


-1098 


Sutoipari Berendezeseket Gyarto, Karbantarto es Szolgaltato Kft. 


6721 


4 


Preciz Szerszamkeszito Kkt. 


18650 


107 


Kapacitas Mg. Szolg. Bt. 


10833 


8 


A4GM Atomeromiivi Szerelo Leanyv. 


98623 


61C 


Hatesz Villamos Halozati es Technologiai Szerelo Szolgaltato V. 


2551 


16 


Finom- 
szerelvenygyar 


1442398 


-9858 


Kvattro Ipari Miiszaki Elektronikai Gyarto es Szolgaltato V. 


3673 


-1157 


Koros Kazangyarto es Gepipari V. 


284288 


613 


Unior Univerzalis Szolgaltato Ipari Szov. 


111898 


132 


Salgotarjani Vasontode es Tiizhelygyar 


1467708 


263C 


Ganz Villamossagi Miivek Tuzelestechnikai Leanyv. 


57596 


234 


Hotechnikai es Gepipari V. 


91452 


563 


Microdata Szamitas- es Irodatechnikai Rt. 


15423 


212 


Kohaszat es femfeldolgozas 


11851498 


8495 


Epitesugyi Tovabbkepzo V. 


42958 


6C 


Szakmai Tovabbkepzo es Atkepzo V. 


50245 


417 


Oktal Ipari Tovabbkepzo V. 


62108 


47 


Oktatas Szervezo es Szolgaltato Bt. 


15219 


18 


Oktatas 


170530 


543 


Varosgazdalkodasi es Kommunalis Szolgaltato V. 


85421 


284 


Nyiregyhazi Kozterulet-fenntarto V. 


99832 


317 


Befor Kornyezetvedelmi Kft. 


20 


-32 


Budapesti Gep- es Vegyipari Szovetkezetek Szovetsege 







Cukoripari Kozos V. 


277671 


167 


Videosun Videofelvetel-keszito es Miisorgyarto Kft. 


891 


- 


MTM Kommunikacios Bt. 


15830 


-17 


Opifex Restaurator Kisszov. 


2191 


58 


Silvert Kereskedelmi Vallalkozo es Ugynoki Kft. 


5450 


5 


Rezkarcolo Miiveszek Alkotokozossege 


2547 


184 


Keresztes-Berze Szorakoztato es Szolgaltato Kft. 


1388 


-129 


Tuti tipp Fogadasszervezo Kft. 







Metodika Oktatasi Szolgaltato V. 


8834 


6 


Hungaria Sport Kft. 


4642 


32 



Dunaiijvarosi Vegyesipari V. 46728 -272 


Zala Megyei Patyolat V. 


46309 


18C 


Ruhatisztito Szov. 


158108 


1208 


Komarom Megyei Ruhatisztito es Szolgaltato Szov. 


39255 


-534 


Aphrodite Ferencvarosi Fodrasz V. 


24430 


-22C 


Szolgaltato Kisszov. 


4914 




Granit Gyogyfurdo V. 


60294 


183C 


Egyeb kozossegi, tarsadalmi es szemelyi szolgaltatas 


884755 


3068 


Osszesen ] 27048337l] 425065 



Csodeljarasok, 


1992 




Agazat, 
letszamkategoria 


Jogi 

szemelyisegii 

gazdasagi 

szervezetek 

szama (dec. 31.) 


Ebbol 
csodeljaras 
indult (Jan. 

-dec.) 


[par 


14393 


823 


Epitoipar 


9161 


322 


Mezo- es 
erdogazdalkodas 


3458 


379 


Kozlekedes, posta, 
tavkozles 


1934 


64 


Kereskedelem 


25439 


501 


Egyeb 
tevekenysegek 


15001 


205 


Osszesen 


69386 


2294 


Ebbol: 






300- 


1937 


233 


50-300 fot 

foglalkoztato 

vallalkozasok 


5773 


656 


21-50 


6970 


433 


-20 


52825 


968 


Nem ismert 
Netszamiiak 


1881 


4 


Osszesenbol 






Vallalat 


1733 


262 


Gazdasagi tarsasag 


59363 


1434 



Szovetkezet 



8229J 



599 



Az 1992-ben csodeljaras ala keriilt szervezetek* 1991. evi adat I. 



Agazat, letszam- 
kategoria 


Osszes 

tevekenyseg 

netto 

arbevetele 


Merleg szerinti 
eredmeny 


Export arbevetel 


Export aranya 

az osszes 

arbevetelbol 

(%) 


millio Ft 




[par 


169431 


-26005 


46488 


27 


Epitoipar 


32575 


-3764 


2818 


9 


Mezo- es 
erdogazdalkodas 


88159 


-12975 


5618 


6 


Kozlekedes, posta, 
tavkozles 


3718 


-207 


107 


3 


Kereskedelem 


70983 


-3341 


6460 


9 


Egyeb 
tevekenysegek 


13318 


-1751 


280 


2 


Osszesen 


378184 


-48043 


61771 


16 


Ebbol: 










300- 


239673 


-31876 


49767 


21 


51-300 fot 
foglalkoztato 


90638 


-11132 


8316 


9 


21-50 
vallalkozasok 


17652 


-1815 


1170 


7 


^20 


30221 


-3220 


2518 


8 



* Jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek 

Az 1992-ben csodeljaras ala keriilt szervezetek* 1991. evI adatal II. 





Hosszii lejaratii 
tartozasok 


Sajat vagyon 


Rovid lejaratii 
kotelezettsegek 


Adossag a sajat 

vagyon %- 

aban 


Agazat, letszam-kategoria 


az ev vegen, millio Ft 




[par 


14797 


97263 


98882 


117 


Epitoipar 


366 


12502 


14309 


117 


Mezo- es erdogazdalkodas 


8944 


70841 


46253 


78 


Kozlekedes, posta, tavkozles 


108 


1626 


1481 


98 


Kereskedelem 


2995 


19961 


41052 


221 


Egyeb tevekenysegek 


989 16126 9178 


63 


Osszesen 


28199] 218319] 211135 


110 



Ebbol: 


300- 18656 135725 123981 


105 


51-300 fot foglalkoztato 6565 62366 50246 


91 


21-50 vallalkozasok 840 8417 13205 


167 


^20 ] 2138] II8II] 23703 


219 


* Jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek. 

Az 1992-ben csodeljaras ala kerult szervezetek* 1991. evi adatai III. 




Agazat, 

Netszam- 

Niategoria 


Vevotartozasok 


Ebbol hataridon tiili 
kintlevosegek 


Hataridon tiili 

kintlevosegek 

aranya (%) 


Atlagos 

allomanyi 

letszam (fo) 




az ev vegen, millio Ft 






[par 


34611 


21628 


62 


138495 




Epitoipar 


6616 


4343 


66 


28861 




Mezo- es erdo- 
gazdalkodas 


17978 


11157 


62 


79746 




Kozlekedes, 
posta, tavkozles 


904 


746 


83 


3661 




Kereskedelem 


15570 


11624 


75 


15274 




Egyeb 
tevekenysegek 


2929 


1925 


66 


3918 




Osszesen 


78608 


51423 


65 


272955 




Ebbol: 












300- 


44895 


25948 


58 


166807 




51-300 fot 
foglalkoztato 


21910 


16699 


76 


84875 




21-50 
vallalkozasok 


4438 


3510 


79 


11660 




^20 


7365 


5266 


72 


10213 





* Jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek. 



Az 1992-ben csodot jelentett jogi szemelylsegu gazdasagi szervezetek 
szama letszam-kategorlak szerint 



Letszam-kategoriak 


Szervezetek 
osszesen 


Vallalat 


Gazdasagi 
tarsasag 


Szovetkezet 


300 fo felett 


233 


125 


45 


63 


50-300 fo 


656 


107 


214 


335 


12-50 fo 


433 


21 


284 


128 


20 fo es alatta 


972 


9 


890 


73 



Osszesen 



2294 J 262 J 1433J 



599 



Az 1992 vegen felszamolas alatt alio jogi szemelylsegu gazdasagi 
szervezetek szama letszam-kategorlak szerint 



Letszam-kategoriak 


Szervezetek 
osszesen 


Vallalat 


Gazdasagi tarsasag 


Szovetkezet 


300 fo felett 


98 


52 


37 


9 


51-300 fo 


320 


68 


114 


138 


21-50 fo 


426 


29 


171 


225 


20 fo es alatta 


1234 


51 


515 


666 


Osszesen 


2078 


200 


837 


1039 



Penzugyek 



Az allami koltsegvetes fo adatal (mllllo Ft) 



Bevetelek 


1989 
teny 


1990 
teny 


1991 
teny 


1992 
teny* 


Gazdalkodo szervezetek 
pefizetesei 


224221 


257752 


200367 


193850 


Fogyasztashoz kapcsolt adok 


230705 


254985 


286804 


342433 


Lakossagi befizetesek 


44448 


62119 


133353 


160339 


Kozponti koltsegvetesi 
szervektol szarmazo 
pefizetesek 


3330 


1116 


1428 


2804 


Elvonas elkulonitett allami 
penzalapokbol 


- 


2000 


1300 


1000 


Nemzetkozi penzugyi 
Itapcsolatokbol eredo 
pevetelek 


5832 


5544 


11098 


10290 


A penzintezetek 
nyeresegadoja es osztaleka 


21336 


48585 


44479 


1690 


Egyeb bevetelek 


5212 


8796 


5710 


7532 


Adossagszolgalattal 
|kapcsolatos bevetelek 


- 


- 


31950 


53347 


Privatizacios bevetel 


- 


- 


- 


20000 


Bevetelek foosszege 


535084 


640897 


716489 


793284 



Kiadasok 


27349 


18511 


29772 


23934 


Gazdalkodo szervezetek 
tamogatasa 


21977 


23209 


26823 


22891 


A mezogazdasagi es az 
elelmiszer-ipari export 
tamogatasa 






1003 


7301 


Agrarpiaci tamogatas 


23721 


28356 


-1224 


- 


Szocialista allamkozi 
elszamolasok 


73047 


70076 


56374 


54126 


Termelesi tamogatas osszesen 


44087 


36865 


42304 


19145 


Fogyasztashoz kapcsolt 
tamogatasok 


49753 


55014 


55076 


67369 


Felhalmozasi kiadasok 


- 


- 


14684 


16784 


A tarsadalombiztositas 
tamogatasa 


133946 


188508 


285291 


333424 


A kozponti koltsegvetesi 
szervek tamogatasa 


123315 


113327 


190672 


223993 


Onkormanyzatok tamogatasa 


66800 


67210 


67898 


55549 


Az elkulonitett allami 
penzalapok tamogatasa 


19612 


20398 


9782 


10387 


Nemzetkozi penzugyi 
Niapcsolatokbol eredo 
padasok 


61673 


70749 


107068 


190523 


Adossagszolgalat, 
Kamatterites 


16859 


20119 


1496 


5322 


Egyeb kiadasok 


- 


- 


- 


13802 


Rendkivuli tamogatasok, 
garanciavallalas 


589092 


642266 


830645 


990424 


Kiadasok foosszege 


-54008 


-1369 


-114156 


-197140 


[Hiany 










* Elozetes szamitas. 

Tarsadalombiztositas (millio F 


t) 








Megnevezes 


1989 1990 


1991 


1992 




teny 


terv t 


eny* 






Bevetelek 














Jarulekbevetelek 


29069f 


i 352436 


407355 


500650 


483759 




vallalati, 

szovetkezeti 

gazdalkodok 


176212 


200705 











koltsegvetesi 
intezmenyek 


47472 


67551 


329008* 

* 


403750** 


390915** 


maganvallalkozoi 
szfera 


13411 


18669 








munkanelkuliek tb- 
jaruleka 


- 


687 








nem biztositottak 
utani betegsegi 
jarulek 


" 




" 


2600*** 


2600*** 


osszes egyeni 
jarulek- (nyugdij) 
fizetes 


53600 


64823 


78347 


94300 


90244 


Egyeb bevetelek 


5716 


5873 


21035 


17040 


19267 


Kamat es egyeb 
pozambevetelek 


- 


713 








Nyugdijmegteritese 
k (pi. politikai 
rehabilitacio) 


" 


1037 


7143 


8000 


9000 


Koltsegvetesi 
forrasatadas (pi. 
|berintezkedes) 


" 




867 


" 


2644 


Allami vagyonbol 
szarmazo bevetel 


- 




- 


1880 




Bevetelek osszesen 


296412 


360059 


436400 


527570 


514669 


Kiadasok 












Nyugdij, nyugdij 
jellegii kiadas 


156492 


202119 


262849 


307780 


305511 


Anyasagi es csaladi 
ellatasok 


67898 


32930 


23827 


28900 


29341 


csaladi potlek 


52812 


14722 


- 


- 


- 


terhessegi, 
gyermekagyi segely 


3412 


4061 


5246 


6500 


n. a. 


anyasagi segely 


723 


726 


749 


1140 


n. a. 


gyermekgondozasi 
segely 


2701 


3754 








gyermekgondozasi 
dij 


8250 


9667 


17832 


21260 


n. a. 



Segelyek es egyeb 

ellatasok(pl. utazasi 

koltsegterites, 

temetesi segely, 

megvaltozott 

munkakepessegiiek 

keresetkiegeszitese) 


1836 


2028 


2572 


2420 


2672 


Egeszsegugyi es 
petegellatasok 


40727 


120146 


157563 


170700 


183997 


egeszsegugyi 
|kiadasok 


- 


68258 


89152 


110600 


112123 


gyogyszer es 
gyogyaszati 
segedeszkozok 
tamogatasa 


19630 


27569 


39403 


31000 


42962 


tappenz 


21097 


24319 


29008 


29100 


28912 


rb-ellatasok 
osszesen 


266953 


357223 


446821 


509800 


521521 


Miikodesi kiadasok 
es postakoltseg 


2581 


3557 


4293 


7795 


7560 


Tartalek (reszveny-, 
|k6tvenyvasarlas) 


15800 


- 


6472 


7670 


8900 


Egyeb kiadasok 


- 


- 


819 


2305 


8040 


Kiadasok osszesen 


285334 


360780 


458395 


527570 


546021 


Egyenleg (t6bblet+; 
piany-) 


+11077 


-721 


-21995 


- 


-31351 


* Elozetes adat. ** Munkaltatoi jarulek. *** Kozponti koltsegvetes altal 

Onkormanyzatok koltsegvetese (millio Ft) 


fiz 


Megnevezes 1989 1990 


1991 


1992 




teny 


terv 


teny 






Bevetelek 














Sajat bevetelek 


53234 


62030 


67380 


72000 


91030 




Atengedett szemelyi 
jovedelemado 


66500 


74530 


47019 


62984 


62986 




Gepjarmiiado 


- 


- 


- 


4000 


2331 




Allami hozzajarulas 


123315 


113327 


190672 


218161 


241383 




Tarsadalombiztosita 
si alaptol atvett 
forras egeszsegugyi 
|kiadasokra 




50587 


67087 


75700 


80765 




Hitel, kotveny 


5298 


5113 


4843 


5000 


7494 





Penzmaradvany- 
felhasznalas 


4574 


5103 


20379 


- 


- 


Egyeb felhalmozasi 
es tokejellegii 
|bevetelek 






13000 


27000 


29900 


Forrasok osszesen 


252921 


310690 


416902 


450845 


515889 


Kiadasok 












Koltsegvetesi 
szervek mukodesi 
padasa 












Egeszsegugyi 
szolgaltatas 


43495 


59443 


75327 


86417 


84959 


Szocialis ellatas 


12677 


17164 


21815 


33810 


47283 


Oktatas 


71525 


96834 


126252 


160660 


136072 


Kulturalis es sport 


11542 


13369 


15659 


17770 


17135 


Igazgatas 


12277 


18975 


22158 


25900 


38246 


Lakas-, varos- es 

kozseggazdalkodasi 

szolgaltatas 


8068 


9763 


13452 


17910 


29661 


Kozlekedes, posta, 
tavkozles 


11124 


14302 


15680 


16870 


8647 


Vizgazdalkodas 


1071 


1186 


1567 


3500 


2156 


[par, kereskedelem, 
egyeb 


13107 


15744 


12708 


11868 


9802 


Osszesen 


184886 


246780 


304618 


374705 


373961 


Fejlesztes 












Egeszsegugyi 
szolgaltatas 


6667 


7665 


11555 


14000 


14285 


Szocialis ellatas 


680 


1124 


1232 


1400 


3148 


Oktatas 


10010 


10461 


11976 


8758 


16642 


Kulturalis es sport 


1612 


2440 


2178 


1573 


3152 


Igazgatas 


1766 


1828 


2546 


7735 


19324 


Lakasgazdalkodas 


13490 


10196 


7214 


8700 


2085 


Varos- es 

kozseggazdalkodasi 

szolgaltatas 


3133 


3517 


3301 


9600 


15684 


Kozlekedes, posta, 
tavkozles 


5694 


5899 


6611 


9500 


8539 


Vizgazdalkodas 


6800 


7126 


8327 


4690 


6694 


[par, kereskedelem, 
egyeb 


6372 


5522 


4789 


8273 


3320 



Osszesen 


56224 


55778 


59729 


69340 


92873 


Hiteltorlesztes es 
|kamatfizetes 


2416 


3240 


5073 


6800 


7337 


Vallalati tamogatas 


9395 


4892 


9142 


- 


28645 


Fargyevi kiadas 
osszesen 


252921 


310690 


378562 


450845 


505246 


Penzmaradvany es 
tartalek novekedese 


n. a. 


n. a. 


38340 




10643 


Kiadasok osszesen 


252921 


310690 


416902 


450845 


515889 



Az onkormanyzatok 
adatai 



altal fenntartott intezmenyek egyes naturalis 



Intezmenytipus 


1991 


1992 


Jan. 1. 


Jan. 1. 


dec. 31. 




Bolcsode 








Helyek 


45470 


39962 


36395 


Beiratkozott 
gyermekek 


41057 


37196 


37663 


Gondozok 


9637 


8549 


7947 


Ovoda 








Helyek 


366623 


364513 


364529 


Beiratkozott 
gyermekek 


373897 


380115 


380795 


Pedagogusok 


31778 


31664 


31664 


Iskolak 








Altalanos iskolai 
osztalytermek 


46623 


46447 


46630 


Altalanos iskolai 
pedagogusok 


87898 


87986 


86862 


Gimnaziumi 
osztalytermek 


3875 


3940 


4030 


Gimnaziumi 
pedagogusok 


9742 


9832 


10184 


Egeszsegugy 








Aktiv korhazi agyak 


59587 


59653 


57845 


Kronikus es 
utokezelo agyak 


20360 


20226 


20184 


Haziorvosi korzetek 


4391 


4484 


4697 


Ebbol: helyben 


1713 


1750 


1750 



6 km-en belul 
elerheto 


1173 


1174 


1174 


Hazi gyermekorvosi 
Korzetek 


2401 


2402 


2402 


Ebbol: helyben 


1390 


1411 


1573 


14 km-en belul 
elerheto 


401 


432 


432 


Szocialis 








Szocialis otthoni 
pelyek 


40245 


39481 


39906 



Magyarorszag fizetesi merlege konvertibilis devizaban* (M USD) 



1987 



1988 



1989 



1990 



1991 



1992 



Export 



5050 



5505 



6446 



6346 



9258 



10027 



Import 



5014 



5016 



5910 



5998 



9069 



10076 



Kereskedelmi merleg 
egyenlege 



36 



489 



537 



348 



189 



-49 



Idegenforgalmi 



bevetelek 



553 



670 



738 



818 



1006 



1231 



kiadasok 



185 



629 



1087 



473 



446 



641 



egyenleg 



368 



41 



-349 



345 



560 



590 



Kormanyzati 
fizetesek egyenlege 



-52 



-76 



-57 



17 



63 



78 



Kamatok 



bevetel 



235 



230 



218 



230 



297 



421 



kiadas 



1222 



1307 



1605 



1644 



1628 



1635 



egyenleg 



-987 



-1077 



-1387 



-1414 



-1331 



-1216 



Kulfoldi 

tokebefektetesek 
jovedelmeinek 
egyenlege 



-24 



-32 



-45 



Egyoldalii folyo 
atutalasok egyenlege 



102 



114 



126 



727 



861 



859 



Egyeb 



-343 



-298 



-307 



138 



-41 



106 



Folyo fizetesi merleg 
egyenlege 

Tokemozgasok 
merlege 



-876 



876 



-807 



807 



-1437 



1437 



127 



-127 



267 



-267 



324 



-324 



Kozep-, hosszii 
Uejaratii tokemozgas 


756 


555 


1411 


204 


3070 


432 


Kovetelesek 
egyenlege 


-84 


-27 


32 


-76 


-57 


-146 


Tartozasok 
egyenlege 


840 


583 


1379 


280 


1668 


-894 


Felvet 


3364 


2787 


3343 


2827 


4077 


2204 


Torlesztes 


2524 


2205 


1964 


2547 


2409 


3098 


Kozvetlen 
peruhazas, netto 


- 


- 


- 


- 


1459 


1471 


Alapmerleg 


-120 


-252 


-26 


331 


3337 


756 


Rovid lejaratii 
tokemozgas 


-778 


288 


-44 


-893 


-617 


5 


Kovetelesek 


-177 


-3 


-137 


-324 


141 


-152 


Tartozasok 


-601 


291 


93 


-569 


-758 


157 


Teljes fizetesi merleg 
egyenlege 


-898 


36 


-70 


-562 


2720 


761 



* Az 1989 ev vegi felulvizsgalat alapjan. 



Magyarorszag nemzetkozi tartalekai es egyeb kulfoldi kovetelesei* (az 
idoszak vegen, M USD) 





1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Nemzetkozi 
tartalekok 


2449 


2178 


2292 


1969 


4723 


4429 


Konvertibilis devizak 


2159 


1976 


1725 


1166 


4017 


4381 


Arany** 


525 


510 


479 


97 


82 


33 


Deviza 


1634 


1467 


1246 


1069 


3935 


4348 


Nem konvertibilis 
devizak 


289 


202 


567 


803 


706 


48 


Egyeb kulfoldi 
Niovetelesek 


4265 


4162 


4434 


4757 


4602 


5185 


Konvertibilis devizak 


3742 


3660 


3765 


4166 


4086 


4006 


Rovid lejaratii 


2277 


2201 


2355 


2740 


2606 


2598 


Hosszii lejaratii 


1465 


1459 


1409 


1426 


1480 


1408 


Nem konvertibilis 
devizak 


524 


502 


669 


591 


516 


1180 


Rovid lejaratii 


98 


69 


169 


108 


117 


79 


Hosszii lejaratii 


426 


433 


500 


483 


399 


1101 



Nemzetkozi 


6714 


6340 


6726 


6726 


9325 


9614 


tartalekok es egyeb 














kulfoldi kovetelesek 














osszesen 















* Az 1989. ev vegi felulvizsgalat alapjan. ** 320 USD/uncia aron szamitva. 

Magyarorszag osszes kulfoldi adossaga* (az Idoszak vegen, M USD) 





1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Konvertibilis devizaban 


Eredeti lejarat 
szerint 














Rovid lejaratii 


3103 


3363 


3306 


2941 


2177 


2286 


Kozep- es hosszii 
Uejaratii 


16481 


16233 


17084 


18329 


20480 


19152** 


Tipus szerint 


Financialis hitelek 


17509 


17469 


18060 


17587 


18135 


16211 


Kereskedelmi hitelek 


1652 


1626 


1763 


1980 


1777 


2011 


Kormanykozi hitelek 


- 


- 


- 


472 


1511 


1446 


Egyeb hitelek 


423 


507 


567 


1261 


1234 


1770 


Osszesen 


19584 


19602 


20390 


21270 


22657 


21438 


Nem konvertibilis devizaban 


Eredeti lejarat 
szerint 














Rovid lejaratii 


184 


120 


87 


80 


38 


16 


Kozep- es hosszii 
|lejaratii 


763 


463 


274 


155 


117 


201** 


Tipus szerint 














Financialis hitelek 


211 


136 


88 


71 


35 


13 


Kereskedelmi hitelek 


728 


439 


260 


140 


104 


190 


Kormanykozi hitelek 


8 


8 


13 


24 


16 


14 


Egyeb hitelek 


947 


583 


361 


235 


155 


217 


Osszesen 


20531 


20185 


20751 


21505 


22812 


21655 



* Az 1989 ev vegi felulvizsgalat alapjan. ** 1992-ben hosszii lejaratii. 



A Magyar Nemzetl Bank merlege (mllllo Ft) 






Eszkozok 


1988. dec. 
31. 


1989. dec. 
31. 


1990. dec. 
31. 


1991. dec. 
31. 


1992. dec. 
31. 


I. Arany-, valuta- es 
devizakeszletek, latra 
szolo kovetelesek 


114437 


143373 


121012 


354985 


371791 



1. Arany 


36447 


46437 


10212 


7945 


2741 


Tenyleges keszletek 


26780 


29966 


5964 


6242 


2741 


Aranyswap 


9667 


16471 


4247 


1703 


- 


2. Deviza 


77990 


96936 


110801 


347040 


369050 


II. Magyarorszag IMF- 
|kv6taja 


37336 


41540 


44976 


54463 


82846 


III. Kozep es hosszii 
Uejaratra nyiijtott 
|k61cs6n6k 












1. Bankok szamara 


371872 


409565 


468519 


228447 


222242 


Belfoldieknek 


364649 


401030 


465415 


225103 


215652 


Kulfoldieknek 


7223 


8535 


3104 


3344 


6590 


2. Vallalatok es 
koltsegvetesi 
intezmenyek szamara 


707 


791 


683 


2020 


1410 


Belfoldieknek 


707 


791 


683 


2020 


1410 


Kulfoldieknek 


- 


- 


- 


- 


- 


3. Az allami koltsegvetes 
szamara 


694709 


944199 


1018611 


1622062 


1704468 


ebbol: leertekelesi 
|kul6nb6zetek 


249505 


460747 


519175 


n. a. 


888870 


IV. Rovid lejaratii 
|k61cs6n6k 


103712 


118749 


175173 


193794 


203572 


1. Bankok szamara 


94250 


105499 


155572 


193761 


66160 


Belfoldieknek 


77328 


94708 


149319 


192342 


62814 


Kulfoldieknek 


16922 


10791 


6253 


1419 


346 


2. Vallalatok es 
koltsegvetesi 
intezmenyek szamara 


496 


503 


310 


" 


" 


Belfoldieknek 


496 


503 


310 


- 


- 


Kulfoldieknek 


- 


- 


- 


- 


- 


3. Az allami koltsegvetes 
szamara 


8966 


12747 


19291 


33 


137412 


V. Egyeb aktivak 


102012 


85730 


63475 


97296 


95605 


ebbol: kulfoldi 
ertekpapirok 


4939 


6147 


6186 


3166 


n.a. 


Eszkozok osszesen 


1424785 


1743950 


1892449 


2553067 


2668870 




Forrasok 


1988. dec.31. 


1989. dec.31. 


1990. dec.31. 


1991. 
dec.31. 


1992. 
dec.31. 



I. Alaptoke 


10000 


10000 


10000 


10000 


10000 


II. Tartalekok 


9833 


11596 


14939 


16752 


29515 


III. Tartos betetek 


809280 


1013581 


1141118 


1480699 


1521260 


1. Bankoktol 


806529 


1011465 


1139837 


1478610 


1519194 


Belfoldiektol 


45578 


38243 


137490 


235542 


272586 


Kulfoldiektol 


760951 


973222 


1002347 


1243068 


1246608 


2. Vallalatoktol es 

koltsegvetesi 

intezmenyektol 


2515 


1880 


1281 


1289 


1564 


Belfoldiektol 


951 


563 


249 


484 


1148 


Kulfoldiektol 


1564 


1317 


1032 


805 


416 


3. Allami 
Koltsegvetesbol 


236 


236 


- 


8002 


502 


IV. Latra szolo szamlak 
es betetek 


255866 


275092 


282164 


440391 


413466 


1. Bankoktol 


195868 


235938 


228393 


301165 


259985 


Belfoldiektol 


79615 


121354 


161211 


272891 


249325 


Kulfoldiektol 


116253 


114584 


67182 


282274 


9096 


2. Vallalatoktol es 

koltsegvetesi 

intezmenyektol 


16099 


20605 


35133 


2836 


14547 


Belfoldiektol 


15071 


19853 


34546 


1205 


13304 


Kulfoldiektol 


1028 


752 


587 


1631 


1243 


3. Allami koltsegvetestol 


28396 


7798 


18638 


117205 


140498 


4. Egyeb (kliring) 


15503 


10751 


- 


19185 


- 


V. IMF-betetek 


70492 


68710 


64611 


144795 


172820 


VI. Zarolt kormanyzati 
tartalek 


- 


- 


41160 


110033 


114348 


VII. Bankjegy es erme 


182526 


199905 


230463 


286736 


349522 


VIII. Egyeb passzivak 


82634 


155668 


90571 


53572 


76278 


IX. Nyereseg 


4154 


9398 


17423 


10089 


1661 


Forrasok osszesen 


1424785 


1743950 


1892449 


2553067 


2688870 


A bankrendszer osszevont merlege (Mrd Ft)* 




1988. dec. 
31. 


1989. dec. 
31. 


1990. dec. 
31. 


1991. dec. 
31. 


1992. dec. 
31.** 


Belfoldi hitelallomany 
osszesen 


1346,1 


1540,7 


1705,0 


1849,8 


2042,7 



Allami koltsegvetes netto 
tartozasai 


421,5 


482,0 


471,6 


517,1 


707,0 


AzAFI*** netto hitelei 


208,2 


237,8 


254,5 


253,5 


255,1 


Leirt lakasepitesi hitelek 
atvallalasa 


- 


- 


- 


82,0 


78,6 


A kormanyzat netto 
pitelei osszesen 


629,7 


725,7 


730,4 


852,6 


1040,7 


Helyi onkormanyzatok 
es kozuletek hitelei 


15,7 


18,2 


21,9 


22,9 


20,0 


Vallalatok 


395,1 


464,4 


575,1 


705,4 


697,9 


Forgoeszkozhitelek 


255,9 


320,9 


404,3 


513,7 


498,0 


Beruhazasi hitelek 


128,8 


132,3 


143,0 


144,4 


136,4 


Devizahitelek 


10,4 


11,2 


27,8 


47,3 


63,5 


Lakossag hitelei 


295,6 


313,5 


329,8 


205,6 


207,5 


Kis- es 
maganvallalkozok hitelei 


9,4 


18,5 


43,6 


61,4 


76,3 


Lakossag es 
kisvallalkozok hitelei 
osszesen 


305,0 


332,0 


373,4 


267,0 


283,8 


Egyeb penzintezetek 
refinanszirozasi hitelei 


0,6 


0,4 


4,2 


1,9 


0,3 


Egyeb eszkozok, netto 


164,3 


251,6 


325,5 


642,2 


822,2 


ebbol: hivatalos 

leertekelesi 

Niulonbozetek 


249,5 


460,7 


519,2 


777,9 


884,4 


Netto belfoldi 
Itihelyezesek 


1510,4 


1792,5 


2030,5 


2492,0 


2864,9 


Netto devizatartozasok 


830,2 


1019,4 


1024,3 


1134,5 


1129,8 


Konvertibilis 


834,6 


1053,0 


1079,9 


1185,8 


1133,1 


Nem konvertibihs 


-4,4 


-33,6 


-55,6 


-51,3 


-3,3 


Tagabb ertelemben 
penzallomany 


620,4 


706,1 


912,9 


1170,7 


1491,2 


Bankrendszeren kivuli 
bankjegy- es 
ermeallomany 


164,4 


180,5 


209,8 


260,2 


322,4 


Lakossag 


152,3 


161,0 


181,2 


204,9 


269,6 


Vallalatok es egyeb 
intezmenyek 


12,1 


19,5 


28,6 


55,3 


52,8 


Vallalati betetek 


144,6 


174,8 


273,6 


324,4 


398,5 


Forintbetetek 


139,1 


161,1 


224,1 


258,6 


335,5 


Devizabetetek 


5,5 


13,7 


49,5 


65,8 


63,0 



Lakossagi betetek 


158,6 


273,3 


323,8 


432,0 


581,9 


Forintbetetek 


n. a. 


252,9 


261,3 


302,5 


429,3 


Devizabetetek 


n. a. 


20,4 


62,5 


129,5 


152,6 


Kis- es 

maganvallalkozok 

petetei 


20,5 


23,9 


36,6 


57,5 


63,6 


A lakossag es a 
Niisvallalkozok betetei 


279,1 


297,2 


360,4 


489,5 


645,5 


Egyeb betetek 


32,3 


53,6 


69,1 


96,6 


124,8 


Ertekpapirok 


59,8 


66,8 


93,3 


186,8 


243,9 


Takareklevelek 


30,3 


32,3 


35,6 


48,6 


74,7 


Leteti jegyek 


5,2 


13,4 


31,9 


82,3 


91,0 


Kotvenyek es egyeb 
ertekpapirok 


24,3 


21,1 


25,8 


55,9 


78,2 



* A Magyar Nemzeti Bank es a kereskedelmi bankok adatai 1990. szept.-i bankszerkezetben. 
Elozetes adat. *** Allami Fejlesztesi Intezet. 



A penzintezet 


szama 






























Penzintezete 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992* 






Jegybank 


1 


1 


1 


1 


1 


1 


1 




Kereskedelmi 
[bank 


- 


5 


8 


18 


21 


31 


36 




Szakositott 
penzintezet 


14 


14 


14 


11 


9 


7 


5 




Takarek- 
szovetkezet 


262 


260 


260 


260 


260 


260 


259 




Egyeb penzintezet 


















kiegeszito 
szolgaltatas 


5 


4 


4 


4 


45 


99 


n. a. 




Biztositointezet 


2 


2 


4 


4 


7 


11 


21 




Osszesen 


284 


286 


291 


298 


343 


409 


n. a. 




* 1992. evi TEAOR szerint. 

Atlagos kamatlabak* (ossze 


>s penzintezet, %) 










Hitel-, betetfajtak 


1989. 
dec. 


1990. 
dec. 


1991. 


1992. 


marc. 


jun. 


szept. 


dec. 


marc. 


jun. 


okt. 


dec. 




Hitel- 
Niamatlabak** 






















Leszamitott 
valtok 


19,1 


32,4 


33,6 


35,1 


35,9 


36,1 


35,7 


34,1 


28,1 


27,4 



Even beluli 
lejaratii hitelek 


23,0 


32,1 


34,8 


35,0 


36,2 


35,5 


35,5 


34,3 


29,6 


28,8 


Even tiili lejaratii 
pitelek 


20,3 


27,5 


27,4 


28,8 


32,2 


34,3 


29,5 


33,5 


28,3 


25,4 


Beteti 
n^amatlabak 






















Elszamolasi 
petetszamla 






















minimum 


1,5 


4,0 


4,0 


5,0 


5,0 


5,0 


5,0 


5,0 


0,0 


0,0 


maximum 


13,0 


15,0 


17,0 


20,0 


20,0 


24,0 


27,0 


22,0 


17,0 


17,0 


Even beluli 
lekotesii betetek 


19,0 


28,5 


28,8 


30,4 


31,5 


31,1 


29,8 


26,4 


18,4 


17,6 


Even tiili lekotesii 
petetek 


20,6 


29,3 


33,5 


31,5 


32,4 


33,0 


32,4 


29,9 


20,0 


19,5 



* Az MNB adatai. ** A hitelkamatlabak, valamint 1990 majusatol a beteti kamatlabak siilyozott 
atlagok. 



Lakossagi kamatlabak* (%) 



Hitel-, betet-, 
ertekpapirfajtak 


1988 


1989 


1990 


1991 


Hitelkamatlabak 










Lakasepitesi hitelek 










regi feltetelii 


3 


3 


3 


15; 32 


lij tipusii 


15 


18,5 


24,5 


32 


Aruvasarlasi hitelek 


16 


20 


32 


36 


Szemelyi hitelek 


17-19 


20 


32 


36 


Beteti kamatlabak (netto)** 










Latra szolo betetek 


2 


8 


12 


12 


Egy evre lekotott betetek 


9,5 


13,5 


15 


25 


Atutalasi betetszamla 


7 


12 


17 


17 


Fakareklevel (lekotes 
idotartamatol fuggoen) 


10-12,5 


14-16,5 


6-27 


27 


Ertekpapir kamatlabak 
(netto)** 










Leteti jegy 


14,4 


14,4-16,8 


20,8-24 


26,4 


Penztarjegy 


17,6 


17,6 


16-20,8 


20,8-24 


Kotveny 


13,5 


15 


18 


26 


Hataridos megallapodas 


- 


- 


20-25 


25-28 



* Az OTP-nel. ** A netto kamat = a brutto kamat 20%-os forrasadoval csokkentett resze. 



A lakossag megtakarftasa (Mrd Ft)* 



1992 . Jan. 


Megtakaritasi formak 


Jan. dec. 




Megtakaritasok osszesen 


781,7 


1042,6 


1056,0 


Bankbetetek 


432,0 


581,9 


598,1 


Ebbol: devizabetetek 


129,5 


152,2 


156,8 


penzintezeti ertekpapir-allomany 


144,8 


191,1 


194,3 


Keszpenzallomany 


204,9 


269,6 


263,6 


Lakossagi hitelallomany 


205,7 


207,4 


211,5 


|Nett6 megtakaritasok ] 576,o] 835,2] 844,5 



* A KSH adatai alapjan. 

Haztartasok penzugyi pozicioja (Mrd Ft)* 



1990. dec. 31. 1992. dec. 31. 


Megtakaritasok osszesen 


888,0 1170,9 


Keszpenz 


204,9 269,6 


Takarekbetet 


432,0 581,9' 


forintbetet 


302,5 429,7 


devizabetet 


129,5 152,2 


Ertekpapir 


213,8 278,1 


penzintezetek 


144,8 191,1 


egyeb 


69,0 87,0 


Biztositasi dijtartalek 


37,3 41,3 


Hitelek osszesen 


244,7 247,8' 


Penzintezeti hitelek 


205,7 207,4' 


Munkaltatoi kolcsonok 


39,0 40,4 


|Nett6 megtakaritasok 1 643,3] 923,1 



* Az MNB adatai alapjan. 

A lakossag hitelallomanya (Mrd Ft) 



Hitelfajtak 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992* 


Lakashitelek 


276,8 


275,9 


289,6 


170,4 


173,0 


Regi feltetelii 


276,8 


244,1 


221,7 


80,9 


62,8 


Uj tipusii 


n. a. 


31,8 


67,9 


89,5 


110,2 


Fogyasztasi es egyeb 
pitelek 


18,8 


37,5 


40,5 


35,3 


34,4 



Munkaltatoi es 
onkormanyzati 
|k61cs6n6k 


29,1 


34,1 


38,0 


39,0 


40,4 








Osszesen 


324,7 


347,5 


368,1 


244,7 


247,8 




* Elozetes adat. 

A lakossag penzbevetelei 








1989 


1990 


1991 


millio Ft 


elozo ev = 
100 


millio Ft 


elozo ev = 
100 


millio Ft 


elozo ev = 
100 


millio Ft 


A lakossag folyo 
penzbevetele 


919798 


116,9 


1181291 


129,9 


1450426 


122,9 


Munkaviszony- 
bol 


474514 


116,4 


588742 


124,3 


710755 


121,0 


Adokoteles 
szemelyi bevetel 


431057 


113,2 


518583 


120,0 


589739 


114,1 


Szemelyi 
jovedelem ala 
nem eso bevetel 


43457 


161,0 


70159 


169,1 


121016 


172,5 


Felvasarlasbol 


67033 


111,2 


79962 


120,9 


71811 


89,8 


Magan- 
vallalkozasbol 


67472 


117,2 


113945 


171,3 


150872 


132,4 


Tarsadalom- 
piztositasbol 


197611 


122,8 


257471 


130,1 


329089 


127,8 


Ebbol nyugdij 


158589 


121,4 


211878 


133,6 


266102 


127,3 


Betetallomany az 
idoszak vegen 


309466 


104,6 


368579 


119,1 


480600 


130,4 


Forgalomban 
levo keszpenz- 
mennyiseg 


189268 


107,1 


209498 


110,7 


246922 


117,9 



Jogi szemelyisegu gazdalkodo szervezetek es 
hitelallomanya (Mrd Ft) 



kisvallalkozok 



Hitelfajtak 


1988 


1989 


1990 


1991 


Folyoszamla- es eseti 
|hitel 


157,8 


209,0 


285,8 


326,9 


Leszamitolt valtok 


11,1 


17,3 


34,2 


84,3 


Viszontleszamitolt 
valtok 


28,6 


31,3 


21,3 


4,7 


Megvasarolt 
Kovetelesek 


2,0 


2,0 


3,8 


4,4 



Even beluli hitelek 
osszesen 


199,5 


259,6 


345,1 


420,3 


Kozeplejaratii hitelek 


60,2 


67,7 


75,3 


87,6 


Hosszii lejaratii 
(beruhazasi) hitelek 


131,6 


137,1 


146,1 


142,9 


Even tiih hitelek 
osszesen 


191,8 


204,8 


221,4 


230,5 


Forinthitelek 
osszesen 


391,3 


464,4 


566,5 


650,8 


Ebbol: kis- es 
maganvallalkozokna 
|k nyiijtott hitelek 


9,4 


18,7 


44,0 


60,8 


Devizahitelek 


10,4 


11,2 


27,8 


48,1 


Osszesen 


401,7 


475,6 


638,3 


759,7 



Jogi szemelyisegu gazdalkodo szervezetek es 
betetallomanya (Mrd Ft) 



kisvallalkozok 



Betetfajtak 


1988 


1989 


1990 


1991 


Latra szolo es even 
peluli lekotesii betetek 


113,5 


137,5 


204,1 


247,8 


Elszamolasi betet 


71,2 


84,4 


126,1 


130,9 


Kulkereskedelmi 
celbetet 


19,0 


26,9 


38,5 


25,3 


Szerzodessel lekotott 
fbetet 


23,3 


26,2 


39,5 


91,6 


Even tiili lekotesii es 
egyeb betetek 


26,6 


26,7 


24,1 


10,3 


Gazdalkodo 
szervezetek 
forintbetetei osszesen 


140,1 


164,2 


228,2 


258,1 


Kis- es 

maganvallalkozok 

petetei 


18,7 


23,8 


36,6 


57,9 


Forintbetetek osszesen 


158,8 


188,0 


264,8 


316,0 


Gazdalkodo 
szervezetek 
devizabetetei 


5,5 


13,7 


49,5 


66,9 


Osszesen 


164,3 


201,7 


314,3 


382,9 



Lakasepftes, lakasmegszunes, epitett udulok 



Ev 
Megyek 


Epitett 

lakasok 

szama 


Ebbol: 


Megsziint 

lakasok 

szama 


Epitett 

udulo- 

egysegek 


Epitett 
lakasok 


Megszi 
laka! 


onkor- 
manyzat 


kozponti 

koltseg- 

vetesi 

szerv 


gazdasagi 

szervezet 

* 


terme- 

szetes 

szemely 


elozo ev azonos idoszak = 100,0 




1988 


50566 


3422 


14927 


32217 


11777 


3295 


88,4 


8 


1989 


51487 


3065 


13626 


34796 


9580 


2466 


101,8 


8 


1990 


43771 


2467 


10013 


31291 


7435 


2621 


85,0 


7 


1991 


33164 


1459 


100 


7228 


24357 


5471 


1753 


75,8 


7 


1992 


25802 


827 


80 


4264 


20541 


4539 


2082 


77,8 


8 


1992 


Budapest 


3829 


310 


51 


1318 


2135 


622 


4 


79,5 


7 


Varosok 


11201 


490 


22 


2824 


7812 


1923 


654 


76,0 


9 


Kozsegek 


10772 


27 


7 


122 


10594 


1994 


1424 


79,1 


7 


Baranya 


979 


100 





170 


709 


135 


52 


84,5 


8 


Bacs- 
Kiskun 


1223 


7 





115 


1101 


194 


56 


74,3 


7 


Bekes 


842 


2 





257 


562 


211 


67 


87,3 


7 


Borsod- 

Abaiij- 

Zemplen 


1962 


13 


6 


309 


1630 


283 


74 


89,1 


9 


Csongrad 


1228 


52 





207 


968 


115 


36 


119,6 


8 


Fejer 


1026 


7 





42 


977 


111 


204 


82,1 


11 


Gyor- 

Moson- 

Sopron 


1251 


18 


1 


256 


976 


213 


44 


83,2 


9 


Hajdii- 
Bihar 


1573 


48 





231 


1294 


394 


42 


68,2 


7 


Heves 


774 


13 





138 


623 


145 


43 


64,5 


8 


Jasz- 

Nagykun- 

Szolnok 


831 


3 


1 


107 


720 


274 


108 


57,7 


8 


Komarom- 
Esztergom 


552 


32 





2 


513 


78 


31 


74,3 


11 


Nograd 


503 





4 


117 


382 


59 


34 


90,3 


9 


Pest 


3386 


2 





314 


3070 


297 


708 


77,6 


8 


Somogy 


867 


10 


1 


43 


807 


140 


220 


78,0 


7 



Szabolcs- 
Szatmar- 
Bereg 


1653 


1 


9 


138 


1503 


505 


56 


65,1 


7 


Tolna 


517 


2 





103 


412 


153 


19 


75,3 


9 


Vas 


728 


189 





18 


520 


316 


86 


82,8 


16 


Veszprem 


1167 


18 





226 


921 


117 


130 


83,4 


8 


Zala 


911 





7 


153 


718 


177 


68 


66,5 


8 



* Csak a jogi szemelyisegii gazdasagi szervezetek 1988-1990-ig a kozponti koltsegvetesi szervekkel 
egyutt. 



A leggyakoribb 
(Ft) 



haztartastipusok havi letminimumertekei*, 1992. dec. 



Haztartastipus 


Egy haztartasra 


Egy fore 




Varosok 


Kozsegek 


Varosok 


Kozsegek 


Aktiv haztartasok* 










1 aktiv korii felnott 


13777 


12597 


13777 


12597 


1 aktiv korii felnott, 1 
gyermekkel 


21200 


19862 


10600 


9931 


1 aktiv korii felnott, 2 
gyermekkel 


28969 


26409 


9656 


8803 


2 aktiv korii felnott 


24041 


22691 


12021 


11346 


2 aktiv korii felnott, 1 
gyermekkel 


32273 


29627 


10758 


9876 


2 aktiv korii felnott, 2 
gyermekkel 


39066 


36727 


9767 


9182 


2 aktiv korii felnott, 3 
gyermekkel 


44400 


41582 


8880 


8316 


2 aktiv korii felnott, 4 
gyermekkel 


49137 


46018 


8190 


7670 


3 aktiv korii felnott 


35144 


32456 


11705 


10819 


3 aktiv korii felnott, 1 
gyermekkel 


42370 


39945 


10593 


9986 


3 aktiv korii felnott, 2 
gyermekkel 


48395 


45831 


9787 


9166 


3 aktiv korii felnott, 3 
gyermekkel 


53672 


50267 


8945 


8378 


3 aktiv korii felnott, 4 
gyermekkel 


58409 


54703 


8344 


7815 


Nyugdijas- 
Ihaztartasok** 










1 szemelyes 


10122 


9243 


10122 


9243 


2 szemelyes 


17540 


15671 


8770 


7881 



|3 szemelyes 



J 25305J 23250J 8435J 



7750 



Megjegyzes: Gyermek: 14 eves korig. * KSH szamitas. ** Aktiv kereso nelkuli haztartasok. 

A Magyar Nemzeti Bank devizaarfolyamai, 1992. dec. 31. (1 egysegre, 
Ft-ban) 



Deviza 


Veteli 


Kozep 


Eladasi 


Angol font 


126,68 


127,03 


127,38 


Ausztral dollar 


57,61 


57,76 


57,91 


Belga frank (100) 


252,38 


252,96 


253,54 


Dan korona 


13,41 


13,44 


13,47 


Finn marka 


15,95 


16,00 


16,05 


Francia frank 


15,20 


15,24 


15,28 


Holland forint 


46,13 


46,24 


46,35 


ir font 


136,31 


136,63 


136,95 


Japan jen (100) 


67,17 


67,32 


67,47 


Kanadai dollar 


66,02 


66,19 


66,36 


Kuvaiti dinar 


276,16 


276,85 


277,54 


Nemet marka 


51,84 


51,96 


52,08 


Norveg korona 


12,09 


12,12 


12,15 


Olasz lira (1000) 


56,67 


56,83 


56,99 


Osztrak schilling 
(100) 


737,13 


738,83 


740,53 


Portugal escudo 
(100) 


57,04 


57,18 


57,32 


Spanyol peseta 
(100) 


73,08 


73,27 


73,46 


Svajci frank 


57,47 


57,61 


57,75 


Sved korona 


11,85 


11,88 


11,91 


Tr.- es cl.-rubel 


27,43 


27,50 


27,57 


USA-dollar 


83,77 


83,97 


84,17 


ECU (Europai 
Kozossegek) 


101,13 


101,38 


101,63 



Magyar Nemzeti Bank valutaarfolyamok,* 1992. dec. 31. (1 egysegre, 
Ft-ban) 



[Valuta 



Veteli Kozep Eladasi 



L\ngol font 



J 125,778j 127,18j 128,58 



Ausztral dollar 


57,17 


57,79 


58,41 


Belga frank (100) 


250,84 


253,17 


255,50 


Dan korona 


13,32 


13,45 


13,58 


Finn marka 


15,82 


16,02 


16,22 


Francia frank 


15,09 


15,23 


15,37 


Gorog drachma (100) 


38,60 


39,02 


39,44 


Holland forint 


45,83 


46,26 


46,69 


ir font 


135,54 


136,84 


138,14 


Japan jen (100) 


66,86 


67,46 


68,06 


Kanadai dollar 


65,46 


66,16 


66,86 


Kuvaiti dinar 


274,13 


276,88 


279,63 


Nemet marka 


51,49 


51,97 


52,45 


Norveg korona 


12,04 


12,16 


12,28 


Olasz lira (1000) 


56,35 


56,99 


57,63 


Osztrak schilling 


731,87 


738,67 


745,47 


Portugal escudo (100) 


57,06 


57,61 


58,16 


Spanyol peseta (100) 


72,62 


73,38 


74,14 


Svajci frank 


57,10 


57,64 


58,18 


Sved korona 


11,77 


11,90 


12,03 


USA-dollar 


83,17 


83,95 


84,73 


ECU (Europai 
Kozossegek) 


100,43 


101,41 


102,39 



* Bankjegy es csekk. 

A Magyar Nemzeti Bank deviza-kozeparfolyamainak eves atlaga (100 
egysegre, Ft) 



Idoszak 


Angol font 


Francia 
frank 


Holland 
forint 


Nemet 
marka 


Olasz 
lira* 


Osztrak 
schilling 


Svajci 
frank 


Sved 
korona 


USA 

dolla 


1988 


8972,90 


847,12 


2553,47 


2873,86 


38,77 


408,73 


3450,92 


822,77 


5042,3( 


1989 


9671,85 


927,30 


2789,30 


3146,53 


43,10 


447,06 


3614,55 


916,74 


5909,5? 


1990 


11256,38 


1161,69 


3474,07 


3914,07 


52,78 


556,31 


4561,48 


1067,93 


6319,8' 


1991 


13176,86 


1324,17 


3996,14 


4503,47 


60,24 


639,95 


5213,94 


1234,46 


7474,2( 


1992 


13924,00 


1495,00 


4500,00 


5067,00 


64,32 


720,24 


5634,00 


1362,00 


7898,0( 



* 1000 egysegre. 

A Budapest! Ertektozsde forgalma 





1990.jiin.21.- 
dec. 31. 


1991 


1992 


Osszesen* 



Forgalom (Mrd Ft) 


6,12 


13,00 


33,67 


52,79 


Ebbol reszveny 


6,12 


12,70 


6,01 


24,83 


Ikotveny 




0,30 


12,36 


12,6 


|kincstarjegy 


- 




15,06 


15,06 


Ibefektetesi jegy 


- 


- 


0,03 


0,03 


|karp6tlasi jegy 






0,21 


0,21 


ijzletkotesek szama 


4962 


14509 


8565 


28036 


Atlagos napi 
uzletkotesszam 




58 


34 




Atlagos napi 
forgalom (millio Ft) 




51,6 


133,6 


- 


Az egy kotesre juto 
forgalom (millio Ft) 


1,23 


0,9 


3,93 


1,88 


Tozsdenapok szama 




252 


252 





*A vetel es az eladas is kulon-kulon szamitott, tehat a forgalom ketszeres osszege. 



A Budapest! Ertektozsde Indexe, 1992 



Nap Jan. Febr. Marc. Apr. Maj. Jiin. Jul. Aug. Szept. Okt. 


1 


- 


- 


- 


877,29 


- 


865,82 


862,75 


- 


825,46 


835,03 


2 


- 


- 


813,80 


876,73 


- 


869,88 


862,57 


- 


830,07 


833,82 


3 


- 


813,03 


824,70 


878,07 


- 


879,76 


862,05 


830,65 


827,87 


- 


4 


- 


813,17 


820,93 


- 


873,09 


893,65 


- 


822,89 


826,60 


- 


5 


- 


811,60 


818,72 


- 


873,87 


905,67 


- 


822,63 


- 


834,34 


6 


808,33 


808,54 


821,74 


874,26 


877,41 


- 


862,07 


828,88 


- 


826,44 


7 


807,37 


806,93 


- 


870,96 


875,35 


- 


866,94 


829,77 


827,61 


824,70 


8 


803,19 


- 


- 


867,71 


877,75 


911,73 


860,89 


- 


829,67 


827,15 


9 


904,25 


- 


821,54 


862,71 


- 


911,08 


876,27 


- 


82916 


827,68 


10 


812,05 


808,93 


825,22 


865,88 


- 


911,61 


868,58 


824,72 


830,35 


- 


11 


- 


811,02 


828,89 


- 


880,26 


910,48 


- 


823,91 


832,88 


- 


12 


- 


812,20 


827,80 


- 


870,48 


913,93 


- 


824,86 


- 


826,48 


13 


820,14 


810,40 


832,46 


872,63 


870,56 


- 


867,16 


824,15 


- 


820,95 


14 


818,62 


804,64 


- 


875,57 


874,19 


- 


861,13 


824,21 


833,92 


818,99 


15 


819,24 


- 


- 


874,15 


862,04 


911,44 


863,00 


- 


828,97 


820,50 


16 


819,35 


- 


832,65 


877,28 


- 


909,13 


854,94 


- 


836,19 


810,55 


17 


819,30 


803,66 


843,13 


871,02 


- 


904,83 


850,76 


822,32 


835,97 


- 


18 


- 


795,53 


854,75 


- 


859,99 


903,94 


- 


825,52 


835,22 


- 


19 


- 


791,11 


859,89 


- 


863,31 


903,80 


- 


825,74 


- 


815,61 


[20 ] 820,90] 787,77] 874,59] -] 816,95] -] 843,92] -] -] 813,89 



21 823,36 794,86 - 865,32 835,64 - 835,40 - 833,44 819,33 


22 


823,01 


- 


- 


878,15 


862,76 


895,29 


837,26 


- 


833,67 


818,12 


23 


818,70 


- 


878,67 


885,86 


- 


892,86 


837,17 


- 


832,84 


- 


24 


811,63 


796,89 


869,50 


885,23 


- 


882,45 


837,01 


824,50 


830,89 


- 


25 


- 


794,59 


879,34 


- 


864,96 


884,02 


- 


831,45 


833,92 


- 


26 


- 


788,11 


881,03 


- 


863,05 


878,15 


- 


831,69 


- 


821,41 


27 


805,00 


797,50 


873,20 


884,10 


863,04 


- 


833,13 


826,27 


- 


816,96 


28 


796,77 


803,43 


- 


883,76 


861,67 


- 


829,26 


826,22 


836,75 


815,96 


29 


794,61 


- 


- 


881,08 


857,99 


850,03 


834,91 


- 


841,97 


813,22 


30 


795,84 


- 


874,73 


880,39 


- 


856,16 


828,46 


- 


840,66 


814,15 


31 


810,08 


- 


879,28 


- 


- 


- 


829,22 


824,24 


- 


- 


Max. 


823,36 


813,17 


881,03 


885,86 


880,26 


913,93 


876,27 


831,69 


841,97 


835,03 


Min. 


794,61 


787,77 


813,80 


86271 


816,95 


850,03 


828,46 


822,32 


825,46 


810,55 


^aro ] 810,08] 803,43] 879,28] 880,39] 857,99] 856,16] 829,22] 824,24] 840,66] 814,15 



Megjegyzes: 

1991.jan. 2. = 1000 

1991. dec. 31. = 808,79 

1992: Maximum: 913,93 Minimum: 747,97 



A Budapest! Ertektozsde forgalma, 1992 (millio Ft) 



Ertekpapirok 


Azonnali 


Opcios es 
hataridos 


Osszesen 


kotes 




Danubius 


0,16 


0,00 


0,16 


Dunaholding 


711,17 


13,89 


725,06 


Fotex 


2512,92 


307,41 


2820,33 


IBUSZ 


833,60 


38,61 


872,21 


Konzum 


186,52 


8,45 


194,97 


Pick 


84,46 


0,74 


85,20 


Styl 


349,05 


6,44 


355,49 


Sztrada-Skala 


23,09 


3,09 


26,18 


Zalakeramia 


22,13 


4,32 


26,45 


CA befektetesi 
alap 


29,76 


2,03 


31,79 


Jegyzett papirok 
osszesen 


4752,86 


384,98 


5137,84 


Agrimpex 


14,95 


3,06 


18,01 


Bonbon 
Hemingway 


14,24 


0,46 


14,70 



Budaflax 


21,89 


2,80 


24,69 


Martfu 


35,77 


5,99 


41,76 


Fonix 


2,35 


0,50 


2,85 


Garagent 


49,62 


2,34 


51,96 


Hungagent 


22,83 


39,41 


62,24 


Kontrax 
Irodatechnika 


52,96 


4,90 


57,86 


Kontrax Telekom 


31,01 


2,76 


33,77 


Muszi 


8,04 


0,11 


8,15 


Nitroil 


4,70 


2,60 


7,30 


Novotrade 


35,72 


0,12 


35,84 


Skala-Coop 


302,37 


226,62 


528,99 


Terraholding 


0,26 


0,00 


0,26 


Allamkotveny 
1991/1 


10775,36 


895,09 


11670,45 


Allamkotveny 
1995/A 


644,67 


10,26 


654,93 


Allamkotveny 
1995/B 


24,17 


0,00 


24,17 


Allamkotveny 
1994/B 


3,62 


0,00 


3,62 


Postabank I. 
Niotveny 


0,78 


0,00 


0,78 


180 napos 
diszkont 
kincstarjegy V. 


1127,47 


0,00 


1127,47 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy VI. 


1271,54 


98,86 


1370,40 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy VII. 


1788,72 


92,87 


1881,59 


180 napos 
diszkont 
kincstarjegy 
VIII. 


983,15 


0,00 


983,15 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy IX. 


2930,65 


0,00 


2930,65 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy X. 


609,58 


0,00 


609,58 



180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy XI. 


1525,54 


0,00 


1525,54 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy XII. 


53,99 


0,00 


53,99 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy XVI. 


269,10 


0,00 


269,10 


360 napos 
diszkont 
[kincstarjegy I. 


2258,12 


156,85 


2414,97 


360 napos 
diszkont 
[kincstarjegy II. 


703,21 


0,00 


703,21 


360 napos 
diszkont 
Niincstarjegy III. 


1198,82 


0,00 


1198,82 


Forgalmazott 
papirok osszesen 


26765,20 


1545,60 


28310,80 


Karpotlasi jegy 


213,16 


0,00 


213,16 


Mindosszesen 


31731,22 


1930,58 


33661,80 



Az 1992-ben tozsdere bevezetett ertekpapirok 



Ertekpapir 


Bevezetesi 

osszeg 

(millio Ft) 


Bevezetes 
datuma 


Reszvenyek 


10552,2 




Fonix Rt. 


165,0 


Jan. 13. 


Skala-Coop Tl 


117,3 


okt. 15. 


Pick Rt. 


2269,9 


dec. 21. 


Danubius Rt. 


8000,0 


dec. 23. 


180 napos lejaratii 

diszkont 

|kincstarjegyek 


57393,0 




V. 


20000,0 


maj. 18. 


VI. 


1065,0 


jiin. 9. 


VII. 


2000,0 


Jul. 23. 


VIII. 


1950,0 


aug. 25. 


|ix. 


2000,0 


szept. 8. 



X. 


5000,0 


okt. 9. 


XL 


10000,0 


nov. 10. 


XII. 


10000,0 


dec. 10. 


XVI. 


5378,0 


dec. 31. 


360 napos 

diszkont 

[kincstarjegyek 


25000,0 




I. 


5000,0 


jiil. 23. 


II. 


5000,0 


okt. 9. 


III. 


15000,0 


dec. 31. 


Befektetesi jegyek 


1740,5 




CA befektetesi 
alap 


1740,5 


maj. 29. 


Allamkotvenyek 


65000,0 




Allamkotveny 
1995/B 


15000,0 


okt. 22. 


Allamkotveny 
1995/B 


20000,0 


nov. 19. 


Allamkotveny 
1994/B 


30000,0 


dec. 31. 


Karpotlasi jegyek 






A, B sorozat 


20000,0 


dec. 1. 



Tozsdei kotesek szama a Budapest! Ertektozsden, 1992 



Ertekpapirok 


Azonnali 


Opcios es 
hataridos 


Osszesen 


kotes 






Danubius 


3 





3 


Dunaholding 


399 


24 


423 


Fotex 


2278 


176 


2454 


IBUSZ 


1103 


47 


1150 


Konzum 


427 


25 


452 


Pick 


117 


2 


119 


Styl 


351 


5 


356 


Sztrada-Skala 


109 


4 


113 


Zalakeramia 


17 


4 


21 


CA befektetesi 
alap 


76 


8 


84 



Jegyzett papirok 
osszesen 


4880 


295 


5175 


Agrimpex 


5 


9 


14 


Bonbon 
Hemingway 


85 


1 


86 


Budaflax 


84 


3 


87 


Martfu 


161 


11 


172 


Fonix 


56 


1 


57 


Garagent 


81 


3 


84 


Hungagent 


147 


5 


152 


Kontrax 
Irodatechnika 


130 


1 


131 


Kontrax Telekom 


67 


2 


69 


Muszi 


66 


1 


67 


Nitroil 


6 


1 


7 


Novotrade 


127 


1 


128 


Skala-Coop 


884 


41 


925 


Terraholding 


12 





12 


Allamkotveny 
1991/1. 


843 


38 


881 


Allamkotveny 
1995/A 


27 


1 


28 


Allamkotveny 
1995/B 


3 





3 


Allamkotveny 
1994/B 


2 





2 


Postabank I. 
Niotveny 


4 





4 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy V. 


64 





64 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy VI. 


48 


1 


49 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy VII. 


35 


3 


38 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy VIII. 


15 





15 



180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy IX. 


40 





40 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy X. 


26 





26 


180 napos 
diszkont 
Niincstarjegy XI. 


43 





43 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy XII. 


5 





5 


180 napos 
diszkont 
[kincstarjegy XVI. 


3 





3 


360 napos 
diszkont 
Niincstarjegy I. 


72 


2 


74 


360 napos 
diszkont 
Niincstarjegy II. 


40 





40 


360 napos 
diszkont 
[kincstarjegy III. 


1 





1 


Forgalmazott 
papirok osszesen 


3182 


125 


3307 


Karpotlasi jegy 


83 





83 


Mindosszesen 


8145 


420 


8565 



Az Allami Ertekpapir Felugyelet altal engedelyezett nyilvanos 
reszvenykibocsatasok es befektetesi jegyek, 1992 



A ceg neve 


A kibocsatas 

osszege 

(millio Ft) 


Jegyzesi idoszak 


Polyduct Polietilencso 
Gyarto Rt. 


12 


1992. XII. 21- 

22. 


Forum Kereskedelmi 
es Szolgaltato Rt. 


282 


1992. XII. 17.- 
1993. II. 28. 


Epigraf Befektetesi es 
Tanacsado Rt. 


10 


1992. XII. 14- 
17. 


Pick Rt. 


113,5 


1992. XI. 27.- 
XII. 10. 



Fertodi Epito es 
Szolgaltato Rt. 


32 


1992. XII. 9-11. 


Creditor Befektetesi es 
Fejlesztesi Rt. 


15 


1992. XII. 1-11. 


Talento Kereskedelmi 
es Szolgaltato Rt. 


10-12 


1992. XII. 1-3. 


Danubius Szalloda es 
Gyogyudulo Rt. 


2000 


1992. XII. 1-18. 


Csemege-Julius Meinl 
Rt. 


185 


1992. XII. 1-31. 


Tozsdekompasz 
Penzugyi Tanacsado, 
Elemzo es Befektetesi 
Rt. 


50 


1992. XII. 7-9. 


Eurointer 

Konyvvizsgalo Ipari es 
Mezogazdasagi 
Befekteto, 
Kulkereskedelmi Rt. 


12 


1992. XI. 20. 


Victory Befektetesi Rt. 


50 


1992. X. 22-30. 


T-S Apartman Club 
Idegenforgalmi Rt. 


106,82 


1992. X. 12-XII. 
12. 


Omker Orvosi 

Miiszerkereskedelmi 

Rt. 


150 


1992. IX. 30.-X. 
30.* 


OTP Bank Rt. 


1150 


1992. IX. 30.-X. 
30.* 


Kon-Tour 
Idegenforgalmi 
Szolgaltato es 
Kereskedelmi Rt. 


50 


1992. IX. 30.- 
XII. 4. 


CA Ertekpapir Rt. 


160 


1992. IX. 25-30. 


Meat-Line Rt. 


10 


1992. IX. 28.-X. 
12. 


Mokus-Ors Befekteto 
es Uduloepito Rt. 


10,5 


1992. IX. 22-24. 


Capital Audit 
Szamvitel Rt. 


40 


1992. IX. 16-21. 


risza Volan Csoport 
Nemzetkozi Fuvarozasi 
es Szallitmanyozasi Rt. 


50 


1992. IX. 17-18. 


Panorama Rt. 


10 


1992. VIII. 31. 



Gyermely Uzletviteli 
Fanacsado es Ellenorzo 
Rt. 


14-21 


1992. VIII. 24- 
29. 


Duna menti Regionalis 
Berlakasepito Rt. 


10 


1992. VII. 24.- 
VIII. 6. 


Ber-Let Kereskedelmi 
Rt. 


10 


1992. VIII. 3-7. 


Festkontroll Rt. 


10 


1992. VII. 10- 
28. 


Tropical Kereskedelmi 
Rt. 


14 


1992. VII: 15- 
17. 


Titan Kereskedelmi Rt. 


100 


1992. VI. 30.- 
VII. 30. 


Postabank Rt. 


1000 


1992. VI. 26.-X. 
26. 


Muart Rt. 


394 


1992. V. 20.-VI. 
31. 


Elso Pesti 
Felefontarsasag Rt. 


2000 


1992. 1. 20.-II. 
28. 


CA Ertekpapir Magyar 
Allami Ertekpapirokba 
Befekteto Alap 


1750,5 


1992. III. 9-20. 


Hunnia Befektetesi 
Alap 


300-3000 


1992. VI. 8.-XII. 
16. 


Budapest Elso 
Befektetesi Alap 


500 


1992. X. 26.- 
XII. 11. 


Premium Befektetesi 
Alap 


500 


1992. XI. 9.-XII. 
4. 



* Karpotlasi jegyek elleneben jegyezheto. 



Adozas 



A maganszemelyek 1990/91. evi szemelyijovedelemado-bevallasanak 
adatai 





1990 


Osszeg/fo 
(ezer Ft) 


1991 


Osszeg/fo 
(ezer Ft) 


A jovedelemado- 
bevallas fobb 
tetelei 


millio Ft 


F6 


millio Ft 


F6 







Belfoldrol 
szarmazo 
jovedelem 
osszesen 


781799 


4752797 


164 


898053 


4354700 


206 


Ebbol: 














munkaltatotol 


667906 


4452501 


150 


762428 


3996506 


190 


tarsas 
vallalkozasbol 


14440 


132464 


109 


11378 


99699 


114 


egyeni 
vallalkozasbol 


22438 


22021 


101 


21538 


232230 


93 


masodallasbol, 

mellekfoglalkozas 

bol, 


13013 


319341 


41 


16931 


356807 


47 


szerzoi 

jogvedelem ala 
tartozo 
alkotasbol es 
egyes szellemi 
tevekenysegbol 


7065 


127743 


55 


10675 


151003 


71 


mezogazdasagi 
|kistermelesb61 


638 


15517 


41 


666 


14239 


47 


ingatlanertekesite 
sbol 


1275 


8103 


157 


2015 


8934 


226 


Iberbeadasbol 


4959 


104852 


21 


6571 


114371 


57 


Iborravalobol, 
|halapenzb61 


605 


56023 


12 


799 


52449 


15 


nyugdijbol 


33760 


451871 


75 


40163 


426861 


94 


Adoalap- 
csokkento 
kedvezmeny 
osszesen 


67398 


4450958 


15 


30269 


3600485 


8 


Ebbol: 














alkalmazotti 
[kedvezmeny 


49679 


4412373 


11 


10944* 


3910521* 


3* 


munkavallaloi 
erdek-kepviseleti 
tagdij es jarulek 


3571 


2650616 


1 


4862 


3475269 


1 


kituntetesek, 

tarsadalmi 

munka 


" 


" 


" 


" 


" 


" 


gyerekesek, 

fogyatekosok 

Niedvezmenye 


7064 


284041 


n. a. 


12708 


648416 


2 



alapitvanyra es 
Niozerdekii 
kotelezettseg- 
vallalasra 
forditott kifizetes 


454 


62077 


7 


1578 


114097 


14 


Osszevont 
adoalap 


714616 


4701544 


152 


868077 


4350205 


200 


Adokedvezmeny 
osszesen 


6215 


1064572 


6 


16307 


4094906 


4 


Ebbol: 














nyugdij (1989- 
ben 96000, 1990- 
ben es 1991-ben 
108000 Ft adoja) 


5492 


470451 


12 


4564 


445309 


10 


lakascelii 
megtakaritas 

20%-a 


343 


92689 


4 


274 


77321 


4 


nyugdij es 

eletbiztositas 

20%-a 


374 


533948 


1 


206 


194791 


1 


kozmii- es 
telefonberuhazasi 
hozzajarulas 
30%-a 














Kulfoldrol 
szarmazo osszes 
adokoteles 
jovedelem 


1120 


5313 


211 


2294 


5463 


420 



* 1991-ben adot, s nem adoalapot csokkent az alkalmazotti kedvezmeny. 



A jovedelemtulajdonosok es a jovedelemforrasok valtozasai az szja- 
bevallasok alapjan (%) 





Letszam 


Jovedelem 


Jovedelemforras 


1990 


1991 


1992 


1990 


1991 


1992* 


Foallasii 
munkaviszony 


93,60 


91,35 


78,80 


85,60 


84,75 


74,81 


Masodallas, 
mellekfoglalkozas 


6,70 


8,19 


8,74 


1,65 


1,88 


1,91 


Nyugdij 


9,40 


9,80 


11,55 


4,30 


4,47 


5,15 


Tarsas vallalkozas 


2,80 


2,28 


2,53 


1,80 


1,26 


1,39 


Egyeni vallalkozas 


4,80 


5,33 


7049 


3,00 


2,37 


3,88 


Talalmany, 
fajtajutalek 


0,26 


0,20 


0,24 


0,10 


0,09 


0,22 



Szerzoi jogvedett 
tevekenyseg 


2,60 


3,46 


10,18 


0,85 


1,19 


5,52 


Mezogazdasagi 
Niistermeles 


0,33 


0,33 


2,81 


0,08 


0,07 


2,87 


Ingatlan, ingo, 
vagyoni ertekii jog 
ertekesitese 


0,21 


0,05 


0,15 


0,16 


0,23 


4,34 


Berbeadas 


2,20 


2,61 




0,63 


0,97 




Borravalo 


1,20 


1,20 


1,86 


0,09 


0,09 


0,1 


Egyeb 


13,70 


23,48 


46,70 


1,74 


2,63 


4,79 


Osszesen 


137,80 


148,28 


171,05 


100,00 


100,00 


104,99** 



* Elozetes adat a bevallasok mintegy felenek a feldolgozasat kovetoen. ** Tartalmaz halmozodast. 

A fizetett szja megoszlasa az 1990. evi adosavonkent (%) 





Adofizetok 


A tenylegesen fizetett ado 


1990 evi 
adosavok 
ezer Ft 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992* 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


0-55 


28,4 


19,8 


14,2 


0,1 


0,7 


0,3 


0,0 


0,0 


0,0 


2,' 


55-90 


30,2 


25,5 


18,6 


5,3 




8,3 


3,7 


1,7 


0,2 




90-300 


39,3 


50,1 


59,3 


74,7 


59,4 


70,4 


57,5 


54,2 


37,2 


24,] 


300-500 


1,7 


3,4 


5,8 


14,2 


27,5 


13,3 


18,9 


21,1 


27,9 


23,] 


500 felett 


0,4 


1,2 


2,1 


5,7 


12,4 


7,7 


19,9 


23,0 


34,7 


54,f 


Osszesen 

-' 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


104,4* 



* Elozetes adatok a bevallasok mintegy felenek a feldolgozasa utan. ** Tartalmaz halmozodast. 



A heiyi adot eirendelo onkormanyzatok szama 








Megyek, fovaros 


Onkor- 
manyzatok 


Helyi 


adot eirendelo onkormanyzatok 




Osszesen 1993. jan. 
1. 


500 allando 
lakosnal 
nagyobb 

telepulesek 
1992. Jan. 1. 


1992. dec. 
31. 


1993-ban 

lijonnan 

rendel- 

kezok 


Osszesen 

1993. 

marc. 1. 


1993-t61 az 

1992. evi 

szabalyok 

at 

modositok 




Baranya 


302 


87 


109 


10 


119 


12 


Bacs-Kiskun 


117 


114 


50 


10 


60 


12 


Bekes 


76 


74 


74 


2 


76 


13 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


351 


226 


124 


19 


143 


34 


Csongrad 


60 


69 


21 


6 


27 


2 


Fejer 


106 


99 


60 


10 


70 


36 



Gyor-Moson- 
Sopron 


174 


137 


69 


5 


74 


25 


Hajdii-Bihar 


82 


77 


46 


7 


53 


15 


Heves 


119 


111 


73 


9 


82 


25 


Komarom- 
Esztergom 


73 


69 


53 


5 


58 


20 


Nograd 


126 


105 


67 


6 


73 


13 


Pest 


183 


177 


116 


16 


132 


32 


Somogy 


241 


153 


142 


13 


155 


35 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


229 


200 


97 


12 


109 


31 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


77 


1 


45 


6 


51 


8 


Tolna 


109 


86 


54 


3 


57 


16 


Vas 


213 


92 


97 


6 


103 


22 


Veszprem 


222 


123 


95 


20 


115 


33 


Zala 


258 


116 


88 


15 


103 


34 


Budapest 


23 


- 


14 


7 


21 


7 


Osszesen 


3141 


2116 


1494 


188 


1682 


425 



A helyi adot elrendelo onkormanyzatok szama adotipus szerint 



Adotipus 


1992. dec. 
31-ig 


Eloszor 

1993-t61 

helyi adot 

elrendelok 


1993-t61 az 1992. 

evi szabalyokat 

modositok 


Helyi ado 

osszege 1992- 

ben* (millio Ft) 


Epitmenyado 


619 


45 


102 


1664 


llakas utan 


163 


12 


27 


n. a. 


nem lakas utan 


456 


33 


75 


n. a. 


Telekado 


319 


19 


41 


455 


Kommunalis ado 


1331 


128 


143 


1249 


maganszemelyek 
fizetik 


794 


87 


84 


490 


vallalkozok fizetik 


537 


41 


59 


759 


Idegenforgalmi ado 


326 


18 


75 


734 


tartozkodasi ido 
utan 


198 


13 


48 


393 


szallasdij utan 


- 


- 


3 


- 


epitmeny utan 


128 


5 


24 


341 


Ipariizesi ado 


656 


85 


355 


11728 



allando 
tevekenyseg utan 


454 


60 


295 


n. a. 


napi atalany szerint 


202 


25 


60 


n. a. 


Adot elrendelo 

onkormanyzatok 

osszesen 


1494 


188 


425 


16430** 



* Elozetes adatok. ** Ebbol 600 millio Ft a helyi onadozok befizetese, amelyet adotipusra nem 
bontottak. 



„Regisztralt" adocsalasok (esetek szama) 



Eljaro ugyeszsegek 


1989 


1990 


1991 


1992 


Fovaros 


28 


23 


11 


7 


Baranya 


15 


7 


- 


3 


Bacs-Kiskun 


13 


24 


2 


4 


Bekes 


8 


- 


- 


- 


Borsod-Abauj- 
Zemplen 


45 


4 


7 


10 


Csongrad 


18 


13 


6 


- 


Fejer 


3 


18 


- 


- 


Gyor-Moson- 
Sopron 


19 


2 


4 


10 


Hajdii-Bihar 


27 


16 


1 


- 


Heves 


9 


2 


1 


3 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


26 


14 


3 


7 


Komarom- 
Esztergom 


- 


6 


- 


- 


Nograd 


4 


5 


8 


3 


Pest 


1 


- 


2 


3 


Somogy 


4 


27 


1 


1 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


1 


2 


3 


2 


Tolna 


1 


1 


- 


7 


Vas 


1 


1 


- 


- 


Veszprem 


9 


7 


1 


3 


Zala 


37 


37 


4 


8 


Osszesen 


269 


209 


54 


71 



Ipar 



A termeles novekedese az iparvallalatoknal es az ipari 
szovetkezeteknel (eves atlagban, %-ban, osszehasonlito aron) 



Agazat 


1948-50* 


1951-55 


1956-60 


1961-65 


1966-70 


1971-75 


1976-80 




Banyaszat 


12,5 


10,5 


4,0 


5,4 


3,7 


2,0 


0,5 




Villamosenergia- 
ipar 


26,2 


12,3 


9,2 


8,9 


8,2 


7,6 


5,9 




Kohaszat 


29,5 


14,8 


6,5 


5,4 


5,5 


5,0 


1,6 




Gepipar 


38,1 


15,5 


10,8 


9,7 


7,7 


7,8 


3,2 




Epitoanyag-ipar 


42,5 


14,2 


8,9 


6,5 


5,3 


5,1 


4,3 




Vegyipar 


31,0 


18,9 


13,8 


13,8 


11,6 


10,5 


6,4 




Konnyiiipar 


33,5 


13,1 


7,1 


6,4 


4,4 


5,7 


2,1 




Egyeb ipar 




72,5 


12,2 


6,9 


13,2 


7,8 


4,5 




Ipar 

elelmiszeripar 

nelkul 


34,0 


14,8 


8,8 


8,1 


6,7 


6,9 


3,4 




Elelmiszeripar 


43,6 


12,5 


3,8 


7,5 


4,7 


4,7 


3,3 




Ipar osszesen 


35,8 


14,3 


7,7 


8,0 


6,3 


6,4 


3,3 
























1981-85 


1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992** 


Banyaszat 


-0,1 


-0,1 


-0,4 


-3,7 


-5,2 


-17,2 


-2,8 


-19,1 


Villamosenergia- 
ipar 


2,9 


2,1 


4,4 


0,1 


2,2 


2,9 


-6,3 


-11,5 


Kohaszat 


0,0 


2,8 


0,9 


4,3 


4,4 


-14,3 


-33,8 


-26,3 


Gepipar 


3,4 


3,7 


4,7 


0,0 


0,2 


-16,9 


-17,9 


-26,8 


Epitoanyag-ipar 


0,0 


2,3 


6,9 


1,6 


-1,6 


-2,5 


-23,2 


-13,6 


Vegyipar 


2,3 


1,4 


6,1 


1,3 


-3,9 


-6,1 


-15,4 


-13,6 


Konnyiiipar 


1,1 


1,1 


2,9 


0,2 


-4,8 


-11,1 


-15,6 


-16,5 


Egyeb ipar 


1,2 


-2,9 


1,2 


-4,3 


-12,0 


-15,9 


-9,2 


-19,3 


Elelmiszeripar 


2,0 


1,3 


3,2 


-2,5 


1,0 


-3,3 


-2,6 


-12,6 


Ipar osszesen 


1,9 


1,9 


3,8 


0,0 


-1,0 


-9,6 


-14,1 


-9,8 



* Miniszteriumi iparhoz tartozo vallalatok. ** Ipari tevekenyseg. 



Az ipari termeies arindexei 



Ev 


Elozo ev = 
100% 


1949 = 
100% 


Ev 


Elozo ev = 
100% 


1949 = 
100% 


1949 


- 


100,0 


1971 


101,6 


237,3 



1950 102,5 102,5 1972 101,9 241,8 


1951 


103,3 


105,9 


1973 


103,0 


249,1 


1952 


134,9 


142,8 


1974 


103,3 


257,3 


1953 


101,2 


144,5 


1975 


110,6 


284,6 


1954 


100,8 


145,6 


1976 


104,6 


297,7 


1955 


99,4 


144,7 


1977 


102,0 


303,7 


1956 


100,2 


145,0 


1978 


103,7 


314,9 


1957 


101,3 


146,9 


1979 


102,2 


321,9 


1958 


101,6 


149,2 


1980 


115,3 


371,1 


1959 


153,8 


229,5 


1981 


106,3 


394,5 


1960 


99,8 


229,0 


1982 


104,5 


412,2 


1961 


98,4 


225,3 


1983 


105,6 


435,3 


1962 


99,6 


224,4 


1984 


104,3 


454,0 


1963 


99,3 


222,8 


1985 


105,0 


476,7 


1964 


99,5 


221,7 


1986 


102,1 


486,7 


1965 


94,7 


209,9 


1987 


103,5 


503,7 


1966 


100,9 


211,8 


1988 


104,7 


527,4 


1967 


100,0 


211,8 


1989 


115,4 


608,6 


1968 


105,8 


224,3 


1990 


122,0 


742,5 


1969 


101,8 


228,3 


1991 


132,6 


984,6 


1970 ] 100,2] 233,6] 1992] 112,3] 1105,7 



Az ipari szervezetek megoszlasa a termelesi ertek szerint, 1991 



A vallalatnal 
foglalkoztatottak 
szama (fo) 


Vallalatok 


Termelesi 
ertek 


A foglalkoz- 
tatottak 
szamanak 


szama 


megosz- 
lasa (%) 


megosz 


asa (%) 




Legfeljebb 50 M Ft 


12215 


81,3 


4,9 


10,1 


50-100 M Ft 


1031 


6,9 


3,3 


6,6 


100-200 M Ft 


654 


4,4 


4,2 


7,7 


200-500 M Ft 


527 


3,5 


7,8 


13,3 


500 M-1 Mrd Ft 


243 


1,6 


7,9 


11,6 


1-2 Mrd Ft 


142 


0,9 


6,3 


10,8 


2-5 Mrd Ft 


141 


0,9 


20,5 


19,2 


5-10 Mrd Ft 


37 


0,3 


11,6 


9,8 


10 Mrd Ft felett 


29 


0,2 


30,5 


10,9 



Osszesen 



J 1501 9 J 100,0j 100,0j 



100,0 



Az ipari szervezetek megoszlasa a letszam szerint, 1991 



A vallalatnal 
foglalkoztatotta 
|k szama (fo) 


Vallalatok 


Termelesi 
ertek 


A foglalkoz- 

tatottak 

szamanak 


szama 


megoszl 
asa (%) 


megoszlasa (%) 




Legfeljebb 20 


10947 


72,9 


5,5 


3,0 


21-50 


1485 


9,9 


3,3 


4,2 


50-100 


895 


6,0 


3,4 


5,6 


101-300 


909 


6,0 


8,4 


13,6 


301-500 


258 


1,7 


5,5 


8,7 


501-1000 


283 


1,9 


15,3 


17,3 


1001-2000 


155 


1,0 


19,0 


18,8 


2001-5000 


72 


0,5 


30,5 


18,8 


5001-10000 


12 


0,1 


6,1 


6,8 


10000-nel tobb 


3 


0,0 


3,0 


3,2 


Osszesen 


15019 


100,0 


100,0 


100,0 



Az ipari berutiazasol< megosziasa, foiyo aron (%) 



Ev, evek atlaga Epites Gep Egyeb Osszesen 


1970 


39,3 


51,3 


9,4 


100,0 


1971-75 


33,9 


57,0 


9,1 


100,0 


1976-80 


33,4 


55,9 


10,7 


100,0 


1980 


34,9 


53,1 


12,0 


100,0 


1981-85 


32,4 


53,5 


14,1 


100,0 


1985 


31,9 


54,4 


13,7 


100,0 


1986 


34,1 


57,1 


8,8 


100,0 


1987 


34,8 


58,6 


6,6 


100,0 


1988 


37,3 


56,8 


5,9 


100,0 


1989 


35,0 


59,6 


5,4 


100,0 


1990 


34,5 


61,0 


4,5 


100,0 


1991 


34,1 


61,5 


4,4 


100,0 


1992 ] 31,4] 61,9] 6,7] 100,0 



Az alap-energiahordozok termelesenek szerkezete Magyarorszagon 
(%-ban, futoertek alapjan) 



Energia- 
pordozok 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Szen 


62,7 


51,4 


46,0 


37,4 


35,4 


34,0 


32,5 


31,2 


30,1 


27,0 


Szen- 
pidrogenek 


34,8 


46,1 


51,6 


51,1 


47,2 


44,7 


45,0 


43,8 


44,2 


45,5 


Ebbol: 






















Foldgaz 


20,3 


30,2 


33,7 


34,7 


31,9 


29,2 


29,0 


26,1 


27,2 


27,6 


Koolaj 


14,5 


15,9 


17,9 


16,4 


15,3 


15,5 


16,0 


17,7 


17,0 


17,9 


Atom- 
eromiivi 
villamos 
energia 








9,2 


15,3 


19,1 


20,3 


22,8 


23,1 


24,9 


Vizi eromiivi 

villamos 

energia 


0,2 


0,3 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,2 


0,3 


0,3 


0,3 


Tiizifa 


2,3 


2,2 


2,2 


2,1 


1,9 


2,0 


2,0 


1,9 


2,3 


2,2 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Az energiahordozok forrasanak szerkezete, termeles+import egyutt 
(%-ban, futoertek alapjan) 



Energia- 
|hordoz6k 


1970 


1975 


1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Szenfelesege 


50,1 


36,3 


28,8 


26,7 


23,8 


23,2 


22,2 


19,1 


22,2 


18,3 


Szen- 
|hidrogenek 


43,4 


57,7 


63,6 


59,9 


59,9 


58,4 


59,0 


61,2 


59,2 


64,4 


Ebbol: 






















Foldgaz 


13,5 


18,6 


26,2 


27,1 


27,8 


26,9 


28,3 


28,4 


30,5 


29,9 


Koolaj es 
koolaj - 
termekek 


29,9 


39,1 


37,4 


32,8 


32,1 


31,5 


30,7 


32,8 


28,7 


34,5 


Atom- 
eromiivi 
villamos 
energia 








4,6 


7,7 


9,4 


9,8 


10,3 


11,3 


12,8 


Import 

villamos 

energia 


4,6 


4,5 


6,5 


7,7 


7,5 


7,9 


7,9 


8,4 


6,1 


3,2 


Egyeb 


1,9 


1,5 


1,1 


1,1 


1,1 


1,1 


1,1 


1,0 


1,2 


1,3 



Osszesen J 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0j 100,0 



Egysegnyi brutto hazai termekre (GDP)jut6 energiafelhasznalas 



Ev 


Elozo ev = 
100,0 


1970 = 
100,0 


Ev 


Elozo ev= 
100,0 


1970 = 
100,0 


1976 


100,8 


87,6 


1985 


102,7 


83,9 


1977 


98,0 


85,8 


1986 


98,1 


82,3 


1978 


102,4 


98,9 


1987 


98,9 


81,4 


1979 


98,5 


86,6 


1988 


98,6 


80,3 


1980 


100,1 


86,7 


1989 


98,3 


78,9 


1981 


96,7 


83,8 


1990 


97,7 


77,1 


1982 


98,2 


82,3 


1991 


107,6 


83,0 


1983 


97,8 


80,4 


1992 


93-95 


77-79 


1984 


99,6 


80,1 









Egysegnyi ipari termelesrejuto energiafelhasznalas (fCitoertek alapjan) 



Ev 


Kilojoule/F 

t (1981. evi 

aron) 


1970=100,0 


Elozo ev = 
100,0 


Ev 


Kilojoule/Ft 
(1981. evi aron) 


1970=100,0 


Elozo ev = 
100,0 


1975 


675,5 


83,7 


n. a. 


1986 


561,4 


69,5 


98,7 


1980 


650,2 


80,6 


102,1 


1987 


544,2 


67,2 


96,7 


1981 


619,4 


76,7 


95,2 


1988 


529,8 


65,5 


97,4 


1982 


596,1 


73,9 


96,3 


1989 


513,4 


64,1 


96,9 


1983 


587,4 


72,8 


98,6 


1990 


497,5 


62,1 


96,9 


1984 


582,4 


72,2 


99,1 


1991 


490,0 


61,2 


98,5 


1985 


569,0 


70,4 


97,6 


1992 


434,1 


54,2 


88,6 



Mezogazdasag 



A mezogazdasag aranya a nemzetgazdasagban (folyo arak alapjan, %) 





1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Aktiv keresok 


17,8 


17,4 


17,0 


15,2 


13,0 


Brutto hazai termek 


15,8 


15,0 


13,9 


11,0 


n. a. 



Beruhazas 




n. a. 


10,6 


9,9 


5,7 


1,5** 


Export* 




20,8 


21,7 


23,1 


25,1 


24,0 


Import* 




7,1 


7,1 


7,6 


5,8 


5,9 



* Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, elelmiszerek egyutt. ** Teljesitmenyertek alapjan. 



A mezogazdasagban foglalkoztatottak szamanak alakulasa 



Ev 


Mezo- 
gazdasagi 
aktiv keresok 
(1000 fo) 


A mezo- 

gazdasag 

reszaranya a 

keresokbol 

(%) 


100 mezo- 
gazdasagi 
keresore juto 
nepesseg (fo) 


Ev 


Mezo- 
gazdasagi 
aktiv 
keresok 
(1000 fo) 


A mezo- 

gazdasag 

reszaranya 

a 

keresokbol 

(%) 


100 mezo- 
gazdasagi 
keresore 
juto 
nepesseg (fo) 


1941* 


2165,0 


50,4 


430 


1988 


860,1 


17,8 


1217 


1950 


2092,5 


51,0 


444 


1989 


837,5 


17,4 


1244 


1960 


1784,1 


37,7 


558 


1990 


818,3 


17,0 


1275 


1970 


1193,7 


24,0 


865 


1991 


709,7 


15,2 


1459 


1980 


988,9 


19,5 


1083 


1992 


552,6 


13,0 


1870 


1987 


890,0 


18,2 


1193 










* Az erdeszetben es a vi 

A mezogazdasaQ 


zgazdalkodasban dolgozokkal egyutt. 

(/ es erdogazdalkodasi szervezetek szama 




Vallalat 


1970 


1980 


1990 


1991 


1992 








201* 


147* 


171 


175 


146 




Jogi szemelyisegii 
gazdasagi tarsasag 


- 


- 


535 


1402 


1690 




Korlatolt felelossegii 
tarsasag 


- 


- 


446 


1297 


1614 




Szovetkezet 


2807 


1460 


1405 


1493 


1621 




Ebbol: 














Mezogazdasagi 
termeloszovetkezet 


2441 


1338 


1267 


1334 


1194 




Halaszati 
termeloszovetkezet 


22 


16 


14 


14 


13 




Mezogazdasagi 
szakszovetkezet 


243 


61 


67 


71 


39 




Kozkereseti tarsasag 


- 


- 


41 


41 


51 




Beteti tarsasag 


- 


- 


124 


510 


918 




Kistermelo 
gazdasagok 


1727000 


1499000 


1410000 


1396000 


n. a. 





* Allami gazdasag, kombinat, valamint erdo- es fafeldolgozo gazdasag 



A mezogazdasagi termekek termelesenek megoszlasa (folyo aron, %) 



1980 1987 1988 1989 1990 1991 


Vallalatok* 16,7 15,2 15,0 15,9 15,9 17,8 


Szovetkezetek 50,5 48,4 47,8 47,7 43,4 36,8 


Kistermelok 32,8 36,4 37,2 36,4 40,7 45,4 


Osszesen ] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyutt. 

Mezogazdasagi termekek termelese 1988. evi aron, M Ft 





1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Gabonafelek es 
puvelyesek 


60117 


64977 


66373 


52786 


64836 


41182 


[pari novenyek 


16649 


16084 


16756 


15086 


17961 


13017 


Burgonya 


5580 


8892 


8971 


8617 


8529 


9163 


Szalas- es 
tomegtakarmany 


9937 


9948 


10493 


9193 


9241 


6045 


Zoldsegfelek 


18050 


19574 


16720 


17459 


17547 


13202 


Gyumolcsok 


15983 


16600 


17658 


15735 


14700 


13580 


Szolo 


9570 


12384 


10095 


13978 


11589 


9956 


Egyeb novenyek 


6867 


5578 


5252 


5364 


-641 


-259 


Novenytermeles 
osszesen 


142753 


154037 


152348 


138218 


143762 


105886 


Szarvasmarha 


39183 


39314 


38432 


37152 


32447 


27054 


Series 


61438 


62006 


60028 


63139 


53269 


36521 


Juh 


6684 


6601 


6487 


4765 


4289 


4444 


Baromfi 


39759 


41446 


39842 


39908 


32351 


30692 


Egyeb allat 


6297 


6229 


6870 


6460 


5446 


5405 


Allattenyesztes 
osszesen 


153361 


155596 


151659 


151424 


127802 


1047116 


Mezogazdasagi 

termekek 

mindosszesen 


296114 


309633 


304007 


289642 


271564 


210002 



A foldterulet megoszlasa muvelesi agak szerint (ezer hektar) 







1970 


1975 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


1992 


Szanto 




5046 


4976 


4735 


4698 


4712 


4713 


4714 


4707 


Kert 




146 


152 


291 


339 


339 


341 


342 


n. a. 


Szolo 




230 


206 


168 


154 


141 


138 


136 


135 



Gyumolcs 


172 


161 


138 


103 


94 


95 


94 


94 


Gyep 


1281 


1275 


1294 


1246 


1197 


1186 


1173 


1164 


Mezo- 
gazdasagi 
terulet 
osszesen 


6875 


6770 


6626 


6540 


6483 


6473 


6459 


n. a. 


Erdo 


1471 


1545 


1610 


1648 


1688 


1695 


1701 


1712 


Nadas 


32 


34 


38 


39 


41 


40 


40 


40 


Halasto 


24 


23 


25 


26 


27 


27 


27 


27 


Termoterulet 
osszesen 


8402 


8372 


8299 


8253 


8239 


8235 


8227 


n. a. 


Miiveles alol 
|kivont terulet 


901 


931 


1005 


1050 


1064 


1068 


1076 


n. a. 


Foldterulet 
osszesen 


9303 


9303 


9304 


9303 


9303 


9303 


9303 


9303 



Az ontozott teruletek nagysaga, mCivelesi agak kozotti megoszlasa 
ontozesi technologiak szerint a mezogazdasagi nagyiizemekben, 1991 





Feluleti 
ontozes 


Altalaj 
nedvesites 


Esozteto 
ontozes 


Csepegteto 
ontozes 


Osszesen 


A kiontott viz 


Miivelesi ag 


1000 hektar 


mennyisege 
(Mm3) 


egy hektarra 
(m3) 


Szanto 


9,1 


2,2 


126,2 


0,1 


137,6 


182,3 


1325 


Ebbol: 
















zoldseg- 
termesztes 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


12,5 


n. a. 


n. a. 


Gyumolcsos, 
szolo 


0,1 


0,1 


1,5 


1,0 


2,7 


3,7 


1358 


Gyep 


3,0 




3,9 


- 


6,9 


8,4 


1218 


Egyeb teruletek 


0,3 




0,1 


0,2 


0,6 


1,2 


2000 


Osszesen 


12,5 


2,2 


131,7 


1,3 


147,8 


195,6 


1323 


A fontosabb i 


novenyek 


osszes termesmennyisege, 1991 ( 


ezer tonna) 






Vallalatok* 


Szovetkezetek Kistermelok Osszesen 






Biiza 


1047 


4630 331 6008 




Rozs 


36 


155' 32 223' 




Arpa 


267 


1126 162 1555 




^ab 


21 


97] 17] 135 





Kukorica 


1130 


4578 


2037 


7745 


Cukorrepa 


858 


3510 


1499 


5867 


Napraforgo 


124 


648 


41 


813 


Burgonya 


21 


83 


1105 


1219 


Lucernaszena 


419 


1189 


204 


1812 


Zoldsegfelek 


36 


306 


1651 


1993 


Ebbol: fejes 
|kaposzta 





3 


132 


135 


sargarepa 


2 


6 


111 


119 


voroshagyma 


1 


29 


155 


185 


uborka 





2 


106 


108 


zoldborso 


14 


141 


63 


218 


paradicsom 


3 


19 


446 


468 


Ipaprika 





6 


148 


154 


Gyumolcs 


207 


249 


876 


1332 


Ebbol: alma 


159 


215 


485 


859 


^rte 


15 


5 


50 


70 


meggy 


9 


10 


44 


63 


szilva 


12 


9 


119 


140 


oszibarack 


9 


5 


47 


61 


Ikajszibarack 


4 


3 


29 


36 


main a 








26 


26 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyiitt. 

A vallalatok* es szovetkezetek gepallomanya 





1980 


1989 


1991 


1992 


Gepi vonoero 
motorkapacitasa 
ezer kW 


7461 


8395 


7356 


6700 


Traktor ezer db 


55 


50 


45 


40 


ezer kW 


3031 


3440 


3107 


2617 


Arato-cseplo gep 
ezer db 


14 


11 


10 


9 


ezer kW 


1303 


1405 


1282 


1220 


Fehergepkocsi 
ezer db 


29 


32 


24 


24 


ezer kW 


2363 


2562 


1955 


1810 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyutt. 



A novenytermeles fontosabb mutatoi 



1970 1975 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


1992 


Szantofoldi novenyek termesatlaga (kg/ha) 


Buza 


2130 


3200 


4760 


4830 


5240 


5050 


5190 


4060 


Kukorica 


3380 


5020 


5320 


6290 


6220 


3990 


6710 


3700 


Cukorrepa 


28730 


32220 


37640 


37900 


43980 


36090 


37160 


27450 


Napraforgo 


1010 


1190 


1660 


1970 


1950 


1950 


2070 


1770 


Burgonya 


10410 


12640 


14960 


19580 


18600 


16920 


15760 


17710 


Egy fore juto 

gabonatermeles 

(kg/fo) 


739 


1161 


1308 


1400 


1483 


1212 


1527 


967 


Zoldsegfelek termesatlaga (kg/ha) 


Fejes kaposzta 


17190 


19270 


18810 


25050 


23370 


21600 


26090 


16610 


Voroshagyma 


10270 


10240 


19200 


21410 


23010 


20710 


16380 


19100 


Zoldborso 


4940 


5500 


8010 


10970 


10870 


8780 


8570 


6010 


Paradicsom 


16450 


18030 


23310 


29730 


26260 


26660 


22750 


19600 


Zoldpaprika 


10120 


13020 


10570 


16350 


9720 


8790 


12530 


6970 


Egy fore juto 
zoldseg (kg/fo) 


147 


155 


184 


183 


192 


196 


193 


136 


Egy fore juto 
gyumolcs- 
termeles (kg/fo) 


127 


129 


154 


143 


152 


139 


129 


111 


Szolo 

termesatlaga 

(kg/ha) 


3250 


3880 


3560 


3050 


4360 


6500 


5920 


5020 


Egy fore juto 

szoloterm. 

(kg/fo) 


n. a. 


n. a. 


84 


44 


56 


83 


73 


64 



Fontosabb szantofoldi novenyek termesmennyisege (ezer tonna) 



1970 1975 1980 1985 1988 1989 1990 1991 1992 


Biiza 


2718 4005 


6068 


6555 6975 


6509 


6161 5981 


3444 


Rozs 


155 147 


139 


164 251 


264 


229 221 


134 


Arpa 


552 699 


925 


1039 1170 


1324 


1358 1547 


1722 


Zab 


57 87 


106 


130 132 


145 


158 132 


144 


Kukorica 


4013 7088 


6535 


6619 6028 


6742 


4317 7540 


4300 


Cukorrepa 


2174 4089 


3927 


4072 4511 


5928 


4741 5857 


2974 


^apraforgo ] 92] 154] 454] 673] 708] 692] 677] 797] 757' 



Lucerna- 
szena 


1971 


2328 


2241 


1814 


1499 


1619 


1427 


1757 


1187 


Burgonya 


1430 


1268 


941 


975 


883 


819 


] 746' 


723 


925 


Szolo es gyiimolcstermeles 












1970 


1975 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 




Szolotermeles 




Osszes terulet 
(1000 ha) 


230 


206 


168 


154 


142 


140 


138 


136 


135 




Szolotelepites 
(1000 ha) 


n. a. 


n. a. 


5 


1,8 


4,0 


1,8 


1,2 


0,4 


0,3 




rermoterulet 
(1000 ha) 


217 


199 


147 


125 


109 


110 


111 


110 


112 




rermesatlag 
(termoterulete 
n) (kg/ha) 


3250 


3880 


3560 


3050 


5590 


4360 


6500 


5920 


5020 




Fermesmenny 
iseg (1000 1) 


743 


813 


898 


466 


736 


580 


863 


759 


662 




Ebbol: 

gyumolcskent 

ertekesitett 


62 


62 


64 


33 


48 


40 


61 


65 


50 




Egyszer fejtett 
bortermes (M 
I) 


438 


495 


571 


289 


471 


371 


547' 


461 


388 




Gyumolcstermeles 




Osszes terulet 
(1000 ha) 


172 


161 


138 


103 


95 


94 


95 


94 


94 




Gyumolcstele 
pites (1000 ha) 


n. a. 


n. a. 


5 


0,5 


1,0 


3,9 


1,9 


1,0 


0,5 




rermoterulet 
(1000 ha) 


137 


145 


120 


83 


79 


78 


77 


73, 


72 




Fermesmenny 
iseg (1000 1) 


1308 


1355 


1653 


1520 


1665 


1584 


1444 


1332 


1151 




Ebbol: alma 


661 


809 


1017 


954 


1131 


959 


945 


859 


666 




^rte 


80 


123 


96 


86 


87 


90 


64 


70 


65 




meggy 


40 


35 


38 


55 


72 


91 


61 


63 


77 




szilva, 
ringloszilva 


227 


156 


221 


164 


182 


179 


152 


140 


142 




|kajszibarack 


84 


36 


69 


54 


23 


73 


42 


36 


40 




oszibarack 


113 


79 


98 


81 


59 


79 


72 


61 


61 





Az allattenyesztes fontosabb mutatoi (kg) 










1970 


1975 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Vagomarha-termeles 


Egy tehenre 


435 


483 


425 


494 


409 


420 


387 


418 


441 


Egy lakosra 


31,4 


36,7 


30,7 


33,5 


25,3 


26,9 


24,4 


25,4 


22,3 


Vagosertes-termeles 


Egy 
anyakocara 


1362 


1976 


1852 


1827 


1946 


1968 


2065 


1895 


1707 


Egy lakosra 


67,0 


102,1 


110,0 


124,4 


124,6 


125,6 


120,7 


114,3 


79,7 


Vagojuhtermeles 


Egy lakosra 


3,6 


3,4 


3,9 


4,7 


3,5 


3,7 


4,2 


2,5 


2,7 


Vagobaromfi-termeles 


Egy lakosra 


27,2 


33,8 


43,3 


49,6 


60,4 


53,8 


55,8 


44,8 


40,3 


Tejtermeles (I) 


Egy tehenre 


2187 


2411 


3596 


4399 


4865 


4883 


4920 


4663 


4444 


Egy lakosra 


158,0 


168,3 


230,7 


247,0 


263,8 


268,2 


259,1 


233,7 


206,6 


Tojastermeles (db) 


Egy tojora 


113 


144 


138 


152 


173 


177 


186 


188 


189 


Egy lakosra 


317,8 


381,0 


409,4 


396,7 


433,1 


440,0 


451,0 


429,4 


424,6 


Gyapjiitermeles 


Egyjuhra 4,3 


4,2 


4,1 


3,9 


4,1 


4,0 


3,5 


2,3 


2,5 


Egy lakosra 1,0 


1,0 


1,1 


1,0 


0,9 


0,9 


0,8 


0,4 


0,4 



Az allatallomany alakulasa (ezer db) 



Ev 


Szarvas- 
marha 


Series 


Juh 


Baromfi 


1938 


1872 


5224 


1628 


17617 


1950 


2018 


4782 


990 


18181 


1955 


2150 


6600 


1690 


23536 


1960 


1963 


6388 


2250 


26844 


1965 


1919 


6590 


2460 


29209 


1970 


1911 


7311 


2316 


35097 


1975 


1904 


6953 


2039 


38667 


1980 


1918 


8330 


3090 


42764 


1981 


1945 


8296 


3140 


42787 


1982 


1922 


9035 


3180 


45379 


1983 


1907 


9844 


2977 


41267 



1984 


1901 


9237 


2832 


40962 


1985 


1766 


8280 


2465 


38376 


1986 


1725 


8687 


2337 


37176 


1987 


1664 


8216 


2336 


36222 


1988 


1690 


8327 


2216 


35607 


1989 


1598 


7660 


2069 


34190 


1990 


1571 


8000 


1865 


31121 


1991 


1420 


5993 


1808 


28912 


1992 ] 1159] 5364] 1752] 30535 



Szarvasmarha-allomany (ezer db) 





1970 


1975 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Vallalatok* 


Szarvasmarha 
osszesen 


227 


256 


323 


341 


347 


318 


318 


310 


280 


Ebbol: tehen 


91 


93 


122 


124 


123 


123 


122 


116 


116 


Szovetkezetek 


Szarvasmarha 
osszesen 


949 


1075 


1151 


1077 


1048 


996 


955 


822 


611 


Ebbol: tehen 


321 


390 


419 


387 


380 


373 


359 


304 


247 


Kistermeles 


Szarvasmarha 
osszesen 


735 


573 


444 


348 


295 


284 


298 


288 


268 


Ebbol: tehen 


351 


273 


224 


177 


160 


150 


149 


140 


134 


Osszes gazdasag 


Szarvasmarha 
osszesen 


1911 


1904 


1918 


1766 


1690 


1598 


1571 


1420 


1159 


[Ebbol: tehen 


763 


756 


765 


688 


663 


646 


630 


560 


492 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyutt. 

Sertesallomany (ezer db) 





1970 


1975 


1980 


1985 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Vallalatok* 


Sertes 
osszesen 


1076 


1463 


1791 


1798 


1864 


1684 


1822 


1390 


1391 


Ebbol: koca 


73 


117 


133 


141 


130 


120 


124 


115 


n. a. 


Szovetkezetek 


Sertes 
osszesen 


1703 


1922 


2240 


2512 


2658 


2532 


2428 


1813 


1474 



Ebbol: koca 


182 


203 


219 


232 


231 


223 


203 


163 


n. a. 


Kistermeles 


Series 
osszesen 


4532 


3568 


4299 


3970 


3805 


3444 


3750 


2790 


2499 


Ebbol: koca 


349 


277 


352 


383 


386 


358 


375 


255 


n. a. 


Osszes gazdasag 


Series 
osszesen 


7311 


6953 


8330 


8280 


8327 


7660 


8000 


5993 


5364 


Ebbol: koca 


604 


597 


704 


756 


746 


701 


702 


533 


n. a. 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyutt. 

Juh- es baromfiallomany (ezer db) 





1970 


1975 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


1992 


Juh 


Vallalatok* 


439 


384 


546 


372 


239 


212 


118 


215 


Szovetkezetek 


1523 


1417 


2094 


1557 


1262 


1058 


850 


515 


Kistermelok 


354 


238 


450 


536 


568 


595 


840 


1022 


Osszes gazdasag 


2316 


2039 


3090 


2465 


2069 


1865 


1808 


1752 


Baromfi (felnott) 


Vallalatok* 


2280 


2842 


3194 


3203 


3515 


n. a. 


n. a. 


3982 


Szovetkezetek 


3578 


5128 


6897 


7222 


6743 


n. a. 


n. a. 


3483 


Kistermelok 


27022 


28579 


29641 


27951 


23932 


n. a. 


n. a. 


23070 


Osszes gazdasag 


32880** 


36549** 


39732** 


38379 


34190 


31121 


28912 


30535 



* A jogi szemelyisegii gazdasagi tarsasagokkal es a koltsegvetesi szervekkel egyutt. ** Tyiikfelek 

Vagoallat es allati termekek termelese (ezer tonna) 





1970 


1975 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


1992 


Vagoallat 
osszesen 


1360 


1898 


2066 


2307 


2660 


2210 


1976 


1528 


Ebbol: 
Vagomarha 


324 


379 


329 


358 


278 


250 


263 


230 


Vagosertes 


691 


1072 


1178 


1326 


1317 


1290 


1183 


823 


Vagojuh 


37 


35 


42 


48 


44 


35 


26 


28 


Vagobaromfi 


281 


355 


464 


529 


580 


592 


464 


416 


Vagonyiil 


14 


43 


41 


32 


29 


30 


29 


28 


Aruhal 


18 


22 


21 


25 


27 


25 


18 


20 


Tehentej (M 1) 


1631 


1767 


2471 


2631 


2779 


2763 


2418 


2133 


Tojas (M db) 


3280 


4001 


4384 


4228 


4576 


4679 


4443 


4384 


Gyapjii (tonna) 


9776 


8393 


12143 


11118 


8764 


7337 


4218 


4486 



A mezogazdasagi termekek allami felvasarlasanak arindexei 



Ev 


Elozo ev = 
100% 


1955 
= 100% 


Ev 


Elozo ev = 
100% 


1955 
= 100% 


1955 


- 


100 


1976 


111,2 


268,3 


1960 


102,1 


136,5 


1977 


100,0 


268,3 


1961 


105,1 


143,5 


1978 


101,6 


272,6 


1962 


104,7 


150,2 


1979 


100,6 


274,2 


1963 


100,8 


151,4 


1980 


109,5 


300,3 


1964 


104,3 


157,9 


1981 


107,0 


321,3 


1965 


99,8 


157,5 


1982 


99,7 


320,4 


1966 


110,3 


173,7 


1983 


104,0 


333,2 


1967 


102,0 


177,2 


1984 


106,1 


353,5 


1968 


109,3 


193,7 


1985 


102,4 


361,9 


1969 


100,3 


194,3 


1986 


103,7 


375,3 


1970 


107,6 


209,1 


1987 


104,9 


393,7 


1971 


102,6 


214,5 


1988 


103,6 


407,9 


1972 


102,3 


219,4 


1989 


119,1 


485,8 


1973 


107,9 


236,8 


1990 


128,5 


624,3 


1974 


101,6 


240,6 


1991 


99,1 


618,7 


1975 


100,3 


241,3 


1992 


109,7 


678,7 



Mezogazdasagitermek-ertekesites* (ezer tonna) 





1980 


1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Buza 


4389 


4950 


3720 


4676 


4237 


3201 


2899 


1850 


Kukorica 


1920 


2297 


1998 


1782 


1789 


1257 


1587 


2494 


Cukorrepa 


3934 


3476 


3568 


3859 


4375 


4019 


5529 


2650 


Zoldsegfelek 


1309 


1173 


1371 


1253 


900 


890 


750 


405 


Gyumolcsok 


861 


668 


841 


816 


660 


562 


363 


128 


Vagomarha 


313 


304 


271 


237 


241 


218 


199 


148 


Vagosertes 


844 


923 


886 


852 


841 


793 


739 


371 


Vagobaromfi 


282 


342 


422 


438 


396 


394 


260 


192 


Tojas (M db) 


901 


418 


399 


328 


218 


142 


154 


127 


Tej (ezer 
|hektoliter) 


20536 


21749 


22352 


23172 


23321 


22618 


19100 


16680 



* A szovetkezeti kereskedelemnek es az iparnak. 



Termeloi-felvasarlasi atlagarak* 





1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Vagosertes 
(Ft/kg) 


41,6 


43,3 


46,5 


54,6 


70,5 


64,5 


80,0 


Vagomarha 
(Ft/kg) 


43,8 


46,6 


49,1 


64,8 


75,5 


64,1 


65,8 


Vagobaromfi 
(Ft/kg) 


38,0 


39,4 


40,8 


49,9 


60,7 


70,3 


73,5 


Tehentej (Ft/1) 


7,2 


7,5 


8,1 


11,0 


14,2 


14,4 


15,6 


[Tojas (Ft/db) 


2,1 


2,1 


2,1 


2,4 


3,0 


3,7 


4,4 



* A feldolgozasra es tovabbeladasra tortent ertekesites atlagara 

A kistermeloi gazdasagok adatai 





Gazda- 
sagok 
szama 
(1000) 


A gazda- 
saghoz 

tartozok 
szama 

(1000 fo) 


Ebbol a 

kisgaz- 

dasagban 

munkat 

vegzok 


1981 


1500 


4528 


n. a. 


1986 


1415 


4448 


n.a . 


1991 


1396 


4082 


2723 



A kistermelo gazdasagok a foldterulet nagysaga szerint 



Birtok- 

nagysag 

(ha) 


1981 


1986 


1991 


1991 

tenylegese 

n hasznalt 

foldterulet 

, 1000 ha 


gazdasagok 


szama, 1 


DOO-ben 




-0,19 


357 


361 


644 


75 


0,20-0,49 


370 


365 


414 


125 


0,50-0,99 


550 


490 


199 


138 


1,00-1,99 


193 


173 


97 


130 


2,00- 


30 


26 


42 


172 


Osszesen 


1500 


1415 


1396 


640 



A kistermelo gazdasagok megoszlasa a tenylegesen hasznalt 
foldterulet nagysaga szerint, megyenkent, 1991 (hektar) 



|Megye/f6varos J -0,1 9j 0,20-0,49] 0,50-0,99] 1,00-4,99] 5,00-t6l] Osszesen 



Baranya 


36,0 


38,5 


18,9 


6,3 


0,4 


100,0 


Bacs-Kiskun 


37,6 


24,6 


19,2 


17,0 


1,6 


100,0 


Bekes 


52,5 


18,4 


9,6 


18,8 


0,6 


100,0 


Borsod-Abaiij- 
Zemplen 


49,0 


31,8 


12,9 


5,9 


0,4 


100,0 


Csongrad 


44,5 


18,7 


16,7 


19,2 


0,9 


100,0 


Fejer 


47,5 


37,7 


10,9 


3,7 


0,2 


100,0 


Gyor-Moson- 
Sopron 


46,4 


32,9 


14,0 


6,4 


0,3 


100,0 


Hajdii-Bihar 


57,6 


22,6 


10,5 


8,8 


0,5 


100,0 


Heves 


54,0 


28,7 


12,3 


4,8 


0,2 


100,0 


Jasz-Nagykun- 
Szolnok 


59,5 


17,0 


10,5 


12,5 


0,5 


100,0 


Komarom- 
Esztergom 


56,1 


30,2 


10,3 


3,2 


0,2 


100,0 


Nograd 


52,6 


31,0 


12,1 


4,1 


0,2 


100,0 


Pest, Budapest 


63,2 


24,6 


7,9 


4,0 


0,3 


100,0 


Somogy 


23,6 


45,6 


21,9 


8,5 


0,4 


100,0 


Szabolcs- 
Szatmar-Bereg 


32,8 


34,5 


19,0 


13,2 


0,5 


100,0 


Tolna 


46,1 


33,6 


13,7 


6,3 


0,3 


100,0 


Vas 


41,8 


34,9 


15,1 


7,4 


0,8 


100,0 


Veszprem 


45,2 


38,5 


12,8 


3,3 


0,2 


100,0 


Zala 


20,7 


43,9 


25,7 


9,5 


0,2 


100,0 


Osszesen 


46,1 


29,6 


14,3 


9,5 


0,5 


100,0 



A kistermelo gazdasagok adatai a gazdalkodok foglalkozasa szerint, 
1991 





Gazdasagok 
szama (1000) 


A gazdasaghoz 

tartozok szama 

(1000 fo) 


Ebbol a kisgaz- 

dasagban 

munkat vegzok 


Egyeni gazdalkodo 


36 


49 


47 


Nem mezogazdasagi 
foglalkozasii onallo 


35 


58 


50 


Munka-, illetve 
tagsagi viszonyban 
alio 


669 


1466 


1262 


Nyugdijas, 
jaradekos 


620 


1050 


900 



Gyerm ekgon dozasi 
segelyben, illetve 
dijban reszesulo 


4 


97 


72 




Munkanelkuli 


27 


84 


68 




Eltartott es egyeb 


5 


1278 


324 




Osszesen 


1396 


4082 


2723 




A kistermelo gazdasagok gepallomanya, 


1991 (1000 darab) 




Gepek 
szama 


Ebbol sajat tulajdon 


Osszesen 




1 eves es lijabb 


1 evesnel 
regebbi 






Kettengelyes traktor 












8 kW-os es kisebb 


10,3 


0,7 


9,4 


10,1 




8 kW felett 


23,1 


1,6 


20,9 


22,5 




Egytengelyes kerti 
traktor 


22,4 


1,5 


20,8 


22,3 




Tehergepkocsi 


15,4 


1,1 


14,0 


15,1 




Egyeb motoros 
szallitoeszkoz 


10,9 


0,4 


10,3 


10,7 




Potkocsi 


22,2 


0,9 


21,1 


22,0 




Utanfuto 


50,9 


4,3 


46,5 


50,8 




Motoros kapa 


173,6 


16,4 


156,9 


173,3 




Motoros hati 
permetezo 


26,7 


1,4 


25,2 


26,6 




Univerzalis motoros 
Nierti gep 


36,8 


3,8 


32,9 


36,7 




Egyeb motoros kerti 
gep 


17,3 


0,6 


16,6 


17,2 




Fejogep 


17,2 


0,9 


16,2 


17,1 




Beepitett 
ontozoberendezes 


6,1 


0,3 


5,6 


5,9 




A magyar agrarexport (ezer tonna) 






1970 1975 1980 1 


985 1987 


1988 1989 1990 


Mezogazdasagi termekek 


Vagomarha 112,9 105,0 64,6 S 


»6,9 67,5 


78,2 75,4 47,5' 


[Vagosertes ] 2,7] 19,7] 56,l] f 


;9,2] 43,8 


] 49,8] 62,6] 27,4' 



Friss gyumolcs 


305,1 


396,4 


454,0 


323,0 


422,0 


365,8 


372,4 


358,3 


Biiza 


466,9 


922,3 


813,6 


2001,0 


1281,1 


1769,6 


1425,9 


1120,2 


Napraforgomag 


24,1 


26,9 


75,9 


87,2 


141,5 


172,3 


66,0 


36,7 


Elelmiszer-ipari termekek 


Nyershiis osszesen 


43,4 


107,9 


160,9 


192,3 


190,3 


188,7 


187,5 


234,3 


Vagott baromfi 


56,6 


103,9 


135,2 


156,1 


206,4 


234,4 


174,3 


188,6 


Gyumolcskonzerv 


75,0 


86,8 


113,7 


143,6 


195,4 


158,4 


182,6 


179,2 


Fozelekkonzerv 


142,8 


173,9 


204,6 


265,3 


280,2 


293,5 


261,6 


196,4 


|Bor (1000 hi) 


974,6 


1522,2 


2092,2 


2704,0 


1714,0 


1843,0 


1933,5 


1287,0 



A magyar agrarimport (ezer tonna) 



1970 1975 1980 1985 


1987 


1988 


1989 


1990 


Mezogazdasagi termekek 


Fakarmany- 
gabona 


141,1 


172,7 


100,2 


n. a. 


539,2 


133,4 


83,9 


322,9 


Burgonya 


14,9 


12,1 


20,9 


9,9 


54,7 


20,5 


8,0 


10,0 


Kave 


25,4 


32,7 


47,2 


34,8 


84,4 


44,2 


26,6 


28,0 


Deligyumolcs 


79,8 


78,8 


89,8 


82,2 


85,1 


81,9 


101,9 


78,6 


Elelmiszer-ipari termekek 


Finomitott szesz 
(1000 absz. hi) 


183,8 


239,2 


176,7 


808,7 


394,8 


682,3 


n. a. 


n. a. 


Bor (1000 hi) 


91,1 


238,6 


141,5 


736,4 


419,3 


319,8 


114,6 


208,7 


Novenyolaj-ipari 
takarmany 


336,4 


505,3 


620,3 


609,7 


595,7 


643,1 


649,5 


653,7 


Allati eredetii 
takarmany 


85,2 


65,8 


60,2 


93,1 


82,0 


96,0 


98,7 


83,8 


Sor (1000 hi) 


1141,0 


1016,0 


1388,4 


1136,0 


1668,0 


1419,0 


1125,0 


1108,1 



Kulkereskedelem 



Kulkereskedelmi forgalom (M Ft, folyo aron) 



Ev 




Import 


Export 


Ev 


Import 


Export 


1976 




217874 


192861 


1985 


394748 


410297 


'l977 




256606 


227100 


1986 


425005 


406204 



1978 


289071 


228343 


1987 


443956 


432609 


1979 


292938 


265838 


1988 


460894 


492326 


1980 


283489 


263225 


1989 


523507 


571323 


1981 


300173 


284600 


1990 


544921 


603636 


1982 


300046 


301609 


1991 


855643 


764274 


1983 327579 338383 1992 878503 843566 


1984 ] 353569] 379044] ] ] 



Megjegyzes: Az adatok a kozvetlen forgalomra vonatkoznak es hatarparitason szerepelnek 1976. 1, 
l-jetol 1981. IX. 30-ig az MNB altal jegyzett kereskedelmi arfolyamon. 1981. X.-tol hivatalos 
devizaarfolyamon. 



A kulkereskedelmi forgalom egyenlege* (Mrd Ft) 



1981 


-15,6 


1985 


15,5 


1989 


47,8 


1982 


1,6 


1986 


-18,8 


1990 


58,7 


1983 


10,8 


1987 


-11,3 


1991 


-91,4 


1984 


25,5 


1988 


31,4 


1992 


-34,9 



* Hatalyparitason elokalkulalt fuvarkoltsegek figyelembevetelevel 



Kulkereskedelmi arlndexek es cserearany-mutato orszagcsoportok 
szerint (elozo ev = 100,0) 



Ev 


Atalakulo 

esnem 

piac- 

gazdasagii 

orszagok 


Piac- 

gazdasagii 

orszagok 


Ebbol 


Osszesen 


Ev 


Atalakulo es 

nem piac- 

gazdasagii 

orszagok 


El 


fejlett 
orszagok 


fejlodo 
orszagok 


Piac- 

gazdasagii 

orszagok 


fejlett 
orszagok 


fejlodo 
orszagok 




Behozatali arindex (B) 


1990 


106,1 


114,6 


1988 


95,4 


114,0 


114,0 


115,4 


104,1 


1991 


155,1 


120,3 


1989 


109,4 


114,6 


115,4 


107,7 


112,4 


1992 


110,8 


108,8 


1990 


100,6 


116,2 


115,5 


121,6 


109,8 


Cserearany-mutat 


1991 


214,8 


126,5 


129,3 


115,3 


145,9 


1988 


104,8 


100,8 


1992 


104,8 


111,7 


114,8 


90,9 


109,9 


1989 


104,5 


102,0 


Kiviteli arindex (K) 


1990 


105,5 


98,6 


1988 


100,0 114,9 113,8 


120,4 


106,6 


1991 


72,2 


95,1 


1989 


114,3] 116,9] 117,1 


114,1 


115,6 


1992 


105,7 


97,4 



A kulkereskedelmi forgalom erteke (folyo aron) 





1991 1992 


MrdFt 


% 


MrdFt 


% 




Behozatal 


Atalakulo es nem 

piacgazdasagii 

orszagok 


205,8 


24,1 


222,3 


25,3 


Ebbol: kelet- 
europai orszagok 


190,8 


22,3 


207,1 


23,6 


Piacgazdasagii 
orszagok 


637,3 


74,5 


649,3 


73,9 


Ebbol: fejlett 
orszagok 


569,6 


66,6 


612,3 


69,7 


Ebbol: EGK 


352,0 


41,1 


375,4 


42,7 


fejlodo orszagok 


67,7 


7,9 


37,0 


4,2 


Osszesen 


855,6 


100,0 


878,5 


100,0 


Egyeb* 


12,5 


1,5 


7,0 


0,6 


Kivitel 


Atalakulo es nem 

piacgazdasagii 

orszagok 


180,2 


23,6 


196,7 


23,3 


Ebbol: kelet- 
europai orszagok 


148,6 


19,4 


164,0 


19,4 


Piacgazdasagii 
orszagok 


583,6 


76,4 


646,1 


76,6 


Ebbol: fejlett 
orszagok 


519,3 


67,9 


601,1 


71,3 


Ebbol: EGK 


349,6 


45,7 


419,7 


49,8 


fejlodo orszagok 


64,3 


8,4 


45,0 


5,3 


Osszesen 


764,3 


100,0 


843,6 


100,0 


|Egyeb* 


0,5 


0,0 


0,8 


0,1 



* Orszag szerint nem azonosithato forgalom, ill. a kivitelt csokkento tetelek. 

A kulkereskedelmi forgalom erteke orszagcsoportok szerint (folyo 
aron, mllllo Ft) 



Ev 


Atalakulo es 
nem piac- 
gazdasagii 
orszagok 


Ebbol kelet- 

europai 

orszagok 


Piac- 
gazdasagii 
orszagok 


Ebbol 


Egyeb* 


Osszesen 


fejlett 
orszagok 


ebbol EGK- 
orszagok 


fejlodo 
orszagok 











Behozatal 


1988 


227301 


173887 


233593 


202892 


118663 


30701 


- 


460894 


1989 


232168 


173122 


291339 


259993 


151792 


31346 




523507 


1990 


201000 


151777 


343921 


289895 


169110 


54027 


- 


544921 


1991 


205814 


190754 


637294 


569626 


351951 


67668 


12535 


855643 


1992 


222273 


207147 


649280 


612306 


375390 


36974 


6950 


878503 


Kivitel 


1988 


251924 


197123 


240402 


197962 


111149 


42440 


- 


492326 


1989 


270375 


203772 


300948 


252735 


141819 


48213 


- 


571323 


1990 


227299 


170440 


376337 


327229 


194467 


49108 




603636 


1991 


180158 


148621 


583584 


519319 


349571 


64265 


932 


764274 


1992 


196720 


164015 


646053 


601073 


419742 


44974 


793 


843566 


Egyenleg 


1988 


24623 


23236 


6809 


-4930 


-7514 


11739 


- 


31432 


1989 


38209 


30650 


9609 


-7258 


-9973 


16867 




47816 


1990 


26299 


18663 


32416 


37334 


25357 


-4919 


- 


58715 


1991 


-25656 


-42133 


-43710 -50307 


-2380 


-3403 


-12003 


-91369 


1992 


-25553 


-43132 


-3227] -11227 


+44352 


+8000 


-6157 


-34937 



A kulkereskedelmi forgalom erteke orszagcsoportok szerint (folyo 
aron, millio USD) 



IT 

Ev 


Atalakulo 

es nem 

piac- 

gazdasagii 

orszagok 


Ebbol kelet- 

europai 

orszagok 


Piac- 

gazdasagii 

orszagok 


Ebbol 


Egyeb* 


Osszesen 


fejlett 
orszagok 


ebbol 

EGK- 

orszagok 


fejlodo 
orszagok 




Behozatal 


1988 


4495,7 


3439,2 


4620,1 


4012,9 


2347,0 


607,2 


- 


9115,8 


1989 


3911,2 


2916,5 


4908,0 


4379,9 


2557,1 


528,1 


- 


8819,2 


1990 


3189,5 


2408,4 


5457,3 


4600,0 


2683,4 


857,3 




8646,8 


1991 


2737,8 


2537,5 


8477,5 


7577,4 


4681,8 


900,1 


166,8 


11382,1 


1992 


2803,0 


2612,0 


8188,0 


7722,0 


4734,0 


466,0 


88,0 


11079,0 


Kivitel 


1988 


4963,0 


3883,4 


4736,lJ 3900,0 


2189,7 


836,1 


- 


9699,1 



1989 


4545,6 


3425,9 


5059,7 


4249,1 


2384,3 


810,6 


- 


9605,3 


1990 


3610,2 


2707,1 


5977,4 


5197,4 


3088,7 


780,0 


- 


9587,6 


1991 


2401,3 


1980,9 


7778,5 


6921,9 


4659,4 


856,6 


7,1 


10186,9 


1992 


2496,0 


2081,0 


8199,0 


7628,0 


5327,0 


571,0 


10,0 


10705,0 








E? 


jyenleg 










1988 


467,3 


444,2 


116,0 


-112,9 


-157,3 


228,9 


- 


583,3 


1989 


634,4 


509,4 


151,7 


-130,8 


-172,8 


282,5 


- 


786,1 


1990 


420,7 


298,7 


520,1 


597,4 


405,3 


-77,3 




940,8 


1991 


-336,5 


-556,6 


-699,0 


-655,5 


-22,4 


-43,5 


-159,7 


-1195,2 


1992 


-307,0 


-531,0 


11,0 


-94,0 


593,0 


105,0 


-78,0 


-374,0 



Magyarorszag legfontosabb 
reszesedes a forgalombol) 



kulkereskedelmi partnerei (%-os 



Orszag 


Behozatal 


Kivitel 


1980 


1986 


1989 


1990 


1991 


1992 


1980 


1986 


1989 


1990 


1991 


1992 


Szovjetunio* 


28,9 


30,7 


22,1 


19,1 


15,3 


16,9 


31,1 


35,0 


25,1 


20,2 


13,4 


NSZK** 


12,2 


12,8 


16,0 


17,4 


21,4 


23,5 


9,8 


8,4 


11,9 


16,9 


26,9 


Ausztria 


5,5 


6,3 


8,6 


10,0 


13,3 


14,4 


4,2 


4,7 


6,5 


7,5 


10,8 


NDK 


7,2 


6,9 


6,2 


5,9 


- 


- 


7,2 


6,6 


5,4 


3,1 


- 


Cseh es Szlovak 
Koztarsasag 


5,4 


5,3 


5,2 


4,7 


4,1 


4,3 


6,4 


6,1 


5,1 


4,1 


2,2 


Olaszorszag 


3,3 


2,8 


3,4 


4,1 


7,2 


6,3 


4,6 


3,2 


4,7 


5,9 


7,6 


Jugoszlavia*** 


2,6 


2,7 


3,5 


2,3 


1,3 


1,3 


3,0 


3,1 


4,1 


4,7 


3,7 


Egyesult Allamok 


2,6 


1,9 


2,5 


2,6 


2,6 


2,9 


1,4 


2,4 


3,3 


3,5 


3,2 


Lengyelorszag 


3,8 


4,9 


3,3 


2,4 


1,9 


1,6 


4,1 


4,4 


3,2 


1,7 


2,1 


Franciaorszag 


2,3 


1,9 


2,2 


2,1 


2,7 


3,1 


1,8 


1,6 


2,4 


2,7 


2,9 


Nagy-Britannia 


2,2 


1,8 


2,2 


2,1 


2,5 


2,9 


1,1 


1,2 


1,8 


2,0 


2,0 


Svajc 


2,8 


2,1 


2,9 


3,1 


3,4 


2,9 


1,3 


1,6 


1,7 


1,9 


1,9 


Romania 


2,2 


2,0 


1,6 


0,9 


0,6 


0,6 


2,6 


2,1 


1,5 


1,8 


1,3 


Hollandia 


1,5 


1,5 


2,1 


2,1 


2,7 


3,0 


1,2 


1,1 


1,3 


1,5 


2,1 


Svedorszag 


1,3 


1,1 


1,3 


1,5 


1,5 


1,9 


1,0 


0,9 


1,3 


1,4 


1,3 


Japan 


1,5 


1,5 


1,6 


2,1 


2,7 


2,4 


0,2 


0,5 


1,2 


1,2 


1,7 


Belgium es 
Luxemburg 


0,9 


1,3 


1,6 


1,7 


1,4 


2,0 


0,4 


0,7 


0,8 


1,2 


1,5 


India 


0,3 


0,5 


0,8 


0,7 


0,7 


0,3 


0,4 


0,3 


0,8 


1,1 


0,7 


Torokorszag 


0,2 


0,1 


0,3 


0,3 


0,3 


0,2 


1,1 


0,5 


1,0 


1,1 


1,1 



|Finnorszag J 1,1 J 0,6j 0,8j 0,7j 0,7j l,Oj 0,7j 0,5j l,Oj l,Oj 0,8 

*1992-ben FAK 

** 1991-t61 Nemetorszag (a volt NDK adataival egyutt) 

*** 1991-t61: az utodallamok 

A kulkereskedelmi forgalom volumenindexei (elozo ev = 100,0) 



Ev 


Atalakulo es 

nem piac- 

gazdasagii 

orszagok 


Piacgazdasagii orszagok 


Osszesen 


osszesen 


fejlett 
orszagok 


fejlodo 
orszagok 




Behozatal 


1986 


103,4 


101,1 


100,8 102,0 


102,6 


1987 


103,8 


100,9 


100,6 102,2 


102,4 


1988 


101,2 


98,2 


96,0 115,4 


99,7 


1989 


93,3 


108,8 


111,0 94,8 


101,1 


1990 


86,1 


101,5 


96,5 141,8 


94,8 


1991 


56,6 


130,3 


132,5 108,7 


105,5 


1992 


98,9 


91,2 


93,6 60,1 


92,4 


Kivitel 


1986 


98,6 


96,9 


104,4 77,6 


97,8 


1987 


99,3 


110,0 


111,8 102,0 


103,3 


1988 


103,0 


111,3 


114,0 99,8 


106,8 


1989 


93,9 


107,1 


109,1 99,6 


100,3 


1990 


79,3 


109,2 


112,0 94,8 


95,9 


1991 55,6 119,5 121,7 105,6 95,1 


1992 ] 98,6] 101,7] 105,5] 68,8] 101,0 



A behozatal es a kivitel aruszerkezete (M Ft, hatarparitason) 



Ev 


Energiahordozo 

k, villamos 

energia 


Anyagok, 

felkesz 

termekek, 

alkatreszek 


Gepek, 

szallitoeszkoz 

ok, egyeb 

beruhazasi 

javak 


Fogyasztasi 
iparcikkek 


Elelmiszeripari 

anyagok, elo 

allatok, 

elelmiszerek 


Osszesen 


Behozatal 


1986 


78053 


192403 


73466 


50702 


30381 


425005 


1987 


67401 


209272 


79670 


55601 


32012 


443956 


1988 


59768 


236034 


76983 


54433 


33677 


460895 



1989 


57573 


264759 


94625 


69026 


37524 


523507 


1990 


75262 


252089 


96805 


79404 


41361 


544921 


1991 


127972 


318745 


173629 


185710 


49587 


855643 


1992 


127934 


322356 


180488 


196060 


51666 


878504 


Kivitel 


1986 


7519 


122871 


126322 


67231 


82262 


406205 


1987 


8054 


137524 


128594 


73471 


84965 


432608 


1988 


10145 


166687 


133558 


79601 


102335 


492326 


1989 


12883 


208150 


137060 


89501 


123731 


571325 


1990 


14239 


228907 


121400 


99751 


139339 


603636 


1991 13005 290375 96038 173034 191822 764274 


1992 ] 22374] 296060] 100898] 221876] 202358] 843566' 



A behozatal aruszerkezete, 1992 (folyo arak alapjan, %) 






Atalakulo es nem 

piacgazdasagii 

orszagok 


Piacgazdasagii 
orszagok 


Osszesen 


Energiahordozok, villamos energia 


54,7 


0,9 


14,6 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


29,3 


39,2 


36,7 


Ebbol: Nyers- es alapanyagok 


13,8 


5,3 


7,5 


Felkesz termekek 


14,1 


26,3 


23,1 


Alkatreszek 


1,4 


7,6 


6,1 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


5,5 


25,5 


20,5 


Fogyasztasi iparcikkek 


7,1 


27,6 


22,3 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, elelmiszerek 


3,4 


6,7 


5,9 


Ebbol: Mezogazdasagi termekek, elo allatok 


0,7 


1,5 


1,3 


Elelmiszer-ipari termekek 


2,7 


5,2 


4,6 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 



A kivitel aruszerkezete, 1992 (foiyo arak aiapjan, %) 





Atalakulo es nem 

piacgazdasagii 

orszagok 


Piacgazdasagii 
orszagok 


Osszesen 


Energiahordozok, villamos energia 


2,8 


2,6 


2,6 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


28,2 


37,2 


35,1 


Ebbol: Nyers- es alapanyagok 


8,9 


8,0 


8,2 



Felkesz termekek 15,5 22,0 20,5 


Alkatreszek 


3,8 7,2 6,4 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


14,7 11,1 12,0 


Fogyasztasi iparcikkek 


11,3 30,9 26,3 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, elelmiszerek 


43,0 18,2 24,0 


Ebbol: Mezogazdasagi termekek, elo allatok 


21,5 4,6 8,6 


Elelmiszer-ipari termekek 


21,5 13,5 15,4 


Osszesen 1 100,o] 100,o] 100,0 



A kulkereskedelmi forgalom aruszerkezete fobb orszagonkent, 1991 



Orszag 


Energiahordozok, 
villamos energia 


Anyagok, felkesz 

termekek, 

alkatreszek 


Gepek, 

szallitoeszkozok, 

egyeb beruhazasi 

javak 


Fogyasztasi 
iparcikkek 


Elelmiszer 

anyago 

al 

elelmis 


Behozatal 


Ausztria 


1,5 


44,9 


28,0 


21,3 




Belgium es Luxemburg 


0,0 


61,6 


10,9 


24,8 




Cseh es Szlovak 
Koztarsasag 


8,4 


55,6 


14,6 


14,2 




Egyesult Allamok 


0,3 


31,3 


40,4 


15,1 




Franciaorszag 


0,1 


44,1 


18,2 


33,1 




Hollandia 


0,0 


34,8 


23,0 


33,8 




Japan 


- 


29,6 


38,8 


31,5 




Jugoszlavia utodallamai 


18,1 


42,7 


7,2 


19,1 




Lengyelorszag 


27,6 


49,9 


6,0 


9,7 




Nagy-Britannia 


0,0 


36,6 


27,9 


32,0 




Nemetorszag 


1,1 


42,4 


25,0 


29,1 




Olaszorszag 


0,0 


38,3 


18,2 


41,6 




Svajc es Liechtenstein 


9,4 


41,2 


20,2 


26,0 




Svedorszag 


- 


42,0 


42,8 


12,8 




Szovjetunio 


66,3 


25,6 


3,1 


3,2 




Osszesen 


15,0 


37,2 


20,3 


21,7 




Kivitel 


Ausztria 


7,9 


50,7 


12,6 


14,6 




Belgium es Luxemburg 


0,0 


39,9 


3,6 


29,0 




Cseh es Szlovak 
[Koztarsasag 


1,5 


36,3 


25,4 


15,1 





Egyesult Allamok 


- 


30,2 


11,8 


29,2 


Franciaorszag 


0,0 


24,0 


4,4 


42,8 




Hollandia 


- 


26,8 


4,7 


32,9 




Japan 


- 


71,7 


1,1 


18,9 




Jugoszlavia utodallamai 


5,2 


38,3 


4,0 


4,4 




Lengyelorszag 


0,0 


21,9 


9,6 


27,2 




Nagy-Britannia 


- 


33,5 


8,0 


44,3 




Nemetorszag 


1,2 


32,6 


9,1 


38,2 




Olaszorszag 


0,7 


49,1 


3,6 


12,1 




Svajc es Liechtenstein 


11,1 


28,9 


4,9 


21,3 




Svedorszag 


0,0 


32,2 


8,2 


21,9 




Szovjetunio 


0,0 


28,2 


23,9 


10,8 




Osszesen 


1,7 


38,0 


12,7 


22,6 



A behozatal volumenindexei, 1992 (elozo ev = 100,0) 





Atalakulo es nem 

piacgazdasagii 

orszagok 


Piacgazdasagii 
orszagok 


Osszesen 


Energiahordozok, villamos energia 


113,1 


21,9 


94,9 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


89,9 


93,4 


89,9 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


86,8 


90,1 


90,6 


Fogyasztasi iparcikkek 


82,8 


97,0 


95,7 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, elelmiszerek 


69,8 


104,6 


97,7 


Osszesen 


98,9 


91,2 


92,4 



A kivitel volumenindexei, 1992 (eiozo ev = 100,0) 





Atalakulo es nem 
piacgazdasagii orszagok 


Piacgazdasagii 
orszagok 


Osszesen 


Energiahordozok, villamos energia 


252,6 


166,2 


179,9 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


103,2 


96,5 


97,8 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


73,4 


99,5 


90,4 


Fogyasztasi iparcikkek 


96,4 


119,9 


117,1 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, 
elelmiszerek 


103,8 


85,0 


92,0 


Osszesen 


98,6 


101,7 


101,0 



A kulkereskedelmi forgalom volumenindexei fobb 
szerint (elozo ev = 100,0) 



arucsoportok 



Arucsoport 


Behozatal 


Kivitel 


1989 


1990 


1991 


1992 


1989 


1990 


1991 


19 


Atalakulo es nem piacgazdasagii orszagok 


Energiahordozok, villamos energia 


97,3 


100,7 


69,1 


113,1 


131,0 


81,2 


7 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


90,2 


81,8 


51,8 


87,9 


101,5 


70,3 


7 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


87,5 


71,2 


31,7 


86,8 


89,6 


73,8 


2 


Fogyasztasi iparcikkek 


101,2 


83,1 


56,4 


82,8 


97,3 


89,3 


3 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, 
elelmiszerek 


94,7 


124,3 


64,4 


69,8 


90,7 


94,6 


8 


Osszesen 


93,3 


86,1 


56,6 


98,9 


93,9 


79,3 


5 


Piacgazdasagii orszagok 


Energiahordozok, villamos energia 


100,9 


- 


153,8 


21,9 


93,3 


81,0 


7 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


102,2 


88,7 


107,2 


93,4 


110,5 


119,0 


11 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


131,8 


107,9 


148,9 


90,1 


96,1 


115,0 


10 


Fogyasztasi iparcikkek 


130,1 


128,9 


176,2 


97,0 


101,2 


109,8 


13 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, 
elelmiszerek 


100,2 


106,3 


104,0 


104,6 


113,3 


91,7 


12 


Osszesen 


108,8 


101,5 


130,3 


91,2 


107,1 


109,2 


11 


Osszesen 


Energiahordozok, villamos energia 


97,3 


117,2 


86,3 


94,9 


97,5 


81,4 


7 


Anyagok, felkesz termekek, alkatreszek 


97,7 


86,7 


93,1 


89,9 


107,6 


103,8 


10 


Gepek, szallitoeszkozok, egyeb beruhazasi javak 


107,7 


91,3 


122,5 


90,6 


90,9 


82,6 


5 


Fogyasztasi iparcikkek 


112,0 


103,4 


147,7 


95,7 


99,8 


101,0 


9 


Elelmiszer-ipari anyagok, elo allatok, 
elelmiszerek 


98,7 


110,2 


94,8 


97,7 


101,9 


95,3 


10 


Osszesen 


101,1 


94,8 


105,5 


92,4 


100,3 


95,9 


9 



Kiskereskedelem 



A kiskereskedelem uzlethalozata 












Uzletek szama 


Magankereskedok 

uzleteinek aranya, 

1992 (%) 


1990 




1991 


1992 







Altalanos aruhaz 116 553 707 - 


Elelmiszerbolt 


25065 


37687 


43342 


61,3 


Ruhazati bolt 


13328 


20280 


23172 


69,5 


Vegyiaru-bolt 


1541 


3478 


4343 


62,0 


Iparcikkbolt 


5500 


10391 


12847 


47,9 


Kultiircikkbolt 


4791 


7673 


9545 


52,9 


Egyeb szakbolt 


20371 


26373 


29630 


74,5 


Tuzelo- es epitoanyag-telep, uzemanyagkiit 


5082 


4550 


5125 


40,8 


Gyogyszertarak 


1486 


1597 


1736 


13,8 


Boltok osszesen 


77280 


112582 


130447 


62,1 


Melegkonyhas vendeglatohelyek 


5713 


6810 


7813 


59,9 


Cukraszda, italbolt stb. 


20319 


29727 


33689 


73,5 


Munkahelyi vendeglatohelyek 


3320 


4599 


4747 


23,0 


Vendeglatohelyek osszesen 


29352 


41136 


46249 


66,0 


(Mindosszesen ] 106632] 153718] 176696] 63,1 



* Az adatok 1991 elotti adatkozlesekkel nem hasonlithatok, mivel az aruhazakra vonatkozo 
eloirasok (alapterulet-nagysag, osztalyonkenti elszamolasi kotelezettseg) megsziintek. 



A magankereskedelem uzlethalozata 



ijzlettipus 1987 1988 1989 1990 1991 1992 


Elelmiszerbolt 


6110 


6449 


7257 


12011 


20681 


26579 


Ruhazati bolt 


6236 


6544 


7839 


10384 


13918 


16109 


Vegyiaru-bolt 


584 


606 


693 


1012 


2055 


2691 


Iparcikkbolt 


1956 


2159 


2495 


3112 


4717 


6150 


Kultiircikkbolt 


876 


961 


1100 


2483 


3826 


5048 


Egyeb szakbolt 


7330 


8086 


9131 


13694 


18777 


22071 


Tuzelo- es epitoanyag-telep 


737 


758 


781 


978 


1524 


2092 


Gyogyszertar 


- 


- 


- 


- 


113 


239 


Boltok osszesen 


23829 


25563 


29296 


43674 


65611 


80979 


Melegkonyhas vendeglatohelyek 


2659 


2781 


3078 


2544 


3726 


4682 


Cukraszda, italbolt stb. 


5339 


6197 


7238 


13659 


20162 


24768 


Munkahelyi vendeglatohelyek 


- 


- 


- 


264 


732 


1090 


Vendeglatohelyek osszesen 


7998 


8978 


10316 


16467 


24620 


30540 


(Mindosszesen ] 31827] 3454l] 39612] 6014l] 9023l] 111519 



A kiskereskedelmi uzlethalozat teruleti adatai, 1992 



Fovaros, megyek 


Uzletek szama 


Ebbol 


Boltok 


Vendeglat 
ohelyek 


Osszesen 


egyeni vallalkozasok altal 
miikodtetett uzletek szama 




Boltok 


Vendeglat 
ohelyek 




Budapest 


24015 


7524 


31539 


12435 




Baranya 


5452 


1972 


7424 


3292 




Bacs-Kiskun 


7025 


2201 


9226 


4129 




Bekes 


5169 


2132 


7301 


3133 




Borsod-Abaiij-Zemplen 


8871 


3001 


11872 


5439 




Csongrad 


4772 


1378 


6150 


3006 




Fejer 


5586 


1696 


7282 


3917 




Gyor-Moson-Sopron 


6094 


2270 


8364 


3870 




Hajdii-Bihar 


6176 


2047 


8223 


3688 




Heves 


4295 


1611 


5906 


2836 




Jasz-Nagykun-Szolnok 


4962 


1700 


6662 


2964 




Komarom-Esztergom 


4383 


1590 


5973 


3112 




Nograd 


3243 


991 


4234 


2263 




Pest 


12071 


4111 


16182 


8343 




Somogy 


5794 


3081 


8875 


3632 




Szabolcs-Szatmar-Bereg 


6370 


2352 


8722 


4650 




Tolna 


3331 


1083 


4414 


2030 




Vas 


2941 


1103 


4044 


1774 




Veszprem 


5701 


2453 


8154 


4105 




Zala 


4196 


1953 


6149 


2361 




Osszesen 


130447 


46249 


J 176696] 82979 





Kiskereskedelmi eiadasi forgaiom uziettipusonkent 








ijzlettipus 


Fogyasztoi aron 
(Mrd Ft), 1992 


Folyo aron (elozo ev = 


= 100,0) 


Osszehasonlito aron 


(elozo ev 


1991 


1992 


1991 


1992 




Altalanos aruhazak 


47,6 


79,3 


102,0 


60,0 


Elelmiszerboltok 


436,6 


140,1 


106,7 


113,6 


Ruhazati boltok 


123,6 


120,4 


118,2 


90,3 


Vegyi aru-boltok 


34,5 


165,5 


118,2 


121,2 



Iparcikkboltok 293,1 114,5 130,4 80,2 


Kultiircikkboltok 


102,5 


117,5 


118,1 


86,1 




Egyeb szakboltok 


63,0 


94,6 


111,5 


71,9 




Tuzelo- es epitoanyag-telepek 


226,1 


130,8 


117,1 


79,0 




Gyogyszertarak 


12,8 


119,3 


126,5 


73,6 




Boltok osszesen 


1339,9 


123,8 


114,1 


90,2 




Melegkonyhas vendeglatohelyek 


48,6 


116,0 


108,7 


95,6 




Cukraszdak, italboltok stb. 


111,2 


101,8 


144,4 


78,8 




Munkahelyi vendeglatohelyek 


19,1 


126,4 


103,1 


103,1 




Vendeglatohelyek osszesen 


179,0 


112,4 


122,1 


89,5 




Mindosszesen 1 1518,8] 122,4] 115,o] 90,1 



Kiskereskedelmi eladasi forgalom terulet szehnt, 1992 (fogyasztoi 
aron) 



Fovaros, megyek 


Folyo aron, miUio Ft 


Osszehasonlito aron (elozo ev = 100,0) 


Boltok 


Vendeglata 

s 


Osszesen 


Boltok 


Vendeglatas 


Osszesen 




Budapest 


343027 


43309 


386336 


101,7 


110,0 


102,6 


Baranya 


55883 


7121 


63004 


72,4 


122,6 


76,1 


Bacs-Kiskun 


63306 


6518 


69824 


97,3 


93,3 


97,1 


Bekes 


52283 


7229 


59512 


109,8 


93,5 


107,4 


Borsod-Abaiij-Zemplen 


81443 


9723 


91166 


85,6 


81,9 


85,2 


Csongrad 


59148 


5089 


61237 


96,5 


88,5 


96,0 


Fejer 


50087 


7177 


57264 


78,3 


100,5 


80,6 


Gyor-Moson-Sopron 


75416 


9854 


85270 


86,9 


117,1 


89,7 


Hajdii-Bihar 


62754 


6662 


69416 


89,2 


77,3 


88,0 


Heves 


39246 


5920 


45166 


97,9 


115,1 


99,9 


Jasz-Nagykun-Szolnok 


48384 


5700 


54084 


93,2 


87,7 


92,6 


Komarom-Esztergom 


37414 


6126 


43540 


93,3 


104,9 


94,8 


Nograd 


25264 


3268 


28532 


104,2 


110,7 


104,9 


Pest 


95290 


14794 


110084 


94,8 


139,0 


99,2 


Somogy 


42780 


7998 


50778 


88,0 


111,8 


91,0 


Szabolcs-Szatmar-Bereg 


50526 


7349 


57875 


87,5 


75,1 


85,5 


Tolna 


28798 


3811 


32609 


95,0 


125,4 


97,9 


Vas 


34927 


4296 


39223 


92,8 


97,4 


93,3 


Veszprem 


51758 


11066 


62824 


86,4 


142,0 


92,8 



Zala 42136 5992 48128 


94,7 


108,0 96,2 


Osszesen ] 1339870] 179002] 1518872 


93,0 


105,0] 94,4 


Fogyasztoi arak (Ft) 












1991 


1992 


1993 




januar 










Elelmiszerek 




Serteshiis, tarja (kg) 


179 


197 


297 




Serteshiis, comb, csont nelkul (kg) 


247 


267 


373 




Marhahiis, rostelyos, csonttal (kg) 


172 


174 


234 




Sertesparizsi (kg) 


134 


139 


206 




Teliszalami (kb) 


547 


542 


863 




Gyulai kolbasz (kg) 


328 


366 


546 




Vagott csirke, bontott (kg) 


132 


155 


180 




Tojas (db) 


5,30 


7,50 


8,10 




Tej, 2,8% zsirtartalommal, tasakos (1) 


19,00 


21,00 


33,20 




Tejfol, 20% zsirtartalommal, poharas (2 dl) 


18,40 


21,80 


28,60 




Sajt, trappista (kg) 


224 


267 


348 




Teavaj (10 dkg) 


18,60 


21,60 


29,50 




Serteszsir (kg) 


48,00 


48,20 


116,00 




Csemegeszalonna, fustolt (kg) 


73,90 


79,30 


146,00 




Etolaj, napraforgoolaj (1) 


59,50 


73,60 


93,50 




Tejes margarin (250 g) 


34,80 


32,60 


40,40 




Liszt, finom, sima (kg) 


20,80 


20,40 


31,90 




Hantolt rizs, fenyezetlen (kg) 


51,30 


53,00 


65,70 




Hazi jellegii kenyer (kg) 


29,40 


31,90 


48,60 




Vizes zsemle (db) 


2,40 


2,60 


4,20 




Szarazteszta, nagykocka, 4 tojasos (0,5 kg) 


35,90 


37,60 


52,30 




Cukor, kristaly, normal (kg) 


47,50 


43,90 


66,00 




Hazai tejcsokolade, 10 dkg-os tabla (db) 


39,20 


50,50 


59,90 




Burgonya (kg)* 


18,70 


19,60 


21,80 




Voroshagyma (kg) 


30,60 


21,90 


25,70 




Fejes kaposzta (kg) 


23,00 


15,70 


65,90 




Alma (kg) 


27,10 


36,40 


41,00 




Narancs (kg) 


95,30 


86,10 


80,80 




Zoldborsokonzerv, I. o., 5/4-es uvegben 


47,50 


51,10 


67,00 





Etkezesi so, asztali (kg) 


11,20 


26,00 


27,70 


Porkolt kave. Omnia, 10 dkg-os csomagolas (csomag) 


57,20 


67,60 


65,90 


Szeszes ital, dohany** 


Asztali bor, feher (1) 


69,30 


70,40 


73,30 


Sor, vilagos, hazai, palackos (0,5 1) 


20,20 


22,80 


30,90 


Kommersz rum, palinka (0,2 1) 


78,70 


91,60 


111,00 


Sopianae cigaretta, doboz (20 db), fustsziiros 


33,10 


43,50 


57,10 


Ruhazkodasi cikkek 


Karton, mintas (80-90 cm) (m) 


101 


145 


186 


Ferfitelikabat, kartolt tiszta gyapjii, 431-500 g/m^ (db) 


5600 


7428 


10189 


Ferfioltony, fesusgyapjii 300 g/m^ felett (db) 


6750 


8275 


10823 


Noi telikabat, kartolt gyapjii, kevert, 350-450 g/m^ (db) 


5390 


7732 


10365 


Noi ruha, pamut tipusii, kotott, egyreszes, hosszii ujjii (db) 


1968 


2268 


2890 


Ferfiing, pamut-szintetika, szovott, hosszii ujjii (db) 


660 


905 


1119 


Ferfialsonadrag, pamut es pamut tipusii slipon, kotott (db) 


141 


217 


275 


Noi vallas ing, pamut (db) 


255 


387 


505 


Szintetikus noi harisnyanadrag (db) 


90 


100 


106 


Ferfi bokafix zokni, szintetikus (par) 


71,00 


93,60 


98,20 


Ferfifelcipo, marhaboksz, ragasztott miitalp (par) 


2310 


3146 


3195 


Noi pums cipo, marhaboksz, ragasztott miitalp (par) 


1570 


2073 


2244 


Gyermekfelcipo, marhaboksz, ragasztott miitalp, 23-26-os meret 
(par) 


880 


1231 


1405 


Agynemii-garnitiira, pamut, nyomott mintas (db) 


- 


290 


1410 


Gepi perzsaszonyeg, 200x300 cm (db) 


- 


9950 


11360 


Takaro, szintetikus, 130-150x190-200 cm (db) 


1300 


1860 


2310 


Frottirtorulkozo, 500x100 cm (db) 


202 


248 


279 


Tartos es egyeb fogyasztasi cikkek 


Teljes szovetboritasii hevero, 1 szemelyes (db) 


11710 


15180 


16820 


Haztartasi villamos hiitoszekreny, 160 1, ketcsillagos (db) 


13480 


17160 


19390 


Fagyasztoszekreny, 125 1 (db) 


20110 


22520 


25210 


Mosogep (db) 








Ikeverotarcsas, 1,5 kg ruhahoz 


5010 


6630 


7320 


automata, 17 programtol 4,0-4,5 kg ruha mosasara 


29130 


32560 


37440 


Gaz vizmelegito, 12 1/perc (db) 


17140 


21210 


24470 


Lada Samara 1300-as szemelygepkocsi (db) 


486000 


510680 


470280 


Moped, 1 szemelyes, 48-50 cm^ (db) 


26640 


37620 


45500 


[Ferfikerekpar, 26-28"-os (db) ] 7700] 10830] 11560 



Taskaradio, URH-vetelre is (db) 2500 2640 2550 


Televizio (db) 








fekete-feher, 64 cm kepcsovel 


9820 


13690 


15690 


szines, 56 cm kepcsovel, tavszabalyozoval 


39540 


45940 


45050 


Cement, 350-es pernyeportland (100 kg) 


493 


562 


674 


Falazotegla, kismeretii, I. o., telepi (1000 db) 


11590 


12610 


13570 


Szintetikus mosopor, 3 kg-os doboz 


360 


537 


594 


Autobenzin (1) 








szuper, 92 oktanszamii 


50,60 


60,00 


71,20 


extra szuper, 98 oktanszamu 54,60 63,00 74,20 


Haztartasi energiahordozok 


Brikett (100 kg) 214 699 793 


Tiizifa, egyseges, fiireszelt (100 kg) 


256 


314 


386 


Foldgaz (m3) 


5,10 


7,80 


9,40 


PB-gaz, 11,5 kg-os palack 


138 


252 


403 


Haztartasi tuzeloolaj (1) 


11,90 


21,20 


22,10 


Villamos energia (kWh) 








nappali aram 


2,45 


3,70 


4,76*** 


ejszakaiaram 1,30 1,90 2,07**** 


Szolgaltatasok 


Egy litra szolo teljes arii menetjegy 


vonat 2. osztaly, 200 km 


158 


380 


576 


autobusz 15,0-20 km 


38 


38 


58 


Vonaljegy dija 








Budapest villamos, HEV, metro, troli 


8 


18 


18 


autobusz 


10 


18 


18 


Debrecen villamos 


8 


14 


20 


autobusz 


8 


14 


25 


Miskolc villamos 


8 


14 


19 


autobusz 


8 


14 


19 


Szeged villamos 


8 


14 


21 


autobusz 


8 


14 


21 


Szabvany meretii levelezolap, videkre 


5 


7 


10 


Szabvany meretii level, helyben 


7 


7 


10 


Szabvany meretii level, videkre 


12 


12 


17 


Telefon-foallomas havi dija 


100 


250 


265 


Egy belfoldi beszelgetes dija 2 5 5 



Tv-el6fizetes 1 honapra 130 250 300 


Vizdij(m3) -' 26,90 37,30 


Ebbol: Budapest 10,50 10,50 20,00 


Csatornadij (m^) - 16,50 24,50 


'|Ebb61: Budapest ] ?] ?] 17 



* Burgonya-, zoldseg-, gyumolcsarak: bolt + piac egyutt. **Bolti arak. *** 600 kWh eves 
fogyasztasig 3,70 Ft/kWh, 600 kWh feletti fogyasztas 5,30 Ft/kWh. **** 2400 kWh eves fogyasztasig 
1,90 Ft/kWh, 2400 kWh feletti fogyasztas 2,70 Ft/kWh. 



Idegenforgalom 



Idegenforgalmi devizabeveteiek es 


-kiadasok 




Ev 


Bevetel 


Kiadas 


Egyenleg 


Kiadasok a 

bevetelek %- 

aban 


Egy erkezore 

juto bevetel 

(rubel, USD) 


Rubelelszamolasok (M rubel) 


1980 


213,2 


72,5 


140,7 


34,0 


20,5 


1981 


249,1 


88,0 


161,1 


35,3 


22,6 


1982 


207,0 


80,0 


127,0 


38,6 


34,9 


1983 


282,3 


102,5 


179,8 


36,3 


41,6 


1984 


340,8 


117,0 


223,8 


34,3 


38,2 


1985 


383,1 


122,1 


261,0 


31,9 


37,5 


1986 


387,6 


117,4 


270,2 


30,3 


35,7 


1987 


441,0 


146,5 


294,5 


33,2 


39,1 


1988 


386,0 


162,0 


224,0 


42,0 


40,4 


1989 


519,5 


116,7 


402,8 


22,5 


40,7 


1990 


366,0 


248,4 


117,6 


67,9 


_* 


1991 


82,2 


139,1 


-56,9 


169,2 


- 


Konvertibilis elszamolasok (M USD) 


1980 


160,3 


88,2 


72,0 


55,1 


44,7 


1981 


190,3 


81,1 


109,2 


42,6 


49,7 


1982 


238,2 


80,8 


157,4 


33,9 


61,2 


1983 


235,8 


82,6 


153,3 


35,0 


64,2 


1984 


255,8 


95,1 


160,7 


37,2 


56,9 


1985 


271,4 


125,6 


145,8 


46,3 


55,2 


1986 ] 344,3] 149,5] 194,8] 43,4] 59,5' 



1987 




511,0 


158,2 


352,8 


31,0 


66,7 


1988 




531,5 


549,6 


-18,1 


103,4 


63,3 


1989 




541,7 


947,1 


-405,4 


174,8 


44,6 


1990 




824,0 


476,5 


347,5 


57,8 


_* 


1991 




1002,3 


442,8 


559,5 


44,2 


_* 


1992 




1231,4 


639,6 


591,8 


51,9 


_* 


* Dontoen konvertibilis elszamolasra valo atteres miatt 1990-t61 nem ert 


elmezhetc 



Idegenforgalmi devizabeveteiek es -kiadasok forintban 



Ev 


Bevetel 


Kiadas 


Egyenleg 


Kiadasok es 

bevetelek %- 

aban 


Egy erkezore 

juto bevetel 

(Ft) 


MFt 




1981 


13968 


5048 


8920 


36,1 


941,1 


1982 


15133 


5178 


9955 


34,2 


1539,2 


1983 


18251 


6376 


11875 


34,9 


1744,3 


1984 


21616 


7827 


13789 


36,2 


1609,7 


1985 


24581 


9784 


14797 


39,8 


1625,1 


1986 


27019 


10250 


16769 


37,9 


1623,2 


1987 


36989 


11791 


25198 


31,9 


1951,6 


1988 


38977 


33388 


5589 


85,7 


2169,6 


1989 


47622 


59326 


-11704 


124,6 


1911,1 


1990 


63203 


37929 


25275 


60,0 


1679,5 


1991 


78030 


37747 


40283 


48,4 2345,7 


1992 ] 98456] 52573' 


45883] 53,4] 2939,0' 



Magyarorszag nemzetkozi idegenforgalmanak nehany mutatoja (ezer 
fo) 



Orszag 


Turistak 


Kirandulok 


Atutazok 


Latogatok osszesen 


1988 


Osszesen 


10566 


3622 


3577 


17965 


Ebbol: 










Ausztria 


919 


2777 


130 


3844 


Bulgaria 


293 


7 


321 


625 


Csehszlovakia 


2235 


303 


961 


3505 


Egyesult Allamok 113 10 3 126 


Franciaorszag 45 1 2 49 



Hollandia 


125 


4 


3 


137 


Jugoszlavia 


928 


371 


716 


2023 


Lengyelorszag 


1900 


42 


840 


2820 


Nagy-Britannia 


49 


2 


3 


57 


NSZK 


2489 


55 


349 


2916 


Olaszorszag 


174 


3 


4 


192 


Romania 


166 


5 


100 


271 


Skandinav orszagok 


129 


3 


7 


139 


Szovjetunio 


578 


14 


87 


683 


1990 


Osszesen 


20510 


10670 


6452 


37632 


Ebbol: 










Ausztria 


1662 


3289 


202 


5153 


Bulgaria 


461 


26 


437 


924 


Csehszlovakia 


2295 


914 


711 


3920 


Egyesult Allamok 


181 


24 


15 


220 


Franciaorszag 


134 


9 


16 


159 


Hollandia 


144 


13 


13 


169 


Jugoszlavia 


1786 


4365 


1972 


8123 


Lengyelorszag 


2742 


159 


890 


3791 


Nagy-Britannia 


89 


6 


10 


105 


Nemetorszag 


1995 


244 


394 


2633 


Olaszorszag 


331 


28 


34 


392 


Romania 


6352 


1449 


1214 


9015 


Skandinav orszagok 


194 


21 


22 


236 


Szovjetunio 


1464 


47 


372 


1884 


1991 


Osszesen 


21860 


7074 


4331 


33265 


Ebbol: 










Ausztria 


3042 


2666 


133 


5841 


Bulgaria 


314 


15 


175 


504 


Csehszlovakia 


1985 


1332 


520 


3837 


Egyesult Allamok 


170 


8 


11 


189 


Franciaorszag 


174 


8 


21 


203 


Hollandia 


225 


10 


15 


250 


Jugoszlavia 


1890 


1767 


1519 


5176 


[Lengyelorszag ] 1914] 174] 46l] 2549 



Nagy-Britannia 137 4 12 153 


Nemetorszag 


3481 


264 259 


4004 


Olaszorszag 


383 


17 33 


433 


Romania 


5729 


719 377 


6825 


Svedorszag 


116 


4 11 


131 


Szovjetunio 1068 17 100 1185 


1992 


Osszesen 20188 8155 5148 33491 


Ebbol: 








Ausztria 


2208 


3066 111 


5385 


Bulgaria 


423 


17 235 


675 


Csehszlovakia 


1842 


1330 460 


3632 


Egyesult Allamok 


226 


8 11 


245 


Franciaorszag 


201 


1 28 


236 


Hollandia 


245 


13 18 


276 


Jugoszlavia utodallamai 


2585 


2591 2568 


7744 


Lengyelorszag 


1052 


51 239 


1342 


Nagy-Britannia 


152 


4 10 


166 


Nemetorszag 


2838 


268 256 


3362 


Olaszorszag 


428 


19 60 


507 


Romania 


5498 


620 402 


6520 


Svedorszag 


132 


4 9 


145 


Szovjetunio utodallamai] 1043] 26] 47] 1116 


Magyarorszag nemzetkozi idegenforgalmanak osszetetele (%) 


Orszag Turistak Kirandulok Atutazok Latogatok osszesen 


1988 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 


Ebbol: 








Ausztria 


8,7 


76,7 3,6 


21,4 


Bulgaria 


2,8 


0,2 9,0 


3,5 


Cseh-Szlovakia 


21,2 


8,4 26,9 


19,5 


Egyesult Allamok 


1,1 


0,3 0,1 


0,7 


Franciaorszag 


0,4 


0,0 0,1 


0,3 


Hollandia 


1,2 


0,1 0,1 


0,8 


Jugoszlavia ] 8,8] 10,2] 20,o] 11,3 



Lengyelorszag 18,0 1,2 23,5 15,7 


Nagy-Britannia 


0,5 


0,1 


0,1 


0,3 


Nemetorszag 


23,6 


1,5 


9,8 


16,2 


Olaszorszag 


1,6 


0,1 


0,1 


1,1 


Romania 


1,6 


0,1 


2,8 


1,5 


Skandinav orszagok 


1,2 


0,1 


0,2 


0,8 


Szovjetunio 5,5 0,4 2,4 3,8 


1990 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 


Ebbol: 










Ausztria 


8,1 


30,8 


3,1 


13,7 


Bulgaria 


2,2 


0,2 


6,8 


2,5 


Cseh-Szlovakia 


11,2 


8,6 


11,0 


10,4 


Egyesult Allamok 


0,9 


0,2 


0,2 


0,6 


Franciaorszag 


0,7 


0,1 


0,2 


0,4 


Hollandia 


0,7 


0,1 


0,2 


0,4 


Jugoszlavia 


8,7 


40,9 


30,6 


21,6 


Lengyelorszag 


13,4 


1,5 


13,8 


10,1 


Nagy-Britannia 


0,4 


0,1 


0,2 


0,3 


Nemetorszag 


9,7 


2,3 


6,1 


7,0 


Olaszorszag 


1,6 


0,3 


0,5 


1,0 


Romania 


31,0 


13,6 


18,8 


24,0 


Skandinav orszagok 


0,9 


0,2 


0,3 


0,6 


Szovjetunio 7,1 0,4 5,8 5,0 


1991 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 


Ebbol: 










Ausztria 


13,9 


37,7 


3,1 


17,6 


Bulgaria 


1,4 


0,2 


4,0 


1,5 


Cseh-Szlovakia 


9,1 


18,8 


12,0 


11,5 


Egyesult Allamok 


0,8 


0,1 


0,3 


0,6 


Franciaorszag 


0,8 


0,1 


0,5 


0,6 


Hollandia 


1,0 


0,1 


0,3 


0,8 


Jugoszlavia 


8,6 


25,0 


35,1 


15,6 


Lengyelorszag 


8,8 


2,5 


10,6 


7,7 


Nagy-Britannia 


0,6 


0,1 


0,3 


0,5 


|Nemetorszag ] 15,9] 3,7] 6,o] 12,o' 



Olaszorszag 1,8 0,2 0,8 1,3 


Romania 26,2 10,2 8,7 20,5 


Svedorszag 0,5 0,4 


Szovjetunio 4,9 0,2 2,3 3,6 


1992 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 


Ebbol: 










Ausztria 


10,9 


37,6 


2,2 


16,1 


Bulgaria 


2,1 


0,2 


4,6 


2,0 


Csehszlovakia 


9,1 


16,3 


8,9 


10,8 


Egyesult Allamok 


1,1 


0,1 


0,2 


0,7 


Franciaorszag 


1,0 


0,1 


0,5 


0,7 


Hollandia 


1,2 


0,2 


0,3 


0,8 


Jugoszlavia utodallamai 


12,8 


31,8 


49,9 


23,1 


Lengyelorszag 


5,2 


0,6 


4,6 


4,0 


Nagy-Britannia 


0,8 





0,2 


0,5 


Nemetorszag 


14,1 


3,3 


5,0 


10,0 


Olaszorszag 


2,1 


0,2 


1,2 


1,5 


Romania 


27,2 


7,6 


7,8 


19,5 


Svedorszag 


0,7 








0,4 


Szovjetunio utodallamai 5,2 0,3 0,9 3,3 



Magyarorszagra erkezo kulfoldiek orszagonkent 



Orszag 


1991 


1992 


Orszag 


1991 


1992 


Europa 






Szovjetunio 


1184893 


1103512** 


Albania 


6614 


8195 


Torokorszag 


914764 


1045958 


Ausztria 


5841186 


5385394 


Egyeb europai orszagok 


69215 


15496 


Belgium 


105886 


115485 


Osszesen 


32790566 


32911566 


Bulgaria 


503767 


675084 








Cseh-Szlovakia 


3836702 


3631656 


Azsia 






Dania 


84731 


84708 


Afganisztan 


628 


450 


Finnorszag 


46605 


38001 


Banglades 


188 


202 


Franciaorszag 


203465 


235699 


Burma 


58 


49 


Gorogorszag 


207010 


237646 


Ciprus 


3338 


5775 


Hollandia 


250492 


275586 


Fulop-szigetek 


2881 


1390 


[irorszag ] 11415] 11812] Irak] 812] 948 



Izland 552 666 Iran 8600 7449 


Jugoszlavia 


5175811 


7743013* 


India 


3094 


3117 


Lengyelorszag 


2549303 


1343234 


Indonezia 


1150 


1194 


Luxemburg 


4113 


3068 


Izrael 


35308 


37261 


Nagy-Britannia 


152903 


165921 


Japan 


30965 


38089 


Nemetorszag 


4003565 


3362086 


Jemen 


285 


126 


Norvegia 


30800 


27762 


Jordania 


1454 


2044 


Olaszorszag 


432783 


507303 


Kambodzsa 


133 


164 


Portugalia 


7239 


7760 


Kina 


24211 


11236 


Romania 


6825224 


6519745 


Del-Korea 


20563 


10691 


Spanyolorszag 


66166 


65397 


Koreai NDK 


3252 


8694 


Svajc 


145060 


156808 


Laosz 


51 


49 


Svedorszag 


130302 


144571 


Libanon 


1546 


4502 














Azsia (folytatas) 






Egyeb afrikai orszagok 


2381 


2832 


Malaysia 


708 


953 


Osszesen 


18192 


20336 


Mongolia 


4764 


2062 








Nepal 


116 


55 


Amerika 






Oman 


88 


64 


Argentina 


5988 


7929 


Pakisztan 


1342 


851 


Bolivia 


704 


419 


Sri Lanka 


174 


284 


Brazilia 


5905 


5155 


Szaiid-Arabia 


258 


477 


Chile 


1443 


1387 


Sziria 


4642 


6294 


Ecuador 


405 


286 


Vietnam 


2842 


1306 


Egyesult Allamok 


189498 


244674 


Egyeb azsiai orszagok 


13405 


6688 


Guatemala 


172 


178 


Osszesen 


166856 


152464 


Haiti 


58 


47 








Kanada 


47145 


56392 


Afrika 






Kolumbia 


1123 


1134 


Algeria 


2988 


1404 


Kuba 


687 


369 


Del-afrikai Koztarsasag 


2865 


3707 


Mexiko 


2843 


4003 


Egyiptom 


3332 


5700 


Peru 


1109 


1437 


Etiopia 


153 


36 


Salvador 


97 


100 


Ghana 


255 


230 


Uruguay 


598 


415 


Guinea 


322 


600 


Venezuela 


1424 


1325 


Kongo 


374 


315 


Egyeb amerikai orszagok 


1323 


1359 


[Libia ] 2815] 2164] Osszesen] 260522] 326609 



Marokko 


503 


766 








Nigeria 


753 


769 


Ausztralia es Oceania 


28925 


26404 


Szudan 


852 


1031 








Tunezia 


599 


782 


Vilag osszesen 


33265061 


33437379 



Jugoszlavia utodallamai. ** Szovjetunio utodallamai. 



Kereskedelmi szallashelyek kulfoldi vendegforgalma orszagonkent 
(1000 ejszaka) 



Orszag 


Osszes ejszaka 


Ebbol: 
Szalloda 


Kemping 


Fizetovendeg-szolgalat 


1988 


Osszesen 


15897 


6029 


3869 


4965 


Ebbol: 










Ausztria 


1133 


686 


195 


188 


Cseh-Szlovakia 


1426 


202 


546 


453 


Egyesult Allamok 


330 


250 


5 


63 


Franciaorszag 


163 


87 


24 


39 


Hollandia 


1079 


178 


679 


198 


Jugoszlavia 


289 


91 


15 


152 


Lengyelorszag 


1126 


250 


87 


695 


Nagy-Britannia 


170 


99 


12 


52 


NSZK 


6222 


1765 


2007 


2072 


Olaszorszag 


502 


374 


28 


73 


Romania 


68 


12 


3 


48 


Skandinav orszagok 


413 


220 


112 


48 


Szovjetunio 


1081 


931 


3 


123 


1990 


Osszesen 


13618 


6373 


2849 


7245 


Ebbol: 










Ausztria 


988 


648 


179 


102 


Cseh-Szlovakia 


444 


79 


122 


164 


Egyesult Allamok 


435 


355 


5 


63 


Franciaorszag 


221 


148 


35 


25 


Hollandia 


977 


183 


642 


128 


Jugoszlavia 


428 


215 


30 


79 


Lengyelorszag 


861 


177 


141 


346 


|Nagy-Britannia ] 223] 165] 15] 37 



Nemetorszag 


5186 


1744 


1833 


1249 


Olaszorszag 


672 


560 


28 


64 


Romania 


193 


76 


13 


62 


Skandinav orszagok 


476 


274 


130 


35 


Szovjetunio 


877 


372 


2 


102 


1991 


Osszesen 


11501 


5735 


3035 


1753 


Ebbol: 










Ausztria 


948 


651 


167 


81 


Bulgaria 


55 


26 


1 


19 


Cseh-Szlovakia 


157 


39 


62 


26 


Egyesult Allamok 


329 


277 


3 


33 


Franciaorszag 


234 


169 


28 


20 


Hollandia 


789 


195 


474 


101 


Jugoszlavia 


390 


168 


31 


81 


Lengyelorszag 


631 


144 


103 


179 


Nagy-Britannia 


234 


192 


12 


24 


Nemetorszag 


4805 


1787 


1822 


848 


Olaszorszag 


661 


583 


18 


43 


Romania 


130 


61 


7 


19 


Svedorszag 


144 


90 


13 


12 


Szovjetunio 


351 


277 


3 


40 


1992 


Osszesen 


10257 


5623 


2325 


1395 


Ebbol: 










Ausztria 


930 


647 


162 


64 


Bulgaria 


49 


23 


1 


8 


Csehszlovakia 


128 


41 


44 


21 


Egyesult Allamok 


358 


303 


2 


35 


Franciaorszag 


202 


149 


26 


13 


Hollandia 


612 


196 


343 


56 


Jugoszlavia utodallamai 


418 


212 


8 


73 


Lengyelorszag 


429 


91 


83 


141 


Nagy-Britannia 


255 


205 


10 


24 


Nemetorszag 


4266 


1854 


1415 


673 


Olaszorszag 


606 


551 


15 


23 


|Romania ] 159] 79] 3] 35' 



Svedorszag 



ISzovjetunio utodallamai I 



145 1 
"2561 



110[ 
T63| 



17 



20 



Kereskedelmi szallashelyek vendegforgalma udulokorzetenkent 



Belfoldi Kulfoldi Egyutt Belfoldi Kulfoldi 


Udulokorzet 1000 ejszaka Megoszlas (%) 


1988 


Orszag osszesen 11938 15897 27835 42,9 57,1 


Ebbol: 












Budapest 


2774 


5348 


8122 


34,2 


65,8 


Balaton-part 


1689 


5553 


7242 


23,3 


76,7 


Duna-kanyar 


460 


353 


813 


56,6 


43,4 


Velencei-to 


169 


217 


386 


43,8 


56,2 


Matra-Bukk 889 502 1391 63,9 36,1 


1990 


Orszag osszesen 8769 13618 22387 35,8 64,2 


Ebbol: 












Budapest 


1811 


4775 


6586 


19,0 


81,0 


Balaton-part 


1061 


4280 


5341 


14,7 


85,3 


Duna-kanyar 


267 


159 


426 


63,6 


36,4 


Velencei-to 


106 


206 


312 


34,0 


66,0 


Matra-Bukk 818 389 1207 68,3 31,7 


1991 


Orszag osszesen 6095 11501 17596 34,6 65,4 


Ebbol: 












Budapest 


1056 


3977 


5032 


21,0 


79,0 


Balaton-part 


607 


3671 


4277 


14,2 


85,8 


Duna-kanyar 


233 


100 


333 


70,0 


30,0 


Velencei-to 


88 


212 


299 


29,4 


70,9 


Matra-Bukk 628 333 961 65,3 34,7 


1992 


Orszag osszesen 5718 10253 15971 35,8 64,2 


Ebbol: 


Budapest 853 3636 4489 19,0 81,0 


Balaton-part 509 2956 3465 14,7 85,3 


Duna-kanyar 1 245] 14o] 385] 63,6] 36,4 



|Velencei-t6 
|Matra-Bukk 



598 



277 



875 



68 



?J 



31,7 



Kereskedelmi szallashelyek szallasdijbevetelei 



Szallastipus 


Szallasdijbevetel 
(MFt) 


Egy szobara 


Egy ferohelyre 


Egy vendegre 


Egy vendegejszakara 


juto szallasdij (ezer Ft) 


juto szallasdij (Ft) 




1991 


Szalloda 


16902 


663 


285 


6053 


2380 


***** 


3089 


2528 


1240 


20010 


7098 


**** 


6774 


1273 


595 


13379 


4008 


*** 


5128 


564 


253 


5067 


1996 


** 


1497 


244 


99 


2307 


1018 


* 


414 


109 


41 


879 


442 


Panzio 


253 


57 


20 


686 


326 


Turistaszallas 


117 


73 


15 


555 


287 


Nyaralohaz 


470 


121 


41 


1823 


575 


Kemping 


747 


- 


8 


1169 


204 


Fizetovendeglatas 


1828 


44 


20 


4131 


379 


Egyutt 


20318 


264 


73 


4312 


1155 


1992 


Szalloda 


18564 


655 


279 


6589 


2503 


***** 


3570 


2874 


1411 


21910 


8211 


**** 


7741 


1446 


674 


14065 


4292 


*** 


5080 


503 


220 


5020 


1833 


** 


1605 


225 


91 


2702 


1132 


* 


566 


126 


48 


1137 


500 


Panzio 


655 


97 


35 


892 


426 


Turistaszallas 


179 


83 


17 


734 


279 


Nyaralohaz 


548 


144 


45 


2154 


743 


Kemping 


847 


- 


8 


1470 


277 


Fizetovendeglatas 


1627 


46 


20 


5164 


470 


[Egyutt ] 22420] 296] 78] 4537] 1330' 



Szallodai szobaarak, atlag (ketagyas, furdoszobas szoba) (Ft/nap) 




Idoszak Otcsillagos Negycsillagos Haromcsillagos Ketcsillagos 


Egycsillagos 


Egyutt 


Orszagosan 


1989.februar 4509 3497 1507 1195 


716 


2260 


majus 


6271 


4131 


2356 


1258 


904 


2846 


Julius 


5681 


5089 


2874 


1633 


953 


3308 


december 


6666 


4898 


2793 


1462 


1082 


3474 


1990. februar 


7771 


5270 


1808 


1436 


1266 


3355 


majus 


8150 


6380 


2711 


1822 


1234 


3847 


Julius 


10772 


6615 


3264 


2013 


1291 


4356 


december 


9431 


5976 


2538 


1861 


1389 


4107 


1991. februar 


11098 


6606 


2590 


1858 


1097 


4439 


majus 


12567 


8202 


3752 


2144 


1367 


5380 


Julius 


12185 


7982 


4003 


2383 


1340 


5374 


december 


13521 


8140 


3964 


2239 


1342 


5804 


1992. februar 


12265 


6912 


2962 


1911 


1322 


4731 


majus 


14515 


9351 


4170 


2365 


1426 


5756 


Julius 


14559 


9728 


4584 


2664 


1380 


5945 


december 11883 8827 3837 2365 


1566 


5608 


Budapest 


1989. februar 4509 3924 1535 1330 


1380 


2863 


majus 


6271 


4582 


3137 


1673 


1200 


4051 


Julius 


5681 


5896 


3880 


1813 


694 


4636 


december 


6666 


5408 


4093 


1604 


1100 


4793 


1990. februar 


7771 


5848 


1875 


1687 


1300 


4679 


majus 


8150 


7340 


3723 


2447 


1400 


5998 


Julius 


10772 


7484 


4033 


2454 


1037 


6443 


december 


9431 


6521 


2780 


2609 


1600 


5617 


1991. februar 


11098 


7206 


3149 


2154 


1610 


6199 


majus 


12567 


9510 


5419 


2918 


2400 


8264 


Julius 


12185 


8940 


5480 


3090 


2530 


7964 


december 


13521 


9064 


6069 


3001 


1610 


8550 


1992. februar 


12328 


7475 


4001 


2364 


- 


6833 


majus 


14558 


10696 


6554 


3348 


- 


9480 


Julius 


15038 


10279 


6868 


3434 


- 


9419 


december 11909 9530 5563 3242 


- 


8363 


Balaton-part 



1989. februar 


- 


- 


1060 


1043 


- 


1058 


majus 


- 


2709 


2231 


992 


530 


2017 


Julius 


- 


3667 


3069 


2115 


- 


2886 


december 


- 


- 


2719 


2793 


- 


2726 


1990. februar 


- 


- 


1582 


1210 


- 


1575 


majus 


- 


3372 


2481 


1830 


- 


2401 


Julius 


- 


4440 


3829 


2548 


- 


3561 


december 


- 


- 


3241 


- 


- 


3241 


1991. februar 


- 


- 


1771 


- 


- 


1771 


majus 


- 


2757 


2801 


2004 


770 


2577 


Julius 


- 


4662 


4105 


2961 


1200 


3877 


december 


- 


- 


4020 


1400 


- 


4008 


1992. februar 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


majus 


- 


3192 


2882 


2340 


1400 


2725 


Julius 


- 


5950 


4478 


3253 


1667 


4196 


december ] -] -] 208o] 2056] -] 207l' 



Szallasdijak a kempingekben, atlag (Ft/nap) 



Idoszak Haromcsillagos Ketcsillagos Egycsillagos Egyutt 


Orszagosan 


1989. majus 390 128 120 97 


Julius 


166 


129 


Ill 


94 


1990. majus 


220 


177 


125 


180 


Julius 


250 


200 


149 


122 


1991. majus 


250 


304 


200 


256 


Julius 


250 


401 


251 


225 


1992. majus 


266 


207 


320 


248 


jiilius 421 324 269 343 


Budapest 


1989. majus 106 - - 106 


Julius 


109 


- 


- 


109 


1990. majus 


146 


- 


- 


146 


Julius 


167 


- 


- 


167 


1991. majus 


315 


- 


- 


315 


Julius 


227 


- 


- 


227 


1992. majus ] 348] 40l] -] 348 



jiilius 352 230 - 352 


Balaton-part 


1989.majus - 119 143 128 


Julius 


- 


85 


112 


97 


1990. majus 


220 


202 


143 


213 


Julius 


250 


230 


164 


235 


1991. majus 


252 


475 


224 


256 


Julius 


250 


603 


269 


316 


1992. majus 


467 


252 


211 


318 


[julius ] 630] 372] 303] 412' 



Szallasdijak a fizetovendeglatasban, atlag (Ft/nap) 



Idoszak Szobaar Lakosztaly 


I. osztaly 


II. osztaly 


III. osztaly 


I. osztaly 


II. osztaly 




Orszagosan 


1989. februar 


308 


236 


180 


658 


435 


majus 


342 


274 


183 


889 


618 


Julius 


386 


313 


216 


1117 


847 


december 


816 


809 


588 


1834 


1390 


1990. februar 


396 


411 


395 


990 


677 


majus 


443 


424 


225 


1097 


844 


Julius 


483 


428 


280 


1331 


1185 


december 


437 


421 


234 


958 


749 


1991. februar 


487 


433 


197 


1041 


774 


majus 


607 


689 


294 


1668 


1501 


Julius 


752 


782 


457 


1919 


1773 


december 


600 


665 


283 


1449 


1341 


1992. februar 


600 


610 


447 


1418 


1208 


majus 


778 


773 


461 


1902 


1610 


Julius 


888 


834 


625 


2261 


2230 


december 


757 


858 


427 


1718 


1627 


Budapest 


1989. februar 


313 


232 


180 


648 


277 


majus 


327 


239 


171 


666 


313 


jiilius 326 247 172 655 331 


december ] 976] 54o] 333] 116l] 581 



1990. februar 


474 


542 


484 


1108 


772 


majus 


505 


540 


460 


1100 


774 


Julius 


516 


549 


460 


1009 


771 


december 


507 


547 


460 


1235 


817 


1991. februar 


546 


532 


465 


1278 


830 


majus 


793 


1022 


667 


2046 


2233 


Julius 


814 


1025 


805 


2042 


2239 


december 


808 


1003 


- 


1973 


2221 


1992. februar 


797 


805 


- 


1931 


1729 


majus 


1160 


1228 


- 


2492 


2707 


Julius 


1158 


1263 


- 


2473 


2677 


december 


1121 


1261 


- 


2431 


2681 


Balaton-part 


1989. februar 


454 


285 


200 


682 


1535 


majus 


466 


343 


243 


666 


1618 


Julius 


496 


364 


263 


655 


1000 


december 


1066 


572 


- 


2161 


1300 


1990. februar 


545 


316 


- 


1108 


1300 


majus 


596 


474 


- 


1100 


2202 


Julius 


583 


456 


369 


1009 


2118 


december 


596 


200 


- 


1235 


- 


1991. februar 


651 


394 


- 


977 


2100 


majus 


696 


803 


- 


2164 


3489 


Julius 


883 


789 


- 


2101 


1437 


december 


813 


395 


200 


1563 


1500 


1992. februar 


788 


386 


200 


1577 


1800 


majus 


1279 


733 


- 


1800 


2814 


Julius 


1202 935 


1230 


2935 


3117 


december ] 104?] 60o] -] 165l] 1827 



Szallodarangsor, 1992 










A szalloda neve 


Telepules 


Kategoria 


Agyak szama 


Rangsor 




a kulfoldi vendeg- 
ejszakak 


egy vendegre 
juto bevetel 




alapjan 


Grand Hotel Hungaria Budapest 


**** 


967 


1 


34 



BudaPenta Budapest **** 790 2 9 


Korona 


Budapest **** 


813 


3 


7 


Forum 


Budapest **** 


792 


4 


2 


Duna 


Budapest ***** 


584 


5 


5 


Flamenco 


Budapest **** 


696 


6 


12 


Atrium Hyatt 


Budapest ***** 


622 


7 


6 


Budapest Hilton 


Budapest ***** 


646 


8 


1 


Aqua 


Heviz **** 


458 


9 


29 


Stadion 


Budapest *** 


754 


10 


25 


Novotel 


Budapest **** 


644 


11 


8 


Club Tihany 


Tihany **** 


660 


12 


38 


Thermal Hotel Heviz 


Heviz * * * * 


397 


13 


27 


Annabella 


Balatonfured *** 


780 


14 


60 


Gellert 


Budapest **** 


355 


15 


3 


Volga 


Budapest *** 


628 


16 


31 


Thermal Hotel Buk 


Buk **** 


400 


17 


43 


Tavern a 


Budapest *** 


420 


18 


13 


Beke Radisson 


Budapest **** 


492 


19 


20 


Helikon 


Keszthely * * * 


480 


20 


39 


Thermal Hotel Aquincum 


Budapest **** 


584 


21 


23 


Marina 


Balatonfured *** 


748 


22 


56 


Thermal 


Budapest ***** 


368 


23 


17 


Uran 


Pecs * 


436 


24 


409 


Budapest 


Budapest *** 


560 


25 


11 


Thermal Hotel Sarvar 


Sarvar **** 


272 


26 


46 


Helia Thermal 


Budapest **** 


519 


27 


4 


Delibab 


Hajdiiszoboszlo *** 


499 


28 


51 


Ramada Grand Hotel 


Budapest **** 


276 


29 


22 


Platanus 


Budapest ** 


298 


30 


407 


Rege 


Budapest *** 


354 


31 


26 


Fesztival 


Balatonfoldvar 


640 


32 


125 


Expo 


Budapest *** 


320 


33 


76 


Erzsebet 


Budapest *** 


239 


34 


21 


Astoria 


Budapest *** 


253 


35 


42 


Neptun 


Balatonfoldvar *** 


420 


36 


399 


Fured 1 Balatonfured] ***] 33l] 3?] 63 



Park Budapest ** 282 38 66 


Aranybika 


Debrecen 


*** 


440 


39 


36 


Raba 


Gyor 


*** 


309 


40 


182 


Liget 


Budapest 


*** 


276 


41 


18 


Bencziir 


Budapest 


*** 


192 


42 


47 


Aero 


Budapest 


*** 


270 


43 


57 


Park 


Eger 


ftftft 


393 


44 


74 


Hunor 


Budapest 


ftftft 


300 


45 


52 


Nemzeti 


Budapest 


**** 


149 


46 


32 


Beke Gyogyszallo 


Hajdiiszoboszlo 


*** 


373 


47 


86 


Helios Gyogyszallo 


Heviz 


** 


356 


48 


133 


Alba Hotel Budapest 


Budapest 


*** 


187 


49 


14 


Europa 1 Siofok] ***] 274] 50] 385' 



Nemzetkozi 


idegenforgalom a kozlekedes modja szerint 




Idoszak 


Koziiton 


Repulon 


Hajon 


Vonaton es egyeb modon 


Egyutt 


Magyarorszagra erkezo kulfoldiek 


1991 


28975751 


569090 


63704 


3674516 


33265061 


Ebbol: 












januar 


1407177 


26573 


510 


293760 


1728020 


februar 


1052523 


24729 


31 


201001 


1278284 


marcius 


1774308 


34297 


1386 


266445 


2076436 


aprilis 


1917954 


48678 


6806 


239044 


2212482 


majus 


2275085 


54206 


9733 


251882 


2590906 


Junius 


2510030 


56719 


11344 


266481 


2844574 


Julius 


3741814 


52996 


12360 


428342 


4235512 


augusztus 


4966665 


59763 


10562 


530574 


5567564 


szeptember 


3025086 


63582 


7451 


376508 


3472627 


oktober 


2397855 


57935 


2960 


285111 


2743861 


november 


1949406 


48068 


61 


238614 


2236149 


december 


1939848 


41544 


500 


296754 


2278646 














1992 


29696423 


683348 


54593 


3056400 


33490764 


Ebbol: 












januar 


1402596 


36775 


46 


210084 


1649501 


februar ] 1439119] 32863] 52] 163265] 1635299 



marcius 


1689244 


41229 


1274 


201137 


1932884 


aprilis 


2004789 


48726 


5008 


233041 


2291564 


majus 


2119757 


55414 


8407 


228322 


2411900 


Junius 


2359407 


64107 


7938 


241877 


2673329 


Julius 


3590642 


63968 


9555 


316175 


3980340 


augusztus 


4747064 


76509 


9816 


440963 


5274352 


szeptember 


3016883 


72024 


8029 


282441 


3379377 


oktober 


2810251 


75937 


2057 


240715 


3128960 


november 


2262471 


62597 


884 


214525 


2540477 


december 


2254200 


53199 


1527 


283855 


2592781 


Kulfoldre utazo magyarok 


1991 


13218047 


392372 


3471 


703507 


14317397 


Ebbol: 












januar 


610604 


24629 


137 


51529 


686899 


februar 


531632 


12485 





37278 


581395 


marcius 


935217 


21167 


32 


45867 


1001683 


aprilis 


895744 


29105 


416 


40277 


965542 


majus 


1022426 


33615 


1117 


40091 


1097249 


Junius 


1193487 


37630 


485 


45017 


1276619 


Julius 


1372040 


41487 


698 


78173 


1492398 


augusztus 


1701844 


44976 


330 


89669 


1836819 


szeptember 


1293602 


39627 


202 


78161 


1411592 


oktober 


1487970 


43855 


7 


73573 


1605405 


november 


1188848 


33967 


45 


61127 


1283987 


december 


984633 


29829 


2 


63345 


1077809 














1992 


11774471 


525407 


8718 


494124 


12802720 


Ebbol: 












januar 


638260 


26208 





31880 


696348 


februar 


764022 


23532 





32898 


820452 


marcius 


854144 


30951 


77 


36590 


921762 


aprilis 


1034500 


48849 


30 


44707 


1128086 


majus 


941861 


51440 


918 


36487 


1030706 


Junius 


923579 


50444 


1689 


34725 


1010437 


Julius 


1203788 


54667 


2669 


40232 


1301356 


augusztus 


1368530 


63665 


2231 


59773 


1494199 


szeptember ] 1015002] 46636] 783] 43612] 1106033 



oktober 




1142248 


51653 


283 


44440 


1238624 


november 




941975 


36013 


37 


40954 


1018979 


december 




946562 


41349 


1 


47826 


1035738 



Magyarorszagra erkezo kulfoldi szemelygepjarmCivek (db) 


Orszag Szemelygepkocsi Autobusz Osszesen 


1991 


Osszesen 8537309 178063 8715372 


Ebbol: 








Ausztria 


2121829 


23138 


2144967 


Bulgaria 


79829 


1411 


81240 


Cseh es Szlovak Koztarsasag 


861888 


28323 


890211 


Egyesult Allamok 


4441 


18 


4459 


Franciaorszag 


44602 


769 


45371 


Hollandia 


77889 


1859 


79748 


Jugoszlavia utodallamai 


1172077 


28440 


1200517 


Lengyelorszag 


277947 


33323 


311270 


Nagy-Britannia 


15044 


312 


15356 


Nemetorszag 


1424317 


12790 


1437107 


Olaszorszag 


110677 


2750 


113427 


Romania 


1949890 


25882 


1975772 


Svedorszag 


22019 


454 


22473 


Szovjetunio 193193 7902 201095 


1992 


Osszesen 7758614 206627 7965241 


Ebbol: 








Ausztria 


1998317 


25671 


2023988 


Bulgaria 


97372 


4280 


101652 


Cseh-Szlovakia 


684926 


27855 


712781 


Egyesult Allamok 


4179 


38 


4217 


Franciaorszag 


61379 


758 


62137 


Hollandia 


76614 


1904 


78518 


Jugoszlavia utodallamai 


1479688 


47199 


1526887 


Lengyelorszag 


236558 


17982 


254540 


Nagy-Britannia 


12523 


347 


12870 


^emetorszag ] 1124589] 17539] 1142128 



Olaszorszag 




120387 


2668 


123055 


Romania 




1097790 


36794 


1134584 


Svedorszag 




23030 


637 


23667 


Szovjetunio utodallamai 




468665 


10014 


478679 



Hatarainkon be- 


es kilepo szemelygepjarmuvek 






Hatarszakasz 


Szemelygepkocsi 


Motorkerekpar 


Autobusz 


Osszes szemelygepjarmii 


Erkezo kulfoldi rends 


zamii 








1991 


Osztrak 


3311206 


14870 


42324 


3368400 


Jugoszlav 


1419591 


6505 


38707 


1464803 


Roman 


2095380 


8424 


29361 


2133165 


Ukran 


183928 


1104 


8214 


193246 


Szlovak 


1527204 


8367 


59457 


1595028 


Osszesen 


8537309 


39270 


178063 


8754642 


1992 


Osztrak 


2844152 


13878 


55010 


2913040 


Jugoszlav 


1920009 


12072 


57654 


1989735 


Roman 


1238304 


5823 


38492 


1282619 


Ukran 


455105 


3479 


10383 


468967 


Szlovak 


1301044 


8951 


45088 


1355083 


Osszesen 


7758614 


44203 


206627 


8009444 


Kulfoldre utazo magy 


ar rendszamii 








1991 


Osztrak 


1984253 


6860 


37504 


2028617 


Jugoszlav 


536712 


2611 


17551 


556874 


Roman 


227559 


1778 


4642 


233979 


Ukran 


93732 


580 


1922 


96234 


Szlovak 


934461 


6230 


19375 


960366 


Osszesen 


3777017 


18059 


80994 


3876070 


1992 


Osztrak 


1668663 


5152 


29840 


1703655 


Jugoszlav 


625591 


4194 


18584 


648369 


Roman 


186210 


1604 


6830 


194644 


Ukran 


318575 


463 


3404 


322442 


Szlovak 


723000 


5461 


16977 


745438 



Osszesen 



3522039J 



16874J 75635J 



3614548 



Kulfoldre utazo magyarok szama hatarszakaszok szerint (ezer fo) 



Ev 


Osszesen 


Ebbol 


osztrak 


jugoszlav 


roman 


szovjet 


csehszlov 
ak 


Budapest 

rol legi es 

vizi liton 






hatarszakasz 






1980 


5164 


257 


732 


570 


139 


3103 


362 


1981 


5547 


270 


600 


918 


143 


3212 


404 


1982 


3893 


278 


554 


782 


125 


1734 


420 


1983 


4754 


345 


520 


1022 


127 


2366 


374 


1984 


5380 


393 


591 


1162 


106 


2744 


384 


1985 


5533 


490 


803 


1212 


104 


2480 


444 


1986 


6278 


554 


874 


1345 


100 


2839 


566 


1987 


7197 


621 


793 


1459 


104 


3708 


512 


1988 


10797 


3017 


918 


1048 


146 


5219 


449 


1989 


14476 


6318 


2664 


619 


164 


4366 


345 


1990 


13596 


5729 


1207 


1126 


139 


5052** 


343 


1991 


14317 


7436 


1869 


857 


234 


3527** 


394 


1992 


12803 


6055 


2200 


871 


257* 


2891** 


529 



* Ukran hatarszakasz. ** Cseh-szlovak hatarszakasz. 



Hatarallomasok szemelyforgalma, 1992 



Hatarallomas, hatarszakasz Osszesen (fo) Belepo Kilepo Belepo Kilepo 


kulfoldiek 


magyarok 




Budapest 2648279 


803415 729515 


527152 582401 


Ebbol: 












Budapest, Ferihegy 


2527547 


745533 


681207 


523234 


577573 


Budapest, hajoallomas 


120732 


57882 


48305 


3918 


4828 


Osztrak hatarszakasz 


33896219 


11074823 


10474628 


6054834 


6204638 


Ebbol: 












Hegyeshalom, koziit 


9155386 


3358772 


3008003 


1370407 


1414588 


Hegyeshalom, vasiit 


2553337 


1097347 


1116557 


164374 


158284 


Sopron, koziit 


9033630 


3089526 


2979044 


1469328 


1495669 


Kophaza, vasiit 


307887 


83572 


81945 


55438 


55638 


[Kophaza, koziit ] 1979179] 578346] 506403] 441972] 452453 



Koszeg, koziit 1661389 427022 359550 426798 448019 


Rabafuzes, koziit 


5210721 


1288752 


1366189 


1255669 


1300096 


Bucsu, koziit 


1852778 


455283 


411150 


483117 


503228 


Jugoszlav hatarszakasz 


21313115 


8608518 


7813729 


2200552 


2235023 


Ebbol: 












Bajansenye, koziit 


287066 


121237 


115699 


23958 


25660 


Redics, koziit 


1942971 


892030 


786417 


123471 


136182 


Letenye, koziit 


1567836 


548473 


536874 


221516 


250378 


Murakeresztiir, vasiit 


112996 


16232 


16959 


2367 


2461 


Gyekenyes, vasiit 


114900 


37069 


27630 


2102 


1388 


Bares, koziit 


558242 


251810 


234401 


27329 


28732 


Hercegszanto, koziit 


1974612 


976135 


858120 


65845 


72994 


Kelebia, vasiit 


937938 


419427 


363087 


46274 


64157 


Roszke, koziit 


6284071 


2267541 


2347940 


794001 


790180 


Szeged, vasiit 


241403 


75315 


59626 


49302 


37452 


Dravaszabolcs, koziit 


824210 


363618 


333753 


43606 


43856 


Tompa, koziit 


6044877 


2501660 


1994318 


752366 


732300 


Berzence, koziit 


122813 


53123 


48101 


9888 


9775 


Roman hatarszakasz 


16514267 


7537490 


6890222 


870764 


774089 


Ebbol: 












Nagylak, koziit 


4494876 


2166344 


2016891 


163150 


148017 


Gyula, koziit 


2381759 


1285222 


802594 


177093 


102008 


Artand, koziit 


3943360 


1578070 


1646547 


346343 


340646 


Biharkeresztes, vasiit 


938162 


430858 


390445 


50494 


49304 


Csengersima, koziit 


3741728 


1738140 


1706463 


118115 


119162 


Ukran hatarszakasz 


4201178 


941639 


985735 


256529 


266770 


Ebbol: 












Zahony, koziit 


2096719 


771116 


830442 


242833 


252328 


Zahony, vasiit 


355250 


165489 


151088 


8146 


8210 


Szlovak hatarszakasz 


19949856 


7107704 


6594797 


2890716 


2879483 


Ebbol: 












Satoraljaiijhely, koziit 


1100205 


336446 


320613 


211736 


213803 


Tornyosnemeti, koziit 


1450960 


582304 


525642 


173031 


156022 


Hidasnemeti, vasiit 


85149 


21434 


19667 


9234 


8906 


Banreve, koziit 


887150 


203847 


212383 


219159 


240715 


Salgotarj an, koziit ] 1096082] 289423] 256885] 252763] 274945 



Balassagyarmat, koziit 522023 140118 146052 11743 113530 


Parassapuszta, koziit 


2061662 


727429 703279 


317089 296177 


Szob, vasiit 


633412 


226873 204850 


51256 46691 


Esztergom, koziit 


555035 


135132 135339 


141151 141988 


Komarom, koziit 


3836294 


1150156 1062268 


779908 792122 


Vamosszabadi, koziit 


1569230 


504306 538175 


247708 258036' 


Rajka, koziit 


5245247 


2518150 2183106 


289455 250679 


Osszesen ] 98531944] 36076042] 33490764] 1280272o] 12944663 



Kozlekedes 



Aruszallftas szallftasi modok szerint 



1981 1986 1988 1989 1990 1991 


Szallitott aru (millio tonna) 


Kotottpalyas kozlekedes* 155,3 146,7 140,7 132,3 113,5 92,7 


Ebbol: vasiiti kozlekedes 


131,2 


119,1 


111,9 


104,6 


87,8 


67,1 


csovezetekes szallitas 


24,0 


27,5 


28,7 


27,6 


25,6 


25,5 


Koziiti kozlekedes 


599,1 


648,8 


682,2 


646,3 


569,7 


542,1 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


239,4 


245,6 


219,4 


202,6 


128,8 


98,2 


Ebbol: kis szervezetek 


0,0 


1,1 


8,6 


18,5 


17,1 


16,2 


nem kozlekedesi szervezetek 


358,7 


327,3 


334,9 


284,0 


280,0 


280,0 


maganfuvarozas es szallitas 


1,0 


76,0 


128,0 


159,7 


161,0 


164,0 


Vizi kozlekedes 


13,5 


10,3 


10,7 


11,0 


10,4 


8,6 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


4,3 


4,3 


5,3 


5,1 


4,6 


3,1 


folyami es tavi 


3,5 


3,4 


3,9 


3,5 


3,1 


2,6 


tengeri 


0,8 


0,9 


1,4 


1,6 


1,5 


0,5 


nem kozlekedesi szervezetek 


9,2 


6,0 


5,4 


5,9 


5,8 


5,5 


Legi kozlekedes 


0,1 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


Osszesen 768,o' 805,8 833,6 789,6 693,6 643,4 


Szallitott aruk megoszlasa (%) 


Kotottpalyas kozlekedes* 20,2 18,2 16,9 16,8 16,4 14,4 


Ebbol: vasiiti kozlekedes 17,1 14,8 13,4 13,2 12,7 10,7 


csovezetekes szallitas 3,1 3,4 3,5 3,5 3,7 4,0 


Koziiti kozlekedes ] 78,o] 80,5] 81,8] 81,9] 82,l] 84,3 



Ebbol: kozlekedesi szervezetek 31,2 30,4 26,3 25,7 18,7 15,3 


Ebbol: kis szervezetek 


0,0 0,1 


1,0 2,3 


2,5 


2,5 


nem kozlekedesi szervezetek 


46,7 40,6 


40,2 36,0 


40,4 


43,5 


maganfuvarozas es szallitas 


0,1 9,4 


15,4 20,2 


23,2 


25,5 


Vizi kozlekedes 


1,8 1,3 


1,3 1,3 


1,5 


1,3 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


0,6 0,5 


0,6 0,6 


0,6 


0,5 


folyami es tavi 


0,5 0,4 


0,4 0,4 


0,4 


0,4 


tengeri 


0,1 0,1 


0,2 0,2 


0,2 


0,0 


nem kozlekedesi szervezetek 


1,2 0,8 


0,7 0,7 


0,8 


0,9 


Legi kozlekedes 


0,0 0,0 


0,0 0,0 


0,0 


0,0 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 


Arutonna-kilometer (millio) 


Kotottpalyas kozlekedes* 28730 27555 27110 25540 22070 1685o' 


Ebbol: vasiiti kozlekedes 


24342 22600 


21058 19821 


16783 


11938 


csovezetekes szallitas 


4387 4954 


6051 5719 


5287 


4912 


Koziiti kozlekedes 


11771 13456 


15528 15721 


15159 


14074 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


6220 6719 


7458 7623 


6709 


5574 


Ebbol: kis szervezetek 


51 


278 647 


788 


1136 


nem kozlekedesi szervezetek 


5538 5508 


6030 5803 


5800 


5200 


maganfuvarozas es szallitas 


13 1230 


2040 2295 


2650 


3300 


Vizi kozlekedes 


8507 8644 


14455 15131 


14610 


6253 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


8162 8420 


14272 14921 


14418 


6073 


folyami es tavi 


2097 1914 


2188 2142 


1846 


1539 


tengeri 


6065 6506 


12084 12779 


12572 


4533 


nem kozlekedesi szervezetek 


345 224 


183 210 


192 


180 


Legi kozlekedes 


25 23 


14 14 


16 


9 


Osszesen 49033 49678 57107 56406 51855 37186 


Arutonna-kilometer megoszlasa (%) 


Kotottpalyas kozlekedes* 58,6 55,5 47,5 45,3 42,6 45,3 


Ebbol: vasiiti kozlekedes 


49,6 45,5 


36,9 35,1 


32,4 


32,1 


csovezetekes szallitas 


9,0 10,0 


10,6 10,1 


10,2 


13,2 


Koziiti kozlekedes 


24,0 27,1 


27,2 27,9 


29,2 


37,9 


Ebbol: kozlekedesi szervezetek 


12,7 13,4 


13,1 13,5 


12,9 


15,0 


Ebbol: kis szervezetek 


0,0 0,1 


0,5 1,1 


1,5 


3,1 


nem kozlekedesi szervezetek 


11,3 11,1 


10,6 10,3 


11,2 


14,0 


maganfuvarozas es szallitas 


0,0 2,5 


4,0 4,1 


5,1 


8,9 


fVizi kozlekedes ] 17,3] 17,4] 25,3] 26,8] 28,2] 16,8 



Ebbol: kozlekedesi szervezetek 16,6 17,0 25,0 26,5 27,8 16,3 


folyami es tavi 


4,3 3,9 3,8 3,8 


3,6 


4,1 


tengeri 


12,3 13,1 21,2 22,7 


24,2 


12,2 


nem kozlekedesi szervezetek 


0,7 0,4 0,3 0,4 


0,4 


0,5 


Legi kozlekedes 


0,1 0,0 0,0 0,0 


0,0 


0,0 


Osszesen 1 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,o] 100,0 



* HEV es a koziiti villamos aruszallitassal egyutt. 

Aruszallftas szervezetek szerint 





1981 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


Szallitott aruk (millio tonna) 


Kozlekedesi szervezetek 


319,9 


389,2 


358,1 


332,8 


240,4 


187,8 


Nem kozlekedesi szervezetek 


375,1 


340,6 


347,5 


297,1 


292,2 


291,5 


Maganfuvarozas es szallitas 


71,0 


76,0 


128,0 


159,7 


161,0 


164,0 


Osszesen 


768,0 


805,8 


833,6 


789,6 


693,6 


643,4 


Szallitott aruk megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezetek 


51,0 


48,3 


43,0 


40,2 


34,7 


29,2 


Nem kozlekedesi szervezetek 


48,9 


42,3 


41,7 


40,5 


42,1 


45,3 


Maganfuvarozas es szallitas 


0,1 


9,4 


15,3 


19,3 


23,2 


25,5 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


Arutonna-kilometer (milliard) 


Kozlekedesi szervezetek 


42,5 


42,1 


48,1 


47,3 


42,5 


27,9 


Nem kozlekedesi szervezetek 


6,5 


6,4 


6,9 


6,8 


6,7 


6,0 


Maganfuvarozas es szallitas 


0,0 


1,2 


2,1 


3,3 


2,7 


3,3 


Osszesen 


49,0 


49,7 


57,1 


57,4 


51,9 


37,2 


Arutonna-kilometer megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezetek 


86,7 


84,7 


84,2 


81,0 


81,9 


75,0 


Nem kozlekedesi szervezetek 


13,3 


12,9 


12,1 


13,4 


12,9 


16,1 


Maganfuvarozas es szallitas 


0,0 


2,4 


3,7 


5,6 


5,2 


8,9 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Szemelykozlekedes utazasi modok szerint 







1981 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


Szallitott utasok szama (millio fo) 


Kotottpalyas kozlekedes 




1404 


1485 


1476 


1394 


1278 


1213 


Ebbol: vasiiti 




274 


234 


228 


229 


212 


190 


Jhelyi 




1130 


1251 


1250 


1165 


1066 


1023 



Koziiti kozlekedes 7638 7659 7991 7902 7258 6884 


Ebbol: autobusz 


2656 


3109 


3118 


2990 


2718 


2555 


tavolsagi 


711 


650 


629 


609 


524 


514 


|helyi 


1790 


2296 


2330 


2219 


2032 


1881 


nem kozlekedesi szervezeti 


155 


163 


159 


160 


162 


160 


magan 


- 


- 


- 











Ikis szervezetek 


- 


- 





2 


3 


2 


taxi 


57 


149 


183 


217 


211 


240 


Ebbol: magan 


- 


110 


150 


190 


200 


236 


szemelygepkocsi 


3445 


3731 


4041 


4092 


4145 


4047 


Ebbol: lakossagi 


3300 


3490 


3750 


3760 


3800 


3664 


motorkerekpar 


1480 


780 


800 


793 


323 


278 


Ebbol: lakossagi 


1477 


777 


797 


790 


320 


275 


Legi kozlekedes 


1 


1 


2 


2 


1 


1 


Vizi kozlekedes 


4 


4 


4 


4 


3 


3 


Osszesen 9047 9149 9475 9302 8542 8104 


Szallitott utasok megoszlasa (%) 


Kotottpalyas kozlekedes 15,5 16,3 15,6 15,0 15,0 15,0 


Ebbol: vasiiti 


3,0 


2,6 


2,4 


2,5 


2,5 


2,3 


^elyi 


12,5 


13,7 


13,2 


12,5 


12,5 


12,6 


Koziiti kozlekedes 


84,5 


83,7 


84,4 


85,0 


85,0 


84,9 


Ebbol: autobusz 


29,4 


34,0 


32,9 


32,2 


32,5 


31,5 


tavolsagi 


7,9 


7,1 


6,6 


6,6 


6,4 


6,3 


|helyi 


19,8 


25,1 


24,6 


23,8 


24,2 


23,2 


nem kozlekedesi szervezeti 


1,7 


1,8 


1,7 


1,7 


1,9 


2,0 


magan 


- 


- 


- 


- 


- 


- 


Ikis szervezetek 


- 


- 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


taxi 


0,6 


1,6 


1,9 


2,3 


2,5 


3,0 


Ebbol: magan 


- 


1,2 


1,6 


2, 


2,3 


2,9 


szemelygepkocsi 


38,1 


40,8 


42,6 


44,0 


48,5 


49,9 


Ebbol: lakossagi 


36,5 


38,1 


39,6 


40,4 


45,1 


45,3 


motorkerekpar 


16,4 


8,5 


8,5 


8,5 


3,8 


3,4 


Ebbol: lakossagi 


16,3 


8,5 


8,4 


8,5 


3,8 


3,4 


Legi kozlekedes 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


Vizi kozlekedes 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


0,0 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 


Utaskilometer (millio) 



Kotottpalyas kozlekedes 18514 15756 16029 16071 15247 13582 


Ebbol: vasiiti 


16556 


11234 


11521 


11895 


11410 


9868 


^elyi 


4958 


4522 


4508 


4176 


3837 


3714 


Koziiti kozlekedes 


76362 


76342 


81401 


80966 


76407 


74087 


Ebbol: autobusz 


27615 


28256 


28011 


27111 


23947 


22251 


tavolsagi 


14107 


13362 


13112 


12754 


10237 


9464 


^elyi 


8741 


9882 


10026 


9246 


8542 


7867 


nem kozlekedesi szervezeti 


4767 


5012 


4873 


5100 


5150 


4900 


magan 


- 


- 


- 


11 


18 


20 


Ikis szervezetek 


- 


10 


51 


119 


690 


1228 


taxi 


438 


1317 


1531 


1837 


1907 


1935 


Ebbol: magan 


- 


990 


1250 


1600 


1700 


1780 


szemelygepkocsi 


41009 


43849 


49258 


49750 


50016 


49207 


Ebbol: lakossagi 


38175 


40310 


45250 


45300 


45300 


44220 


motorkerekpar 


7300 


3900 


3800 


3748 


1547 


1246 


Ebbol: lakossagi 


7243 


3851 


3750 


3700 


1500 


1200 


Legi kozlekedes 


1246 


1143 


1345 


1576 


1695 


1287 


Vizi kozlekedes 


79 


74 


72 


67 


66 


55 


Osszesen 96201 93315 98847 98679 93417 89011 


Utaskilometer megoszlasa (%) 


Kotottpalyas kozlekedes 19,2 16,9 16,2 16,3 16,3 15,3 


Ebbol: vasiiti 


14,1 


12,0 


11,6 


12,1 


12,2 


11,1 


|helyi 


5,1 


4,9 


4,6 


4,2 


4,1 


4,2 


Koziiti kozlekedes 


79,4 


81,8 


82,3 


82,0 


81,8 


83,2 


Ebbol: autobusz 


28,7 


30,3 


28,3 


27,5 


25,6 


25,0 


tavolsagi 


14,7 


14,3 


13,3 


12,9 


11,0 


10,7 


^elyi 


9,1 


10,6 


10,1 


9,4 


9,1 


8,8 


nem kozlekedesi szervezeti 


4,9 


5,4 


4,9 


5,2 


5,5 


5,5 


magan 


- 


- 


- 


0,0 


0,0 


0,0 


Nils szervezetek 


- 


0,0 


0,0 


0,1 


0,7 


1,4 


taxi 


0,5 


1,4 


1,6 


1,8 


2,0 


2,2 


Ebbol: magan 


- 


1,1 


1,3 


1,6 


1,8 


2,0 


szemelygepkocsi 


42,6 


47,0 


49,0 


50,4 


53,6 


55,2 


Ebbol: lakossagi 


39,7 


43,2 


45,8 


45,9 


48,5 


49,7 


motorkerekpar 


7,6 


4,2 


3,8 


3,8 


1,7 


1,4 


Ebbol: lakossagi 


7,5 


4,1 


3,8 


3,7 


1,6 


1,3 


|Legi kozlekedes ] 1,3] 1,2] 1,4] 1,6] 1,8] 1,4 



Vizi kozlekedes 




0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


0,1 


Osszesen 




100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



Szemelykozlekedes szervezetek szerint 





1981 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


Szallitott utasok (millio fo) 


Kozlekedesi szervezetek 


3965 


4473 


4474 


4253 


3911 


3618 


Nem kozlekedesi szervezetek 


305 


299 


304 


307 


311 


311 


Lakossagi kozlekedes 


4777 


4377 


4697 


4740 


4320 


4175 


Osszesen 


9047 


9149 


9475 


9300 


8542 


8104 


Szallitott utasok megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezetek 


43,8 


48,9 


47,2 


45,7 


45,8 


44,7 


Nem kozlekedesi szervezetek 


3,4 


3,3 


3,3 


3,3 


3,6 


3,8 


Lakossagi kozlekedes 


52,8 


47,8 


49,6 


51,0 


50,6 


51,5 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


Utaskilometer (milliard) 


Kozlekedesi szervezetek 


43,1 


40,5 


40,9 


40,1 


36,7 


33,6 


Nem kozlekedesi szervezetek 


7,7 


7,6 


7,7 


8,0 


8,2 


8,2 


Lakossagi kozlekedes 


45,4 


45,2 


50,2 


50,6 


48,5 


47,2 


Osszesen 


96,2 


93,3 


98,8 


98,7 


93,4 


89,0 


Utaskilometer megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezetek 


44,8 


43,4 


41,4 


40,6 


39,3 


37,8 


Nem kozlekedesi szervezetek 


8,0 


8,2 


7,8 


8,1 


8,8 


9,2 


Lakossagi kozlekedes 


47,2 


48,4 


50,8 


51,3 


51,9 


53,0 


Osszesen 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 


100,0 



A kozuti kozlekedes gepjarmCi-allomanya 



1981 1986 1988 1989 1990 1991 


Autobuszok szama (ezer) 


Kozlekedesi szervezeteknel 10,1 10,5 10,5 10,4 10,0 9,7 


Ebbol: VOLAN 


8,0 


8,3 


8,3 


8,2 


7,5 6,9 


BKV 


1,8 


1,9 


1,9 


1,9 


1,8 1,7 


egyeb tanacsi vallalatok 


0,3 


0,3 


0,3 


0,3 


0,3 0,3 


Nem kozlekedesi szervezeteknel 


13,3 


15,4 


16,1 


13,0 


15,6 16,5 


Magantulajdonban 


- 


- 


- 


0,4 


0,5 0,8' 


Osszesen ] 23,4] 25,9] 26,6] 23,8] 26,l] 27,o' 



Autobuszok megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezeteknel 43,2 40,5 39,5 43,7 38,3 35,9 


Ebbol: VOLAN 


34,2 


32,0 


31,2 


34,5 


28,7 25,6' 


BKV 


7,7 


7,3 


7,2 


8,0 


6,9 6,3 


egyeb tanacsi vallalatok 


1,3 


1,2 


1,1 


1,2 


1,1 1,1 


Nem kozlekedesi szervezeteknel 


56,8 


59,5 


60,5 


54,6 


59,8 61,1 


Magantulajdonban 


- 


- 


- 


1,7 


1,9 3,0 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 


Szemelygepkocsik szama (ezer) 


Kozlekedesi szervezeteknel 3,6 3,3 2,8 2,6 2,6 2,0 


Nem kozlekedesi szervezeteknel 32,6 34,8 39,4 26,8 29,7 53,6 


Magantulajdonban 1069,2 1500,8 1747,3 1703,0 1912,3 2052,9 


Osszesen 1105,4 1538,9 1789,5 1732,4 1944,6 2108,5 


Szemelygepkocsik megoszlasa (%) 


Kozlekedesi szervezeteknel 0,3 0,2 0,2 0,2 0,1 0,1 


Nem kozlekedesi szervezeteknel 3,0 2,3 2,2 1,5 1,5 2,5 


Magantulajdonban 96,7 97,5 97,6 98,3 98,4 97,4 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 


Teherszallito gepjarmiivek szama (ezer) 


Tehergepkocsi 116,5 163,2 179,2 192,9 208,3 225,4 


Ebbol: kozlekedesi szervezeteknel 


24,1 


22,4 


22,7 


20,5 


16,8 12,0 


nem kozlekedesi szervezeteknel 


90,7 


102,3 


110,9 


109,1 


121,5 132,5 


magantulajdonban 


1,7 


38,5 


45,6 


63,3 


70,0' 80,9' 


Domper 


0,4 


0,3 


0,2 


0,3 


0,0 


Vontato 


22,8 


33,1 


36,9 


35,7 


38,4 40,5 


Ebbol: kozlekedesi szervezeteknel 


3,7 


4,1 


4,2 


4,1 


3,5 2,6 


Osszesen 139,7 196,6 216,3 228,9 246,7 265,9 


Teherszallito gepjarmiivek megoszlasa (%) 


Tehergepkocsi 83,4 83,0 82,9 84,3 84,4 84,8 


Ebbol: kozlekedesi szervezeteknel 


17,3 


11,4 


10,5 


8,9 


6,8 4,5' 


nem kozlekedesi szervezeteknel 


64,9 


52,0 


51,3 


47,7 


49,2 49,9 


magantulajdonban 


1,2 


19,6 


21,1 


27,6 


28,4 30,4 


Domper 


0,3 


0,2 


0,1 


0,1 


0,0 


Vontato 


16,3 


16,8 


17,0 


15,6 


15,6 15,2 


Ebbol: kozlekedesi szervezeteknel 


2,6 


2,1 


1,9 


1,9 


1,4 1,0 


Osszesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 


Kiilonleges celii gepjarmuvek szama (ezer) 



Kulonleges celii gepjarmii 12,8 


15,8 


16,6 


15,1 


15,7 


16,5 


Ebbol: kozlekedesi szervezeteknel 10,4 


11,5 


12,1 


12,1 


10,6 


7,7 


Potkocsi, lakokocsi, utanfuto 94,9 


155,1 


188,5 


188,4 


204,7 


229,2 


Kulonleges celii gepjarmiivek megoszlasa (%)* 


Kulonleges celii gepjarmiivek 9,2 


8,0 


7,7 


6,6 


6,4 


6,2 



* A teherszallito gepjarmiivek %-aban 

A lakossag szemelygepkocsi-ellatottsaga (db/ezer 16) 





1980 


1983 


1984 


1985 


1986 


1987 


1988 


1990 


1991 


Magyarorszag 


91,3 


114,6 


122,8 


131,6 


141,3 


152,7 


164,8 


184,3 


194,6 


varosok 


111,6 


132,5 


140,5 


149,6 


159,7 


171,7 


184,9 


205,9 


216,4 


|k6zsegek 


70,9 


90,2 


98,2 


106,2 


115,0 


125,1 


140,5 


149,3 


159,2 



A varosi lakossag szemelygepkocsi-ellatottsaga a varosnagysagok 
szerint (db/ezer 16) 



1991 1980 1985 1990 1991 1991 198 


Varosok osszesen 


172 


109,3 


147,1 


205,9 216,4 


20-30 ezer lakosu 24 


93, 


2-3 ezer lakosu 


1 


83,0 


111,8 


142,0 


153,4 


30-50 ezer lakosu 17 


100, 


3-5 ezer lakosu 


4 


71,3 


104,5 


156,9 


205,9 


50-100 ezer lakosu 12 


113, 


5-10 ezer lakosu 


45 


80,3 


117,2 


170,7 


176,9 


100-500 ezer lakosu 8 


116, 


10-15 ezer lakosu 


41 


83,4 


121,2 


178,6 


181,7 


Budapest 1 


126, 


15-20 ezer lakosu ] 19] 85,o] 120,9] 179,2] 187,l] ] 



A varosok rangsora* szemelygepkocsl-ellatottsag szerint (db/ezer 16) 



Varosok 


Telepulesnagysag 
(ezer fo) 


1980 


1985 


1986 


1988 


1990 


1991** 


Siofok 


20-80 


147 


185 


191 


210 


288 


293 


Balatonboglar 


5-10 


129 


181 


189 


224 


286 


292 


Balatonlelle 


3-5 


129 


181 


189 


224 


286 


292 


Kiskoros 


10-15 


161 


199 


221 


251 


267 


290 


Keszthely 


20-30 


94 


170 


182 


218 


258 


278 


Szekszard 


30-50 


143 


176 


186 


216 


265 


277 


Szentendre 


20-30 


139 


177 


189 


221 


249 


270 


Kalocsa 


15-20 


137 


173 


182 


209 


248 


264 


Szekesfehervar 


100-500 


139 


180 


186 


214 


238 


263 


Fonyod 


5-10 


140 


183 


186 


215 


247 


260 



Balatonfured 10-15 107 139 144 209 244 260 


Balatonalmadi 


5-10 


117 


161 


174 


208 


247 


255 


Budaors 


15-20 


117 


153 


164 


217 


225 


253 


Baja 


30-50 


123 


165 


179 


211 


243 


252 


Gyongyos 


30-50 


137 


188 


201 


231 


238 


252 


Godollo 


20-30 


113 


151 


164 


194 


218 


251 


Vac 


30-50 


132 


160 


170 


192 


217 


251 


Szigetszentmiklos 


15-20 


118 


153 


164 


180 


209 


250 


Veszprem 


50-100 


128 


168 


176 


206 


235 


248 


Kecskemet 


100-500 


132 


172 


186 


211 


234 


248 


Gyor 


100-500 


133 


167 


172 


208 


227 


247 


Zalaegerszeg 


50-100 


143 


172 


178 


209 


233 


245 


Budapest 


fovaros 


126 


168 


179 


205 


228 


242 


Paks 


20-30 


92 


126 


136 


207 


241 


241 


Tapolca 


15-20 


119 


170 


175 


206 


229 


241 


Erd 


30-50 


88 


129 


141 


176 


216 


241 


|Pecs ]l00-500 ] 136] 167] 175] 22l] 23o] 24o' 



* 225 db szemelygepkocsi/ezer fo folott. ** 1991-t61 a forgalomban levo allomany alapjan. (Elotte a 
statisztikai allomany alapjan.) 



A kozsegek rangsora* szemelygepkocsi-ellatottsag szerint (db/ezer fo) 



Kozsegek 


Megye 


Telepulesnagysag 
(ezer fo) 


1980 


1985 


1990 


1991 


Orimagyarosd 


Vas 


0,2-0,3 


170 


212 


352 


335 


Heviz 


Zala 


3-5 


82 


137 


312 


323 


Zalakaros 


Zala 


1-2 


113 


164 


286 


309 


Vonyarcvashegy 


Zala 


1-2 


78 


162 


283 


309 


Balatongyorok 


Zala 


0,5-1 


74 


153 


276 


309 


Balatonfoldvar 


Somogy 


2-3 


159 


194 


312 


307 


Szaknyer 


Vas 


-0,1 


137 


189 


279 


304 


Kerkafalva 


Zala 


0,1-0,2 


130 


187 


297 


303 


Alsoszenterzsebet 


Zala 


0,1-0,2 


122 


225 


301 


301 


Aszofo 


Veszprem 


0,3-0,5 


143 


218 


286 


299 


Markaz 


Heves 


1-2 


161 


216 


274 


299 


Gyenesdias 


Zala 


2-3 


68 


159 


263 


294 


Harkany 


Baranya 


3-5 


124 


193 


273 


286 


Diosd 


Pest 


3-5 


160 


201 


257 


286 



Gyoriijfalu Gyor-Sopron 0,5-1 111 210 254 284 


Vadosfa 


Gyor-Sopron 


-0,1 


143 


248 


283 


283 


Szentjakabfa 


Veszprem 


0,1-0,2 


253 


244 


282 


282 


Soltvadkert 


Bacs-Kiskun 


5-8 


177 


206 


261 


282 


Orvenyes 


Veszprem 


0,1-0,2 


184 


271 


254 


281 


Petohaza 


Gyor-Sopron 


0,5-1 


132 


186 


267 


280 


Udvar 


Baranya 


0,2-0,3 


139 


224 


273 


278 


Abasar 


Heves 


3-5 


161 


215 


275 


277 


Rabakapi 


Gyor-Sopron 


0,2-0,3 


130 


185 


276 


276 


Balatonszarszo 


Somogy 


1-2 


102 


156 


270 


275 


Csolyospalos 


Bacs-Kiskun 


1-2 


160 


205 


260 


274 


Kozarmisleny 


Baranya 


2-3 


111 


160 


256 


274 


Bocsa 


Bacs-Kiskun 


1-2 


157 


220 


253 


273 


Dragszel 


Bacs-Kiskun 


0,3-0,5 


147 


175 


261 


269 


Felsojanosfa 


Vas 


0,2-0,3 


110 


174 


261 


266 


Koroshegy 


Somogy 


1-2 


86 


133 


259 


263 


Revfulop 


Veszprem 


1-2 


121 


173 


259 


262 


Kaskantyii 


Bacs-Kiskun 


1-2 


142 


194 


255 


262 


Harta 


Bacs-Kiskun 


3-5 


139 


198 


253 


261 


Csomad 


Pest 


0,5-1 


143 


197 


255 


260 


Kardoskiit 


Bekes 


0,5-1 


215 


250 


265 


257 


Repcelak 


Vas 


2-3 


135 


179 


254 


257 


Zamardi 


Somogy 


2-3 


128 


161 


253 


254 


Viszak 


Vas 


0,3-0,5 


119 


189 


262 


253 


Oriszentpeter 


Vas 


1-2 


119 


173 


259 


253 


Locs 


Vas 


0,1-0,2 


144 


229 


277 


252 


Bakonykiiti 


Fejer 


0,1-0,2 


151 


264 


259 


250 


|B61y ]Baranya ] 3-5] 14l] 189] 254] 250' 



* 250 db szemelygepkocsi/ezer fo folott. ** 1991-t61 a forgalomban levo allomany alapjan. 

Szemelygepkocsi-allomany gyartmany es eletkor szerint 



Gepkocsi 


1990 


Atlag- 
eletkor 


1991 


Atlag- 
eletkor 


Gepkocsi 


1990 


Atlag- 
eletkor 


1 


Audi 


4813 


8,09 


8382 


8,9 


Opel 


21420 


7,00 


30 


Barkas 


5740 


9,99 


5624 


10,7 


Peugeot 


4407 


7,27 


8 


BMW 


5057 


7,99 


8598 


8,7 


Polski FIAT 


126015 


8,16 


123 


Citroen 


3596 


6,68 


6779 


6,9 


Renault 


8730 


9,84 


14 



Dacia 198984 4,74 197230 5,6 Skoda 216833 9,96 212 


Daihatsu 


1712 


5,59 


2588 


5,1 


Toyota 3776 


4,65 


6 


Datsun 


3764 


4,98 


6369 


6,1 


Trabant 376400 


9,38 


379 


FIAT 


19422 


13,89 


27490 


11,9 


UAZ 4478 


9,59 


3 


Ford 


17531 


6,83 


26115 


7,2 


Volga n. a. 


n. a. 


7 


Honda 


2125 


5,21 


3866 


5,7 


Volkswagen 23729 


12,17 


34 


Lada 


572507 


9,46 


570717 


10,1 


Volvo n. a. 


n. a. 


2 


Maruti 


2212 


1,55 


5041 


1,6 


Wartburg 224848 


10,16 


220 


Mazda 


4290 


5,07 


7163 


6,3 


Zaporozsec 9738 


13,86 


8 


Mercedes 


6656 


10,95 


11690 


10,7 


Zasztava 22736 


6,60 


23 


Mitsubishi 


2377 


4,93 


5037 


5,6 


Egyeb 10255 


9,52 


14 


(Moszkvics ] 27646] 11,99] 26416] 11,6] Osszesen] 1931797] 9,0l] 2010 



Maganforgalomban behozott szemelygepkocsik szama (db) 



Megnevezes 


1984 1985 1986 1987 1988 1989 


1990 


19 


Kulszolgalatbol hazaterok 


2860 


2891 


3134 


2279 


2046 


3798 


3002 


12 


Ajandek 


2496 


4055 


3225 


2442 


1682 


51865 


3324 




Utasforgalomban es egyeb cimen 


1159 


1287 


1338 


1495 


1630 


12402 


20634 


12C 


Osszesen 


6515 


8233 


7697 


6216 


5358 


68065 


26960 


132 


Ebbol: Audi 


166 


236 


140 


129 


144 


2039 


927 


3 


BMW 


273 


401 


310 


241 


288 


1120 


649 


4 


Datsun/Nissan 


282 


358 


316 


230 


148 


1964 


662 


4 


FIAT 


229 


409 


416 


194 


150 


4990 


1978 


9 


Ford 


347 


641 


567 


378 


277 


12272 


3226 


15 


Mazda 


n. a. 


305 


257 


121 


96 


2475 


1676 


4 


Mercedes 


307 


246 


245 


211 


159 


1837 


1018 


8 


Opel 


770 


1187 


1119 


806 


540 


9958 


2639 


12 


Peugeot 


86 


145 


144 


112 


93 


2300 


1214 


4 


Polski FIAT 


116 


43 


61 


51 


43 


30 


42 




Renault 


110 


216 


152 


88 


65 


4057 


2099 


9 


Skoda 


608 


642 


611 


375 


348 


1298 


374 


1 


Toyota 


n. a. 


n. a. 


236 


233 


217 


1942 


289 


2 


Volkswagen 


472 


733 


607 


394 


277 


6580 


2782 


14 


^siguli/Lada ] 1579] 1537] 1744] 2015] 1975] 6947] 2699] 6 



Legi utas- es teherforgalom* 



Megnevezes 


1980 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


Szallitott utasok szama (ezer fo) 


922 


1197 


1310 


1472 


1517 


1045 


Utazasi teljesitmeny, utas-km (millio) 


1076,4 


1143,0 


1344,3 


1575,5 


1695 


1287 


Szallitott tehertomeg (ezer tonna) 


14,4 


16,0 


10,4 


9,2 


9,4 


7,0 


Szallitasi teljesitmeny (millio tonna-km) 


28,3 


23,7 


14,3 


13,3 


15,4 


8,3 



* Tranzitforgalom nelkul. 

Legi kozlekedesi utvonalak es repulogep-allomany 



Megnevezes 




1980 


1986 


1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Legi utvonalak* szama (db) 




37 


41 


37 


43 


44 


41 


47 


Ihossza (ezer km) 




44,7 


52,1 


47,3 


56,5 


57,7 


53,3 


63 


Repulogepek szama (db) 




18 


24 


23 


24 


22 


29 


30 


|befogad6kepessege (fo) 




1568 


2332 


2446 


2458 


2458 


2903 


2825 



* A Malev gepei altal repult utvonalak. 

A legjelentosebb legitarsasagok forgalma a Ferihegyi repuloteren, 
1991 



Legitarsasagok 


A repuloteret 

igenybe vevo 

repulogepek szama 

(db) 


Erkezett 


Indult 


utasok (ezer fo) 




Malev 


8832 


500,3 


534,7 


Lufthansa (Nemeto.) 


1329 


42,4 


69,6 


Aeroflot (Szovjetunio) 


983 


48,0 


37,7 


Swissair (Svajc) 


535 


40,7 


38,8 


Alitalia (Olaszorszag) 


454 


22,4 


24,2 


AUA (Ausztria) 


363 


12,6 


24,3 


British Airways (Nagy-Britannia) 


359 


31,5 


36,2 


SAS (skandinav orszagok) 


357 


19,5 


20,4 


KLM (Hollandia) 


333 


24,6 


22,3 


CSA (Cseh-Szlovakia) 


329 


10,6 


13,3 


Air Algeria (Algeria) 


257 


1,4 


1,6 


LOT (Lengyelorszag) 


249 


8,1 


7,2 


Air France (Franciaorszag) 


240 


18,1 


16,5 


El-Al (Izrael) 


221 


12,3 


40,1 


PanAm (Egyesult Allamok) 1 202 


8,3] 10,6 



BALKAN (Bulgaria) 181 3,7 4,1 


Finnair (Finnorszag) 


143 


9,4 


8,6 


Syrian Arab Airlines (Sziria) 


106 


1,0 


1,1 


JAT (Jugoszlavia) 


82 


0,5 


1,3 


TAROM (Romania) 


75 


1,3 


2,1 


LYBIAN (Libia) 


52 


2,6 


3,4 


^LYEMDA (Jemen) ] 42] 0,5] 0,8 



Ajelentosebb legitarsasagok forgalma a Ferihegyi repuloteren, 1992 





A repuloteret igenybe vevo 
repulogepek szama (db) 


Erkezett 


Indult 


Erkezett 


Indit 


Legitarsasagok 


indulo 


erkezo 


utasok szama (ezer fo) 


aruk tomege (torn 


Osszesen 


18907 


18919 


920240 


1033279 


9386 


72 


Ebbol: 














Malev (Magyarorszag) 


10599 


10618 


602334 


594058 


3835 


39 


TNT Malev (Magyarorszag) 


257 


261 


- 


- 


284 


1 


LRI gepek (Magyarorszag) 


229 


228 


2 


2 


59 




Lufthansa (Nemetorszag) 


1839 


1835 


45338 


102649 


423 


6 


Aeroflot (FAK) 


604 


613 


33795 


35861 


267 


1 


Swissair (Svajc) 


610 


608 


44470 


44267 


1144 


5 


LOT (Lengyelorszag) 


260 


261 


6716 


9230 


65 




El-Al (Izrael) 


124 


124 


11427 


13171 


200 




Balkan (Bulgaria) 


234 


234 


6812 


9962 


28 




AUA (Ausztria) 


428 


428 


7485 


20715 


149 




SAS (skandinav orszagok) 


388 


383 


23492 


24832 


480 


1 


British Airways (Nagy-Britannia) 


363 


363 


30962 


44886 


288 




Delta Air (Egyesult Allamok) 


427 


414 


1983 


6673 


17 




OK CSA (Cseh-Szlovakia) 


327 


327 


9777 


14309 


108 




KLM (Hollandia) 


427 


426 


29199 


32073 


603 


1 


Alitalia (Olaszorszag) 


466 


466 


21754 


25547 


250 




JAT (Jugoszlavia) 


21 


21 


124 


231 


7 




Air France (Franciaorszag) 


307 


307 


21187 


20059 


879 




Finnair (Finnorszag) 


145 


145 


9693 


10070 


171 




TAROm (Romania) 


167 


167 


1679 


2554 


10 




Syrian Arab Airlines (Sziria) 


120 


120 


597 


1027 


3 




Egyeb legitarsasagok 


565 


J 570 


11414 


J 21103 


116 


12 



Kozuti balesetek szama havonta, kimenetel szerint 



Honap 


A balesetet koveto 30 nappal kesobbi allapot 

szerint 






Meg 


oszlas (%) 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 


Osszes 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 


Osszes 




seruleses 




seruleses 








balesetek szama 






balesetek 


megoszlasa 




1991 


Januar 


148 


603 


717 


1468 


10,1 


41,1 


48,8 


100,0 


Februar 


86 


482 


622 


1190 


7,2 


40,5 


52,3 


100,0 


Marcius 


137 


716 


823 


1676 


8,2 


42,7 


49,1 


100,0 


Aprilis 


137 


775 


952 


1864 


7,3 


41,6 


51,1 


100,0 


Majus 


112 


802 


1091 


2005 


5,6 


40,0 


54,4 


100,0 


Junius 


145 


912 


1221 


2278 


6,4 


40,0 


53,6 


100,0 


Julius 


163 


1051 


1336 


2550 


6,4 


41,2 


52,4 


100,0 


Augusztus 


180 


1098 


1408 


2686 


6,7 


40,9 


52,4 


100,0 


Szeptember 


191 


991 


1227 


2409 


7,9 


41,1 


50,9 


100,0 


Oktober 


222 


966 


1226 


2414 


9,2 


40,0 


50,8 


100,0 


November 


213 


932 


1058 


2203 


9,7 


42,3 


48,0 


100,0 


December 


141 


753 


952 


1846 


7,6 


40,8 


51,6 


100,0 


Osszesen 


1875 


10081 


12633 


24589 


7,6 


41,0 


51,4 


100,0 


1992 


Januar 


124 


602 


747 


1473 


8,4 


40,9 


50,7 


100,0 


Februar 


117 


595 


810 


1522 


7,7 


39,1 


53,2 


100,0 


Marcius 


116 


713 


1011 


1840 


6,3 


38,8 


54,9 


100,0 


Aprilis 


128 


756 


1071 


1955 


6,5 


38,7 


54,8 


100,0 


Majus 


144 


884 


1245 


2273 


6,3 


38,9 


54,8 


100,0 


Junius 


144 


903 


1195 


2242 


6,4 


40,3 


53,3 


100,0 


Julius 


142 


921 


1267 


2330 


6,1 


39,5 


54,4 


100,0 


Augusztus 


179 


907 


1244 


2330 


7,7 


38,9 


53,4 


100,0 


Szeptember 


178 


887 


1076 


2141 


8,3 


41,4 


50,3 


100,0 


Oktober 


188 


997 


1166 


2351 


8,0 


42,4 


49,6 


100,0 


November 


206 


855 


1007 


2068 


10,0 


41,3 


48,7 


100,0 


December 


183 


866 


1049 


2098 


8,7 


41,3 


50,0 


100,0 


Osszesen 


1849 


9886 


12888 


24623 


7,5 


40,1 


52,3 


100,0 



Kozuti balesetek szama, kimenetel szerint, teruleti beosztasban 



Megyek, fovaros 


Osszes 

balesetek 

szama 


Ebbol a balesetet koveto 30 nappal 
kesobbi allapot szerint 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 




seruleses 




1991 


Baranya 


1015 


70 


395 


550 


Bacs-Kiskun 


1456 


162 


663 


631 


Bekes 


999 


72 


421 


506 


Borsod-Abaiij-Zemplen 


1602 


96 


647 


859 


Csongrad 


1322 


90 


566 


666 


Fejer 


1063 


127 


441 


495 


Gyor-Moson-Sopron 


1438 


91 


537 


810 


Hajdii-Bihar 


1435 


78 


536 


821 


Heves 


805 


63 


340 


402 


Jasz-Nagykun-Szolnok 


882 


92 


384 


406 


Komarom-Esztergom 


649 


59 


296 


294 


Nograd 


420 


30 


190 


200 


Pest 


2123 


199 


882 


1042 


Somogy 


688 


91 


358 


239 


Szabolcs-Szatmar-Bereg 


1208 


90 


574 


544 


Tolna 


665 


45 


265 


355 


Vas 


664 


42 


265 


357 


Veszprem 


839 


86 


373 


380 


Zala 


668 


66 


305 


297 


Budapest 


4648 


226 


1643 


2779 


Osszesen 


24589 


1875 


10081 


12633 


1992 


Baranya 


1028 


73 


369 


586 


Bacs-Kiskun 


1459 


196 


684 


579 


Bekes 


1006 


71 


407 


528 


Borsod-Abaiij-Zemplen 


1461 


77 


547 


837 


Csongrad 


1234 


86 


533 


615 


Fejer 


1054 


107 


486 


461 


Gyor-Moson-Sopron 


1404 


114 538 


752 


[Hajdu-Bihar ] 1318] 9l] 48?] 740 



Heves 


758 49 294 415 


Jasz-Nagykun-Szolnok 


789' 80' 374 


335 


Komarom-Esztergom 


634 49 277 


308 


Nograd 


432 28 175 


229 


Pest 


2135 177 915 


1043 


Somogy 


763 76 369 


318 


Szabolcs-Szatmar-Bereg 


1303 109 485 


709 


Tolna 


717 55 273 


389 


Vas 


692 54 299 


339 


Veszprem 


814 77 345 


392 


Zala 


684 64 291 


329 


Budapest 


4938 216 1738 


2984 


Osszesen 


24623] 1849] 9880] 12888' 



Kozuti balesetek szama kimenetel es utvonalak szerint, 1991 










Halalos 


Siilyos 


Konnyii 


Osszes 


Halalos 


Siilyos 


K 


seruleses 


seruleses 




balesetek szama a balesetet koveto 30 nappal 


kesobbi allapot szerint 


balesetek megoszl 


Elso es masodrendii orszagutak 


799 


2931 


3147 


6877 


11,6 


42,6 




Ebbol: 
















1. szamii foiitvonal 


35 


139 


131 


305 


11,5 


45,6 




2. szamii foiitvonal 


16 


38 


46 


100 


16,0 


38,0 




3. szamii foiitvonal 


44 


155 


164 


363 


12,1 


42,7 




4. szamii foiitvonal 


65 


152 


176 


393 


16,5 


38,7 




5. szamii foiitvonal 


56 


141 


102 


299 


18,7 


47,2 




6. szamii foiitvonal 


39 


153 


179 


371 


10,5 


41,2 




7. szamii foiitvonal 


39 


90 


63 


192 


20,3 


46,9 




|8. szamii foiitvonal 


34 


100 


123 


257 


13,2 


38,9 




9. szamii foiitvonal 


4 


11 


5 


20 


20,0 


55,0 




Egyeb litvonalak, varosi, kozsegi utak 


1076 


7150 


9486 


17712 


6,1 


40,4 




Osszesen 1875 


J IOO8I] 12633 


J 24589 


7,6 


J 41,0' 



Kozuti balesetek szama a het napja es a balesetek kimenetele szerint, 
1991 



|Nap 



J 



Lakott teruleten tortent I 



Nem lakott teruleten tortent 



Halalos 


siilyos 


konnyii 


Osszes 


Halalos 


siilyos 


konnyii 


Osszes 




seruleses 


seruleses 








balesetek. 


a balesetet koveto 30 


nappal kesobbi allapot szerint 




Hetfo 


114 


881 


1296 


2291 


122 


380 


374 


876 


Kedd 


98 


902 


1279 


2279 


113 


396 


374 


883 


Szerda 


120 


986 


1357 


2463 


121 


443 


412 


976 


Csutortok 


145 


1038 


1390 


2573 


131 


400 


420 


951 


Pentek 


154 


1136 


1639 


2929 


167 


544 


493 


1204 


Szombat 


149 


1091 


1409 


2649 


164 


557 


551 


1272 


Vasarnap 


129 


839 


1153 


2121 


148 


488 


486 


1122 


Osszesen 


909 


6873 


9523 


17305 


966 


3208 


3110 


7284 



Kozuti balesetek szama es megoszlasa napszakok es kimenetel 
szerint, 1991 



6ra (tol-ig) Halalos Siilyos Konnyii Osszes Halalos Siilyos Konnyii 


Osszes 


seruleses seruleses 






balesetek 


balesetek megoszlasa (%) 




0.01-3.00 134 489 495 


1118 12,0 43,7 44,3 


100,0 


3.01-6.00 


145 


446 


471 


1062 


13,7 


42,0 44,4 


100,0 


6.01-9.00 


184 


1163 


1451 


2798 


6,6 


41,6 51,9 


100,0 


9.01-12.00 


215 


1557 


2081 


3853 


5,6 


40,4 51,0 


100,0 


12.01-15.00 


241 


1620 


2202 


4063 


5,9 


39,9 54,2 


100,0 


15.01-18.00 


350 


2158 


2805 


5313 


6,6 


40,6 52,8 


100,0 


18.01-21.00 


357 


1750 


2122 


4229 


8,4 


41,4 50,2 


100,0 


21.01-24.00 


249 


898 


1006 


2153 


11,6 


41,7 46,7 


100,0 


Osszesen ] 1875] IOO8I] 12633] 24589] 7,6] 41,o] 51,4 


100,0 



Kozuti baiesetek szama termeszet es kimenetei szerint, 1992 





Osszes 


Ebbol: a balesetet koveto 30 
nappal kesobbi allapot szerint 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 




seruleses 






balesetek szama 




Szembehalado jarmiivek utkozese 


2852 


311 


1237 1304 


Azonos iranyban halado jarmiivek osszeutkozese 


3258 


200 


1120] 1938 



Keresztezo iranyba halado jarmiivek osszeutkozese 5284 216 1903 3165 


Vasiiti jarmii es koziiti jarmii osszeutkozese 


80 


20 


26 


34 


Halado jarmiivek osszeutkozese osszesen 


11474 


747 


4286 


6441 


Alio jarmiinek, szilard targynak utkozes 


2623 


215 


1128 


1480 


Farolas, felborulas 


4274 


268 


1793 


2213 


Elutott gyalogosok 6 eves korig 


294 


11 


94 


189 


Elutott gyalogosok 7-14 eves korig 


755 


18 


277 


460 


Elutott gyalogosok 15-24 eves korig 


785 


38 


312 


435 


Elutott gyalogosok 25-60 eves korig 


2300 


275 


1092 


933 


Elutott gyalogosok 60 even felul 


1447 


254 


726 


467 


Elutott gyalogosok osszesen 


5581 


596 


2501 


2484 


Egyeb balesetek 


671 


23 


178 


270 


Osszesen ] 24623] 1849] 9880] 12888' 



A kozuti szemelyseruleses kozlekedesi 
megserult szemelyek szama 



balesetek es a meghalt, 



Ev 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 


Osszesen 


Meghalt 


Siilyosan 


Konnyen 


Osszes 
baleseti 


seruleses 


megserult 






balesetek szama 


szemelyek szama 




1978 


1848 


8119 


9978 


19945 


2018 


9599 


15297 


26914 


1979 


1605 


8009 


10851 


20465 


1750 


9302 


16146 


27198 


1980 


1492 


7507 


9995 


18994 


1630 


8757 


15070 


25457 


1981 


1472 


7549 


9287 


18308 


1603 


8919 


14338 


24860 


1982 


1444 


7394 


9383 


18221 


1548 


8565 


14151 


24264 


1983 


1489 


7787 


9695 


18971 


1591 


9134 


14761 


25486 


1984 


1455 


7864 


9979 


19298 


1590 


9286 


15478 


26354 


1985 


1594 


8142 


9827 


19563 


1756 


9609 


15231 


26596 


1986 


1496 


8122 


9714 


19332 


1632 


9447 


15375 


26454 


1987 


1449 


8122 


10271 


19842 


1573 


9580 


15902 


27055 


1988 


1561 


8798 


10956 


21315 


1706 


10420 


17356 


29482 


1989 


1941 


10108 


12318 


24367 


2162 


12238 


19814 


34214 


1990 


2185 


11738 


13878 


27801 


2432 


14316 


22680 


39428 


1991 


1875 


10081 


12633 


24589 


2120 


12210 


20466 


34796 


1992 ] 1849] 9886] 12888 


24623] 210l] 11994] 20583 


34678 



Magyar allam, tarsadalom, politika 



Koztarsasagi elnok 



Goncz Arpad 

Koztarsasagi einoki hivatal 

Vezeto: Szunyogh Karoly 



A kormany 



Miniszterelnok: Antall Jozsef (MDF) 

Tarca nelkuli miniszterek: 

Botos Katalin (MDF, 1992. jan. 23-ig) 

Fuzessy Tibor (KDNP, 1992. jiin. 18-t61) 

Galszecsy Andras (1992. febr. 29-ig) 

Horvath Balazs (MDF, 1993. febr. 22-ig) 

Madl Ferenc (1993. febr. 22-ig) 

Nagy Ferenc Jozsef (FKgP) 

Pungor Erno 

Szabo Tamas (MDF, 1992. jan. 23-t61) 

Belugyminiszter: Boross Peter (MDF) 

Foldmiivelesugyi miniszter: Gergatz Elemer (FKgP, 1993. febr. 22-ig), Szabo Janos (FKgP, 1993. 

febr. 23-t61) 

Honvedelmi miniszter: Fur Lajos (MDF) 

Igazsagugy-miniszter: Balsai Istvan (MDF) 

Ipari es kereskedelmi miniszter: Szabo Ivan (MDF, 1993. febr. 24-ig), Latorcai Janos Miklos (1993. 

febr. 24-t61) 

Kornyezetvedelmi es teruletfejlesztesi miniszter: Keresztes K. Sandor (MDF, 1993. febr. 22-ig), 

Gyurko Janos (MDF, 1993. febr. 23-t61) 

Kozlekedesi, hirkozlesi es vizugyi miniszter: Siklos Csaba (MDF, 1993. febr. 22-ig), Schamschula 

Gyorgy (MDF, 1993. febr. 23-t61) 

Kulugyminiszter: Jeszenszky Geza (MDF) 

Munkaiigyi miniszter: Kiss Gyula (FKgP) 

Miivelodesi es kozoktatasi miniszter: Andrasfalvy Bertalan (MDF, 1993. febr. 22-ig), Madl Ferenc 

(1993. febr. 22-t61) 

Nemzetkozi gazdasagi kapcsolatok minisztere: Kadar Bela 

Nepjoleti miniszter: Surjan Laszlo (KDNP) 

Penzugyminiszter: Kupa Mihaly (MDF, 1993. febr. 10-ig), Szabo Ivan (MDF, 1993. febr. 24-t61) 



Miniszteriumok es vezetoik 



Beliigyminiszterium 

Miniszter: Boross Peter (MDF) 

Politikai allamtitkar: Morvay Istvan (FKgP, 1993. febr. 22-ig), Jozsa Fabian (MDF, 1993. febr. 22- 

tol) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Verebelyi Imre 

Foldmiivelesiigyi Miniszterium 

Miniszter: Gergatz Elemer (FKgP, 1993. febr. 22-ig), Szabo Janos (FKgP, 1993. febr. 23-t61) 

Politikai allamtitkar: Sarossy Laszlo (MDF, 1993. febr. 22-ig), Medgyasszay Laszlo (MDF, 1993. 

febr. 23-t61) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Rasko Gyorgy 

Honvedelmi Miniszterium 

Miniszter: Fur Lajos (MDF) 

Politikai allamtitkar: Raffay Erno (MDF, 1993. febr. 22-ig), Szendrei Laszlo (MDF, 1993. febr. 23- 

tol) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Annus Antal (1993. marc. 31-ig), Joo Rudolf (1993. apr. l-jetol) 

Igazsagiigyi Miniszterium 

Miniszter: Balsai Istvan (MDF) 

Politikai allamtitkar: Isepy Tamas (KDNP) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Bogdan Tibor (1993. jiin. 30-ig), Fluckne Papacsy Edit (1993. jiil. l-jetol) 

Ipari es Kereskedelmi Miniszterium 

Miniszter: Szabo Ivan (MDF, 1993. febr. 24-ig), Latorcai Janos Miklos (1993. febr. 24-t61) 

Politikai allamtitkar: Pohankovics Istvan (FKgP) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Laszlo Jeno (1991. dec. 15-ig), Balazs Peter (1992. jiin. l-jetol) 

Kornyezetvedelmi es Teriiletfejlesztesi Miniszterium 

Miniszter: Keresztes K. Sandor (MDF, 1993. febr. 22-ig), Gyurko Janos (MDF, 1993. febr. 23-t61) 

Politikai allamtitkar: Tarjan Laszlone (FKgP) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Misley Karoly (1993. apr. 14-ig), Kemeny Attila (1993. apr. 15-t61) 

Kozlekedesi, Hirkozlesi es Viziigyi Miniszterium 

Miniszter: Siklos Csaba (MDF, 1993. febr. 22-ig), Schamschula Gyorgy (MDF, 1993. febr. 23-t61) 

Politikai allamtitkar: Rajkai Zsolt (FKgP) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Gyurkovics Sandor 

Kiiliigyminiszterium 

Miniszter: Jeszenszky Geza (MDF) 

Politikai allamtitkar: Katona Tamas (MDF, 1992. jiin. 19-ig), Kelemen Andras (MDF, 1992. jiin. 19- 

tol) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Martonyi Janos 

Munkaiigyi Miniszterium 

Miniszter: Kiss Gyula (FKgP) 

Politikai allamtitkar: Schamschula Gyorgy (MDF, 1993. febr. 22-ig), Toth Tihamer (MDF, 1993. 



febr. 23-t61) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Rolek Ferenc (1992. dec. 1-jeig), Pulay Gyula (1993. maj. 3-t61) 

Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium 

Miniszter: Andrasfalvy Bertalan (MDF, 1993. febr. 22-ig), Madl Ferenc (1993. febr. 22-t61) 

Politikai allamtitkar: Kalman Attila (MDF) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Biszterszky Elemer 

Nemzetkozi Gazdasagi Kapcsolatok Miniszteriuma 

Miniszter: Kadar Bela 

Politikai allamtitkar: Bogar Laszlo (MDF) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Berenyi Lajos (mint megbizott, 1993. apr. 1-jeig), Juhasz Endre (1993. 

apr. l-jetol) 

Nepjoleti Miniszterium 

Miniszter: Surjan Laszlo (KDNP) 

Politikai allamtitkar: Kelemen Andras (MDF, 1992. jiin. 19-ig), Pusztai Erzsebet (MDF, 1992. jiin. 

19-t61) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Javor Andras 

Penziigyminiszterium 

Miniszter: Kupa Mihaly (MDF, 1993. febr. 10-ig), Szabo Ivan (MDF, 1993. febr. 24-t61) 

Politikai allamtitkar: Szabo Tamas (MDF, 1992. jan. 23-ig), Pongracz Tibor (MDF, 1992. febr. 27- 

tol 1993. febr. 22-ig), Becker Pal (MDF, 1993. febr. 23-t61) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Kiraly Peter (1992. marc. 15-ig), Nagy Zoltan (1992. marc. 16-t61) 

Miniszterelnoki Hivatal 

Politikai allamtitkarok: 

Bardos Balazs (FKgP) 

Entz Geza (MDF, 1992. jiin. 1-jeig) 

Lukats Miklos (KDNP) 

Katona Tamas (MDF, 1992. jiin. 19-t61) 

Palos Miklos (KDNP) 

Kozigazgatasi allamtitkar: Kajdi Jozsef 

Koztarsasagi megbizottak: 

Budapest: 

Szentgyorgyvolgyi Peter 

Budapest (Jasz-Nagykun-Szolnok, Nograd, Pest megye): 

Skultety Sandor (MDF) 

Debrecen (Hajdii-Bihar, Szabolcs-Szatmar-Bereg megye): 

Viragh Pal 

Gyor (Gyor-Moson-Sopron, Komarom-Esztergom, Vas megye): 

Horvath Jozsef (MDF) 

Miskolc (Borsod-Abaiij-Zemplen, Heves megye): Gyulai Gabor (KDNP) 

Pecs (Baranya, Somogy, Tolna megye): 

Bogner Miklos (FKgP) 

Szeged (Bacs-Kiskun, Bekes, Csongrad megye): 

Farkas Laszlo (KDNP) 



Veszprem (Fejer, Veszprem, Zala megye): 
Hegediis Tamas (MDF) 

Ado- es Penziigyi Ellenorzesi Hivatal 
Elnok: Minarik Gyorgy 

Allami Vagyoniigynokseg 
Ugyvezeto igazgato: Csepi Lajos 

Gazdasagi Versenyhivatal 
Elnok: Vissy Ferenc 

Hataron Tiili Magyarok Hivatala 
Elnok: Entz Geza (1992. jiin. l-jetol) 

Kozponti Statisztikai Hivatal 
Elnok: Vukovich Gyorgy 

Magyar Radio 

Elnok: Gombar Csaba 

Alelnok: Csiics Laszlo (1992. marc, l-jetol) 

Magyar Televizio 

Elnok: Hankiss Elemer 

Alelnok: Nahlik Gabor (1992. marc, l-jetol) 

Magyar Tudomanyos Akademia 

Elnok: Kosary Domokos 

Fotitkar: Lang Istvan (1993. maj. 14-ig), Keviczky Laszlo (1993. maj. 14-t61) 

Orszagos Karrendezesi es Karpotlasi Hivatal 
Elnok: Sepsey Tamas 

Allami Szamvevoszek 

Elnok: Hagelmayer Istvan 

Elnokhelyettesek: Nyikos Laszlo, Sandor Istvan 

Legfelsobb Birosag 
Elnok: Solt Pal 

Legfobb tjgyeszseg 

Legfobb ugyesz: Gyorgyi Kalman 

Magyar Nemzeti Bank 



Elnok: Bod Peter Akos 

Alelnokok: Body Laszlo, Czirjak Sandor, Harshegyi Frigyes, Tarafas Imre 



Az Orszaggyules 



Az Orszaggyules tisztsegviseloi 

Elnok: Szabad Gyorgy 

Alelnokok: Dornbach Alajos, Sziiros Matyas, Voros Vince 

Fotitkar: Soltesz Istvan 

Jegyzok: Balogh Gabor (KDNP), Boros Laszlo (MSZP), Glattfelder Bela (Fidesz), Horvath Jozsef 

(MDF), Korodi Maria (SZDSZ), Szabo Lajos (FKgP), Toth Sandor (KDNP), Trombitas Zoltan 

(Fidesz) 

Az orszaggyules! kepvlselok llstaja 

(frakcionkent, valasztokerulettel 



xll. 



Magyar Demokrata Forum 
Andrasfalvy Bertalan 
Antall Jozsef 
Bako Lajos 
Balas Istvan" 
Balazsi Tibor 
Balla Gabor Tamas 
Balogh Janos 
Balsai Istvan 
Baranyai Miklos 
Banffy Gyorgy 
Becker Pal 
Bethlen Istvan 
Bilecz Endre 
Biro Ferenc 
Bogar Laszlo 
Bogardi Zoltan 
Bogdan Emil 
Bognar Laszlo 
Bratinka Jozsef 
Csapody Miklos 
Csizmadia Istvan 
Csoti Gyorgy 
Csurka Istvan* 
David Ibolya 
Debreczeni Jozsef* 
Deme Zoltan 
Dobos Laszlo 
Elek Istvan* 
Farkas Gabor 



Baranya m. L vk. 

Budapest teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. 2. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 2. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 1. vk. 

Budapest 25. vk. 

Gyor-Moson-Sopron m. 5. vk. 

orszagos lista 

Heves m. 4. vk. 

Budapest 1. vk. 

Pest m. 5. vk. 

Budapest teruleti lista 

Nograd m. teruleti lista 

Baranya m. teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Pest m. L vk. 

Fejer m. teruleti lista 

Pest m. teruleti lista 

Csongrad m. 3. vk. 

Budapest 15 vk. 

Veszprem m. 4. vk. 

orszagos lista 

Bekes m. teruleti lista 

Tolna m. 5. vk. 

Bacs-Kiskun m. 2. vk. 

Bekes m. 5. vk. 

Budapest 14. vk. 

Heves m. 6. vk. 

Pest m. 6. vk. 



Fejes Attila 
Fekete Gyula 
Fekete Pal 
Figler Janos 
Fodor Andras Attila 
Fur Lajos 
Gaal Antal 
Gombos Ferenc 
Grezsa Ferenc 
Gyarmati Dezso 
Gyurko Janos 
Halasz Istvan 
Hoppa Jozsef 
Horvath Balazs 
Horvath Bela 
Horvath Jozsef 
Horvath Lajos 
Horvath Miklos 
Horcsik Richard 
Illesy Istvan 
Jakab Ferenc 
Javor Karoly 
Jozsa Fabian 
Kapronczay Jozsef 
Karsai Peter 
Katona Kalman 
Katona Tamas 
Kalman Attila 
Kanya Gabor 
Katay Zoltan 
Kelemen Andras 
Kelemen Jozsef 
Keresztes K. Sandor 
Keri Kalman 
Kineses Gyula 
Kiraly B. Izabella" 
Kiss Gyula Jozsef 
Kiss Gyorgy 
Komor Sandor 
Kovacs Laszlo 
Kozma Huba 
Konya Imre 
Koszo Peter 
Kulin Ferenc 
Kulin Sandor 
Kutrucz Katalin 
Marko Istvan 
Marx Gyula 
Medgyasszay Laszlo 
Mezey Karoly 
Meszaros Laszlo 



xlii. 



Hajdii-Bihar m. 1. vk. 

Budapest 5. vk. 

Bacs-Kiskun m. 5. vk. 

Tolna m. 2. vk. 

Budapest 28. vk. 

Vas m. teruleti lista 

Somogy m. 4. vk. 

Vas m. 4. vk. 

Csongrad m. teruleti lista 

orszagos lista 

Budapest 30. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 3. vk. 

Baranya m. 4. vk. 

Veszprem m. 6. vk. 

Budapest 18. vk. 

Komarom-Esztergom m. teruleti lista 

Tolna m. 4. vk. 

Fejer m. 2. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Fejer m. 3. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 5. vk. 

Pest m. 9. vk. 

Bacs-Kiskun m. 1. vk. 

Baranya m. 7. vk. 

Bacs-Kiskun m. 10. vk. 

Budapest 8. vk. 

Pest m. 2. vk. 

Komarom-Esztergom m. 2. vk. 

Bacs-Kiskun m. 3. vk. 

Budapest 17 vk. 

Fejer m. teruleti lista 

Heves m. 2. vk. 

Gyor-Moson-Sopron m. teruleti Hsta 

orszagos Hsta 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 

Pest m. teruleti lista 

Budapesti teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 4. vk. 

Hajdii-Bihar m. 4. vk. 

Pest m. 8. vk. 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

Pest m. teruleti lista 

Csongrad m. teruleti lista 

Pest m. teruleti lista 

Pest m. 16. vk. 

orszagos lista 

Bekes m. teruleti lista 

Zala m. teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. 1. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 7. vk. 

Veszprem m. teruleti lista 



Meszaros Peter 
Mihaly Zoltan 
Miklos Arpad 
Mile Lajos 
Molnar Istvan 
More Laszlo 
Nagy Istvan 
Nagy-Bozsoky Jozsef 
Nyerges Tibor 
Palkovics Imre 
Pap Andras 
Papp Lehel Gyorgy 
Papp Sandor 
Pal Jozsef 
Panczel Gyula 
Perjes Gab or 
Pesti Ferenc 
Petronyak Laszlo 
Pokorny Endre 
Pongracz Jozsef 
Poda Jeno 
Pusztai Erzsebet 
Raffay Erno 
Remport Katalin 
Reti Miklos 
Roszik Gabor 
Rudics Robert 
Salamon Laszlo 
Sandorfi Gyorgy 
Sapi Jozsef 
Sarossy Laszlo 
Schamschula Gyorgy 
Schmidt Ferenc 
Siklos Csaba 
Somogyi Tamas 
Sovago Laszlo 
Speidl Zoltan 
Szabad Gyorgy 
Szabo Ivan 
Szabo Janos 
Szabo Lajos 
Szabo Lukacs 
Szabo Tamas 
Szarvas Bela 
Szauter Rudolf 
Szeleczky Zoltan 
Szendrei Laszlo 
Szentagothai Janos 
Szekelyhidi Laszlo 
Szel Peter 
Szilassy Geza 



Budapest 32. vk. 

Csongrad m. 7. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 6. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 3. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 5. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 9. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 10. vk. 

Tolna m. teruleti lista 

Veszprem m. teruleti lista 

Baranya m. 2. vk. 

Csongrad m. 5. vk. 

Veszprem m. 7. vk. 

Nograd m. teruleti lista 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

Budapest 16. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 13. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 14. vk. 

Heves m. teruleti lista 

Heves m. 5. vk. 

Csongrad m. teruleti lista 

Veszprem m. 1. vk. 

Csongrad m. 1. vk. 

Bekes m. 7. vk. 

Pest m. 15. vk. 

Pest m. 14. vk. 

Zala m. 4. vk. 

orszagos lista 

Budapest teruleti lista 

Hajdii-Bihar m. 5. vk. 

Budapest 4. vk. 

Budapest 7. vk. 

Veszprem m. 5. vk. 

Budapest 3. vk. 

Budapest 10. vk. 

Hajdii-Bihar m. 7. vk. 

Nograd m. 1. vk. 

Budapest teruleti lista 

Budapest 12. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 8. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 7. vk. 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 

Veszprem m. 2. vk. 

Heves m. 1. vk. 

Pest m. 10. vk. 

Budapest 27. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 6. vk. 

orszagos lista 

Gyor-Moson-Sopron m. 4. vk. 

Pest m. 11. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 2. vk. 



Szilasy Gyorgy 
Sziics M. Sandor 
Takacs Peter 
Takacsy Gyula 
Tarnoczky Attila 
Ternak Gabor 
Toth Albert 
Toth Albert Jozsef 
Toth Imre Laszlo 
Toth Istvan 
Toth Tihamer 
Toth-Kurucz Janos 
Torok Gabor 
Varga Janos 
Varga Zoltan 
Varsanyi Andras 
Varkonyi Istvan 
Vekony Miklos 
Vizy Bela 
Vona Ferenc 
Weszelovszky Zoltan 
Zacsek Gyula'' '* 
Zetenyi Zsolt 
Zimanyi Tibor 
Zsebok Lajos 
Zsigmond Attila 
Zsupos Lajos 



7.vk. 



vk. 



Fejer m. 4. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 8. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 1. vk. 

Budapest! Hsta 

Zala m. 2. vk. 

Tolna m. 1. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 6. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 12. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 

Zala m. 5. vk. 

Komarom-Esztergom m. 4. 

Pest m. 7. vk. 

orszagos lista 

Bekes m. 6. vk. 

Fejer m. 7. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 3. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

Budapest 29. vk. 

Pest m. 13. vk. 

Budapest teruleti Hsta 

Budapest 13. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 

Fejer m. 5. vk. 

Budapest 2. vk. 

Hajdii-Bihar m. 8. vk. 



Szabad Demokratak Szovetsege 
Andriska Geza 
Arato Geza 
Abraham Tibor 
Beki Gabriella 
Bretter Zoltan 
Buky Dorottya 
Danis Gyorgy 
Darvas Ivan 
Derdak Tibor 
Dornbach Alajos 
Eorsi Matyas 
Fazekas Zoltan 
Faklya Csaba 
Ficzere Matyas 
Fodor Tamas 
Freund Tamas 
Futaki Geza 
Gaal Gyula 
Gado Gyorgy 
Getto Jozsef 
Gulyas Jozsef 



Bacs-Kiskun m. 7. vk. 

Komarom-Esztergom m. 5. vk. 

Pest m. teruleti lista 

orszagos lista 

Baranya m. 3. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 

Budapest 19. vk. 

orszagos lista 

Budapest teruleti Hsta 

Budapest teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. teruleti Hsta 

Fejer m. teruleti Hsta 

Somogy m. teruleti Hsta 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. teruleti lista 

orszagos lista 

Bekes m. teruleti lista 

Budapest teruleti Hsta 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 



Hack Peter 
Hajdii Zoltan 
Halda Aliz 

Hanko Farago Miklos 
Haraszti Miklos 
Hatvani Zoltan 
Havas Gabor 
Haga Antonia 
Hodosan Roza 
Horvath Aladar 
Horvath Vilmos 
Ivanyi Gabor 
Juhasz Pal 
Kertesz Zoltan 
Kiraly Bela 
Kis Zoltan 
Kiss Robert 
Komenczi Bertalan 
Korodi Maria 
Koszeg Ferenc 
Kuncze Gabor 
Laborczi Geza 
Lotz Karoly 
Magyar Balint 
Matyi Laszlo 
Madai Peter 
Mecs Imre 
Meszaros Bela 
Meszaros Istvan Laszlo 
Molnar Tibor 
Monostori Endre 
Nagy Andras 
Nadori Laszlo 
Paris Andras 
Pelcsinszki Boleszlav 
Peto Ivan 
Polyak Sandor 
Rab Karoly 
Raj Tamas 
Rajk Laszlo 
Racskay Jen 6 
Raday Mihaly 
Rozsa Edit 

Sarkadine Lukovics Eva 
Solt Ottilia 
Soos Karoly Attila 
Szabo Erika 
Szabo Miklos 
Szalay Gabor 
Szent-Ivanyi Istvan 
Szigethy Istvan 



Budapest teruleti lista 

Fejer m. 6. vk. 

orszagos lista 

Vas m. 1. vk. 

Budapest IL vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 8. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 

orszagos lista 

Vas m. 3. vk. 

Budapest teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. teruleti lista 

Somogy m. 1. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 1. vk. 

Pest m. 3. vk. 

Heves m. 3. vk. 

Pest m. teruleti lista 

Fejer m. teruleti lista 

Pest m. 12. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

Budapest 3L vk. 

Budapest 2L vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

orszagos lista 

Budapest 23. vk. 

Vas m. 5. vk. 

orszagos lista 

Hajdii-Bihar m. 9. vk. 

Vas m. teruleti lista 

Bacs-Kiskun m. 9. vk. 

Tolna m. teruleti lista 

Somogy m. 3. vk. 

Bekes m. 4. vk. 

Budapest 22. vk. 

orszagos lista 

Gyor-Moson-Sopron m. 3. vk. 

orszagos lista 

Budapest 20. vk. 

Vas m. 2. vk. 

Baranya m. teruleti lista 

orszagos lista 

Bekes m. L vk. 

Zala m. teruleti lista 

orszagos lista 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

Budapesti teruleti lista 

Komarom-Esztergom m. 1. vk. 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

Zalam. 1. vk. 



Szigeti Gyorgy 
Szor Gyula 
Tamas Caspar Miklos 
Tardos Marton 
Teller Gyula 
Tolgyessy Peter 
Torok Ferenc 
Vass Istvan 
Vasarhelyi Miklos 
Vilagosi Gabor 
Wekler Ferenc 
Werner Jozsef 
Zombori Matyas 



orszagos lista 

Veszprem m. teruleti lista 

Csongrad m. teruleti lista 

Budapest teruleti lista 

orszagos lista 

Komarom-Esztergom m. teruleti lista 

Budapest 6. vk. 

Pest m. teruleti lista 

Budapest teruleti lista 

orszagos lista 

Baranya m. 5. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 



Fiiggetlen Kisgazda-, Foldmunkas- 
Balogh Gyorgy 
Bardos Balazs 
Bejczy Sandor 
Borocz Istvan 
Dragon Pal 
Gerbovits Jeno 
Gyorivanyi Sandor 
Hajdu Istvanne 
Horvath Laszlo 
Istvan Jozsef 
Ivan Geza 
Izso Mihaly 
Kapitany Ferenc 
Kavassy Sandor 
Kocsenda Antal 
Kovacs Bela 
Kovats Laszlo 
Kosa Andras 
Lakatos Jozsefne 
Mizsei Bela 
Nagy Ferenc Jozsef 
Nagy Varga Dezso 
Nemeth Bela 
Olah Sandor 
Omolnar Miklos 
Pasztor Gyula 
Pinter Istvan 
Pinter Jozsef 
Pohankovics Istvan 
Prepeliczay Istvan 
Rajkai Zsolt 
Sipos Imre 
Sumegi Sandorne 
Szabo Janos 
Szabo Lajos 



es Polgari Part 

Budapest teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 5. vk. 

orszagos lista 

Baranya m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Bacs-Kiskun m. 8. vk. 

Somogy m. 5. vk. 

orszagos lista 

Pest m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 

orszagos lista 

Bacs-Kiskun m. teruleti lista 

orszagos lista 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. 2. vk. 

Baranya m. 6. vk. 

orszagos lista 

Somogy m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Bekes m. 3. vk. 

Csongrad m. teruleti lista 

Fejer m. teruleti lista 

Bacs-Kiskun m. 6. vk. 

Pest m. teruleti lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Somogy m. 6. vk. 

Veszprem m. teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. teruleti lista 

orszagos lista 



Szabo Lajos 
Tar j an Laszlone 
Torgyan Jozsef 
Toth Imre 
Ugrin Emese 
Vincze Kalman 
Voros Vince 
Zsiros Geza 



Csongrad m. 6. vk. 

Somogy m. 2. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teriileti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. teruleti lista 

orszagos lista 

Bekes m. teruleti lista 



Keresztenydemokrata Neppart 
Csefalvay Gyula 
Csepe Bela 
Fuzessy Tibor 
Caspar Miklos 
Giczy Gyorgy 
Hasznos Miklos 
Herczeg Janos 
Horvath Tivadar 
Inotay Ferenc 
Isepy Tamas 
Juhasz Peter 
Karcsay Sandor 
Kadar Peter 
Kovacs Gabor 
Lukacs Tamas 
Lukats Miklos 
Mozs Jozsef 
Palos Miklos 
Rott Nandor 
Sesztak Laszlo 
Surjan Laszlo 
Toth Sandor 



Gyor-Moson-Sopron m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Pest m. teruleti lista 

Nograd m. teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. 6. vk. 

orszagos lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Nograd m. 3. vk. 

orszagos lista 

Bekes m. 2. vk. 

Nograd m. 4. vk. 

Heves m. teruleti lista 

orszagos lista 

Fejer m. 1. vk. 

Tolna m. teruleti lista 

orszagos lista 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

Budapest teruleti lista 

Nograd m. 2. vk. 



Fiatal Demokratak Szovetsege 
Ader Janos 
Deutsch Tamas 
Fodor Gabor 
Frajna Imre 
Glattfelder Bela 
Hegedus Istvan 
Horvath Laszlo 
Kosa Lajos 
Kover Laszlo 
Madi Laszlo 
Molnar Peter 
Nemeth Zsolt 
Orban Viktor 
Pap Janos 

Rockenbauer Zoltan 
Sasvari Szilard 



orszagos lista 

Budapest teruleti Hsta 

Budapest teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Heves m. teruleti lista 

orszagos lista 

Veszprem m. 3. vk. 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

orszagos lista 

Budapest teruleti Hsta 

Pest m. teruleti lista 

Gyor-Moson-Sopron m. teruleti Hsta 

orszagos lista 

orszagos lista 



Szajer Jozsef 
Szelenyi Zsuzsanna 
Tirts Tamas 
Trombitas Zoltan 
Ungar Klara 
Varga Mihaly 
Wachsler Tamas 



Gyor-Moson-Sopron m. 7. vk. 

Veszprem m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 



Magyar Szocialista Part 
Annus Jozsef 
Bekesi Laszlo 
Boros Laszlo 
Csehak Judit 
Daroczy Zoltan 
Fillo Pal 
Gal Zoltan 
Geczi Jozsef Alajos 
Hamori Csaba 
Horn Gyula 
Jakab Robertne 
Janosi Gyorgy 
Katona Bela 
Keleti Gyorgy 
Kiss Peter 
Kovacs Laszlo 
Kovacs Pal 
Kosa Ferenc 
Kosane Kovacs Magda 
Korosfoi Laszlo 
Lakos Laszlo 
Nyers Rezso 
Paszternak Laszlo 
Pal Laszlo 
Peli tamas Karoly 
Schiffer Janos 
Suchman Tamas 
Szili Sandor 
Sziiros Matyas 
Tabajdi Csaba 
Tompa Sandor 
Vastagh Pal 
Vitanyi Ivan 



orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 

Budapest 9. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. teruleti lista 

Somogy m. teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Budapest teruleti lista 

Komarom-Esztergom m. 3. vk. 

orszagos lista 

orszagos lista 

Fejer m. teruleti lista 

Szabolcs-Szatmar-Bereg m. teruleti lista 

orszagos lista 

Pest m. teruleti lista 

orszagos lista 

Budapest teruleti lista 

Budapest teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Budapest teruleti lista 

orszagos lista 

orszagos lista 

Hajdii-Bihar m. 6. vk. 

orszagos lista 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 

Bekes m. teruleti lista 

orszagos lista 



Fiiggetlenek 
Balogh Gabor 
Barcza Imre 
Beke Kata 
Bereczki Vilmos 
Bertha Zoltan 
Czoma Laszlo 



orszagos lista 
Tolna m. 3. vk. 
Budapest teruleti lista 
orszagos lista 

Hajdii-Bihar m. teruleti lista 
Zala m. 3. vk. 



Denes Janos 

Eke Karoly 

Fodor Istvan 

G. Nagyne Maczo Agnes 

Gali Akos 

Ilkei Csaba 

Kallay Kristof 

Kiraly Zoltan 

Korosi Imre 

Kupa Mihaly 

Mozes Mihaly 

Nagy Tamas 

Palotas Janos 

Petrenko Janos 

Pozsgay Imre 

Vargane Piros Ildiko 



Budapest 26. vk. 
Csongrad m. 4. vk. 
Pest m. 14. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. 9. vk. 
Hajdii-Bihar m. 2. vk. 
Somogy m. teruleti lista 
Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 4. vk. 
Csongrad m. 2. vk. 

Jasz-Nagykun-Szolnok m. teruleti lista 
Borsod-Abaiij-Zemplen m. 11. vk. 
Hajdii-Bihar m. 3. vk. 
Bacs-Kiskun m. 4. vk. 
Budapest 24. vk. 

Borsod-Abaiij-Zemplen m. teruleti lista 
Bacs-Kiskun m. teruleti lista 
Szabolcs-Szatmar-Bereg m. 10. vk. 



Valtozasok az orszaggyules osszeteteleben 



Kepviselo (frakcio) Lista/Valasztokerulet Meddig Helyere kerult kepviselo 


Listas 


Baka Andras* (MDF) budapesti 1991. maj. 31. Takacsy Gyula 


BelafiAntal**(FKgP) 


Veszprem m. 


1992.szept. 30. 


Sumegi Sandorne 


Bod Peetr Akos* (MDF) 


Veszprem m. 


1991. dec. 9. 


Meszaros Laszlo 


Bokros Lajos* (MSZP) 


budapesti 


1990. jiil. 2. 


Schiffer Janos 


BorzMikl6s**(FKgP) 


Pest m. 


1992. jiil. 30. 


Izso Mihaly 


Bossanyi Katalin* (MSZP) 


orszagos 


1991. febr.l. 


Geczy Jozsef 


Botos Katalin* (MDF) 


budapesti 


1992. Jan. 31. 


Weszelovszky Zoltan 


Csengey Denes** (MDF) 


Zala m. 


1991. apr. 8. 


Marx Gyula 


Demeny Pal** (MSZP) 


orszagos 


1991. Jan. 14. 


Janosi Gyorgy 


Goncz Arpad* (SZDSZ) 


budapesti 


1990. aug. 3. 


Gaal Gyula 


Huszar Tibor* (MSZP) 


orszagos 


1990. szept. 10. 


Tabajdi Csaba 


Kadar Ivan* (SZDSZ) 


orszagos 


1991. Jan. 14. 


Halda Aliz 


Keresztes Sandor* (KDNP) 


budapesti 


1990. aug. 31. 


Surjan Laszlo 


Kovacs Jeno* (MSZP) 


orszagos 


1992. szept. 1. 


Kiss Peter 


Nagy Attila** (MSZP) 


orszagos 


1992. maj. 13. 


Peh Tamas Karoly 


>fovak Rudolf* (SZDSZ) 


Heves m. 


1990. nov. 19. 


Horvath Laszlo 


Ormos Maria* (MSZP) 


orszagos 


1990. szept. 10. 


Suchman Tamas 


Szabo Gyorgy* (MSZP) 


Borsod-Abaiij-Zemplen m. 


1991. Jan. 15. 


Tompa Sandor 


Sziics Istvan* (MDF) Pest m. 1992. dec. 31. Bognar Laszlo 


Egyeni 


Deak Sandor** (SZDSZ) Komarom-Esztergom m. 3. 1990. dec. 2. |Keleti Gyorgy (MSZP) 


Demszky Gabor* (SZDSZ) Budapest 9. 1990. nov. 30. [FiloPal (MSZP) 


Faddi Jozsef** (FKgP) Bacs-Kiskun m. 4. 1992. aug. 4. |Nagy Tamas (fuggetlen) 


iNemeth Miklos* (fuggetlen) ]Borsod-Abaiij-Zemplen m. 11. ]l991. apr. 22. ]Kupa Mihaly (MDF) 



SzokolayZoltan* (MDF) 


Bekes m. 5. 


1992. jan 


. 20. JSarkadine Lukovics Eva (SZDS 


* Lemondott. ** Meghalt. 

Az orszaggyulesi kepviselok frakcidk kozotti mozgasa 






Nev 


ListaA^alasztokerulet 


Frakciobol 


Frakcioba 


Idopont 


Listas 




Balogh Gabor 


orszagos 


KDNP 


fuggetlen 


1992. marc. 17. 




Beke Kata 


Ibudapesti 


MDF 


fuggetlen 


1991. dec. 4. 




Bereczki Vilmos 


orszagos 


FKgP 


fuggetlen 


1992. nov. 30. 




Bertha Zoltan 


Hajdii-Bihar m. 


SZDSZ 


fuggetlen 


1991. dec. 16. 




Bilecz Endre 


Nograd m. 


SZDSZ 


fuggetlen 


1991. dec. 30. 








fuggetlen 


MDF 


1993. marc. 2. 




Horvath Laszlo 


Heves m. 


SZDSZ 


Fidesz 


1992. marc. 2. 




Ilkei Csaba 


Somogy m. 


MDF 


fuggetlen 


1991. szept. 3. 




Korosi Imre 


Jasz-Nagykun-Szolnok m. 


MDF 


fuggetlen 


1993. maj. 3. 




Petrenko Janos 


B-A-Zemplen m. 


MSZP 


fuggetlen 


1992. apr. 27. 




Pozsgay Imre 


Bacs-Kiskun m. 


MSZP 


fuggetlen 


1990. nov. 12. 




Ugrin Emese 


orszagos 


KDNP 


FKgP 


1991. aug. 26. 




Egyeni 




Balogh Janos 


Gyor-Moson-Sopron m. 5. 


SZDSZ 


MDF 


1991. szept. 2. 




Barcza Imre 


Tolna m. 3. 


SZDSZ 


fuggetlen 


1991. febr. 25. 




Denes Janos 


Budapest 26. 


MDF 


fuggetlen 


1990. nov. 26. 




G. Nagyne Maczo Agnes 


B-A-Zemplen m. 9. 


MDF 


fuggetlen 


1991.jiin. 18. 




Gali Akos 


Hajdii-Bihar m. 2. 


MDF 


fuggetlen 


1991. szept. 9. 




Horvath Tivadar 


Gyor-Moson-Sopron m. 6. 


SZDSZ 


KDNP 


1991. aug. 27. 




Kadar Peter 


Bekes m. 2. 


SZDSZ 


KDNP 


1992. nov. 30. 




Kiraly Bela 


Somogy m. 1. 


fuggetlen 


SZDSZ 


1990. nov. 12. 




Kiraly Zoltan 


Csongrad m. 2. 


MDF 


fuggetlen 


1990. maj. 31. 




Kupa Mihaly 


B-A-Zemplen m. 11. 


MDF 


fuggetlen 


1992. febr. 25. 




Mozes Mihaly 


Hajdii-Bihar m. 3. 


SZDSZ 


fuggetlen 


1992. jiin. 23. 




Mozs Jozsef 


Fejer m. 1. 


SZDSZ 


KDNP 


1992. marc. 2. 




[Palotas Janos 


jBudapest 24. 


MDF 


fuggetlen 


Jl992. marc. 9. 





A partok kepviselocsoportjainak, valamint a fuggetlen kepviselok 
reszesedese a parlamenti mandatumokbol 











1990. 


majus 2. 


(386 fo 100%) 


1 




Egyeni 


Teruleti 


Orszagos 


Osszesen 


% Egyeni 


Teruleti Orszagos 


MDF 




115 


40 




10 


165 42,7 


110 39 


SZDSZ 




37 


34 




23 


94 24,4 


31 31 


^KgP 




11 


16 




17 


44] 11,4 





Fuggetlen Kisgazda frakcio 










9 


13 


FKgP-i kepviselok (frakcion kivul)* 










1 


3 


MSZP 


1 


14 


18 


33 


8,5 


3 


12 


Fidesz 


2 


8 


12 


22 


5,7 


2 


9 


KDNP 


3 


8 


10 


21 


5,5 


6 


8 


Fuggetlenek 


7 








7 


1,8 


13 


5 


Osszesen 


176 


120 


90 


386 


100,0 


175 


120 


[Betoltetlen: 1 kepviseloi mandatum - 


Bacs m. 4. vk. 















* 1992. szept. 21-en hat (kesobb nyolc) fuggetlen kisgazdaparti kepviselo ligy nyilatkozott, hogy 
parlamenti tevekenyseget a fuggetlen kepviselok kozott folytatja. Kozuluk 1992. nov. 30-an Bereczki 
Vilmos csatlakozott a fuggetlenekhez. 

A fuggetlenekhez tartozo kepviselok kozul partok tagjal (parttagsag 
kelte) 



Barcza Imre 


Nyugdijasok partja (1992. 
okt.) 


Nagy Tamas 


Agrarszovetseg (elnok) (1990) 


Beke Kata 


Nemzeti Demokrata szovetseg 
(1992. okt.) 


Palotas Janos 


Koztarsasag Part (elnok) (1992. nov.) 


Bereczki Vilmos 


Demokratikus Kisgazda- es 
Polgari Part (1993. Jan.) 


Petrenko Janos 


Koztarsasag Part (1992. nov.) 


Kiraly Zoltan 


Szocialdemokrata Neppart 
(ugyvezeto alelnok) (1992. 
szept.) 


Pozsgay Imre 


Nemzeti Demokrata Szovetseg (elnok) 
(1992. okt.) 


pMozes Mihaly 


Koztarsasag Part (1992. nov.) 


Vargane Piros Ildiko 


Agrarszovetseg (1990) 



Az 1992-es torvenyek 



1992. evi I. 

A szovetkezetekrol. (Elfogadva: januar 6., hatalyba lepett: januar 20.) 

1 QQ') a^ri TT 



1992. evi II. 

zovetkezetekrol szolo I. torveny hatalybalepeserol es az atmeneti szabalyokrol. (Elfogadva: 
uar 7.. hatalvba leoett: ianuar 20.) 



A sz' 



januar 7., hatalyba lepett: januar 20.) 



1992. evi III. 

potlekrol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: januar 21., hatalyba lepett: januar 28.) 
[V. 



A csaladi 

1992. evi IV. 

Az iparjogvedelmi eljarasok igazgatasi szolgaltatasi dijarol. (Elfogadva: februar 4., hatalyba lepett: 

marcius 18.) 

1992. evi V. 

Az arak meg 

februar 25.) 

1992. evi VI. 

I II. (atmeneti szovetkezeti) torveny modositasarol. (Elfogadva: februar 19., hatalyba 



gallapitasarol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: februar 11., hatalyba lepett: 



Az 1992. evi 



lepett: februar 28.) 

1992. evi VII. 

A kettos allampolgarsagra vonatkozo, Romaniaval kotott, s 1990. februar 9-en felmondott 

egyezmenyt kihirdeto torvenyerejii rendelet hatalyon kivul helyezeserol. (Elfogadva: februar 25., 

hatalyba lepett: marcius 4.) 

1992. evi VIII. 

A kettos allampolgarsagra vonatkozo, Bulgariaval kotott egyezmenyt kihirdeto torvenyerejii 

rendelet hatalyon kivul helyezeserol. (Elfogadva: februar 25., hatalyba lepett: marcius 4.) 

1992. evi IX. 

Az 1975. evi tarsadalombiztositasi torveny modositasarol. (Elfogadva: februar 19., hatalyba lepett: 

marcius 1.) 

1992. evi X. 

A Tarsadalombiztositasi Alap 1992. evi koltsegveteserol, valamint az alapra vonatkozo torveny 

modositasarol. (Elfogadva: februar 19., hatalyba lepett: marcius 9.) 

1992. evi XI. 

Az 1963 es 1989 kozott elkovetett egyes allam es kozrend elleni biincselekmenyek miatt tortent 

elitelesek semmisse nyilvanitasar61.(Elfogadva: februar 19., hatalyba lepett: marcius 9.) 

1992. evi XII. 

A kisajatitassal osszefuggo jogszabalyok egyes rendelkezeseinek hatalyon kivul helyezeserol. 

(Elfogadva: februar 25., hatalyba lepett: marcius 11.) 

1992. evi XIII. 

A bunteto jogszabalyok modositasarol. (Elfogadva: marcius 10., hatalyba lepett: aprilis 1.) 

1992. evi XIV. 

Az 1992. evi koltsegvetesi torveny modositasarol. (Elfogadva: februar 25., hatalyba lepett: marcius 

26.) 

1992. evi XV. 

A foglalkoztatas elosegiteserol es a munkanelkuliek ellatasarol szolo torveny modositasarol. 

(Elfogadva: marcius 10., hatalyba lepett: marcius 26.) 

1992. evi XVI. 

A csaladjogi torveny modositasarol. (Elfogadva: marcius 31., hatalyba lepett: aprilis 1.) 

1992. evi XVII. 

A foldtorvenyt kiegeszito 1991. evi XIII. torveny modositasarol. (Elfogadva: marcius 31., hatalyba 

lepett: aprihs 1.) 

1992. evi XVIII. 

Az uzemanyagok kornyezetvedelmi termekdijarol. (Elfogadva: marcius 10., hatalyba lepett: majus 

1.) 

1992. evi XIX. 

A Nemzetkozi Tudomanyos es Miiszaki Tajekoztatasi Kozpont alapitasarol szolo egyezmenyt 

kihirdeto torvenyerejii rendelet hatalyon kivul helyezeserol. (Elfogadva: marcius 23., hatalyba 

lepett: 1992. januar 1.) 

1992. evi XX. 

A maganszemelyek jovedelemadojarol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: marcius 31., 

hatalyba lepett: aprilis 15.) 

1992. evi XXI. 

Az onhibajukon kivul hatranyos helyzetbe kerult onkormanyzatok kiegeszito allami tamogatasarol 

szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: marcius 31., hatalyba lepett: aprihs 10.) 

1992. evi XXII. 

A Munka Torvenykonyverol. (Elfogadva: marcius 30., hatalyba lepett: jiilius 1.) 

1992. evi XXIII. 

A koztisztviselok jogallasarol. (Elfogadva: marcius 31., hatalyba lepett: jiihus 1.) 

1992. evi XXIV. 



Az 1939-1949-es idoszakra vonatkozo karpotlasi torveny. (Elfogadva: aprilis 17., hatalyba lepett: 

Junius 7.) 

1992. evi XXV. 

A tavkozlesi alaphalozattal osszefuggo egyes torvenyek modositasarol. (Elfogadva: aprilis 27., 

hatalyba lepett: majus 8.) 

1992. evi XXVI. 

A helyi onkormanyzatok 1992. evi cimzett es celtamogatasarol. (Elfogadva: aprilis 14., hatalyba 

lepett: majus 13.) 

1992. evi XXVII. 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-brazil egyezmeny kihirdeteserol. (Elfogadva: majus 5., 

hatalyba lepett: majus 22.) 

1992. evi XXVIII. 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-(del)-koreai egyezmeny kihirdeteserol. (Elfogadva: majus 

5., hatalyba lepett: majus 22.) 

1992. evi XXIX. 

Az onhibajukon kivul hatranyos helyzetbe kerult telepulesi onkormanyzatok kiegeszito allami 

tamogatasarol. (Elfogadva: aprilis 28., hatalyba lepett: majus 22.) 

1992. evi XXX. 

Az Utalaprol. (Elfogadva: majus 5., hatalyba lepett: Junius 1.) 

1992. evi XXXI. 

A karpotlasi jegyek eletjaradekra valtasarol. (Elfogadva: majus 5., hatalyba lepett: majus 29.) 

1992. evi XXXII. 

Az eletuktol es szabadsaguktol politikai okbol megfosztottak karpotlasarol. (Elfogadva: majus 12., 

hatalyba lepett: jiiUus 1.) 

1992. evi XXXIII. 

A kozalkalmazottak jogallasarol. (Elfogadva: majus 5., hatalyba lepett: jiilius 1.) 

1992. evi XXXIV. 

A helyi onkormanyzatok 1992. evi kiegeszito celtamogatasarol. (Elfogadva: majus 19., hatalyba 

lepett: Junius 5.) 

1992. evi XXXV. 

A vamjogi torvenyerejii rendelet es az adozas rendjerol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: 

majus 19., hatalyba lepett: Junius 13.) 

1992. evi XXXVI. 

A koztarsasagi elnok tiszteletdijarol. (Elfogadva: Junius 2., hatalyba lepett: Junius 15., de 

rendelkezeseit 1992. januar l-jetol kell alkalmazni.) 

1992. evi XXXVIII. 

Az allamhaztartasrol. (Elfogadva: majus 19., hatalyba lepett: jiilius 3.) 

1992. evi XXXIX. 

A vizugyi es egyes kozlekedesi jogszabalyok modositasa a koncesszios torveny kapcsan. (Elfogadva: 

Junius 2., hatalyba lepett: jiilius 1.) 

1992. evi XL. 

A bos-nagymarosi vizlepcsorendszerre vonatkozo szerzodessel kapcsolatos kihirdeto torvenyerejii 

rendeletek hatalyon kivul helyezeserol. (Elfogadva: jiinius 9., hatalyba lepett: jiinius 24.) 

1992. evi XLI. 

A devizakodex modositasarol. (Elfogadva: jiinius 10., hatalyba lepett: jiilius 1.) 

1992. evi XLII. 

A nepesseg-nyilvantartasrol szolo atmeneti torveny modositasarol. (Elfogadva: jiinius 16., hatalyba 

lepett: jiinius 26.) 

1992. evi XLIII. 

Az 1992. evi koltsegvetesi torveny modositasarol. (Elfogadva: jiinius 2., hatalyba lepett: jiinius 26.) 

1992. evi XLIV. 



A Munkavallaloi Resztulajdonosi Programrol. (Elfogadva: Junius 9., hatalyba lepett: jiilius 14.) 

1992. evi XLV. 

A postarol. (Elfogadva: Junius 9., 1993. majus 15-ig nem lepett hatalyba, mert nem szuletett meg az 

errol szolo kulon torveny.) 

1992. evi XL VI. 

A szamvevoszeki torveny modositasarol. (Elfogadva: Junius 22., hatalyba lepett: jiihus 1.) 

1992. evi XL VII. 

A szakszervezeti vagyon vedelmerol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: Junius 16., hatalyba 

lepett: jiilius 1.) 

1992. evi XL VIII. 

A tarsadalombiztositasi torveny modositasarol. (Elfogadva: Junius 22., hatalyba lepett: jiilius 1.) 

1992. evi IL. 

A karpotlasi jegy termofoldre valtasarol. (Elfogadva: jiinius 23., hatalyba lepett: jiiHus 18.) 

1992. evi L. 

Az atmeneti szovetkezeti torveny modositasarol. (Elfogadva: jiinius 23., hatalyba lepett: jiilius 3.) 

1992. evi LI. 

A Magyar Nemzeti Udulesi Alapitvany javara felajanlott vagyonrol. (Elfogadva: jiinius 23., 

hatalyba lepett: jiihus 8.) 

1992. evi LII. 

A nemzeti gondozasrol. (Elfogadva: jiinius 23., hatalyba lepett: jiilius 21.) 

1992. evi LIII. 

A tartosan allami tulajdonban marado allami vagyonrol. (Elfogadva: jiinius 22., hatalyba lepett: 

augusztus 27.) 

1992. evi LIV. 

Az idolegesen allami tulajdonban levo vagyonrol. (Elfogadva: jiinius 23., hatalyba lepett: augusztus 

27.) 

1992. evi LV. 

Az allam vallalkozoi vagyonara vonatkozo torvenyekkel osszefuggo jogszabalyok (peldaul a 

tarsasagi torveny) modositasarol. (Elfogadva: jiinius 23., hatalyba lepett: augusztus 27.) 

1992. evi LVI. 

A csaladi potlekrol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: szeptember 1., hatalyba lepett: 

szeptember 10.) 

1992. evi LVII. 

A magyar-torok jogsegelyegyezmeny kihirdeteserol. (Elfogadva: szeptember 15., hatalyba lepett: 

szeptember 27.) 

1992. evi LVIII. 

A tarsadalombiztositasi torveny modositasarol. (Elfogadva: szeptember 8., hatalyba lepett: oktober 

24.) 

1992. evi LIX. 

Az illetektorveny modositasarol. (Elfogadva: szeptember 22., hatalyba lepett: oktober 8.) 

1992. evi LX. 

A Tarsadalombiztositasi Alap 1991. evi koltsegvetesenek vegrehajtasarol. (Elfogadva: szeptember 

22., hatalyba lepett: oktober 13.) 

1992. evi LXI. 

Helyi birosagok letesiteserol. (Elfogadva: oktober 20., hatalyba lepett: november 8.) 

1992. evi LXII. 

Az 1991. evi koltsegvetes vegrehajtasarol. (Elfogadva: oktober 6., hatalyba lepett: november 19.) 

1992. evi LXIII. 

A szemelyes adatok vedelmerol es a kozerdekii adatok nyilvanossagarol. (Elfogadva: oktober 27., 

hatalyba lepett: 1993. majus 1., a szemelyes adatokra vonatkozo resze hatalyba lepett: 1992. 

december 2., az adatvedelmi biztosra vonatkozo torvennyel egyutt lep hatalyba.) 



1992. evi LXIV. 

A tarsadalombiztositasi onkormanyzatokrol szolo torveny, valamint a Munka Torvenykonyve es a 

kozalkalmazottak jogallasarol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: november 3., hatalyba 

lepett: november 17.) 

1992. evi LXV. 

A birak, ugyeszek, a birosagi es ugyeszsegi dolgozok elomenetelerol es javadalmazasarol szolo 

torveny modositasarol. (Elfogadva: oktober 27., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXVI. 

A polgarok szemelyi adatainak es lakcimenek nyilvantartasarol. (Elfogadva: november 3., hatalyba 

lepett: november 30.) 

1992. evi LXVII. 

A Tarsadalombiztositasi Alap 1992. evi koltsegveteserol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: 

november 10., hatalyba lepett: november 30.) 

1992. evi LXVIII. 

A felulvizsgalati eljarasrol (a polgari eljarasjogban). (Elfogadva: november 10., hatalyba lepett: 

1993. januar 1.) 
1992. evi LXIX. 

A felulvizsgalati eljarasrol (a buntetoeljarasban). (Elfogadva: november 10., hatalyba lepett: 1993. 

januar 1.) 

1992. evi LXX. 

Az 1992. evi potkoltsegvetesrol. (Elfogadva: november 10., hatalyba lepett: december 17.) 

1992. evi LXXI. 

A fogyasztasi adorol es fogyasztasi arkiegeszitesrol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: 

november 26., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXII. 

A tavkozlesrol. (Elfogadva: november 23., 1993. majus 15-ig nem lepett hatalyba.) 

1992. evi LXXIII. 

A tarsasagi adorol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: november 26., hatalyba lepett: 1993. 

januar 1.) 

1992. evi LXXIV. 

Az altalanos forgalmi adorol. (Elfogadva: november 30., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXV. 

A maganszemelyek jovedelemadojarol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: november 30., 

hatalyba lepett 1993. januar 1.) 

1992. evi LXX VI. 

A helyi adokrol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: december 8., hatalyba lepett: 1993. januar 

1.) 

1992. evi LXX VII. 

Az adozas rendjerol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: december 8., hatalyba lepett: 1993. 

januar 1.) 

1992. evi LXX VIII. 

A kozuti kozlekedesrol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: december 8., hatalyba lepett: 1993. 

januar 1.) 

1992. evi LXXIX. 

A magzati elet vedelmerol. (Elfogadva: december 17., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXX. 

Az 1993. evi koltsegvetesrol. (Elfogadva: december 17., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXXI. 

A parttorveny modositasarol. (Elfogadva: december 21., hatalyba lepett: 1993. januar 5.) 

1992. evi LXXXII. 

A Vilagkiallitasi es a hozza kapcsolodo Fejlesztesi Alaprol. (Elfogadva: december 22., hatalyba 



lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXXIII. 

Egyes elkulonitett penzalapokrol. (Elfogadva: december 22., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXXIV. 

A tarsadalombiztositas penzugyi alapjairol es azok 1993. evi koltsegveteserol. (Elfogadva: december 

22., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi LXXXV. 

Az Utalaprol szolo torveny modositasarol. (Elfogadva: december 30., hatalyba lepett: 1993. januar 

1.) 

1992. evi LXXXVI. 

Az 1992. evi koltsegvetes modositasarol. (Elfogadva: december 30., hatalyba lepett: december 31.) 

1992. evi LXXXVII. 

A foldmiivelesugyi hivatalok feladatairol az atmeneti szovetkezeti torveny kapcsan. (Elfogadva: 

december 30., hatalyba lepett: 1993. januar 1.) 

1992. evi XXXVIII. 

A foldmiivelesugyi alapokrol. (Elfogadva: december 31., hatalyba lepett: 1993. januar 1., az 

allattenyesztesi alapra vonatkozo resze: 1993. februar 1.) 

1992. evi LXXXIX. 

A helyi onkormanyzatok cimzett es celtamogatasi rendszererol. (Elfogadva: december 22., 1993. 

majus 15-ig nem lepett hatalyba.) 

A fontosabb 1992-es orszaggyulesi hatarozatok 

2/1992. (II. 14.) 

Az egeszsegugyi es nyugdij-biztositasi felugyelo-bizottsagok tagjainak megvalasztasarol. (Elfogadva: 

januar 28.) 

2/1992. (II. 21.) 

Az egyhazak kozvetlen allami tamogatasara jovahagyott 1992. evi koltsegvetesi keret felosztasarol. 

(Elfogadva: februar 11.) 

9/1992. (III. 21.) 

A fegyverkereskedelmi torveny megalkotasarol (a javaslat beterjeszteset keri a Haz). (Elfogadva: 

marcius 10.) 

12/1992. (IV. 4.) 

A bos-nagymarosi vizlepcsorendszer megvalositasarol es uzemelteteserol kotott 1977. evi 

szerzodesrol (felhatalmazza a Haz a kormanyt a szerzodes megszuntetesere). (Elfogadva: marcius 

24.) 

14/1992. (IV. 21.) 

A magyar-ausztral beruhazasvedelmi egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: aprilis 7.) 

15/1992. (IV. 21.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-ausztral egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: aprilis 

7.) 

16/1992. (IV. 21.) 

A magyar-uruguayi beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: aprihs 7.) 

17/1992. (IV. 21.) 

A magyar-spanyol beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: aprihs 7.) 

18/1992. (IV. 21.) 

A magyar-kuvaiti beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: aprilis 7.) 

19/1992. (IV. 21.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-uruguayi egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: aprihs 

7.) 

20/1992. (V. 26.) 



A nemzeti es etnikai kisebbsegi szervezetek koltsegvetesi tamogatasarol. (Elfogadva: majus 12.) 

24/1992. (V. 26.) 

A lagymanyosi Duna-hid es a csatlakozo lithalozat megvalositasarol. (Elfogadva: majus 12.) 

26/1992. (VI. 10.) 

Egyes sajat jogii nyugdijak emeleserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

27/1992. (VI. 12.) 

A Dorogi Szenbanyak Vallalat allami alapjuttatassal kapcsolatos tartozasai rendezeserol. 

(Elfogadva: Junius 2.) 

28/1992. (VI. 12.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-indonez egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: Junius 

2.) 

29/1992. (VI. 12.) 

A magyar-izraeli beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

30/1992. (VI. 12.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-izraeli egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

31/1992. (VI. 12.) 

A magyar-francia baratsagi szerzodes megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

32/1992. (VI. 12.) 

A magyar-lengyel baratsagi szerzodes megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

33/1992. (VI. 12.) 

A magyar-nemet baratsagi szerzodes megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

34/1992. (VI. 12.) 

A magyar-ukran konzuli egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: Junius 2.) 

42/1992. (VI. 29.) 

Az egeszseges ivovizellatast elosegito programrol (keri a Haz, hogy ezt a kormany augusztus 31-eig 

terjessze be). (Elfogadva: Junius 16.) 

43/1992. (VI. 29.) 

A kormany munkajarol szolo orszaggyiilesi vitarol (a parlament keri a kormanyt, hogy a 

beszamolot 90 napon belul terjessze be). (Elfogadva: Junius 16.) 

44/1992. (VI. 29.) 

A tarsadalmi szervezetek koltsegvetesi tamogatasarol. (Elfogadva: Junius 16.) 

45/1992. (VI. 29.) 

Az egyhazak 1992. evi celtamogatasarol. (Elfogadva: Junius 23.) 

47/1992. (VI. 29.) 

A parlament „Eur6pai Kozossegi Ugyek Bizottsaga" felallitasarol. (Elfogadva: Junius 23.) 

48/1992. (IX. 10.) 

A magyar-kinai beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: szeptember 10.) 

49/1992. (IX. 10.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-marokkoi egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: 

szeptember 10.) 

50/1992. (IX. 10.) 

A magyar-marokkoi beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: szeptember 1.) 

51/1992. (IX. 11.) 

A hazszabaly modositasarol. (Elfogadva: szeptember 8.) 

53/1992. (X. 1.) 

A tarsadalombiztositassal kapcsolatos kormanyzati feladatokrol. (Elfogadva: szeptember 22.) 

55/1992. (X. 1.) 

A gyermekek jogairol szolo egyezmennyel kapcsolatos 1991. evi hatarozat modositasarol. 

(Elfogadva: szeptember 8.) 

56/1992. (X. 2.) 

A hagai nemzetkozi birosag kotelezo joghatosaganak elismereserol. (Elfogadva: szeptember 22.) 



57/1992. (X. 15.) 

Az emberi jogok es alapveto szabadsagok vedelmerol szolo romai egyezmeny megerositeserol. 

(Elfogadva: szeptember 29.) 

58/1992. (X. 16.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-malaysiai egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: 

oktober 6.) 

59/1992. (X. 16.) 

A kozponti igazgatasi kiadasok csokkenteserol. (Elfogadva: oktober 6.) 

60/1992. (X. 16.) 

Mecseki Ercbanyaszati Vallalat allamkolcson-adossaganak rendezeserol. (Elfogadva: oktober 6.) 

61/1992. (X. 16.) 

A magyar-norveg beruhazasvedelmi egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: oktober 6.) 

62/1992. (X. 16.) 

A kettos adoztatassal kapcsolatos magyar-maltai egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: oktober 

6.) 

63/1992. (X. 16.) 

A magyar-torok beruhazasvedelmi megallapodas megerositeserol. (Elfogadva: oktober 6.) 

64/1992. (X. 16.) 

A tarsadalmi es kisebbsegi szervezetek, az egyhazak tamogatasarol szolo hatarozat modositasarol. 

(Elfogadva: oktober 6.) 

65/1992. (X. 16.) 

A hazszabaly modositasarol. (Elfogadva: oktober 13.) 

66/1992. (X. 16.) 

A tiszaderzsi kepviselo-testulet feloszlatasarol. (Elfogadva: oktober 13.) 

69/1992. (XI. 6.) 

A Szigetkozrol (a parlament felkeri a kormanyt, hogy december 31-eig dolgozza ki a terseg 

rehabilitacios es fejlesztesi koncepciojat). (Elfogadva: oktober 27.) 

71/1992. (XI. 6.) 

Az 1992. evi vagyonpolitikai iranyelvekrol. (Elfogadva: oktober 27.) 

74/1992. (XI. 6.) 

A hazszabaly modositasarol. (Elfogadva: november 3.) 

75/1992. (XI. 6.) 

A hazszabaly modositasarol. (Elfogadva: november 3.) 

76/1992. (XI. 6.) 

A nemzeti es etnikai kisebbsegi szervezetek koltsegvetesi tartalekalapjanak eloszlatasarol. 

(Elfogadva: november 3.) 

77/1992. (XI. 12.) 

Az Orszagos Ere- es Asvanybanyak jaradekfizetesi kotelezettsegenek atutemezeserol. (Elfogadva: 

oktober 20.) 

79/1992. (XI. 20.) 

Az 1992. evi koltsegvetes alakulasarol, az allamhaztartas helyzeterol. (Elfogadva: november 10.) 

80/1992. (XI. 25.) 

Az EK-tarsulasrol szolo brusszeli egyezmeny megerositeserol. (Elfogadva: november 17.) 

82/1992. (XII. 4.) 

A kormany foglalkoztataspolitikai koncepciojarol (a parlament keri, hogy a koncepciot 1993. 

februar 28-aig nyiijtsa be a kormany). 

90/1992. (XII. 31.) 

A Magyar Televizio 1 milliard Ft zarolt koltsegvetesi tamogatasanak rendezeserol. (Elfogadva: 

december 30.) 

91/1992. (XII. 31.) 

A Ganz Gepgyar Holding Kft. jaradekfizetesi kotelezettsegerol. (Elfogadva: december 29.) 



92/1992. (XII. 31.) 

A Dunaferr DV Rt. jaradekfizetesi kotelezettsegerol. (Elfogadva: december 29.) 



Alkotmanybirosag 



Solyom Laszlo elnok 
Labady Tamas elnokhelyettes 
Adam Antal 
Hercegh Geza 
Kilenyi Geza 
Schmidt Peter 
Szabo Andras 
Tersztyanszky Odon 
Voros Imre 
Zlinszky Janos 

Fontosabb alkotmanybfrosagi hatarozatok 

5/1992. (I. 30.) AB hatarozat 

Alkotmanyellenes a buntetes-vegrehajtasi tvr. egyik pontja, mert az lin. buntetes-vegrehajtasi biro 

egyes dontese ellen nem engedelyez masodfoku eljarast. A megsemmisites hatarideje 1992. 

december 31. 

6/1992. (I. 30.) AB hatarozat 

Alkotmanyellenes a Bunteto Torvenykonyv hanyag kezelesre vonatkozo szabalya, mert a 

„tarsadalmi tulajdont" nagyobb buntetojogi vedelemben reszesiti, mint a magantulajdont. Nehany 

mas hasonlo jogszabalyreszt is megsemmisit a birosag. 

7/1992. (I. 30.) AB hatarozat 

1992. szeptember 30-i hatallyal megsemmisiti az illetektorveny egyik alkotmanyellenesnek 

minositett - mert visszamenoleges hatalyii - rendelkezeset. 

8/1992. (I. 30.) AB hatarozat 

A koztarsasagi elnok a kinevezesi jogkorebe tartozo dontest „esszeru hataridon beliil" koteles 

meghozni, mondja ki a birosag. 

9/1992. (I. 30.) AB hatarozat 

A torvenyessegi ovas alkotmanyellenes, ezert az arra vonatkozo szabalyokat 1992. december 31-i 

hatallyal megsemmisitik. 

11/1992. (III. 5.) AB hatarozat 

Az 1944. december 21-e es az 1990. majus 2-a kozott elkovetett es politikai okbol nem uldozott 

siilyos biincselekmenyek uldozhetosegerol szolo, 1991. november 4-en elfogadott torveny (a Lex 

Zetenyi) alkotmanyellenes. Ezt a birosag meg a kihirdetese elott megsemmisiti. 

16/1992. (III. 30.) AB hatarozat 

A vegrehajtasi torveny gyermekelhelyezesi perekre vonatkozo szabalya alkotmanyellenes, azt 1993. 

marcius 31-i hatallyal megsemmisiti. 

18/1992. (III. 30.) AB hatarozat 

A foldtorveny eloirasa, amely tanya es termofold adasvetelekor elovasarlasi jogot biztosit a 

kornyekbeU mezogazdasagi nagyuzemnek, alkotmanyellenes. A megsemmisites „Szent Andras 

napjaval" (1992. november 30.) lepett hatalyba. 

21/1992. (IV. 7.) AB hatarozat 

A maganszemelyek foldadojara vonatkozo egyes rendelkezesek alkotmanyellenesek, ezeket 

megsemmisiti. 



24/1992. (IV. 21.) AB hatarozat 

A miilt rendszerhez kotodo egyes tarsadalmi szervezetek vagyonelszamoltatasarol szolo torveny 

egyik - terhelesi es elidegenitesi tilalmat eloiro - szabalya alkotmanyellenes, azt a birosag 1992. 

Junius 15-i hatallyal megsemmisitette. 

26/1992. (IV. 30.) AB hatarozat 

A szakszervezeti vagyon vedelmerol szolo torveny egyes rendelkezesei sertik a szakszervezetek 

egyenrangiisagat, azokat 1992. Junius 30-i hatallyal megsemmisitette. 

30/1992. (V. 26.) AB hatarozat 

A kozosseg elleni izgatas „enyhebb" formajanak - lealacsonyito, serto kifejezes hasznalata - 

biincselekmennye nyilvanitasa alkotmanyellenes, s ezert az erre vonatkozo Btk.-szabalyt 

megsemmisiti. 

32/1992. (V. 29.) AB hatarozat 

A helyi onkormanyzati kepviselo-testuletek eloterjeszteseinek es jegyzokonyveinek „titkositasat" 

elrendelo szabalyok alkotmanyellenesek, azokat megsemmisitette. 

34/1992. (VI. 1.) AB hatarozat 

A nem vagyoni kar fogalmat korlatozo alkotmanyellenes Ptk.-rendelkezest megsemmisitette. 

35/1992. (VI. 10.) AB hatarozat 

A birosag alkotmanyellenes helyzet eloidezeset irja a parlament terhere, es felszolitja, hogy 1992. 

december 31-eig alkossa meg a nemzeti es etnikai kisebbsegek jogairol szolo torvenyt. 

36/1992. (VI. 10.) AB hatarozat 

A koztarsasagi elnok akkor tagadhatja meg joggal a kinevezeseket, ha „alapos okkal arra 

kovetkeztet, hogy a javaslat teljesitese az allamszervezet demokratikus miikodeset siilyosan 

zavarna". 

37/1992. (VI. 10.) AB hatarozat 

Alkotmanyellenes a Televizio es a Radio kormanyfelugyeleterol szolo 1047/1974. (IX. 18.) MT 

hatarozat, mondja ki a birosag, de a tovabbi eljarast 1992. november 30-aig felfuggeszti. (Egy 

lijabb, mar 1993-as AB dontes a mediatorveny hatalybalepesehez koti a kormanyhatarozat 

megsemmisiteset.) 

51/1992. (X. 22.) AB hatarozat 

A nepi ulnokok szerepvallalasara vonatkozo - a hivatasos biraketol eltero - szabalyokat 

alkotmanyosnak iteli a birosag. 

59/1992. (XI. 6.) AB hatarozat 

A takarekbetetek titkossagat - allami kovetelesekkel szemben - korlatozo rendelkezesek 

alkotmanyellenesek, azokat 1993. augusztus 31-i hatallyal megsemmisiti a birosag. 

60/1992. (XI. 17.) AB hatarozat 

Alkotmanyellenesek a jogalkotasrol szolo torveny garanciainak figyelmen kivul hagyasaval szuleto 

miniszteriumi korlevelek, litmutatok, iranymutatasok, egyeb informacios jogertelmezesek. 

63/1992. (XII. 11.) AB hatarozat 

Nem kizart, hogy a honvedseg parancsnoka es a vezerkari fonok azonos szemely legyen, allapitja 

meg a birosag. 

64/1992. (XII. 11.) AB hatarozat 

A birosag visszautasitja annak vizsgalatat, hogy alkotmanyellenes-e az a javaslat, amely a 

miniszterelnoksegi fejezetbe sorolhatna at a Televizio es a Radio koltsegvetesi eloiranyzatat. 

74/1992. (XII. 28.) AB hatarozat 

A vallasi hovatartozasra vonatkozo, anonim, onkentes, kozerdekii, ill. tudomanyos felmeres nem 

utkozik a vallas-, ill. lelkiismereti szabadsag alkotmanyos elvebe. 



Magyar Honvedseg (MH) 



Letszama: 100000 

Ebbol: tiszt 14000 

tiszthelyettes 8500 

sorkatona 51100 

polgari alkalmazott 26000 

Szervezet felepitese: 

MH Parancsnoksaga 

Szarazfoldi Csapatok, parancsnoksag: Szekesfehervar 

1. Katonai Keruleti Parancsnoksaga: Tata 

2. Katonai Keruleti Parancsnoksaga: Kaposvar 

3. Katonai Keruleti Parancsnoksaga: Cegled 

Gepesitett loveszcsapatok: 9 helyorseg: Retsag, Szombathely, Nagykanizsa, Lenti, Baja, Debrecen, 

Hodmezovasarhely, Nyiregyhaza, Abasar 

Harckocsicsapatok: 3 helyorseg: Tata, Tapolca, Kalocsa 

Tuzercsapatok: 7 helyorseg: Tapolca, Szombathely, Marcali (2), Pecs, Kiskunhalas, Cegled 

Legvedelmi Csapatok, parancsnoksag: Veszprem 

Harcaszati Repulocsapatok: 3 helyorseg: Taszar, Kecskemet, Papa 

Legvedelmi Raketacsapatok: 4 helyorseg: Budapest, Gyor, Kalocsa, Keszthely 

Radiotechnikai Csapatok: 1 helyorseg: Veszprem 

A Magyar Honvedseg fobb haditechnikai eszkozei (1992. jiil. 17-i allapot): 

Harckocsi 1345 

Pancelozott harcjarmii 1731 

Tuzersegi eszkoz 1047 

Hard repulogep 143 

Specialis tamado helikopter 39 

A honvedelmi kiadasok osszege 1992-ben: 60,8 Mrd Ft 

Ebbol fejlesztesre 6,8 Mrd (11%) 

fenntartasra 54,0 Mrd (89%) 

Reszletek a Magyar Koztarsasag honvedelmenek alapelveirol szolo 27/1993. (apr. 23.) orszaggyiilesi 
hatarozatbol: 

„Honvedelmi politikank vedelmi jellegii. A Magyar Koztarsasagnak fuggetlensege, szuverenitasa es 
teruleti serthetetlensege megvedesen, valamint az ENSZ Alapokmanyaban megfogalmazott 
kotelezettsegeken kivul nincsenek egyeb, katonai erovel elerendo celjai." 
„Honvedelmi politikank vedelmi jellegebol kovetkezik, hogy egyetlen orszagot sem tekintunk 
ellensegnek, nines elore kialakitott ellensegkepunk." 

„Magyarorszag figyelembe veszi szomszedainak jogos biztonsagi erdekeit. Nem kivan olyan katonai 
lepest tenni, amely szomszedait fenyegetne." 

„Vallja, hogy az allamok biztonsaganak es zavartalan fejlodesenek nem az egyetlen biztositeka a 
katonai ero. A fegyveres eroket az orszagvedelem legvegso eszkozenek tekinti, arra az esetre, ha az 
orszagot fegyveres agresszio erne." 

„Magyarorszag minden tole telhetot megtesz annak erdekeben, hogy ne valjon reszeseve mas 
orszagok vagy orszagcsoportok kozotti katonai konfliktusnak, hogy teruleterol es legterebol ne 
indulhasson agresszio mas orszagok ellen, ne legyen idegen hatalom fegyveres eroinek agressziot 
szolgalo felvonulasi vagy utanpotlasi terulete." 

„Az orszag fegyveres eroi nem rendelkeznek es a jovoben sem fognak rendelkezni tomegpusztito 
fegyverekkel, az Orszaggyiiles es a Kormany nem jarul hozza ahhoz, hogy idegen hatalom ilyen 
eszkozoket az orszag teruletere vagy legterebe telepitsen." 

„Megfelel6 vedelmi kepessegenek fenntartasaban Magyarorszag alapvetoen sajat erejere, sajat 
vederejenek kepessegere es elszantsagara, az allampolgarok tamogatasara es aldozatkeszsegere epit. 
A honvedelmet parterdekek felett alio nemzeti ugynek tekinti." 
„Az orszag foldrajzi helyzete, eroforrasai es fejlettsegi szintje mindazonaltal nem teszik lehetove 



szamunkra a fegyveres semlegesseg alternativajat. Az orszag biztonsaganak szilard garanciajat 
hosszabb tavon csakis a sokoldalu egyuttmiikodes intezmenyes keretei kozott, illetve a hasonlo 
celokat koveto allamokkal valo eros politikai, gazdasagi es katonai szovetsegtol remelhetjuk." 
„A nemzeti alapokon alio szuveren honvedelmi politika az orszag biztonsaganak es vedelmenek 
megteremtesevel fontos stabilizalo szerepet tolt be. A bizonytalansag megszunteteseben, a veszelyek 
semlegesiteseben es a veszelyforrasok felszamolasaban valo aktiv reszvetelevel hozzajarul a beke 
fenntartasahoz, a fegyveres konfliktusok es a haborii elkerulesehez, az orszag belso fejlodesenek 
zavartalansagahoz. Ezzel nemcsak az orszag, hanem az egesz kozep- es kelet-europai terseg 
felemelkedeset szolgalo partnerseg es integracio litjat egyengeti." 



A Magyar Koztarsasag diplomaciai kepviseletei 
(orszagonkent) 



Orszag Szekhely ""'"* 


Albania 


Tirana 


Poka Ferenc 


Algeria 


Algir 


Horvath Tamas 


Amerikai Egyesult Allamok 


Washington 


Tar Pal 




fokonzulatus: 






New York 


Laszlo Balazs 




Los Angeles 


Marton Andras 


Angola 


Luanda 


Toth Gabor 


Arab Emirsegek 


Abu Dabi 


Fehervari Geza 


Argentina 


Buenos Aires 


Major Laszlo 


Ausztralia 


Canberra 


Pordany Laszlo 




fokonzulatus: 






Sydney 


Weszely Tibor 


Ausztria 


Bees 


Hunkar Denes 


Bahrein 


Abu Dabi (Arab Emirsegek) 


Fehervari Geza 


Banglades 


Dakka 


Buday Istvan, ker. tanacsos ideiglenes ugyvi 


Barbados 


Caracas (Venezuela) 


Domeny Janos 


Belgium 


Brusszel 


Granasztoi Gyorgy 


Benin 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Bissau-Guinea 


Lisszabon (Portugalia) 


Gulyas Andras 


Bolivia 


Lima (Peru) 


Toth Janos 


Botswana 


Harare (Zimbabwe) 


Gal Caspar Tamas 


Brazilia 


Brasilia 


Benyhe Janos 




fokonzulatus: 






Sco Paolo 


Bernad Gyorgy 


Bulgaria 


Szofia 


Szabo Sandor 


Burkina Faso 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


[Burundi jDar es Salaam (Tanzania) Jnincs betoltve 



Chile Santiago de Chile Nemeth Gyula 


Comore-szigetek 


Dar es Salaam (Tanzania) 


nines betoltve 


Costa Rica 


San Jose 


Horvath Zsolt 


Csad 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Csehorszag 


Praga 


Varga Gyorgy 


Dania 


Koppenhaga 


Demus Laszlo 


Del-afrikai Koztarsasag 


Pretoria 


Gergely Andras 




fokonzulatus: 






Fokvaros 


Mohai Laszlo 


Dominikai Koztarsasag 


Caracas (Venezuela) 


Domeny Janos 


Dzsibuti 


Addisz-Abeba (Etiopia) 


Robel Sandor 


Ecuador 


Quito 


Kalmar Gabor ideiglenes ugyvivo 


Egyiptom 


Kairo 


Pereszlenyi Zoltan 


Elefantcsontpart 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Esztorszag 


Helsinki (Finnorszag) 


Javorszky Bela 


Etiopia 


Addisz-Abeba 


Robel Sandor 


Finnorszag 


Helsinki 


Javorszky Bela 


Franciaorszag 


Parizs 


Szavai Janos 




fokonzulatus: 


Rados Csaba konzul 


Fulop-szigetek 


Manila 


Kovacs Karoly 


Gabon 




nines betoltve 


Gambia 




nines betoltve 


Ghana 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Gorogorszag 


Athen 


Alfoldy Tade 


Grenada 


Caracas (Venezuela) 


Domeny Janos 


Guinea 




nines betoltve 


Guyana 


Brasiha (Brazilia) 


Benyhe Janos 


Hollandia 


Haga 


Csejtei Istvan 


Horvatorszag 


Zagrab 


Bagi Gabor 


Honduras 


San Jose (Costa Rica) 


Horvath Zsolt 


India 


Delhi 


Varkonyi Laszlo 


Indonezia 


Dzsakarta 


Nyerki Jozsef 


Irak 


Bagdad 


Foldesi Jeno admin, techn.-i missziovezeto 


Iran 


Teheran 


Palmai Geza 


irorszag 


Dublin 


Pataki Istvan 


Izland 


Stockholm (Svedorszag) 


Deseo Laszlo 


Izrael 


Tel-Aviv 


Gorog Janos 


Jamaica 


Mexikovaros (Mexiko) 


Koppanyi Vilmos) 


Japan 


Tokio 


Racz Istvan 


Jemen 


Szanaa 


Bayer Mihaly 


Jordania 


Damaszkusz (Sziria) 


Kadar Laszlo 


|jugoszlavia Belgrad Oszi Istvan 



Kambodzsa Phnom Penh Tamasi Lajos 


Kamerun 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Kanada 


Ottawa 


Kulcsar Kalman 




fokonzulatus: 






Montreal 


Szuhay Lajos 




Toronto 


Simak Pal 


Kenya 


Nairobi 


nines betoltve 


Kina 


Peking 


Meszaros Klara 




fokonzulatus: 






Sanghaj 


nines betoltve 


Kolumbia 


Bogota 


Danos Kornel 


Kongo 


Luanda (Angola) 


Toth Gabor 


Del-Korea 


Szoul 


Etre Sandor 


Korea 


Phenjan 


Ivan Laszlo 


Kuba 


Havanna 


Bardocz Bela 


Kuvait 


Kuvait 


Fehervari Geza 


Laosz 


Bangkok (Thaifold) 


Sudy Zoltan 


Lengyelorszag 


Varso 


Engelmayer Akos 


Lesotho 


Harare (Zimbabwe) 


Gal Gaspar Tamas 


Lettorszag 


Helsinki (Finnorszag) 


Javorszky Bela 


Libanon 


Beirut 


Bokor Balazs 


Liberia 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Libia 


TripoH 


Fehervari Laszlo 


Litvania 


Helsinki (Finnorszag) 


Javorszky Bela 


Luxemburg 


Brusszel (Belgium) 


Granasztoi Gyorgy 


Madagaszkar 


Addisz-Abeba (Etiopia) 


Robel Sandor 


Malaysia 


Kuala Lumpur 


Jolsvai Sandor 


Malawi 


Maputo (Mozambik) 


Terjek Mihaly 


Maldiv-szigetek 


Delhi (India) 


Varkonyi Laszlo 


Mali 




nines betoltve 


Malta 


Roma (Olaszorszag) 


Szorenyi Laszlo 


Marokko 


Rabat 


Benyei Bela 




fokonzulatus: 






Casablanca 


Bethlen Jozsef 


Mauritania 


Tunisz (Tunezia) 


nines betoltve 


Mauritius 




nines betoltve 


Mexiko 


Mexikovaros 


Koppanyi Vilmos 


Moldovai Koztarsasag 


Chisinau 


Nagy Jozsef ideiglenes ugyvivo 


Mongolia 


Ulanbator 


Jaczkovits Miklos 


Mozambik 


Maputo 


Terjek Mihaly 


Myanmari Unio 


Delhi (India) 


Varkonyi Laszlo 


pVagy-Britannia London Antalpeter Tibor 



Namibia 


Harare (Zimbabwe) 


Gal Caspar Tamas 


Nemetorszag 


Bonn 


Erdody Cabor 




fokonzulatus: 






Drezda 


Kiraly Attila 




Munchen 


Udvardi Jen 6 




Stuttgart 


Regos Sandor 


Nepal 


Delhi (India) 


Varkonyi Laszlo 


Nicaragua 


San Jose (Costa Rica) 


Horvath Zsolt 


Niger 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Ceza 


Nigeria 


Lagos 


Kotai Ceza 


Norvegia 


Oslo 


Nagy Cabor 


Olaszorszag 


Roma 


Szorenyi Laszlo 




fokonzulatus: 






Milano 


Cyapai Denes 


Oroszorszag 


Moszkva 


Nanofszky Cyorgy 




fokonzulatus: 






Szentpetervar 


Szombath Jeno 


Oman 


Maszkat 


nines betoltve 


Pakisztan 


Iszlamabad 


Venczel Istvan 




fokonzulatus: 






Karachi 


Szilasi Istvan 


Palesztina 


Tunisz (Tunezia) 


nines betoltve 


Panama 


San Jose (Costa Rica) 


Horvath Zsolt 


Peru 


Lima 


Toth Janos 


Portugalia 


Lisszabon 


Culyas Andras 


Romania 


Bukarest 


Rudas Erno 


Ruanda 


Dar es Salaam (Tanzania) 


nines betoltve 


San Marino 


fokonzulatus 


Kovacs Istvan 


Sco Tome es Principe 


Luanda (Angola) 


Toth Cabor 


Seychelle-szigetek 


Dar es Salaam (Tanzania) 


nines betoltve 


Sierra Leone 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Ceza 


Spanyolorszag 


Madrid 


Cecse Attila 




fokonzulatus: 






Barcelona 


Verten Sandor 


Sri Lanka 


Delhi (India) 


Varkonyi Laszlo 


Suriname 


Brasilia (Braziha) 


Benyhe Janos 


Svajc 


Bern 


Odor Laszlo 


Svedorszag 


Stockholm 


Deseo Laszlo 


Szenegal 


Tunisz (Tunezia) 


nines betoltve 


Szingapiir 


Dzsakarta (Indonezia) 


Nyerki Jozsef 


Sziria 


Damaszkusz 


Kadar Laszlo 


Szlovak Koztarsasag 


Pozsony 


Boros Jeno ideiglenes ugyvivo 



Szloven Koztarsasag Ljubljana Balogh Istvan 


Szomalia 


Dar es Salaam (Tanzania) 


nines betoltve 


Szudan 


Kairo (Egyiptom) 


Pereszlenyi Zoltan 


Szvazifold 


Harare (Zimbabwe) 


Gal Caspar Tamas 


Tanzania 


Dar es Salaam 


Zegnal Janos 


Thaifold 


Bangkok 


Sudy Zoltan 


Togo 


Lagos (Nigeria) 


Kotai Geza 


Torokorszag 


Ankara 


Vasary Istvan 




fokonzulatus: 






Isztambul 


Emri Miklos 


Trinidad es Tobago 


Caracas (Venezuela) 


Domeny Janos 


Tunezia 


Tunisz 


Varaljai Marton ideiglenes ugyvivo 


Uganda 


Addisz-Abeba (Etiopia) 


Robel Sandor 


Uj-Zeland 


Canberra (Ausztralia) 


Pordany Laszlo 


Ukrajna 


Kijev 


Varga Istvan 




fokonzulatus: 






Ungvar 


Povazsai Sandor konzul 


Uruguay 


Montevideo 


Szabo Bela 


Vatikan 


Vatikanvaros 


Keresztes Sandor 


Venezuela 


Caracas 


Domeny Janos 


Vietnam 


Hanoi 


Toth Raymund 




fokonzulatus: 






Ho Si Minh 


Kalmar Laszlo 


Zambia 


Harare (Zimbabwe) 


Gal Caspar Tamas 


Zimbabwe 


Harare 


Cal Caspar Tamas 


|Z61d-foki Koztarsasag Lisszabon (Portugalia) Gulyas Andras 



A Magyar Koztarsasag diplomaciai kepviseletei a nemzetkozi 
szervezeteknel 



Szervezet 


Szekhely 


Rendkivuli es meghatalmazott 
nagykovet 


Europai Kozossegek 


Brusszel (Belgium) 


Cranasztoi Cyorgy 


Egyesult Nemzetek Szervezete 


New York (Egyesult Allamok) 


Erdos Andre 




Cenf (Svajc) 


Toth Tibor 




Bees (Ausztria 


Cserveny Vilmos 


Europa Tanacs 


Strasbourg (Franciaorszag) 


Rakovszky Andras 


[UNESCO 


Parizs (Franciaorszag) 


Szavai Janos 



Magyarorszagon bejegyzett partok"^^* 



Parlamenti partok 

Fiatal Demokratak Szovetsege 

1062 Budapest, Lendvay u. 28. 

Elnok: Orban Viktor 

Fuggetlen Kisgazda-, Foldmunkas- es Polgari Part 

1056 Budapest, Belgrad rkp. 24. 

Elnok: Torgyan Jozsef 

Keresztenydemokrata Neppart 

1126 Budapest, Nagy Jeno u. 5. 

Elnok: Dr. Surjan Laszlo 

Magyar Demokrata Forum 

1027 Budapest, Bern ter 3. 

Elnok: Dr. Antall Jozsef 

Magyar Szocialista Part 

1081 Budapest, Koztarsasag ter 26. 

Elnok: Horn Gyula 

Szabad Demokratak Szovetsege 

1051 Budapest, Merleg u. 6. 

Elnok: Peto Ivan 

Magyar Demokrata Forum (MDF) 

1027 Budapest, Bem ter 3. 

Orszagos Elnokseg: 21 fo 

Elnok: Antall Jozsef 

Ugyvezeto elnok: Fur Lajos (1993. maj. 26-ig), Lezsak Sandor (1993. maj. 31-t61) 

Alelnokok: Csurka Istvan 

Farkas Gabriella 

Furmann Imre"'^'* 

Lezsak Sandor 

Medgyasszay Laszlo 

Szabo Tamas 

Tagok: Bethlen Istvan* 

Bogardi Zoltan 

Csoori Sandor* 

Grezsa Istvan* 

Horvath Balazs* 

Jeszenszky Geza 

Konya Imre 

Nahimi Peter 

Roszik Gabor* 

Szabad Gyorgy 

Szabo Ivan 

Szeles Gabor* 

Zacsek Gyula 

(Uj elnoksegi tagok 1993. januar 24-t61: Boross Peter, Katona Tamas, Zetenyi Zsolt, Kulin Ferenc, 

Fekete Gyula, Balas Istvan, Sarossy Laszlo) 



Orszagos Valasztmany: 88 fo 

Allando ugyvivok: Csaky Andras, Janek Laszlo, Kis Sunyi Istvan, Princz Istvan, Salamon Konrad, 

Sellei Aba, Szekelyhidi Agoston, Varga Istvan 

Az MDF miniszterei es allamtitkarai 

Antall Jozsef miniszterelnok 

Fur Lajos honvedelmi miniszter 

Balsai Istvan igazsagugy-miniszter 

Szabo Ivan ipari es kereskedelmi miniszter (1993. febr. 23-ig), penzugyminiszter 

Keresztes K. Sandor kornyezetvedelmi miniszter (1993. februar 23-ig) 

Gyurko Janos kornyezetvedelmi miniszter 

Siklos Csaba kozlekedesi miniszter (1993. febr. 23-ig) 

Schamschula Gyorgy kozlekedesi miniszter 

Jeszenszky Geza kulugyminiszter 

Andrasfalvy Bertalan miivelodesi miniszter (1993. febr. 23-ig) 

Boross Peter belugyminiszter 

Horvath Balazs tarca nelkuli miniszter (1993. febr. 23-ig) 

Dr. Szabo Tamas tarca nelkuli miniszter 

Entz Geza, a Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkara 

Barsine Pataky Etelka, a Miniszterelnoki Hivatal cimzetes allamtitkara 

Kodolanyi Gyula, a Miniszterelnoki Hivatal cimzetes allamtitkara 

Sarossy Laszlo, a Foldmiivelesugyi Miniszterium politikai allamtitkara (1993. febr. 23-ig) 

Medgyasszay Laszlo, a Foldmiivelesugyi Miniszterium politikai allamtitkara 

Raffay Erno, a Honvedelmi Miniszterium politikai allamtitkara (1993. febr. 23-ig) 

Szendrei Laszlo, a Honvedelmi Miniszterium politikai allamtitkara 

Katona Tamas, a Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkara 

Schamschula Gyorgy, a Munkaugyi Miniszterium politikai allamtitkara (1993. febr. 23-ig) 

Toth Tihamer, a Munkaugyi Miniszterium politikai allamtitkara 

Bogar Laszlo, a Nemzetkozi Gazdasagi Kapcsolatok Miniszteriuma politikai allamtitkara 

Kalman Attila, a Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium politikai allamtitkara 

Kelemen Andras, a Kulugyminiszterium politikai allamtitkara 

Pongracz Tibor, a Penzugyminiszterium politikai allamtitkara (1993. febr. 23-ig) 

Becker Pal, a Penzugyminiszterium politikai allamtitkara 

Pusztai Erzsebet, a Nepjoleti Miniszterium politikai allamtitkara 

Parlamenti kepviselok szama: 158 

Frakciovezeto: Konya Imre 

A part tagletszama: 31000 fo 

Helyi szervezetek szama: 813 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 255,2 M Ft 

Szabad Demokratak Szovetsege (SZDSZ) 

1051 Budapest, Merleg utca 6. 

Az SZDSZ vezetoi: 11 fo 

Elnok: Peto Ivan 

Ugyvivok: Beky Gabriella 

Dornbach Alajos 

Hack Peter 

Magyar Balint 

Mecs Imre 

Soos Karoly Attila 

Szentivanyi Istvan 



Tardos Marton 

Tolgyessy Peter 

Wekler Ferenc 

Orszagos tanacs: 91 fo 

Parlamenti kepviselok szama: 86 fo 

Frakciovezeto: Kuncze Gabor 

A part tagletszama: 32763 fo 

Helyi szervezetek szama: 824 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 188 M Ft 

Fiiggetlen Kisgazda-, Foldmunkas- es Polgari Part (FKgP) 

1056 Budapest, Belgrad rakpart 24. 

Elnok: Torgyan Jozsef 

Alelnok: Kavassy Sandor 

Fotitkar: Gyimothy Geza 

1028 Budapest, Hiivosvolgyi lit 85. 

Fotitkar: Nemeth Bela 

Fotitkar-helyettes: Ugrin Emese 

Alelnok: Cseh Sandor 

Az FKgP miniszterei es allamtitkarai 

Gergatz Elemer foldmiivelesugyi miniszter (1993. febr. 23-ig) 

Szabo Janos foldmiivelesugyi miniszter 

Kiss Gyula munkaugyi miniszter 

Nagy Ferenc Jozsef tarca nelkuli miniszter 

Bardos Balazs, a Miniszterelnoki Hivatal politikai allamtitkara 

Morvay Istvan, a Belugyminiszterium politikai allamtitkara (1993. febr. 23-ig) 

Pohankovics Istvan, az Ipari es Kereskedelmi Miniszterium politikai allamtitkara 

Rajkai Zsolt, a Kozlekedesi, Hirkozlesi es Viziigyi Miniszterium politikai allamtitkara 

Tortenelmi tagozat: 36 fo 

Torgyan-csoport: 7 fo 

Vezeto: Gyorivanyi Sandor 

Parlamenti kepviselok szama: 43 fo 

Frakciovezeto: Borocz Istvan 

A part tagletszama: 50000 fo 

Helyi szervezetek szama: 1637 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 128,7 M Ft 

Fiatal Demokratak Szovetsege (Fidesz) 

1062 Budapest, Lendvay u. 28. 

Orszagos Valasztmany: 13 fo 

Elnok: Ader Janos 

Tagok: Barath Gergely 

Fodor Gabor 

Glattfelder Bela 

Kover Laszlo 

Medgyessy Balazs 

Modos Marton 

Nagy Gabor 

Nemeth Zsolt 

Orban Viktor 



Rockenbauer Zoltan 

Selmeczi Gabriella 

Tirts Tamas 

1993. apr. 17-t61 

Orszagos elnokseg 11 fo 

Elnok: Orban Viktor 

Alelnokok: Ader Janos 

Deutsch Tamas 

Fodor Gabor 

Kover Laszlo 

Molnar Peter 

Nemeth Zsolt 

Rockenbauer Zoltan 

Tirts Tamas 

Trombitas Zoltan 

Varga Mihaly 

Orszagos tanacs: 45 fo 

Orszagos tanacs elnoksegenek tagjai: 

Bankos Andrea 

Nagy Szabolcs 

Szabo Tamas 

Tedas Zoltan 

Varga Mihaly 

Parlamenti kepviselok szama: 23 fo 

Frakciovezeto: Orban Viktor (1993. apr. 17-ig), 

Kover Laszlo 

Tagletszam: 13254 fo 

Helyi szervezetek szama: 316 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 112,8 M Ft. 

Keresztenydemokrata Neppart (KDNP) 

1126 Budapest, Nagy Jeno u. 5. 

Elnokseg: 13 fo 

Elnok: Surjan Laszlo 

Elnokhelyettes: Varga Laszlo 

Ugyvezeto titkar: Rubovszky Gyorgy 

Alelnokok: Hasznos Miklos 

Palos Miklos 

Szilagyine Csaszar Terezia 

Tagok: Birkas Janos 

Csepe Bela 

Katona Gyorgy 

Kovacs Kalman 

Meszaros Gyula 

Rusznak Miklos 

Ursprung Janos 

A KDNP miniszterei es allamtitkarai 

Surjan Laszlo nepjoleti miniszter 

Fuzessy Tibor nemzetbiztonsagert felelos tarca nelkuli miniszter 

Isepy Tamas igazsagugyi miniszteriumi allamtitkar 



Lukats Miklos miniszterelnoksegi allamtitkar 

Palos Miklos miniszterelnoksegi allamtitkar 

Parlamenti kepviselok szama: 22 fo 

Frakciovezeto: Csepe Bela 

Tagletszam: 20409 fo 

Helyi szervezetek szama: 717 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 104,6 M Ft 

Magyar Szocialista Part (MSZP) 

1081 Budapest, Koztarsasag ter 26. 

Orszagos Elnokseg: 15 fo 

Elnok: Horn Gyula 

Ugyvezeto alelnok: Szekeres Imre 

Alelnokok: Baja Ferenc 

Janosi Gyorgy 

Tagok: Csiha Judit 

Csintalan Sandor 

Gal Zoltan 

Geczi Jozsef 

Kocsi Laszlo 

Kosa Ferenc 

Kovacs Laszlo 

Orosz Sandor 

Pal Laszlo 

Tabajdi Csaba 

Vargane Kerekgyarto lldiko 

Orszagos Valasztmany: 114 fo 

Elnok: Vitanyi Ivan 

Kozponti penzugyi ellenorzo bizottsag: 9 fo 

Elnok: Harsanyi Laszlo 

Orszagos ugyvivok 

Onkormanyzati ugyvivo: Baja Ferenc 

Erdek-kepviseleti ugyvivo: Csintalan Sandor 

Kulturalis ugyvivo: Gellert Kis Gabor 

Nemzetkozi kapcsolatok ugyvivoje: Kovacs Laszlo 

Egeszsegugyi es szocialpolitikai ugyvivo: Kokeny Mihaly 

Agrarugyvivo: Orosz Sandor 

Partvezetesi ugyvivo: Toth Andras 

Parlamenti kepviselok szama: 33 fo 

Frakciovezeto: Gal Zoltan 

Tagletszam: 40000 fo 

Teruleti szovetsegek szama: 20 

Helyi partszervezetek szama: 345 

Koltsegvetesi tamogatas 1992-ben: 139,4 M Ft 

Nem parlamenti partok 

Agrarszovetseg 

1051 Budapest, Arany J. u. 10. 

Aktiv Part 

1068 Budapest, Karacsony S. u. 21. 



Altalanos Part 

1137 Budapest, Katona J. u. 2/E 

Atalakulas Mag 

1077 Budapest, Dohany u. 22. 

Baloldali Revizio Partja 

1077 Budapest, Izabella u. 40. 

Boldogsag Part 

1089 Budapest, Golgota u. 3. 

Demokrata Koalicio 

(Korabbi neven Hazafias Valasztasi Koalicio) 

1115 Budapest, Frakno u. 4. 

Demokrata Nyugdijasok Partja 

3300 Eger, Rakoczi lit 44. 

Demokratikus Kisgazda- es Polgari Part^'™** 

(Nines adat) 

Erdelyi Magyarok Magyarorszagi Partja 

3525 Miskolc, Rakoczi lit 14. 

Erzsebetvarosi Szocialdemokratak 

1071 Budapest, Dembinszky u. 30. 

Europa Part 

1016 Budapest, Lejto u. 12. 

Foldlakok Elet-Igazsag-Beke-Szabadsag Partja 

(Foldi Elet Partja) 

6440 Janoshalma, Biro B. u. 83. 

Fuggetlen Koztarsasagi Part 

1107 Budapest, Bihari u. 3/C 

Fuggetlen Liberalis Part 

1061 Budapest, Paulay Ede u. 16. 

Fuggetlen Magyar Damokrata Part 

1145 Budapest, Kolumbusz u. 11. 

Fuggetlen Szocialdemokrata Part 

1061 Budapest, Paulay Ede u. 25. 

Hadkotelezettek Ideiglenes Szovetsege 

1026 Budapest, Kelemen L. u. 2. 

Haza es Vallalkozas Part 

1053 Budapest, Eotvos L. u. 0. 

Katolikus Neppart 

1028 Budapest, Hidegkiiti lit 332. 

Kelet Nepe Part - Keresztenydemokratak 

1188 Budapest, Vasiit u. 113. 

Kisnyugdijasok Partja 

1084 Budapest, Rakoczi ter 2. 

Koztarsasag Part** 

1121 Budapest, Konkoly-Thege lit 19. B/C 

Liberalis Polgari SzovetsegA^allalkozok Partja 

1145 Budapest, Kolumbusz u. 11. 

Magyar Anyak Nemzeti Partja** 

8500 Papa, Kalvaria u. 3. 

Magyar Demokrata Kereszteny Part 

3501 Miskolc, Szabo Lajos u. 63. 

Magyar Dolgozok Demokratikus Centrum Part 



2766 Tapioszele, Zoltan u. 1. 
Magyar Egeszseg Part 
1062 Budapest, Andrassy lit 124. 
Magyar Egeszsegvedok Partja 
7624 Pecs, Kodaly Z. u. 22. 
Magyar Humanistak Partja 
7400 Kaposvar, Arany J. u. 97. 
Magyar Ipari Egyseg Part 
1108 Budapest, Gyomroi lit 117. 
Magyar Kereszteny Polgari Part 
1078 Budapest, Muranyi u. 41. 
Magyar Legitimista Part 
1101 Budapest, Nepliget u. 4. 
Magyar Liberalis Neppart 
1061 Budapest, Paulay Ede u. 6. 
Magyar Liberalis Part 
1088 Budapest, Kriidy Gy. u. 2. 
Magyar Liberalis Part 
6050 Lajosmizse, Dozsa Gy. u. 80. 
Magyar Munkavallalok Partja 

1061 Budapest, Fenykep u. 23. 

Magyar Munkasok Demokratikus Szovetsege 

7629 Pecs, Korvin Otto u. 20. 

Magyar Nemzeti Part 

1101 Budapest, Nepliget u. 4. 

Magyar Nemzeti Polgari Part 

1139 Budapest, Gomb u. 30. 

Magyar Neppart-Nemzeti Parasztpart 

1082 Budapest, Baross u. 61. 

Magyar Oktober Part 

1054 Budapest, Zoltan u. 16. 

Magyar Part 

6000 Kecskemet, Szamos u. 2/A 

Magyar Radikalis Part 

1062 Budapest, Andrassy lit 77. 
Magyar Realista Mozgalom 
1163 Budapest, Dodoce u. 38. 
Magyar Republikanus Part 
1024 Budapest, Buday L. u. 5/C 
Magyar Szabadsag Part 

1076 Budapest, Peterffy S. u. 42. 
Magyar Szabadsagparti Szovetseg 
1118 Budapest, Kobolkiit u. 35. 
Magyar Szovetsegi Nemzeti Part 
8000 Szekesfehervar, Tolnai u. 34. 

Magyarok Hazafias Vilagszovetsege Magyarorszagi Szervezete 

5100 Debrecen, Simonyi u. 40. 

Magyarorszagi Ciganyok Szocialdemokrata Partja 

1077 Budapest, Dohany u. 76. 
Magyarorszagi Ciganypart 
5420 Tiirkeve, Kenyermezei u. 12. 



Magyarorszagi Kommunistak Partja 

1083 Budapest, Prater u. 49. 

Magyarorszagi Szocialdemokrata Part 

1077 Budapest, Dohany u. 76. 

Magyarorszagi Szovetkezeti es Agrarpart 

3200 Gyongyos, F6 ter 3. 

Magyarorszagi Zold Part (A Zoldek) 

1032 Budapest, Kiskorona u. 3. 

Majus 1. Tarsasag 

(Korabbi neven Munnich Ferenc Tarsasag) 

1036 Budapest, Magyar Lajos u. 3. 

Munkanelkuliek, Csokkent Munkakepessegiiek es Letminimum Alatt Elok Partja 

6900 Mako, Velnok u. 10. 

Munkavallalok az Expoert Part 

1071 Budapest, Damjanich u. 18. 

Munkasok, Gazdalkodok es Vallalkozok Nemzeti Partja 

1185 Budapest, Ulloi lit 674. 

Munkaspart 

(Korabbi neven Magyar Szocialista Munkaspart) 

1082 Budapest, Baross u. 61. 

Nemzeti Erdekek Partja 

1136 Budapest, Hegediis Gy. u. 5. 

Nemzeti Kisgazda es Polgari Part 

6721 Szeged, Victor Hugo u. 5. 

Nemzeti Radikalis Egyseg 

4033 Debrecen, Solyom u. 149. 

Nemzeti Ujjaepites Partja 

1011 Budapest, Iskola u. 38-42. 

Nepakarat Part 

2330 Dunaharaszti, Klapka u. 20. 

Nyugdijasok Partja 

1132 Budapest, Kresz G. u. 6. 

56-os Part 

9024 Gyor, Krausz D. u. 15. 

Racionalis Part 

8000 Szekesfehervar, Beke ter 1/63. 

Radikalis Fiatalok Szovetsege 

1062 Budapest, Andrassy lit 77. 

Republikanus Fiatalok Partja 

1032 Budapest, Kiscelli u. 4. 

Republikanus Nemzeti Part 

1071 Budapest, Dembinszky u. 41. 

Republikanus Szegenyek Partja Orszagos Kozpontja 

9021 Gyor, Arpad u. 2. 11/203. 

Sorpart 

1052 Budapest, Vaci u. 17. 

Szabad Magyar Fuggetlen Nemzeti Part, Nagykata 

2760 Nagykata, Tapio u. 3. 

Szabadsagpart 

7400 Kaposvar, Grof Apponyi Albert u. 37. 

Szegenyek es Kiszolgaltatottak Szovetsege 



1088 Budapest, Szentkiralyi u. 22. 

Szocialdemokrata Part 

2049 Diosd, Gyar u. 122/A 

Terezvarosi Szocialdemokratak 

1064 Budapest, Rozsa u. 44. 

Termeszet- es Tarsadalomvedok Szovetsege 

1056 Budapest, Belgrad rkp. 24. 

Tisztesseg Egyesulet 

1111 Budapest, Kende u. 11. 

Tortenelmi Fuggetlen Kisgazda Part 

1012 Budapest, Logodi u. 60. 

Tortenelmi Magyarorszagert Part 

1222 Budapest, Mezesfeher u. 5. 

Uj Demokrata Part 1990 

3528 Miskolc, Latinka S. u. 47. 

Uj Magyarorszagot Epitok Partja 

1048 Budapest, Pacolo u. 1. 

Videki Magyarorszagert Part 

5243 Tiszaderzs, Felszabadulas u. 20. 

Voks Humana Mozgalom 

1081 Budapest, Koztarsasag ter 27. 



A jelentosebb partok* penzugyi merlege (ezer Ft) 



Part Osszes bevetel Ebbol 


Osszes kiadas 


allami tamogatas tagdij 


1991 


Magyar Demokrata Forum 262187 182057 11394 


257240 


Szabad Demokratak Szovetsege** 


259354 


170983 


8661 


215316 


Fuggetlen Kisgazdapart 


92980 


87786 


1869 


91637 


Magyar Szocialista Part 


251249 


84000 


19855 


356094 


Fiatal Demokratak Szovetsege 


83952 


76572 


697 


108095 


Keresztenydemokrata Neppart 


70875 


59343 


3023 


53321 


Magyar Szocialista Munkaspart 


39192 


18000 


13302 


37400 


Magyarorszagi Szocialdemokrata Part 


16182 


14575 


159 


16432 


Agrarszovetseg 


51751 


42222 


652 


36757 


Vallalkozok Partja (Liberalis Polgari Szovetseg) 


14143 


9792 


- 


12599 


Hazafias Valasztasi Koalicio (Demokrata Koalicio) 15688 14196 180 


14165 


1992 


Magyar Demokrata Forum 430286 255256 10206 


432933 


Szabad Demokratak Szovetsege*** _ _ _ 


- 


Fuggetlen Kisgazdapart 137084 128790 113 


121155 


Magyar Szocialista Part 414319 139420 17399 399434 


|Fiatal Demokratak Szovetsege ] 167625] 11280o] 515] 232326 



Keresztenydemokrata Neppart 


120821 


104636 


4118 


110895 


Magyar Szocialista Munkaspart 


47484 


22930 


13796 


44554 


Magyarorszagi Szocialdemokrata Part 


22560 


21524 


120 


14066 


Agrarszovetseg 


62478 


54335 


408 


53430 


Vallalkozok Part j a (Liberalis Polgari Szovetseg) 


13457 


12600 


419 


11724 


Hazafias Valasztasi Koalicio (Demokrata Koalicio) 


19068 


18400 


470 


18597 



* Az 1990. marc.-i valasztasokon legalabb 1%-ot elert partok (ill. jogutodaik). 
** A merleget az Allami Szamvevoszek nem fogadta el. 
*** A merleg 1993. jiin. 21-ig nem keszult el. 



Az 1993. maj. 21-i egeszsegbiztositasi valasztasi eredmenyek* 



Szazalek Mandatum 


Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsege 


45,22 15 


Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja 


13,13 4 


Munkastanacsok Orszagos Szovetsege 


12,80 4 


Keresztenyszocialis Szakszervezetek Orszagos Szovetsege 


8,41 2 


Szakszervezetek Egyuttmiikodesi Foruma 


8,39 2 


Ertelmisegi Szakszervezeti Tomorules 


6,79 2 


Autonom Szakszervezetek Orszagos Koordinacioja 5,27 1 



* Elozetes adatok, a kezirat lezarasaig a hivatalos vegeredmenyt nem tettek kozze. 

Az 1993. maj. 21-i nyugdijbiztositasi valasztasi 
vegeredmenyek 



Szavazat Szazalek Mandatum 


Magyar Szakszervezetek Orszagos Szovetsege 


1461262 


50,09 18 


Munkastanacsok Orszagos Szovetsege 


318354 


10,91 3 


Szakszervezetek Egyuttmiikodesi Foruma 


308864 


10,59 3 


Fuggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligaja 


293918 


10,08 3 


Keresztenyszocialis Szakszervezetek Orszagos Szovetsege 


214299 


7,35' 2' 


Ertelmisegi Szakszervezeti Tomorules 


180382 


6,18 2 


Autonom Szakszervezetek Orszagos Koordinacioja 140039 4,08 1 



Magyarorszagra menekult kulfoldiek 





1991 


1992 


Allampolgarsag 


Osszesen 


Ebbol magyar 
nemzetisegii 


Osszesen 


Ebbol magyar 
nemzetisegii 


Osszesen 


53359 


22115 


16204 


5826 


Roman 


3728 


2798 


844 


652 


Volt jugoszlav 


48485 


18909 


15021 


5059 


Volt szovjet 


738 


408 


212 


115 


[Egyeb 


408 


- 


127 


- 



Magyarorszagon bejegyzett egyhazak 



A Tan Kapuja Buddhista Egyhaz 

1031 Budapest, Orlo u. 11. 1/7. 

Az Udvhadsereg Szabadegyhaz - Magyarorszag 

1083 Budapest, Dobozi u. 29. 

Biblia Szol Gyulekezet 

1125 Budapest, Nogradi u. 2/B 

Budai Szerb Ortodox Egyhazmegye 

2000 Szentendre, Patriarka u. 5. 

Buddhista Misszio, az Anya Maitreya Mandala Kelet-europai Rendtartomanya 

1221 Budapest, Alkotmany u. 83. 

Budapesti Nemzetkozi Egyhaz 

1052 Budapest, Bajcsy-Zs. lit 62. 

Egyesito Egyhaz 

1085 Budapest, Horanszky u. 19. B/1. 

Erdelyi Gyulekezet Megbekeles Kozossege 

1146 Budapest, Thokoly lit 4. 

Evangeliumi Punkosdi Kozosseg 

1143 Budapest, Gizella lit 37. 

Evangeliumi Szabad Eklezsia 

1012 Budapest, Vermezo lit 6. 

E16 Isten Gyulekezete 

1085 Budapest, Rokk Szilard u. 31. 

H. N. Adventista Egyhaz 

1062 Budapest, Szekely B. u. 13. 

Hit Gyulekezete 

1052 Budapest, Parisi u. 3. 

Isten Egyhaza 

1155 Budapest, Oda u. 16. 

Jezus Krisztus Mai Szentjei Egyhaza („Mormon" Egyhaz) 

1021 Budapest, Hiivosvolgyi lit 94. 

Karma Decsen Ozel Ling Tibeti Buddhista Kozosseg 



1024 Budapest, Buday Laszlo u. 7. 

Kereszteny Advent Kozosseg 

1121 Budapest, Remete u. 16/A 

Kereszteny Testveri Kozosseg 

2134 Szod-Csorog, Zoldfa sor 21. 

Krisztus Kovetoi 

6721 Szeged, Pusztaszeri u. 14. 

Krisztusban Hivo Nazarenus Gyulekezet 

1181 Budapest, Solyom u. 10. 

Magyar Iszlam Kozosseg 

1399 Budapest Pf. 701/248. 

Magyar Katolikus Egyhaz 

2501 Esztergom, Pf. 25. 

Teruleti felepites 

Erseksegek: 

Esztergomi Foegyhazmegye 

2501 Esztergom, Pf. 25. 

Budapesti Erseki Helytartosag 

1014 Budapest, Lant u. 2. 

Egri Foegyhazmegye 

3300 Eger, Szechenyi u. 1. 

Kalocsai Foegyhazmegye 

6301 Kalocsa, Szentharomsag ter 1. Pf. 29. 

Puspoksegek: 

Szeged-Csanadi Egyhazmegye 

6720 Szeged, Aradi vertaniik tere 2. 

Gyori Egyhazmegye 

9021 Gyor, Kaptalandomb 1. 

Pecsi Egyhazmegye 

7624 Pecs, Szt. Istvan ter 23. 

Szekesfehervari Egyhazmegye 

8000 Szekesfehervar, Varoshaz ter 5. 

Szombathelyi Egyhazmegye 

9701 Szombathely, Berzsenyi D. ter 3. Pf. 41. 

Vaci Egyhazmegye 

2601 Vac, Migazzi Kristof ter 1. Pf. 167. 

Veszpremi Egyhazmegye 

8201 Veszprem, Var u. 16. Pf. 60. 

Hajdiidorogi Gorog Katolikus Egyhazmegye 

4401 Nyiregyhaza, Bethlen G. u. 5. 

Miskolci Gorog Katolikus Apostoli Exarchatus 

3744 Mucsony, Ady E. u. 8. 

Magyar Bences Kongregacio 

9090 Pannonhalma, Var 1. 

Magyar Katolikus Puspoki Kar 

1053 Budapest, Ferenciek tere 4-8. 

Puspokkari Titkarsag 

1053 Budapest, Ferenciek tere 4. 

Magyar Ortodox Egyhaz 

1052 Budapest, Petofi ter 2. 

Magyarorszagi Arany Rozsakereszt Vallaskozosseg 



1064 Budapest, Rozsa u. 95. 

Magyarorszagi Baptista Egyhaz 

1062 Budapest, Aradi u. 48. 

Magyarorszagi Csan Buddhista Kozosseg 

1111 Budapest, Krusper u. 9. 

Magyarorszagi Evangelikus Egyhaz 

1088 Budapest, Puskin u. 12. 

Teruleti felepites: 

Deli Egyhazkerulet 

1088 Budapest, Puskin u. 12. 

Eszaki Egyhazkerulet 

1085 Budapest, Ulloi ut 24. 

Orszagos Iroda 

1085 Budapest, Ulloi lit 24. 

Magyarorszagi Evangeliumi Testverkozosseg 

4400 Nyiregyhaza, Bessenyei ter 10. 

Magyarorszagi Jehova Taniii 

1162 Budapest, Cserkiit u. 15. 

Magyarorszagi Karma-Kagyupa Kozosseg 

1039 Budapest, Hunyadi u. 45. 

Magyarorszagi Keresztyen Testver Gyulekezetek Kepviselete 

1066 Budapest, 6 u. 16. 

Magyarorszagi Kesoi Eso Gyulekezet 

2030 Erd, Kalman u. 18. 

Magyarorszagi Krisna-tudatii Hivok Kozossege 

1028 Budapest, Remete u. 77. 

Magyarorszagi Metodista Egyhaz 

1068 Budapest, Felso erdosor 5. 

Magyarorszagi PantholokathoHkus Tradicionalis Egyhaz legfobb feje 

1111 Budapest, Irinyi Jozsef u. 19. IV. em. 18. 

Magyarorszagi Reformatus Egyhaz 

1146 Budapest, Abonyi u. 21. 

Teruleti felepites: 

Dunamelleki Egyhazkerulet 

1092 Budapest, Raday u. 28. 
Tiszantiili Egyhazkerulet 
4026 Debrecen, Kalvin ter 17. 
Dunantiili Egyhazkerulet 

8200 Veszprem, Dozsa Gy. u. 26. 

Tiszaninneni Egyhazkerulet 

3501 Miskolc, Kossuth u. 17. 

Magyarorszagi Reformatus Egyhaz Zsinatanak Irodaja 

1146 Budapest, Abonyi u. 21. 

Magyarorszagi Roman Ortodox Egyhaz 

5700 Gyula, Groza park 2. 

Magyarorszagi Scientology Egyhaz 

1093 Budapest, Bakats ter 2. 
Magyarorszagi Szabadkeresztyen Gyulekezet 
1146 Budapest, Thokoly lit 167. 
Magyarorszagi Uj Apostoli Egyhaz 

1196 Budapest, Hullay Jeno u. 89. 



Magyarorszagi Unitarius Egyhaz 

1055 Budapest, Nagy I. u. 4. 

Magyarorszagi Zsido Hitkozsegek Szovetsege (Mazsihisz) 

1075 Budapest, Sip u. 12. 

Megiijulas Imacsoport Misszios Gyulekezet 

1024 Budapest, Keleti K. u. 42/A fszt. 3. 

Nemzetkozi Egyesult Punkosdista Egyhaz Isten Gyulekezete Misszio 

8417 Cseteny, Petofi u. 165. 

Nyiijtsd Ki Kezed Krisztusert! 

8000 Szekesfehervar, Ersekiijvari lit 12/F 

Oskeresztyen Apostoli Egyhaz 

1016 Budapest, Dezso u. 12/B 

Shalom Bibliai Gyulekezet 

4031 Debrecen, Szabolcs u. 5. 

Teljes Evangeliumi Keresztyen Kozosseg Mahanaim Gyulekezet 

1444 Budapest Pf. 235. 



Magyarorszagi szerzetesrendek 



Angolkisasszonyok Boldogsagos Sziiz Maria Intezete 

1051 Budapest, Alpari Gyula u. 2. II. 12. 

Annunciata Noverek Kongregacioja 

1115 Budapest, Bartok Bela lit 87. fszt. 1. 

Assisi Szent Ferenc Leanyai Kongregacioja 

8174 Balatonkenese, Pf. 42. 

Arpadhazi Szent Margitrol Nevezett Szent Domonkos Rendi Noverek Apostoli Kongregacioja 

9700 Szombathely, Petofi u. 39. 

Betegapolo Irgalmasrend 

7621 Pecs, Szechenyi ter 5. 

Boldogasszony Kisnoverei 

8425 Lokiit, Papod u. 24. 

Ciszterci Noverek Boldogasszony Haza Monostor 

2623 Kismaros, Pf. 10. 

Ciszterci Noverek Regina Mundi Apatsaga 

2030 Erd, Tarnok u. 9-11. 

Ciszterci Rend Zirci Kongregacioja 

1114 Budapest, Bartok B. lit 19. IV. 36. 

Csornai Premontrei Prepostsag 

9300 Csorna, Soproni u. 65. 

Domonkos Rendi Kontemplativ Noverek Rozsafuzer Kiralyneja Monostor 

9482 Nagylozs, Zrinyi u. 6. 

Don Bosco Szalezi Tarsasag 

1044 Budapest, Aschner Lipot ter 10. 

Egyhazkozsegi Noverek Tarsasaga 

6500 Baja, Csillag u. 4. 

Esztergomi Boldog Ozseb Engesztelo Noverei 

4434 Kalmanhaza, Kossuth u. 42. 

Ferences Maria Misszionarius Noverek Tarsulata 



1146 Budapest, Hermina lit 19. 

Godolloi Premontrei Perjelseg 

2100 Godollo, Facan sor 3. 

Isteni Ige Tarsasag 

2340 Kiskunlachaza, Szent Imre u. 27. 

Isteni Megvaltorol Nevezett Noverek Kongregacioja 

1085 Budapest, Horanszky u. 17. 

Isteni Szeretet Leanyai Kongregacioja 

1117 Budapest, Baranyai u. 31/A VI. 24. 
Isten Udvozito Noverei (Salvador Noverek) 
1151 Budapest, Csovar u. 16. 

Jezus Isteni Sziverol Nevezett Karmelita Noverek Kongregacioja 

8315 Gyenesdias, Darnai u. 4. 

Jezus Szive Neplanyai Tarsasag 

1082 Budapest, Nepszinhaz u. 27. II. 13. 

Jezus Tarsasaga Magyarorszagi Rendtartomanya Jezsuita Rend 

1085 Budapest, Maria u. 25. 

Jo Pasztor Noverek 

1032 Budapest, Szolo u. 56. 

Kapisztran Szent Janosrol Nevezett Ferences Rendtartomany 

1024 Budapest, Margit krt. 23. 

Kegyes Tanitorend Magyar Tartomanya 

1088 Budapest, Mikszath K. ter 1. 

Kereszteny Iskolatestverek 

1124 Budapest, Tamasi A. u. 3. 

Legszentebb Udvozito Leanyai Kongregacio 

1118 Budapest, Budaorsi lit 4/C 1/18. 

Magyar Bences Kongregacio Pannonhalmi Fomonostor 

9090 Pannonhalma, Var 1. 

Magyar Kapucinus Rendtartomany 

1011 Budapest, Fou. 32. 

Magyarok Nagyasszonya Tarsasag 

1056 Budapest, Szerb u. 13-17. 

Magyar Sarutlan Karmelita Rend 

1134 Budapest, Huba u. 12. 

Maria Iskolatestverek 

9021 Gyor, Kaptalandomb 10. 

Miasszonyunkrol Nevezett Kalocsai Iskolanoverek Tarsulata 

1085 Budapest, Maria u. 20. 

Miasszonyunkrol Nevezett Szegeny Iskolanoverek Magyar Rendtartomanya 

1092 Budapest, Knezits u. 3-13. 

Minorita Rend Magyarorszagi Tartomanya 

3515 Miskolc, Hosok tere 5/A 

Missziostarsasag (Lazaristak) 

1029 Budapest, Zsolt fejedelem u. 19/C 

Nagy Szent Bazil Rendi Noverek 

4326 Mariapocs, Kossuth ter 6. 

Orokimado Noverek Maria Reparatrix Tarsasaga 

2600 Vac, Attila u. 17. 

Palos Szerzetesrend 

7625 Pecs, Hunyadi u. 70. 



Premontrei Noi Kanonokrend 

2072 Zsambek, Bicskei u. 17. 

Romai Uniohoz Tartozo Szent Orsolya Rend Magyar Tartomanya 

1016 Budapest, Gellerthegy u. 3. 1. 15. 

Sarutlan Karmelita Rend 

7625 Pecs, Tettye u. 14. 

Segito Sziiz Maria Leanyai, Don Bosco Noverek 

1029 Budapest, Templom koz 1. 

Szatmari Irgalmas Noverek 

1088 Budapest, Szentkiralyi u. 11. II. 27. 

Szent Agoston Szabalyai Szerint E16 Miasszonyunkrol Nevezett Noi Kanonokrend 

7624 Pecs, Szent Istvan ter 13. 

Szent Bazil Rend 

4087 Hajdiidorog, Ady E. u. 23. 

Szent Benedek Leanyai Tarsasag 

9090 Pannonhalma, Var 1. 

Szent Benedek Rendi Noverek 

3346 Belapatfalva, IV. Bela kiraly u. 46. 

Szent Domonkos Rend Magyar Rendtartomanya 

1146 Budapest, Thokoly lit 56. 

Szent Erzsebetrol Nevezett Betegapolo Noverek 

1012 Budapest, Marvany u. 1/B 

Szent Ferenc Kis Noverei es Kis Testverei 

3411 Szomolya, Beke ter 6. 

Szent Ferenc Szegenygondozo Noverek Kongregacioja 

1088 Budapest, Kriidy Gyula u. 4. fszt. 2. 

Szent Sziv (Sacre Coeur) Tarsasag 

1121 Budapest, Zugligeti lit 87. 

Szentsegi Jezus Szolgaloi 

6726 Szeged, Vedres u. 1/A. 

Szeretet Leanyai Pali Szent Vincerol Nevezett Irgalmas Noverek Tarsulata 

1029 Budapest, Almos vezer u. 22. 

Szeretet Misszionariusai 

1083 Budapest, Tomo u. 19. 

Szervita Rend 

1052 Budapest, Martinelli ter 6. 

Szocialis Missziotarsulat 

1125 Budapest, Tusnadi u. 18. 

Szocialis Testverek Tarsasaga 

1092 Budapest, Erkel u. 20. III. 17A 

Sziiz Maria a Vilag Gyozelmes Kiralynoje Engesztelo Leanyai 

1098 Budapest, Ecseri lit 4. 

Sziiz Maria Latogatasarol Nevezett (Vizitacios) Rend 

1158 Budapest, Jozsef A. u. 51. 

Sziiz Mariarol Nevezett Magyar Ferences Rendtartomany 

9700 Szombathely, Arena u. 1. 

Sziiz Maria Szolgalo Leanyai Szervita Noverek 

1161 Budapest, Iskola u. 8. 

Sziiz Maria Tarsasaga (Societas Marie Virginis) 

1037 Budapest, Jablonka lit 65-67. 

Unum Sanctissima Trinitatis Tarsasag 



1117 Budapest, Moricz Zs. korter 3/A I. 1. 

Vinculum Caritatis Kozosseg 

1082 Budapest, Ulloi lit 60-62/B 1. 10. 

Zalaegerszegi Szent Agoston Szabalyai Szerint E16 Miasszonyunkrol Nevezett Noi Kanonokrend 

8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 19-23. 



Bunozesi statisztikak 



Buncselekmenyek 





1988 


1989 


1990 


1991 


1992 


Kozvadas buncselekmenyek 


Ismertte valt buncselekmenyek szama 


185344 


225393 


341061 


440370 


447222 


Ebbol a felderitettek aranya (%) 


63,1 


57,1 


48,9 


42,6 


46,7 


Ismertte valt biinelkovetok szama 


82329 


88932 


112254 


122835 


132644 


Ebbol: 












felnott 


73662 


79271 


99990 


109326 


117168 


fiatalkorii 


8667 


9661 


12264 


13509 


15476 


Vadlottak szama 


70249 


67298 


50002 


68197 


81314 


Jogerosen eliteltek szama 


66026 


62834 


46554 


64365 


76212 


Szabadsagvesztesre iteltek szama 


24868 


21744 


17875 


22567 


25277 


Maganvadas buncselekmenyek 


Jogerosen eliteltek szama J 2171 1 18861 1139 


1282J 1269 



Kozvadas buncselekmenyek 



Buncselekmenyek, biinelkovetok 1988 1989 1990 1991 1992 


Ismertte valt buncselekmenyek 


185344 


225393 


341061 


440370 447222 


Ismertte valt biinelkovetok 


82329 


88932 


112254 


122835 132644 


Ebbol: 










Szemely elleni biincselekmenyt elkoveto 


7495 


7668 


9126 


8719 9574 


Kozlekedesi biincselekmenyt elkoveto 


17471 


18871 


23639 


26902 30127 


Gazdasagi biincselekmenyt elkoveto 


5310 


7235 


9014 


7505 7524' 


|Vagyon elleni biincselekmenyt elkoveto ] 33623] 38008] 53359] 60928] 63867 



A kozvadas buncselekmenyek fobb adatai 



Ev 


100000 lakosra 

juto ismertte valt 

buncselekmenyek 

szama 


Felderitetlen 

biincselekmenye 

k aranya (%) 


100000 buntetheto korii lakosra juto 


ismertte 

valt 

biinelkov 

etok 

szama 


jogerosen eliteltek 
szama 




1965 


1203 


19,6 


1102 


772 


1970 


1185 


16,0 


799 


555 


1975 


1150 


21,1 


845 


697 


1980 


1218 


26,1 


858 


663 


1985 


1567 


31,8 


1008 


686 


1986 


1736 


31,5 


1095 


745 


1987 


1796 


32,6 


1168 


837 


1988 


1775 


36,8 


1037 


832 


1989 


2168 


42,9 


1058 


748 


1990 


3291 


51,1 


1328 


564 


1991 


4257 


57,4 


1448 


759 


1992 


4326 


53,3 


1561 


J 897' 



Az ismertte valt buncselekmenyek megoszlasa, 1992 





Buncselekmenyek 






szama 


megoszlasa 

(%) 


szama 


megoszlasa (%) 




Ismertte valt buncselekmenyek 


447222 


100,0 


az allamigazgatas, az igazsagszolgaltatas 
es a kozelet tisztasaga elleni 


561 


Szemely elleni 


14824 


3,3 


kozrend elleni 


2748 


Kozlekedesi rend elleni 


33130 


7,4 


gazdasagi 


891 


Vagyon elleni 


350586 


78,4 


honvedelmi kotelezettseg elleni 


16 


Egyeb 


48682 


10,9 






az allam es az emberiseg elleni 


7 


0,0 






a hazassag, a csalad, az ifjiisag 
es a nemi erkolcs elleni 


6498 


1,45 







Az ismertte valt bunelkovetok, 1992 





Bunelkovetok 




Bunelkovetok 


szama 


megoszlasa 

(%) 


szama 


megoszlasa (%) 




Ismertte valt bunelkovetok 


132644 


100,0 


buntetett eloeletii 


45339 


34 


Ebbol: 






visszaeso 


18849 


14 


fiatalkorii 


15476 


11,7 







A rendori nyomozasok szamanak es a felderitesi mutatok alakulasa, 
1988-1992 





1988 


1989 


1990 


1991 




Szam 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 




Befejezett nyomozasok szama 


210169 


252406 


120 


354391 


140 


462397 


130 




Ismeretlen tettes ellen indult 


118917 


158488 


133 


258428 


163 


358980 


139 




felderitett ismeretlen tettes 


50510 


57326 


113 


71084 


124 


98215 


138 




az elkoveto ismeretlen maradt 


68407 


101162 


148 


187344 


185 


260765 


139 





Az ismertte valt bunelkovetok szamanak alakulasa korcsoport, 
valamint eloelet szerint, 1988-1992 



Bunelkovetok 


1988 


1989 


1990 


1991 




Szam 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Eloz 

%-a 


Ismertte valt bunelkovetok 


82276 


88824 


108,0 


112254 


126,2 


122841 


109,4 


132 


fiatalkoriiak 


7304 


9889 


135,4 


12848 


129,9 


13311 


103,6 


If 


Ebbol: gyermekkoriiak 


3074 


3823 


124,4 


3744 


97,9 


4240 


113,2 


4 


fiatal felnottek (18-24 eves) 


18694 


20240 


108,3 


28242 


139,5 


32661 


115,6 


3f 


felnottek 


56278 


58695 


104,3 


71164 


121,2 


76869 


108,0 


81 


Buntetlen eloeletiiek 


51498 


56629 


110,0 


71805 


126,8 


78422 


109,2 


8- 


Buntetett eloeletiiek 


30824 


32302 


104,8 


40449 


125,2 


44419 


109,8 


4f 



Az Ismertte valt vagyon elleni buncselekmenyek szama, megoszlasa 
(%), 1988-1992 



1988 



1989 



1990 



IVagyon elleni buncselekmenyek I Szam I Megoszlas I Szam I Megoszlas I Szam I Megoszlas I Szam I 



Lopas 71199 58,74 94520 59,56 154369 58,51 191138 


Betoreses lopas 


30928 25,51 43074 


27,14 


77077 29,21 


110040 


Sikkasztas 


2532 2,09 2436 


1,54 


3027 1,15 


2767 


Csalas 


5561 4,59 4561 


2,87 


7762 2,94 


21193 


Rablas 


1539 1,27 1833 


1,16 


2864 1,09 


3976 


Jarmii onkenyes elvetele 


4699 3,88 5479 


3,45 


8049 3,05 


8591 


Egyeb 


4762 3,92 6783 


4,28 


10704 4,05 


15530 


Osszesen ] 121220] 100,00] 158686] 100,Oo] 263852] 100,Oo] 353235 



Az ismertte valt buncselekmenyekkel okozott, illetve a biztosftott kar 
alakulasa, 1988-1992 





1988 


1989 


1990 


199 


Ertek 


Ertek 


Az elozo 

ev %- 

aban 


Ertek 


Az elozo 

ev %- 

aban 


Ertek 


Az elozo 

ev %- 

aban 


Ertel 


Vagyon elleni biincselekmenyek 


Okozott kar erteke (millio Ft) 


2757,8 


3972,1 


144,0 


10105,8 


47,9 


21079,5 


208, 


Biztosftott kar (millio Ft) 


387,4 


473,0 


122,1 


694,9 


63,1 


1101,3 


158, 


Karbiztosftas aranya (%) 


14,0 


11,9 


84,8 


6,9 


131,6 


5,2 


76, 


















Gazdasagi biincselekmenyek 


Okozott kar erteke (millio Ft) 


2352,6 


1808,2 


76,9 


1126,1 


75,2 


1498,0 


133, 


Biztosftott kar (millio Ft) 


519,9 


455,3 


87,6 


543,1 


76,7 


708,0 


130, 


Karbiztosftas aranya (%) 


22,1 


25,2 


113,9 


48,2 


102,0 


47,3 


98, 



Az ismertte valt bCincselekmenyek szama, teruleti megoszlasa (%), 
1988-1992 



Terulet 


1988 


1989 




Szam 


Megosz- 
lasa 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Megosz- 
lasa 


Elozo ev 
%-aban 


Szam 


Megosz- 
lasa 


Budapest 


50963 


27,50 


94,35 


64211 


28,49 


125,99 


105720 


Baranya 


7076 


3,82 


99,08 


8446 


3,75 


119,36 


12317 


Bacs-Kiskun 


9602 


5,18 


98,39 


11482 


5,09 


119,58 


16198 


Bekes 


5486 


2,96 


104,06 


6218 


2,76 


113,34 


8795 


Borsod-Abaiij-Zemplen 


12565 


6,78 


102,68 


15165 


6,73 


120,69 


22531 


Csongrad 


5930 


3,20 


97,89 


7308 


3,24 


123,24 


9369 



Fejer 9494 5,12 112,68 9905 4,39 104,33 13478 


Gyor-Moson-Sopron 


6972 


3,76 


98,91 


9276 


4,12 


133,09 


11853 


Hajdii-Bihar 


10039 


5,42 


94,81 


11908 


5,28 


118,62 


18463 


Heves 


4452 


2,40 


98,39 


5068 


2,25 


113,84 


7631 


Jasz-Nagykun-Szolnok 


5332 


2,88 


101,35 


6431 


2,85 


120,61 


10139 


Komarom-Esztergom 


5209 


2,81 


103,91 


5767 


2,56 


110,71 


9449 


Nograd 


2786 


1,50 


90,40 


3296 


1,46 


118,31 


4932 


Pest 


16637 


8,98 


102,04 


21438 


9,51 


128,86 


32062 


Somogy 


6256 


3,38 


96,03 


8648 


3,84 


130,24 


12640 


Szabolcs-Szatmar-Bereg 


8959 


4,83 


103,24 


9806 


4,35 


109,45 


15762 


Tolna 


3453 


1,86 


85,30 


4150 


1,84 


120,42 


5796 


Vas 


3208 


1,73 


98,28 


4192 


1,86 


130,67 


5670 


Veszprem 


6205 


3,39 


100,11 


7470 


3,31 


120,39 


10305 


Zala 


4361 


2,35 


101,32 


4750 


2,11 


108,92 


6685 


Kulfold 


347 


0,19 


52,50 


450 


0,20 


129,68 


460 


Osszesen ] 105334] 100,00] 98,37] 225393] 100,00] 121,6l] 341061 



Ajogerosen eliteltek fobb bCincselekmenytipusok szerint, 1991 



Felnottek Fiatalkoriiak Osszesen Felnotl 


Szandekos emberoles es kiserlete 


204 


19 


223 


Devizagazdalkodas megsertese 


12 


Szandekos testi series 


2830 


177 


3007 


Lopas 


199 


Kozlekedesi biincselekmenyek 


20295 


352 


20647 


Sikkasztas 


9 


Ebbol: 








Csalas 


7 


Ittas jarmiivezetes 


16367 


174 


16541 


Rablas 


8 


Tartas elmulasztasa 


1743 


- 


1743 


Jarmii onkenyes elvetele 


8 


Garazdasag ] 1865] 252] 2117] Osszesen*] 594 



* Koz- es maganvadas egyutt. 



Ajogerosen eliteltek (buntetesek szerint) 





1991 




Osszesen 


Felnottek 


Fiatalkorii 
ak 


Osszesen 


Felnottek 


Fiatalkoru 


Szabadsagvesztes 


22589 


20589 


2000 


25298 


2296 


Ebbol: felfuggesztett 


9958 


8855 


1103 


12263 


1082 


Javito-nevelo munka 


267 


253 


14 


73 


6 


Penzbuntetes 


28154 


27989 


165 


33933 


3376 



Onalloan alkalmazott mellekbuntetes es intezkedes 


14636 


10615 


4021 


18176 


1379 


Buntetes kiszabasanak mellozese 


1 


1 


- 


1 




Osszesen* 


65647 


59447 


6200 


77481 


7058 



* Koz- es maganvadas egyutt. 

Bortonadatok, 1992 



Szabadsagelvonassal sujtottak szama 


Elozetesen letartoztatott 


4272 


Elitelt 


11424 


Kenyszergyogykezelt 


243 


Elzarasra utalt 


74 


Osszesen 


16013 


Az eliteltek megoszlasa fokozatok szerint 


Borton 


59% 


Fegyhaz 


35% 


Foghaz 


6% 


Az eliteltek nemek szerinti megoszlasa 


Ferfi 


10882 (95%) 


No 


542 (5%) 


Az eliteltek megoszlasa eloelet szerint 


Elso biintenyes 


3374 (29%) 


Visszaeso, kulonosen visszaeso 


3215 (28%) 


frsbbszorosen visszaeso 


4835 (43%) 



A buntetes-vegrehajtasi intezetekben levok szama 



1988 1990 1991 1992 


Elozetesen letartoztatottak 


2829 


3246 


4264 


4272 


Eliteltek 


15078 


8819 


10240 


11424 


Szigoritott orizetesek 


325 


- 


- 


- 


Szigoritott javito-nevelo munkara iteltek 


605 


78 


86 


- 


Kenyszergyogykezelt beutaltak 


223 


146 


152 


143 


Munkaterapias kezelesre beutaltak 


525 


- 


- 


- 


Elzarasra utaltak 


1236 


30 


68 


74 


Osszesen ] 2082l] 12319] 14810] 15913 



Az egyes buncselekmenytfpusok aranya ajogerosen eliteltek %-aban 

] ] 1963 J 1970j 1980j 1985 J 1987J 1988 J 1989 J 1990j 



19 



Eliteltek osszesen 42838 50978 59913 60918 68591 68197 64720 47694 656 


Ebbol (%-ban): 




















Szandekos emberoles es kiserlete 


0,9 


0,8 


0,5 


0,5 


0,5 


0,5 


0,4 


0,5 





Szandekos testi sertes* 


14,7 


12,2 


10,7 


10,5 


9,0 


8,8 


9,0 


5,8 




Kozlekedesi biincselekmenyek 


13,2 


21,5 


24,3 


23,4 


24,3 


24,6 


25,5 


26,1 


3 


Ebbol: 




















Ittas jarmiivezetes 


5,1 


9,1 


18,1 


19,4 


18,7 


18,3 


18,5 


21,5 


2 


Tartas elmulasztasa 


2,6 


2,4 


3,6 


4,4 


4,4 


4,3 


4,2 


3,4 




Garazdasag 


1,7 


9,7 


4,2 


5,6 


5,5 


5,5 


5,5 


3,6 




Davizagazdalkodas megsertese 


n. a. 


1,3 


2,9 


2,6 


3,5 


2,8 


2,8 


2,5 




Vagyon elleni 


38,6 


31,5 


38,1 


37,6 


37,1 


39,3 


41,1 


48,1 


4 


Ebbol: 




















Lopas 


17,3 


12,6 


24,3 


25,0 


25,1 


27,2 


29,7 


37,4 


3 


Sikkasztas 


4,6 


3,0 


4,1 


3,2 


3,1 


3,1 


2,6 


1,9 




Csalas 


2,7 


1,5 


2,2 


1,9 


2,0 


2,1 


2,0 


1,3 




Rablas 


0,4 


0,7 


1,4 


1,8 


1,6 


1,5 


1,3 


2,3 




Jarmii onkenyes elvetele 


n. a. 


n. a. 


2,7 


2,8 


2,3 


2,2 


2,2 


2,1 




Orgazdasag ] 0,8] 0,6] 1,4] 1,4] 1,4] 1,6] 1,5] 1,3 



Koz- es maganvadas biincselekmenyek egyutt. 



A buntetett eloeletuek, ill. a flatalkoruak aranya a Jogerosen eliteltek 
kozott (%) 



Ev 


Buntetett eloeletuek aranya (%) 
(kozvadas biincselekmenyek) 


Fiatalkoriiak 

aranya az 

eliteltek kozott 

(%) 


Felnottek 


Fiatalkoriia 
k 


Osszesen 




1963 


37,7 


12,7 


35,8 


6,0 


1970 


37,5 


15,4 


35,1 


9,7 


1975 


30,6 


18,2 


29,5 


8,3 


1980 


27,3 


20,2 


26,7 


7,7 


1985 


36,0 


21,3 


34,5 


10,0 


1986 


35,5 


21,5 


34,0 


9,9 


1987 


35,3 


20,8 


33,9 


9,7 


1988 


36,5 


20,9 


35,1 


9,1 


1989 


37,9 


19,8 


36,1 


9,8 


1990 


40,7 


20,4 


38,4 


10,8 



1991 



J 36,4j 



17,6j 33,9j 



9,4 



Egyes buncselekmenyek szama es aranya (a jogerosen elfteltek 
szama alapjan) 



Ev 


Szandekos 

emberoles 

es kiserlete 


Eroszakos 

nemi 

kozosules 


Rablas 


Gazdasagi 
buncselekmenyek* 


1963 


386 


370 


165 


n. a. 


1970 


430 


680 


376 


n. a. 


1980 


278 


398 


821 


2930 


1985 


301 


490 


1110 


2176 


1986 


331 


460 


1138 


2971 


1987 


355 


386 


1094 


3488 


1988 


326 


325 


1026 


2948 


1989 


280 


291 


844 


2570 


1990 


240 


257 


1086 


1444 


1991 


223 


212 


1262 


1745 


100000 buntetheto korii lakosra szamitva 


1963 


5 


5 


2 


n. a. 


1970 


5 


8 


5 


n. a. 


1980 


3 


5 


10 


35 


1985 


4 


6 


13 


26 


1986 


4 


5 


13 


35 


1987 


4,5 


5 


14 


44 


1988 


4,1 


4 


13 


37 


1989 


3,3 


3,5 


10 


31 


1990 


2,8 


3,0 


13 17 


1991 ] 2,6] 2,5] 15] 21' 



* Uzerkedes, devizagazdalkodas megsertese, csempeszet es vamorgazdasag. 

A jogerosen elfteltek kozul azok aranya, aklknek cselekmenye 
alkoholfogyasztassal volt osszefuggesben (%)* 



Eliteltek 


Ev Osszesen Felnottek Fiatalkoriiak 


1963 21,3 22,2 7,6 


1970 35,4 37,4 17,2 


'1975 ] 37,7] 39,3] 19,2 



1980 


37,0 


38,2 


21,7 


1985 


39,6 


41,7 


20,9 


1986 


37,7 


39,8 


18,9 


1987 


37,1 


39,2 


17,8 


1988 


36,5 


38,3 


18,6 


1989 


37,0 


39,2 


16,4 


1990 


39,0 


41,5 


18,3 


1991 


38,9 


41,6 


12,8 


Ezen belul (kozvadas 
Ibiincselekmenyeknel): 








Emberoles es kiserlete 


64,6 


67,6 


31,6 


Siilyos testi series (szandekos) 


43,2 


44,3 


26,6 


Kozlekedesi 


81,3 


81,8 


52,3 


Eroszakos nemi kozosules 


51,4 


54,1 


34,5 


Hivatalos szemely elleni eroszak 


57,3 


59,3 


16,7 


Garazdasag 


58,1 


61,2 


34,5 


Rablas 


40,8 


49,2 


23,0 


Jarmii onkenyes elvetele 


37,7 


44,5 


16,9 



* Ideertve az alkoholos befolyasoltsag allapotaban es az alkoholszerzes erdekeben elkovetett 
biincselekmenyeket is. 

A jogerosen elftelt felnottek koziil azok szama es aranya, akiknek 
cselekmenye alkoholfogyasztassal volt osszefuggesben 



Ev 


Ferfiak 


Nok 


szama 


aranya 

(%) 


szama 


aranya 

(%) 




1965 


14546 


28,0 


465 


3,9 


1966 


15566 


28,4 


498 


3,8 


1967 


17051 


31,0 


561 


4,4 


1968 


15618 


34,0 


492 


4,9 


1969 


16207 


36,8 


499 


5,4 


1970 


16772 


42,6 


442 


6,6 


1971 


19096 


39,3 


566 


6,4 


1972 


21408 


40,0 


568 


5,3 


1973 


21383 


39,0 


613 


5,8 


1974 


22071 


40,1 


574 


5,8 


1975 


22727 


44,1 


580 


7,5 


1976 


25436 


44,6 


797 


9,0 



1977 24797 43,8 844 8,8 


1978 


24712 


43,2 


771 


8,1 


1979 


21296 


42,3 


666 


8,2 


1980 


20427 


42,7 


711 


9,6 


1981 


21225 


42,7 


849 


10,7 


1982 


21967 


43,7 


810 


10,3 


1983 


23150 


44,5 


805 


9,8 


1984 


22292 


44,7 


823 


10,7 


1985 


22057 


45,6 


822 


12,7 


1986 


22588 


43,8 


1002 


13,0 


1987 


23158 


43,4 


1116 


13,1 


1988 


22684 


42,3 


1064 


12,8 


1989 


21942 


42,6 


925 


13,4 


1990 


17082 


44,0 


559 


15,2 


1991 ] 23919] 44,2] 796] 15,1 



Az ittasan okozott szemelyseruleses kozuti balesetek az osszes 
baleset %-aban 



Ev 


A jarmiivezetok 

altal okozott 

balesetek 


A gyalogosok, 

utasok, egyeb 

szemelyek altal 

okozott balesetek 


Osszesen 


1965 


17,3 


15,6 


16,7 


1966 


15,4 


16,2 


15,4 


1967 


16,0 


16,8 


16,0 


1968 


16,6 


16,5 


16,3 


1969 


16,2 


19,1 


16,6 


1970 


17,2 


18,6 


17,2 


1971 


16,2 


21,1 


16,9 


1972 


16,1 


22,3 


17,1 


1973 


16,5 


21,7 


17,2 


1974 


16,2 


23,5 


17,2 


1975 


18,1 


23,7 


18,9 


1976 


16,7 


20,7 


17,3 


1977 


16,6 


17,6 


16,6 


1978 


16,2 


19,1 


16,6 


1979 


17,3 


17,0 


17,1 



1980 17,6 18,8 17,7 


1981 


18,1 


18,4 18,0 


1982 


19,2 


19,5 18,8 


1983 


19,8 


19,2 19,6 


1984 


18,7 


18,6 18,6 


1985 


17,5 


17,3 17,3 


1986 


15,8 


16,0 15,6 


1987 


14,2 


15,5 14,3 


1988 


13,9 


16,0 14,1 


1989 


15,2 


16,6 15,3 


1990 


15,7 


13,2 15,3 


1991 


17,0 


12,0 16,3 


1992 ] 16,5] 13,2] 16,0 



Az ittasan okozott szemelyseruleses kozuti kozlekedesi balesetek 
kimenetele (a baleset utan 30 nappal) 



Ev 


Halalos 


Siilyos 


Konnyii 


Halalos Siilyos 


Konnyii 




seruleses 




seruleses 






balesetek szama 


balesetek 


az osszes baleset (%)- 
aban 




1976 


258 


1368 


1592 


17,2 18,3 


16,6 


1977 


336 


1502 


1508 


20,1 


18,1 


14,9 


1978 


355 


1488 


1462 


19,2 


18,3 


14,7 


1979 


319 


1453 


1726 


19,9 


18,1 


15,9 


1980 


280 


1452 


1622 


18,8 


19,3 


16,2 


1981 


324 


1433 


1542 


22,0 


19,0 


16,6 


1982 


317 


1490 


1626 


22,0 


20,2 


17,3 


1983 


357 


1607 


1752 


24,0 


20,6 


18,1 


1984 


323 


1578 


1682 


22,2 


20,1 


16,9 


1985 


344 


1459 


1586 


21,6 


17,9 


16,1 


1986 


289 


1346 


1390 


19,3 


16,6 


14,3 


1987 


276 


1249 


1312 


19,1 


15,4 


12,8 


1988 


297 


1355 


1350 


19,0 


15,4 


12,3 


1989 


346 


1608 


1770 


17,8 


15,9 


14,4 


1990 


400 


1868 


1990 


18,3 


15,9 


14,3 


1991 


373 


1696 


1939 


19,9] 16,8 


15,4 



1992 



J 309j 164lJ I995J 16,7j 16,6j 



15,5 



Tudomany, oktatas, kultura 



Tudomanyos fokozattal rendelkezok szama 





1961 


1970 


1980 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Akademia rendes es levelezo tagja 


157 


184 


204 


242 


230 


228 


280 


273 


Tudomanyok doktora 


303 


523 


1037 


1426 


1460 


1664 


1666 


1779 


Tudomanyok kandidatusa 


1806 


3622 


5825 


7300 


7423 


7705 


7939 


8314 



Tudomanyos kutatas, fejiesztes* 





1970 


1980 


1985 


1989 


1990 


1991 


Tudomanyos kutatok, fejlesztok (fo) 


23721 


38705 


36753 


33836 


30256 


26763 


Kutatas-fejlesztesi segedszemelyzet (fo) 


29239 


30849 


27096 


21599 


17849 


14238 


Raforditasok (Mrd Ft) 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


33,8 


33,7 


27,1 


(a brutto hazai termek %-aban) 


- 


- 


2,4 


2,0 


1,7 


1,2 



* 1988-t61 a tudomanyos kutatashoz, kiserleti fejleszteshez a korabbinal kevesebb tevekenyseg 
tartozik. 

dvodak 





1986 


1987 


1988 


1989 


1990 


1991 


Ovodak 


4804 


4786 


4772 


4748 


4718 


4706 


Ferohelyek 


411010 


407524 


402424 


390871 


385020 


378692 


100 ovodas gyerekre juto ferohely 


101 


102 


102 


100 


98,4 


96,1 


100 ferohelyre juto ovodas 


98,8 


97,7 


97,8 


100,4 


101,6 


104,1 



Altalanos iskolak 



1986-87 1987-88 1988-89 1989-90 1 


Altalanos iskolak 


3540 


3540 3526 3527 


Osztalytermek 


44597 


45409 46045 46146 


Pedagogusok 


89611 


90925 90620 90602 


Pedagogiai kepesitessel rendelkezok 


86021 


8721 1' 87534 88083 


Pedagogiai kepesitessel rendelkezok aranya (%) 96 95,9 96,6 97,2 



Szakos oraellatottsag* (%) 


89,3 


89,4 


89,4 


89,9 




Egy osztalyteremre juto tanulo 


29,1 


28,1 


27,0 


25,6 




Egy tanulocsoportra juto tanulo 


26,4 


25,7 


25,1 


24,1 




Egy pedagogusra juto tanulo 


14,7 


14,0 


13,7 


13,1 




Altalanos iskolai tanulmanyait a 14 eves koriiakbol befejezi** 

(%) 


80,8 


81,6 


81,8 


81,1 





* Szakos tanar altal tartott orak az osszes orak %-aban. 

** A tankotelezettseg 16 eves korig tart, ebben a korban az altalanos iskolat vegzettek aranya 95- 

96%. 



Kozepiskolak 





1986-87 


1987-88 


1988-89 


1989-90 


199 


Kozepiskolak 


587 


608 


645 


675 




Osztalytermek 


7045 


7239 


7567 


8152 




Pedagogusok 


18527 


19184 


20084 


21425 


2 


Okleveles kozepiskolai tanarok (%) 


69,5 


69,6 


69,8 


69,0 




Pedagogiai kepesitessel rendelkezok az osszes tanarok %- 
aban 


92,9 


93,2 


93,8 


93,1 




Egy osztalyteremre juto (nappali) tanulo 


33,6 


33,1 


32,8 


33,6 




Egy pedagogusra juto (nappali) tanulo 


12,8 


12,5 


12,4 


12,8 




Kozepiskolasok a 14-17 evesek kozul (%) 


40,2 


40,7 


41,0 


41,9 





Lemorzsolodasi adatok 



1. osztaly indulo eve 8. osztaly befejezo eve 8 ev alatti lemorzsolodas (%) 


1. osztaly indulo eve 8.osztaly befej 


74/75 81/82 13,0 


79/80 86/87 


75/76 82/83 13,0 


80/81 87/88 


76/77 83/84 13,8 


81/82 88/89 


77/78 84/85 13,3 


82/83 89/90 


78/79 ] 85/86 ] 12,8 





Kozepiskolai oktatas 







A 4 ev alatti lemorzsolodas (%) 






A4 ev a 


I. evfolyam 
indulo eve 


IV. evfolyam 
befejezo eve 


Gimnazium 


Szakkozepiskola 


Osszesen 


I. evfolyam 
indulo eve 


IV. evfolyam 
befejezo eve 


Gimnaz 


80/81 


83/84 


13,3 


18,5 


16,2 


84/85 


87/88 


12,3 


^1/82 


84/85 


13,4 


18,1 


16,0 


85/86 


88/89 


11,8 


^2/83 


85/86 


13,6 


17,7 


15,9 


86/87 


89/90 


11,2 



^3/84 



J86/87 



Jl2,5 



Jl6,2 



Jl4,5 J87/88 



J90/91 



Jll,9 



A felveteli vizsgara jelentkezettek hozott es szerzett pontszamai 
intezmenytipusonkent 



Ev 




Tudomany- 
egyetemek 


Orvostudomanyi 
egyetemek 


Miiszaki 
egyetemek 


Agrartudomanyi 
egyetemek 


1983 


Hozott 


50,92 


53,20 


49,20 


47,68 


Szerzett 


33,70 


35,38 


39,96 


35,05 




1985 


Hozott 


46,35 


42,33 


45,36 


43,96 


Szerzett 


37,49 


37,70 


38,39 


38,70 




1986 


Hozott 


46,29 


47,93 


45,85 


40,49 


Szerzett 


35,89 


39,89 


40,55 


37,58 




1987 


Hozott 


53,4 


55,5 


51,8 


51,0 


Szerzett 


40,7 


43,6 


45,0 


39,3 




1988 


Hozott 


54,1 


56,2 


52,5 


52,2 


Szerzett 


43,1 


46,3 


47,6 


44,8 




1989 


Hozott 


54,5 


56,8 


54,0 


52,2 


Szerzett 


43,1 


48,0 


45,8 


43,7 




1990 


Hozott 


54,3 


56,7 


53,3 


52,0 


Szerzett 


43,5 


44,3 


43,1 


43,0 




1991 


Hozott 


_* 


52,9 


47,9 


47,0 


Szerzett 


_* 


43,5 


41,1 


42,2 





*A jogtudomanyi karokon 




hozott 


50,7 


szerzett 


40,7 


A bolcseszettudomanyi karokon 




hozott 


48,7 


szerzett 


43,3 


A termeszettudomanyi karokon 




hozott 


50,8 


szerzett 


44,9 


A kozgazdasag-tudomanyi karokon 




hozott 


53,1 


szerzett 


45,4 



A felsooktatasi intezmenyek I. evfolyamos hallgatoinak aranya* 
kozigazgatasi egysegenkent, 1991 (az erettsegizok %-aban) 



taranya 



[46,9 iHajdu-Bihar 



|49,5 |Szabolcs-Szatmar-Bereg 47,2 



|Bacs-Kiskun 



45,9 



,i 



eves 



47,7 



[Tolna 



39,4 



|Bekes 



J38,4 Jjasz-Nagykun-Szolnok J41,2 JVas 



J42,3 



Borsod-Abauj-Zemplen 44,5 Komarom-Esztergom 44,6 Veszprem 47,3 


Csongrad 45,0 |N6grad 39,9 ^ala 48,5 


Fejer 41,1 |Pest 30,0 [Budapest 45,7 


Gyor-Moson-Sopron 44,8 Somogy 39,5 



* Szamitott adat a korabban vegzett I. evfolyamosok figyelembevetelevel. 



Felsofoku oktatas Magyarorszagon 
















1986-87 


1987-88 


1988-89 


1989-90 


1990-91 




Intezmenyek 


54 


54 


58 


57 


77 




Hallgatok (nappali, esti, levelezo, 1000 fo) 


98,5 


99,0 


103,0 


100,9 


102,4 




Nok az osszes hallgato %-aban 


52,1 


51,7 


49,4 


48,9 


48,8 




Nappali hallgatok a 18-22 evesek korosztalyaban (%) 


9,3 


9,5 


10,0 


10,0 


10,4 




Oktatok 


15111 


15302 


16242 


16319 


17302 




Egy oktatora juto (nappali) hallgato 


4,3 


4,4 


4,4 


4,4 


4,4 




Egy oktatora juto osszes (nappali, esti, levelezo) 
[hallgato 


6,5 


6,5 


6,3 


6,2 


5,9 





Felsooktatasi intezmenyek, 1992 



Intezmeny 


Cim 


Vezeto 


Egyetemek 






Eotvos Lorand Tudomanyegyetem 


1053 Budapest, Egyetem ter 1-3. 


Szabo Miklos rek 


Janus Pannonius Tudomanyegyetem 


7622 Pecs, Rakoczi lit 80. 


Hamori Jozsef re 


Jozsef Attila Tudomanyegyetem 


6720 Szeged, Dugonics ter 13. 


Csirik Janos rekt 


Kossuth Lajos Tudomanyegyetem 


4010 Debrecen, Egyetem ter 1. 


Liptak Andras re 


Budapesti Kozgazdasag-tudomanyi Egyetem 


1093 Budapest, Fovam ter 8. 


Andorka Rudolf i 








Tanarkepzo foiskolak 






Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo Foiskola 


1071 Budapest, Bethlen ter 2. 


Illyes Sandor foig 


Berzsenyi Daniel Tanarkepzo Foiskola 


9701 Szombathely, Karolyi Gaspar ter 
4. 


Pusztay Janos foi 


Bessenyei Gyorgy Tanarkepzo Foiskola 


4401 Nyiregyhaza, Sostoi lit 31/B 


Szekely Gabor foi 


Esterhazy Karoly Tanarkepzo Foiskola 


3300 Eger, Esterhazy ter 1. 


Orban Sandor foi 


Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskola 


6701 Szeged, Boldogasszony sugariit 6. 


Szalay Istvan foig 


JPTE Tanarkepzo Kara 


7604 Pecs, Ifjiisag litja 6. 


Borhidi Attila del 


ELTE Altalanos Iskolai Tanarkepzo Foiskolai Kar 


1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27. 


Mann Miklos foig 








Tanitokepzo foiskolak 






Apaczai Csere Janos Tanitokepzo foiskola 


9002 Gyor, Liszt Ferenc u. 42. 


Cseh Sandor mb. 


Budapesti Tanitokepzo Foiskola 


1126 Budapest, Kiss J. altabornagy u. 
40. 


Hunyady Gyorgy 



Comenius Tanitokepzo Foiskola 


3950 Sarospatak, Eotvos u. 5. 


Komaromy Sandt 


Kolcsey Ferenc Tanitokepzo Foiskola 


4001 Debrecen, Peterfia u. 1-7. 


Darago Jozsef mh 


Eotvos Jozsef Tanitokepzo Foiskola 


6501 Baja, Szegedi lit 2. 


Fatrai Klara foigj 


Vitez Janos Tanitokepzo Foiskola 


2501 Esztergom, Mayer u. 1-3. 


Gardai Zoltan foi 


Jaszberenyi Tanitokepzo Foiskola 


5102 Jaszbereny, Rakoczi lit 53. 


Nagy Jozsef foiga 


Csokonai Vitez Mihaly Tanitokepzo Foiskola 


7401 Kaposvar, Bajcsy-Zsilinszky u. 
10. 


Leitner Sandor fo 


Kecskemeti Tanitokepzo Foiskola 


6000 Kecskemet, Kaszap u. 6-14. 


Dovala Marta foi 


Zsambeki Tanitokepzo Foiskola 


2072 Zsambek, Zichy ter 3. 


Bencze Lorand fo 


Bekescsabai Tanitokepzo Foiskola 


5600 Bekescsaba, Bajza u. 23. 


Koteles Lajos foij 


Illyes Gyula Pedagogiai Foiskola 


7100 Szekszard, Rakoczi lit 1. 


Gergely Janos foi 








Ovokepzo foiskolak 






Benedek Elek Ovokepzo Foiskola 


9400 Sopron, Ferenczi J. u. 5. 


Bako Gyongyi iga 


Hajduboszormenyi Ovokepzo Foiskola 


4220 Hajdiiboszormeny, Desany u. 7-9. 


Kover Sandorne 1 


Brunszvik Terez Ovokepzo Foiskola 


5541 Szarvas, Szabadsag lit 4. 


Szakacs Mihalynt 








Miiszaki egyetemek 






Budapesti Miiszaki Egyetem 


1111 Budapest, Egry J. u. 20-22. 


Michelberger Pal 


Miskolci Egyetem 


3515 Miskolc-Egyetemvaros 


Kovacs Ferenc re 


Veszpremi Egyetem 


8003 Veszprem, Egyetem u. 10. 


Liszi Janos rektoi 








Miiszaki foiskolak 






Banki Donat Miiszaki Foiskola 


1080 Budapest, Nepszinhaz u. 8. 


Czinege Imre foig 


Gepipari es Automatizalasi Miiszaki Foiskola 


6000 Kecskemet, Izsaki u. 10. 


Danyi Jozsef foigj 


Kando Kalman Miiszaki Foiskola 


1084 Budapest, Tavaszmezo u. 15-17. 


Keresztes Peter fc 


Konnyiiipari Miiszaki Foiskola 


1034 Budapest, Doberdo lit 6. 


Erdelyi Jozsef foi 


Szechenyi Istvan Foiskola 


9026 Gyor, Sagvari E. u. 25. 


Szekeres Tamas f 


Ybl Miklos Miiszaki Foiskola 


1146 Budapest, Thokoly ut 74. 


Pozsgai Lajos foif 


Dunaiijvarosi Foiskolai Kar 


2406 Dunaiijvaros, Tancsics Mihaly u. 
1. 


Szegedi Jozsef foi 


Pollack Mihaly Miiszaki Foiskola 


7601 Pecs, Boszorkany u. 2. 


Lenkei Peter foig 


YMMF Debreceni Teruleti Egysege 


4028 Debrecen, Landler Jeno u. 2. 


Szabo Tamas iga2 








Gazdasagi foiskolak 






Kereskedelmi es Vendeglato-ipari foiskola 


1054 Budapest, Alkotmany u. 9-11. 


Horn Miklos foig 


Kulkereskedelmi Foiskola 


1097 Budapest, Ecseri lit 3. 


Torzsok Eva foigj 


Penzugyi es Szamviteli Foiskola 


1149 Budapest, Buzogany u. 10-12. 


Kallai Lajos foiga 


PSZF Zalaegerszegi Intezete 


8900 Zalaegerszeg, Sagvari E. u. 21. 


Fekete Istvan inte 


PSZF Salgotarjani Intezete 


3101 Salgotarjan, Kistarjan u. 7. 


Lontsak Laszlo in 


Miskolci Egyetem Gazdasagtudomanyi Kar 


3515 Miskolc-Egyetemvaros 


Susanszky Janos 









Miiveszeti foiskolak 






Liszt Ferenc Zenemiiveszeti Foiskola 


1061 Budapest, Liszt Ferenc ter 8. 


Soproni Jozsef re 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Budapesti 
Tagozata 


1052 Budapest, Semmelweis u. 12. 


Nemet Rudolf iga 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Szegedi Tagozata 


6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 79. 


Weninger Richar 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Gyori Tagozata 


9025 Gyor, Kossuth u. 5. 


Gabor Jozsef igaz 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Pecsi Tagozata 


7621 Pecs, Matyas kiraly lit 15. 


Sasvari Attila iga. 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Miskolci 
Tagozata 


3530 Miskolc, Bartok B. ter 1. 


Nemes Ferenc iga 


LFZF Zeneiskolai Tanarkepzo Intezet Debreceni 
Tagozata 


4032 Debrecen, Egyetem ter 2. 


Kedves Tamas igj 


Magyar Iparmiiveszeti Foiskola 


1125 Budapest, Zugligeti lit 11/25. 


Csikszentmihalyi 


Magyar Kepzomiiveszeti Foiskola 


1062 Budapest, Andrassy lit 71. 


Svaby Lajos rekt( 


Szinhaz- es filmmiiveszeti foiskola 


1088 Budapest, Vas u. 2/C 


Babarczy Laszlo i 


Magyar Tancmuveszeti Foiskola 


1061 Budapest, Andrassy lit 25. 


Gal Jeno foigazga 








Felsofokii intezetek 






Orszagos Munkavedelmi Kepzo es Tovabbkepzo Intezet 


1368 Budapest, Sas u. 12. 


Sircz Janos igazg. 


Mozgasserultek Peto Andras Nevelokepzo es 
Nevelointezete 


1125 Budapest, Kiitvolgyi lit 6. 


Hari Maria igazg 


Nemzetkozi Elokeszito Intezet 


1118 Budapest, Budaorsi fit 73-75. 


Viktor Andrasne 


Magyar Testnevelesi Egyetem 


1125 Budapest, Alkotas u. 44. 


Istvanfi Csaba rel 








Belugyminiszterium 






Rendortiszti Foiskola 


1121 Budapest, Farkasvolgyi fit 12. 


Kratochwill Ferei 


Allamigazgatasi Foiskola 


1118 Budapest, Menesi fit 5. 


Baka Andras foig 








Foldmiivelesi Miniszterium 






Godolloi Agrartudomanyi Egyetem 


2013 Godollo, Pater K. u. 1. 


Kocsis Karoly rel 


GATE Vallalatgazdasagi Uzemmernoki Intezet 


3201 Gyongyos, Matrai u. 36. 


Magos Gabor int< 


GATE Mezogazd. Gepeszmern. Foiskolai Kar 


5401 Mezotfir, Petofi ter 1. 


Lengyel Lajos foi 


GATE Mezogazdasagi Foiskolai kar 


4401 Nyiregyhaza, Rakoczi u. 69. 


Banhazi Janos foi 


Agrartudomanyi Egyetem, Debrecen 


4015 Debrecen, Boszormenyi u. 138. 


Loch Jakab rekto 


DATE Mezogazdasagi Foiskolai Kar 


5541 Szarvas, Szabadsag u. 1. 


Hodossi Sandor f 


DATE Allattenyesztesi Foiskolai Kar 


6801 Hodmezovasarhely, Andrassy u. 
15. 


Mucsi Imre foiga; 


Pannon Agrartudomanyi Egyetem 


8360 Keszthely, Deak F. u. 16. 


Horn Peter rektoi 


PAE Mezogazdasagi Foiskolai Kar 


9201 Mosonmagyarovar, Lucsony u. 
15-17. 


KuroH Geza deka 


PAE Allattenyesztesi Kar 


7401 Kaposvar, Denesmajor 2. 


Szeles Gyula foigj 


Allatorvos-tudomanyi Egyetem 


1072 Budapest, Istvan u. 2. 


Franyo Vilmos re 


Erdeszeti es Faipari Egyetem 


9401 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. 


Winkler Andras i 


|EFE Foldmeresi es Foldrendezoi Foiskolai Kar 


8002 Szekesfehervar, Pirosalma u. 1-3. 


Joo Istvan foigazj 



Kerteszeti es Elelmiszer-ipari Egyetem 


1114 Budapest, Villanyi lit 29-31. Tamassy Istvan r 


KEE Elelmiszer-ipari Foiskolai Kar 


6701 Szeged, Marx ter 7. Balogh Sandor fo 


KEE Kerteszeti Foiskolai Kar 


6000 Kecskemet, Erdei F. ter 1. Sass Pal foigazgal 








Honvedelmi Miniszterium 






Kossuth Lajos Katonai Foiskola 


2001 Szentendre, Dozsa Gyorgy u. 12. Szabo Janos vezei 


Szolnoki Repulotiszti Foiskola 


5001 Szolnok-Szandaszolos, Pf. 1. Zsemberi Istvan a 

parancsnok 


Bolyai Janos Katonai Miiszaki Foiskola 


1456 Budapest, Ulloi lit 133-135. |Farkas Tivadar v 


Zrinyi Miklos Katonai Akademia 


1581 Budapest, Hungaria krt. 9-11. Simon Sandor vej 








Miivelodesi es Kozoktatasi Miniszterium 






Eotvos Jozsef Collegium 


1118 Budapest, Menesi lit 11-13. Szijarto Istvan ig 








Nepjoleti Miniszterium 






Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem 


1085 Budapest, Ulloi lit 26. Rethelyi Miklos r 


Pecsi Orvostudomanyi Egyetem 


7624 Pecs, Szigeti lit 12. |Kelenyi Gabor re 


Debreceni Orvostudomanyi Egyetem 


4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 78. Gergely Lajos rel 


Szegedi Orvostudomanyi Egyetem 


6720 Szeged, Zrinyi u. 9. |Frater Lorand re 


Orvostovabbkepzo Egyetem Egeszsegugyi Foiskolai Kar 


1046 Budapest, Lahner Gy. u. 26. jForgacs Ivan rekl 


Egyhazi iranyftasu felsooktatasi intezmenyek 


Intezmeny 


Cim 


Vezeto 


Baptista Teologiai Akademia 


1022 Budapest, Bimbo lit 56. 


Meszaros Kalm 


Evangelikus Teologiai Akademia 


1141 Budapest, Locsi lit 32. 


Muntag Andor 


Ferences-rendi Hittudomanyi Foiskola 


1026 Budapest, Pasareti lit 137. 


Mate Karoly re 


Orszagos Rabbikepzo Intezet 


1085 Budapest, Jozsef krt. 27. 


Schweitzer Jozs 


Pazmany Peter Romai Katolikus Hittudomanyi 
Akademia 


1053 Budapest, Eotvos L. u. 7. 


Torok Jozsef de 


Piarista Hittudomanyi Foiskola 


1088 Budapest, Mikszath ter 1. 


Lukacs Laszlo i 


Reformatus Teologiai Akademia 


1092 Budapest, Raday u. 28. 


Boross Geza del 


Reformatus Teologiai Akademia 


4044 Debrecen, Kalvin ter 16. 


Bolcskey Guszti 


Egri Erseki Hittudomanyi Foiskola 


3301 Eger, Szechenyi u. 1. 


Bossak Nandor 


Erseki Hittudomanyi Foiskola 


2500 Esztergom, Berenyi Zs. u. 2. 


Gaal Endre rek 


Puspoki Hittudomanyi Foiskola 


9021 Gyor, Kaptalandomb 1. 


Hrotko Geza re 


Gorog Katolikus Hittudomanyi Akademia 


4401 Nyiregyhaza, Bethlen G. u. 5. 


Fodor Gyorgy r 


Pannonhalmi Szt. Gellert Foiskola 


9090 Pannonhalma, Var u. 1. 


Sulyok Elemer i 


Szegedi Hittudomanyi Foiskola 


6701 Szeged, Dom ter 6. 


Turay Alfred re 


Veszpremi Hittudomanyi Foiskola 


8200 Veszprem, Egyetem lit 10. 


Balazs Pal rektc 


H. N. Adventista Egyhaz Lelkeszkepzo Intezet 


1062 Budapest, Szekely B. u. 13. 


Szigeti Jeno dek 


|Pecsi Puspoki Hittudomanyi Foiskola 


J7625 Pecs, Hunyadi Endre u. 11. 


pan Endre rekt 



Evangeliumi Punkosdi Koz. Bibliai Foiskola 1143 Budapest, Gizella lit 37. Telekdi Jozsef t 


Tan Kapuja Buddhista Foiskola 


1024 Budapest, Keleti K. u. 13. 


Dobosy Antal n 


Nagykorosi es Dunam. Ref. Hitokt. es Tan. F. 


2750 Nagykoros, Hosok tere 5. 


Nagy Istvan iga 


Ciszterci Hittudomanyi Foiskola 


2421 Nagyvenyim, Tancsics M. lit 8. 


Koveshegyi Raj 


K6zep-K.-eur6pai Bibliaiskola es Lelkeszkepzo Intezet 


1052 Budapest, Parizsi u. 3. 


Nemet Sandorn 


Sola Scriptura Lelkeszkepzo es Teologiai Foiskola 


1121 Budapest, Remete lit 16/A 


Vanko Zsuzsani 


Wesley Janos Lelkeszkepzo es Teologiai Foiskola 


1196 Budapest, Gabor Andor u. 110. 


Ivanyi Gabor ig 


Sarospataki Reformatus Teologiai akademia 


3950 Sarospatak, Rakoczi lit 1. 


Szentimrei Mih 


Papai Reformatus Teologiai Akademia JSSOO Papa jToth Kalman m 



Alapitvanyi intezmenyek 



[intezmeny 



Cim 



Vezeto 



Kodolanyi Janos foiskola 



8000 Szekesfehervar, Honved u. 8. 



Rockenbauer I 



Gabor Denes Miiszaki Informatikai Foiskola 



111 15 Budapest, Etele lit 68. 



|Kovacs Magda 



[Modern Uzleti Tudomanyok Foiskolaja 



J2800 Tatabanya, Schonherz Zoltan u. 52. jAndicsko J6zs( 



Felvetelizok egyetemenkent, 1991^ 





Vizsgazok 


Felvettek 


Felvettek a 

vizsgazok 

%-aban 


pontszama (atlag) 




Tudomanyegyetemek 


ELTE, Budapest 








Allam- es Jogtudomanyi Kar 


86,06 


106,35 


28,5 


Bolcseszettudomanyi Kar 


91,39 


110,33 


22,9 


Szociologiai Intezet 


83,00 


102,69 


34,0 


Termeszettudomanyi Kar 


94,92 


107,33 


58,4 


JATE, Szeged 








Allam- es Jogtudomanyi Kar 


96,23 


107,75 


63,5 


Bolcseszettudomanyi Kar 


95,48 


102,38 


60,1 


Termeszettudomanyi Kar 


96,78 


104,61 


58,1 


KLTE, Debrecen 








Bolcseszettudomanyi Kar 


95,64 


103,62 


54,7 


Termeszettudomanyi Kar 


95,95 


103,68 


75,4 


JPTE, Pecs 








Allam- es Jogtudomanyi Kar 


98,00 


107,16 


38,9 


Kozgazdasag-tudomanyi Kar 100,79 108,38 53,6 



Tanarkepzo Kar 93,58 100,63 53,4 


Veszpremi Egyetem, Tanarkepzo Kar 95,54 101,87 54,5 


Budapesti Kozgazdasag-tudomanyi Egyetem 98,24 109,92 52,7 


Miskolci Egyetem Allam- es Jogtudomanyi kar 95,72 108,77 40,4 


Orvostudomanyi egyetemek 


SOTE, Budapest 


Altalanos Orvostudomanyi Kar 


96,81 


111,45 


39,0 


Fogorvos-tudomanyi Kar 


91,12 


104,31 


49,7 


Gyogyszeresztudomanyi Kar 


92,61 


96,66 


66,5 


Debreceni Orvostudomanyi Egyetem 


95,96 


109,41 


45,5 


Pecsi Orvostudomanyi Egyetem 


101,72 


108,76 


56,2 


Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Szeged 








Altalanos Orvostudomanyi Kar 


97,33 


108,22 


44,9 


Fogorvos-tudomanyi szak 


100,87 


105,63 


60,0 


Gyogyszeresztudomanyi Kar 88,46 94,08 66,7 


Miiszaki egyetemek 


BME, Budapest 


Epitomernoki Kar 


94,72 


98,25 


89,1 


Gepeszmernoki Kar 


77,30 


96,33 


67,4 


Epiteszmernoki Kar 


92,77 


103,14 


71,1 


Vegyeszmernoki Kar 


89,22 


97,80 


84,0 


Villamosmernoki Kar 


97,12 


107,92 


76,3 


Kozlekedesmernoki Kar 


87,60 


96,63 


68,5 


Termeszet- es Tarsadalomtudomanyi Kar 


99,71 


103,95 


84,6 


Miskolci Egyetem Banyamernoki Kar 


79,66 


90,05 


78,9 


Gepeszmernoki Kar 


84,66 


93,25 


82,4 


Kohomernoki Kar 


78,46 


89,14 


89,4 


Veszpremi Egyetem, Mernoki Kar 84,91 92,33 69,9 


Agrartudomanyi egyetemek 


Godolloi Agrartudomanyi Egyetem 


Mezogazdasag-tudomanyi Kar 


86,08 


99,49 


67,5 


Mezogazdasagi Gepeszmernoki Kar 


n. a. 


n. a. 


69,8 


Gazdasag- es Tarsadalomtudomanyi Kar 


89,36 


93,40 


73,1 


Agrartudomanyi Egyetem, Debrecen 








Mezogazdasag-tudomanyi Kar 


80,00 


101,58 


70,4 


Pannon Agrartudomanyi Egyetem, Keszthely 








Georgikon Mezogazdasag-tudomanyi kar 92,66 95,66 85,5 



Mezogazdasag-tudomanyi Kar, Mosonmagyarovar 96,54 97,71 77,8 


Allatorvos-tudomanyi Egyetem, Budapest 


84,19 


110,21 


32,3 


Erdeszeti es Faipari Egyetem, Sopron 








Erdomernoki Kar 


94,42 


101,75 


63,5 


Faipari Mernoki Kar 


85,97 


95,07 


65,9 


Kerteszeti es Elelmiszer-ipari Egyetem, Budapest 








Elelmiszer-ipari Kar 


93,21 


98,31 


66,1 


Kerteszeti Kar 


89,59 


105,53 


44,8 


Agrartudomanyi egyetemek osszesen 89,21 99,55 62,2 



* A 120 pontos rendszerben. 



A felsooktatasi intezmenyek nappali tagozatos hallgatoinak szama 
evfolyamonkent, az 1991/92-es tanevben 



Intezmeny Evfolyam 


I. II. III. IV. V. VI. 


Tudomanyegyetemek, egyetemi foiskolai karok 


Eotvos Lorand Tudomanyegyetem, Budapest 


Allam- es Jogtudomanyi Kar 


330 


256 


257 


235 


188 


- 




Bolcseszettudomanyi Kar 


972 


754 


559 


498 


659 


- 




Szociologiai es Szocialpolitikai Intezet 


53 


64 


28 


8 


9 


- 




Termeszettudomanyi Kar 


606 


555 


477 


375 


368 


- 




Tanarkepzo Foiskolai Kar, Budapest 


282 


328 


304 


360 


- 


- 




Kihelyezett tagozat, Godollo 


- 


27 


57 


65 


- 


- 




Jozsef Attila Tudomanyegyetem, Szeged 
















Allam- es Jogtudomanyi Kar 


165 


204 


177 


144 


128 


- 




Bolcseszettudomanyi Kar 


365 


249 


199 


189 


162 


- 




Termeszettudomanyi Kar 


384 


367 


277 


191 


208 


- 




Kossuth Lajos Tudomanyegyetem, Debrecen 
















Bolcseszettudomanyi Kar 


298 


260 


229 


261 


209 


- 




Termeszettudomanyi Kar 


368 


303 


246 


215 


225 


- 




Janus Pannonius Tudomanyegyetem, Pecs 
















Allam- es Jogtudomanyi Kar 


172 


155 


131 


124 


100 


- 




Kozgazdasag-tudomanyi Kar 


147 


152 


144 


116 


- 


- 




Tanarkepzo Kar 


431 


231 


136 


138 


134 


- 




Budapesti Kozgazdasag-tudomanyi Egyetem 
















Altalanos kepzes 


692 


620 


- 


- 


- 


- 




Altalanos Tarsadalomtudomanyi Kar - - 68 52 79 - 



Kozgazdasagi Kar - - 15 23 13 - 


Gazdalkodasi Kar - - 566 465 216 


Reform evfolyam - - 66 - - - 


Miiszaki egyetemek 


Budapesti Miiszaki Egyetem 


Epiteszmernoki Kar 


220 


203 


132 


158 


111 


5 




Epitomernoki Kar 


253 


241 


248 


256 


187 


19 




Gepeszmernoki Kar 


354 


276 


214 


196 


195 


13 




Kozlekedesmernoki Kar 


231 


199 


174 


155 


128 


9 




Vegyeszmernoki Kar 


215 


143 


122 


93 


93 


51 




Villamosmernoki Kar 


541 


482 


489 


418 


420 


38 




Termeszet- es Tarsadalomtudomanyi Kar 


25 


- 


- 


- 


- 


8 




Altalanos kepzes 


128 


- 


- 


- 


- 


- 




Miskolci Egyetem 
















Banyamernoki Kar 


76 


42 


85 


68 


79 


- 




Gepeszmernoki Kar 


336 


219 


254 


173 


175 


- 




Kohomernoki Kar 


77 


39 


46 


24 


28 


- 




Dunaiijvarosi Foiskolai Kar 


231 


123 


108 


103 


- 


- 




Allam- es Jogtudomanyi Kar 


161 


143 


145 


132 


117 


- 




Nyelvi Intezet 


64 


- 


- 


- 


- 


- 




Veszpremi Egyetem 
















Mernoki Kar 


266 


160 


108 


77 


102 


- 




Tanarkepzo Kar 98 19 


Gazdasagi foiskolak 


Penzugyi es Szamviteli Foiskola, Budapest 


Budapesti Intezetek 


233 


230 


222 


- 


- 


- 




Salgotarjani Intezet 


122 


91 


75 


- 


- 


- 




Zalaegerszegi Intezet 


169 


161 


163 


- 


- 


- 




Kulkereskedelmi Foiskola, Budapest 


424 


364 


281 


- 


- 


- 




Miskolci Egyetem 
















Gazdasagtudomanyi Kar 


138 


132 


109 


88 


- 


- 




Kereskedelmi es Vendeglato-ipari Foiskola, Budapest 408 357 327 116 4 - 


Miiveszeti foiskolak 


Magyar Iparmiiveszeti Foiskola, Budapest 83 95 83 74 45 19 


Magyar Kepzomuveszeti Foiskola, Budapest 99 95 75 68 43 49 


Szinhaz- es Filmmiiveszeti Foiskola, Budapest 32 19 32 37 5 - 


Liszt Ferenc Zenemuveszeti Foiskola, Budapest 1 334] 320l 342] 195] 157] 



Magyar Tancmiiveszeti Foiskola, Budapest 


21 


11 


10 


12 


- 


- 




Miiszaki foiskolak 


Szechenyi Istvan Miiszaki Foiskola, Gyor 


898 


377 


354 


17 


- 


- 




Kando Kalman Villamosipari Miiszaki Foiskola, 
Budapest 
















Budapesti Intezetek 


513 


405 


361 


28 


- 


- 




Szamitastechnikai Intezet, Szekesfehervar 


86 


76 


56 


- 


- 


- 




Banki Donat Gepipari Miiszaki Foiskola, Budapest 


279 


171 


152 


26 


- 


- 




Gepipari- es Automatizalasi Foiskola, Kecskemet 


215 


126 


134 


18 


- 


- 




Pollack Mihaly Miiszaki Foiskola, Pecs 
















Pecsi intezetek 


548 


262 


267 


23 


- 


- 




Vizgazdalkodasi Intezet, Baja 


118 


89 


54 


- 


- 


- 




Ybl Miklos Epitoipari Miiszaki Foiskola, Budapest 
















Budapesti intezetek 


332 


173 


126 


- 


- 


- 




Debreceni intezetek 


234 


135 


124 


- 


- 


- 




Konnyiiipari Miiszaki Foiskola, Budapest 


156 


152 


122 


- 


- 


- 




Tanarkepzo foiskolak 


Berzsenyi Daniel Tanarkepzo Foiskola, Szombathely 


429 


346 


319 


301 


- 


- 




Bessenyei Gyorgy Tanarkepzo Foiskola, Nyiregyhaza 


503 


426 


403 


438 


- 


- 




Esterhazy Karoly Tanarkepzo Foiskola, Eger 


601 


408 


380 


346 


- 


- 




Juhasz Gyula Tanarkepzo Foiskola, Szeged 


645 


489 


440 


421 


- 


- 




Barczi Gusztav Gyogypedagogiai Tanarkepzo foiskola, 
Budapest 


158 


167 


119 


99 


- 


- 




Tanitokepzo foiskolak, tagozatok 
















Gyor 


229 


210 


151 


- 


- 


- 




Szombathely 


38 


44 


32 


- 


- 


- 




Nyiregyhaza 


50 


75 


59 


- 


- 


- 




Budapest 


263 


214 


210 


- 


- 


- 




Sarospatak 


130 


153 


122 


- 


- 


- 




Debrecen 


295 


273 


253 


17 


- 


- 




Bekescsaba 


215 


132 


89 


- 


- 


- 




Baja 


162 


122 


132 


- 


- 


- 




Esztergom 


136 


109 


103 


19 


- 


- 




Jaszbereny 


195 


141 


106 


23 


- 


- 




Kaposvar 


194 


181 


163 


- 


- 


- 




Szekszard 


99 


80 


82 


- 


- 


- 




Kecskemet 


183 


125 


105 


- 


- 


- 





Zsambek 


109 


90 


97 


- 


- 


- 




Mozgasserultek Peto Andras Nevelokepzo es 
Nevelointezete, Budapest 


70 


76 


78 


55 


- 


- 




Ovokepzo foiskolak, ovodapedagogiai szakok Sopron 


117 


89 


93 


- 


- 


- 




Hajduboszormeny 


117 


96 


71 


- 


- 


- 




Szarvas 


100 


94 


83 


- 


- 


- 




Baja 


34 


28 


25 


- 


- 


- 




Budapest 


46 


71 


62 


- 


- 


- 




Esztergom 


30 


21 


12 


- 


- 


- 




Kaposvar 


24 


22 


18 


- 


- 


- 




Kecskemet 


24 


45 


41 


- 


- 


- 




Sarospatak 


22 


- 


17 


- 


- 


- 




Szekszard 


46 


26 


36 


- 


- 


- 




Zsambek 


19 


17 


14 


- 


- 


- 




Nyiregyhaza 


24 


13 


17 


- 


- 


- 




Agrartudomanyi egyetemek, egyetemi foiskolai karok 


Godolloi Agrartudomanyi Egyetem 
















Mezogazdasagi Gepeszmernoki Kar 


152 


80 


95 


105 


86 


5 




Mezogazdasag-tudomanyi Kar 


122 


128 


125 


111 


137 


- 




Tarsadalomtudomanyi Kar 


124 


158 


81 


53 


56 


- 




Vallalatgazdasagi Uzemmernokkepzo Intezet, Gyongyos 


41 


- 


70 


- 


- 


- 




Mezogazdasagi Gepesz-uzemmernoki foiskolai Kar, 
Mezotiir 


77 


59 


52 


- 


- 


- 




Mezogazdasagi Foiskolai Kar, Nyiregyhaza 


136 


95 


74 


- 


- 


- 




Agrartudomanyi Egyetem, Debrecen 
















Agrarmernoki Kar 


175 


90 


111 


80 


98 


- 




Allattenyesztesi Foiskolai Kar, Hodmezovasarhely 


85 


57 


74 


- 


- 


- 




Mezogazdasagi Foiskolai Kar, Szarvas 


100 


63 


83 


- 


- 


- 




Pannon Agrartudomanyi Egyetem, Keszthely 
















Georgikon Mezogazdasag-tudomanyi Kar, Keszthely 


73 


120 


122 


117 


75 


- 




Mezogazdasag-tudomanyi Kar, Mosonmagyarovar 


71 


82 


64 


45 


64 


- 




Allattenyesztesi Kar, Kaposvar 


94 


73 


96 


- 


- 


- 




Erdeszeti es Faipari Egyetem, Sopron 
















Erdomernoki Kar 


70 


56 


39 


51 


57 


- 




Faipari Mernoki Kar 


80 


77 


70 


47 


31 


- 




Foldmeresi es Foldrendezoi Foiskolai Kar, 
Szekesfehervar 


75 


49 


50 


- 


- 


- 




Kerteszeti es Elelmiszer-ipari Egyetem, Budapest 

















Elelmiszer-ipari Kar 87 86 130 62 49 


Termesztesi Kar 131 124 101 86 85 


Elelmiszer-ipari Foiskolai Kar, Szeged 192 97 118 


Kerteszeti Foiskolai Kar, Kecskemet 91 107 93 - - - 


Orvostudomanyi intezmenyek 


Semmelweis Orvostudomanyi Egyetem, Budapest 


Altalanos Orvostudomanyi Kar 


553 


567 


472 


409 


429 


424 




Fogorvos-tudomanyi Kar 


143 


132 


155 


108 


104 


- 




Gyogyszeresz-tudomanyi Kar 


132 


136 


172 


116 


143 


- 




Debreceni Orvostudomanyi Egyetem 
















Altalanos Orvostudomanyi Kar 


219 


244 


203 


191 


185 


164 




Fogorvos-tudomanyi Kar 


31 


23 


37 


33 


28 


- 




Egeszsegugyi Foiskolai Tagozat, Nyiregyhaza 


85 


59 


- 


- 


- 


- 




Pecsi Orvostudomanyi Egyetem 
















Altalanos Orvostudomanyi Kar 


265 


269 


194 


196 


192 


211 




Fogorvos-tudomanyi szak 


23 


23 


19 


23 


24 


- 




Egeszsegugyi foiskolai tagozatok 


138 


109 


- 


- 


- 


- 




Szent-Gyorgyi Albert Orvostudomanyi Egyetem, Szeged 
















Altalanos Orvostudomanyi Kar 


253 


277 


230 


205 


207 


190 




Fogorvos-tudomanyi szak 


25 


23 


17 


24 


23 


- 




Gyogyszeresz-tudomanyi Kar 


161 


171 


128 


100 


130 


- 




Egeszsegugyi Foiskolai Kar 


160 


138 


103 


- 


- 


- 




Orvostovabbkepzo Egyetem 
















Egeszsegugyi Foiskolai Kar, Budapest 325 281 274 


Egyeb felsofokii intezmenyek 


Testnevelesi Egyetem, Budapest 131 129 102 97 


Allamigazgatasi Foiskola, Budapest 175 182 149 


Rendortiszti Foiskola, Budapest 208 187 148 


Katonai akademia es foiskolak 372 351 385 ... 


|Hittudomanyi intezmenyek ] 364] 295] 182] 154] 155] 23 



Kepesites nelkuli 
szazalekaban* 



pedagogusok, foglalkozasi csoportjuk 



Ev 


Ovono (%) 


Altalanos 

iskolai tanito, 

tanar (%) 


Kozepiskolai 
tanar (%) 


Ev 


Ovono (%) 


Altalanos 

iskolai tanito, 

tanar (%) 


Kozepiskolai 
tanar (%) 


1950 


n. a. 


0,3 


n. a. 


1985 


4,8 


4,4 


7,5 



1960 7,7 2,8 9,6 1986 4,0 4,0 7,1 


1970 


12,1 


5,1 


13,2 


1987 


3,1 


4,1 


6,8 


1980 


7,2 


3,8 


10,0 


1988 


2,6 


3,4 


6,2 


1981 


6,3 


3,7 


9,9 


1989 


2,6 


2,8 


6,9 


1982 


5,6 


3,8 


9,1 


1990 


4,9 


2,1 


9,2 


1983 


4,9 


4,0 


8,3 


1991 


2,3 


1,6 


6,8 


1984 ] 4,3] 4,4] 8,o] ] ] ] ' 



*Tanev elejen. 

Konyvkiadas 



Ev 


Kiadott konyvek 


A konyvforgalom erteke 
(MFt) 


A lakossag 

vasarlasabol egy 

lakosra jut 

(Ft/ev) 


szama 


peldanys 

zam (M 
db) 


osszesen 


ebbol a 

lakossag 

vasarlasa 




1938 


2438 


9,2 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


1950 


1880 


20,1 


143 


70 


7 


1960 


2972 


34,7 


554 


429 


43 


1965 


3953 


44,8 


778 


616 


61 


1970 


4793 


47,0 


1033 


809 


78 


1975 


7730 


74,0 


1789 


1465 


139 


1980 


8241 


94,7 


2766 


2263 


211 


1984 


9128 


100,5 


4010 


3380 


317 


1985 


8015 


88,0 


4405 


3745 


352 


1986 


8206 


95,6 


4772 


4062 


382 


1987 


7804 


97,9 


5310 


4613 


435 


1988 


7562 


99,3 


5611 


4825 


455 


1989 


7599 


108,4 


6315 


5337 


504 


1990 


7464 


113,1 


6668 


5855 


565 


1991 


7210 


91,4 


5357 


4609 


445 


1992 


7629 


81,0 


n. a. 


n. a. 


n. a. 



A kiadott konyvek szama jelleg szerint 








Jelleg 1980 1988 1989 


1990 


1991 


1992 


Tudomanyos irodalom ] 878] 34l] 189 


124 


123 


92 



Ismeretterjeszto irodalom 1307 1382 1260 1281 1160 991 


Szakirodalom 


3525 


3131 


3072 


2864 


2816 3098 


Szepirodalom 


749 


970 


1211 


1470 


1310 1528 


Ifjiisagi es gyermekirodalom 


397 


332 


364 


347 


385 466 


Tankonyv 


1329 


1343 


1369 


1178 


1186 1250 


Egyeb irodalom 


56 


63 


134 


200 


230 204 


Osszesen ] 824l] 7562] 7599] 7464] 7210] 7629 



Tudomanyos, ismeretterjeszto es szakirodalmi mCivek temakorok 
szerint (konyv, fiizet) 



Temakor Miivek szama Peldanyszam (millio) 


1991 


1992 1991 


1992 


Altalanos temajii 


158 


180 


1,9 1,8 


Filozofia, pszichologia 


190 


230 


2,4 2,6 


Vallas es hittudomany 


92 


53 


0,6 0,2 


Tarsadalomtudomany 


1269 


1401 


4,2 2,7' 


Nyelveszet, nyelvtudomany 


327 


275 


3,8 2,5 


Termeszettudomany 


234 


236 


1,6 0,9 


Alkalmazott tudomanyok 


1216 


1194 


9,7 5,8' 


Miiveszet, sport, jatek 


506 


507 


2,3 1,8 


Irodalomtudomany 


189 


182 


0,5 0,5 


Foldrajz, tortenelem 


546 


535 


4,2 2,1 


Osszesen ] 4727] 4793] 31,2] 20,9' 



Szepirodalmi konyvek mCifaj szerint 



Temakor 


Konyvek szama 


Peldanyszam 
(millio), 1992 


1980 


1991 1992 


Verses mii, antologia 


172 255 


253 


0,6 


Regeny, elbeszeles 


427 892 


1108 


26,5 


Szinmii 


64 21 


14 


0,1 


Egyeb szepproza 


86 142 


153 


1,1 


Osszesen 


749 1310 


1528 


28,3 


Ebbol: magyar 


378 621 


628 4,7 


fiulfoldi 


37l] 689] 900] 23,6 



Tankonyvek oktatasi szintek szerint (konyv, fuzet) 







Tankonyvek 


szama 




Peldanyszam 


(1000) 


Oktatasi szint 


1988 


1989 


1990 


1991 


1988 


1989 


1990 


1991 


Alapfokii iskolai 


292 


324 


245 


312 


20189 


18858 


13782 


14123 


Kozepfokii iskolai 


908 


890 


858 


823 


8935 


6887 


8132 


8301 


Felsofokii iskolai 


127 


168 


113 


98 


261 


391 


261 


148 


Osszesen 


1327 


1382 


1216 


1233 


29385 


26136 


22175 


22572 



A tudomanyos, ismeretterjeszto es szakirodalmi mCivek szamanak es 
peldanyszamanak alakulasa (konyv, fuzet) 



Ev 


Szam 


Peldanyszam 
(1000) 


1984 


7197 


42606 


1985 


6609 


39692 


1986 


7160 


47295 


1987 


6230 


41589 


1988 


5765 


41772 


1989 


5277 


40338 


1990 


4828 


38614 


1991 


4727 


31235 


1992 


4793 


20929 



A forditasban megjelent mCivek szamanak es peldanyszamanak 
alakulasa (konyv, fuzet) 



Ev 


Szam 


Peldanyszam 
(1000) 


1984 


1212 


18615 


1985 


1282 


18500 


1986 


1207 


18369 


1987 


1111 


21417 


1988 


1003 


22301 


1989 


1107 


30849 


1990 


1588 


46502 


1991 


1968 


38605 


1992 


2158 


36061 



A legnagyobb peldanyszamban kiadott szepirodalmi konyvek, 1992 



Peldanyszam (1000) \kr (Ft) 


Magyar szerzok 


Mars, Evelyn (Mocsari Erika): Remulet a katedralisban 111 149- 


Lawrence, Leslie L. (Lorincz L. Laszlo): A verfarkas visszater 


101 


265,- 


Vegh Antal: (Csurka) Istvan a kiraly 


100 


98,- 


Marsh, Evelyn (Mocsari Erika): Gyilkossag a Tivoliban 


97 


149,- 


Fable, Vavyan (Molnar Eva): Mogorva nyar 


92 


245,- 


Fable, Vavyan (Molnar Eva): A pepita macska 


91 


224,- 


Lawrence, Leslie L. (Lorincz L. Laszlo): Naraszinha oszlopa 


90 


228,- 


Lorincz L. Laszlo: Kegyetlen csillagok 


79 


198,- 


Marsh, Evelyn (Mocsari Erika): Holttest a sziklakon 


76 


179,- 


Hadnagy Laszlo: A KACSA sztori 


71 


128,- 


Vegh Antal: Olbe ulni? Dorombolni? 


50 


198,- 


Mattyasovszky Jeno: Hod es az elfuseralt 


37 


124,- 


Svenderson, Salina: Olyan, mint egy otthon 


34 


79,- 


Nemere Istvan: A Viking halalba visz 


30 


59,- 


Nemere Istvan: Egbol jott kommando 


30 


^9,- 


Nemere Istvan: Kemosveny a hoban 


30 


59,- 


Schwajda Gyorgy: A ratoti legenyanya 


30 


188,- 


Taylor, Linda (Vigh Rozsa): Eletmento szerelem 


30 


38,50 


Taylor, Linda (Vigh Rozsa): Micsoda ferfi 


30 


38,50 


Taylor, Linda (Vigh Rozsa): Miss Harris 30 ^38,50 


Kulfoldi szerzok 


Ripley, Alexandra: Scarlett 200 550,- 


Cook, Robin: Eletjel 


169 


248,- 


Julia tavaszi kulonszam 


164 


144,- 


Julia nyari kulonszam 


162 


144,- 


Julia oszi kulonszam 


160 


144,- 


Gregor, Carol: Sihaz a havasokban 


153 


M- 


Jameson, Claudia: Ne kezdj ki a fonokoddel 


151 


M- 


Ross, Kathryn: Kalandnak indult 


149 


64,- 


Leigh, Roberta: Felesegnek alkalmatlan 


149 


64,- 


Mansell, Joanna: Utazas egy idegennel 


149 


64,- 


Shore, Edvina: Almaim lovagja 


148 


M- 


Dawson, Helma: Ferfikepmas 


148 


64,- 


Ford, Rachel: Egymasba gabalyodva 


148 


64,- 


Lamb, Charlotte: Szigoriian ellenorzott szerelem 


146 


M- 


Ker, Madeleine: Mallorcai rozsakert 


146 


64,- 


Morton, Sandra: Elozni veszelyes 


146 


M- 


|jordan. Penny: Vetelytarsbol elettars Jl46 J64,- 



Mansell, Joanna: Ugyis az enyem leszel 146 64,- 



[Beaumont, Anne: Jobb kesobb, mint. 



146 



^ 



jRomana nyari kulonszam 



Jl45 



Jl44,- 



Szepirodalmi konyvek a szerzok allampolgarsaga szerint, 1992 



Konyvek szama Peldanyszam Atlagpeldanyszam 


1000 




Osszesen 1528 


28322,8 18,5 


Ebbol: amerikai (USA) 


438 


15092,1 


34,5 


angol 


141 


2635,8 


18,7 


cseh es szlovak 


6 


37,9 


6,3 


francia 


49 


599,6 


12,2 


|lengyel 


6 


39,6 


6,6 


magyar 


628 


4733,4 


7,5 


nemet 


177 


4568,5 


25,8 


olasz 


11 


63,9 


5,8 


orosz 


16 


62,2 


3,9 


roman 6 15,1 2,5 



KdzmCivelodesi konyvtarak es olvasoik 



Ev 


Kozmiivelodesi konyvtarak szama 


Beiratkozott olvasok 


szama (1000) 


onkorma 
nyzati* 


munkahelyi 


osszesen 


onkorman 
yzati* 


munkahelyi 


osszesen 




1950 


1739 


2594 


4333 


224,0 


178,6 


402,6 


1960 


4668 


5105 


9773 


918,9 


708,1 


1627,0 


1965 


5403 


4009 


9412 


1551,4 


558,1 


2109,5 


1970 


5293 


3958 


9251 


1582,6 


642,1 


2224,7 


1975 


5069 


3213 


8282 


1549,9 


661,2 


2211,1 


1980 


4915 


5583 


10498 


1600,6 


621,0 


2221,6 


1981 


4899 


5591 


10490 


1604,5 


619,5 


2224,0 


1982 


4842 


5430 


10272 


1605,6 


609,5 


2215,1 


1983 


4809 


5201 


10010 


1626,1 


600,4 


2226,5 


1984 


4643 


4937 


9580 


1644,7 


603,3 


2248,5 


1985 


4644 


5003 


9647 


1671,7 


589,4 


2261,1 


1986 


4566 


4754 


9320 


1660,2 


583,2 


2243,4 


1987 


4503 


4546 


9049 


1643,0 


563,7 


2206,7 



1988 


4410 


4321 


8731 


1606,0 


521,0 


2127,0 


1989 


4284 


3931 


8215 


1534,0 


467,0 


2001,0 


1990 


4179 


3171 


7350 


1486,0 


370,0 


1856,0 


1991 


4008 


2577 


6585 


1463,0 


301,0 


1764,0 


1992 


3870 


1978 


5848 


1418,0 


228,0 


1646,0 



* Korabban tanacsi. 



A konyvtarak szama 



Konyvtarak 


1965 


1970 


1974 


1982 


1988 


1989 


1990 


199 


Onkormanyzati* kozmiivelodesi 


5403 


5293 


5111 


4842 


4410 


4284 


4179 


400 


Munkahelyi kozmiivelodesi 


4009 


3958 


3185 


5430 


4321 


3931 


3171 


257 


Szakkonyvtar 


1624 


1935 


1833 


860** 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a 


Altalanos kozepiskolai 


6528*** 


6027*** 


5089 


3781 


3931 


3869 


3882 


384 



* Korabban tanacsi. ** Csak a fofoglalkozasii konyvtarossal mukodo konyvtarak. 
szakmunkaskepzo iskolak adatai nelkul. 



Hanglemezkiadas 



Ev 


Kiadott lemezek szama (db)* 


Egy lakosra juto 
hanglemezvasarlas (Ft) 


Osszesen 
(1000) 


100 lakosra 




1952 


305 


3 


n. a. 


1960 


2270 


23 


n. a. 


1965 


2110 


21 


n. a. 


1970 


2837 


28 


8,6 


1975 


3411 


32 


10,1 


1980 


7709 


72 


37,1 


1981 


9063 


85 


45,2 


1982 


8706 


81 


46,5 


1983 


8587 


81 


40,4 


1984 


7695 


72 


42,1 


1985 


7774 


73 


35,5 


1986 


7085 


67 


n. a. 


1987 


6696 


64 


n. a. 


1988 


4973 


48 


n. a. 


1989 


3664 


35 


n. a. 


1990 


2132 


21 


n. a. 


1991 


1386 


13 


n. a. 



* A Colorvox, Cityvox, folialemezek nelkul. 



A legnagyobb peldanyszamban eladott magyar hanglemezek 
(hangkazettak + CD lemezek), 1991* 



Komolyzene Peldanyszam 


Carreras-Domingo-Pavarotti-koncert 


32090 


Vivaldi: Negy evszak (Izraeli Filharmonikusok, vez. Zubin Mehta) 


6516 


Brahms: Magyar tancok (Budapesti Fesztivalzenekar, vez. Fischer Ivan) 


5568 


Mamma - olasz dalok (Luciano Pavarotti) 


5520 


Vivaldi: Negy evszak (Liszt Ferenc Kamarazenekar) 


5243 


Szorakoztato zene 




Csendes ej (karacsonyi muzsika) 


10391 


Szep karacsonyej (MRT zenekara, vez. Deak Tamas) 


7232 


Ugye gondolsz neha ram (Karady KataUn) 


6030 


Csak tavasz ne jonne (Betli duo) 


5923 


Szaztagii Budapest ciganyzenekar 


5800 


Nepzene 




Csordapasztorok (magyar karacsonyi nepenekek) 


5854 


Szatmari bandak 


2735 


Tanchazi antologia 


2647 


Nem arrol hajnallik (Muzsikas egyuttes) 


2642 


Diidoltam en (Sebestyen Maria) 


2558 


Popzene 




Szandi IIL 


82686 


Szandi IL 


57220 


Beth duo 


45013 


Republic egyuttes 


44798 


Bonanza Banzaj IIL 


41551 


Irodalom 




Sziveslatas (Hofi Geza) 


32906 


Hordot a bornak (Hofi Geza) 


18436 


Tolcsvay: Maria evangeliuma 


6861 


Szorenyi-Brody: Istvan, a kiraly 


5751 


Koltay: Julianus barat 


5155 


Gyermeklemezek 




12 mese ovodasoknak (Halasz Judit) 


6916 


Vadhattyiik - Andersen mesei (Bansagi Ildiko) 5114 



Felix Salten: Bambi - mesejatek 



4904 



JFekete Istvan: Vuk - mesejatek 



4887 



iHat mese gyerekeknek 



I 



4139 



* A kozolt adatok csak a Hungaroton-kiadvanyokat tartalmazzak. 

A hangszeres zenet tanulok szama intezmenyek szerint (tanevenkent) 



1980/81 1986/87 1987/88 1988/89 1989/90 1990/91 


Alapfokii zeneiskolaban 


61602 


66520 68128 69461 


71040 


71508 


Kozepiskolaban 


1578 


1753 1605 1664 


1838 


1896 


Felsooktatasi intezmenyben 


1827 


2076 2137 2130 


2086 


2080 


Kodaly Zoltan Zenepedagogiai Intezetben 


1670 


2288 2576 2095 


2876 


2468 


Zeneoktatoi munkakozossegben 


5824 


4812 4430 2706 


n. a. 


n. a. 


Kozmiivelodesi tanfolyamokon 


3072 


2378' 2254' 2150 


n. a. 


n. a. 


Osszesen ] 75573] 79827] 8113o] 80206] n. a.] n. a.' 



Mozi 



Ev 


Bemutatott lij jatekfilmek 


Egy latogatora 

juto jegybevetel 

(Ft) 


A mozik 
kihasznaltsaga (%) 


szama 
osszesen 


ebbol magyar 




1950 


59 


4 


n. a. 


n. a. 


1960 


148 


17 


3,66 


65,2 


1965 


155 


24 


3,88 


52,3 


1970 


167 


24 


4,84 


41,5 


1975 


171 


19 


5,22 


39,5 


1980 


220 


26 


8,21 


34,7 


1982 


190 


26 


8,62 


40,9 


1983 


193 


26 


8,80 


40,3 


1984 


193 


33 


9,78 


41,8 


1985 


196 


30 


11,82 


42,1 


1986 


193 


27 


12,66 


42,5 


1987 


204 


33 


17,97 


38,4 


1988 


215 


35 


21,25 


36,3 


1989 


246 


38 


29,32 


43,1 


1990 


258 


31 


42,10 


n. a. 


1991 


218 


19 


J 56,40 


n. a. 



1992 



190j 



25j 



73,17j 



n. a. 



Szfnhaz 



Ev 


Miisoron levo prozai darabok szama 


Egy fizeto latogatora 
juto jegybevetel (Ft) 


osszesen 


magyar 
szerzok miivei 




1960 


175 


58 


n. a. 


1965 


192 


79 


n. a. 


1970 


207 


91 


19,30 


1975 


214 


74 


16,50 


1980 


250 


92 


26,00 


1982 


271 


98 


28,60 


1983 


287 


109 


32,80 


1984 


302 


117 


38,80 


1985 


312 


122 


47,40 


1986 


305 


120 


54,30 


1987 


307 


125 


59,70 


1988 


290 


111 


69,40 


1989 


293 


115 


78,80 


1990 


270 


115 


88,00 


1991 


248 


92 


104,70 


1992 


244 


80] n. a. 



Mozik, szinhazak 


osszefogiaio adatai 




Ev 


Mozival 

ellatott 

telepulesek 

(%) 


Mozik 

ferohelyei 

(1000) 


Szinhazak altal 

latogatott 

kozsegek (%) 


Szinhazak 

ferohelyei 

(1000) 


1960 


91,6 


718,5 


19,8 


21,7 


1965 


96,0 


687,3 


24,1 


20,3 


1970 


92,1 


607,7 


21,6 


20,3 


1975 


83,5 


561,7 


14,9 


20,6 


1980 


83,2 


559,4 


9,7 


20,7 


1981 


78,8 


544,2 


9,8 


21,3 


1982 


77,6 


543,2 


9,1 


22,6 



1983 76,8 546,9 9,0 22,8 


1984 


77,1 


558,2 


7,5 


24,2 


1985 


76,5 


557,9 


8,8 


25,1 


1986 


72,9 


542,8 


8,7 


24,3 


1987 


69,9 


506,2 


8,6 


24,3 


1988 


66,4 


462,2 


7,9 


22,9 


1989 


55,8 


419,7 


6,7 


23,2 


1990 


40,9 


343,4 


6,7 


23,6 


1991 


n. a. 


226,7 


6,9 


25,9 


1992 ] 15,l] 188,0] n. a.] n. a. 



Muzeumok, kiallftasok latogatoi (ezer fo) 



Ev 


Muzeumok 


Kiallftasok* 


Ev 


Muzeumok 


Kiallftasok* 


1950 


1308 


n. a. 


1984 


19200 


3225 


1960 


3640 


491 


1985 


19360 


3704 


1965 


5596 


605 


1986 


19572 


3672 


1970 


7154 


796 


1987 


20066 


3035 


1975 


11943 


625 


1988 


18335 


2505 


1980 


16217 


943 


1989 


16256 


2307 


1981 


17395 


2426 


1990 


13977 


2205 


1982 


17717 


3706 


1991 


11884 1847 


1983 ] 1859l] 3503] 1992] 10120] 222l' 



* A hivatasos kepzo-, ipar- es fotomiiveszeti kiallftasok adatai. 1980-ig csak a Miicsarnok altal 
rendezett kiallftasok. 



Kozmuvelodesi intezmenyek 



Ev 


Intezmenyek 
szama 


Resztvevok szama (1000 fo) 


A koltsegvetes 

kiadasai a 

miivelodesi 

otthonokra 

(millio Ft) 


ismeretter 

jeszto 

eloadasok 


miisoros 
esteken 


klub- 
foglalkozasokon 








on 












1965 


3878 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


111 


1970 


3656 


3748 


6499 


4636 


148 


1975 


2805 


3960 


7356 


6009 


339 



1980 


2554 


3589 


8017 


6226 


532 


1981 


2535 


3521 


8444 


6510 


936 


1982 


2533 


3563 


8458 


7008 


1046 


1983 


2524 


3358 


8177 


6549 


1155 


1984 


2505 


3230 


7774 


5940 


1239 


1985 


2497 


3038 


8378 


6014 


1475 


1986 


2482 


2727 


8324 


5872 


1641 


1987 


2549 


2356 


7485 


n. a. 


1768 


1988 


2485 


2049 


6745 


n. a. 


2070 


1989 


2440 


1746 


6163 


n. a. 


2947 


1990 


2391 


3538 


5012 


n. a. 


3369 


1991 ] 2678] 3182] 521l] n. a.] 402l' 



A haztartasok egy fore juto muvelodesi, szorakozasi kiadasai egyes 
jovedelemkategoriak* szerint, 1991 



Kiadasok (Ft/ev) 


Aktiv keresos haztartasok 


Aktiv kereso nelkuli (inaktiv) 
haztartasok 


I. 


II. 


III. 


I. 


II. 


III. 




Ft/ev jovedelemmel 


Ft/ev jovedelemmel 




Tv, radio, nagy ertekii kulturalis cikk 


772 


1280 


4499 


194 


529 


2454 


Ujsag, konyv, tanszer 


978 


1211 


3479 


808 


1044 


3029 


Sportszer, jatekaru, egyeb kulturalis 
cikk 


390 


570 


1442 


323 


80 


265 


Tandij 


200 


371 


1887 


21 


19 


18 


Szinhaz, mozi 


75 


82 


462 


61 


42 


192 


Tv-el6fizetes 


473 


516 


1061 


549 


775 


1202 


Kulturalis cikkek javitasa 


51 


125 


266 


166 


195 


246 


Egyeb szorakozas 


215 


307 


654 


77 


67 


245 


Osszesen 


3154 


4462 


13750 


2199 


2751 


7651 


A szemelyes celii kiadasok %-aban 


1989 5,0 6,5 6,2 3,5 4,2 5,0 


1991 ] 4,8] 5,7] 6,4] 3,7] 3,8] 4,1' 



* A jovedelemkategoriak az egy fore juto szemelyes jovedelem alapjan (Ft/ev) 
1991-ben 1989-ben 

I. 73200 alatt 50400 alatt 

II. 73200-90000 69601-79200 

III. 211200 felett 108000 felett 



Az egy forejuto rendezvenylatogatasok szama 



Ev Mozi Szinhaz Hangverseny Miizeum 


1938 


2,06 


0,44 


n. a. 


0,09 


1950 


5,04 


0,32 


0,04 


0,14 


1960 


14,03 


0,64 


0,14 


0,37 


1965 


10,44 


0,59 


0,13 


0,55 


1970 


7,72 


0,54 


0,15 


0,69 


1975 


7,06 


0,59 


0,24 


1,13 


1980 


5,67 


0,53 


0,31 


1,51 


1981 


6,27 


0,55 


0,29 


1,63 


1982 


6,55 


0,57 


0,28 


1,66 


1983 


6,47 


0,57 


0,25 


1,74 


1984 


6,69 


0,56 


0,26 


1,81 


1985 


6,63 


0,57 


0,28 


1,83 


1986 


6,45 


0,57 


0,27 


1,86 


1987 


5,32 


0,56 


0,33 


1,91 


1988 


4,86 


0,55 


0,29 


1,76 


1989 


4,47 


0,50 


0,23 


1,56 


1990 


3,49 


0,48 


0,18 


1,35 


1991 


2,10 


0,47 


n. a. 


1,15 


1992 ] 1,48] 0,45] n. a.] 0,98 



Sajtotermekek 



Ev 


Napilapok 


Folyoiratok 


Osszes idoszaki 

sajtotermekek 

szama* 


szama 


peldanysz 

ama (M) 


szama 


peldanyszam 
a(M) 




1938 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


n. a. 


1934 


1950 


24 


291 


310 


184 


334 


1960 


24 


472 


566 


232 


590 


1965 


25 


596 


671 


279 


696 


1970 


29 


731 


830 


370 


859 


1975 


29 


818 


867 


431 


896 


1980 


29 


877 


1619 


507 


1648 


1981 


29 


888 


1588 


553 


1617 



1982 


29 


903 


1592 


502 


1621 


1983 


29 


906 


1585 


501 


1614 


1984 


29 


924 


1627 


510 


1656 


1985 


29 


917 


1678 


493 


1707 


1986 


29 


938 


1654 


506 


1683 


1987 


29 


952 


1692 


501 


1721 


1988 


29 


968 


1826 


497 


1855 


1989 


31 


772 


1888 


470 


1919 


1990 


35 786 


1455 489 


1490 


1991 ] 36] 77l] 148l] 504] 1517 



* 1980-t61 az 5000-nel kisebb peldanyszamban megjelent sajtotermekekkel egyutt. 

Ujsagpeldanyszamok*, 1992. III. n. ev (1000 peldany) 



A lap neve Peldanyszam A lap neve Peldanyszam 


Bekes Megyei Hirlap 


48,4 


Esti Hirlap 


49,1 


Beszelo 


13,8 


Eszak-Magyarorszag 


79,2 


Deli Hirlap 


7,3 


Europa 


37,4 


Delvilag 


14,8 


Fejer Megyei Hirlap 


50,7 


Elet es Irodalom 


24,8 


Figyelo 


18,4 


Hajdii-Bihari Naplo 


71,2 


Petofi Nepe 


58,9 


Heti Kis Ujsag 


7,0 


Playboy 


25,8 


Heti Magyarorszag 


32,9 


Privat Profit 


21,8 


Heves Megyei Hirlap 


32,7 


Radio es Televizio IJjsag 


829,0 


Hocipo 


34,9 


Raketa Regenyiijsag 


36,2 


24 ora 


40,3 


Reader's DigestA^alogatas 


28,0 


HVG 


100,6 


Reform 


168,6 


Ifjiisagi Magazin 


92,9 


Reggeli Delvilag 


24,9 


Kelet-Magyarorszag 


79,9 


Somogyi Hirlap 


57,2 


Kepes IJjsag 


182,9 


Sportfogadas 


52,9 


Kiskegyed 


513,5 


Szabad Fold 


589,8 


Koztarsasag 


22,2 


A Szabadsag 


12,6 


Kurir 


74,3 


168 ora 


40,7 


Magyar Forum 


39,1 


Tallozo 


26,3 


Magyar Hirlap 


73,0 


Telehold 


52,3 


Magyar Narancs 


31,7 


Tolnai Nepiijsag 


31,2 


Magyar Nemzet 


61,7 


TVR-Het 


758,6 


Magyar Nok Lapja 427,7 Uj Dunantiili Naplo 82,5 



Mai Nap 80,0 Uj Hirek 31,3 


Napi 


10,9 


Uj Magyarorszag 


43,9 


Napi Del-Kelet 


5,3 


Uj Neplap 


45,1 


Nemzeti Sport 


146,3 


Vas Nepe 


65,5 


Nepszabadsag 


301,6 


Vasarnapi Hirek 


73,4 


Nepszava 


136,4 


Vilaggazdasag 


11,1 


Nograd Megyei Hirlap 


21,9 


Vilag Ifjiisaga 


50,0 


Nyugati Hirlap 


4,3 


West 


41,3 


Pesti Hirlap 


20,5 


Zalai Hirlap 


69,1 


Pest Megyei Hirlap 33,1 Zsaru 70,5 



* A tablazat a Magyar Posta altal „terjesztesre atvett peldanyszamot" tartalmazza. Tobb lap - pi. a 
delutani vagy a vasarnapi lapok - mas, kisebb terjesztoket is igenybe vesz. 



Nagyobb peldanyszamu heti- es havilapok (atlagos megjelenesi 
peldanyszam, 1000 db) 



1991 1992 1991 1992 


Hetilapok 


Radio- es Tv-iijsag 952 786 Sportplusz 44 52 


TVR-Het 


671 


742 


168 ora 


61 


47 


Szabad Fold 


696 


607 


Raketa Regenyiijsag 


54 


42 


Magyar Nok Lapja 


303 


444 


Heti Magyarorszag 


63 


38 


Kiskegyed 


- 


441 


Pesti Miisor 


36 


36 


Fules 


314 


297 


Kerteszet es Szoleszet 


35 


34 


Vasarnapi Hirek 


264 


241 


Ludas Matyi 


43 


32 


Kepes Ujsag 


242 


191 


Tallozo 


37 


30 


Reform 


258 


181 


Riport 


35 


29 


Sportfogadas 


155 


130 


Elet es Irodalom 


31 


25 


Heti Vilaggazdasag 


123 


123 


Heti Hirhozo 


24 


22 


Zsaru 


- 


75 


Bortoniijsag 


- 


20 


Telehold 52 61 


Havilapok 


Autoselet 643 485 Vilag Ifjiisaga 65 5l' 


Csaladi Lap 


178 


162 


West 




51 


Poenvadaszat 


91 


111 


Privat Profit 




50 


Az Otthon 


80 


107 


Kistermelok Lapja 


50 


47 


Purge Ujjak 


147 


88 


r 

Adam 


40 


47 


Ifjiisagi Magazin 86 84 Magyarorszagi Program - 45 



|Mesterkukta 74 82 Ezermester 41 41 


100 X Szep 


71 


73 


Interpress Magazin 


59 


37 


Arany Kototii 


68 


68 


A Kutya 


31 


37 


Magyar Horgasz 


62 


68 


Eszveszto 


- 


32 


Valogatas 


- 


68 


Nimrod 


35 


30 


Popcorn 


- 


65 


Hello 


- 


30 


Dormogo Domotor 


63 


61 


Motor Revu 


85 


29 


Buci Maci 


54 


61 


Radiotechnika 


30 


27 


Anna 


30 


60 


Ez a Divat 


37 


26 


07 Magazin 56 54 Hazi Jogtanacsado 30 25 



A Magyar Televfzio osszes musoridejenek megoszlasa a bemutatott 
musorok eredete szerint (perc) 



Megnevezes 


1990 


1991 


1992. XH. 31. 


Sajat gyartasii musorok 








|bels6 


228848 


309187 


309911 


Ikulso 


5006 


1255 


7641 


Atvett belfoldi miisor 








(sport-, szinhazkozvetites) 


36958 


40769 


51563 


Atvett kulfoldi miisor 








(sport, Intervizio, Eurovizio) 


16248 


13201 


20709 


Vasarolt film 


82231 


104186 


116689 


Kolcsonzott film 


7417 


10549 


8686 


Ismetles 


82922 


62442 


68612 


Reklam 


14264 


18335 


21216 


Osszes miisorido 


473894 


559924 


605027 


Heti atlagos miisorido 


9114 


10770 


11592 


Egyeb adasido 


15013 


13937 


13950 


Osszes sugarzasi ido 1 488907] 57386l] 618977 



A Magyar Televizio heti atlagos musorideje es ennek megoszlasa a ket 
musor kozott 



Ev 


Heti 

miisorido 

(ora) 


Megoszlas (%) 


Ev 


Heti 

miisorido 

(ora) 


Megoszlas (%) 


Tvl 


Tv2 


Osszesen Tvl Tv2 


Osszesen 







1980 




90 


11 


23 


100 1991 




172 


54 


46 


100 


1985 




96 


68 


32 


100 1992 




193 


55 


45 


100 


1990 




152 


58 


42 


100 













A legnagyobb osszegben hirdeto cegek, 1992 



Sorrend Reklamkoltseg (millio Ft) 


1992 1991 


Ceg 


1992 1991 


1. 


12. 


Procter & Gamble 


507 


59 


2. 


9. 


Unilever 


459 


82 


3. 


- 


Televital 


449 


n. a. 


4. 


1. 


Postabank 


363 


279 


5. 


6. 


Henkel 


285 


102 


6. 


10. 


Matav 


245 


78 


7. 


- 


Compack-D. Egberts 


237 


27 


8. 


- 


Mars 


225 


30 


9. 


18. 


Szerencsejatek Rt. 


202 


52 


10. 


- 


Hungaria Biztosito 


199 


40 


11. 


2. 


Magyar Hitelbank 


162 


149 


12. 


- 


Nestle 


156 


27 


13. 


4. 


Avu 


146 


109 


14. 


5. 


OTP 


140 


104 


15. 


- 


Kurir 


132 


44 


16. 


16. 


Sancella 


121 


54 


17. 


- 


Axel Springer 


112 


31 


18. 


- 


Nepszabadsag 


106 


28 


19. 


15. 


General Motors 


105 


58 


[20. y JFotex ] 104] 33 



A legtobb tv-hirdetest rendelo cegek, 1992 



Ceg Tevekenysegi kor Osszeg (millio Ft) 


Procter & Gamble 


kozmetika, haztartasi vegyi aruk 


505 


Televital 


szolgaltatas 


450 


Unilever 


elelmiszer, haztartasi vegyi aruk 


435 


Henkel 


haztartasi vegyi aruk 


270 


Mars edesseg 214 



Hungaria Biztosito biztositas 156 


Postabank 


bankszolgaltatas 


139 


Nestle 


elelmiszerek 


138 


Compack-D. Egberts 


kave 


121 


Televideo 


kereskedelem 


102 


Fotex 


kereskedelem 


102 


Szerencsejatek Rt. 


toto-lotto 


92 


Matav tavkozles 92 


A legtobb sajtohirdetest rendelo cegek, 1992 


Ceg Tevekenysegi kor Osszeg (millio Ft) 


Postabank 


bankszolgaltatas 


222 


Matav 


tavkozles 


152 


AVU 


privatizacio 


142 


Magyar Hitelbank 


bankszolgaltatas 


120 


Kurir 


lapkiadas 


109 


Szerencsejatek Rt. 


toto-lotto 


97 


Compack-D. Egberts 


kave 


89 


Westel 


radiotelefon 


80 


Home Shopping 


csomagkuldes 


73 


Porsche Hungaria 


gepkocsi 


71 


Kontrax 


irodatechnika 


58 


OTP bankszolgaltatas 56 


A legtobb plakathirdetest rendelo cegek, 1992 


Ceg Tevekenysegi kor Osszeg (millio Ft) 


Debreceni Dohanygyar 


cigaretta 


48 


Coca-Cola 


uditoital 


27 


Compack-D. Egberts 


kave 


27 


Unilever 


elelmiszer, haztartasi vegyi aru 


14 


Szerencsejatek Rt. 


toto-lotto 


13 


BAT Pecsi Dohanygyar 


cigaretta 


11,5 


Magyar Suzuki 


gepkocsi 


11 


Henkel 


vegyiaruk 


9,5 


AB Aegon biztositas 9 



Hungexpo kiallitasok 9 


Hungaria Biztosito |biztositas 8,5 


Mitsubishi gepkocsi 8,5 


Toyota gepkocsi 8,5 


|MALEV llegikozlekedes ] 8 



A legtobbet hirdeto kiadovallalatok 



Kiado 





sszeg (millio Ft) 


Osszeg (millio Ft) 






1991 




1992 


1991 


1992 






Kurir 




44 


131 


Hirlapkiado 


27 


79 


Axel Springer 




31 


111 


Magyar Hirlap 


22 


62 


Nepszabadsag 




28 


106 


Magyar Nemzet 


n. a. 


48 



A hazai mediak reklambeveteleinek alakulasa (Mrd Ft) 



1991 1992 Novekedes (%) 


Medium 


Osszeg Reszesedes (%) 


Osszeg Reszesedes (%) 


Televizio 


3,5 32 


8,5 40 150 


Orszagos napilapok 


3,3 31 


5' 23' 50' 


Videki napilapok 


1,7 16 


2 8 20' 


Hetilapok 


n. a. n. a. 


2,5 11 n. a. 


Hetilapok, folyoiratok egyuttesen 


2,1 20 


4 18 90 


Osszesen ] 10,6] lOo] 22] lOo] 90 



Radioallomasok, kozephullamu sav 



Program/Allomas kHz kW Program/Allomas kHz kW 


Kossuth Solt 


540 


2 X 1000 Petofi (R. Nyiregyhaza) 






Kossuth (K. Miskolc) Miskolc 


1116 


15 Nyiregyhaza 


1251 


25 


Petofi (R. Calypso) Lakihegy 


873 


20 Petofi Lakihegy 


1341 


2x150 


Petofi (R. Pecs) Pecs 


873 


20 Petofi (R. Gyor) Gyor 


1350 


5 


Petofi (R. Gyor) 




Szolnok Korz. Szolnok 


1350 


5 


Mosonmagyarovar 


1116 


5 Pecs Korz. (Petofi) Pecs 


1350 


10 


Petofi Szolnok 


1188 


135 Siofok Korz. (R. Juventus) 






Petofi Szombathely 


1188 


25 Siofok 


810 


15 


|Pet6fi Marcali ] 125l] 2 x 500] ] ] 



Radioallomasok, URH-sav 



Program Allomas Korzeti miisor MHz kW 


Kossuth 


Miskolc 


Miskolc 


66,80 


3 


Kossuth 


Komadi 




66,14 


3 


Kossuth 


Budapest 




67,40 


10 


Kossuth 


Szentes 


Szeged 


66,29 


3 


Kossuth 


Nagykanizsa 


Pecs 


71,03 


10 


Kossuth 


Kekes 


Miskolc 


71,21 


3 


Kossuth 


Tokaj 


Miskolc 


71,33 


10 


Kossuth 


Pecs 


Pecs 


71,81 


3 


Kossuth 


Sopron 


Gyor 


72,86 


3 


Kossuth 


Kabhegy 


Gyor 


72,98 


10 


Petofi 


Miskolc 




66,02 


3 


Petofi 


Komadi 




66,92 


3 


Petofi 


Szentes 




67,85 


3 


Petofi 


Budapest 




66,62 


10 


Petofi 


Pecs 




67,19 


10 


Petofi 


Nagykanizsa 




69,98 


10 


Petofi 


Sopron 




70,40 


3 


Petofi 


Kabhegy 




71,42 


10 


Petofi 


Tokaj 




72,11 


10 


Petofi 


Kekes 




72,77 


3 


Bartok 


Gyor 




67,04 


3 


Bartok 


Pecs 




67,97 


10 


Bartok 


Komadi 




68,24 


3 


Bartok 


Nagykanizsa 




68,36 


10 


Bartok 


Miskolc 




68,48 


3 


Bartok 


Szentes 




68,72 


3 


Bartok 


Budapest 




69,38 


10 


Bartok 


Kekes 




70,10 


3 


Bartok 


Tokaj 




70,43 


10 


Bartok 


Kabhegy 




70,64 


10 


Bartok 


Sopron 




70,08 


3 


Danubius 


Szeged 


Szeged 


94,9 


0,5 


|Danubius kabhegy ] ] 100,5] 10 



Danubius 


Sopron 






102,0 


10 


Danubius 


Budapest 






103,3 


10 


Danubius 


Debrecen 


Debrecen 




103,5 


1 


Radio Bridge 


Budapest 






102,1 


0,5 


|Radi6 11 


Budapest 






71,63 


0,05 



Teveallomasok 



Program Allomas Csatorna kW Program Allomas Csatorna kW 


TVl 


Budapest 


01 


20 


TV2 


Kabhegy 


22 


40 


TVl 


Nagykanizsa 


01 


4 


TV2 


Szentes 


23 


20 


TVl 


Pecs 


02 


4 


TV2 


Budapest 


24 


40 


TVl 


Tokaj 


04 


20 


TV2 


Tokaj 


26 


20 


TVl 


Komadi 


07 


5 


TV2 


Pecs 


32 


20 


TVl 


Kekes 


08 


5 


TV2 


Gyor 


35 


10 


TVl 


Gyor 


08 


4 


TV2 


Kekes 


36 


40 


TVl 


Sopron 


09 


1 


TV2 


Csavoly 


7 


1 


TVl 


Szentes 


010 


20 


TV2 


Komadi 


32 


10 


TVl 


Kabhegy 


012 


20 


TV2 


Sopron 


32 


10 


TVl 


Csavoly 


28 


10 


TV2 


Nagykanizsa 


31 


20 


TVl 


Vasvar 


33 


20 


TV2 


Vasvar 


46 


20 


TVl 


Szeged 


26 


1 


TV2 


Fehergyarmat 


41 


20 


TVl 


Budapest 


41 


20 


Szovjet 1 


Budapest 


58 


1 


TVl 


Tokaj 


43 


20 


Balaton Tv 


Siofok 


34 


0,15 


[TVl JFehergyarmat ] 24] 2o] ] 11' 



Radio-adoberendezesek 



Ev KH RH URH Egyutt 


db 


kW db 


kW db 


kW db 


kW 


1970 


13 


815,4 


5 


235 


5 


19 


23 


1069,4 


1975 


13 


815,4 


7 


735 


19 


132 


39 


1682,4 


1980 


12 


2460,4 


9 


770 


28 


182 


49 


3412,4 


1981 


11 


2380,4 


9 


770 


31 


191 


51 


3341,4 


1982 


12 


2530,4 


9 


770 


31 


191 


52 


3491,4 


1983 


13 


2820 


7 


745 


31 


191 


51 


3756 


1984 ] 13] 2820] 7] 745] 3l] 19l] 5l] 3756 



1985 13 2820 7 745 31 191 51 3756 


1986 


13 


3565 


7 


745 


32 201 


52 


4511 


1987 


13 


3565 


7 


745 


33 211 


53 


4521 


1988 


13 


3565 


8 


845 


35 221,5 


56 


4631,5 


1989 


14 


3580 


8 


845 


36 222,5 


58 


4647,5 


1990 


14 


3580 


8 


845 


36 222,5 


58 


4647,5 


1991 


14 


3580 


5 


800 


36 222,5 


55 


4602,5 


1992 ] 14] 3580] 5] 80o] 36] 222,5] 55] 4602,5' 



Televizid-musorszoro 


adoberendezesek 












Ev 




TVl 








TV 2 






Gei 


rinc 


Atjatszo 




Gerinc 




Atjatszo 






db 


kW 


db 


kW 


db 


kW 


db 


kW 




1970 


8 


98,1 


3 


0,090 


1 


4 


- 


- 


1975 


10 


99 


8 


0,220 


3 


44 


1 


0,002 


1980 


10 


99 


41 


1,435 


6 


140,1 


7 


0,162 


1981 


11 


99,08 


41 


1,455 


7 


184,0 


16 


0,304 


1982 


11 


99,08 


45 


1,656 


9 


188,1 


16 


0,304 


1983 


12 


103,08 


51 


1,901 


9 


185,1 


26 


1,018 


1984 


12 


103 


52 


- 


9 


185 


29 


- 


1985 


12 


103 


54 


- 


10 


195 


33 


- 


1986 


12 


103 


65 


- 


10 


195 


43 


- 


1989 


13 


123 


68 


- 


10 


195 


48 


- 


1990 


15 


149 


74 


2,972 


12 


264 


59 


2,661 


1991 


15 


146 


79 


3,824 


12 


245 


64 


3,619 


1992 


16 


194 


86 


4,000 


13 


271 


70 


4,000 



Radio-televizio: az orszag teriiletenek hany szazalekan veheto? 



Musor 1975 1980 1985 1989 1990 1991 1992 


Kossuth 
















Ikozephullam 


46 


77 


82 


82 


82 


82 


82 


URH, mono 


48 


82 


69 


69 


69 


69 


69 


egyutt 


80 


97 


93 


93 


93 


93 


93 


Petofi 
















fiozephullam ] 52] 46] 45] 54] 54] 54] 54 



URH,mon6 54 69 86 86 86 86 86 


URH, sztereo 


- 


- 


54 


54 


54 


54 54 


egyutt 


84 


86 


90 


95 


95 


95 95 


Bartok 














mono 


75 


84 


93 


93 


93 


93 93 


sztereo 


41 


52 


67 


67 


67 


67 67 


Danubius 


- 


- 


- 


20 


20 


20 31 


TVl 


87 


91 


93 


95 


97 


97' 98 


[rv2 ] 33] 54] 82] 85] 91] 92] 93' 



Tavbeszelo bevezetesere varakozok szama 



Nyilvantartott varakozok 1985 1989 1990 1992 


Budapesten 


246698 249028 252900 n. a. 


Videken 


218781 303462 353670 n. a. 


Osszesen 


465479 552490 606570 n. a. 


Ebbol lakasallomasra var 




Budapesten 


231070 229979 226147 n. a. 


Videken 


216187 297522 345190 n. a. 


Osszesen ] 447257] 52750l] 571337] 763600' 



Tavbeszelohelyek szama, surusege 



Tavbeszelohelyek 


1985 


1990 


1991 


Osszesen 


ebbol 
Budapest 


Osszesen 


ebbol 
Budapest 


Osszesen 


ebbol 
Budapest 


( 


Foallomasok osszesen 


738800 


392579 


995839 


459058 


1129073 




Ebbol: 


jlakason felszerelt 


498974 


288611 


704738 


329904 


819751 




Ikozuleteknel felszerelt 


219946 


95312 


265418 


119180 


282564 




nyilvanos 


19880 


8656 


25683 


9974 


26758 




Az osszes foallomasbol tavhivasba bekapcsolt 


600430 


354628 


869905 


431119 


997242 




Mellekallomas 


745708 


345506 


875848 


384571 


881827 




Tavbeszelohely osszesen 1484508 738085 1871687 843629 2010900 


lOOlakosrajutotavbeszelohely ] 14,o] 35,5] 18,l] 41,8] 19,5 



a fotoszferaban, tomegszazalekban 



"** Csillagaszati egyseg = Fold-Nap tavolsag. 
'"1 Az NSZK adatai 

"^ Az NSZK adatai 

"1 Az NSZK adatai 



""1 Az NSZK adatai 
""'1 Az NSZK adatai 
'"1 Az NSZK adatai 
"1 Az NSZK adatai 
"'1 Az NSZ adatai 
""1 Az NSZK adatai 
"*"i Az NSZK adatai 
"'"1 Az NSZK adatai 
"'1 Az NSZK adatai 
"'1 Az NSZK adatai 
"""1 Az NSZK adatai 
™"i Az NSZK adatai 
™i Az NSZK adatai 
""1 Az NSZK adatai 
™i Az NSZK adatai 
'^''"1 Az NSZK adatai 
™"i Az NSZK adatai 
'^"'"1 Az NSZK adatai 
'^''"1 Az NSZK adatai 



"""1 Az NSZK adatai 
"""^ Az NSZK adatai 
''™"i Az NSZK adatai 
'^'^"'1 Az NSZK adatai 
"""i Az NSZK adatai 
'^"'1 Az NSZK adatai 
xxxiii ^^ ^g2;K adatai 
xxxiiii ^^ NgxK adatai 
xxxivi ^^ ^g2;K adatai 
""""1 Az NSZK adatai 

xxxvi* ^^ j^^2 elotti adatok tartalmazzak a Horvat, Szloven, Bosznia-Hercegovina es a Makedon 
Koztarsasag adatait is. 

xxxvii^^ osszeallitas tartalmazza a tenyek Konyve '92-ben nem szereplo 1991. X. 30. utani 
eredmenyeket is. Ezek elott kiilon jelezziik a vonatkozo evet. 

xxxviiu^^ Qljpripjgj versenyszd uiok eredmenye. 

xxxix** ^^ olimpian kozos mezonyben indultak. 
xi*** ^^ atlantai programban mar szereplo szam. 
'"'*1993. jiin. 2-an kizarva 
'''"*1993. jiin. 2-an kizarva. 



xliii 



* 1993. jiin. 2-an kizarva. 



xlivft 



xlv 



Ideiglenes ugyvivo. 



A Legfelsobb Birosag kozponti nyilvantartasanak 1993. 
marc. 9.-i adatai alapjan. A lista a partok bejegyzett 
szekhelyeinek cimet tartalmazza, amely nem feltetleniil 
azonos a szervezet tenyleges kozpontjaval. 



'''^'•' 1993. januar 24-ig. 

xivii**^ part adatait a kozponti nyilvantartas meg nem tartalmazza.
Internet Archive Audio

Featured

Top

Images

Featured

Top

Software

Featured

Top

Books

Featured

Top

Video

Featured

Top

Mobile Apps

Browser Extensions

Archive-It Subscription

Save Page Now

Full text of "TenyekKonyve1993"

See other formats
